2013-as színházi évadban!

KEDVES KÖZÖNSÉGÜNK!

Címlapfotó: Kálmándy P. Ferenc

Szeretettel köszöntjük Önöket a 2012/2013-as színházi évadban! Óriási elismerés érte intézményünket a nyár folyamán: a Pécsi Nemzeti Színház „nemzeti” minôsítést nyert el! Ez a cím – mellyel hazánkban mindössze hat színház büszkélkedhet – a megtiszteltetés mellett komoly felelôsséggel jár, nem kis feladat, mely nap mint nap új kihívások elé állít bennünket. A sikert Önökkel együtt értük el, ezért mindenekelôtt szeretnénk megköszönni támogatásukat, szeretetüket, azt, hogy az elmúlt évadban kétszer annyian vásároltak színházbérletet, mint azelôtt, s hogy június 1-jén, A dzsungel könyve 50. elôadásán a százezredik nézônket köszönthettük! Az elmúlt évad eredményei alapján úgy érezzük, sikerült újrapozícionálni színházunkat Pécs kulturális életében. Nyitottságuknak, érdeklôdésüknek köszönhetôen igazi közösségteremtô térré formálódott a színház, társasági eseménnyé váltak bemutatóink. Ezt az irányt szeretnénk ebben az évadban is folytatni, a programkínálatot bôvíteni, hogy valóban élmény legyen hozzánk eljönni. Népszerû Színház téri rendezvényeinkkel még gyakrabban kívánjuk a szó szoros értelmében kinyitni épületünk kapuit. A megújult épület egyedi adottságait kihasználandó, új helyszínnel és programsorozattal gazdagítjuk az évadot: a kivételes eleganciájú nézôtéri büfé a régmúlt polgári idilljét idézô összmûvészeti szalonná alakul majd alkalmanként. Mûsortervünket idén is úgy állítottuk össze, hogy minden korosztály igényes kikapcsolódási, feltöltôdési lehetôséget találjon nálunk. Az ifjúság színházra nevelését továbbra is kiemelt feladatunknak tekintjük, ezért – a nekik kínált elôadások mellett – folytatjuk nagy sikerû Mesés opera sorozatunkat, valamint beavató színházi iskolaprogramunkat. Operatagozatunk kiváló énekesei Gounod Rómeó és Júliájával készülnek elvarázsolni a zenerajongókat, ebben az évben is együttmûködve a Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti Karának hallgatóival és a Pannon Filharmonikusokkal. A Pécsi Balett számos díjjal elismert, tehetséges táncmûvészei ebben az évadban a Nagyszínpadon Mozart, a Kamarában Goran Bregovic´ zseniális muzsikájának ihletettségében mutatják meg, hogy a modern balett mennyire szórakoztató és közvetlen mûfaj. Nagyszerû színészeinkre remek szerepek várnak, hogy virtuóz alakításaikkal újra meg újra elkápráztassák Önöket, estérôl estére egy másik arcukat mutatva rajongóiknak. Vásároljanak családjukkal, barátaikkal ebben az évadban is bérletet, hogy biztosítsák helyüket az Önök által választott elôadásokra és napokra. Rohanó világunkban így garantált a baráti találkozás, a családi együttlét egy évben legalább hatszor, elegáns környezetben, igényes programmal kiegészítve. Kapcsolódjanak ki nálunk! Mi értéket kínálunk.

Vincze Balázs A Pécsi Balett igazgatója

Rázga Miklós igazgató

Gulyás Dénes zeneigazgató

1

ÚJ BEMUTATÓK

TOVÁBBRA IS MÛSORON

Nagyszínház

Kamaraszínház

Nagyszínház

Kacsóh Pongrác–Heltai Jenô–Bakonyi Károly: JÁNOS VITÉZ – daljáték Bemutató: 2012. szeptember 21. Rendezô: Nagy Viktor

Hans Alfredson–Tage Danielsson: PICASSO KALANDJAI – abszurd játék Bemutató: 2012. szeptember 28. Rendezô: Méhes László

Kálmán Imre: CSÁRDÁSKIRÁLYNÔ – nagyoperett Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A DZSUNGEL KÖNYVE – musical Molnár Ferenc: A DOKTOR ÚR – bohózat Giuseppe Verdi–Riederauer Richárd: OTELLO – balett

Peter Shaffer: BLACK COMEDY – bohózat Bemutató: 2012. október 12. Rendezô: Szikora János Az elôadás a Pécsi Nyári Színház és a Pécsi Nemzeti Színház koprodukciója

BONYODALMAS BALKÁNI LAKODALMAS – táncbohózat Goran Bregovic´ zenéire Bemutató: 2012. október 13. Koreográfus: Zachár Lóránd Az elôadás a Pécsi Nyári Színház és a Pécsi Nemzeti Színház koprodukciója

Kamaraszínház

Molière: TARTUFFE – komédia Bemutató: 2012. november 30. Rendezô: Méhes László Presser Gábor–Sztevanovity Dusán –Horváth Péter: A PADLÁS – félig mese, félig musical Bemutató: 2013. január 18. Rendezô: Böhm György BANÁLIS VISZONYOK – ÉDES FINOMSÁGOK – balett Wolfgang Amadeus Mozart zenéjére Bemutató: 2013. február 1. Koreográfus-rendezô: Vincze Balázs Anton Pavlovics Csehov: CSERESZNYÉSKERT – komédia Bemutató: 2013. március 22. Rendezô: Dömötör Tamás Charles Gounod: RÓMEÓ ÉS JÚLIA – opera Bemutató: 2013. április 5. Rendezô: Szikora János

2

Wolfgang Amadeus Mozart: A SZÍNIGAZGATÓ – kamaraopera (beavató színház) A Pécsi Nemzeti Színház, a Pécsi Operáért Alapítvány és a Pécsi Mûvészeti Gimnázium és Szakközépiskola koprodukciója Bemutató: 2012. október 19. Szerkesztô: Mácsai János Rendezô: Ottlik Ádám Galuska László Pál: A SIVATAG HERCEGE – mesejáték (ôsbemutató) Bemutató: 2013. január 11. Rendezô: Szabó Attila Zilahy Lajos–Esztergályos Károly: HALÁLOS TAVASZ – változatok szerelemre és színpadra Bemutató: 2013. február 8. Rendezô: Esztergályos Károly Egressy Zoltán: KOKTÉL – tragikomédia idôutazásban Elôbemutató: 2013. május Rendezô: Soós Péter

HÓFEHÉRKE ÉS A HÉT TÖRPE – mesebalett Fazekas Mihály–Váradi R. Szabolcs: LÚDAS MATYI – mesejáték Kosztolányi Dezsô–Thuróczy Katalin: ÉDES ANNA – színmû Koleszár Bazil Péter–Sultz Sándor: A JÓ PÁLINKA ITASSA MAGÁT – városi folklór, irónia hét képben (16+) LISZTMÁNIA – két egyfelvonásos balett

N. Szabó Sándor Terem Ingmar Bergman: JELENETEK EGY HÁZASSÁGBÓL – színpadi játék Szabó Attila: A KÉTARCÚ BOSZORKÁNY– elbeszélgetô játék Lázár Ervin nyomán

Iskolai programok Bodonyi József: A HAMLET-SZTORI – beavató színházi iskolai program Gulyás Dénes és Mácsai János szerk.: „MESÉS OPERA” – az operairodalmat bemutató sorozat

Ú J D O N S Á G O K Többfajta árkategória A nagyszínházi elôadásainknál kétféle, a kamaraszínházi elôadásainknál pedig háromféle jegyár kategóriát alkalmazunk. Az elôzô évadról áthozott elôadásaink jegyárait csökkentettük. Csökkenô bérletárak A bérleteink árát kismértékben csökkentettük. A nagyszínházi bérlettulajdonosok jelentôs mértékû kedvezménnyel vásárolhatnak kamaraszínházi bérletet. Kombinált bérlet Az egyetemi bérletet két kombinált bérlet váltja fel, melyekben az elôzô évadról áthozott sikerdarabokat is kínálunk. Diákbérlet A diákbérletben található egy ingyenes „beavató színházi” elôadás. Gyermekbérlet Az elôzô évadban nagy sikert aratott három új bemutatót tartalmazó gyerekbérlet mellett négy produkciót tartalmazó bérletet is árusítunk, amelyben az elôzô évad nagy sikerét, A dzsungel könyve címû musicalt is felkínáljuk. 3

VI. Pécsi Nemzetközi

Tánctalálkozó

2012. szeptember 27-30. • Pécsi Nemzeti Színház, Nagyszínház Szeptember 27. 19.00 Gyôri Balett: QUEEN-BALETT Szeptember 28. 19.00 Inversedance – Fodor Zoltán Társulata: TUDATALATTI Bozsik Yvette Társulat: AZ EZEREGYÉJSZAKA VIRÁGAI Szeptember 29. 19.00 TÁNCCSILLAGOK A KULTÚRA VÁROSÁBAN – GÁLAEST A gálaest fellépôi: Budapest Táncszínház • Duna Mûvészegyüttes • GoBe Társulat • Gyôri Balett • Magyar Állami Népi Együttes • Magyar Nemzeti Balett • Magyar Mozdulatmûvészeti Társulat • Pécsi Balett • Pécsi Mûvészeti Gimnázium és Szakközépiskola Táncmûvészeti Tagozat • TranzDanz Szeptember 30. 19.00 Közép-Európa Táncszínház: ARTERROR Frenák Pál Társulat: HYMEN A Tánctalálkozó szakmai kísérôprogramjaként táncmûvészeti fórumot tartunk szeptember 27-én, csütörtökön 14.00 órakor „A táncmûvészet aktuális helyzete és szerepe 2012-ben” címmel és témában, valamint a Magyar Táncmûvészek Szövetsége hagyományos kihelyezett elnökségi ülését is nálunk tartja majd. Jegyvásárlás: a Pécsi Nemzeti Színház jegypénztárában és online www.pnsz.hu www.pnsz.hu • www.tanctalalkozo.hu

4

ÚJ BEMUTATÓK Kacsóh Pongrác–Heltai Jenô–Bakonyi Károly: János

vitéz – daljáték

A Petôfi-mû ihletettségében készült daljáték már az ôsbemutatón óriási sikert aratott, és egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezer nézô látta az elôadást, a zenés játék kottájából félmillió, szövegébôl egymillió példány fogyott el. Néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab elôadási jogát. A János vitéz az elsô magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt. Bakonyi Károly számos nagy sikerû operettlibrettó szerzôje (Bob herceg, Mágnás Miska). Heltai Jenô vígjátékai kifinomult technikával, ironikusan jelenítették meg a polgári létforma erkölcsi ferdeségeit. Verses színmûveiben (A néma levente) különbözô korok vígjátéki hagyományait újította meg. Kacsóh Pongrácz zeneszerzôt, Csipkerózsika címû daljátékára felfigyelKacsóh Pongrác ve Bakonyi Károly felkérte a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el. Bakonyi Károly „Bakonyi 1903 tavaszán szûk baráti körben hozta szóba elôször, hogy a Petôfi János vitézének színpadra alkalmazásának gondolatával foglalkozik. Ez azonban meglehetôsen nehéz feladatnak ígérkezett, hiszen a »verses népmese« nagyon sok olyan elemet tartalmazott, amelyek alkalmatlanok voltak a színpadra. Például az eredeti mese folyamán sûrûsödô vad és erôszakos, késôbb pedig fantasztikus epizódok. Végül is két cselekmény-motívum maradt meg a számára: Iluska és Jancsi szerelmének kezdeti és a halált legyôzô csoda árán végül is elért boldogsága, illetve a törökverô-franciamentô hadi kaland. A daljáték harmadik felvonásának librettója mintegy »továbbírta« Petôfi meséjét, amelyben eredetileg »A tündérnemzetség gyönyörû körében / S kedves Iluskája szeretô ölében / Mai napig János vitéz ôkegyelme / Szép Tündérországnak boldog fejedelme.« Ezzel ellentétben Bakonyiék úgy döntöttek, hogy a távozó Bagó furulyaszavának vonzására Jancsi hazaindul, majd, némi tétovázás után Iluska is követheti. Lehull róla a tündérruha. A színpad »nyílt változása« után a végre egymásra lelt fiatalok megérkeznek a rég elhagyott faluba, új otthonukba.” (Részlet Székely György tanulmányából) Rendezô: Nagy Viktor Bemutató: 2012. szeptember 21. Heltai Jenô

A 2012-2013-as évadra bérlettel rendelkezô nézôink a Tánctalálkozó elôadásaira 20% kedvezménnyel válthatnak jegyet.

5

ÚJ BEMUTATÓK Hans Alfredson–Tage Danielsson:

Picasso kalandjai – abszurd játék

A kultuszfilmmé vált 1978-as Picasso kalandjai a svéd rendezôpáros, Tage Danielsson és Hans Alfredson (aki egyébként Picasso apját, Don Josét alakítja a filmben) alkotása. A történet a némafilmekre emlékeztetô humorral, groteszk iróniával mutatja be – természetesen a valósághûség igénye nélkül – Pablo Picasso életét és munkásságát. Az abszurd ötletek, a szárnyaló képzelet, a realitástól való elszakadás végtelen humorforrás, amely csodálatos elegyet képez Picasso életének különleges történetével és szereplôivel egy olyan kor lenyomataként, amely a mûvészet történetében gyakorlatilag egyedülállóan termékeny és sûrû, vagyis a századfordulós Párizsban. A történet Picasso születésével kezdôdik, aki a spanyolországi Malagában látta meg a napvilágot. Apja, Don José maga is mûvész, aki korán felismeri fia tehetségét, amikor a fiú ételekbôl készíti el apja szobrát. Amikor Pablo elég nagy már, apja Madridba viszi, hogy ott festészetet tanuljon. Az Akadémián Pablo tehetségét elismerik és díjazzák. Ekkor Párizsba megy, de pályája nehezen indul. Egy nap apja állít be azzal a szomorú hírrel, hogy anyja halott. Amikor Don José egy almát kezd rágcsálni fia mûtermében, Pablo lefesti az alma fogyásának különféle fázisait. Az eredmény a kubizmus megszületése. Az új stílusú képeket nagyon nehéz eladni. Apja azonban becsempészi fia képét egy kiállításra, ahol az általános felháborodás ellenére az egyik látogató csodálja és azonnal megveszi a festményt. A hölgy nem más, mint Gertrude Stein, a nagy írónô. Ezután Picasso egy csapásra a párizsi mûvészvilág központja lesz. Baráti társaságában ott van Braque, Matisse, Hemingway, Erik Satie, Apollinaire, Henri Rousseau, Vincent van Gogh és Toulouse-Lautrec. A mûvész további kalandjai után élete végén saját csapdájába esik, mûvészete iparszerûvé válik, háza még életében múzeummá alakul. A történetben szereplô Sirkka, a finn dizôz dala, mint ma már tudjuk, egy halétel receptje. Mivel a film rajongói számára ez sokáig nem volt köztudott, most meglepetésül közöljük a dalszöveg fordítását: „Végy vizet, sót, aztán vajat és lisztet, és gyúrd össze, gyúrd, csak gyúrd. Aztán fogd a halat, a szalonnát és tedd rá a tésztára, kedvesem. Tedd be a sütôbe, és egy idôre feledkezz meg róla.” Hans Alfredson és Tage Danielsson

Rendezô: Méhes László Koreográfus-társrendezô: Horgas Ádám Bemutató: 2012. szeptember 28. 6

ÚJ BEMUTATÓK Peter Shaffer: Black Comedy – bohózat A Pécsi Nyári Színház és a Pécsi Nemzeti Színház közös produkciója A hatvanas években a rock and roll hódítása, a Beatles csillogása mellett a kor színházmûvészete is csúcson volt Angliában. Nagymértékben köszönhetôen Peter Shaffer munkásságának, az Equus, illetve az Amadeus szerzôjének, ez utóbbi mû Milosˇ Forman világhírû filmjének kiindulópontja lett. 1965 tavaszán, a londoni Nemzeti Színház híres dramaturgja, Kenneth Tynan felkérte Shaffert, hogy írjon egy egyfelvonásos darabot, amelyet Strindberg Júlia kisasszonyával egy estén játszana a színház. Késôbb Shaffer 1982-es drámakötetének elôszavában írt bevezetôje szerint „Túl sok meggyôzôdés nélkül, de bizonyos lendületességgel, amit Tynan mindig elôcsalt belôlem, elmeséltem neki az ötletemet egy londoni lakásban tartott partiról, amelyet teljes fényben játszanánk, mert az épületben áramszünet van. Úgy látnánk tehát a vendégeket egy növekvô káoszban létezni, hogy ôk természetesen végig nem látják egymást. Tynannak annyira tetszett az ötlet teatralitása, hogy azonnal bevitt a Nemzeti igazgatójához, Laurence Olivierhez. Hiába tiltakoztam, hogy még nincs semmi ötletem a darabot illetôen, és ez csupán egy színházi konvencióval való játék, egyébként pedig azonnal New Yorkba kell utaznom egy forgatókönyvet megírni; Olivier csak annyit mondott: »Fantasztikus lesz!«, majd kiment a szobából.” Hogy drámailag alátámassza a helyzetet, és a darab ne pusztán egy komikus ötletre épüljön, Shaffer úgy építette fel a darabot, hogy az egyik szereplônek jó oka legyen a többieket a sötétben tartani. A hazájában már sikeres drámaírónak a Black Comedy (1965) hozza meg a világhírt. Méltán, hisz váratlan fordulatok, tragikomikus, groteszk helyzetek építik fel a darabot. A fiatal szobrászmûvész, Brindsley Miller vendégségbe várja menyasszonyának katonatiszt édesapját, és ugyanezen az estén szeretné bemutatni alkotásait egy milliomos német mûgyûjtônek is. A jeles alkalomhoz azonban túlzottan szegényesnek találja lakásának berendezését, ezért minden külön értesítés nélkül kölcsönveszi vidéken pihenô barátjának egyes bútorait. S talán kezelhetô lenne a kérlelhetetlen apa, a váratlanul betoppanó szomszéd és a titokban kölcsönvett bútorok hirtelen hazaérkezô tulajdonosa, sôt, talán még Brindsley meglepetésszerûen felbukkanó volt szeretôje is, ha nem lépne közbe az Elektromos Mûvek által kiküldött furcsa szerelô, a német akcentussal beszélô Schuppanzigh... Rendezô: Szikora János Bemutató: 2012. október 12. 7

ÚJ BEMUTATÓK Bonyodalmas balkáni lakodalmas – táncbohózat Goran Bregovic´ zenéire Az elôadás a Pécsi Nyári Színház és a Pécsi Nemzeti Színház koprodukciója A Pécsi Balett új produkciója a balkáni dallamok és életérzés inspirációja alapján készül. Az elôadás legfôbb mozgatóereje – a hangulatát erôteljesen meghatározó zenei világ mellett – a humor és a délvidéki szenvedély. Könnyen befogadható történetre épül a librettó: az emberi érzelmek legszélesebb skáláját megmutató jelenetek laza füzérében megismerünk egy jómódú, ám kissé bugyuta vôlegényt, egy szerelmes falusi leányt, akit szegény szülei a pénzhez és nem a kedveséhez házasítanak. A hoppon maradt legény okoz egy kis galibát, a násznagy felhevülten vezeti a ceremóniát, a rokonság s a szomszédok jól mulatnak... ám a szerelmesek végül inkább sírnak, mint vigadnak. Zachár Lóránd gyönyörködtetôen sajátos táncnyelve és képi látásmódja, a technikáját oly plasztikusan elsajátító táncmûvészek, a téma, a zene és a tánc harmóniája ízig-vérig balkáni, szenvedélyes táncszínházi estet ígér. „A Bonyodalmas balkáni lakodalmas címû táncbohózat Goran Bregovic´ zenéjére, a jól ismert Kusturica-filmek nyomán, ezen remekmûvek rám gyakorolt hatása alapján készül. Kusturica groteszk melankóliáját filmszerûen színpadra álmodni nehéz kihívás. Darabomban a sírva vigadó balkáni cigányság hányattatott sorsa, számkivetettsége fogalmazódik meg egy, a történet végére elfuserált lagzi körül örvénylô élethelyzetek sorából. Emberi sorsok, vágyak, szerelmek, titkok villannak fel egy álomszerû dramaturgiára felépítve, amely nem feltétlenül követi híven az események valódi idôrendjét.” Zachár Lóránd A balkáni népzene sajátos ötvözete az európai és ázsiai zenei hagyományoknak, fellelhetô benne illír, görög, trák, bizánci és török hatás. A Balkán összeköti Európát és Ázsiát, így természetes, hogy mindkét világ kultúrája termékenyítôen hatott és hat rá. A balkáni lakodalmas zene a balkáni népzene, a cigányzene és a klezmer modern leszármazottja. Ez a zene egyszerre ôsi és kortárs. A balkáni népzene az egész közép-kelet-európai régióban hihetetlen népszerûségre tett szert. A nálunk is jól ismert zeneszerzô, zenész Goran Bregovic´ Szarajevóban nôtt fel. Fiatalon több együttesben játszott basszusgitárosként. A 70-es években már egy híres együttes tagja, közben filmzenéket kezd komponálni. Egyik elsô munkája, a nálunk is jól ismert és népszerû filmrendezô, Emir Kusturica Cigányok ideje címû filmjéhez írt zenéje volt. Koreográfus: Zachár Lóránd Bemutató: 2012. október 13. 8

ÚJ BEMUTATÓK Molière:

Tartuffe – komédia

A Tartuffe-öt 1664 májusában mutatták be elôször, XIV. Lajos A varázslatos sziget gyönyörei elnevezésû, fényûzô fesztiválján. Hogy ez alkalommal a darab befejezett változatát játszották-e, vagy még egy be nem fejezettet, az máig tisztázatlan, mert Molière sosem jelentette meg ezt a három felvonásos elsô verziót. Bárhogy volt is, a fogadtatás és a vélemény a bemutató után lesújtó volt, egy héten belül a király betiltotta az elôadást. Az anyakirálynô és Párizs érseke is felháborodott és ellenezte a mûvet. Egy egyházfi vádiratában Molière-t így támadja: „Emberi külsôt magára öltött démon, aki az évszázad legfelháborítóbb hitetlen szabadgondolkodója.” Sôt, egyenesen azt javasolta, hogy a szerzôt máglyán égessék el, amely csak elôjátéka lenne annak, amit majd a pokolban kell nyilvánvalóan elviselnie. Molière azzal védekezett, hogy a vígjáték „az emberi jellem javítását szolgálja, miközben szórakoztat”. Mert a szerzô nem tudott elképzelni hathatósabb dolgot, mint a „kor fogyatékosságait támadni nevettetô jellemábrázolás által”. A királynak tetszett a darab, és bár betiltotta, nyilván tudott róla, hogy több zártkörû felolvasást is tartottak belôle. Sôt, 1665-ben a „Királyi társulat” címet adományozta Molière csapatának, ami a komoly elismerés jele volt. 1667-ben a szerzô a Palais Royal Színházban bemutatta a második változatot, amely öt felvonásos volt és az Imposztor címet kapta. A király éppen nem tartózkodott Párizsban, és bár szóban engedélyt adhatott az új verzió bemutatására, de az általa megbízott illetékes „cenzor” újra betiltotta annak játszását, habár a szerzô „finomított a darabon”, többek között azáltal, hogy a fôszereplô jelmezét olyan módon változtatta meg, hogy az ne hasonlítson annyira a klérus viseletére. A király nem oldotta fel ugyan a tilalmat, de megígérte, hogy hazaérkezésekor újra megvizsgálja az ügyet. Végül 1669. február 5-én a darabot bemutatták végleges formájában, és a Tartuffe címet kapta. „Tartuffe azt képviseli, amit Molière mélyen elítélt a 17. századi francia társadalomban: a mindent eluraló képmutatást. A darab nemcsak a címszereplôrôl szól, és nem ô az egyedüli fôszereplôje. Nem véletlen, hogy a bemutató elôadáson Molière magára osztotta Orgon szerepét. Tartuffe ugyanis nem jutott volna semmire Orgon aktív közremûködése nélkül. A szerzô zsenialitása abban áll, hogy ezt felismerte, és így megalkotta életmûve legkülönösebb és legemlékezetesebb szereplôpárosát. A Tartuffe tulajdonképpen errôl a két emberrôl szól, a versenyrôl, amely a »testvéreket« ellenséggé változtatja; és arról a folyamatról, ahogy visszás kapcsolatuk túlnô rajtuk, és a teljes társadalmi rendet veszélyeztetni látszik.” Méhes László Rendezô: Méhes László Bemutató: 2012. november 30. 9

ÚJ BEMUTATÓK Galuska László Pál:

A sivatag hercege – mesejáték (ôsbemutató) A Pécsi Nemzeti Színház és a Jelenkor Irodalmi és Mûvészeti Folyóirat közös szervezésében idén meghirdetett Lázár Ervin családi mesedarab pályázatának díjazott mûve. „Beszélik, és csak a hatalmas Allah a megmondhatója, igaz-e, hogy egy távoli vidéken, messze-messze földön, a tenger partján volt egyszer egy gyönyörû, dús és pompás birodalom. Oly hatalmas volt, mint a képzelet, és oly gazdag, mint a leggyönyörûbb álom. De egy napon eljött a kegyetlen sivatag és mindent magába temetett. Homok, homok, homok nyelte el a földeket, a kerteket, a patakokat és a tavakat, közöny és üresség lett úrrá az emberek lelkén. Ám született egy kisfiú, aki tiszta és érintetlen maradt. Felnôtt egy ifjú hôs, aki elég erôs és bátor ahhoz, hogy megküzdjön a sötét varázslatokkal. És akadt egy bölcs öregember is, aki mindenben segíti ôket. A Sivatag Hercege útnak indul, hogy megtalálja a Kalifák Kardját és beteljesítse vele a világ sorsát... Izgalmas vállalkozás mesedrámát írni. Mesejátékkal indul a magyar drámatörténet egyik legszebb korszaka: nem sokkal a Bánk bán után születik meg máig friss és élô darabunk, Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje. A mesedráma minden korosztályt megszólít, mert a mítoszokból táplálkozik, ahogy a mese is. A Fönt, a Lent, a Közép világában játszódik, azokon a tereken, ahol az emberi lélek is otthonosabb, szabadabb. És olyan világrendet tár elénk, amelyben döntéseink, tetteink hatással vannak az egész mindenség mûködésére.” Galuska László Galuska László a Kecskeméti Fôiskola Tanítóképzô Karán gyermekirodalmat, drámatörténetet és dramaturgiaelméletet tanít. Eddig hét elôadott színpadi játékot írt diákszínpadok és bábszínházak számára. „Ez a történet messze repít el minket. Messze az idôben, messze a térben. Ott járunk, ahol »valaha paradicsomi kert virágzott, s még nem ismerték az ínséget az emberek. De most már mindent beborít a végeláthatatlan, a kegyetlen, felejtésre bíró homok.« Ott járunk a perzsa mesék szívet-testet megborzongató világában, szembenézve az álmokat idézô óriási sivataggal. S a homok, amivel a természet, az ember nehezen boldogul, a mesék számára termékeny talaj. Galuska László drámája ebbôl a talajból megformázott, hol viharos, hol illékonyan könnyed mese. Beszél szerelemrôl, barátságról, beszél a gonosz legyôzésérôl, a felnövô férfi világjobbító erejérôl – olyan dolgokról, amit újra és újra mesélni kell gyerekeknek egy felnôtt bölcsességével, felnôtteknek egy gyermek akaratával. Elôadásunkat 6 éves kortól ajánljuk.” Szabó Attila Rendezô: Szabó Attila Bemutató: 2013. január 11. 10

ÚJ BEMUTATÓK Presser Gábor–Sztevanovity Dusán–Horváth Péter:

A padlás – félig mese, félig musical

1988-ban a Vígszínházban mutatták be – és azóta is repertoáron tartják – az LGT együttesben akkora már összeszokott alkotópárosként mûködô Presser Gábor és Sztevanovity Dusán „félig mese, félig musical” mûfaji megjelölésû darabját. A szerzôpároshoz a librettó társalkotójaként Horváth Péter, drámaíró csatlakozott. A mû azóta az ország szinte valamennyi színházát bejárta. Presser Gábor szerint „talán annak köszönhetô a megtisztelô fogadtatás, hogy a mû egy családi vagy közösségi darab, amely teljesen mentes a politikától és a történelemtôl”. Lámpás, a szerelmespár Rádiós és Süni, a folyton szilvás gombócot készítô Mamóka és a többiek története 9-tôl 99 éves korig mindenkinek szól. „... Nem is tudom, lassan egy negyedszázada már, hogy A padlás megszületett, azóta »tartja magát« kelet és nyugat közt, többször bejárta az országot, néhány külhoni helyre is eljutott. A Vígszínház hajdani igazgatója, Marton László kérésére dolgoztam át Dusán elsô darabváltozatát, naponta kellett felolvasnom az új jeleneteket az igazgatói irodában, aztán még fél évet dolgoztunk rajta a »fiúkkal«. Lelkesült, szép közös munka volt Presser Picivel és Dusánnal. Ezért sikerülhetett úgy a mese, hogy még ma is örömöt szerez a nézôinek. És ez a legfontosabb: örömöt, energiát adni a nézôknek... a Mamóka által fôzött szilvás gombóccal.” Horváth Péter „Huszonvalahány éve, A padlás bemutatásának idején, éppen a Vígszínházban és környékén sertepertéltem. Talán másodállású dramaturg voltam? Meg nem mondom! Csak arra emlékezem, hogy ott voltam. Sokszor ültem bent a darab próbáján, pedig álmomban sem hittem volna el, ha valaki azt mondja, hogy valaha rendezni fogom. Elképesztô és a várakozást ezerszeresen felülmúló volt a siker, amely azóta is, lassan huszonöt éve tart. Nem tudom, hogy ma, amikorra már A padlás klasszikussá lett, lehet-e, szabad-e többet mondani a darabról, mint annak mára szállóigévé lett sora: »mert kell egy hely!« Böhm György Mert kell egy hely, hol minden szellem látható Mert kell egy hely, hol minden szólam hallható Mert kell egy hely, hol nem fáznak a csillagok Mert kell egy hely, hol emlékünk majd élni fog!

Rendezô: Böhm György Bemutató: 2013. január 18. 11

ÚJ BEMUTATÓK Banális viszonyok – édes finomságok – balett Wolfgang Amadeus Mozart zenéjére Maynard Solomon, világhírû zeneesztéta Mozartról szóló könyvében részletesen leírja, ahogy a zeneszerzô zsenialitása már kisgyerekkorában a bámulat tárgya volt, és szinte egész Európa, köztük az uralkodók is, csodájára jártak. S ami a legcsodálatosabb, hogy ez az ámulatunk Mozart iránt lassan kétszázötven éve nem múlik... „A történelem leghíresebb zenei csodagyerekeként számon tartott Mozartot számos kiváló megfigyelô vizsgálta meg, akik hitelesítették képességeit, és szárnyaló tudományos beszámolókban írták le bámulatos tehetségét. Daines Barrington fölkereste a kilencéves Mozartot, és számos feladatban tette próbára, következtetéseit pedig a Londoni Tudományos Akadémián nyújtotta be. A tudós megerôsítette, hogy a gyerekben igen korai természetfeletti tehetség mutatkozik. Párizsban Friedrich von Grimm, az enciklopédisták munkatársa döbbenten kiáltott föl, mondván, hogy a gyermek olyan rendkívüli jelenség, hogy az ember alig hiszi el, amit saját szemével lát és saját fülével hall. Auguste Tissot, svájci filozófus pedig azt jegyezte fel, mennyire megdöbbentette a gyermek muzsikálása: játékának »erôteljessége a zseni bélyegét viseli magán, változatossága roppant élénk fantáziát jelez, bája pedig magabiztos ízlést. A szíve éppen olyan érzékeny, mint a füle, szerénysége ritka ebben az életkorban, s ritkán párosul ilyen felsôbbrendûséggel. Igencsak tanulságos azt hallani a szájából, hogy tehetségét a Mindenhatónak köszönheti, s hogy ebbôl – elragadó ôszinteséggel és a legbensôbb meggyôzôdéssel – arra következtet: megbocsáthatatlan volna, ha büszkélkedne vele.«” „Azt hiszem, maga is megfigyelte már, hogy a test gyönyöre, mely valóban a legfôbb vonzerô a két nem között, mégsem elegendô ahhoz, hogy összetartson egy férfit és egy nôt. Igaz ugyan, hogy elôtte jár a vágy, mely arccal fordítja ôket egymás felé, de mindjárt nyomában jön a csömör, s ôk sietnek egymásnak hátat fordítani.” (Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok) „Mozart zseniális muzsikája óriási inspiráló erôvel hat. Mûveit hallgatva ösztönösen mozgásba lendül a test, egészen sajátos képi és mozgásvilágot kelt életre, általa – úgy érzem – egy másik szférába lépek. Zenéje a rokokó világ játékosságát, a férfi-nô viszonyt, szövevényes testi-lelki kapcsolatainkat juttatja eszembe; ha hallgatom, a 18. századi francia budoárok rafinált világa jelenik meg képzeletemben. Elôadásunkban apró jelenetek sorában kel majd életre egy képzeletbeli rokokó kastély titkos világa, sok helyzetkomikummal. Lesz benne szerelem, féltékenység, ártatlan kíváncsiság, finom és pajzán gondolatok, párok, szerelmi háromszögek, izgalmas kapcsolatok, álmok – ébredések, cselszövések és praktikák, – szépség és finomság: a tánc, a zene és a látvány egységében.” Vincze Balázs Koreográfus: Vincze Balázs Bemutató: 2013. február 1. 12

ÚJ BEMUTATÓK Zilahy Lajos–Esztergályos Károly: Halálos – változatok szerelemre és színpadra

tavasz

Zilahy Lajos 1922-ben megjelent elsô regényével, a Halálos tavasszal azonnal berobbant az irodalmi köztudatba. Késôbb több nagy sikerû regénnyel (Két fogoly, A Dukay család) és színdarabbal jelentkezett. Az 30-as években, a magyar filmgyártás fénykorában saját filmvállalatot alapított. Forgatókönyvíróként dolgozott, késôbb rendezett is. Több mûvét is megfilmesítették. Az egyik legnagyobb sikere az 1939-ben készült Halálos tavasz lett, a regény filmváltozata. A fôszerepeket a kor két sztárszínésze, Jávor Pál és Karády Katalin játszotta. Érdekes módon, a nyolcvanas éveiben lévô aktív és nyughatatlan Zilahy, aki akkor már az Egyesült Államokban élt, elhatározta, hogy újra leforgatja a Halálos tavaszt, ezúttal Spanyolországban, illetve Jugoszláviában. A színészek nagyrészt ismeretlenek voltak. A film el is készült, de nemsokára Zilahy váratlanul elhunyt. Részben az ô halála, részben a Franco és Tito halála után bekövetkezett zavaros társadalmi és politikai idôszak miatt, a film sajnos elveszett. „Zilahy Lajosnak ez az elsô regénye. Tudjuk, mit jelent ez a nem egészen esztétikai kategóriának szánt megállapítás. Bátorságot és habozást, mámoros repülést és gyermekes bukdácsolást, túlzsúfoltságot és elnagyolást, igent és nemet, egyben, egyszerre.” – írja Kárpáti Aurél a Nyugatban, 1922-ben. „Mámoros könyv, amelyben »mindennek« benne kell lennie, az elsô szerelemtôl az utolsóig, minden gyönyörûségnek, kétségbeesésnek és lemondásnak. Az egész leegyszerûsített mese – két perzselô szerelem egymásba futása a végzetes kisiklás katasztrófájáig.” A regény jóval az elsô világháború elôtt játszódik. A filmet 1939-ben forgatták, és 1936-ban játszódik. „Nincs szerepe az évszámoknak. Egy gazdag, gondtalan, csinos fiatalember, beleszeret egy gazdag, mi több elôkelô és gazdag lányba, és minden más megszûnik körülöttük, ezután a világ, az élet csak a szerelmükrôl szól.” Mi történik, ha ezeknek a szavaknak szûnik meg az értelme: gazdag... elôkelô...? Mi történik akkor a világgal, az élettel, a szerelemmel? A színpadi változat a regény Monarchia-beli változatát az 1949-ben játszódó változattal szembesíti. A szereplôk úgy rohannak a szakadék felé, ahogy a gyík levágott farka mozog tovább. Még mûködnek a szófordulatok, a viselkedések. Még élnek a címek. Változatlanul próbálnak élni egy megszûnt világban, amirôl ôk még azt hiszik, átmenetileg szûnt meg... Egy »rendszerváltozás« természetrajza a szerelem felôl nézve. A szeretôk szemével...” Esztergályos Károly Rendezô: Esztergályos Károly Bemutató: 2013. február 8. 13

ÚJ BEMUTATÓK Anton Pavlovics Csehov:

Cseresznyéskert – komédia

Georges Banu, a kortárs színház kiemelkedô kritikusa és elemzôje így ír nagyszerû könyvében, a Színházunk, a Cseresznyéskertben: „Csehov lassan írja a Cseresznyéskertet, moszkvai megrendelôinek legnagyobb kétségbeesésére, akik táviratokkal ostromolják. A lassúság egyik oka, hogy az alkotó egy ciklus végéhez érkezett. »A Cseresznyéskert után már nem fogok többé úgy írni, ahogy eddig«, írja. Miközben Jaltában a tengert kémleli, tudja, hogy végsô mûvét, egyben végrendeletét veti papírra. A Cseresznyéskertnek kettôs szerepet szánt: egy írói pálya összefoglalását és egy életrajz lezárását. A darabban szereplô cseresznyefák már semmilyen gazdasági hasznot nem hoznak, hiszen még az aszalt cseresznye régi receptje is elveszett, mondja Firsz, az öreg szolgáló – így már csak a múló szépség forrásául szolgálnak. Csehov teljesen »feleslegesnek« minôsíti a kertet pénzügyi szempontból, anélkül, hogy szimbolikus értékét ez bármennyire is csorbítaná. Sôt, talán még inkább növeli, hiszen mentesül minden más célszerûség terhétôl. A cseresznyefák, amelyeket elkezdenek kivágni – még mielôtt a kiutasított tulajdonosok elvonultak volna, még mielôtt holttesteik kihûltek volna, – egy ritmusváltás világos tünetei: a történelem felgyorsul, a vágyak sietôsek, a gyôzôknek nincs pazarolni való idejük. A cseresznyéskert pusztulása jövendô gaztetteket vetít elôre, gyilkosságokat, katasztrófákat, hiszen Csehov mondja: »elôbb a fákat vágják ki, aztán a fejeket vágják le«”. „Minden test megtartja egyenes vonalú, egyenletes mozgását, vagy nyugalmi állapotát mindaddig, amíg egy másik test vagy mezô mozgásállapotát meg nem változtatja. Ez a tehetetlenség törvénye. Minden ember megtartja egyenes vonalú, egyenletes életét, vagy nyugalmi állapotát mindaddig, amíg egy másik ember (test) vagy aura életállapotát meg nem változtatja. Akkor ez az emberi tehetetlenség törvénye. Engem az érdekelne, hogy mitôl mozog a másik test? Ki az, aki képes önmagától mozogni? Az ô energiája mibôl keletkezik? Továbbá az, hogy egy-egy mozgásállapot változás mennyi kopást okoz azokban a testekben? És hány mozgásállapot változást bír ki egy ember (test)? Vagy nincs szabály? Az anyag minôségétôl függ minden? Mi van, ha nincs mozgásállapot változás? Akkor nem mozog semmi (senki) sem? Akkor mitôl múlik el az ember mégis? Az idô nem fizikai egység, emberi találmány. Nincs tömege, nincs formája, íze vagy színe. Csak egy ritmikus beosztás a halál mérôszalagján. Mindenki máshogy kezeli. Van, aki fél tôle; van, aki szembemegy dacból; van, aki rá akar ülni; van, aki elcsalná; van, aki úgy csinál, mintha nem lenne; van, aki megpróbálja kihasználni; és van, akit már régen legyôzött. Kevés van, aki tudomásul veszi. Kinek van igaza? Idôvel kiderül?” Dömötör Tamás Rendezô: Dömötör Tamás Bemutató: 2013. március 22. 14

ÚJ BEMUTATÓK Charles Gounod:

Rómeó és Júlia – opera

Gounod elemista korában kapott bizonyítványában ez szerepel: „Ennek a diáknak nyitott a személyisége, boldog, élénk, olykor kissé nyugtalan, de általában kiváló minden téren. Szeretetreméltó gyermek, aki édesanyjának büszkesége és vigasza lesz.” 1831 telén jó tanulmányi eredményeiért Charles két nap szünidôt kapott. Anyja megígérte neki, hogy jutalmul elviszi Rossini Otellójára az operába. Ahogy beléptek a színházba, Gounod-t szent félelem fogta el: „mintha valami félelmetes és lenyûgözô titok kerített volna hatalmába, ugyanakkor egy zavaros és eddig számomra ismeretlen érzés vett erôt rajtam: a vágy és félelem attól, ami le fog játszódni elôttem... Még sokáig kellett várni az elôadáskezdésre, de az idô mégis rövidnek tûnt, a nézôtér, a csillárok, az egész miliô mérhetetlenül elbûvölt. A rituális három botütés után a karmester felemelte a pálcáját, áhítatos csönd állt be, és elkezdôdött a nyitány.” A továbbiakban a mindennapi élet prózája megszûnt a gyermek számára létezni. Gounod elôször római tartózkodása idején, 1841-ben foglalkozott a Rómeó és Júlia színpadra vitelének gondolatával. A szerzô Provence-ba utazott, és a tengerparton bérelt házat a komponáláshoz. A munka során azonban túlhajszolta magát, és egy hónap után idegkimerültsége és neuraszténiája miatt vissza kellett utaznia Párizsba rövid gyógykezelésre, ahonnan szerencsére hamarosan visszatért délre. Az opera úgy haladt, ahogy tervezte: „Az elsô felvonás csodálatosan végzôdik, a második álmodozóan és lágyan, a harmadik a párbaj felfokozottsága, illetve Rómeó számûzetése miatt lendületesen, a negyedik drámaian, az ötödik tragikusan. Ez a megfelelô fejlôdés.” Amikor befejezi a IV. felvonás nagy duettjét, ezt írja: „Újra és újra átolvasom a duettet, teljes koncentrációval meghallgatom. Megpróbálom rossznak találni, attól félek, hogy tévedésbôl jónak találom. És mégis lelkesítôen hat rám. Mert ôszinteségbôl született. Röviden: hiszek benne. Az énekhang, a zenekar, mindegyik a maga szerepét játssza, a hegedû hangja szenvedélyessé válik, minden együtt van: ahogy Júlia karjaiba zárja szerelmét; Rómeó izgatottsága, mámoros ölelése.” A mû bemutatója 1867-ben volt, Párizsban. A librettó forrása Shakespeare mûve, de az utolsó jelenethez a librettisták, Jules Barbier és Michel Carré felhasználták David Garrick, angol színész saját szövegverzióját is. Az operának hatalmas sikere lett, telt házakat vonzott három egymást követô hónapon keresztül.

Rendezô: Szikora János Bemutató: 2013. április 5. 15

ÚJ BEMUTATÓK Egressy Zoltán: Koktél – tragikomédia idôutazásban (elôbemutató) Pali bácsi, az idôs feltaláló hosszú ideje kísérletezik reménytelenül az idôgép megalkotásával. Feleségével a fiúk esküvôjére készülôdnek, amikor egy mappából kihulló levél elárulja, hogy az asszony egy bizonyos Bittnerrel évtizedekkel korábban megcsalta ôt. Egy Magyarországra becsapódó mûhold mûködésbe hozza a szerkezetet, Pali bácsi pedig beprogramozza a gépet arra a napra, amikor a hûtlenség megtörtént. Sikeresen megakadályozza az események természetes alakulását, ezzel azonban a jövôt is megváltoztatja, és ez teljes felfordulást okoz. Egressy Zoltán Szép Ernô-díjas és József Attila-díjas író, költô, mûfordító. Alapvetôen színdarabokat ír, de regénye, novelláskötete, illetve meseregénye is megjelent. Legismertebb darabja a Portugál, amibôl magyar, cseh és lengyel film is készült, és az 1998-as bemutató óta a Katona József Színház máig mûsoron tartja.

Rendezô: Soós Péter Elôbemutató: 2013. május

B E A V A T Ó

S Z Í N H Á Z

Wolfgang Amadeus Mozart: A színigazgató – kamaraopera (beavató színház) A Pécsi Nemzeti Színház, a Pécsi Operáért Alapítvány és a Pécsi Mûvészeti Gimnázium és Szakközépiskola koprodukciója Szerkesztô: Mácsai János Frank színigazgató új társulat megalakítására készül. Színvonalas, igényes repertoárt szeretne összeállítani, de Buff színész lebeszéli tervérôl. Szerinte inkább szórakoztató darabokat kellene játszaniuk, mert az sokkal jövedelmezôbb. Ezután megkezdôdik az új tagok meghallgatása, próbaszereplése. Az énekesnôk között kitör a rivalizálás. Rendezô: Ottlik Ádám Bemutató: 2012. október 19. 16

17

TOVÁBBRA IS MÛSORON Kálmán Imre:

18

Csárdáskirálynô

– nagyoperett

TOVÁBBRA IS MÛSORON Giuseppe Verdi–Riederauer Richárd:

Otello

– balett

19

TOVÁBBRA IS MÛSORON

Molnár Ferenc:

Dés László–Geszti Péter–Békés Pál:

A dzsungel könyve

20

TOVÁBBRA IS MÛSORON A doktor úr

– bohózat

– musical

21

TOVÁBBRA IS MÛSORON Hófehérke és a hét törpe

– mesebalett

TOVÁBBRA IS MÛSORON Fazekas Mihály–Váradi R. Szabolcs:

Lúdas Matyi

– mesejáték

Szabó Attila: A kétarcú boszorkány – elbeszélgetô játék Lázár Ervin nyomán

22

23

TOVÁBBRA IS MÛSORON

TOVÁBBRA IS MÛSORON

Kosztolányi Dezsô–Thuróczy Katalin:

Ingmar Bergman:

Édes Anna

Jelenetek egy házasságból

– színmû

– színpadi játék

Koleszár Bazil Péter–Sultz Sándor:

A jó pálinka itassa magát – városi folklór

24

25

TOVÁBBRA IS MÛSORON Lisztmánia

– két egyfelvonásos balett

TOVÁBBRA IS MÛSORON I S K O L A I Bodonyi József:

P R O G R A M O K

A Hamlet-sztori

– beavató színházi iskolai program

Gulyás Dénes és Mácsai János szerkesztésében:

„Mesés opera”

26

– az operairodalmat bemutató sorozat folytatása

27

30

31

TÁRSULATUNK A Pécsi Nemzeti Színház örökös tagjai: Illyés Gyula Babarczi Etelka Bakos László Bódis Irén Czímer József kiváló mûvész Csaba Zita Csanálossy Zoltánné Eck Imre Kossuth-díjas, érdemes és kiváló mûvész Faludy László érdemes mûvész Fülöp Mihály Galambos György Gyurász Ferenc Kós Lajos Jászai-díjas Kovács Dénes Labancz Borbála Jászai-díjas Marczis Demeter érdemes mûvész Mester István Monori Ferencné Németh Alice Nógrádi Róbert érdemes mûvész N. Szabó Sándor Paál László Jászai-díjas Péter Gizi Simon István Sík Ferenc Kossuth-díjas Sólyom Katalin Jászai-díjas Szabó Samu Kossuth-díjas Szívler József Takács Margit érdemes mûvész Tóth Sándor érdemes mûvész Uhrik Dóra Kossuth-díjas, érdemes mûvész Unger Pálma Vári Éva Kossuth-díjas, érdemes mûvész Vata Emil Jászai-díjas Wágner József

32

TÁRSULATUNK Színmûvészek Bánky Gábor Darabont Mikold Füsti Molnár Éva Jászai-díjas Götz Attila Györfi Anna Józsa Richárd Köles Ferenc Jászai-díjas Lipics Zsolt Németh János Ottlik Ádám Pilinczes József Sólyom Katalin Jászai-díjas Stenczer Béla Stubendek Katalin Széll Horváth Lajos Tóth András Ernô Urbán Tibor Unger Pálma Vidákovics Szláven Wunderlich József eh. Mikola Gergô eh. Vlasits Barbara eh. Sándor Péter eh. Kulcsár Viktória eh. Hekler Melinda eh. Magántáncosok Czebe Tünde Harangozó-díjas Domoszlai Edit Dóri István Koncz Péter Molnár Zsolt Nagy Írisz Harangozó-díjas Pataki Szabolcs Szabó Márton Magánénekesek Gyôrfi István Szécsi Máté Váradi Marianna Vermes Tímea

Tánckari tagok Dávid Anna Dér Dalida Harka Máté Kerekes Soma Lôrinc Kiss Eszter Kócsy Mónika Matola Dávid Tuboly Szilárd Ujvári Katalin Vincze Brigitta Énekkari tagok Bende István Benyovszky Tamás Bódis Zsuzsanna Dargó Szilvia Durovics Géza Fertály Katalin Horváth Szabó Gábor Kalász Anna Kállai Gergely Kaufmann Mária Kemény Henriette Orosz János Rubind Péter Sárközi Edina Schum László Szabó Erika Varga Orsolya Karmester Bókai Zoltán Énekmester Bukszár Márta Korrepetítorok Horváth Judit Jaksov Borisz Titkárság Danyi Judit mûv. titkár Bajnai Ágnes Jankovics Gabriella Szalafai Bernadett Ügykezelés Domján Mária Lakat Zoltán

Jegyértékesítési Iroda Fülöp Gabi irodavezetô Balázsné Fenyô Anna Benkô Márta Németh Edit Tóthné Kéri Ágnes Ügyelôk, súgók, segédrendezôk Háber László fôügyelô Czéh Dániel Gombosi László Juhász Piroska Kiss Hédi Krajcsovics Csaba Markó Rita Matula-Cserép Judit Rajnai Attila Gazdasági osztály Asztalos Mihályné Dolmány Anikó Györkô Józsefné Kirizs Éva Pápist Mónika Tóth Krisztina Színpadtechnikai felügyelô Illés Attila Mûszaki osztály Schwarcz Éva Sinka Szilvia Stern Jánosné Színpadmesterek Emich Jenô Horváth Sándor Katona Zoltán Díszítôk Bôhm János Butor Tibor Gyenei Gusztáv Gyôre Tamás Horváth Gábor

Molnár László Papp László Racsek László Rôder Zsolt Sax István Setler Szabolcs Szalai László Török Gábor Világosítók Farkas Gyula tárvezetô Csike Csaba Farkas Csaba Kiss Béla Kováts Szilárd Németh Gyula Tibor Specht Attila Villenyik Zoltán Hangtechnikusok Bánkövi Attila tárvezetô Darvas Vajk Valentin Lamár János Laurer Tamás Kellékesek Hámori József tárvezetô Horváth Attila Németh László Polgár György Törô Zoltán Öltöztetôk Guczujné Zarka Hermina tárvezetô Balla Mónika Haiszerné Gráczer Edit Mihálovics Erika Kovács Jánosné Szabóné Nemes Lívia Zalavári Zsuzsanna Váradi Józsefné Fodrászok Gaál Sándorné tárvezetô Kerner Krisztina Kovács Mihályné Rózsár Anita

Férfi varroda Kovács István tárvezetô Óbertné Koda Tímea Surányi Éva Gabriella Szôcs Doina Nôi varroda Farkas Mária Magdolna tárvezetô Manhardt Ildikó Rab Edit Szegediné Hell Erzsébet Varga Zsuzsanna Díszletgyártó mûhely Bali Lajos mûhelyvezetô Bácskay Károly Galcsik Zoltán Hizsnyik Dénes Kovacsik Dénes Polics József Polics Józsefné Radvánszki Gábor Széll Norbert Tollas János Varga Miklós Zugfil Nándor TMK gondnokság Szirtes Antal tárvezetô Bojtos József Sinka Zoltán Szabó Zoltán Ungi Ferenc Vadenyák István Portások Brenner Kálmánné Fiszter Gyula Háber Tibor Márton Frigyes Szalai Lajos Szép József Szücsy Attiláné Takarítónôk Bôhm Brigitta Ferenczyné Kleseb Mária

Kovácsné Madarász Tímea Könnyû Erzsébet Nagy Istvánné Papp Ildikó Polhammer Csabáné Szép Józsefné Varga Józsefné Gépkocsivezetôk Fekete András Kovács Károly Vörös László Üzemorvos Dr. István Miklós Gyúró Köves János Fotós Körtvélyesi László Nézôtéri felügyelô Katona Ágnes Gazdasági és produkciós koordinátor Juhász Ferenc Vezetôk Vincze József mûszaki és üzemeltetési vezetô Bartek Zsófia gazdasági vezetô Vincze Balázs Harangozó-díjas, a Pécsi Balett igazgatója Gulyás Dénes Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló mûvész, zeneigazgató Rázga Miklós igazgató

33

JEGYÁRAK

BÉRLETAJÁNLATUNK NAGYSZÍNHÁZI BÉRLET János vitéz – daljáték Banális viszonyok – édes finomságok – balett Cseresznyéskert – komédia Tartuffe – komédia Rómeó és Júlia – opera

NAGYSZÍNHÁZ I. kategória 2.500 Ft 1.500 Ft 1.000 Ft János vitéz Black Comedy Tartuffe A padlás Cseresznyéskert

Bérletek: Premier-bérlet Somlay Artúr Latinovits Zoltán Sipos László Mendelényi Vilmos Szalma Lajos Szendrô József Uray Tivadar Szabó Samu Péter Gizi

Páholykedvezmény: A páholyban található összes szék megvásárlása esetén a jegyárakból 20% kedvezményt adunk.

KAMARASZÍNHÁZ II. kategória 2.000 Ft Bonyodalmas balkáni lakodalmas Halálos tavasz Édes Anna

III. kategória 1.400 Ft A sivatag hercege A jó pálinka itassa magát Hófehérke és a hét törpe Lúdas Matyi Lisztmánia

N. SZABÓ SÁNDOR TEREM 2.000 Ft Jelenetek egy házasságból 34

A bérlettulajdonosok a 7. elôadást 25% kedvezménnyel tekinthetik meg. Teljes ár

II. kategória 2.000 Ft 1.200 Ft 800 Ft Rómeó és Júlia Banális viszonyok – édes finomságok Csárdáskirálynô A dzsungel könyve A doktor úr Otello

I. kategória 2.500 Ft Picasso kalandjai

A hatodik elôadás választható: A bérlet: Black Comedy – bohózat B bérlet: A padlás – félig mese, félig musical

1.000 Ft A kétarcú boszorkány

– péntek – szombat – szombat, vasárnap – péntek, szombat – péntek, vasárnap – csütörtök – szerda, csütörtök – változó napra – változó napra – változó napra (délután)

Páholyszék bérletárak: Premier-bérlet: Péntek, szombat, vasárnap: Szerda, csütörtök, változó nap:

Kedvezményes ár (nyugdíjas, diák)

Földszint, Karzat erkély közép 16.800 Ft 10.080 Ft 11.200 Ft

6.720 Ft

10.500 Ft

6.300 Ft

16.800 Ft 11.200 Ft 10.500 Ft

Földszint, erkély –

Karzat közép –

–

–

8.925 Ft

5.355 Ft

10.800 Ft 6.720 Ft 6.300 Ft

A páholy összes székének megvásárlása esetén a páholyszék bérletárakból további 20% kedvezményt adunk. Régi bérleteseink 2012. szeptember 6-ig újíthatják meg bérleteiket. FIGYELEM! Amennyiben Önnek nem felelne meg az adott elôadás kitûzött idôpontja, az évadban 2 alkalommal lehetôséget biztosítunk idôpontcserére, melyet legkésôbb 3 nappal az eredeti idôpont elôtt jeleznie kell. Az új idôpontban nem tudjuk garantálni a bérletes helyét. Amennyiben nem jelzi elôzetesen az idôpontváltoztatási igényét, az elôadást megnézettnek tekintjük, késôbbi pótlásra már nincs lehetôség. 35

BÉRLETAJÁNLATUNK

BÉRLETAJÁNLATUNK

KAMARASZÍNHÁZI BÉRLET Kamaraszínházi bérleteink három új bemutatót tartalmaznak: Picasso kalandjai – abszurd játék Halálos tavasz – változatok szerelemre és színpadra Bonyodalmas balkáni lakodalmas – táncbohózat Goran Bregovic´ zenéire Felnôtt Bérletek: Premier-bérlet (péntek vagy szombat) Kálmán György-b. (péntek, szombat v. vasárnap) Tomanek Nándor-bérlet (változó nap)

6.500 Ft 5.200 Ft 5.200 Ft

Nyugdíjas, diák 4.420 Ft

*Nagyszínházi bérlettulajdonosoknak 4.875 Ft 3.900 Ft 3.900 Ft

* A nagyszínházi bérlettulajdonosok kedvezményesen vásárolhatnak kamaraszínházi bérletet.

KOMBINÁLT BÉRLETEK KOMBINÁLT BÉRLET „A” (Az egyetemistáknak kiemelt kedvezményt biztosítunk.) Nagyszínház: János vitéz – daljáték Tartuffe – komédia Rómeó és Júlia – opera Cseresznyéskert – komédia Kamaraszínház: Halálos tavasz – változatok szerelemre és színpadra N. Szabó Sándor Terem: Jelenetek egy házasságból – színpadi játék Nagyszínház földszint, Kamaraszínház Kombinált bérlet „A”

Felnôtt 10.125 Ft

Egyetemista 7.593 Ft

Nyugdíjas, diák 8.606 Ft

KOMBINÁLT BÉRLET „B" Nagyszínház: Black Comedy – bohózat A padlás – félig mese, félig musical A doktor úr – színmû A dzsungel könyve – musical Kamaraszínház: Picasso kalandjai – abszurd játék, Bonyodalmas balkáni lakodalmas – táncbohózat Nagyszínház földszint, Kamaraszínház Kombinált bérlet „B”

Felnôtt

Egyetemista

Nyugdíjas, diák

10.125 Ft

8.606 Ft

8.606 Ft

GYERMEKBÉRLET (3 vagy 4 elôadás) – Az N. Szabó Sándor-bérletet (3 elôadás) és a Lázár Ervin-bérletet (4 elôadás) családoknak ajánljuk szombatra, vasárnapra, délelôttre vagy délutánra. A többi meghirdetett gyermekbérlet elôadásait hétköznap délutánra tûzzük ki. 3 elôadást tartalmazó bérlet: Nagyszínház: Kamaraszínház: János vitéz – daljáték A sivatag hercege – mesejáték A padlás – félig mese, félig musical 4 elôadást tartalmazó bérlet: Nagyszínház: Kamaraszínház: János vitéz – daljáték A sivatag hercege – mesejáték A padlás – félig mese, félig musical A dzsungel könyve – musical 3 elôadás Gyermek- és kísérô bérlet Felnôtt bérlet (gyermekenként egy váltható) 3.360 Ft 4.800 Ft

4 elôadás Gyermek- és kísérô bérlet Felnôtt bérlet (gyermekenként egy váltható) 4.370 Ft 6.300 Ft

A kísérô tanárok (minden huszadik diák után egy fô) az elôadásokat 5 Ft-ért tekinthetik meg. DIÁKBÉRLET 6 elôadás + 1 „ráadás” Radnóti Miklós-, József Attila-, Ady Endre-, Csorba Gyôzô-bérlet (hétfô, kedd, szerda, csütörtök) Nagyszínház: János vitéz – daljáték Tartuffe – komédia Banális viszonyok – édes finomságok – balett Cseresznyéskert – komédia Kamaraszínház: Picasso kalandjai – abszurd játék Halálos tavasz – változatok szerelemre és színpadra +1 „ráadás”: Mozart: A színigazgató – beavató operaelôadás

Nagyszínház (földszint), Kamaraszínház

Diák- vagy pedagógusigazolvánnyal

Diák- vagy pedagógusigazolvány nélkül

7.840 Ft

11.200 Ft

7 elôadás (A 7. elôadás: A padlás) + 1 „ráadás”: A színigazgató Pécsi Nemzeti Színház

NY ALVÁ T U DÉK Ára: 5.000 Ft AJÁN mely az áfá-t tartalmazza Adószám: 23702033-2-02

Érvényes: 2013. május 31.

Mûsorinformáció: www.pnsz.hu • (72) 211-965

36

Sorszám:

AJÁNDÉKUTALVÁNY Ajánljuk cégeknek, intézményeknek, kis- és nagyvállalkozásoknak egyaránt. Lepjék meg munkatársaikat, partnereiket! De magánszemélyeknek is kitûnô, ajándékozzák meg barátaikat, szeretteiket! Egy szép, tartalmas színházi est a legszebb ajándék!

Nagyszínház (földszint), Kamaraszínház

Diák- vagy pedagógusigazolvánnyal

Diák- vagy pedagógusigazolvány nélkül

9.240 Ft

13.200 Ft

A kísérô tanárok (minden huszadik diák után egy fô) az elôadásokat 5 Ft-ért tekinthetik meg. 37

BÉRLETAJÁNLATUNK

BÉRLETAJÁNLATUNK

„AHOGY TETSZIK” – szabad bérletek Állítsa össze bérletét – hozza össze családját, ismerôseit! „AHOGY TETSZIK” – repertoár bérlet Nagyszínház: János vitéz, Black Comedy, Tartuffe, Cseresznyéskert, Banális viszonyok – édes finomságok, Rómeó és Júlia, A dzsungel könyve, Csárdáskirálynô, A doktor úr Kamaraszínház: Picasso kalandjai, Bonyodalmas balkáni lakodalmas, Halálos tavasz, Édes Anna N. Szabó Sándor Terem: Jelenetek egy házasságból Nagyszínház (földszint és erkély) Kamaraszínház 4 elôadás 5 elôadás 6 elôadás 7 elôadás 8 elôadás

Felnôtt 9.200 Ft 11.000 Ft 12.600 Ft 14.000 Ft 15.200 Ft

Nyugdíjas, diák 7.360 Ft 8.800 Ft 10.080 Ft 11.200 Ft 12.160 Ft

„AHOGY TETSZIK” – karzatbérlet Nagyszínház: János vitéz, Black Comedy, Tartuffe, Cseresznyéskert, Banális viszonyok – édes finomságok, Rómeó és Júlia, A dzsungel könyve, Csárdáskirálynô, A doktor úr Nagyszínház (karzat közép) 4 elôadás 5 elôadás 6 elôadás 7 elôadás 8 elôadás

Felnôtt 5.600 Ft 6.500 Ft 7.200 Ft 7.700 Ft 8.000 Ft

Nyugdíjas, diák 4.480 Ft 5.200 Ft 5.760 Ft 6.160 Ft 6.400 Ft

– Az „AHOGY TETSZIK” bérlet vásárlásakor nem kell elôre eldöntenie, hogy a színház produkcióiból melyeket kívánja megtekinteni. A színház havi mûsorkínálatát, a premierek és az utolsó elôadások várható idôpontjait figyelemmel kísérve szabadon válogathat a repertoáron lévô elôadásokból. (Színházunk nem garantálja, hogy az évad végéig minden elôadás mûsoron marad!) – A bérlet önmagában a tulajdonost még nem jogosítja fel az elôadások megtekintésére. A bérlet bemutatásával színházunk jegypénztárában veheti át belépôjegyeit. – A bérlet a 2012/2013-as színházi évad utolsó elôadásáig érvényes, és egy produkció csak egy alkalommal tekinthetô meg.

DIÁKTICKET A Diákticket közkedvelt csoportos elôvásárlási forma, mely arra ad lehetôséget, hogy a pedagógusok, diákközösségek, saját bérletcsomagot állíthassanak össze színházunk repertoárjából. Az elôre megvásárolt csoportos jegyeket kedd, szerda, csütörtök és vasárnap estére kitûzött elôadásokra érvényesíthetik. A kínálatból minimum 4 különbözô elôadást kell választani, és egy elôadásra a vásárolt mennyiség maximum 40%-át lehet, illetve minimum 10%-át kell felhasználni. A legkisebb vásárolható mennyiség 100 db. 1.900 Ft Nagyszínház: János vitéz, Black Comedy, Tartuffe, A padlás, Cseresznyéskert Kamaraszínház: Picasso kalandjai 1.500 Ft Nagyszínház: Banális viszonyok – édes finomságok, Rómeó és Júlia, Csárdáskirálynô, A doktor úr, A dzsungel könyve Kamaraszínház: Bonyodalmas balkáni lakodalmas, Halálos tavasz, Édes Anna 1.100 Ft Kamaraszínház: A sivatag hercege, A jó pálinka itassa magát TOVÁBBI INFORMÁCIÓK Részletfizetés: NAGYSZÍNHÁZI és KAMARA-BÉRLET vásárlása esetén – Elsô részlet (50%): a bérlet megvásárlásakor – Második részlet: 2012. november 9-ig (A második részlet kifizetésének elmaradása esetén jegyértékesítési rendszerünk automatikusan törli a bérletet, így nem áll módunkban visszafizetni az elsô részletet.) Az EGYETEMI BÉRLET kikerült kínálatunkból, helyette a két KOMBINÁLT BÉRLET valamelyikének megvásárlását ajánljuk. www.pnsz.hu • [email protected] – Hírlevél – a legfontosabb információk e-mailen is eljuthatnak Önhöz! – SMS küldés bérlôink részére – ha bérletvásárlásnál megadja telefonszámát, minden elôadás elôtt SMS-értesítést kap. – Bérleteinket 2012. augusztus 21-én 14.30 órától 2012. szeptember 27-én 18 óráig árusítjuk. Régi bérleteseink 2012. szeptember 6-án 18 óráig újíthatják meg helyeiket. – Az „AHOGY TETSZIK” szabad bérleteket évad közben is bármikor megvásárolhatják. A pénztár nyitva tartása bérletezési idôszakban: Munkanapokon 11 és 18 óra között, szombaton és vasárnap 10 és 14 óra között. • Pécsi Nemzeti Színház Jegyértékesítési Iroda • 7621 Pécs, Színház tér 1. • Tel.: 72/512-675, tel./fax: 72/512-669 • Jegypénztár: 72/211-965 E-mail: [email protected] • www.pnsz.hu • A mûsorváltozás jogát fenntartjuk! A Pécsi Nemzeti Színház támogatói:

Médiatámogatók: (72) 777-777 • www.euro7taxi.hu

Felelôs kiadó: Rázga Miklós • Terv, nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs • Nyomda: SzK Stúdió, Pécs

38

39

A KULTÚRA VÁROSÁBAN