2013. május 29-én ülésezett a MÁV Zrt. VÉT A VÉT napirendi pontjai között a MÁV Zrt. kollektív szerződésének módosítása, a bértárgyalások megkezdése, a hatósági vizsgáztatás során felmerült problémák, valamint a MÁV SZK Zrt. megalakulásával kapcsolatos konzultációk szerepeltek. Napirend előtti felvetése: A VASZ (Vasutas Szakszervezetek Szövetsége) jelen lévő képviselői rövid tájékoztatást adtak a VÉT tagjainak arról, hogy az ülés előtt megbeszélést folytattak a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban a menetkedvezmények ügyében. A minisztérium előkészít és átad majd egy javaslati anyagot, de álláspontja az, hogy a bértárgyalások lezárásáig érdemi tárgyalásokat nem folytatnak. A Vasutasok Szakszervezete a következőket vetette fel:
Birtokunkba jutott egy munkaszerződés-módosítás tervezet, amelyben a felek a rugalmas munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló számára, a munkáltató által másik munkarend vagy rendkívüli munkavégzés egyoldalú elrendelésében állapodnának meg. A dolog azért különös, mert a jogszabályok figyelembe vételével a munkáltatónak erre egyébként is lehetősége van. Véleményünk szerint, az a munkavállaló, aki a rá kiosztott munkafeladatok mennyisége miatt nem tudja munkaidejének törzsidőn kívüli részét szabadon beosztani, az valójában nem rugalmas munkaidő-beosztásban dolgozik. A munkáltató véleménye szerint ez a kitétel nem rendeltetésellenes és úgy tudják, hogy az érintett felek között ebben konszenzus volt. Utána néznek az ügynek. A vágányzárak miatt rendszeresen előfordul, hogy az általános munkarendben foglalkoztatott (nappalos) munkavállalókat szombaton, vagy vasárnap foglalkoztatják és azon kívül, hogy másik pihenőnapot írnak ki számukra, semmi nem történik. A dologgal kapcsolatban két észrevétel szükséges. Az egyik, hogy ezek az esetek rendkívüli munkavégzésnek minősülnek, amelyre a megfelelő pótlékokat kell kifizetni. A másik, hogy a pihenőnapi – esetükben szombat és vasárnap – munkavégzés elrendelése csak akkor elfogadható, ha arra kizárólag a vasút rendeltetéséből adódó esetekben kerül sor és nem az alvállalkozók kénye-kedvére. A munkáltató ezzel egyetértett, megvizsgálják a felvetést.
Tisztázni kellene, hogy azok a munkavállalók, akik még az SZK Zrt.-be történő átvétel előtt valamilyen formában elmennének a MÁV-tól, pontosan milyen juttatásra jogosultak.
1
A munkáltató álláspontja, hogy aki a munkaviszonyát meg szeretné szüntetni, az ezt május 31-ig megteheti. Erre a közös megegyezés lehetőségét kínálják fel úgy, hogy a munkáltatói felmondás esetén járó juttatásokat megfizeti a munkáltató a munkavállalók részére. Ebbe nem tartozik bele a MÁV-ESÉLY 3 hónapja, hiszen az egyébként is csak kifejezetten célzott munkáltatói felmondás esetén (csoportos létszámcsökkentés) járna.
Hatvan – forgalmi szolgálati átjáró: Az átjáró ügye évek óta zajlik. Ez év április 9-én végre elkészült az üzembe helyezési jegyzőkönyv, amely alapján az átjáró ugyan üzembe helyezve, de az felfüggesztve van. Információnk szerint a tényleges üzembe helyezéshez az energiaellátási alosztályvezető engedélye hiányzik, amelyre több mint két hónapja várnak. Kérjük a munkáltatót, hogy szüntesse meg végre ezt az áldatlan állapotot!
A munkáltató ígéretet tett arra, hogy személyesen (kiutazással egybekötve) vizsgálják meg az ügyet.
Call-center: a vonatok adatrögzítésével kapcsolatos feladatokat várhatóan hamarosan átveszi a Rail Cargo, mi lesz a munkavállalókkal, ha ez megvalósul? A munkáltató megkérdezi az érintett területet és a válasz alapján tájékoztatják a szakszervezeteket.
Ezt követően a felek rátértek a napirendi pontok megtárgyalására. KSZ módosítás:
A munkáltató a korábban függőben hagyott javaslat-tervezetet – a szakszervezetekkel történő megegyezésre tekintettel – kiegészítette egy új ponttal. Ez a 28.§ új 7. pontja, amely alapján az a női munkavállaló, akinek gyermeke három éven aluli, de annak felügyelete és ellátottsága más személy által megoldott és az Mt. 128.§ szerinti fizetés nélküli szabadságon, írásbeli nyilatkozatával együtt benyújtott kifejezett kérelmére megszakítás nélküli munkakörben, éjszaka is foglalkoztatható. A szakszervezetek továbbra is hiányolják a tervezetből: A szabadság kizárólag rendeltetésszerű használatát előíró rendelkezést A vállalati gépjármű vezetési pótlékának 9 Ft/km összegre történő emelését
A kiemelt MMK munkakörbe átirányított alacsonyabb MMK-ban, de azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók átirányítási díjának megállapítását (forgalmi terület).
Mivel ezekben a kérdésekben továbbra sincs megegyezés, a KSZ módosítás nem került aláírásra.
Oktatás-képzés/vizsgáztatás:
A fenti témakörben a BGOK képviselője tartott tájékoztatást, amelyet írásban is átadtak a VÉT tagjainak.
2
Szó volt az eddig lezajlott hatósági vizsgák, illetve első ismétlő vizsgák eredményeiről (összességében 80 illetve 70%-os eredményességgel zárultak), a megváltozott jogszabályi környezet elemzéséről és beazonosított problémákról, azok lehetséges megoldásairól. A BGOK tárgyalásokat folytatott a KTI-vel annak érdekében, hogy a vizsgakövetelményeket és kérdéseket az adott munkakörben elvégzendő feladatokhoz és felelősséghez igazítsák. Ez részben eredményesnek mondható, mert időközben a vizsgakérdéseket megváltoztatták és a munkakörökhöz igazították. Azonban 5 munkakör tekintetében semmilyen engedményre nem hajlandók (), mert indoklásuk szerint ezek a vasútbiztonság szempontjából kiemelt fontosságúak. A Vasutasok Szakszervezete három problémakört vetett fel: Modulrendszerű képzések: a modulrendszerű forgalmi szolgálattevő képzés 2011-ben indult el kb. 15 fővel úgy, hogy a résztvevők alkalmasságát előzetesen senki nem vizsgálta meg. A BGOK ebből a körből mindössze 5 főt tart alkalmasnak arra, hogy a vizsgát letegye. A dolog azért kiemelt fontosságú, mert ennek a képzésnek a díja megközelítőleg 600.000 Ft. és ha a képzést nem sikerül elvégezni, a munkáltató visszafizetési kötelezettséget helyezett kilátásba. A kérdésünk, hogy miért nem történt előzetes szűrés az alkalmasságra vonatkozóan? Miért küldtek el olyan munkavállalót a képzésre, akiről a munkáltatója előre tudta, hogy nagy valószínűséggel nem tud majd megfelelni a követelményeknek? Hogyan áll meg a munkavállaló felelőssége, ha a vizsgakérdések olyan témákat ölelnek fel, amelyet a BGOK képzése nem is tartalmazott? A BGOK képviselője elismerte, hogy valóban van gond az alkalmassággal. A jogszabályi kötelezettség 75%-os eredményt ír elő, amely nagyon magas követelmény. A jövőben a hasonló helyzeteket úgy tudják kikerülni, hogy bevezetik a házi vizsgát még a hatósági vizsgáztatásra való bejelentés előtt, így aki ezen nem tud 75%-os eredménnyel teljesíteni azt nem javasolják vizsgára engedni. A távolabbi jövőben pedig bevezetésre kerül a felvételi vizsga, amely már a folyamat elején eldönti, melyik munkavállalót érdemes a képzésbe bevonni. Ez mindkét fél érdekét szolgálja, leghamarabb 2014-ben tud elindulni ez a rendszer. Ettől függetlenül a kifejezett munkáltatói érdeket a BGOK nem tudja figyelmen kívül hagyni, vagyis ha valakihez a munkáltató ragaszkodik, akkor azt beveszik a tanfolyamba. A visszatérítési kötelezettségről a MÁV képzési szervezetének vezetője adott tájékoztatást, miszerint eredménytelen vizsga esetén nem tudnak eltekinteni a visszatérítési kötelezettségtől. Tudomásunkra jutott, hogy egyes képzések tekintetében a munkavállalók nem egyenlő mércével vannak mérve. Bizonyos vasútvállalatok munkavállalóinak adott esetben elegendő egy 4 órás oktatáson részt venni, míg ugyanezt a mi munkavállalóinknak 12, esetleg 24 órában írjuk elő. Mindenhol hangoztatott érv, hogy fel kell lépnünk a magánvasutak magatartása miatt, amely veszélyezteti a vasútbiztonságot, ezzel ellentétben a gyakorlat ezt nem támasztja alá, pedig az O1-es utasítás mindenkire egyformán vonatkozik. Érdemi válasz nem érkezett.
3
Időszakos oktatások: továbbra is problémásnak találjuk, hogy az oktatótisztek elkerültek a csomópontokról és a BGOK szervezetbe integrálódtak. Ez a változás szemmel láthatóan megmutatkozik a vizsgaeredményekben. Tetézi a helyzetet, hogy a szóbeli vizsga lexikális követelményt támaszt a munkavállalókkal szemben, ami több mint aggasztó. Az oktatótisztek BGOK-ba való átkerülését jogszabály írta elő, amíg ez nem módosul, addig változás a felállásban nem várható. Tény, hogy a jogszabály által előírt lexikális tudás sok munkavállaló esetében nincs meg, ezért mindenképpen lépéseket kell tenni. A megoldási javaslatok kidolgozása folyamatban van.
Bértárgyalás:
A VASZ tagszervezetei közösen juttatták el a bérajánlást figyelembe vevő új javaslatukat a munkáltatóhoz. Ennek értelmében a követelt bérfejlesztési mérték 3,1%. A tárgyalást ennek felosztásáról tartjuk szükségesnek. A Vasutasok Szakszervezete írásban fogja eljuttatni a felosztásra vonatkozó javaslatát, miután tájékoztatást kapunk az egyes MMK-kban szereplő munkavállalók létszámáról és az ottani átlagbérről. Fő cél a 3,1%-os bérfejlesztés megvalósítása és szeretnénk, ha ez a Vasutas Napon már a kifizetésre kerülő bérekben megjelenhetne. A Humánerőforrás Igazgató elmondása szerint céljuk, hogy az idén tényleges bérfejlesztés valósuljon meg, azonban már többször is kihangsúlyozták: erre elkülönített pénzforrása a vállalatcsoportnak nincs. Engedélyt kértek az NFM-től arra vonatkozóan, hogy eltérhessenek a kötött bértömeg gazdálkodástól. Az engedély megérkezéséig érdemben nem tudnak tárgyalni. Amint megérkezik, elkezdődhetnek a tárgyalások, amely a MÁV Csoport összes vállalatára vonatkozik majd!
A MÁV SZK Zrt.-vel kapcsolatos konzultáció:
A munkáltatók közötti megállapodás tervezetből a VSZ által vitatott 17. pontot törölték. A MÁV-ÉVEK igénybevételére vonatkozó igényeket május 31-ig tudják figyelembe venni. Ezen felül már zajlik a közös megegyezések megkötése, más irányt a munkáltató nem kíván adni. A menetkedvezmények ügyében jelenleg zajlik a tárgyalás, a munkáltató kijelentette, hogy egyelőre senkinek nem kell leadni az arcképes igazolványát június 1-től. Tárgyalások folynak a munkavállalók arcképes igazolványának megtartásáról, ezért annak helyettesítése céljából senki ne vegyen bérletet. A VBKJ számlák ügyében a munkáltató haladéktalanul minden érintettet (aki bérlet-térítést választott) tájékoztat a pontos teendőkről. Álláspontjuk szerint azonban minden munkavállaló kapott – szóban - tájékoztatást arról, hogy az átvételben érintett-e vagy sem, ezért nem tartják indokoltnak a munkavállalók körében kialakult pánikot. A Humánszolgáltató Szervezet rendelkezésében pontosan szerepel, hogy milyen névre és címre kell a számlákat kiállíttatni.
4
A munkáltatótól pontos adatot kértünk arra vonatkozóan, hogy pontosan hány fő munkavállaló érintett a munkáltató személyében bekövetkezett változásban. A munkáltató szerint még pontos adatok nem adhatók, mert a közös megegyezések miatt a létszám folyamatosan mozog. Várhatóan 1550 és 1600 fő közötti ez a létszám. Vasutasok Szakszervezete
5
