2013. Cseh Péter Általános Iskola Szokolya

2013. Pedagógiai program

Cseh Péter Általános Iskola Szokolya 1

Tartalom

Pedagógiai alapelvek………………………………………………………………………3 1. Az iskola nevelési programja............................................................................................... 6 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........ 6 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 8 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 10 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 20 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .............................................. 24 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............... 26 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ...................................... 44 A tanulmányok alatti vizsga, vizsgaszabályzata.............................................................. 46

2. Az intézmény helyi tanterve ................................................................................................ 47 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ........................................................................... 48 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ......................................................................... 49 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ............. 50 2.4 Az iskolai képzés rendje .................................................................................................. 52 2.5 Mindennapos testnevelés programja ............................................................................... 54 2.6 A magasabb évfolyamba lépés feltételei ......................................................................... 55 2.7 Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, a tanulók tudásának értékelésében ............. 56 2.8 A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítése ................................... 60 2.9 Kompetenciák.................................................................................................................. 63 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .............. 65 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................... 67 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ........... 67 2.13 Az iskola egészségnevelési elvei ................................................................................... 69 2.14 Az iskola környezeti nevelési elvei ............................................................................... 70 2.15 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ........................................................................ 72 2.16 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének rendje ...................................................... 74 2.17 A Pedagógiai program érvényessége, felülvizsgálata ................................................... 75

2

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK A Szokolyai Általános Iskola nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át. Az iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktatómunkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyermeket bevonjuk saját iskolai életünk megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyerek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló tanuló és nevelő szülő és nevelő nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágas környezetükben, az iskola nevelő-oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széles körű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, a másság elfogadására, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni felismerni a rosszat, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet

3

3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint településünk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a községünkben található közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk továbbra is képviseltesse magát a különféle települési rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett megmozdulások lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: Humánus. Erkölcsös. Fegyelmezett. Művelt. Kötelességtudó. Érdeklődő, nyitott. Kreatív, alkotó. Becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát. Képes a problémák érzékelésére és megoldására. Gyakorlatias. Képes eligazodni szűkebb, tágabb környezetében. Jó eredmények elérésére törekszik / játékban, munkában, tanulásban /. Van elképzelése a jövőjét illetően. Becsüli a tudást. Öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban. Ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit. Képes tudását továbbfejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni. Tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti. Képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban. A mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik. Felelősségérzettel rendelkezik. Szolidáris a hátrányos helyzetűekkel. Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o Nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket. o A természet, a környezet értékeit. o Más népek értékeit, hagyományait. o Az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit. o A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben. o Ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat. o Ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat. o Ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció 4

elfogadott formáit és módszereit. o Viselkedése udvarias. o Beszéde kulturált. o Társaival együttműködik. o Szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli. o Képes szeretetet adni és kapni. o Szereti hazáját. o Megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, a másságot. o Szellemileg és testileg egészséges, edzett. o Egészségesen él. o Szeret sportolni, mozogni. o Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. 5. Iskolánkban szerepet kap az Európai Unió által preferált kulcskompetencia alapú oktatás. Tanulóinkat olyan állampolgárokká kívánjuk nevelni, akik képesek az EU által biztosított lehetőségeikkel, jogaikkal élni. Fejlesztendő kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése Matematikai kompetenciák fejlesztése Természettudományi és technológiai kompetenciák fejlesztése Digitális kompetencia fejlesztése Személyközi és állampolgári kompetenciák fejlesztése Vállalkozói kompetencia fejlesztése Kulturális kompetencia fejlesztése A tanulás tanulása kompetencia fejlesztése

5

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi, nemzeti, európai és egyetemes értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánkban gyermekközpontúságra törekszünk, igényeik középpontba helyezésével, érdekeik érvényesítésével. Céljaink: olyan gyermekközpontú iskola megteremtése, ahol a gyermek kiegyensúlyozott, egészségesen fejlődő, megalapozott tudású, új ismeretek szerzésére képes, az általános emberi értékeket elfogadja és gyakorolja. Feladataink: Pedagógiai munkánk alapvető feladata kiemelni, hogy a gyermeki nyitottságra,fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjaiból kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

6

10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink és feladataink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, technikák, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói kötődésen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

- Követelés - Gyakoroltatás - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés

Közvetett módszerek - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös ( közelebbi vagy távolabbi ) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

- elbeszélés - tények és jelenségek bemutatása - műalkotások bemutatása - a nevelő személyes példamutatása

- a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből

3. Tudatosítás ( meggyőződés kialakítása )

- magyarázat, beszélgetés - felvilágosítás a betartandó - a tanulók önálló elemző magatartási normákról munkája - vita

Sikerkritériumok: Nevelési céljaink és feladataink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktatómunkánkat eredményesnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: 7

Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés – oktatás kerettanterveiben továbbhaladás feltételeinek, vagy a tantestület a gyermek tanulásban való akadályoztatása miatt másképp nem határoz. Elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a továbbhaladási követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri a kulturált viselkedéshez az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés– és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 1.2

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskola tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási – tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. A tevékenységközpontúság, a tapasztalati úton szerzett ismeretek beépítése az integrált nevelésbe, oktatásba. Ennek érdekében iskolánk nevelői a tanítási tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálását. Lényegesnek tekintjük azt, hogy közös alapra sokféle tevékenység épüljön, jelenjen meg gyakorlatban a hagyományos tantárgyak integrációja. A. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük a tanulási kedvet és ezt a tanulás végéig fenn is tartsuk. Ösztönözzön az életen át tartó tanulásra. B. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. C. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő - oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: •

•

•

A beiskolázás folyamatában próbáljuk megismerni leendő tanulóinkat. Az első évfolyam megkezdése előtt a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulási problémákkal küzdő tanulókat megpróbáljuk kiszűrni. Ennek érdekében szoros munkakapcsolatot tartunk fent az óvodával, nevelési tanácsadóval, szülőkkel. Igyekszünk a gyermekek számára biztosítani a leghatékonyabb oktatási formákat tanulmányaik megkezdéséhez. A 2012/2013. tanévben bevezetésre kerül a mindennapos testnevelés az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben. A heti kötelező testnevelésóra mellett a délutáni tömegsport foglalkozások keretein belül valósítjuk meg a heti plusz órákat. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben alkalmazzuk. Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulókat tovább szűrjük. Velük kiemelten, speciális módszerekkel, szakemberek segítségével is foglalkozunk.

8

•

•

•

A tanítók az egyes tantárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat. Így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A 8. évfolyamon előkészítő foglalkozások (matematika, magyar, természettudományos tárgyak) segítik a középiskolára való felkészítést. Formája ingyenes. Tanulóink személyiségének fejlesztéséhez, kibontakoztatásához fontosnak tarjuk a tanórán kívüli egyéb szakkörök, foglalkozások működését is.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5.A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelet, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8.A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása 9. A tanulók testi nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az arra rászorulóknak gyógytestnevelés foglalkozás szervezése. A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell jelennie az előítélet kezeléseinek, a bűnmegelőzési, áldozattá válási, konfliktuskezelési technikák megtanításának, megerősítésének.

9

A pedagógiai feladatok között szerepel a tanulók kreatív jegyeinek erősítése (rugalmasság, ötletgazdagság), valamint az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése, és a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A személyiségfejlesztés fontos területe az együttnevelés, annak tudatos megszervezése. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal, valamint a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal a közös nyelv, közös ismeretek kialakítása. A másság elfogadása, tolerancia, türelem, segítőkészség, empátia az integráltan oktatott tanulókkal szemben. 1.3

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Egészségnevelési program - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés Lehetőségek, célok, és feladatok a tanulók egészségnevelésében Az egészségvédelem, az egészséges életmódra nevelés minden gyermekkel foglalkozó intézmény alapvető feladata. Az iskolára nagy felelősség hárul a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében. A NAT / 13. 0./ a következőket írja elő: „Minden tevékenységgel szolgálni kell a tanulók egészséges, testi, lelki és szociális fejlődését.” Az egészséges életmódra a nevelés konkrét céljai: A pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulása, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Feladatunk az egészséges életmódra nevelés épüljön be az egész napos foglalkozás valamennyi területébe, fejlesztési elképzelésébe. Az egészséges fejlődéshez szüksége feltételek és tevékenységek biztosítása. A helyes életmód követelményeinek megismertetése, betartatása. Öntevékeny egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése. Nélkülözhetetlen egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése. Biztosítjuk, gyerekeink minél több időt szabad levegőn töltsenek, tudatosan tervezett, sokoldalúan fejlesztő mozgással és játékkal. Fontos figyelmet fordítanunk ezért a helyes napiés heti rend kialakítására. Egészségnevelési követelmények: • Személyi és környezet higiéniára nevelés. • Egészséges táplálkozásra nevelés /korszerű táplálkozás, a táplálkozás napi és évszakos ritmusa, megfelelő étkezési szokások kialakítása, étkezés higiéniája, esztétikája, társas jellege, eltérő táplálkozási sajátosságokra nevelés/. 10

• Egészséges és rendszeres testmozgásra nevelés, sport életszükségletté tétele, a mozgás örömszerző funkciója, állóképesség egyéni fejlesztése. • Baleset megelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés, felkészítés balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére az iskolában, a háztartásban, a közlekedésben. Elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása. • Beteggondozásra, a gyógyulásba vetett bizalomra nevelés. • Szenvedélybetegség elleni küzdelemre való felkészítés. Egészségnevelési feladataink témakörei A testnevelés és a sport szerepe Az iskolai testnevelés segítséget nyújthat bizonyos rendellenességek korai észlelésében, és megelőző szerepet tölthet be több, későbbi betegség kialakulásában. Feladata: • Gyermekeink fizikai állóképessége folyamatosan csökken. Feladatunknak tekintjük a megelőzést, állóképesség növelést. • Sportfoglalkozásokon elsősorban labdajátékokra oktatjuk gyermekeinket, mely jó színtere a csapatszellem kialakításának, az önuralomra, fegyelemre nevelésnek a közös sikerélmény megszerzésének. • Figyelemmel kísérjük tanulóink sporttevékenységét, számon tartjuk sportegyesületi tagságukat. • Rendszeresen munkával elősegíteni a fizikai erőgyarapodást és az ellenálló képesség fejlődését. • A gyermekek napirendjébe beépülve növelje edzettségük szintjét, és a teljesítőképességüket. • Kirándulási - és sportolási alkalmak számának emelésével lehetőség teremtése a mozgás örömének átélésére. A sikeres teljesítmény eléréséhez tegye próbára akaraterejüket, így fejlessze kitartásukat. • Színesítse a gyermekek mozgáskultúráját. • A szabadidőben végezhető sportolási lehetőségek megismertetése, irántuk a gyermeki érdeklődés felkeltése, cselekvésre ösztönzés. Az egészségnevelési témák részletes kifejtése évfolyamonként Személyi higiéniára nevelés Egészséges táplálkozásra nevelés Egészséges mozgásfejlődés Célja: Olyan elemi mozgások és játékok tanítása, gyakorlása, amelyek egyrészt sokoldalú mozgástapasztalatot biztosítanak a tanulóknak ügyességük fejlesztésére, ugyanakkor hozzájárulnak fizikai képességeik életkoruknak megfelelő fejlesztéséhez az egészséges életmód szokásainak megalapozásához, mozgásigényük felkeltéséhez, kielégítéséhez és a sport megszeretéséhez. Fejleszteni, összerendezni mozgásukat, térbeli tájékozódó képességüket, egyensúlyérzéküket. Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás szokásainak igénye 11

Baleset megelőzés Biztonságos átkelés az úttesten; gyalogos és tömegközlekedési szabályok alkalmazása és ismerete; jelzőtáblák ismerete; kerékpározás szabályai; útburkolati jelek ismerete. Gyermekbalesetek megelőzése játék és szabadidőben; a háztartási gyermekbalesetek forrásai és megelőzésük. Érzékszervek védelme /szemüveg, hallókészülék/. Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére Egészséges lelki fejlődés Mi is az az életmód? Az életmódnak többféle összetevője van, mint például az, hogy mennyit mozgunk, hogyan táplálkozunk, mennyire fontos számunkra a személyes higiénia, de az is hogy milyenek emberi kapcsolataink, a közérzetünk, milyen az önbecsülésünk, vagy hogyan tudjuk a kockázatokat környezetünkben felismerni és elkerülni. Mindezen összetevők látszólag függetlenek egymástól, mégis minden elem alapvető és, egyenrangú szerepet játszik a kiegyensúlyozott életvitel megvalósításában, mely jó egészségi állapotunkkal is szorosan összefügg. Mitől egészséges-az én életmódom? A jó egészségi állapot, valamint az egészséges életmód szorosan összefüggnek egymással. Tudjuk, hogy rendkívül sokféle életmód létezik, valójában egyénre szabottak is. Az egészséges életmód fogalmának is ilyennek kell lennie, hogy alkalmazhassuk egyéni esetekre is, valamint szükség esetén változtathassunk rajta. Életmód és táplálkozás A cél, hogy rávezessük a gyerekeket arra, hogy a táplálkozás életmódunk egyik nagyon fontos összetevője, és különösen fontos az egészségünk és boldogságunk szempontjából. Életmód és a biztonság megőrzése Bár a kutatások azt bizonyítják, hogy a gyerekek ebben a korban már átfogó nézetekkel rendelkeznek a biztonságuk megőrzésével kapcsolatos kérdésekről, mindenképpen hangsúlyoznunk kell számukra, hogy biztonságérzetünk több tényezőből tevődik össze. A sokat emlegetett testi vagy fizikai biztonság mellett a lelki biztonság fontosságát is ki kell emelnünk. Meg kell tanulniuk, hogy nemcsak a testüket, hanem az érzéseiket is meg kell óvni a fenyegetettségtől és sérüléstől. Tudatosítani kell bennük az érzelmek és a biztonság közötti összefüggéseket. Az érzelmek, melyek az egészségnek és a jóllétnek fontos részét képezik, jelentős szerepet játszanak abban, hogy segítségükkel felismerjék a lehetséges veszélyeket és a kockázatokat.

12

Az életmód és a veszélyes anyagok Rengeteg veszélyes anyag létezik a környezetünkben,amelyek összefüggésben állnak életmódunkkal: a cigaretta, az alkohol és a pszichoaktív szerek. A gyerekekkel való beszélgetés során el kellene jutni odáig, hogy a gyerekek maguk fogalmazzák meg, miért is veszélyesek számukra azok az anyagok, amelyeket megneveztek. Az életmód és a kapcsolatok Legfontosabb feladat annak megértetése a gyerekekkel, hogy kapcsolatrendszerekben élünk, valamint hogy saját kapcsolatrendszereinknek mi vagyunk a középpontjában. Korábban már megfogalmazódott, hogy kapcsolataink minősége is életmódunk jellemzője. Az életmód és a növekedés Életkorunk előre haladtával rengeteg minden változik mind bennünk, mind körülöttünk. Megváltozhatnak értékeink, attitűdjeink, szokásaink, időbeosztásunk és mindezzel együtt egyszerű hétköznapjaink is. Növekedésüknek ebben a szakaszában a gyerekek életében is ugyancsak sok változás; megy végbe. Egyre önállóbbakká válnak, egyre több döntést hoznak meg egyedül mely életmódjukra is hatással van, vagy lehet. Rávilágítunk, hogy a változás életünk természetes velejárója, melynek egyaránt vannak jó és rossz pillanatai. Az életmód és a környezet Az emberek - felnőttek és gyerekek -, tehát mi magunk „alkotórészei” vagyunk a környezetnek, melyben élünk. Megpróbáljuk feltárni és tisztázni mit értünk „környezet” kifejezésen. A gyerekek próbálják meg szavakból vagy akár képekből felépíteni környezetük világát. A beszélgetés során megfogalmazhatják, mi az, amit szeretnek környezetükben, mi az, amire vágynak, mi az, amire szükségük van, és mit nem szeretnek benne. Fontos annak az áttekintése is, hogy milyen kapcsolat van életmódunk, környezetünk minősége, valamint egészségünk között Amiről én döntök, és amiről nem. Korábban már megfogalmazódott, hogy a gyerekek ebben az életkorban egyre önállóbbá válnak, egyre több önálló döntést hoznak meg, ami valójában felelősségérzetük növekedésével is kell, hogy járjon. Az óra lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek végiggondolják, hogy a velük kapcsolatos döntések területén mi változott az elmúlt időszakban, melyek azok a helyzetek vagy dolgok, amelyekben korábban nem maguk döntöttek, most már viszont igen. Csoportosíthatják döntéseiket aszerint, hogy életük mely területével kapcsolatosak. Az óra a felhozott példák felhasználásával lehetőséget ad a döntés fogalmának a tisztázására, annak megválaszolására, hogy minek köszönhetően változik a döntési kompetencia, valamint felhívja a figyelmet egy-egy döntéssel, járó felelősségre a lehetséges következményekre. Légy bátor IGEN-t mondani! Fel kell hívni a gyerekek figyelmét arra, hogy döntéseink meghozatalánál talán néha tudattalanul, de több mindent számba veszünk. Döntéseinket így sok tényező befolyásolhatja, melyek segíthetik, vagy éppen megnehezíthetik a döntést. Hangsúlyozzuk a különböző külső

13

és belső tényezők, valamint a különféle jelzések felismerésének, valamint a pillanatnyi és hosszú távú negatív következmények és előnyök mérlegelésének fontosságát. Légy bátor NEM-et mondani! Külön hangsúly helyeződik arra, hogy hogyan tudják a gyerekek felismerni a csoportnyomás jelzéseit körülöttük. Ebben a korban ez kiemelkedő fontosságú, hiszen az egészségkárosító szokások kialakulásában a csoportnyomásnak döntő szerepe lehet A gyerekeknek ki kell fejleszteniük olyan készségeket, melyek segítik őket gondolataik, akaratuk megfelelő kifejezésében, érvényre juttatásában és a konfliktusok elkerülésében. Amiről én döntök: mit eszem? Fontos szót ejteni két olyan tényezőről, mely életünk több területén nagy fontossággal bír, és hatással van ránk: ezek a divat és a reklám. Átgondolhatják a gyerekek, hogy mi is lehet a reklámok célja, valamint mik azok a stratégiák, melyeket a reklámozók előszeretettel használnak. Hogyan hat a divat az étkezésünkre? Miért járunk például előszeretettel gyorséttermekbe, ahelyett, hogy nyugodt körülmények között otthon, például családunk körében étkeznénk? Mi az, ami vonz bennünket? A válasz nehéz, de talán a témáról való beszélgetés felhívja a figyelmet a reklámok és a divat káros hatásaira. Ugyancsak ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik, hogy ételválasztásunkat sajnos nemcsak egyéni ízlésünk befolyásolja, hanem léteznek különböző kényszerdiéták, melyek betartása kötelező bizonyos emberek számára jó egészségi állapotuk fenntartásához (pl. tej érzékenyeknek tejmentes diéta, cukorbetegeknek speciális diéta). Ilyenkor személyes döntéshozásunk korlátozott. Fontos, hogy a gyerekekkel el tudjuk fogadtatni társaik eltérő megkötött étkezési szokásaikat. Amiről én döntök: mozgás és személyes higiéné. Ebben az életkorban a rendszeres testmozgás szinte mindenki számára természetes,a gyerekeknek alapvető igényük van rá. Az életkor előre haladtával azonban a fiatalok egyre kevesebbet mozognak, amit különböző okokkal indokolnák. Amiről én döntök: környezet Legfőbb feladat az egyén és a környezet közötti kölcsönhatás tudatosítása a gyerekekben. A korábbiakban, már volt szó arról, hogy személyes döntéseink és választásaink milyen mértékben hatnak egészségünkre. Életmódunk több összetevője, mint például táplálkozásunk vagy esetleges egészségkárosító szokásaink többnyire saját döntéseink eredményeképpen formálódnak. A „környezet” azonban az előbb említettekkel érdekes ellentétben áll, ugyanis a személyes döntések és választások nem igazán tudják befolyásolni, és ez általában elriasztja a gyerekeket, valamint a hétköznapi embereket attól, hogy aktívan részt vegyenek a környezettel kapcsolatos vitákban és feladatokban. Ezért mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy bár látszólag ebben a kérdésben a nem szakembereknek passzív szerepük van, és ez által úgy tűnik, mi vagyunk azok, akiket a környezetünk alakít, mégis mi is formáljuk, vagy formálhatjuk közvetlen környezetünket. Valójában egyfajta kölcsönhatásról van szó, amelyben mindenki vállalhat aktív szerepet, mindenki tehet valamit azért, hogy javítson környezete állapotán.

14

Ezek a döntések, de HOGYAN? Életünk során döntések sokaságával kell szembenéznünk, melyek hol kisebb súlyúak, hol nagyon komolyak és későbbi életünkre hatással lehetnek. De hogyan hozzuk meg döntéseinket? Milyen lépésekből áll egy döntésmeghozatal? Tudatosítani kell bennük, hogy a döntéshozásnak különböző módjai vannak, és hogy egy probléma megoldására és a döntésre mindig többféle lehetőség van. Rá kell világítani arra is, hogy az emberek személyisége is hatással lehet döntéseinkre: különböző emberek különböző helyzetekben eltérő döntéseket hozhatnak. A döntéshozás során azonban: ideális esetben megvizsgáljuk a különböző lehetőségek jó és rossz oldalait, racionálisan mérlegeljük az előnyöket és a hátrányokat. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy érzelmeink is gyakran befolyásolják döntéseinket, így gyakran a racionalitás ellenére is cselekszünk. A döntéshozás gyakran nagyon nehéz, de ez életünk természetes velejárója. Mai döntések - holnapi következmények Sok szó esett már arról, hogy mi befolyásolja döntéseinket, milyen döntési technikák léteznek, valamint milyen döntéseket kell meghoznunk életünk különböző területein. Rá kell világítani az önvizsgálat szerepére, mely a későbbi döntéseink meghozatalában fontos.. A hangsúly itt arra tevődik át, hogy fontos-e felülvizsgálni korábbi döntéseinket, hasznos lehet-e az számunkra, tanulhatunk-e belőle valamit. Változások kora - Hogyan nézek ki? Ezen életszakaszt hívhatjuk a változások korának: a gyerekek rövid idő alatt egy sor alapvető testi, érzelmi és társas kapcsolati változáson mennek keresztül, mely gyakran elégedetlenséget szül önmagukkal szemben. Fontos az érzelmekre összpontosítani, mivel sok fiatalban olyan új, erőteljes érzelmek támadnak változó testükkel kapcsolatban, amelyek eltérnek a barátsággal, az otthonnal és az iskolai élettel kapcsolatos érzelmeiktől. Változások kora - Hogyan érzem magam? Tulajdonságok, társas kompetenciák: Mi befolyásolja a jóllétemet? A gyerekek azt vizsgálják, hogy miként tudják felismerni a jóllétüket befolyásoló tényezőket. Melyek azok a társas és egyéb helyzetek, amelyekben maradéktalanul jól érzik, magukat és melyek azok, amelyekben nem. Választ keresnek arra a kérdésre, hogy milyen megoldásokat keresnek a jó közérzet előidézése során. Szerep- és szituációs játékok segítségével egyrészt az ilyen helyzetek sajátosságait vizsgálják, másrészt, pedig kísérletet tesznek saját érzéseik megnevezésére, leírására. Hogyan látom családomat? Hogyan látnak ők engem? Családi mindennapok. Családi elvárások - egyéni törekvések (konfliktusok, megoldások, szabályok, örömök). A család még ebben az életkori csoportban is kiemelkedő fontosságú. A gyerekek egészen másként látják önmagukat, mint családtagjaik őket. Ez a körülmény nem kevés feszültség és összeütközés forrása. Fontos tehát foglalkozni a különböző nézőpontokkal. A családi konfliktusok másik csoportja ahhoz a problémához kötődik, hogy a serdülő szemében fokozatosan veszít a család, kiváltképpen a szülő a megkérdőjelezhetetlen tekintélyéből. A jelenség további aspektusa abból a körülményből fakad, hogy az önmagát tévedhetetlennek

15

tettető kamasz tényleges lehetőségeit illetően meglehetősen korlátozott világban él. A helyzet valamennyi szereplője motiváltan, saját igazát abszolutizálva cselekszik. Hogyan látom barátaimat? Hogyan látnak ők engem? Ki lehet barát? Elég jó-e nekem? Elég jó vagyok-e neki? Tulajdonságok vs. szociális kompetenciák. A kortárskapcsolatok ebben az életkorban mindennél nagyobb jelentőséggel bírnak a gyerekek életében. Életük egyik meghatározó motívuma, hogy miként tudnák meglelni önmagukat, identitásukat. A társas élet egyik központi motívuma, hogy milyen irányzathoz tartoznak. Az irányzathoz tartozás meghatározza öltözködésüket, zenei ízlésüket. Ennek mentén szerveződnek, illetőleg szilárdulnak meg a barátságok. Spontán módon is felmerül a kérdés, milyenek ők, milyennek szeretnék magukat láttatni, és milyennek látják őket a többiek? Változások a kapcsolataimban: Barátok és ellenségek Fontos, hogy az adott közösségen (osztályon) belüli átrendeződések, melyek a társas alakzatban beálltak, ne sértsenek semmilyen személyes érzékenységet. Változások a kapcsolataimban: Barátság vagy szerelem? Mit érez az, aki szerelmes, mit gondol, hogyan látja a másikat, mit képzelünk majdani szerelmünkről? Ezekről a fontos kérdésekről kötetlen formában, a szerep- és szituációs játék lehetőségeinek a segítségével érdemes beszélgetni. Szépirodalmi mű is képezheti ennek a beszélgetésnek az alapját (svéd gyermekversek!). Fontos lenne, ha szó kerülne a szerelem testi vonatkozásairól is, hiszen ez amúgy is a gyerekek mindennapi fantáziálásának fontos részét képezi. Kihívás vagy szenvedély: veszélyes anyagok Szükséges a veszélyes anyagokról beszélni. A gyerekek már, tudják, hogy vannak legális és tiltott veszélyes anyagok, azt is tudják, hogy azok milyen szempontból jelentenek veszélyt saját életükre. A veszélyes anyagok és kapcsolatok A serdülőkor igazi létkérdéseiről van szó. Mindenben egyformának kell lenni? Hogyan tudunk tartozni valahova úgy, hogy megőrizzük egyéni vonásainkat? A veszélyes anyagok használata általában a kortárscsoport nyomására kezdődik el: olyan „snassz” nem kérni a cigiből, nem inni a sörből. S bizony gyakran nehéz kilógni a társaságból. Miért nehéz elütni a többségtől, mi kell ahhoz, hogy megbecsülésre tegyünk szert a kortárscsoportban. Miként lehet társkapcsolati nyereségeket úgy maximalizálni, hogy egyéni életünk esélyeit ne veszélyeztessük.

16

Biztonság a változásokban Ez idő tájt tovább folytatódik a testi-lelki kapcsolati átrendeződés. Nézzük meg, hogy mit okozhatnak ezek a változások! Az egyéni tapasztalatok számbavétele révén láthatóvá válik, hogy alkalmasint segítségre van szükség ahhoz, hogy ismét megtaláljunk egy törékeny egyensúlyt. Mi, és ki segíthet az új egyensúly kialakításában. Környezetünk védelme – az egyéni felelősség kérdései A környezetvédelemre legtöbbször úgy tekintünk, mint egy hatáskörünkön kívüli feladatra, amely a kormányokra vagy a nagyvállalatokra tartozik, bár tudjuk, hogy más érdekcsoportok is befolyásolhatják. Éppen ezért fontos tudatosítani a gyerekekben, hogy már ebben a korban is lehet tennivalójuk ezen a területen. Gondolkodjanak el együtt azon, hogy a saját helyükön vajon mit tudnának tenni a környezetükért? Különböző döntéseink, választásaink, melyekre a reklámok igencsak hatással vannak, ugyancsak befolyásolhatják környezetünket. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy minden cselekedetük hatással van a környezetükre, és még ha csekély mértékben is, de kutatások, együttműködések, demokratikus eljárások és főként egyéni akciók révén pozitív hatással lehetnek környezetük alakulására. Bátorítani kell őket, hogy vegyék észre, értékeljék és tegyenek valamit környezetük javítása érdekében. Gondolkozz globálisan - cselekedj lokálisan A környezettel foglalkozó órák keretén belül a gyerekek mindenképpen személyes, élményt szerezzenek arról, hogy ők maguk is tehetnek valamit közvetlen környezetükért, szépíthetnek, javíthatnak rajta. A legjobb módszer ennek elérésére, ha a gyerekek egy projektet dolgoznak ki az iskolában vagy annak közelében. A projektkészítés célja, hogy felhívjuk a figyelmüket a különböző társadalmi politikai folyamatokra, melyek kihatnak az egészségünkre, hiszen azt már tudják, hogy az nem csupán életmódunk függvénye. Alternatív étrendek E téma tárgyalása során érdemes ismereteket is nyújtani a gyerekeknek elsősorban annak érdekében, hogy lássák: az étkezési szokások egy értelmes rendbe szervezve alakultak ki. Segítséget jelenthet, ha a jelenséget kultúrtörténeti összefüggésben tárgyaljuk, és kitérünk bizonyos érdekességekre. Érdekes lehet különböző étkezési rendek (vallási tiltások és előírások) történeti-társadalmi kontextusának áttekintése, valamint annak elemzése, hogy ezek milyen hatást gyakoroltak az emberek életére. Változtassunk! Táplálkozás Az egészségfejlesztés sok esetben kíván életmód-változtatást. Az étkezési szokások viszonylag kockázatmentes területet jelentenek e témakör áttekintése szempontjából. Lásd az összefüggést (testmozgás), nem késő elkezdeni! Ebben az életszakaszban gyakran nem "menő" az, aki mozog. Más a "menőség", kritériuma. Vizsgálják meg a gyerekek, hogy mi minden jó származhat a gyakori, fárasztó testmozgásból, milyen közös élményekben lehet részük, hogy elérhető-e ez a jó érzés bármi egyéb módon.

17

Látsz-e változást életmódodban? Fontos annak megértése és átélése, hogy a változások elkerülhetetlenek, s hogy a kedvezőtlennek tartott elemek nélkül nem élvezhetnénk a kedvezők jótéteményeit sem. Mit változtatnál? Hogyan legyünk sikeresek (kapcsolatainkban, munkánkban ) A jövőbeni tervek szövögetése során szinte mindenki saját sikertörténetét írja. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy ki az, akit ma sikeresnek tartunk, milyennek látjuk a sikeres ember életét? A sikeres ember milyen jellemzőit tudják a gyerekek azonosítani? Vajon mindenki számára ugyanazt jelenti-e a sikeresség? Milyen más mérce képzelhető el? E kérdések, megbeszélését segítheti valamilyen szépirodalmi forrás feldolgozása is. Életed 10 év múlva Ebben a témakörben a gyerekek egy rövid fogalmazást írnak "Életem 10 év múlva" címmel Ez a fogalmazás képezheti alapját annak a beszélgetésnek, amely a pályaválasztásról, a jövőképről, a vágyakról és a realitásokról szól majd. Tanórán kívüli egészségnevelési tevékenységek Iskolán belül: • Egészségnevelési hét szervezés • Iskolai fogászati vetélkedő • Egészségvédelmi filmvetítés • Elsősegélynyújtás elsajátítása védőnő, szakavatott szülő segítségével • Drog-prevenció program külső szakemberekkel felvilágosító munka / 5-8. évf. /. Iskolán kívül: • Hétvégi sportvetélkedő gyerekek - szülők részére • Évszakokhoz kapcsolódó séták a szülők közreműködésével, a gyerekek barátaival a környék felfedezésére • A mi reformkonyhánk - családok étkezési szokásainak bemutatása • "Új élet - Új felfogás" - orvos, védőnő, pszichológus, gyógyszerész, szülők tanácsai. Egészségnevelési módszerek Az alkalmazott módszereket így foglalhatjuk össze: - egyéni beszélgetés, szexuális és más tanácsadás, - kiscsoportos beszélgetés (drogfogyasztás, párkapcsolat) - élethelyzetek megelevenítése (dramatizálás), - bemutatók higiénés eszközök használatáról, - szépségápolási bemutató és gyakorlat, - bemutatók a helyes táplálkozásról, - ruházkodási bemutató, - plakát és rajzkészítő verseny, - egészségvédelmi filmvetítés, - kísérletek a dohányzás, az alkoholfogyasztás hatásáról, 18

- természetgyógyászati bemutatás, sportvetélkedők, - elsősegély-nyújtási gyakorlat, a mentő munkája, - gyakorlati vetélkedők / baleset - megelőzés, ételkészítés) Összefoglalva Az egészségvédelem egyben érdekvédelmet is magába foglal, szoros és lényegi kapcsolatban áll az erkölcsi értékekkel, magatartással. Az egészségi értékközvetítés az alapvető emberi értékek közvetítéséből nem maradhat ki. Együttműködés az Egészségügyi Szolgálattal Iskolánkban orvosi és védőnői szolgálat működik. - hallás - látás vizsgálat - gyógy-testnevelésre irányítás - sportorvoshoz irányítás - védőoltások - különböző összetett szűrő vizsgálatok történnek - pályaválasztási alkalmassági vizsgálat Évenként gyermekeink iskolafogászati vizsgálaton vesznek részt. Az ÁNTSZ ellenőrzi évente a gyermekek iskolai környezetét, szükség esetén részt vesz szűrővizsgálatban /tetvesség/ A védőnő bekapcsolódik az egészségnevelési hét szervezésébe, felvilágosítást tart a lányoknak /menstruáció 5-6. o/, szexuális felvilágosítást 7-8. o-ban. Iskolánkban az iskola-egészségügy és az oktatásügy kapcsolata jó.

19

1.4

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A tanulóink közösségben illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása diákönkormányzattal együttműködve, nevelő - oktató munkánk alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink 1. 4.1

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladat: • Nevelőmunkánk során alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz, azaz a kisgyermek heteronóm (a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró) személyiségének átalakulásától az autonóm személyiséggé válásig. • Az előbbi feladatokból eredően ösztönzést, útmutatást adni az egyéni érdeklődés, képesség, tehetség kibontakozására, az önfejlesztés belső erőforrásainak (pl. akaraterő, ambíció, igényesség) kiépítése. • Megérteni, elfogadtatni az egyes háttérben szoruló, de nélkülözhetetlen humán értéket, mint: egymás megbecsülése, tisztelete, az empátia és tolerancia érzése egymás iránt, illetve a konfliktusok vállalása, ezek feldolgozása. • A devianciához vezető szocializációs problémák észrevetetése, potenciálisveszélyeinek tudatosítása, az ezekkel kapcsolatos felelősség felébresztése önmagunk és társaink iránt. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelési irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz: az osztály- és csoport közösségek, illetve tanórán kívüli tevékenységekhez: szakkör, sportkör és érdeklődési körök) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 1.4.2

Az önkormányzási képességek kialakítása. Feladat: • A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy a nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni és ennek elérése érdekében összehangoltan tevékenykedjenek, a elvégzett munkát értékelni tudják. A fentiek érdekében fejlesztenünk szükséges: • Diákjaink vitakészségének, kapcsolt és kommunikációs képességeinek kibontakozását • Bátorítani a kezdeményezési szándékot és képességeket • Az iskolai programok színterein kínálkozó kreativitás képességét és önállóságot. • A döntési tudás, illetve bonyolult helyzetekben a döntés delelősségének felvállalását. 1.4.3

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: • irányító pedagógus legfontosabb feladata a közösség tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése. (ehhez egyik alapvető szintér az osztályfőnöki munka, illetve osztályfőnöki órák, mintegy szocializáló műhelyének tekinthető). • Ennek érdekében irányítani kell az egyéni közösségi érdek lehetőségekhez képest történő összehangolását. 1.4.4

20

•

Egyenlő hangsúlyt kell helyeznünk a gyermekek társas lénnyé fejlesztésére, illetve az egyén belső stabilitását segítő, személyiségét kibontakoztató nevelői munkára.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítására. Feladat: • A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendezetté válásának kialakítása, ápolása. • Hangsúlyt helyezni az iskolai- iskolán kívüli feszültségek, konfliktusok elemzésére, tapasztalatainak általánosítására. • Cáfolni és elutasítani (elutasíttatni) a gyakran előtérbe kerülő, negatív tartalmú egyéni ambíciókat, mint pl.: a gátlástalanság, önzés, önközpontúság, visszaélés a közösség bizalmával. 1.4.5

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: • • • • • • • • • • • •

Hagyományőrző tevékenységek Tanévnyitó ünnepély, első osztályosok köszöntése. Október 6-ára emlékezés iskolai szinten. Október 23-a megünneplése, fáklyás felvonulás A DÖK Mikulásjárása Iskolai karácsony megrendezése, közös készülődés és ajándékozás az ünnepre. Farsang, jelmezes felvonulás, szülők-nevelők bálja. Március 15. iskolai ünnepség és koszorúzás, községi ünnepély szervezése Tanulmányi kirándulások, erdei iskolák szervezése. Gyermeknap programjainak megszervezése. Nyolcadik osztályosok ballagása, búcsúzás a végzős diákoktól. Tanulmányi, kulturális és sportversenyek szervezése iskolai szinten. Tanévzáró ünnepség.

Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 2-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően - ha a szülők igénylik -, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. Lehetőség szerint szakkorrepetálással foglalkozunk a tanulókkal. Diákétkeztetés A napközibe, iskolaotthonos osztályba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A tanulószobás és a tanítás után hazajáró tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolatitkárnál kell befizetni.

21

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását, a tanulók fejlesztését, korrepetálását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. • A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére képességfejlesztő foglalkozásokat szervezünk magyar és matematika tantárgyakból. • További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. • Az 5-7. évfolyamon korrepetálás, felzárkóztatás szükséges évfolyamszintű szervezésben magyar és matematika tantárgyakból. • Az 1-4. évfolyamon korrepetálás segíti a hátrányok kompenzálását. • Sajátos nevelési igényű és tanulási hátránnyal küzdő tanulókkal való foglalkozás. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Az iskola helyet biztosíthat bérleti díj fejében olyan szakköri és sporttevékenységek számára, amelyek a tanulók fejlődését elősegítik és vezetője nem az intézmény dolgozója. A szakkörök ingyenes és térítéses kerülnek meghirdetésre. Szabadidős foglalkozások Az osztályfőnökök havonta szabadidős foglalkozást szerveznek osztálykeretben, melynek célja a gyermekek közös élményhez juttatása, illetve a szabadidő hasznos eltöltése. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolánk kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők, szaktanárok végzik. A nevezési díjakat a szülők és/vagy az alapítvány fizeti megállapodás alapján. Tanulmányi kirándulások Az iskola pedagógusai az oktató - nevelő munka hatékonyságának növelése, elősegítése érdekében az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel a tantervi követelmények teljesítésének nem feltétele. A részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskola Az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai programok, foglalkozások az ismeretek bővítését, tapasztalatszerzést, az oktató és nevelő munka hatékonyságának növelését segítik. Az erdei iskolában való részvétel a tantervi követelmények teljesítésének nem feltétele. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel

22

önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük a pályázati lehetőségek kihasználása mellett. Múzeum, kiállítás, könyvtári és művészeti előadás A különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások lehetőséget biztosítanak a megszerzett ismeretek, tudás rendszerezésére, koncentrációjára, valamint támogatják a különböző nevelési területeken kitűzött célok megvalósítását. A részvétel a tantervi követelmények teljesítésének nem feltétele. A költségekkel járó látogatásokon, foglalkozásokon való részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és mozi látogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A részvétel a tantervi követelmények teljesítésének nem feltétele. A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtári órák szervezése az olvasás megszerettetését tűzi ki célul. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.

23

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. 24

Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

25

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységeket kiemelt feladatunknak tekintjük. Ennek érdekében fontosnak tartjuk a tanulók egyéni képességeinek, adottságainak lehető legkorábbi felismerését, feltárását és azok rendszeres, folyamatos fejlesztését. E folyamatban is nélkülözhetetlen nevelőtestületünk összehangolt, egymásra épülő tevékenysége. Tekintetbe véve, hogy iskolánkban vannak tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, kiemelten fontos, hogy felismerjük e tanulók tehetségét, ápoljuk és elismerjük a bennük rejlő értékeket, valamint e területek megerősítésével növeljük önbecsülésüket. A fentiek megvalósítására részben a tanórákon, részben a tanórán kívüli tevékenységek során van lehetőségünk. A tehetséggondozás lehetőségei: Differenciált tanórai munka alkalmazása a tehetséges gyermekeink fejlesztéséhez. Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése. Iskolai könyvtár egyéni és csoportos használata. Szabadidős programok szervezése (színház- és múzeumlátogatások) Versenyeztetés, tanulmányi versenyekre való felkészítés. A tehetséggondozás további lehetőségei: - Továbbtanulás segítése. A pályaorientációs foglalkozásokon segítjük tanulóinkat a megfelelő középiskola kiválasztásában, tájékoztatjuk a szülőket a középiskolai eljárásrendről, segítjük a megfelelő döntés meghozatalában. Felkészítjük tanulóinkat a felvételi vizsgákra. Ennek érdekében felvételi előkészítőket tartunk igény szerint nyolcadikos tanulóink részére. - Lehetőséget biztosítunk szakkörökben való tevékenységre, melyre minden érdeklődő tanulót várunk, tekintet nélkül az osztályba sorolástól. - Sportban, táncban, mozgásban tehetséges gyermekek részére a foglalkozásokon való részvétel lehetőségét biztosítjuk Pl. kosár-, kézi-, röp-, zsinór-, tollaslabda, foci, stb. - A foglalkozások önkéntesek, többségében önköltséges alapúak. A jelentkezés egy tanévre szól, indítása minimum tíz fő jelentkezése esetén történik. - Versenyekre, vetélkedőkre való felkészítés során a tanuló képességeinek egyéni fejlesztése: o szaktárgyi vetélkedők: iskolai, városi, területi, megyei és országos fordulókon való részvétel, mindezekre való felkészítés o tanulmányi versenyek szervezése az iskolában o kulturális jellegű versenyek: vers-, mese-, prózamondó, szép kiejtési, honismereti, ének-zene, rajz, kézműves, művészeti, stb. szervezése, illetve azokon való részvétel o sportversenyek, bajnokságok, kupák szervezése és azokon való részvétel o különböző levelezős versenyeken való részvétel segítése, támogatása - Pályázatokon való részvétel szorgalmazása, segítése.

26

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében különféle pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásával, valamint a beilleszkedési, magatartási problémák kezelésével segítjük a tanulók felzárkóztatását, a tanulási kudarcok megelőzését, kiküszöbölését. Iskolánk tanulói nem azonos helyzetből indulnak az első osztályba. Ezeket a különbségeket okozhatja az egyéni, eltérő képesség, de a család eltérő szociokulturális háttere is. A különbségek segítségnyújtás hiányában tovább nőnek. Ezért szükséges idejében felmérni, mely területen mutat a gyermek olyan lemaradást, ami számára a követelmények teljesítését lehetetlenné teszi, kudarc elé állítja. Diagnosztizálás, szűrés: Az 1. osztályban: a tanulási képességek és készségek fejlettségének felmérése- az iskolaérettség, melyet óvodai szakvélemény támaszt alá és az iskolába lépés kezdetén az 1. osztályban a tanító mér. A gyenge értelmi képesség gyanúja esetén a Nevelési Tanácsadó/Pedagógiai Szakszolgálat, illetve a Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményét is kérjük. A mérések után együttműködünk a Pedagógiai Szakszolgálattal, szükség esetén segítségüket kérjük egyéni fejlesztési tervek kidolgozásában. Az integráltan oktatott SNI és BTM tanulókat a megállapodásban rögzítettek alapján látjuk el. Lényegesnek tartjuk a prevenció keretein belül: - A szoktatási időszak meghosszabbítását 4-6 hétre, valamint az írás és olvasás tanításának késleltetését a csoport szükségleteinek megfelelően; - Ezen időszak alatt fejlesztő játékokkal segítjük az észlelési, mozgásfejlődési, gondolkodási készségek és képességekben lemaradt gyerekeket, segítjük beilleszkedésüket a közösségbe, fejlesztjük önismeretüket, toleranciájukat. - Az 1-2. évfolyamon Meixner módszerrel, tanítjuk a magyar nyelv és irodalom tantárgyat Szűrés: - Folyamatosan, évente, osztályonként, a tanulási problémákat mutató gyerekek feltérképezésével: - Tanév elején az 1. osztályosok körében egy diszlexia gyorsteszt alkalmazását tartjuk fontosnak, mert hasznos információkhoz juttatja a tanítókat, fejlesztő pedagógusokat. - Minden évben elvégezzük a DIFER-mérést az arra javasolt 1. osztályos gyerekeknél. A kapott eredmények támpontul szolgálnak a további teendők meghatározásában. A tanulási kudarcok okainak felderítése a Pedagógiai Szakszolgálat és a Szakértői Bizottság segítségével történik: a) organikus okok b) beszédhiba c) részképesség zavar d) magatartás- és viselkedészavar Intézményünk az alábbi oktatási formákat, tevékenységeket alkalmazza Tanórán belüli és kívüli differenciálás, pedagógiai eljárások, tanulás tanítása, egyéni felzárkóztatás. Tanórán: szervezeti szinten: egyéni, individuális, páros, csoportos, frontális, osztálytanulás oktatási módszerek szintjén: 27

a szóbeli közlés megfelelő arányának biztosítása tevékenységen alapuló oktatásszervezés előtérbe állítása szemléltető-magyarázó nevelés-oktatás a tanulók aktivitásának fontossága alapvető fogalom- és összefüggésrendszer megismertetése életszerű, konkrét feladatok alkalmazása problémafelvetés beépítése a tanórákba önálló és aktív feladatmegoldás ösztönzése Tanórán kívül: csoportos beszélgetések, beszélgető körök egyéni beszélgetések speciális, felzárkóztató, felkészítő, fejlesztő foglalkozások táblajátékok, vetélkedők A Ktv. 71.§ (4) bekezdésében meghatározottak szerint: ha egy tanuló a második, vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, akkor heti két alkalommal egyéni foglalkozáson kell részt vennie. Fontos: állandó kapcsolat tartása a Pedagógiai Szakszolgálattal a pszichésen,mentálisan zavart, a részképesség, magatartás- és viselkedészavaros gyerekek fejleszthetősége érdekében. A sajátos nevelési igény megállapítása A sajátos nevelési igény megállapítása a szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. Ők tesznek javaslatot a tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, annak módjára, formájára és helyére, az ellátással kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. Az iskola javasolja a szülőnek, hogy gyermeke vegyen részt a szakértői vizsgálaton. A sajátos nevelési igényű tanuló nevelésének, oktatásának, együttnevelésének általános alapelvei, feladatai iskolánkban Az SNI kategóriába tartozó gyerekek fejlesztését, rehabilitációját a Pedagógiai Szakszolgálattal együttműködve végezzük. Az együttnevelést a normál tanítói felsőfokú végzettséggel és az ehhez kapcsolódó, a továbbképzési rendszerben elvégzett speciális ismeretek birtokában végezzük. Pedagógiai szempontból az enyhén értelmi fogyatékosoknak minősített tanulók, valamint a bukdácsoló, nehezen tanuló gyerekek sajátos nevelési igényének kielégítéséhez, sikeres tanulásához az intézménynek pedagógiai többletszolgáltatásokat kell nyújtania [Kt. 52. § (6)]. A tanulásban akadályozott tanulók NAT illetve helyi tanterv szerinti fejlesztjük. Alkalmazzuk a differenciált oktatásszervezést az egyéni haladási ütem biztosítására, az olvasás, írás megsegítésére. Az egyéni fejlesztési tervek alapja a bizottsági szakvélemény. Célszerű minden iskolát kezdő gyereket megvizsgálni, hogy ha tanulási nehézséggel van dolgunk, a szükséges fejlesztést minél előbb megkezdhessük. (A tapasztalat alapján azok a tanulók, akik lassabban haladnak, vagy nem a helyes tanulási technikát alkalmazzák.) Alkalmazzuk szükség esetén, alapos pedagógiai megfontolások után a következő, törvény adta lehetőségeket a tanulók egyéni fejlődéséhez: A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható Az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet a helyi tanterv. Kt. 50. § Az oktatási intézmény igazgatója a sajátos nevelési igényű tanulót eredményes 28

oktatása érdekében egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből mentesítheti az értékelés és a minősítés alól a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján. A törvény lehetőséget ad az igazgatónak arra, hogy részletezett feltételek mellett, szakértői bizottsági szakvélemény alapján egy vagy több tantárgyból egyéni továbbhaladást engedélyezzen a sajátos nevelési igényű tanulónak legfeljebb a negyedik tanév végéig. A különféle (pl. osztályozó, javító, felvételi, köztes; különbözeti; alapműveltségi, érettségi, szakmai) vizsgákon alkalmazkodni kell a sajátos nevelési igényű tanuló speciális szükségleteihez, így a tanuló számára biztosítani kell bizonyos – az oktatás során is biztosított kedvezményeket (hosszabb felkészülési idő, írásbeli beszámoló helyett szóbeli, és fordítva, más tantárgy választása, a szokásos segédeszközhasználat biztosítása, méltányosság). Kt. 30. § (9) Intézményünk a következő oktatásszervezési formákat alkalmazza: Rendszeres tanórai differenciálás, törekszünk az egyéni haladási ütem és szintek figyelembevételére Nívócsoportos oktatási formák megvalósítása a szükségletek és feltételek függvényében Felzárkóztató foglalkozások rendszere 1-8. évfolyamig A részképességi problémákkal küzdőknek logopédusra, pszichológusra lenne szüksége A napköziben egyéni és kiscsoportos foglalkozásra lenne szükség. Egyéni foglalkozás a különösen indokolt esetekben Orientálás a tanácsadó szervek fele a diagnosztizálás és az esetleges áthelyezés céljából, azzal a céllal, hogy minden tanuló a neki megfelelő képzést kapja. Együttműködés, munkamegosztás az ezzel a területtel foglalkozó szervekkel A fejlesztés színterei és lehetséges megvalósulási formái: Az osztályfőnöki óra: Az osztályközösség; az osztályfőnöki óra, melynek témái következő fogalmakat ölelik fel: A másság: a másik ember, másik faj, kisebbségi kultúra elfogadása Az értékek: értékegyezések és értékellentétek a család, az iskola a gyermekközösség, a tömegkultúra által kínált értékek és az emberi értékek, mint ideál között Szükségletek, vágyak: reális és irreális vágyak A lehetőségek és korlátok: életmódbeli helyzet különbözőségei A napközis csoport: A közös játék, mint a beilleszkedés, a szabálytartás folytonos fejlesztési lehetősége és színtere Az önismereti csoport, melynek tartalma a következőket kell, hogy elősegítse: önismeretet segítő játékok; önelfogadást segítő játékok; a másik elfogadását segítő játékok, az együttműködést fejlesztő játékok, kommunikációs és konfliktusmegoldó játékok. Ennek feltételei még nem adottak, csak szükség esetén tudjuk biztosítani a feltételeket. Esetmegbeszélést havi 1 alkalommal célszerű tartani. Célja: Segítségadás és közös gondolkodás a problémás gyerekekről és nevelési helyzetekről. A program szoros együttműködést feltételez az osztályfőnökök, a szaktanárok, a gyermek- és 29

ifjúságvédelmi felelős, a fejlesztő pedagógus és a gyermekcsoportok között, akiket érdekeltté kell tennünk a saját fejlődésükben, fejlesztésükben. Állandó és bizalmasan kezelt információcserét igényel a problematikus helyzetekről, nehezen kezelhető gyermekekről, és a folytonos segítségkérésre és segítségnyújtásra meg kell teremtenünk az emberi és szervezeti kereteket. Eredményeként feltételezzük, hogy részletes információkat nyerünk a gyerekek szociális, mentális zavarairól. Biztosítva minden tanuló számára az esélyegyenlőséget kijelöljük felzárkóztatásuk, fejlesztésük irányát. Feladatok tanórán és a tanórán kívül: o Szocializációs feladatok. o Szociális ellátások javítása (étkezés, ingyenes tankönyvtámogatás). o Szociokulturális hátrányok csökkentése. o A tanulók szabadidejének orientálása. o Környezettanulmány. o Személyes kapcsolattartás (osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, családlátogatások). A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig - minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: o megkésett beszédfejlődés, o diszfázia, o diszlália, o orrhangzós beszéd, o beszédritmus zavara (dadogás, hadarás), o diszfónia, o disarthria, o mutizmus, o diszlexia, o diszgráfia, o súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása. 30

A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. A halmozottan beszédfogyatékos tanuló A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva. Nem ritka a megkésett/akadályozott beszédfejlődés-hadarás-dadogás együttese. Az iskolai szakaszban ennek olvasás-, írászavar-kihatása is megmutatkozik. A tünetek megjelenhetnek párhuzamosan, de előfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor pl. a kiejtés javítását, javulását követően dadogás, hadarás lép fel. Ilyen esetekben a fejlesztési elvekre épülő terápiák tudatos alkalmazása a rehabilitáció döntő tényezője. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet. Nagyon súlyos esetekben - főként az intenzív rehabilitáció érdekében - szükség lehet a beszédfogyatékos tanuló elkülönített - az e célra létesített gyógypedagógiai intézményben, osztályban történő - iskolai nevelésére, oktatására. Ennek időtartama azonban ésszerű időhatárok között átmeneti, a terápia eredményességétől függő, a család helyzetétől, terápiás együttműködésétől befolyásolt gyakorlat. A külön iskolákban törekedni kell arra, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön a többségi oktatásba, és különleges gondozása az intenzív rehabilitáció után, integrált oktatása mellett legyen biztosítva. a) A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására,funkcionális összefüggésrendszerére. b) A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. c) A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott figyelembevétele szükséges. d) A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. e) Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. f) A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. g) A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. h) A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában - a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében - a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. 31

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának megnövelése - általában az első évfolyam tananyagának két tanévre történő elosztásával - indokolt lehet. A NAT alkalmazása A beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Kiemelt fejlesztési feladatok A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama módosulhat. Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. Testi és lelki egészség A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni.

A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanulót állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások: Magyar nyelv és irodalom A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befolyásolhatja. A Magyar nyelv és irodalom, a Művészetek, a

32

Testnevelés és sport, valamint az Élő idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósítása kíván nagyobb figyelmet, a beszédfogyatékosság típusától függően az egyes témakörök között hangsúlyeltolódások válhatnak szükségessé. Néhány szempont azonban általánosítható: - olvasás-, írástanítási módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszer ajánlott; - a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezendők; - az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik. Művészetek. Testnevelés és sport Mindkét műveltségi terület jól szolgálja a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció, mozgás-, ritmus-, beszédkoordináció követelményeinek megvalósítását. A dráma és a tánc kiemelt szerepet kap a rehabilitációs célú feladatok megvalósításában is. Élő idegen nyelv A beszédfogyatékosság típusához igazodó módszerek - pl. dadogók esetében az írásbeliség, diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek - elsőbbségét szükséges biztosítani. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenységformái: - Logopédiai egyéni és csoportos terápia. - Szenzoros integrációs tréningek és terápiák. - Kommunikációs tréningek. - Bábterápia. - Drámaterápiás foglalkozások. Az egészségügyi rehabilitáció formái: - Foniátriai vizsgálat és ellátás. - Gyermek-neurológiai vizsgálat és ellátás. - Pszichológiai vizsgálat, pszichoterápia. - Gyógyúszás. - Gyógytorna. - Relaxációs tréningek. Logopédiai egyéni és csoportos terápia a leggyakoribb kórformák esetében A beszédfogyatékos tanuló - függetlenül attól, hogy az iskolai nevelésben, oktatásban integráltan vagy szegregáltan részesül-e - az iskolai oktatás keretében, annak részeként vesz részt a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. A beszédfogyatékosság eltérő kórformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérőek. A beszédészlelés és beszédmegértés zavara A beszédfeldolgozási folyamat zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések azonosítása korlátozott, nem pontos, megértésük bizonytalan, akadályozott, az értelmezés kérdéses, gátolt. Nagyon súlyos a zavar, ha a beszédfeldolgozás a gyermek, tanuló biológiai életkorához képest több mint 3 év, és a beszédfeldolgozás összes részfolyamatát érinti. A terápia célja:

33

Az elmaradott, illetőleg zavart beszédmegértés korrekciója, azaz az életkornak megfelelő folyamatműködés kialakítása, a következményes problémák csökkentése, megszüntetése. A fejlesztés menetét meghatározó tényezők: az életkor, a beszédprodukció, a beszédészlelési és beszédmegértési zavar mértéke, a következményes problémák jelenléte és mértéke (olvasási, helyesírási nehézségek). A rehabilitációs tevékenység GMP-diagnosztikára épül. Tartalma célzott beszélgetések és célzott verbális feladatok megoldása egyénileg, illetve kiscsoportban. Megkésett/akadályozott beszédfejlődés Az ép értelmű és ép érzékszervű gyermek beszédfejlődése elmarad a megfelelő beszédszinttől. A terápia célja: A nyelvi közlés többszintű összetevőjének (szókincs, helyes ejtés, nyelvtani rendszer, szóbeli és írásbeli szövegalkotás) sokoldalú, intenzív differenciált fejlesztése, amely specifikusan egyéniesített jellegű. A logopédiai terápia feladata: - a beszédre irányuló figyelem fejlesztése, - a mozgások speciális fejlesztése, - az aktív és a passzív szókincs bővítése, - a beszédészlelés és -megértés fejlesztése, - a prognosztizálható olvasás-/írászavar megelőzése. Dadogás A beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A dadogás terápiája komplex (logopédiai, orvosi, pszichológiai), egyénre szabott terv alapján zajlik. A logopédiai terápia feladata: - a test és a beszédszervek laza izomműködésének kialakítása, - helyes légzéstechnika kialakítása, - cselekvéshez kötött beszédindítás, - relaxációs gyakorlatok, - mozgás- és ritmus koordináció fejlesztése, - a beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése és javítása, - a beszédhez szükséges motiváció megteremtése, az önismeret és önértékelés fejlesztése.

Hadarás A beszéd súlyos zavara, melyre a rendkívüli gyorsaság, a hangok, a szótagok kihagyása, a pontatlan hangképzés, a monotónia és a szegényes szókincs jellemző. A hadaráshoz gyakran társul a könnyen elterelhető érdeklődés. A logopédiai terápia feladata: - a figyelem fejlesztése, - beszédterápia, helyes légzéstechnika kialakítása, - mozgás- és ritmuskorrekció és –fejlesztés Diszfónia A zöngeképzés, az ún. primér hang területén megjelenő hangképzési zavar. A diszfóniások beszédéből hiányzik, vagy torzult formában van jelen a zönge. 34

A logopédiai terápia feladata: - a tiszta egyéni beszédhang kialakítása és a folyamatos spontán beszédbe való beépítése, - a hangminőség és az anatómiai-élettani viszonyok további romlásának megakadályozása. Orrhangzós beszéd Legsúlyosabb esetei az ajak- és szájpadhasadékok következtében alakulnak ki. A szájpadhasadékkal gyakran együtt jár az enyhe fokú nagyothallás. A beszédfejlődés, majd a mondatok megjelenése is késhet, azok hiányosak, diszgrammatikusak lehetnek. A logopédiai terápia feladata a nyelv minden szintjére kiterjedő beszéd-, illetve nyelvi fejlesztés. Az autisztikus tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedési) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt - a továbblépés előtt – külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, probléma megoldási módszerek tanítása. A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert az egészséges gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autisztikus gyermek számára nehéz tananyagot jelent. A kognitív viselkedésterápiás, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell a tervekbe iktatni. Az autisztikus tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Pl. a veszélyeztető viselkedések kezelése, más, elfogadható viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával a célok hierarchikus rendjében így alakul: az ön-(esetleg köz-) veszélyes viselkedések kezelése, a családi életet akadályozó viselkedések kezelése, a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása, az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése

35

A fejlesztés alapelvei - A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. - A részképesség zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. - Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: a) az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, b) a kudarctűrő-képesség növelése, c) az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, 36

e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulása) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztonsága, d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erősítése, f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, g) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Hiperkinetikus zavarok Már az első öt évben kialakuló tünet együttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önérték tudat.

37

Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: a) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. b) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. c) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. d) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. e) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. A NAT alkalmazása A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. 38

A helyi tanterv kiemelten kezeli az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermek neurológiai, fülészeti, valamint szemészeti vizsgálata, szükség esetén az érzékszervi gyógyítása. A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt.

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A gyermekek beilleszkedési nehézségeit az óvoda és az iskola folyamatos együttműködésével próbáljuk megkönnyíteni. Ennek érdekében a nagycsoportos óvodások ellátogatnak az iskolába, a leendő elsős tanító több alkalommal csoportfoglalkozáson vesz részt az óvodában. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: Szoros kapcsolat, együttműködés tartása a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval, pedagógiai szakszolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal Integráció, inkluzív nevelés Első osztálytól egyéni és csoportos fejlesztés szervezése Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás, differenciálás Felzárkóztató foglalkozások 39

Napközi, tanulószoba Nevelők és tanulók személyes kapcsolatai Családlátogatások Szülők és családok nevelési gondjainak segítése Esélyegyenlőségi program Együttműködés a polgárőrséggel, rendőrséggel, katasztrófavédelemmel Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A vizsgálat alapján a bizottság javaslatot tesz a különleges gondozás keretében történő gondozásra, annak módjára, formájára, helyére. A BTM nehézséggel küzdő tanuló fejlesztő foglalkozásai az iskolai oktatás keretében valósítható meg, melyet a fejlesztő pedagógus tart. Az egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkoztatás a tanórán kívüli foglalkozások időkeretéből tartható, melynek mértékét és felhasználásának lehetőségét a közoktatási törvény szabályozza. Előítéletes magatartási megnyilvánulásokra megfogalmazott tevékenységek: - Egyéni elbeszélgetések az osztályfőnökkel, az iskola vezetőivel, a gyermekvédelmi felelőssel, a segítő szolgálatok munkatársaival, egyéb szakemberekkel. - Diákok egymás között (diákönkormányzat), csoport-, osztály-, évfolyam-, tagozat- és iskolaszinten történő megbeszélések. - Szülőkkel történő együttműködés, megbeszélés. - Nevelőtestületi közös gondolkodások, megoldáskeresések. - Szakemberek meghívása, tájékoztatók, fórumok tartása. - Nyilvánosság bevonása, honlapon, újságban való megjelenés. 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Iskolánkban nagyon fontos feladat, hogy pontosan ismerjük gyermekeink családi körülményeit. Ennek alapján tudjuk meghatározni azokat a tényezőket, amelyek megmutatják, hogy a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben van. Ezek a tanulók rendszeres foglalkozást, odafigyelést igényelnek elsősorban az osztályfőnöktől. Szükséges a pontos nyilvántartásuk a szociális ellátás minél jobb megoldása érdekében. Ezeknek a tanulóknak jelentős része érzelmileg sivár környezetből érkezik, hiányosan motivált, koncentráló, toleráló képességük alacsony színvonalú, és ezt az oktatás folyamatában folyamatosan szem előtt kell tartani. a.

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek - és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

b.

Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére az osztályfőnökök aktív részvételére van szükség. Ezen belül: • A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. • Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. • A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. • Segíti a Gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. 40

• •

c.

A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő központ segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.

Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén, mely feladatokat az az iskola gyermekvédelmi felelőse koordinálja. Általános feladatok: tanulóink egészséges, biztonságos és kulturált életvitelének figyelemmel kísérése alapvető feladatunk a nyugodt, kiegyensúlyozott, a másságot is elfogadó légkör biztosítása (szociális kompetencia) a családdal való jó kapcsolat és együttműködési készség kialakítása diákönkormányzattal való szoros kapcsolattartás rendszeres drog- és bűnmegelőzési programok szervezése, megismertetése a tanulókkal, szülőkkel Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók esetén: a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség kialakulásának lehetőségeink szerinti megelőzése, a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség korai felismerése • a hátrányos helyzetet és a veszélyeztetettséget okozó problémák korai , feltárása • a veszélyeztetettségből adódó hátrányok lehetőség szerinti csökkentése • a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség típusának mérlegelése, javaslattétel a további teendőkre • a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók folyamatos figyelemmel kísérése. • a felmerülő és iskolai környezetben már nem megoldható problémák jelzése a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. • veszélyeztetett tanulók beilleszkedésének fokozott figyelemmel kísérése • meglévő problémák esetén a gyermek számára legkedvezőbb megoldás keresése, biztosítása • döntéshozatalban a szülő, gondviselő bevonása • krízishelyzetben gyors segítségnyújtás • szoros együttműködés a gyermekvédelmi szervekkel, pedagógiai szakvélemények készítése, esetmegbeszéléseken való részvétel Alkalmazott módszerek, tevékenységek megfigyelés, beszélgetés, családlátogatás, előadások, fórumok. személyes, egyéni tanácsadás tanulónak, szülőnek felzárkóztatás, tehetséggondozás, szakkörök, korrepetálás, könyvtárhasználat A tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás, tájékoztatás, tanácsadás, pályázatok felhasználása, alapítvány bevonása) 41

indulási hátrányok csökkentése (egyéni foglalkozások, korrepetálások, differenciált foglalkozás, személyiségfejlesztő foglalkozások) pályaválasztás (lehetőségek közötti tájékozódás, eligazodás, személyiségfejlesztés, önismeret) napközi és tanulószobai foglalkozások (tanulmányi munka segítése, tanulási készségek kialakítása, tanulási technikák megismertetése) Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése ( tanórákon és órákon kívül) A családi életre történő nevelés (osztályfőnöki órák, egyéni beszélgetések, kirándulások, stb. alkalmával) Az iskolai étkezési lehetőségek igénylésének segítése, tájékoztatás Az egészségügyi szűrővizsgálatok A szülőkkel való együttműködés (fogadóóra, szülői értekezlet, családlátogatás, nyílt napok, bemutató órák, tájékoztatás ellenőrző könyv, levél, telefon útján A tanulók szabadidejének szervezése ( tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok ) Tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében: Szoros kapcsolatot tartunk a szülői munkaközösséggel, a diákönkormányzattal, Együttműködünk a területileg illetékes: o Pedagógiai Szakszolgálattal o Nevelési Tanácsadóval o Családsegítő Központtal o Gyermekjóléti Szolgálattal o Önkormányzat Szociális Bizottságával o Iskolai gyermek orvossal, védőnővel o Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal (Bp. Halmi út) o Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal (Bp., Dohány utca) o A területileg illetékes rendőrséggel o A gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola tanulóinak heterogén összetételéből adódóan különösen nagy gondot kell fordítanunk azokra a gyermekekre, akik szociálisan hátrányos helyzetben vannak, vagy átmenetileg abba kerültek. Erről az osztálytanítók és az osztályfőnökök helyzetelemzéseikben konkrétumokkal rendelkeznek. A hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulók feltérképezése elősegíti a megsegítés tervezését, szervezését. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése Emelt óraszámú/szintű oktatás Napközi Tanulószoba Diákétkeztetés Felzárkóztató foglalkozások Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni 42

vagy csoportos használata A nevelők és tanulók segítő, személyes kapcsolatai A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése Családlátogatások Továbbtanulás irányítása, segítése Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége A tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatások Az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek igényeinek feltárása, az igénylés támogatása Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek Kedvezmény a sportfoglalkozásokba és művészeti képzésbe történő bekapcsolódáshoz Ismerkedés az Útravaló programba történő bekapcsolódás lehetőségeivel

43

1.7. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.7.1 Alapelvek Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös, nevelési felelősség, a kölcsönös támogatás, amely a kölcsönös bizalmon alapul (optimális esetben), akkor eredményes, ha a családi és iskolai nevelés egységben van, ennek eredményeképpen hozzájárul a gyermek fejlődéséhez. A szülők részéről az iskola várja a fentiek szellemében az aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, az őszinte véleménynyilvánítást, az együttműködő magatartást, a nevelési problémák megoldásában az együttműködést, a családi és iskolai nevelésben jelentkező problémák közös legyőzését, a segítő hozzáállást, a szponzori segítségnyújtást. Az iskola a gyermekek neveléséhez az alábbi segítséget nyújtja: 1. 2. 3. 4. 5.

Nyílt napok, nyílt órák szervezése. Rendszeres és folyamatos tájékoztatást a tanuló előmeneteléről. Változatos, színes iskolai életet, változatos tanórán kívüli és szabadidős programokat. Rendszeresen szülői értekezleteket, fogadóórákat, pályaválasztási segítséget, a problémák megoldására iskolai törekvéseket A szülőkkel az osztályfőnök tartja a legszorosabb kapcsolatot, ezért az osztályfőnökök számára a következő feladatokat állítjuk a fentiekben megfogalmazottak megvalósítására: Kezelje pedagógiai partnerként a családot Ismerje meg a családokat, a gyermek helyzetét a családban, nyújtson segítséget a nevelésben Tudjon arról, ha a tanuló valamilyen módon akadályoztatva van a tanulásban (BTM,SNI, HHH) Tájékoztassa a szülőt a gyermekekkel kapcsolatos megfigyeléseiről, tapasztalatairól, előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. Törekedjen bevonni a szülőket az iskolai nevelési és más célok megvalósításába, azok segítésébe. Kezelje kiemelten a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek családját.

1.7.2 A közös munka és kapcsolatok keretei Az osztályok szülői szervezetei, annak választmánya, a szülői szervezet iskolai választmánya, szülői értekezletek, iskolai választmányi értekezletek, fogadóórák, nyílt napok munkaterv szerint, szülők számára szervezett iskolai rendezvények (farsangi bál, kulturális bemutató, osztályrendezvények, más iskolai rendezvények, társadalmi munkák. 1.7.3 A továbbfejlesztés lehetőségei: Törekedni kell a szülők minél nagyobb számú bevonására a fenti alkalmakra. Több osztályszintű rendezvényt kell szervezni, ahol a szülők is részt vehetnek (kirándulás, sport és egyéb délutánok) A szülőket be lehet vonni a diákönkormányzat munkájába, például az értékelési bizottságokba. A minőségbiztosítási munkálatok elvégzésébe és a kérdőíves elégedettségi vizsgálatok közreadásával fokozni érdekeltségüket. A szülői értekezletek és más 44

értekezletek színvonalának állandó emelése hozzájárulhat aktivitásuk növekedéséhez. 1.7.4 Tanulói részvétel, diákönkormányzat Az iskola tanulóinak az ENSZ Gyermeki Jogok Egyezménye, az oktatási törvény előírásai, az iskolai SZMSZ, a tanulói Házirend által szabályozott lehetőségeken belül és formában joguk van az iskolai életet alakítani. A diákönkormányzat az iskolai demokrácia, önkormányzatiság, vélemény kifejezési és más állampolgári technikák gyakorlásának a színtere. A diákönkormányzat saját szabályai szerint dolgozik (SZMSZ) A diákönkormányzat széleskörű tevékenységrendszert szervez, összefonódva és kiegészítve az iskolai nevelési céljait, azok gyakorlására tevékenységi színtereket biztosít. Legfontosabb feladatai: a demokrácia gyakorlása, önkiszolgáló tevékenység, hagyományápolás, környezetvédelem, sport, kultúra, szabadidő szervezése.

1.7.5 A szülői részvétel Munkánk eredményességének előfeltétele a szülői házzal való jó kapcsolattartás. A szülők gondjainak, problémáinak megoldása, partnerként való kezelése a szülők velünk való együttműködésének előfeltétele. Az iskola feladata a szülők minél szélesebb körű tájékoztatása, valamint fórumot teremteni a vélemények, javaslatok kifejezésére. A közös munka és kapcsolatok keretei: az osztályok szülői közössége, családlátogatások, a szülői közösség iskolai választmánya, osztály és közös iskolai rendezvények, nyílt napok, fogadóórák, honlap. A legfontosabb részvételi jogok: éves munkaterv, beszámoló, értékelés véleményezése, egyetértés a tankönyvek áraiban, minden olyan kérdésben tájékoztatás, véleményezés, lehetőségének biztosítása, amely az iskolai élet nagyobb csoportját érinti.

45

1.8 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya, célja Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

46

2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE TANTERV H2004: Az iskola minden évfolyamán a 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv – helyi tanterv szerint folyik az oktatás. Köznevelési törvény: 2012. szeptember 1-től a mindennapos testnevelést az 1. és 5. felmenő rendszerben kell megszervezni. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell alkalmazni. ÚJ NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv, és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

ÉVFOLYAM 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

TANÉV

BEVEZETŐ SZAKASZ

KEZDŐ SZAKASZ

ALAPOZÓ SZAKASZ FEJLESZTŐ SZAKASZ

20122013.

Köznev. tv.

H2004

Köznev. tv.

H2004

H2004

ALSÓ TAGOZAT 20132014.

H2004

H2004

H2004

FELSŐ TAGOZAT

ÚJ NAT

Köznev. tv.

ÚJ NAT

Köznev. tv.

H2004

H2004

H2004

H2004

20142015.

ÚJ NAT

ÚJ NAT

Köznev. tv.

H2004

ÚJ NAT

ÚJ NAT

Köznev. tv.

H2004

20152016.

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

Köznev. tv.

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

Köznev. tv.

20162017.

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

47

2.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

5. évf. 4 3 3 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1

1 1 1

1 1

1 1 1 1

48

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5 1 3 28

5 1 3 28

5 1 3 31

5 1 3 31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat A változat B változat A változat A változat A változat

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+2 Idegen nyelvek Matematika 4+1 4+1 4+1 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Informatika 0 0 0 Szabadon tervezett órakeret 0 0 0 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25

4. évf. 6+1 2+0,5 4+1 1 1+0,5 2 2 1 5 0 0 27

49

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+1 3+0,5 3+1 1

6. évf. 4+1 3+0,5 3 +1 1

7. évf. 3+1 3+0,5 3+0,5 1

8. évf. 4+0,5 3+0,5 3+0,5 1

2+0,5

2+0,5

2

2

2

2

1

2 1+0,5 2 1+0,5 1

1+1 2 1+0,5 2 1

1 1 1 5 1 0 28

1 1 1 5 1 0 31

1 1

1 1 1 1 5 1 0 28

5 1 0 31

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a szakminisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanórai taneszközöket a nevelő szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterv alapján.

50

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév júniusában) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnybenrészesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: az új taneszközök használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetekben vesszük be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Ezzel segíteni kívánunk a hátrányos helyzetű tanulóknak, hogy tartós tankönyv álljon a rendelkezésükre. A jelenlegi választásunkat meghatározta, hogy a tankönyv, taneszköz: o NAT- kerettanterv kompatibilis legyen. o Helyi tantervünkhöz illeszkedjen. o Alkalmas legyen órai vagy otthoni differenciált feladat adására, feladatok megoldására. o A tanulók számára a legmegfelelőbb ismeretek nyújtsa, áttekinthető, „tanulható” legyen. o Kivitele esztétikus és tartós legyen. o Az ára a szülők számára megfizethető legyen. o Szükség esetén több éven keresztül használható legyen, azaz továbbadható legyen o Segítse elő a kompetencia alapú oktatást és az integrált oktatást.

51

2.4 Az iskolai képzés rendje A képzés szakaszai, a szakaszváltás szakmai követelményei Iskolánkban nyolc évfolyamos általános iskolai képzés folyik. Szorosan egymásra épülő négy szakaszra bomlik a képzés: Az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza

1-2. évfolyam

Bevezető szakasz

3-4. évfolyam

Kezdő szakasz

5-6. évfolyam

Alapozó szakasz

7-8. évfolyam

Fejlesztő szakasz

Nem szakrendszerű oktatás

Szakrendszerű oktatás

Változás az új Nemzeti köznevelési törvény alapján: az 1-4. évfolyam a hagyományos alsó tagozat, az 5-8. évfolyam felső tagozat szakaszolásúvá válik.

Az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza

1-4. évfolyam

Alsó tagozat

Nem szakrendszerű oktatás

5-8. évfolyam

Felső tagozat

Szakrendszerű oktatás

Minden évfolyamon jellemző az osztály (általában párhuzamos) keretben történő oktatás. Kivétel az informatika és technika, ahol csoportbontással folyik a tanítás. A képzés jellemzői Az iskolai élet szervezése során fő feladatunknak tekintjük, hogy a körzetünkbe tartozó 6-14 éves korosztály számára tanórán és tanórán kívül biztosítsuk mindazokat a lehetőségeket és feltételeket, melyek szükségesek az alapműveltség megszerzéséhez, adottságuk, tehetségük kibontakozásához, esetleges hátránnyal induló vagy a lemaradó tanulók felzárkózásához. Célunk, hogy felkészítsük a gyermekeket a továbbtanulásra, illetve a későbbiekben az alapvizsga sikeres letételére. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy tanulóink tudását megalapozzuk, folyamatosan fejlesszük, hogy képesek legyenek önálló ismeretszerzésre, tanulásra. Az 1-4. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás folyik. A kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása a tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztéssel, a tanulók tanulási sajátosságainak figyelembevételével, a műveltségterületenként meghatározott fejlesztési feladatok kulcskompetenciák szerint történő feldolgozásával. Az olvasás, írás, számolás, szóbeli kommunikáció és a gondolkodás készségének kialakítása, megalapozása és folyamatos fejlesztése a fő tennivalók. A megalapozást követően nagy

52

hangsúlyt kell fordítanunk a szövegértő olvasásra, szövegfeldolgozásra, az írásbeli munkák pontosságára, olvashatóságára, tisztaságára. Az 5-8. évfolyamon szakrendszerű oktatásban a kulcskompetenciák fejlesztése folyik, a Nemzeti alaptantervben meghatározott, kiemelt, továbbá a műveltségterületekben meghatározott fejlesztési feladatok – elsősorban tantárgyi keretek között történő – feldolgozásával. Az alsó tagozaton kialakított és megalapozott készségek, képességek továbbfejlesztésén túl az ismeretek folyamatos bővítése, rendszerezése, összehangolása, a tanulók tudásszintjének emelése, az önálló ismeretszerzés, tanulás igényének fokozása a fő feladat. A 8. évfolyam végére a kerettantervben meghatározott, a NAT szerint átdolgozott, és a helyi tantervekben megfogalmazott követelmények legalább minimum szinten történő teljesítése a cél. - Az alkalmazott helyi tantervek az OM által kiadott kerettantervek adaptációjával készültek. - A tanulók idegen nyelvként az angol nyelvet tanulják. - A tehetséggondozás és felzárkóztatás a választható tanórai és tanórán kívüli foglalkozások időkeretében, a módosított közoktatási törvény által biztosított lehetőségek felhasználásával történik. A szabadon tervezhető kötelező foglalkozások indításának elvei, feltételei Az intézményünkben a szülők és a tanulók körében végzett tájékozódás és a nevelőtestületben meglévő személyi feltételek alapján szervezzük a foglalkozásokat. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező /választható/ foglalkozások indításának elvei, feltételei A szülők, tanulók igényeinek, az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek, a fenntartó által biztosított lehetőségek függvényében, valamint a gyermekek továbbtanulási igényeinek figyelembe vételével szervezzük a nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A belépő 1. osztályosoknak a következők közül lehet választani: - 1. évfolyamtól délutáni időkeretben játékos angol oktatás - 1-4. évfolyamon anyanyelvi, matematika, művészeti nevelés, rajz- és vizuális kultúra, játékmozgás-sport, környezetismeret, tehetséggondozás, felzárkóztatás - 5-8. évfolyamon matematika, informatika, angol, anyanyelv oktatása, természettudományos tehetséggondozás, középiskolai előkészítő, felzárkóztatás. A választhatóságot figyelembe véve, adott évfolyamon elsősorban azokat a csoportokat indítjuk, ahol erre évfolyamonként legalább 10 fő jelentkező van. A választható órakeret felhasználása tanévenként pontosításra kerül, amelyet a fenntartóval való egyeztetést követően a mindenkori tantárgyfelosztás tartalmaz.

53

2.5 A mindennapos testnevelés programja A mindennapos testnevelés célja a gyermekek egészséges testi- lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Heti 5 testnevelés óra minden tanuló számára kötelező óra. Iskolánkban a mindennapos testedzés, testnevelés a tanórai és a tanórán kívüli testnevelési és sportfoglalkozások műveltségterületi oktatással valósul meg. Igazolt sportegyesületi tagsággal rendelkező tanuló a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel is teljesítheti a követelményeket. Iskolánk testnevelési és sport rendszere o Testnevelési óra 1-8. évfolyamig 5 óra/hét (2012.09.01-től 1., 5. évfolyamon, majd felmenő rendszerben) ezen belül legfeljebb heti 2 óra:

o o

- műveltségterületi oktatással - tömegsport foglalkozásokkal valósulhat meg. Napközis, játékos testmozgás minden nap legalább 30 perc időtartamban Iskolai háziversenyek, egyéb körzeti és felmenő rendszerű tömeg-és versenysport alkalmak

Követelmények: - minden gyermek minden nap vegyen részt testnevelés órán - minden testnevelési és sportfoglalkozáson történjen meg - a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése - legyen gimnasztika, benne a bio mechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna - legyenek betartva a gerinc és izületvédelem szabályai - minden testnevelési és sportalkalom örömöt és sikert jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is - tanítsunk életmód - sportokat, életminőség - sportokat is. (pl. úszás ,tenisz, fitt-ness)

54

2.6 A magasabb évfolyamba lépés feltételei 1.

A második - nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket az adott évfolyamon a tanév végén minden tantárgyból sikeresen teljesítette.

2.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanuló év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból legalább az „elégséges” osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

3.

Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. Javítóvizsga letételével folytathatja tanulmányait akkor is, ha az osztályozó vizsgáról / különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.

4.

A második - nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és az igazolatlanul mulasztott tanórák száma nem haladja meg az igazoltan mulasztott óraszámot, hiányzása valamely tantárgy esetén túllépi az adott tantárgy éves óraszámának 30%át, magántanuló volt.

5.

Az igazgató a tanulót mentesítheti a „készségtárgyak” tanulása alól, ha azt a tanuló egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Ebben az esetben az iskola magasabb évfolyamára történő lépés döntés meghozatalakor a mentesítésben foglaltakat figyelembe kell venni.

6.

A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell a szülőnek. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt szülői kérés esetén. Szakértői vagy orvosi javaslat alapján a magántanuló az előírt heti órakeretben iskolai felkészítésben részesül.

7.

Az első évfolyamot ismételi a tanuló, ha a tanulmányi követelményeket igazolt és/vagy igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni.

8.

A tantestület egyedi esetekben, sajátos nevelési igényű tanulóknál, egyéni fejlesztési program készítése mellett engedélyezheti a magasabb évfolyamba lépést.

9.

Amennyiben a tanulónak a szakértői vélemény méltányos, egyéni elbírálást javasol, az adott ismeretkörben az átlagnál kevesebbet teljesítő tanulónak differenciált követelménytámasztással biztosítjuk a magasabb évfolyamba lépést.

10.

Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt követelményeket, a tanulmányokat az évfolyam megismétlésével folytathatja. 55

11.

A tanulónak lehetősége van az évfolyam megismétlésére abban az esetben is, ha egyébként a felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról kérésre az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

2.7 Az iskolai beszámoltatások formái, rendje a tanulók tudásának értékelésében

Az iskolai beszámoltatások formái: szóbeli és írásbeli beszámoltatások A) Szóbeli beszámoltatás: felelet, kiselőadás, vita B) Írásbeli beszámoltatás 1. Az írásbeli beszámoltatás intézményünkben alkalmazott formái: írásbeli felelet röpdolgozat dolgozat év eleji, félévi és év végi felmérés a tanár által készített mérőeszközök standardizált mérőeszközök 2. Az írásbeli beszámoltatás rendje: Az írásbeli felelet az óra számon kérő részében a szóbeli feleletet helyettesíti. Ennek keretében két-három tanuló írásban ad számot tudásáról, míg társai szóban felelnek. Teljes értékű érdemjeggyel értékelhető írásbeli beszámoltatási forma. A röpdolgozat előző néhány óra tananyagát tartalmazó kérdéssor megoldását jelenti, amelyet szintén érdemjeggyel értékelünk. A témazáró dolgozat egy adott témakör lezárásakor kerül sor, melyre a tanulókat felkészítjük, megírásának időpontját előre közöljük. A dolgozatra adott érdemjegy fontos szerepet játszik a félévi és év végi osztályzatokban. Az év eleji, félévi és év végi felméréseket, akárcsak a témazáró dolgozatokat, meghatározott időben íratjuk, s idejüket tanmenetben rögzítjük. A félévi és év végi felmérésekben a tanulók egy egész időszakban megszerzett tudás, ismeretanyag elsajátításáról adnak számot. Egységes kérdéssorral igyekszünk biztosítani a tanulócsoportok ismereteinek összehasonlíthatóságát is. Ezekre az írásbeli beszámoltatási formákra adott érdemjegy kapja a legnagyobb hangsúlyt a félévi,illetve az év végi osztályzatokat illetően. Minden tantárgycsoportban helyet kapnak ezek az értékelési formák. Alkalmazásuk gyakorisága és a választott forma tantárgyakként változó. Az írásbeli beszámoltatási formáknál a tanulókkal előre közöljük az értékelés szempontjait. A legelterjedtebb a pontozással vagy százalékolással történő értékelés. Javítási lehetőséget indokolt esetben a nagyobb súllyal szereplő dolgozatok esetében biztosítunk.

56

3. Az írásbeli beszámoltatás korlátai: - A tanulóktól csak a megtanított ismereteket kérhetjük számon. - A nagyobb hangsúllyal bíró dolgozatokra tanulóinkat, előzetes összefoglaló, rendszerező órán, órákon készítjük fel. - A témazáró dolgozatokról legalább egy héttel előre tájékoztatjuk a tanulókat. - Egy nap legfeljebb egy témazáró (félévi, év végi dolgozatot) íratunk. 4. Ellenőrzés és értékelés: Pedagógiai munkánkban a továbbhaladás nélkülözhetetlen feltétele, melyeket legtöbbször együtt emlegetünk. Az értékelés és az osztályozás is azonos fogalomkörbe tartozik, mivel mindkettő minősítés. Az osztályozás a tanulási célok (követelmények) egybevetése a tanuló összteljesítményével rangskála segítségével. Az értékelésnek két fő típusa van: a formatív és a szummatív értékelés. A formatív (formáló-segítő) értékelés, a szummatív (összegző + lezáró) viszont a nagyobb egységek végén megejtett minősítés. Mindkét értékelés lehet érdemjeggyel kifejezett és érdemjegy nélküli. Az ellenőrzés folyamatában nagy hangsúlyt helyezünk az önellenőrző képesség fejlesztésére, melynek során a tanuló önmaga győződik meg a tanulás eredményességéről, maga bírálja el teljesítményének helyességét, illetve hibáit. Az értékelés típusai: - A leggyakrabban alkalmazott formatív értékelés típusai: - szóban elhangzó (egy vagy több gyerek) válaszára irányuló ellenőrzés - rögzített válaszadást tételező feladat ellenőrzése: írásos vagy egyéb tevékenységgel (összekötés, aláhúzás, bekeretezés, megjelölés, sorszámozás, kiszínezés, berajzolás, stb.) rögzített válaszadás feladatlapon. Az ellenőrzésnek a fent leírt formáira minden tanítási órán többször is sor kerül, s a tanulók valamennyi teljesítményére irányul- részben minősítő jelleggel. - A tanítás-tanulás folyamatát lezáró ellenőrzés a szummatív értékelés minősítő jelleggel. Célja egy hosszabb tanulási szakasz (téma, tanév) eredményeinek megállapítása, rögzítése. A formatív értékeléssel együtt a tanuló eredményeinek meghatározását segíti. - Az értékelés egy harmadik típusa a diagnosztizáló értékelés, amelyre általában újabb szakasz megkezdésekor, vagy új témakör előtt kerül sor annak érdekében, hogy a pedagógus tájékozódjon arról, milyen a diákok előzetes tudásának a szintje és mélysége. Az értékelésnek erre a formájára gyakran informálisan kerül sor, és az itt szerzett tapasztalatok sohasem számíthatók be sem a végső, sem a menetközi minősítésbe.

57

- A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: - Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. - A hagyományos érdemjegyre való áttérés szabályai a következők: o Az első és második évfolyamon félévkor, és az első évfolyam év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL o A második - nyolcadik évfolyam a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. o A második évfolyam év végén, valamint a harmadik - nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. -

A második évfolyam év végén, valamint a harmadik – nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

A tanulók tudásának értékelésénél és minősítésénél az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az a tanuló, aki az adott tantárgyból dicséretet érdemel, a jeles helyett kitűnő minősítést kap. -

A tanulók értékelése félév végi és tanév végi osztályzatokkal: - Kitűnő a minősítés akkor, ha a tanuló a tantervi követelményeken felül teljesít, ismeretei, tudása meghaladják azt, tanulmányi versenyeken, egyéb megmérettetéseken bizonyította tudását, tanév közben jellemzően csak ötös érdemjegyekkel rendelkezik. - Jeles a minősítés akkor, ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz, ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes, pontosan szabatosan fogalmaz, ki tudja fejezni a lényeget, tud önállóan és összefüggően beszélni. A tanév közben kapott érdemjegyeinek átlaga is ezt tükrözi. - Jó a minősítés akkor, ha a tantervi követelményeket megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget, a tanév közbeni teljesítményére kapott osztályzatok átlaga nem éri el a 4,5-öt. - Közepes az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek pontatlanul, hibákkal tesz eleget, ismeretei hiányosak, önálló munkára, önálló szóbeli kifejtésre csak nevelői segítséggel képes.

58

- Elégséges, ha a tanuló a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Válaszaiban dominál az egyszavasság, fogalmakat nem ért, nem dolgozik önállóan. - Elégtelen, ha a tantervi követelményeknek a nevelő segítségével sem tud eleget tenni, a minimumot nem tudja. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A heti egy órás tantárgyaknál félévente legalább 3 érdemjegyre van szükség. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok, melytől indokolt esetben eltérhetnek a felmérők nehézségi fokát figyelembe véve: Teljesítmény 0-39 % 40-54 % 55-74 % 75-89 % 90-100 %

Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Moduláris oktatás Modultárgyak: hon- és népismeret, tánc és dráma, egészségtan, etika, mozgókép és médiaismeret. Közülük a következők integrálódtak: - a hon-és népismeret a történelem, - a tánc és dráma a magyar irodalom, - az etika az osztályfőnöki, - az egészségtan a technika és életvitel, valamint a biológia tantárgyakba. Az integrált modultárgyak külön értékelést nem kapnak. A mozgókép és médiaismeret önálló modul, értékelése osztályzattal történik. A számonkérés formáját (írásbeli és/vagy szóbeli) a tantárgy jellege alapján a szaktanár határozza meg. A felsőbb osztályba lépés feltétele a többi tantárgy értékelésével azonos minősítés.

59

2.8 A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) minősítéseket használjuk. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, - kötelességtudó, feladatait teljesíti, - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, - nincs írásbeli intője vagy megrovása; c) Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, - feladatait nem minden esetben teljesíti, - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - igazolatlanul mulasztott, - osztályfőnöki intője van; d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes minősítések eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

60

A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése A szorgalom értékelésekor és minősítésekor az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) minősítéseket használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. A félévi és az év végi értékelést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, - munkavégzése pontos, megbízható, - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - a tanórákon többnyire aktív, - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti, - taneszközei tiszták, rendezettek; c) Változó (3) az a tanuló, aki: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik; d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait többnyire nem végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

61

A szorgalom elbírálásakor az egyes minősítések eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Jutalmazási formák szóban és írásban: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret, díjak odaítélése. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az elmarasztalás formái szóban és írásban: szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés és megrovás, igazgatói figyelmeztetés, intés és megrovás, nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, és nevelőtestületi megrovás fegyelmi eljárás keretében. A dicséretet és az elmarasztalást írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Szöveges értékelés A szöveges minősítést az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamfélévkor kell alkalmazni. A szöveges értékelés kifejezi, hogy kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul a tanuló. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését és haladását akadályozó tényezőket. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. 2010. szeptember 1-jétől kezdődő tanítási évtől csak az általános iskola első évfolyamán kell alkalmazni azt a szabályt, hogy a tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni.

62

2.9 Kompetenciák A tudásról alkotott nézetek változásaival változnak az értékelendő tudástartalmak, képességek, kompetenciák. Egy-egy tantárgyi teljesítmény minősítésekor a mi, milyen tudásés kompetencia-együttes értékelésére kerül sor. A személyiség fokozottabb figyelembevételéből kiindulva valósítható meg a személyre szabott értékelés, ami azt jelenti, hogy differenciál a tananyag elsajátíttatásában, a bánásmódban és az értékelésben egyaránt. Ennek kiépítése folyamatos. A képességstruktúra elemei: - Alapkészségek: írás, olvasás, számtani műveletek elvégzése, megértés, beszéd - Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony tanulás, érvelés - Személyes minőségek: felelősség, önértékelés, együttműködés, tisztesség, őszinteség A kulcsképességek közé tartozik a fenti alapkészségek mellett az információ kezelésének (megtalálásának, szelektálásának, felhasználásának, azaz begyűjtésének, rendszerezésének és csoportosításának) képessége, és erőteljesebb hangsúlyt kap a kommunikációs, kapcsolatteremtési és együttműködési képességek fejlesztésének a jelentősége. Kulcskompetenciák: (alapkészségek, központi készségek a foglalkoztatáshoz, élet- vagy szociális készségek) - A komplexitás kezelésére való képesség (pl. a nyitott és bizonytalan helyzetek kezelésének képessége). - Perceptív kompetencia (pl. a releváns és a nem releváns dolgok közötti különbség észlelése). - Normatív kompetencia (pl. a szabályoknak megfelelő és nem megfelelő dolgok megkülönböztetésének és az elfogadható mértékű eltérések megítélésének képessége). - Kooperatív kompetencia (pl. a bizalom és a gyanakvás közötti mozgás képessége). - Narratív kompetencia (pl. a dolgok közlésének, visszaadásának képessége). Személyes és szociális kulcskompetenciák az egyénnek az a képessége, hogy az egyén: - tudja azonosítani, értékelni és megvédeni forrásait, jogainak korlátait és szükségleteit, - projekteket alkosson és vezessen, ehhez stratégiákat fejlesszen ki, - rendszerszerűen helyzeteket, relációkat és erőviszonyokat tudjon elemezni, - együttműködjön, - demokratikus szervezeteket, cselekvési rendszereket építsen ki és ilyenekben működjön, - konfliktusokat menedzseljen és oldjon meg, - szabályoknak megfelelően játsszon, használja és értelmezze e szabályokat, - a kulturális különbségeken keresztül és ezek felett kialkudott rendet alkosson.

63

A NAT módosításával előtérbe került a mindennapi életben jól alkalmazható, minőségi iskolai tudás. Ezek csoportjai és főbb jellemzői: Intelligens tudás, amelynek keretén belül a megtanultak belső összefüggéseire, a tantárgyi tudáselemek összekapcsolására helyeződik a fő hangsúly. A tudástranszfer kialakításáról, fejlesztéséről van szó, azaz a megtanultak új szituációban történő alkalmazásáról, más területekre történő átviteléről. Két eleme érdemel különös figyelmet: a kreativitás fejlesztése, illetve a tanulási technikák sokoldalú alkalmazásának erősítése. Eszközjellegű tudás, amelyben a tanulók kompetenciái (rutinok, készségek, képességek, jártasságok) eltérő tudástartalmak mentén fejlődnek. Ez a tantervi tananyagtartalom újragondolását is jelenti. Nevezetesen érdemes elkülöníteni két szintet. Az első szinten az a tantervi tartalom található, amely részletes felsorolás formájában megadja adott terület, tantárgy legfontosabb adatait, témáit, témaköreit, fogalmait, képleteit, helyneveit, személyeit, műveit, nyelvtani szabályait stb. A második szinten találhatók azok a tartalmak, amelyek több téma együttesét, csomópontjait jelentik, összefüggésekre, kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt és a kultúraközvetítés szempontjából relevánsak. Alkalmazható tudás, amelynek segítségével a tanulók nagy többsége eljut a megértés és alkalmazás szintjére, lehetővé válik a magasabb gondolkodási műveletek kellő alapok mentén történő fejlesztése. Képessé válnak a diákok a változásokat kezelni, az életükhöz szükséges döntéseket meghozni. A NAT kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. A mondatbank alapján készítjük az írásbeli szöveges értékelést. A tanítás során folyamatosan szóbeli értékelésre is sor kerül. Munkájuk során a tanítók a szülők maximális együttműködésére is számítanak, a fogadóórákon és szülői értekezleteken tájékoztatva őket a tanulók előmeneteléről.

64

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánkban fontosnak tartjuk a házi feladat pedagógiai, szociális és egyéb hatásait. Az iskolán kívüli munka javítja a tanulói motivációt, fejleszti a készségeket, és bizonyos esetekben egyértelműen javítja, növeli a tanulói teljesítményt is. A házi feladatok adásánál figyelembe kell venni azt, hogy a feladatok motiváló jellegűek legyenek. Ösztönözze a tanulókat önálló ismeretszerzésre, motiváljon az életen át tartó folyamatos tanulásra. A tanulásra fordított idő mennyiségének növekedésével egyenes arányban nő az iskolai teljesítmények szintje. Ez az összefüggés minden egyes tantárgy esetében kimutatható. A házi feladatok a közvetett, ún. nem intézményi teljesítményt is pozitívan befolyásolják; ezeknek köszönhetően ugyanis nő a tanulók önfegyelme és az önálló problémamegoldás képessége is. A házi feladatok milyenségére vonatkozóan a tanárok általában háromféle szándékkal választják ki az otthon elvégzendő tennivalókat: erősíteni kívánják az órákon tanultakat, fejleszteni akarják adott témában a tanulók különféle készségeit, új anyagot kívánják a feladattal előkészíteni. A szülők a házi feladatok, azok gyakorisága, típusa, stb. alapján is kialakítanak maguknak véleményt gyermekük iskolájáról. Háromcsatornás partnerség kialakítása révén lehetőséget adunk a tanárok, tanulók és a szülők folyamatos együttműködésére. A tanároknak személyesen is segítséget adnak a szülőknek ahhoz, hogy megismerjék a mai – az ő diákkorukban alkalmazott módszerektől igencsak eltérő – pedagógiai gyakorlatot, megismerjék az erre alkalmas eszközök használatát, elsajátítsák a segítés legfontosabb módszereit. Úgy látják, a házi feladatok kérdéseinek megfelelő kezelése igen nagy szakmai lehetőségeket kínál az iskolának a tanulmányi eredmények jobbítására való törekvéseikben. A házi feladat időigénye és a tanulók szabadidő, illetve a szabadidős programok iránti vágyuk összeegyeztethetetlensége miatt nagyon gyakran előfordul, hogy a házi feladat konfliktusba kerül a különféle tevékenységi formákkal. - A tanárok alulértékelhetik a házi feladat időigényét, ezzel a tanulókat túlterhelhetik és elvonhatják a közös családi vagy társasági tevékenységektől. Ennek elkerülése érdekében: - A feladatadás gyakorisága és mennyisége elsősorban a tanulói életkorok, illetve iskolai szintek függvénye; vagyis kevesebbszer és rövidebb idejű otthoni munkát, feladatokat kapnak a kisebbek, mint a nagyobbak.

65

- Első - negyedik évfolyamon a hétvégékre és a tanítási szünetek idejére sem írásbeli, sem szóbeli házi feladatot nem adunk, de a szülőkkel való külön megállapodás esetén ebben csoportonként kivételt lehet tenni. - Az ötödik - nyolcadik évfolyamon pedig csak a következő tanórára esedékes feladatok adhatóak fel. - A tanulók egyenletes terhelése okán egy tanítási napon egy osztállyal maximum csak két dolgozatot, felmérőt íratunk. - A házi feladatok sikeres teljesítéséhez szükséges faktorokat a szaktanárok minden esetben figyelembe veszik. Ezek: külső tényezők (a szociokulturális háttér, a tantárgy, illetve az osztályfokozat); ún. „osztálytermi” faktorok (szemléletmód, szemléltetőanyaggal való ellátottság); otthoni-közösségi faktorok (szótárak, számítógép és külön tanulóasztal birtoklása). - A tanulóknál tapasztalható tanulási nehézségek és az otthoni felkészülés problémái közötti összefüggéseket egymástól jól elkülöníthető tanulói kategóriákat alakítanak ki: tanulási nehézség a házi feladat terén jelentkező problémák nélkül; átlagos teljesítmény, a házi feladatok azonban problémát jelentenek; átlagos teljesítmény, a házi feladat körül nincsenek gondok. Ez a csoportosítás azért fontos, mert ennek alapján minden csoporthoz keressük azt a megfelelő stratégiát is, amely jobb teljesítményhez segítheti a tanulókat. Így észrevehetően javul a teljesítményük. Az első csoportba tartozók számára a megoldást a valós életből vett feladatok kijelölése és a jó megoldások jutalommal való megerősítése jelentheti. A második kategória esetében a tanárok által összeállított speciális programok alkalmazása ajánlott. A harmadik csoport képviselői, pedig leginkább azzal motiválhatók, ha a gyerekek saját maguk tervezik meg házi feladataikat, annak témáit és mennyiségét is. A rosszul megválasztott házi feladat tovább szélesítheti az amúgy már meglévő szakadékot az alulteljesítő és a jól teljesítő tanulók között. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülés korlátozó elvei: 1. A házi feladat (szóbeli és írásbeli) az iskolában tanultak gyakorlását, elmélyítését szolgálja, és legyen fejlesztő hatású. 2. Legyen egyensúlyban egy tantárgyon belül a szóbeli és írásbeli feladat aránya. 3. A tanulónak az egyik napról a másikra feladott házi feladat megoldására fordított ideje ne haladja meg az 1-1,5 órát, tehát mennyisége ideális legyen (kivételt képez a hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlása) 4. A hét végére, illetve tanítási szünetre feladott házi feladat mennyisége ne haladja meg az egyik napról a másikra feladott házi feladat mennyiségét. 5. Napközis, tanulószobai tanulmányi foglalkozásról csak szóbeli házi feladat vihető haza.

66

Az otthoni felkészülés és a pihenéssel eltöltött idő arányának befolyásoló tényezői: - az órarend összeállításának szempontjai - az egyes tantárgyak tananyaga - az egyes tantárgyak heti óraszáma - témazáró írásbeli számonkérések elosztása - az otthoni felkészülési idő lerövidítése: a nem kötelező tanórai foglalkozások keretén belül (tehetséggondozás, felzárkóztatás, szakkörök,stb.) - differenciált házi feladat adása az egyéni képességhez mérten - helyes napirend, tanulási technikák, módszerek kialakításában való segítségnyújtás osztályfőnöki órákon, önismereti, tanulószobai és napközis foglalkozásokon. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk a technikát, az informatikát és lehetőség szerint az idegen nyelvet. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az oktatás területén Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minőségellenőrzés Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. a.) Év elején és év végén a tanulók felmérése „Mérey”- féle módszerrel. b.) Az elért teljesítmények pontértékei alapján értékelés és minősítés elvégzése.

67

Minősítő kategóriák - Fittségi kategóriák:

- igen gyenge - gyenge - kifogásolható - közepes - jó - kiváló - extra

- Minősítés %- ban:

10 % 20 % 30 % 40 % 50 % 60 % 70 % 80 % 90 % 100 %

-

0 – 20,5 pontig 21 – 40,5 41 – 60,5 61 – 80,5 81- 100,5 101- 120,5 121- 140,0

0 - 14 pontig 14,5 - 28 28,5 - 42 42,5 - 56 56,5 - 70 70,5 - 84 84,5 - 98 98,5 - 112 112,5 - 126 126,5 – 140

Minőségbiztosítás A tanulók képességeinek figyelembevételével differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával hozzájuttatni a tanulókat az egészséghez szükséges szint eléréséhez. Erőnlét fejlesztése Állóképességi, erőfejlesztő, gyorsasági gyakorlatok, ügyesség feladatok a koordinációs képességek és kondicionális képességek javítására (gazdaságos mozgás). Megvalósítás helyszíne, módja a.) Testnevelési órák - mindennapos testnevelés megszervezése. A mindennapos testmozgás biztosítása. b.) Tanórán kívüli testedzés: kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, tollaslabda, zsinórlabda stb., tömegsport foglalkozások, szakkör. c.) A sportágakból házi bajnokságok, kupák, városi, körzeti versenyek. d.) Iskolán kívüli testedzés, sportegyesületi versenysport, fitness club, karate, stb. e.) Gyógytestnevelési csoportok szervezése a testi deformitások megelőzése, javítás érdekében. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. Sportági elméleti ismeretek nyújtása, hogy önállóan tudjon játszani készség szinten, önállóan tudja edzeni testét.

68

Az egészségügy területén Az iskolaorvos és védőnő vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A prímér prevenció alapja: a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos-pedagógus-szülő együttműködés. 2.13 Az iskola egészségnevelési elvei Egészség Testi-lelki, szociális jól-lét állapota, nem a betegség hiánya Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt Egészségnevelés A tanulók egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja. Egészségfejlesztés Magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségnevelés célja Az egészség mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre. Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása. Programunk tartalmazza a mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot is. Az egészségnevelés feladatai Szemléletformálás Helyes értékrend kialakítása Felvilágosító munka Megelőzés Egészségünk védelme, megóvása A tanítási órákon élünk a differenciálás lehetőségével, ahol lehet ismétlő, gyakorló órákat iktatunk be, feltárjuk és pótoljuk a hiányosságokat. A szülők igényeihez igazodva napközit és tanulószobát biztosítunk tanulóinknak, ahol tanítóink, tanáraink segítségével tanulhatnak a gyerekek. A foglalkozásokat úgy szervezzük meg, hogy feleljenek meg az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. 69

Az egészségnevelés területei Személyiségfejlesztés Egészséges táplálkozás Káros szenvedélyek elkerülése: alkohol, drog, dohányzás Betegségek megelőzése, ill. felismerése Testkultúra, személyi higiénia kialakítása Szexuális nevelés A lelki egyensúly megteremtése A helyes napirend kialakítása A mozgás igényének kialakítása, mindennapos testmozgás Az egészségnevelés színterei Tanítási órákon Minden tanár, tanító képes arra, hogy szaktárgyában megtalálja az egészség propagálásának lehetőségeit, és építse be a tananyagba. Ezt a kerettanterv sok helyen elő is írja a tantárgyak tartalmi részében. A biológia, kémia, technika, természetismeret, rajz, irodalom tantárgyak pedig különösen alkalmasak célkitűzéseink megvalósítását segíteni. Az iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát. Egészségnevelés tanórán kívül: Iskolai szakkörök Egészségügyi szűrővizsgálatok Egészségügyi felvilágosító előadások Versenyekre való felkészítés Úszásoktatás minden második évben a 3-4. osztályosainknak 2.14 Az iskola környezeti nevelési elvei Napjainkban a korszerű gondolkodású és szemléletű, társadalmi felelősségtudattal rendelkező ember értékrendjében szerepelnie kell a környezeti igényességnek és az egészséges környezet és természet megőrzését célzó tettrekészségnek. A környezeti nevelés: kultúrára, világképre és életmódra nevelés. Olyan pedagógiai folyamat, melynek során formálódik a tanulók természet – és környezetszemlélete, környezeti attitűdje és gondolkodása, kialakul környezettudatos magatartása, a környezetért felelős életvitele. Erőforrások A környezeti nevelés munkánk eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Az iskolának a következő tanévben – az alábbiakat figyelembe véve – ki kell dolgozni részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét.

70

Iskolán belüli együttműködés Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. Tanárok és diákok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a hulladékgyűjtési akcióknak, kirándulásoknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók. A tananyag adta lehetőségeken kívül tanórán kívüli rendezvényeink: kirándulások, megemlékezések, vetélkedők, pályázatok, hulladékgyűjtési akciók adnak lehetőséget környezetvédelmi ismeretek elsajátítására.

71

2.15 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Azt a tanulót, aki képességeihez mérten o példamutató magatartást tanúsít, o folyamatosan kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el, o az osztály, ill. az iskola érdekében közösségi munkát végez, o vagy az iskolai, ill. az iskolán kívül tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, o vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomba részesíti. Az iskolában – tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: o szaktanári dicséret o osztályfőnöki dicséret o igazgatói dicséret o nevelőtestületi dicséret

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért vagy általánosan kiemelkedő tanulmányi munkáért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az a végzős tanuló, aki tanulmányai során kimagasló tanulmányi eredményt mutatott fel, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a ballagási ünnepségen vehet át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, ill. előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári, osztályfőnöki dicséretben és jutalomkönyvben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

72

Az iskolai büntetés formái Azt a tanulót aki o tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, o vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, o vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben kell részesíteni. Az iskolai büntetések formái: o szaktanári figyelmeztetés o osztályfőnöki figyelmeztetés, o osztályfőnöki intés, o osztályfőnöki megrovás, o igazgatói figyelmeztetés, o igazgatói intés o igazgatói megrovás o tantestületi figyelmeztetés o tantestületi intés, o tantestületi megrovás.

73

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az” osztályfőnöki megrovás „ büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: o az agresszió, verekedés, mások bántalmazása, o a szándékos károkozás, o az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése Az egészségre ártalmas szerek ( dohány, szeszesital, drog ) iskolába hozatala, fogyasztása azonnal igazgatói szintű fegyelmező intézkedést von maga után. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt a hatályos törvények alapján. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. 2.16 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének rendje Iskolánk szokolyai állandó lakóhellyel és tartózkodási engedéllyel rendelkező tanulók felvételét az osztály létszámhatárokig biztosítja. A létszámhatárok túllépéséhez fenntartói engedély szükséges. Beiratkozás előtt írásban tájékoztatjuk a szülőket a helyi tantervben a tananyag elsajátítására beépített szabadon választott tantárgyakról. Az első osztályban történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a 6. életévét augusztus 31. napjáig betöltse. ( Szülői kérésre az a gyermek is felvehető, aki december 31. napjáig tölti be a 6. életévet ). Az 1. évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát - gyermek TAJ kártyáját - a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját, - a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt - a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményt - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét A 2-8. évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát - a tanuló TAJ kártyáját - a szülő személyi igazolványát , lakcímkártyát - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot - az esetleges szakvéleményeket - kedvezmények igénybevételére feljogosító igazolásokat Hasonló típusú iskolából érkező tanuló a bizonyítványa bemutatása után, az igazgató felvételi határozata után különbözeti vizsga nélkül magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányait. Külföldi tanuló vagy eltérő jellegű iskolából érkező diák átvétele az igazgató egyedi elbírálása alá esik. 74

2.17 A pedagógiai program érvényessége, felülvizsgálata 1. A pedagógiai program érvényességi ideje  Ezen pedagógiai program 2013. szeptember 1-jén lép életbe. A pedagógiai program egyes pontjai a Köznevelési törvénnyel összhangban, folyamatosan kerülnek bevezetésre.  Ezen pedagógiai program érvényességi ideje ……………………………………..szól. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata  A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.  Igény esetén a pedagógiai program bármely tanév végén módosítható. 3. A pedagógiai program módosítása  A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - a szülői munkaközösség, - az iskola fenntartója, - a törvényi előírás  A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői szervezetnek javasolhatják.  A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.  A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala  Az iskola pedagógia programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.  A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, ill. intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola igazgatójánál, - az iskola nevelői szobájában, - az iskola honlapján, - a községi könyvtárban Szokolya, 2013. március 31. Jóváhagyta: Szádoczkiné Tőtös Tünde igazgató 75

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot a Diákönkormányzat ______ év _______________ hó _____ napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Szokolya, ……………. …………………………… diákönkormányzat vezetője A pedagógiai programot a Szülői Munkaközösség ______ év _______________ hó _____ napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Szokolya, ……………. ……………………………… szülői munkaközösség elnöke

A pedagógiai programot a nevelőtestület ______ év _______________ hó _____ napján tartott ülésén elfogadta és jóváhagyásra javasolta. Kelt: Szokolya,……………… ………………………………. igazgató

76