2012 évi beszámoló
A tagság összetétele és létszámának alakulása • Taglétszám 2007 végén : • Taglétszám 2008 végén : • Taglétszám 2009 végén : • Taglétszám 2010 végén : • Taglétszám 2011 végén : • Taglétszám 2012 végén :
28 személy 29 személy 32 személy 40 személy 44 személy 49 személy
átlagéletkor: átlagéletkor: átlagéletkor: átlagéletkor: átlagéletkor: átlagéletkor:
50,64 év 49,76 év 47,63 év 46 46,98 év 45 45,66 év 45 45,39 év
2012 folyamán csatlakoztak hozzánk : Bereczki Attila-Csongor, Bereczki Klára, Bria Arthur Dániel, Gagyi Kinga, Kovácsné Lukács Mária és Orbán György "A turistaság a tömegek sportja, mely nem ismer versenyt és nem takar üzletet. Gyakorlását nem korlátozza az évszakok változása, sem az életkor haladása. Tüdőt és lelket tisztít. Visszavezet a Természethez, az örök megújhodás forrásához. Felemel a sár, a por, a gyárak füstje, a hétköznapi gondok fölé. Nagy távolságokon repül végig a turista tekintete és lelke, mint a dalos madár; száll a magasságokba, hódolatra a csodálatosan szép és harmonikus Természet Örök Alkotója elé. A turista jobb, a turista emberibb ember, mint a többi. Aki pedig a turistaság brigádjaiba újoncokat toboroz, embertársainak jótevője, mert felfedi előttük a testi-lelki megújhodásnak antheus-i titkát." Dr.Zsitvay Tibor/1929/
Ugyanakkor beláthatatlan magasságokba távozott közülünk
Kalmár László 1944 – 2012
Elment. Ő is. Egyike azoknak, akik nélkül biztosan nem lesz többé az Magyar Természetbarát Szövetség az, ami eddig volt. Nem volt kirakatszereplő, inkább szorgos hangya, aki rengeteget tett a természetbarát mozgalomért. Túrák, táborok, vándorlások állandó résztvevője, örökre beírta magát az MTSZ aranykönyvébe. Ő volt a Természetbarát Híradó alapítója és főszerkesztője. Hónapról hónapra ő ollózta össze a beküldött cikkeket, majd nyomtatta mininyomdáján, hogy az MTSz tagságát ellássa friss információkkal. Tette ezt azokban az időkben, amikor nemhogy nem bővelkedtünk turista folyóiratokban, de olykor ez volt az egyetlen hírforrás és publikációs lehetőség. Saját rovatában a magyar turistatörténelem neves eseményeit, helyszíneit és személyiségeit ismertette meg olvasóival. Hogy mi a természetbarát közösség tagjai megbecsültük-e őt kellőképpen? Bizonyára nem, hisz legtöbbször, akkor jövünk rá arra, hogy mennyire fontos a számunkra valaki, ha elveszítjük. Kedves Laci! Most már együtt vagy azokkal, akikről oly sok szeretettel és tisztelettel írtál nekünk: Téryvel, Thirringgel, Eötvössel, Czáránnal, Cholnokyval és a többiekkel. Ahogy az Ő emléküket és példájukat, úgy ezentúl a Tiédet is magunkkal visszük túráinkra! (---)
Úgy tartozott az EKE-hez, hogy a Bánsági Kárpát Egyesület tagja volt. Velünk tartotta a kapcsolatot, velünk táborozott, velünk beszélgetett az esti alkonyatban ... Köszönjük Laci, hogy velünk voltál !
Egyéb statisztikák : Tagságunk, korosztályok szerinti megoszlása :
A tagság összetétele:
• 20 év alattiak :
Alkalmazott : 28 Tanár: ........................... Közgazdász: ................. Mérnök: ....................... Informatikus: ................ Újságíró: ....................... Fotográfus: ................... Tisztviselő: .................... Pályázatíró: ................... Nyomdász: ................... Könyvtáros: ................... Karbantartó: .................. Óvónő: ..........................
5 személy
• 20 és 40 év közöttiek :
17 személy
• 40 és 60 év közöttiek :
11 személy
• 60 év felettiek :
16 személy
Megoszlás településenként : Temesvár: 37 Arad:
6
Újszentes: 2 Debrecen: 2 Szeged:
1
Veszprém: 1
Vállalkozó : Diák/tanuló : Nyugdíjas : ÖSSZESEN :
1 6 14 49
6 5 3 5 1 1 2 1 1 1 1 1
Túrák, természetjárás 2012-ben 4 magashegyi-, 10 hegyi-, 3 gyalogtúrát bonyolítottunk le, és volt 3 kerékpár- és 2 fotótúránk is, miközben nem feledkeztünk meg az innyencségnek számító kenutúráról sem. Ezenkívül résztvettünk a XXI-ik alkalommal, Szentegyházán (Majzosfürdő területén) megrendezett EKE-vándortábor eseményein.
153
Mindezeken EKE-tag és szimpatizáns vett részt. Szervezett 3 előadásunkat, illetve 3 rendezvényünket szintén szépszámú érdeklődő tisztelte meg. ... több mint
200-an
Túravezetést illetve szervezési feladatokat vállaltak: Balázs István, Illés Mihály, Milka Zsolt, Nagy István, Oláh Endre, Plosz Zoltán, Siska Szabó Zoltán, Sörös László, Szántó Dénes, és Sztupár Zoltán
Mi a turistaság? "Turista az, aki gyalogol és hegyet mászik, mert ebben gyönyörűségét leli, aki szereti a turistáskodást magáért a turistaságért! A turistaság kritériuma tehát egyrészt a gyaloglás vagy hegymászás, másrészt a turista cél!... A vadász sokat jár, a zergevadász pláne mindig csak hegyen jár, sőt hegyet is mászik, mégsem turista a szó nemesebb értelmében, mert célja nem a turistáskodás, hanem a zsákmány... Téry Ödön dr., a magyar turistaság atyamestere ezt írta 40 év előtt (1888-ban) a turistaságról: "A turista messze földekre a gőz segélyével is elutazhat, hogy azonban a valódi turista nevet kiérdemelje, gyalogtúrákat kell tennie akár a havasok legmagasabb csúcsára, akár pedig a legmélyebb fekvésű völgyekben." Téry Ödön klasszikus megállapítása szerint turista tehát csak az, aki turista céllal gyalogol, vagy mássza a hegyeket, akinek passziója a turistáskodás. Ez a turistaság kritériuma!“ Karlaki Lajos
"Még mindig nagyon el van terjedve az a hit, hogy a turistaság nem más, mint alkalom a szórakozásra, a mulatozásra. Hát, mélyen tisztelt közönség, ha mulatozásnak nevezhetjük azt, midőn Isten csodaszép természetét bebarangolva, annak természeti bájaiban gyönyörködünk, akkor igenis mulatozással jár a turisták foglalkozása. De ez a nemes mulatság, mely testünket edzi, lelkünket felfrissíti, gondolkodásunkat megtisztítja, ideálissá teszi; mert ideálizmus kell ahhoz, hogy anyagi áldozatok és testi fáradtságok árán végezzünk olyan túrákat, melyeket semmiféle haszonlesés, vagy más önző anyagi érdek nem parancsol. Ez a neme a szórakozásnak nemes és hasznos, oda kell hatnunk, hogy a szórakozásnak ez a neme mindinkább terjedjen és megkedveltessék. De, mélyen tisztelt közönség, a turistaság lényege nem ebben áll. A turistaság nem csak kellemes öncél, hanem közhasznú működés is. Hazánk kies tájainak megismertetése, az utazó közönséggel való megkedveltetése, hozzáférhetővé tétele olyan közhasznú és hazafias vállalkozás, melynek jogosultságát, sőt szükségességét másutt már évtizedek óta elismerték, mely vállalkozás szolgálatában a külföldön számtalan egyesület áll a tagok százezreivel. Nálunk ez az ügy még mindig a kezdet kezdetén van; szerény eszközökkel küzdünk a közönség előítélete, elfogultsága és közönye ellen, - természetes, hogy az így elérhető eredmények is szerények; a felvirágzást még mindig a jövőtől kell várnunk." Dr.Téry Ödön /1898/
Természetfotózás
A Bánsági Magyar Napok keretében, immár másodszorra hoztuk el Temesvárra az EKE-s fotósok alkotásainak színe-javát. Az EkeArt4 természetfotó bienálé 64 fotót számláló képanyagából, 11 a bánsági fotósok (Siska Szabó Zoltán, Sörös László és Plosz Zoltán) művei voltak.
Sörös László
Siska Szabó Zoltán
Plosz Zoltán
Plosz Zoltán tavalyi sikerét követően, az idei EKE-falinaptár sem maradt bánsági fotósok alkotásai nélkül – Siska Szabó Zoltán és Sörös László jóvoltából.
Siska Zoli és Sörös Laci nemcsak EKE-berkekben remekeltek, hanem a Menyházán megrendezett Lira Art Montana turista-versengésen is igen sikeresek voltak – immár másodszor !
Várjuk újabb fotósaink szorítóba lépését a jövőben !
Előadások, rendezvények
Életfilozófiának is beillő új sporttal ismerkedhettek meg azok, akik meghallgatták Milka Zsolt vetített képekkel bőven illusztrált előadását.
Milka Zsolt izgalmas előadása során végigkalauzolta hallgatóságát a maratoni futások történetén, a görög legendáktól a mai ultramaratini futókig, akik már nem elégszenek meg a 42,195 méteres távval sem. Végül híres futók gondolataival fűszerezte előadását, akik szerint futás közben ismeri meg az ember a legjobban a világ törvényeit, de elsősorban önmagát.
Ezt követően, dr. Major Balázs a SzíriaiMagyar Régészeti Misszió vezetője ismertette az érdeklődőkkel a középkor legmonumentálisabb és legépebben megmaradt johannita várának, Margat erődjének, a régészeti feltárási munkálatainak eredményeit.
Kérdésre válaszolva, Major Balázs elmondta, hogy temesvári látogatása során, a Bánság Múzeum vezetőségével és régészeivel az egresi apátság régészeti feltárásáról is tárgyaltak.
Magyar régészeti feltárások a Szentföldön és a Bánságban A Bánsági Kárpát-Egyesület jóvoltából, dr. Major Balázs a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió vezetője ismertette az érdeklődőkkel a középkor legmonumentálisabb és legépebben megmaradt johannita várának, Margat erődjének, a régészeti feltárási munkálatainak eredményeit. Az előadás során Major Balázs régész, történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Arab Tanszékének oktatója kifejtette, hogy a világ legnagyobb keresztes várának eddigi feltárási eredményei közül kiemelkedik az az egyedülálló, Menny és pokol nevű freskóciklus, melyet a magyar régészek a várkápolnában fedeztek fel és restauráltak. Az előadásból egyértelműen kiderült megcáfolva a “sötét középkor” kifejezéssel jellemzett, rendszerint az igénytelen, primitív berendezkedésre utaló viszonyokat, hogy a Földközitenger szíriai partján lévő Margat várának lakói több, óriási kapacitású, akár ma is működőképes víztároló medencék, ciszternák építésével, több tíz kilométeres hosszúságú vezetékes vízhálózat kiépítésével biztosították a korszerű vízellátást, illetve kiterjedt szennyvízelvezető csatornák és derítő medencék felhasználásával távolították el a szennyvizet a várból. A feltárást vezető szakember ismertette, hogy a várhegy kétharmadát az erődített város foglalta el, mely épületeinek egy részét, még 1959-ben is lakták. A hegytető déli részén áll a johanniták belső vára, amely köré a belső várhegyet teljesen körülölelő kettős védőfalat emeltek. A vár helyiségei körben boltozott, gyűrű alakú teremrendszert alkotnak. A hegy legdélibb pontján megerősített kör alakú lakótorony áll, melynek érdekessége, hogy belterei négyzetesek, falai a szokásosnál vastagabbak, 6 méteresek. Itt a torony első emeletén lakott a várnagy, akinek lakóterületéhez, a falakon belül, védett lépcső vezetett. A tornyot, a fogadótermeknek helyet adó palotaszárny kötötte össze a kápolnával, ahonnan a lovagok hálótermeibe lehetett eljutni. A monumentális hálóterület érdekessége, hogy a keleti boltozott teremsor tetején, a johanniták elegáns lakószobákat, hozzájuk fürdőt és konyhát is építettek. A lakóterülethez két vízöblítéses latrina is tartozott. A johannita várhoz magyar történelmi események is kapcsolódnak: az 1215-ben meghirdetett ötödik keresztes hadjárathoz két évvel később csatlakozott II. András király is. Seregével Akkóba hajózott, innen északra fordult, majd Jeruzsálemet elkerülve a tengerparton haladva elvonult a térségből. Ekkor, 1218-ban ejtette útba Margat várát, és a partszakaszt védő johannita lovagoknak – akik 1150-ben telepedtek meg a Magyar Királyságban, és az udvarral igen jó kapcsolatot ápoltak – jelentős évjáradékot adományozott: “Margatnak, amely éppen a pogányok közvetlen közelében helyezkedik el, örök fenntartására… királyságunk sójövedelmeiből száz márkát adtunk, amelyet mindig húsvét idején, ezüst pénzben, ellenvetés nélkül ki kell fizetni…” – áll a királyi adománylevélben. II András király “történetének” bánsági vonatkozásait ismertetve, Major Balázs elmondta, hogy az, második feleségével együtt a Temes megyei Egres hajdani ciszterci kolostorában alussza örök álmát. Legalábbis ide, a Maros-parti település kolostorába temették el 1235-ben, amikor örökre lehunyta szemét Árpád-házi királyunk. Kérdésre válaszolva, Major Balázs elmondta, hogy temesvári látogatása során, a temesvári Bánság Múzeum vezetőségével és régészeivel az egresi apátság régészeti feltárásáról is tárgyalnak… “Úgy gondoljuk, hogy valóban jó lenne az, hogy romániai kollégákkal öszszefogva, az egyetemek és múzeumok közötti együttműködés keretében kerülhet sor az egresi kolostor feltárására. Igazából a hajdani kolostor helyszíne is eléggé bizonytalan, a továbbiakban szakértők bevonása szükséges. Mi is azért jöttünk, hogy felvegyük a kapcsolatot a helyi kollégákkal (a Bánság Múzeum képviselői pozitívan reagáltak a magyar fél kezdeményezésére, az egresi régészeti feltárás elkezdése előtt azonban tisztázni kell a kérdéses terület tulajdonviszonyait. Ha egyéb akadály nem merül fel, júniusban elkezdődhet az egresi apátság feltételezett helyszínének az előzetes feltárása. – szerk megjegyzése), hogy a margati szíriaimagyar összefogás mintájára, itt egy román-magyar együttműködés keretében végezzük el a feltárási munkálatokat. Tulajdonképpen ezek a kutatások, amelyek nagyszámú tudós, szakember együttmunkálkodására alapozódnak, mindenki számára rengeteg tapasztalatot jelent, fantasztikus lehetőséget biztosíthat a hallgatók számára, akik mindenféle munkafolyamatban vehetnek részt. Egresről alapvetően történeti forrásokból tudunk, a felszínen gyakorlatilag semmi sincs manapság. Erről helyszíni terepszemlénk során győződhettünk meg. Először a hajdani kolostor helyszínét kellene megkeresni, majd érdemes lenne geofizikai méréseket végezni, tehát földradarral, magnetométerrel kitapogatni, hogy hol lehetnek a falak, termek. Egresről anynyit tudunk, hogy az egyik legkorábbi ciszterci kolostor a Magyar Királyság területén, annak idején forgalmas kereskedelmi útvonal mentén, a só-útvonal egyik fő állomása volt, ezért méltán elképzelhető, hogy egy tekintélyes kolostor állhatott, amelyet még III. Béla alapított, és amelyet II. András is többször meglátogatott, illetve gyakran ellátott adományokkal. Később feleségével együtt ide temetkezik. Mint tudjuk, a kolostort feldúlják a tatárok, később török erőd működik itt, de mindezek ellenére nem kizárt, hogy megtalálható a sírhely. De magát a kolostort megtalálni, amely az ország jelentős egyházi és gazdasági objektuma volt, már ez is fantasztikus eredmény lehet, amely hozzájárulhat a műemlékekben igen szegény Temesköz örökségének a gyarapításához.” (Makkai Zoltán)
Ismét Temesváron kezdte hagyományos erdélyi előadókörútját Erőss Zsolt, a vezető magyar hegymászó.
Erőss Zsoltot a tragédiák sem törték meg: már szervezi az újabb expedíciót, melynek célja a világ harmadik legmagasabb csúcsa, a 8586 méter magas Kangchenjunga megmászása.
Következik a Kangchenjunga! ...
Temesváron kezdte hagyományos erdélyi előadó-körútját Erőss Zsolt, Magyarország vezető hegymászója, aki hétfőn este a Bartók Béla Líceum dísztermében tartott teltházas előadást a tragikus kimenetelű Annapurna Expedícióról. „Könnyebb volt a lábam elvesztését feldolgozni, mint a legjobb barátom elvesztését” – mondta Erőss Zsolt. Temes-vári előadására rekord számú, mintegy 100 temesvári és aradi érdeklődő előtt került sor a Bánsági Kárpát Egyesület szervezésében. A gyergyói származású magyar hegymászó, aki 2010-ben a jobb lábát veszítette el egy lavinabalesetben, most egy öttagú magyar expedícióval kísérelte meg a Himalája egyik legveszélyesebb hegyének tartott Annapurna I. csúcs (8091 m) meghódítását. A csúcshódítási kísérlet közben Erőss Zsolt társa, Horváth Tibor visszaindult az alaptáborba és eltűnt, nagy valószínű-séggel lavina áldozata lett. A csúcshódítás a nem megfelelő akklimatizáció miatt Erőss Zsoltnak sem sikerült, de ennél is nagyobb csapás volt a számára legjobb barátja, Horváth Tibor eltűnése. „Esély sincs arra, hogy a holttestet megtaláljuk – mondta Erőss Zsolt –, néhány száz, akár ezer év is eltelhet, míg a lassan mozgó gleccserrel a völgybe érkezik a lavina által elsodort test.” Erőss Zsoltot a tragédia nem törte meg: már szervezi az újabb expedíciót, amelynek célja a világ harmadik legmagasabb csúcsa, a 8586 méter magas Kangchenjunga meghódítása. „A Kangchenjunga legalább olyan veszélyes hegy, mint az Annapurna, de magasabb” – mondta Erőss Zsolt. Az előadás utáni beszélgetés során a hegymászó elmondta: fejenként 2-3 millió forintba kerül egy Himalája-expedíció, a rávaló pénzt szponzoroktól és kisebb mértékben állami támogatásból kell évről évre előteremteni. „A teljesítménysportok közül még így is a hegymászás a legolcsóbb” Erőss Zsolt szerint, aki a Nyugati Jelennek azt is elmondta: szívesen részt venne romániai hegymászókkal közös expedícióban, de egyelőre ez nem jött össze, részben az erdélyi hegymászók hiányos felkészültsége miatt. Horia Colibăşanu temesvári hegymászóval, akinek már négy nyolcezres van a „tarsolyában”, köztük a K2 és az Annapurna, eddig még nem sikerült a célokat egyeztetni. A rendezvény befejező részében Erőss Zsolt legújabb könyvét és a Himaláján készült látványos felvételeit tartalmazó falinaptárt dedikálta. (Pataki Zoltán)
... É s a h a n g u l a t
