2012.(XI.8.)

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II.kötet HELYZETFELTÁRÁS, HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS (314/2012.(XI.8.) korm.rendelet 1. melléklet 1., 2.és 3. fejezetei) 314/2012.(XI.8.) korm.rendelet 30.§ (5) bek. szerinti véleményezés

2014. FEBRUÁR HÓ

Z.É. MŰHELY VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI KFT. 1116 BUDAPEST, ZSURLÓ KÖZ 5. TEL: 06-20/ 312-62-46 E-MAIL: [email protected]

R ÉV FÜ LÖ P N AG Y K ÖZ S É G T E LE P ÜL É SF E JL E SZT É SI K O NC E P CI Ó II.KÖTET - HELYZETFELTÁRÁS, HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS

20 14. F E B R UÁ R H Ó

TERVEZŐK NÉVSORA SZAKÁG

NÉV

Generáltervezés

Z.É.Műhely Kft. Czene Éva

Településtervezés

Horváth Adrienne

ügyvezető

vezető településtervező TT/1 13-1095 városépítési és városgazdálkodási szakmérnök

Czene Éva

településtervező TT/1 12-0160 városépítési és városgazdálkodási szakmérnök

Szakértő

Papp Zoltán Tamás

vezető településtervező TT/1É 01-1676 okleveles építészmérnök városépítési és városgazdálkodási szakmérnök

Közlekedés

Heckenast Judit

Zöldterületek, Auer Jolán táj-, természet és környezetvédelem, környezeti vizsgálat és értékelés S. Csomós Ágnes Közműtervezés Hanczár Zsoltné

Műszaki grafika, szerkesztés

közlekedésmérnök MMK 01-5295 és K1d-1 Auer Jolán vezető tájrendezési és zöldfelületi tervező TK1 01-5003 természetvédelmi szakértő okl. gépészmérnök és városrendező mérnök Mk: 01-2418

Bíró Attila

okl. építőmérnök Mk: 01-2456

Szántai Linda

településmérnök

Z. É. MŰHELY KFT Székhely: 3123 Cered Vörösmarty u. 4. Iroda: 1116 Budapest, Zsurló köz 5. E-mail: [email protected] 06-20/312-62-46 Tervszám: 18/2013 - 314/2012 30.§ (5) bek. 2014. február hó Z. É. MŰHELY KFT.

2


20 14. F E B R UÁ R H Ó

1. BEVEZETŐ - ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) – valamint a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV törvény, a településfejlesztést és településrendezést az önkormányzatok hatáskörébe utalta. A „településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről” szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 3.§. és 4.§ településfejlesztést és településrendezés összefüggéseit és az azok elkészítésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az 5.§-ben rögzíti, mint településfejlesztési meghatározó elem, dokumentum a Településfejlesztési koncepciót, amely elkészítését megalapozó vizsgálatai tartalmi követelményeit az 1.sz. mellékletben, részletes tartalmi követelményeit a 2.sz. mellékletben rögzíti. Az Étv. meghatározása szerint: „Településfejlesztési koncepció: a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszútávra meghatározó dokumentum”. A településfejlesztési koncepció Jóváhagyandó munkarésze lényegében az a településfejlesztéssel kapcsolatos, településpolitikai dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza, ezért Önkormányzati határozattal fogadja el. Biztosítja, hogy a kitűzött településfejlesztési célok szolgálják a település fenntartható fejlődését, elősegítve a településen lakók életminőségének, életszínvonalának növekedését, a településes élők gyarapodását, a település és a környék hagyományaira, kulturális-, táji- és természeti adottságaira építve, azok védelmének biztosítása mellett. Révfülöp Nagyközség hatályos Településrendezési terve keretében rendelkezik elfogadott Településfejlesztési Koncepcióval (54/2002.(V.8) sz. határozat). Amely azonban nem kerül módosításra, hanem a megváltozott jogszabályi keretek között új Településfejlesztési Koncepció kerül megalkotásra. Révfülöp Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Révfülöp Nagyközség Településfejlesztési koncepciójának készítésével a Z.É. Műhely Városrendezési Tervezőiroda Kft.-t bízta meg. A tervezési feladat első részeként a Z.É. Műhely Városrendezési Tervezőiroda Kft. összeállította a Településfejlesztési Koncepció megalapozásául szolgáló kérdőíves felmérés kérdőíveit, amely kitöltésében a lakosság, az üdülőtulajdonosok és a településen működő vállalkozások 2012 decemberében és 2013 januárjában vehettek részt. Az érintetteknek a kérdőíveket az Önkormányzat a postaládákban helyezte el, illetve a „Révfülöpi Képek” c. helyi újságban és Révfülöp Önkormányzatának honlapján hirdette meg, illetve az önkormányzati hirdetőtáblán tette közzé. A Településfejlesztési Koncepció tervanyaga a vizsgálati és tervi, jóváhagyandó munkarészeket tekintve ütemezve készül, ennek értelmében több kötetben kerül dokumentálásra, az alábbiak szerint: A Településfejlesztési Koncepciót a lakosság, az üdülőtulajdonosok és a településen működő vállalkozóknak eljuttatott kérdőívek feldolgozása alapozza meg. E kérdőíveket foglalja össze és elemzi az I. Kötet Felmérés – Partnerség c. dokumentáció. Ezt követően kerülnek elkészítésre a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 1.sz. melléklete szerinti ún. Megalapozó vizsgálat – Helyzetfeltáró, Helyzetelemző és Helyzetértékelő munkarészei. E megalapozó vizsgálat elemzése és értékelése a II. Kötet Helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés c. dokumentációban kerül bemutatásra. Ezután készülnek el 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 2.sz. melléklete I. fejezete szerinti ún. Településfejlesztési Koncepció tartalmi követelményei, azaz amely, mint jóváhagyandó munkarész a település jövőképét, céljait, a továbbtervezési feladatokhoz a kiinduló adatokat, és a megvalósítás eszközeit és azok nyomonkövetését foglalja magába. Ez a dokumentáció III. Kötet Jövőkép és célok c. része. A meglévő adottságokat, valamint az I. kötetben feldolgozott adatokat elemzi, összegzi, ismerteti, dokumentálja jelen „Településfejlesztési Koncepció II. kötet – Helyzetfeltárás, Helyzetelemzés, Helyzetértékelés c. dokumentációja.

Z. É. MŰHELY KFT.

3


20 14. F E B R UÁ R H Ó

1.) Helyzetfeltáró munkarész Révfülöp Nagyközség a Balaton északi partjának települése. A település állandó lakosainak száma 1199 fő; területe: 1036 hektár. A látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község Veszprém megyében található, a Tapolcai kistérségben. Révfülöp a 274 méter magas Fülöp hegy déli lábánál a Káli-medence déli bejáratánál épült ki. A virágzó középkori települést a törökök 1548 körül elpusztították, és Révfülöp ezt követően lakatlan területté vált, majd Kővágóörs szőlőhegyeként gyéren lakott puszta lett. A révközlekedés 1752-ben indult újra, s 1779-ben révházról is tudósít a korabeli forrás. A villa- és üdülőtulajdonosok 1899-ben megalakították a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesületet, amelynek településfejlesztő tevékenysége révén kedvelt üdülőhellyé vált. 1943-ban vált önálló településsé Révfülöp. Ettől kezdve egy máig ívelő, dinamikus fejlődés jellemzi. A túlsó part közelsége miatt, a Balaton déli partja itt van a legközelebb a tó nyugati felén, ősi révhely. Révfülöp központja ma a forgalmas kikötő és környéke, a század elején emelt eklektikus épületekkel, a bazársorral, pecsenyesütőkkel, borozókkal. De Itt áll a Közösségi Ház is, melyben a Honismereti Gyűjtemény látványos hely- és fürdőtörténeti kiállításában gyönyörködhet a látogató. A hegyoldal nyaralókkal, faverandás polgári villákkal tarkított szőlős lankáin termelik gondos helyi gazdák a neves író, Hamvas Béla által is méltán dicsért igazi barátság- és házasságbort. Cholnoky Jenő jeles földrajztudós egykori véleménye szerint pedig "...a révfülöpi Fülöp-hegyről nyílik a világ egyik legszebb tája". A pompás látványról az újonnan épült Millenniumi kilátóból körbetekintve győződhet meg a kételkedő. Révfülöp környéke páratlanul gazdag kirándulási lehetőségekben is. A közeli Káli-medence tájvédelmi körzetében természeti ritkaságok gazdag növény- és madárvilág, a falvakban pedig néprajzitörténeti érdekességek és kulturális programok csábítják a látogatókat. A révfülöpi üdülési szezon gazdag programkínálata már a pünkösdkor elkezdődik az Aranyhíd Barátság Fesztivállal, melyet a túloldali balatonboglári önkormányzattal és a MAHART Balatoni Hajózási Kft-vel szerveznek. A július végi nemzetközi Révfülöp-Balatonboglár Balatonátúszó Versenyhez - amelynek távja 5,2 km, és szinte évről évre több indulója van. 2007-ben 7204 indulója volt. - Ehhez kapcsolódóan rendezik a Villa Filip Napok rendezvénysorozatot. A komolyzene rajongóit az evangélikus templom koncertsorozata várja. Révfülöp nevezetességei:  Honismereti Gyűjtemény – Itt található többek között Poeltenberg Ernő búcsúlevele.  Evangélikus templom  Békakirály ivókút - Raffay Béla munkája (1993) - márvány és bronz alkotás.  Fülöp hegyi millenniumi kilátó  "Szigeti" romtemplom  "Ecséri" romtemplom  Hajóállomás épülete  Hajóállomás mólója Megközelíthetősége: Autóval a 71-es főúton. Vonattal elérhető a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon. Hajóval Balatonboglárról. Révfülöpi szállások: Balatontourist Napfény Kemping, Emília Apartman Révfülöp, Centrál Tourist Kft. Révfülöp, Hullám Hostel Révfülöp, "VAKÁCIÓ" Üdülő Révfülöp, Iris Vendégház Révfülöp, Veronika Apartman Révfülöp, Elisabeth Vendégház Révfülöp, Judit Vendégház Révfülöp, Fülöpi Apartmanok, Ezüstfenyő Vendégház, Margaréta Vendégház, Bódis Apartman Környék települései: Kővágóörs, Balatonszepezd, Balatonrendes, Monoszló, Ábrahámhegy, Balatonhenye, Zánka, Kékkút, Szentantalfa, Szentjakabfa, Kapolcs.

Z. É. MŰHELY KFT.

4


20 14. F E B R UÁ R H Ó

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A település életének legmeghatározóbb eleme a Balaton-parti fekvése. A természeti értékek, valamint az ezekből fakadó társadalmi- gazdasági szempontú térszervező erő jelentős hatást gyakorol a nagyközség településhálózati pozíciójára. A térség települési kapcsolatai összetettek, a sűrű településhálózatból a megye ezen részén nem emelkedik ki több központi funkció alapján egyeduralkodó városi központ és vonzáskörzet, mely egységes tervezési- fejlesztési- igazgatási szerepkörrel rendelkezne. Közigazgatási és kereskedelmi tekintetben a kistérség és járás központként az általános intézményi, ellátó körzeti területi illetékességi körzetek alapján, valamint üzleti, kereskedelmi szerepkörét tekintve Tapolca vonzása meghatározó, azonban foglalkoztatási, munkaerő piaci tekintetben, különösen nyári időszakban a Balaton- parti települések jelentős gazdasági erőt mutatnak, e települések közé tartozik Révfülöp is. Veszprém megye településeinek kapcsolatrendszere

Révfülöp Nagyközség

Forrás: Veszprém megye területfejlesztési koncepciója- feltáró, értékelő munkarész, 2012 A nagyközség a mikrotérségi települések közül leginkább Kővágóörssel és Köveskállal mutat erős kapcsolatot, előbbi település esetében az élénk kapcsolatokat az egykori közigazgatási összetartozás is indokolja. (Révfülöp 1943-ban vált külön Kővágóörstől.) Ezen kívül térségi szerepkörű fogorvosi ellátási, szociális és oktatási intézményei az ábrahámhegyi, balatonrendesi, kékkúti, mindszentkállai és szentbékkállai lakosok számára is elérhető szolgáltatásokat nyújt.(Völgyzugoly Műhely Kft, 2008) A nagyközség településszerkezetét a domborzati, természeti adottságok, mint helyi adottságok és a település elhelyezkedéséből, helyzeti energiáiból adódó épített környezeti, infrastrukturális elemek egyaránt formálják. A hálózati infrastruktúra szempontjából a 71. számú főút rendelkezik szerkezetformáló erővel, mely erős tagolódást eredményez a településszövetben. A nagyközséget e tekintetben általános észak-dél megosztottság jellemzi, melynek oka többek között (az előző tényezőkön kívül), hogy Révfülöp 1943 előtt egy települést alkotott az északra található Kővágóörssel.

A fenti jellemzők alapján összességében a települést négy elkülönülő szegmensre lehet tagolni. A nagyközség déli része, a Balaton és a 71. számú főút közötti terület a természeti adottságokon alapuló rekreációs és szabadidős tevékenységekre épít. E területet szezonálisan jelentős jövedelemtermelő

Z. É. MŰHELY KFT.

5


20 14. F E B R UÁ R H Ó

képesség jellemzi a strandfürdő és a szórakozóhelyek, illetve az egyéb kereskedelmi szolgáltatások megtelepedése révén. Révfülöp település évszázados múltjához tartozik a hajózás, a révkikötő a település egyik történelmi időkre visszavezethető stratégiai fejlődési pontja. A kikötő napjainkban is a település egyik központi része. A 71. számú főúttól északra sűrűn beépített lakó és pihenő övezet található, középületekkel, szolgáltató egységekkel, melyek a település igazgatási és térségi szintű, központi jellegű funkcióinak adnak helyet. A település északi részén, a Fülöp-hegy lankáin az egykori szőlőterületek találhatók. E településrész kialakulásában a kulcsszerepe van a domborzati és talajadottságoknak, a kiváló szőlő művelési adottságok sajátos szerkezeti elemet képeznek a településszövetben. Hasonlóan számos Balaton-parti területhez, a kisparcellákon elhelyezkedő szőlőterületek nagy része mára üdülőterületekké alakult, a szőlő területek mára egytizedére csökkentek, a település területének csupán 1,1 %-át (11,5 hektár) teszik ki. A Fülöp-hegy felső szegmenségben természet közeli erdőterületek találhatók. A település terület felhasználási szándékai, a szabályozási tervben foglaltak szerint egyértelműen a szabad területek, zöldterületek védelme és a sűrűbeépítettség elkerülése mellett foglalnak állást. A beépített területek túlzott mértékű sűrűsödésének megakadályozása érdekében a szabályozási terv egyértelműen rögzíti, hogy törekedni kell,- a meglévő telkek további aprózódásának megakadályozására, és ennek érdekében a helyi építési szabályzat 700 m2 –ben határozza meg a minimálisan kialakítható telekméretet.

1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata

A Balaton térségének együttkezelését, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet funkcionális egységét már a 2008-as Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) is megjelenítette, ahol az ország integrált stratégiai térszerkezetében, területpolitikájában prioritásként szerepelteti a Balaton és környékét, mely térség az ország második legjelentősebb turisztikai desztinációjaként a hazai gazdasági szerkezetben is meghatározó szerepet tölt be. Ezen országos jelentőségű térszerkezeti egység integrált fejlesztési elképzelése az elfogadás alatt álló Nemzeti Fejlesztés 2020 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) is megjelenik. E dokumentum meghatározza az ország hosszú távú területi jövőképét (2030), stratégiai térszerkezetét, amely a hazai fejlesztéspolitika területileg kiegyensúlyozott végrehajtásának képezi alapját. Az OFTK alapján a Balaton-térség fejlesztésének alapvető célja, hogy a környezet, a táj értékeinek megőrzésével és fejlesztésével, a turisztikai kínálat diverzifikálásával a térség adottságainak szélesebb körű hasznosításával, valamint az érintett számos szereplő partnerségét biztosító stabil intézményrendszer megteremtésével egy fenntartható módon versenyképes Balaton térség jöjjön létre. Az OFTK stratégiai célkitűzései alapján a Balaton térségének integrált fejlesztése az Európai Unió 2014-2020-as programozási időszakában kiemelt fejlesztéspolitikai szerepet kap. Az országos célkitűzések, és a térség fenntartható gazdasági fejlődésének elérésében a térség településhálózatának működőképessége, térségi összefogásainak és funkcionális összhangjának erősítése elengedhetetlen. A Balaton- felvidék rurális, kistelepülésekkel átszőtt területi szerkezete hagyományosan magas településsűrűséggel rendelkezik. A Balaton környéki települések vonzó környezeti és turisztikai Z. É. MŰHELY KFT.

6


20 14. F E B R UÁ R H Ó

jellemzőik következtében egyre növekvő potenciállal rendelkeznek a magasan képzett munkaerő vonzásához, valamint gazdaságfejlesztési potenciáljaik kiaknázásához, ezért várhatóan e települések központi funkcióinak bővülése is egyre gyorsabb üteművé válik. Mikro-térségi tekintetben Révfülöp a tapolcai várostérséghez kapcsolható, mely összetartozást, mind a kistérségi mind a járási lehatárolások is követnek (a Tapolcai Járási Hivatal a Tapolcai kistérség területével azonos lehatárolás mentén jött létre.). Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciójában foglalt fejlesztések tekintetében Révfülöp a Tapolcai várostérség (járás) kapcsán kap érintettséget. A megyei koncepció nagy hangsúlyt helyez a hatékony, több központú térszerkezet kialakítására, melynek keretében Tapolcát is térszervező központként említi. A térszerkezeti jövőkép alapján azonban a megye dél-nyugati szegmensében továbbra is felmerülhet egy központi funkciókkal ellátott alközpont igénye. Az itt található Tapolcai kistérségre különösképpen jellemző az apró települések jelenléte, a kistérség településeinek 57%-a 500 lakos alatti község. A 33 települést magába foglaló Tapolcai kistérség tekintetében Révfülöp szerepköre a vendéglátás, idegenforgalmi és rekreációs szolgáltatásokon túl leginkább oktatási, nevelési, szociális, valamint orvosi, háziorvosi szolgálat területén jelentős. Oktatási, nevelési funkcióit a révfülöpi lakosokon kívül Kővágóörs, Balatonhenye, Kékkút, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Salföld, Balatonrendes, Köveskál településekről is igénybe veszik. A település térségi szerepvállalása a vidékfejlesztésben is megnyilvánul, Révfülöp a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig helyi közösség (LEADER) egyesület tagja, mely széleskörű összefogás 44 település részvételével működik. E partnerség vállalás a településhálózati, térségi szerepkörének jövőbeli alakulása szempontjából egy kapcsolódási pontot, nyitást és kitörési lehetőséget is jelenthet Zala megye és Nyugat- Dunántúl felé. Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája (2007-2013) fókuszáltan a térség egységes természetföldrajzi adottságaiból következő elsősorban gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási, valamint környezetvédelmi célkitűzéseket, eszközöket fogalmaz meg. A stratégia részletesen nem foglalkozik az önkormányzatok alapfeladataihoz tartozó közszolgáltatások fejlesztési szükségleteivel, e szakterületen a stratégia csak azokat a szükségleteket említi meg, ami a fejlesztési célok eléréséhez kapcsolódó népességszám változásához kapcsolódik. Az önkormányzatok feladatkörébe tartozó alapvető közszolgáltatások fejlesztését kistérségi alapon (többcélú kistérségi társulások) az érintett tervezési-statisztikai régió fejlesztési tervének részeként kell megtervezni Alapvető cél, hogy a környezeti, a táji és kulturális értékeinek megőrzésével és észszerű használatával, a turisztikai kínálat minőségi bővítésével, valamint az érintett intézmények, szereplők együttműködésével egy tartósan versenyképes és fenntartható térségi rendszer jöjjön létre. Ennek érdekében a következő célok elérése kívánatos:  a turisztikai szezon meghosszabbítása;  a turisztikai forgalom területi szétterítése a háttérterületek adottságain alapuló sokszínű turisztikai kínálat kialakításával;  a tó, vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai állapotának, és a víz minőségének megóvása;  Balaton térség aktív tájképvédelme, kulturális örökségek védelme és a háttérterületek adottságaikra építő fenntartható fejlesztése;  a közlekedési-, info-kommunkációs és közszolgáltatási hálózatok kialakítása a környezeti és fenntarthatósági szempontoknak megfelelően;  Egyedi turisztikai vonzerők versenyképességének javítása  Turisztikai szolgáltatások, ezen belül elsősorban a szálláshelyek célcsoport igényekhez igazodó – a magán tőkét a lehető legnagyobb mértékben mozgósító – minőségi fejlesztése  Egymást kiegészítő turisztikai vonzerők és szolgáltatások összehangolt fejlesztése

Z. É. MŰHELY KFT.

7


20 14. F E B R UÁ R H Ó

1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A településrendezési eszközöknek meg kell felelnie a vonatkozó területrendezési terveknek, jelen esetben az Országos Területrendezési Tervnek (továbbiakban: OTrT), illetve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének (továbbiakban: BTrT). A következőkben ismertetjük az OTrT és a BTrT fejlesztési területekre vonatkozó elhatározásait, továbbá értékeljük a településrendezési terv e területi tervekkel való összhangját.

1.3.1. AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY (OTrT)

AZ OTRT övezetei közül az alábbiak érintik Révfülöp Nagyközség területét:    

Országos ökológiai hálózat övezete - 3/1. számú melléklet Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - 3/3. számú melléklet Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete - 3/4. számú melléklet Országos vízminőség-védelmi terület övezete - 3/6. számú melléklet

AZ OTRT övezetei közül az alábbiak nem érintik Révfülöp Nagyközség területét:    

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete - 3/2. számú melléklet Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete - 3/5. számú melléklet Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló szükségtározók területének övezete - 3/7. számú melléklet Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete - 3/8. számú melléklet

1.3.2. BALATON TÖRVÉNY TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – 2000.CXII. TV. Az országgyűlés 2000-ben alkotta meg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényt. A törvényi előírásoknak eleget téve, a törvény megalkotása óta eltelt időszak tapasztalatait figyelembe véve 2008-ban módosította BTrT-t (2008. évi LVII. tv.). Alábbiakban Révfülöp Nagyközség területére vonatkozóan kerül a BTrT bemutatásra:

A BTRT övezetei közül az alábbiak érintik Révfülöp Nagyközség területét: BTRT - TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV

Z. É. MŰHELY KFT.

8


20 14. F E B R UÁ R H Ó

A BTrT Térségi szerkezeti terve besorolása szerint a közigazgatási terület több mint fele a balatoni vízgazdálkodási térség, a part és az északi közigazgatási határ között településrész déli része települési térség, középső sávja túlnyomó részt szőlő művelésű mezőgazdasági térség, északi része erdőgazdálkodási térség. A település nyugati részén található egyedileg meghatározott térség. A BTRT övezetei közül az alábbiak érintik Révfülöp Nagyközség területét:  4/1. számú melléklet Magterület övezete (Ö-1), Ökológiai folyosó övezete (Ö-2), Puffer terület övezete (Ö-3)



4/2. számú melléklet Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1)



4/3. számú melléklet Történeti települési terület övezete (T-2)

Z. É. MŰHELY KFT.

9


20 14. F E B R UÁ R H Ó



4/8. számú melléklet Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1)



4/10. számú melléklet Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2)



4/11. számú melléklet Felszíni vízminőség védelmi terület (F-1), tómeder övezete (D-1)



4/13. számú melléklet Települési terület övezete (U-1), Gazdasági terület övezete (U-2), Általános mezőgazdasági terület övezete (M-1), Kertgazdasági terület övezete (M-2), Erdőterület övezete (E-1), Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2)

Z. É. MŰHELY KFT.

10


20 14. F E B R UÁ R H Ó

A közigazgatási terület part és az északi közigazgatási határ között településrész déli része települési terület, középső sávja túlnyomó részt szőlő művelésű kertgazdasági mezőgazdasági terület, északi része erdőterület. 

4/15. számú melléklet Turisztikai fejlesztési terület övezete (Ü-1), szőlőtermőhelyi kataszteri terület övezete (C-1)

A közigazgatási terület, középső sávja túlnyomó részt szőlő művelésű kertgazdasági mezőgazdasági terület, szőlőtermőhelyi kataszteri terület, nyugati részét turisztikai fejlesztési területként jelöli ki. A BTrT övezetei közül az alábbiak nem érintik Révfülöp Nagyközség területét:  4/4. számú melléklet Világörökség és világörökség-várományos terület övezete (T-3)



4/5. számú melléklet Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (L-1)

Z. É. MŰHELY KFT.

11


20 14. F E B R UÁ R H Ó



4/6. számú melléklet Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-1)



4/7. számú melléklet Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (R-1), Ökológiai rehabilitációt igénylő terület (R-2)



4/9. számú melléklet Földtani veszélyforrás terület övezete (P-1)

Z. É. MŰHELY KFT.

12


20 14. F E B R UÁ R H Ó



4/12. számú melléklet Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (H-1)



4/14. számú melléklet Kiváló termőhelyi adottságú szántó-, (M-3) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (E-1)



4/16. számú melléklet Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete (K-1)

Révfülöp Településfejlesztési Koncepciója Jövőbeni céljai között rögzíti, hogy a Településrendezési Eszközeit Felül kívánja a jövőben vizsgálni. A Felülvizsgálat során a hatályos Településszerkezeti tervet a magasabb szintű Térségi Területrendezési Tervnek, azaz a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvénynek.

Z. É. MŰHELY KFT.

13


20 14. F E B R UÁ R H Ó

1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai Révfülöp településszerkezetileg egységesen kapcsolódik a szomszéd – Balatonrendes és Balatonszepezd – települési területéhez és kertgazdasági, valamint erdőterületeihez. A nyugati településhatáron Révfülöp közigazgatási területére ráfed Balatonrendes szennyvíztisztítójának 300 m–es védőtávolsága. Tehát összességében elmondható, hogy a szomszédos településeknek – a szennyvíztisztító védőtávolságán kívül - nincs Révfülöp területére eső fejlesztésekre hatása.

1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Révfülöp Nagyközség döntött várossá nyilvánításáról és megkezdte az ehhez szükséges dokumentumok elkészítését (Térség Innovatív Jövőjének Kikötője c. dokumentáció – Ongjerth Richárd MUT NKft.2013). 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Révfülöp Nagyközség hatályos 54/2002.(V.8) sz. határozatával elfogadott Településfejlesztési Koncepciója: Kiemelt célkitűzései és eszközei az alábbiak:  Turizmus minőségi fejlesztése: családi turizmus, szezonnyújtó programkínálat (konferencia, víziturizmus, borturizmus. Eszközei: területi fejlesztések, településkép javítás, táji- és művi érték megőrzés és bemutatás.  Térszerkezeti helyzet előnyeinek kihasználása (kistérségi intézményhálózatfejlesztés, közlekedési kapcsolatok javítása)  a település egyéni szerepének meghatározása a térségben (hosszan elnyúló Balaton part adta lehetőségek és hegyvidéki területek fejlesztése). Legfontosabb településfejlesztési feladatai az alábbiak:  Településszerkezeti és Szabályozási terv elkészítései,  Helyi értékvédelmi rendelet készítése,  Helyi természetvédelmi területek pontos lehatárolása,  70 sz. közút belterületi szakaszának kiépítése, közterek kialakítása,  csapadékvízelvezetés megoldása. Révfülöp Nagyközség nem rendelkezik Integrált Településfejlesztési Stratégiával. 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Révfülöp jelenleg nem rendelkezik megkötött településfejlesztési és településrendezési szerződéssel.

Z. É. MŰHELY KFT.

14


20 14. F E B R UÁ R H Ó

1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek Révfülöp Nagyközség Önkormányzatának hatályos településrendezési eszközei:  Révfülöp Nagyközség Településfejlesztési Koncepció: 54/2002.(V.8) sz. határozat,  Révfülöp Nagyközség Településszerkezeti terv 79/2003.(X.1.) sz. határozat, módosítva 19/2004.(III.22.) sz. határozat,  Révfülöp Nagyközség Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve: 5/2008.(III.31) sz. határozat. Révfülöp Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012-ben döntést hozott a Településrendezési eszközök módosításáról, amely érdekében új Településfejlesztési Koncepció megalkotását tűzte ki célul. Lakossági kérdőíves felmérést végzett, amely során a korábbi lakossági igényeket kiegészítve - a Településfejlesztési koncepcióval párhuzamosan – a lakossági kérelmekkel érintett részterületekre történően a településrendezési eszközök (Településszerkezeti terv, valamint a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv) módosítását is megkezdte. Révfülöp Településfejlesztési Koncepciója Jövőbeni céljai között rögzíti, hogy a Településrendezési Eszközeit Felül kívánja a jövőben vizsgálni. A Felülvizsgálat során a hatályos Szabályozási terv szabályozási elemeit a magasabb szintű jogszabály szerinti szabályozási elemeknek meg kell feleltetni, valamint a hatályos Településszerkezeti tervet a magasabb szintű Térségi területrendezési tervnek.

1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség; 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Népességszám - Balatoni Régió A Balaton Régió lakónépességére a kismértékű, de folyamatos és a nagymértékű elöregedés jellemző, melynek a partközeli településeken a természetes szaporodás csökkenése, a térség egészében pedig a pozitív vándorlási egyenleg előbbi jelenséget kiegyenlíteni nem tudó mértéke az oka. A partközeli települések lakossága fogyott, míg a háttértelepüléseké kis mértékben emelkedett, az időskorú népesség partközeli településeket érintő megtelepedése vándorlási nyereséget okozott, ennek következtében a 65 évesek és idősebbek aránya jelentős mértékben nőtt. Mindeközben a települési lakosságot figyelembe véve az utóbbi évtizedben állandósuló öregedési folyamat mellett a 19 éven aluli népesség aránya folyamatosan csökken. A régió esetében egyértelműen kimutatható az a kényszer, hogy a több generáció óta itt élők gyermekei, a megfelelő helyi egzisztencia, képesítésük szerinti munkahelyek rendelkezésre állása esetén továbbra is szeretnének itt élni, de megélhetési okból a fővárosba, a Dunántúl nagyvárosaiba és külföldre költöznek. Mindemellett a régióban üdülőingatlannal rendelkezők közül az idősebbek részéről tapasztalható a régióba költözés szándéka, akik már inaktívként és biztos egzisztencia tudatában teszik meg ezt a lépést. Népességszám - Révfülöp A révfülöpi lakónépesség száma 2003-tól 2011-ig az alábbi módon alakult: a lemagasabb (1249 fő) 2004-ben volt, azóta kismértékű csökkenő tendenciát mutat annak ellenére, hogy 2008-ban volt egy kisebb emelkedés. Az utóbbi években igaz folyamatosan kismértékben csökken, ugyanakkor az országos átlaghoz képest elmondható, hogy a népesség alakulása közel 10 év alatt alig változott, hiszen 10 év alatt 37 fővel kevesebb az állandó lakosok száma.

Z. É. MŰHELY KFT.

15


20 14. F E B R UÁ R H Ó

Lakásszám - Révfülöp Annak ellenére, hogy Révfülöp népességének száma 2005 óta csökkentő tendenciát, a lakások száma Révfülöpön növekvő tendenciát mutat. Az elmúlt 10 év alatt, közel 50 lakás épült. Tehát a település lakásállománya folyamatos növekedést - az elmúlt közel egy évtizedben közel 10% - mutat.

A 2012/13 évi kérdőíves feldolgozás jól mutatja, hogy a lakosság és az üdülőnépesség Révfülöpön jellemzően saját ingatlanban lakik, üdül. A szolgálati lakásban lakók száma kevés, amely az önkormányzati tulajdonban lévő lakások alacsony számából is adódik.

Révfülöp nagyközség - 2012 kérdőíves felmérés Állandónépességen felüli üdülőtulajdonosok, Révfülöpön üdülők száma A hazai üdülőingatlanok 29 %-a a balatoni régióban található.

Z. É. MŰHELY KFT.

16


20 14. F E B R UÁ R H Ó

Az állandó népességen túl, üdülőingatlanonként 3-4 fő a jellemző. Révfülöp üdülőnépessége jellemzően 3 hónap időszakot tölt a településen. A helyi társadalmi összetételre az a körülmény is hatással van, hogy a régióban jelentős mértékű külföldi állampolgárok (jellemzően német és osztrák) vásárolnak ingatlant.

Révfülöp nagyközség - 2012 üdülőtulajdonosi kérdőíves felmérés Révfülöp – 2012/13. évi kérdőíves felmérés alapján Annak ellenére, hogy az itt élőket a vendégszeretet jellemzi, az állandó lakosság és az üdülőnépesség között - a közösségi terek, valamint a lakossági csoportos rendezvények hiánya miatt - egyfajta érdekellentét tapintható, amelyet a lakosság a „közösség széthúzása” jelzővel fogalmazott meg társadalmi konfliktusként. A lakossági összetartást, tájékoztatást a helyi újság (Révfülöpi hírek), a civil szervezetek, alapítványok erősítik. E konfliktus konstruktívvá alakításának, kezelésének még nincsenek kialakult közösségi keretei, mind az önkormányzat, mind a lakosság részéről igény jelentkezik ennek a kezelésére. Az önkormányzat kiemelt fontosságúnak tartja az összetartást fokozó, a közösségi életet elősegítő „közösségi tér" kialakítását és támogatását. Az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a lakosság folyamatos tájékoztatását a közügyek alakulásáról. A Képviselő-testület fontosnak tartja a közmeghallgatás és a falugyűlés intézményét, és arra törekszik, hogy mindenki véleményt nyilváníthasson. Ezek során a település lakói tájékoztatást kapnak a gazdasági és településpolitikai témáiról, ugyanakkor kifejthetik véleményüket közérdekű kérdésekben. A Képviselő-testület álláspontja ugyanis az, hogy az építő jellegű lakossági véleményt és kritikát fontosnak tartja a település fejlődése érdekében. - A kábel TV-n keresztül tájékoztatja a lakosságot a közélet híreiről, eseményeiről. - A Révfülöp honlapja internetes elérhetőségével, annak folyamatos bővítésével és fejlesztésével elősegíti a gyors és értékes információáramlást. Az Önkormányzat működése hatékonysága és eredményessége érdekében együttműködik a település életét befolyásoló helyi és térségi szervekkel, szervezetekkel, hatóságokkal, önkormányzatokkal. Az együttműködés alapvető célja, a kölcsönös előnyök elérése és az előttünk álló feladatok megoldása.

Z. É. MŰHELY KFT.

17


20 14. F E B R UÁ R H Ó

Nemzetiségi kötődés - Révfülöp Nemzetiségi kötődés tekintetében a német nemzetiséget említhetjük meg a magyar mellett. A nemzetiségek tekintetében az elmúlt évtizedben a Balaton-parti települések általános tendenciáinak megfelelő növekedés ment végbe, amelyben megjelent az állandó letelepedési szándék. A nagyközségben a betelepülő külföldi népesség nemzetiségi megoszlását tekintve a német lakosság száma emelkedett leginkább, amely 2011-ben 35 főt jelent. Iskolai végzettség – Balatoni Régió A Balatoni Régió lakosságának - elsősorban a partközeli, ezen belül is a városi lakosság - iskolai végzettsége magasabb az országosnál. Ez főként a 8 általános iskolát, vagy azt sem végzetteknek az országosnál alacsonyabb számában, illetve a középfokú és felsőfokú végzettségűek magasabb arányában mutatkozik meg. A régió egészében a felsőfokú iskolai végzettségűek aránya az országos átlag körüli. Néhány településen (Balatonfüred, Keszthely, illetve Tihany) ez az érték az országos értéknél magasabb. Régiók tekintetében a Balaton Régió a humán erőforrások képzettsége tekintetében viszonylag kedvező adottságokkal rendelkezik. A humánerőforrások általános színvonala és munkaerő-piaci adaptációs készsége magas, ugyanakkor szaktudása, nyelvismerete a Balaton speciális szolgáltatási szintjéhez nem elegendő. A régió lakossága a külföldi turistákkal való több évtizedes érintkezésnek köszönhetően az országos átlagot jóval meghaladó mértékben bír valamilyen szinten idegen (első sorban a német) nyelvtudással. A térségből történő kényszerű elvándorlás első sorban a magas fokú képzettséggel rendelkező fiatal korcsoportúakat jellemzi. Iskolai végzettség – Révfülöp A régió felsőfokú iskolai végzettsége szempontjából Révfülöp az országos értéknél magasabb értéket mutat. Ezt a régiós felmérést jól igazolja a 2012/13 évi kérdőíves felmérés eredménye is, amely azt mutatja, hogy a lakossági kérdőívet kitöltők közel fele felsőfokú és az üdülőtulajdonosi kérdőívet kitöltők háromnegyede felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A település társadalmi szerkezetére elmondható, hogy a lakosság magasan képzett.

Révfülöp nagyközség - 2012 lakossági kérdőíves felmérés

Z. É. MŰHELY KFT.

18


20 14. F E B R UÁ R H Ó

Révfülöp nagyközség - 2012 üdülőtulajdonosi kérdőíves felmérés 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, egyházak stb.) Identitás, történeti és kulturális adottságok – Balatoni Régió A régiós arculat kialakításában fontos szerepet töltenek be a kulturális értékek. Az épített örökség, népművészet, természeti értékei, egyházi emlékei, kortárs rendezvényei tökéletes kulturális kínálatot nyújtanak. A térségben jelentős és egyben országos kulturális program és helyszín a Káli-medencéhez kötött Művészetek Völgye fesztivál. A kulturális intézmények a nagyobb településeken összpontosulnak, s a kulturális rendezvények számát vizsgálva megállapítható, hogy azok elsősorban az idegenforgalmi szezonhoz, illetve állami és egyházi ünnepekhez kapcsolódnak. A régió egységes kulturális kínálatában egyelőre többnyire nincsenek jelen az olyan egységes tematika mentén kialakított turisztikai kínálatok, mint pl. a kálváriák, múzeumok, emlékházak, stb. A közművelődési-kulturális infrastruktúra szétaprózottsága, az információs rendszerek és a szakfelügyelet megyék szerinti megosztottsága miatt elsősorban a turisztikai szezonban jelentős mértékű probléma ma még a programok regionális és kistérségi szintű összehangolatlansága, koordinálatlansága. Identitás, történeti és kulturális adottságok – Révfülöp 2012/13. évi kérdőíves felmérés alapján: A számtalan kulturális program (kiállítás, hangverseny, fesztiválok) jellemzően a helyi lakosság és üdülőnépesség kulturális igényét elégíti ki, kismértékű az idegenforgalmat növelő programkínálat. Szükséges a programszervezésnél, a térségi programok figyelembe vétele is, annak érdekében, hogy azok összehangolva az idegenforgalmat növeljék, és ne gyakoroljanak egymásra kioltó hatást (kulturális-programnaptár). A településen a szórakozási lehetőségek igen hiányosak a helyi lakosság számára is. Cél az egészéves turisztikai programkínálat minőségi és mennyiségi fejlesztése, valamint sokszínűsítése (esküvők, bálok, diszkó, ökoturizmus, bor-, halünnep, fesztiválok, szabadidős programok, ezeknek teret biztosító közösségi hely, tér). Mindezek mellett fontos a kérdőívekben jelzett probléma megoldása, azaz a településképet zavaró építmények, bazársorok felszámolódása, egységes településképi arculat nemcsak az épületek, hanem a közterületek burkolása és az utcabútorozása tekintetében is.

Z. É. MŰHELY KFT.

19


20 14. F E B R UÁ R H Ó

A helyi lakosság és az idelátogató turisták számára egyaránt gondot jelent nem csak a kereskedelem, szolgáltatás és vendéglátás hiányossága, hanem azok árszínvonala is. A település nevezetességei (a történelme, a híres emberek emléke és kötődése, a hagyományok stb.) és az ezekre is épülő rendezvények a települési identitástudatot erősítő tényezők. Az identitás erősítése szempontjából fontos nemcsak a közművelődési intézmények, hanem a civil szféra által megteremtett helyi kulturális élet, a közösségi értékek fenntartása és fejlesztése, a hagyományőrzés, amelyek idegenforgalmi szempontból is érdekes tevékenységek, rendezvények. Ezek nem csak az ide érkező turisták idényjellegű szórakozását kulturális igényét, hanem a település lakóinak közművelődési igényeit is kiszolgálják. A település életét, történelmét a Révfülöpi Honismereti Gyűjtemény állandó hely- és fürdőtörténeti tárlata mutatja be. A révfülöpi hagyományos programok: Téli Esték, a Révfülöpi Bornapok és Szüreti Fesztivál, a Révfülöpi Sörös Napok Révfülöpi Rianás, Villa Filip Napok, Aranyhíd-barátság Fesztivál, Révfülöpi Zenei Napok, Tóparti Művészeti Hetek. Rendszeresen megjelenő kiadványok, a Révfülöpi Képek című folyóirat, valamint a Villa Filip című kiadvány. Naprakész információk az önkormányzat honlapján találhatók. Sportolási lehetőségek – Balatoni Régió A Balaton régióban – a magyarországi helyzethez hasonlóan – nincs, illetve féloldalas a sportkultúra, alacsony a sportolási aktivitás, hiányos az intézményrendszer, és elmaradott a szabadidősport infrastruktúrája. Alapvető probléma, hogy a magyar sport jelenleg nem rendelkezik regionális- térségi szinten közép és hosszú távú koncepcióval, amely keretet biztosíthat a szerkezeti és társadalmi kérdések együttes kezelésére. További probléma, hogy az aktív üdülés, a szabadidősport sportlétesítményi feltétele szinte teljes egészében hiányzik a Balaton parton (uszodák, golfpályák, minőségi szabadtéri rekreációs parkok, műanyag atlétikai pálya – lehetőség szerint mindezek esti-világítással -, minőségi sportcsarnokok, stb.). Fenti tényeket ellesúlyozó országos szinten is elismert sportesemény, a többévtizedes múlttal rendelkező Révfülöpön nyaranta megrendezésre kerülő Balaton átúszás. Sportolási lehetőségek – Révfülöp 2012/13. évi kérdőíves felmérés alapján: A településen a sportolási lehetőségek igen hiányosak a helyi lakosság számára is. Fejlesztési lehetőségként a sportcsarnok építése, a vízisport lehetőségek bővítése, jobb kihasználása (vitorláskikötő, úszás, korcsolya), valamint az évszaktól és szezontól független lehetőségek bővítése. A településen a kulturális rendezvényeken, programokon kívül szervezett spotélet is folyik. Révfülöpi Iskolai Vitorlázó, Vízimentő és Korcsolyázó Egyesület (RIVE) ami szabadidősporttal, utánpótlás neveléssel, versenysporttal, vízi mentéssel- és oktatással foglalkozik. A Révfülöpi Fürdőegyesület rendszeresen szervez úszó- és vízilabda versenyeket. A Balaton átúszást 1980 júliusában rendezték meg első alkalommal Révfülöp és Balatonboglár között, akkor kb. 800 fő részvételével. A résztvevők száma az évek alatt folyamatosan nőtt és 2011-ben már meghaladta a 9000 főt, 2012-ben pedig több mint tízezren teljesítették az 5,2 km-es távot. A Révfülöpi Horgászegyesület rendszeresen szervez horgászversenyeket. Révfülöpön eddig három alkalommal került megrendezésre a Panoráma Futónap keretében rendeznek futóversenyt több távon és kategóriában (félmaraton és 8000 m-es, és a gyerekek részére 500 m és 1000 m). Az utóbbi években az ifjúsági vitorlázok országos és nemzetközi versenyei is megrendezésre kerülnek.

Z. É. MŰHELY KFT.

20


20 14. F E B R UÁ R H Ó

Civil szervezetek – Balatoni Régió A Balaton környékén és különösen a partközeli zónában jelentős hagyományai vannak a civil társadalom önszerveződésének helyi, illetve regionális közéleti eseményekben játszott szerepének. Az országos átlagmutató (5,3 szervezet/1000 lakos), a régió egészének összehasonlítható mutatója 8,6, a partközeli 52 településen pedig átlagosan 9,5 civil szervezet jut 1000 főre, Budapest mutatója 6,9-es, Révfülöp esetében az 1199 főre 13 db civilszervezet van (10 szervezet/1000 lakosra). Civil szervezetek – Révfülöp (13 szervezet) Révfülöpi Polgári Kör Révfülöpi Fürdőegyesület Révfülöpi Honismereti Egyesület Révfülöpi Vízi Sportegyesület Gázló Környezet és Természetvédő Egyesület Révfülöpi Nagyközségi Sportegyesület Révfülöpi Horgász Egyesület

Vállalkozók Révfülöpi Egyesülete Révfülöpi Iskolai Vitorlázó, Vízimentő és Korcsolyázó Egyesület Révfülöp Nagyközség Polgárőr Egyesület Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Révfülöpi csoportja Magyar-Finn Baráti Társaság Őszirózsa Nyugdíjasklub

Az önkormányzat alapvetően testvérvárosi formában tart fenn hivatalos nemzetközi kapcsolatokat, mivel hosszú távú érdeke, hogy biztosítsa a nemzetközi kitekintést, a turisztikai, gazdasági kapcsolatrendszerek kialakítását más államok polgáraival és gazdasági szereplőivel. Ennek során törekszik a nemzetközi idegenforgalmi, turisztikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok és együttműködés kialakítására. Az Önkormányzat célja a jól működő testvérvárosi kapcsolatok erősítése, és a lazábbá vált kapcsolatok áttekintése. Révfülöp testvérvárosa a finn Sodankyle.

1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) Oktatás - Balatoni Régió Felsőfokú képzés a régió területén négy intézményében található, Keszthelyen agrártudományi, Siófokon idegenforgalmi, Tapolcán idegenforgalmi – gyógy-és környezetvédelmi - szakképzés folyik, 2001-évtől Balatonfűzfőn felsőfokú informatikai képzés indult el. A Balaton menti városokban megerősödött a kereskedelem, szálloda és vendéglátás területeihez kötődő magas színvonalú piaci igényekhez igazodó középfokú szakképzés (Fonyód, Keszthely, Siófok, Tapolca, Balatonfüred, Zánka). Oktatás – Révfülöp Általános Iskola A 204 férőhelyes általános iskolában 8 osztályos képzés folyik. Az iskolába 2012 / 13 tanévben 109 tanuló iratkozott be. A tanulók jellemzően révfülöpiek, emellett számos gyermek jár Kővágóörsről, néhányan Balatonrendesről, Ábrahámhegyről, Mindszentkálláról. Tehát az iskola a helyi feladatokon túl, térségi feladatokat is ellát. A fenntartását Révfülöp és a környék települései (Kővágóörs, Balatonhenye, Kékkút, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Salföld, Balatonrendes, Köveskál) közösen végzi, „Révfülöp és Térsége Intézményirányító Társulás” keretében a Klebersberg Intézményfenntartó Központ finanszírozása mellett. Z. É. MŰHELY KFT.

21


20 14. F E B R UÁ R H Ó

Révfülöp és Térsége Napközi Otthonos Óvoda Az 50 férőhelyes óvodában, a 2012 /13 nevelési évben a gyermekek létszáma 41 fő, amelyből 25 gyermek helyben, 16 gyermek a környező településeken (Ábrahámhegyről, Balatonrendesről, Kővágóörsről és Salföldről) lakik. Az óvodát Révfülöp Nagyközség Önkormányzata és az intézményfenntartó társulás tartják fenn. Egészségügyi ellátás – Balatoni Régió A Balaton Régió településein működő egészségügyi intézmények alapvetően az állandó népesség ellátását szolgálják, ezért a nyári idegenforgalmi szezon alatt az orvosok leterheltsége jóval nagyobb, mint az év más időszakában. A Régió kórházi egészségügyi ellátása Balatonfüreden, Keszthelyen, Siófokon, Hévízen, Marcaliban és Tapolcán biztosított. Szakorvosi ellátás is ezen városokban vehető igénybe. A lakosság egészségügyi ellátásának bázisa háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálat, amelyek a településeken látják el a betegeket. Egészségügyi ellátás - Révfülöp Háziorvosi ellátás A településen a háziorvosi szolgálatot és alapellátást (1 fő körzeti nővér és az 1 fő helyi orvos) vállalkozási formában látja el. Révfülöp, Ábrahámhegy és Balatonrendes körzetében is. A révfülöpi háziorvosi rendelőt a helyi önkormányzat mellett a révfülöpi „Egészségünkért Alapítvány” is támogatja. A nyári idegenforgalom miatt a megnövekedett betegellátást a nyári szezonban egy konténer mentőállomás is segíti. Az orvosi ügyeletet a tapolcai kórház ügyelete biztosítja a térség számára. Körzeti Fogorvosi ellátás Révfülöpön egyéni vállalkozási formában 1 fogorvos látja el Révfülöp, Balatonhenye, Kékkút, Kővágóörs, Köveskála, Mindszentkálla, Szentbékkálla lakosságára is. Védőnői szolgálat A védőnői szolgálat Révfülöp, Ábrahámhegy, Balatonrendes és Salföld összefogásával működik. Szociális-, mentálhigiénés ellátás Révfülöp a Káli-medence településeivel (Kővágóörs, Kékkút, Mindszentkálla, Köveskál, Balatonhenye, Szentbékkálla) összefogva „Szociális Alapszolgáltató Társulás” keretében a szociális alapszolgáltatások közül szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást és családsegítés keretében családgondozói segítséget szociális vagy mentálhigiéniás problémák feladatait látja el. E Révfülöpi Szociális Szolgálat célkitűzése, hogy a mikro-térségben a szociális szolgáltatások minőségi, az ellátottak egyéni szükségleteire szabott, adekvát segítséget nyújtó intézményének működtetése.

1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása A településfejlesztésben horizontálisan érvényesítendő szempont az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyenlőség érvényesítésének érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális fejlesztés, településfejlesztési támogatás és minden egyéb támogatás, erőforrás esetén a településrészek közötti, településen élők, üdülők diszkriminációmentesség érvényesülésére.

Z. É. MŰHELY KFT.

22


20 14. F E B R UÁ R H Ó

1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 1.9.3. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Gazdasági környezet – Balatoni Régió A Balaton térségében a vállalkozások gazdálkodási formája kevésbé függ a település méretétől, mint földrajzi helyzetétől. A part mentén jóval intenzívebb a vállalkozási tevékenység, és magasabb a nagyobb tőkekoncentrációt feltételező (viszont ennek ellenére általában kis létszámot foglalkoztató) társas vállalkozási formák részaránya. A háttértelepüléseken az egyéni vállalkozások kiemelkedő szerepe arra utal, hogy önfoglalkoztatással sikerül a munkahelyek hiányából adódó megélhetési gondokat mérsékelni. (Az idegenforgalom húzó hatása nélkül erre aligha nyílna ilyen arányban lehetőség.) Az egyéni és a jogi személyiség nélküli társas vállalkozások döntő többsége ön- és családfoglalkoztató jellegű, esetleg néhány alkalmazottal működik. A nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások - önálló jogi személyiséggel rendelkező társaságok – létszám-kategória szerinti megoszlása is igazolja, hogy a Balaton környékének vállalkozásait az országosnál kisebb méret jellemzi. Az országoshoz viszonyítva a partközeli településeken a 10 főnél kevesebbet, a háttértelepüléseken viszont a 10-49 főt foglalkoztató vállalkozások magasabb hányada jellemző. A Balaton környékén működő vállalkozások gazdasági ágankénti megoszlása az idegenforgalom kiemelt szerepét mutatja. Az országosnak több mint kétszerese a szálláshely-szolgáltató és vendéglátó vállalkozások részaránya. A vállalkozások számában, összetételében utóbbi években bekövetkezett leglátványosabb változás viszont éppen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban figyelhető meg: az idegenforgalomhoz közvetlenül kapcsolódó gazdasági tevékenységet végző vállalkozások száma csökkent. Ez a lemorzsolódás magában hordja az utóbbi évek ágazaton belüli fejlesztéseinek, beruházásainak révén megvalósuló szerkezetváltás pozitív következményeit, viszont magával hozhatja a régió népességmegtartó erejének további csökkenését. Lényeges lemaradás tapasztalható a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások arányában. A szezonális foglalkoztatás hatása is elsősorban a partközeli településeken érezhető. A Balaton régióban telephellyel rendelkező helyi vállalkozók körét szezonálisan jelenlevő újabbak egészítik ki minden évben. A vállalkozói réteg régión belüli területi eloszlása nem véletlennek tulajdonítható szerkezetet mutat. Míg a szezonális vállalkozók a közvetlen Balaton parttal rendelkező települések mindegyikében jelen vannak, ugyanez a háttértelepülések vonatkozásában alig 10 %. A régión kívüli székhelyű, szezonális vállalkozások több mint 97 %-a található a Balaton parti településeken és csak alig 3 %- valamely háttértelepülésen. A vizsgált vállalkozások közel kétötödének székhelye a fővárosban található. A vizsgált vállalkozások régióba településének eloszlás szerkezete a kialakult struktúra távolról sem véletlen, hanem nagyon is tudatos, tervezett döntésének eredménye. A régión kívüli székhellyel rendelkező szezonális vállalkozások egyszerre több településen is megjelentek szolgáltatásaikkal. Egy adott településen belül is lehet több vállalkozásüzemelési helyszín. A Balaton hanyatló desztináció és ujjá élesztése nem várathat magára tovább. Az 1990 előtti keresletet mindmáig nem sikerült újjal pótolni, sőt a külföldi forgalom visszaesését az utóbbi években már a belföldi kereslet lassú megélénkülése sem tudta ellensúlyozni, és a Balaton súlya a kereskedelmi szálláshelyek országos összforgalmában az utóbbi években egyre csökkent.

Z. É. MŰHELY KFT.

23


20 14. F E B R UÁ R H Ó

A Balaton környékének turizmusa – mint a régió fő ágazata – kiemelkedő szerepet foglal el az ország turizmusában. Fejlődése az elmúlt évtizedben javarészt követte a magyar turizmus egészét jellemző átalakulási folyamatokat, mindenekelőtt a politikai és gazdasági rendszerváltást követő gyors külpiaci szerkezetváltást. A Balaton Régió esetében megállapítható, hogy a régió egy rendkívül összetett vonzerővel rendelkező turisztikai fogadóterület, az egyes részvonzerők hatóköre azonban eltérő. Mind a mai napig a régióban a víz az első számú természetes vonzerő, amely egyrészt jelenti a Balatont, másrészt a régióban bőven rendelkezésre álló gyógyvíz készletet, különös tekintettel a hévízi tóra. Ezen vonzerők hatósugara a legszélesebb, egész Európából vonzzák a kikapcsolódásra, gyógyulásra vágyó turistákat. A fő vonzerőket egészíti ki: – a régió természeti környezete, földrajzi adottságai és a téli időszakot kivéve kellemes éghajlata, – a régióban található római kori, Tihanyban a magyar államalapítási, a középkori végvári élet emlékeit bemutató értékek ugyanúgy, mint a főúri életforma épített műemlékei, a kastélyok és udvarházak, – egyedülálló és a legszélesebb hatókörű vonzerőnk az ezeréves magyar kultúra, melynek színes világát az egyes rendezvények által lehet igazán feltárni a vendégek számára. Önálló, legalább európai hatókörű vonzerővel rendelkező jelentős rendezvény azonban nincs a régióban. A Balaton Régió fogadóképessége fejlesztésének legfőbb korlátját a vízre alapuló, nem megfelelő szintű kínálat jelenti. Azaz a meglévő adottságok, vonzerők eladhatóvá tétele, turisztikai termékké fejlesztése még nem megoldott. Ebből következik szinte minden hátrány, amely erős szezonalitásban és területi koncentráltságban, magasabb árakban, gyengébb kapacitáskihasználtságban, egyre gyengülő jövedelemtermelő képességben jelentkezik. A Balaton Régióban jelenleg a következő turisztikai termékek vannak jelen általában: vízi turizmus (passzív vízparti üdülés, aktív vízparti üdülés – vitorlázás, horgászás), aktív turizmus (gyalogos természetjárás, kerékpáros turizmus, lovas turizmus), egészségturizmus, borturizmus, kulturális turizmus, konferencia turizmus. A regisztrált kereskedelmi és magán szálláshelyek adatai alapján a vendégforgalom legfontosabb jellemzői a következők: − A kereskedelmi szálláshelyeket a külföldi és a belföldi vendégek nagyjából hasonló mértékben keresik fel. − A külföldi turisták elsősorban az igényesebb szállodákat (négy-, és háromcsillagos szállodák), az üdülőházakat és a kempingeket veszik igénybe. − A Balaton part 10 településére koncentrálódik a régió regisztrált vendégforgalmának csaknem kétharmada. − A külföldi vendégéjszakák aránya a Balatonnál hosszabb ideje folyamatosan csökken: a külföldi forgalom nagyobb mértékben csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken, mint a belföldi forgalom. − A Balaton iránti kereslet lényegében négy országra (Németország, Hollandia, Dánia, Ausztria) korlátozódik. Ez a négy ország teszi ki a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak 85%-át, egyedül Németország 65%-át. A beszűkült piaci lehetőségek erőteljes marketing tevékenységet, összehangolt piaci fellépést igényelnek a korábbi pozíciók visszaszerzése, a magas német forgalom és a belföldi vendégek megőrzése érdekében. Az ország szálláshelyeinek többsége a Balaton Régióban található. Az átalakított és felújított szállodák zöme alacsonyabb kategóriájú, korlátozottan képes megcélozni az igényesebb, illetve nívósabb szolgáltatásokat elengedhetetlen követelményként számon tartó közönséget. A korábbi évtizedekben épült Balaton-parti családi üdülőknek, hétvégi házaknak köszönhetően a vendégek fogadásában jelentős szerepet játszik a magán szálláshelyek értékesítését magába foglaló fizető vendéglátás. Z. É. MŰHELY KFT.

24


20 14. F E B R UÁ R H Ó

Az ingatlanok több mint egyharmada az egész évben igénybe vehető gyógyfürdőhelyek közelében van. Az idegenforgalmi infrastruktúra jelentős részben korszerűtlen, minőségi kínálata kifogásolható. A kereskedelem színvonala az elmúlt években ugrásszerűen javult. A terület szakember ellátottsága statisztikailag jó, de a munkaerő összetétele közel sem ilyen kedvező. A cégek jelentős hányada a főszezonban alkalmi és főleg olcsó munkaerőt verbuvál a diákokból, amely helyenként a szakmai igényesség, pontosság, korrekt és igényes munkavégzés hiányát tükrözi. A vendéglátó üzletek kínálata differenciált. A tó környékének ipara nem mondható jelentősnek, ipar Révfülöpön sem található. A Balaton Régió mezőgazdasági művelés szempontjából kevésbé kedvező termőhelyi adottságokkal rendelkezik. Kisebb az országos átlagnál a mezőgazdaságilag művelt területek aránya is. Ugyanakkor az agrárágazat minden szakága számára találhatók kedvező termőterületek (szántóföldi termelés, kertkultúra, szőlő- és gyümölcstermesztés, állattartás, hal- és vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás). A növénytermesztés ágazatai közül a szőlőtermesztés kiemelkedik, a balatoni táj egyik meghatározó, jellegzetes és idegenforgalmi szempontból is nagyon értékes jellemző vonását biztosítva. A gyümölcstermesztés lehetőségei eléggé kihasználatlanok, nem képvisel jelentős súlyt a Siófok környéki ültetvények kivételével. Az állattenyésztés lehetősége - a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betartása mellett – adott, azonban a gazdasági változások miatt az ágazat visszaesése figyelhető meg. Az egyéni gazdaságok száma az országos átlag alatti a területek felhasználási irányában a prioritás a telkesítés, üdülőövezetek, parkok kialakítása, és a településbővítés. A térség mezőgazdasága a helyi piacok ellátására alapoz. Más térségekből – főleg az alföldi termelőktől – ide szállított zöldség, gyümölcs még a szállítási költséggel és kereskedelmi haszonnal is versenyképes a helyi termékekkel. A lakosság vizsgálata során megállapítható, hogy a helyi lakosság számára egyre inkább a szolgáltatások, főleg a turisztika körébe tartozó területek biztosítanak megélhetést. A Balaton halállománya a megelőző évtizedekhez képest lényegesen csökkent, különösen az őshonos halak esetében. A csökkenés részben a szaporodás és az ivadék életben maradásának esélyei romlásával, részben a túlhorgászással, túlhalászással, az illegális halfogások növekedésével magyarázható. Ma a halászat, horgászat egyaránt kedvezőtlenebb helyzetben van, mint az előző évtizedekben. A parti települések erdősültsége alacsony (12 % körüli), a parttól távolabbi területek és a Balatonra néző domboldalak jelentős része erdővel borított. Az agrárium speciális területe a vadgazdálkodás. A Balaton környékének sajátos mikroklímája és flórája, nem különben a kiterjedt erdőterületek és a hagyományosan gondos vadgazdálkodás ideális feltételeket biztosít a vadállomány fenntartásához. Mivel a turisztika egyik sajátos területe is, így különleges szerepe van a szezon hosszabbításában. A Balaton környékén főleg vaddisznót, őzet, szarvast, muflont vadásznak.

1.9.4. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelések Révfülöp Önkormányzat Gazdasági Programja (2011-2014) szerinti elsődleges célkitűzései:           

Térségi feladatellátás – mikró körzeti területi központ. Szociális ellátás fejlesztése. Közterületek és infrastruktúra fejlesztés. Kulturális, oktatási és igazgatási intézményrendszer fejlesztése. Sport-szabadidő, egészségügyi ellátás fejlesztése. Turizmus és idegenforgalom fejlesztése. Környezetvédelem településtisztaság javítása. Közrend és közbiztonság. Munkahelyteremtés. Kommunikáció hatékonyságának fejlesztése. Testvér-települési kapcsolatok erősítése, kiépítése.

Z. É. MŰHELY KFT.

25


20 14. F E B R UÁ R H Ó

Cél a helyi gazdasági élet szereplőivel történő folyamatos kapcsolat fenntartása, települési beruházásoknál a helyi vállalkozások előnyben részesítése, a településfejlesztési irányának kialakításába és megvalósításába történő bevonásuk. Megvalósult és folyamatban lévő önkormányzati beruházások, fejlesztések: Új Magyarország Fejlesztési Program pályázatain  Környezettudatos hulladékgazdálkodás, komposztálás népszerűsítése Révfülöpön, Leader programban - megvalósult  Rózsakert és játszótérfejlesztés "Révfülöpön, Révfülöpi Zenei Napok rendezvénytámogatás valósultak meg - megvalósult Folyamatban lévő önkormányzati beruházások, fejlesztések:  Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kialakítása (a volt ÉDÁSZ épületben) - megvalósult,  Császtai és Szigeti strand önerős fejlesztése. - megvalósult  A Fülöp-hegyi Millenniumi kilátóhoz vezető út felújítása – önerőből megvalósult. Révfülöp Képviselő-testülete gazdasági versenyképesség növelése érdekében a turizmus minőségi fejlesztését tűzte ki célul, a település térszerkezeti helyzetének kihasználása és Révfülöp egyéni szerepének meghatározása mellett. Összességében elmondható, hogy a révfülöpi vállalkozások között főleg a turizmushoz köthető szálláshely- és vendéglátási tevékenységek dominálnak, amelyek a fenti célkitűzést igazolják.

1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Lakásállomány (2003 -2011)

Révfülöp lakásállománya folyamatos növekedést - az elmúlt közel egy évtizedben közel 10% - mutat. Ingatlanárak alakulása (2003-2010) – ingatlannet.hu

A révfülöpi ingatlanok átlagos négyzetméterárai a 2006-os legnagyobb mélypont óta újra növekedési tendenciát mutat.

Z. É. MŰHELY KFT.

26


1.10.

20 14. F E B R UÁ R H Ó

Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere

Révfülöp Nagyközség Önkormányzat Gazdasági Programja (2011-2014) foglalja össze a település gazdasági, fejlesztési tennivalóinak, azok feltételeinek meghatározását, a pénzügyi források, gazdasági lehetőségek függvényében. Biztosítja a település működőképességét, a kötelező és önként vállalt közfeladatok ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtését, a takarékosság, gazdaságossá és hatékonyság elveinek figyelembe vételével. A célkitűzés a múlt értékeinek megőrzésével, a jelen lehetőségeinek kiaknázásával biztosítsa a település és a polgárai jövőjét, megfeleljen az Európai Unió követelményeinek. Az Önkormányzat gazdasági programban meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása érdekében a következő feladatokat rögzíti: A Képviselő-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert, és az elképzeléseivel összhangba hozva igyekszik kihasználni a támogatási rendszer nyújtotta előnyöket. Az Önkormányzat sajátos működési bevételeinek növelési lehetőségeit meg kell keresni. A kormányzat a helyi adó növelésére ösztönzi az önkormányzatokat. Révfülöpön az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan kell megállapítani. A törvényi szabályozással párhuzamosan fontossá válik adóstruktúránk újragondolása, átgondolása, a helyi viszonyokra történő adaptálása. Az Önkormányzat áttekinti a meglévő vagyontárgyait, azok hasznosításának módjait és lehetőségeit, valamint a fenntartási, üzemeltetési költségek nagyságát. Javaslatot dolgoz ki az egyes vagyontárgyak megfelelő hasznosítására, a felesleges vagyontárgyak kihasználására, (pl. bérbeadás lehetőségre), valamint az egyes vagyontárgyak értékesítésére. Az Önkormányzat törekszik arra, hogy a gazdasági programjában meghatározott célkitűzéseket minél több pályázati forrás bevonásával, végső esetben hitelfelvétellé! Valósítsa meg. Az Önkormányzat bevételi forrásai 3 fő részből állnak: Állami források: Normatív hozzájárulások: az állam az államigazgatás helyi szintű végrehajtásához járul hozzá. Kiegészítő támogatási rendszerek:  önkormányzati beruházásokra (címzett támogatás, pályázattal lehet elnyerni),  önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben levő önkormányzat támogatása (biztosítja az alapfunkció megőrzését),  központosított előirányzatok rendszere, amely fontos önkormányzati feladatokhoz kötődik.  Átengedett központi adó: pl. gépjárműadó, SZJA.  Saját ár- és díjbevételek, Helyi adók: Pótolja azt, amivel a normatív központi hozzájárulás kevesebb a szükségesnél. 1990 decembere óta törvény rendelkezik a helyi adókról:  ingatlanadó (telekre, épületre),  kommunális adó,  idegenforgalmi adó (vállalkozók) – 14/2004.(XII.27.) rendelet  iparűzési adó, Saját vállalkozási bevételek: A saját bevételek növelésére kell és szükséges törekedni, az állami szabályozás átalakítása során fel kell készülni a helyi adórendszer esetleges átalakítására. Az önkormányzatnak vállalkozása nincsen. A vállalkozás jellegű tevékenységei: 2 db strandfürdő üzemeltetése, közterületek bérbeadása

Z. É. MŰHELY KFT.

27


20 14. F E B R UÁ R H Ó

Az Önkormányzat kiadásai: Révfülöpi önkormányzat kiadásai 1.MŰKÖDÉSI KIADÁSOK

2. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK

Személyi juttatások

Beruházások

Munkaadókat terhelő járulékok

Támogatás értékű felhalmozási kiadás

Dologi kiadások

Kamat kiadás

Támogatás értékű működési kiadások

Felhalmozási célú hiteltörlesztés

Átadott pénzeszközök

Felhalmozási célú pénzeszköz átadás

Társadalom-és szociálpolitikai juttatások

Céltartalék

Tartalék Céltartalék

1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység Az Önkormányzat vagyongazdálkodását és költségvetését Révfülöp Nagyközség Gazdasági Programja (2011-2014) foglalja össze. Önkormányzat pénzügyi helyzete jónak értékelhető, a fizetőképessége fenntartásához külön állami támogatást nem kellett igénybe vennie, működési hitel felvételére nem került sor. A költségvetés szerkezete (az önkormányzat költségvetési rendelet szerinti főösszege) az elmúlt években 450 és 500 millió Ft között mozgott és meghaladta a kiadások mértékét. Az Önkormányzat vagyonának mértéke az elmúlt négy évben növekedést mutat. Az adósságkonszolidációt követően az önkormánynak nincs hitelállománya. Önkormányzati gazdálkodás, a település vagyonának gyarapítását, az életminőség javítását szolgálva: Vagyonhasznosítás,  vagyonhasznosítás, amely rögzíti az önkormányzati vagyonkezelést, vagyonhasznosítás módját, alapelveit, szabályait, irányelveit.  Balaton-parti ingatlanok önkormányzati tulajdonba történő vonása, megvétele.  A vagyonhasznosítás kizárólag új értékek, fejlesztési célok megvalósítását kell szolgálja, nem jelenthet vagyonfelélést. Főcél, hogy az önkormányzat vagyonában értékcsökkenés ne következzen be, hanem az önkormányzat vagyonának gyarapítása.  A vagyonhasznosításból származó bevételeket elsősorban beruházásra kell fordítani.  A vagyonhasznosításnál kiemelkedő szempont, hogy az lehetőleg, új beruházás, vállalkozás indulását, a helyi munkaerő számára történő munkahelyteremtéssel segítse. Révfülöp Nagyközség Önkormányzata pénzügyi gazdálkodásának elvei A Gazdasági Program készítésének egyik feltétele a kiszámítható, stabil pénzügyi háttér. Az önkormányzatok gazdálkodása elválaszthatatlan az államháztartástól, annak egyik alrendszerét jelenti. Ennek kormányzati tartalmi és finanszírozási átalakítási tervei a jelen pillanatban nem tesznek lehetővé hosszú távú kiszámítható pénzügyi prognózist. Az Önkormányzat egyik legfontosabb feladata a működőképesség biztosítása, a költségvetési egyensúlyának megtartása.

Z. É. MŰHELY KFT.

28


20 14. F E B R UÁ R H Ó

A saját bevételek növelésére kell és szükséges törekedni, az állami szabályozás átalakítása során fel kell készülni a helyi adórendszer esetleges átalakítására. Az egyre szűkülő költségvetési források valamint a növekvő társadalmi szükségletek miatt jelentkező beruházási, fejlesztési feladatok egyre nagyobb mértékben igénylik az önkormányzatoktól a hitel, mint külső forrás igénybevételét. Erre a jövőben központi, kormányzati ellenőrzéssel kerülhet sor. A következő években az Önkormányzatnak elsősorban olyan beruházásokhoz indokolt hitelt felvenni, amelyek a hitelfutamideje alatt megtérülnek. Az Önkormányzat saját forrásait egészítik ki a pályázati források. Sikeres településfejlődés feltétele, hogy ne a pályázati kiírásokhoz igazítsuk fejlesztési elképzeléseinket, hanem meghatározott céljainkat készítsük elő, és biztosítsuk a pályázatokhoz szükséges önrészt. A pályázati önrészül szolgáló általános tartalék mértékét lehetőség szerint a jelenleginél magasabb összegben - részben az ingatlanértékesítésekből befolyt összegből - szükséges meghatározni a következő években. A megalapozott gazdasági döntések legfontosabb feltétele a gyors és pontos információ. Ennek érdekében a következő években új, az önkormányzati működés munkaterületeit lefedő integrált önkormányzati program beszerzésével, e-önkormányzat mielőbbi kialakításával, számítógépes szoftver és hardver beszerzéssel számolunk. Ezek révén nemcsak a központi költségvetési szervek részére nyújtandó információ-szolgáltatás válik hatékonyabbá, hanem a helyi döntési mechanizmusokhoz kapcsolódó adatszolgáltatás is.

1.10.4. Foglalkoztatáspolitika Foglalkoztatás, munkahely-ellátottság – Balatoni Régió A nyári szezonális időszakban a foglalkoztatási ráta kedvezőbb, mint az éves átlag, az idegenforgalmi szezonon belül magasabb, idegenforgalmi szezonon kívül alacsonyabb a foglalkoztatottsági szint. Az idegenforgalom hatása a parti településeken erőteljesebb. A szezonális foglalkoztatás (tavasztól őszig tartó időszakra terjed ki) a régióban az idegenforgalom és kapcsolódó ágazatai, továbbá a mezőgazdaság és az építőipar területén is meghatározó. A régióban lévő munkanélküliek számát vizsgálva kiderül, hogy a szakmunkás és az alatti iskolai végzettséggel rendelkezők vannak többségben, de a felsőfokú iskolai végzettségű munkanélküliek száma is folyamatosan nő. A régió népességmegtartó ereje, a szezontól független munkahelyteremtés mellett, a szezon megnyújtását elősegítő programok, valamint a távmunkaprogramok beindítása lehet, amelyeket biztosítják az egész éves egzisztenciát. A szezonális foglalkoztatók főleg a fiatalabb korosztályokat, a rugalmas, a változó körülményekhez és munkarendekhez jobban igazodni tudó munkavállalókat keresik. A régióban szezonálisan, ideiglenes működési és telephely engedéllyel rendelkező mintegy kétezer mikro-és kisvállalkozó alig alkalmaz helyi munkaerőt. Jellemző tény, hogy a külföldi ingatlan tulajdonosok helyi lakosokat foglalkoztatnak, gondnoki, illetve kertészeti munkákra. Foglalkoztatás, munkahely-ellátottság – Révfülöp A helyi munkahelyhiány egyik következménye, hogy a munkavállalók egy része a szomszédos településekre jár dolgozni, meglévő munkalehetőségek száma messze nem elegendő a lakosság helyben foglalkoztatásához. A munkavállalók jelentős része napi rendszerességgel ingázik lakó- és munkahelye között, más településekre munkavégzés céljából.

Z. É. MŰHELY KFT.

29


20 14. F E B R UÁ R H Ó

Révfülöp nagyközség - 2012 lakossági kérdőíves felmérés Ugyanakkor elmondható, hogy a munkahelyek számának alakulása, - növekedése és csökkenése szezonális, a turista szezonhoz kapcsolódó. A révfülöpi munkalehetőségekből adódó problémák, tükrözik a Balaton környéki térség problémáját, amelynek egyik legfőbb kiváltó oka a munkalehetőségek nagy részét jellemző szezonalitás. Valamint az országra általánosan jellemző cég bezárások és létszámleépítésekből adódó munkavállalási problémákat. Az alábbi diagramok a település munkavállaló korú népességének és a regisztrált munkanélküliek növekvő számát mutatja.

A munkanélküliek átlagos száma az utóbbi években újra csökken. A legmagasabb (40 fő) 2010-ben volt, az utóbbi évek legalacsonyabb éves átlaga 2001-ben 19,3 fő volt. Tehát a településen átlagosan 30 fő (+/- 5 fő) a munkanélküliek száma. Az alábbi diagram a munkanélküliek elmúlt 10 évre, illetve az egy évre vonatkozó havi szintű eloszlását mutatja be, amely jól tükrözi a munkahelyek, munkalehetőségek szezonalitását.

Z. É. MŰHELY KFT.

30


2000-2012 időszakban

20 14. F E B R UÁ R H Ó

2011 december -2012 november időszakban

A havi lebontás egyértelműen kirajzolja, hogy a nyári szezonban mindig lecsökken a munkanélküliek száma, míg a téli, idegenforgalmi holtszezon időszakában jelentős emelkedést tapasztalunk. Tehát Révfülöp is a Balaton parti települések tendenciáját mutatja, a szezonális munkahelyi adatokkal. Fentiek alapján a település megfogalmazta kitörési pontjait a további helyi munkahelyek létrehozásával kapcsolatban. Gazdasági, foglalkoztatási tekintetben a település szintén a megye fejlettebb településeinek csoportjába tartozik. Megyei és kistérségi összehasonlításban a munkanélküliségi ráta igen alacsony, mindössze 4,7 %, mely értékkel Révfülöp munkanélküliségi rátája az 5. legalacsonyabb a kistérségben. (2011-ben a megyei átlag 7,1 %.) A térségi ingázás tekintetében Révfülöp mérlege nagyjából kiegyensúlyozottnak mondható. Bár az utolsó elérhető adatok a 2001. évi népszámlálásból származnak, így aktualitásuk erősen bizonytalan, leszögezhető, hogy az akkor a nagyközségben lakó és dolgozó mintegy 200 fő mellett 160-an jártak más településekre – a főként a közeli városokba – napi rendszerességgel dolgozni, ugyanakkor mintegy 145-en érkeztek naponta dolgozni a szomszédos településekről a központi szerepű településre. Tekintettel arra, hogy a térség fő megélhetési forrása, a turizmus jelenleg meglehetősen idényjellegűen működik, a település várossá válása, az új szerepvállalásokkal járó folyamatos foglalkoztatás növekedésével feltehetően erősebbé teszi a háttértelepülésekről a beingázást, és csökkenti az elingázást, főként a szezonon kívüli időszakokban.

1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás Az önkormányzat vagyongazdálkodásának elvei a 2011-2014 Gazdasági Programja alapján:  Az ingatlan vagyon áttekintése kapcsán az önkormányzat fontonak tartja a Balaton-parti ingatlanok önkormányzati tulajdonban tartása mellett, a jól értékesíthető inagatlanok esetén a nem ferkventált helyen lévő ingatlanok értékesítését.  A nem ferkventált helyen lévő ingatlanok értékesítése a helyi fiatalok letelepedés elősegítése céljával  az ingatlanvagyon alakulásnáak figyelembevétele feni célok megvalósítása érdekében  Állami és egyéb tulajdonú elsősorban tóparti ingatlanok megvétele, önkormányzati tulajdonba történő vonása. Az Önkormányzat Lakás- és helyiséggazdálkodásával kapcsolatban: - Az önkormányzati lakások száma, nagysága/szobaszáma, minősége, komfortfokozata, Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint jelenleg Révfülöpön az önkormányzati lakások száma 5 db. Ebből 1 db összkomfortos 3 szobás, 1 db összkomfortos 2 szobás, 1 db 1 szoba összkomfortos, 2 db 1 szoba komfort nélküli. - Önkormányzati lakások használata (szociális bérlakás, gondnoki lakás, pedagóguslakás stb.) 1 db szolgálati lakás, 1 db piaci áron kiadott lakás, 4 db bérlakás

Z. É. MŰHELY KFT.

31


20 14. F E B R UÁ R H Ó

- Önkormányzati helyiségek nagysága, minősége, funkciója/használata Általános Iskola 3 szint egyenként 900 m2 alapterülettel –jó állapotú IKSZT épület 450 m2 alapterület jó állapotú Kiállító helyiség-Helytörténeti Gyűjtemény 180 m2 közepes állapotú Szigeti strand főépület , 2 db. vizesblokk, öltőző helyiség, kabinok, üzletek– jó állapotú Császtai strand főépület 1 db vizesblokk, öltöző helyiség, kabinok, üzletek – jó állapotú Ravatalozó új, vizesblokk 90 m2 Fogorvosi Rendelő 120 m2 jó állapotú Orvosi Rendelő – Egészségház 210 m2 jó állapotú Óvoda – 190 m2 – közepes állapotú Községháza 320 m2 jó állapotú Fülöp-hegyi kilátó –közepes állapotú -Önkormányzati ingatlanok tulajdonviszonyok, lakásépítés: A 2012. évi kérdőíves felmérésből kiderül, hogy a lakosság fontosnak tartaná az önkormányzati lakások számának növelését. Az Önkormányzat fejlesztési elképzelései szerint területet kíván szerezni, amelyen önkormányzati lakásoknak biztosítana telket, illetve önkormányzati telket biztosítana a település lakosai számára.

1.10.6. Intézményfenntartás Oktatás Révfülöpi Általános Iskola A fenntartását Révfülöp és a környék települései (Kővágóörs, Balatonhenye, Kékkút, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Salföld, Balatonrendes, Köveskál) közösen végzi, „Révfülöp és Térsége Intézményirányító Társulás” keretében a Klebersberg Intézményfenntartó Központ finanszírozása mellett. Révfülöp és Térsége Napközi Otthonos Óvoda Az óvodát Révfülöp Nagyközség Önkormányzata és az intézményfenntartó társulás tartják fenn. Egészségügy Háziorvosi ellátás A településen a háziorvosi szolgálatot és alapellátást vállalkozási formában látja el. Révfülöp, Ábrahámhegy és Balatonrendes körzetében is. Körzeti Fogorvosi ellátás Révfülöpön egyéni vállalkozási formában látja el Révfülöp, Balatonhenye, Kékkút, Kővágóörs, Köveskála, Mindszentkálla, Szentbékkálla lakosságát is. Védőnői szolgálat A védőnői szolgálat Révfülöp, Ábrahámhegy, Balatonrendes és Salföld összefogásával működik. Szociális-, mentálhigiénés ellátás Révfülöp a Káli-medence településeivel (Kővágóörs, Kékkút, Mindszentkálla, Köveskál, Balatonhenye, Szentbékkálla) összefogva „Szociális Alapszolgáltató Társulás” keretében látja el.

Z. É. MŰHELY KFT.

32


20 14. F E B R UÁ R H Ó

1.10.7. Energiagazdálkodás Lásd 1.16 Közművesítés fejezet

1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); Révfülöp köztemetőjét az önkormányzat üzemelteti, működtetése az önkormányzat által foglalkoztatott temetőgondnok közreműködésével történik. A temető berendezései és felszerelései a követelményeknek megfelelnek, területi tartalékai hosszú időtávra biztosítják a temetkezési szolgáltatások megfelelő működtetését. Rendelkezik digitális alaptérképpel, és digitális temető kataszterrel is. A nagyközség vonzáskörzetében lévő települések mindegyike maga gondoskodik a temetőjéről, így a várossá nyilvánítás nyomán lényeges szolgáltatás-bővülési igény nem várható, a köztemető fenntartása nem igényel lépéseket. A közvilágítást az önkormányzat a nagykanizsai ELMIB Zrt-vel kötött szerződés keretében biztosítja, az korszerű, energiatakarékos fényáram-szabályozó rendszerrel üzemel, hálózatának bővítése jelenleg is folyamatban van. A szolgáltatás ilyen módon a várossá válás után is megfelel a követelményeknek, így megfelelő színvonalú biztosítása nem igényel majd további lépéseket. A kéményseprő-ipari szolgáltatást az önkormányzat az Ajkai SZONDA-P Kéményseprő-ipari Kft-vel kötött szerződés keretében biztosítja, és ez a megoldás a várossá válás után is megfelel a követelményeknek, így a kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása nem igényel majd további lépéseket. A helyi közutak kialakítását és fenntartását, a 12 hektárnyi közpark és egyéb közterületek kialakítását és fenntartását, valamint a gépjárművek parkolásának biztosítását az önkormányzat saját szervezetével biztosítja, és ez a belátható jövőben is megfelelő megoldás, A helyi közterületek alakítása és fenntartása nem igényel további lépéseket. Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások Az egészségügyi alapellátást, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatásokat az önkormányzat a szerződött háziorvosi és fogorvosi ellátás, továbbá a védőnővel és orvosi közreműködéssel nyújtott anya- és csecsemővédelmi tanácsadás keretében biztosítja, térségi együttműködésekkel. A háziorvosi ellátás feladatellátási szerződés keretében Ábrahámhegy és Balatonrendes területére is kiterjed, míg itt biztosított a fogorvosi ellátás Kővágóörs, Kékkút, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Köveskál és Balatonhenye lakosai számára is. Az anya- és csecsemővédelmi tanácsadás szintén feladatellátási szerződés keretében Ábrahámhegy és Balatonrendes mellett Salföld lakóinak is biztosítja a szolgáltatást. A nagyközség és a térség gyógyszerellátását a révfülöpi Mandragóra Gyógyszertár biztosítja. Tekintettel arra, hogy a várossá válás nyomán nagymértékű demográfiai változások nem várhatók, ezeknek a szolgáltatásoknak a biztosítása továbbra sem igényel újabb lépéseket. Környezet-egészségügy A környezet-egészségügyi szolgáltatásokat az önkormányzat a PROBIO Zrt. közreműködésével végzi, szerződés keretében, és ez a belátható jövőben is megfelelő megoldásnak mondható, további lépéseket várhatóan nem igényel. Közoktatás (Óvodai, általános iskolai ellátás) Az óvodai ellátást Révfülöp önkormányzata saját intézménye, a Révfülöpi Napközi Otthonos Óvoda keretében biztosítja, két csoport gyerekkel, intézményfenntartó társulás keretében, Ábrahámhegy és Balatonrendes részvételével. A beszédhibás gyermekekkel logopédus foglalkozik. Mivel a várossá válás nyomán nagymértékű demográfiai változások nem várhatók, és a vonzáskörnyék települései saját

Z. É. MŰHELY KFT.

33


20 14. F E B R UÁ R H Ó

óvodával rendelkeznek, a jelenlegi megoldás várhatóan a várossá válás után is eleget tesz az igényeknek, további lépéseket egyelőre nem igényel. Bár az általános iskolai ellátás működtetése állami feladattá vált, a feladat-ellátóval kötött szerződés alapján az önkormányzat továbbra is biztosítja és működteti a Tapolcai Tankerülethez sorolt Révfülöpi Általános Iskola épületét. A nyolc osztályos képzést adó, mintegy 200 tanuló számára alkalmas iskola Révfülöp mellett további nyolc térségi település számára biztosítja a szolgáltatást (Kővágóörs, Balatonhenye, Kékkút, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Salföld, Balatonrendes, Köveskál). Mivel a várossá válás nyomán nagymértékű demográfiai változások nem várhatók, a jelenlegi megoldás várhatóan a várossá válás után is eleget tesz az igényeknek, további lépéseket egyelőre nem igényel. Kulturális szolgáltatás A kulturális szolgáltatásokat Révfülöp az IKSZT – Integrált Közösségi Szolgáltató Tér formájában folyamatosan biztosítja. Az épületben Könyvtár működik, közművelődési multifunkcionális térrel, ingyenes internet szolgáltatást is nyújtva a sokrétű közösségi funkciók mellett (Ifjúsági Klub helyiség, Civil Szervezetek Irodája, Konditerem, MNVH információs pont, közigazgatási végpont). Az előadóművészeti tevékenységeket, a helyi közművelődés alulról építkező kezdeményezéseit és a kulturális örökség helyi védelmét az Önkormányzat a helyi civil szervezetekkel aláírt együttműködési megállapodások keretében, akcióorientált támogatásokkal biztosítja télen-nyáron eltérő karakterű, de mindkét időszakban rendkívül gazdag, mozgalmas közösségi kulturális életet. A jövő szempontjából kiemelt jelentőségű a Balatonfelvidéki Szín-Vonal Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek a Révfülöpi Általános iskolában működő telephelye. Időszakosan működő önkormányzati létesítmények a Császtai és Szigeti strandfürdők (Sziget utca, Badacsonyi út), a Honismereti Kiállítás, a Tóparti Galéria (Halász utca), a Pincekiállítás (Kossuth u.) és a Fülöp-hegyi Kilátó. A kulturális szolgáltatások színvonala és megoldásai megfelelnek a városoktól elvárhatónak is, ezért a várossá nyilvánítás nyomán külön intézkedések nem válnak szükségessé.

Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások A szociális, gyermekjóléti szolgáltatásokat és ellátásokat Révfülöp önkormányzata – az egészségügyi szolgáltatásokhoz hasonlóan – térségi együttműködések keretében biztosítja. Ezen belül Révfülöp a gesztora a Révfülöp Szociális Alapszolgáltató Társulásnak, amely 2009. óta működteti a Révfülöpi Szociális Szolgálatot, amely Kővágóörs, Köveskál, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Balatonhenye és Kékkút lakosainak is biztosítja a szociális étkeztetést, a házi segítségnyújtást és a családsegítő szolgáltatást. A gyermekjóléti szolgáltatást a nagyközség önkormányzata egy másik térségi együttműködés, a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulás Balaton-felvidéki Szociális és Gyermekjóléti Szolgálata keretében nyújtja, a községháza épületében. A várossá válás a szociális és családvédelmi viszonyok terén nem hoz gyors változásokat, így külön beavatkozások e területen sem lesznek szükségesek. A hajléktalanná vált személyek ellátásának biztosítása A hajléktalanság a szó „fedél nélküliség” értelmében a térségben igen ritka probléma, így ennek megelőzését, illetve a rehabilitáció feladatait az önkormányzat szükség esetén a szociális szolgálat keretében biztosítja, és ez a megoldás prognosztizálhatóan a jövőben is megfelel majd. Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés, és -ártalmatlanítás A helyi környezet- és természetvédelem feladatait az önkormányzat saját közterület-felügyeletével biztosítja, vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási feladatait pedig szintén saját munkaszervezetén belül látja el. Az ivóvízellátást és a szennyvízelvezetést, - kezelést, ártalmatlanítást, azaz a csatornaszolgáltatást egyaránt a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) látja el, az önkormányzattal kötött szerződés alapján. A túlterhelt révfülöpi szennyvíztisztító mű bővítése jelenleg folyamatban van, térségi megoldással ellátja Balatonszepezd, Kővágóörs és Zánka igényeit is, elkészülte után megfelelve a várossá válással remélhetően megnövekvő gazdasági tevékenységből származó követelményeknek is. Z. É. MŰHELY KFT.

34


20 14. F E B R UÁ R H Ó

1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok Révfülöp a Balatoni-Riviéra kistáj nyugati szélén, a Balaton partján, a Káli-medencét délről határoló, 276m magas Fülöp-hegy déli lábánál helyezkedik el. A hegy déli lejtőjén található a festői szépségű Révfülöp, az észak Balaton part középvidékének legdinamikusabban fejlődő, ideális természeti adottságokkal rendelkező tóparti üdülőhelye. A terület geológiai érdekessége a Fülöp-hegy déli lábánál felszínre bukkanó — a helybeliek által peresztegnek nevezett - hazánk legrégebbi kőzete, a kb. 400 millió éves agyag pala, azaz fillit Jellegzetes kőzet a permi vörös homokkő is, amely fagyálló és jól faragható, s ezért a környék kedvelt építőanyaga. Ez utóbbinak a hegyoldalon található málladékos része - mivel ásványi anyagokban igen gazdag - a szőlőművelés kedvező adottságait biztosítja. A 274 méter magas Fülöp-hegy lábánál létrejött ősi település nemcsak a Káli-medence déli bejárata, hanem a túlpartra vezető vízi út ősi révhelye is. A révátkelés a 18. század közepétől indult újra. Fürdőhelyi fejlődése a szőlőket kipusztító 19. század végi filoxéravész utón kezdődött, és 1943-ban a település önállóvá válásához vezetett. Révfülöp üdülőhelyi kínálatát hagyományosan már egy évszázada a Balaton tavi fürdőturizmus határozza meg, amelyet csekély mértékben a természeti környezet szépsége kínálta turisztikai lehetőségek valamint a bor- és gasztronómiai szolgáltatások egészítenek ki. Balaton tavunk nagy kiterjedésű, de sekély vize a tóparti településeken érezteti kedvező időjárási hatását. Ennek következtében Révfülöp környékén a levegő valamivel páradúsabb, mint máshol, a nyár kellemesebb, a tél enyhébb s kissé a mediterrán jelleg érvényesül. A mérsékelt éghajlati övi térségben a csekély vízmélység következtében hiányzik a víz állandó hőrétegzettsége, azaz a víztömeg lényegében egyszerre melegszik fel és hűl le. A tavaszi felmelegedés már májusban fürdésre alkalmassá teszi a vizet, melynek hőmérséklete a nyári hónapokban átlagosan 21 -25 Celsius fok között mozog. A településen két modern strand nyújt lehetőséget a fürdésre. A családias hangulatú Szigeti strand közelmúltban átadott tájba simuló fogadó létesítménye lombos fák között húzódik meg. A Császtai strand az óriás csúszdával, a homokröplabda pályával a fiatalok kedvelt fürdőhelye is. 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet Természeti adottságai következtében terület-, ill. tájhasználatában a Balaton-parttal párhuzamos szerkezet alakult ki, településszerkezete négy jól elhatárolható szerkezeti egységre osztható:  a Balaton és 71.sz. út közötti rész  az alacsonyabb térszinteken a beépítésre szánt területek zónája  a Fülöp-hegy lejtőin levő történelmi szőlőterületek és  a Fülöp-hegy felső harmadában, a meredekebb területeken kialakult természetközeli erdőterületek. A jellemzően nem beépített településszerkezeti egységek tájhasználata az alábbiakkal jellemezhető: A parti sáv kedvező módon jellemzően zöldfelületi jellegű (területhasználatának értékelését Isd. a Zöldfelületek fejezetben) A belterület és a Fülöp-hegy magasabb részein levő erdőterületek közötti volt zártkerti területek, amely tájhasználat szempontjából további két területrészre osztható; a gerinchez, az erdőterülethez közelebbi meredekebb részeken inkább a gyep művelési ág és a spontán beerdősülés jellemző, a „hegyderék" hagyományosan a szőlőművelés területe. A Fülöp-hegy lejtőin már a kora középkorban szőlőművelés folyt. A természeti adottságok következtében itt mindig igen kiváló minőségű borokat termesztettek, a borok „tájjellegűek, tüzesek, élénk savakkal, zamatosak, testesek". Révfülöp 1. oszt. szőlőkataszteri területei a történelmi

Z. É. MŰHELY KFT.

35


20 14. F E B R UÁ R H Ó

Badacsonyi borvidék területei. Jellemző borfajták: Szürkebarát, Olaszrizling, Kéknyelű, Tramini, Muscat Ottonel, Rajnai Rizling, Chardonnay. A gyönyörű kilátást adó szőlőterületeken az elmúlt évtizedekben a tájkaraktert kedvezőtlenül befolyásoló folyamatok is kialakultak. A szőlőként nyilvántartott területek nagy hányadán nem folyik szőlőtermesztés, a belterülethez közelebbi területeken üdülési és lakófunkciójú épületek is megjelentek. A szőlőhegy napjainkban vegyes beépítésű és használatú, inkább üdülőjellegű tájhasználattal. (2000ben már Révfülöp megalakulásához, 1961-hez viszonyítva a szőlőterületek aránya cca. egytizedére csökkent (101,5 ha-ról 11,5ha-ra)) Az 1983-ban a VÁTI által készített zártkert rendezési terv készítése idején is már a Fülöphegy lejtőjén az előbbiekben ismertetett tájhasználat volt a jellemző, amelynek következtében a rendezési terv a hegygerinc alatti területeket a zártkerti területekből való kizárásra javasolta, ami ismereteink meg is történt, legalábbis építéshatósági szempontból az eltelt időszakban így tekintették a területet. A kert övezetben maradt területeken legalább 1500m2 nagyságú területeken 20-30m2 közötti nagyságú gazdasági épületek elhelyezésére nyílt lehetőség. Az Fülöp-hegy felső harmadát borító erdőterület jelentős tájképet gazdagító elem. A térség a Balatonicum flórajárásba tartozik, jellegzetesebb erdőtársulásai: a molyhos tölgyesek (OrnoQuercetum), a gyertyános tölgyesek (Querco-Carpinetum), valamint a cserszömörcés karsztbokorerdők (Querco pubescenti-Cotinetum balatonicum).

1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A Balaton Törvény Területrendezési Terve Révfülöp területén belül lehatárolja a „Térségi jelentőségű tájképvédelmi területeket”. Ez a települési területtől északra húzódó sáv, mely a település és az erdő között található. Táji értékek közé az elsősorban tájképi vagy településtörténeti szempontból jelentős természeti és művi értékeket soroljuk.  Védendő tájhasználatú terület: - Badacsonyi borvidék szőlőterületei - Fülöp-hegy erdőterületei  Egyedi tájértékek: - vallási emlék: a Kővágóőrsre vezető út mellett, a 1423 hrsz.-ú területen álló kőkereszt, - agrártörténeti emlék: présházak, borházak a szőlőhegyen - közlekedéssel összefüggő tájérték: révátkelő - történelmi személlyel kapcsolatos emlék: Egy idegenforgalmi céltelepülés esetén, mint amilyen Révfülöp is a látvány, mint vonzótényező döntő szempont lehet a szükséges tájrendezési intézkedések meghatározásakor. Révfülöp változó terepadottságai több helyen is lehetőséget biztosítanak arra, hogy rálássunk az alacsonyabban fekvő részekre, és igen változó, impozáns tájképi megjelenéseket tárnak fel. Jellemzően kedvező látványt biztosító pontok: - A nemrégiben, környezetbe illő módon átépítésre került kilátó, amely 360º-os körpanorámát biztosít. Tiszta időben rálátást nyújt a Badacsony-ra, és a túlparton fekvő Balatonboglárra is. - A domborzati adottságoknak köszönhetően a szőlőhegy délre tájolt pincéiből is kedvező kilátás nyílik a Balatonra, a túlpart sziluettjére és a DNy felé nézőkből a Badacsonyra is. Itt kell megemlíteni, hogy a szép kilátás már a korábbi időkben is meghatározó volt Révfülöpön. Az

Z. É. MŰHELY KFT.

36


20 14. F E B R UÁ R H Ó

erre járó turisták „követelték", hogy kijelölt közutakon tudjanak felmenni a szőlőhegyekre, és onnan csodálhassák a panorámát, amelyhez -közérdek lévén- a hegyközség is hozzájárult. - A Szőlő utca mivel onnan még át lehet látni a település beépített területei fölött - Főként a település délnyugati részén több zsákutca is kifut a partig, amelyekből szintén kedvező kilátás nyílik a part és a Balaton irányában. - A parti sétány lehetőséget biztosít a mozgás közben történő szemlélődésre; egész vonala kedvező kilátást biztosít a Balatonra. - A hajóállomás mólója és a fejlesztendő közpark területe, amelyek „félszigetszerűen" mélyednek be. Nemcsak a településről feltárulkozó látvány, hanem a település élő- és élettelen tájalkotó elemei alkotta együttes is meghatározó, amely leginkább a Balatonról ad egységes megjelenést. Innen jól látható, hogy az üdülési használat ellenére is harmonikus egységben maradt a szerkezet: a legmagasabb térszíneken erdők, alattuk a történelmi borvidék szőlőterületei, majd a parthoz legközelebb lakóterületek fekszenek. Ez a struktúra igen kedvező látványt adott, ami a hagyományosan szölőmüvelésű területeken megjelenő építési igényeknek köszönhetően kezd átalakulni. 1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Révfülöp közigazgatási határán belül a Balaton teljes területe és partvonala nemzetközi jelentőségű oltalom alatt áll, vagyis a NATURA 2000 területek közé tartozik. A Balaton kiemelt jelentőségű természetmegőrzési, és különleges madárvédelmi terület. (azonosítója: HUBF30002). A Balaton 1989-től Ramsari területté lett nyilvánítva. A Ramsari egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen a vízimadarak tartózkodási helyéről gondoskodik. A Balaton az egyetlen hazai időszakos Ramsari területünk. Minden év október 1–től a következő év április 30-ig biztosítani kell a tavon tartózkodó vízimadarak zavartalanságát. Révfülöp Nagyközség délnyugati részén egy kis partmenti szakasz tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez. Természeti értéket képviselnek a település keleti szélén lévő Csuki erdőben az epergyöngyike. Tavaszi verőfényben, március és április hónapokban egyedülálló epergyöngyike virágszőnyeg tárul szemünk elé. E kora tavaszi védett vadvirág tömeges előfordulása országosan is kiemelkedő - bár kevésbé látványos - értékes botanikai érdekesség.

Z. É. MŰHELY KFT.

37


20 14. F E B R UÁ R H Ó

Révfülöp Nagyközség természetvédelmi rendszere (Forrás: TIR)

1.12.3.3. Ökológiai hálózat Az ábra mutatja be, hogy Révfülöp közigazgatási területén, hogy mely területek tartoznak a Nemzeti ökológiai hálózatterületei közé. Az északon található erdőterület, és a Balaton a magterület részét képezik. Ökológiai folyosó és pufferterület nem található a településen.

1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei, azok értékelése Révfülöp zöldfelületi elemei a település közigazgatási területének É-i és D-i részén, a külterület magasabb térszínein, a dombtetőkön, valamint a Balaton partján csoportosulnak. A két zöldfelületi sáv: az erdőterület és a partmenti zöldfelületek között zöldfelületi elemekkel csak szigetszerűen és csak néhány helyen találkozhatunk, így összefüggő települési zöldfelületi rendszerről nem beszélhetünk. A belterület ennek megfelelően zöldfelületi ellátottság szempontjából két, egymástól jól elhatárolható területre osztható:  a Balaton partvonala és a 71.sz. út közötti, zöldfelületi elemekben gazdag területre és  a 71.sz. úttól É-ra lévő, zöldfelületi elemekkel gyéren ellátott területre. PARTMENTI ZÖLDFELÜLETEK ÉRTÉKELÉSE Ökológiai, tájképi és idegenforgalmi szempontból is kedvező adottság, hogy a Balaton partja megőrizte zöldfelületi jellegét. Igaz a természetközeli vízparti növénytársulások már csak kis területre koncentrálódnak, s a természetközeli növényzet (nádasok) területe is fokozatosan csökken, a partot végig zöldfelületi elemek kísérik, ami vízvédelmi, tájképvédelmi és turisztikai szempontból is kedvező hasznosítást jelent. A Balaton partján végig húzódó zöldfelületi sávot - a már említett természetközeli növényzet mellett - a zöldfelületi elemek széles tárháza (közpark, zöldfelületi intézmények, intézménykertek) gazdagítják. A Balaton part zöldfelületi ellátottsága nyújtotta kedvező adottsággal szemben azonban az egyes zöldfelületi elemek állapota, megjelenése több esetben kifogásolható.

Z. É. MŰHELY KFT.

38


20 14. F E B R UÁ R H Ó

 KÖZPARK A településnek egyetlen közparkja van, mely a kikötő mellett található, elsősorban pihenésre, díszítésre szolgál. A közpark növényzettel gazdagon ellátott, gondozott terület, ám kerti berendezései (padok, pergolák) már a mai igényeknek kevésbé felelnek meg. A zöldterület felújítására, korszerűsítésére igény és törekvés is mutatkozik, melynek bizonyítékaként a zöldterület hangsúlyos elemére, a rózsakertre készült rekonstrukciós terv említhető.  ZÖLDFELÜLETI INTÉZMÉNYEK Zöldfelületi intézmények közé tartoznak a sportpálya, a strandok, valamint a kemping. A sportpálya a révfülöpi kikötő mellett található, meglehetősen szegényes zöldfelületi kialakítású, még kiaknázatlan terület, mely frekventált elhelyezkedése révén a település zöldfelületeiről alkotott képet jelentős mértékben befolyásolja. A strandok közül az ún. Szigeti strand rendezett, tájba illő megjelenésű, fásított terület, a Császtai strand viszont kevésbé alkot harmonikus képet környezetével, fás növényzettel alig rendelkező terület. A kemping kedvező megjelenésű, telepített növényzettel jól lefedett, azonban területén a Balaton partszakaszának egy részét a természetközeli nádas területek rovására építették ki.  INTÉZMÉNYKERTEK Intézménykertek közé tartoznak a part mentén az üdülőterületek kertjei, így a Miniszterelnöki Hivatal üdülőterületének kertje, valamint a kemping szomszédságában található üdülő kertje. Mindkét kert rendezett megjelenésű, zöldfelülettel jól ellátott terület, a növényzet tömegét zömében középkorú (3050 éves) lombhullató fás növények alkotják.  TERMÉSZETKÖZELI NÖVÉNYZET Jelentősebb kiterjedésű természetközeli növényzettel a település parti sávjának Ny-i részén találkozhatunk. A főként nádasból és vízparti növényekvől álló növényzet egy része természetvédelmi oltalom alatt áll, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó terület. Természetközeli nádas foltokkal a parti sáv többi részén is találkozhatunk, ezek kiterjedése azonban a légifotók tanúsága szerint az utóbbi időben jelentősen csökkent. A TELEPÜLÉSI ZÓNA ZÖLDFELÜLETEINEK ÉRTÉKELÉSE A belterület parttól távolabbi területein zöldfelületekkel alig találkozhatunk, mely részben természetes, hiszen a település adottságaiból (tóparti üdülőterület) adódóan a zöldfelületek a partmenti területeken alakultak ki, ugyanakkor kedvezőtlen adottság, hiszen a parttól távolabb élők napi rekreációs igényeinek kielégítése így nem biztosított. Kiterjedését és ökológiai értékét tekintve legjelentősebb zöldfelületi elem a belterület K-i határában található erdő, valamint a Miniszterelnöki Hivatal üdülőterülete, melyek növényborítottsága közel 100 %os. További jelentékenyebb zöldfelülettel csupán a nagyobb üdülők kertjeiben találkozhatunk, közpark, közkert a belterület ezen részén nem található, csupán kisebb játékkertek (a Polgármesteri Hivatal mellett), pihenőhelyek (a 71. sz. út mentén) alakultak ki. Fasorok, útmenti zöldfelületek a belterületen szintén nem találhatók, mivel zöldfelületi sáv kialakítását az utcák szűk keresztmetszete többnyire nem teszi lehetővé. Csupán a 71.sz. út környezetére jellemző a kiteresedés, a zöldfelületi hasznosítás azonban itt sem terjedt el, fás növényzet mindössze az út és a vasút között, a kemping melletti szakaszon található, a többi terület kopár, kedvezőtlen megjelenésű.

Z. É. MŰHELY KFT.

39


20 14. F E B R UÁ R H Ó

Révfülöp üzemtervezett erdői (Forrás: erdoterkep.nebih.gov.hu)

1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata (a település szerkezete, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek) 1.14.5. Az építmények vizsgálata ( településkarakter) 1.14.6. Az épített környezet értékei (településszerkezet történeti kialakulása, régészeti terület, védett épített környezet, helyi védelem) 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái Településszerkezet A nagyközség településszerkezetét a domborzati, természeti adottságok, mint helyi adottságok és a település elhelyezkedéséből, helyzeti energiáiból adódó épített környezeti, infrastrukturális elemek egyaránt formálják. A hálózati infrastruktúra szempontjából a 71. számú főút rendelkezik szerkezetformáló erővel, mely erős tagolódást eredményez a településszövetben. A nagyközséget e tekintetben általános észak-dél megosztottság jellemzi, melynek oka többek között (az előző tényezőkön kívül), hogy Révfülöp 1943 előtt egy települést alkotott az északra található Kővágóörssel. A fenti jellemzők alapján összességében a települést négy elkülönülő szegmensre lehet tagolni:  Nagyközség déli része, a Balaton és a 71. számú főút közötti terület a természeti adottságokon alapuló rekreációs és szabadidős tevékenységekre épít. E területet szezonálisan jelentős jövedelemtermelő képesség jellemzi a strandfürdő és a szórakozóhelyek, illetve az egyéb kereskedelmi szolgáltatások megtelepedése révén. Révfülöp település évszázados múltjához tartozik a hajózás, a révkikötő a település egyik történelmi időkre visszavezethető stratégiai fejlődési pontja. A révközlekedés a török pusztításokat követően 1752-ben indult újra, s 1779-ben révházról is megemlékeznek a korabeli források. A kikötő napjainkban is a település egyik központi része.

Z. É. MŰHELY KFT.

40


 



20 14. F E B R UÁ R H Ó

A 71. számú főúttól északra sűrűn beépített lakó és pihenő övezet található, középületekkel, szolgáltató egységekkel, melyek a település igazgatási és térségi szintű, központi jellegű funkcióinak adnak helyet. A település északi részén, a Fülöp-hegy lankáin az egykori szőlőterületek találhatók. E településrész kialakulásában a kulcsszerepe van a domborzati és talajadottságoknak, a kiváló szőlő művelési adottságok sajátos szerkezeti elemet képeznek a településszövetben. Hasonlóan számos Balaton-parti területhez, a kisparcellákon elhelyezkedő szőlőterületek nagy része mára üdülőterületekké alakult, a szőlő területek mára egytizedére csökkentek, a település területének csupán 1,1 %-át (11,5 hektár) teszik ki. A Fülöp-hegy felső szegmenségben természet közeli erdőterületek találhatók.

Révfülöp történelmi épített emlékei Révfülöp határában a Balaton-felvidéki Árpád-kori magyar építészetének egyik különleges emléke, a XII-XIII. században épült egykori Ecsér falu impozáns háromhajós falusi templomának romjai láthatók. Ecsér a mai Révfülöp határában lévő középkori falu volt, amelyet a törökök a XVI. században elpusztítottak, amely falu és templom maradványokat napjainkra feltárták. Révfülöp épített környezete A beépítést a földszint, illetve a földszint és tetőteres, valamint boltpincés tájba-, környezetbe és terepbe illesztett épülettömegek jellemzik. Révfülöpön a természeti és környezeti adottságok maguktól teremtették meg a településképet, amely során a kialakításra kerülő épületek (lakó, üdülő, gazdasági), építmények (boltpince) jellemzően tájbaillesztve, a tájképi adottságok megőrzése mellett a Balaton-felvidéki építészeti hagyományok is megjelennek a településen tradicionális formavilágukkal és anyaghasználatukkal. A településképi építészeti megjelenést a település magas zöldfelületi fedettsége és intenzív növényállománya még jobban kiemeli. A településen a hagyományos szőlőkultúra, valamint a pihenést szolgáló üdülő- és lakófunkció elemei egyaránt megtalálhatók. Sajátos hangulatot nyújtanak a kirándulók, a sétálgatok számára a helyi század eleji faverandáí villák épületei, a Villa Filip tér új építményei, és a parti – a Császtai- és a Szigeti strandok közötti - vízparti sétányok nyugalmat sugárzó környezete is. A szép környezet, a kellemes klíma és vízhőmérséklet mellett színvonalas strandok, kiépített infrastruktúra, több szálloda, panzió, egyházi konferencia-központ, nemzetközi díjas kemping, valamint igényes és magas szintű szolgáltatási kultúra és vendégszeretet jellemzi a települést. Révfülöp településközpontjának színfoltja a hagyományos és klasszicista stílusjegyeket is ötvöző községháza épülete. Révfülöp meglehetősen terjengős település központja az elmúlt 20-30 év fejlesztéseinek a nyomán a Villa Filip téren és szűkebb környezetében alakult ki. Itt épült meg az elmúlt évtizedben a városházi igényeket is kielégítő új községháza, amelynek épülete jelenleg több szociális közszolgáltatásnak is helyet ad. Itt működik több az orvosi rendelő és a gyógyszertár, valamint a posta, és itt kapott helyet a település evangélikus temploma, valamint – országos jelentőségű intézményként – az egykori általános iskolából létrehozott, hozzá csatlakozó Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ, és több kiskereskedelmi egység, is. A településközpont további üres területekkel rendelkezik, így az intézményhálózat esetleges továbbfejlesztése előtt nem állnak területi akadályok. Látnivalók, műemlékek Békakirály - bronz ivókút. Raffay Béla szobrászművész 1994-ben készített és átadott alkotása. (A mólóhoz vezető sétány mellett.) Czigány Károly emlékoszlop. A helyi fürdőkultúra apostolának Czigány Károly (1832-1893) ügyvédírónak a Balatoni Szövetség által 1912-ben állított emléke. (A kikötő melletti parkban.)

Z. É. MŰHELY KFT.

41


20 14. F E B R UÁ R H Ó

Fülöp falu templomromja. Révfülöp belterületén a vasútállomás mellett lévő Sziget nevű településrészen találjuk a középkori Fülöp falu templomának helyreállított romjait. Egyhajós egyenes szentélyzáródású, keletéit, nyugati és déli bejáratú építmény. Szentélyének déli oldalához sekrestye csatlakozott. A hajót valószínűleg síkfödém, a szentélyt és a sekrestyét dongaboltozat fedte. A hajó Mai a diadalívvel és a felette emelkedő oromfallal együtt majdnem eredeti magasságban maradt fent. A nyugati falban lévő bejárat gazdag bélletű, félköríves vörös homokkőből készült íves kapu. A hajó északkeleti szögletében falazott mellékoltár volt, felette kis hasítékablak. A templomról okleveles adat nem ismert. Valószínűleg a jelentős birtokokkal rendelkező tihanyi apátság építtette. 1953-ban Gerő László tervei alapján helyreállították, 2000-2001-ben felújították. Honismereti Gyűjtemény. (Halász u. 6.) A település több évtizede fennálló, 1991-től hivatalos múzeumi gyűjteménye, benne „... a világ egyik legszebb tája" állandó hely- és fürdőtörténeti kiállítással. Kikötői emlékrelief. A móló bejáratánál, az 1912-ben épült egykori kikötő-kaszinó falán a II. világháború idején a Kelén és Tünde hajókat a felrobbantás elől víz alá süllyesztők hősies tettére emlékező 1983-ban elhelyezett emlékreliefje látható. (Pattantyús József alkotása.) Millenniumi-kilátó. A Fülöp-hegy tetején 2001 augusztusában felavatott csodálatos balatoni panorámát nyújtó kilátó. Ottava-család emlékműve. A Káli úton lévő katolikus templom plébániája előtt található az Ottava házaspár I. világháborúban hősi halált fiának, Ottava Gábornak Rápolthy Lajos szobrász által készítette fehér márványszobra. Római katolikus templomrom. A koraközépkori Fülöp falu 13. században vöröskőből épített román stílusú templomának helyreállított műemléki rontja. (A vasútállomással szemben.) Tóparti Galéria (Halász u.) Nyáron időszaki kertművészeti kiállítások helyszíne. Az épített környezet problémái Összességében megállapíthatjuk tehát, hogy vonzerő területén problémát okoz az egysíkúság, a Balatonra épülés. Ez önmagában nem lenne probléma, de fejlesztések nélkül a mai kor embere számára a Balaton a régi formájában nem kellően vonzó úticél. Alapjában tehát a település a vonzerők révén szorul fejlesztésre. Településképi, településkarakteri problémát okoz a település főútja, valamint a partmentén a funkció nélkül maradt, használaton kívüli, leromlott műszaki állapotú ingatlanok látványa. Révfülöp nem rendelkezik a település épített környezetének védelmét biztosító és szabályozó helyi értékvédelmi rendelettel. 1.15.

Közlekedés

1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Révfülöpöt az országos közúti és kötöttpályás közlekedési hálózatokhoz a településen K-Ny-i irányban áthaladó főút (71sz.) és vasútvonal (Székesfehérvár-Tapolca) kapcsolja. Mind a főúton, mind a vasútvonalon keresztül Révfülöp lényegében az ország bármelyik pontjából elérhető. Fontos kistérségi kapcsolatokat biztosít a Révfülöpön áthaladó két országos mellékút. A 7314j. Révfülöp-Köveskál összekötő út a Káli-medence egyik jelentős közlekedési tengelye (a 73125j. bekötőút is ehhez kapcsolódik). A település kerékpáros „főúton” is megközelíthető, az országos kerékpárút törzshálózat részét képező balatoni kerékpárút, a 71sz. főút mentén, átvezet Révfülöpön is. Légi úton legközelebb a sármelléki repülőtéren keresztül érhető el Révfülöp, és bár a repülőtér közúti kapcsolatai egyelőre még nem a legjobbak, Révfülöpből kb. 60 perc alatt a repülőtérre lehet érni. Ahhoz képest, hogy Balaton parti településről van szó, közforgalmú hajóközlekedéssel Révfülöp viszonylag gyengén ellátott, közvetlen hajójárat innen csak Balatonboglárra van. A hajóállomás épülete viszont nagyon szép.

Z. É. MŰHELY KFT.

42


20 14. F E B R UÁ R H Ó

1.15.2. Közúti közlekedés Országos utak Révfülöp fő közúti közlekedési tengelyét a rajta keresztül haladó 71sz. főút, valamint a 7314sz. és 73125sz. országos mellékutak alkotják. A 71sz. út a Balatonnal párhuzamos kapcsolati irányt biztosítja, míg a másik két út a települést a Káli medencével kapcsolja össze. Az országos utakkal kapcsolatos lényegi változás a hatályos településrendezési terv elkészülte óta nem történt. Az utak kiépítettsége, megjelenése továbbra is a Balaton parti településekre általánosan jellemző képnek megfelelő. A 71sz. főút (és a vasút) itt is elvágja az ősi településmagot magától a tótól, és a tópartra települt üdülő részektől, kikötőtől, strandtól. A 7314j. út változatlanul a régi településmag szélén haladva, a központban csatlakozik a főúthoz, és nem került át (a korábbi javaslatnak megfelelően) a legalább magát a településközpontot elkerülő 73125j. út nyomvonalára. Forgalomtechnikailag mindegyik út települési átkelési szakasza és csomópontjaik is elfogadhatóak, a főúthálózaton a közúti közlekedés szempontjából összességében nincs jelentősebb probléma, bár a forgalom mintegy a másfél-kétszeresére nőtt. Változatlanul érvényesek viszont a hatályos tervben szereplő megállapítások, miszerint kedvezőtlen, hogy az országos utak megjelenésében, működésében az átmenő forgalmi tengely jelleg érvényesül elsődlegesen, szemben a települési főutca jelleggel. A település életét, különösen az üdülési szezonban, kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a 71sz főútnál szinte semmi nem érzékelteti azt, hogy számottevő, jelentős részben keresztirányú gyalogos forgalmú belterületre érünk. Az út menti létesítmények működéséhez hozzátartoznának a szélesebb, igényesebb kialakítású gyalogos felületek, helyenként a szegély melletti parkolás, az úttesten áthúzódó terek. A jelenlegi állapot ezzel éppen ellentétes, a gyalogos felüljárók is tulajdonképpen ezt jelzik. Helyi utak A település belső közlekedését szolgáló helyi úthálózattal kapcsolatban lényegében továbbra is fennállnak a hatályos településrendezési tervben megállapított problémák. A vasúttól északra lévő és a parti részek jármű kapcsolatát most is csak két út biztosítja, mindkettő fénysorompós átjáróval keresztezi a vasutat. Tekintve a parti rész keskenységét, korlátozott használatát és a szűkös parkolási lehetőségeket mégsem ez okozza a legnagyobb gondokat. A komolyabb problémát továbbra is a vasúttól északra lévő, azon belül is a Káli út és Kacsajtosi út közötti terület utcahálózata jelenti. Ennek a területnek a rétegvonalakkal párhuzamos úthálózata ritka, az utak nagyon keskenyek. A rétegvonalakra merőleges hálózat sűrűbb, de jellemzően szintén nagyon keskeny, sok a zsákutca. A terepadottságok és a meglévő beépítések nehezítik a megfelelő utcahálózat kialakítását, de a legfontosabb feladat jelenleg is a rétegvonallal párhuzamos úthálózat bővítése. Továbbra is gondot okoz a kiskerti területek úthálózata is. Ezek az útvonalak a legtöbb esetben vízmosások helyén alakultak ki, és ezért mély bevágásban vannak. A biztonságos közlekedés érdekében szükség lehet minimális útszélesítésre, a legszűkebb szakaszokon a kétirányú forgalom számára kitérőket kell kialakítani. Az utóbbi években előtérbe került a magánutak kialakítása/felhasználása szabályozásának igénye, erre Révfülöpön is szükség lehet, mivel, főként a kiskerti területrészen, a közlekedést helyenként csak magánutak biztosítják. 1.15.3.

Közösségi közlekedés

1.15.3.1. K özúti közösségi közlekedés A közúti tömegközlekedést jelenleg is a helyközi autóbuszjáratok biztosítják. A Káli úton közlekedő autóbuszjáratok megállói nagyrészt öbölben vannak. A vasútállomás közelében kis autóbusz állomás található.

Z. É. MŰHELY KFT.

43


20 14. F E B R UÁ R H Ó

1.15.3.2. K ötöttpályás tömegközlekedés A 71sz. főúttal közel párhuzamosan halad keresztül a településen a Székesfehérvár-Tapolca vasútvonal. A vasútvonalon két helyen van fénysorompós vasúti keresztezés. Az állomás elég csúnya, viszonylag új épület, jó lenne valamilyen formában a településképhez illeszteni. A vasútvonallal, ill. a vasútállomással kapcsolatban terület-igénybevétellel járó fejlesztés továbbra sem várható. Újabb szintbeli keresztezés nem létesíthető, a meglévők megtarthatóak. A vasút mellett a szélső vágánytól számított 50-50 méteres védőtávolság van érvényben. 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A településen jelentősebb önálló gyalogos és kerékpáros létesítmények is vannak. A gyalogos közlekedés legfőbb tere a szép parti sétány, és az odavezető utca. A vasútállomásnál és a Kacsajtosi útnál gyalogos felüljáró vezet át a 71sz. úton és a vasúton. A felüljárók kétségtelenül hasznosak, bár nem túlságosan szépek, és az idősek, gyermekkocsisok, mozgáskorlátozottak számára nehezen használhatók. A gyalogos felületek esztétikailag nem mindenütt vannak azon a szinten, amit a nagyon szép táji, és a sok helyen szintén nagyon szép épített környezet inspirálna. A település jelentős részén, a vasúttal párhuzamosan szépen kiépült a Balaton körüli kerékpárút révfülöpi szakasza. A hiányzó részen a biciklisták a parti sétányon kerékpározhatnak. 1.15.5.

Parkolás

A településen jelentősebb parkolási igény, az általános balatoni helyzetnek megfelelően, főleg a rövid főidényben jelentkezik. Több viszonylag nagyobb parkolót is kialakítottak. A parti részen a strandoknál és a kikötő közelében, a 71sz. út környezetében a vasútállomás két oldalán és a Csárda utcánál vannak a nagyobb parkolók. A meglévő nagyobb közterületi parkolók mellett újabbak kialakítására továbbra is szükség lehet, elsősorban a Császtai strand, a kikötő, és a Tervhivatali strand környezetében. A közterületi parkolást azonban most is csak a meglévő, vagy funkcióváltással létrejövő új létesítményeknél célszerű engedélyezni. 1.16.

Közművesítés (Víziközművek, energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek), elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények)

A közműfejlesztés kettős igényt szolgál, egyrészt cél a település lakosságának és az üdülőknek a komfort igényének a kielégítése az urbánus életkörülmény biztosításával, másrészt a környezet védelmét, a környezeti állapot javítását kell biztosítani. Ez utóbbi igényel jelentősebb közműfejlesztést. Révfülöp közvetlen a Balaton partján fekszik nyílt karsztvíz bázis felett, így területe fokozottan érzékeny vízbázis védelmi és a Balaton vízminőségének védelmi szempontból. A vizek védelmének biztosításához a közművesítés kiépítésének kiemelt a szerepe. A vízbázis védelméhez a szennyvizek szakszerű kezelésével, a Balaton vízminőségének védelmére különös tekintettel a település topográfiai adottságaira a csapadékvíz elvezetésének kiépítésével lehet hozzájárulni. A település belterületén a teljes közműellátás kiépítésre került, de külterületének beépítéssel rendelkező üdülőházas telkei számára jellemzően a részleges közműellátás áll rendelkezésre. A volt zártkertes területen előfordulnak telkeken keresztül haladó magán vízvezetékek is, amellyel a közüzemi vízhálózattól távolabbra eső telkek ivóvíz ellátását is megoldották.

Z. É. MŰHELY KFT.

44


20 14. F E B R UÁ R H Ó

A részleges közművesítésű területen kiépítették a közüzemi vízellátást is, miközben a szennyvíz közcsatornás elvezetését nem oldották meg. Ezeken a telkeken keletkező szennyvizeket bár szigorúan vízzáró medencékben kellene összegyűjteni, jellemzően ezek a medencék szikkasztóként üzemelnek, jelentős szennyezést, vízbázis veszélyeztetést okozva és a Balaton vízminőségét is veszélyeztetve. A szennyezés mértéke pontosan számszerűsíthető, mivel pontosan mért a közüzemű vízhálózattal kiszolgáltatott víz mennyisége és a közcsatorna hálózattal elvezetett szennyvíz, valamint a szippantással a telepre szállított szennyvíz mennyisége. Ezen adatok közötti szennyvízmennyiség kezeletlenül a talajban szikkad el, amely mennyiség az üdülési időszakban, az üdülőházas telkeknél elérheti a napi 180 m3-t is. A település topográfiai viszonyai mellett a domboldalon elszikkasztott vizek az alatta fekvő ingatlanok állékonyságát is veszélyeztetik. Közműveket érintően ezért a legfontosabb fejlesztési igény a szennyvíz közcsatorna hálózat fejlesztése. Fejlesztési igény a közüzemi vízszolgáltatás fejlesztése is, de ezt csak a szennyvízhálózat kapcsolt fejlesztésével szabad megvalósítani, elkerülve a szennyvíz talajba szikkasztását okozó veszélyeztetést. A települést érintően koncepcionális közműfejlesztési igény a csapadékvíz elvezetésének igényesebb megoldása és mivel közvetlen befogadó a Balaton, a vízbevezetések előtt hordalékfogó műtárgyak kiépítése. A hegyoldalról lezúduló vizek víz-visszatartási igényét és fékezését sem szabad figyelmen kívül hagyni a területet érintő súvadások elkerülése érdekében. A Balaton parti sávjának használatára készült korábbi javaslatok is felülvizsgálatra szorulnak, az utóbbi években tapasztalt balatoni vízszint ingadozás okozta hatásokra kiterjesztéssel. További koncepcionális igény, mivel a település legfőbb bevételi forrása az idegenforgalmi bevételéből ered, amelynek növelési lehetőségéhez a település környezeti állapotát és az arculatát kell javítani. A környezeti állapot javításához az utcafásítás igénye tartozik, amelynek megvalósítási lehetőségét korlátozza a csapadékvíz elvezetés jelenlegi kialakítási formája és a föld feletti oszlopokra fektetett hálózatok helyfoglalása. Mindkettő település szintű fejlesztést igényel. Meg kell említeni, hogy a közlekedés biztonságot, a közbiztonságot és a vagyon védelmét a közvilágítás mértékének a növelésével is növelni lehet. A jól kiépített és a legkisebb fényszennyezést okozó közvilágításnak a biztonságvédelmi funkción kívül arculat-építő hatása is lehet. Ezért a jelenleg kialakított közvilágításnak is koncepcionális fejlesztése szükséges. A településen, ahol az üdülési célú hasznosítás meghatározó, az elektronikus hírközlésnél a vezeték nélküli szolgáltatás igénybe vételi igénye fog tovább növekedni. Az ehhez szükséges, mai ismeretek melletti műszaki háttérként szolgáló antennák telepítési igényénél az egyes antennák megjelenésének a szigorúbb szabályozásával lehet a településképi igények kielégítése mellett az ellátás biztonságnövelést megoldani.

Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Révfülöpön - a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyéb településeihez hasonlóan - az idegenforgalom jelentősége, a Balaton közelsége magas követelményeket támaszt mind a település környezetminősége, mind a település tájképi, településképi megjelenése szempontjából. A tervezési területen ezért magas színvonalú, az átlagosnál kedvezőbb minőségű környezet biztosítása a cél, mely

Z. É. MŰHELY KFT.

45


20 14. F E B R UÁ R H Ó

 egyrészt a környezeti állapotra vonatkozó vizsgálatban feltárt kisebb szennyeződések, potenciális veszélyforrások megszüntetése, csökkentése révén,  másrészt szigorú környezeti feltételek megfogalmazásával és betartásával érhető el. 1.17.1. Felszíni és a felszín alatti vizek A Balatoni üdülőkörzet területén, különösen a partmenti települések esetében a környezetvédelem alapvető problémája a vízminőségvédelem: a víz minőségének védelme az ökoszisztéma megőrzése, a minőségi turizmus fejlesztése érdekében. Vízminőségvédelmi szempontból kiemelt feladat a Balatonpart még természetes, ill. természetközeli növényzetének, továbbá a part menti nádasok megőrzése. Az utóbbi két évtizedben a nádasok visszaszorulása, romlása felgyorsult. Teljes pusztulásuk egyrészt nagy gyorsasággal pusztítja a tó öntisztulásának képességét, másrészt az üdülési vonzerő nagymértékű csökkenését eredményezné. Újabb üdülési-, ill. egyéb létesítményeket a természetközeli partszakaszokon nem helyezhetők el. A településen a csatornahálózatra való rácsatlakozás lehetősége adott, új beépítésre szánt területek kialakítása, új épületek, létesítmények elhelyezése kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése biztosítható. A közigazgatási terület Dny-i részén levő regionális szennyvíztisztítótelep védőtávolsága 300m. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint Révfülöp közigazgatási területe a szennyeződésekre legérzékenyebb „fokozottan érzékeny terület” besorolású. A tervezési terület változatos, tagolt felszínű, erózió által veszélyeztetett. 1.17.2. Talaj A talaj állapotát veszélyeztető tényezők sok esetben megegyeznek a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető tényezőkkel. 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme A vizsgált terület levegő-szennyezettségi szempontból a 48/2006. (XII. 27.) KvVM rendelettel módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet Révfülöp közigazgatási területe az egyes légszennyező anyagokat tekintve a zóna csoportok az alábbiak:

Révfülöp

1

SO2

NO2

CO

PM10

Benzol

Talaj közeli ózon

F

F

F

E

F

O-I

PM10 PM10 PM10 Arzén Kadmium Nikkel F

F

F

PM10 Ólom

PM10 Benz(a)p irén

F

D

1

4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint B: a légszennyezettség a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt is meghaladja C: a légszennyezettség a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van D: a légszennyezettség a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van E: a légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van F: az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg O-I: a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket

Z. É. MŰHELY KFT.

46


20 14. F E B R UÁ R H Ó

A levegőtisztaság-védelem területén elsősorban nyári időszakban a 71.sz. út mentén alakulhat ki kedvezőtlen mértékű szénmonoxid és nitrogénoxid terhelés. A lakossági fűtésből, hőenergiafelhasználásból légtérbe kerülő káros anyagok mennyisége ettől jóval kevesebb. A lakossági földgázhasználat előtérbe kerülésével a lakossági fűtésből származó kéndioxid, korom és szilárd, nem toxikus por kibocsátás csökkent, viszont kis mértékben nőtt a nitrogénoxid kibocsátás. Ipari-, üzemi jellegű légszennyező forrás nincs a közigazgatási területen. 1.17.4. Környezeti zaj elleni védelem A tervezési területen környezeti zaj a közlekedésből származik. Közlekedésből várható környezeti zajszintek (dB): útszakaszok Nappal (6°°-22°°) Éjjel (22°°-6°°) LAeq(7,5)

LAeq(d,h)

LAeq(7,5)

LAeq(d,h)

71 sz. közút mentén

67,5

55-71

60

47,5-63,5

7314 sz. út (Káli út)

61

49,5-61,5

53,5

42-54

LAeq(7,5): egyenértékű A-hangnyomásszint az úttengelytől 7,5m-re LAeq(d,h): egyenértékű A-hangnyomásszint a beépítés előtt 2m-rel A 71.sz. út mentén a beépítés vonala rendkívül mozgalmas, az úttengelyéhez cca. 15m-nél közelebbi épületek előtt az egészséget károsító mérték feletti környezeti zajszint jellemző. A Káli út mentén a közlekedési zajterhelés nem magas. A vasúiból származó környezeti zaj közlekedési zajterheléstől alacsonyabb, azonban a nappali és az éjszakai zajterhelés között kisebb a különbség, mint a közút esetében. A 71.sz. út és a vasút közvetlenül érintkezik üdülő és lakóterülettel, így a közlekedésből származó zajés rezgéshatás szinte akadálytalanul éri azokat. Ezen környezeti adottság ellen környezetbeillő védekezés lehetőségeit zajméréseket követően akusztikai szakvéleményben kell feltárni. Révfülöpön ipari, üzemi jellegű környezeti zaj nem terheli a környezetet. 1.17.5. Hulladékkezelés A keletkező kommunális hulladékok szervezett gyűjtése és kezelése megoldott, hulladék a balatonfüredi regionális hulladéklerakóhelyen kerül elhelyezésre. A Balaton törvény alapján a település közigazgatási területén hulladékártalmatlanítók nem létesíthetők és a meglévők nem bővíthetők.

új hulladéklerakók és

A tervezési területen a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek csak abban az esetben engedélyezhetők, ha azok a lakosság, ill. üdülők alapfokú ellátásához kapcsolódnak (pl. gyógyszertár, fotólabor, kozmetika stb.). A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályok szerint, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

Z. É. MŰHELY KFT.

47


20 14. F E B R UÁ R H Ó

2. Helyzetelemző munkarész és 3. Helyzetértékelő munkarész 3.1. A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS KITŰZÖTT IRÁNYELVEI, CÉLKITŰZÉSEI, FELADATAI

RÉVFÜLÖP NAGYKÖZSÉG HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA:

54/2002.(V.8)

SZ.

HATÁROZATÁVAL

ELFOGADOTT

Kiemelt célkitűzései és eszközei az alábbiak:  Turizmus minőségi fejlesztése: családi turizmus, szezonnyújtó programkínálat (konferencia, víziturizmus, borturizmus. Eszközei: területi fejlesztések, településkép javítás, táji- és művi érték megőrzés és bemutatás.  Térszerkezeti helyzet előnyeinek kihasználása (kistérségi intézményhálózat-fejlesztés, közlekedési kapcsolatok javítása)  a település egyéni szerepének meghatározása a térségben (hosszan elnyúló Balaton part adta lehetőségek és hegyvidéki területek fejlesztése). Legfontosabb településfejlesztési feladatai az alábbiak:  Településszerkezeti és Szabályozási terv elkészítései,  Helyi értékvédelmi rendelet készítése,  Helyi természetvédelmi területek pontos lehatárolása,  70 sz. közút belterületi szakaszának kiépítése, közterek kialakítása,  csapadékvízelvezetés megoldása.

RÉVFÜLÖP ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA (2011-2014) SZERINTI ELSŐDLEGES CÉLKITŰZÉSEI:           

Térségi feladatellátás – mikró körzeti területi központ. Szociális ellátás fejlesztése. Közterületek és infrastruktúrafejlesztés. Kulturális, oktatási és igazgatási intézményrendszer fejlesztése. Sport-szabadidő, egészségügyi ellátás fejlesztése. Turizmus és idegenforgalom fejlesztése. Környezetvédelem településtisztaság javítása. Közrend és közbiztonság. Munkahelyteremtés. Kommunikáció hatékonyságának fejlesztése. Testvér-települési kapcsolatok erősítése, kiépítése.

Megvalósult és folyamatban lévő önkormányzati beruházások, fejlesztések: Új Magyarország Fejlesztési Program pályázatain  Császtai szabadidő-, sport és fürdőkert komplex fejlesztése  Környezettudatos hulladékgazdálkodás, komposztálás népszerűsítése Révfülöpön, Leader programban  Rózsakert és játszótérfejlesztés "Révfülöpön, Révfülöpi Zenei Napok rendezvénytámogatás valósultak meg.

Z. É. MŰHELY KFT.

48


20 14. F E B R UÁ R H Ó

Folyamatban lévő önkormányzati beruházások, fejlesztések:  Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kialakítása (a volt ÉDÁSZ épületben),  Császtai strand önerős fejlesztése. Eredményes pályázat esetén:  A Fülöp-hegyi Millenniumi kilátóhoz vezető út felújítása. Vagyonhasznosításra vonatkozó irányelvek:  vagyonhasznosítás, amely rögzíti az önkormányzati vagyonkezelést, vagyonhasznosítás módját, alapelveit, szabályait, irányelveit.  Balaton-parti ingatlanok önkormányzati tulajdonba történő vonása, megvétele. Császtai strandtól nyugati irányba lévő állami terület, Kemping 40 %-os állami tulajdonrészének megvásárlása, esetleg hosszútávú bérlete  A vagyonhasznosítás kizárólag új értékek, fejlesztési célok megvalósítását kell szolgálja, nem jelenthet vagyonfelélést. Főcél, hogy az önkormányzat vagyonában értékcsökkenés ne következzen be, hanem az önkormányzat vagyonának gyarapítása.  A vagyonhasznosításból származó bevételeket elsősorban beruházásra kell fordítani.  A vagyonhasznosításnál kiemelkedő szempont, hogy az lehetőleg, új beruházás, vállalkozás indulását, a helyi munkaerő számára történő munkahelyteremtéssel segítse.

RÉVFÜLÖP TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELFOGADVA 2006.JÚNIUS 26.): Meghatározott fejlesztési irányok:  Wellness és Konferenciaturizmus  Vízi turizmus (parti promenád kiépítése, strandok),  Vitorlás- és sportturizmus feltételeinek kialakítása (korszerű vitorláskikötő, horgászturizmus),  Kulturális- és rendezvényturizmus (zenei fesztiválok, magasszínvonalú rendezvények, esti programok, tematikus fesztiválok),  Aktív- és ökoturizmus (természetjáró turizmus, kerékpáros turizmus),  Borturizmus,  Total Quality Management kialakítása (minőségbiztosítási rendszer). A KÖZSÉG ÉS KÖRNYEZETÉRE HATÓ KÜLSŐ ÉS BELSŐ TÉNYEZŐK Révfülöp Nagyközség a Balaton északi partjának kedvelt part-menti turisztikai szereppel rendelkező települése. Révfülöp esetében az adottságok optimálisak egy magasabb színvonalú és ezáltal nagyobb bevételeket generáló turizmus kialakításához. A természetes vonzerő, a Balaton európai hatókörű. Más, hasonló nagyságrendű vonzerő azonban nem áll rendelkezésre, ami sebezhetővé teszi a turisztikai szezont A turizmus szolgáltatásai nem raktározhatóak, s a szolgáltatás helyén és idejében állíthatók elő így a rossz időjárás, az ingadozó vízmennyiség tönkre teszi a vállalkozások éves árbevételét. A Balatont, mint vonzerőt nem kerülhetjük meg, nem iktathatjuk ki, hiszen ezt ismeri Európa, de a település vonzerőleltára nagyon egysíkú és szezonális. Erre stabil, komoly volumenű forgalmat biztosító turizmust ma már nem lehet alapozni. A szálláshelyszerkezet évtizedek óta állandó, új kereskedelmi szálláshelyfejlesztés a közelmúltban nem történt. A fő irányok a kínálatban az alacsonyabb kategóriás szálloda, a panzió, a kemping és a fizetővendéglátás maradt. A kínálatban hiányai! megújulás, a magasabb kategóriájú szálláshelyek létesítése, amelyek piaci bevezetése húzó erővel hatnának a már meglévő férőhelyek számára is.

Z. É. MŰHELY KFT.

49


20 14. F E B R UÁ R H Ó

Révfülöp társadalmi és gazdasági környezetét az alábbiak jellemzik: Demográfiai szempontból tekintve Révfülöp elöregedő település, amelyet a fiatalok elvándorlása is jellemez. A fiatal munkavállalók elvándorlásának oka a munkahelyhiány. A munkahelyek számának növekedése és csökkenése, a turista szezonhoz kapcsolódó, szezonális. A település egyébként az alvótelepülések közé tartozik. Tehát egyik kitörési pontja a településnek további helyi munkahelyek létrehozása, amellyel nemcsak a fiatalok helybentartása történhet meg (népesség-megtartóerő növelése), hanem az alvó település jellegét is csökkenti, amelyet elősegít a helyi természeti és egyéb adottságokra épülő szolgáltatások és a szomszédos, valamint a Káli-medence településeivel való szorosabb együttműködés is. A település társadalmi szerkezetére elmondható, hogy a lakosság magasan képzett. Annak ellenére, hogy az itt élőket a vendégszeretet jellemzi, az állandó lakosság és az üdülőnépesség között - a közösségi terek, valamint a lakossági csoportos rendezvények hiánya miatt - egyfajta érdekellentét tapintható, amelyet a lakosság a „közösség széthúzása” jelzővel fogalmazott meg társadalmi konfliktusként. A lakossági összetartást, tájékoztatást a helyi újság (Révfülöpi Képek, a település internetes honlapja), a civil szervezetek erősítik. A társadalmi környezet a helyzetfeltárás szerint stabil, a demográfiában jelentős csökkenés nem tapasztalható, mégis elgondolkodtató jelenség a fiatalok jelentős elvándorlása, ami a település vonzó perspektívájának hiányát jelzi, Révfülöp- sajnos nem egyedülálló módon a Balaton régióban - lassan „alvó településsé" válik, ahol az emberek szívesen laknak, de jószerével csak aludni járnak haza, mert a munkájuk napközben elszólítja őket kisebb-nagyobb távolságokra. A társadalmi viszonyok nagy kérdése, hogy a leendő fejlesztések számára a településen rendelkezésre áll-e a szükséges munkaerő, vagy az ország más területeiről idetelepülő képzett munkaerővel kell megoldani a feladatok ellátását. A számtalan kulturális program (kiállítás, hangverseny, fesztiválok) nem csak az idelátogatókat, hanem a helyi lakosság kulturális igényét is kielégíti. Szükséges azonban a programszervezésnél, a térségi programok figyelembe vétele is, annak érdekében, hogy azok összehangolva az idegenforgalmat növeljék, és ne gyakoroljanak egymásra kioltó hatást (kulturális-programnaptár). A településen a szórakozási és sportolási lehetőségek igen hiányosak a helyi lakosság számára is. Fejlesztési lehetőségként a vízisportok jobb kihasználása (vitorláskikötő, úszás, korcsolya, horgászati lehetőség) is cél. Cél a nem a több vendégéjszakás turisztikai központként működő település megteremtése, hanem a helyi lakó- és üdülőnépesség számára az egészéves turisztikai programkínálat minőségi és mennyiségi fejlesztése és sokszínűsítése, mindezek mellett a meglévő adottságok, (pl. strandok, partszakaszok, településkép, közterületek, településközpontok stb.) színvonalemelés elősegíti. A helyi lakosság és üdülőnépesség számára nemcsak a kereskedelem, szolgáltatás és vendéglátás hiányossága jelent gondot, hanem a meglévők árszínvonala is, amelynek kedvező megváltoztatása elengedhetetlen. A település természeti és egyéb adottságai, nevezetességei (a történelme, a híres emberek emléke és kötődése, a hagyományai stb.) és az ezekre is épülő rendezvények a települési identitástudatot erősítő tényezők. (Amely új hagyományok, klubok és az ehhez megfelelő közösségi tér, közösségi épület teremtésével is erősíthető lenne). A helyi adózás szempontjából az állandó lakosság és az üdülőnépesség között különbség mutatkozik. Az üdülőnépesség igényt tartana az adózás vállalása mellett az állandó lakosságnak járó kedvezményekre is (pl. Révfülöp kártya), valamint az egyéb a lakosságnak járó alapellátási szolgáltatások (pl. orvos).

Z. É. MŰHELY KFT.

50


20 14. F E B R UÁ R H Ó

A település gazdasági környezete a rendszerváltás óta nem alakult szerencsésen. Jelentős vállalat nincs, a munkaerőt az önkormányzat intézményei, a zömében szezonálisan működő turisztikai fogadóhelyek és a közeli települések szívják fél. Ez nem igazán jelent biztos perspektívát a település lakói számára, különös tekintettel a fiatalokra. A település gazdasági potenciálját a turizmus és kisebb mértékben a mezőgazdaság szőlő-bor ágazata jelenti. A rendszerváltást követően mindkét ágazat a maga útján, úgy is fogalmazhatjuk, hogy spontán fejlődik, ami sajnálatos módon nem mindig jelent előrejutást. A település számára jelen pillanatban a két gazdasági ágazat fejlesztése jelenthet lehetőséget. A frekventált szőlőtermő területek beépítésével azonban a szőlőbor ágazat jelentős fejlesztése nem várható. így egy lehetőség mutatkozik, amely a felépülés számára kitörési pontot jelenthet, a turizmus tudatos és jelentős fejlesztése. Települési környezet A Balaton északi partjára jellemző hagyományos építészet és anyaghasználat a település egészére jellemző. A településkép a véleményező kérdőívek alapján az adottságai és állapota tekintetében, mind előnyként, mind hátrányként is megfogalmazódott. A lakosság félelme a településkép és a közterületek állapotának további romlása. Lakossági igényként megfogalmazódott a lakáshelyzet, lakáskínálat javítása (szociális, magán, építési telek,) a fiatalok megtartásáért. A véleményekben egyaránt megfogalmazódott, mind a Révfülöphöz méltó településkép erősítése, mind a közösségi terek létesítése (közösségi ház, bál- és rendezvényterem, játszótér, strandok településképi és minőségi javítása) a közösségépítés céljával. Mindemellett a megfelelő számú és nagyságú parkolók létesítése is szükséges. Táji- és természeti környezet A település természeti- táji adottságai közül a lakosság a jó levegőt, a csendet és a panorámát és magát a teljes természeti környezetet emelte ki. A lakosság Balaton-part, a strandok, parkok, játszóterek, turistaútvonalak, erdők, mezőgazdasági területek állapotát alacsony színvonalúnak, rendezetlennek, az utcafásítást hiányosnak ítélte. Településüzemeltetés A lakosság a közterületek állapotát általánosan, mind a tisztaság, mind a burkolat, mind a csapadékvízelvezetés, mind a parkolás szempontjából fejlesztendő feladatként jellemezte. Közlekedést az alábbi szempontok alapján fejleszteni javasolja: - hálózat és minősége, - utcaszélességek, illetve egyirányúsítások, - tömegközlekedés (helyi és településközi buszos, illetve vasút) hiányossága, menetrendjeiknek összehangolása, buszmegállók létesítése, - parkolás A közműellátási gondokat a minőség (ivóvíz), közvilágítás hiánya, légkábelek földbehelyezése, az internet szolgáltatás minőségi emelése, a csapadékvízelvezetés tekintetében fogalmazta meg. A település infrastrukturális helyzete kielégítő, a szolgáltatások rendelkezésre állnak, mind a lakosság és üdülőnépesség, mind a vendégfogadó vállalkozások számára.

Z. É. MŰHELY KFT.

51


20 14. F E B R UÁ R H Ó

A hiányosságokat egyaránt megfogalmazta az alábbi településüzemeltetési feladatokban: - szúnyogirtás, - köztisztaság, - szemétszállítás összehangolása - közterületek virágosítása - hivatal hétvégi ügyelete Révfülöp vonzerejének erősítését, szolgáltatások színvonalának, az adottságok méltó településképi megjelenésében, a közösségi terek kialakításában, a helyi lakosságot és üdülőnépességet kiszolgáló programkínálat, a sétálóövezetek és kerékpárutak fejlesztésében, a szomszédos, illetve térségi települések szolgáltatásaival és programkínálatával való összehangolás, valamint a tájékoztatótáblák elhelyezésében látja. 3.2. A TELEPÜLÉS PROBLÉMÁINAK ÉS ÉRTÉKEINEK, VALAMINT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK ÉS VESZÉLYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA

A KÖZSÉG ÉS KÖRNYEZETÉNEK FEJLESZTÉSRE HATÓ KÜLSŐ ÉS BELSŐ TÉNYEZŐK (ERŐSSÉGEK, LEHETŐSÉGEK, GYENGESÉGEK ÉS VESZÉLYEK ) Lásd az alábbi táblázatban összefoglaltakat.

Z. É. MŰHELY KFT.

52


20 14. F E B R UÁ R H Ó

2012/13 kérdőíves felmérés - A Község fejlesztésre ható belső tényezők „erősségek” Társadalmi környezet demográfia, társadalmi szerkezet, foglalkoztatás, Intézményhálózat, települési identitás, társadalmi konfliktusok, érdekellentétek vendégszeretet, polgári vendéglátás tradíciói, magasan képzett népesség és üdülőlakosság, országos program: Balaton átúszás híres emberek emléke, kötődése, helyi újság kulturális programok (kiállítás, hangverseny, fesztiválok) Civil szervezetek, alapítványok,

Gazdasági környezet mezőgazdaság, települési szolgáltatás, munkaerő, turisztikai szolgáltatás, önkormányzati gazdálkodás

kulturális programkínálat, jó minőségű kemping szálláshely, több strand, horgászhelyek, hajókikötő, Balaton part móló és környéke, sétálóutca, partmenti kerékpárút

Települési környezet városszerkezeti tényezők, korlátok, védett területek, lakásállomány, lakásgazdálkodás

épített környezet, régi épületek, hagyományos építészet és anyaghasználat a település néhány településrészén

Természeti környezet, állapot természeti adottságok, védettségek, tájhasználati konfliktusok,

Településüzemeltetés közlekedés, közterület, közmű infrastruktúra, közbiztonság, hulladékgazdálkod ás és köztisztaság

szép táji- és természeti környezet, adottságok Balaton-part Fülöp-hegy Káli-medence

A település közművekkel ellátott. A lakossági ellátás szerinti elemzését lásd. a diagramok között

2012/13 kérdőíves felmérés-A Község fejlesztésre ható belső tényezők „gyengeségek”-ből adódó fejlesztési feladatok Társadalmi Gazdasági környezet Települési környezet környezet demográfia, mezőgazdaság, városszerkezeti társadalmi települési szolgáltatás, tényezők, korlátok, szerkezet, munkaerő, védett területek, foglalkoztatás, turisztikai szolgáltatás, lakásállomány, Intézményhálózat, önkormányzati lakásgazdálkodás települési gazdálkodás identitás, társadalmi konfliktusok, érdekellentétek közösségi élet és Munkahelyteremtés Lakáskínálat, üres kommunikáció hiánya, szezontól telek biztosítása gyengesége függő munkahelyek. fiatalok (állandó-, és üdülő Szórakozási és letelepedéséhez. lakosság közt), sportolási lehetőségek Romos épületek magánházak-, hiánya. rendbetétele, bezárt kertek Szezontól független középületek rendezetlensége, programkínálat és rendbetétele és kihasználatlan vonzerők hiánya. hasznosítása. épületek, Közösségépítő A 71.út menti Az alapellátások programok hiánya és „kirakodóvásár” hiányossága (orvosi ehhez helyiség megszüntetése, ellátás, biztosítása.

Z. É. MŰHELY KFT.


strandok, parkok, játszóterek, turista útvonalak, erdők, mezőgazdasági területek rendezése és utcafásítás


közterületek állapota javítása (tisztaság, burkolat) közbiztonság javítása, közvilágítás javítása, Közlekedés: - hálózat és minősége, - tömegközl. hiányossága, menetrendek

53

R ÉV FÜ LÖ P N AG Y K ÖZ S É G T E LE P ÜL É SF E JL E SZT É SI K O NC E P CI Ó II.KÖTET - HELYZETFELTÁRÁS, HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS mentőállomás, rendőrőrs létrehozása, kereskedelmi, szolgáltatói, vendéglátói ellátási egységek alacsony száma, és magas árminősége, gyógyszertár, )

Z. É. MŰHELY KFT.

Kevés vendégéjszakás idegenforgalom. Hiányos és drága a keresk., a szolg. A helyi hiányos kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási ellátások a szomszéd településeken, városokban elégíthetők ki. Szállodai férőhelyek hiánya. Strandi szolgáltatások hiánya.

20 14. F E B R UÁ R H Ó összehangolatlansága - parkolás - kerékpáros pihenők hiánya, - nyári átmenőforgalom közintézmények akadálymentesítése , nem megfelelő szúnyogirtás, közműellátási gondok légkábelek földbehelyezése, internet, tájékoztatótáblák hiánya, településmarketing hiánya, csapadékvízelvezet és megoldása, Csárda u.-i lépcsőfelújítás, horgászoknak köz WC biztosítása, Közterületeken rend és tisztaság fejlesztése, vadkár-elhárítás, strand medertisztítás (kövektől, hínártól) szükségessége, járdaépítés, felüljáró és vasúti átjárók felújítása és biztonságosabbá tétele, játszóterek és közparkok rendezése kommunális díjak rugalmassá tétele (pl. szemétszállítási díj, internet) különbsége és időszakos üzemeltetése az üdülőterületeken.

54


20 14. F E B R UÁ R H Ó

2012/13 kérdőíves felmérés - A Község fejlesztésre ható belső tényezők „veszélyek” Társadalmi Gazdasági Települési környezet környezet környezet demográfia, mezőgazdaság, városszerkezeti társadalmi települési szolgáltatás, tényezők, korlátok, szerkezet, munkaerő, védett területek, foglalkoztatás, turisztikai szolgáltatás, lakásállomány, Intézményhálózat, önkormányzati lakásgazdálkodás települési gazdálkodás identitás, társadalmi konfliktusok, érdekellentétek alvótelepülésmunkahely hiány, elöregedő település,

Z. É. MŰHELY KFT.

Az egymáshoz nem illesztett helyi és környék programjainak egymást kioltó hatása. A turizmusvonzó programkínálat és a helyi lakosság és üdülőnépesség megfelelő arányának tartása. Helyi adók különbségtétele (lakosok-üdülők)

lakáshiány-fiatalok elvándorlása,



szórakozó helyek éjszakai zavaró hatása (csendrendelet megalkotása) avar- és szemétégetés (rendeletalkotás) házszámozás rendbetétele és utcanév táblák rendezése, balesetveszélyes sövények, utcai fasorok (nyírása, metszése) Feszültséget kelt a lakosság és a helyi üdülőnépesség között a differenciált strandbelépő ár (a helyi üdülőlakosság is igényelné az kedvezményes belépőkártyát)

55


20 14. F E B R UÁ R H Ó

2012/13 kérdőíves felmérés - A Község fejlesztésre ható belső tényezők „lehetőségek” Társadalmi Gazdasági környezet környezet demográfia, mezőgazdaság, települési társadalmi szolgáltatás, munkaerő, szerkezet, turisztikai szolgáltatás, foglalkoztatás, önkormányzati Intézményhálózat, gazdálkodás települési identitás, társadalmi konfliktusok, érdekellentétek Révfülöp legyen egészéves turisztikai egészévben élettel programkínálat, teli, kereskedelem,szolgáltat fiatalodó, ás vendéglátás modernizálódó jól fejlesztése, szervezett (pl.kávézók, antik település, üzletek, könyvesboltok mértékkel haladjon nyitása), a korral, a program és hagyományőrzés rendezvénykínálat hangsúlya mellett. fejlesztése ökoturizmus, Új létesítmények új bor-, gasztronómia, munkahelyek, vitorlásturizmus, illetve, helyben sokszínűsítése (esküvők, foglalkoztatás. bálok, diszkó) Révfülöphöz kötődő Piac, biopiac híres emberek, szervezése. alkotásaik kiállítása, Strandok minőségi- és a Helytörténeti funkciófejlesztése, múzeum bővítése. plázsok, medertisztítás, Üresen álló gyermekpancsolók, épületek játszóterek kialakítása, hasznosítása. Helyi bővítése. adók és az adófizetők jogai összehangolása. Sportlétesítmények létesítése, wellness központ, téli sport lehetőségek, Közösségi élet erősítése, közösségi helyiség és programok: (ifjúsági programkínálat, nyelvórák, internethasználat és tanítása ,kártyaklub, társasjáték, biliárd, internet, kávézó, bowling, táncklub, ping-pong, kézimunka kör, sakk kör). Helyi lakosság és

Z. É. MŰHELY KFT.

Települési környezet városszerkezeti tényezők, korlátok, védett területek, lakásállomány, lakásgazdálkodás

közösségi terek létesítése (közösségi ház, játszótér), lakáshelyzet, lakáskínálat javítása (szociális, magán, építési telek, társasház, bérlakás), Balatonhoz méltó településkép. Sportlétesítmények (korcsolyázás, vitorlázás, úszás) vitorláskikötő fejlesztése.


Településüzemeltetés közlekedés, közterület, közmű infrastruktúra, közbiztonság, hulladékgazdálkodá s és köztisztaság

turista útvonalak fejlesztése (lovas-, kerékpár-, gyalogos pihenőhelyek), kilátóhelyek, horgászat, horgászhelyek bővítése, rendezése -

településmarketing kidolgozása tömegközlekedés fejlesztése: tömegközlekedés menetrendje összehangolása, buszvárók építése, nyugalmas település: átmenő forgalom terelése, - parkolás átszervezése - sebességkorlátozás, - egyirányúsítás, Akadálymentesítés, sétálóövezet bővítése, tájékoztatótáblák elhelyezése, Révfülöp vonzerejének erősítése a köztisztaság fokozásával és a közterületek virágosításával is. A hivatal hétvégi ügyelete a lakossági, üdülőlakossági elégedettség miatt. Szelektív hulladékgyűjtés, zöldhulladékgyűjtés,

56


20 14. F E B R UÁ R H Ó

üdülők számára idegenvezetős programok szervezése a környékre. A helyi lakosság aktivizálása programokra. Önkéntes munkaszervezése (szociális-, kert- és parkok gondozása). Helyi TV műsorok színvonalának emelése (helyi hírek, ismeretterjesztés, vallási, etnikai beszélgetések).

2012/13 kérdőíves felmérés - A Község fejlesztésre ható külső tényezők

Balaton északi parti elhelyezkedés. Adottságok:  Fekvés: partmenti település, strandok, kikötők Káli-medence peremén, Fülöp-hegy, közeli városok: Tapolca, Keszthely, Balatonfüred.  Közlekedési adottság: közút: 71. sz. főút vasúti megközelítés (IC-vel is) vízi: rév és hajóállomás légi: Sármellék reptér Kerékpárút: partmenti vasúti felüljáró  történelmi: templomromok, nevezetességek  híres emberek, művészek Országos és térségi (Balatontv.) Területrendezési tervek  OTrT és BTrT Helyi Településrendezési terv

Z. É. MŰHELY KFT.

57


20 14. F E B R UÁ R H Ó

3.3. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK (lehatárolása, térképi ábrázolása, rövid bemutatása)

sorszám

1. 1/A

Révfülöp településrészének fekvése

területen található jellemző funkciók

település déli része: a Balaton part és a 71. sz. főút közötti terület

szabadidő, strand, kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, szálláshely (kemping, szálloda, apartmanház)

település Balaton parti központja 71. sz. főúttól északra fekvő lakó és pihenő terület

2. 2/A

település központja a 71. sz. főúttól északra

hajókikötő, révkikötő, szórakozás, kereskedelem, vendéglátás, lakó, üdülő, szolgáltatás, kereskedelem, vendéglátás, szálláshely (szálloda, apartmanház, tábor /kemping) lakó, intézmények (igazgatás, posta, oktatás, nevelés, eü, egyházi stb.) kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, idegenforg-i szolg.

3.

település északi részén, a Fülöp-hegy kertes mezőgazdasági területei

szőlő, gyümölcsös présházak, üdülő, lakó, gazdálkodó

4.

település északi részén a Fülöp-hegy erdőterületei

erdőgazdasági

Z. É. MŰHELY KFT.

TSZT besorolás jellemzően közpark, különlegesstrandterület, településközp., üdülőterület,

Balatontörvény érintett besorolás

településközp, közpark lakó, üdülő, településközpont, különlegestemető,

települési térség

településközpont, közpark mezőgazd.i ter:  szőlő- gyümölcs kertes

 lakókertes,  kertes erdőterület

mezőgazd.-itérség, kertes mezőgazd. övezet, szőlőtermőhelyi kataszteri terület erdőgazd.térség, erdőgazd.övezet, ökohálózat magterülete

58


20 14. F E B R UÁ R H Ó

Irodalomjegyzék Magasabb szintű jogszabályok, tervek, programok  Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013 

Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (ún. Balatontörvény)



Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú távú Területfejlesztési Koncepció



Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT)



Veszprém megyei Turisztikai Koncepció



Káli-medence Mikrótérség fejlesztési Koncepció (Völgyzugoly Műhely Kft, 2008)



Balatonfüredi Kistérség Gazdasági Programja

Település által készítetett és készíttetett programok, stratégiák, koncepciók  Révfülöp Településfejlesztési koncepciója 2002. 

Révfülöp turizmusfejlesztési koncepciója



Révfülöp Nagyközség Önkormányzat Gazdasági Programja 2011-2014



Révfülöp Várossányilvánításához készülő - A Térség Innovatív Jövőjének Kikötője c. dokumentáció – Ongjerth Richárd MUT NKft.2013

Településrendezési terv jóváhagyott munkarészei  Településfejlesztési Koncepció 

Településszerkezeti terv leírása

Internetről származó adatok, anyagok  Révfülöp.hu 

KSH.hu



teir.vati.hu



fotók

Z. É. MŰHELY KFT.

59

2012.(XI.8.)

Recommend Documents