2013. Várunk és könyvtárunk
Irodalmi, történelmi kvízjátékfüzet
II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár [Ide írhatja a cég nevét] 2013.01.01.
2014 II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár
TARTALOMJEGYZÉK
VÁRUNK ÉS KÖNYVTÁRUNK I. FORDULÓ ______________________ 2 VÁRUNK ÉS KÖNYVTÁRUNK II. FORDULÓ ______________________ 7 VÁRUNK ÉS KÖNYVTÁRUNK III. FORDULÓ _____________________ 11 VÁRUNK ÉS KÖNYVTÁRUNK IV. FORDULÓ ____________________ 16 VÁRUNK ÉS KÖNYVTÁRUNK MEGOLDÁSOK ___________________ 39
1
Várunk és könyvtárunk I. forduló (Irodalmi, történelmi kvízjáték)
1.
feladat
Párosítsa össze a fotókat és verseket! Nevezze meg a költőket!
A)
B) Ménes-patak
Rekettyék közt fut a Ménes, kőbe botlik, nagyot csobban. Melege van már a Napnak: megmártózik a habokban. Kertek alatt úgy sötétlik mintha gyötrő gondja volna, pedig könnyű fecskeszárny és fürge pisztráng csiklandozza. Valahonnét a hegyekből érkezik az öreg este, megfürödne, de röstelli, hogy izzadt ingét levesse.
Psszt! Tenyeremben itt a csönd, neked adom, ne köszönd! Akinél a csönd lakik, az soha nem szólhatik, száján néma, nagy lakat vigyázza a titkokat; az csak befelé dalol, nem hallhatják meg sehol. Ha megunod, add át másnak, s vége lesz a hallgatásnak.
Feljön a Hold, vízbe perdül, úgy csillog, mint arany érme, egy öreg fűz kap utána, de a szellő üt kezére.
2
C) Robogó vers Nyomokban robogót és alszöveget tartalmazok, almát eszem, robog a fogam alatt. Semmi vész. Nekem most mennem kell, nekem érkeznem meg. Nekem most ezt ötre, egy szál semmiben, negyvenkilenc köbcentiben, és késni nem szabad, nem jöhet közbe semmi, hacsak a semmi nem a közbejövés maga. Lehet, hogy magvát akartam mondani. Lehet, hogy köszbejövést. Nem jöttél el, csak a csutka maradt, elmúlt minden, nálam semmi se vár Pedig célszerszámmal húztam volna meg a küllőket, pedig ricinust is csöpptem volna a benzinhez, milyen szag lenne a Rácz Ádám utcában ismét utánam. A világon sehol nincs Erdély Miklós utca 19. 4/3., és nem tudom, hány évnek kell eltelnie a mihez is, van-e a patikában ricinus. Csak a semmi tart örökké. Semmi utca 19. 4/3. sincs. Félretenni pl. a magatartást. Félre a költőit, azt, hogy ötre, azt, hogy semmi sincs veszve, emellett se az ajtószám. Félre, hogy a rezerválás szép szó, illene a félretett semmi helyére,
még ha nem is mondjuk, rezer éve nem láttalak, váltalak, késő estig a szobában, járkáltam, mint megsemmült szó a fájlban. Mennyi semenni, fölírtam az ötre viendő, alszöveges dossziéra, de nem vagyok elég jó, a viendő tetejébe idén sem találok szépet, se szót, se igazából, se semmi egészet. Aki a rendben lévőt rendben lövőnek írja el, az eltletnek, az az élet szót nem hibázza, a szót se tósztnak. Nehéz szó az élet, elírható hamar. Ez kívül-belül költői, és elég átkos, valóban. Előbb-utóbb elsütő lesz minden szerkezet. Célozz és lőj, ezt a funkciót ajánlják kezdőknek egy fényképezőgép használati utasításában. Okoskodom, mielőtt erős lesz az elhatározásom, hogy felhagyok magammal. Az élet legegyszerűbb funkciója a halál. A halálé a funkció maga. A semmié, hogy kitöltse a semmit, az almáé, hogy robogjon, a robogóé, hogy almáljon. A hogyéhogyjon. Ha tankon ülne alszöveg,
3
ha esőben pótkerék ázna, ha dió koppanna a sisakon, ha kipufogó-robbanásra ütne lövések zaja, ha ütemes, és ha mégsem az,
ha aztán egy csend, ha aztán két agylemente, ha aztán jó, ha egy fejből két kérdés: valaha ismertem-e, tényleg belőlük lettem-e. Mással holtál, kiürült a kosár.
D) Vidék, tartomány A láthatár, mint a hurok, szorul rá nyakunkra. A völgyek csapdák, lábunkra csapódnak. Itt fognak, veszejtenek a szélek, környékek, ahol vágyainkat is kelepcék kapják el, s nem jut osonó szökésünk se messzire. Meleg, nyúlhajtó por- é homokként temet be az ismeretlenség. Keveseké: a tűzkörülieké ez a világ, nem a miénk. Leintenek-torkolnak a hangosabbak az előnyöktől magabiztosabbak: kisajátítói a lehetőségeknek. Minden szavunk, s tetteink a fények jegenyefáinak magasából is földig alábecsültetnek
Aztán el is jelentéktelenednek. Félrehúzódunk e lekezelt, lenézett, tájainkon széttelepül félszeg hazával, amely a körutakon túl már vidék csak, tartomány. Hátsó udvar, ahová a szemetet hajítják. Ahol elkallódunk magunknak, s elpocsékolódik annyi rengeteg akarat, szándék. Kicsinyesség lankaszt el, a kisszerűség. Megfeneklett álmaink kedvszegettségével fekszenek mindenütt a rögök,kövek. Hol van, akad-e köztünk, amelyiket megmarkolva, lendítené karunkat hátra, s röptében el-fölszállhatnánk innen az egyenesbe, magasságba?! 4
2.
feladat
Ki az a Miskolcon élő, József Attila-díjas költő, aki a Szádvár közeli Szögligeten született? I.
III.
II.
IV.
5
3.
feladat
Pontosan hol található az alábbi, kőbe vésett József Attila-vers?
4.
feladat
Melyik az az interneten olvasható művészeti folyóirat, melynek szerkesztői főként miskolci, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyei alkotók. Neve egy 20. század eleji járványt is felidézhet.
5.
feladat
A Borsod megyei Sályban és Hejőcsabán is élt az az író, aki az ország egyik híres várának ostromát is megírta. Ki volt ő?
6
Várunk és könyvtárunk II. forduló (Irodalmi, történelmi kvízjáték)
1.
feladat
A mai értelmezésű szövegrészlet eredetije egy borsodi faluhoz köthető. Mi az eredeti szöveg „címe”, és melyik településről van szó?
„Mennyi malasztban
teremté kezdetben [Úr] mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki paradicsomot házzá. És mind[en] paradicsomban való gyümölcsöktől monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől.”
7
2.
feladat
Melyik megyénk beli vár volt egykor a Szent korona rejtekhelye?
3.
feladat
Melyik az a borsodi vár, ahol Balassi Bálint a Borivóknak való című versét írta, és amelynek egykori birtokosai között volt Fráter György is.
8
4.
feladat
Mely település neve hiányzik a leírásból?
A vár magasba törő romjai a Szinva-patak völgyéből felmagasodó szikladombon emelkednek. Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Buda, Visegrád és Zólyom mellett így ………… is királyi székhellyé lett, és különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. Lajos király halála után …………. a továbbiakban a királynék javadalma volt. 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is emlegették ………….. várát „a királynék vára”-ként.
9
5.
feladat
Melyik vár szerepel Kazinczy Ferenc versének címében?
A ………………. VÁR ERKÉLYÉN Itt állottanak ők, azok a nagyok, erre tekintett György, Erdélye felé, erre sohajta Ferenc. Zrínyinek itt állott unokája elöntve könyekkel, Amikor a nap költ, amikor arra leszállt. Nemzőjét, rokonát, férjét keseregte, szülöttjét, Bús lány, bús testvér, bús anya, bús feleség. Ah! a hely nem az ami vala! ők eltűntenek innen! Eltűntek! De te nem látod-e rémeiket?
10
Várunk és könyvtárunk III. forduló (Irodalmi, történelmi kvízjáték)
Ifjú korunk olvasmányaiban sok-sok vár történetét ismerhettük meg, régmúlt századok eseményeit megidézve. A magyar irodalom legnagyobbjai is beemelték írói munkásságukba egy-egy település, vár legendáját, s gyakran ez által váltak a történeti helyek vagy a kitalált várak ismertekké. Vajon emlékszünk-e ifjú korunk kedvenc olvasmányaira? Néhány idézettel a múltba kalandozunk.
1.
feladat
Melyik várról olvashatunk Mikszáth Kálmán ismert regényében? Mi a mű címe?
„Meghozták az 1715:42. t.-cikket a várak ellen, lerontani rendelvén azokat, mert úgy kell annak lenni, hogy a sasfészkek szülik a sasokat. Hát ne legyenek sasfészkek. Nincs már a sasokra többé szükség, csak egy sas maradjon: az örökkévaló sas, a két fejével. A várakat le kell rombolni, de… (ilyen >>de<< mindig van a magyar törvényekben s még ha nincsen is, megtalálják) de a kastélyok maradhatnak. Hát mármost mi történt? Hiszen világos. A várra azt mondták, hogy kastély és kegyelmet kapott, ha befolyásos famíliáé volt; a kastélyt pedig, föltéve, hogy gyámoltalan özvegy vagy árvák kezén lógott, megtették várnak és pusztulnia kellett.
11
… vára is azon a címen menekült, hogy kastély. Igaz is, hogy nem fekszik hegyen, mogorva sziklán, hanem két hatalmas négyszögben terül el közönséges módon, mint egy óriási kaszárnya.”
2.
feladat
Magyarország máig megmaradt jelentős vára jelenik meg a regényben, mely a XVII. század végén, a XVIII. század elején történteknek állít emléket. Melyik várat állítja a történet középpontjába Hollós Korvin Lajos ismert ifjúsági regényében? Mi a mű címe? „Miska azután derekán átnyalábolva segítette ki a gödörből Danit, aki csak fél kezét használhatta, a másikkal a ládikát emelte, mely bronzból
volt,
s
vagy
huszonöt
fontot
nyomhatott. Ahogy megrázták, csengve zörgött benne a holmi. Ezen az éjszakán felhősebb volt az ég, hát nem tudták tüzetesen szemügyre venni a rejtelmes ládikát. Ásóikat otthagyva, beszaladtak az 12
istállóba, ahol Dani előszedte a pitvarból elcsent gyertyát, tüzet csiholt és meggyújtotta. Mintegy fél rőf volt a hossza, negyed rőf a szélessége s ugyanannyi a magassága a ládikának. Lekaparván róla a rátapadt földet, négy oldalán virágdíszes ornamentika bontakozott ki, a teteje közepén pedig címer. Akörül balról egy R., jobbról egy F. betű, alatta egy szám: 1677. A címerben egymás fölött egy-egy kiterjesztett szárnyú sas: jobbjában karddal.”
3.
feladat
A fekete sereg hős vezérének állít emléket Tatay Sándor történelmi tényekre épülő, számos népmesei elemmel átszőtt ifjúsági regényében. Ki volt Ő? Mi a mű címe? Mely ma is álló várunk köthető a fekete sereg vezéréhez? „- No, fiam, segíts rendet csinálni! – kiáltott Magyar Balázs.
És
pillanatban
Pál
abban
a
a
viaskodók
között termett. Két óriási kardjának súlya alatt, melyek darabonként
is
nehezek
lettek volna más ember két kezébe, törtek-zúztak a pengék. E Herkules megjelenése lehűtötte a forró fejeket, meglepődve visszahőköltek. A viadal megállt, a cseh király pedig kíséretével együtt bosszúsan elvonult. Csak ekkor tértek észhez a magyar urak, hogy mi is történt. Egy közkatona jött igazságot tenni a vezérek között. Legjobban Holubán pattogott emiatt. kicsibe múlt, hogy most meg Pálra nem rontottak valamennyien.” 13
4.
feladat
Hol forgatták azt a filmet, mely Jókai Mór Névtelen vár című művéből készült?
5.
feladat
Vajon melyik várunknak állít emléket Szabó Magda történelmi játéka? Mi a mű címe? „A játék történésének ideje 994 őszének egy napja, helye az …………… fejedelmi rezidencia. A katedrális még nem áll, de a váron belül már átalakítottak egy helyiséget kápolnává. A szín a játék kezdetén azt a nagy teret mutatja, amelybe a cselekmény kívánalma szerint hol a Gyula, hol a Géza, hol a Vajk szobája, hol a kápolna kerül, oldalt s fenéken folyosó- és lépcsőjelzésekkel. Jelenleg a fejedelem az egyenes lépcsősor tetejéről nyíló szobájának tágas előterét látjuk, ahonnan Vajk szobájába léphetünk. Kora reggel van, bizonytalan, majd egyre ércesebbé váló harangszó indítja el a cselekményt. A felszakadó homály utáni fényben egyelőre csak Vajk van a színen, már vendégfogadó parádéban: olyan, mint egy frank királyfi. 14
Középen áll, feszülten a lépcső felé figyel. Iszonyú, tömör csend. Megjelenik Géza, hétköznapi, magyar szokás szerinti öltözékben, kezében a megölt sámántól elvett amulettek. Arcán, lényén ott van annak a megerősítése, amit Vajk a fenti zajokból amúgy is gyaníthatott. Lesiet a lépcsőn, és követi fiát a Vajk szobájába, ahol egy padon az ő nyugati szabású díszruhája is ott hever.”
15
Várunk és könyvtárunk IV. forduló (Irodalmi, történelmi kvízjáték)
1.
feladat
Anagrammajáték Az anagramma egy szójáték. Ebben a játékban az értelmes szavak vagy mondatok betűinek sorrendjét úgy változtatjuk meg, hogy eredményeként szintén értelmes szó vagy mondat születik. Karinthy Frigyes így írt erről: „Az anagramma nem más, mint egy csomó betű ismerete, melyet agyunkban raktározva magunk előtt látunk, s egyszerre egy új szó, egy új név létrejöttét idézi elő.” Az új szó alkotása során fel kell használni az előző szó valamennyi betűjét. A kétjegyű mássalhangzók elemeikre is bonthatók! A sokoldalú jogász, Sebestyén Gábor (1794-1864) verses rögtönzéseit, játékait, anagrammáit mind a mai napig sokan kedvelik, elismeréssel olvassák. Fáy Andráshoz, a haza mindeneséhez a jeles jogászt baráti szálak fűzték. Azzal tisztelte meg atyai jó barátját 78. névnapján, hogy a nevéből 78 féle anagrammát készített. Mi is ezt a játékot választottuk ahhoz, hogy néhány, a magyar irodalom 19. és 20. századi jeles képviselőjének nevére rákérdezzünk. Könnyítésként egy-egy ismertebb művükből idézünk a játékos anagramma mellé. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
LÁGYAN SZÓL ADD, NYER-E? VÁNKOS MOST RÍ ANYJÁN A SOR JÓZSA FIA LETT GYÚLKY DARU
7. 8. 9. 10. 11.
MENÉTH SZÁLLÓ R. CEFRE MANÓ NYEKERTH FRANCI OKOS LÁNYT ŐSZ EDZI DORINA RÁM ÁS
16
Idézetek:
1-a) „Létem ha végleg lemerült ki imád tücsök-hegedűt? Lángot ki lehel deres ágra? Ki feszül föl a szivárványra? Lágy hantú mezővé a sziklacsípőket ki öleli sírva? Ki becéz falban megeredt hajakat, verőereket? S dúlt hiteknek kicsoda állít káromkodásból katedrálist? Létem ha végleg lemerült, ki rettenti a keselyűt! S ki viszi át fogában tartva a Szerelmet a túlsó partra!”
2-b) „Van az életben egy-egy pillanat, Erősnek hisszük szerfelett magunkat. Lelkünk repül, száll, magával ragad, Bús aggodalmak mindhiába húznak. Csalóka álmok léghajóján A vihar szépen fellegekbe tüntet, Míg lenn a földön kárörvendő, Gúnyos kacajjal röhögnek bennünket. Van az életben egy-egy pillanat, Hogy nem várunk már semmit a világtól, Leroskadunk bánat terhe alatt, Szívünk mindenkit megátkozva vádol Míg porba hullva megsiratjuk, Mi porba döntött -- sok keserű álmunk, Nincs egy szem, amely könnyet ejtsen, Míg testet öltött fájdalmakká válunk.”
17
3-c) „Azt hittem, ebben-abban lesz szavam, nem országos, csak egy embernek szóló, de kezemre ütöttek, tenyérrel szájon csaptak, hátulról elbuktattak, fejem víz alá nyomták. Sétálni sistergő parázson megtanultam: lehet. Elviselem magányom: rámégett ingemet.”
4-d) „Letészem a lantot. Nyugodjék. Tőlem ne várjon senki dalt. Nem az vagyok, ki voltam egykor, Belőlem a jobb rész kihalt A tűz nem melegít, nem él: Csak, mint reves fáé, világa. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága!”
5-e) „Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzá, de gondold jól meg, szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma. A kancsóba friss vizet hozok be néked, cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm, itt nem zavar bennünket senki, görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod. Nagy csönd a csönd, néked is szólok, ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek, melegben levethetsz nyakkendőt, gallért, ha éhes vagy, tiszta papirt kapsz tányérul, amikor akad más is, hanem akkor hagyj nékem is, én is örökké éhes vagyok. Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám, de gondold jól meg, bántana, ha azután sokáig elkerülnél.”
6-f). „Hajdan szerette a kecsegeorrú cipőt és a levendula-illatot, midőn falusi kisasszonyokkal évekig levelezgetett, és ismeretlen kisvárosokba elutazott, hogy furcsa, a világtól elrejtett nőkkel megismerkedjen. Szerette a csokorra 18
köthető Lavaličre-nyakkendőt és a magasan kivágott fehér mellényt, midőn még vidéki színésznők állomáshelyeire utazgatott, és a polgári hölgyektől hajszálakat, zsuzsukat, zsebkendőket és harisnyakötőket kért emlékbe. A bástyasétányon vagy a tánciskolában megszagolgatta a nők ruháját, szerelmet vallott, és sohasem hazudott, eszeveszett módjára ácsorgott ablakuk alatt, ahonnan egyszer véletlenül kinézett egy csinos asszony, ajándékot adott a szobaleánynak, és vakmerően behatolt idegen házakba, hogy kezet csókoljon ismeretlen nőknek, áldását kérje az idősebb asszonyságoknak, és a pillanatnyi gyönyör, a titkos boldogság, az elröppenő perc fontosságát bizonyítsa először látott nőknek meglepett helyzetükben. Ah, akkor még érdemes volt élni, mikor titokzatosan lehetett megjelenni éjjel, kertek alatt, ablakot megkopogtatni, gyönyörű szavakat mondani várakozó nőknek: a hajfürtről, a kis fehér kézről és a nyak különös hajlásáról, lángolni, elhervadni és boldogan nevetni, midőn a vonat tovább vitte a városból.” 7-g) „Mátyás pedig oldalára fordult, és magára húzta a subát. Az éjszaka ugyan meleg volt, de vigyázni kell az öreg csontokra, mert azokban a velő is öreg már, és az könnyen magába veszi a harmatot. De még a subagallért is a fejére igazgatta Mátyás, hogy ne zavarják a feleselő kakaskukorékolások és az éjszaka mindenféle neszei a bankók összeolvasásában. Így aztán csakugyan tökéletességre is vergődött. Három ötezer koronással meg tizenkét darab százassal csapta be a zsidó. Egy kicsit bosszús volt Mátyás a zsidóra is, meg a bankócsinálóra is, meg mindenkire, aki sarcolja a szegény embert. Szerencsére a szegény embernek is van magához való esze, és Mátyás elégedetten gondolt arra, hogy az ezüstkoronások közt tizenkét darab régi huszonöt krajcáros is volt, meg hogy a huszonkilenc mázsa új 19
búzához négy mázsa penészes búzát is hozzákevert, amit tavaly vermelt el a rekvirálók elül. A kis tanya ablaka háromszor világosodott ki, mire Mátyás így megcsinálta az üzleti mérleget. Bizonyosan a menye, Etel bajoskodik a torokgyíkos kisgyerekkel. Hiszen azt csinál a menyecske, amit akar, külön kasszára gazdálkodik a maga földjén, de azért holnap mégis megmondja neki, hogy jobban tenné, ha gyertyát öntene ő is, mit urizál azzal a petróleummal, nem szegény embernek való már az se, maholnap drágább lesz, mint a pálinka.” 8-h) „A kutyák jó messze elkísérték a fiúkat, s amikorra hazakeveredtek: teli voltak villanyossággal. Különösen a vizslát zaklatta föl Sanyi: kötekedő vakkantások közt ráncigálta a lábtörlőt, s a komondor szőrcsomóiban keresett játékszert magának. Ez egyszer a rosszkedvű öreg is kötélnek állt; hátára henteredett, s morogva, de a lábait elengedve hagyta, hogy a szeszesebb vérű a nyaka bojtjait marcangolja. Egy hirtelen visszamarás után azonban ők is visszacsúsztak a régi, álmos kerékvágásba. Mirajtunk még annyi látszatja sem maradt a látogatásnak. Mintha megállapodás lett volna köztünk, hogy ha forgatunk is a fejünkben valamit, a másik ne érintse azt szóval. Édesanya is csak a korholást ismételte meg az asztalnál apának: – Hallottál ilyen szolgáló tempót? Első vizitelőkkel kézből enni a konyhában? – De édesanya kérem, ha ők kijöttek utánam. – Mi az, hogy kijöttek? Ha én Kárász Nelli vagyok, egy fél szavamba kerül, hogy visszasétáltassam őket. Anélkül hogy udvariatlan lennék. – Én igazán nem tulajdonítottam akkora fontosságot nekik. – Nem is nekik, a házunk hírének. Épp a mi helyzetünkben… – tette hozzá azon a fájdalmas hangon, amely édestestvére volt a cúgos fognak és a lábkimarjulásnak. – Kár ezzel izgatnod magadat – mondta apa, a levest szokása szerint a derekán még 20
egyszer megpaprikázva. – Nagyon kedvesen szórakoztak ott kinn. – Ha ezt te szórakozásnak nevezed – duzzogta édesanya. A sértődésben ő akkor is kitartott még pár percig, ha belül meg is nyugtattuk valahogy. Szólni azonban ő sem szólt többet a Takaró fiúkról.” 9-i) „Nini, hisz ez nem is lesz olyan kellemetlen kávéház, ez a klinika: a nyomás, ami reggel szívemre nehezedett, fölenged. A sakkpartit ebéd után elvesztem ugyan, ám néhány kedves, vidám ismerős, akik egyelőre telefonálnak csak, de majd később kijönnek hozzám, felfrissíti kedélyem. Délután kisüt a nap. Valami olyan jóleső, békés nyugalom fog el. Keresem az okát. Mi lehet az? Talán mert nem kell dolgoznom, ürügyem van henyélni? Nem, ez túlságosan felületes magyarázat. Valami van a hangulatomban, amit soha nem éreztem. Először élvezem a `teljes felelőtlenség `boldogító állapotát. Hogy, magyarázzam a normális, rendes embereknek? Értsétek meg, az ilyen görcsös lélek, amilyen az enyém, állandóan és szüntelenül abban a feszültségben szorong, amibe ti, boldogok, csak egyszer- kétszer kerültök egy élet folyamán: az élet minden pillanatában kénytelen vagyok az `egész életemre `gondolni. Nekem minden percem olyan, mint nektek, ha a hatodik emeletről zuhantok alá, vagy elkapott a forgószél - ostoba érzékenység, hogy lehetne kigyógyulni belőle? Vagy talán csak túlzott aggodalmaskodás, gyerekkorból megmaradt, nádpálcától, büntetéstől való félelem? Hogy mondja Shakespeare: "A gyáva ezerszer hal meg, a bátor csak egyszer." Hát én most, úgy látszik, ki fogok gyógyulni ebből - milyen jól érzem magam, ez nem az életem itt, ez egy délután, lehet, hogy beteg vagyok, lehet, hogy meg kell halnom, de ahhoz ennek a délutánnak semmi köze, nekem se ahhoz az emberhez, akinek majd baja lesz belőle, hogy a világra jött. És csendesen fűzögettem a gondolatokat, nem is gondolatokat, csak szavakat - nem 21
várom meg, míg a logika szövevénye gyümölcsöt érlel: letépem, mikor virágot hajtott, ha csak szóvirágot is. Két remek kecskerímet komponálok a másik Gyula részére. Különben is mi minden történik még, maga a vizsgálat százfélét deríthet ki, s aztán bármi derül ki, sok idő van még gondolkozni, határozni, dönteni.” 10-j) „A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindig, mindig játszani, akarsz-e együtt a sötétbe menni, gyerekszívvel fontosnak látszani, nagykomolyan az asztalfőre ülni, borból-vízből mértékkel tölteni, gyöngyöt dobálni, semminek örülni, sóhajtva rossz ruhákat ölteni? Akarsz-e játszani mindent, mi élet, havas telet és hosszú-hosszú őszt, lehet-e némán téát inni véled rubin-téát és sárga páragőzt?” 11-k) „Az ember lassan megérti a világot, s aztán meghal. Megérti a tüneményeket
és az emberi cselekedetek okát. Az öntudatlanság
jelbeszédét… mert az emberek jelbeszéddel közlik gondolataikat, feltűnt neked? Mintha idegen nyelven, kínai módon beszélnének a lényeges dolgokról, s ezt a nyelvet aztán le kell fordítani a valóság értelmére. Nem tudnak önmagukról semmit. Mindig csak vágyaikról beszélnek, s kétségbeesve és tudatlanul leplezik magukat. Az élet majdnem érdekes, mikor megtanultad az emberek hazugságait, s élvezni és figyelni kezded, amint mindig mást mondanak, mint amit gondolnak és igazán akarnak… Igen, egy napon eljön az igazság megismerése: s ez annyi, mint az öregség 22
és a halál. De akkor ez sem fáj már. Krisztina megcsalt, milyen együgyű szó! ... S éppen veled csalt meg, milyen szánalmas lázadás! Igen, ne pillants reám ilyen csodálkozva: szánakozó hangon mondom ezt. Később, mikor sokat megtudtam és mindent megértettem, mert e hajótörés anyagából egyes hulladékokat, árulkodó jeleket az én magányom szigetére is elsodort az idő, szánakozva néztem vissza a múltba, s ott láttalak benneteket, a két lázadót, feleségemet és barátomat, a két embert, akik bűntudattal és fogvacogva, dermedten az önvádtól és lobogva e dacos szenvedélyben, boldogtalanul és életre-halálra lázadtatok ellenem… Szegények! – gondoltam.”
23
2.
feladat
Irodalmi Nobel-díjas alkotók és műveik Megadtunk két oszlopban feldarabolva egy-egy könyvcímet. Melléjük rendeltünk az elmúlt 100 évből irodalmi Nobel-díjas alkotókat. Kérjük, kösse össze a szerzőt és a hozzá tartozó mű címét helyes sorrendben! sorszám
a cím eleje
a cím vége
szerző
1.
Warrenné
nyári éjszakában
Selma Lagerlöf
2.
Az elvarázsolt
kiterítve
George Bernard Shaw
3.
Emberek a
mestersége
Romain Rolland
4.
Nils Holgersson
lélek
Frans Eemil Sillanpää
5.
Míg fekszem
William Faulkner
6.
A zöld
7.
Zsivago
doktor elvesztett tisztessége csodálatos utazása
Miguel Ángel Asturias
8.
Szerelem a
fegyver
Heinrich Böll
9.
Katharina Blum
pápa
Gabriel Garcia Márquez
10.
Önvédelmi
kolera idején
Nadine Gordimer
11.
Pantaleón és
12.
A pokol
született gyermekért csapdába esnek
13.
Az arany
tornáca
Mario Vargas Llosa
14.
Kaddis a meg nem
jegyzetfüzet
Herta Müller
15.
A rókák
a hölgyvendégek
Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin
Borisz Paszternak
Doris Lessing Kertész Imre
24
Írja le a helyes megoldást!
1. …………………………………………………………………………………………………………… 2. …………………………………………………………………………………………………………… 3. …………………………………………………………………………………………………………… 4. …………………………………………………………………………………………………………… 5. …………………………………………………………………………………………………………… 6. …………………………………………………………………………………………………………… 7. …………………………………………………………………………………………………………… 8. ……………………………………………………………………………………………………………. 9. …………………………………………………………………………………………………………… 10. …………………………………………………………………………………………………………… 11. …………………………………………………………………………………………………………… 12. …………………………………………………………………………………………………………… 13. …………………………………………………………………………………………………………… 14. ……………………………………………………………………………………………………………
25
3.
feladat
Összekevert címek Az alábbiakban néhány, a Magyar Irodalmi Akadémia tagjának egy-egy művét rejtettük el. Az a feladat, hogy párosítsák a szerzőt és a művet. Egy hozzám jönni utca története Fogság árnyéka halál A test gólya Inga angyala Saját Katalin Engedjétek flóbertpuska Milota a szavakat Fekete A kígyó 1. Konrád György…………………………………………………………………… 2. Mészöly Miklós………………………………………………...................... 3. Nádas Péter………………………………………………………………………… 4. Parti Nagy Lajos …………………………………………………………………. 5. Rakovszky Zsuzsa……………………………………………………………….. 6. Spiró György……………………………………………………………………….. 7. Sütő András…………………………………………………......................... 8. Szabó Magda………………………………………………………………………. 9. Takáts Gyula………………………………………………………………………. 10. Závada Pál…………………………………………………………………………..
26
4.
feladat
Ön mit ajánlana olvasásra? Bizonyára sok olyan könyvet olvasott már, amelyet másoknak is ajánlana, mert valamiért érdekesnek, értékesnek vagy éppen furcsának tartja. Válasszon ki közülük egyet és 10-15 mondatban írja meg kiknek és miért ajánlaná olvasásra az adott művet. Olvasóink ajánlják Jeff Kinney: Egy ropi naplója 10 éves koromban kaptam ezt a könyvet ajándékba. Néhány nap alatt elolvastam, mert nagyon izgalmas, szellemes és vicces történet bontakozott ki benne. Akkor még csak 3 része jelent meg. Ma már több mint 6 kötet található meg a boltok polcain. Ajánlom minden tininek és olyan szülőknek, akik örök fiatalok tudtak maradni. Kellemes kikapcsolódást nyújt. Olvasása közben nem érezni az idő múlását. A főhős Greg furcsa helyzetekbe keveredik. A könyv nyelvezete lebilincselő, a grafikája fiatalos rajzokból épül fel. Igazi mestermű!
Dr. Masaru Emoto: A víz gyógyító ereje Ajánlom mindenkinek, aki beteg, akinek a szerettei betegek, aki nem érzi jól magát itt és most. Ajánlom annak, aki vissza akar térni az eredethez, az eredeti ember eredeti minőségéhez. Ajánlom annak, aki szereti önmagát és a bolygót, amin él és itt is szeretne még maradni egy ideig és főleg emberi életet szeretne élni. Ennek a könyvnek több része is van, együtt érthető meg a víz üzenete. Annak a víznek, ami a testünket, az agyunkat, a vérünket működteti és uralja, annak a víznek, ami a bolygót uralja. A többi rész: A víz titokzatos élete, A víz rejtett bölcsessége, A víz igaz hatalma, A víz üzenetei. A könyv és a benne rejlő tudás alapját a Toyoko Matsuzaki: Hado, a gyógyító erő c. könyvből lehet megérteni és persze a befelé figyelésből, a belső hangból. Sajnos a könyvtár csak egy részt vásárolt meg a sorozatból, de ezt is mindenképpen érdemes elolvasni. Azért is, mert minden évben árvíz van 27
és ez a legbetegebb ország Európában. A könyvek választ adnak arra, hogy miért van ez így. Egyetlen könyv is megváltoztathatja az életünket. Ez egy ilyen könyv. Mint szakember is ajánlanám minden betegnek, és annak is, aki nem akar az lenni. Macskát minden könyvtárba! Dewey: A könyvtár macskája
Talán túlzásnak tetszhet az ilyen általános érvényű felszólítás – maga a könyvtárigazgató-társszerző, Vicki Myron is kritikusan viszonyul a kérdéshez, kijelentvén kollégái előtt, hogy inkább önbizalomra van szükségük, mintsem a spenceri példa követésére – de az a könyvtáros, aki végigolvassa a könyvet, nem tud szabadulni a gondolattól, hogy ha Deweyszerű macskával áldaná meg a sors munkahelyét a mindennapos gondok SWOT-analízis nélkül is egycsapásra megszűnnének. Tehát, tegyünk félre minden ellenérvet, macskára van szükség. Pont olyanra, mint amilyen az Iowa állambeli Spencer városka közkönyvtárába cseppent – szó szerint – a sors szeszélyéből, és megmagyarázhatatlan, szerencsés véletlenek egybeeséseként. Egy elválasztás utáni periódusban levő (alig nyolchetesre becsült korú), hidegtűrő MaineCoon-kölyök – bár Everly doktor csak „jó külsejű, közönséges macskának” véli –, akinek befogadásához hozzájárult a könyvtári bizottság és az általános orvosok is, és pártját fogta a rokonszenvező olvasóközönség, hogy gyökeres változások induljanak meg a könyvtár életében. A vörös cirmos fiúcica szépséges volta és intelligenciája (felfedező, kutató, önmulattató és akrobata játékos cica) szinte kötelezően előírja számára, hogy a könyvtár (egyben a város és Iowa állam) reklámarca legyen (píármenedzser) a nyomtatott és az elektronikus sajtóban, a televízióban és a filmeken. Talán nem szokványos elnevezése is akaratlan píárfogás: Dewey lesz a neve – ő az az amerikai könyvtáros, aki a könyvtári decimális rendszert (magyarul egyetemes tizedes osztályozás, ETO) kidolgozta; a nagy érdeklődést kiváltó nyilvános névadási pályázat csak szentesíti ezt a nevet. Dewey életrevalóságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tiszteletre méltó kort ért meg, amely emberi években számítva aggkornak számít, olyan macskaszeretetre méltó emberi közösségben, amely különböző nemű és korú emberek mindennapos (hang, mozgás, szag, test) ingeregyüttesét jelentette számára egy nagy alapterületű könyvtári labirintusban. Korai életszakaszának traumáit – ivartalanítás, kiszökés a 28
könyvtárból – szerencsésen átvészelte, azonban emésztőrendszerének problémái korának előrehaladtával egyre súlyosbodtak. Egyrészt a megjelenésében vonzó Dewey tökéletesen megfelel az emberi könyvtár várakozásainak, azt teljesíti magától értetődő természetességgel, amit bármely más közönséges macska is megad gazdájának, azzal a különbséggel, hogy itt megszámlálhatatlanul sokan tartanak igényt rá. Vigaszt nyújt, alkalmazkodik hangulataikhoz, feszültséget old jelenlétével, gyengéd és ragaszkodó, feltétel nélkül kifejezi szeretetét – egyetlen kivételként különösen rajong Vicki lánya, Jodi iránt –, az értekezleteken és a meseórákon a könyvtár rendkívüli és meghatalmazott terapeuta nagykövete. Másrészt kétségeink ne legyenek, Dewey mégiscsak macska és bármennyire is az emberek vannak figyelmének középpontjában, számára is létszükséglet, hogy figyeljenek rá, foglalkozzanak vele, hiszen olyan hihetetlennek tűnő személyes képességekkel rendelkezik, amelyek különlegességét bizonyítják. A gumigyűrű-mánia nem más, mint incselkedő játék Vickivel, természetes vadászösztönének gátlástalan kiélése rendkívüli szaglási adottságai latba vetésével; az Edmund Hillarykorszak se rendhagyóság egy macska életében, csak annyiban, hogy Dewey kivételes egyensúlyérzékét teszteli, hol másutt, a mennyezeti fénycsöveken tett merész felfedezőútjain; a denevér felfedése a könyvtári légtérben és ürülékének illatjellel való megjelölése pedig azt bizonyítja, hogy a macskák szokásállatok és könyörtelenül észrevesznek minden változást területükön és erről gazdájukat is haladék nélkül értesítik. Dewey egyéves születésnapjára elkészült használati utasítása a könyvtárlátogatók számára, ebből kiderül, hogy az előrecsomagolt tejes ételeket, a macskamentás játékszereket, a bújócskázást és a füle mögötti cirógatást szereti, nincs oda az állatorvosáért, nem kedveli a gyógyszereket és nehezen tűri a külső zajokat. Kíváncsian érdeklődik a könyvtári technikai berendezések iránt, leszámítva a riasztó porszívót. Kedvenc búvóhelyét a westernek között, az egyik legalsó polcon találja meg, és az ajándékba kapott piros fonalgombolyag lesz elmaradhatatlan játszópajtása. Napirendjéhez, melynek legtitokzatosabb része az utolsó műszak távozása és Vicki reggeli érkezése közötti időszak, égen-földön ragaszkodik, amit egy olyan rendszerető könyvtárban, mint a spenceri nem is nehéz megtenni. Az északnyugat-iowai városka közkönyvtárát a XIX. század nyolcvanas éveiben alapították. Jelentős mérföldkő volt a könyvtár életében, hogy Andrew Carnegie, aki korának leggazdagabb embere volt, jelentős összegű 29
adományban részesítette a városkát, ami nagy szó, hiszen egyetlen városnak sem adott pénzt, amíg nem nyert tőlük biztosítékot az intézmény fenntartására. Ez a Carnegie-könyvtár – egy magánpénzből menedzselt közösségi küldetést vállaló nonprofit intézmény – nem egészen száz évig szolgálta a város közönségét. 1971-ben, az időközben megyei székhellyé előlépő, terjeszkedő városka lebontotta és helyére nagyobb és korszerűbb, ma is működő, könyvtárat emelt. Ennek a könyvtárnak lett a vezetője Vicki Myron, aki társszerzőként megírta Dewey történetét. Különleges kapcsolatuk nem volt mindennapi, hiszen Dewey, bár a könyvtárhoz, a közösséghez tartozott, de mégiscsak Vicki macskája volt. Magától értetődött, hogy Dewey hozzá fordult szeretetért, tőle várt vigasztalást. Kettejük közös választása volt, hogy megosztják életüket mindörökre. Látogass el, Olvasó, hatvan év múlva az iowai Spencerbe és az öregek majd elmesélik Neked: Volt egy macskánk. A könyvtárban élt. Hogy is hívták? Igen, persze, Dewey-nak. Sose felejtem el Dewey-t. Steven Saylor: A holtak méltósága Még nem olvastam. Akkor miért ezt ajánlom?
Az ezt megelőző 13 Roma Sub Rosa köteteit, s a két nagyívű Róma és Birodalom köteteit végig olvastam, álmélkodtam. Saylor ezekben tanúbizonyságot tesz történelmi ismereteiről, tényfeltárói és szórakoztató írói tudásáról. A Roma Sub Rosa sorozatban Gordianus alakjában megteremti a római kor Poirot nyomozóját. A műveket, mely a Nyomozó életét követve gyermekkorától kezdve, s gyermekei történetén át bemutatja a Ceasar, Pompeius és Kleopátra korabeli Róma és a Római Birodalom mindennapjait. Ajánlanám: A diákoknak – akik szeretik a történelmi kalandregényeket. A felnőtt férfiaknak – akik szeretik a krimit, a történelmet, a csatákat. Az örökifjú hölgyeknek – akik szeretik a romantikát s az intrikát. A nyaralóknak – könnyű nyári estékre. Télen a kandalló előtt – az elgondolkodóknak. Nem hagytam ki senkit? Szóval, ezért ajánlom a krimi műfajának egyik legeredetibb művelőjének e könyvét, A holtak méltóságát, amely ezúttal a texasi Austinba, méghozzá 1885-be visz el bennünket! S azért is ideje megismerkednie a korábbi 30
művekkel, Gordianussal, mert ha igaz, s miért ne lenne az, ez éven jön a következő! Jó olvasást, jó kalandozást! Verne: 80 nap alatt a Föld körül Szerintem ez egy nagyon jó könyv. Izgalmas, tele van kalandokkal. Megismerhetjük egy 1800-as évekbeli arisztokrata életét, mely jobbnáljobb kalandokat foglal magába. PhileasFogg (arisztokrata) fogadásból vállalkozik arra, hogy 80 nap alatt körül utazza a Földet. Sebtében távozott, és mivel aznap rabolták ki a Nemzeti Bankot, a gyanú egyből ráterelődik. Magándetektívet küldenek utána. Ezt követően számos tényező nehezítette ő és inasa, Passeportout útját. Ezek ellenére visszaérkeznek Londonba, de számításaik szerint egy nappal később, de mint kiderült, elszámolták magukat. Ez és még sokkal több kaland vár rád, ha elolvasod ezt a Verne-regényt. Daniel Defoe: Robinson Crusoe Ezt a könyvet minden olyan embernek ajánlanám, aki a kalandos történeteket kedveli. Viszont azoknak is ajánlom akik szeretik, ha csak a végén derül ki, hogy mi lesz a főhőssel. A története egyszerű, de izgalmas. Sokáig nem tudni, hogy mi lesz Crusoe sorsa. Sok fordulat van benne. A mű második felében Crusoe megment egy bennszülöttet, akit elnevez Pénteknek. Péntek hálás neki, hogy megmentette és vele marad. Majd a történet végen jön egy hajó és elviszi őket a szigetről. Szerintem egy jó és nagyon izgalmas könyv. Ezért ajánlom tulajdonképpen mindenkinek, aki szereti a jó sztorijú történeteket. Tolkien: A Gyűrűk Ura A Gyűrűk Ura című regényt sok mindenkinek ajánlom, mert nagyon izgalmas, és különös olvasmány. A történet egy gyűrűről szól, aminek mágikus ereje van. Ezt egy gonosz (Szauron) készítette, aki egy csatában elvesztette a gyűrűt (mert levágták a kezéről). Ezt próbálja visszaszerezni, de ha megteszi, és nála lesz a kincs, a világnak vége lesz. Egy csapat kel útra a gyűrűvel, hogy a világon az egyetlen helyre elmenjen, ahol az értékes tárgy megsemmisíthető.
31
Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt sorozat Ezt a sorozatot a Vörös pöttyös könyvek közé sorolták. A Vörös pöttyös könyvek a 14-15 éves korosztály számára ajánlott műveket takarják. A világon mindenfelé olvassák, ami érthető is, mivel nagy fordulatok és megdöbbentő események keresztezik egymást a műben. Csordultig van izgalmakkal. Olyan könyv, amit nem tudok letenni. Én például két nap alatt kiolvastam egy-egy részét. Eddig csak az első két könyvet,a Csitt,csitt...-et és a Crescendo-t végeztem ki, de a másik kettőt is kinéztem magamnak a boltban. Bár nem szeretem annyira a „mesebeli” könyveket, ez magával ragadott. Az írónő kitűnő munkája, hogy miközben olvasod, te is úgy érzed, hogy jelen vagy a helyszínen. Összességében ez egy izgalmakkal teli, fordulatos, érzelmes és magával ragadó könyv. Nagyon tudom ajánlani a korombeli lányoknak és biztos, hogy mindenki szeretni fogja (vagy már szereti)! Ebben azért vagyok biztos, mert már nagyon sok embernek ajánlottam, és csak pozitív visszajelzést kaptam. Gárdonyi Géza: Egri csillagok Szerintem az Egri csillagok egy nagyszerű könyv. Nem a mai korban játszódik és ezért lesz élvezetes. Megismerhetjük az akkori szokásokat, az akkori Magyarországot. Betekintést nyerhetünk a törökök kultúrájába, harci szokásaiba. Egy aranyos szerelmi történet is kibontakozik. Bornemissza Gergely (a főszereplő) a kedvenc szereplőm. Az ő viselkedése példaértékű, mert harcol a hazáért, a szereleméért. Én a 13-14 éveseknek ajánlom, akik szeretik a harcot. Fordulatos, cselekményekkel átszőtt regény. Régies nyelvezete miatt néhol nehezebben érthető, de ez nem ront az élvezeti értékén. Remélem, másnak is annyira fog tetszeni, mint nekem. Veronica Roth: A beavatott EGYETLEN DÖNTÉS alapján megtudhatod, kik az igazi barátaid EGYETLEN DÖNTÉS meghatározhatja az értékrendedet EGYETLEN DÖNTÉS örökre megmutathatja, kihez és mihez vagy hűséges EGYETLEN DÖNTÉS, AMELYTŐL MEGVÁLTOZOL. Egy jövőbeli világban az embereket csoportokra osztják a személyiségük legfőbb jellemzője alapján. Tris Prior sejti, hogy ő Elfajzott, vagyis egyik csoportba sem illik bele. Amikor megtudja, hogy összeesküvés szövődik az Elfajzottak elpusztítására, ki kell derítenie, miért annyira veszélyesek az Elfajzottak, mielőtt túl késő lesz…
32
10-14 éves kor között ajánlanám, oka, hogy sok mindent megtudhatunk az embertársainkról EGYETLEN DÖNTÉS alapján. Sir Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája A könyvet azoknak ajánlom, akik szeretik az izgalmas, de egyben rémisztő regényeket. Kicsiknek nem ajánlatos, mert túl félelmetes lehet nekik. A regény főszereplői a Baskerville család tagjai, és az ő ügyükben nyomoz Sherlock Holmes és barátja, Wattson egy titokzatos ’gyilkosságban’. A mű számos fordulatot tartalmaz, nem lesz unalmas annak sem, aki nem nagyon szereti a könyvolvasást, mert néha unalmas. A cím egy nagy kutyára utal, aki elkövette a gyilkosságot. A mű során több leírást is találhatunk róla. Sherlock Holmes ismét, mint minden művében, felgöngyölíti az ügyet észjárása segítségével. Persze Holmes sem marad ki ebből az egészből. Én, szerény véleményem szerint, habár nem túl gyakran szoktam könyvet olvasni, ez a könyv még annak is felkelti a figyelmét, aki nem szeret olvasni. Nógrádi Gábor: Petepite Koromnál fogva még nem olyan sok könyvet olvastam, de nagyon szeretem Nógrádi Gábor könyveit. Legalább ötöt elolvastam már ettől az írótól. A kedvencem a Petepite című. Ebben egy reggel arra ébred apa és fia, hogy testet cseréltek. A gyereknek kell dolgoznia és az apának helytállni az iskolában. Saját bőrükön tapasztalják meg, hogy nem is olyan könnyű a másik helyében lenni, pedig mindig azt hitték és azt hangoztatták a másiknak, hogy „neki könnyebb”. Nagyon tanulságos napokat élnek meg, és a sikeres „visszacserélődés” után soha többé nem gondolják azt, hogy a másik helyében jobb lenne. Ullysess Moore művei Ullysess Moore regényeit minden 20 év alattinak ajánlom. Élvezetdús és gyorsan követik egymást az események. Ez a könyvsorozat 12 -13 kötetből áll eddig, de egyre csak bővül. A történet egy Cornwalli kis eldugott faluban, Kilmore,Coveban játszódik. Főszereplője 3 kalandvágyó fiatal, akik mindenáron valamilyen kalandban akarnak részt venni. Ott, abban a faluban találnak először egy, majd több időkaput is, amik segítségével át lehet mászkálni régebbi időkbe, elveszett világokba, esetleg más 33
bolygókra, vagy az alvilágba. Mindenegyes könyv elmesél egy ilyen időkapus kalandot. Ezek a kalandok nagyon változatosak, nem is gondolnánk, milyen helyekre kalauzol el minket ez a könyvsorozat. De persze – visszatérve a 3 főszereplőre – ellenségeik is akadnak, például a falu huligánjai, vagy az alvilág szörnyszülöttei stb... A három főszereplő: Julia Covernant, James Covernant – ők testvérek – és Rick Banner Julia udvarlója. És mivel az udvarlója, ezért néha-néha egy kis szerelmes betétet is lopott bele az író. Ez a regénysorozat egy nagyon-nagyon élvezetes regény, ajánlom, hogy olvassátok el. Jamie McGuire: Gyönyörű sorscsapás Kortárs írótól származó könyv. Az új Abby tökéletes. Nem iszik, kerüli a káromkodást, a pólói kifogástalan rendben sorakoznak a szekrényében – azt hiszi, elegendő távolság választja el a múltjában rejlő sötétségtől. De amikor megérkezik a legjobb barátjával, Americával a főiskolára, az új élet felé vezető útja gyorsan megváltozik. Travis vézna testét tetoválások borítják, tipikus laza srác, azt testesíti meg, amire Abbynek szüksége van, és amit szeretne elkerülni. Abby távolságtartása felkelti a kíváncsiságát és cselhez folyamodik egy egyszerű fogadás segítségével: ha ő veszít, önmegtartóztató marad egy hónapig, ha Abby marad alul a játszmában, Travisnél fog lakni ugyanennyi ideig. Travis nem is sejti, hogy a párjával hozta össze a sors, akármelyikük is nyer. Szerelem és játék keveredik a népszerű írónő, Jamie McGuire regényében, amely a fiatal olvasók körében nagy népszerűségre tett szert. Második része a Veszedelmes sorscsapás, ami ugyanazt a történetet meséli el, csak más szemszögből. Nógrádi Gábor: Segítség, Ember! Nógrádi Gábor könyvét bárkinek merem ajánlani. Nekem speciel a belső szerkezete tetszik nagyon: A 45 rész tartalmilag nem kacsolódik egymáshoz, mint más regényekben, csak témáját tekintve. Több különálló novellaként kell rájuk tekinteni. Mindben azt mondják el a különböző élőlények, hogy az ember milyen rosszul tartja őket / viselkedik velük. A legtöbb részben az állat kiszól a műből egy gyerekhez (pl. Dezsőke, Tónika). Mindben a negatív főhős az ember. Néha egy-egy állat tart monológot, de nem mind. Pár részben különböző módon fogalmazzák meg a segítségkérést, pl. Sün Dini levelet ír a rendőrségnek és az ENSZ Állati Jogok Bizottságának (ha van olyan) és az Országos Sünvédelmi Hivatalnak (ha van olyan) és minden állatvédő embernek (ha van olyan). Szerintem nagyon jó könyv, már vagy 3-szor elolvastam. 34
Jonathan Swift: Gulliver utazásai Jonathan Swift Gulliver utazásai című könyvét ajánlom mindazoknak az olvasóknak, akik szeretik az érdekes, izgalmas történeteket. A híres szerző utazási regénye egy családapáról szól, aki körbeutazza a világot, hogy többet tudhasson meg kultúrákról, emberekről. Később érdekes világokba csöppen. Gulliver négy nagy utazást tesz. Először a törpék országába, Lilliputba, aztán az óriások hazájába, Brobdingnagba jut el. Eközben megismerjük az embert kicsinynek és nagynak. A következő utazás több országba is elvisz: Laputába, Glubbdubdribe. A Mágusok szigetén a történelem holt nagyjai lepleződnek le. Végül a halhatatlanság kétes áldásaival ismerkedhetünk meg a struldbrugok sorsán keresztül. Az utolsó utazás a bölcs lovak, a Nyihahák országába visz. Epés leszámolás magával az emberrel, amelyet az undorító, ocsmány jehuk személyesítenek meg. Minden korosztálynak tudom ajánlani, kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Izgalmas kalandokban lesz részük a regény olvasása közben. Agatha Christie: Tíz kicsi néger A Tíz kicsi néger Agatha Christie nemcsak leghíresebb, hanem legjobb könyve is. Nem véletlenül hívták Agatha-t a krimi királynőjének, a csavar a könyv végén zseniális, de kezdjük az elején. Ugyanúgy kezdődik, mint a legtöbb Agatha-könyv; sok ember egy helyre megy, ahol később valamelyiküket (vagy mindegyiküket) megölik. Viszont ezektől eltérően itt nem egy ember deríti fel a bűnügyet, hanem tíz, aztán egyre kevesebben próbálják kideríteni melyikük a gyilkos. A helyszín jelen esetben a Négersziget, ahova tíz embert hívtak meg, de egy se jutott ki onnan élve. A gyilkosságokat a Tíz kicsi néger című vers alapján követik el; az emberek hasonlóan halnak meg, mint a versben szereplő négerek. Minden haláleset után eltűnik egy porcelán figura az ebédlőből, még kísértetiesebbé téve a történetet. Mindenesetre nagyon ajánlom a könyvet, bár nem hiszem, hogy rájönnél a gyilkos személyére, hisz a könyvben az eseten dolgozó nyomozók se jöttek rá maguktól. Jeff Kinney: Egy ropi naplója Jeff Kinney írótól ajánlanék egy könyvet. A sorozat címe: Egy ropi naplója. Nagyon érdekes, vicces történeteket olvashattok benne. Könnyen érthető és olvasható, mert rengeteg rajzzal van illusztrálva, és nagy betűkkel van írva. Szó szerint olyan, mintha egy 35
gyerek naplóját olvasnád... a hét napjaira lebontva. Bepillantást nyerhettek a főhős életébe, otthonába, iskolájába és minden olyan helyre, ahol a mű játszódik. Nem bánjátok meg, ha elolvassátok! Gárdonyi Géza: Egri csillagok Szívesen ajánlom minden 5. osztályos gyereknek ezt a kötelező olvasmányt. Mielőtt belekezdtem a regény olvasásába, ijesztőnek tűnk. Arra gondoltam, talán unalmas lesz a cselekménye. Aztán a történetben egyre jobban előrehaladva szinte maguktól fogytak az oldalak. Érdekes volt belegondolni a szereplők helyzetébe, elképzelni egy vár ostromát a szobában ülve. Bár személyesen még nem voltam az egri várban, de mindenképpen szeretném a saját szememmel is látni azokat a helyeket, amelyekről a regényben olvastam. A regény történelmi eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17–18-án (38 ostromnap után) – feladva a további hadakozást – visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt, s több falu is a védelme alá tartozott. Erich Kästner: Május 35 Az általam választott könyvnek már a címén is elgondolkodunk. Ugyanis hogy lehet egy könyv címe egy nem létező dátum? Így aztán nem csoda, hogy furcsa dolgok történnek ezen a napon, hiszen egy nem létező 36
időpont idején nem létező események fordulhatnak elő. Megtörténhet például, hogy egy kockacukrot evő, görkorcsolyázó ló felmegy a főszereplő, Konrád lakásába. Ebben a világban az Egyenlítő egy acélszalag, és az előszobában álló szekrényen át néhány óra alatt a Csendes-óceánhoz lehet jutni. Konrádnak fogalmazást kell írnia a Csendes-óceánról, ezért útnak indul oda nagybátyjával és a lóval. Útjukon érintik Eldorádót, eljutnak a fordított világba. Eközben minden normálissá válik a számukra. Egy fekete-fehér kockás kislány és az édesapja, a törzsfőnök varázsereje segítségével sikerül visszajutni a szekrénybe. Ám otthon senki se hisz nekik. Oda a Csendes-óceánhoz és vissza? Pár óra alatt? Ez lehetetlenség. Pedig bármi megtörténhet egy lóval, egy Konrád nevű kisfiúval, és a nagybácsijával… Mikszáth Kálmán: A néhai bárány Elolvasásra Mikszáth Kálmán A néhai bárány című művét ajánlom, amely viszonylagos rövidsége ellenére szórakoztató, elgondolkoztató és igen tanulságos olvasmány. A Bodok néven ismert faluban különös események sorozata történik. Nemcsak, hogy kiárad a Bágy patak, hanem az egyik módosabb család, Baló Mihály tulipános ládájának, Ágnes nevű lányának kelengyéjével együtt nyoma vész, Cukri névre hallgató bárányuk szintén eltűnik. A pletykák alapján Sósékat gyanúsítják az eltulajdonítással. Ezért Sósék üresen álló házát átkutatják, de semmit nem találnak benne. Baló Ágnes az elveszett dolgok keresése közben megbetegszik. Apja és Borcsa nevű húga – miközben érte mennek Bodokra – találkoznak Sós Pállal. A szép ködmönt viselő Sós a többi falubeli elöljáróval beszélget. A templom újjáépítéséről beszélőket Baló Borcsa zavarja meg. Borcsa visszakéri a Cukri bárányukat. Sós Pál esküjét meghiúsítja, hogy meglazul a ködmön, és annak leesése közben a belsején feltűnik a két barna folt, a Cukri bárány ismertető jele. Borcsa sírva borul a ködmönre. Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt A könyv tulajdonképpen egy lányról szól, aki tanulásmániás, maximalista, könyvmoly stb. Egy alkalommal elültetik a barátnője mellől, és új ember, azaz srác megismerésére kényszerül. A srác próbál közeledni felé és kellően a tudtára adja a lánynak, hogy akar tőle valamit. A srácot Nora – a főhős – nem bírja elviselni, megijeszti túlzott közeledése, isteni mosolygása és földöntúli vonzereje. Ráadásul semmi sincs rendben a fiúval, ugyanis az aktája teljesen üres. Furcsa dolgok történnek körülötte, és mindent tud Noráról úgy, hogy még egyszer sem beszéltek. De nemcsak 37
az angyalszerű srác forog Nora körül, egy szőkeség is be akarja hálózni, de vajon melyik lesz a befutó? Bukott angyalok egy megszegett eskü és a tiltott szerelem... Ez egy igazi fantasy-könyv, amely tinédzsereknek íródott egy kis szerelemmel megfűszerezve.
38
Várunk és könyvtárunk Megoldások (Irodalmi, történelmi kvízjáték)
I. forduló 1.
feladat
I/A Fecske Csaba II/C Vass Tibor III./D Serfőző Simon IV./B Csorba Piroska 2.
feladat
Fecske Csaba 3.
feladat
Lillafüred, Függőkert 4.
feladat
Spanyolnátha 5.
feladat
Gárdonyi Géza
39
II. forduló 1.
feladat
A Halotti beszéd és könyörgés, Boldva 2.
feladat
Füzér 3.
feladat
Bodogkői vár 4.
feladat
Diósgyőr 5.
feladat
Pataki
III. forduló 1.
feladat
Nedecvára; Beszterceostroma 2.
feladat
Sárospatak; A Vöröstorony kincse 3.
feladat
Kinizsi Pál; Kinizsi Pál; Nagyvázsony (Kinizsi-vár is elfogadható) 40
4.
feladat
Červená Lhotá vízivára Dél-Csehországban 5.
feladat
Az a szép, fényes nap; Esztergom
IV. forduló 1.
feladat
1. Nagy László 2. Ady Endre 3. Kormos István 4. Arany János 5. József Attila 6. Krúdy Gyula 7. Móra Ferenc 8. Németh László 9. Karinthy Ferenc (Karinthy Frigyes is elfogadható) 10. Kosztolányi Dezső 11. Márai Sándor 2.
feladat
1. Selma Lagerlöf: NilsHolgersson csodálatos utazása 2. Romain Rolland: Az elvarázsolt lélek 3. George Bernard Shaw: Warrenné mestersége 4. FransEemilSillanpää: Emberek a nyári éjszakában 5. William Faulkner: Míg fekszem kiterítve 6. Borisz Paszternak: Zsivago doktor 7. Miguel ÁngelAsturias: A zöld pápa 8. Heinrich Böll: Katharina elvesztett tisztessége 9. Gabriel Garcia Márquez: Szerelem a kolera idején 41
10. NadineGordimer: Önvédelmi fegyver 11. Doris Lessing: Az arany jegyzetfüzet 12. Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért 13. Mario Vargas Llosa: Pantaleón és a hölgyvendégek 14. Herta Müller: A rókák csapdába esnek 15. Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin: A pokol tornáca 3.
feladat
1. Konrád György: Inga 2. Mészöly Miklós: Fekete gólya 3. Nádas Péter: Saját halál 4. Parti Nagy Lajos: A test angyala 5. Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka 6. Spiró György: Fogság. 7. Sütő András: Engedjétek hozzám jönni a szavakat. 8. Szabó Magda: Katalin utca 9. Takáts Gyula: Egy flóbert puska története. 10. Závada Pál: Milota
42
