Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (XII. 22.) , 8/2012.(VI.01. ) és a 16/2012.(XII.27.) rendeletével módosított 5/2004. (IV.02.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásról (a módosítással egységes szerkezetbe foglalt szöveg)
1
Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5.§ (4) bekezdésében a 11.§ (16) bekezdésében és a 13.§ (1) bekezdésében valamint a 18.§(1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 107.§-ában továbbá a 143.§-ának (4) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed az önkormányzatra, valamint annak intézményeire. (2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő minden vagyonra, így ingatlanokra, ingóságokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint értékpapírokra. (3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a külön rendelettel szabályozott költségvetési pénzeszközökre. A vagyon csoportosítása forgalomképesség szerint 2
2. §
(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű Jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatokat és célok ellátását szolgálják. (2) Az önkormányzat vagyona nemzeti vagyon, amely törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll. 1 2
Módosította a 16/2012.(XII.27.) rendelet Módosította a 8/2012. (VI.01.) rendelet
(Hatályos: 2012. december 27-től) (Hatályos: 2012. június 1-től)
-2-
(3) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. (4) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör Gyakorlását szolgálja. A gazdasági (vállalkozói) tevékenységbe az így nem hasznosítható Vagyonrészek vonhatók be a vagyon alapvető rendeltetésének szem előtt tartásával. (5) Az önkormányzati vagyon elemeinek a forgalomképtelen, korlátozottan fogalomképes, Illetve forgalomképes jellegét az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon Nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet Szabályainak megfelelően elkészített mindenkori vagyon-kataszter határozza meg. A katasztert a jegyző vezeti jogszabály vagy a testület egyedi döntése alapján. 3
2/A §
(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyakból tevődik össze a) kizárólagos önkormányzati tulajdonban állnak a nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI. tv. (továbbiakban: Nvtv.) 5. § (3) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak; b) törvényben vagy önkormányzati rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített, az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem. (2) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban állnak a) az Nvtv. 5. § (3) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak, b) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011.évi CCIX. Törvény 6. § (1) bekezdése szerint az önálló ingatlannak minősülő vízi közművek. (3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon – az Nvtv-ben foglalt Kivétellel – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog Vagy szorgalmi jog kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. (4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyak köre: a) az Nvtv. 2. melléklet 1. II .pont b) alpontja szerinti közszolgáltatási tevékenységet végző gazdasági társaságban fennálló önkormányzati részesedés, b) külön törvényben annak minősített vagyontárgyak, c) az Nvtv. Rendelkezéseinek megfelelő és önkormányzati rendelettel annak minősített vagyontárgyak (5) Az önkormányzati rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek Minősített nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály Erejénél fogva elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog Vagy szorgalom kivételével – terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének Tilalma alatt áll. (6) A (4) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakat a 4.sz. melléklet tartalmazza. 3
Módosította a 8/2012. (VI.01.) rendelet
(Hatályos: 2012. június 1-től)
-3-
(7) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. 4
2/B. §
(1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az 2/A. § hatálya alá nem tartozó és törvény vagy önkormányzati rendelet által ekként meghatározott vagyonelem. 5
(2) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon: a) az Nvtv. 5.§ (5) bekezdése a) pontja alapján az önkormányzati tulajdonban álló közmű, b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész: - Városháza - alapellátást biztosító egészségügyi továbbá szociális elhelyezésre szolgáló ingatlanok, - nevelési-oktatási intézmények elhelyezésére szolgáló ingatlanok, - kulturális célt szolgáló létesítmények, könyvtár - sportpályák, sportlétesítmények, játszóterek - muzeális gyűjtemények, - művészeti alkotások, - temető, ravatalozó c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonban álló közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés.
(3) A (2) bekezdés szerinti vagyontárgyak az Önkormányzat vagyonnyilvántartásában és az ingatlanvagyon-kataszterében kerülnek felsorolásra. 6
(4) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés a nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
(5 a korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat és kizárólag az állam, másik önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el. 7
5
Módosította a 16/2012.(XII.27.) rendelet Módosította a 16/2012.(XII.27.) rendelet 7 Módosította 8/2012. (VI.01.) rendelet 6
2/C. §
(Hatályos: 2012 december 27-től) (Hatályos: 2012.december 27-től) ( Hatályos: 2012.június 01-től)
-4-
/1/ Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik mindazok a vagyonelemek, amelyek nem tartoznak a törzsvagyonba. /2/ Az üzleti vagyon az Nvtv. törvény rendelkezéseinek megfelelően hasznosítható, elidegeníthető, bérbe,- használatba, koncesszióba adható, gazdasági társaságba bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható. /3/ A (2) bekezdés szerinti vagyontárgyak az Önkormányzat vagyonnyilvántartásában és az ingatlanvagyon-kataszterében kerülnek felsorolásra. Tulajdonosi jogok gyakorlása 3.§ (1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, azonban az egyes tulajdonosi jogok gyakorlását e rendelet 10. §-a szerint saját szerveire ruházza át. (2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza. Ez esetben a vagyonkezelő – a szerződésben meghatározott körben – a tulajdonos önkormányzat nevében és megbízásából gyakorolja a tulajdonosi jogokat. 8
(3)Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, Kft., az önkormányzat hivatala.
(4) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik. (5) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja. (6) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet. (7) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselőtestület nyilatkozatával lehet. (8) Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság, cég nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.
8
Módosította a 16/2012.(XII.27.) rendelet
(Hatályos:2012. december 27-től)
-5-
(9) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselőtestület, a polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaság útján gondoskodik. (10)A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni. Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága 4. § 9
(1) Önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon használatát illetve hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános / indokolt esetben zártkörű /versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. a/ mellőzhető a versenyeztetés az Nvtv. 11.§ (17) és (18) bekezdésében meghatározott esetekben, b/ bruttó 1.000.000.-Ft értékhatár alatt. (2) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása. (3) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult. 10
(4) Az önkormányzat pénzügyi – gazdasági - fejlesztési bizottsága ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást. 11
(5)A versenyeztetés a pályázati felhívás közzétételével indul. A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján kell közzétenni. A pályázati felhívás közzétehető helyi, regionális napilapban, továbbá más online felületen is. A pályázati felhívás közzétételéért a polgármester a felelős.
12
(6) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) az önkormányzat nevét, címét, a kapcsolattartó nevét, telefon és e-mail címét, b) a versenyeztetési eljárás tárgyának megnevezését és főbb adatait, az ellenszolgáltatás minimális an elvárt összegét, c) a megkötendő szerződés típusának megnevezését, d ) utalást árverés tartására, az árverés során az ellenérték emelésének mértékét, e) az ellenszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét, f) az ajánlatok benyújtásának határidejét, helyét és módját, g) az ajánlatok benyújtásának helyét és idejét, h) tájékoztatást ,hogy az ajánlatok bontásánál a pályázók személyesen, vagy meghatalmazottjuk útján vehetnek részt,az ajánlati kötöttség időtartamát, j) az ajánlatok értékelésének szempontját, 9
Módosította a 16/2012.(XII.27.) rendelet Módosította a 16/2012.(XII.27.) rendelet 11 Módosította a 16/2012.(XII.27.) rendelet 12 Módosította a 16/2012.(XII.27.) rendelet 10
(Hatályos: 2012. december 27-től) (Hatályos: 2012. december 27-től) (Hatályos: 2012. december 27-től) (Hatályos: 2012. december 27-től)
-6k) az ajánlatok értékelésének határidejét, l) az ajánlat érvényességének feltételeit, m) a hiánypótlási lehetőségre való utalást és annak feltételeit, n) a benyújtandó dokumentumok jegyzékét, o) az előírt biztosítékok megjelölését, p) az önkormányzat azon jogának fenntartását,hogy a nyertes pályázó szerződéskötéskor történő elállásának esetén jogosult a szerződést a soron következő helyezettel megkötni. (7) Az ajánlatok benyújtásának határideje a pályázati felhívás közzétételétől számított 10 napnál rövidebb nem lehet. A pályázati felhívás az ajánlatok benyújtására meghatározott határidő lejárta előtt módosítható vagy visszavonható. A pályázati felhívás módosítása esetén az ajánlatok benyújtására meghatározott határidőt meg kell hosszabbítani úgy, hogy a módosítás közzétételétől számítva legalább 5 nap álljon rendelkezésre az ajánlatok benyújtására. (8) A pályázati felhívásban pályázati és ajánlati biztosíték köthető ki. A pályázati biztosíték előírása esetén a pályázatban való részvétel feltételes a biztosítéknak az önkormányzat rendelkezésére bocsátása. Pályázati biztosíték minden esetben pénzösszeg, amelyet a pályázóknak az önkormányzat előírása szerint letétbe kell helyezni, vagy az önkormányzat pályázati felhívásban megjelölt bankszámlájára átutalással teljesíteni. A pályázati biztosítékot az önkormányzat köteles a pályázati felhívás visszavonásától az eljárás érvénytelenné vagy eredménytelenné nyilvánításától, továbbá a nyertes pályázón kívül a többi pályázó részére az eljárás eredményéről hozott döntést követő 8 napon belül visszafizetni. Nem jár vissza a pályázati biztosíték, ha a pályázó az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy az érdekkörében felmerült okból elmarad a szerződés megkötése, továbbá ha a szerződésben meghatározott ideig az ellenértéket nem egyenlíti ki. (9) Az ajánlati biztosítékot az ajánlat benyújtásával egyidejűleg vagy az önkormányzat által előírt más időpontban kell szolgáltatni. Az ajánlati biztosíték a pályázóknak az ajánlatában foglaltak teljesítését biztosítja. Az ajánlati biztosíték lehet bankgarancia vagy fedezetigazolás. Az ajánlat benyújtására vonatkozó követelményeket a pályázati felhívásban kell meghatározni. (10) A pályázó az ajánlattételi határidő lejártáig ajánlatát visszavonhatja vagy módosíthatja. Az ajánlatok benyújtására meghatározott határidő lejárta után a pályázó ajánlatához kötve van, az ajánlat nem módosítható. Az ajánlati kötöttség – az ajánlattételi határidő lejártától számított - legalább 60 nap, a pályázati felhívásban ettől hosszabb határidő is előírható. (11) Az ajánlatok bontásától számított 30 napon belül eredményt kell hirdetni. Az önkormányzat fenntarthatja magának a jogot,hogy az eljárást eredménytelennek nyilvánítsa, vagy a szerződéskötéstől elállhat. Erre a pályázókat a pályázati felhívásban figyelmeztetni kell. A nyertes pályázóval a szerződést az eredményhirdetéstől számított 60 napon belül kell megkötni. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 5. §
-7(1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó. (2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani: a) értékpapír esetén a névérték alapján, b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján. (3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. (4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó-és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi. Eljárás a tulajdonos képviseletében 6. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik. 13
7. § Önkormányzati vagyon ingyenes átengedése Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon használatának jogát, az önkormányzat ingyenesen átadhatja képviselő-testületi határozat alapján természetes személyeknek és a Vagyontörvényben meghatározott átlátható szervezeteknek, amennyiben a vagyonelem ingyenes használatba adása közfeladat ellátása céljából történik. Az önkormányzat köteles a használóval írásbeli megállapodást kötni. A megállapodásnak tartalmaznia kell használat idejét, terjedelmét valamint a használattal járó költségek viselését.
A felajánlott vagyon elfogadása 8. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. (2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.
13
Módosította a 16/2012.(XII.27.) rendelet
(Hatályos: 2012. december 27-től)
-8-
Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal 9. § A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül: a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése, c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba, d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása, e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása, f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása, h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása. 10. § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak. (2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik a) összeghatár nélkül vagyontárgy vásárlása, a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése, b) behajthatatlan követelések törlése 300 000 Ft értékhatár felett. (3) A képviselő-testület pénzügyi – gazdasági - fejlesztési bizottságának hatáskörébe tartozik a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése b) a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése, c) 1 000 000 Ft értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása, d) behajthatatlan követelések törlése 50 000 Ft és 300 000 Ft között. (4) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a pénzügyi bizottság jóváhagyásával a) A közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása, b) a használatában, kezelésében lévő, 100 000 Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése c) 50 000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.
-9-
(5) A polgármester jogosult: a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére, b) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket, c) megkötnia pénzügyi–gazdasági-fejlesztési bizottság véleményének figyelembevételével – a biztosítási szerződéseket. 11. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni. (2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket. Záró rendelkezések 12. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Mágocs, 2004. március 30.
Hőnig Mária sk. polgármester
ZÁRADÉK:
A rendelet kihirdetve Mágocs, 2004. április 02. Egységes szerkezetbe foglalva: 2013. január 14. Uti Ferencné jegyző
Uti Ferencné sk. jegyző
