2012.V.10. Jogi és Ügyrendi Bizottság ülésére utólag felkerült napirendi pontok: 5/ Napirendi pont Önkormányzati rendeletalkotás a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól. Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének …/2012.(… . …) önkormányzati rendelete a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, szociális és kegyeleti támogatásairól TERVEZET Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 237.§-ában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§ (1) A rendelet hatálya a Polgármesteri Hivatal Sárvár költségvetési szervnél (továbbiakban: Hivatal) foglalkoztatott köztisztviselőkre és ügykezelőkre (továbbiakban együtt: köztisztviselők) terjed ki. (2) A rendeletben meghatározott juttatások és támogatások a részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőket munkaidő arányosan illetik meg. 2.§ (1) A köztisztviselő részére a) szociális támogatásként temetési segély, b) illetményelőleg, c) képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás biztosítható. (2) A juttatások mértékét, a jogosultság feltételeit, az elbírálás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a jegyző az Egységes Közszolgálati Szabályzatban állapítja meg. 3.§ (1) A juttatásokra és a támogatásokra tárgyévben kifizethető keretösszegeket a képviselőtestület a költségvetési rendeletben állapítja meg. (2) A keretet juttatásonként, illetve támogatásonként külön-külön, az 1. melléklet szerinti tartalommal és formában kell megállapítani. 4.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint szociális és kegyeleti támogatásairól szóló 37/2001. (X.18.) önkormányzati rendelet. Sárvár, 2012. május / Kondora István :/ s.k polgármester Kihirdetve: Sárvár, 2012. május …
/ : dr. Szijártó Valéria: / s.k jegyző /: dr. Szijártó Valéria : / jegyző
1
1. melléklet a …/2012. (V.24.) önkormányzati rendelethez
JUTTATÁSOK, TÁMOGATÁSOK ALAKULÁSA …… . év Juttatásokra kifizethető keret ( e Ft-ban) Sorszám 1. 2. 3.
Juttatások megnevezése
Éves keretösszeg
Egyéb szabályok
szociális támogatás Illetményelőleg Képzési, átképzési, nyelvtanulási tám. Juttatások összesen
Általános indokolás Az országgyűlés 2011. december 19-i ülésnapján elfogadta a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényt (továbbiakban: Kttv.), amelynek hatálya kiterjed a képviselő-testület hivatalának köztisztviselőire és ügykezelőire is. A Kttv. 2012. március 1. napján lépett hatályba. A Kttv. 237.§-a rendeletalkotási kötelezettséget ír elő az önkormányzat képviselő-testülete számára a köztisztviselőket megillető juttatásokkal és támogatásokkal összefüggésben. Emiatt szükségessé vált a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban Ktv.) felhatalmazása alapján megalkotott, azonos tárgyú önkormányzati rendelet felülvizsgálata. Részletes indokolás 1.§ (1) Meghatározza a rendelet személyi hatályát a Kttv. rendelkezésével összhangban. 1.§ (2) Értelmezi a rendelet alkalmazhatóságát a részmunkaidőben foglalkozatott köztisztviselők tekintetében.
2
2.§ (1) A Kttv. 152.§ (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével meghatározza azokat a juttatásokat, támogatásokat, amelyek a köztisztviselők részére biztosíthatóak. A szabályozás megegyezik a Ktv. felhatalmazása alapján megalkotott rendeletben foglaltakkal. Újabb juttatás, támogatás nem kerül bevezetésre, ugyanakkor a juttatások körének szűkítése sem indokolt. 2.§ (2) A juttatásokra vonatkozó részletszabályok megállapításának módjáról rendelkezik. A jegyzőnek az Egységes Közszolgálati Szabályzatban kell meghatároznia juttatások mértékét, a jogosultság feltételeit, az elbírálás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait. 3.§ (1) – (2) A juttatásokra és támogatásokra tárgyévben kifizethető keretösszeg meghatározásának módjáról rendelkezik. 4.§ (1) A rendelet hatályba lépéséről rendelkezik. (2) Hatályon kívül helyezi a Ktv. felhatalmazása alapján megalkotott, azonos tárgyú önkormányzati rendeletet. Szabályozás hatásai A képviselő-testület az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 5/2012. (II.17.) önkormányzati rendeletében meghatározta a juttatásokra és támogatásokra tárgyévben kifizethető keretösszeget, a biztosítható juttatások köre nem változott, így az többletkiadást nem jelent. A köztisztviselők az elmúlt években megszokott juttatásokra, támogatásokra továbbra is számíthatnak.
3
8/ Napirendi pont Együttműködési megállapodás önkormányzatok között.
az
önkormányzat
és
a
települési
nemzetiségi
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS A SÁRVÁRI LENGYEL NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZÖTT A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény alapján az együttműködés szabályait Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete és a Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzati Testület az alábbi Együttműködési Megállapodásban állapítja meg. A szabályozás az államháztartási trv. előírásain túlmenően: -
A nemzetiségiek jogairól szóló 2011.CLXXIX.trv. Az államháztartásról szóló trv. végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31) Korm. rendelet Az államháztartás szervezeti, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24.) sz. Korm. Rendelet
figyelembevételével készült. A szabályozás részletesen meghatározza Sárvár város Önkormányzata és a Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat együttműködésére vonatkozó szabályokat és eljárási rendet, valamint a munkamegosztást, a felelősség rendszerét. A megállapodás kiterjed -
a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjére, a költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendjére, a beszámoló elkészítésének és jóváhagyásának eljárási rendjére, a vagyontárgyak kezelésének rendjére, a számviteli, pénzügyi és információszolgáltatási tevékenység végzésének rendjére, a belső ellenőrzés elvégzésének rendjére.
A megállapodás alapvető célja, hogy valamennyi tevékenység során biztosítsa a hatékony együttműködést, a jogszabályi előírások betartását. A helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata részletesen szabályozza a helyi önkormányzati képviselő-testület feladatait a településen működő települési nemzetiségi önkormányzattal. A nemzetiségi önkormányzatok feladata és hatásköre eltérő lehet. A nemzetiségi önkormányzati feladat és hatáskörök a nemzetiségi önkormányzat területét illetik meg, a nemzetiségi önkormányzatot az elnök képviseli. A helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. A nemzetiségi önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a közgyűlés a szabályszerűségéért az elnök felel. A veszteséges gazdálkodás következményeiért a központi
4
költségvetés nem tartozik felelősséggel. A nemzetiségi önkormányzat feladata vagyonának nemzetiségi célú felhasználása, lehetőség szerint gyarapítása. 1./ A KÖLTSÉGVETÉS ELKÉSZÍTÉSÉNEK ÉS ELFOGADÁSÁNAK RENDJE A nemzetiségi önkormányzat költségvetését önállóan alkotja meg és ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési rendeletén költségvetési határozatot kell érteni. A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének szerkesztése, elkészítése a helyi önkormányzatok költségvetési rendeletének előkészítésére, elfogadására az ÁHT. 24. és 26-28.§ foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a nemzetiségi önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni. A nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat hivatala gondoskodik térítésmentesen. Az önkormányzati hivatal vezetője (jegyző) által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a nemzetiségi önkormányzat elnöke november 30-ig benyújtja a nemzetiségi önkormányzat testületének. A jegyző a költségvetési koncepciót a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások, a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének működésével kapcsolatos bevételek és kiadások ismeretében, a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnökével történő egyeztetés után állítja össze. A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési koncepcióban meghatározott elvek szerint a nemzetiségi önkormányzat elnökének segítségével készíti el, és a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete elé, a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig. A képviselőtestület az elemi költségvetést önállóan állapítja meg a helyi önkormányzat költségvetésétől függetlenül, a nemzetiségi önkormányzat elnöke hagyja jóvá. A költségvetési előirányzatok módosítása A Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek, kiadások módosításáról,a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításáról a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönthet. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról a képviselőtestületet harminc napon belül tájékoztatja. A képviselő-testület - az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, dec.31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét.
5
Költségvetési információ Az önkormányzati hivatal a jóváhagyott költségvetést a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete elé terjesztésének határidejét követő 30 napon belül a NGM által kiadott nyomtatványgarnitúra felhasználásával - az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást teljesít az Államkincstár illetékes szervéhez. Az Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Irodája elkészíti - a vonatkozó kormányrendelet és NGM tájékoztató alapján - a nemzetiségi önkormányzat költségvetéséről készült költségvetési információt. 2./ A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS BONYOLÍTÁSÁNAK RENDJE A Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat operatív, gazdálkodásának bonyolító szerve a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája. A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatán belül, annak figyelemmel kisérésével végzi a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett a gazdálkodási feladatait. Kötelezettségvállalás rendje A Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat kötelezettségvállalási rendjét az Sárvár Város Polgármesterének és Sárvár Város Jegyzőjének 1/2012. számú együttes intézkedése az alábbiak szerint szabályozza: A lengyel nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatainak terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az általuk írásban felhatalmazott nemzeti önkormányzati képviselő jogosult kötelezettség-vállalásra. Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet. /Áht. 31.§.(1.) Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 100.000,- Ft-ot, azaz százezer forintot el nem érő, valamint olyan kifizetések esetében, melyek pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak. /Ávr.53.§.1/a, b/ A Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat nevében a nemzeti önkormányzat kiadási előirányzatainak terhére beszerzéssel, beruházással, felújítással és karbantartással kapcsolatos kötelezettség-vállalásra Zarowny Ferenc, a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke jogosult. /Ávr.52.§. /7/ bek./ Érvényesítés A számla beérkezését követően, a szakmai teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
6
államháztartási számviteli kormányrendelet), valamint az Ávr. előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e /Ávr. 58.§.(1)/. Ha az érvényesítő a jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. /Ávr. 58.§.(2)/ Az érvényestésnek tartalmazni kell az érvényestésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. /Ávr. 58.§.(3)/ Az érvényesítési feladattal megbízott személy e faladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy a) a teljesítés kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történt-e meg, b) jogszabály szerint jogos-e a követelés, c) a számla megfelel-e az alaki követelményeknek (kibocsátó, aláírás, bélyegző) d) a számla számszakilag helyes-e, e) a befektetett eszközök, készletek bevételezése megtörtént-e, f) az elvégzett munka, a szolgáltatás a megrendelő által történő átvétele megtörtént-e, g) a szükséges fedezet rendelkezésre áll-e. Az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat tekintetében a Pénzügyi Iroda köztisztviselői látják el: Szabó Gáborné vezető-főtanácsos, Halászné Udvardi Sarolta főtanácsos Utalványozás A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A bevételek utalványozására a teljesítés igazolását követően kerülhet sor. /Ávr. 59.§.(1)/. Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. Az utalványozás külön írásbeli rendelkezéssel, utalványrendelettel történik, amely tartalmazza: /Ávr. 59.§.(1)-(3)/ a) b) c) d) e) f) g)
az „utalvány” szót, a költségvetési évet, a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét, a megterhelendő és a jóváírandó pénzforgalmi számla számát és megnevezését, a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, ha van ilyen az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, és az érvényesítő aláírását.
A rövidített utalványon - készpénzes fizetési mód bizonylaton - a fentiekben meghatározott adatok közül az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni /Ávr. 59.§. (4)/ Nem kell külön utalványozni a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján - befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését, valamint a pénzügyi szolgáltatások bevételeit és kiadásait /Ávr. 59.§.(5) a-c/
7
A Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat nevében a Nemzetiségi Önkormányzat kiadási előirányzatainak terhére Zarowny Ferenc,a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke jogosult utalványozásra. /Ávr.59.§./1/ bek./ Pénzügyi Ellenjegyzés Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzési feladattal megbízott személy köteles meggyőződni arról, hogy /Ávr. 54.§ (1) a-c/ a) a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll-e, a befolyt vagy a megtervezett és a várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet b) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e c) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat Amennyiben a pénzügyi ellenjegyző szabálytalanságot állapít meg, köteles arról a kötelezettség-vállalót, a kötelezettség vállaló szerv vezetőjét és gazdasági szerv vezetőjét írásban tájékoztatni. Ha a kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni, és e tényről haladéktalanul írásban értesíteni az irányító szerv vezetőjét. A vezető a tájékoztatást a kézhezvételtől számított 8 munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. /Ávr. 54.§.(3), (4)/ Az Ávr. 55.§./2/ bekezdés a/ pontja alapján a kötelezettség-vállalás és az utalványozás pénzügyi ellenjegyzésére Balkáné Magyar Valéria gazdasági vezető jogosult, a Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata tekintetében. Távolléte esetén a gazdasági vezető által írásban kijelölt Fendrik Tiborné vezető főtanácsos jogosult pénzügyi ellenjegyzésére, mind a kötelezettség-vállalás, mind az utalványozás tekintetésben. A szakmai teljesítés igazolására Sárvár Város Polgármesterének és Sárvár Város Jegyzőjének 1/2012. számú együttes intézkedésében szabályozott módon kerülhet sor a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat esetében. Összeférhetetlenségi szabályok Az Ávr. 60.§. /1/,/2/ bekezdése alapján a kötelezettség-vállaló, utalványozó és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettség-vállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítésigazolásra irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységet a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.
8
3./ PÉNZELLÁTÁS, BANKSZÁMLAREND A Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat a gazdálkodásával összefüggő pénzforgalmat a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat részére a Raiffeisen Bank Zrt.-nél megnyitott 1209600401336954-00100002 sz. önálló bankszámláján bonyolítja. A bankszámla megnyitásról öt napon belül a Magyar Államkincstárt értesíteni kell. A számla feletti rendelkezési jogot a banki aláírás bejelentő kartonon bejelentett személyeket illeti meg. A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája biztosítja, hogy a számviteli és analitikus nyilvántartás során a Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat bevétele, kiadása, pénzmaradványa elkülönítetten kimutatásra kerüljön, megteremtve ezzel az önálló pénzgazdálkodás feltételét. A 2012.évben a nemzetiségi önkormányzatok részére a költségvetési támogatásokat a 2011.december 30-i szabályok szerint kell igényelni és folyósítani. A helyi önkormányzat a költségvetési támogatást a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzatot megillető, a nettósítás során csökkentett összeget a fizetési számláján történő jóváírástól számított három munkanapon belül továbbutalja a nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számlájára. A Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat a készpénzellátáshoz külön házipénztárt vezet, amit bevételi és kiadási pénztárbizonylaton rögzít. A pénztárkezeléssel kapcsolatos részletes szabályozás a Pénzkezelési Szabályzatba kerül leírásra. 4. A VAGYONTÁRGYAK SZABÁLYOK
KEZELÉSÉNEK
RENDJÉRE
VONATKOZÓ
A nemzetiségi önkormányzat vagyona a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálja. A nemzetiségi önkormányzat vagyonára a nemzeti vagyonról szóló trv. helyi önkormányzatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni A Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat vagyontárgyairól a nyilvántartást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája vezeti, amely tartalmazza a megalakulásakor juttatott vagyont és folyamatosan a vagyonváltozást. A szükséges információkat, a dokumentációkat a Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke biztosítja, illetőleg a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó bizonylatok szolgáltatják. A Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat vagyonával való gazdálkodás: a Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzati Testület határozatának megfelelően történik. A leltározás megszervezése a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája feladata, amelyben közreműködik a Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. 5. BESZÁMOLÁS, INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS Költségvetési beszámoló A Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elemi költségvetéséről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell
9
teljesíteni, amit a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája készít el a nemzetiségi elnök segítségével. Ezenkívül az ÁHT.108.par.(2) bekezdése szerinti időközi költségvetési jelentést a költségvetési év első három hónapjáról április 20-ig, a költségvetési év első hat hónapjáról július 20-ig, első kilenc hónapjáról okt.20-ig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év jan.20-ig kell adatot szolgáltatni a Magyar Államkincstár Vas megyei Igazgatósága felé. A fenti információk határidőre történő elküldéséről a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája gondoskodik. A költségvetés bevételeinek és kiadásainak alakulásáról negyedévente szóba, félévente írásban Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája szolgáltat adatokat a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke részére 6. BELSŐ ELLENŐRZÉS A Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat operatív gazdálkodása lebonyolításának belső ellenőrzés feladatát képezi. A belső ellenőrzés a kisebbségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos megállapításainak realizálása a Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnökének feladata, aki a polgármestert tájékoztatja a belső ellenőrzés megállapításairól és a realizálásról. Jelen megállapodást a Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzati Testület .../2012. /…./ számú határozatával, Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete …/2012./V.25./ számú határozatával hagyta jóvá.
Sárvár, 2012.május 4.
/:Kondora István:/ s.k. polgármester
/:Zarowny Ferenc:/ s.k. a Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
10
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS A ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZÖTT A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény alapján az együttműködés szabályait Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete és a Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzati Testület az alábbi Együttműködési Megállapodásban állapítja meg. A szabályozás az államháztartási trv. előírásain túlmenően: -
A nemzetiségiek jogairól szóló 2011.CLXXIX.trv. Az államháztartásról szóló trv. végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31) Korm. rendelet Az államháztartás szervezeti, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24.) sz. Korm. Rendelet
figyelembevételével készült. A szabályozás részletesen meghatározza Sárvár város Önkormányzata és a Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat együttműködésére vonatkozó szabályokat és eljárási rendet, valamint a munkamegosztást, a felelősség rendszerét. A megállapodás kiterjed -
a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjére, a költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendjére, a beszámoló elkészítésének és jóváhagyásának eljárási rendjére, a vagyontárgyak kezelésének rendjére, a számviteli, pénzügyi és információszolgáltatási tevékenység végzésének rendjére, a belső ellenőrzés elvégzésének rendjére.
A megállapodás alapvető célja, hogy valamennyi tevékenység során biztosítsa a hatékony együttműködést, a jogszabályi előírások betartását. A helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata részletesen szabályozza a helyi önkormányzati képviselő-testület feladatait a településen működő települési nemzetiségi önkormányzattal. A nemzetiségi önkormányzatok feladata és hatásköre eltérő lehet. A nemzetiségi önkormányzati feladat és hatáskörök a nemzetiségi önkormányzat területét illetik meg, a nemzetiségi önkormányzatot az elnök képviseli. A helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. A nemzetiségi önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a közgyűlés a szabályszerűségéért az elnök felel. A veszteséges gazdálkodás következményeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel. A nemzetiségi önkormányzat feladata vagyonának nemzetiségi célú felhasználása, lehetőség szerint gyarapítása.
11
1./ A KÖLTSÉGVETÉS ELKÉSZÍTÉSÉNEK ÉS ELFOGADÁSÁNAK RENDJE A nemzetiségi önkormányzat költségvetését önállóan alkotja meg és ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési rendeletén költségvetési határozatot kell érteni. A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének szerkesztése, elkészítése a helyi önkormányzatok költségvetési rendeletének előkészítésére, elfogadására az ÁHT. 24. és 26-28.§ foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a nemzetiségi önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni. A nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat hivatala gondoskodik térítésmentesen. Az önkormányzati hivatal vezetője (jegyző) által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a nemzetiségi önkormányzat elnöke november 30-ig benyújtja a nemzetiségi önkormányzat testületének. A jegyző a költségvetési koncepciót a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások, a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének működésével kapcsolatos bevételek és kiadások ismeretében, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökével történő egyeztetés után állítja össze. A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési koncepcióban meghatározott elvek szerint a nemzetiségi önkormányzat elnökének segítségével készíti el, és a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete elé, a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig. A képviselőtestület az elemi költségvetést önállóan állapítja meg a helyi önkormányzat költségvetésétől függetlenül, a nemzetiségi önkormányzat elnöke hagyja jóvá. A költségvetési előirányzatok módosítása A Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek, kiadások módosításáról,a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításáról a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönthet. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról a képviselőtestületet harminc napon belül tájékoztatja. A képviselő-testület - az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, dec.31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Költségvetési információ Az önkormányzati hivatal a jóváhagyott költségvetést a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete elé terjesztésének határidejét követő 30 napon belül a NGM által kiadott nyomtatványgarnitúra felhasználásával - az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást teljesít az Államkincstár illetékes szervéhez.
12
Az Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Irodája elkészíti - a vonatkozó kormányrendelet és NGM tájékoztató alapján - a nemzetiségi önkormányzat költségvetéséről készült költségvetési információt. 2./ A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS BONYOLÍTÁSÁNAK RENDJE A Roma Nemzetiségi Önkormányzat operatív, gazdálkodásának bonyolító szerve a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája. A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája a Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatán belül, annak figyelemmel kisérésével végzi a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett a gazdálkodási feladatait. Kötelezettségvállalás rendje A Roma Nemzetiségi Önkormányzat kötelezettségvállalási rendjét az Sárvár Város Polgármesterének és Sárvár Város Jegyzőjének 1/2012. számú együttes intézkedése az alábbiak szerint szabályozza: A roma nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatainak terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az általuk írásban felhatalmazott nemzeti önkormányzati képviselő jogosult kötelezettség-vállalásra. Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet. /Áht. 31.§.(1.) Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 100.000,- Ft-ot, azaz százezer forintot el nem érő, valamint olyan kifizetések esetében, melyek pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak. /Ávr.53.§.1/a, b/ A Roma Nemzetiségi Önkormányzat nevében a nemzeti önkormányzat kiadási előirányzatainak terhére beszerzéssel, beruházással, felújítással és karbantartással kapcsolatos kötelezettség-vállalásra Sztojka István, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke jogosult. /Ávr.52.§. /7/ bek./ Érvényesítés A számla beérkezését követően, a szakmai teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: államháztartási számviteli kormányrendelet), valamint az Ávr. előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e /Ávr. 58.§.(1)/. Ha az érvényesítő a jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. /Ávr. 58.§.(2)/
13
Az érvényestésnek tartalmazni kell az érvényestésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. /Ávr. 58.§.(3)/ Az érvényesítési feladattal megbízott személy e faladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy h) a teljesítés kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történt-e meg, i) jogszabály szerint jogos-e a követelés, j) a számla megfelel-e az alaki követelményeknek (kibocsátó, aláírás, bélyegző) k) a számla számszakilag helyes-e, l) a befektetett eszközök, készletek bevételezése megtörtént-e, m) az elvégzett munka, a szolgáltatás a megrendelő által történő átvétele megtörtént-e, n) a szükséges fedezet rendelkezésre áll-e. Az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat tekintetében a Pénzügyi Iroda köztisztviselői látják el: Szabó Gáborné vezető-főtanácsos, Halászné Udvardi Sarolta főtanácsos Utalványozás A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A bevételek utalványozására a teljesítés igazolását követően kerülhet sor. /Ávr. 59.§.(1)/. Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. Az utalványozás külön írásbeli rendelkezéssel, utalványrendelettel történik, amely tartalmazza: /Ávr. 59.§.(1)-(3)/ h) az „utalvány” szót, i) a költségvetési évet, j) a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, k) a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét, l) a megterhelendő és a jóváírandó pénzforgalmi számla számát és megnevezését, m) a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, ha van ilyen n) az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, és az érvényesítő aláírását. A rövidített utalványon - készpénzes fizetési mód bizonylaton - a fentiekben meghatározott adatok közül az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni /Ávr. 59.§. (4)/ Nem kell külön utalványozni a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján - befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését, valamint a pénzügyi szolgáltatások bevételeit és kiadásait /Ávr. 59.§.(5) a-c/ A Roma Nemzetiségi Önkormányzat nevében a Nemzetiségi Önkormányzat kiadási előirányzatainak terhére Sztojka István,a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke jogosult utalványozásra. /Ávr.59.§./1/ bek./
14
Pénzügyi Ellenjegyzés Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzési feladattal megbízott személy köteles meggyőződni arról, hogy /Ávr. 54.§ (1) a-c/ d) a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll-e, a befolyt vagy a megtervezett és a várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet e) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e f) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat Amennyiben a pénzügyi ellenjegyző szabálytalanságot állapít meg, köteles arról a kötelezettség-vállalót, a kötelezettség vállaló szerv vezetőjét és gazdasági szerv vezetőjét írásban tájékoztatni. Ha a kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni, és e tényről haladéktalanul írásban értesíteni az irányító szerv vezetőjét. A vezető a tájékoztatást a kézhezvételtől számított 8 munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. /Ávr. 54.§.(3), (4)/ Az Ávr. 55.§./2/ bekezdés a/ pontja alapján a kötelezettség-vállalás és az utalványozás pénzügyi ellenjegyzésére Balkáné Magyar Valéria gazdasági vezető jogosult, a Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzata tekintetében. Távolléte esetén a gazdasági vezető által írásban kijelölt Fendrik Tiborné vezető főtanácsos jogosult pénzügyi ellenjegyzésére, mind a kötelezettség-vállalás, mind az utalványozás tekintetésben. A szakmai teljesítés igazolására Sárvár Város Polgármesterének és Sárvár Város Jegyzőjének 1/2012. számú együttes intézkedésében szabályozott módon kerülhet sor a Roma Nemzetiségi Önkormányzat esetében. Összeférhetetlenségi szabályok Az Ávr. 60.§. /1/,/2/ bekezdése alapján a kötelezettség-vállaló, utalványozó és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettség-vállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítésigazolásra irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységet a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. 3./ PÉNZELLÁTÁS, BANKSZÁMLAREND A Roma Nemzetiségi Önkormányzat a gazdálkodásával összefüggő pénzforgalmat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a Raiffeisen Bank Zrt.-nél megnyitott 1209600401337065-00100002 sz. önálló bankszámláján bonyolítja. A bankszámla megnyitásról öt napon belül a Magyar Államkincstárt értesíteni kell. A számla feletti rendelkezési jogot a banki aláírás bejelentő kartonon bejelentett személyeket illeti meg.
15
A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája biztosítja, hogy a számviteli és analitikus nyilvántartás során a Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat bevétele, kiadása, pénzmaradványa elkülönítetten kimutatásra kerüljön, megteremtve ezzel az önálló pénzgazdálkodás feltételét. A 2012.évben a nemzetiségi önkormányzatok részére a költségvetési támogatásokat a 2011.december 30-i szabályok szerint kell igényelni és folyósítani. A helyi önkormányzat a költségvetési támogatást a Roma Nemzetiségi Önkormányzatot megillető, a nettósítás során csökkentett összeget a fizetési számláján történő jóváírástól számított három munkanapon belül továbbutalja a nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számlájára. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat a készpénzellátáshoz külön házipénztárt vezet, amit bevételi és kiadási pénztárbizonylaton rögzít. A pénztárkezeléssel kapcsolatos részletes szabályozás a Pénzkezelési Szabályzatba kerül leírásra. 4. A VAGYONTÁRGYAK SZABÁLYOK
KEZELÉSÉNEK
RENDJÉRE
VONATKOZÓ
A nemzetiségi önkormányzat vagyona a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálja. A nemzetiségi önkormányzat vagyonára a nemzeti vagyonról szóló trv. helyi önkormányzatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni A Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat vagyontárgyairól a nyilvántartást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája vezeti, amely tartalmazza a megalakulásakor juttatott vagyont és folyamatosan a vagyonváltozást. A szükséges információkat, a dokumentációkat a Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke biztosítja, illetőleg a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó bizonylatok szolgáltatják. A Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat vagyonával való gazdálkodás: a Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzati Testület határozatának megfelelően történik. A leltározás megszervezése a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája feladata, amelyben közreműködik a Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. 5. BESZÁMOLÁS, INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS Költségvetési beszámoló A Roma Nemzetiségi Önkormányzat elemi költségvetéséről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni, amit a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája készít el a nemzetiségi elnök segítségével. Ezenkívül az ÁHT.108.par.(2) bekezdése szerinti időközi költségvetési jelentést a költségvetési év első három hónapjáról április 20-ig, a költségvetési év első hat hónapjáról július 20-ig, első kilenc hónapjáról okt.20-ig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év jan.20-ig kell adatot szolgáltatni a Magyar Államkincstár Vas megyei Igazgatósága felé. A fenti információk határidőre történő elküldéséről a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája gondoskodik.
16
A költségvetés bevételeinek és kiadásainak alakulásáról negyedévente szóba, félévente írásban Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája szolgáltat adatokat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke részére 6. BELSŐ ELLENŐRZÉS A Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat operatív gazdálkodása lebonyolításának ellenőrzése belső ellenőrzés feladatát képezi. A belső ellenőrzés a kisebbségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos megállapításainak realizálása a Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökének feladata, aki a polgármestert tájékoztatja a belső ellenőrzés megállapításairól és a realizálásról. Jelen megállapodást a Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzati Testület .../2012. /…./ számú határozatával, Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete …/2012./V.25./ számú határozatával hagyta jóvá.
Sárvár, 2011. május 4.
/:Kondora István:/ s.k. polgármester
/:Sztojka István:/ s.k. a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
17
10/ Napirendi pont Területátadás a Sárvári Gyógyfürdő Kft. részére
ELŐTERJESZTÉS a Sárvár 1182/5. hrsz. és 1186/6. hrsz. alatti közparkokkal kapcsolatos kizárólagos gazdasági tevékenység Sárvári Gyógyfürdő Kft. részére történő időleges átengedéséről A Sárvár 1182/5. hrsz. és a 1186/6. hrsz. alatti közparkok a Sárvári Gyógyfürdő Kft. és az Aranyos-ér közötti térségben találhatóak. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nv. tv.) 5. § (3) bekezdés b. pontja alapján a helyi Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak a helyi önkormányzat tulajdonában álló parkok. Ezen ingatlanok az Nv. tv. 6. § (1) bek. alapján nem idegeníthetőek el, de vagyonkezelői joggal megterhelhetőek. A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre (Nv. tv. 11. §), s az a 11. § (3) bekezdése alapján versenyeztetés nélkül megköthető. Az Nv. tv. 3. § (1) bek. 19. ab. pontja, illetve annak bd. alpontja alapján a Sárvári Gyógyfürdő Kft. – mint az Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet – vagyonkezelő lehet a fenti vagyontárgyak tekintetében, e cég megfelel az Nv. tv. átlátható szervezetre vonatkozó kritériumainak is. A vagyonkezelőt – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá használati joggal, szolgalommal vagy más dologi joggal nem terheli meg, biztosítékul nem adhatja, a vagyonkezelői jogot át nem ruházhatja és nem terhelheti meg. A vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető. A vagyonkezelői jog alapítása amiatt indokolt, hogy ezen közparkok a Sárvári Gyógyfürdő Kft.-nél meglevő szellemi és tárgyi feltételek alapján jobban hasznosíthatóak, a város számára kiemelten fontos turisztikai feladatok szolgálatába állíthatóak. HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete egyetért azzal, hogy a Sárvár 1182/5. hrsz. és a Sárvár 1186/6. hrsz. alatti közparkokra ingyenesen vagyonkezelői jog kerüljön alapításra a Sárvári Gyógyfürdő Kft. javára az előterjesztés mellékletét képező vagyonkezelési szerződés szerinti tartalommal. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, valamint a Sárvári Gyógyfürdő Kft. ügyvezetőjét a vagyonkezelési szerződés és a szükséges további dokumentumok aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, 2012. május 2. Kondora István s.k. polgármester
18
V A G YO NK E ZE L É S I S ZE R ZŐ D É S amely létrejött egyrészről: Sárvár Város Önkormányzata (székhely: 9600 Sárvár, Várkerület 2-3., adószám: 15733634-2-18, KSH törzsszám: 15733634-8411-321-18, törzsszám: 733634, képviseli: Kondora István polgármester) mint a vagyonkezelői jogot átruházó tulajdonos (a továbbiakban: Önkormányzat) másrészről: Sárvári Gyógyfürdő Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzékszám: 18-09-104337, KSH szám: 12495630, adószám: 12495630-218,képviseli: Vancsura Miklós ügyvezető igazgató) mint a vagyonkezelő jogot szerző (a továbbiakban: Vagyonkezelő) között az alulírott helyen és időben Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testületének …../2012.(……….) sz. határozatának felhatalmazása alapján az alábbi feltételek mellett. I. Előzmények 1. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Ötv.) 109. §-a, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 19. pontja és a 11. § (1)-(9) bekezdései alapján az Önkormányzat vagyonára versenyeztetés nélkül, közfeladat ellátásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: régi Ötv.) 8. § (1) bekezdés alapján az Önkormányzat feladata – több más feladat mellett – a helyi közterületek fenntartása, és maga határozhatja meg – lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően –, hogy milyen mértékben és módon látja el. A vagyonkezelői jog létesítésének célja az önkormányzati tulajdonú ingatlanok biztosításával az önkormányzati feladatok hatékonyabb és gazdaságosabb ellátása, a város lakóinak és a városba látogatók számára kikapcsolódást, pihenést és szórakozást biztosító közparkok álljanak a rendelkezésükre. II. A feladat ellátás átadása, a vagyonkezelői jog alapítása 1. Az Önkormányzat tulajdonosként a régi Ötv. 8. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti közszolgáltatási feladatok ellátására vonatkozó önkormányzati feladatai alapján, az Nvtv. 11. § (1)-(9) bekezdése, valamint az Ötv. 109. §-a alapján az önkormányzati vagyoni körbe eső Sárvár 1182/5. hrsz. és 1186/6. hrsz. alatti közpark vagyonra (a továbbiakban együtt: ingatlanok) ezennel ingyenes vagyonkezelői jogot létesít a Vagyonkezelő részére határozott időre, ezen belül is 2017. december 31. napjáig. A Vagyonkezelő a szerződésben megállapított vagyonkezelői jogot és annak gyakorlását ezennel elfogadja. 2. A Vagyonkezelő a vagyonkezelői jogot az Önkormányzat döntése alapján, ingyenesen szerzi meg. Vagyonkezelőt a vagyonkezelői jog alapján – ha jogszabály, vagy jelen szerződés másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyonkezelésben levő ingatlanokat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, továbbá haszonélvezeti-, használati jogot, szolgalmat vagy más dologi jogot nem alapíthat, azt biztosítékul nem adhatja és a vagyonkezelői jogot nem ruházhatja tovább harmadik személyre.
19
III. A vagyonnal kapcsolatos rendelkezések, a vagyon üzemeltetése 1. A Vagyonkezelő kijelenti, hogy a szerződés II./1. pontjában szereplő, a vagyonkezelői jog tárgyát képező ingatlanokat ismeri, azokat a szerződésben meghatározott feladatok ellátására alkalmasnak tartja. 2. A Vagyonkezelő köteles az ingatlanok megóvásáról a hatályos jogszabályok betartásával gondoskodni, azok károsodástól mentes állapotát megőrizni. A megóvás érdekében tett halaszthatatlan intézkedésekről a Vagyonkezelő az Önkormányzatot köteles tájékoztatni. IV. A Vagyonnal való gazdálkodás 1. A Vagyonkezelő az ingatlanok használatáért vagyonkezelési díjat az Önkormányzatnak nem fizet, de a hasznosításból keletkező bevételeiből köteles az ingatlanok állapotát és értékét hosszú távon megőrizni, továbbá az adott önkormányzati feladat magas szintű ellátásához szükséges technikai színvonalon fenntartani. 2. A Szerződő Felek rögzítik azon tényt, hogy a szerződés tárgyát képező ingatlanok az önkormányzati közvagyon részét képezik, így az ezzel való gazdálkodás fokozott felelősséggel jár. Ebből kifolyólag a Vagyonkezelő a szerződéses viszony fennállta alatt, folyamatosan köteles a vagyonkezelésbe vett ingatlanokkal a jó gazda gondosságával eljárva eredményesen gazdálkodni. 3. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett ingatlanok hasznosításából származó bevételeit, a vagyonkezelés közvetlen költségeit és ráfordításait, saját bevételeitől és költségeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani (Ötv. 109. § (7) bek.). 4. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Vagyonkezelő, ha az gazdaságilag indokolt és a jogszabályok lehetőséget adnak rá, a vagyonkezelésbe vett ingatlanok gyarapítása érdekében államháztartási vagy EU források elnyerése érdekében pályázatot nyújthat be a kiíróhoz. 5. A pályázat benyújtásához az Önkormányzat előzetes hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásnak tartalmaznia kell a tervezett beruházás céljára az igényelt támogatás nyújtására, összegére, az önerőre, a beruházás elszámolására, valamint a támogatás felhasználásával kapcsolatos biztosítékokra vonatkozó feltételeket is. V. Kötelezettségek 1. A Vagyonkezelőt a vagyonkezelésbe átvett ingatlanok vonatkozásában „Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” szóló 249/2000.(XII.24.) sz. Korm. rendeletben foglalt adatokkal kapcsolatban adatszolgáltatási és adat-nyilvántartási kötelezettség terheli Sárvár Város Önkormányzata vagyonkimutatása számára.
20
Ennek keretében a Vagyonkezelőnek: − az önkormányzati vagyon-kimutatáshoz az adott évet követően, az Önkormányzat által meghatározott határidőben, módon és formában összesítő kimutatást kell készítenie az ingatlanokban bekövetkezett változásokról.
2. A Vagyonkezelő köteles tűrni, hogy az Önkormányzat az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tevékenységére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait zavartalanul gyakorolhassa. VI. Az önkormányzati vagyonnal történő elszámolás 1. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Vagyonkezelő az adott évet követő március 31-ig írásban beszámol az Önkormányzatnak e szerződés tárgyát képező feladatok ellátásáról és a hozzá kapcsolódó ingatlanok működtetéséről, a vagyonra vonatkozó főbb mutatókat is tartalmazó beszámolóban. 2. A Vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe vett ingatlanok jelen szerződés megkötéskori értékének a megszűnéskori vagyoni értékéhez viszonyított érték különbözetével elszámolni a következők szerint: a) Ha a vagyoncsökkenés a pótlásra, értékmegőrzésre képzett tartalék, ráfordítás megvalósítása ellenére úgy következett be, hogy a vagyonkezelőt, ezzel kapcsolatban felelősség nem terheli, akkor a Vagyonkezelő a különbözetet nem köteles megtéríteni. b) Amennyiben a fent felsorolt feltételek nem teljesültek, illetve a vagyon csökkenésében a Vagyonkezelőt felelősség terheli, a különbözetet a Vagyonkezelő köteles megtéríteni. c) A vagyon növekedéséből származó többletre a Vagyonkezelő nem tarthat igényt, arra nézve sem tulajdonjog (rész tulajdon) nem keletkezik, sem pedig megtérítési igénnyel nem léphet fel. VII. Vagyonkezeléssel kapcsolatos vagyonvédelem, vagyonbiztosítás 1. Felek rögzítik, hogy a Vagyonkezelő kötelezettsége a vagyonkezelésbe adott vagyonra vagyon-, tűz és elemi kár elleni biztosítás, továbbá – ha ez szükséges – felelősségbiztosítás megkötése. VIII. A szerződés megszűnése 1. A Szerződő Felek erre irányuló megegyezésével, továbbá az Ötv. 109. § (10) és (12) bekezdéseiben szabályozottak és a szerződésben meghatározott egyéb ok miatti felmondás esetében a következők szerint szűnhet meg jelen szerződés: a) rendes felmondással, b) a felek közös megegyezésével,
21
c) rendkívüli felmondással, d) a Vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével, e) ezen túlmenően megszűnik jelen szerződés a II/1. pont szerinti határozott idő lejárta esetén, illetve akkor, ha jogszabályváltozás következtében a közparkok fenntartása már nem minősülne önkormányzati feladatnak. 2. A rendes felmondással a vagyonkezelői szerződést a felmondással érintett év december 31. napjával, legalább 6 hónapos felmondási idővel lehet megszüntetni. 3. Az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással – 1 hónap felmondási idővel – akkor szüntetheti meg, ha a) a Vagyonkezelő az Ötv. 109. §-ában, valamint az Ntv. 11. §-ában foglalt kötelezettségeit a helyi költségvetési és vagyongazdálkodási érdekeket hátrányosan érintő módon megszegi, b) a Vagyonkezelő az ellene megindult csődeljárásról, felszámolási eljárásról az Önkormányzatot a szerződés időtartama alatt nem tájékoztatja, c) a Vagyonkezelőnek 6 hónapot meghaladó olyan lejárt köztartozása, illetve a vagyonkezeléssel kapcsolatos tartozása áll fenn, amelynek megfizetésére nem kapott halasztást, d) jogszabályban meghatározott egyéb ok fennállása esetén. 4. Az Önkormányzat azonnali hatályú rendkívüli felmondással felmondhatja a szerződést, ha a Vagyonkezelő: a) a szerződésben részletezett feladatokat nem látja el, a vagyont rendeltetés ellenesen használja, abban kárt okoz, b) jogszabályban meghatározott egyéb ok fennállása esetén. 5. A Szerződő Felek a szerződés megszűnésekor ezen szerződésben foglaltak szerint elszámolnak egymással. IX. További nyilatkozatok 1. A Szerződő Felek jelen szerződéssel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése során a tőlük elvárható módon, jóhiszeműen együttműködnek. 2. A Szerződő Felek a szerződésben nem szabályozott kérdésekben az Ötv. 109. §-ában, az Nvtv. 11. §-ában, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet, a Polgári Törvénykönyv idevonatkozó rendelkezéseiben foglalt szabályok alkalmazását határozzák meg. 3. Jelen szerződés 2012. június 1. napján lép hatályba.
22
X. Rendelkezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről 1. A Szerződő Felek jelen megállapodás aláírásával kötelezik magukat, hogy kérik a Sárvári Körzeti Földhivataltól, hogy a Sárvár 1182/5. hrsz. alatti 1 ha, 2595 m2 térmértékű, kivett közpark elnevezésű, továbbá a Sárvár 1186/6. hrsz. alatti, 12 ha, 9418 m2 térmértékű, kivett közpark elnevezésű ingatlanok tekintetében a Vagyonkezelő vagyonkezelői joga az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv. 16. § a. pontjában biztosított lehetőségnél fogva – az Önkormányzat tulajdonjogának változatlanul hagyása mellett – bejegyzésre kerüljön 2017. december 31-ig terjedő időtartamra. 2. A X/1. pont alatti bejegyzés teljesítéséhez az Önkormányzat ezennel feltétlen és visszavonhatatlan bejegyzési engedélyt ad ahhoz, hogy „a vagyonkezelői jog Önkormányzat általi ingyenes átengedése a Vagyonkezelő javára” jogcímén ingatlannyilvántartási bejegyzést nyerjen. 3. Az 1997. évi CXLI. tv. 38. §-ában foglaltakra tekintettel az aláírók nyilatkozzák, hogy az ingatlanügyi hatóságnál levő igazolásaik a keletkezés és a képviseleti jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak. Az Önkormányzat törzsszáma – jogszabályi előírás miatt – megváltozott, az okirat fejrésze már az új adatot tartalmazza. 4. Amennyiben a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásból való törlésére – bármilyen jogcímen – sor kerülne, erre nézve a Szerződő Felek abban állapodnak meg, hogy azt az Önkormányzat egyoldalú nyilatkozatával kezdeményezheti. 5. A Vagyonkezelő az Nvtv. 3. § (1) bek. a. pontja szerinti átlátható szervezetnek minősül. 6. A Szerződő Felek jelen okirat ellenjegyzésére, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására Dr. Komáromi László ügyvédnek (9600 Sárvár, Batthyány u. 42/A. I/1.) adnak megbízást, akit eljárásra az okiraton levő aláírásukkal meghatalmaznak. 7. A Szerződő Felek elismerik, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd a jogügylettel összefüggő szabályokról számukra elégséges módon tájékoztatást adott, ezért jelen szerződést ügyvédi tényvázlatként is elfogadják. 8. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (11) bekezdése alapján a vagyonkezelésbe adás illetékmentes. Ez a szerződés minden olyan kérdést és olyképpen szabályoz, amint azt a szerződő felek írásba kívánták foglalni. Erre tekintettel elolvasás és alapos értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírják. Sárvár, 2012. …… Sárvár Város Önkormányzata képviseli: Kondora István polgármeste vagyonkezelői jogot átruházó tulajdonos Önkormányzat
Sárvári Gyógyfürdő Kft. képviseli: Vancsura Miklós ügyvezető igazgató vagyonkezelői jogot szerző Vagyonkezelő
23
Ellenjegyzem: Sárvár, 2012. …………..
24
