2012.ált. Utasítások:

ORFK Tájékoztató (OT) 2012/12. szám (2012. július 23.)

ORFK Tájékoztató (OT)

2012/12. szám

Budapest, 2012. július 23.

Szám: 24312/2012.ált

AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA

ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Utasítások: Az Országos Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1/2012. (VII. 16.) ORFK-NAV együttes utasítása a Vám- és Pénzügyőrség nyomozó szervei által őrizetbe vett, illetve javaslatukra a bíróság által előzetes letartóztatásba helyezett személyek rendőrségi fogdában történő elhelyezéséről szóló 34/2009. (OT 20.) ORFK-VPOP együttes utasítás hatályon kívül helyezéséről Intézkedések: 1. 3/2012. (OT 12.) ORFK intézkedés az Országos Rendőr-főkapitányság Munkavédelmi Szabályzatáról

ORFK Tájékoztató (OT) ORFK Tájékoztató (OT) 2012/12. szám (2012. július 23.)

2012/12. szám

Budapest, 2012. július 23.


2 I. rész INTÉZKEDÉSEK

Szám: 11/2012. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ÉS A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL 1. /2012. (VII. 16.) ORFK-NAV EGYÜTTES UTASÍTÁSA a Vám- és Pénzügyőrség nyomozó szervei által őrizetbe vett, illetve javaslatukra a bíróság által előzetes letartóztatásba helyezett személyek rendőrségi fogdában történő elhelyezéséről szóló 34/2009. (OT 20.) ORFK-VPOP együttes utasítás hatályon kívül helyezéséről A Vám- és Pénzügyőrség nyomozó szervei által őrizetbe vett, illetve javaslatukra a bíróság által előzetes letartóztatásba helyezett személyek rendőrségi fogdában történő elhelyezéséről szóló 34/2009. (OT 20.) ORFK-VPOP együttes utasítás hatályon kívül helyezése érdekében kiadjuk az alábbi u t a s í t á s t: 1. A Vám- és Pénzügyőrség nyomozó szervei által őrizetbe vett, illetve javaslatukra a bíróság által előzetes letartóztatásba helyezett személyek rendőrségi fogdában történő elhelyezéséről szóló 34/2009. (OT 20.) ORFK-VPOP együttes utasítás hatályát veszti. 2. Az utasítás a közzétételét követő első napon1 lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

Dr. Hatala József r. altábornagy

1

Dr. Vida Ildikó elnök

Közzétételére a Hivatalos Értesítő 29. számában, 2012. július 16-án került sor, hatályba lépés napja: 2012. július 17. ORFK Tájékoztató (OT) 2012/12. szám (2012. július 23.)


3 II. rész INTÉZKEDÉSEK

Szám: 3/2012.

AZ ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 3/2012. (OT. 12.) ORFK INTÉZKEDÉSE az Országos Rendőr-főkapitányság Munkavédelmi Szabályzatáról A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII.30.) BM rendelet 6. § (5) bekezdésében foglaltak végrehajtására kiadom az alábbi: i n t é z k e d é s t:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Országos Rendőr-főkapitányság Munkavédelmi Szabályzatáról szóló ORFK intézkedés (a továbbiakban: MvSz.) hatálya kiterjed az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) valamennyi szervezeti egységére és szervezeti elemére (a továbbiakban együtt: szervezeti egységek), valamint azok teljes személyi állományára, és e személyi állomány minden szervezett tevékenységére. 2. Az MvSz. hatálya kiterjed az ORFK tulajdonában vagy használatában lévő valamennyi objektumra, ingó és ingatlan dologra. 3. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet (a továbbiakban: Rendőrség) munkavédelmi szempontból a II. veszélyességi osztályba soroló, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 17. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazásra tekintettel, az egyes szervezeti egységeknél végzett tevékenység és kockázatértékelési adatok elemzése alapján az ORFK munkavédelmi felügyelője tesz javaslatot egyes szervezeti egységek I. veszélyességi osztályba sorolására. 4. A szolgálati- vagy munkafeladatok megkezdése előtt a személyi állomány tagja minden esetben köteles meggyőződni arról, hogy a munkafeltételek megfelelnek-e a munkabiztonsági követelményeknek.



4

II. FEJEZET A MUNKAVÉDELMI TEVÉKENYSÉG RENDJE Az országos rendőrfőkapitány munkavédelmi feladat- és hatásköre 5. Az országos rendőrfőkapitány a) amennyiben a szolgálati vagy munkahely, munkaeszköz, egyéni védőeszköz vagy a technológia rendeltetésszerű igénybe vétele, alkalmazása közvetlenül veszélyezteti a személyi állomány tagja egészségét vagy biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset vagy megbetegedés következett be, ezek megfelelőségét kivizsgáltatja, illetve a vizsgálat befejezéséig használatukat felfüggeszti; b) ellenőrzi az a) alpont szerinti vizsgálat megállapításai alapján elrendelt, a munkabaleset, megbetegedés megelőzése érdekében teendő intézkedések végrehajtását; c) új létesítmény, új munka- vagy technikai eszköz üzembe helyezése, valamint új technológiai eljárás bevezetése előtt előzetes munkavédelmi szempontú vizsgálatot rendel el; d) biztosítja a személyi állomány előzetes, időszakos és soron kívüli munkavédelmi oktatását, a vizsgára kötelezettek vizsgáztatását; e) gondoskodik az MvSz. rendszeres felülvizsgálatáról, azt szükség szerint módosítja, a munkavédelemmel kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat elbírálja, bevezetésüket elősegíti; f) minősíti a szolgálatellátással, illetve munkavégzéssel vagy azzal összefüggésben bekövetkezett szolgálati és munka-, illetve üzemi baleseteket, amennyiben az nem az ORFK rendészeti főigazgatója, az ORFK bűnügyi főigazgatója vagy az ORFK gazdasági főigazgatója hatáskörébe tartozik. Az ORFK vezetőinek feladat- és hatásköre 6. Az ORFK valamennyi vezető beosztásba kinevezett vagy azzal megbízott vezetője: a) betartja és betartatja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) alapján a munkavédelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket, más belső normákat (a továbbiakban együtt: jogszabályok és belső normák) az általános és szakmai munkabiztonsági előírásokat; b) az MvSz.-ben rögzítetteknek megfelelően a munkavédelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályok és belső normák megszegőivel szemben - a cselekmény súlyának, illetve elöljárói vagy vezetői jogosultságának megfelelően - szabálysértési, kártérítési, fegyelmi, illetve büntetőeljárást kezdeményez; c) elősegíti az állomány munkavédelmi oktatását, a szolgálati- és munkakörülmények biztonságának folyamatos fenntartását, javítását; d) ellenőrzi, hogy a vezetése, irányítása alatt lévő szolgálati- vagy munkaterületen a munkavédelmi körülmények az előírásoknak megfelelnek-e, szükség esetén intézkedik a munkabiztonsági hiányosságok megszüntetésére. Az objektum gazdasági ellátásáért, fenntartásáért felelős vezető munkavédelmi feladatai 7. Az objektum gazdasági ellátásáért, fenntartásáért felelős vezető gondoskodik az MvSz. végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezetről.



5

A munkavédelmi feladatok ellátásával megbízott személy(ek) feladat- és hatásköre 8. A Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője a Rendeletben foglaltakon túl: a) szakmai irányítást gyakorol az ORFK munkavédelmi felügyelőjének tevékenysége felett; b) részt vesz a rendőri feladatok ellátásához szükséges felszerelések rendszeresítésével, alkalmazásba (használatba) vételével összefüggő bizottsági munkában; c) kezdeményezi a rendszerbe állításhoz szükséges különféle munkavédelmi (munkaegészségügyi) szabályok elkészítését és kiadását. 9. Az ORFK munkavédelmi felügyelője szakmai irányítást lát el az ORFK-n foglalkoztatott munkavédelmi szakemberek, illetve egészségvédelmi megbízottak tevékenysége felett. 10. Az ORFK munkavédelmi felügyelője a Rendeletben foglaltakon túl különösen az alábbi feladatokat látja el: a) ellenőrzi a munkavédelemmel kapcsolatos, jogszabályokban, belső normákban, kötelező érvényű nemzeti szabványokban előírtak betartását; b) tartalmi és formai szempontból felülvizsgálja az ORFK személyi állományába tartozók baleseti jegyzőkönyvét, előkészíti a szolgálati (munka)baleset minősítésével kapcsolatos határozatot; c) elkészíti az ORFK-n végrehajtandó munkavédelmi szemlék és a közegészségügyi ellenőrzések ütemterveit, elvégzi az azokban számára meghatározott feladatokat, végrehajtásukat dokumentálja; d) elkészíti az ORFK munkavédelmi feladatainak végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket, vezeti az ORFK baleseti nyilvántartását; e) összesíti a munkabiztonsági szakemberek által készített részjelentéseket, statisztikai adatokat, azokat jogszabályban meghatározott határidőn belül felterjeszti a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelőjének; f) elkészíti és véleményezi az oktatási tematikákat; g) ellenőrzi a munkavédelmi oktatásokat; h) speciális munkavédelmi képzéseket, továbbképzéseket szervez; i) munkabiztonsági szempontból véleményezi az ORFK szervezeti egységeinek létesítményeire, objektumaira vonatkozó építési terveket; j) érvényesíti a munkavédelmi szempontokat a létesítmények és gépi berendezések használatbavételi eljárásaiban; k) együttműködik az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi és Pszichológiai Osztály szakembereivel, a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi főfelügyelőjével, valamint a BRFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Osztálya területileg illetékes alapellátó orvosaival az egészséget és biztonságot nem veszélyeztető szolgálati és munkakörülmények javításában. Az ORFK állományában foglalkoztatott egészségvédelmi megbízottak feladat- és hatásköre 11. Egészségvédelmi megbízottat kell foglalkoztatni az ORFK Rendészeti Szervek Kiképző Központjában és az ORFK Dunakeszi Oktatási Központban. Az egészségvédelmi megbízottak az ORFK munkavédelmi felügyelőjének irányításával a) folyamatosan figyelemmel kísérik a munkavédelmi előírások betartását; b) közvetlen veszélyhelyzet vagy munkabiztonsági hiányosság észlelése esetén kezdeményezik a munkavédelmi előírások betartását; ORFK Tájékoztató (OT) 2012/12. szám (2012. július 23.)


6

c) ellenőrzik a szolgálati- és munkahelyek biztonságát, valamint az egyéni védőeszközök, védőfelszerelések és rendszeresített védőfunkciójú eszközök használatát; d) gondoskodnak arról, hogy a személyi állomány munkavédelmi oktatás keretében elsajátítsa a szolgálati- és munkafeladatok egészséget nem veszélyeztető, biztonságos ellátásával kapcsolatos magatartási szabályokat; e) részt vesznek a szolgálati- vagy munkabalesetek kivizsgálásában, gondoskodnak az elkészült baleseti jegyzőkönyvek meghatározott időben, az ORFK munkavédelmi felügyelője részére történő megküldéséről; f) részt vesznek a munkavédelmi szemléken és a közegészségügyi ellenőrzéseken; g) elkészítik a tevékenységi területükre vonatkozó beszámolókat, részjelentéseket, statisztikákat; h) javaslatot tesznek a szolgálati- és munkahelyek egészséges munkafeltételeinek javítására; i) különös figyelmet fordítanak a baleseti veszélyforrások felderítésére, megszüntetésére; j) jelentik az észlelt veszélyhelyzeteket, és azok megszüntetése érdekében kezdeményezik a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetők, illetve állományilletékes parancsnokok intézkedését. 12. Az ORFK főigazgatóságain egy-egy, valamint az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségébe tartozó további szervezeti elemeknél együttesen egy további kapcsolattartót kell kijelölni, aki: a) előkészíti a szervezeti egység vezetőjének feladatkörébe tartozó döntéseket, intézkedéseket; b) elősegíti a munkavédelmi követelmények érvényesítését; c) kapcsolatot tart az ORFK munkavédelmi felügyelőjével. Az ORFK állományának munkavédelemmel kapcsolatos kötelezettségei és jogai 13. A személyi állomány valamennyi tagja köteles az Mvt.-ben foglalt munkavállalói kötelezettségek maradéktalan betartására, így különösen a) a kapott feladatokat a munkavédelmi szabályok betartásával ellátni, a rábízott eszközöket, anyagokat a munkavédelmi követelményeknek megfelelően használni; b) a szolgálati és munkabalesetek, valamint a foglalkozási eredetű megbetegedések megelőzésében tevékenyen részt venni, abban közreműködni; c) a munkavédelmi oktatásokon részt venni, a beosztásához, munkaköréhez szükséges, illetőleg azzal kapcsolatos szakmai, munkavédelmi ismereteket elsajátítani, tevékenysége során alkalmazni; d) a balesetet, a sérülést, a rosszullétet, a technikai berendezések munkavédelmi szempontból intézkedést igénylő üzemzavarát közvetlen vezetőjének azonnal jelenteni; e) a beosztásához, munkaköréhez szükséges előzetes, időszakos orvosi vizsgálatokon részt venni; f) a szolgálati vagy munkahelyén a biztonságos szolgálat ellátására, munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni, és munkát végezni; g) a rendelkezésre bocsátott haditechnikai eszközöket, anyagokat a szolgálat, illetőleg a munka megkezdése előtt a számára előírtak szerint megvizsgálni, azokat rendeltetésszerűen és a kezelési utasítás szerint használni, a részére meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; ORFK Tájékoztató (OT) 2012/12. szám (2012. július 23.)


7

h) az előírt és a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket és védőfunkciójú eszközöket rendeltetésüknek megfelelően használni és karbantartani; i) a szolgálati vagy munkahelyen a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; j) a szolgálat ellátásra vagy a munkavégzésre veszélyt jelentő rendellenességeket a tőle elvárható módon megszüntetni, vagy arra elöljárója, munkahelyi vezetője intézkedését kérni; k) jogszabályban meghatározottak szerint a munkakörhöz kötött kötelező védőoltásokat igénybe venni; l) részt venni a jogszabályban előírt alkalmassági vizsgálatokon. 14. A személyi állomány valamennyi tagja jogosult az Mvt.-ben foglalt munkavállalói jogainak érvényesítésére, különös tekintettel a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátításának, a betanulásnak a biztosítására; b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeire, a veszélyes tevékenység esetében védőintézkedések megvalósítására; c) a feladat ellátásához munkavédelmi szempontból szükséges felszerelésekre, munkaés védőeszközökre, az előírt védőitalra, valamint tisztálkodó szerekre. 15. A munkavállalót nem érheti hátrány az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében jóhiszeműen tett bejelentéséért. III. FEJEZET AZ ALKALMAZÁS MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEI 16. Minden beosztásban, munkakörben csak olyan személy foglalkoztatható, aki az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szempontjából a beosztás, munkakör ellátására egészségileg, fizikailag és pszichikailag megfelel, továbbá a szükséges szakmai és munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik. Ennek érdekében az egészségügyi alkalmasságot orvosi alkalmassági vizsgálatok keretében kell megállapítani. 17. Az egészségügyi alkalmasságot megállapító orvosi vizsgálatok elvégzésére foglalkozásegészségügyi ellátás keretében kerül sor. Az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendeletben (a továbbiakban: Együttes rendelet) foglaltak szerint kell végrehajtani a személyi állomány munkaköri, egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatait, valamint a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapítását. 18. A 16. pontban meghatározottakon kívül alkalmassági vizsgálatot kell végezni az Együttes rendelet 4. §-ában felsorolt további esetekben is. Az időszakos orvosi vizsgálat rendje 19. A hivatásos állomány időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatait évente, lehetőleg a fizikai (erőnléti) állapot felmérését megelőzően kell elvégezni. A hivatásos állomány ötven év feletti tagjai, valamint a nem hivatásos személyi állomány időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatait évente előre meghatározott ütemterv szerint kell végrehajtani. ORFK Tájékoztató (OT) 2012/12. szám (2012. július 23.)


8

20. A személyi állomány nem hivatásos állományú tagjai tekintetében az Együttes rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. A záró orvosi vizsgálat rendje 21. A személyi állomány tagja esetében záró orvosi vizsgálatot kell végezni: a) a vonatkozó jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor; b) nehezen gyógyítható vagy gyógyíthatatlan foglalkozási betegség (különösen zajkárosodás, keszon betegség, vibráció, azbesztózis, stb., együtt: idült, krónikus foglalkozási betegség) veszélyével járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás megszűnésekor; c) külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően. Soron kívüli alkalmassági vizsgálatok rendje 22. A soron kívüli alkalmassági vagy munkaköri vizsgálatot az Együttes rendelet 25. §-ában foglaltak szerint kell végrehajtani. Amennyiben a hivatásos állomány fizikai alkalmassági vizsgálattól az Együttes rendelet 12. melléklete szerinti orvosi igazolásra tekintettel távolmaradt tagjának a fizikai alkalmassági vizsgálatát a tárgyév december 31-ig ezen orvosi igazolásra tekintettel nem lehet végrehajtani, a közvetlen szolgálati elöljáró az állományilletékes parancsnoknál köteles kezdeményezni a hivatásos állomány tagja soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatának elrendelését. Az orvosi vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos egyéb feladatok 23. A vizsgálatok eredménye alapján kiállított, kizárólag az egészségi alkalmasság minősítését tanúsító orvosi igazolást alkalmazás esetén a foglalkoztatott személyi anyagában kell elhelyezni. 24. A foglalkozás-egészségügyi orvos határozza meg a fizikai, kémiai kóroki tényezők, illetve a fokozott expozícióval és a baleseti veszélyekkel járó munkakörökre, tevékenységekre vonatkozó vizsgálatok rendjét. IV. FEJEZET A MUNKAVÉDELMI OKTATÁS RENDJE Az előzetes (elméleti, gyakorlati) munkavédelmi oktatások rendje 25. A munkavédelmi oktatás célja, hogy a személyi állomány megfelelő módon és mértékben sajátítsa el az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos szolgálatellátás vagy a munkavégzés szabályait. 26. Az oktatás során arra kell törekedni, hogy annak eredményeként a személyi állomány képes legyen a veszélyek felismerésére, a sérülések megelőzésére, továbbá a



9

bekövetkezett baleset esetén a szükséges intézkedések helyszínbiztosítás, jelentési kötelezettség – teljesítésére.

–

elsősegélynyújtás,

27. Előzetes oktatásban kell részesíteni a személyi állomány tagját a vonatkozó jogszabályban rögzítettek szerint, így különösen: a) első szolgálatba, illetve munkába álláskor; b) beosztás vagy munkakör változása esetén akkor, ha a személyi állomány tagjának új beosztása (munkaköre) a korábbinál fokozottabb vagy más jellegű veszélyeztetettséggel jár; c) munka-, vagy haditechnikai eszköz átalakításakor vagy új eszköz rendszeresítésekor; d) új, a korábbiaktól eltérő munkavédelmi követelményekkel járó rendőrszakmai feladatokra történő felkészítéskor vagy új technológia bevezetése esetén. 28. Az elméleti oktatás elsősorban az alábbiakra terjed ki: a) a munkavédelmi alapfogalmakra, általános szabályokra; b) a munkavédelemmel kapcsolatos, a jogszabályok és belső normák által a személyi állomány számára biztosított jogokra és kötelezettségekre; c) a munkavédelmi jogszabályok és belső normák ismertetésére; d) a balesetek bejelentési kötelezettségére (szolgálati, munka-, társadalom-biztosítási ellátásra jogosító balesetek, stb.); e) a kártérítéssel kapcsolatos tudnivalókra; f) az egyéni védőeszközök, valamint a védőfunkciójú eszközök használati szabályaira, az ezekkel kapcsolatos kötelezettségekre; g) az MvSz. vonatkozó előírásainak ismertetésére; h) a munkavédelmi előírások megszegésének következményeire; i) egészségvédelmi és alapvető közegészségügyi-járványügyi ismeretekre; j) az elsősegélynyújtás alapvető elméleti ismereteire. 29. A gyakorlati oktatás elsősorban az alábbiakra terjed ki: a) a szolgálat ellátásra vagy a munkavégzésre vonatkozó biztonságos eljárásokra, módszerekre vagy munkafogásokra, a jelentkező veszélyekre és a balesetek elkerülésének módjaira; b) az MvSz. előírásainak gyakorlati alkalmazására; c) a szolgálati és munkafegyelemre; d) a haditechnikai eszközök biztonsági berendezései, tartozékai, a munkaeszközök védőberendezései, az egyéni védőeszközök és védő funkciójú eszközök, felszerelések gyakorlati alkalmazásának kötelmeire és módszereire; e) a szolgálati beosztással vagy a munkakörrel kapcsolatos speciális munkabiztonsági szabályok alkalmazásának gyakorlati bemutatására; f) az elsősegélynyújtás alapvető gyakorlati ismereteire, eljárásaira. A rendkívüli munkavédelmi oktatás rendje 30. Rendkívüli munkavédelmi oktatást kell tartani: a) súlyos munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés bekövetkezését követően; b) olyan, sérüléssel nem járó eseményt követően, amelynek jövőbeli bekövetkezése az a) alpontban meghatározott következménnyel járhat, az adott szolgálati vagy munkahelyen feladatot ellátó teljes személyi állomány részére; c) amennyiben a munkabiztonsági ellenőrzés, bejárás vagy munkavédelmi szemle során a biztonsági szabályok súlyos vagy ismételt megszegésére derült fény. ORFK Tájékoztató (OT) 2012/12. szám (2012. július 23.)


10

Az ismétlődő munkavédelmi oktatás rendje 31. Annak érdekében, hogy a munkavállalók a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzenek a munkavégzésükhöz szükséges munkavédelmi ismeretekkel, rendszeresen ismeretfelújító munkavédelmi oktatást kell számukra tartani. Az oktatásokat a teljes személyi állomány számára évenként meg kell ismételni. A munkavédelmi pótoktatás 32. A személyi állománynak a munkavédelmi oktatásról távolmaradt tagjait a távolmaradás okának elhárultától számított 30 napon belül oktatásban kell részesíteni. A munkavédelmi oktatások eljárási szabályai 33. Az állományilletékes parancsnok vagy a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető köteles gondoskodni arról, hogy a személyi állomány tagja az oktatott anyag elsajátításáig és vizsgakötelezettségének teljesítéséig csak szakmai felügyelet mellett láthassa el feladatait. 34. A közvetlen elöljáró vagy munkahelyi vezető (a továbbiakban: közvetlen vezető) köteles minden esetben meggyőződni arról, hogy a hozzá beosztott személy munkavédelmi oktatásban részesült-e, hiányosság esetén köteles azonnal intézkedni annak pótlására. Az oktatást szolgálati, illetve munkaidőben kell megtartani. 35. A munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás tényét oktatási naplóban megfelelően dokumentálni kell. 36. A személyi állománynak azt a tagját, aki saját hibájából - figyelmeztetés ellenére - nem vesz részt a munkavédelmi oktatáson, közvetlen vezetője írásban kötelezi arra, hogy ez irányú kötelezettségének az oktatás lebonyolításáért felelős személlyel egyezetett időpontban tegyen eleget. A határidő eredménytelen elteltét követően a közvetlen vezető „szolgálati (munka-) viszonyból fakadó kötelezettség vétkes megszegése” miatt köteles fegyelmi eljárást vagy más, az érintett foglalkoztatási jogviszonyára irányadó törvényben meghatározott munkáltatói intézkedést kezdeményezni. A munkavédelmi oktatással kapcsolatos kötelezettségek 37. A munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló oktatás keretében elsajátítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteit. A munkavédelmi vizsgára kötelezettek 38. Munkavédelmi vizsgát kell tenni azon személyeknek: a) akiknek munkaköréhez tartozik az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, biztosítása vagy ellenőrzése; b) akik saját vagy mások testi épségét veszélyeztető munkakörben dolgoznak, vagy munkavédelemmel kapcsolatos feladatot látnak el. 39. Az ORFK szervezeti egységeinél vizsgára kötelezettek az alábbi beosztású dolgozók: ORFK Tájékoztató (OT) 2012/12. szám (2012. július 23.)


a) b) c) d)

11

főigazgatók; főosztályvezetők és főosztályvezetői jogállású vezetők; osztályvezetők, osztályvezetői jogállású vezetők; anyagi-pénzügyi (fő)előadók. Munkavédelmi vizsgáztatás szabályai

40. A munkavédelmi vizsgák előtt a vizsgára kötelezettek részére továbbképzést, illetve konzultációs lehetőséget kell biztosítani. A vizsga anyagát a vizsgázó munkakörének megfelelően kell összeállítani. 41. A vizsgabizottság elnöke lehet: a) az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője vagy szervezetszerű helyettese, annak megbízottja vagy a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője; b) az állományilletékes parancsnok, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott vezető. 42. A vizsgabizottság tagja lehet: a) a munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy; b) a személyi állomány területileg illetékes alapellátó orvosa; c) a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi főfelügyelője. 43. A munkavédelmi vizsga lebonyolításáról, a résztvevőkről és azok vizsgaeredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A vizsga érvényességének időtartama 5 év. 44. Munkavédelmi vizsgát nem kell tennie annak, aki legalább középfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkezik, és munkavédelmi feladatot lát el.

V. FEJEZET KOCKÁZATÉRTÉKELÉS, VESZÉLYES MUNKAHELYEK ÉS MUNKAKÖRÖK 45. Az ORFK személyi állományának munkakörnyezeti kockázatértékelését a Rendőrség személyi állománya munkakörnyezeti kockázatértékelésének egységes végrehajtásáról szóló 35/2009. (OT 21.) ORFK utasításban foglaltak alapján kell végrehajtani. 46. A veszélyes létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök, technológiák körét – a vonatkozó jogszabályok, belső normák és a szervezeti egységek kockázatértékelése alapján – a Rendőrség munkavédelmi tevékenységéről szóló külön norma határozza meg.

VI. FEJEZET KÉPERNYŐS MUNKAHELYEKRE VONATKOZÓ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYOK

47. Képernyős munkahelynek minősül az olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, szkenner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem, stb.), de idesorolandók az esetleges tartozékok, az ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, az irattartó, a munkaszék, a munkaasztal vagy munkafelület, a telefon, valamint a követlen munkakörnyezet. Erre vonatkozóan a ORFK Tájékoztató (OT) 2012/12. szám (2012. július 23.)


12

képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) rendelkezései irányadók. 48. A munkáltató az EüM rendeletnek megfelelően a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces – össze nem vonható – szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.

VII. FEJEZET EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK, RENDVÉDELMI CÉLÚ VÉDŐESZKÖZÖK, VÉDŐITAL, TISZTÁLKODÁSI ESZKÖZÖK ÉS SZEREK JUTTATÁSÁNAK RENDJE Egyéni védőeszközök biztosítása 49. Azokhoz a szolgálati- és munkafeladatokhoz, amelyek végrehajtása során az állomány egészségét és testi épségét a tevékenységgel összefüggő veszély fenyegeti, egyéni védőeszközökről, rendvédelmi célú védőeszközökről és rendszeresített felszerelésekről kell gondoskodni. 50. A hivatásos állomány tagjainak a szolgálati feladatok biztonságos ellátásához az egyéni védőeszközökkel, rendvédelmi célú védőeszközökkel történő ellátása során a vonatkozó ORFK normák szerint kell eljárni. 51. A közalkalmazottak formaruha, védőruha és egyéni védőeszköz ellátása a vonatkozó jogszabályok, belső normák és az ORFK Kollektív Szerződésében foglaltak szerint történik. 52. A lövedékálló és a szúrásálló mellényeket és azok huzatait központilag kell tisztíttatni, illetve szükség szerint fertőtleníteni. 53. A védőeszközök, rendvédelmi célú védőeszközök esetenkénti különleges szennyeződésének, fertőző anyaggal történő érintkezésének előfordulásakor a védőeszköz használati útmutatójának megfelelő mechanikai tisztítási, speciális tisztítási és fertőtlenítési eljárásokat kell alkalmazni. A nem egyéni felszerelési eszközként használatos védősisakok, lovas-kobakok, egyéb fejvédő eszközök esetén cérna vagy pamut anyagból készült fejvédő sapkát (akár egyszer használatos kivitelűt) kell alkalmazni, melyet szintén az előzőeknek megfelelően kell tisztíttatni, szükség szerint fertőtleníttetni. Ezen eszközökhöz értendők még az alegység készletből biztosított védőszemüvegek, arcvédők, védőmaszkok, fél-álarcok (egyéni légzésvédő eszközök), hallásvédő fültokok, speciális védőruházatok, gumicsizmák, gumikesztyűk, mártott kesztyűk, vízi-mentő és könnyűbúvár felszerelések. 54. A személyi állomány lövészetek okozta halláskárosodásának megelőzése érdekében a nyílt terepen végrehajtott lőgyakorlatok során a lőállástól mért 55 m-es körzetben csak hallásvédő fültokkal lehet tartózkodni.



13

55. A személyi állomány lövészetek okozta halláskárosodásának megelőzése érdekében a pincékben és más helyiségekben kialakított speciális zárt lőtereken végrehajtott lőgyakorlatok során a környezeti hangszigetelésen kívül is elengedhetetlen a vonatkozó külön normában előírt egyéni védőeszközök használata. 56. A higiéniai elvek érvényesítése érdekében a személyi állomány szolgálati feladatot ellátó tagja részére az ideiglenes használatra kiadott védőfunkciójú eszköz karbantartásáról (tisztítás, fertőtlenítő jellegű tisztítás, kis- és nagyjavítás, pótlás) a közvetlen szolgálati elöljáró saját hatáskörben köteles gondoskodni. Az egyéni védőeszközök megrendelése, beszerzése, kiadása, cseréje 57. A védőeszközök, rendvédelmi célú védőeszközök megrendelése, kiadása, cseréje a területileg illetékes anyagi és pénzügyi (fő)előadó feladatkörébe tartozik. Védőeszközként és rendvédelmi célú védőeszközként csak olyan rendszeresített eszköz használható, amely megfelel a Rendelet 8-9. §-aiban foglalt feltételeknek. A védőeszközök használatára vonatkozó előírások

58. A szolgálati és munkafeladatok teljesítéséhez szükséges védőeszközök, rendvédelmi célú védőeszközök rendszeres használatának elrendeléséről és biztosításáról a közvetlen vezetők kötelesek gondoskodni. 59. Az egyéni védőeszközök, rendvédelmi célú védőeszközök rendeltetésszerű használatát a közvetlen vezető rendszeresen, de legalább havonta egyszer ellenőrzi a megfelelőség és a karbantartottság szempontjából. 60. Az egyéni védőeszközök, rendvédelmi célú védőeszközök védőképességét az eszköz használati útmutatójában meghatározott rendszerességgel a közvetlen vezető a munkavédelmi felügyelő bevonásával ellenőrzi. 61. A védőképesség elvesztése esetén az egyéni védőeszközt, rendvédelmi célú védőeszközt haladéktalanul ki kell cserélni. A javítás, a felhasználó kötelezettségén túlmutató karbantartás, valamint a speciális tisztíttatás, mosatás a szolgálati vagy munkahely anyagi szolgálatának a feladata. A védőital-juttatás és ellátás rendje a szolgálatellátás, valamint a rendkívüli munkavégzési körülmények esetére 62. Az állomány védőitallal való ellátásáról a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletben (a továbbiakban: SzCsM-EüM rendelet) meghatározottak szerint kell gondoskodni. 63. Rendkívüli munkavégzési körülmények, illetve szolgálatellátás esetén a Rendelet 12. §ában, valamint az SzCsM-EüM rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.



14

Tisztálkodási eszközök, szerek és bőrvédő készítmények juttatása 64. A személyi állomány tisztálkodási eszközökkel, szerekkel, valamint bőrvédő készítményekkel történő ellátása során az SzCsM-EüM rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. 65. Azokon a szolgálati vagy munkahelyeken, ahol a munkavégzés nagymértékű szennyeződéssel jár, illetve ahol az állomány tagjának bőrét káros behatás éri, az e munkakörben tevékenykedőket el kell látni tisztálkodási szerekkel, illetve bőrvédő és bőrápoló készítményekkel. 66. A tisztálkodási és bőrápoló szerek közül csak a kereskedelmi forgalomban kapható szerek beszerzése megengedett. A beszerzés előtt ki kell kérni a foglakozás-egészségügyi szolgálat orvosának, valamint a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi főfelügyelőjének véleményét.

VIII. FEJEZET A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY EGÉSZSÉGVÉDELME, A MUNKAVÉDELEM EGYÉB ESZKÖZRENDSZEREI A személyi állomány egészségvédelme 67. A biztonságos és egészséges munkakörnyezet a színvonalas munkavégzés elengedhetetlen feltétele, ezért az ORFK elkötelezettséget vállal a munkahelyi egészségfejlesztés keretében az általános szűrővizsgálatok, a célzott szakorvosi vizsgálatok és az egészségügyi ismeretterjesztő programok szervezése és elősegítése iránt. A gyakori és súlyos, de korai felismeréssel jól kezelhető betegségek szűrésének és gondozásának támogatásával, az egészségügyi alapellátó-rendszer fenntartásával és működtetésével kifejezi munkavállalói iránti megbecsülését és felelősségvállalását. 68. Az állományilletékes parancsnokok, közvetlen vezetők és a személyi állomány valamennyi tagja kötelesek tudásuk és lehetőségük szerint gondoskodni az egészséges munkakörnyezet megóvásáról, önmaguk és mások egészségének megőrzéséről. A munkavédelem egyéb eszközrendszerei 69. Az ORFK teljes személyi állományának törekednie kell azon technikai és foglalkozásegészségügyi eszközök, eljárások, intézkedések bevezetésére és használatára, amelyek közvetlenül vagy közvetve szolgálják a munkabalesetek, megbetegedések megelőzését, a dolgozók munkavégző képességének megőrzését. 70. Az állományilletékes parancsnokok és közvetlen vezetők a munkavédelmi oktató, nevelő és felvilágosító munka elősegítésével gondoskodnak arról, hogy a személyi állomány tagjai beosztásuknak és munkakörüknek megfelelő munkavédelmi oktatásban részesüljenek, másrészt tudatosítják velük ezek célját, életvédelmi jelentőségét.



15

IX. FEJEZET A SZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁRA ÉS A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Általános magatartási szabályok 71. A személyi állomány valamennyi tagja köteles a balesetek és sérülések, valamint foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek megelőzésében közreműködni, a munkabiztonsági feladatok gyakorlati megvalósítását elősegíteni. A biztonságos szolgálatellátásra és munkavégzésre vonatkozó előírások 72. A személyi állomány tagja a biztonságos működési képesség ellenőrzésén túlmenően az egyéni védőeszközöket a kezelési utasításokban rögzített, valamint az oktatásokon és kiképzéseken elsajátított szabályok alapján használhatja, illetve alkalmazhatja, a szükséges karbantartási feladatokat e szabályok betartásával végezheti. 73. A biztonságos szolgálati és munkafeladatok ellátása érdekében a szolgálati vagy munkahelyre alkohol tartalmú italt bevinni, ott ilyet fogyasztani tilos. 74. A személyi állomány tagja nem állhat szolgálatba vagy munkába alkohol, kábító hatásúvagy egyéb, a biztonságos munkavégzést befolyásoló szer hatása alatt. Ezt a közvetlen vezető köteles ellenőrizni a szolgálat ellátása vagy a munkavégzés megkezdése előtt, illetve alkalomszerűen annak folyamán. 75. A személyi állomány tagjai közül biológiai kockázati tényezőknek vannak kitéve különösen a bűnügyi (bűnügyi-technikai, vizsgálói), közrendvédelmi (kutyavezetői) közlekedésrendészeti, baleseti helyszínelő, valamint igazgatásrendészeti feladatokat ellátók, különös tekintettel az egészségügyi szolgálatot (orvos, asszisztens, felcser), továbbá a fogda- és kísérőőri szolgálati feladatokat végrehajtókra. 76. Speciális felületkezelést igényel azon eszközök és vonatanyagok mentesítése, amelyek a kutyás és lovas kiképzési segédeszközök körébe tartoznak. 77. Azokon a szolgálati helyeken, ahol a veszélyforrás hatásait egyéni védőeszköz használatával és kollektív védelemmel kiküszöbölni nem lehet, ott szervezési intézkedésekkel kell biztosítani a kockázati tényezők (zaj, rezgés, por és vegyi ártalom, sugárzás) minimalizálását. A sérülékeny csoportba tartozók foglalkoztatásának szabályai 78. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet [a továbbiakban: 33/1998 (VI.24.) NM rendelet] által meghatározott sérülékeny csoportba tartozók közül az ORFK szervezeti egységeinél a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem foglalkoztatható. 79. A sérülékeny csoporthoz tartozó alkalmasságáról előzetes és időszakos orvosi vizsgálat megállapításainak ismeretében kell dönteni. A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a nők – különös tekintettel a terhes nőkre ORFK Tájékoztató (OT) 2012/12. szám (2012. július 23.)


16

és a nemrég szült anyákra – csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a 33/1998 (VI.24.) NM rendelet 8. mellékletében felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő munkavégzésre. 80. Nő csak olyan munkakörben foglalkoztatható, amelyben: a) a feladatok ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik; b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét károsan nem befolyásolja, utódaira veszélyt nem jelent. 81. Várandós nőt tilos foglalkoztatni olyan munkahelyen, ahol: a) megterhelő fizikai vagy idegrendszeri, illetve kémiai ártalomnak van kitéve; b) a test fokozott lehűlésével, tartós átnedvesedésével járó munkavégzés történik; c) fokozott baleseti veszély áll fenn; d) sugárártalomnak (ionizáló, nem ionizáló sugárzás stb.) van kitéve; e) vérképző szerveket, valamint ideg- és hormonrendszert fokozottan károsító mérgező anyagokkal kerülhet kapcsolatba. A szerv állandó szolgálati vagy elhelyezési körletén kívül végzendő munkára vonatkozó előírások 82. Amennyiben a személyi állomány tagja állandó szolgálati vagy elhelyezési körletén vagy munkahelyén kívül teljesít szolgálatot, illetve végzi munkáját, a közvetlen vezető köteles gondoskodni arról, hogy: a) a feladatát ellátó személy előzetes oktatásban részesüljön a feladat ellátása szerinti szolgálati vagy munkahely sajátosságairól, baleseti veszélyeiről; b) a fogadó szervezeti egység vezetője a feladatát ellátó személy figyelmét hívja fel a konkrét baleseti veszélyekre és az ellenük való védekezésre. 83. A szolgálat teljesítése, a munkavégzés nem kezdődhet el a 82. pontban előírtak megtörténte előtt. Meghatározott munkaterületre történő belépés korlátozása 84. Az alábbi helyiségekbe az oda beosztottakon kívül csak az ellenőrzésre jogosultak léphetnek be: a) fegyver-, vegyszer- és méregraktár; b) bűnjelek tárolására használt helyiség; c) irattár; d) telefon- és hírközpont, szerver elhelyezésére szolgáló vagy egyéb számítástechnikai helyiség; e) transzformátorház; f) villamos kapcsoló- és elosztóhelyiség; g) felvonógépház; h) erőmű, kazánház; i) hőközpont; j) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt munkahely; k) akkumulátortöltő-helyiség; l) gázpalack-tároló; m) műhely.



17

85. Az illetéktelenek belépését tiltó rendelkezések betartásáért, a helyiség zártságának fenntartásáért az oda beosztott személyek és a közvetlen vezető közösen felelősek. Más munkáltató dolgozói által az ORFK körletében végzendő munka 86. Az ORFK szervezetei egységeinek azon elhelyezési körleteiben, ahol más munkáltatók dolgozói is tevékenységet látnak el, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az a dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodó más személyekre veszélyt ne jelentsen. 87. A 86. pontban meghatározott követelmények megvalósításáért az ORFK részéről a tevékenység végzése alapjául szolgáló szerződésben megjelölt munkáltató, valamint a munkavégzéssel érintett körletért felelős vezető felelős. Az objektumhasználat, a kiképzési feladatok, a gyakorlatok, a bemutatók munkavédelmi előírásai 88. Az objektumok tervezése, kialakítása és használata során gondoskodni kell arról, hogy: a) az objektumokban a közlekedési utak feleljenek meg a várható legnagyobb igénybevételnek; b) a nyílászáró szerkezetek elhelyezése, mennyisége, mérete és kialakítása rendeltetésszerű és az előírásoknak megfelelő legyen; c) a vészkijáratok száma, mérete és elhelyezése, valamint kezelhetősége biztosítsa a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását. 89. Az objektumok használata során gondoskodni kell arról, hogy az objektum rendje, annak tisztasága, a munkahelyen keletkező szennyező anyagok kezelése és eltávolítása olyan módon legyen biztosítva, hogy azok egészségügyi ártalmat ne okozzanak, az épített és természeti környezetet ne károsítsák. 90. A kiképzési feladatok végrehajtása során a kiképzés vezetője a gyakorlatok, kiképzési feladatok, bemutatók előtt köteles ismertetni az állomány érintett tagjaival a végrehajtással összefüggő esetleges veszélyforrásokat. 91. A gyakorlatok, kiképzési feladatok vagy bemutatók során a személyi állomány tagja – külön engedély vagy megállapodás hiányában – más fegyveres szerv, illetve természetes vagy jogi személy által rendelkezésre bocsátott eszközöket nem használhat, állatokat (pl. kutya, ló) nem alkalmazhat. 92. Minden, a napi szolgálati feladatoktól eltérő fizikai igénybevétellel járó feladat esetén, különösen az önvédelmi és kiképzési gyakorlatok, valamint a bemutatók előtt – szervezett keretek között – a személyi állomány tagjai ún. bemelegítő gyakorlatokat kötelesek végezni. 93. A kiképzési feladatok, a gyakorlatok, a bemutatók során a veszélyforrások ismeretében az azok ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket, felszereléseket és védőfunkciójú eszközöket biztosítani kell, ezek használatát a végrehajtásért felelős vezetők kötelesek megkövetelni, azok alkalmazását a helyszínen begyakoroltatni.



18

94. A Rendőrségi Igazgatási Központ (a továbbiakban: RIK) épületében, a meglévő légtechnikai kialakítás miatt - az üzemeltetéshez, karbantartáshoz használt, alkalmazott anyagokon kívül - tilos gáz vagy szobahőmérsékleten gázt kibocsátó egyéb halmazállapotú veszélyes anyagot (Mvt. 87.§ 12. pont) tárolni. Próbaüzem, üzemi próba végzésének rendje 95. Próbaüzem, illetve üzemi próba ideje alatt minden esetben ellenőrizni kell, hogy a berendezések kielégítik-e a munkavédelem tárgykörébe tartozó jogszabályokban támasztott követelményeket. 96. A próbaüzemet az állományilletékes parancsnok rendelheti el, ennek időtartama legfeljebb 180 nap lehet. 97. A próbaüzemi eljárás alá vont berendezés használati, kezelési és munkabiztonsági dokumentációja meglétének biztosítása az elrendelő feladata. 98. Üzemi próba során meg kell győződni a berendezés biztonságos működéséről és üzemeltetési lehetőségéről. A munkavédelmi előírásokban meghatározott követelményeknek való megfelelés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, így különösen a műszaki dokumentációk megfelelősége, a villamosság biztonságtechnikai vizsgálatok jegyzőkönyvvel dokumentált megtörténte. 99. A próbaüzem és üzemi próba eredményeként az állományilletékes parancsnok jogosult és kötelezett a munkavédelmi üzembe helyezésre. A dohányzással kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzése 100. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény rendelkezéseinek betartatásáért minden vezető felelős. 101. Az ORFK szervezeti egységei személyi állományának elhelyezésére szolgáló objektumok területén a dohányzásra és a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó szabályok megtartását a munkavédelmi szemlékre és ellenőrzésekre feljogosított szerv, a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi főfelügyelője, a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője és az ORFK munkavédelmi felügyelője, valamint az objektumok parancsnokai ellenőrzik. Az anyagmozgatás szabályai, súlynormák 102. Az épületeken belül az anyagok mozgatásának megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a szállítandó anyagok, tárgyak vagy azok csomagolási módja, illetőleg mozgatása nem veszélyezteti a dolgozók egészségét, testi épségét. Amennyiben a rakodást végzők, illetve a rakodás közvetlen környezetében tartózkodók biztonsága szükségessé teszi, a veszélyeztetett területekre való behatolást meg kell akadályozni, és figyelmeztető táblát kell elhelyezni. 103. A mozgatott tárgyak biztonságos megfogási lehetőségeiről (pl. fogantyúk, fülek kialakítása, alátétre helyezés) gondoskodni kell, vagy erre a célra megfelelő segédeszközt ORFK Tájékoztató (OT) 2012/12. szám (2012. július 23.)


19

kell biztosítani. A tárgyak lerakásánál, megemelésénél a rakodási technológiát meg kell határozni. Azoknál az anyagmozgatási munkáknál, illetve eszközöknél, ahol a kézsérülés veszélye fennállhat, gondoskodni kell a kéz védelméről. 104. A szállítóeszközön a le- és felrakodást úgy kell végezni, hogy annak stabilitását e munka ne veszélyeztesse. A szállítóeszközre felrakott rakomány terjedelme csak akkora lehet, amekkorát a biztonságos szállítás lehetővé tesz, a terhet úgy kell elhelyezni, hogy a rakomány súlypontja minél mélyebben legyen. 105. Az egészségre ártalmas anyagok göngyölegeinek kibontási és ürítési módját úgy kell kialakítani vagy megszervezni, hogy az a dolgozók egészségét ne veszélyeztesse. 106. Folyékony, képlékeny halmazállapotú anyagokkal nyitott edényt, ládát, tartályt szállításkor csak olyan mértékben szabad megtölteni, hogy szállítás közben a kiloccsanás, kiömlés veszélye ne álljon fenn. 107. A személyi állomány által segédeszköz nélkül, kézi erővel mozgatható tárgyak megengedett legnagyobb tömegét és az erre vonatkozó egyéb előírásokat (a továbbiakban: „súlynorma”) az MvSz. 1. melléklete tartalmazza. Az elsősegélynyújtás biztosításának rendje 108. Az ORFK szervezeti egységei által használt épületekben gondoskodni kell az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtéséről. Ennek keretében az objektum működtetéséért felelős vezető – indokolt esetben a feladatkör szerint hatáskörrel rendelkező vezetők bevonásával – gondoskodik: a) az elsősegélynyújtásért felelős személy nevének és telefonszámának jól látható helyen történő kifüggesztéséről, erről a személyi állomány külön tájékoztatásáról; b) az elsősegélynyújtásban résztvevők képzésen, továbbképzésen való részvételéről; c) az elsősegélynyújtás céljait szolgáló felszereléseknek a munkahelyen belül feltűnő és hozzáférhető helyen történő tárolásáról, szükség szerint pótlásáról. 109. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóságának vezetője intézkedik az ORFK által üzemeltetett szolgálati gépjárművekben a szerv feladata szerinti, illetve az egyéb előírásoknak megfelelő elsősegély-nyújtó felszerelés biztosítására. Az elsősegély-nyújtó felszerelés szavatossági idejének nyomon követéséről, indokolt esetben a csere kezdeményezéséről a szolgálati gépjárművet használó szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. X. FEJEZET A MUNKAVÉDELMI ELJÁRÁSOK RENDJE Épületek, építmények használatba vételére, munkaeszközök üzembe helyezésére vonatkozó eljárási szabályok 110. Az ORFK szervezeti egységeinél megvalósuló beruházásokról (gépek, berendezések beszerzéséről, épületek, létesítmények, helyiségek építéséről, kivitelezéséről, átalakításáról) az azt szervező, lebonyolító gazdasági szakszolgálat vezetője a kivitelezés megkezdése vagy a szállítás előtt harminc nappal írásban köteles tájékoztatni az ellátandó szervezeti egység vezetőjét és az ORFK munkavédelmi felügyelőjét. ORFK Tájékoztató (OT) 2012/12. szám (2012. július 23.)


20

111. Amennyiben a 110. pont alapján tájékoztatottak megalapozott érdemi kifogást tesznek a tervezett beruházásról küldött tájékoztató alapján, a kivitelezést csak annak figyelembevételével lehet megkezdeni. Az írásos tájékoztatásnak tartalmaznia kell a tervezett beruházás: telepítési helyét; közvetlen és közvetett célját; a rendőrszakmai szempontok perspektivikus előrevetítésén túl az épületben szolgálati feladat ellátására tervezett személyi állomány létszámadatait (nemenkénti bontásban), amennyiben ügyfélforgalommal érintett épületről van szó, úgy a becsült ügyfélforgalmat; d) a megvalósításra kerülő szociális létesítmények (WC-k, zuhanyzók, étkező- és pihenőhelyiségek, stb.) leírását és jellemzőit; e) a megvalósítás megkezdésének és befejezésének időpontját; f) a végleges használatbavétel, üzembe helyezés tervezett időpontját, valamint a próbaés ideiglenes üzemeltetés időtartamát.

112. a) b) c)

113. A próba-, illetve az ideiglenes vagy végleges használatbavételi engedély akkor adható meg, ha: a) a munkaeszközök, létesítmények, technológiák, munkahelyek megfelelnek az Mvt.ben, a tárgykört érintő hatályos jogszabályokban, valamint a kötelezően alkalmazandó nemzeti szabványokban foglaltaknak; b) az építmény, a létesítmény szociális helyiségekkel való ellátottsága megfelel a fenti követelményeknek, a tárgykört érintően hatályos jogszabályokban, valamint a kötelezően alkalmazandó nemzeti szabványokban foglaltaknak; c) a gépek, berendezések a személyi állomány tagjának és a tevékenység hatókörében tartózkodó más személynek (pl. ügyfélnek) életét és testi épségét nem veszélyeztetik, és a technikai eszközök, gépi berendezések a biztonságos munkavégzéshez szükséges védőberendezéssel el vannak látva; d) a biztonságtechnikai felülvizsgálatok (pl. érintésvédelmi, villámvédelmi és a létesítmény villamos berendezéseinek tűzvédelmi szabványossági) megtörténtek, és azok eredményei az előírásoknak megfelelnek. A technológiai, műveleti, gépkezelési, karbantartási utasítások elkészítésével kapcsolatos eljárások, feladatok rendje 114. Ha a gyártó által készített kezelési-karbantartási utasításban előírtak nem biztosítják az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést, az ORFK munkavédelmi felügyelője kiegészítő vagy helyi utasítást készít. Ezt a rendelkezést az egyedi tervezésű és gyártású gépek, berendezések esetében is érvényesíteni kell. 115. A 114. pontban meghatározott utasításokban kell meghatározni – az MSZ 14399 szabvány figyelembe vételével – a munkafolyamatok egészséges és biztonságos végrehajtásának személyi, tárgyi, magatartási és egyéb követelményeit, valamint a veszélyes munkavégzési tényezőket és a védelem módozatait, a védőberendezéseket és egyéni védőeszközöket, továbbá az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést szolgáló magatartási szabályokat.



21

116. Nem kell kidolgozni utasítást olyan munkákra, műveletekre, illetve az utasításoknak nem kell kiterjednie olyan alapvető szakmai kérdésekkel, munkafogásokkal, szerszámok használatával kapcsolatos kérdésekre, amelyekre vonatkozóan az adott szakképzettségű dolgozó egyértelműen elvárhatóan megfelelő ismeretekkel rendelkezik. 117. A kiadott utasításokat az ORFK munkavédelmi felügyelője szükség szerint dokumentált módon felülvizsgálja, és a szükséges módosításokat elvégzi. 118.

Az utasításokat a dolgozókkal meg kell ismertetni. A személyi állomány munkavégzésre alkalmas állapota ellenőrzése

119. A közvetlen vezető a munka megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a munkavállaló munkavégzésre alkalmas állapotban van. 120. A közvetlen vezető ellenőrzési és fegyelemkezelő jogosultságából eredően – a jogszabályban, egyéb normában előírt kötelező fegyelmi felelősségre vonás esetein túl – fegyelmi úton felelősségre vonást vagy más, az érintett foglalkoztatási jogviszonyára irányadó törvényben meghatározott munkáltatói intézkedést kezdeményezhet a személyi állomány azon tagjával szemben, aki: a) súlyosan vét a munkarend ellen; b) alkohol, a munkavégzés biztonságát veszélyeztető gyógyszer vagy drog (kábítószer) hatása alatt végez munkát; c) a munkavédelmi kötelezettségének nem tesz eleget; d) az előírt orvosi vizsgálaton önhibájából nem jelenik meg; e) a védőberendezést szándékosan kiiktatja, megrongálja. 121. A közvetlen vezető a személyi állomány szolgálatképes, illetve munkavégzésre alkalmas állapotának ellenőrzése során az alkoholos befolyásoltság jelzésére és megállapítására alkalmas – hitelesített – eszközzel vizsgálatot végezhet, ennek a munkavállaló köteles magát alávetni. Amennyiben a munkavállaló a vizsgálatnak nem veti alá magát, szolgálatba (munkába) nem állítható, részére a szolgálatellátás (munkavégzés) alóli felmentés időtartamára illetmény (munkabér) nem folyósítható, ellene a fegyelmi eljárást el kell rendelni. A munkavállaló kérésére alkoholos befolyásoltságának kizárására a véralkohol vizsgálatot, ennek érdekében a vérvételt a vezető köteles elvégeztetni. A munkavédelmi ellenőrzés (szemle) 122. Az ORFK szervezeti egységeinél évente legalább egy alkalommal az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi és Pszichológiai Osztály által kidolgozott szempontrendszer alapján munkavédelmi ellenőrzést (a továbbiakban: szemle) kell tartani. 123. A szemle során a szemlebizottság ellenőrzi az objektum minden helyiségét, a személyi állomány szolgálati és munkakörülményeit. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, ebben a további intézkedések megtételéhez alkalmas módon meg kell jelölni a feltárt hiányosságokat. A szabálytalanságok megszüntetése érdekében az ellenőrzött szervezeti egység vezetője intézkedési tervet készít.



22

124. A szemlék tervezett időpontjáról szemleütemtervet kell készíteni, és ennek figyelembevételével a szemle konkrét időpontja előtt legalább nyolc nappal értesíteni kell (írásban, faxon, telefonon stb.) az érintett szervezeti egységek vezetőit. 125. A szemlével érintett szervezeti egység vezetője köteles: a) értesíteni a munkavédelmi képviselőt vagy a munkahelyi munkavédelmi bizottságot a szemle időpontjáról; b) biztosítani a munkavédelmi képviselőnek vagy a munkahelyi munkavédelmi bizottság delegált tagjának a szemlében való részvételét. A munkavédelmi szemlebizottság tagjai: az érintett szervezeti egység vezetője (parancsnoka) vagy helyettese; a munkavédelmi képviselő; az ORFK munkavédelmi felügyelője, illetve a területileg illetékes egészségvédelmi megbízott; d) a területileg illetékes létesítmény-felelős, épületkezelő; e) a szemlézett terület anyagi, pénzügyi (fő)előadója; f) az együttesen megtartandó közegészségügyi és munkavédelmi ellenőrzések alkalmával, a szemlézett terület illetékes orvosa, illetve közegészségügyi-járványügyi felügyelője.

126. a) b) c)

127. A RIK épületében a több szervezeti egység elhelyezésére szolgáló közös munkaterületek ellenőrzésében az ORFK munkavédelmi felügyelője együttműködik a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Pest megyei Rendőr-főkapitányság munkavédelmi felügyelőivel. 128. A 122. pontban meghatározott szemlét minden év első felében kell megtartani a RIK alábbi részein: a) a -2 szinten lévő ügyeleti helyiségekben; b) a -1 szinten elhelyezett raktárakban; c) a földszinti ügyfélfogadó területeken és szolgálati helyeken; d) a telefonközpontokban és az informatikai helyiségekben; e) az I. emeleten elhelyezett informatikai központban; f) a II. emeleten lévő ügyeleti és őrségi körletekben. 129. Az ORFK munkavédelmi felügyelője évente január 15. napjáig, ezen felül szükség szerint értékeli a szervezeti egység munkavédelmi helyzetét, a szemlék tapasztalatait, és meghatározza az ezekkel kapcsolatos további feladatokat. A jelentés tartalmazza a baleseti statisztikák összesítését, valamint a munkavédelmi helyzet szöveges értékelését. A munkaeszközök ellenőrzése, villamosbiztonsági vizsgálatok, érintésvédelmi ellenőrzések 130. Az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében a munkaeszközök, épületek, azok speciális helyiségeinek tervszerű karbantartásáról az ORFK Gazdasági Főigazgatóság vezetője vagy az általa megbízott személy köteles folyamatosan gondoskodni.



23

131. A szolgálat ellátása, illetve a munkavégzés során a közvetlen balesetveszéllyel járó hiányosságokat haladéktalanul el kell hárítani. A közvetlen baleseti veszélyt nem jelentő rendellenességeket a karbantartási terv végrehajtása során kell megszüntetni. 132. Az ORFK létesítményeire vonatkozó időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatoknak a vonatkozó szabványok előírásai szerinti elvégzéséről, illetve elvégeztetéséről és a dokumentumokban feltüntetett hiányosságok megszüntetéséről az ORFK Gazdasági Főigazgatóság vezetője vagy az általa megbízott személy köteles gondoskodni. A fegyverek ellenőrzése 133. A szolgálati és kiképzési lőfegyverek műszaki állapotáról, használatra való alkalmasságáról a Belügyminisztérium Technikai Szabályzata, valamint a Lövészeti Szakutasítás kiadásáról szóló ORFK utasítás előírásai alapján kell meggyőződni, figyelembe véve a szolgálati lőfegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és pirotechnikai eszközök tárolásának biztonságtechnikai követelményeiről, a fegyverek kezelésének, nyilvántartásának, őrzésének és ellenőrzésének szabályozásáról szóló ORFK utasítás rendelkezéseit is. 134. A lőfegyverek töltetlenségének ellenőrzése kizárólag az erre kijelölt ún. töltő-ürítő helyen, műszaki állapotuk, használatra való alkalmasságuk ellenőrzése pedig a karbantartó helyeken és a fegyverjavító műhelyben hajtható végre. 135. A fegyver ellenőrzése során csak az ellenőrzést végző személy(ek) lehet(nek) jelen. A lőfegyverek töltését-ürítését minden körülmények között fokozott figyelemmel kell végezni, úgy, hogy az más személy életét és testi épségét ne veszélyeztesse. Szolgálati és munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentésének, nyilvántartásának és kivizsgálásának rendje 136. A személyi állomány tagja köteles a szolgálati vagy munkahelyén a szolgálatellátás vagy munkavégzés közben keletkezett sérülését (ide értve a felmentési nappal nem járó sérülést is) haladéktalanul jelenteni a közvetlen vezetőnek. Amennyiben egészségi állapota miatt jelentésre képtelen, úgy azt a személyi állomány más, jelenlévő tagjának kötelessége megtenni. 137. A nem szolgálati vagy munkabaleset kategóriájába tartozó balesetekkel kapcsolatban a közvetlen vezető a sérültet a baleset körülményeiről nyilatkoztatja. Szükség esetén a nyilatkozat megtételéhez a társadalombiztosítási ügyintéző segítségét kéri. 138. Amennyiben az állomány tagjának megbetegedésével összefüggésben felmerül az, hogy a megbetegedés a szolgálati vagy munkakörülményekkel összefüggésben következett be, a közvetlen vezető, az alapellátó orvos vagy az állomány érintett tagja köteles azt jelezni az állományilletékes parancsnoknak vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának a Rendelet 22. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések megtétele érdekében.



24

139. A szolgálati és munkabalesetek, valamint foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentését és kivizsgálását a Rendelet 21-28. §-aiban meghatározottak szerint kell végrehajtani. Fokozott baleseti veszély miatt szükséges tilalmi jegyzék 140. A 2. mellékletben meghatározott munkakörökben nők, valamint a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt elért munkavállalók nem foglalkoztathatók („Fokozott baleseti veszély miatt szükséges tilalmi jegyzék”). A munkakörülmények megváltozása (új technológia alkalmazása, egészségi ártalmak keletkezése vagy megszűnése, stb.) esetén a foglalkozás–egészségügyi szolgálat orvosa és az ORFK munkavédelmi felügyelője a 2. mellékletet felülvizsgálja, és javaslatot tesz a szükséges módosításokra. Rendkívüli eseményekre vonatkozó eljárás (mentési terv) 141. Rendellenes körülmények kialakulása esetére (pl. veszélyes anyag kiömlése, földrengés, raktározási polcrendszer összedőlése, stb.) az objektum üzemeltetéséért felelős vezető mentési tervet készít. 142. Minden olyan helyzetben, amikor a szolgálatellátás, illetve a munkavégzés az általános jellemző körülményektől jelentős mértékben eltér, rendkívüli eseménynél (pl. tűz, katasztrófa-elhárítási tevékenység, balesetveszély stb.) az adott létesítmény katasztrófavédelmi, tűzriadó- és épület kiürítési, valamint mentési tervében meghatározottak szerint kell eljárni. 143. A mentési terv előírásai akkor lépnek életbe, amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be. 144. A személyi állomány tagjával ismertetni kell a mentési terv munkahelyére vonatkozó részét. XI. FEJEZET A MUNKAEGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE 145. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat elsősorban megelőzési jellegű szolgálat, amely az alábbi feladatokat látja el: a) a munkahelyi (fizikai, szellemi, lelki) megterhelés és a munkahelyi (fizikai, kémiai, biológiai, pszicho-szociális, ergonómiai) kóroki tényezők felkutatása, folyamatos ellenőrzése; b) javaslattétel az a) alpontban foglaltak egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; c) a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez, testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően; d) a munkavállalók egészségének munkájukkal kapcsolatos ellenőrzése. 146. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az orvosi-egészségügyi feladatok ellátásán túl ellátja az alábbi munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatokat: a) részvétel a létesítmények, gépek, berendezések munkavédelmi üzembe helyezésén; b) részvétel az egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazása során bekövetkezett veszélyeztetés kivizsgálásában; ORFK Tájékoztató (OT) 2012/12. szám (2012. július 23.)


c) d) e) f) g) h)

25

részvétel a munkahelyi kockázatértékelés elvégzésében, felülvizsgálatában; a megelőzési stratégia munkaegészségügyi tartalmának kialakítása; részvétel az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározásában; az elsősegélynyújtó személyek szakmai felkészítése, irányítása; részvétel a közegészségügyi-járványügyi ellenőrzéseken; a vezetői szemléken, ellenőrzéseken való képviselet. XII. FEJEZET A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság

147. A munkavédelmi szemlén vagy ellenőrzésen az Mvt. rendelkezései alapján megválasztott munkavédelmi képviselő (bizottság) részvételét az ellenőrzött szervezeti egység vezetője biztosítja. 148. A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen a) a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról; b) az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról; c) a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről. XII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 149. A munkavédelmi tevékenyég szakirányítását a Rendőrség – ORFK Humánigazgatási Szolgálatának állományában foglalkoztatott, – munkavédelmi főfelügyelője látja el. 150. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője szükség szerint felülvizsgálja az MvSz-t, gondoskodik annak a megváltozott jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, más belső normákban, biztonsági szabályzatokban, szabványokban foglaltak figyelembevételével történő megfelelő módosításának kezdeményezéséről. 151. Az MvSz. rendelkezéseit az ORFK teljes személyi állományával dokumentált módon ismertetni kell. 152. Az MvSz. 2012. augusztus 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Országos Rendőr-főkapitányság Munkavédelmi Szabályzatának kiadásáról szóló 45/2001. (X. 29.) ORFK intézkedés hatályát veszti.

Dr. Hatala József r. altábornagy



26 1. melléklet a 3/2012. (OT 12.) ORFK intézkedéshez

A személyi állomány által segédeszköz nélkül, kézi erővel mozgatható tárgyak megengedett legnagyobb tömege és az erre vonatkozó egyéb előírások („súlynorma”) Állománycsoport Nők

Mozgatható megengedett tömege 20 kg.

férfiak

50 kg.


tárgy Megjegyzés legnagyobb ketten legfeljebb 40 kg. legfeljebb 60 m távolságra legfeljebb 90 m távolságra sík terepen, vagy legfeljebb 30 m távolságra 10 %-os emelkedőn


27

2. melléklet a 3/2012. (OT 12.) ORFK intézkedéshez

Megterhelések

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

12.

13. 14. 15.

Nehéz munka (MSZ-21875:1979) Közepesen nehéz munka Anyagmozgatási munka >10kp tömeg emelése Kényszertesthelyzetben végzett munka Fokozott pszichés információterheléssel járó, vagy különleges figyelmet igénylő tevékenység a munkaidő min. 50%-ában Fokozottan baleseti veszélyekkel járó munkakörök, tevékenységek Hőexpozicióban végzett nehéz fizikai munka Hőexpozícióban végzett közepesen nehéz és könnyű fizikai munka Hideg munkakörnyezetben végzett munka Nedves munkakörnyezetben végzett munka Kéz-kar vibráció - 0,96m/s2 eq exp. felett - 1,4m/s2 eq exp. felett Ionizáló sugár-expozícióban Mikrohullám sugár expozíciók Zajexpozícióban végzett munka

Terhes (1) nők

>x éves nők

>x éves férfiak

+

+

(3)

+ + + +

(3), (4) + + +

(4)

+

(4)

(4)

+

+

+

+

(4)

(4)

+

(4)

(4) (4)

+

+ +

+ + dolgozók

Nagyon mérgező, a reprodukciót károsító, daganatkeltő, teratogén, mutagén vegyi anyagok expozíciója

+ + + (6)

(4)

Jelmagyarázat: x = az egyénre irányadó nyugdíjkorhatár. (3) Az MSZ 21875: 1979 Melléklet M1-ben férfiakra megadott érték 70%-a. (4) Esetenkénti döntés a munka-alkalmassági vizsgálat, a munkakörre kiterjedő ergonómiai vizsgálat, a megterhelés - igénybevétel elemzése után. (6) A tiltás az anyatejet adókra is kiterjed. A táblázatban a tiltást + jelöli.


2012.ált. Utasítások:

Recommend Documents