2012-es tanévre

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670 9444 Fertőszentmiklós Szent István u. 41-42.

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós MUNKATERV a 2011/2012-es tanévre

Az iskolai munkatervet a nevelőtestület egyhangúan elfogadta 2011. augusztus 31-én.

P.H.

………………………………. Szántó Zoltán igazgató

A diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség az őt érintő kérdésekben egyetértési jogot gyakorolt.

………………………………. DÖK vezető

………………………………. SZM vezető

Tartalom I. Bevezető .............................................................................................................................................................. 3 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről.......................................................................... 4 Általános rendelkezések .................................................................................................................................. 4 A továbbképzés teljesítése ............................................................................................................................ 6 Tanulói és alkalmazotti azonosító ....................................................................................................................... 9 Pedagógus-igazolvány....................................................................................................................................... 10 Az iskolai erőszak kapcsán az OKM által eddig kezdeményezett, illetve megtett intézkedések ...................... 10 Az iskolai tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a 2011/2012-es tanévben .................................................... 11 III. Helyzetelemzés, személyi és tárgyi feltételek .............................................................................................. 13 Tanulókra vonatkozó legfontosabb adatok........................................................................................................ 13 Személyi feltételek ............................................................................................................................................ 14 Továbbképzés.................................................................................................................................................... 17 Tárgyi feltételek alakulása ................................................................................................................................ 17 IV. Tankötelezettségi törvény végrehajtása ...................................................................................................... 18 V. Mulasztások .................................................................................................................................................... 18 VI. Bukások számának csökkentése .................................................................................................................. 19 VII. Az iskola tartalmi munkájának szervezése ............................................................................................... 20 A DIFER- mérőeszközök használata ................................................................................................................ 21 Nevelőtestületünk kiemelt feladatai a tanév során: ........................................................................................... 21 A tanórák szervezése: ........................................................................................................................................ 22 A napközis csoportok főbb feladatai: ................................................................................................................ 23 Gyermek- és ifjúságvédelmi munka: ................................................................................................................. 23 Munka, rend, fegyelem ..................................................................................................................................... 24 VIII. SNI tanulók fejlesztéséhez, ellátásához szükséges személyi és tárgyi eszközök, törvényi előírások ... 24 A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását érintő változások ........................................................................... 24 A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése ............................................................................... 24 A SNI tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő gyógypedagógus: ............................................................ 24 Tantárgyak, tantárgyrészek minősítése alóli mentesítések: ............................................................................... 25 Adminisztrációs teendők: .................................................................................................................................. 25 IX. Az ellenőrzési és értékelési rendszer az oktatásban ................................................................................... 25 Kimeneti mérés: ................................................................................................................................................ 25 Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen: ............................................................................................... 26 Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái:................................................................. 26 X. Az IMIP-ből adódó aktuális feladatok ......................................................................................................... 26 XI. Szülőkkel való kapcsolat .............................................................................................................................. 27 XII. Tehetséggondozás, szakkörök, versenyek ................................................................................................. 28 XIII. Tanításon kívüli tevékenységek ................................................................................................................ 29 XIV. Ünnepélyek, megemlékezések ................................................................................................................... 29 XV. A tanév rendje.............................................................................................................................................. 30 XVI. Az iskolavezetés ellenőrző tevékenysége .................................................................................................. 31 A pedagógusok teljesítmény-értékelési szabályzata alapján ............................................................................. 31 A pedagógiai ellenőrzés színterei ...................................................................................................................... 31 XVII. A 2011/2012. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási tárgyú jogszabályok módosításáról szóló …/2011. (…) NEFMI rendelet tervezetéről ....................................................................................................... 32 Tartalmi összefoglaló ........................................................................................................................................ 32 1. A rendelet hatálya ......................................................................................................................................... 33 2. A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év) ............................................................................................................ 34 3. Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanapok ............................................................... 34 4. A vizsgák rendje............................................................................................................................................ 35 5. A felvételi eljárás és a beiratkozás ................................................................................................................ 35 6. A tanulmányi versenyek ................................................................................................................................ 35 7. Országos mérés, értékelés, hatósági ellenőrzés elrendelése ......................................................................... 36 8. Az országos mérés, értékelés alapján meghatározott tanulói képességszint-határok .................................... 37 9. Záró rendelkezések........................................................................................................................................ 37 1. melléklet a …/2011. (…..)NEFMI rendelethez .......................................................................................... 38 2. melléklet a… /2011. (…..) NEFMI rendelethez ......................................................................................... 38 3. melléklet a …./2011. (…..)NEFMI rendelethez ......................................................................................... 39 4. melléklet a… /2011. (…..) NEFMI rendelethez ......................................................................................... 41

2

XVII. Tájékoztató a 2011/2012. tanévi középfokú beiskolázás rendjéről Oktatási Hivatal ......................... 42 Az iskolák felvételi tájékoztatója ...................................................................................................................... 42 A felvételi vizsgákkal kapcsolatos általános kérdések ...................................................................................... 42 A központi írásbeli vizsgák szervezésével kapcsolatos kérdések...................................................................... 45 A tanulók jelentkezése a központi írásbeli vizsgára .......................................................................................... 45 1. számú melléklet A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részvétele a középfokú felvételi eljárásban .......................................................................................... 47 FNP: a 2011/2012. tanév helyi rendje ................................................................................................................ 51 Reál munkaközösség ........................................................................................................................................... 53 I. Személyi feltételek:........................................................................................................................................ 53 II. Tárgyi feltételek............................................................................................................................................ 54 III. A munkaközösség célja ............................................................................................................................... 54 IV. A munkaközösség feladatai ........................................................................................................................ 55 V. A munkaközösség éves programja: .............................................................................................................. 55 Versenyek: ........................................................................................................................................................ 56 Humán munkaközösség ...................................................................................................................................... 59 I. Személyi feltételek:........................................................................................................................................ 59 II. A munkaközösség célja: ............................................................................................................................... 59 III. A munkaközösség feladatai:........................................................................................................................ 59 IV. Éves munkaterv:.......................................................................................................................................... 59 Ellenőrzési terv ................................................................................................................................................. 61 Sport-művészeti munkaközösség ....................................................................................................................... 62 A munkaközösség tagjai: .................................................................................................................................. 63 Tantárgyi célkitűzéseink: .................................................................................................................................. 63 Központi mérések ............................................................................................................................................. 64 Szakkörök: ........................................................................................................................................................ 64 Versenyek: ........................................................................................................................................................ 64 Szabadidős sporttevékenységek: ....................................................................................................................... 65 MŰVÉSZETEK ................................................................................................................................................ 65 A Felsőbüki Nagy Pál .......................................................................................................................................... 70 Általános Iskola Fertőszentmiklós ..................................................................................................................... 71 Pályaorientációt segítő munkacsoport .............................................................................................................. 72

I. Bevezető A gyorsan változó világgal lépést tartani csak egy állandóan fejlődő, a múlt értékeire építő, mégis innovatív pedagógia képes. Az ismeretek bővülése, a képességek egyre sokrétűbb megnyilvánulása, a társadalmi változások iskolai kivetülései számtalan kérdést vetnek fel a pedagógusok számára. Új szempontok jelennek meg, új súlypontozások válnak szükségessé. Az oktatásban kiemelt szerep jut azon kompetenciák fejlesztésének, melyek az életben való boldoguláshoz nélkülözhetetlenek, így pl. a kommunikációs vagy az együttműködési képességeknek is. Ugyanakkor napjainkban egyre több iskolában jelentkezik a beilleszkedés, illetve az elfogadás hiánya. A társadalomban jelentkező különbségek kivédhetetlenül megjelennek az iskola falain belül is, napi gondok elé állítva a gyerekeket, a szülőket és a pedagógusokat. Olyan problémákat kell megpróbálni kezelni, melyekre az iskolán kívüli társadalom sincs felkészülve. Az integráció társadalmi szükségszerűség, amelynek meg kell jelennie az oktatásban is. Rendkívüli módon fontos ugyanis, hogy a társadalom különböző csoportjai képesek legyenek egymás mellett élni, együtt dolgozni, egymást elfogadni, megérteni. Nincsenek homogén összetételű települések, munkahelyek. Az adott földrajzi térben élő heterogén társadalom heterogén osztályokat eredményez. Az integráció szemléletének kialakításában az iskoláknak kiemelt szerep jut. Az integrált neveléshez módszertani megújulás szükséges, a megváltozott viszonyok a régi, rutinszerű eljárásokkal nem kezelhetők. Programunkat az integrált oktatásra, nevelésre dolgoztuk ki. Olyan pedagógiai munka hívta életre, mely folyamatosan kísérletezett azon, hogyan lehetne sikeresebb, boldogabb gyerekeket nevelni ott,

3

ahol az eltérő szociális körülmények, az eltérő etnikai helyzet állandó problémaforrás. Ez nemcsak egy településen vagy régióban felmerülő probléma. A konfliktusok megjelennek a gyerekek között, a szülők között. Ebben a helyzetben a pedagógusoknak kell valamiféle megoldást nyújtani. Ennek a megoldásnak pedig olyannak kell lennie, ami elfogadható, megnyugtató a szülőknek, és jó hátteret ad a gyerekek fejlődéséhez. Ebben a fejlődésben pedig helyet kell, hogy kapjon a tolerancia is. 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről A Kormány a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § (1) A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (5) bekezdésében szabályozott szakvizsgára felkészítő felsőoktatási szakirányú továbbképzés (a továbbiakban: szakvizsga), valamint a 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzés (a továbbiakban: továbbképzés) megtervezésére, megszervezésére. (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására, a nevelési program, a pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program és - amennyiben a fenntartó működteti - a munkaerő-gazdálkodási rendszer részeként elkészített munkaerő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési időszakra) továbbképzési programot készít. A továbbképzési időszak az első év szeptember hónapjának első napján kezdődik, és az ötödik év augusztus hónapjának utolsó munkanapján fejeződik be. A továbbképzési programot a nevelőtestület fogadja el. A továbbképzési programot a továbbképzési időszak első évét megelőző év március 15-éig kell elfogadni. (3) A nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázási tervet a közoktatási intézmény vezetője - a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével - dolgozza ki. A beiskolázási tervet - a továbbképzési időszakban - minden év március 15-éig kell elkészíteni egy nevelési, tanítási évre. (4) A továbbképzési program és a beiskolázási terv elfogadása előtt a munkáltatónak be kell szereznie az üzemi tanács, közalkalmazotti tanács véleményét. (5) A továbbképzési program négy részből áll. A továbbképzési program részei: a) a szakvizsgára vonatkozó alprogram, b) a továbbképzésre vonatkozó alprogram, c) a finanszírozási alprogram, d) a helyettesítésre vonatkozó alprogram. (6) A továbbképzési program (5) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott részeit külön-külön, a c) és d) pontjában meghatározott részeit az a)-b) ponthoz kapcsolódva kell elkészíteni. (7) A fenntartó meghatározhatja azokat a szakvizsgára történő felkészítéseket és továbbképzéseket, amelyeken való részvételhez - a központi költségvetésből biztosított hozzájáruláson felül - támogatást nyújt. (8) A fenntartó a közoktatásról szóló törvény 102. §-a (2) bekezdés d) pontja alapján ellenőrzi a) a továbbképzési program és a beiskolázási terv, valamint a nevelési program, a pedagógiai program, illetve az intézményi minőségirányítási program összhangját,

4

b) a továbbképzési program és a beiskolázási terv törvényességét, beleértve a költségvetés terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását. (9) A fenntartó ellenőrzésének eredményeképpen - a továbbképzési program, illetve a beiskolázási terv benyújtásától számított harminc napon belül, képviselő-testület, közgyűlés döntése esetén a harmincadik napot követő első képviselő-testületi, közgyűlési ülésen - a közoktatásról szóló törvény 104. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint dönthet. (10) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete az új továbbképzési program elkészítése előtt értékeli az előző továbbképzési időszakot, a továbbképzési programjának időarányos végrehajtását. Az értékelést megküldi a fenntartónak. 2. § (1) Szakvizsgára a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények készíthetik fel a pedagógusokat. (2) * (3) * 3. § (1) A szakvizsgára történő felkészülésbe, illetve a továbbképzésbe - kivéve, ha a részvételt a munkáltató rendeli el - az érdekelt jelentkezése és választása alapján lehet bekapcsolódni. (2) A fővárosi, megyei önkormányzat a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerén keresztül - ha azt a külön jogszabályban meghatározottak szerint létrehozták - segítséget nyújt a szakvizsgára történő felkészítésben vagy a továbbképzésben részt vevő pedagógus helyettesítéséhez.

5

A továbbképzés teljesítése 4. § (1) A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, a közoktatási intézmény tevékenységének megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához, a vizsgarendszer működtetéséhez, a mérési, értékelési feladatok, a közoktatási intézményirányítási, vezetési feladatainak ellátásához. A továbbképzés felkészíthet a szakvizsga követelményeire is. (2) A pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés). (3) Ha a pedagógus a nevelő és oktató munkáját több mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, az e rendelet 16. §-nak (4) bekezdésében és 17. §-ban meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez (a továbbiakban: szakmai megújító képzés). E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a szakmai megújító képzésben való részvétel óta legalább tíz év eltelt. A kedvezmények, támogatások igénybe vehetők a szakmai megújító képzés teljesítése utáni továbbképzésben való részvétel esetén. E bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a pedagógus teljesítményértékelése alapján a munkáltató szükségesnek tartja, hogy az érintett pedagógus szakmai megújító képzésben vegyen részt. (4) A közoktatási intézmény vezetője az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához (a továbbiakban: vezetőképzés). A kedvezmények, támogatások igénybe vehetők a vezetőképzés teljesítése utáni továbbképzésben való részvétel esetén. (5) A pedagógus akkor is részt vehet e rendeletben foglaltak szerint a továbbképzésben, ha nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá, illetve már teljesítette a hétévenkénti továbbképzés követelményeit. 5. § (1) A hétévenkénti továbbképzés - egy vagy több továbbképzés keretében - legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. E rendelkezések alkalmazásában a tanórai foglalkozások időtartama negyvenöt perc. (2) A hétévenkénti továbbképzés - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül - teljesíthető a) a következő, bármelyik további szakképzettség vagy szakképesítés körébe tartozó aa) a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsga letételét igazoló oklevél, ab) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettségnek és szakképzettségnek megfelelő, magasabb felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusban szerezhető további oklevél, ac) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megléte esetén további, a pedagógus-munkakör, a nevelő és oktató munkát közvetlen segítő munkakör, a vezetői feladatok ellátásához szükséges, felsőfokú végzettségi szintet igazoló oklevél vagy szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél, tanítói szakképzettség megléte esetén további, a képzési és kimeneti követelmények szerinti műveltségi terület követelményeinek teljesítését igazoló oklevél, ad) a szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyat oktató, szakmai előkészítő, szakmai alapozó, pályaorientáció, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatást végző, valamint gyakorlati képzést végző pedagógus esetén a szakirányú végzettség és szakképzettség mellett felsőfokú szakképesítés vagy az első pedagógus oklevél,

6

ae) a közoktatásról szóló törvény 127. és 128. §-ában felsorolt végzettség, szakképzettség mellett, a közoktatásról szóló törvény 17. §-ában meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, af) a pedagógus szakmai felkészültségét, képességeit, készségeit fejlesztő, illetve új pedagógus szakképzettség megszerzését megalapozó, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 44/A. §-a szerinti részismeret megszerzésére irányuló, legalább harminc kreditpontot eredményező képzés elvégzését igazoló okirat, ag) a nevelő és oktató munkát segítő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítés, ah) információ-technológiai eszközök nyújtotta előnyök teljes körű kihasználása érdekében, az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány: ECDL vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat megszerzésével; b) a következő, bármelyik továbbképzésen ba) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban célnyelven tanító pedagógus a célnyelv szerinti országban, idegen nyelvet oktató pedagógus a nyelv szerinti országban, nyelvi felkészítésben, bb) nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben-oktatásban részt vevő pedagógus a kisebbség nyelve szerinti országban, továbbá a kisebbségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben nyelvi felkészítésben, valamint népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben, bc) héber nyelven nevelő, tanító pedagógus Izraelben nyelvi felkészítésben, illetve népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben, bd) az Európa Tanács Pestalozzi programjában, az Európa Tanács Élő Nyelvek Európai Központja programjában, az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjában meghirdetett, valamint a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzésben való részvétellel; c) az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban (a továbbiakban: Új Magyarország Fejlesztési Terv) részt vevő intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok (szakmai ankétok, fórumok, pedagógiai napok, bemutató órák keretében történő) átadásával, a pedagógiai gyakorlat tapasztalatainak elemzésével, a bevált eljárások megismertetését szolgáló komplex, gyakorlati tapasztalatcsere útján, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevő, a tapasztalatokat átadó (referencia) közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevő (innovatív) közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz. (3) Az (1) bekezdésben foglalt hétévenkénti továbbképzés legfeljebb huszonöt százaléka teljesíthető az e bekezdésben foglaltak útján együttesen: a) közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel, b) gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel, c) nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (a továbbiakban: önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra), d) harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri, e) a közoktatási intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel, feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik. (4) A (2) bekezdés b) pontjában felsoroltakon való részvétellel akkor lehet teljesíteni a továbbképzés követelményeit, ha a munkáltató az elvégzést tanúsító okirat vagy a képzési program és

7

a résztvevő írásbeli beszámolója alapján a továbbképzést elfogadja, feltéve, ha annak ideje legalább öt hét. Ha a továbbképzés ideje nem éri el az öt hetet, a részvételi időt naponként hat tanórai foglalkozásként kell beszámítani a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe. (5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt tapasztalatok átadásával megvalósuló továbbképzésen való részvétel esetében a továbbképzés teljesítésének elfogadásához a munkáltató által a program lezárásakor készített, a jelenlétet igazoló, a referencia intézmény részéről ellenjegyzett beszámoló szükséges. (6) A (3) bekezdésben felsoroltakon való részvétel esetében a továbbképzés beszámításához az szükséges, hogy a munkáltató a részvételről kiállított okirat vagy a képzési program, illetve a résztvevő írásbeli beszámolója vagy a kutatást vezető intézmény, kutatóhely igazolása, a szaktanácsadó értékelése, elemzése alapján a továbbképzést elfogadja. (7) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzés teljesíthető a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe beszámító képzéseken előadóként való részvétellel, a képzés szervezője által kiállított igazolás alapján. (8) Szakmai megújító képzésnek minősülnek - az ag) és ah) pont kivételével - a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában felsoroltak. Szakmai megújító képzés lehet a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amelyet pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény szervez, vagy a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervezik, és biztosítja a 4. § (3) bekezdésben meghatározottak megvalósítását. A pedagógus teljesítményértékelés alapján a munkáltató az e bekezdésben meghatározottakon kívül más továbbképzést is elfogadhat szakmai megújító képzésnek. (9) Vezetőképzés a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, pedagógus-szakvizsga megléte esetén másik olyan pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, amelynek során intézményvezetői szakképzettséget lehet szerezni. Vezetőképzés lehet a felsőoktatás keretében folyó, a jogi, a közgazdasági, a pénzügyi szakképzettség megszerzésére irányuló felkészítő képzés, valamint a legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amely biztosítja a közoktatási intézmények vezetéséhez szükséges tanügy-igazgatási, korszerű pedagógiai szervezési, korszerű pedagógiai taneszköz alkalmazási ismeretek elsajátítását. 6. § (1) A továbbképzésre vonatkozó alprogramban kell megtervezni, hogy tantárgyanként, munkakörönként hány személy és milyen időkeretben vehet részt a továbbképzésben. A munkáltató a továbbképzési program elfogadása után írásban értesíti azt a pedagógust, aki a 4. § (2) bekezdése alapján részt vehet a hétévenkénti továbbképzésben. (2) A beiskolázási terv tartalmazza azoknak a nevét, munkakörét, akiknek a részvételét betervezték, a továbbképzés megjelölését, a várható kezdő és befejező időpontját, a várható távollét idejét, a helyettesítés rendjét. (3) A beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt, a) akinek a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb ideje van hátra, b) akinek a hétévenkénti továbbképzésben való részvételét a munkáltató elrendelte, c) aki a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkezik. (4) A beiskolázási terv összeállításánál a (3) bekezdésben előbb álló csoportba tartozó megelőzi az utána következő csoportba tartozót. (5) A beiskolázási tervbe az vehető fel, aki írásban kérte felvételét, és megfelel a továbbképzés felvételi (részvételi) követelményének. A feltételek megléte esetén nem tagadható meg a felvétele annak, akinek két évnél kevesebb idő áll rendelkezésre a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez. (6) A közoktatási intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve az abból való kihagyásról írásban értesíti az érintettet. (7) A (3)-(6) bekezdésben foglaltak tekintetében munkaügyi vita kezdeményezésének van helye.

8

(8) A munkáltatónak, ha igénybe kívánja venni a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét feltéve, hogy azt a külön jogszabályban meghatározottak szerint létrehozták -, a beiskolázási tervet április utolsó munkanapjáig meg kell küldenie a rendszert működtető önkormányzatnak. (9) Az e §-ban meghatározott eljárási rend mellőzésével, közvetlenül is jelentkezhet a továbbképzésbe az, aki nem tart igényt az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra. (10) A továbbképzés szervezője írásban tájékoztatja a továbbképzés feltételeiről a továbbképzésre jelentkezőket. (11) A továbbképzés szervezője évente újrakezdődő sorszámmal ellátott tanúsítványt állít ki a továbbképzésben való eredményes részvételről, amely tartalmazza a továbbképzésben részt vevő nevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, a továbbképzés megnevezését, a tanórai foglalkozások számát, a továbbképzés szervezőjének hivatalos nevét, székhelyét, felnőttképzési nyilvántartási számát, a továbbképzési program alapítási engedély számát, a továbbképzés idejét és helyszínét, a tanúsítvány kiállításának helyét és keltét, a továbbképzésért felelős aláírását, valamint a tanúsítvány kiadója cégszerű aláírását. A tanúsítványon fel kell tüntetni, hogy az munkakör betöltésére nem, tevékenység folytatására jogszabályban meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén jogosít. * http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700277.KOR Tanulói és alkalmazotti azonosító A tanulói és alkalmazotti azonosító számokat és a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében felsorolt további személyes adatok nyilvántartására szolgáló alrendszerrel kapcsolatban is fennáll az intézményvezető adatszolgáltatási kötelezettsége. Az adatszolgáltatás irányulhat: - új jogviszony létrehozásával kapcsolatban új szám megkérésére [például az általános iskola első évfolyamára belépők esetében], - új szám megkérése nélküli új jogviszony létesítésének bejelentésére, - a jogviszony megszűnésének közlésére. A zökkenőmentes tanév biztosítása érdekében a tizenöt napos határidő megtartása elengedhetetlen. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján javasolt a nyilvántartott adatok ellenőrzése. A rendelkezésünkre álló információk alapján az intézmények által a KIR-be felvitt adatok nem minden esetben vannak összhangban, az anyakönyvi kivonatban (személyi igazolványban, ill. egyéb személyazonosításra alkalmas közokiratban) rögzített adatokkal. Pl. ha a tanulónak két keresztneve van, akkor mind a két nevét fel kell vinni a rendszerbe. Az állandó lakcím, édesanya születéskori neve esetében is fordultak elő elírások. Az adatvédelmi törvényben leírtaknak való megfelelés érdekében fontos, hogy minden tanuló és alkalmazott megismerje a tizenegy jegyből álló azonosítóját. Iskolánknál bevált módszer, hogy saját, szerkesztett kártya formátumban kerülnek ezek átadásra. Fontos, hogy 2005 decemberében megszűnt a kék színű igazolólap. Az igazolólap nem volt közokirat, sem hatósági okirat, így annak meglétéhez, hiányához semmilyen joghatás nem fűződik. 2006. január 1-jétől minden bizonyítványkönyv személyi adatok részében köteles az iskola a tanuló azonosító számát feltüntetni. A 2006/2007-es tanévtől kiállított diákigazolványnak kötelező eleme a tanulói azonosító szám. A beiratkozáshoz nem kérhető a szülőtől sem az igazolólap (sem A/4es méretű, sem a kék színű kártyalap), sem az azonosító szám külön igazolása, ugyanis a benyújtott okiratok (bizonyítványkönyv, diákigazolvány) vagy a rögzített személyes adatok alapján az adatbázisból megismerhető. (20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról)

9

Pedagógus-igazolvány A 2010/2011. tanév során a vonatkozó jogszabályok értelmében, új típusú pedagógusigazolvány kerül kiadásra. A pedagógusigazolvány kiállítása ezen túl a Közoktatási Információs Rendszeren (KIR) keresztül a KIR-ben rögzített adatok alapján történik. A pedagógus-igazolványt a munkáltató a kiállítás évét követően, minden év szeptember 15-ig – a dátum feltüntetésével, aláírásával és bélyegzőjének lenyomatával – érvényesíti. A pedagógusigazolvány érvényes a kiállítását, továbbá az érvényesítését követő év szeptember 15-éig (a továbbiakban: érvényességi idő). Az új forma, az a kiállított és érvényesített pedagógusigazolványokat nem fogja érinteni. Az esetleges változásról az Oktatási Hivatal értesíteni fogja a közoktatási intézményeket. Az értesítést követően az új pedagógus igazolványt az új belépők számára és azoknak kell majd kiállítani, akiknek elveszett, megrongálódott, valamint akiknek a korábban kiállított igazolványokat az új tanévre már nem lehet érvényesíteni. Esélynövelés és a felvételi vizsgák rendszere a középfokú iskolákban Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt (8 évfolyamos gimnáziumok, 6 évfolyamos gimnáziumok), akkor a központi írásbeli vizsgát vagy a központi írásbeli vizsgát és a szóbeli meghallgatást csak akkor írhatja elő, ha a fenntartó ehhez hozzájárult, és az előző három év átlagában a jelentkezik létszáma legalább másfélszerese volt az adott évfolyamokra felvehetik létszámának. Az intézmény további írásbeli felvételi vizsgán való részvételt a jelentkezőktől nem követelhet meg. Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamára hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről - kizárólag a tanulmányi eredmények, vagy - a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredménye, vagy - a tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és a szóbeli meghallgatás eredménye alapján dönthet. Az új szabályok értelmében tehát bármely középfokú iskola, amely írásbeli felvételi vizsgát szervez, csak az Oktatási Hivatal által központilag elkészített és tőle megrendelt írásbeli feladatlapok alkalmazásával teheti meg. E szabályok alól csupán a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben részt vevő iskolák jelentenek kivételt. http://www.oh.gov.hu/letolt/okev/doc/kifir2011/kifir_kozepfokuisk_taj_2010_2011.pdf Az iskolai erőszak kapcsán az OKM által eddig kezdeményezett, illetve megtett intézkedések -

-

10

Kezdeményezte a közoktatásról szóló törvény módosítását, a közoktatásról szóló törvény 13. § (8) bekezdését. A költségvetési törvényben megjelenő forrás biztosítására a Kormány határozatot fogadott el (2061/2008. Korm. határozat 3. pont) az iskolapszichológusi szolgáltatások megerősítéséről, támogatásáról. Kidolgozta a nevelési–oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítását – amely már hatályba lépett – az alábbiak szerint: a) A nevelési-oktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatának tartalmaznia kell a gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendjét. b) A gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okok elhárítása érdekében az intézmények számára biztosítja a Rendelet, hogy együttműködjenek a gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal, illetve bizonyos kérdésekben az oktatásügyi közvetítői szolgálattal.

c) A Rendelet rögzíti a kötelezettségszegő tanulóval szemben indított fegyelmi eljárást megelőző eljárással kapcsolatos részletszabályokat. 2009. február 25-étől él az OFI-ban az ingyen hívható telefonszám (zöldszám: 06-80-204-976), amit diákok, szülők, igazgatók és pedagógusok is hívhatnak, ha problémás helyzetbe kerülnek. A vonal túlsó végén szakemberek várják a hívásokat minden hétköznap 8.00 és 16.00 óra között, ők segítik azokat, akik úgy érzik, hogy nem tudják az adott konfliktus megoldása irányában megtenni az első lépéseket. Az OFI munkatársai tanácsot adnak, és amennyiben szükségesnek ítélik, oktatásügyi mediátorok (közvetítők) igénybevételét javasolják. Emellett már működik az OFI (www.ofi.hu) honlapján a mediáció menüpontra kattintva egy chat-szoba „Segíthetünk? Segítünk” elnevezéssel. Itt regisztráció és jelszó nélkül, vagyis anonim módon kommunikálhatnak egymással a résztvevők. Az iskolai tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a 2011/2012-es tanévben A támogatás hatékony hasznosítása érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény első helyen említi a könyvtári beszerzéseket, az ingyenes tankönyvellátásnak a könyvtári állományból kölcsönzés útján történő biztosítását. A támogatásnak ezt a formáját az érintett jogosultak jelentős része nem tudja elfogadni, hátrányos megkülönböztetésnek tartja a használt tankönyvek juttatását. A konfliktusok elkerülése érdekében a közoktatási intézmények inkább a helyi forrásokkal kiegészített ingyenes tankönyvjuttatást választják. Visszatérő igény, hogy valamennyi tanuló esetében egységes legyen az ellátás, ne legyen megkülönböztetés a használt és az új tankönyvek juttatása terén. A pedagógus által a tanítási-tanulási folyamathoz megkívánt könyvek, tankönyvek köre széles. A pedagógust megilleti az a jog, hogy a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az általa alkalmazni kívánt tankönyveket és más tanulmányi segédleteket. Ennek a választásnak azonban biztosítania kell, hogy az esélyegyenlőség érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében maghatározott tanulók ezeket a tankönyveket is térítésmentesen kapják meg az iskolától. A hivatkozott jogszabály szerint az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), d) három- vagy többgyermekes családban él, e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyveket ingyenesen kell biztosítani. (normatív kedvezmény) A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A tanulók tankönyvellátásához általános támogatásként 1 000 forint/fő/év igényelhető. Az ingyenes tankönyvellátáshoz a központi költségvetés 10 000 forint/fő/év normatív támogatást nyújt. Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból elsősorban a normatív kedvezményeket kell biztosítani. A fennmaradó összegből támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók, továbbá a tanulói munkatankönyv, munkafüzet megvásárlásához támogatás nyújtható. A normatív

11

hozzájárulásból az iskolai könyvtár, könyvtárszoba részére a normatív kedvezmények biztosításához szükséges tankönyv, a fennmaradó összegből ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be. A tankönyvtámogatásról szóló igényt minden év november 15-ig kell benyújtani a készhez kapott igénylőlap kitöltésével. Az iskolába felvett új tanulók esetében legkésőbb a beiratkozáskor kell az igénylőlapot leadni. A határidő jogvesztő, ha addig a szülő nem élt igény-bejelentési jogával. A tankönyvfelelős a kedvezményes tankönyvekre jogosító igazolásokat a tankönyvek átvételével egyidejűleg a szülőtől bekéri. Ezeket csatolni nem kell (elégséges bemutatni), de az igénylő az igénylőlapon feltűntetett adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Ellenőrzés során az iskola, az iskolát fenntartó önkormányzat vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat.

12

III. Helyzetelemzés, személyi és tárgyi feltételek Tanulókra vonatkozó legfontosabb adatok Fertőszentmiklós: Évfolyam / osztály

Létszám fő

Ebből 3 főnek számít

1.a

18

1

1.b.

18

---

2.a

18

2.b

Ebből 2 főnek számít

Számított létszám

HH

HHH

20

5

---

---

18

---

---

---

3

21

1

20

---

4

24

1

---

3.a

26

---

1

27

2

---

4.a

18

---

2

20

---

---

4.b Alsó összesen

20

---

2

22

1

---

138

1

12

152

10

---

---

---

---

---

Átlag fő/osztály

19,71

21,71

5.a

28

3

31

1

---

5.b

22

1

23

1

---

6.a

30

2

32

1

---

6.b

25

1

26

3

---

7.a

22

1

23

2

---

7.b

23

3

26

---

---

8.a

20

5

25

---

---

8.b Felső összesen

22

1

23

1

---

192

17

209

---

---

9

---

Átlag fő/osztály

24

Összesen fő

330

26,13 29

361

19 ---

Petőházi Tagintézmény: Évfolyam Létszám / osztály fő

13

Ebből 2 főnek számít

Számított létszám

HH

HHH

1.a

16

2

18

1

---

2.a.

14

---

14

1

---

3.a.

15

5

20

1

---

4.a.

9

1

10

1

---

Alsó összesen

54

8

62

4

---

Átlag fő/osztály

13,5

---

15,5

---

---

Személyi feltételek a) főállású dolgozók Az intézményben dolgozó összes főállású foglalkoztatott száma: 44 fő. Ebből - a pedagógusok létszáma: 38 fő, ebből o tartósan távol: 5 fő o részmunkaidős: 1 fő (4 órás) - pedagógus munkát közvetlenül segítők száma: -- adminisztratív dolgozók száma: 2 fő, ebből o részmunkaidős: 1 fő (6 órás) - fizikai dolgozók száma: 6 fő Személyi változások nem voltak b) Nem főállású dolgozók Intézményünkben a főállású foglalkoztatás mellett - óraadóként közreműködik: 1 fő, az általuk ellátott tevékenység: - Németh Gézáné gyógypedagógus Petőházán Pedagógusaink és az általuk tanított tantárgyak, ellátott további feladatok, funkciók:

Pedagógus neve

Szántó Zoltán Locsmándiné Horváth Erzsébet

14

Magasabb vezető/ vezető beosztás Intézményvezető (igazgató) Igazgatóhelyettes

Tanított tantárgyak és osztályok

Szakkörök és foglalkozások tartása

Földrajz: 7.a,b 8.a,b

Labdarúgás 5-8. o.

Magyar nyelv és irodalom: 8.b Történelem: 8.a, 8.b

Történelem tehetségfejlesztő szakkör

Elsősegélynyújtás

Furulya szakkör

Osztályfőnök 1.o. (Petőháza) Osztályfőnök 6.a. Tűz- és munkavédelmi felelős

Hegyiné Ábrahám Katalin

Igazgatóhelyettes

Sass Andrásné

Tagintézmény-vezető Magyar nyelv és (Petőháza) irodalom, ének: 1.o.

Egyéb feladatok, funkciók

Magyar nyelv és irodalom: 4.b Technika:4.b

Bokor Gábor

Technika: 5.a, 5.b, 6.a, 6.b, 7.a, 7.b, 8.a, 8.b. Kémia: 7.a, 8.a, Fizika: 7.a

Barkács szakkör 5-8.o

Dr. Fábiánné Balogh Edina

Szövegértésszövegalkotás: 5.a. Magyar nyelv és irodalom: 6.a, 7.a.

Magyar korrepetálás 5.o

Egyedné Horváth Erika

Magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének, technika, rajz, testnevelés: 2.b

Ügyes kezek szakkör 1.-2. o.

Egyed Márta

Ének-zene: 5.a,b 6.a,b 7.a,b 8.a,b Történelem: 5.a,b 6.a,b 7.a, 7.b

Eőriné Varga Katalin

Magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés: 1.a

Osztályfőnök: 1.a Ügyes kezek szakkör: 3-4

Feketéné Lendvay Katalin

Magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés: 1.b Rajz. 4.b

Osztályfőnök: 1.b

Germanné Tóth Erzsébet

Matematika, ének, környezetismeret: 4.b Angol: 3.o., 4.o. 5.b, 6.b, 7.o. 8.o. Petőháza testnevelés:2.o. Petőháza 1-4.o. napközi

Angol korrepetálás: Osztályfőnök: 4.b 7-8. o.

Matematika, technika, rajz: 1.o. Technika, rajz: 34.o Magyar nyelv és irodalom, környezet, matek: 4.o. Természetismeret: 5.a,b 6.a,b Biológia: 7.a,b 8.a,b Egészségtan: 6.a,b, 8.a,b Tánc, dráma: 5.a,b 6.a,b Informatika: 4.a, 5.o., 6.o., 7.o., 8.o. Matematika: 5.a, 6.b, Matematika: 5.b, 6.a, 7.b, 8.a Fizika: 7.b, 8.a,b

Tömegsport

Hegyi Gusztáv

Horváth Anikó

Horváth Bernadett

Horváth Judit

Horváth Lászlóné

15

Énekkar

Osztályfőnök 6.b

Osztályfőnök: 4.o Petőháza

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Reálmunkaközösség vezető

Fizika korrepetálás 7.o..8.o. Matematika felvételi előkészítő 8.o.

Osztályfőnök: 7.b Továbbtanulási felelős

Horváth-Szalai Zoltán

Német: 5.a, 6.b, 7.b, 8.b, Testnevelés: 5.a, 6.b

Horváth-Szalainé Gróf Csilla

Testnevelés: 4.a, 5.b, 6.a, 7.b, 8.a, 8.b. Lány kézilabda: 5-6.o., 7-8-o. Fiú kézilabda: 5-6.o., 7-8.o. Környezetismeret: 1.o. Magyar nyelv és irodalom, környezetismetet, technika, rajz: 2.o.

Ivancsicsné Kalmár Andrea

Magyar Györgyné

Német: 3.o., 4.o., 6.a, 7.a, 8.a. Magyar nyelv és irodalom: 8.a Petőháza német: 3.o., 4.o.

Németh Józsefné Némethné Kiss Matild

1-2. o. napközi Matematika: 5.a, 7.a, 8.b. Számítástechnika Kémia: 7.b szakkör 6-7.o.

Pappné Horváth Mária

Matematika: 8.a Kémia: 8.b. Rajz: 5.a,b 6.a,b 7.a,b 8.a,b Magyar nyelv és irodalom, környezetismeret, technika: 2.a.

Dekoráció szakkör: 5-8.o.

Pogátsa Józsefné

Matematika: 7.a. Testnevelés: 2.a, 3a, 4.b, 7.a, Petőháza, testnevelés: 2.o., 3-4.o.

Tömegsport 1-4.o

Ratatics Katalin

Magyar nyelv és irodalom, matematika, ének-zene, környezetismeret, rajz, technika: 3.a. Informatika: 4.b.

Hallerné Tomkovics Emese Sipőcz Józsefné

napközi Magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika: 4.a. Matematika: 6.a.

Sipőczné Baranyai Éva

Szövegértésszövegalkotás: 5.b Magyar nyelv és irodalom: 6.b, 7.b, 8.a,b

Piczingerné Balka Gyöngyi

16

Atlétika 5-8. o.

Közalkalmazotti Tanács vezetője

Osztályfőnök 2.o. (Petőháza)

Osztályfőnök: 8.a Humán munkaközösség vezető

Osztályfőnök: 8.

Osztályfőnök: 2.a

Osztályfőnök: 3.a Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Osztályfőnök: 4.a Közalkalmazotti Tanács tagja Minőségirányítási munkacsoport vezetője Anyanyelvi tehetségfejlesztő szakkör: 7-8 o. Magyar korrepetálás: 6.o.

Diákönkormányzatot segítő tanár

Soós Katalin

Wertán Pálné

Matematika: 2.o., Irodalmi szakkör 3.o. Magyar nyelv és irodalom: 3.o., Környezetismeret, : 3.o. Ének: 2.o., 3.o., 4.o. Matematika, rajz, ének-zene: 2.a. Angol: 5.a., 6.a.

Zombóné Mihálitz Ágota Németh Gézáné

Gyógypedagógus

Horváth Tiborné

Könyvtáros, tanító.

Osztályfőnök: Petőháza 3.o.

Petőháza gyógypedagógus

Továbbképzés A 2010/11. tanévben: Horváth Judit az ELTE Informatikai Karán informatika tanári mesterszakot végezett. Horváth-Szalai Zoltán német és Horváth-Szalainé Gróf Csilla testnevelés szakos gyakorlatvezető mentortanárrá való ingyenes felkészítése két féléves továbbképzés keretében történt. A 2011/2012. tanévben: Hegyi Gusztáv, Bokor Gábor és Horváth Tiborné:a „Gyógy-és fűszernövények termesztése, felhasználása, illóolajok használata. Egészséges életmódra nevelés, fitoterápiai ismeretek pedagógusoknak” című program résztvevői a Győr-Moson-Sopron megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja által akreditált képzésen. Hegyi Gusztáv Horváth Tiborné „ A számítógép alkalmazási lehetőségei a pedagógus munkájában” című akreditált továbbképzésnek is . Tárgyi feltételek alakulása Intézményünkben az oktatási-nevelési feladatokat a következő épületekben látjuk el: Fertőszentmiklóson: - iskola alsó és felső tagozatos épülete, - tornaterem, - könyvtár, video terem - főzőkonyha Petőházi Tagintézmény: - alsó tagozatos épület (tornaszobával) - étkező melegítőkonyhával Intézményünk a 11/1994. MKM rendelet 7. számú melléklet kötelező eszköz és felszerelés jegyzékében meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel rendelkezik, de azok egy része cserére szorul. Pozitívumként kell értékelnünk, hogy intézményünknek sikerült a Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP) keretén belül a Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése tárgyú felhívására sikeres pályázatot benyújtania, melynek keretében az iskola alsó tagozatos épületének

17

teljes felújítására, a tornacsarnok rekonstrukciójára kerül sor, valamint a tanév során a berendezési tárgyak cseréje is megtörténik.

IV. Tankötelezettségi törvény végrehajtása Feladataink a leendő első osztályosok beíratásának megfelelő előkészítése és lebonyolítása. Együttműködés az óvodákkal. A gyermekek megismerése érdekében differenciált képességvizsgálat a Difer csomag segítségével. Tavasszal a leendő első osztályosok látogatása az iskolában. A tanulási képességvizsgálat minden esetben előzze meg az iskolai beíratást, mert a beíratott gyermek az óvodába vissza nem íratható! Nagy figyelmet fordítsunk a következő évben arra, hogy túlkoros, a hetedik életévét már betöltött gyermek ne maradjon az óvodában! Felelős: Hegyiné Ábrahám Katalin igazgatóhelyettes, 1-2. osztályos tanítók. A tanulóknak 18 évig tart a tankötelezettség, az általános iskolába 16 éves korukig járhatnak. A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. Ha a tanuló - szülőjének a közoktatási törvény 7. §-a (2) bekezdésében szabályozott választása alapján - tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, az erről való bejelentést követő három napon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt - minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Felelős: igazgató, osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelősök.

V. Mulasztások A mulasztások csökkentése, megszüntetése mindannyiunk feladata, ehhez a tanulók kötelességtudatának, munkafegyelmének, valamint a szülőkkel való szorosabb, akár napi kapcsolat erősítése szükséges. Fokozott figyelmet fordítson minden osztályfőnök különösen a HH tanulók hiányzásainak csökkentésére! A védőnő és az iskolaorvos a kötelező szűréseket és az általános orvosi vizsgálatot minden osztályban végzi. Az osztályfőnöki munka erősítését, a szülőkkel való szorosabb kapcsolattartást kell előtérbe helyezni a

18

rendszertelenül iskolába járó és szociálisan rászoruló tanulókkal szemben, bevonva a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjét. Az ifjúságvédelmi és a gyermekvédelmi felelősökkel, az iskolaorvossal és a védőnőkkel való kapcsolat erősítése nélkülözhetetlen. Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha - a tanuló a szülő írásbeli kérelmére a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, - a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, - a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen - a közoktatási törvény 8. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott iskolai nevelésoktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a 250 tanítási órát, - egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a törvényben előírt értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Felelős: igazgató, ifjúságvédelmi felelősök, osztályfőnökök.

VI. Bukások számának csökkentése • • • • • • •

19

Hatékony tanítási órák, a megtanítás érdekében a tevékenykedtetés maximális kihasználása. A tanulók képességeit figyelembe kell venni a követelmények meghatározásakor. Alapkészségek, -képességek kialakítása, fejlesztése. Tapasztalati úton történő ismeretszerzés. Képességfejlesztő foglalkozások (kislétszámmal, elsősorban a halmozottan hátrányos tanulóknak amennyiben van ilyen). A fogalom kialakításához a meglévő szemléltető eszközök felhasználása. Differenciált képességfejlesztés.

• • • •

Projektoktatás, kooperatív tanulás, differenciált óraszervezés. A szóbeli számonkérés előtérbe helyezése az írásbeliséggel szemben. A hiányzások alatt kimaradt anyagrészek pótlása. Az újonnan érkező tanulók diagnosztizálása, megfelelő felzárkóztatása, segítése.

Felelős: tantestületünk valamennyi tagja.

VII. Az iskola tartalmi munkájának szervezése A Közoktatási törvény 133. §-ának (1) bekezdése alapján, az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. 2010. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 1. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban nem szakrendszerű oktatás folyik. A helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének legfeljebb ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás is folyhat, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.” Egységes elvárás a Nemzeti Alaptanterv tanulási esélyegyenlőség segítésének tartalma, továbbá a nem szakrendszerű oktatásra vonatkozó résznek való megfelelés. Ennek értelmében minden intézményben kötelezettség: - Az 1-8. évfolyamokon a kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása, a folyamatos egyénhez igazodó fejlesztés megvalósítása. - A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése a nevelésoktatás egész folyamatában. - Adaptív tanulási eljárások alkalmazása. - Az adott tanulócsoport szintjén egységes, ám differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség feltétlenül az átadásra kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására, így lehetővé válik, hogy az iskolai oktatás ezen szakaszában, nagyobb lehetőséget kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése. Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség együttes megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás és a tanítás folyamatának erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő részképességek, kompetenciák célzott megalapozását. Az iskolának értelmeznie, illetve újra definiálnia kell a szerepét, hogy támogatást adhasson növendékeinek, illetve segítse őket abban, hogy ne legyenek kiszolgáltatottak, hogy képesek legyenek önállóan és tudatosan adekvát válaszokat keresni életproblémáik megoldásához. Ehhez elengedhetetlen, hogy az iskola tanítás-tanulásszervezési formái rugalmasabbak és adekvátabbak legyenek a tanítási tartalmakhoz, a tanulók életkori sajátosságaihoz, valamint, hogy az

20

ismeretközvetítés-, és feldolgozás mikéntje, azaz a tanulás-tanítás módszerei, eljárásai, technikái és eszközei nagyobb teret adjanak a tanulók részvételének és önkifejezésének. 2010. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 2. § A Kt. 70 §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, a szülő kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől, minősítésétől. A szakiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatás, illetve a szakközépiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteket hány tantárgy keretei között értékelik és minősítik, továbbá moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését.” A DIFER- mérőeszközök használata • A pedagógiai mérések szerepe a készségfejlesztésben. • Kritériumorientált, diagnosztikus készségmérés. • Felmérés a DIFER tesztjeivel, teljes és rövid változatok, a kapott adatok értelmezése, az országos helyzetkép ismertetése írásmozgás-koordináció, beszédhang-hallás, relációszókincs, elemi számolási készség, tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggés-megértés, szocialitás. • Iskolaérettség megállapítása a készségek fejlettsége alapján. • A mérés során feltárt hiányos készségek, képességek tudatos, egyéni fejlesztése! Nevelőtestületünk kiemelt feladatai a tanév során: - olvasás, szövegértés fejlesztése, - kulcskompetenciák fejlesztése - 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezése, - íráskép, külalak javítása (betű, szám) - a megismert új tanítási módszerek tudatos alkalmazása az önálló ismeretszerzés segítése érdekében, - integrált oktatás (SNI, HH, HHH), - az SNI, HH, HHH tanulók szakköri részvételének növelése, - matematika, az elemi rendszerező és kombinatív képességet fejlesztő feladatok gyakorlása, - a tanulók állóképességének további erősítése,

21

-

az alsó tagozat fizikai fittség eredményeinek teljesítménynövelése, idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése, iskolai kompetenciamérések eredményeinek szinten tartása és javítása, továbbtanulási mutatók szinten tartása és javítása, szorgalmazva az SNI, HH és HHH tanulók érettségit adó középiskolában való jelentkezését, napközi otthonban a tanulás hatékonyabbá tétele, mulasztások csökkentése, szülők tájékoztatása, Felsőbüki Nagy Pál életútjának megismertetése az újonnan érkező tanulókkal.

A tanórák szervezése: ♦ Az 1-6. évfolyamon a módosított kerettanterv (2004) alapján tanítunk. ♦ 7-8. évfolyamokon iskolánk kerettantervét és követelményrendszerét kell alkalmazni.(2003) ♦ A tehetséggondozás előtérbe helyezése fontos feladatunk. ♦ Felzárkóztató programok a rászoruló tanulók részére. ♦ 1. osztályban a Difer-csomag segítségével differenciált képességvizsgálatot végez gyógypedagógusunk. ♦ Iskolánkban 3-8. osztályig angol vagy német nyelvet tanulhatnak diákjaink. ♦ Folytatjuk a mindennapos testnevelést, amelynek megvalósítása a délutáni tömegsport, atlétika, kézilabda és labdarúgás foglalkozásokkal lehetséges. ♦ Minden testnevelést tanító tanulóiról feljegyzést vezet, amelyben az őszi és tavaszi fittségi eredmények szerepelnek. A dokumentációt december, illetve május végére kell leadni. ♦ A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet idejének legfeljebb ötven százaléka felhasználásával lehet megszervezni. ♦ Az egyéni képességek fokozott figyelembe vétele az oktatásban. ♦ A házi feladatok mennyiségére és minőségére nagy figyelmet fordítunk. ♦ A módszerek további gazdagítása továbbképzések formájában, munkaközösségi foglalkozásokon, nevelési értekezleten. Valamennyi módszer a tanulók képesség szerinti fejlesztését szolgálja. ♦ Legalább egy érdemjegy minden hónapban. A szóbeli feleletek előtérbe helyezése az írásbeliséggel szemben, különösen a gyengébb képességű tanulóknál. ♦ A tankönyvek használatára, a tanulásra való megtanításra a szaktanároknak nagy gondot kell fordítani. Különösen 5-7. osztályokban a belépő új tantárgyaknál. ♦ Az alapkészségek, a beszéd, az olvasás, az írás, a helyesírás, a számolási készség kiemelt fejlesztése az alapozó funkciók érvényesítése. ♦ Beszédművelés, beszédfejlesztés a tantárgynak megfelelően, szakkifejezések beépítése a tanulók szókincsébe. A szóbeliség további erősítése. ♦ Az olvasás – a tantervi követelmények alapján – egyik kiemelt területe munkánknak. ♦ Felső tagozaton kiemelt feladat a hangos- és a néma értő olvasás fejlesztése minden tantárgyból. ♦ Írás, helyesírás: a tanulók különböző szaktárgyi órákon végzett írásbeli munkájáért, annak helyesírásáért minden szaktanár, tanító felelős. ♦ A számolási készség fejlesztése érdekében az újszerű módszerek megismerése fontos feladat. ♦ A kompetenciamérés eredményeit figyelemmel kísérve nagyobb hangsúlyt kapjanak az elemi logikai képességet igénylő feladatok. ♦ 7-8. osztályokban jobban tudatosítani a középiskolai követelményeket.

22

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Hatékonyabbá kell tenni pályaorientációt. Különös tekintettel a HH és HHH tanulók érettségit adó középiskolákba való irányításával. A szülők széleskörű és folyamatos tájékoztatása a pályaválasztásról 7-8. osztályokban. Kapcsolattartás a könyvtárral, az olvasás megszerettetése, helyes magatartás a könyvtárban, a könyvtár- használat módja, könyvtári órák. Az SNI tanulók részére fejlesztő foglalkozások. BTM tanulók tanórán történő fejlesztése.

Felelős: minden tanár, tanító A napközis csoportok főbb feladatai: Legfontosabb feladat a tanulók következő napi órákra való felkészülésének biztosítása. Az önálló tanulás módszereinek megtanítása, szükség szerinti segítségnyújtás a tanulásban. Tanulmányi idő védettsége. Az elmélyült tanulás biztosítása, mennyiségi, minőségi ellenőrzés. Olvasás gyakoroltatása. Memoriterek kikérdezése; lehetőség szerint a rászorulókkal egyéni foglalkozás biztosítása. Az önálló tanulás idejének helyes beosztása. Együttműködés a csoport tanulóit tanító nevelőkkel, hospitálás tanórákon. A szabadidő helyes megszervezése, fejlesztő hatású tevékenységek kialakítása. Az összefüggő, a napi három órát meghaladó napközis foglalkozások között, minden délutáni tanítási időszakban, - amelyik napon nincs testnevelési óra -, biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos testmozgást, ha az időjárási viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc. Kulturált viselkedés, étkezés, ebéd utáni szabad levegőn tartózkodás, mozgásos tevékenységek biztosítása. Személyi higiénia szabályainak betartatása. Környezet tisztántartása, otthonossá tétele. Felelősrendszer kialakításával közösségfejlesztés. A gyerekek érdeklődését felkeltő programok szervezése. Hagyományok ápolása. Játéktanítás. Kapcsolatrendszerek erősítése. Könyvtárlátogatások, mesedélutánok, technikai tevékenységek alkalmazása a lehetőségek szerint. Ismeretek bővítése, önképzés. Felelős: a napközis munkacsoport vezetők, alsós igazgatóhelyettes. Gyermek- és ifjúságvédelmi munka: - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka fokozott segítése, a megelőzés, feltárás érdekében, - egyeztetés a jegyzővel a gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulókról, - a rászorultak felterjesztése, - az ingyenes étkeztetésre, a napközi otthoni ellátásra szorulók felkutatása, - veszélyeztetett tanulók nyilvántartásba vétele, rendszeres iskolába járásuk figyelemmel kísérése, - a tankötelezettségi törvény betartatása, - intézkedés az igazolatlan mulasztások visszaszorítására,

23

-

kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálatokkal.

Felelős: gyermekvédelmi felelősök, osztályfőnökök. Munka, rend, fegyelem Az osztályfőnökök fő gondozói e munkaterületnek. Kiemelt feladatunk: • Az ügyeleti rend megszervezése az egységesség és következetesség szem előtt tartásával. • Az egészséges életmódra nevelés területén a házirend, a szokásrendszer folyamatos fejlesztése. • A tanulók magatartásának, viselkedésének, kulturáltságának állandó fejlesztése osztályszinten, adott épületbeli közösségi szinten, iskolai szinten. • Egészséges és egységes elfogadott viselkedési norma megkövetelése, köszönésben, megszólításban, kérésben. • Az erkölcsi normák érzelmi alapon való megismerése. • Az öltözködés, étkezés, higiéniai és esztétikai követelmények erősítése. • Az iskola minden helyiségében a tisztaság biztosítása. Felelős: iskolánk valamennyi pedagógusa.

VIII. SNI tanulók fejlesztéséhez, ellátásához szükséges személyi és tárgyi eszközök, törvényi előírások A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását érintő változások Az SNI tanulókat három csoportba sorolták: a) sajátos nevelési igény fennállása aa) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt, (továbbiakban: SNI-a) ab) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt, (továbbiakban: SNI-b) b) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállását (továbbiakban: BTM) A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése 1. Csoportlétszám/osztálylétszám kialakítása: SNI esetén 2-3 tanulónak számítható (a normatíva igénylése esetén egy gyermek/tanuló). A SNI tanulók aránya: kedvezően szervezhető, ha a 15% fölé nem emelkedik. 2. Kötelező és nem kötelező órák szervezése: Nincs eltérés a tanulók közt. Felzárkóztatás, képességkibontakoztatás céljából a Ktv. 52.§ (11) alapján a szükséges tantárgyakhoz rendelhető feladat, melynek célja a tanult ismeretek rögzítése, egyéni megsegítésekkel történő automatizálása. 3. Rehabilitációs célú foglalkozások szervezése: Célja a fennálló zavarok csökkentése pedagógiai és/vagy pszichológiai rehabilitálás útján, kompenzáló technikák elsajátítása, ismereteinek más úton történő rögzítésével az alkalmazások lehetőségének elsajátítása. A SNI tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő gyógypedagógus: • részt vesz pedagógiai diagnózis elkészítésében, ennek megfelelő pedagógiai környezet kialakításában, speciális segédeszközök kiválasztásában. • javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására,

24

• • •

együttműködik a többi pedagógussal, nyomon követi a tanulók haladását, javaslatokat fogalmaz meg az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerváltásokra, közreműködik az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációkban, terápiás fejlesztő foglalkozásokat végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján, a kötelező fejlesztő órakeretben.

Tantárgyak, tantárgyrészek minősítése alóli mentesítések: A tanuló valamely tantárgyból/tantárgyakból vagy tantárgyrészből minősítés alóli mentesítésre jogosult, ha a szakértői véleményben ez megfogalmazásra került. Ebben az esetben a tantárgy ismeretanyagát idői és tartalmi intervallumában módosítani kell [Ktv. 30.§ és 11/1994. rendelet]. A módosítás rövidebb időben megvalósítható programot kell, hogy tartalmazzon, hiszen a kompenzációs tevékenység hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanuló a megsegítések mellett abban a tempóban tanulja a tantárgyat, amely megegyezik az évfolyam programjával. Cél tehát az egyéni programban a felzárkóztatás megvalósítása, a tanuló legoptimálisabb fejlődésének biztosítása. Adminisztrációs teendők: Az értékelő naplóba, a törzskönyvbe és a bizonyítványba a tanulóhoz a következőket kell beírni: • bizottság neve, címe, • szakvélemény száma, • kiállítás kelte, • felülvizsgálat időpontja, • határozatszám tantárgyi mentesítés esetén, • a szakértői véleményt és a tantárgyi mentesítést igazoló dokumentumok hivatalos másolatát a naplóban kell tartani! Felelős: osztályfőnökök és a gyógypedagógus

IX. Az ellenőrzési és értékelési rendszer az oktatásban Bemeneti mérés: Szeptemberben az első osztályosok képességeinek mérése, regisztrálása (difer-mérés). Folyamatmérések: • év eleji szintfelmérők csoportbontáshoz • testi fejlettség mérése: 1-8. osztályok, • az SNI tanulók mérése, • néma értő olvasás mérése 1-4.o. Kimeneti mérés: • A 8. évfolyam végén magyar nyelvtanból, néma értő olvasásból. • A 4., 6. és 8. évfolyam végén kompetenciamérés az OH szervezésében. • Az SNI tanulók mérése, összehasonlítása a bemeneti méréssel. • A fizikai fittség mérése öt területen 1-8. osztályokban. Az eredmények összehasonlítása az őszi, valamint a korábbi évek eredményeivel. Felelős: minden testnevelést tanító és tanár.

25

Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen: • pedagógiailag kifogástalan, • folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális, • kiszámítható, nem kampányszerű, • sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is, • módszertanilag változatos, • konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos, • lehetőség szerint kollektív. • legyen természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör! Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, a büntetés eszköze! Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái: • piros tintával: - témazáró felmérések, dolgozatok, • piros tintával: - tanév végi osztályzatok, • kék tintával: - szóbeli, írásbeli felelet, gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások, külalak. • kék tintával: - félévi osztályzatok. A fenti jelölésektől eltérni szigorúan tilos, egyéb jelöléseket alkalmazni nem lehet, mert azok érvénytelenek! Felelős: minden pedagógus.

X. Az IMIP-ből adódó aktuális feladatok Minőségügyi tekintetben szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a fenntartóval. Oda kell hatnunk, hogy az ÖMIP-et konkrétan hasznosítani tudjuk. Meg tudjuk belőle állapítani az intézményi feladatokat, a feladatok sikerkritériumait, az alkalmazott módszereket és eljárásokat, a felelősöket és a feladatok megvalósításának idejét, határidejét. Az IPR bevezetése óta megkezdett méréseket az SNI, a HH, és HHH tanulókra vonatkoztatva továbbra is folytatni kell. Szükséges az emberi erőforrások hatékony működtetésének vizsgálata, a partneri reagálások elemzése, a szakértői vizsgálat megállapításainak elemzése. A korábbi OKÉV, most OH-mérések eredményeit az eddigiekhez hasonlóan elemezni kell, és a tanulságokat le kell vonni. A tanulmányi teljesítmények értékelése során ki kell térni az egyes osztályok teljesítményére konkrétan. Illúzió volt azt gondolni, hogy a helyi hozzáadott érték indexét meg tudjuk határozni. Ez tudományos felkészültséget, és hatalmas munkát igényel. Egy valamit azonban, az otthoni tanulási források indexét meghatározhatjuk. Ez az ún. HER-index (Index of Home Educational Resources), amely az otthoni könyvek számát, a tanulást segítő eszközöket (számítógép, saját íróasztal, szótár, lexikon) megléte, a szülők iskolai végzettsége alapján kategorizál. Meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. Az IMIP végrehajtása során ki kell kérni a szülői szervezet véleményét is a tanév végén.

26

Az értékelést és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. Ennek jóváhagyásával válik tulajdonképpen érvényessé az adott intézkedés. A tanév során november végéig el kell végezni a partnerek elégedettségének mérésére a szülői, alkalmazotti és tanulói kérdőívek kiértékelését és az abból adódó, az aktuális tanévre szóló célkitűzések feladatait. Mivel ezeken a kérdőíveken a kérdéssor az előző évekkel azonos, ezért jó lehetőség adódik a folyamatok konkretizálására. A szülők, alkalmazottak és tanulók véleményének változását jól lehet követni, és az előző években kitűzött célok megvalósulását is mérni lehet. A tanulóink nyomon követése a középiskolák visszajelzései alapján történik. A beiskolázáskor az elért eredményeket a beiskolázási felelős beszámolójával tesszük közzé. A fenntartóval való kapcsolatunk meglehetősen szoros. Az éves beszámolókon kívül szinte napi kapcsolatban vagyunk a Képviselő Testülettel, így az iskolában folyó munkáról is folyamatosan kapnak tájékoztatást, illetve az igényeket, azok változását is rögtön követni tudjuk. Felelős: Minőségbiztosítási csoport, igazgató

XI. Szülőkkel való kapcsolat A gyermek nevelése a család és az iskola közös felelőssége. A nevelés alapvető színtere a család. Az iskola nem csorbíthatja a szülők jogait, és nem vállalhatja át kötelességeit. Köteles felismerni a családi nevelés hiányosságaiból eredő (elsősorban nyelvi és viselkedésbeli) hátrányokat, és segíteni azok csökkentését. Az iskola akkor számíthat a szülői ház támogatására, ha nevelési céljainak és módszereinek megvalósításában együttműködik vele, és követelményei igazodnak a tanulók teherbíró képességéhez. A nevelő-oktató munka eredményessége megköveteli az iskola és a szülők közötti folyamatos kapcsolattartást. Ezt szolgálják a szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások. A kapcsolattartás és az együttműködést segíti a szülői munkaközösség. A szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres, részletes és érdemi tájékoztatást kapjon. Az iskolának pontos tájékoztatást kell adni, hogy milyen könyveket és eszközöket kell naponta a tanulónak magával vinnie az iskolába. A tájékoztató alapján a szülőnek kell meggyőződnie arról, hogy a gyermeke az iskolatáskába behelyezett-e az előírtnál több tankönyvet. Amennyiben igen, abban az esetben a felelősség a szülőt terheli. A szülő kötelessége gondoskodni gyermeke testi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításáról, továbbá biztosítani gyermeke tankötelezettségét, valamint figyelemmel kísérni gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodni arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle várható segítséget. A Szülői Munkaközösség munkájának irányítása. Szülői munkaközösségi tagok újraválasztása az első szülői értekezleten. Évente 3 alkalommal iskolai SZM-értekezlet. - Iskolánk munkatervének elfogadtatása. - Megismertetni a szülőkkel intézményünk pedagógiai programját, követelményrendszerét, értékelési rendszerét. - Iskolai rendezvények előkészítése, a tankönyv-ellátás véleményezése. Osztály szülői értekezletek tartása évi 2 alkalommal, valamint a szülők igénye szerint. Fogadóórák rendszeresen, családlátogatások szükség szerint.

27

Felelős: iskolavezetés, osztályfőnökök.

XII. Tehetséggondozás, szakkörök, versenyek Szakkörök szervezése a tanulók érdeklődésének megfelelően. A tehetségek felismerése, a velük való törődés legalább olyan fontos feladatunk, mint a lemaradók felzárkóztatása. Az intézményben biztosított szakkörök, tanórán kívüli foglalkozások: Foglalkozás neve Tanár

Költségek

Résztvevők

Ügyes kezek szakkör

Egyedné Horváth Erika

térítésmentes

23 fő

Ügyes kezek szakkör

Eőriné Varga Katalin

térítésmentes

17 fő

Matek-fizika szakkör

Horváth Lászlóné

térítésmentes

8 fő

Számítástechnika szakkör 1

Némethné Kiss Matild

térítésmentes

12 fő

Számítástechnika szakkör 2

Némethné Kiss Matild

térítésmentes

9 fő

Dekoráció szakkör

Pappné Horváth Mária

térítésmentes

16 fő

Barkács szakkör Történelem tehetségfejlesztő szakkör Anyanyelv szakkör

Bokor Gábor Locsmándiné Horváth Erzsébet Sipőczné Baranyai Éva

térítésmentes

10 fő

térítésmentes

10 fő

térítésmentes

21 fő

Költségek

Résztvevők

Foglalkozás neve

Tanár

Énekkar

Egyed Márta

térítésmentes

29 fő

Fiú labdarúgás

Szántó Zoltán

térítésmentes

25 fő

Fiú kézilabda

Horváth-Szalainé Gróf Csilla

térítésmentes

22 fő

Leány kézilabda

Horváth-Szalainé Gróf Csilla

térítésmentes

42 fő

Tömegsport

Pogátsa Józsefné

térítésmentes

59 fő

Atlétika

Horváth-Szalai Zoltán

térítésmentes

26 fő

Korrepetálás

Eőriné Varga Katalin

térítésmentes

4 fő

Korrepetálás

Feketéné Lendvay Katalin

térítésmentes

5 fő

Korrepetálás

Egyedné Horváth Erika

térítésmentes

3 fő

Korrepetálás

Ratatics Katalin

térítésmentes

5 fő

Korrepetálás

Sipőcz Józsefné

térítésmentes

5 fő

Korrepetálás

Hegyiné Ábrahám Katalin

térítésmentes

7 fő

Magyar korrepetálás

Sipőczné Baranyai Éva

térítésmentes

4 fő

Kémia korrepetálás

Némethné Kiss Matild

térítésmentes

8 fő

Magyar korrepetálás

dr. Fábiánné Balogh Edina

térítésmentes

5 fő

Angol korrepetálás

Germanné Tóth Erzsébet

térítésmentes

4 fő

Fizika korrepetálás

Horváth Lászlóné

térítésmentes

16 fő

Tanulmányi versenyeken való részvétel. Iskolaszintű tanulmányi versenyek: rajz, helyesírás, olvasás, idegen nyelv, matematika, sport, szavaló, természetismereti és történelem. A versenyek összeállításakor törekedjünk a szóbeliségre és lehetőség szerint a gyakorlati feladatokra is. A versenyeken, vetélkedőkön minden osztály képviselheti magát. Felelős: minden nevelő. Országos Tanulmányi és Kulturális versenyek meghirdetése a 2010/2011-es tanévre (1. sz. melléklet).

28

Minden esetben az országos tanulmányi versenyeken való szereplésre ösztönözzük tanulóinkat! (Levelezős versenyeken való részvétel.) A versenyeken eredményesen résztvevő és az ünnepélyeken szereplő tanulókat minden esetben jutalmazzuk. (igazgatói dicséret, oklevelek, könyvjutalmak, tárgyjutalmak) Felelős: igazgató, minden tanító, tanár. Diáksport-versenyek Atlétika, kézilabda, labdarúgás, mezei futóversenyek, Csipet Olimpia, játékos sportvetélkedő, akadályverseny. 1-8. osztályokban a tömegesítésre kell nagy gondot fordítani, a tanulók egészséges mozgásigényének kielégítésére. Felelős: testnevelést tanítók.

XIII. Tanításon kívüli tevékenységek Tanítási órán kívüli tevékenységek szervezése a személyiség fejlesztése érdekében. - 1 napos kirándulások szervezése tervszerűen. - Osztályprogramok (szalonnasütés, kerékpártúra, uszoda, múzeumlátogatás, kenutúra, klubdélután stb.) - Daloshegyi-kórustalálkozó Sopronban. - Színházi előadás szervezése. - Videofilmek, CD-k megtekintése tantárgyakhoz, ünnepélyekhez kapcsolódóan tanórán kívül is. - Az internet használata tantárgyi felkészüléshez. Felelős: osztályfőnökök, napközis nevelők, diákönkormányzat .

XIV. Ünnepélyek, megemlékezések
Szeptember 1. Tanévnyitó Felelős: vezetőség
Október 6. Aradi vértanúk napja Felelős: Sipőczné Baranyai Éva
Október 7. Felsőbüki Nagy Pál, iskolánk névadójának ünnepe, koszorúzás Felelős: Sipőczné Baranyai Éva
Október 23. A Magyar Köztársaság kikiáltásának ünnepe Felelős:dr. Fábiánné Balogh Edina
Október – Takarékossági hónap (OTP matematika verseny) Felelős: Horváth Lászlóné
Október 22. Halottak napi megemlékezés iskolánk nevelőinek sírjánál Felelős: diákönkormányzat
December 6. Mikulás ünnepség Felelős: Sipőczné Baranyai Éva, osztályfőnökök
December – karácsonyi ünnepély iskolai szinten Felelős: vezetőség, osztályfőnökök

29


Január 22. A Magyar Kultúra napja Felelős: magyart tanítók
Február 13. Farsangi karnevál Felelős: vezetőség, osztályfőnökök
Február 14. Valentin-nap Felelős: Sipőczné Baranyai Éva, Pappné Horváth Mária
Február 25. Kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja Felelős: Egyed Márta
Március 15. Az 1848-as forradalom és szabadságharc emléknapja Felelős: Magyar Györgyné
Április 16. Holokauszt áldozatainak emléknapja Felelős: történelem tanárok
Április 22. A Föld napja (parkosítás, szemétgyűjtés az iskola és a város környékén) Felelős: vezetőség, osztályfőnökök
Június 12. Ballagás Felelős: vezetőség, osztályfőnökök
Június 12. Tanévzáró ünnepély Felelős: vezetőség, osztályfőnökök

XV. A tanév rendje *FNP: a 2011/2012. tanév helyi rendje

Tanítási napok száma: 183. A tanítás nélküli napok száma: 5  Papírgyűjtés  Föld napja  Továbbképzés  Diákönkormányzat részére (gyermeknap)  Tanulmányi kirándulás Felelős: igazgató.

1 1 1 1 1

Munkaközösségek:  Reál munkaközösség,(*Reál munkaközösség ) vezetője: Horváth Bernadett  Humán munkaközösség (*Humán munkaközösség), vezetője: Magyar Györgyné  Sport-művészeti munkaközösség (*Sport-művészeti munkaközösség), vezetője: Pogátsa Józsefné Mikrocsoportok:  IMIP munkacsoport, vezetője: Sipőcz Józsefné Nevelési értekezletek: 1. Havonta munkaértekezlet, az előző hónap értékelése, a következő hónap előkészítése. 2. A kompetenciamérés eredményei és az abból adódó feladatok.

30

XVI. Az iskolavezetés ellenőrző tevékenysége A pedagógusok teljesítmény-értékelési szabályzata alapján − Nem ellenőrző, hanem értékelő funkciót tölt be. − Elsődlegesen fejlesztő és nem minősítő jellegű célokat fogalmaz meg. − Célja: Hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. − Az értékelés lebonyolítása az érintett tanár aktív közreműködésével történjen. A pedagógiai ellenőrzés színterei Tanórához és szabadidős tevékenységhez kapcsolódva: − óralátogatás, − dokumentumok ellenőrzése (pl. tanmenetek, szakköri naplók), − taneszköz, tankönyv kiválasztása és felhasználása, gazdaságossága, − rendezvények, ünnepségek, − napközi, szakkör, egyéni képességfejlesztés, verseny. − étkezés kulturáltsága. Óralátogatások Az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők vizsgálják, ellenőrzik: • A munkafegyelmet, az órakezdés és befejezés pontosságát, az ügyelet ellátását. • Az adminisztrációs munka naprakész végzését (naplóvezetés, osztályzatok beírása, ellenőrzők vezetése, tanulói mulasztások igazolása, a jutalmazási és fegyelmezési intézkedések fokozatok szerinti betartása és alkalmazása). Formája: • Előre bejelentett és előre nem bejelentett látogatások. • Az óramegbeszélésre az érintett készüljön fel. /napló, tanmenet, feljegyzések/ A látogatás fő célja és feladata, a tanulók tudásának megfigyelése, a tanítás, az alapkészségek érdekében végzett tevékenységek, a tudatos képességfejlesztés. A kollégák kérdéskultúrájának és a tanulók szókincsének megfigyelése. Az írásbeli munkák ellenőrzésének rendszeressége. A meglévő szemléltető eszközök kihasználtságának ellenőrzése. Szaktantermek, osztálytermek aktuális dekorációja. Feladatunk továbbá a napközi munkájának segítése, ellenőrzése. Az óralátogatások célja mindenkor a segítségnyújtás, a felmerülő problémák közös megoldása. Minden esetben a tisztaság, a rend, a kulturált viselkedés megfigyelése.

31

Záradék: 4/2009. sz. nevelőtestületi határozattal: a Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós 2009/2010. tanévre szóló munkatervét a nevelőtestület elfogadta. Fertőszentmiklós, 2011. augusztus 31.

P.H. ……………………….. Szántó Zoltán igazgató

XVII. A 2011/2012. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási tárgyú jogszabályok módosításáról szóló …/2011. (…) NEFMI rendelet tervezetéről Tartalmi összefoglaló I.A közoktatásról szóló törvény 52. § (1) bekezdése alapján az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és - az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be. A szakközépiskola és a szakiskola szakképzési évfolyamain a tanítási év - a tanév rendjében meghatározottak szerint - februárban is megkezdhető (keresztféléves oktatásszervezés). A közoktatásról szóló törvény 52. § (2) bekezdése értelmében a tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter állapítja meg (tanév rendje). A tanév rendjében kell meghatározni a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdő és befejező napját, azt az időszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik (szorgalmi idő, tanítási év), a tanítási szünetek szervezésének időszakát és időtartamát, a felvételi kérelmek elbírálásának, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga időszakát. A tanév rendjében foglaltak minden iskolára kötelezőek. A rendelet fontos segítséget nyújt a 2011/2012. tanév megszervezéséhez, ezáltal a feladatellátásban részt vevők a rendeletben megjelölt pontos időbeli keretek és munkamegosztás szerint tervezhetik feladataikat. II. A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 2006. évi módosítása vezette be az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítési eljárását. A minősítésnek különös jelentősége van abból a szempontból, hogy a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény értelmében csak a minősített alapfokú művészetoktatási intézmények részesülhetnek költségvetési támogatásban. Az OM rendelet módosításával az alapfokú művészetoktatási intézmények 2011-ben és 2012-ben lejáró minősítésének érvényessége további egy évvel meghosszabbításra kerül. III. A rendészeti szakközépiskolák másodéves tanulói állománya által ellátott szakmai gyakorlat időtartamának - az Európai Unió soros elnöki tisztségének betöltésével járó rendőrségi többletfeladatok miatt indokolttá váló - 2011. május 31-ig történő módosítása szükségessé teszi a 2010/2011. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 22/2010. (V. 13.) OKM rendelet 1. számú melléklet II/3. pontjának módosítását a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó, iskolai rendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések szakmai vizsgaidőpontjait illetően. A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók szakmai gyakorlatukról visszatérve

32

tanulmányaikhoz, két hetes vizsgafelkészítésen vehessenek részt, amely hozzájárul mind az írásbeli, mind pedig a szóbeli és gyakorlati vizsga eredményes letételéhez.

…./2011. (...) NEFMI rendelet a 2011/2012. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási tárgyú jogszabályok módosításáról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdésének b) pontjában és a (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben, a 12. § tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdésének c) pontjában, az illetékekről szóló – többször módosított – 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésének b) pontjában, illetve a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) és c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –, a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. §

A rendelet hatálya kiterjed a) fenntartóra való tekintet nélkül aa) az általános iskolákra, ab) a szakiskolákra, ac) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola), ad) az alapfokú művészetoktatási intézményekre, ae) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre [a továbbiakban az aa)-ae) pont alattiak együtt: iskola], af) a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium), ag) a többcélú intézményekre [a továbbiakban az a) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény]; b) az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal); c) a fővárosi és megyei kormányhivatalokra; d) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre; e) a pedagógusokra; f) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre; g) a tanulók és jelentkezők szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő).

33

2. A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év) 2. §

(1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idő, tanítási év keretei között kell megszervezni. (2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2011/2012. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja 2011. szeptember 1. (csütörtök) és utolsó tanítási napja 2012. június 15. (péntek). A tanítási napok száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - száznyolcvanhárom nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában a tanítási napok száma száznyolcvankettő nap. (3) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a) középiskolákban és a szakiskolákban - a b)-c) pontban meghatározott kivétellel - 2012. április 27., b) a Belügyminisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2012. május 25., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolában 2012. június 1., c) szakiskolákban, szakközépiskolákban másfél, két és fél éves képzésben tanulók részére 2012. január 13. (4) A tanítási év (szorgalmi idő) lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 52. § (16) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2012/2013. tanítási évben történő feldolgozásáról. 3. § .

(1) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját - a szorgalmi idő első és utolsó hetének keretében - az igazgató határozza meg. (2) A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola első szakképzési évfolyamán február első hetében is megkezdhető. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg úgy, hogy a tanítási napok száma a 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfeleljen. (3) A szorgalmi idő első féléve 2012. január 13-ig tart. Az iskolák 2012. január 20-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. Az (1)(2) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított öt munkanapon belül kell megküldeni. (4) Az első és a második félév (a szorgalmi idő utolsó napja) lezárását követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni - tájékoztatás céljából - az iskolaszéknek és a fenntartónak. 3. Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanapok 4. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.

34

5. § (1) Az őszi szünet 2011. november 2-től november 5-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 28. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 7. (hétfő). (2) A téli szünet 2011. december 23-tól 2012. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2011. december 22. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2012. január 3. (kedd). (3) A tavaszi szünet 2012. április 5-től április 10-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 4. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 11. (szerda). (4) Az iskola az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett - a szorgalmi idő kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával - más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a - közoktatásról szóló törvény 52. § (16) bekezdésben meghatározottak megtartásával - heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti. (5) A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)-(3) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, továbbá a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják. (6) Az (1)-(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának - szükség esetén - gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat. (7) Az egyéb jogszabály által elrendelt munkanap áthelyezést - a közoktatásról szóló törvény 52. § (15) bekezdése értelmében – a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell. 4. A vizsgák rendje 6. § (1) A középiskolai érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai vizsgákat az 1. mellékletben foglaltak szerint kell megtartani. (2) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg. (3) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 18/C-18/D. §-ban meghatározott, a körzetközponti jegyzők számára előírt feladatokat a középiskola székhelyén történő vizsgaszervezés esetén a székhely szerinti, a középiskola telephelyén történő vizsgaszervezés esetén a telephely szerinti illetékes körzetközponti jegyző látja el. 5. A felvételi eljárás és a beiratkozás 7. § A tanköteles tanulók általános iskolába történő beíratásának, a középfokú iskolába történő felvételi eljárásának és a beiratkozásnak a rendjét külön jogszabályok, a középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését a 3. számú melléklet tartalmazza. 6. A tanulmányi versenyek 8. § (1) A 2. melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (a továbbiakban: NEFMI) hirdet meg az iskolák részére, továbbá amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat.

35

(2) Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat. (3) Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre, továbbá diákolimpiára történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért. (4) A szakképzés tanulmányi versenyei tekintetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakképesítésért felelős miniszter az általa kiírt szakmai tanulmányi versenyre vonatkozó felhívásnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben történő megjelentetéséről 2011. október 20-ig gondoskodik, egyúttal intézkedik a felhívásnak a NEFMI honlapján való közzétételéről. 7. Országos mérés, értékelés, hatósági ellenőrzés elrendelése 9. § (1) A közoktatásról szóló törvény 99. § (4)-(5) bekezdése alapján a 2011/2012. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell megvizsgálni az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. (2) A közoktatásról szóló törvény 95. § (1) bekezdés p) pontja alapján a 2011/2012. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell elvégezni a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérését a kétnyelvű és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán. A hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon a matematikai alapkészségek vizsgálatához szükséges mérőeszközt az adott kisebbség nyelvén is rendelkezésre kell bocsátani azokban az iskolákban, ahol a matematika tantárgyat az adott kisebbség nyelvén oktatják. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott méréseket, értékeléseket a Hivatal szervezi meg az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával 2012. május 30-án. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére 2011. november 25-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. (4) A Hivatal 2013. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, az intézményi és a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, az országos elemzést pedig az NEFMI-nek. A NEFMI az országos elemzést - tájékoztatás céljából - megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak és az Országos Köznevelési Tanácsnak, továbbá azt 2013. május 31-ig a honlapján nyilvánosságra hozza. (5) A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányok csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák 2011. október 14-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatók 2011. október 28-ig – a Hivatal által meghatározott módon – jelentik a Hivatalnak az érintett tanulók létszámát. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2011. december 9-ig kell elvégezniük. (6) 2012. április 16. és 2012. június 30. között hatósági ellenőrzés keretében kell elvégezni a sajátos nevelési igény megállapítására jogosult tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok működési feltételeinek vizsgálatát. A vizsgálatot a Hivatal szakmai irányításával a kormányhivatalok folytatják le.

36

8. Az országos mérés, értékelés alapján meghatározott tanulói képességszint-határok 10. § A közoktatásról szóló törvény 99. § (7) bekezdése szerint meghatározott minimumot – képességszintet – a 4. melléklet tartalmazza. 9. Záró rendelkezések 11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 12.§ A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a következő 17. §-sal és a 17. §-t megelőzően „Átmeneti rendelkezések” alcímmel egészül ki: „17. § A minősítő testület által 2006-ban és 2007-ben kiadott „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” vagy „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” minősítés – 14/B. § (4) bekezdés szerint meghatározott – érvényességi ideje egy évvel meghosszabbodik.” 13.§ A 2010/2011. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 22/2010. (V. 13.) OKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. melléklet II. fejezet 3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „3. A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó, iskolai rendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgaidőpontjai: a) írásbeli: 2010. szeptember 23. 10.00 szóbeli és gyakorlati: 2010. október 11-15. b) írásbeli: 2011. január 5. 10.00 szóbeli és gyakorlati: 2011. január 17-21. c) írásbeli: 2011. június 16. szóbeli és gyakorlati: 2011. június 20-29.” 14. § Az R. 2. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint 3. melléklet 17. és 38. sorában az „az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium” szövegrész helyébe az „a Belügyminisztérium” szöveg lép. 15.§ (1) 2011. szeptember 1-jén hatályát veszti az R. 1. §-a, 2. § (1)-(3) bekezdése, 3-8. §-a, 9. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése, 10. §-a és 1-4. számú melléklete. (2) 2012. szeptember 1-jén hatályát veszti az R. 2. § (4) bekezdése, valamint 9. § (4) bekezdése. (3) A 11-12. §, valamint a 15. § 2012. szeptember 2-án veszti hatályát.

Budapest, 2011. Dr. Réthelyi Miklós

37

1. melléklet a …/2011. (…..)NEFMI rendelethez I. Érettségi vizsgaidőszakok, vizsganapok http://www.magyarkozlony.hu/keresesdatum?ev=2011&ho=6 II. Szakmai vizsgaidőszakok, vizsganapok http://www.magyarkozlony.hu/keresesdatum?ev=2011&ho=6 2. melléklet a… /2011. (…..) NEFMI rendelethez I. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium által meghirdetett és finanszírozott tanulmányi versenyek Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek http://www.magyarkozlony.hu/keresesdatum?ev=2011&ho=6 II. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott tanulmányi versenyek Országos általános iskolai nemzetiségi tanulmányi versenyek a 7. és a 8. évfolyamos tanulók számára http://www.magyarkozlony.hu/keresesdatum?ev=2011&ho=6 Művészeti Tanulmányi Versenyek http://www.magyarkozlony.hu/keresesdatum?ev=2011&ho=6 III. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium által anyagilag támogatott tanulmányi versenyek Sajátos nevelési igényű tanulók tanulmányi versenyei http://www.magyarkozlony.hu/keresesdatum?ev=2011&ho=6 Kazinczy-díj Alapítvány Péchy Blanka emlékére tanulmányi versenyei „Szép Magyar Beszéd” verseny az 5-8. évfolyamos tanulók számára „Szép Magyar Beszéd” verseny a középfokú intézményekben tanulók számára „Édes anyanyelvünk” országos nyelvhasználati verseny

38

3. melléklet a …./2011. (…..)NEFMI rendelethez A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. számú mellékletében meghatározott középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezése a 2011/2012. tanévben A

39

1.

Határidők 2011. 09. 16.

2.

2011. 09. 30.

3.

2011. 10. 15.

4.

2011. 10. 31.

5.

2011. 11. 18.

6.

2011. 12. 10.

7.

2011. 12. 12.

8.

2011. 12. 15.

9. 10.

2012. 01. 20. 2012. 01. 20.

11.

2012. 01. 20., 14.00

B Feladatok A NEFMI pályázatot hirdet a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjába, valamint a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjába történő jelentkezésről. A Hivatal honlapján közlemény formájában nyilvánosságra hozza a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási formáját. A középfokú iskolák a Hivatal által közzétett közleményben foglaltak szerint meghatározzák tanulmányi területeik belső kódjait és elektronikus formában (fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy papír alapú megerősítéssel) megküldik a Felvételi Központnak. A középfokú iskoláknak felvételi tájékoztatóban kell nyilvánosságra hozniuk a felvételi eljárásuk rendjét, és a felvételi tájékoztatót közzé kell tenniük a közoktatás információs rendszerében. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok az írásbeli felvételi megrendezéséhez előírt fenntartói hozzájárulásokat megküldik a Hivatalnak. Az általános iskola szóban tájékoztatja a nyolcadikos tanulókat a felvételi eljárás rendjéről. A Hivatal közzéteszi a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi írásbeli felvételit szervező gimnáziumok, továbbá a nyolcadik évfolyamosok számára írásbeli felvételit szervező középfokú intézmények jegyzékét. A tanulók jelentkezése a központilag, egységes követelmények szerint szervezett írásbelikre közvetlenül a vizsgát szervező - a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjára történő pályázat benyújtása esetén a pályázatban megjelölt - intézménybe. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjára történő pályázatok benyújtása. Az egységes írásbeli vizsgát szervező intézmények eddig az időpontig jelentik a Hivatalnak a hozzájuk az írásbeli vizsgákra jelentkezettek alapján a feladatlap-igényüket. Az általános felvételi eljárás kezdete. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkezőkkel. Egységes írásbeli felvételi vizsgák az érintett 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban.

40

12.

2012. 01. 21., 10.00

13.

2012. 01. 26., 14.00

14.

2012. 01. 27.

15.

2012. 01. 28., 10.00

16.

2012. 01. 31.

17.

2012. 02. 01.

18.

2012. 02. 02., 14.00

19.

2012. 02. 09.

20.

2012. 02. 09.

21.

2012. 02. 17.

22. 23.

2012. 02. 20.-03. 09. 2012. 03. 13.

24.

2012. 03. 14 - 19.

25.

2012. 03. 20.

26.

2012. 03. 23.

27.

2012. 04. 02.

Egységes írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik évfolyamos általános tantervű képzésre és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára az érintett középfokú intézményekben. Pótló írásbeli felvételi vizsgák a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban, továbbá a kilencedik évfolyamos általános tantervű képzésre, valamint a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára azoknak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkező, a pótló írásbelin részt vett tanulókkal. Egységes írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik évfolyamos tehetséggondozó képzésre jelentkezők számára az érintett középiskolákban. A főjegyző megküldi az általános iskolának a kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskola nevét és címét. Jelentkezés a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott iskolákba. Pótló írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik évfolyamos tehetséggondozó képzésre jelentkezők számára azoknak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. Az egységes írásbelit szervező középfokú intézmények értesítik az írásbeli eredményéről a tanulókat. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában részt vevő intézmények a programra benyújtott pályázatok eredményéről - egymás egyidejű előzetes értesítésével és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Arany János Programirodájának bevonásával - értesítik az érdekelt szülőket, tanulókat és általános iskolákat. Az általános iskola továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlapok első példányát pedig a Felvételi Központnak. (A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezésről a tanuló közvetlenül is megküldheti a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot a Felvételi Központnak.) A szóbeli meghallgatások az általános felvételi eljárás keretében. A középfokú iskola eddig az időpontig nyilvánosságra hozza az ideiglenes felvételi jegyzéket. A tanulói adatlapok módosításának lehetősége az általános iskolában. Az általános iskola eddig az időpontig elzárva őrzi az eredeti, korábban beküldött tanulói adatlap második példányát. A módosító tanulói adatlapot ekkor kell megküldeni a Felvételi Központnak. A Felvételi Központ elektronikus formában megküldi a középfokú iskoláknak a hozzájuk jelentkezettek névsorát ABC sorrendben. A Felvételi Központ a módosító tanulói adatlapok alapján kiegészíti az ideiglenes felvételi jegyzékben közzétett névsort.

28.

2012. 04. 04.

29.

2012. 04. 19.

30.

2012. 04. 25.

31.

2012. 05. 02-11.

32. 33.

2012. 05. 02.-08. 31. 2012. 05. 15.

34.

2012. 05. 25.

35.

2012. 06. 20.

36.

2012. 06. 27-29.

37.

2012. 07. 31- 08.03.

38.

2012. 08. 06-24.

39.

2012. 08. 22-24.

40.

2012. 08. 31.

A középfokú iskola igazgatója a végleges felvételi jegyzéket (rangsor, felvehető létszám, a biztosan fel nem veendők listája) megküldi a Felvételi Központnak (elektronikus úton és írásban). A Felvételi Központ egyezteti az elektronikusan és levélben érkezett igazgatói döntéseket, kialakítja a végeredményt az igazgatói döntések és tanulói adatlapok egyeztetése alapján, és elküldi azt a középfokú iskoláknak (egyeztetett felvételi jegyzék). A felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak. Rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám 90%-ánál kevesebb tanulót vettek fel. A középfokú iskola igazgatója rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. A 2012. 05. 11-ig megtartott rendkívüli felvételi eljárást meghirdető iskola igazgatója dönt a felvételi kérelmekről. A benyújtott kérelmek alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás befejezése a fenntartónál. Ha a tanköteles tanulót nem vették fel középfokú iskolába, az általános iskola értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakhelye (vagy tartózkodási helye) szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. Beiratkozás a középfokú iskolákba az iskola igazgatója által meghatározott időben. Beiratkozás a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott szakképző iskolába. Beiratkozás a Belügyminisztérium által fenntartott rendészeti szakközépiskolákba. A tanköteles tanulók beíratása a kötelező felvételt biztosító iskolába (az iskola által meghatározott időben). A tanköteles tanulók beíratásának elmulasztásáról a kötelező felvételt biztosító iskola értesíti az illetékes jegyzőt.

4. melléklet a… /2011. (…..) NEFMI rendelethez A 2009/2010. tanévben lefolytatott országos mérés, értékelés alapján meghatározott tanulói képességszint-határok A tanulók képességszintjeinek határai a standard képességpontok skáláján (A képességszintek határértékeire eső képességpont esetén a tanuló teljesítményét a magasabb képességszintbe kell sorolni.) Matematika (egységesen a 6., a 8. és a 10. évfolyamon) - 1. alatti szint: 1168-ig - 1. szint: 1168-1304 - 2. szint: 1304-1440 - 3. szint: 1440-1576

41

- 4. szint: 1576-1712 - 5. szint: 1712-1848 - 6. szint: 1848-1984 - 7. szint: 1984-től. Szövegértés (egységesen a 6., a 8. és a 10. évfolyamon) - 1. alatti szint: 1071-ig - 1. szint: 1071-1211 - 2. szint: 1211-1351 - 3. szint: 1351-1491 - 4. szint: 1491-1631 - 5. szint: 1631-1771 - 6. szint: 1771-1911 - 7. szint: 1911-től.

XVII. Tájékoztató a 2011/2012. tanévi középfokú beiskolázás rendjéről Oktatási Hivatal A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 17/A. §-a, valamint 8. számú melléklete, a rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásához kapcsolódó aktuális határidőket a 2011/2012. tanév rendjéről szóló 30/2011. (VI. 7.) NEFMI rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Jelen ismertetőnk segítséget kíván nyújtani a tájékozódásban, ám nem pótolja az említett jogszabályok ismeretét. Az iskolák felvételi tájékoztatója 1.1 A tanév rendje szerint a középfokú iskola a felvételi tájékoztatóját 2011. október 31-éig köteles a honlapján nyilvánosságra hozni. (Mivel ez a határnap ebben az évben nem munkanapra esik, a felvételi tájékoztató nyilvánosságra hozatalának határideje 2011. november 2.) A felvételi tájékoztatót a megadott határidőig a közoktatás információs rendszerében (KIR) az iskolára vonatkozó nyilvános dokumentumok között is el kell helyezni. Ez utóbbit az iskolának a KIFIR rendszeren belül, a tanulmányi területek meghatározására szolgáló programfelületen kell megtennie. Az Oktatási Hivatal (továbbiakban OH) a KIR-ben történő nyilvánosságra hozatal tényét ellenőrzi. 1.2 A középfokú iskolák felvételi tájékoztatójának tartalmaznia kell az iskola OM azonosító számát, a KIFIR rendszerben megadott tanulmányi területeinek megnevezését és belső kódját, továbbá a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét, ha az iskola felvételi vizsgát tart, a vizsgára történő jelentkezés módját, a vizsga követelményeit, időpontját és helyét, a vizsgázó teljesítményének értékelését, a jelentkezők rangsorolásának módját, külön megjelenítve a közoktatási törvény 30. § (9) bekezdésében meghatározott tanulók esetében alkalmazott speciális értékelési szabályokat. A felvételi vizsgákkal kapcsolatos általános kérdések 1.3 A középfokú iskola a felvételi kérelmekről vagy kizárólag a tanulmányi eredmények alapján, vagy a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (továbbiakban központi írásbeli vizsga) eredményei alapján, vagy a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli meghallgatás eredményei alapján dönthet. Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt (8 évfolyamos gimnáziumok, 6 évfolyamos

42

gimnáziumok), akkor a központi írásbeli vizsgát vagy a központi írásbeli vizsgát és a szóbeli meghallgatást csak akkor írhatja elő, ha a fenntartó ehhez hozzájárult, és az előző három év átlagában a jelentkezők létszáma legalább másfélszerese volt az adott évfolyamokra felvehetők létszámának. Az intézmény további írásbeli felvételi vizsgán való részvételt a jelentkezőktől nem követelhet meg. 1.4 Szóbeli meghallgatást csak az a középfokú iskola szervezhet, amelyik előírja a központi írásbeli vizsgán való részvételt. A szóbeli meghallgatás az általános felvételi eljárás időszakában, a központi írásbeli vizsgák lebonyolítása után a tanév rendjében meghatározott időpontban (2012. február 20. - március 9. között) tartható meg. 1.5 A 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumok, valamint a 9. évfolyamra történő beiskolázás központi írásbeli vizsgáit a magyar nyelvi és a matematikai kompetenciákat mérő, központilag kiadott feladatlapok alapján, országosan egységes eljárásrend szerint kell megszervezni. A központi írásbeli vizsgához külön-külön feladatlapok készülnek azoknak, akik a) nyolc évfolyamos gimnáziumba, b) hat évfolyamos gimnáziumba, c) általános felkészítést nyújtó középfokú iskola 9. évfolyamára, d) kiemelkedő tehetséget kibontakoztató felkészítést nyújtó (a továbbiakban: tehetséggondozó) középiskola kilencedik évfolyamára j elentkeznek. 1.6 A középfokú iskolának a tanulmányi területek meghatározásakor - 2011. október 15-ig - kell jeleznie, hogy az adott tanulmányi területen kéri-e a jelentkezőktől a központi írásbeli vizsga eredményét. (Mivel ez a határnap ebben az évben nem munkanapra esik, a tanulmányi területek megadásának határideje 2011. október 17.) Ha valamely tanulmányi területen kéri az intézmény a központi írásbeli vizsga eredményét, jeleznie kell azt is, hogy melyik típusú (8 évfolyamos gimnáziumi, 6 évfolyamos gimnáziumi vagy a 9. évfolyamra jelentkezőknek készült) és - a 9. évfolyamra történő beiskolázás esetén - melyik fajta (általános vagy tehetséggondozó) vizsga eredményét kéri a jelentkezőtől. 1.7 Felvételi vizsga esetén a központi írásbeli vizsgán elérhető eredménynek az iskola felvételi eljárásában a megszerezhető felvételi összpontszám minimum 50%-át kell képviselnie. A középfokú iskola választhat, hogy melyik tárgyból (magyar nyelv és/vagy matematika) kéri az adott tanulmányi területen a központi írásbeli vizsga eredményét. Lehetséges tehát, hogy egy adott tanulmányi területen csak egy tárgy (magyar nyelv és/vagy matematika) eredményét írja elő (számítja be) az iskola a felvételi teljesítmények értékelésébe. Ha az iskola felvételi eljárásában csak az egyik tárgyból elért írásbeli eredményt számítja be, akkor annak az egy írásbeli eredménynek kell az elérhető felvételi összpontszám minimum 50%-át képviselnie. Lehetséges az is, hogy egy adott tanulmányi területen az egyik tantárgyból elért eredményeket nagyobb súllyal számítja be, mint a másikét. Természetesen a felvételi tájékoztatóban ezeket a szabályokat nyilvánosságra kell hozni. 1.8 Csak a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/K. §-a szerinti, az erre vonatkozóan kiírt pályázaton kiválasztott tehetséggondozó középiskola kérheti a 9. évfolyamra az adott tanulmányi területre jelentkezőktől a kiemelkedő tehetséget kibontakoztató felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készült központi írásbeli vizsgán való részvételt egyik vagy mindkét tárgyból. 1.9 A tehetséggondozó középiskolának lehetősége van arra is, hogy egy adott tanulmányi területen a 9. évfolyamos beiskolázás esetében a két fajta központi írásbeli vizsga „kombinációját" kérje (pl. a tehetséggondozó magyar nyelv és az általános matematika vizsga eredményét) a felvételi eljárás során. 1.10 Az általános és a tehetséggondozó központi írásbeli vizsga eredményei egymásba nem számíthatók át. Az iskola adott tanulmányi területre, adott tárgyból csak az egyik fajta vizsga

43

letételét írhatja elő, és csak annak eredményét veheti figyelembe. Nem teheti meg tehát, hogy előírja vagy akár alternatívaként elfogadja mindkét vizsga eredményét. 1.11 Ha a középfokú iskola nemzeti, etnikai, kisebbségi nevelésben és oktatásban vesz részt, a hozzá jelentkezők szövegértési kompetenciáinak vizsgálatához a központilag kiadott magyar nyelvi feladatlapok helyett helyben készített, kompetencialapú, nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhat. Ebben az esetben köteles a matematika központi írásbeli vizsgát előírni és eredményét a felvételi eljárásban figyelembe venni. A helyben készített, kompetencialapú, nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsorral elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető összpontszám 50%-a lehet. Az írásbelik értékelésénél fennmaradó legalább 50%-ot pedig az egységes matematika feladatsor eredménye alapján kell számítani. 1.12 A helyben készített, kompetenciaalapú, nemzetiségi nyelvű feladatlapok alapján megszervezett írásbeli vizsgát, illetve a művészeti vagy testkulturális tanulmányi területen a készségek, képességek vizsgálatát az általános felvételi eljárás időszakában lehet megtartani, a helyi sajátosságoknak megfelelően, célszerűen a szóbeli meghallgatások időszakában (2012. február 20. - március 9. között). Ezen vizsgák napja nem eshet egybe egyik központi írásbeli vizsga napjával sem. 1.13 Ha a középfokú iskola a 9. évfolyamra művészeti vagy testkulturális tanulmányi területen hirdet felvételt - a 2.1 pontban meghatározottakon kívül - további készségek, képességek meglétét is vizsgálhatja. 1.14 A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába történő jelentkezés esetén a felvételi kérelmek elbírálásakor a tehetségbeválogatáson szerzett minősítést, valamint a központi írásbeli vizsga eredményeit kell figyelembe venni mindkét tárgyból. 1.15 Tanulmányi eredmények alatt a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe tehát nem számítható be nyelvvizsga, tanulmányi verseny, sportverseny és egyéb olyan telj esítmény, amely részben vagy teljesen elválasztható az általános iskolai tanulmányokat (a helyi tantervi követelmények teljesítésének szintjét) dokumentáló általános iskolai bizonyítványban, félévi értesítőben található osztályzatoktól, minősítésektől. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése nem számítható be. 1.16 A szóbeli meghallgatás eredménye - ha az iskola azt előírja - maximum az elérhető felvételi összpontszám 25%-át képviselheti. 1.17 A szakképző évfolyamra történő felvételi, átvételi kérelmek elbírálásánál a középfokú iskolának figyelembe kell vennie a pályaalkalmassági, a szakmai alkalmassági, az egészségügyi követelményeknek való megfelelést is. A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálat a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges alapvető képességek vizsgálatára terjedhet ki. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit az iskola igazgatója és a gyakorlati képzés szervezője együttesen állapítja meg. A pályaalkalmassági követelményeket és a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. Az általános felvételi eljárásban a jelentkező szakmai alkalmassági vizsgálatára a jelentkezési lapok beküldése után, a szóbeli meghallgatások időszakában lehet sort keríteni. A felvételi pontszámításban a pályaalkalmassági feltételeknek való megfelelés nem jeleníthető meg, a jelentkező minősítésénél csak az alkalmasság vagy az alkalmatlanság megállapítására van lehetőség.

44

A központi írásbeli vizsgák szervezésével kapcsolatos kérdések 1.18 Amennyiben a középfokú iskola valamely tanulmányi területen előírja a központi írásbeli vizsga valamelyik típusát és fajtáját egyik vagy mindkét tárgyból, abból a vizsgatípusból és vizsgafajtából mindkét tárgyból köteles meghirdetni és megszervezni azt. 1.19 A középfokú intézmény valamennyi olyan telephelyén köteles meghirdetni a központi írásbeli vizsgát, ahol valamely tanulmányi területen kéri a központi írásbeli vizsga eredményét. 1.20 Abban az esetben, ha a tehetséggondozó középiskola a központi írásbeli vizsgák közül az adott tanulmányi területen az egyik tárgyból az általános a másik tárgyból pedig a tehetséggondozó képzéshez készült vizsgát írja elő, az általános írásbeli vizsgát és a tehetséggondozó írásbeli vizsgát magyar nyelvből és matematikából is meg kell szerveznie. 1.21 A központi írásbeli vizsgát és a pótló írásbeli vizsgát az azonos településen található iskolák közösen is megrendezhetik. Ennek tényéről a jelentkezőket tájékoztatni kell. 1.22 Ha a középfokú iskola a 2.9. pontban leírtak alapján helyben készített, nemzetiségi nyelvű feladatsort használ a magyar nyelvi feladatsor helyett, akkor is köteles az adott vizsgatípusban és vizsgafajtában a központi magyar nyelvi írásbeli vizsgát megszervezni. Tehát a vizsgára jelentkező tanulók jelentkezését fogadnia kell, és számukra a vizsgát meg kell szervezni akkor is, ha a tanulók nem a helyben készített nemzetiségi nyelvű, hanem a központi magyar nyelvi feladatsort kívánják megírni. 1.23 Ha a középfokú iskola a meghirdetett tanulmányi területeken nem kérte a központi írásbeli vizsga eredményét, akkor nem is szervezheti meg azt. 1.24 A középfokú iskola csak olyan vizsgatípusban (8 évfolyamos gimnáziumi, 6 évfolyamos gimnáziumi vagy a 9. évfolyamra jelentkezőknek készült) és vizsgafajtában (általános vagy tehetséggondozó) szervezheti meg az írásbeli vizsgát, amelyet a tanulmányi területek megadásakor a felvétel feltételeként előírt. Az iskolának a 3.1. pontban leírtak szerint a vizsgát mindkét tárgyból meg kell szerveznie. 1.25 A tanév rendje szerint a központi írásbeli vizsgákat országosan az alábbi időpontokban kell megszervezni: - a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba jelentkezők számára 2012. január 20-án 14 órától, - a 9. évfolyamra az általános tantervű képzésre és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára 2012. január 21-én 10 órától, - a pótló írásbeli vizsgát a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a 9. évfolyamra az általános tantervű képzésre és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára 2012. január 26-án 14 órától, A tanulók jelentkezése a központi írásbeli vizsgára 1.26 A tanulóknak a központi írásbeli vizsgára történő jelentkezése az elmúlt években megszokott módon történik. 1.27 A tanuló abba az intézménybe nyújtja be az Oktatási Hivatal által kiadott, kizárólag a központi írásbeli vizsgán való részvételre vonatkozó jelentkezési lapját, amelyikben a központi írásbeli vizsgát meg kívánja írni. 1.28 A tanuló a 8 évfolyamos gimnáziumi vagy a 6 évfolyamos gimnáziumi központi írásbeli vizsgára csak egy intézménybe jelentkezhet. Tehát a központi írásbeli vizsgát mindkét tárgyból ugyanabban az intézményben kell megírnia. Lehetnek olyan tanulók is, akik csak az egyik tárgyból jelentkeznek vizsgára, nekik csak azt az egy központi írásbeli vizsgát kell teljesíteniük. 1.29 Ha a tanuló a 9. évfolyamra történő beiskolázáshoz szükséges központi írásbeli vizsgára jelentkezik, és általános 1.30 valamint tehetséggondozó vizsgát is akar tenni, akkor megteheti, hogy két intézménybe ad le a központi írásbeli vizsgára jelentkezési lapot. Az egyik intézményben írja meg az általános, a

45

másikban a tehetséggondozó központi írásbeli vizsgát. (Természetesen a tanuló egy intézményben is jelentkezhet az általános és a tehetséggondozó vizsgára, ha az adott intézmény mindkét vizsgát megszervezi.) 1.31 A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjára történő pályázat benyújtása esetén a pályázatban megjelölt vizsgát szervező intézménybe kell benyújtani a jelentkezést. 1.32 A központi írásbeli vizsgákra a jelentkezési lapok benyújtásának határideje 2011. december 10. (Mivel ez a határnap ebben az évben nem munkanapra esik, a jelentkezési lapok benyújtásának határideje 2011. december 12.) 1.33 A központi írásbeli vizsgát szervező iskola az általa megszervezett vizsgára minden hozzá forduló tanuló jelentkezését köteles fogadni. 1.34 Pótló írásbeli vizsgát csak abban az intézményben írhat a tanuló, ahová a központi írásbeli vizsgára jelentkezett. 1.35 A Kt. 30. § (9) bekezdésben meghatározott sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók középfokú felvételi eljárásban való részvételére vonatkozó speciális információkat jelen levél 1. számú melléklete részletesen tartalmazza. Amennyiben a tanuló látássérült, ezért vizsgájához a feladatlap speciális előállítását igénylik, azt a Közfelvir programból letölthető formanyomtatványon kell jelezni, az Oktatási Hivatalhoz kell eljuttatni a következő faxszámra: 06/1/374/24/86. Az igénylő lap a Javasolt dokumentumok menüpontból érhető el a Bejelentő lap látássérült vizsgázóknak link alól. A központi írásbeli vizsgák szervezésével kapcsolatos további feladatokról a vizsgaszervező intézményeket a későbbiekben ADAFOR üzenetben tájékoztatjuk. A középfokú beiskolázással kapcsolatos kérdéseiket a [email protected] email címre várjuk. A középfokú felvételi eljárás lebonyolításában együttműködésére számítva, üdvözlettel: Budapest, 2011. október 6. Pósfai Péter s. k. közoktatás-szakmai elnökhelyettes

46

1. számú melléklet A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részvétele a középfokú felvételi eljárásban A sajátos nevelés igényű tanulókra vonatkozó speciális eljárási szabályok a középfokú felvételi eljárás szempontjából a közoktatási törvény a 30. § (9) bekezdésben meghatározott sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra (jelen tájékoztatóban a továbbiakban együttesen SNI tanulók) vonatkoznak. Az SNI tanulókra vonatkozó speciális értékelési szabályok a közoktatási törvény 30. § (9) bekezdésben leírtak szerint kerülnek meghatározásra. A feltételek meghatározásakor a szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó által kiadott szakértői véleményben foglaltak az irányadóak. 1. A középfokú beiskolázásban részt vevő SNI tanulókra vonatkozó speciális felvételi követelményeket minden felvételiztető középfokú intézmény egyedileg határozza meg. A középfokú iskola felvételi tájékoztatójának tartalmaznia kell a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét, és külön a hozzá jelentkező SNI tanulók esetében a saját felvételi eljárásában alkalmazott speciális értékelési szabályokat. 2. Az SNI tanulóknak és szüleiknek még jóval a felvételi eljárás megkezdése előtt tájékozódniuk kell, hogy az iskola, ahová a tanuló februárban majd be kívánja adni a jelentkezését (választott iskola), milyen - az SNI tanulókra vonatkozó - speciális felvételi szabályokat határoz meg. Ezen ismeretek birtokában tudják eredményesen megtervezni a tanuló „felvételi stratégiáját". Különösen fontos ez abban az esetben, ha a választott iskola felvételi eljárása során kéri a központi írásbeli vizsga eredményeit. 3. Amennyiben a választott iskola a felvétel feltételeként előírja a központi írásbeli vizsgát, akkor az SNI tanulónak és a szülőjének még az írásbeli vizsgára való jelentkezés előtt tisztáznia kell az iskolával, azt, hogy a helyi speciális szabályok és a szakértői véleményben foglaltak alapján szükséges-e a tanuló részvétele az írásbeli vizsgán, vagy az iskola az írásbeli vizsga eredménye nélkül is elbírálja majd a felvételi jelentkezést. (Mivel az írásbeli vizsgára való jelentkezés december 10-ei határnapja ebben az évben nem munkanapra esik, a jelentkezési lapok benyújtásának határideje 2011. december 12.) Az SNI tanuló tehát a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleményében leírtak alapján a választott iskolától kérheti az írásbeli vizsga alóli felmentését. Ha az SNI tanuló egyik vagy mindkét vizsgatárgy írásbeli vizsgája alóli felmentését kap, az azt jelenti, hogy a központi írásbeli vizsga eredményei helyett ennek az iskolának a felvételi eljárása során más módon mérik fel a tanuló tudását (pl. helyi szervezésű szóbeli vizsgával válthatja ki a tanuló az írásbelit), és bírálják el felvételi jelentkezését. Több választott iskola esetében ez iskolánként más és más lehet. 4. Akármi is az előzetes tájékozódás eredménye, a felvételiző tanuló jelentkezhet a központi írásbeli vizsgára. Ez általában tanácsos is, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a februári felvételi jelentkezésig elképzelései, szándékai megváltoznak, és mégis szüksége lesz az írásbeli eredményére. A felvételiző tanulót nem éri semmi hátrány, ha megírja a központi írásbeli vizsgát, mert annak eredményének ismeretében adhatja majd be a jelentkezését később a választott középiskolákba. Akár intézményenként is eldöntheti, hogy a központi írásbeli eredménye alapján, vagy az SNI tanulókra vonatkozó helyi, speciális értékelési szabályok szerint kéri jelentkezésének elbírálását. 5. Az írásbeli vizsgára a jelentkezést a tanulók abba az iskolába adják be, amelyik számukra a legkényelmesebb (írásbeliztető iskola). Az írásbeliztető iskola kiválasztása független attól, hogy később a tanuló melyik iskolába kíván majd felvételizni (választott iskola). Éppen ezért nincs értelme annak, hogy az SNI tanuló az írásbeliztető iskolától kérje az írásbeli alóli felmentést, az írásbeliztető iskola a felmentést - az írásbeli vizsga eljárásának keretében - nem is adhatja meg.

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

6. Amennyiben az SNI tanuló úgy dönt, hogy megírja a központi írásbeli vizsgát, akkor a vizsgára történő jelentkezéskor a vizsgát megszervező intézményhez a vizsgaszervezést érintő speciális körülményekre, illetve eszközökre vonatkozó kérelmet nyújthat be. Az SNI tanuló az írásbeli vizsga során a szakértői véleményben foglaltak alapján az alábbi kedvezményekre lehet jogosult: - időhosszabbítás (az írásbeli vizsga időtartama tárgyanként 45 perc, ez indokolt esetben megnövelhető), - segédeszköz használata (a tanuló a szakértői vélemény alapján az igazgatói határozatban leírtak szerinti segédeszközt vagy segédeszközöket használhatja a vizsga során), az értékeléskor az értékelési rendszer egy részlete alóli felmentés (a szakértői véleményben leírtak alapján a vizsgadolgozat értékelésekor bizonyos feladattípusokat a javító tanár nem vesz figyelembe, az ezekre adható pontot az elérhető maximális és a tanuló által elért összpontszámba sem számítja be). A központi írásbeli vizsgára vonatkozó speciális elbírálást minden esetben írásos kérelemben kell igényelni az írásbeliztető intézményben. A kérelmet és a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleményét az írásbeli vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési lappal együtt kell benyújtani az iskolához. Mivel a speciális körülményekre vonatkozó kérelem a vizsgaszervezést is érinti, azért fontos, hogy azt jóval a vizsga előtt, már a vizsgára való jelentkezéskor átadják az intézménynek. A kérelmet a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény igazgatója bírálja el. Az igazgató a szakértői vélemény alapján hoz döntést arról, hogy milyen kedvezményeket biztosít az SNI tanulónak az írásbeli vizsga során. Az igazgató döntését határozatba foglalja, amelyet a központi írásbeli vizsga előtt eljuttat a tanulóhoz és a szülőhöz. Ez a döntés kizárólag a központi írásbeli vizsga letételének körülményeire vonatkozhat. 7. A nevelési tanácsadó által kiállított szakértői vélemény A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet (továbbiakban: OKM rendelet) 20. §-a alapján a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló iskolai nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása céljából a nevelési tanácsadás keretében kell szakvéleményt készíteni. Mit tartalmaz a nevelési tanácsadó szakértői véleménye? Az OKM rendelet 21. § (2) értelmében a nevelési tanácsadó szakvéleményének tartalmaznia kell: a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, b) a vizsgálat rövid leírását, a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézség fennállásával vagy kizárásával összefüggő megállapítást és az azt alátámasztó tényeket, c) javaslatot a gyermek óvodai nevelésével, a tanuló iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatosan, az ezzel összefüggő fejlesztési célokat, az egyéni vagy csoportos fejlesztést végző pedagógus szakképzettségére vonatkozó javaslatokat és az arra való figyelemfelhívást, hogy a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló csak a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható, d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló a tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget, illetve az egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra vagy fejlesztő foglalkoztatásra szorul, e) annak előírását, hogy a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadás keretében biztosított fejlesztő foglalkozáson kell részt vennie, ennek időkeretét, f) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy amennyiben a szülő a szakvéleményben foglaltakat nem fogadja el, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél eljárást kezdeményezhet a szakvélemény felülvizsgálata céljából, illetve, hogy az eljárást a nevelési tanácsadó is kezdeményezheti. 8. A szakértői és rehabilitációs bizottságok által kiállított szakértői vélemény 48

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

A közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 29. pontja alapján sajátos nevelési igényű az a tanuló, aki a szakértői rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. Az OKM rendelet 9. §-ának értelmében: Az országos szakértői és rehabilitációs feladatok: a) a hallás-, látás-, mozgás- és beszédfogyatékosság, valamint az írott nyelvi képességek vizsgálata, b) az a) ponthoz kapcsolódó értelem- és személyiségvizsgálat. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatok: a) az értelmi fogyatékosság megállapítása vagy kizárása, b) gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakorvosi vagy gyermekneurológiai szakorvosi vizsgálat igénybevétele mellett ba. az autizmus spektrum zavarok megállapítása vagy kizárása bb. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességének (a továbbiakban: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége) megállapítása vagy kizárása bc. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességének (a továbbiakban: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége) megállapítása vagy kizárása A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatok között - a fővárosi, megyei fejlesztési tervben meghatározottak szerint - ellátható a beszélt és írott nyelvi képesség, az értelemés a személyiségvizsgálat feladata is. Ha a gyermek, tanuló első vizsgálatát végző tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság megítélése szerint a gyermek, tanuló halmozottan fogyatékos, a szülő egyetértésével szükség szerint kezdeményezi a gyermek, tanuló testi, érzékszervi fogyatékosságának megfelelő országos szakértői és rehabilitációs feladatokat ellátó bizottságnál a kiegészítő vizsgálat elvégzését. 9. Mikor lehet szakértői vélemény készítésére irányuló kérelmet benyújtani? Az OKM rendelet 12. §-ának (1) bekezdése alapján: A Kt. 30. §-ának (9) bekezdése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható: a) az iskolai oktatás első-hatodik évfolyamán január 31-ig szükség szerint bármikor, b) az a) pontban meghatározott időpontot követően annak a tanévnek március 31. napjáig, amelyben az adott tantárgy tanulását a tanuló megkezdte. A szakértői és rehabilitációs bizottság eljárását az (1) bekezdésben meghatározott célból, az ott megjelölt időszaknál későbbi időpontban csak a kiskorú tanuló szülője, illetve a nagykorú tanuló kezdeményezheti. A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója a döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag - a tanuló meghallgatása után - dönt a vizsgálat szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. A kérelem elutasításáról szóló döntést írásba kell foglalni. A döntés tekintetében a szakértői vélemény felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni. 10. Mit kell tartalmaznia a szakértői véleménynek?

49

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

Az OKM rendelet 14. § (1) bekezdése alapján a szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét, b) a szakértői vizsgálat rövid leírását, ba) a fogyatékosságra vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket, bb) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése tartós és súlyos rendellenességének megállapítására vagy kizárására vonatkozó tényeket, bc) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése súlyos rendellenességének megállapítására vagy kizárására vonatkozó tényeket, c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében nyújtott szolgáltatásokat, valamint azok idejét, a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint annak megjelölését, hogy a feladatokat milyen ellátás keretében mely intézmény biztosítja, d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése tartós és súlyos rendellenességének megfelelő nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban, tagozaton vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben, e) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással vagy a szülő választása szerint iskolába járással vagy magántanulóként, illetve kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, f) ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges szakembereket, g) annak megállapítását, hogy a tanuló a tankötelezettségét fejlesztő iskolai oktatás, illetőleg egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesíti, h) a gyermek, tanuló fogyatékosságnak megfelelő ha) óvodára, csoportra, hb) általános iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továbbiakban: kijelölt iskola), hc) diákotthonra, kollégiumra [a h) pont alattiak a továbbiakban együtt: kijelölt nevelésioktatási intézmény] vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését, i) a kijelölt iskolába való beíratás és a hivatalból történő felülvizsgálat időpontját, j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési feladatokat, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre, k) a szükséges szakemberre, annak végzettségére és szakképesítésére vonatkozó javaslatot, l) nem helyi önkormányzat által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény által elkészített szakvélemény esetén a közoktatási megállapodást kötő önkormányzat nevét és székhelyét, továbbá az intézmény működési területét, illetve az e rendeletre való utalást, m) a szülő tájékoztatását arról, hogy ma) a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért, mb) amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a szakértői és rehabilitációs bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt (a továbbiakban: illetékes jegyző) tájékoztatni,

50

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

mc) a szülő közvetlenül is eljárást indíthat az illetékes jegyzőnél a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve, md) a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie, me) amennyiben a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a jegyzői eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni.

FNP: a 2011/2012. tanév helyi rendje

2011/2012. tanév pihenőnap

13

15

ünnep

2

szünet

félév vége

Augusztus

Szeptember

20

tanítás nélküli munkanap

15

értekezlet

H

K

15

értekezlet, fogadó

1

2

3

4

5

6

21

ért. fogadó, szülői

8

9

10

11

12

13

30

kompetenciamérés

15

16

17

18

19

"Ősz szele z..."-alsós témahét

22

23

24

25

26

26A T

1

témahét 6. évf.

8Ö

Örökségünk a Fertő-táj 7.évf

16N

NÁD 8. évfolyam

K

Sz

Cs

P

Cs

P

Sz

V

H

K

Sz

Cs

1

2

3

14 B

5

6

7

8

9

10

11 B

20

21 A

12

13

14

15

16

17

18 A

27

28 B

19

20

21

22

23

24

25 B

7

29

30

H

K

31

Sz

Cs

P

Sz

V

1

2

3

4

5

6

A

A

A

A

26

27

H

K

November

Október H

Sz

Sz

V

1

2

A

9

B

7

8

9

10

11

A

28

A

29

P

Sz

V

4

A

A

A

30

December Sz

Cs

P

Sz

V

1

2

3

4

12

13

B

3

4

5

6

7

8

5

6

7

8

9

10

11 B

10

11

12

13

14

15

16 A

14

15

16

17

18

19

20 A

12

13

14

15

16

17

18 A

17

18

19

20

21

22

23 B

21

22

23

24

25

26

27 B

19

20

21

22

23

24

25 B

24

25

26

27

28

29

30 A

28

29

30

A

26

27

28

29

30

31

K

Sz

Sz

V

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

H

K

Sz

1

2

3

4

5

31

Január H

Cs

P

Február 1

Március A

Cs

P

Sz

V

1

2

3

4

A

2

3

4

5

6

7

A

6

7

8

9

10

11

12 B

5

6

7

8

9

10

11 B

9

10

11

12

13

14

15 B

13

14

15

16

17

18

19 A

12

13

14

15

16

17

18 A

16

17

18

19

20

21

22

A

20

21

22

23

24

25

26

B

19

20

21

22

23

24

25 B

23

24

25

26

27

28

29 B

27

28

29

A

26

27

28

29

30

31

A

30

31

H

K

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

H

K

Sz

1

2

N

N

5

6

N

N

8

A

Április Sz

Cs

Május P

Sz

V

1 2

3

4

5

6

7

9

10

11

12

13

14

8

A B

15 A

N

3

N

4

N

Cs

P Ö

B

1 TÖ

TÖ

TÖ

TÖ

TÖ

Sz

V

2

3

B

12

13 A

4

5

6

7

8

9

10 A

14N 15N 16N 17N 18N 19

20 B

11

12

13

14

15

16

17 B

27 A

18

19

20

21

22

23

24

B

25

26

27

28

29

30

7

N

8

N

9

N

10

N

16

17

18

19

20

21

22 B

21

22

23

24

25

26

27

28

29 A

28

29 30Ö 31Ö

30

Június

23

24

B

51

11

25

26

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

2011/2012. TANÉV - ÉVES MUNKATERV - TERVEZET Hónap

szeptember

Nap

Esemény

Megjegyzés

1.

Tanévnyitó ünnepség

8oo

7-8.

Papírgyűjtés

1300 - 1900

12.

Értekezlet

16oo

19.

Tanítás nélküli munkanap

papírgyűjtés

26-30. "Ősz szele zizzen..."

október

Alsós témahét

1.

Szüreti fesztivál

10.

Értekezlet Fogadóóra Felsős szülői értekezlet

16 oo 17 oo 18oo

11.

Alsós szülői értekezlet + fogadóóra

173o

2-5.

Őszi szünet

A szünet előtti utolsó tanítási nap október 28. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 7. (hétfő).

14.

Értekezlet Fogadóóra

12.

Értekezlet Fogadóóra

november

december

16 oo oo 17 16 oo 17 oo

22-31. Téli szünet

Téli szünet

13.

A szorgalmi idő első félévének vége

20.

Félévi értesítő kiadása

23.

Értekezlet

16 oo

11.

Farsangi bál

14oo-20oo

13.

Értekezlet Fogadóóra

16 oo 17 oo

január

február

A szünet előtti utolsó tanítási nap december 21. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2012. január 3. (kedd)

1-2.

Szülői bál Bedolgozás Nemzeti ünnep

csütörtök

Értekezlet Fogadóóra Felsős szülői értekezlet

16 oo 17 oo 18oo

20.

Alsós szülői értekezlet + fogadóóra

173o

5- 9.

Tavaszi szünet

A szünet előtti utolsó tanítási nap április 4. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 10. (kedd)

16.

Értekezlet

16 oo

20.

Föld napja - tanítás nélküli munkanap

péntek

2.

Tantestületi "szakmai nap"

7.

Értekezlet Fogadóóra

16 oo 17 oo

3-24.

Három hetet meghaladó projekt

8. évfolyam

25.

Gyermeknap - tanítás nélküli munkanap

péntek

30.

15.

március

április

május

tanítási nap (szombat)

19.

Kompetenciamérés

szerda 4.6.8. évfolyam

szeptember 26-30.

"Ősz szele zizzen..."

alsós témahét

május 3 - május 24.

Nád projekt (3 hét)

8. évfolyam

május 30 - június 8.

Örökségünk, a Fertő-táj

moduláris program 7. évfolyam

június 4 - június 8.

Témahét program

6. évfolyam

11.

Városkerülés

felső tagozat

12.

Osztálykirándulások

15.

Ballagás, tanévzáró ünnepség

június

52

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

A FELSŐBÜKI ELS BÜKI NAGY PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐSZENTM ERT SZENTMIKLÓS SZENTMIKLÓS REÁL MUNKAKÖZÖSSÉGÉNEK MUNKAKÖZÖSSÉGÉNEK ÉVES MUNKATERVE

(2011/2012. (2011/2012.TANÉV)

Készítette: ……………………….. Horváth Bernadett tanár

Jóváhagyta: ……………………….. Szántó Zoltán igazgató

Fertőszentmiklós, 2011. 08. 31.

Reál munkaközösség Munkaközösség vezető: Horváth Bernadett I. Személyi feltételek: A munkaközösség tagjai

53

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

• • • • • • • • •

2010/2011

Horváth Lászlóné fizika, matematika Némethné Kiss Matild kémia, matematika Pappné Horváth Mária matematika, kémia, rajz Pogátsa Józsefné matematika, testnevelés Horváth Bernadett természetismeret, földrajz, biológia Bokor Gábor kémia, technika, fizika Szántó Zoltán földrajz, matematika Sipőcz Józsefné matematika Horváth Judit matematika, informatika

II. Tárgyi feltételek Az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosítottak, a megfelelő eszközök rendelkezésre állnak. A digitális táblák alkalmazásával színesítjük tanóráinkat. III. A munkaközösség célja • • • • • • • • • • • • • • • •

A természettudományos műveltség kialakítása, a természettudományokat kedvelő, becsülő, értő, ismerő és használni tudó fiatalok nevelése. Környezetvédelemre való tudatos nevelés. Egészséges életmódra nevelés. A tantárgyak közötti koncentráció megvalósítása. Tehetséggondozás. A lemaradó, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. A matematikai gondolkodásmód kialakítása az életkori és egyéni fejlődésnek megfelelően. A tanulók tudják használni a megszerzett tudást az élet különböző területein. Szóban, írásban közölt gondolatok megértésének fejlesztése. Ismerje és tudja alkalmazni az egyes tudományok szaknyelvét. A tanulók korszerű természettudományos világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Ismerkedjenek meg az anyagok tulajdonságaival, a természet változásaival, kölcsönhatásaival, jelenségeivel, törvényszerűségeivel. Felkészítés a középiskolai felvételire. Növekedjen a tanulók motiváltsága, tanulmányi eredményessége. Minőségi oktatási környezet megvalósítása. Másság elfogadása.

54

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

IV. A munkaközösség feladatai • • • • • •

Differenciált képességfejlesztés. Sikerkritérium: A tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatás Fejlesztő foglalkozások a lemaradó tanulók számára Sikerkritérium: Tanulmányi eredmények javulása Szakkörök tartása a tantárgy iránt különösen érdeklődő tanulók számára Sikerkritérium: Megfelelő számú jelentkező a foglalkozásokra Házi versenyek rendezése. Sikerkritérium: Megfelelő számú jelentkező a versenyekre Felkészítés a megyei és országos tanulmányi versenyekre. Sikerkritérium: Eredményes szereplés a versenyeken Kiemelt feladat: Felkészítés a továbbtanulásra. Sikerkritérium: Sikeres beiskolázás

V. A munkaközösség éves programja: Munkaközösségi megbeszélések: Mivel kis tantestület vagyunk és a munkaközösség tagjai többségében más munkaközösségnek is tagjai, ezért megbeszéléseinket a tantestületi értekezletek előtt illetve után tartjuk. Ennek témája a versenyek előkészítése, értékelése és az aktuális problémák és feladatok megbeszélése. Szeptember: • Alakuló értekezlet • Szakmai továbbképzés • Tanmenetek, foglalkozási tervek elkészítése, ellenőrzése. • Tantermek dekorálása • Szakkörök és korrepetálások szervezése • Jelentkezés a versenyekre Október: • témazárók elkészítése • „fizikatúra” • takarékossági világnap:OTP-s matematika verseny megszervezése • Jelentkezés a Varga Tamás matematika versenyre és az Öveges József fizika versenyre • Helyi versenyek meghirdetése • őszi túra • ppt pályázat fizika • logika verseny I. forduló • Genius Logicus internetes verseny November: • Jelentkezés a Zrínyi Ilona matematika versenyre • Marót Rezső matematika verseny iskolai fordulója • Informatika verseny 5 -6. és 7 -8. évfolyam számára December: •

Témazárók összeállítása

55

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

•

2010/2011

Fizika verseny 6-7-8. évfolyam

Január: • •

Félévi témazárók megíratása, értékelése Öveges József fizika verseny első fordulója

Február: • Az első félévi munka értékelése, beszámoló elkészítése • Zrínyi Ilona matematika verseny megyei fordulója • logika verseny III. forduló Március: • Természettudományos csapatverseny a soproni Lackner Kristóf Általános Iskola szervezésében • Gárdonyi Informatika Verseny - folyamatos Április: • • •

alapműveletes matematika verseny Internetes matematika verseny döntő 5-6. és 7-8. évfolyam számára Az évfolyam legjobb matematikusa 1-4. évfolyam számára

Május: • témazáró dolgozatok összeállítása Versenyek:

Hagyományainkhoz híven az idén is rendezünk házi versenyeket, illetve részt veszünk több területi, megyei illetve országos versenyen.

VERSENYEK Matematika

Az évfolyam legjobb matematikusa

alsó tagozat

Sipőcz Józsefné

Matematika

Holenda Barnabás megyei verseny

alsó tagozat

Sipőcz Józsefné

Matematika

OTP-s helyi

5-8.

Horváth Lászlóné

Matematika

Marót Rezső

5-6.

Horváth Judit

Matematika

alapműveleti

5-8.

Pogátsa Józsefné

Matematika

Genius Logicus nemzetközi verseny

5-8.

Horváth Lászlóné

Fizika

Helyi kísérleti fizika verseny

6-8.

Horváth Lászlóné Bokor Gábor

56

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

Informatika Informatika Informatika

•

• •

2010/2011

Helyi prezentáció készítő verseny Helyi prezentáció készítő verseny Levelezős verseny (A soproni Gárdonyi Iskola szervezésében)

5-6.

Horváth Judit

7-8..

Horváth Judit

5-8.

Horváth Judit

A megyei és országos tanulmányi versenyeken lehetőség szerint a következő tantárgyakból kívánunk részt venni: matematika, fizika, kémia. informatika A nevezésért és a felkészítésért felelős az évfolyamon tanító szaktanár és a munkaközösség vezető. Megtartjuk a Föld Napját A rendezésért felelős: Szántó Zoltán Minden olyan további versenyen és rendezvényen részt kívánunk venni, melyekről év közben szerzünk tudomást, és úgy gondoljuk, hogy az a gyerekek érdeklődését felkelti, tudását gyarapítja, és az iskola hírnevét növeli.

Tehetséggondozás: • • • • • •

minden verseny előtt külön felkészülés a szaktanárok segítségével (délutáni foglalkozások keretében) felvételi előkészítő szakkör a 8. osztályosok számára (Horváth Lászlóné vezetésével) helyi versenyek szervezése informatika szakkörök külön korcsoporttokként (Némethné Kiss Matild vezetésével) csoportbontás 5. 6. 7. 8. évfolyamon matematikából tehetséggondozó szakkör 5-6. oszt.

Felzárkóztatás: I. II. III. IV.

korrepetálás matematikából 7. évfolyamon (Horváth Lászlóné) korrepetálás fizikából és kémiából 7. évfolyamon (Bokor Gábor) csoportbontás 5-6. évfolyamon matematikából csoportbontás 8. évfolyamon matematikából

Ellenőrzési terv: • • • •

szeptember: Tanmenetek, szakköri tervek ellenőrzése október – december: Óralátogatások január – március: Írásos dokumentumok ellenőrzése (naplók, tanulók munkái, stb.) április – május: tanórán kívüli tevékenység ellenőrzése (fejlesztők, szakkörök, tanulószoba, tömegsport, szabadidős foglalkozások)

57

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

A FELSőBÜKI FELS BÜKI NAGY PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTőSZENTMIKLÓS FERT SZENTMIKLÓS HUMÁN MUNKAKÖZÖSSÉGÉNEK ÉVES MUNKATERVE (2011/2012.TANÉV) (2011/2012.TANÉV)

Készítette:

……………………….. Magyar Györgyné tanár

Jóváhagyta:

……………………….. Szántó Zoltán igazgató

Fertőszentmiklós, 2011. 08. 31.

58

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

Humán munkaközösség Munkaközösség vezető: Magyar Györgyné

I. Személyi feltételek: A munkaközösség tagjai: • Sipőczné Baranyai Éva (magyar nyelv és irodalom) • dr. Fábiánné Balogh Edina (magyar nyelv és irodalom) • Magyar Györgyné (magyar nyelv és irodalom és német nyelv) • Horváth-Szalai Zoltán (német nyelv) • Germanné Tóth Erzsébet (angol nyelv) • Egyed Márta (történelem) II. A munkaközösség célja: Legfőbb célunknak tekintjük, hogy olyan tudást adjunk át a tanulóknak, amely biztos alapot nyújt, és képessé teszi őket a továbbhaladásra, a további boldogulásra. Törekszünk a megfelelő szóbeli és írásbeli kommunikációs készség, a véleménynyilvánítás megfelelő módjának a kialakítására. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megismerjék irodalmi értékeinket, szeressenek olvasni, ápolják anyanyelvüket. Szeretnénk, ha tisztában lennének az alapvető történelmi eseményekkel, tényekkel és összefüggésekkel, ha értenék a társadalmi cselekvések okait és okozatait, és ennek tudatában alakítanák jelenüket és jövőjüket. Arra biztatjuk őket, hogy aktívan vegyenek részt az iskola és a város társadalmi életében, ismerjék meg helyi kulturális értékeinket. Célunk az is, hogy az általános iskolában alapozzák meg idegen nyelvi tudásukat. III. A munkaközösség feladatai: Tanítási módszereinkben igyekszünk megőrizni hagyományainkat, de nyitottak vagyunk az újra is. A tehetséggondozás szakkörök keretében, a felzárkóztatás korrepetálásokon végezzük. Munkaközösségünk tagjai bekapcsolódnak projektek, témahetek modulok megvalósításába, továbbfejlesztésébe. Tanulóinkat felkészítjük megyei és országos tanulmányi versenyekre. A nyolcadik osztályokban a nyelvtan irodalom és idegen nyelv oktatása csoportokban történik. IV. Éves munkaterv: Augusztus: - Az év feladatainak tervezése (munkaközösség tagjai) - A megyei szakértők tanév eleji tájékoztatója (munkaközösség tagjai) - Az idegen nyelvi és anyanyelvi csoportok kialakítása Szeptember: - Tanmentek, foglalkozási tervek elkészítése (munkaközösség tagjai) - Szakkörök, korrepetálások szervezése, beindítása (munkaközösség tagjai) - Jelentkezés a levelezős versenyekre (munkaközösség tagjai) Október: - Részvétel a város által szervezett szüreti fesztiválon (munkaközösség tagjai)

- Megemlékezés az aradi vértanukról iskolai és városi ünnepségen (Sipőczné Baranyai 59

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

Éva) - Megemlékezés iskolánk névadójának születésnapjáról (Sipőczné Baranyai Éva) - Megemlékezés október 23-áról ( dr. Fábiánné Balogh Edina) - Házi versenyek szervezése: idegen nyelv szövegértés, helyesírás (Magyar Györgyné, dr. Fábiánné Balogh Edina, Sipőczné Baranyai Éva) November: Nyelvi verseny a Szent Orsolya Gimnáziumban (Germanné Tóth Erzsébet, Magyar Györgyné) Házi versenyek lebonyolítása • idegen nyelv: angol: 5-6. és 7-8. évfolyam • német: 7-8. évfolyam • szövegértés: 5-6. évfolyam • - helyesírási verseny első fordulója 7. 8. évfolyam ( Sipőczné Baranyai Éva) - Levelezős történelmi verseny (Egyed Márta) December: - Karácsonyi ünnepég szervezése osztálykeretekben - Házi helyesírási verseny második fordulója (Sipőczné Baranyai Éva) - Karácsonyi koncert (Egyed Márta) Január: - A tankönyvrendelés megkezdése (munkaközösség tagjai) - Központi felvételi vizsgák ( magyartanárok) - Az első félévi munka értékelése (munkaközösség tagjai) - Félévi bizonyítványok kiosztása (munkaközösség tagjai) - Megemlékezés a Magyar Kultúra Napjáról osztálykeretben (magyartanárok) - Félévértékelő (munkaközösség tagjai) Február: - Bendegúz verseny iskolai fordulója (Sipőczné Baranyai Éva) Március: - Emlékműsor március 15-e tiszteletére - Bendegúz verseny megyei fordulója (Sipőczné Baranyai Éva) Április: -

Megemlékezés a költészet napjáról osztálykeretek között( magyartanárok) Házi versenyek Helyesírási verseny 5. 6. évfolyam (Sipőczné Baranyai Éva) Házi német tesztverseny 5. 6. évfolyam Az évfolyam legjobb olvasója 1-2. osztályok számára Az évfolyam legjobb helyesírója: 3-4. osztályok számára

Május: - Országos kompetenciamérés (munkaközösség tagjai) - Németországi diákok fogadása (Horváth-Szalai Zoltán) - Fordítóverseny (nyelvtanárok - Projektek, témahetek, modulok megvalósítása ( munkaközösség tagjai) - Jonatán olvasóverseny (Magyar Györgyné)

60

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

Június : - Tanévértékelés (munkaközösség tagjai) Ellenőrzési terv Október- december: - Óralátogatások Január: - A félév munkájának értékelése - A második félév előkészítése Február-március: - Óralátogatások Április- május: - Nádprojekt, a Világörökség és a Szabadon a szabadban című témahét programjainak ellenőrzése Június: - Érdemjegyek számának ellenőrzése A munkaterv a munkaközösség tagjaival történő megbeszélés és egyeztetés alapján készült

61

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

A FELSőBÜKI NAGY PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTőSZENTMIKLÓS SPORT-MűVÉSZETI MUNKAKÖZÖSSÉGÉNEK ÉVES MUNKATERVE (2010/2011.TANÉV)

Készítette:

……………………….. Pogátsa Józsefné tanár

Jóváhagyta:

……………………….. Szántó Zoltán igazgató

Fertőszentmiklós, 2011. 08.31.

Sport-művészeti munkaközösség Munkaközösség vezető: Pogátsa Józsefné

62

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

A sport-művészeti munkaközösség tagjai a testnevelést, rajzot, ének-zenét és tánc-és drámát tanító pedagógusok. Munkaközösség vezető: Pogátsa Józsefné A munkaközösség tagjai:

TANÍTOTT TANTÁRGY (SZAK)

NÉV Egyed Márta

történelem, ének-zene

Horváth Bernadett

biológia, földrajz, tánc és dráma

Horváth-Szalai Zoltán

testnevelés, német, orosz

Horváth-Szalainé Gróf Csilla

testnevelés, orosz

Pappné Horváth Mária

matematika, kémia, rajz

Pogátsa Józsefné

testnevelés, matematika

SPORT

Tantárgyi célkitűzéseink:

Fontos szempont a tanulók nyár utáni fizikai állapotának javítása, a megfelelő keringési és légző-rendszeri terhelés biztosítása. A felmérések elvégzése után nagy hangsúly kerül az állóképesség növelésére, a törzsizomzat és az általános erő fejlesztésére. Szeptemberben, októberben és november első felében a hosszú, a kitartó futások dominálnak. Alapvető célkitűzés az atlétika tantervi anyagának elsajátítása, különösen a helyes futótechnika, a távolugrás, kislabda hajítás gyakorlása. Az őszi és a téli időszakban nagy jelentőségű a különböző labdajátékok elemeinek tanulása, elsajátítása. Ebben is kiemelt szerepet kap a kézilabda, kosárlabda. Fontos a játékélmény mellett a közösségben, csapatkeretben végzett tevékenységek során a csapatszellem, egymás segítésének érvényesülése. A téli időszakban rendkívül lényeges a tornamozgások elsajátítása, oktatása, melynek igen sokoldalú képességfejlesztő és esztétikai hatása van. Előtérbe kerül a prevenció, hiszen egyre több tanuló szenved valamilyen deformitásban. A gyógytestnevelésben használt gyakorlatok, mozgások végzése folyamatosan szükséges. Az első félévben az általános és sokoldalú képességfejlesztés mellett központi szerepe van még az iskolai, körzeti szintű (továbbjutás esetén a megyei, és az országos Diákolimpia versenyeire) sportversenyekre való felkészülésnek, így a labdarúgás, az atlétika és a kézilabda sportágakban. Végezetül, fontos célkitűzésünk, a tanulók órai aktivitásának növelése, a mozgás iránti igény fejlesztése, az egészséges életmódra nevelés kihangsúlyozása, a gyengébb fizikai adottságú tanulók számára is sikerélményt nyújtó mozgásformák megismertetése. Kiemelt szerepet szánunk a gimnasztikának, valamint a gerinc helyes használatát, erősítését célzó tartásjavító tornának.

63

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

A mozgáskultúra fejlesztése mellet hangsúlyozott szerepet kap a tanulók higiénés szokásainak tudatosítása. Szokássá kell alakítani a rendszeres, örömet, sikereket adó mozgást. Központi mérések

(Folyamatos személyes kapcsolattartásra törekszünk az iskolaorvossal, valamint munkatársaival.) A testnevelés tantárgy keretén belül tanév elején és végén (az életkortól függően) a következő felméréseket végezzük el: - Cooper-teszt futás (12 perces futás) - Karhajlítás, nyújtás (fekvőtámaszban) - Tömött labdalökés ügyesebbik kézzel (2 - 3kg a korosztálytól függően) - Tömött labdadobás fej fölött hátra (2 - 3kg a korosztálytól függően) - Helyből távolugrás. - Felülés hanyattfekvésből - Törzsemelés hason fekvésből Iskolai (délutáni) sportprogramok, lehetőségek (a teljesség igénye nélkül) Szakkörök:

-

Atlétika Tömegsport Kézilabda Labdarúgás

5 – 8. osztályig (fiúk – lányok) 1 – 4. osztályig (fiúk – lányok) 5 – 8. osztályig (fiúk – lányok) 5 – 8. osztályig (fiúk)

Versenyek:

2011 szeptember

Kistérségi duatlon.

október

III. IV. kcs., fiú, lány

november

Teremlabdarúgás IV. kcs., fiú 2012 Játékos sportverseny. I. II. kcs.

január

Amatőr kézilabda. III. IV. kcs., fiú, lány Teremlabdarúgás IV. kcs., fiú

február március

Amatőr kézilabda. III. IV. kcs., fiú, lány Mezei futóbajnokság. I-IV. kcs., fiú, lány Labdarúgás. IV. kcs., fiú

április

Labdarúgás IV. kcs., fiú

május

Atlétika többpróba. I-IV. kcs., fiú, lány

64

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

Edző mérkőzések (meghívott csapatokkal a körzet iskoláiból) Szabadidős sporttevékenységek:

Szeptember: Október: November: December: Január: Február: Március: Április: Május: Június:

kerékpártúrák túra (Bakony, Balaton-felvidék) osztálybajnokságok Mikulás-kupa; korcsolyapálya látogatása (Sopron); korcsolyapálya látogatása (Sopron) síelés élményfürdők (Győr, Lutzmannsburg) látogatása házi mezei futóversenyek túra (Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység) atlétika több próba házi versenyek; városkerülő gyalogtúra, kerékpártúrák Alternatív életmódsportágak oktatása (görkorcsolya, gördeszka, roller) kenutúrák; úszásoktatás a petőházi strandon

MŰVÉSZETEK

Céljaink, feladataink: • • • • • • • • • • • •

Alapvető etikai normák közvetítése Kreativitás és problémamegoldó képesség fejlesztése Művészettörténeti ismeretek bővítése tantárgyi koncentrációra törekvéssel A gyermeki személyiség tiszteletben tartása és tartatása társaival Tolerancia, egymásra való odafigyelésre nevelés Kötelességtudat erősítése Tehetséggondozás Az esztétikus környezet iránti igény kialakítása Művészeti értékeink megismerése Nemzeti hagyományaink őrzése Hazaszeretetre nevelés, nemzeti jelképeink ismerete és megbecsülése Arra törekszünk, hogy a művészeti alkotás adta örömet megismertessük tanítványainkkal.

65

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

Tárgyi feltételek Tárgyi feltételeink jók. Az ének-zene, valamint a tánc és dráma órákat az osztálytermekben tartjuk, a rajz órák szaktanteremben folynak. A kulturális tevékenységek, ünnepélyek lebonyolítása az iskola aulájában történnek, mely e célokra kiválóan alkalmas. Versenyek • •

Szaktárgyi versenyek. Aktuális rajzpályázatokon veszünk részt a tanév folyamán az előző évihez hasonlóan

Munkaközösségi foglalkozások Augusztus:

•

Alakuló munkaközösségi értekezlet. o Az év feladatainak megtervezése, munkaterv összeállítása. Felelős: Pogátsa Józsefné

•

Szervezési és tanévkezdési feladatok. o A munkaterv elfogadása. Felelős: Pogátsa Józsefné

Szeptember:

•

Az október 6-i műsor előkészítése. o Dekoráció Felelős: Pappné Horváth Mária

Október:

•

Október 7. Felsőbüki Nagy Pál születésének évfordulója. o Dekoráció Felelős: Pappné Horváth Mária

•

Az október 23-i műsor előkészítése o Énekkar Felelős: Egyed Márta o Dekoráció Felelős: Pappné Horváth Mária

•

Tanárjelöltek felkészítése

•

Megyei Őszi Tárlat - kortárs művészek kiállításának megtekintése

December:

•

Karácsonyi műsor és játszóház előkészítése

66

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

Felelős: Horváth Bernadett Pogátsa Józsefné •

Karácsonyi koncert o Énekkar Felelős: Egyed Márta o Dekoráció Felelős: Pappné Horváth Mária

Január:

•

Farsangi előkészületek. o Dekoráció Felelős: Pappné Horváth Mária

•

Félévi értékelés Felelős: munkaközösség tagjai

Március:

•

Készülés a márc.15-i városi ünnepi műsorra. o Dekoráció Felelős: Pappné Horváth Mária

Április:

•

Hagyományőrzés – húsvéti szokások Felelős: Pappné Horváth Mária

•

Dalos-hegyi kórustalálkozó (Sopron) Felelős: Egyed Márta

Május:

•

Projektekben, témahetekben való részvétel.

•

Készülés a ballagásra. o Énekkar Felelős: Egyed Márta o Dekoráció Felelős: Pappné Horváth Mária

•

Tanév végi kiállítás a 8. osztályosok munkáiból. Felelős: Pappné Horváth Mária

Június:

•

Az éves munka értékelése.

67

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

•

2010/2011

Beszámolók. Felelős: munkaközösség tagjai

Időszaki kiállítások szervezése folyamatosan az év során.

68

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

AZ ISKOLAI SPORTKÖR SZAKMAI PROGRAMJA A 2010/2011. TANÉVRE

Készítette:

……………………….. Pogátsa Józsefné testnevelő tanár

Jóváhagyta:

……………………….. Szántó Zoltán igazgató

Fertőszentmiklós, 2011. 09. 22.

69

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

A sport a helyes életmód kialakításában, az egészségmegőrzésben, a betegségek megelőzésében betöltött fontos szerepén túl a társadalom számára megtakarítást is eredményez. Költséges gyógyításra lényegesen kisebb gyakorisággal van szükség megfelelően támogatott sport és jó színvonalon végzett betegségmegelőzés esetén. Az egészséges életmódra nevelés a család, az iskola és a társadalom együttes feladata. A társadalmi helyzettel és az életmódbeli változásokkal összefüggésben azonban a sportos életmód és az egészségmegőrzés területén egyre jobban elmozdultunk – vagy visszahúzódtunk – az iskola irányába. Ezzel az oktatásügy és az egészségügy feladatai is átstrukturálódtak. A gyermekek számára az iskolai, intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri és megismételhetetlen lehetősége. Az iskolasport legfőbb célja az ifjúság mind nagyobb hányadának vagy akár teljes körének lehetővé tenni a rendszeres testmozgást, a módszeres testgyakorlást. Így az iskolasport fontos feladata a másutt rendszeresen nem sportoló fiatalok bevonása, számukra vonzó, kellemes programok biztosítása. Ennek megvalósítása két szinten történik az intézményen belül: - a kötelező tanórai foglalkozásokkal, valamint - a mindennapi testedzés biztosításának kötelezettségével. Iskolánkban ezen elvek és a diákság érdeklődését figyelembe véve tesszük meg szakmai javaslatunkat a délutáni, nem kötelező sportfoglalkozások kialakítására. A 2011/2012. tanév sportköri programtervezete: ATLÉTIKA Megnevezés 5-8. évfolyam (fiúk, lányok)

Heti óraszám 2 óra

A foglalkozást tartja Horváth-Szalai Zoltán

TÖMEGSPORT Megnevezés

Heti óraszám

A foglalkozást tartja

1-4. évfolyam (fiúk, lányok)

2 óra

Pogátsa Józsefné

1-4. évfolyam (Petőházi Tagintézmény)

1 óra

Horváth Anikó

Megnevezés

KÉZILABDA Heti óraszám

A foglalkozást tartja

5-8. évfolyam (lányok)

2 óra

Horváth-Szalainé Gróf Csilla

5-8. évfolyam (fiúk)

2 óra

Horváth-Szalainé Gróf Csilla

LABDARÚGÁS Megnevezés 5-8. évfolyam (fiúk)

Heti óraszám 2 óra

A Felsőbüki Nagy Pál 70

A foglalkozást tartja Szántó Zoltán

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

Általános Iskola Fertőszentmiklós

PÁLYAORIENTÁCIÓT SEGÍT MUNKACSOPORT ÉVES MUNKATERVE (2011/2012.tanév)

Készítette:

……………………….. Horváth Lászlóné tanár, pályaválasztási felelő

Jóváhagyta:

……………………….. Szántó Zoltán igazgató

Fertőszentmiklós, 2011. 08. 31.

71

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

Pályaorientációt segítő munkacsoport Időszak

szeptember

október

november

december

január

Feladat

Felelős

Szülők tájékoztatása a középiskolai követelményrendszerről. Továbbtanulási tájékoztató könyvek megrendelése, kiosztása. Nyílt napok látogatása – középiskolai követelmények ismertetése a tanulókkal. Kapcsolattartás a Gyermekjóléti szolgálattal. Tájékozódás az interneten kiválasztott szakmák, foglalkozások körében. Tanulói hiányzások ellenőrzése. Kapcsolattartás a nevelési Tanácsadóval – problémamegoldó fórum, megbeszélés aktuális esetekben. Pályaválasztási kiállítás megtekintése.

február Kapcsolattartás a Védőnői Szolgálattal.

április

Kapcsolattartás a végzett diákokkal Közösségépítő programok szervezése Példakép – osztályfőnöki téma A továbbtanuló diákok jelentkezési helyeinek visszaigazolásai, a felvételi eredmények értékelése. A felvételt nem nyert tanulók segítése.

Kapcsolattartás a Gyermekjóléti szolgálattal – az éves munka értékelése.

72

Szülői értekezlet

Horváth Bernadett (gyermekvédelmi felelős)

Horváth Bernadett Zombóné Mihalicz Ágota fejlesztőpedagógus Locsmándiné Horváth Erzsébet (ig.h.) Horváth Lászlóné Magyar Györgyné (of.) P. Horváth Mária (of.) Magyar Györgyné (of.) P. Horváth Mária (of.)

Locsmándiné Horváth Erzsébet ig.h. Magyar Györgyné (of.) Pappné Horváth Mária (of.) Horváth Lászlóné (pályaválasztási felelős) Horváth Bernadett (gyermekvédelmi felelős)

május

június

Magyar Györgyné (of.) Pappné Horváth Mária (of.) Horváth Lászlóné

Magyar Györgyné (of.) Pappné Horváth Mária (of.) Horváth Lászlóné Locsmándiné Horváth Erzsébet Írásbeli felvételi jelentkezési lapok elküldése. Magyar Györgyné (of.) Központi felvételi vizsgára való egyéni felkészítés. Pappné Horváth Mária (of.) Továbbtanulási adatlapok kitöltése. A végzett diákok féléves középiskolai eredményeinek Horváth Lászlóné elemzése. (pályaválasztási felelős) Kapcsolattartás a Védőnői Szolgálattal Magyar Györgyné (of.) Hiányzások nyomon követése Pappné Horváth Mária (of.) Horváth Bernadett Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal (gyermekvédelmi felelős) (esetmegbeszélések) Pályaválasztási videofilm megtekintése/ Lemaradt tanulók segítése.

március

Megjegyzés

Locsmándiné Horváth Erzsébet (ig.h.) Horváth Lászlóné (pályaválasztási felelős) Zombóné Mihalicz Ágota (fejlesztőpedagógus)

Célok meghatározása, feladatok kijelölése. Kapcsolatfelvétel a környező középiskolákkal. Pályaorientációt előkészítő csoportbontások beindítása

Hotel Sopron

Orvosi vizsgálat

Szülői értekezlet