Oktatási Hivatal A 2011/2012. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló
INFORMATIKA I. (alkalmazói) kategória FELADATLAP Munkaidő: 180 perc Elérhető pontszám: 200 pont ÚTMUTATÓ A munka megkezdése előtt nyomtatott nagybetűvel ki kell tölteni az adatokat tartalmazó rész! A versenymunkákat a szaktanár (szaktanári munkaközösség) értékeli központi javítási útmutató alapján. Továbbküldhetők a legalább 90 pontra értékelt versenymunkák.
A VERSENYZŐ ADATAI A versenyző neve: ............................................................................................. oszt.: .............. Középiskolai tanulmányait a 13. évfolyamon fejezi be:
igen
nem
Az iskola neve: ..…………………………………………………………………..................... Az iskola címe: ……............. irsz. ………....................................................................... város ………………………….........................................................................utca ......................hsz. Megye: ........................................................................................................................................ A felkészítő tanár(ok) neve: ........................................................................................................ ..................................................................................................................................................... Húzd alá, hogy mely programcsomaggal akarsz dolgozni IBM PC gépen, ha bejutsz a 2. fordulóba!
Office2007 / Windows Office2010 / Windows
OpenOffice.org 3.2 / Windows OpenOffice.org 3.2 /Linux
Iskolai pontszám: 1. feladat 2. feladat 3. feladat 4. feladat 5. feladat
Összesen
………………………………… javító tanár Ezt az A/3-as borítólapot, valamint a kitöltött iskolai összesítő lap nyomtatott változatát aláírva és lepecsételve, zárt borítékban postára kell adnia az iskolának legkésőbb 2011. november 30-án (szerdán) az Oktatási Hivatal címére (1055 Budapest, Szalay u. 10-14.). A határidő betartását a postabélyegző igazolja. A továbbküldési ponthatárt elért versenymunkákat elektronikus úton kell továbbítania az iskolának az útmutatóban megadott módon. Az elektronikus továbbítás határideje: 2011. november 30. (szerda). A határidő betartását az e-mail küldés dátuma igazolja. A határidő után továbbított versenymunkákat, illetve az OKTV jelentkezők között nem szereplő tanulók versenymunkáit a tantárgyi bizottságok nem bírálják el.
Informatika I. kategória Alapbeállítások: ahol a feladat szövege nem mond mást (és a mintán sem látszik másként), ott a lapméret A4, a margók egységesen 2,5 cm-esek, a betűméret 12 pontos, a betűtípus Times New Roman. Nem minden részfeladatot írunk le a feladatszövegben, többet fel kell ismerni a mellékelt dokumentumok alapján! 1. feladat: Rajzolás – Vaktérkép készítése (20 pont) A Duna-terkep.png felhasználásával készíts egy vaktérképet vakterkep néven! A vaktérkép egy olyan feladathoz kell, ahol a sorszámmal jelölt városok/országok nevét meg kell adni, illetve a feltüntetett képet a megfelelő városhoz kell kötni!
Ügyelj a következőkre! A képen helyezz el egy vékony, fekete belső szegélyt (a kép mérete ne változzon meg)! Az eredeti képről el kell távolítanod a Bécs, Belgrád, Bulgária feliratokat, az Ukrajna szöveget pedig az eredeti helyéhez képest balra kell mozgatnod, hogy a jobb felső sarokba kerülhessen a pozsonyi vár képe! Amikor a Belgrád szöveget eltávolítod, a Morava vonala is megsérül. Állítsd helyre úgy, hogy ne lehessen észrevenni ezt a módosítást! A sorszámokat piros színnel kell elhelyezned a feltüntetett helyeken! Az 1-es és 2-es számoknál lévő fekete kör helyett piros kitöltésű és körvonalú, legfeljebb 16 képpont átmérőjű kört kell elhelyezned! Bulgária területét sárga színnel töltsd ki! A pozsonyi vár képét egy diafelvételről szkenneltük. Sajnos egy kis hiba történt a digitalizáláskor, a kép vízszintesen tükrözve lett. Hozd helyre a hibát, mielőtt elhelyezed a képet a jobb felső sarokban! Figyelj arra, hogy a kép széle nem lóghat rá Moldávia határára! Helyezd el a Vaktérkép szöveget fehér színnel a bal alsó sarokban, egy fekete téglalapban!
2011/2012
2/6
OKTV 1. forduló
Informatika I. kategória 2. feladat: A Duna folyó (70 pont) Készítsd el a Dunát leíró dokumentumot a mintának megfelelően (Duna folyó.doc)! Az alsó és a felső margó 2 cm-es legyen! Készíts generált tartalomjegyzéket! 3. feladat: A Dunánál (20 pont) Készítsd el József Attila: A Dunánál című versét tartalmazó dokumentumot a mintának megfelelően (A Dunánál.doc)! A cím betűtípus jellege egyezzen meg a mintán láthatóval! 4. feladat: Vízállás (25 pont) Készítsd el a Duna vízállását leíró dokumentumot (Vízállás.doc), az Országos Vízjelző Szolgálat (http://www.datanet.hu/hydroinfo/vituki/vizduna.htm) forrás mappában is szereplő adatai alapján! A dokumentumban használt betűtípus a Verdana legyen! 5. feladat: Duna Dalfesztivál (65 pont) 22 dunai város közös dalfesztivált szervez. Készítsd el a dalfesztival munkafüzetet a mellékelt források felhasználásával! A formátumot mindenütt a minta alapján állítsd be! A szegélyeket közepes árnyalatú kék és narancs színnel rajzoltuk. A minták nem (feltétlenül) a helyes eredmények felhasználásával készültek. (Az adatok a http://iranyitoszamkereso.hu/ és a http://www.nmhh.hu/dokumentum.php?cid=13972 lapról származnak.) A. Hozd létre a minta alapján a Városok munkalap megadott helyén a mellékelt ábrának megfelelő adatokat!
2011/2012
3/6
OKTV 1. forduló
Duna a
1
Adattok Hosszz A Bregg forrásától: Donauueschingentől:
2850 km m 2888,77 km m 2840 km m
Forrásszint a Bregg forrásánál: Donauueschingennéél:
1078 m 678 m
Vízhozam 30 km-rell Passau előttt: Bécs: Budapest: a torkolatt előtt:
580 m³/s 1900 1 m³/s 2350 2 m³/s 6500 6 m³/s
Vízgyűjttő területt
817 7 000 km²
Forrás Fekete-erdő (Schwarzzwald-Baar, BadenB Württembberg, Németoország)
Torkola at Fekete-tennger (Románnia és Ukrajn na)
Dunaai orszáágok
1
A Wikipédiából W l, a szabad enciklopédi e iából
1. oldall
A Duna 10 országon folyik keresztül, az egyes folyószakaszok a következők:2 Ország
jobb part
bal part
Folyamkilométer
Hossz
Folyamkilométer
Hossz
Németország
2888,77–2230,20
659 km
2888,77–2201,77
687 km
Ausztria
2223,20–1872,70
351 km
2201,77–1880,26
322 km
Szlovákia
1872,70–1850,20
22 km
1880,26–1708,20
172 km
Magyarország
1850,20–1433,00
417 km
1708,20–1433,00
275 km
Horvátország
1433,00–1295,50
138 km
nincs
Szerbia
1295,50–845,65
450 km
1433,00–1075,00
358 km
Románia
374,10–0,00
374 km
1075,00–134,14 79,63–0,00
1020 km
Bulgária
845,65–374,10
472 km
nincs
nincs
Moldova
nincs
nincs
134,14–133,57
0,6 km
Ukrajna
nincs
nincs
133,57–79,63
54 km
A teljes vízgyűjtő százalékos megoszlása: Románia (28,9%), Magyarország (11,7%), Ausztria (10,3%), Szerbia (10,3%), Németország (7,5%), Szlovákia (5,8%), Bulgária (5,2%), Bosznia-Hercegovina (4,8%), Horvátország (4,5%), Ukrajna (3,8%), Csehország (2,6%), Szlovénia (2,2%), Moldova (1,7%), Svájc (0,32%), Olaszország (0,15%), Lengyelország (0,09%), Albánia (0,03%)
A folyó
1,70% 0,32% 2,20% 2,60% 3,80% 4,50%
0,15%
Románia 0,09%
0,03%
Magyarország Ausztria
4,80% 5,20%
nincs
Szerbia 28,90%
Németország Szlovákia
5,80% 7,50%
11,70% 10,30% 10,30%
Bulgária Bosznia‐ Hercegovina Horvátország
A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után). Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A folyó kialakulása a pliocén időszakban kezdődött el. A pliocén végén jutott el a Duna a Kisalföldig, ekkor a mai nyugat-kelet irány helyett észak-dél irányban folyt itt. Csak a pleisztocén időszakban alakult ki a kisalföldi szakasza. A folyó legfiatalabb része a Dobrudzsa nyugati oldalán található dél-észak irányú folyása, amely pusztán a pleisztocén időszak végén jött létre.
2
Forrás: Dunabizottság, 2004
2. oldal
Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai víziútnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát. A 20. században a folyam fölső szakaszán vízlépcsők sorát építették ki, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását és gyakorlatilag megszüntette a hordalék alpi utánpótlását. A rendszer utolsó tagja a Szlovákiában felépített bős–nagymarosi vízlépcső. A Dunakanyar fölötti szakasz vízszintje folyamatosan csökken, ennek következtében pusztulnak a part menti élőhelyek. A legnagyobb veszély a Duna–Ipoly Nemzeti Park ártéri keményfaligeteit fenyegeti. A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak.
Neve A folyó neve az ős-indoeurópai nyelv *dānu (jelentése „folyó, folyam”) szavából ered. A mai oszét nyelv don (jelentése „víz, folyó”) szava hasonlít hozzá. Az Ister a Duna alsó folyásának antik neve. Nevét az ógörögből is származtatják, de kelta eredetűnek is tartják egyes nyelvészek. A legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint az Ister név az óeurópai víznevek között sok kapcsolattal rendelkezik, és a gyors, fürge jelentésű ős-indoeurópai *heisr- gyökre vezethető vissza. Rokona így ez a név a bajor Isar, a cseh Jizera, a francia Isère (folyó) és az olasz Isarco folyók nevének, sőt közvetettebb kapcsolata van a Bisztra, Beszterce típusú szláv folyónevekkel is. A Duna elnevezése más nyelveken: bolgárul Дунав (Dunav), horvátul Dunav, latinul Danubius vagy Danuvius, németül Donau, ógörögül Istros, románul Dunărea, szerbül Дунав / Dunav, szlovákul Dunaj, ukránul Дунáй (Dunáj / Dunay).
Földrajza A folyó szakaszai A Duna meglehetősen hosszú folyó, sokféle tájon folyik keresztül. Alapvetően (mint minden folyót) a Dunát is három szakaszra lehet bontani, a Felső-, a Középső- és az AlsóDunára. A felső szakasz a Duna forrásától nagyjából a Morva folyó torkolatáig tart. Itt alapvetően a gyors sodrás, a vízszint jelentős esése jellemző. A folyó nagy mértékben bontja a partjánál lévő kőzeteket, mélyíti medrét, a keletkezett hordalékot tovább szállítja. A középső szakasz a Morva torkolatától nagyjából a Kárpátok déli vonulatáig, Szörényvárig tart. A középső szakaszon a folyó sebessége mérséklődik. Az alsó szakasz, amely Szörényvártól a Duna-deltáig ér, jellemzően nagyon lassú folyású és kis esésű. A Duna-delta alapvetően jól elkülöníthető az alsó szakasz további részeitől. Egyrészt, mivel itt a Fekete-tenger hatásai – dagálykor a visszafolyás – is jellemzőek, illetve itt már szinte állóvízzé alakul a Duna, minden hordalékát lerakja. Ezáltal egyre nagyobb területet vesz el a tengertől. 3. oldal
A Duna kialakulása A Duna vízgyűjtőterületén leghamarabb, a harmadkor elején a kristályos magashegységi részeken alakultak ki a folyók. Tehát az Inn, a Mura, a Dráva, a Morva és a Vág kialakulása jóval megelőzte a főfolyó létrejöttét. Komolyabb meghosszabbodásukról azonban csak a hegységek közötti tengeröblök visszahúzódásakor, a miocén időszakában lehetett szó. Maga a Duna a pliocén időszakban kezdett létrejönni. A Nyugati-Alpok vizein táplálkozó Ősduna a Bajor-medence feltöltése után indult meg mai útján. Feltételezhetően valamikori vízgyűjtő területe jóval nagyobb lehetett a mainál. Erről árulkodnak a már kiszáradt völgyek a Sváb-Alb déli vonulatain. Az azóta kialakult mélyebben fekvő Rajna a Duna forrásterületéről nagy mennyiségű vizet szállított és szállít ma is el. Mivel a hegység itt nagyrészt porózus mészkőből áll, rengeteg földalatti búvópatak szállítja a Duna forrásterületéről a vizet inkább a Rajna felé. Két nagy víznyelő található a Sváb-Alb hegységben, amelyeket „Dunai Víznyelőnek” (németül: Donauversickerungnak) hívnak. Az ide folyó víz szárazabb nyári napokon teljes mértékben elszivárog és nagyrészt Németország legbővízűbb forrásán az Aachtopfon keresztül a Rajnába torkollik, csak a maradék halad a Duna felé. Mivel a lefolyó hatalmas vízmennyiség lassan, de biztosan koptatja a mészkövet, geológusok jóslása szerint a Duna legfelső folyása egy nap teljesen eltűnik, és minden vizét a Rajna gyűjti be majd.
A Vaskapu A Duna alsóbb szakaszai a medencék folyamatos feltöltésével jöhettek létre. A pliocén végén jutott el a Duna a Kisalföldig. Ekkor a mai nyugat-kelet irány helyett észak-dél irányban folyt itt a folyó, és az akkor mélyebben fekvő Dráva-Száva-köze felé folyva nagyjából a mai Dráva medrét érhette el. Csak a pleisztocén időszakban alakult ki a kisalföldi folyása, és töltődött fel a magyar Alföld, majd a Dinári-hegység és a Kárpátok találkozásánál lévő Vaskapu áttörése után a Román-alföld is. A folyó legfiatalabb szakasza a Dobrudzsa nyugati oldalán található dél-észak irányú folyása, amely pusztán a pleisztocén időszak végén alakult ki. Ekkor érte el a szintén pleisztocén kialakulású Fekete-tengert a Duna. A holocén időszakában az Al-Duna északi és a Dunadelta kialakítását végezte a folyó. A Duna mai napig évi mintegy öt méterrel a tenger belseje felé „nyomja” a szárazföldet. A Duna jellegzetessége az ún. teraszokra tagolódás. Egyes teraszok a különböző időkben a Duna árterét jelentették, amelyek keresztmetszetei fiatalsági sorban egyre kisebb, nagyjából koncentrikus félkör alakba rendeződnek.
A Duna tájformáló szerepe A Duna tájformáló szerepe kettős, egyszerre épít és pusztít is. A rombolás elsősorban a gyorsabb folyású, hegyi szakaszokon, míg az építés a lassabb folyású, alföldi részeken jellemző. A pusztítás mértéke függ a folyó sebességétől. Így a nagy sodrású helyeken komoly mértéket ölthet, míg a kevésbé gyors folyásoknál szinte elenyésző a folyó ilyen irányú tevékenysége. A folyó állandóan koptatja és mélyíti medrét. A keményebb kőzetek koptatása jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint a puháké, ezért a Duna jellemző geológiai képződményei a sziklák, amelyek a puhább, mára már elkopott kőzetekbe ágyazott keményebb kőzeteket jelentik. A Dunán, több helyen is találni sziklás szakaszokat, ahol ezek a képződmények meglehetősen sűrűk. Ezek közül a legismertebbek a Passau feletti, az aschahi, a Grein és Stunden közötti, valamint a vaskapui szakaszok. Magyarországon kisebb számban Nyergesújfalunál, Dömös és Nagymaros között, valamint Budafoknál találni sziklákat.
4. oldal
A folyyó nagy meennyiségű hordalékot h szállít, amelly a felső szzakaszon m még igen nag gy méreteket, lejjebb márr csak porszzemnyi nagyyságot veheet fel. Ha a vízszint hirrtelen apadáásnak indul, a Dunán jellemzően kiaalakulnak a zátonyok, amelyek a ebbből a hordaalékból szárrmaznak. A vízsszint isméteelt növekedéésével a záttonyok is elltűnnek, a foolyó továbbb szállítja a hordalékát. Jellemzően J zátonyos rész r a Dunna Rajka éss Gönyű közötti k szakkasza, ahol a Bős– nagym marosi vízléépcső megéépítésével a hasonló kéépződményyek még naagyobb szám mban elszaporrodtak. A Duna D különleges képződdményei azz aldunai selllők, amelyeek a mederffenék kisebb-nnagyobb kittüremkedéseeit jelentik. A löszzös síkvidékkeken keressztülhaladó folyó mély yen belevájjja magát a ppuha kőzetb be, ezért itt meegfigyelhetőők a magasppartok. Ilyenn szakaszok k elsősorbann a jobb paarton találhaatók Gönyű éss Komárom m, valamint Érd és Mohhács között. Ezeken a helyeken fookozottabb földcsuszamlás veszély van, v mivel a folyó fokoozatosan alááássa a hegyyoldalakat. Egyree kisebb száámban, de még m jellem mzőek a Dun na mentén a mocsarakk, amelyek lerakott hordallékkúpokonn alakultak ki. k Ezekbőll a legnagyo obbak Bajorrországban,, a Hanság és a Duna-dellta területénn találhatókk. A Duna építőmunkáj é jaként jötteek létre a hoordalékkúpo ok, amelyek esetenként e s szigeteket iss létrehoznaak, illetve a Duna-deltaa (elsősorbann a Kilia-ág g) területén a turzások. t
Dunaai telepü ülések Németoország
olstadt, Reggensburg, Paassau Donaaueschingenn, Ulm, Ingo
Ausztriaa
Linz, Ybbs an der Donau, Melk, M Krem ms an der Doonau, Tulln n an der Donaau, Bécs, Haainburg, Greein an der Donau D
Szlovákkia
Pozsoony, Komárrom, Párkán ny
Magyarrország
Győr, Gönyű, Komárom, K Esztergom, E S Szob, Pilism marót, Döm mös, Vigdány, Tahhitótfalu, Leeányfalu, PócsmeP segráád, Kisoroszzi, Dunabog gyer, Szigetmonnostor, Szen ntendre, Buddakalász, N Nagymaros, Kismaros, Verőce, V Váác, Göd, Dunakeszi, D B Budapest, S Szigetszentm miklós, Százhhalombatta, Ercsi, Dun naharaszti, Ráckeve, R Duunaújváros,, Dunaföldvvár, Solt, Pakks, Kalocsaa, Baja, Mohhács
Szerbia
Apatiin, Gomboss, Bezdán, Palánka, P Újjvidék, Zim mony, Belgráád, Kevevárra, Szendrő
Horvátoország
Vukoovár
Romániia
Újmooldova, Orsoova, Szörén nyvár, Calaffat, Corabiaa, Turnu Măăgurele, Zimnnicea, Gyuurgyevó, Olteniţa, O Căălăraşi, Feeteşti, Cern navodă, Hârşoova, Măcin,, Brăila, Gallac, Isacceaa, Tulcsa, Suulina
Bulgáriaa
Vidinn, Lom, Orjaahovo, Nikáápoly, Szvisstov, Ruszee, Szilisztra
Moldovva
Giurggiulesti
Ukrajnaa
Renyyi, Izmajil, Kilija K
5. oldall
Vízrajza A Duna rengeteg mellékággal rendelkezik hosszú folyása során. Ezek közül a magyarországi legjelentősebbek:
≈ Kis-Duna (Csallóköznél), ≈ Mosoni-Duna (Szigetköznél), ≈ Szentendrei-Duna, ≈ Ráckevei-Duna. A főbb, illetve kisebb mellékágak egy vagy több szigetet is körülzárhatnak. Ezek közül a legnagyobbak a
≈ Csallóköz, ≈ Szigetköz, ≈ Szentendrei-sziget, ≈ Csepel-sziget, ≈ Mohácsi-sziget, ≈ Bala-sziget (a Duna dobrudzsai kanyarulatánál). A Duna-delta is alapvetően három ágból tagozódik. Ezek északról délre a következők:
≈ Kilia-ág, ≈ Sulinai-ág, ≈ Szent-György-ág. A Duna mélysége, szélessége és így sebessége nagyban különbözik az egyes szakaszokon. Általában elmondható, hogy a felső jellegű szakaszokon a folyó keskeny és igen mély. A Vaskapunál mértek 70 méteres mélységet is, sebessége ott az 5 m/s-ot is eléri. A sík vidékeken a jellemző sebesség 1,1-1,2 m/s közül alakul, a felső szakaszon 1,5–3 m/s között (a zsilipekkel duzzasztott szakaszokon lényegesen kisebb), a Duna-delta környékén pedig a sebessége szinte nulla. A folyó szélességét illetően jól látszik egyfajta növekvő tendencia a vízhozam növekedésével. Így míg Ingolstadtnál a Duna pusztán 102 méter széles, a Széchenyi lánchídnál már eléri a 350 méteres szélességet, Zimonynál az 1300 métert, míg az AlDunán pedig akár 15 kilométer széles is lehet. A folyó vízszintje nem állandó, főleg tavasszal, elsősorban az alpi hó elolvadásakor emelkedik jelentősen a vízszint. Ezek az áradások alapvetően másként sújtják a különböző szakaszokat. Azon részeken, ahol az ártér meglehetősen kicsi, ilyen a felső szakasz, jóval nagyobb áradások lehetnek, mint a folyó lejjebbi szakaszain, viszont a nagy esés miatt hamarabb le is vonul az ár, míg ez az alsó szakaszokon kifejezetten hosszú ideig is eltarthat. A legnagyobb ilyen árvíz 1501-ben Bécsben következett be. Ekkor a folyó vízhozama itt mai számítások szerint a 14 000 m³/s-ot is meghaladta. Árvíz kialakulására egy másik lehetséges mód, ha a megfagyott jég felduzzasztja a felülről áramló vizet. Ilyen áradás volt 1838-ban Pesten. 6. oldal
Mellékfolyói A Duna 2850 km-es hosszán számos mellékfolyó vizével gazdagodik. Ezek közül a legnagyobb mellékfolyói, azok torkolatának országa szerint: Németország
Naab
Ausztria
Enns, Traun
Szlovákia
Garam, Ipoly, Morva, Vág
Altmühl, Iller, Inn, Isar, Lech Morva
Magyarország Ipoly Szerbia
Rába, Sió
Duna–Tisza–Duna-csatorna, Nagy-Morava, Temes, Tisza
Horvátország Románia
Száva Dráva
Argeş, Duna–Fekete-tenger csatorna, Olt, Prut, Szeret, Zsil
Bulgária
Timok, Iszker, Oszam
Moldova
Prut
Ukrajna
─
Nemzeti parkok A Dunát sok, Európa más folyóival összehasonlítva viszont viszonylag kevés környezeti kár érte, élővilága nagyrészt megmaradt. Ezt az adottságot felismerve az 1970-es évektől folyamatosan alakultak nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek a Duna árterében. Ezek a nemzeti parkok jelenleg a következők:
≈ Felső-Duna Nemzeti Park ≈ Donauleiten Természetvédelmi Terület (Passau környéke) ≈ Donau-Auen Nemzeti Park (Bécstől délre) ≈ Szigetközi Tájvédelmi Körzet ≈ Duna–Ipoly Nemzeti Park ≈ Duna–Dráva Nemzeti Park ~ része: Gemenci-erdő ≈ Kopácsi rét Nemzeti Park ≈ Deliblatska peščara Rezervátum ≈ Vaskapu Nemzeti Park ≈ Kazán-szoros Nemzeti Park ≈ Duna-delta Nemzeti Park
7. oldal
Tartalomjegyzék Duna ........................................................................................................................................... 1 Adatok .................................................................................................................................... 1 Hossz .................................................................................................................................. 1 Forrásszint .......................................................................................................................... 1 Vízhozam ........................................................................................................................... 1 Vízgyűjtő terület ................................................................................................................. 1 Forrás .................................................................................................................................. 1 Torkolat .............................................................................................................................. 1 Dunai országok ....................................................................................................................... 1 A folyó.................................................................................................................................... 2 Neve ....................................................................................................................................... 3 Földrajza ................................................................................................................................. 3 A folyó szakaszai ............................................................................................................... 3 A Duna kialakulása ............................................................................................................ 4 A Vaskapu .......................................................................................................................... 4 A Duna tájformáló szerepe ................................................................................................. 4 Dunai települések ................................................................................................................... 5 Vízrajza .................................................................................................................................. 6 Mellékfolyói ........................................................................................................................... 7 Nemzeti parkok ...................................................................................................................... 7
8. oldal
Jóózsef Attila: A A Du unánáál (193 36) 1. A rakodópartt alsó kövénn ültem, nézztem, hogy úszik ú el a diinnyehéj. Aligg hallottam, sorsomba merülten, m hogyy fecseg a feelszín, hallggat a mély. Minntha szívemből folyt volna tova, zavaaros, bölcs és nagy vollt a Duna. Mintt az izmok, ha h dolgozik az ember, reszel, kalapáál, vályogott vet, ás, úgy paattant, úgy feszült, f úgy ernyedett ell mindden hullám és minden mozdulás. m S miint édesanyáám, ringatoott, mesélt s moosta a váross minden szzennyesét. Éss elkezdett az a eső csepeerészni, de mintha m minddegy volna, el is állt. És mégis, m mintt aki barlanggból nézi a hosszú esőtt - néztem a határt: eggykedvű, öröök eső módrra hullt, szííntelenül, mi tarka volt,, a múlt. A Dunna csak folyt. És mint a termékeny,, m másra gonddoló anyánaak ölén a kisggyermek, úggy játszadozztak szépen é nevetgélteek a habok felém. és f A idő árjánn úgy remeggtek ők, Az mint sírkövess, dülöngő teemetők.
3. Anyá ám kún voltt, az apám ffélig székelyy, féélig román, vagy tán eggészen az. Anyám A szájáából édes voolt az étel, apám a szájábból szép volt az igaz. Miikor mozdullok, ők öleliik egymást. Elszomoroodom néha eemiatt ez azz elmúlás. Ebből E vagyokk. „Meglásd d, ha maj ajd nem leszzünk!...” - m megszólítana ak. Megsszólítanak, mert ők én vagyok márr; gyenge g létem mre így vagyyok erős, ki emllékszem, hogy több vaggyok a sokná ál, meert az őssejtig vagyok m minden ős az Ős Ő vagyok, mely m sokasoodni foszlik:: ap pám- s anyámmá válok boldogon, s apám, a anyám m maga is kketté oszlik s én é lelkes Egggyé így szap aporodom! A villág vagyok - minden, am mi volt, van n: a sok s nemzedéék, mely egyymásra tör. A honfoglalók h k győznek veelem holtan s a meghódolltak kínja m meggyötör. Árp pád és Zalánn, Werbőczii és Dózsa török, t tatár, tót, román kavarog e szzívben, melyy e múltnakk már adósa szelíd s jövővvel - mai maagyarok! ... Én dolgozzni akarok. E Elegendő ha arc, hogy a múltat m be keell vallani. A Du unának, melly múlt, jeleen s jövendő ő, egymást öllelik lágy huullámai. A harcot, am melyet őseinnk vívtak, békévé olldja az emléékezés s rendezni r véggre közös ddolgainkat, ezz a mi munkkánk; és nem m is kevés.
A Duna vízállása Észlelés: 2011. szeptember 12. Változás 24 óra Vízhozam ma alatt [m3/s] reggel [cm]
Vízállás [cm] Állomáskód Állomásnév
tegnap reggel
este
Víz-hőmérséklet [°C]
Jégállapot
442020
Rajka
87
95
67
-20
367
18,6
—
442021
Dunaremete
—
—
53
—
293
18,6
—
442502
Nagybajcs
131
133
134
3
1430
—
—
442521
Gönyü
74
70
75
1
—
18,8
—
442522
Komárom
145
137
140
-5
1460
—
—
442025
Esztergom
113
—
114
1
—
19,6
—
442625
Szob
34
39
36
2
—
20
—
442527
Nagymaros
53
57
55
2
1550
20
—
442026
Vác
62
68
68
6
1150
19,7
—
442027
Budapest
167
169
171
4
1560
19,5
—
442532
Bp.Kvassayzsilip f.
148
151
150
2
—
19,5
—
442535
Adony
75
—
71
-4
—
20,7
—
442536
Tass
220
216
216
-4
—
—
—
442028
Dunaújváros
45
42
43
-2
1650
20,6
—
442029
Dunaföldvár
-57
-61
-63
-6
—
20,4
—
442030
Paks
83
76
75
-8
—
21
—
442540
Dombori
107
100
98
-9
1610
22,1
—
442031
Baja
205
201
197
-8
1580
21
—
442032
Mohács
215
213
209
-6
1580
21
—
Az észlelt vízszintek magasságának. illetve a folyómedrek teltségének ábrázolásának érdekében az egyes mércéken észlelt legnagyobb és legkisebb vízállások közötti különbséget (vízjáték) — a meder- és hullámtéri viszonyok változásainak megfelelően — száz részre osztjuk és a mindenkori vízállást a vízjáték arányában százalékosan fejezzük ki. A vízjáték megállapításakor a jeges, kétséges vagy a mederviszonyok megváltozása folytán ma már elő nem forduló vízállásokat (különösen a nagyvizeket) nem vettük tekintetbe. A térképen a folyók vízállását a folyó mentén húzott vonalak száma fejezi ki. Minél több vonalból áll a folyóra rajzolt szalag valamely helyen, annál magasabb ott a vízállás. Minden egyes vonal a vízjáték 10%-ának megfelelő vízállást jelent. Egy vonal igen alacsony vizet, tíz vonal pedig az eddig észlelt legnagyobb vízállást jelöli. A vízállás magasságának feltűnőbbé tétele végett az 50%-nál magasabb vízállásokat vastagabb vonalak jelzik. A 100%-nál magasabb vízállásokat a 10 egyenes vonal mellé húzott hullámos vonal mutatja. Ez akkor fordulhat elő, ha az aznapi vízszint meghaladja az addig észlelt legnagyobb vízállást. Az áradó vizeket folytonos piros, a tetőző vizeket szaggatott fekete, az apadó vizeket kék pontozott vonalak jelölik.
Informatika I. kategória B. A fesztivál népszerűsítése érdekében a Duna Kórus 22 tagja vállalja, hogy a szervezési időszakban személyesen felkeresi a városokat, csupán annyi a kikötésük, hogy senkinek ne kelljen számára ismeretlen városba mennie. Ennek érdekében összegyűjtötték az egyes tagok által javasolt 3-3 város nevét egy listába (szerencsére van a kívánalmaknak megfelelő megoldás). Hozd létre a minta alapján a Városok munkalap megadott helyén a mellékelt ábrának megfelelő adatokat! Az I oszlop kezdetben üres, ide minden kórustag sorába az általa meglátogatandó város neve kerül. Alakítsd úgy a táblázatot, hogy amikor eldől, hogy egy adott kórustag melyik városba megy, és az I oszlop adott celláját ennek megfelelően kitöltik, akkor az adott város neve ebben a sorban automatikusan piros színűre, a többi sorban pedig áthúzott, szürke színűre változzék! Ezzel nagymértékben megkönnyíted a kiosztás folyamatát, mert rögtön látszik, hogy mely városok közül lehet még választani. Az ábra az első 5 kórustag városának kitöltése utáni állapotot mutatja. (A teljes I oszlop kitöltése NEM feladatod, csak az F3:H24 tartomány előkészítése! Ugyanakkor vedd észre, hogy a teljes kitöltés után az F3:H24 tartományban soronként pontosan egy piros és pontosan két áthúzott, szürke városnév szerepelne!)
C. Határozd meg a 22 város irányítószám szerinti megoszlását! Hozd létre a minta alapján a Városok munkalap itt megadott részét a mellékelt ábrának megfelelően! Az L oszlopot egyetlen függvény segítségével töltsd ki! A 0 értékű cellák maradjanak automatikusan üresen!
D. Készítsd elő a minta alapján a Városok munkalap itt megadott részét a mellékelt ábrának megfelelően, majd oldd meg a következő feladatokat! A megoldásnak minden esetben 2011/2012
4/6
OKTV 1. forduló
Informatika I. kategória olyannak kell lennie, hogy ha bármelyik kiindulási adat megváltozna, akkor az eredmények is automatikusan a módosított adat alapján számított, aktuális értéket mutassák!
E. A 30. sorban arra adj választ, hogy egy adott megyéből hány város szerepel a táblázatban! Ha beírod egy megye nevét (pl. Fejér), akkor mellette teljes mondatban jelenjen meg a helyes válasz (pl. „Fejér megyéből 3 város szerepel a táblázatban”)! A megoldáshoz ne használj segédcellát! F. A 31. sorban határozd meg a táblázatban szereplő legrövidebb nevű megyéhez tartozó városok irányítószámának legnagyobbikát! A „legrövidebb nevű” az a megye, amelynek neve a legkevesebb karaktert tartalmazza. Megoldásod értékesebb, ha nem használsz segédcellát! G. A 32. sorban határozd meg a táblázatban szereplő leghosszabb nevű város irányítószámát! A „leghosszabb nevű” az a város, amelynek neve a legtöbb karaktert tartalmazza. Segédszámításokra használd az X3:X24 cellákat! H. A 33. sorban határozd meg, hogy a táblázatban a „leghosszabb nevű megye” címet EGY vagy TÖBB megye birtokolja-e (a függvény értéke az „EGY” ill. a „TÖBB” szöveg közül a megfelelő legyen)! A „leghosszabb nevű” az a megye, amelynek neve a legtöbb karaktert tartalmazza. Segédszámításokra használd az Y3:Y24 cellákat! I. Készítsd elő a minta alapján az Internet munkalap itt megadott részét!
J. Térj vissza a Városok munkalapra, és töltsd ki a minta alapján az N3:N24 tartományt egyetlen olyan függvénnyel, amely minden cellában a B oszlopban feltüntetett város lélekszámát adja! Ha valamely adat nem szerepel az Internet munkalapon, akkor a függvény a megfelelő cellában a „nincs adat” szöveget jelenítse meg! A megoldáshoz ne használj segédcellát!
2011/2012
5/6
OKTV 1. forduló
Informatika I. kategória
K. Ábrázold külön, Diagram munkalapként az előfizetők arányát előfizető-típusonként (azaz: az adott városban az összes előfizetőnek hány %-a lakossági, hány %-a vállalati stb.)! Hogy a diagram „belsejébe” lássunk, az eredetihez képest fordítsd meg az adatsorok sorrendjét! Nem fontos, hogy a színeket pontosan eltaláld, de törekedj rá, hogy a diagram minél jobban hasonlítson az alábbi mintára!
Összpontszám: 200 pont, beküldési határ: 90 pont
2011/2012
6/6
OKTV 1. forduló
