NYÍRBÉLTEKI KÖRZETI TAKARÉKSZÖVETKEZET NYÍRBÉLTEK KOSSUTH ÚT 16.
Cg.: 15-02-050261
2012.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET
........................................................................................................... 1
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A Takarékszövetkezet éves beszámolóját köteles közzétenni, ennél fogva köteles azt a Hpt.ben előírt feltételeknek megfelelő könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, azaz könyvvizsgálatra kötelezett.1 Az éves beszámolót Szmutkó Illés elnök ügyvezető, kereskedelmi szakon 121420 számon regisztrált, könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult állította össze.
I. Általános rész 1. A Takarékszövetkezet bemutatása2 A beszámolót készítő vállalkozás megnevezése: Cégjegyzék száma: Adószáma: A vállalakozás bejegyzés szerinti országa A vállalakozás székhelye A vállalakozás jogi formája A beszámoló egy vállalkozásra, vagy vállalkozások csoportjára vonatkozik: Alkalmazottak létszáma fő A beszámoló pénzneme: A beszámolóban közölt adatok számításának nagyságrendje A mérleg fordulónapja és a beszámolási időszak:
Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet 15-02-050261 10045590 2 15 Magyarország Nyírbéltek Szövetkezeti hitelintézet Egy vállalkozásra 33 HUF Ezer forint, ha ettől eltérő, az jelezve 2012.december 31. 2013.február 28.
A Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet 1958.évben alakult, több mint 54 éves múltra tekint vissza. Alakulásához - a részjegy váltás alapján – a tagság biztosította a pénzügyi feltételeket, amely a jelen állapotra is igaz, a Takarékszövetkezet tulajdonosai csak magánszemélyek. A Takarékszövetkezet célja a pénzbeli megtakarítások a saját önálló szervezete útján összegyűjtse és meghatározott körben pénzforgalmi és hitelműveleteket, valamint egyéb szolgáltatásokat végezzen. A Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt. ) alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1 2
Az Sztv. 88.§.(8) bek. szerinti közlés Az Sztv 88.§ (1), 89.§(5) szerint 2
(továbbiakban: PSZÁF ) által engedélyezett következő főbb tevékenységeket és kapcsolódó szolgáltatásokat végzi: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű nyilvánosságtól történő elfogadása, hitel- és pénzkölcsön nyújtása, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, egyéb pénzügyi közvetítés A Takarékszövetkezet tevékenységét elsősorban természetes személyek körében fejti ki, a jogi ügyfelek száma azonban emelkedő tendenciát mutat. A tevékenység központja Nyírbéltek, Kossuth út 16. sz. alatt van. Telephelyek bemutatása: Kirendeltségek: Nyírbéltek, Kossuth út 16. Encsencs, Fő út 81. Nyírlugos, Bélteki út 4. Nyírbogát, Kossuth út 7. Máriapócs, Kossuth tér 6. Nyírmihálydi Vasút út 2. Szakoly, Mátyás Király út 2. Balkány, Ságvári Endre út 20. Nyírbátor, Szabadság tér 6. Pócspetri, Pócsi út 13. Piricse, Kossuth út 5. Betétgyűjtő pénztárak: Penészlek, Szabadság tér 6. Nyírgelse, Kossuth út 1. Kisléta, Debreceni út 2. A Takarékszövetkezet testületi szervei: -
Közgyűlés –részközgyűlés formában Küldöttgyűlés Igazgatóság Felügyelő Bizottság
A Takarékszövetkezetet Küldöttgyűlés által a tagok sorából választott 5 fős Igazgatóság irányítja. Az Igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az Igazgatóság tevékenységéért a küldöttgyűlésnek felelős. Az Igazgatóság legalább évente köteles beszámolni a küldöttgyűlésnek és három havonként a Felügyelő Bizottságnak a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, üzletpolitikájáról és az Igazgatóság tevékenységéről. A Küldöttgyűlés a tagok sorából 5 tagú Felügyelő Bizottságot választ. Ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét és ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez. 3
A Takarékszövetkezet tulajdonosi szerkezetének bemutatása: Megnevezés Jogi személy természetes személy tagok Összesen:
Fő
2011.XII.31. Részjegy EFt 209 209
2012.XII.31. Részjegy EFt
Fő
6270 6270
209 209
6270 6270
A Takarékszövetkezetnek csak magánszemély tulajdonosai vannak.
A Takarékszövetkezet kapcsolt vállalkozásainak bemutatása:3 Egyéb részesedési viszonyban lévő hitelintézetben Név: Takarékbank Zrt. Saját tőke: 14.525.000 Jegyzett tőke 2.564.000 Részesdési arány 0.197 % 2011.mérleg sz. 185.000 eredménye Takszöv befektetés 12.800 Egyéb részesdési viszonyban levő vállalkozás: Név: TAK_INVEST Kft. Saját tőke: 314.882 Jegyzett tőke 241.400 Részesdési arány 1,49 % 2011.mérleg sz. 15.797 eredménye Takszöv befektetés 1.500
Hitelgarancia Zrt. 14.416.723 4.811.600 0.0 % -3.476.806 0.154
A kötelező számviteli szabályzatok a Takarékszövetkezetnél:4 Megnevezés Eszközök és források értékelési szabályzata, sajátos értékelési előírások fejezettel kiegészítve Leltározási és leltárkészítési szabályzat Pénz-és értékkezelési szabályzat Számlavezetésre vonatkozó Betétkezelési Befektetési Kockázatkezelési Szigorú számadású bizonylatok szabályzata 3 4
Sztv. 89.§(1)a) alapján Sztv. 88.§ (3), 250/2000.(XII.24.) Korm.r. 4
A fenti szabályzatok közül jelentős hatással van a beszámolóra az ,,Eszközök és források értékelési szabályzata” amely tartalmazza a kintlévőségek értékvesztése és a céltartalékképzés szabályait. 2. Számviteli politika A Takarékszövetkezet a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény –a továbbiakban: Szt.érvényes számviteli politikával rendelkezik. Az Eszköz-forrás értékelési szabályzat – sajátos értékelési előírások fejezete- közvetlen hatással van a számviteli politikára. Tekintettel arra, hogy a többször módosított 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet – továbbiakban: Szkr.) - részletesen meghatározza a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló-készítési és könyvvezetési sajátosságait - így a Takarékszövetkezetnek önálló mozgástere a sajátos számviteli megoldások alkalmazására korlátozott.
A számviteli politika célja, alapelvei, módosítása és a keretébe tartozó szabályzatok A számviteli politika célja, hogy a törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján a Takarékszövetkezet sajátosságainak megfelelően alakítsa ki a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit. A számviteli politikájában a Szövetkezet a hitelintézetekre vonatkozó egyéb jogszabályokat is figyelembe véve olyan számviteli rendszert kell működtetnie, amely a mérlegvalódiság és egyéb számviteli alapelvek betartása mellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank felé történő információszolgáltatásra alkalmas, valamint a Takarékszövetkezet vezetőségének döntéselőkészítését megalapozza. A Takarékszövetkezet az éves beszámolója összeállítása során a következő számviteli alapelveket követi: Általános alapelv vállalkozás folytatásának elve Tartalmi alapelvek teljesség elve valódiság elve összemérés elve óvatosság elve Kiegészítő alapelvek tartalom elsődlegessége a formával szemben elv lényegesség elve egyedi értékelés elve bruttó elszámolás elve időbeli elhatárolás elve költség-haszon összevetésének elve 5
Formai alapelvek folyamatosság elve világosság elve következetesség elve Indokolt esetben szükséges a számviteli politika megváltoztatása. A változást indokolhatja - jogszabályi változás - a Takarékszövetkezet üzletpolitikája és az ehhez kapcsolódó számviteli információs rendszer változása.
A számviteli politika keretébe tartozó szabályzatok Számlatükör Számlarend Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzat Eszközök és források értékelési szabályzata Pénz- és értékkezelési szabályzat Kockázatvállalási szabályzat Befektetési szabályzat Ügyfél-, illetve partnerminősítési szabályzat Fedezetértékelési szabályzat Ügyletminősítési és értékelési szabályzat Betétgyűjtésre vonatkozó szabályzat Számlavezetésre vonatkozó szabályzat Szigorú számadású nyomtatványok kezelésének szabályzata
2. A számviteli politika tartalma 2.1 Az éves beszámoló és könyvvezetés A Sztv. előírásai szerint a hatálya alá tartozó gazdálkodók működésükről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről az üzleti év könyveinek zárását követően, az Sztv.-ben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesek – magyar nyelven készíteni, mely megbízható és valós összképet ad a gazdálkodói vagyonról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetről és a tevékenység eredményéről.
6
2.1.1 A beszámolási forma A Takarékszövetkezet az üzleti évről kettős könyvvitelen alapuló éves beszámolót köteles készíteni. Az üzleti év a Takarékszövetkezetnél - a Sztv. 11.§ (1) bekezdése, valamint (2) b) pontja alapján - megegyezik a naptári évvel (a továbbiakban: üzleti év). Az éves beszámoló a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet foglalja magában. A Mérleg összeállítását, tagolását a Korm.rend. 4-9. §-a és az 1. sz. melléklete alapján kell elkészíteni. Az Eredmény-kimutatás tagolása a Korm.rend. 10.-11. §-ai és a 2. sz. melléklete alapján történik. Az eredmény-kimutatás változata: forgalmi költség eljárású. A költségek elszámolására kizárólag az 5-ös, Költségnemek számlaosztály kerül alkalmazásra. A Takarékszövetkezet a Korm.rend. 2. számú melléklete alapján függőleges tagolású eredménykimutatást készít. A Korm.rend. 3. számú melléklet „A” változata szerint készíti el a Cash-flow kimutatást. A Kiegészítő melléklet összeállítása a Sztv. 88-94. §-ainak előírásai, valamint a Korm.rend. 25. §-a alapján történik. A fentieken kívül a Takarékszövetkezet Üzleti jelentést is köteles készíteni a Sztv. 95. §-ának előírásai figyelembe vételével.
2.1.2 A beszámoló készítés és benyújtás időpontja
A Takarékszövetkezet az üzleti évről december 31-i fordulónappal az 2.1.1 fejezetben meghatározott beszámolót köteles készíteni. A beszámoló készítés időpontja a Takarékszövetkezetnél az üzleti évet követő év február hó utolsó napja. A küldöttgyűlés által jóváhagyott és a könyvvizsgálói záradékkal ellátott beszámolót - az üzleti jelentés kivételével - az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül kell a cégbíróságnál letétbe helyezni. Ezen túlmenően a beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 30-é-ig kell benyújtani az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatához (a továbbiakban: IMCSZ), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (a továbbiakban: PSZÁF), az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alaphoz (a továbbiakban: OTIVA).
7
2.1.3 A beszámoló könyvviteli alátámasztása
A Takarékszövetkezetnek - mint a Sztv. 12. § (3) bekezdése szerint kettős könyvvitel vezetésére kötelezettnek - a belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a PSZÁF és az MNB információs igényeit. Ebből adódóan olyan számlarendet dolgoz ki, amely szerinti könyvvezetés az éves beszámoló készítésén túlmenően a PSZÁF, az MNB felé történő, továbbá az integrációs (OTIVA irányába történő) adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését maradéktalanul biztosítja. (A Takarékszövetkezet számlarendjének tartalmaznia kell az általa végzett tevékenységekhez kapcsolódó számlaösszefüggéseket, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott tételek bemutatását is.) A Takarékszövetkezet minden hónap utolsó napjára vonatkozóan - elsődlegesen éppen a PSZÁF, valamint a MNB részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából legkésőbb a tárgyhót követő 8. munkanappal bezárólag köteles az eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekről összesítést készíteni. A számviteli nyilvántartások havi, negyedéves, illetve éves zárása során a Takarékszövetkezet a következő zárlati munkálatokat végzi el: a) az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolása; b) az analitikus nyilvántartások összesítése és a feladások elkészítése a főkönyvi könyvelés részére, valamint az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások egyeztetése; c) a devizaeszközök a devizaárfolyam változásához igazított forintra szóló átértékelése, továbbá az árfolyam különbözetek elszámolása, d) az értékcsökkenés elszámolása; e) az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások elszámolása; f) a mérlegen kívüli tételek értékelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése, ideértve többek között a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek minősítését és az utánuk történő kockázati céltartalék képzést, g) a főkönyvi kivonat elkészítése; h) a főkönyvi számlák technikai zárása (csak az egyenleg meghatározását értve alatta). 2.2 Értékpapírok besorolása A befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, melyeket a Takarékszövetkezet befektetési célból vásárolt és amelyek a tárgyévet követő évben nem járnak le, nem kerülnek beváltásra, és azokat a Takarékszövetkezet a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik eladni. A forgóeszközök között kell kimutatni azokat a nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdonosi részt jelentő befektetéseket amelyeket a Takarékszövetkezet forgatási célból szerzett be kamatbevétel vagy 8
árfolyamnyereség szerzése céljából. A forgóeszközök között kell kimutatni továbbá azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak. A Takarékszövetkezetnek a mérlegkészítés napjáig el kell dönteni, hogy a meglévő értékpapírjait a befektetett pénzügyi eszközök között kívánja-e továbbra is kimutatni. Ha szükséges a két csoport közötti átcsoportosítás, akkor azt végre kell hajtani és főkönyvileg lekönyvelni és a mérlegben a megfelelő soron szerepeltetni. 2.3 Az eszközök besorolása
A Takarékszövetkezet eszközként mutatja ki a rendelkezésére, használatára bocsátott, a Szövetkezet működését szolgáló befektetett eszközöket és forgó eszközöket, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat. A számviteli törvény 23. § (4) bekezdése szerint az eszközöket a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé rendeltetésük, használatuk alapján kell besorolni. A befektetett eszközök között kell kimutatni, azokat az eszközöket, amelyek a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket és a befektetett pénzügyi eszközöket kell sorolni. A forgóeszközök között készletként kell kimutatni mindazokat az eszközöket amelyek nem tartósan szolgálják a Szövetkezet tevékenységét, vagyis egy éven belül elhasználódnak. A forgóeszközök közé, besorolható az egy éven belül elhasználódó berendezési és felszerelési tárgyak, műszerek, szerszámok, munkaruhák, egyenruhák.
2.4 A készletek elszámolásának és értékelésének módja
A készleteket az egyedi értékelés elvéből következően az éves beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A Számviteli törvény és a Kormányrendelet értelmében a Takarékszövetkezet a készletek között mutatja ki - a kereskedelmi célú nemesfémeket, - a törvényes fizetőeszköznek nem minősülő nemesfémeket, - a vásárolt készleteket ide értve - az anyagokat, - az árúkat, - a követelés fejében átvett - értékpapírnak nem minősülő - azon eszközöket, amelyeket továbbértékesítésre szán, - a pénzügyi lízing eszközeit, - a közvetített szolgáltatást, 9
A Takarékszövetkezetnél a készletek túlnyomó többségét az adminisztrációs anyagok és az irodai felszerelési tárgyak adják. A munkahelyre közvetlenül beszerzett anyagok a beszerzés időpontjában kerülnek költségként elszámolásra. A vásárolt készleteket a mérlegben tényleges, a számviteli törvény 47. §-a szerint meghatározott beszerzési áron értékeli a takarékszövetkezet.
A Takarékszövetkezet a beszerzés időpontjában a készletet azonnal elszámolja költségként. Év végén leltározással állapítja meg a készletet és a főkönyvi könyvelésben a legutolsó beszerzési áron mutatja ki. Az általános szabályozásnak megfelelően, a vásárolt készletek értékelésénél alkalmazható módszerek közül, a Takarékszövetkezet a legutolsó beszerzési áron történő értékelést (az ún. FIFO módszert) alkalmazza. A FIFO módszer a tényleges beszerzési áron történő értékelés azon formája, amelynél a zárókészleteteket a legutolsó vásárlások alapján értékelik. A FIFO módszer szerinti értékelésnél a felhasználás, illetve az értékesítés mindig a legrégebben meglévő (legkorábban bekerült) készlet kivezetését vonja maga után, míg a mérlegben a mérleg fordulónapján meglévő készlet értéket az utolsó beszerzések határozzák meg.
2.5 Valuta készletek értékelése (A Takarékszövetkezet a valutakészletek értékelésére vonatkozó szabályt jelenleg nem alkalmazza, mert e tevékenységet nem végzi.) A valuta pénztárba bekerülő valuta készletet a bekerülés napjára vonatkozó - az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. A Takarékszövetkezet MNB módszert alkalmazza. Az MNB illetve hitelintézet által nem jegyzett valuták esetén az adott valuta adott napi szabadpiaci árfolyamának az MNB vagy a hitelintézet által jegyzett konvertibilis valutára átszámított értéke szerinti forintértékben kell a nyilvántartásba felvenni. Év közben a Takarékszövetkezet a valutaeszközeit havonta egy alkalommal (a hó utolsó napján) a választott devizaárfolyamon átszámított forintértékre átértékeli. Év végén a Takarékszövetkezet valutaeszközeit az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos deviza középárfolyamon köteles értékelni a mérleg fordulónapi értékelés során.
10
2.6 Az értékcsökkenési leírás módszere A számviteli politika szerves részét képezi a Takarékszövetkezet amortizáció elszámolási módjának meghatározása. A számviteli törvény az óvatosság elvének érvényesítése érdekében az értékcsökkenés elszámolását elrendeli, függetlenül attól, hogy a Takarékszövetkezetnek a tárgyévben nyeresége vagy vesztesége van. A Takarékszövetkezet az eszközök állományba vételét, üzembe helyezését követő naptól kezdődően terv szerinti értékcsökkenést számol el. Az immateriális javaknak, tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési ( beszerzési illetve előállítási) értékét, azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket használni fogják. Az immateriális javak, tárgyi eszközök maradványértéke a következők szerint kerül meghatározásra: meg kell határozni a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéket, - nullának tekinthető a maradványérték, ha a visszanyerhető haszonanyag és hulladék értéke nem jelentős összeg, ha az eszköz csak eredeti rendeltetésétől megfosztva (szétszedve), illetve ha az eszköz várhatóan nem lesz értékesíthető. Nem jelentős a maradványérték, ha annak értéke a 100.000.- Ft-ot nem haladja meg. Az immateriális javak (szellemi termékek, üzleti vagy cégérték) maradványértékkel csökkentett értékcsökkenését az alábbiakban kell elszámolni: - az üzleti vagy cégértéket 5 év alatt, - a vagyoni értékű jogok és szellemi termékek értékcsökkenési leírási időtartamát minden esetben a beszerzéskor kell meghatározni. Az egyedi eszközök várható használati idejének meghatározása a fizikai elhasználódás és az erkölcsi avulást figyelembevéve kerül meghatározásra. A Takarékszövetkezet az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének a megállapításánál a Szt. 52.§ (3) bekezdésében foglaltakkal nem növeli az elszámolható értékcsökkenés összegét. A Takarékszövetkezet mind az immateriális javak, mind a tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenést a bruttó érték alapján az alábbi képlet alapján számított százalékot alkalmazva, a lineáris elszámolást módszerével számolja. Leírás éves %
=
Bruttó érték - maradványérték __________________________ Tervezett élettartam 11
A százalékok egészszámra történő kerekítése a kerekítés szabályai szerint történik. A Takarékszövetkezet szempontjából meghatározó tárgyi eszközök: - Ingatlanok - értéktől függetlenül, - Gépek, berendezések, felszerelések amennyiben egyedi értékük az 1.000.000.- Ft-ot meghaladja, - Járművek – értéktől függetlenül. A Takarékszövetkezet szempontjából meghatározó tárgyi eszközöknél az évenként elszámolható értékcsökkenés megváltoztatását indokolttá teheti: - a hasznos élettartam, - a bekerülési érték, - a maradványérték lényeges változása. A Takarékszövetkezet a fentiek szempontjából lényeges változásnak tekinti: - a hasznos élettartam változása eléri az eredetileg megállapított élettartam 33 %-át, - a bekerülési érték: Ingatlanok esetén az eredetileg megállapított bekerülési érték 20 %-át meghaladó változását Gépek, berendezések, - felszerelések, ha egyedileg az 1.000.000.- ot meghaladó bekerülési értékűek -, akkor az eredeti bekerülési érték 20 %-át meghaladó változás, -
a maradványérték azonos a bekerülési érték változásnál leírtakkal.,
. Az értékcsökkenést negyedévenként a negyedév első napján meglévő eszközállomány után számolja el a Takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet az 100.000 Ft egyedi beszerzési érték alatti vagyonértékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értékét használatbavételkor egy összegben számolhatja el értékcsökkenési leírásként. Ezekről az eszközökről analitikát ( eszközlistát) kell vezetni. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telkesítés az erdő, az üzembe nem helyezett beruházás és a képzőművészeti alkotás bekerülési értéke, valamint a nullára leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért tárgyi eszközök után. 2.7 Az értékvesztések elszámolása és visszaírása
A megbízható valós összkép kialakítása a valódiság és az óvatosság elvének érvényesülése megkívánja, hogy a Szövetkezet eszközei a használhatóságuknak megfelelő, a mérlegkészítéskor ismert piaci értéken szerepeljenek a mérlegbe. Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha az eszköz piaci értéke tartósan lecsökkent, 12
mert megrongálódott, megsemmisült, hiányzik illetve a könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke. Az értékcsökkenést oly mértékig kell végrehajtani, hogy az eszköz használhatóságának megfelelő piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Ha az alacsonyabb értéken történő értékelés okai nem, vagy csak részben állnak fenn, a korábban elszámolt értékcsökkenést visszaírással csökkenteni kell. Nem lehet terven felüli értékcsökkenést nullára leírt, illetve tervezett maradványértéket elért eszközök után elszámolni. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának feltétele, hogy az értékvesztés okáról és körülményeiről eszközönként egyedileg jegyzőkönyv készüljön. A számviteli törvény 54-56.§ -okban rendelkezik a tulajdonosi részesedést jelentő befektetések, hitelviszonyt megtestesítő egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok (befektetett eszközök között és a forgóeszközök között nyilvántartott egyaránt) valamint a vevők és adósok, illetve a vásárolt készletek értékvesztésének elszámolásáról. Értékvesztést kell elszámolni a tulajdonosi részesedést jelentő befektetéseknél, ha a befektetés könyvszerinti értéke és piaci értéke, a hitelviszonyt megtestesítő egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és a piaci értéke közötti - veszteség jellegű - különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Értékvesztést kell elszámolni a vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfodulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Értékvesztést kell elszámolni a vásárolt készleteknél ha a bekerülési (beszerzési) , illetve a könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskori piaci érték. A számviteli törvény – a megbízható valós összkép biztosítása érdekében – új előírásként fogalmazza meg a terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés visszaírását, ha az immateriális jószágoknál és tárgyi eszközöknél és egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolásának okai nem állnak fenn, illetve csak részben állnak fenn. Az eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenését, illetve értékvesztését visszaírni (az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés csökkentésével) csak az érintett eszköz piaci értékére lehet, de legfeljebb: immateriális jószágok, tárgyi eszközök esetében a tervszerinti értékcsökkenés figyelembe vételével megállapított nettó értékre ( nyilvántartásba vételkori bekerülési érték és az addig elszámolt tervszerinti értékcsökkenés különbözete), - a hitelviszonyt megtestesítő egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál a névértékre , ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél, a többi eszköz esetében a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékre.
13
2.8 Értékhelyesbítés elszámolása
A Takarékszövetkezet jogosult a tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket, tárgyi eszközöket ( a beruházások és a beruházásra adott előlegek kivételével), és a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket piaci értéken kimutatni a mérlegben. Erre – a fenti eszközök esetében – akkor van lehetősége, ha a mérleg fordulónapján az adott eszköz piaci értéke jelentősen magasabb, mint azok terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés visszaírása utáni könyv szerinti értéke. Az értékhelyesbítés önálló kategória, nem módosítja az adott eszköz bekerülési értékét, nettó értékét, az a mérlegben az eszközök között külön tételként, mint Értékhelyesbítés kell kimutatni. Az egyedi eszközök összesített értékhelyesbítésének összege az Értékelési tartalék, amely a saját tőke egyik eleme. Takarékszövetkezet a Szt.-ben meghatározott értékhelyesbítési lehetőséget nem alkalmazza. 2.9 Céltartalék képzése adózás előtti eredmény terhére A Takarékszövetkezetnek céltartalékot kell képeznie az adózás előtti eredménye terhére – a szükséges mértékben – olyan harmadik féllel szemben fennálló fizetési kötelezettségekre, amelyek múltbéli vagy folyamatban lévő ügyekből, szerződésekből származnak, a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint bizonyosan vagy várhatóan felmerülnek, a mérleg készítésekor összegük és esedékességük időpontja még bizonytalan, és ezekre a fedezet egyéb módon nem biztosított. Ezen kötelezettségek leggyakoribb formái: a korengedményes nyugdíj és végkielégítés miatti kötelezettségek, függő és jövőbeni kötelezettségek (kezesség és garancia vállalás, opciós és nem valódi penziós ügyletek, le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek), - a biztos (jövőbeni) kötelezettségek, amelyek nem minősülnek a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen, folyamatosan felmerülő költségének. Ilyen várható költségek lehetnek a jelentősebb fenntartási költségek, átszervezéssel kapcsolatos költségek, vagy a környezetvédelmi költségek. Céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető. Az általános kockázati céltartalékot a Takarékszövetkezet a Hpt. 87.§ (2) bekezdése alapján 2009.09.30-tól képez. Az általános kockázati céltartalékot ráfordításként történő elszámolással képzi.A kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot, illetőleg az általános kockázati céltartalékot kell felhasználni.
14
2.10 Költségelszámolás választott módszere
A Takarékszövetkezet kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli a költségeit. 2.11. A számviteli elszámolás szempontjából minősítést igénylő témák
A számviteli törvény 14. § (4) bekezdése szerint a számviteli politikában rögzíteni kell azokat a szabályokat, amelyekből egyértelműen megállapítható, hogy a Takarékszövetkezet a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából mit tekint lényegesnek, jelentősnek, illetve nem lényegesnek, nem jelentősnek. Továbbá arról is rendelkezni kell, hogy a törvényben felkínált választási, minősítési lehetőségek közül melyeket alkalmazza, milyen feltételek megléte mellett. Ennek megfelelően: a). Jelentős összegű hibának tekinti a Takarékszövetkezet ha az ellenőrzéssel, önellenőrzéssel feltárt hibák és hibahatások adott üzleti évre vonatkozó értéke meghaladja a mérleg főösszegének 2 százalékát, vagy az 500 millió forintot ha a mérleg főösszege 2 százaléka nagyobb 500 millió forintnál. b). Nem jelentős összegű hibának minősül, ha az ellenőrzés önellenőrzés során feltárt adott üzleti évre vonatkozó hibák és hibahatások (előjeltől független) összege nem haladja meg a mérlegfőösszeg 2 százalékát. c). Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni ha az ellenőrzéssel önellenőrzéssel feltárt jelentős összegű hibák és hibahatások adott üzleti évre vonatkozó értéke a hiba feltárás évét megelőző üzleti év mérlegébe kimutatott saját tőke értékét több mint 20 százalékkal növeli vagy csökkenti. d). Értékvesztés elszámolása szempontjából jelentősnek és tartósnak tekintendő a befektetett - és forgóeszközök között nyilvántartott tulajdoni részt jelentő befektetések könyv szerinti és piaci értéke közötti veszteség jellegű különbözetet, az adósok minősítése és a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján megállapított követelés könyv szerinti értéke és a követelés várható megtérülési összege közötti veszteségjellegű különbözetet, vásárolt készleteknél a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha a könyv szerinti érték a magasabb, A fenti esetek mindegyikére egységesen jelentős összegű az értékvesztést, ha az a könyv szerinti értéknek több, mint a 10 százaléka A terven felüli értékcsökkenés meghatározásánál a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét akkor tekinthető jelentősnek, ha annak összege magasabb mint az 1 évi tervszerinti értékcsökkenés összege. Tartósnak tekintendő minden olyan változást, ami 1 éven túli változást mutat, e), Fajlagosan kisértékűnek tekintendő azok a készletek amelyeknek a könyv szerinti értéke 15
- kialakított készletcsoportokon belül ( főkönyvi számlánként) nem haladja meg az adott készletcsoporthoz tartozó készletek könyv szerinti értékének 5 százalékát. f), A rendkívüli bevételek és rendkívüli kiadások tételei közül azok tekinthetők az eredményre gyakorolt hatásuk szempontjából jelentősnek, amelyek a szokásos Szövetkezeti eredmény előző 3 évi átlagának 10 százalékát meghaladják.
2.12 Tőketartalék és eredménytartalék lekötése
A számviteli törvény kötelező előírásain (38.§) felül a Takarékszövetkezet saját elhatározása alapján dönt, hogy milyen kötelezettségekre, illetve milyen saját célokra köt le tőketartalékot, illetve eredménytartalékot.
2.13 Rendkívüli bevételek- és ráfordítások A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a Takarékszövetkezet tevékenységétől, a rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli bevételek között kell kimutatni: - a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak társasági szerződésben (alapítói okirat) meghatározott értéke, - a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor), az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több; - a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén, azok névértékét; - a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: - az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik; - a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszközök összegét; - a térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét; - a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik. Rendkívüli bevételként kell kimutatni a halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt összegből, a kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget. 16
A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni: - a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét; - a visszavásárolt saját részvény esetén, azok visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét; - a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor) - az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor – a jogelőd gazdasági társaságban levő megszűnt részesedésének (részvények, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti értékét, valamint a megszűnés miatt – a megszűnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében - kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb; A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni: - a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben, valamint - a behajthatatlannak nem minősülő - elengedett követelés könyv szerinti értékét; - a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál; - a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - átadott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átadott pénzeszközök összegét.
2.14 Valós értéken történő értékelés A Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet a mérleg tételek értékelése során nem alkalmazza a 238/2003.(XII.17.) korm.számú rendelet 6.§ által meghatározott valós értéken történő értékelést. 2.15 Minősítési eljárás A 397/2007. (XII.27.) Korm. r. 6.§-a, illetve a 250/2000. (XII.24) Korm. r. 7.sz. melléklet előírásainak figyelembevételével a takarékszövetkezet elkészítette módosította az Eszközforrás értékelési szabályzatát és meghatározta az egyes kintlévőségek, befektetések, követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek értékelésének új szabályait. Az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások negyedévente kerülnek elszámolásra. A 8.000.000.- Ft és azt meg nem haladó lakossági, vállalkozói, önkormányzati és egyéb követelések besorolásánál egyszerűsített minősítési eljárást – elsősorban a késedelem időtartamához kötődően- alkalmaz. A fenti összeghatárt meghaladó követeléseket, valamint a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, a mérlegen kívüli kötelezettségeket összeghatártól függetlenül egyedileg minősíti a Takarékszövetkezet. Ez alól kivételt képez a folyószámla hitel keret le nem hívott része, ami egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozik. A befektetések minősítése az éves beszámoló készítésekor történik. A Takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát az egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozza meg, a bruttó könyv szerinti érték %-ban: a külön figyelendő kategóriában 5 %, átlag alatti kategóriában 20 % , kétes követeléseknél 60 %, a rossz minősítésű kintlévőségeknél pedig 100 %.
17
3. Számviteli változások A Takarékszövetkezet az előző évhez viszonyítva számviteli politikáját, számbavételi eljárásait, értékelési módszereit nem változtatta meg. 4. Változások a számviteli becslésekben (8.IAS 30. bek) A számviteli becslések nemleges. 5. Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása Nem volt jelentős összegű hiba.
6. Vagyoni, pénzügyi helyzet és a 2012. évi jövedelmezőség alakulása A Takarékszövetkezet mérleg-főösszege a 2011.december 31. 6 485 937 ezer Ft.-ról 7 117 146 ezer Ft-ra emelkedett 2012.december 31.-én, a növekedés 631 209 ezer Ft. Ebből: a saját tőke növekedése 92 503 eFt a kötelezettség növekedése 523 467 eFt az átmenő passzívák növekedése 15 373 eFt a céltartalék csökkenés - 134 eFt Megállapítható, hogy a növekedés döntő részben a kötelezettségek emelkedéséből származik. A tárgyév betétállomány növekedése 519 millió forint, szemben az előző év 153 millió forintos növekedésével. Az előző évi növekedést a tárgy évben 366 millió forinttal meghaladóan tudtuk növelni. A Takarékszövetkezet piaci pozícióját a térségben sikerült megtartani, annak ellenére, hogy a nagybankok akciós kamatokkal kedvezőbb feltételeket tudtak biztosítani, a forrásgyűjtésben. A Takarékszövetkezetünkkel szembeni bizalom erősebb volt a magasabb kamatoknál.
18
a. Az eszközállományok alakulása A főbb eszközcsoportok állománya a mérleg-főösszeghez viszonyítva az alábbiak szerint alakult: 1.Tábla Egyes eszközcsoportok állománya és mérleg-főösszeghez viszonyított aránya Az eszközállomány alakulása, szerkezete Megnevezés 1. Pénzeszközök 2. Állampapírok 3.Hitelintézetekkel szembeni köv. 4. Ügyfelekkel szembeni köv.-ek 5. Egyéb értékpapírok, részv.,részes. 6. Immateriális javak 7. Tárgyi eszközök 8. Saját részv.,egyéb eszközök 9. Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK
2011.XII.31.
Mo.
152 796 2,4% 4530311 69,8% 55 000 0,8% 1543785 23,8% 14454 0,2% 249 0,0% 15 867 0,2% 9 925 0,2% 163550 2,5% 6 485 937 100
2012.XII.31.2
Mo.
Elt.+,-
188 444 2,6% 0,3% 5243873 73,7% 3,8% 125 000 1,8% 0,9% 1339470 18,8% -5,0% 14454 0,2% 0,0% 583 0,0% 0,0% 16 098 0,2% 0,0% 4 689 0,1% -0,1% 184535 2,6% 0,1% 7 117 146 100 xx
A Takarékszövetkezet előző évhez viszonyított mérleg-főösszeg növekedése 631 millió forint. Az eszközállomány növekedése a tervezett értéket 5,44%-kal meghaladta. Az előző évhez viszonyított növekedés 9,73 %. Az Integrációs szintű növekedés 1,5 %. Az eszközállomány összetétele 5 %-kal csökkent az ügyfelekkel szembeni követelések aránya, a hitelintézetekkel szembeni követelések aránya 0,9 %-kal növekedett, az állampapírok állománya 3,8 %-kal növekedett. 19
Az ügyfelekkel szembeni követelés 2012.év végén 1 554 629.- ezer Ft. volt, melyet a mérlegben csökkentett a 215 159.- ezer Ft-os értékvesztés állomány. Ez az eszközcsoport az előző évihez viszonyítva 204 315. ezer Ft-tal csökkent nettó értéken, aránya a mérlegfőösszeghez viszonyítva 23.8 % lett, az arány csökkenés 5 %. 2.Tábla Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések megoszlása Hitelint.-el és ügyfelekkel szembeni követelések szerkezetének alakulása MEGNEVEZÉS 1.) Hitelintézetekkel szembeni látra 2.) Hitelintézetekkel szembeni pü.i éb. 3.) Hitelintézetekk szembeni pü.i ét. 4.) Hitelintézetekkel szembeni bef. 5.) Ügyfelekkel szembeni pü.i éb. 6.) Ügyfelekkel szembeni pü.i ét. 7.) Ügyfelekkel szembeni bef.i MÉRLEG 3,+4.SORA ÖSSZ.
2011.XII.31.
Mo.
0 0 55000 3,4% 0 0,0% 0 0,0% 462567 28,9% 1081218 67,6% 0 0,0% 1598785 100
2012.XII.31.
Mo.
Elt.+,-
0 0 0% 125000 8,5% 5,1% 0 0,0% 0,0% 0 0,0% 0,0% 400645 27,4% -1,6% 938825 64,1% -3,5% 0 0,0% 0,0% 1464470 100 xx
A hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések esetében az arányok 8,5 % a hitelintézetekkel szembeni követelés, míg az ügyfelekkel szembeni követelés 91,5 %. A lejárati idő alapján csoportosítva az ügyfél követeléseket megállapítható, hogy az éven belüli követelések aránya összességében 28.9 %- ról 27.4 %-ra, az éven túli követelések aránya 67.6 %-ról 64.1 %-ra csökkent. 20
b. Az eszközállomány minősége A Hpt 86.§ előírása és a Takarékszövetkezet szabályzata alapján minősített eszközállomány 5a takarékszövetkezetnél 2012 december 31.-én 1 554 629.- eFt volt, 186 281.- eFt-al kisebb az előző évinél. 3.Tábla Portfolió elemzés – minősítés
Portfolió-minősítés elemzés (bruttó) Megnevezés Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Mindössz.(mérleg+mérl.kiv.)
2011.XII.31. Mo. 2012.XII.31. Mo. Elt.+,767199 44,1% 664912 42,8% -1,3% 645990 37,1% 534546 34,4% -2,7% 146822 8,4% 143213 9,2% 0,8% 113784 6,5% 130422 8,4% 1,9% 67115 3,9% 81536 5,2% 1,4% 1740910 100 1554629 100 xx
Portfolió-minősítés elemzés (nettó) Megnevezés 2011.XII.31. Mo.% 2012.XII.31. Mo.% Elt.+.Problémamentes 767199 50% 664912 50% 0,0 Külön figyíelendő 613615 40% 507819 38% 0,0 Átlag alatti 117458 8% 114570 9% 0,0 Kétes 45513 3% 52169 4% 0,0 Rossz 0% 0% 0,0 Mindössz. (mérlegt.+mérl.k.) 1543785 100 1339470 100 xx
A minősített eszközökön belül legnagyobb jelentőségű az ügyfelekkel (vállalkozók, lakosság) szembeni követelésállomány, ami 2011.dec.31.-én 1 740 910.- ezer Ft volt, 2012.dec.31.-én pedig 1 554 629.- ezer Ft. A problémamentes állomány aránya e körben 44.1 %-ról, 42.8 %-ra csökkent, a részarány csökkenés 1.3 %. A külön figyelendő 2.7 %-kal csökkent. Az átlag alatti részaránya 0.8 %-kal, a kétes 1.9 %-kal, a rossz hitelállománynál 1.4 %-kal növekedett. A táblázati adatok a fizetési készség, képesség romlásáról adnak képet. A változások eredményeként a tárgy évi képzési kötelezettség 18 034.- ezer Ft-tal növekedett. A tárgyév végi értékvesztési képzési kötelezettség 215 159.-ezer Ft.
5
PSZÁF portfolió táblázat 21
c. Források 4./A Tábla Az idegen és saját forrás megoszlása
Megnevezés Saját források Idegen források FORRÁSOK
A források két nagy csoportjának alakulása 2011.XII.31. Mo. 2012.XII.31. 1079436 16,6% 1171805 5 406 501 83,4% 5 945 341 6 485 937 100 7 117 146
Mo. Elt. 16,5% -0,1% 83,5% 0,1% 100 xx
A táblázatból megállapítható a saját forrás aránya 0.1 %-kal csökkent. A saját forrás 2012.évi 8.6 %-os jelentős növekedése sem tudta ellensúlyozni az arány csökkenést. A Saját tőke és mérlegfőösszeg Integrációs átlaga 8.27 %, a Takarékszövetkezetünknél ez kétszeres érték. A Takarékszövetkezet vagyoni helyzete jelentősen jobb az Integrációs átlagnál. 4./B Tábla A saját tőke üzleti évi változása
(Adatok e Ft-ban) NövekeMegnevezés
Változás
2011.12.31 dés
Csökkenés
2012.12.31
180
7 766 0
- Jegyzett tőke leszállítás
7 766
180
Általános tartalék
+ Általános tartalék képzés
75 366
9 518
84 884
Eredménytartalék
+ Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése
901 796
65 133
966 929
3 542
0
3 542
Jegyzett tőke Tőketartalék
Lekötött tartalék Értékelési tartalék
Mérleg szerinti eredmény Saját tőke
+ Lekötött tartalék képzés + Vagyon értékelés
+ Tárgyévi mérleg szerinti eredmény, Előző évi mérleg szerinti eredmény
0
64 768 1 053 238
17 852 92 683
180
82 620 1 145 741 22
5.Tábla Az idegen források összetételének alakulása A kötelezettségek szerkezetének alakulása 2011.XII.31. Mo. 2012.XII.31. Mo. Elt.+,Megnevezés 1.) Hitelintézetekkel szembeni röv. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 2.) Ügyfelekkel szembeni rövid 4130555 85,0% 4700900 87,4% 2,3% 3.) Egyéb rövid 328939 6,8% 374401 7,0% 0,2% Rövid lejáratú kötelezettségek 4459494 91,8% 5075301 94,3% 2,5% 4.) Hitelintézetekkel sz. hosszú 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 5.) Ügyfelekkel szembeni hosszú 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 6.) Egyéb hosszú 397 550 8,2% 305 210 5,7% -2,5% Hosszú lejáratú kötelezettségek 397 550 8,2% 305 210 5,7% -2,5% K Ö T E L E Z E T T S É G EK 4 857 044 100 5 380 511 100 xx
Az idegen források között meghatározó az ügyfelekkel szembeni kötelezettség. Ez összességében 478 005.- ezer Ft-tal nőtt. A betétállomány tárgy évi növekedése 519 millió forint, szemben az előző év 153 millió forintos növekedésével. A betétállomány növekedés 10.77 %. A előző évi növekedést 366 millió forinttal meghaladja. A betétállomány szerkezeti összetételére továbbra is az a jellemző, hogy túlsúlyt képviselnek a lakossági betétek az állomány 91.3 %-a, míg az egyéb betétek aránya 8.7 %. Összetétel változás az egyéb betétek vonatkozásában 1.8 % növekedés. A betéti állományok változásai: a takarékszelvény állomány növekedése 18.17 %-kal kiemelkedően nőtt 508 109.- eFt-tal, a lakossági folyószámla állománya 13.8 %-kal 31 006.- eFt-tal növekedett, a takaréklevél állomány 4 %-kal 49 468.- eFt-tal csökkent, a látra szóló betétek 1.7 %-kal 3 211.-eFt-tal csökkent, az egy éves kamatozó betét 11.6 %-kal 55 640 eFt-tal csökkent, a vállalkozási betétek állománya 25,1%-kal 87 757 eFt-tal növekedett. A források összetétele lejárati idő szerint kis mértékben változott, a rövid lejáratú források aránya nőtt 2.5 % -kal. d. Tőkemegfelelés-ICAAP6 A Takarékszövetkezet 2008.-ban új tőkekövetelmény számítási módszerre tért át. A belső tőkekövetelmény számítás (ICAAP) egy olyan eljárás, amely biztosítja azt, hogy mind a felügyelési, mind az irányítási funkciót ellátó vezető testületek -megfelelően azonosítják, mérik, összesítik és monitorozzák a Takarékszövetkezet kockázatait, -a Takarékszövetkezet kockázati profiljának megfelelő tőkét tart, -megfelelő kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejleszti. 6
inter Capital Adequacy Assesment- tőkemegfelelés belső értékelési folyamata 23
6.tábla Kockázatok tőkekövetelménye PSZÁF kód CS0-m CS0-a
Megnevezés Kockázattal súlyozott kitettségi érték összesen Kitettség eredeti értéke Átlagos kockázati súly CS11-m Mérlegtételek kockázati súlyozott kitettségi érték CS11-a Mérlegtételek eredeti értéke Mérlegtételek átlagos kockázati súlya Kockázatok tőkeszükséglete összesen ebből: hitelezési működési (alapmutató módszer) egyéb Tőkepuffer értéke:max (stressz tesztek, önértékelés) Összes tőkeszükséglet a 2.pillér alatt tőkepufferrel
előző év 1256506 6734240 18,7% 1248970 6682813 18,7% 160723 100520 60203 32145 192868
tárgyév Index/eltérés 1151861 92% 7409105 110% 15,5% -3,1% 1135374 91% 7331722 110% 15,5% -3,2% 153147 95% 92148 92% 60999 101% 49003 202150
152% 105%
A táblázatból kitűnik, hogy az összes –mérleg és mérlegen kívüli- kockázati kitettség eredeti értéke és a kockázatokkal súlyozott kitettségi érték 10.-%-kal növekedett. A tőkepuffer értéke a Felügyelet által előírt 32 %-os többletképzési kötelezettség 49 007.- ezer forint. Az összes tőkeszükséglet az előző évhez viszonyitva 9 286 millió forinttal növekedett. A mérlegtételek átlagos kockázati súlya 18.7%–ról 15.5 %-ra csökkent. 7.Tábla Szavatoló tőke számítás és a fizetőképességi mutató
A szavatoló tőke elemeinek alakulása S.sz. 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14
Megnevezés 2011.XII.31. 2012.XII.31. Index% Jegyzett tőke (3A111) 7766 7766 100% Tőketartalék (3A112) 0 0 Eredménytartalék 901796 966929 107% Lekötött tartalékból a fel nem osztható szöv.vagyon 3542 3542 Általános tartalék 75366 84884 113% Általános kockázati céltartalék a korr.mfőösszeg 1,25%-ig 14040 14040 107% Mérleg szerinti poz. eredmény, könyvvizsgáló ált.hitelesítve 64768 82620 128% Jegyzett, be nem fizetett tőke (3A121) 0 0 Immateriális javak , a LT megh.-nál figy.be vettek kivételével 249 583 234% Kockázati céltartalék -ÁKC kiv.- és értékvesztés hiánya ALAPVETŐ TŐKE 1067029 1159198 109% Alárendelt kölcsöntőke 0 0 Értékelési tartalék (számviteli) 0 0 Járulékos tőkelemek csökkentése 3A2132, 3A22 24
15 16 17 18 19 20 21 22 23
JÁRULÉKOS TŐKE Levonások előtti szavatoló tőke 3A3 Tőkemódosítás a PIBB miatt 3A41 csökkentő t. Limit túllépések tőkekövetelménye 3A51 Egyéb korrekciók +,SZAVATOLÓ TŐKE (szolvencia ráta számlálója) Fizetőképességi mutató-TMM Tőkemegfelelési mutató-ICAAP TMM-SREP
0 1067029
0 1159198
1067029 53,11% 44,26% 44,26%
1159198 60,55% 45,87% 45,87%
109%
109% 0,07
A Takarékszövetkezet tőke-megfelelési mutatója a 60.55 %, az előírt 8 %-kal szemben. A Felügyeleti előírás szerinti 32 %-kal növelt értéke 202 154.-ezer Ft. A szavatoló tőke többlet (ICAAP) 957.044.- ezer forint. TMM belső tőkemegfelelés értékelést követően 45.87 %.
e. Jövedelmezőség 8.tábla
Az eredmény alakulását befolyásoló tényezők s.sz.
Tényező megnevezése
01 02 03 04 05 06 07 08 08a 09 10 11 12 12/A 13 14 15 16 17 18 19
Kamatkülönbözet alakulása Bevételek értékpapírokból Kapott jutalék- és díjbevételek Fizetett jutalék- és díjráfordítások Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb bevételek Pénzügyi és bef. szolg. fedzete Általános igazgatási költségek -Ebből: szem.i jellegű ráford. Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Értékvesztés és céltartalékképzés MKT-re Értékvesztés visszaírása Általános KC képzés felhasználás különbözete Értékvesztés egyéb részesed. Értékvesztés visszaírása egyéb rész. Pénzügyi és befektetési szolg. eredm alakul. Nem pénzügyi és bef.i szolg. eredm. Szokásos üzleti tev. Eredménye Rendkívüli eredmény ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY
A tényező hatása az eredményre 12491 -49 2716 -213 19 271 -5923 28293 -12963 -3219 -1034 2597 1530 3516 0 0 0 21 939 0 21939 -17 21 922
25
Kamatjövedelem változás elemzése Megnevzés
2012.
Kamatbevétel változása az előző évhez képest ebből: kamatozó eszközök növekedése miatt kamatszint változása miatt Kamatkiadás változása az előző évhez képest ebből: kamatköteles források növekedése miatt kamatszint változása miatt Kamatjövedelem változás:
54 743 10357 44 386 42 252 9069 33 183 12491
A bevétel megoszlása üzletágak szerint Üzletág Hitel Állampapírok Bankközi betétek Egyéb Jutalékos bevételek
Előző év Mo.% 313 845 49% 267 788 42% 11 720 2% 19 562 3% 28 130 4% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0%
Tárgy év Mo.:% 304740 43% 348325 49% 14302 2% 13639 2% 30846 4% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0%
Összesen:
641 045
Kamatozó eszközök átlagos állománya Átlagos kamatbevétel
6386946 9,20%
6499503 9,88%
Kamatköteles források átlagos állomány Átlagos kamatráfordítás
5123128 4,65%
5318273 5,27%
100
711852
A kamatbevételek változása: - az állampapírok kamatbevétel növekedése 61 266 ezer forint, - a bankközi betétek kamatbevétel növekedése 2 582 ezer forint, - a hitelezésből származó bevételek 9 105 ezer forinttal csökkent, Egyéb bevételek 3 207 ezer forinttal csökkentek, a végrehajtási költségek megtérülésének a csökkenése 5 088 ezer Ft volt. A kapott kamatok a tervezettől 1.81 %-kal elmaradtak.
26
A kamatbevételek összetétel változása: - a hitelek kamatbevételei 3 %-kal csökkentek, - az állampapírok kamatbevételei 23,4 %-kal növekedtek, - a bankközi betétek kamatbevételei 22 %-kal növekedtek, - az egyéb bevételek aránya 6.7 %-kal csökkentek. A kamatráfordítások: - kamatkiadások növekedése 42 253 ezer forint , ebből 9 069 ezer forint növekedés a források állomány növekedésének a következménye, 33 183 ezer forint csökkenés a kamatszint változás következménye. A tárgyévi kamatteher 10.22 %-kal kisebb a tervezettnél. A kamatrés az előző évhez viszonyítva 0,06 % kisebb. A költségek alakulása a tervezett értéktől 0,17 %-kal nagyobb. A személyi jellegű kiadások az összköltség 73.6 %-át adják, részarányuk 2.7 %-kal csökkent. A költségek a gazdálkodási év során összességében 13 997.- eFt.-tal növekedtek, ezen belül a személyi jellegű kiadások növekedése 3 219.- eFt. A dologi költségek növekedés 10 778.- eFt. Bevétel 17 900.- eFt-os csökkenését eredményezte az értékvesztési és céltartalék képzési kötelezettség. A Takarékszövetkezet tárgyévi mérleg szerinti eredménye 82 620.-ezer forint.
9.tábla Jövedelmezőségi mutatószámok adatok:%-ban Jövedelmezőségi mutatószámok Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,Jövedelmezőségi mutatók Bevételarányos nyereség % 11,8% 13,4% 1,6% Eszközarányos bevétel % 9,9% 10,0% 0,1% Eszközarányos nyereség % 1,2% 1,3% 0,2% Saját tőke arányos nyereség % 7,2% 8,3% 1,1%
S.sz. Megnevezés 1 2 3 4
A bevételarányos nyereség 1.6 %-kal, az eszközarányos bevétel 0.1 %-kal, eszközarányos nyereség 0.2 %-kal, a saját tőke arányos nyereség 1.1 %-kal növekedett.
f. Likviditás A Takarékszövetkezet 2012.évi tartalékolási kötelezettségét az alábbiak szerint teljesítette. Megszűnt annak lehetősége, hogy az állampapírokat is beszámítsuk, 2001. augusztus hónaptól a tartalék elhelyezést már készpénzben sem lehet teljesíteni, csak számlapénzben.
27
10.Tábla Kötelező jegybanki tartalék
A pénzeszközök alakulását az alábbi diagrammal szemléltetjük:
3.sz. diagram
A Takarékszövetkezet a kötelező jegybanki tartalék összegét a kimutatás szerint az előírásoknak megfelelően teljesítette. Fizetési kötelezettségeit határidőben teljesítette.
28
II. A mérleghez kapcsolódó kiegészítő adatok 1. Általános előírások szerinti bemutatások a. Össze nem hasonlítható adatok a mérlegben A mérlegsorok tartalma az előző évhez viszonyítva nem változott. b. Tételátrendezések helyei A mérlegben saját elhatározásból tételátrendezés nem történt, a főkönyvi kivonat alapján a korábbi év gyakorlatának megfelelően történt a mérleg összeállítása. c. Értékelési eljárás megváltoztatásából származó eltérések Az előző évhez viszonyítva a mérlegtételek értékelésében nem volt változás.
2. Tételes bemutatások a mérleghez a . Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 11.tábla a. Imateriális javak, tárgyi eszközök állományának alakulása (Szt.91§ d.) Immateriális Műsz.i Beruh.i Megnevezés Ingatlanok Ber.-ok javak b… el. 1. Bruttó érték Nyító 372 17458 52840 0 Növekedés 487 0 2905 - ebből átsorolás Csökkenés 0 240 616 0 - ebből átsorolás Záró 859 17218 55129 0 2.Halmozott écs. (ber.i el.-nél értékvesztés) Nyító 123 7329 47102 0 Növekedés Csökkenés -153 -213 -1605 0 Záró 276 7542 48707 0 3. Tárgyévi écs 289 454 3570 0 4. Nettó érték Nyító 249 10129 5738 0 0 Növekedés 487 0 2905 0 Csökkenés 153 453 2221 0 0 Záró 583 9676 6422 0 0
29
Immateriális javakat és tárgyi eszközöket érintő átsorolások: Az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket érintő átsorolás nem történt. b. Immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenések alakulása 12.sz.tábla b.Elszámolt értékcsökkenési leírás részletezése Megnevezés
Immat.jav. Ingatlanok
1. Terv szerinti össz. a) lineáris b)degresszív c)telj.ar. d)egyéb (kis.é) 2. Terven felüli écs. 3. TFÉCS. visszaírása 4. Elszámolt t.évi écs.
289 153
454 454
Műsz.i Beruházások ber… 3570 0 2221
136
289
1349
454
3570
0
c. Befektetett pénzügyi eszközök alakulása S.sz. Megnevezés 1.
Nyitó mérleg sz.érték
2.
Befektetések az év folyamán 2014/C MÁK Forgóeszközből átsorolt - érték - időpont Befektetett eszközből átsorolás -érték -időpont Értékesítés -érték MÁK -időpont Záró érték
3.
4.
5.
6.
Részvények
Egyéb Kötvények pénzügyi bef.
14 454
14 454
Összesen: 14 454
2121 960
2121 960
2121 960
2136 414
Pénzügyi befektetéseink között többségi vagy befolyásoló részesedés nincs. Részvényesei vagyunk a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt-nek 12 800 e Ft-tal, a Hitelgarancia Rt-nek 154 eFt-tal, a TAK-INVEST Kft.-nek 1 500 eFt-tal, MÁK 1161 960 eFt-tal, Magyar Fejlesztési Banki részesedés 960 000.- eFt. 30
d. Egyéb a mérlegtételekhez kapcsolódó tételes kiegészítés Az értékhelyesbítést az alábbiak szerint mutatjuk be: (Sztv. 49.§) Nemleges Megnevezés Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Ingatlanok és kapcsolódó VÉJ Műszaki berendezések, felsz. Tulajdoni részesedések Mindösszesen:
Nyító érték
Növekedés
0
Csökkenés
Záró érték
0
0
0
e. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások összetevői és ezek időbeli alakulásának a bemutatása: Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet Nyírbéltek
Megnevezés MÁK kamata Diszkont kincstárjegy kamata MNB kamata Kamatozó Kincstárjegy kam.elh. MFB kötvénykamat elhat Elszámolási számla kamata Elszámolási számla túlt. kamata Takbanki lekötött betét kamata Hitelek kamat elhatárolás Hitelek esedékes kamat elhatárolása Hitelek befolyt kamata Defo jutalek
3931. Kamatok összesen 3932. Árfolyam nyereség 3951.Egyéb aktív bevételek
3941.Egyéb aktív bevételek összes Vagyonbiztosítás Signal Magyar Közlöny
Aktívák leltára 2012.12.31
Ft 59 654 384 54 881 336 696 800 9 733 333 532 660 837 076 9 747 70 833 0 10 741 964 11 642 512 4 347 0 0 0 0 0 148 804 992 35 385 158
0 89 414 246 241 31
Adóelőfiz. SALDO 391.Költség elhat.összesen Aktív elhatárolások mindösszesen
9 450 345 105 184 535 255
Takarékszövetkezet Nyírbéltek
Passzívák leltára 2012.december 31.
Megnevezés 482. Költs.passziv elhatárolása Áramdíj Gázdíj Vízdíj Szemétszállítás
Ft.-ban
Takinfo üzenetcsomag
Bérleti díj Gelse Ért.papír letét kez.díj Gépóra FBM riasztás felügy. Tbank.pénzszáll. IG1 forg jutalék Telefondíj KHR lekérdezés GIRO díj BISZ díj Perktg. Bernát Gy Bankkártya ktg. PIN ,kártya gyárt. SMS továbbítás SMS díj Professzionál Átalánydíj, vírusell Multi Hard Végrehajtási díj Költségek összesen: Kamatok elhatárolása: Takaréklevél kamat Taklev.max. kamat elhat Értékjegy kamatelh Takszelv.kam.elh. Elsz.számla kam. Összes kamat elh. Összes passzíva
97 165 141 854 8 160 14 859 7 510 12 000 36 383 2 554 160 020 515 591 387 065 26 912 22 497 64 351 0 74 854 117 573 200 498 46 228 18 004 3 810 170 078 149 753 2 277 719 531 610 981 1 949 820 710 182 28 047 801 233 300 562 552 084 564 829 803
32
f. A társasági adó megállapítása során jelentkező adóalap korrekciós tételek a következők:
g. A lekötött tartalék az alábbi jogcímeken szerepel: Jogcím Lekötött tartalék
Összeg: 3 542
III. Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
1. Általános előírások szerinti kiegészítések a. Az eredmény-kimutatásban az össze nem hasonlítható adatok tételes megjelölése Az eredmény-kimutatás sorai tartalmilag nem változtak az előző évhez viszonyítva, az összehasonlíthatóság biztosított. b. Az eredmény-kimutatásban a tételátrendezések helyeinek megjelölése Az eredmény-kimutatásban saját döntés alapján tételátrendezés nem történt. c. Az eredmény-kimutatásban az értékelési eljárások megváltoztatás oka, hatása Eredmény-kimutatást érintő - értékelési eljárásból fakadó - változás 2011.évhez viszonyítva nem volt változás az értékvesztési képzési kötelezettség szabályaiban. 33
2. Tételesen előírt kiegészítések az eredmény-kimutatáshoz Eredménykimutatás 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből Főkönyvi számlaszám
Megnevezés
9611
Hitelbehajtás ráfordítás megtérülés
96122
Leírt követelésekre befolyt bevétel
9695
Kerekítési különbözet bevétel
96999
Egyéb bevételek
Ft-ban
Ezer Ft-ban
Összeg 12 796 411
12 796
839 134
839
3 168
3
480
0
0
0
Kerekítés
0 0 0 0 0 0 0 Összesen Eredménykimutatás 10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből
13 639 193
Ft-ban
13 639
Ezer Ft-ban
Főkönyvi számlaszám
Megnevezés
8611
Hitelbehajtás ráfordításai
86122
Leírt behajthatatlan köv.könyv sz. értéke
86123
Értékbecslési díj
86124
Telekkönyvezési díj
240 890
86241
Hitelintézeti járadék
198 000
198
8631
Iparűzési adó
4 844 900
4 845
8633
Építményadó
12 700
13
8634
Talajterhelési díj
4 320
4
869
Egyéb ráfordítások
746
1
86412
Fizetett bírságok, kötbérek, kés.kamatok
27 000
27
8652
OBA díj
2 315 900
2 316
8653
OTIVA díj
628 253
628
8691
Pénzforgalomban való változás miatti kerekítések
3 602
4
8699
Egyéb ráfordítások
392 822
393
-100
0
22 130 497
22 130
Kerekítés Összesen
Összeg 11 163 035
11 163
2 082 529
2 083
215 900
216
34
A rendkívüli bevételek és ráfordítások jogcímeinek részletes bemutatása
Alapítványok részére történő befizetések 52.- eFt.
Valutában elszámolt bevétel Ft összege Nemleges.
A társasági különadó és a hitelintézeti járadék bemutatása A 2006.évi LIX. törvény alapján a Takarékszövetkezet a járadékfizetési kötelezettségét az alábbiakban állapította meg: A kieg.mell III/2.c.ponthoz A pénzügíi szervezetek különadó bemutatása: Adóalap Mérlegfőösszeg (2009.évi) Bankközi hitelből követelés
tárgy év 5 493 773 5 811 827 210000
Pénzforgalmi számla
95100
Hitelintézeti részvény
12800
Egyéb Csökkentő tételek össz: Módosított mérlegfőösszeg
Pénzügyi szervezetek különadója
154 318054 5 493 773
8241
35
Hitelintézeti járadék: Fkvi.szla Állami kamattámogatásaal érintett hitel kamatbevétel számlák 91314 Lakásalaptól visszavett hitelek kamata 91316 Kamattámogatásos lakhit.kamata
Bevétel Ft 3 960
Összesen: 5%-a, mint járadék
3 960 198
d. A kapcsolt felekkel lebonyolított lényeges ügyletek bemutatása, ha nem a szokásos piaci feltételek szerint jöttek létre7 Nemleges!
IV. Tájékoztató rész
1. Tételes tájékoztató adatok a.) Szövetkezetünk tagja az Országos Betétvédelmi Alapnak. A tárgyévet illető tagsági díjat teljes egészében befizettük. b.) Részt veszünk a takarékszövetkezetek integrációjában. c.) A Takarékszövetkezetnél többségi, vagy befolyásoló részesedés nincs. d. Munkavállalók adatai
Állománycsoport
S.sz. 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07.
Teljes munkaidős szellemi Teljes munkaidős fizikai Részmunkaidős szellemi Részmunkaidős fizikai Foglalkoztatott nyugdíjas Állományon kívüliek Összesen:
14.tábla Átl.stat.i létszám 31
Bérköltség
Személyi jellegű egyéb kifizetés 142 252 10 457
1 1
2 413 1 200
207 138
33
145 865
1 440 12 242
e. Mérlegen kívüli pénzügyi kötelezettségek (Sztv. 90.§ (3)c, (4) A Takarékszövetkezet 70 925.-eFt összegű folyószámla hitelt, 4 418.-eFt garanciavállalást biztosított, amelyet a mérleg forduló napján nem vettek igénybe, de bármikor igénybe vehetik, a szerződés fennállásának ideje alatt. 7
Szvt. 89.§ (6) 36
: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK Függő kötelezettségek 201. Jövőbeni kötelezettségek 202. Mérlegen kívüli követelések 203.
49 195 0 0
75 343 0 0
A mérlegben nem szereplő azon megállapodások és pénzügyi kihatásai, (kockázatok, előnyök), amelyek lényegesek a pénzügyi helyzet bemutatása szempontjából: MTB Zrt.-nél zárolt értékpapírok 2 995 eFt az OTIVA biztonsági tartalék feltöltéséhez szükséges takarékszövetkezetünk által elkülönítendő saját likvid eszköz.
f. Az éves beszámolót aláírni köteles személy adatai8 Név Szmutkó Illés
1 2
Lakóhely 4372 Nyírbéltek, Vasút út 5.
g. A vezető tisztségviselők, igazgatóság és FB tagjainak folyósított kölcsön, előlegek, a 2011.év után esedékes járandóságok összege
Megnevezés Ügyvezető tisztségviselők Igazgatóság Felügyelőbizottság
Tiszteletdíj 360 900 900
Előleg
Kölcsön 0 0 0
0 0 0
A könyvvizsgálat díja 2012. üzleti évre 1 422.-ezer Ft.9, az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért a 2012.üzleti évre a könyvvizsgáló által felszámított díj: 0 Ft. V. Sajátos hitelintézeti kiegészítések10 1.)A Takarékszövetkezet az alapvető pénzügyi szolgáltatásokon kívül volumenében jelentős tevékenységeket nem végez.
8
Sztv. 89.§(4)d)
9
A 2007.évi LXXV. Tv.210.§. –a iktatta be
10
A hivatkozások a 198/1996.(XII.22.) Korm. rendelet 25. § sorszámai. A fel nem sorolt tételek a takarékszövetkezetre nem vonatkoznak. 37
2.) Tárgyévi céltartalék-képzés és felhasználás A tárgyévi céltartalékképzés és felhasználás(25.§2.) S.sz. 01 02 03 04 05
Megnevezés Céltartalékl nyugdíjra és végkielégítésre KC. Függő és biztos jövőbeni kötelezetts. Általános kockázati céltartalék Egyéb céltartalék Céltartalékok
Nyító Képzés Felhasználás 10000 598 15600 0 26198
0 282 0 0 282
Záró
0 10000 416 464 0 15600 0 0 416 26064
Takarékszövetkezet céltartalék-képzési kötelezettsége 134.-eFt-tal csökkent.
3) Értékvesztés alakulása Értékvesztés alakulása (Korm.r.25.§ 3.pont) Nyító Növekedés Csökkenés Záró Ssz. Megnevezés 01 Hitelintézetekkel szembeni követelés 0 02 Ügyfelekkel szembeni követelés 197125 86638 68604 215159 03 Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés 0 Halasztott fizetéssel eladott értékpapírok, 04 részesedések, követelések miatti köv. 0 05 Értékpapírok, részesedések forg.i célra 0 06 Értékpapírok, részesedések bef.i célra 0 07 Követelés fejében átvett eszköz (készlet) 0 08 Egyéb követelés 0 09 ÉRTÉKVESZTÉS összesen: 197125 86638 68604 215159
A tárgyévi értékvesztés növekedése 18 034.- eFt, a növekedés oka a fizetési késedelmek növekedése. 4.) A mérleg fordulónapján fennálló, a Hpt. 79.§-ának (1) bekezdése szerint nagy kockázatvállalásnak minősülő eszköztételek: Nemleges
Hitelek Értékpapírok Részesedések Váltó,csekk Vállalt kötelezettségek Pénzügyi lízingből származó követelés Összesen:
0 0 0 0 0 0 0
38
5.) Betét biztosítási alapokban és intézményvédelmi alapokban való részvétel S.sz. 01. 02.
Alap/intézmény megnevezése Országos Betétbiztosítási Alap Intézményvédelmi Alap
Hozzájárulás az alaphoz eFt 2 316 628
6.) A hátrasorolt eszközök bemutatása: Nemleges
Megnevezés
Pénznem
Kötvény
HUF
Összeg eFt
Kamatláb változó
Esedékesség időpontja (év) 5-10 év
0 7.) A hátrasorolt kötelezettség bemutatása: Nemleges Megnevezés
Pénznem
Alárendelt kölcsöntőke
HUF
Összeg
Kamatláb 0 változó
Esedékesség időpontja (év) 5-10 év
8.) Kiemelt mérlegtételek esedékesség szerint
39
9.) Saját eszköz terhére adott zálog-, és ahhoz hasonló jogok: Nemleges Saját eszköz terhére adott zálog-, és ahhoz hasonló jogok Eszköz megnevezés
Könyv sz. értéke
Mérlegen kívüli köt. értéke
A kötelezettség lejárata
10.) Valódi penziós ügyletek bemutatása Nemleges. 11.) A mérleg eszköztételeiben szereplő, tőzsdén jegyzett értékpapírok
12. Külföldi pénznemre szóló eszközök, források bemutatása: Nemleges 13. Még le nem zárt határidős, opciós, swap ügyletek: Nemleges 14. A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításainak költség nemenkénti bontása
15.) Meg nem képzett céltartalék, el nem számolt értékvesztés: Nemleges 16.) Cash -flow kimutatás ( A ) : Mellékleve 17. Függővé tett kamat és más tételek bemutatása
40
18.-19. EXIM Bank Rt.-t ot érintő tájékoztatások. Nemleges 20. Megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységet a Takarékszövetkezet nem végez. 21.) A saját és idegen tulajdonú értékpapírok állomány adatai: Megnevezés:
Nyomdailag előállított értékp. elszámoló házban
ezer Ft-ban Dematerizált értékpapír
Nyomdailag előállított értékpapír más helyen
Saját tulajdonú név értéke Saját tulajdonú könyv. szerinti értéke Idegen tulajdonú ép. névértéken
5 395 450 5 243 873
22. Biztosítópénztárak részére a Takarékszövetkezet vagyonkezelést nem végez. 23. Befektetési szolgáltatás bevételei, ráfordításai részletezése:Nemleges s.sz. Megnevezés Értékpapír forgalomba hozatal 01. szervezési tev. 02. Bizományosi tevékenység 03. Kereskedelemi tevékenaység Letétkezelési, letéti őrzési és 04. portfoliókezelési tev. 05. Egyéb Mindösszesen:
Ráfordítás
Bevétel
0
0
24. Pénzfeldolgozási tevékenységet a Takarékszövetkezet nem végez. 25.) A Hpt. 75.§ (3) bek. szerint az általános tartalék képzése alól nem kértünk felmentést. 41
26. Azonnali deviza adás-vételi ügyleteket a takarékszövetkezet nem kötött. 27. Lakás-takarékpénztárra vonatkozó: Nemleges 28. Külföldi székhelyű vállalkozásra vonatkozik: Nemleges 29. Az EXIM Bank Rt.-re vonatkozik: Nemleges 30. Az immateriális javak részletezése (fajtánként)
31. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok (fajtánként) Megnevezés Földhasználati jog Haszonélvezetii jog Bérleti jog Szolgalmi jog Közmű használati jog Egyéb jogok Összesen:
Bruttó érték
Nettó érték
240
0
240
0
32. Készletek leltára
42
33. Pénzügyi lízing követelések: Nemleges 34.Nemleges 35. Kamatkövetelések után képzett céltartalék fordulónapi állománya: nulla. 36. Elszámolóházra vonatkozik: Nemleges 37. Kölcsönbe adott és kölcsönbe vett értékpapírok, másodlagos értékpapírok állománya: Nemleges! 38. A biztosítékként, fedezetként, óvadékként kapott eszközök, garancia- és kezességvállalások eFt-ban
39.) A Takarékszövetkezet a valós értéken történő értékelést nem alkalmazza. 40.) Nemleges 41.) Az eredménykimutatás kiemelt sorai kizárólag belföldi bevételekből származnak. 42.) Határon átnyúló szolgáltatást nem végzünk. 43.) A Szt. 54.§-ának (8) bekezdése szerinti befektetési célú, lejáratig tartott, hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok állománya 2012.december 31.-én 5 243 873.-eFt. Az éves beszámolót a Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet 2013. május 27.-én tartott Közgyűlése 1/1.számú határozattal hagyta jóvá. Nyírbéltek, 2013.május 27.
Szmutkó Illés elnök ügyvezető
43
1.sz. mell. CASH
FLOW KIMUTATÁS CASH-FLOW KIMUTATÁS adatok: ezer Ft-ban 642 446
01
Kamatbevételek
02
+ Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (értékp. értékv. visszaírás és +ÉK kiv.) + Egyéb bevételek (céltartalék-felhasználás és céltartaléktöbblet visszavezetésének és készlet értékvesztés, valamint terven felüli leírás kivételével)
55 767
04 05 06 07 08 09
+ Befektetési szolgáltatások bevételei (értékp. értékv. visszaírás és +ÉK kiv.-el) + Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei + Osztalék bevétel + Rendkívüli bevétel - Kamatráfordítások - Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai (értékp. értékv. és köv. (-)ÉK kiv.-el)
0 0 701 0 280 327 820
10
- Egyéb ráfordítások (céltartalékképzés és készlet értékvesztés, valamint terven felüli leírás kivételével)
22 130
11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
- Befektetés szolgáltatások ráfordítása (értékp. értékv. és (-)ÉK kivételével) - Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai - Általános igazgatási költségek - Rendkívüli ráfordítások (ide nem értve a tárgyévi társasági adó fizetési köt.) - Tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség - Kifizetett osztalék Működési pénzáramlás Kötelezettség állományváltozása (ha növekedés +, ha csökkenés -) Követelés állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Készlet állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
0 0 277 399 52 18 742 3 045 110 038 523 467 121 527 -10
21
Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)
830 827
03
22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34
Befektetett eszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Beruházások (beleértve az előleget is) állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Immateriális javak állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Tárgyi eszközök(a beruházások és a beruházási előlegek kivételével) állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Aktív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növekedés -, ha csökk. +) Passzív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növ. +, ha csökk. -) + Részvénykibocsátás az eladási árfolyamon + Jogszabály alapján véglegesen kapott pénzeszközök - Jogszabály alapján véglegesen átadott pénzeszközök - Bevont saját részvény, vagyonjegy névértéke Nettó pénzáramlás ebből: készpénz ( forint- és valutapénztár, csekkek) állományváltozása számlapénz (az MNB-nél elhelyezett, forintban és devizásban vezetett pénzforgalmi számla és éven belüli lejáratú betétszámlák, valamint a külön jogszabály alapján más hitelintézetnél forintban vezetett pénzforgalmi számla) állományváltozása
13 639
-1 544 389 0 -334 -231 -20 985 15 373 365
35 648 18 867 16 781
44
