2012-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE

RÓZSAHEGYI KÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS DIÁKOTTHON GYOMAENDRİD – CSÁRDASZÁLLÁS – HUNYA

A 2011/2012-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE

GYOMAENDRİD 2012

RÓZSAHEGYI KÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS DIÁKOTTHON GYOMAENDRİD – CSÁRDASZÁLLÁS – HUNYA A 2011/12-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE

TARTALOM BEVEZETİ ....................................................................................................................................................... 3 1. GAZDÁLKODÁS .......................................................................................................................................... 3 1.1. FEJLESZTÉSI, FELÚJÍTÁSI MUNKÁK ...................................................................................................... 3 1.2. PÁLYÁZATOK ........................................................................................................................................ 3 1.3. ELLENİRZÉSEK..................................................................................................................................... 4 2. TANÜGYIGAZGATÁS ................................................................................................................................ 5 3. FELTÉTELEK ............................................................................................................................................... 6 3.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ........................................................................................................................ 6 3.1.1. Továbbképzések ............................................................................................................................. 7 3.1.2. Innováció ....................................................................................................................................... 7 3.2. TÁRGYI FELTÉTELEK ............................................................................................................................ 7 4. NEVELTSÉGI HELYZETKÉP ..................................................................................................................... 8 4.1. TANKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE ...................................................................................................... 8 4.2. MAGATARTÁS........................................................................................................................................ 9 4.3. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL, KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MÉRÉSEK ....................... 9 4.3.1. Szociometriai mérések ................................................................................................................... 9 4.3.2. Neveltségi, tudatossági szint mérése a 4. osztályokban ............................................................... 10 4.3.3. Neveltségi, tudatossági szint mérése a 8. osztályban ................................................................... 12 5. OKTATÁS, KÉPZÉS ................................................................................................................................... 17 5.1. SZORGALOM ÁTLAGOK ....................................................................................................................... 17 5.2. TANTÁRGYI ÁTLAGOK ........................................................................................................................ 17 5.2.1. Normál tagozat ............................................................................................................................. 17 5.2.2. Speciális tagozat........................................................................................................................... 20 5.3. BEISKOLÁZÁS ...................................................................................................................................... 21 5.4. TANTÁRGYI MÉRÉSEK......................................................................................................................... 21 5.5. EREDMÉNYEK...................................................................................................................................... 23 6. ÓVODAI NEVELÉS.................................................................................................................................... 26 6.1. AZ ÓVODA MŐKÖDÉSI FELTÉTELEI .................................................................................................... 26 6.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ...................................................................................................................... 27 6.3. TÁRGYI FELTÉTELEK .......................................................................................................................... 27 6.4. SZAKMAI MUNKÁRÓL.......................................................................................................................... 28 6.5. KAPCSOLATOK .................................................................................................................................... 28 6.6. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYAI, ÜNNEPEI, PROGRAMJAI .......................................................................... 29 7. SZOLGÁLTATÁS ....................................................................................................................................... 29 7.1. NAPKÖZI OTTHON, TANULÓSZOBA ..................................................................................................... 29 7.2. DIÁKOTTHON ...................................................................................................................................... 30 7.3. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK .................................................................................................. 31 7.4. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ TANULÓK ELLÁTÁSA ............................................................................. 32 7.5. INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS ................................................................................................................ 32 7.6. GYERMEKVÉDELEM ............................................................................................................................ 33 8. SZERVEZET ÉS VEZETÉS ........................................................................................................................ 34 9. KAPCSOLATRENDSZER, TÁRSADALMI ELISMERTSÉG .................................................................. 34

2


BEVEZETİ Az intézmény fenntartója 2005. július 1-jétıl Gyomaendrıd – Csárdaszállás - Hunya önkormányzatai által mőködtetett intézményfenntartó társulás. A 2011/12-es nevelési-oktatási évet új szervezeti formában, óvodai feladatellátással kibıvítve kezdtük. Telephelyek: Óvodai nevelés Gyomaendrıdön a Szabadság út 6. szám alatt, Csárdaszálláson a Kossuth u.23. szám alatt folyt. Alapfokú oktatás 1-8 évfolyam a központi épületben, speciális tagozat 1-8 évfolyam a Fı út 81/2. szám alatti épületben, és diákotthoni ellátás a Fı út 42. szám alatt folyt. Csárdaszálláson összevont alsó tagozat mőködött 16 tanulóval, 2 tanítóval. A felsı tagozatosok iskolabusszal jártak Gyomaendrıdre. Az iskolabusz szolgáltatás kényelmes és biztonságos, gyermekfelügyelıt biztosítottunk a járaton. Hunyáról 10 felsı tagozatos és 5 alsó tagozatos tanuló járt iskolánkba, közülük 1 fı kollégista. A hunyai tanulókat is iskolabusz szállította intézményünkbe. A szervezeti felépítés a jogszabályi elıírásoknak és a helyi adottságoknak, elvárásoknak megfelelı volt.

1. GAZDÁLKODÁS 1.1. FEJLESZTÉSI, FELÚJÍTÁSI MUNKÁK Az elmúlt tanévben nem végeztünk az intézmény épületeiben fejlesztési és felújítási munkálatokat, a nyári szünetben a technikai dolgozók elvégezték a tisztasági meszeléseket, és a nagytakarítási munkákat. Az épületek állagmegóvása folyamatos karbantartást igényel, amelynek anyagi fedezetét minden évben biztosítani szükséges. 1.2. PÁLYÁZATOK Az Új Széchenyi terv keretei között kiírt TÁMOP – 3.1.7-11/2 jelő „Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” címő projekt nyerteseként 6 000 000 Ft támogatást ítélt meg az intézmény számára az Európai Szociális Alap. A megvalósítás ideje: 2012. május 2. -2013. január 3. Támogatott tevékenységek: - szakmai továbbképzések, amelyek felkészítik az intézményt a referencia intézményi szerepre - informatikai eszközök beszerzése - adminisztrációs eszközök beszerzése - tanácsadói szolgáltatás igénybe vétele A referencia- intézmény egyedi, más intézmények számára is példaértékő, mőködésében koherens, befogadó, gyermekközpontú, szervezeti innovációval rendelkezı és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes közoktatási intézmény. A referencia-intézmények a közoktatás

3


fejlesztésének minısített bázisai lesznek. - A Wekerle Sándor Alapkezelı támogatásával vehettek részt tanulóink az Útravaló ösztöndíj programban, amelynek keretében felkészültek a középiskolai tanulmányokra. A támogatás összege 252 000 Ft. - A Victoria a Gyermekekért alapítvány 1000 000 Ft-ot adományozott a speciális tagozat tanulói részére játékok vásárlására. A támogatást pályázat útján lehetett elnyerni. - Az Önkormányzat 520 ezer Ft-tal támogatta az egyesület tevékenységét, amelybıl az atlétika sportágban az edzıi díjazást, és az utazási költségeket fedeztük. - Támogatást kaptunk városunk önkormányzatától a lengyel testvériskola diákjainak csereüdültetéséhez. A támogatás összege 135 000 Ft. - A Nemzeti Tehetség Program megvalósításának céljából az Oktatásért Közalapítvány pályázatot írt ki tehetséggondozó programok megvalósítására. Iskolánk sikeresen pályázott tehetségmőhelyek létrehozására, amelyeknek a folytatására Wekerle Sándor Alapkezelıhöz lehetett pályázni. Az alábbi programokat valósítottuk meg nyertes pályázataink segítségével Pályázat címe, kódszáma NTP-RITP-11-0033 NTP-FÉT-11-0011

Tehetségmőhely neve Velem-veled Más-kép, kicsit másképp

Támogatás összege 900 000 Ft 800 000 Ft

A „Velem, veled” programban elsısorban azok a roma gyerekek vehetnek részt, akik korábbi tehetségmőhelyek munkájában is jelen voltak. A tehetséggondozó programban a gyerekek tovább ismerkedhetnek a roma kultúra jellegzetes elemeivel, a cigányság jellegzetes színvilágával, batikolással, ékszerekkel, gyöngyszövéssel, gyöngyfőzéssel; kirándulnak Jakabszállásra, elıadás-ki mit tud napon vesznek részt, ahol játékok, papírsárkány készítés, kiállítás, bemutató várja ıket. A „Más-kép, kicsit másképp” program célja a tehetségígéretek vizuális kompetenciájának fejlesztése. Várható eredménye az lehet, hogy a résztvevık térlátása, formaérzékelése, színlátása, alkotásai, technikái gazdagodnak, esztétikai érzékenységük, nyitottságuk, igényességük, fantáziájuk fejlıdik, ez által a tehetségük is kibontakozik. A programban kézmőves foglalkozások (batikolás, kötözés, viaszolás, rongybaba, zúgattyú, fotómontázsok, papírsárkány készítés és nemezelés), kirándulás (Szarvas, (Anna-liget, Arborétum), fotózás és a jakabszállási, kecskeméti kirándulás szerepel. A pályázati programok vezetıje Szentpéteriné Uhrin Ildikó. 1.3. ELLENİRZÉSEK -

A Körös-szögi Kistérségi Többcélú Társulás belsı ellenıre 2011 júliusában vizsgálta a társulási normatívák felhasználását a 2009-2010 idıszakra vonatkozóan, 2012 januárjában pedig a normatív állami hozzájárulások és kötött felhasználású normatív támogatások 2011. évi igénybevételének dokumentáltságát, valódiságát és meglapozottságát. A vizsgálat a felsorolt ellenırzési területeket rendben találta.

-

A Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve utóellenırzést tartott 2011 11. hó 20-án a diákotthon és a speciális tagozat épületében. Az ellenırzés során mindent rendben találtak.

-

A Békés Megyei Kormányhivatal Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága 2011. 09. 20-án ellenırzést végzett a tálalókonyhán, az ellenır nem tárt fel hiányosságot.

Az intézmény zavartalan mőködése biztosított volt, de fejlesztésekre, eszközbeszerzésekre csak pályázati forrásokat tudtunk felhasználni.

felújításokra,

Az utóbbi idıben azonban pályázati forráshoz is egyre nehezebben jutnak az intézmények, így a

4


feladat ellátása egyre nagyobb terhet ró a fenntartó önkormányzatokra.

2. TANÜGYIGAZGATÁS A tanulói létszám az elızı tanévhez képest 10 fıvel nıtt. Az elsı évfolyamon két osztályt indítottunk. A tanulói összetételt az alábbi táblázat szemlélteti. Tanulói létszámadatok Létszám

Napközis

Diákotthonos

BTM*

SNI*

HHH*

Alsó tagozat

180

170

6

34

16

42

Felsı tagozat

192

89

10

29

19

49

Speciális tagozat

23

16

5

0

23

7

Gyomaendrıd összesen

395

275

21

63

58

98

Csárdaszállás

16

16

0

5

Intézmény

411

291

21

68

5 58

103

* BTM = beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdı * SNI = sajátos nevelési igényő * HHH = halmozottan hátrányos helyzető Változások a létszámban Távozott 2011. június – 2011. szeptember

Érkezett: 2011. június-2011. szeptember

Elköltözött

9

Ide költöztek

4

Másik, helyi iskolába

1

Másik, helyi iskolából

15

10

19

Távozott a tanév folyamán

Érkezett a tanév folyamán

Elköltözött

5

Ideköltözött

0

Másik, helyi iskolába

0

Másik, helyi iskolából

6

5 Távozott

6

15

Érkezett

25

A nyár folyamán és tanév közben kiiratkozott 15 tanuló, beiratkozott 25 tanuló. Ez az átlagosnál nagyobb mozgásnak számít, ami a társadalomban végbemenı változásokat tükrözi, és elsısorban a lakóhely változtatások magas számát mutatja, de nagy számban iratkoztak be iskolánkba hunyai tanulók is. Egy családban átmeneti nevelésbe vették a gyerekeket (3 tanuló). Iskolánkban magas az aránya a sajátos nevelési igényő, a beilleszkedési és magatartási zavarral küzdı, valamint a halmozottan hátrányos helyzető tanulóknak. Közülük a halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma jelentısen, 14 fıvel emelkedett az elmúlt évihez képest. Ez a feladatellátás sajátosságaiból (diákotthon, speciális tagozat), és a beiskolázási körzet jellemzıibıl adódik.

5


Az iskola speciális adottsága az is, hogy sok tanuló utazik busszal, ami mindenképp szükségessé teszi a napközi, vagy a tanulószoba igénybevételét (Buszjárat csak délután 3 óra után van.). Tanulócsoportok Gyomaendrıd

Csárdaszállás

Összesen

Normál tagozat

18

1

19

Speciális tagozat

2

0

2

Napközis csoport

14

1

15

Diákotthoni csoport

2

0

2

Összesen

36

2

38

A tanulócsoportok száma 21. Átlaglétszáma 20 tanuló/osztály. Az osztálylétszámok egyenlıtlen elosztásúak. Az átlagot jelentısen torzítja a speciális tagozat és a csárdaszállási tagintézmény alacsony létszáma.

3. FELTÉTELEK 3.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Gyomaendrıd

Csárdaszállás

Összesen

Pedagógus álláshely

41

2

43

Óvodapedagógus

2

1

3

Pedagógiai munkát segítı alkalmazott

4 fı gyermekfelügyelı, 1fı dajka, 1fı oktatás technikus

0

6

Gazdasági, adminisztrációs munkatárs

4

0

4

Konyhai alkalmazott

3

0

3

Karbantartó

3

0

3

Takarító

7

0

7

Összesen

66

3

69

Óraadók Testnevelés:

Kéri Roland 5 óra

Néptánc:

Weigert László 9 óra,

Nevelési tanácsadó: 8 fejlesztı óra, 7 logopédiai óra Az intézmény 69 fıvel kezdte el a tanévet, és annyival is fejeztük be. Minden engedélyezett pedagógus álláshelyet betöltöttünk. Az alkalmazottak a munkakörüknek megfelelı végzettséggel rendelkeznek, az intézmény szakos ellátottsága 100 %-os. A tanév során történt személyi változások: Félévkor közös megegyezéssel távozott egy angol tanár és egy tanító. Az angol tanár óráit óraadóval, a tanítót pedig belsı átcsoportosítással oldottuk meg.

6


3.1.1. Továbbképzések A továbbképzések szervezésénél a Továbbképzési program megvalósítását tartjuk szem elıtt, illetve adódnak nem tervezett lehetıségek is, amelyeket igyekszünk kihasználni. Központi támogatásból, illetve pályázati forrásból az alábbi továbbképzések valósultak meg: A továbbképzés megnevezése (idıtartam)

A résztvevık száma

Infó-kommunikációs technológia alkalmazása az oktatásban (30 óra). 2011. szeptember

15 fı

Agykontroll tanfolyam (30 óra) 2011. szeptember Népi játszóház vezetı (1 év) 2011-12.

4 fı

2 fı

TÁMOP 3.1.7 képzések 2012. május-június Felkészítés a mentorálás mesterségére (30 óra)

6 fı

PR- tevékenység és célirányos kommunikáció (15 óra)

3 fı

Felkészítés felsıoktatási gyakorlóhelyként való mőködésre (8óra)

2 fı

Gyakorlatvezetı mentorpedagógusok felkészítése (60 óra)

4 fı

Referencia- intézményi mőködés (15 óra)

5 fı

Hálózati együttmőködések, kapcsolatok (15 óra)

5 fı

Változásmenedzselés (30 óra)

3 fı

A TÁMOP 3.1.4. projekt fenntartása elıírja a tantestületi belsı képzéseket, amelyek során minden pedagógus bekapcsolódhat a kompetencia alapú oktatásba. Ezeket a belsı képzéseket, tapasztalatcseréket folyamatosan szerveztük a tanév során. 3.1.2. Innováció -

A tanév legnagyobb szakmai teljesítménye a referencia-intézményi pályázat megnyerése volt, amit egy minısítési eljárás elızött meg. Az intézmény mőködése, szakmai munkája még inkább átlátható lesz, a folyamatos fejlesztés ezután is kiemelt feladatunk marad. A TÁMOP 3.1.4 projekt keretében elindított innovációkat módosítottuk a tapasztalatok birtokában és újragondoltuk a pedagógiai folyamatba való beépítésüket. Fejlesztettük a nevelıtestület mérés-értékelési kultúráját. Szakértık bevonásával mőhelymunkát szerveztünk, amelyben a mérıeszközök készítése, az értékelés és az egyénre szabott fejlesztés voltak a központi témák. A tehetségmőhelyek beindításával a figyelem középpontjába került a tehetség felismerésével, azonosításával kapcsolatos mérésmetodika, ami intézményünk fejlesztendı területe volt.

3.2. TÁRGYI FELTÉTELEK Az intézmény tárgyi feltételei a korszerő nevelési – oktatási feladatellátást lehetıvé teszik. Az idei tanévben jelentıs fejlesztéseket hajtottunk végre különbözı pályázati források révén. Az infókommunikáció robbanásszerő fejlıdése az oktatási intézményekben is jelentıs változásokat kíván. A TIOP projektnek köszönhetıen 11 interaktív táblát lehet használni az intézményben. Teljes körő az internet elérhetıség az épületekben. Három teremben lehet csoportosan használni a

7


számítógépeket, további öt terem van felszerelve hordozható számítógépekkel és projektorokkal. Ennek a tanévnek kiemelt feladata volt, hogy megtanulják a pedagógusok az új eszközök célszerő használatát. A taneszközök tekintetében a hagyományos, kézzel fogható taneszközökre továbbra is nagy szükség van pl. fizikai, kémiai kísérletek, technika, biológia stb., de ezekre pályázatok híján nem jut forrás évek óta. Erre a jövıben kiemelt figyelmet kell fordítani.

4. NEVELTSÉGI HELYZETKÉP 4.1. TANKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE Tanulói hiányzások napokban Igazolt

Igazolatlan

Összesen

Nap/tanuló

Alsó tagozat

2009

5,5

2014,5

11.4

Felsı tagozat

2462

16,5

2478

13

Speciális tagozat

162

2

164

7

Gyomaendrıd összesen

4633

24

4657

12

Csárdaszállás

162

0

162

9,5

Intézmény összesen

4795

24

4819

11,8

Tanulói hiányzások alakulása az utóbbi hét évben 11,8

12 10,75

10,7 9,7

10 8,7

8,73

8,4

8 6 4 2 0 2005/2006

2007/2008

2009/2010

2011/2012

Igazolatlanul mulasztó tanulók száma Tanév

Napok száma

Alsó tagozat

Napok száma

Felsı tagozat

Napok száma

Speciális tagozat

2007/2008

48

13

84

14

106,8

6

2008/2009

7

3

100,2

30

90

4

2009/2010

7

5

55

28

35

5

2010/2011

2

2

37,6

17

9

4

2011/2012

5

2

16,5

11

2

2

Változás

+3.5

--

-21,1

-6

-7

-2

8


Az egy fıre esı hiányzás a korábbi évekhez képest nıtt. Az igazolatlan hiányzás az elızı évekhez képest jelentısen (az országos átlag alá) csökkent. Ez részben a jogszabályi szigorításnak köszönhetı. Nagyobb figyelmet fordítanak a családok a hiányzások igazolására. Az iskola 14 felszólítást, 10 feljelentést küldött, valamint együttmőködtünk a Térségi Humánsegítı Központtal és a gyámügyi hivatallal. Az intézkedések az esetek többségében eredményesek voltak, 4 tanuló estében pénzbírságra büntette a hatóság a gondviselıket. 4.2. MAGATARTÁS Magatartás osztályzatok és átlagok Példás

Jó

Változó

Rossz

2011/12

2010/11

2009/10

2008/09

2007/08

Alsó tagozat

92

60

24

1

4,37

4,42

4,47

4,26

4,12

Felsı tagozat

54

81

43

13

3,92

3,95

3,92

3,88

4,02

Speciális tagozat

2

13

8

0

3,74

3,75

3,54

3,40

3,44

148

154

75

14

4,11

4,15

4,14

4,01

4,02

5

8

4

0

4,25

4,06

4,3

4,29

4,08

153

164

76

14

4,12

4,14

4,15

4,02

4,01

Tagozat

Gyomaendrıd Csárdaszállás alsó Intézmény

A magatartás intézményi átlaga jó. Emelkedett a példás és a jó minısítést kapott tanulók száma, csökkent a változó és a rossz minısítés. Az iskolai átlag nagyon jó, néhány tanuló rossz magatartása azonban olyan erıs benyomást tesz a környezetükben lévıkre, hogy torzítja az összképet. Kirívó magatartási probléma esetén igénybe vettük a gyermekvédelmi felelıs, illetve a Térségi Humánsegítı Központ munkatársainak a segítségét. Nem okozott magatartási problémákat a tanév közben érkezett tanulók beilleszkedése (25 fı). A diákotthonban igénybe vettük a mentálhigiénés, a pszichológus és a drámapedagógus szakemberek segítségét. Fegyelmi tárgyalást hívtunk össze 4 tanuló magatartási problémái miatt. Két tanuló esetében eredményes volt, két tanulónál csak kevés javulást értünk el. 4.3. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL, KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MÉRÉSEK Az iskolákat szellemiségük (az iskola ethosza) különbözteti meg leginkább egymástól. A Rózsahegyi iskola szellemiségére jellemzı, hogy elıtérbe helyezi a nevelést, ezen belül pedig az érzelmi nevelést. Az iskola egészére jellemzı az érzelmi nevelés dominanciája, amely utat nyit a tanulók személyiségében az iskola számára legfontosabb alapértékek befogadására. A nevelési céljaink és eredményeink összevetését szolgálják a szociometriai mérések és a neveltségi, tudatossági szintmérések. Az eredmények meggyızıek a tekintetben, hogy az iskola szellemisége tükrözıdik a tanulók válaszaiban. 4.3.1. Szociometriai mérések A korábbi tanévekben pszichológust bíztunk meg az osztályok szociometriai mérésével. Ebben a tanévben a 4. osztályok mérését végeztettük el, amit az 5. osztályos osztályfınökök hasznosítottak az átmenet megkönnyítésére. A szociometriai mérések elvégzését fontosnak tartjuk, mert objektív elemzést kapunk az osztályközösség szerkezetérıl, ezért a késıbbiekben is szeretnénk folytatni a méréseket az iskola mérés-értékelési szakértıjének közremőködésével.

9


4.3.2. Neveltségi, tudatossági szint mérése a 4. osztályokban A felmérésben megkérdezzük tanulóinkat nemzeti jelképeinkrıl, bizonyos viselkedési normákról, tulajdonságokról, és szituációkról. Az alábbi kérdéseket tettük fel: 1. Sorold fel hazánk jelképeit! 2. Hogyan viselkedsz, amikor a Himnusz vagy a Szózat dallamát meghallod? 3. Az iskolai ünnepségeken a pedagógusok mindig rendre intik a gyerekeket. Mit gondolsz, miért kell fegyelmezetten viselkedni? 4. Egy iskola udvarára tavaly facsemetéket ültettek, hogy szép lombja kellemessé tegye az udvart. A kis fákat dróthálóval kerítették körbe, s felhívták a gyerekek figyelmét, hogy vigyázzanak rá. A dróthálók tönkre mentek, s a kis fákból is csak egy maradt életben. Szerinted miért pusztultak ki a facsemeték? Hogyan lehetett volna megmenteni ıket? Te mit teszel azért, hogy óvd, védd az iskolát és környezetét? 5. A következı tulajdonságokat válogasd két oszlopba aszerint, hogy jó, illetve rossz tulajdonságok-e! (ıszinte, segítıkész, jószívő, szerény, becsületes, vicces, barátkozó) sértıdékeny, zárkózott, önzı, hazudós, verekedıs, árulkodó, beképzelt, dicsekvı, makacs). Válaszd ki, és indokold, hogy számodra melyik a legszimpatikusabb és a legellenszenvesebb tulajdonság! 6. Szerinted mi számít rossz cselekedetnek az alábbiak közül az iskolai életben? Válaszaidat indokold! (lopás, késés, árulkodás, verekedés, csúfolkodás, köpködés, udvariatlanság, csúnya beszéd, felkészületlenség) 7. Mit tennél, ha - iratot találnál az utcán, - valakit baleset érne a játszótéren, - észrevennéd, hogy egy osztálytársad lopott, - egy társadat rendszeresen csúfolnák a többiek? 8. A kérdés egy konfliktushelyzet kapcsán arra irányult, hogy hogyan oldaná meg a tanuló a problémát. 9. Sorold fel, hogy tanítás után milyen iskolai, vagy iskolán kívüli foglalkozásokon veszel részt! A neveltségi szint mérését a 4. évfolyam 46 tanulója írta meg. •

Az 1. feladatban a nemzeti jelképek felsorolása minden elem (Szózat, Himnusz, címer, zászló) meghaladja a 90%-ot, ami a korábbi évek tendenciájának megfelelı. Elemenként 45 %-os eltérés mutatkozik, ami ilyen létszám esetében egyetlen helytelen választ is jelenthet. A legnagyobb eltérés a Szózat mintegy 30%-os emelkedése volt. A 4. a és b osztályokban a koronázási jelvényeket is felsorolták a tanulók(többnyire elemenként), bár nem tartozik a szorosan vett nemzeti jelképek közé.

•

Jelentısen nem változtak a magyarázatok arról, hogy mit tesznek a Himnusz és a Szózat dallamainak hallatán a gyermekek: nem beszélgetnek, nem mocorognak, a fiúk leveszik a sapkájukat, egyenesen (kihúzva, vigyázban) állnak, énekelnek, stb. A b osztályban 14-en írták, hogy kikapcsolják, illetve lehalkítják a telefont. Nem rágóznak heten, hárman fegyelmezetten, 2-en nem teszik a zsebükbe a kezüket, 1-1 gyerek pedig nem eszik, illetve szívére teszi a kezét.

•

Arról, hogy miért kell így viselkedni, a többség változatlanul a tisztelet megadásának valamilyen formáját fogalmazta meg (az ünnepet, az ünnepelteket, az elıadókat tiszteljük meg). Markánsan jelent meg az a vélemény, hogy ne zavarjuk azokat, akik felkészültek,

10


„Nekünk sem esne jól, ha mi fellépünk, s a többiek viháncolnának”.Kis mértékben jelen van a külsı kontroll is: más tanító néni látja, hogy rosszak vagyunk, azt hiszik, hogy rendetlen az osztály, anyukám megdicsér. A c-ben a leggyakoribb válasz az volt, hogy odafigyelünk, mert így illik, de elıfordult az is, hogy jó legyen a magatartásunk, szorgalmunk. •

A kisfák pusztulásának okai közül megjelent az idıjárás, illetve a meleg. Emellett a korábbi évek megszokott válaszai figyelhetık meg zömében: a nem locsolták, nem gondozták, nem vigyáztak rájuk, valamint a szándékos rongálást feltételezık: tépkedték, rugdosták, taposták, letörték, focival, labdával megrúgták stb. A megoldások között a leggyakoribb lehetıségként a nem tépkedjük, rugdossuk, tapossuk, stb. válaszok fordultak elı, drótháló megerısítését hatan javasolták, sıt valaki a kerítés beriasztását is! Többen a labdázás fától távolabbi területre tételét javasolták. Felmerült az is, hogy minden héten más osztály vigyázzon a fákra, gondozza ıket. Ajánlották azt is, hogy gondozzák, óvják, locsolják a fákat.

•

A harmadik idevonatkozó kérdés, az volt, hogy te mit teszel az iskolánk és környezetének védelmében. Természetesen a legtöbben azt írták, hogy nem szemetelnek, összeszedik a szemetet, rászólnak a szemetelıkre. Eltőntek a környezettudatos magatartásra vonatkozó válaszok: nem autóval, hanem biciklivel jövök iskolába, ugyanakkor egy tanuló írta, hogy nem permeteznek és nem mőtrágyáznak. Többen írtak az iskola berendezési tárgyainak, bútoroknak, játékoknak a megóvásáról, valamint, hogy vigyáznak a falra, nem rúgják a labdát a falra, sáros idıben nem labdáznak.

•

A jó és rossz tulajdonságok szétválogatásánál továbbra is nagy biztonsággal dolgoztak a gyerekek, bár a szerény, a zárkózott megítélése változatlanul okoz némi zavart. Valószínőleg a szavak jelentéstartalma nem világos a tanulók számára. A 4. a-ban 1 tanuló z viccest is negatív tartalommal ruházta fel.

•

A legszimpatikusabbak közé az ıszinte, a barátkozó, a vicces, a segítıkész, a jószívő, a becsületes. A legellenszenvesebbek összességében a hazudósak, a dicsekvık, és az önzık és, az árulkodósak alig maradtak el tılük. Visszaesett a verekedısök, illetve a beképzeltek rossz megítélése, róluk 3-3 tanuló gondolta, hogy ellenszenves tulajdonság.1-1 gyerek szerint a zárkózottság (nem lehet vele játszani, semmit sem lehet vele kezdeni) és a makacsság sem jó tulajdonság. A fogalmak értelmezése nem okozott gondot a gyerekeknek, ha másként nem ment, konkrét példával értelmezték (Kifordul a bokám és segít).

•

A korábbi évekhez hasonlóan nehézséget okozott az a feladat, ahol minden választandó állítás negatív tartalommal rendelkezett, s ezekbıl kellett aláhúzni azokat, amik az iskolai életben is rosszak. Többen (28 tanuló a 46-ból, 60%) mindegyiket aláhúzták, s azzal magyarázták, hogy ezek rossz tulajdonságok, rossz tettek, illetlenek, nekünk is rosszul esnének, ellenkezik a házirenddel. Visszaesett az erkölcsileg súlyosabbak (lopás, verekedés) kiemelt megítélése. Mindössze 2 tanuló tartotta súlyosnak a lopást (vagy legalábbis a többinél súlyosabbnak), a verekedést pedig senki. Egyre kevésbé érzik problémának a késést, felkészületlenséget.

•

A gyerekek 19% -a adná oda az elsı arra járó felnıttnek az iratokat, tavaly csak 1 ilyen volt. A tanulók 60%-a a rendırséghez fordulna az irat megtalálásával kapcsolatban, indokaik pedig azonosak a korábbi években tapasztaltakkal: mert ott kinyomoznák, megtalálnák a gazdáját, bízom a rendırökben. Tanulóink fele önmagában bízva körülnézne, s megkeresné azt, aki elhagyta.

•

A sebesült ellátásánál a döntı többség felnıtt segítséget kért (ugyanúgy, mint a korábbi években), ami a gyermeknek a felnıttekbe vetett bizalmát bizonyítja: „mert ık tudják, mit kell tenni, tudnak segíteni, hívják az orvost, mentıt” Kilencen bátran bekötöznék, hogy el ne vérezzen, ne fertızzön el. Mindössze két gyerek hívná fel a szülıket.

11


•

A lopás szemtanújaként is több választ jelöltek be, mondván, hogy ezek a legjobbak, leghelyesebbek. Továbbra is a tanító nénihez fordulnának a legtöbben (36) segítségért, mert ı elrendezné, elbeszélgetne vele, ı tudja, hogy mit kell tenni, megbüntetné. Az indok pedig az volt, hogy ne csúfolják, ne legyen baj belıle. Továbbra sem éltek azzal a válasz lehetıséggel, hogy megvernék és csúfolnák a rajta kapott gyereket. Nıtt azok száma, akik egy jó barátjukkal közösen keresnének megoldást erre a problémára.

•

Néhányan maguk próbálták volna meg lecsillapítani a hangoskodókat. A c osztályból egy kisgyermek vállalta, hogy ı maga is csúfolódna, mert így békén hagynák. Változatlanul a tanító nénitıl várják a legtöbben (32) a csúfolódás megállítását is, az elızıekben már említett okokból.

•

A kártyázáson összeveszı fiúk történetében néhányan agresszív végkifejletet fogalmaztak meg: „tovább verekedtek, eltört az orra, kiesett a foga” A válaszadók egy része egy felnıtt (tanár, anya, igazgató néni) beavatkozásában látta a megoldást. Többen számítottak társaikra, akik szétszednék ıket, alig néhányan ismernék el, hogy csaltak. Lehetséges megoldásnak legtöbben a kibékülést, megbeszélést, az újra játszást gondolták illetve, hogy nem csalt volna senki, vagy legalábbis bevallotta volna.

•

A 46 negyedikes tanulóból 72% vállalta fel, hogy elıfordult vele, hogy elveszítette a fejét. Az okok a korábbi évekbıl ismerısek: „összevesztem a testvéremmel, felidegesítettek, feldühítettek, csúfoltak”. Teljesen eltőnt a korábbi években megjelenı „nem emlékeszem” kategória.

•

Annál a kérdésnél, hogy kiabáltál-e az iskolában, az elızı évek tapasztalatainak megfelelıen alakultak a válaszok. 30 tanuló felvállalta, hogy elıfordult vele.

•

A különbözı délutáni foglalkozásokon való részvétel nem változott számottevıen. Teljesen eltőnt az atlétika, ugyanakkor megnıtt a kézilabdára járó gyerekek száma. Viszonylag kevés az olyan elfoglaltság, ami nem az iskola keretein belül folyik (társastánc, gitár, balett, kajak). Az a-ban és a c-ben legtöbben csak olyan foglalkozásra járnak, amit az iskola szervez, vagy legalább az iskola területén elérhetı (számítástechnika, énekkar, furulya, színjátszó). Már az elızı évben is megfigyelhetı volt, hogy néhányan annyira be vannak táblázva délután, hogy nem vágynak más elfoglaltságra. Az ilyem tanulók száma évrıl évre nı.

4.3.3. Neveltségi, tudatossági szint mérése a 8. osztályban A kérdések hasonló tematikájúak, mint a 4. osztályosoké, ami lehetıvé teszi az összehasonlítást a mostani negyedikesekével és saját 4 évvel ezelıtti válaszaikkal. Osztályfınöki felmérés a 8. osztályokban: 1. Írd le, melyek hazánk jelképei! 2. Sorold fel a magyar koronázási jelvényeket! 3. Mit ünneplünk március 15-én, augusztus 20-án, október 23-án? 4. Szerinted szükség van-e arra, hogy az iskolában megünnepeljék ezeket az ünnepeket? Válaszodat indokold! 5. Szerinted mennyire fontosak a következı dolgok a hazaszeretet kifejezésében? Ahhoz, hogy valaki napjainkban jó hazafi legyen, mennyire fontos, hogy - betartsa az ország törvényeit, - képes legyen meghalni Magyarországért, - részt vegyen a választásokon, - tudjon áldozatot hozni az országért, - szeresse a piros-fehér-zöld zászlót,

12


-

legyen meggyızıdve arról, hogy minden ember egyenlı, segítse a rászorulókat, tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait, legyen elkötelezett híve a demokráciának, ismerje és szeresse a magyar kultúrát?

6. Ha egy barátod vendégségbe jönne hozzátok, mit mutatnál meg neki Gyomaendrıd nevezetességeibıl? 7. Idézd fel és értelmezd iskolánk jelmondatát! 8. Húzz alá az alábbi tulajdonságok közül ötöt, amit a legfontosabbnak tartasz! (becsületesség, megbízhatóság, felelısségtudat, jóindulat, segítıkészség, magabiztosság, önállóság, bátorság, okosság) 9. Mutasd be az iskolát egy vidéki barátodnak! Azokra a dolgokra hívd fel a figyelmét, amiben iskolánk más, mint a többi! 10. Ha lehetıséged lenne rá, hogy teljesüljön három kívánságod, mit kérnél? Válaszodat indokold! 11. Mit tennél, ha - eltőnne a tollad, majd néhány óra múlva egy osztálytársadnál látnád meg, - valaki véletlenül fellökne az udvaron, - egy osztálytársad elkéri tıled a házi feladatodat, hogy lemásolja, - valaki hazugságokat terjesztene rólad, - az egyik szomszédos országból új osztálytársad érkezik, magyarul beszél, vagy szokásai, viselkedése, öltözködése kissé furcsa, a többiek gyakran cikizik, te mit tennél, - mindig a legújabb divat szerint öltözködsz, gyakran kihívó a ruházatod és emiatt többen megszólnak, az osztályfınököd is szóvá tenné? Változtatnál-e? Ha igen, miért? Ha nem, miért? 12. Mit tennél, ha a) Tanítás után visszamennél az iskolába és a takarító néni rád szólna, hogy ne járkáld össze a frissen mosott folyosót. b) Tanítási idıben iskolán kívüli foglalkozásra megyünk. Melyek azok a szabályok, amelyeket be kell tartanod? c) Várjátok az iskolabuszt, ami késik. Szerinted hogyan töltheted el helyesen a várakozási idıt? d) Szünetben az egyik társad betörte az ablakot. Te véletlenül láttad az esetet. Az osztálytársad azonban nem akarja bevallani. Mit teszel? e) Az egyik szomszédos országból új osztálytársad érkezik. Magyarul beszél, de szokásai, viselkedése, öltözködése kissé furcsa. A többiek gyakran cikizik. Te mit tennél? f) Mindig a legújabb divat szerint öltözködsz, gyakran kirívó a ruházatod, emiatt többen megszólnak, az osztályfınököd is szóvá teszi. Változtatnál-e? Ha igen, miért? Ha nem, miért? 13. Osztályozd az alábbi állításokat 1-tıl 5-ig! - az a fontos, hogy ki mennyit dolgozik és nem az, hogy miért, - az a jó közösségi tag, aki jól tanul, - csak az a fontos, hogy a mi osztályunk legyen az elsı mindenben, - a többség döntése mindenkor kötelezı rám nézve, - a legjobb az osztály elıtt elhallgatni a véleményemet, abból nem lehet semmi baj, - az osztályban mindenkit egyformán kell becsülni, - semmi értelme dekorálni a termet, úgysem érdekel senkit,

13


-

az a jó, ha az osztályban mindent ugyanazok szerveznek, ık már úgyis értenek hozzá, mindenki törıdjön a maga dolgával, a rendbontókkal addig nem kell szóba állni, amíg meg nem javulnak, az osztálynak joga van beleszólni abba, hogy kivel barátkozzak, az osztályfınöki órákon a megbeszélés és a vita csak üres idıtöltés, nem mindig igaz az, amit az osztályban sokan állítanak.

A neveltségi szintmérést a két osztály 45 tanulójából 40 írta meg. 1. Hazánk nemzeti jelképeinek felsorolása jelentıs csökkenést mutat. A címer esetében ez mintegy 40%-os visszaesést jelent a tavalyi évhez. A zászló felismerése mutatja a legkisebb csökkenést, a Himnusz és a Szózat pedig a legnagyobbat. A 8. b-ben 1 tanuló írta a Himnuszt, mint nemzeti jelképet, s egyetlen egy sem a Szózatot, annak ellenére, hogy, ha máshol nem is, minden iskolai ünnepségen találkoznak ezzel a tanulók. Úgy tőnik, ezeknek a hangsúlyozása, tudatosítása komoly megerısítést kíván a pedagógusoktól. Ugyanakkor olyan fogalmakat soroltak fel, amelyeket leginkább a hungarikum kategóriába lehetne sorolni: Duna, szürke marha, babgulyás, turulmadár, csodaszarvas, huszárok a koronázási jelvények, valamint a korona. 2. A koronázási jelképek esetében is megfigyelhetı a csökkenés, bár kisebb mértékben, mint a nemzeti jelképeknél. 3 .A lehetséges válaszok esetében nem fogadtam el a nemzeti ünnep kifejezést, csak az események konkrét megnevezését (1848/49-es forradalom és szabadságharc vagy államalapítás, esetleg kenyérszentelés, Szent István ünnepe, az 1956-os forradalom és szabadságharc). Továbbra is legismertebb nemzeti ünnepünk március 15., ezúttal azonban felzárkózott mellé az 1956-os forradalom is, amit a b osztályos tanulóik arányaiban többen (92%) válaszoltak meg, mit az a-sok. Augusztus huszadika ismertsége ezen az évfolyamon nıtt, a tanulók 64%-a kötötte ezt a napot Szent Istvánhoz, igaz volt, aki a koronázás idejét tette erre a napra 4. A válaszadók 85,3 %-a szerint fontosak az iskolai ünnepségek, indokaik részletezve megtalálhatók a táblázatok között. 5. A feladat célja a hazaszeretet, illetve az állampolgári kötelességekhez, jogokhoz való kapcsolat mérése volt. Az ország törvényeinek betartását 19 tanuló (47,5%) tartja nagyon fontosnak a korábbi 63%-hoz képest, míg 18-an (45%) fontosnak, az elızı év 37%-ával szemben. Ezek az adatok elsöprı többséget (92%) jelentenek. 1 tanuló úgy véli, hogy egyáltalán nem szükséges betartani a törvényeket, míg ketten nem tudják eldönteni. A 2. kérdés ebben a témában: képes lennél-e meghalni Magyarországért.7 tanuló már ennyi idısen is komoly felelısséget felételez magáról, s ezt nagyon fontosnak gondolja, 20 tartja fontosnak, míg 8 fı egyáltalán nem tartja szükségesek, 4- en nem tudták eldönteni, 1 tanuló pedig nem válaszolt erre. A választásokon való részvétel fontossága tovább csökkent tanulóink szemében. Két fı igen fontosnak, 17 fı fontosnak tartja, összességében a tanulók alig fele menne el szavazni. Ugyanakkor 15-en egyáltalán nem tartják ezt fontosnak, s 6-an pedig nem tudtak dönteni ebben a kérdésben. A nyolcadikosok zöme (80%) fontosnak tartja, hogy a hazájáért áldozatot hozzon. Nemzeti zászlónk tisztelete a gyermekek számára nagyon fontos. Az egyelıségrıl hasonlóan gondolkodnak tanulóink, mint a korábbi években. A rászorulóknak 32-en segítenének, 5-en nem, 3-an pedig nem tudtak dönteni. Hasonlóan vélekedtek a kisebbségek jogainak védelmérıl: 31tanuló szerint nagyon fontos, illetve fontos ennek biztosítása. A demokrácia szerepének megítélése már alacsonyabb mutatókat produkált 3 fı nagyon fontosnak, 17 fı fontosnak ítélte. Azonban 12 fı egyáltalán nem tartja fontosnak a demokrácia szükségességét, ami több mint 20%-os növekedést mutat. Nyolcan hezitáltak ebben a kérdésben. Továbbra is úgy gondolom, hogy a gyerekek egy része nincs tisztában a szó jelentésével. A magyar kultúra ismerete és szeretete ezúttal is jó eredményt ért el 6. Gyomaendrıd bemutatása során továbbra is a fürdı, a Tájház, a templomok és a liget vezet. Emellett említették még mindkét osztályban a Kner Nyomdát és a Múzeumot, a könyvtárat, Hısök terét és a Fıteret. Az iskolát az a osztályosok tartották fontosnak, a 8. b-ben a discot és a cigányvárost is 2-2 fı mutatná meg. Egy tanuló városuk jelentıs eseményei köré szervezte volna a

14


bemutatást: bogártalálkozó, sajt-és túró fesztivál, illetve egy gyerek Gyomaendrıd elınyeit ismertetné. A feladat megoldása elemeiben nem mutat változásokat a korábbi évekhez képest. 7. Iskolánk jelmondatát a korábbi évekhez viszonyítva többen idézték pontosan, csökkent azok száma, akik el sem kezdték. Akik értelmezték (40%), azok igen jól látták meg a jelmondat lényegét: „Együtt tegyetek mindent, s akkor az elérhetetlen is elérhetı lesz. Össze kell fogni és együtt végre hajtani a feladatokat”. 8.A tulajdonságok választásában nem történt jelentıs változás a korábbiakhoz képest, most is ugyanaz az 5-6 tulajdonságot választották a leggyakrabban, amit már évek óta. Eltérés a tulajdonságok sorrendjében mutatkozott, de változatlanul a becsületesség, megbízhatóság, segítıkészség. Felkerült a listára az önállóság, bátorság, csökkent a jelentısége a felelısségtudatnak és a jóindulatnak. A b osztályban pedig 5-en az okosságot preferálták. Nem került az elsık közé a humor és a tanulmányi eredmény. Az értelmezés a többség számára nem okozott gondot, bár néhányan nem magyarázták meg a kifejezéseket. 9. Az iskola bemutatása során örömmel tapasztaltam, hogy a tanárok kedvessége, megértése, odaadása szerepel leggyakrabban. Emellett a gyerekek többsége továbbra is azt tartja kiemelendınek, amit évek óta megszoktunk: sok rendezvényt, (Tátika, Ki mit tud, Rózsahegyi napok) a szép környezetet, sportpályát, tantermek barátságosságát, a dekorációt. Új elemként jelentek meg a tablók (7). 10. A 8. a-ban 3 tanuló nem adott választ erre a kérdésre, illetve 2 titoknak tekintette a kívánságait. A válaszolók között továbbra is sokan vágynak pénzre, anyagi jólétre, gazdagságra, de néhányan azt is megfogalmazták, hogy ne keljen többet hallanom, hogy erre nincs pénz, hogy megvehessem a családomnak, amire szüksége van. Volt, aki azt kívánta, hogy ne legyen szegénység, mert én most az vagyok. Természetesen többen szeretnék, ha családjuk, szüleik egészségesek, boldogok, gazdagok lennének. Néhányan világbékére vágynak, vagy arra, hogy ne legyen háború, s olyan is akadt, aki azt szeretné, hogy Magyarország újra nagy legyen, hogy Európa legerısebb országa legyen, s hogy az országnak legyen pénze. Van, aki az igaz szerelemre vár. A b osztályból többen jó munkahelyet szeretnének, illetve azt, hogy jó tanulók lehessenek, vagy, hogy megmutassák, hogy valamiben ık is jók. Eltőnt a tavalyi év választípusa, hogy többen szeretnének találkozni Vastag Csabával, kedvenc sztárjukkal, Cristiano Ronaldoval, stb. 11. Ebben a kérdéssorban különbözı magatartási, viselkedési szabályokra kérdeztünk rá. A felmérés szerint változatlanul elmondható, hogy tanulóink— legalábbis papíron — tisztában vannak a legelemibb szabályokkal. Az elveszett tollat a többség (32) továbbra is békés úton próbálja visszaszerezni, ugyanakkor a b osztályosok körében nıtt azok száma, akik behúznának a tollat elvevı társuknak (2 fı). Mindössze ketten voltak, akik nem a felsorolt alternatívákból választottak, de ezekben az esetekben sem volt agresszív válasz. A többség a lökdösést is a véletlen számlájára írta, viszont ismét emelkedést mutat azok száma, akik ezt visszaadnák. A gyerekek 45%-a nem adná át a feladatát, hogy társa lemásolja, mondván, hogy ı ne villogjon vele, ha én kínlódtam meg érte, s ha még hozzáadjuk azt a kettıt, aki azért nem adja oda, mert fél, hogy egyest kap, akkor az arány 50%. Ezúttal kisebbségben maradtak azok, akik odaadnák a leckét. A hazugság terjesztésében a többség, a tavalyinál jóval többen választották azt a lehetıséget, hogy se szó, se beszéd megtépnék a hazudozót. Az agresszió jelentısen nıtt, az elızı évekhez viszonyítva, bár jellemzıen a b-sek körében. A többiek maguk kívánják (békés eszközökkel) rendezni az ügyet, az osztályfınök segítségét mindössze 2 tanuló igényelné. 12. A gyerekeink döntı többsége udvariasan, és munkájukat tiszteletben tartva kerülné el a takarító nénikkel való konfliktust: elnézést kérne, nem mászkálná össze, megvárná, hogy felszáradna, illetve elmondaná, hogy mi az oka, amiért visszajött. 1-1tanuló semmit sem tenne, s az egyikük figyelmen kívül hagyná.

15


Az iskolán kívüli foglalkozások esetében változatlanul a nem rohangálnának, nem kiabálnak, betartanák a nevelı utasításait, szót fogadnak, nem hagyják el a csoportot, normálisan viselkednének válaszlehetıségek fordultak legtöbbször elı, bár ezt sajnos a gyakorlatban jóval kevesebbet tapasztaljuk. A busz kísérete is sokkal könnyebben menne, ha valóban olyan módon töltenék az idıt, ahogyan ezt leírták: beszélgetve, telefonozással, ülve, zenehallgatással, sıt néhányan tanulással, a lecke átnézésével. Az ablak betörés szemtanújaként a gyerekek zöme (14) különbözı feltételek mellett elmondaná az igazgatónak, a tanárnak, osztályfınöknek. Néhányan nem foglalkoznának vele, („Az ı dolga.”), nem tennének semmit. Viszonylag sokan igyekeznének rábeszélni a vétkest, hogy ı vallja be a tettét, vállalja a következményeket (10). Ketten pedig falaznának neki, bár az egyikük csak abban az esetben, ha jó barátja lenne az illetı. Többen megvédenék, kiállnának mellette, igyekeznének különféle érvekkel meggyızi csúfolódó osztálytársaikat, hogy nem helyes, amit tesznek az idegenbıl érkezett osztálytársukkal. Néhányan segítenék az új tanuló beilleszkedését, tanáccsal, beszélgetéssel. Mások nem piszkálnák, illetve attól tennék függıvé, hogy milyen a személyisége, vagy ı kötözködne-e. Hárman tanácstalanok, egy tanuló nem válaszolt, egy pedig cikizné. Jelentısen megváltozott a kihívó öltözködéssel kapcsolatban a nyolcadikosok véleménye. 29-en igen határozottan utasították el a szolidabb öltözködésre vonatkozó javaslatot. Néhányan nem tartották magukra vonatkozónak ezt a kérdést, mert nem öltözködnek kihívóan, vagy azért, mert fiúk. 13. Az utolsó kérdéskör a közösségi szellemre vonatkozott. A felmért tanulók 27%-a szerint a jó tanulók a közösség motorjai, 13-an (32,5%) azonban egyáltalán nem értenek ezzel egyet. A tanulók jó része véli úgy, hogy nem mindig az ı osztályának kell elsınek lenni. Nem változott lényegesen a megítélése, annak az állításnak, hogy kötelezınek tartja-e a többségi határozatot magára nézve. 10% titkolózna az osztály elıtt, s 10% kevésbé, ugyan, de szintén nem szívesen nyílna meg a társai elıtt, 17-en nem fogadják el ezt. Az osztályban mindenkit egyformán kell becsülni. 23 tanuló teljesen igaznak tartja ezt, 3-an egyáltalán nem így látják. A termet dekorálni 20 fı szerint egyáltalán nem szükséges. A 3 tanuló fogadja el teljes mértékben, hogy az a jó, ha mindent ugyanazok szerveznek meg, ugyanakkor 15-en ezt egyáltalán nem így érzik. A közösségi szemléletnek ellentmond, hogy 28-an úgy vélik, mindenki törıdjön a maga dolgával. A tanulók véleménye szerint nem célszerő a rendbontókat azzal késztetni a megjavulásra, hogy nem állunk velük szóba, csak 3-an értenek ezzel egyet teljesen, míg 8-an egyáltalán nem. Továbbra is határozottan elutasítják, hogy az osztály beleszóljon abba, hogy kivel barátkozzanak. 5 tanuló gondolja úgy, hogy az osztályfınöki órák vitái feleslegesek, de 14-en ezzel egyáltalán nem értenek egyet. 2 tanuló nem fogadja el azt, hogy nem mindig igaz az, amit sokan állítanak, s 15gyerek fogadja el ezt az állítást maradéktalanul. A felmérést a szociális kompetenciát fejlesztı munkaközösség végezte, az elemzést Vaszkóné Dinya Erzsébet, munkaközösség vezetı készítette.

16


5. OKTATÁS, KÉPZÉS 5.1. SZORGALOM ÁTLAGOK Tagozat

Példás

Jó

2011/12

2010/11

Alsó tagozat

84

63

27

3

4,29

4,26

4,39

4,23

4,06

Felsı tagozat

32

61

61

37

3,46

3,51

3,45

3,37

3,52

Speciális tagozat

2

15

6

0

3,83

3,8

3,33

3,23

3,26

Gyomaendrıd

118

139

94

41

3,86

3,86

3,86

3,74

3,73

6

9

1

0

4,31

3,88

3,86

4,21

4,31

124

148

95

40

3,87

3,86

3,86

3,75

3,74

Csárdaszállás alsó Intézmény összesen

Változó Hanyag

2009/10 2008/09

2007/08

A szorgalom átlagok nem változtak számottevıen az utóbbi öt évben. A tagozatok közötti eltérés is stagnál. A szorgalommal összhangban vannak a tanulmányi eredmények. 5.2. TANTÁRGYI ÁTLAGOK 5.2.1. Normál tagozat 1. évfolyam Kiválóan

Jól

Megfelelıen

Felzárkóztatásra szorul

Tantárgy teljesített Magyar

5

21

14

3

Matematika

5

23

12

3

Természetismeret

7

32

3

3

Technika

6

24

15

0

Rajz

6

25

14

0

Ének

7

23

15

0

Testnevelés

5

24

16

0

Az elsı osztályosok szöveges értékelést kapnak a fenti táblázat szerint. Az alapkészségek mérését DIFER módszerrel végzik a fejlesztı pedagógusok, a korrekcióban részt vesznek a nevelési tanácsadó szakemberei is (logopédus, pszichológus). Három tanuló nem tudta teljesíteni a minimum szintet, ezért évet ismételnek, a döntést a szülık is támogatják. 2-4. évfolyam A 2-4. évfolyamon osztályozással értékelünk, de magatartásból és szorgalomból szöveges értékelést is kapnak a tanulók. Az alábbi táblázat a tantárgyi átlagokat mutatja osztályonkénti bontásban. Intézményi szinten a korábbi évekhez viszonyítva nincs számottevı változás.

17

RÓZSAHEGYI KÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS DIÁKOTTHON GYOMAENDRİD – CSÁRDASZÁLLÁS – HUNYA A 2011/12-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE 2. a

2. b

3. a

3. b

3. c

4. a

4. b

4. c

Együtt

Magyar nyelv és irodalom

3,93

4,13

-

-

-

-

-

-

Magyar nyelvtan

-

-

3,79

3,88

4,18

3,73

4,35

2,38

3,81

Magyar irodalom

-

-

3,79

4,06

4,41

3,73

4,60

3,08

4,03

Angol

-

-

-

-

-

4,07

4,70

3,07

4,04

Matematika

3,93

3,88

3,64

3,81

4, 09

3,73

4,35

3,00

3,86

Környezet

4,53

4,25

4,36

4,38

4, 05

3,87

4,80

2,57

4,06

Informatika

-

-

-

-

-

5,00

5,00

5,00

5,00

Technika

4,87

4,75

4,79

5,00

4,86

4,47

5,00

4,57

4,80

Rajz

4,87

4,56

4,71

4,94

4,73

4,47

4,85

4,50

4,71

Ének

4,87

4,63

4,93

4,5

4,82

4,53

4,95

3,79

4,62

Testnevelés

4,87

4,69

4,86

4,88

5,00

4,80

4,70

4,08

4,57

4,03

Az alsó-felsı tagozat közötti átmenet mutatói láthatók az alábbi táblázatban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem okoz nehézséget a tanulóknak az ötödik osztály, tartják a negyedikben elért eredményeiket. 4. a

5. a

4. b

5. b

2010/2011

2011/12

2010/11

2011/12

Magyar nyelvtan

2,93

3,00

+0,07

3,83

3,60

-0,13

Magyar irodalom

2,87

3,14

+0,27

4,00

4,00

0

Angol

3,67

2,86

-0,81

4,65

4,12

-0,53

Matematika

3,00

3,14

+0,14

3,92

3,96

+0,04

Környezet

2,73

Tantárgy

Természetismeret

Változás

4,17

-0,09

2,64

3,76

Változás

-0,41

Informatika

4,73

4,36

-0,37

4,67

4,32

-0,35

Technika

4,33

4,29

-0,04

5,00

4,68

-0,32

Rajz

4,40

3,21

-0,19

4,79

4,32

-0,47

Ének

4,27

3,50

-0,77

4,67

4,24

-0,43

Testnevelés

4,47

4,64

+0,17

4,67

4,40

-0,27

Történelem

2,86

4,04

5-8. évfolyam Az alábbi táblázat mutatja az osztályok tantárgyankénti eredményeit, valamint a tantárgyak közötti különbségeket. Az is látható, hogy az 5-6. évfolyamon jobb eredményeket érnek el a tanulók, a jelentısebb változás a 7-8. évfolyamon a természetismeret szétválásával kezdıdik. 5. a

5. b

6. a

6. b

5-6.

7. a

7. b

8. a

8. b

7-8.

Átlag

Nyelvtan

3,00

3,60

2,44

3,96

3,38

2,68

3,81

3,24

2,67

3,17

3,27

Irodalom

3,14

4,00

2,74

4,18

3,64

2,36

3,74

3,28

2,63

3,07

3,33

Angol

2,86

4,12

3,00

3,86

3,60

2,71

3,55

3,34

2,69

2,89

3,34

Történelem

2,86

4,04

2,26

3,64

3,33

2,14

3,48

3,10

2,41

2,85

3,06

18

RÓZSAHEGYI KÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS DIÁKOTTHON GYOMAENDRİD – CSÁRDASZÁLLÁS – HUNYA A 2011/12-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE Földrajz

-

-

-

-

-

2,46

3,77

3,52

2,76

3,19

3,19

3,14

3,96

2,94

3,96

3,62

2,43

3,77

3,36

2,73

3,13

3,35

Fizika

-

-

-

-

-

2,18

3,52

3,10

2,29

2,85

2,85

Kémia

-

-

-

-

-

2,04

3,65

3,48

3,06

3,08

3,08

Biológia

-

-

-

-

-

2,57

4,03

3,72

3,12

3,41

3,41

Természetismeret

2,64

3,76

3,05

4,11

3,53

-

-

-

-

-

3,53

Technika

4,29

4,68

4,00

4,93

4,55

3,43

4,68

4,38

3,71

4,10

4,30

Rajz

3,21

4,32

3,21

4,46

3,94

3,11

4,16

3,79

3,35

3,65

3,78

Ének

3,50

4,24

2,95

4,07

3,78

2,43

3,61

3,38

2,71

3,09

3,40

Testnevelés

4,64

4,40

3,56

4,54

4,31

2,89

4,10

3,82

4,00

3,68

3,96

Informatika

4,36

4,32

3,53

4,39

4,17

3,32

4,10

4,10

3,35

3,77

3,95

Dráma

5,00

5,00

4,74

5,00

4,94

-

-

-

-

-

4,94

-

-

-

-

-

-

-

3,90

2,88

3,52

3,52

Matematika

Mozgókép

Az osztályzatok tantárgyankénti változásait mutatja az alábbi táblázat az utóbbi öt évre nézve.

Magyar nyelvtan Magyar irodalom Angol Német Matematika Történelem Fizika Kémia Természetismeret Földrajz Biológia Informatika Technika Rajz Ének Testnevelés Mozgókép Dráma

2007/08 3,12 3,34 3,59 3,42 3,12 2,94 2,99 3,19 3,12 3,11 3,42 3,55 4,36 4,2 4,26 3,83 4,12 4,66

2008/09 2,86 3,05 3,20 3,68 3,03 2,99 2,92 3,10 3,13 2,94 3,39 3,61 4,24 3,91 3,52 3,79 4,07 4,95

2009/10 3,09 3,21 3,38 3,67 3,05 3,03 2,75 3,04 3,25 3,01 3,60 3,74 4,22 4,13 3,54 3,53 3,50 4,79

2010/11 3,19 3,38 3,38 3,17 3,01 2,61 2,93 3,66 3,02 3,45 3,73 4,16 3,90 3,48 3,71 3,30 4,88

2011/12 3,27 3,33 3,34 3,35 3,06 2,85 3,08 3,53 3,19 3,41 3,95 4,30 3,78 3,40 3,96 3,52 4,94

Változás +0,08 -0,05 -0,04 +0,18 +0,05 +0,24 +0,15 -0,13 +0,17 -0,04 +0,22 +0,14 -0,12 -0,08 +0,25 +0,22 +0,06

A kitőnı tanulók számának változása Kitőnı tanulmányi eredmény

2009-2010

2010-2011

2011-2012

Alsó tagozat

Felsı tagozat

Együtt

Alsó tagozat

Felsı tagozat

Együtt

Alsó tagozat

Felsı tagozat

Együtt

Gyomaendrıd

41

11

52

37

16

53

38

11

49

Csárdaszállás

2

0

2

0

0

0

-

-

-

Összesen

43

11

54

37

16

53

38

11

49

19


A kitőnı tanulók esetében az alsó és a felsı tagozatos tanulók közötti arány eltolódott. Törekedni kell a reális arány megtartására. A bukás alakulása évfolyamonként, tantárgyanként Évfolyam

4.

5.

6.

7.

8.

Összesen

Magyar nyelv

4

1

1

1

1

8

Magyar irodalom

-

-

-

3

-

3

Angol

-

-

-

2

-

2

Történelem

-

1

3

3

2

9

Matematika

2

-

1

4

-

7

Környezet/Természetismeret

2

1

-

-

-

3

Fizika

-

-

-

1

2

3

Kémia

-

-

-

3

-

3

Természetismeret (sp)

-

-

-

-

2

2

Történelem (sp)

-

-

-

-

2

2

Sikertelenül teljesített 4-8.évfolyamon 17 tanuló, közülük évismétlésre bukott 3 fı, a többiek javító vizsgát tesznek. Ebben a tanévben nem volt olyan tanuló, akinek hiányzás miatt kellene osztályozó vizsgát tenni. A bukott tanulók közül 6 sajátos nevelési igényő, 3 halmozottan hátrányos helyzető és 4 integrált. A sajátos nevelési igényő tanulók túlreprezentáltak a sikertelenek között, ami további elemzést kíván. Még inkább egyénre szabottan, több segítséggel, esetleg az integrálás felülvizsgálatával tudunk az eredményeken javítani. Augusztus elejétıl megszervezzük a tanulók felkészítését a vizsgákra. Sajnos ezeknek a tanulóknak az adekvát ellátása még mindig nem megoldott a közoktatásban, így iskolánkban sem. 5.2.2. Speciális tagozat A speciális tagozaton szegregált oktatásszervezéssel, eltérı tantervvel folyik a nevelés-oktatás. Itt különösen egyénre szabott módszerekkel, eszközökkel tudnak haladni a pedagógusok, és elengedhetetlen a pedagógiai asszisztensek segítsége. A tanulók értékelése is speciális, az egyéni haladási ütemet tekinti mértékadónak. Két tanuló sikertelenül zárta az évet, javítóvizsgát tesznek. Tantárgy

2. o

3. o

4. o 5. o

6. o

7. o

8. o

2011/12

2010/11

Anyanyelv

4,0

3,5

3,0

2,0

3,5

2,8

2,8

2,93

3,05

Történelem

-

-

-

2,0

3,25

2,6

2,2

2,6

2,69

Matematika

4,0

3,5

2,5

3,0

3,0

2,4

3,0

2,8

2,90

Természetismeret

-

-

3,0

2,0

4,5

2,8

2,6

3,13

2,85

Életvitel

3,0

5,0

3,5

3,0

4,25

3,6

3,6

3,73

3,45

Mővészetek

4,0

5,0

4,0

4,0

4,5

4,0

4,0

4,13

4,06

Testnevelés

4,0

5,0

4,5

3,0

4,75

4,25

4,5

4,36

4,06

20


5.3. BEISKOLÁZÁS Helyben Osztály

Gimnázium

Vidéken

SzakközépSzakközépSzakiskola Szakiskola Gimnázium iskola iskola

Össz.

8. a

1

6

3

3

7

9

25

8. b

2

2

9

0

2

2

21

spec. tag.

0

0

0

0

0

5

1

3

8

12

3

9

16

47

13 %

35 %

52 %

11 %

32 %

57 %

Össz.:

23 tanuló:

45 %

28 tanuló:55 %

Elsı helyre vettek fel 43 tanulót, második helyre 3 tanulót és 1 tanulót a 3. helyre. Minden végzıs tanuló jelentkezett és felvételt nyert középiskolába. A tanulók beiskolázását az osztályfınökök, és az oktatási igazgatóhelyettes segíti. A folyamat novemberben kezdıdik az elsı tájékoztató szülıi értekezlettel, amelyen a helyi középiskolák képviselıi vesznek részt. Igény szerint helyben tart személyes tanácsadást a megyei fenntartású Tudásház pályaválasztási szakembere. Különösen fontos ez a sajátos nevelési igényő tanulók esetében. A továbbtanulással kapcsolatos információkat a szülık és tanulók rendelkezésére bocsátjuk. Nyílt napokra, rendezvényekre szülıi kérésre a tanulókat elengedjük. A választott középiskolák sokfélék. A vidéki iskolákat elsısorban azok választották, akik valamilyen speciális képzést kerestek. Pl. Mőszaki, mővészeti irányultsággal. Egyre kevesebben választják azokat az intézményeket, amelyeknek a kínálata megegyezik a helyi középiskolákéval. 5.4. TANTÁRGYI MÉRÉSEK A tantárgyi méréseket az éves terv szerint végeztük a tanév folyamán az alábbi táblázatban feltüntetett területeken. Az elsı osztályosokat gyógypedagógusok segítségével DIFER mérıeszközzel mérték a tanítók. Az eredményeket rögzítették, fejlesztési terveket készítettek és újabb mérésekkel nyomon követték a tanulók fejlıdését. Amennyiben szükségesnek látták, további vizsgálatot kértek a nevelési tanácsadótól. A tanulás tanítása projekt keretében kerül sor a tanulási motiváció, stratégia és stílus bemeneti, majd nyomon követı és kimeneti mérésére. Ezeket az eredményeket felhasználjuk a csoportok kialakítására és a tanulók képességeinek alaposabb megismerésére. A tantárgyi méréseket a munkaközösségek végzik az igazgatóhelyettes irányításával. Az elemzések, értékelések a nevelıtestület elé kerülnek, további feladataink alapjául szolgálnak A mérési eredményekrıl összefoglalóan elmondható, hogy évfolyam szinten nincs számottevı különbség az elızı évekhez képest. Jelentıs különbség mutatkozik viszont néhány évfolyamon az osztályok között. Ez bizonyos mértékig magyarázható az osztályok eltérı összetételével, de minden lehetıséget meg kell ragadnunk a különbségek csökkentésére. Az országos kompetencia mérés eredményei az iskola adottságainak megfelelıek, városi szinten is versenyképesek. Mérési-értékelési szakértı kollégánk irányításával végezzük az iskolai szintő és az országos mérések elemzéseit egyaránt. A mérések elemzését és részletezı eredményeit a minıségirányítási csoport beszámolója tartalmazza, amely jelen beszámoló mellékletét képezi.

21


Alsó tagozaton végzett mérések Cél

Tartalom

Elemi készségek fejlettségének vizsgálata

DIFER

Szociális háttér feltérképezése

Tanulók körülményei

Képesség- és tudásszint mérés

Beszédértés, íráskoordináció Olvasás-szövegértés

Célcsoport

Ideje

Megvalósítók

December végéig

Gyógypedagógusok, tanítók

November végéig

Osztályfınökök

1. évfolyam

2. évfolyam 3. évfolyam

Április, május Gyógypedagógusok, tanítók

Szociális kompetenciák feltérképezése

Szociometria

Neveltségi, tudatossági szint mérése

Önismeret, viselkedéskultúra

Fizikai állóképesség felmérése

Fizikai állapot

1-4 évfolyamokon

Szeptember, május

Testnevelést tanítók

Alapkészségek (országos mérés)

Olvasás-szövegértés Matematikai eszköztudás

4. évfolyam

Május végén

Oktatási Hivatal

Megvalósítók

4. évfolyam Február, március

Felsı tagozaton végzett mérések Cél

Tartalom

Célcsoport

Ideje

Tudásszint mérés

Beszédértés, íráskoordináció Olvasás-szövegértés Matematikai eszköztudás

5. évfolyam

Szeptember

Tanulási motiváció, stratégia

Tanulási motiváció, stílus

5. évfolyam

Digitális kompetencia mérése

Eszközhasználat, kommunikáció

Szociális kompetenciák feltérképezése

Képességmérés


Május

Munkaközösségek, szaktanárok

Szeptember

Tanítók osztályfınökök

6. évfolyam

Május

Informatikát tanítók

Szociometria

7. évfolyam

November végéig

Osztályfınökök

Neveltségi, tudatossági szint mérése

Önismeret, viselkedéskultúra, etikai problémák

8. évfolyam

December

Szoc. komp. munkaköz. vez.

Idegen nyelvi kompetencia mérése

Kommunikáció és íráskészség

8. évfolyam

Január végéig

Idegen nyelvet tanítók

Tanulás tanításának beválás vizsgálata

Tanulási módszerek, hatékonyság, tanulási motiváció, stratégia, stílus


Szeptember Február

Osztályfınökök

22

RÓZSAHEGYI KÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS DIÁKOTTHON GYOMAENDRİD – CSÁRDASZÁLLÁS – HUNYA A 2011/12-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE Fizikai állóképesség felmérése

Fizikai állapot

5-8. évfolyamokon

Szeptember, május

Testnevelést tanítók

Alapkészségek (országos mérés)

Olvasás-szövegértés Matematikai eszköztudás


Május végén

Oktatási Hivatal

5.5. EREDMÉNYEK Az elızı évekhez hasonlóan most is sok színes délutáni programból választhattak tanulóink a szabadidı hasznos eltöltése érdekében. A tehetségek kibontakoztatására illetve a képességek fejlesztésére nagyszerő lehetıséget biztosítanak a kézmőves foglalkozások, a különbözı sportolási lehetıségek, az énekkar, irodalomszakkör, a táncórák, a tantárgyi szakkörök és felzárkóztató foglalkozások. Ebben a tanévben is sok versenyen vettek részt tanulóink és közülük többen értek el szép eredményeket. Ezek közül soroljuk fel a legjobbakat az alábbiakban. Iskolai, városi és körzeti kitüntetettek -

Szent Imre emlékérmet kapott Kurilla Zoltán 7. b osztályos tanuló

-

Gergely Diák – díjat kaptak Bíró Adrienn, Forgács Genovéva, Korsós Vivien 8. a osztályos tanuló

-

A város ” Jó tanuló, jó sportoló „díját kapta második korcsoportban Botos Pongrác 6. b osztályos tanuló.

-

Az „Iskola legeredményesebb végzıs sportolója” lett ebben a tanévben Szabó László 8. az osztályos tanuló.

-

A körzet legjobb sportolói lettek Dudás Réka és Papp Károly 7. a osztályos tanulók

Versenyeredmények Verseny megnevezése

Indulók száma

Aranyfonál Városi Mesemondó Verseny – Határ Gyızı Városi Könyvtár

49 fı

Városi Versmondó Verseny – Határ Gyızı Városi Könyvtár

40 fı

Kistérségi Versmondó Verseny – Határ Gyızı Városi Könyvtár

1 fı

„Szövegelı Levelezıs Verseny” – Határ Gyızı Városi Könyvtár

35 fı

Várostörténeti vetélkedı

36 fı

23

Díjazottak száma 1. hely – 2 fı 2. hely – 3 fı 3. hely – 7 fı 1. hely – 3 fı 2. hely – 4 fı tárgyjutalom- 5 fı tárgyjutalom 1. hely -2 fı 2. hely -1 fı 3. hely -1 fı Döntıbe jutott 2 fı 1. hely- 1 csapat 2. hely- 1 csapat 3. hely-1 csapat 1.hely -egyéni 1 fı

RÓZSAHEGYI KÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS DIÁKOTTHON GYOMAENDRİD – CSÁRDASZÁLLÁS – HUNYA A 2011/12-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE Bolyai Országos Magyar Levelezıs Verseny Apáczai Kiadó Népdaléneklı és Mesemondó Verseny Megyei forduló „Tiszán Innen Dunán Túl” Népdaléneklı Verseny I. Ének-zenei Komplex Mőveltségi Vetélkedı Kelet-Magyarországi Regionális döntıje Liszt Ferenc Regionális Mőveltségi Vetélkedı

6x4 fı 2 fı

elismerı oklevél – 1 fı

1 fı


1 csapat (5 fı)

7. hely sikeres „C” típusú alapfokú nyelvvizsga – 4 fı sikeres „A” típusú alapfokú nyelvvizsga – 3 fı

1 fı

Nyelvvizsga szóbeli

4 fı

Play and Win Országos Levelezıverseny 1. félév Play and Win Országos Levelezıverseny 2. félév Mesélj Európa – Országos Angol Nyelvi Vetélkedı elıdöntı


1 fı

Nyelvvizsga szóbeli + írásbeli

Mesélj Európa – Országos Angol Nyelvi Vetélkedı döntı London Bridge – Országos Tesztverseny Oxford Competition Országos Projectkészítı Verseny EngRead – Nemzetközi Angol Nyelvi Olvasóverseny Csatangoló – Országos Levelezıverseny Amerika Nap – Megyei Országismereti Csapatverseny „Az én Gyomaendrıdöm” Tak.szöv. fogalmazási versenye Zrinyi / Gordiusz Matematika Verseny megyei forduló Bólyai Matematika Csapatverseny megyei forduló Irodalmi megyei levelezı verseny

oklevél

13 fı

elismerı oklevelek – 13 fı

14 fı

elismerı oklevelek – 14 fı 2. hely – 1 csapat 4. hely – 1 csapat

3 csapat (15 fı) 1 csapat (5 fı)

2. hely – 1 csapat

7 fı

tárgyjutalom Megyei elsı 10-bıl országos döntıbe jutott

7 fı 3 fı

elıdöntıbe jutott – 2 fı

20 fı


1 csapat (3 fı)

2. hely – 1 csapat (3 fı)

19 fı

2. hely-2 fı

35 fı 44 tanuló (11csapat) 1

TIT által szervezett Megyei Történelem Verseny

fı

8 fı

Országos Történelmi Tanulmányi Verseny megyei forduló

5 fı

Nemzetközi matematika verseny

8 fı

6.hely – 1 fı 13. hely- 7- 8. évfolyam 24. hely – 1 csapat (4 fı) 4. évfolyam 9. hely döntıbe hívott 4 tanuló közül 1. hely – 1 fı 3. hely – 1 fı 7. hely – 1 fı 9. hely – 1 fı 11. hely – 1 fı 4. hely egyéni 1 fı 5. hely-egyéni 1 fı 4. hely 1 csapat

Darvas Tibor Városi Illusztrációs rajzverseny – Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda

80 fı

1. hely – 1 fı 2. hely – 2 fı 3. hely – 1 fı különdíjas -1 fı

Takarékszövetkezet Rajzpályázat – Endrıd és Vidéke Takarékszövetkezet

8 fı

1. hely – 2 fı

24


Varga Tamás Országos matematika verseny

10 fı

Körös -vidék Tehetséggondozó Alapítvány rajzversenye

5 fı

Közlekedés biztonsági rajzpályázat

1 fı

Országos Komplex Énekzene Mőveltségi Verseny Mozaik internetes verseny, szóbeli döntı történelem

2. hely – 2 fı 3. hely – 1fı 10. hely-1 fı 13. hely- 1fı 1. hely-1 fı 4. hely-1 fı területi 1. hely, megyei különdíj

1 csapat

regionális 6. hely

1 fı

országos 22. hely

Sporteredmények Dobogós helyezések -

Atlétika Országos szakosztályversenyeken 3 csapatezüstben 6 csapattag, 1 csapatbronzban 4 csapattag, 1 arany – 3 ezüst egyéni Országos minısítı versenyeken 8. a – 13 e – 13 b + 8 különdíj Regionális versenyeken – 14 a – 10 e – 10 b + 2 különdíj Megyei diákolimpiákon – 4 a – 4 e – 1 b Megyei szakosztályversenyeken - egyéniben 25 a – 24 e – 14 b + 4 különdíj - csapatban 8 a – 0 e – 1 b Körzeti diákolimpiákon - egyéniben 29 a – 29 e – 22 b - csapatban 4 a – 4 e – 8 b Legeredményesebb iskola cím: 3 körzeti verseny Összesen: 247 érem: 87 arany – 91 ezüst – 69 bronz + 14 különdíj

-

Úszás Országos diákolimpiákon 1 arany egyéni. Megyei diákolimpiákon 1 arany, 2 ezüst, 1 bronz egyéni. Körzeti diákolimpiákon 7 arany, 5 ezüst, 8 bronz egyéni. Legeredményesebb iskola cím 1 körzeti v. Összesen 9 arany – 7 ezüst – 9 bronz

-

Foci Diákolimpiák: II. korcsoport körzeti diákolimpia III. hely III. korcsoport körzeti diákolimpia II. hely IV. korcsoport körzeti diákolimpia II. hely Rózsahegyi Kupa: 3 korosztályban korosztályonként 8 csapat részvételével megrendezett labdarúgó rendezvény 2000-es korosztály II. hely 2002-es korosztály II. hely 2004-es korosztály I. hely Intézményi Bozsik Tornák:

25


I. korcsoport: I. hely, IV. hely 0. korcsoport: képviselte az országos Grassroods Fesztiválon Békés megyét

6. ÓVODAI NEVELÉS 2011.szeptember 1-jével a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola a gyomaendrıdi Napsugár Óvoda óvodai feladat ellátásával bıvült ki. A nevelési-oktatási intézményben a nevelı és oktató munkanevelési, illetve pedagógiai program szerint történt. 6.1. AZ ÓVODA MŐKÖDÉSI FELTÉTELEI Statisztikai adatok Gyomaendrıd

Csárdaszállás

Férıhelyek száma

30

25

Beíratottak száma

30

9

Tanköteles korú gyermekek száma

11

4

Elsı osztályba beíratva

8

3

Tanköteles korú, de a szülı kérésére óvodában maradó gyermekek száma

1

0

Visszamaradt

3

1

HHH-s gyermekek száma

19

5

Sajátos nevelési igényő gyermekek száma

1

1

BTM-es gyermekek száma

3

4

Gyomaendrıd

Csárdaszállás

1 vegyes csoport

1 vegyes csoport

Kiscsoportosok száma

10 fı

2

Középsı csoportosok száma

10 fı

3

Nagycsoportos gyermekek száma

8

4

Logopédiai foglalkozáson részt vettek

9

5

Nevelési tanácsadóba küldött gyermekek

3

2

Csoportlétszám adatok

Csoportok

Az utógondozás gyógypedagógus és logopédus segítségével történt. A rendszeres óvodába járás érdekében tett intézkedések A szülıkkel szoros kapcsolattartás kialakítása a gyermekek rendszeres óvodába járása érdekében. Ennek köszönhetıen realizálódni látszik a hiányzások száma. Az elıforduló hiányzások a téli hónapokra orientálódnak. Óvodás gyermekeink nagyon eltérı szociokulturális környezetbıl érkeznek intézményünkbe. Ez évben kiemelt feladatunk volt, hogy feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek a gyermek családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. A szociálisan hátrányos helyzető gyermekink

26


differenciált fejlesztését óvodapedagógusok, a fejlesztıpedagógus, a gyógypedagógus és a logopédus végezte. Fontos feladatunknak tartjuk az egyéni fejlıdést a gyermekek érdekeinek figyelembe vételével, a hátrányok enyhítését az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosításával. A 2011/2012 –es nevelési évben sajátos nevelést igénylı gyermekünk egy volt. A jövıben is biztosítjuk sajátos nevelést igénylı gyermekek óvodai ellátását és továbbra is szorgalmazzuk az integrációs nevelést, mint ahogyan azt az elmúlt években is tettük. Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy az akadályozott gyermekek ép társaikkal együtt nevelkedhessenek, hiszen ez nagyban segíti az együttélési szokások elsajátítását, a közösségi nevelést, a tolerancia kialakulását, a társadalmi illeszkedést, valamint fejlıdésük is nagyobb mértékő és személyiségük kibontakozása is teljesebbé válhat, mint elkülönített társaiké. 6.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK A Napsugár Óvoda nevelı és alkalmazotti testülete önállóan mőködı, a maga feladatait ismerı összeszokott közösség. Az óvoda valamennyi alkalmazottjának munkája szervesen beépül a nevelımunkába. Gyomaendrıdön: - 2 fı óvodapedagógus, ebbıl egy pedagógus fejlesztıpedagógusi szakvizsgával is rendelkezik. - 1 dajka - 1 takarító (részmunkaidıs) - 1 karbantartó (részmunkaidıs) Csárdaszálláson: - 1 fı óvodapedagógus - 1 dajka (önkormányzat által alkalmazott) - 1 takarító (önkormányzat által alkalmazott) Az óvoda külsı és belsı légkörét is úgy alakítottuk ki, hogy barátságos, derős legyen, mindenki jól érezze magát benne. A beszoktatás ideje alatt a legtöbb figyelmet a kicsikre szenteltük. Törekedtünk a gyors elválásra, az anyáskodó, szeretetteljes bánásmódra. A nagyobbakat is bevontuk, így minden „apróság"elfogadta, hogy jó oviba járni. A napirenddel biztosítottuk, hogy minden tevékenységre elegendı idı álljon a gyerekek rendelkezésére. Az egészséges életmód szokásainak kialakításában, egész félévben szemelıt tartottuk a gyerekek életkori sajátosságait, egyéni fejlettségét. 6.3. TÁRGYI FELTÉTELEK Az óvodák mőködési feltételei biztosítottak. Épületük mind nagyságában, mind állapotában megfelel funkciója ellátására. Az udvaron egymástól jól elkülöníthetı játszóhelyek állnak a gyermekek rendelkezésére. Mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelıbb tevékenységet. A nyugalmasabb tevékenységet igénylı gyermekek az udvar egy külön részén különbözı tevékenységek közül választhatnak. Mindkét Óvoda belsı tere esztétikus, szép családias és praktikus. A csoportszobában jó minıségő bútorok, textíliák és igényes játékok vannak. Az elmúlt félévben a Napsugár Óvoda új hőtıszekrényt és mosógépet kapott, ami nagymértékben megkönnyítette a munkát. A Napsugár Óvoda gyermekeinek napi életébe szervesen beépül a tornaterem. Kiemelkedıen sok fejlesztı játékkal és eszközzel rendelkezünk.

27


Az épület állagmegırzéséhez kapcsolódó karbantartási munkák keretein belül sor került minden helyiség tisztasági meszelésére. Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása: Fogmosáshoz szükséges eszközök beszerzése, gyermekfésők vásárlása, gyermek ágynemők biztosítása, ha szükséges. A környezet esztétikai fejlesztése: az intézmény virágosítása, udvar karbantartása 6.4. SZAKMAI MUNKÁRÓL Óvodai nevelésünk célja, hogy a gyermekek testi és lelki fejlıdését, személyiségük szabad kibontakozását elısegítsük az életkori és egyén sajátosságaik figyelembevételével. Élmény és tevékenység gazdag óvodai élettel biztosítjuk, hogy minden gyermek a saját képességeinek megfelelıen a legmagasabb fejlettségi fokra jusson el az óvodáskor idején és az iskolai életmódra alkalmassá váljék. Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör megteremtésérıl, a gyermeket sokoldalú fejlesztésérıl szakmailag jól felkészült óvodapedagógusok gondoskodtak.. A nevelıközösség gyermekekkel való kapcsolatát a szeretet, bizalom, megértés, elfogadás, együttérzés, tolerancia, segítıkészség jellemzi. Az óvodai élet tevékenységi formái változatosak, a gyermeki kíváncsiságra és érdeklıdésre épülnek, az életkori sajátosságaikhoz igazodnak. Legfontosabb tevékenységnek a játékot tekintjük, hiszen óvodás korban ez a fejlesztés leghatékonyabb eszköze. Játék közben erıfeszítések nélkül jutnak rengeteg ismeret és tapasztalat birtokába. Nevelıtestületünk arra törekszik, hogy naponta megteremtse a hosszantartó, zavartalan, tartalmas játék feltételeit, hiszen ez a 3-7 éves gyermekek elemi szükséglete. A heti rend tevékenységei: - vers, mese, dramatikus játék, ének-zene, rajz, mintázás, kézimunka, a környezet megismertetése, a hétrıl-hétre való ismétlıdéssel biztonságot nyújtanak a gyermekeknek. Az óvodai nevelımunkánk eredményességét a programban meghatározott siker kritériumok elérése jelenti. Ehhez viszonyítva ellenırizzük, mérjük, értékeljük a gyermekek fejlettségi szintjét és az óvoda nevelési céljainak megfelelı munkát. A 2011/2012-es nevelési évben 2 módszert is használtunk a gyermekeink mérésére. Középsı- és nagycsoportos gyermekeinket a DIFER mérıeszköz segítségével értékeljük. Amennyiben az iskoláskor kezdetéig a gyermek alapvetı készségei, (melyek a sikeres iskolakezdés feltételei) nem érik el a „Befejezı szintet” abban az esetben javasoljuk a gyermek iskolaérettségi vizsgálatát. A fejlesztı, felzárkóztató foglalkozást igénylı gyermekeink számára pedig „egyéni fejlıdési naplót”vezetünk, melybe a vizsgálatok, különbözı tesztek eredményeit, fejlesztendı területeket, fejlesztési terveket rögzítjük. 6.5. KAPCSOLATOK 1.) Az ÓVODA — CSALÁD KAPCSOLATA: A családok többségével kölcsönösen, segítjük, támogatjuk egymást. A szülık partnerek a nevelésben így a családok többségére számíthatunk. Vannak azonban halmozottan hátrányos helyzető családjaink is, ahol a segítés ránk hárul. Igyekszünk ezeknek a családoknak gyermek ruhát, cipıt biztosítani. 2.) ÓVODA — ISKOLA KAPCSOLATA:

28


Az óvoda — iskola kapcsolatában is jó az együttmőködés. Közösen keressük azokat a kapcsolódási pontokat és értékeket, amelyek a gyermekek fejlesztését, szórakozását és a könnyebb óvoda — iskola közötti átmenetet szolgálják. (Iskolai Mikulás ünnepség, Suli kóstoló, Iskolai nyíltnapok, stb.) 3) ÓVODA — CSALÁDSEGÍTİ KÖZPONT: Az óvodában történı logopédiai és gyógypedagógiai ellátás a gyermekek érdekeit szolgálta mindenek felett. Köszönjük Tokainé Tímár Csilla lelkiismeretes, felelısségteljes munkáját, a pedagógusoknak egész évben nyújtott szakmai segítségét! Az iskolaérettségi vizsgálatok szakszerőek, felelısségteljesek. A szakemberek fejlesztési javaslatai kellı mértékő segítséget nyújtanak a gyermekek egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez. 4) VÁROS ÓVODÁI — Mi ÓVODÁNK KAPCSOLATA: Már hagyománnyá vált a város óvodáival, évente két alkalommal megrendezésre kerülı nagyszabású sportversenyen való részvételünk, ahol összemérhetik testi képességeiket a gyerekek. (Ugra-Bugra Sportnap, Ovi olimpia) Ezek mellett a közös mozi, színházlátogatás is lehetıséget teremt a kapcsolatok elmélyítésére. 6.6. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYAI, ÜNNEPEI, PROGRAMJAI A jeles napok kiemelkednek az óvoda mindennapi életébıl. Ezek eseményei élményt, örömöt nyújtanak és hatékonyan befolyásolják a gyermekek érzelmi, értelmi nevelését. Pozitívan alakítják az óvodai közösségi életét. Kitőnı alkalmat nyújtanak az óvoda és a család még szorosabb együttmőködésére. Az év elején tervezett programokat a munkatervünk szerint megvalósítottuk, amely az óvodák részletes beszámolójában szerepel. Beszámolónkban reális, valósághő képet kívántunk adni az óvodai nevelımunka eredményességérıl és mőködésérıl. Alapvetı célunk, hogy Intézményünk a Napsugár Óvodák optimális mőködését és fejlesztését biztosítsuk, az óvoda dolgozóival karöltve. Jövıben is törekedni fogunk arra, hogy a tılünk elvárt feladatok maradéktalanul megvalósítása kerüljenek.

7. SZOLGÁLTATÁS 7.1. NAPKÖZI OTTHON, TANULÓSZOBA Adatok 2010/2011

2011/2012

csoportok száma

létszám

napközis (%)

csoportok száma

létszám

napközis (%)

Gyomaendrıd

14

289

75

14

296

76

Csárdaszállás

1

13

76

1

16

100

Összesen

15

302

75,5

15

312

77

29


A csoportok száma és összetétele az elmúlt évek során nem változott számottevıen. Ebben a tanévben is 15 csoportban folyt a délutáni tanulmányi munka, ebbıl 6 csoportban a napközisek és kollégisták együtt tanultak. A napközis ellátást igénybe vevı tanulók létszáma magas. Ennek oka, hogy sok tanuló külterületrıl, illetve távolról jár, ezért a buszközlekedéshez kell igazodni. Másrészt a szülık igénylik a délutáni segítséget a másnapra való felkészülésben, valamint igen széles programkínálatunk van a délutáni foglalkozásokat illetıen, amelyeken szívesen részt vesznek a tanulók. A napközis és kollégista tanulók közül felzárkóztatásra szorul 3 tanuló, bukott a felsıben 12 tanuló. Összesen 15 tanuló nem teljesítette a tantervi minimumot, ez a napközis, tanulószobás és kollégista (továbbiakban napközis) tanulók 5 %-a, 6 tanulóval több, mint az elızı tanévben. A napközis létszám október 1-jéhez 16 fıvel csökkent. 52 fı sajátos nevelési igényő gyermek tanul az iskolában délután, ez a napközisek 17 %-a és az összes SNI tanuló 93 %-a. Közülük nem teljesítette a tantervi minimumot valamelyik tantárgyból 6 tanuló (11 %-uk). Ez az arány jelentıs javulást mutat az elmúlt évekhez képest. 83 fı halmozottan hátrányos helyzető gyermek tanul az iskolában délután, ez a napközisek 27 %-a, az összes hhh-s tanuló 77 %-a. Közülük nem teljesítette a tantervi minimumot valamelyik tantárgyból 7 tanuló (8%-uk). 76 fı integrált gyermek tanul itt délután, ez a napközisek 24 %-a, az összes integrált tanuló 78 %-a. Közülük nem teljesítette a tantervi minimumot valamelyik tantárgyból 7 tanuló (9 %-uk). A halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő tanulók nagy százaléka veszi igénybe a napközis és tanulószobai szolgáltatást. Néhány tanuló esetében biztosítottuk a pedagógiai asszisztensek közremőködésével a személyre szabott felkészítést. Valószínőleg ennek is köszönhetı, hogy csökkent a sikertelen tanulók száma. Csoportok száma

Létszám

SNI

Felzárkóztatásra szorul 1. oszt.

Bukott

Kitőnı

Gyomaendrıd

14

296

52

3

12

44

Csárdaszállás

1

16

-

-

-

-

Összesen

15

312

52

3

12

44

A magatartás és a szorgalom átlag is egy szinten van az iskolai átlaggal, ami a napközisek nagy számából is adódik. 7.2. DIÁKOTTHON Összesített diákotthoni statisztika Létszám Csoport alsó

SNI

Felzárkóztatásra szorul alsóban

Bukott felsıben

Integr. vesz részt

6

-

1

8

5

-

-

-

11

-

1

8

felsı 16

1. 6

10

5 + 3 óvodás 2. 3 Össz.

2

21 + 3 óvodás

30


A diákotthonban megszokott az évközi létszámváltozás a családok helyzetének változása miatt. Ebben a tanévben egy családból átmeneti nevelésbe vettek 3 gyermeket, akik kollégisták voltak, egyéb változás nem történt a tanév során. A kollégisták 71%-a (17 fı) családi körülményei miatt gyámügyi beutalt. A kollégium funkciója az utóbbi években fokozatosan átalakult. Csökken a külterületen élık száma, és nı a szociális körülményeik miatt rászorulók száma. Több család esetében a diákotthon igénybe vételével volt elkerülhetı a gyerekek átmeneti nevelésbe vétele. Sikertelenül zárta a tanévet 1 tanuló, aki sajátos nevelési igényő. A kollégista tanulók családi háttere általában nem ösztönzi a gyerekeket a tanulásra. A szülıkkel való együttmőködés nehézkes, akadozó. A pedagógusok igyekeznek pótolni a megfelelı családi támogatást. A kollégista tanulók magatartási átlaga 3,6; a szorgalom 3,4. Az iskolai átlagoknál mindkettı alacsonyabb. Ebben a tanévben is jó kapcsolatot alakítottunk ki a Családsegítı Központtal. Közös programokon vettek részt a gyerekek és a gyámügyi beutaltakkal kapcsolatban is segítették a munkánkat. A családok együttmőködıek voltak, kirívó magatartási probléma nem volt. A diákotthonban a pedagógusok éves munkaterv szerint végzik a munkájukat, amelyben feladatuk a szocializáció, a tanulmányi munka és a közösségfejlesztés támogatása. A tanév során közös programokon vettek részt, közös ünnepségeket szerveztek, igyekeznek pótolni a családi ház törıdését, amit a gyerekek nagy része hálásan fogad. A kollégium épülete és a benne lévı bútorok, berendezések is nagyon elhasználódtak, egyre sürgetıbb lenne a fejlesztés, felújítás. Sajnos a diákotthonokra nem írtak ki pályázatokat, ezért ilyen forrásokat sem tudtunk felhasználni a korszerősítésre. 7.3. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Szabadidıs tevékenységek Az elızı évekhez hasonlóan a szülık megkapták a délutáni szabadidıs programkínálatunkat, és a segítségükkel választhattak a tanulók a programok közül. Az idén is nagyon szívesen jártak számítógépezni, tömegsport- és kézmőves foglalkozásra. A pedagógusok több tantárgyból tartottak korrepetálást, amelyeken a rászoruló tanulók többsége rendszeresen részt vett. A tehetséggondozás is fontos része a délutáni programoknak. Az irodalom szakkör, a nyelvi elıkészítı, a történelem és matematika szakkörök fontosságát, a szaktanárok és a tanulók munkáját tükrözik a tanév során elért eredmények. A szabadidıs programok jelentıs részét a diákönkormányzat szervezi éves ütemezés szerint. Ezek közül a legjelentısebbek: ıszi túra, tátika, osztályok közötti versenyek, amıba bajnokság, Ki mit tud?, észkaszinó. Tanulóink nagy számban vesznek részt a diákönkormányzat programjain. Vízhez szoktatás, úszásoktatás Gyomaendrıd Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a 2008/2009. nevelési-oktatási évtıl kezdıdıen megtéríti az iskolák úszásoktatásával kapcsolatos fürdıhasználati költségeit. Intézményünkben 1-4. évfolyamon vállaljuk a tanulók vízhez szoktatását, majd az úszás alapjainak az elsajátítását, amelynek programja a helyi tantervünk részét képezi. Az adott körülmények miatt tömbösített órákkal tudjuk megoldani a feladatot, ami azt jelenti, hogy egy egész délelıttöt rá kell szánni a programra alkalmanként. Ennek következtében az idıszakok is tömbösítve vannak az ıszi és a tavaszi idıszakra. Öt hónapon át, havi átlagban 140 tanuló vett részt úszásoktatásban. Természetesen szeptemberben és május-júniusban a legtöbben. A téli hónapokban nem járunk. A belépık költsége 331680 Ft volt (691 jegy ára).

31


Az iskola helyi tantervében az alsó tagozatosok vízhez szoktatása, illetve egy úszásnem megtanítása szerepel. A tanulók utaztatása nehézséget jelent egyrészt az elegendı kísérı biztosítása miatt, másrészt a helyi járat igénybevétele miatt. A tanulók többségének nincs bérlete, a buszköltség kifizetésére nem kötelezhetjük a szülıket, hiszen a program a tanterv része. Az elmúlt tanévben az utaztatást az iskola vállalta magára, amelynek költsége 187040 Ft volt. Az úszásoktatáshoz szükséges egyéb eszközöket, kellékeket pályázati forrásból biztosítottuk. 7.4. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ TANULÓK ELLÁTÁSA Iskolánkban a sajátos nevelési igényő tanulók oktatása- nevelése integrált és szegregált módon egyaránt történik. Azok a tanulók tanulnak a speciális tagozaton, akiknek a szakértıi bizottság eltérı tantervő oktatást javasol, mert tanulásban akadályozottak. İket 2 összevont tanulócsoportban gyógypedagógusok tanítják megfelelı tárgyi feltételekkel felszerelve. A többiek a normál tagozaton, normál tantervvel haladnak. Nekik is gyógypedagógusok tartják a habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat, valamint fejlesztı pedagógusok a szaktárgyi megsegítést. A tanulási nehézséggel küzdı tanulók kontrollvizsgálata megtörtént minden tanuló esetében. Közülük szakértıi bizottsághoz küldtünk 7 tanulót, akiknek még nem érkezett meg a vizsgálati eredménye. Újonnan diagnosztizáltak 9 tanulót, akik beilleszkedési és magatartási zavarral küzdenek. Az ı besorolásuk megtörtént a tanév során a nekik megfelelı fejlesztési csoportba. Iskolánkban magas a tanulásban akadályozott és a sajátos nevelési igényő tanulók felülvizsgálatának száma is, ezért a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi Bizottság helyben végezte el a kontrollvizsgálatokat. Ekkor minden tanuló felülvizsgálata megtörtént. Egy tanuló áttelepítésre került a speciális tagozatra, visszatelepítés az idei tanévben nem történt. Városi szinten át kell gondolni a sajátos nevelési igényő tanulók ellátását követve a jogszabály változásokat és az oktatáspolitikai szándékokat. A beilleszkedési-, tanulási-, és magatartási problémával küzdı tanulók száma is évrıl-évre nı. Az ellátásukat a nevelési tanácsadó és saját szakembereink segítségével tudjuk megoldani (fejlesztı pedagógus, logopédus, gyógytestnevelı, pszichológus). 7.5. INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS Az integrációs felkészítés a halmozottan hátrányos helyzető tanulók számára kidolgozott pedagógiai rendszer, amelyet röviden IPR-nek szoktunk nevezni. Lényege a tanulók személyre szabott oktatása - nevelése, iskolai életének segítése. Erre támogatást lehet igényelni elképesztı adminisztrációs kötelezettségek elvégzése árán, majd a támogatás felhasználásának módjáról is ilyen feltételekkel kell elszámolni. Nyolc éve, egy Phare projekt keretei között kezdtük el bevezetni iskolánkba az IPR elemeit. Központi támogatást csak késıbb lehetett rá igényelni, és tapasztalataink szerint minden évben több és bonyolultabb a vele járó adminisztrációs kényszer. A többlet támogatás igénybe vételének feltétele, hogy az osztályok között 25% alatti legyen a hhh tanulók arányának különbsége. Sajnos a tanévet megelızı idıszakban olyan sok szülı nyilatkozott az önkormányzatnál a hhh helyzet megállapításának igényével, hogy több évfolyamon is átléptük a megengedett határt. Ebben még az is közrejátszott, hogy több tanulónk elköltözött, és az osztály létszámok is nagyban befolyásolják a százalékok alakulását. A fentiek miatt tehát többlettámogatást nem tudtunk igényelni, de az alapító okiratunk tartalmazza, és a tanulók is igénylik, ezért az IPR-t ebben a tanévben is mőködtettük. Errıl a tevékenységrıl külön, részletes beszámoló készül, jelen beszámolóban csak néhány tájékoztató adatot közlünk. Iskolánkban 103 halmozottan hátrányos helyzető tanuló van, ez az összlétszám 25 %-a. Közülük 99-en vesznek részt integrációs felkészítésben. Évente változott, hogy kik kerültek be a rendszerbe

32


attól függıen, hogy kapott-e gyermekvédelmi kedvezményt a szülı és tett-e nyilatkozatot iskolai végzettségérıl. Ez 30-40%-os mozgást jelentett a rendszerben lévı tanulók személyét illetıen. 2008-2009

2009-2010

2010-2011

2011-2012

Integráltak száma

71

84

99

96

Alsóban felzárkóztatásra szorul

-

-

1

2

Bukott 1-2 tárgyból

4

3

1

4

Bukott 3 vagy több tárgyból

1

1

1

3

Hiányzás

37 óra / fı

29 óra / fı

38 óra / fı

42 óra / fı

Igazolatlan hiányzás

1 óra / fı

0, 8 óra / fı

0, 4 óra / fı

0, 3 óra / fı

A hiányzás mutatószáma némi emelkedést mutat, de az igazolatlanul hiányzók száma jelentısen csökkent. Fontos feladat a következı tanévre, hogy a hiányzások visszaszorítására fokozottabb figyelmet fordítsunk. Az integrált tanulók 83 %-a tanul délután valamilyen szervezett formában az iskolában. Ez igen magas arány, mely egyrészt azt igazolja, hogy tanulóink és a szülık igénylik, hogy felügyelet mellet, segítséggel készüljenek fel a tanítási órákra, másrészt pedig a távolság miatt sokan közlekednek busszal. Az iskolában színes délutáni programkínálat van, ha ezeken szeretne a tanuló részt venni, akkor is itt kell maradnia. 7.6. GYERMEKVÉDELEM Iskolánkban gyermekvédelmi felelıs végzi az ide tartozó feladatokat. A státusz biztosítását indokolja a tanulói összetétel. Intézményünkben alapellátásban részesül 31 tanuló, aki közül 12 alsó tagozatos és 19 felsı tagozatos. Az alapellátottak közül folyamatban van a védelembe vételi eljárás 2 tanuló esetében. A védelembe vett tanulók száma 21. Ebbıl 12 alsós és 9 felsı tagozatos. Évek óta folyamatos növekedést mutat a súlyosabb gyermekvédelmi esetek száma. Ez az adat év közben folyamatosan változik és az a tapasztalatunk, hogy aki egyszer a rendszerbe belekerül, utána folyamatos munkát ad a jelzırendszer tagjainak. Gyermekvédelmi kedvezményben részesül 189 fı, akik közül 101 alsó tagozatos és 88 felsı tagozatos. A kollégiumban lévı tanulóknak nagy része a jegyzı által beutalt, az elhanyagoló, veszélyeztetı szülıi magatartás miatt. Az a tapasztalat, hogy ez a szám évrıl évre növekszik, egyre gyakrabban elıfordul, hogy a gondos odafigyelés ellenére is átmeneti nevelésbe kerülnek gyermekek. Folyamatos kapcsolatunk van a nevelési tanácsadóval. A pszichológus 24 tanulónkat látta el a tanév során, összesen 235 órában. Minden védelembe vett tanuló esetén megtörtént a kötelezı felülvizsgálat (9 család) a Családsegítıvel és a Gyámügyi Hivatallal közösen. 2 család esetében a tanév során több alkalommal is kezdeményezni kellett az esetmegbeszélést. Ezen kívül még 10 alkalommal tartottunk esetmegbeszélést a Családsegítıben. Erre olyankor került sor, amikor a probléma túllépte az iskola falait, ugyanakkor a Gyámhivatal bevonása még nem vált szükségessé. Ezeken a megbeszéléseken a gyermekvédelmi felelıs, az érintett pedagógusok és a családsegítı alkalmazottai vesznek részt. Iskolai fegyelmi tárgyalást tartottunk 4 tanuló esetében, amelynek eredményeként némi javulást tapasztaltunk a tanulók iskolai magatartása terén. A jelzırendszer tagjaival jó, együttmőködı kapcsolatot ápolunk, rendszeresen, keressük közösen a megoldást az adandó problémákra. A védını rendszeresen ellenırzi a gyermekek tisztaságát, ápoltságát, lakhatási körülményeit, részt vállal a drog-megelızési tevékenységünkben. Novemberben egészségnapot szerveztünk, amelynek programjaként szó volt az egészséges

33


táplálkozásról, a test-lelki egészség védelmérıl, bemutatót tartottak a mentıszolgálat és a tőzoltóság dolgozói. Sajnos élı problémaként találkoztunk a droghasználat kérdéseivel, amelynek megoldásában segítségünkre volt az iskola rendır, majd pedig rendeztünk egy találkozót 7-8. évfolyam részére, ahol a droghasználat veszélyeire figyelmeztettek nagyszénási rehabilitációs központ kigyógyult szenvedély betegei. A családsegítıvel közösen több alkalommal is tartottunk esetmegbeszélést, valamint pályázatokon való együttmőködés is erısíti jó kapcsolatunkat. Rendszeresen részt veszünk a Gyámhivatal munkájában, jellemzések elkészítésével, védelembe vételi eljárásokon, felülvizsgálatokon való aktív részvétellel, javaslatainkkal. A drog prevenciós tevékenységünk megvalósításában igénybe vettük a diákönkormányzat segítségét, illetve a szenvedélybetegek rehabilitációs részlegét is. A rendırséggel napi kapcsolatot tartottunk. Jól mőködött az egy iskola – egy rendır program. Minden évben összeülnek a város intézményeinek gyermekvédelmi felelısei, illetve második alkalommal tartott a Gyámhivatal szervezésével a város gyermekvédelmi fórumot, ahol a jelzı rendszer minden tagja aktívan részt vett, és több nehezen megoldható probléma esetében sikerült megoldást találni. Az iskola körül mőködı jelzırendszer (pedagógus, gyermekvédelmi felelıs, családsegítı, gyámhivatal, iskolarendır, védını) egyre jobban mőködik, tisztázódtak a feladatkörök és a hatáskörök, de még mindig vannak olyan esetek, amelyekben minden résztvevı tehetetlen. Ez erısen frusztrálja a rendszer tagjait.

8. SZERVEZET ÉS VEZETÉS Ebben a tanévben az intézmény szervezete kibıvült az óvodai feladatellátás szervezeti egységeivel. A nyári szünetben készültünk fel az új feladatokra, amihez hozzátartozott a dokumentumok átdolgozása is. Kibıvítettük a szervezeti kommunikációt is az óvodákra. A belsı kommunikációba bevontuk az óvodai dolgozókat, a külsı kommunikációhoz pedig hozzátettük az óvodát pl. honlapon megjelenítettük. A minıségirányítási csoport több mérést végzett a szervezet mőködésével kapcsolatosan, aminek az elemzése a beszámoló mellékletében olvasható. A kollektíva több területen kezdeményezett változtatásokat, amelyeket a nevelıtestület megvitatott. A munkaközösségek mőveltségterületenként szervezıdtek, feladataikat éves terv szerint végezték, a tanév végén beszámolót készítettek munkájukról. Egy-egy adott feladat elvégzésére munkacsoportokat hoztunk létre. Ilyen csoportok alakultak az IPR és a TÁMOP programokon belül. Szem elıtt tartottuk, hogy a nevelıtestület és a munkacsoportok között megfelelı munkakapcsolat épüljön ki, kölcsönösen segítsék egymás munkáját. A kommunikáció javítása céljából megbíztuk a feladat elvégzésével a sajtófelelısöket és az iskola honlapjának a felelısét. Ennek hatására jelentısen javult az iskola kommunikációja. A belsı információáramlást bıvítettük az internet-kapcsolatokkal. Minden pedagógus elérhetı a levelezı programok segítségével. Igyekszünk rugalmassá tenni a szervezetet, hogy mielıbb tudjunk reagálni a környezet változásaira, partnereink igényeire.

9. KAPCSOLATRENDSZER, TÁRSADALMI ELISMERTSÉG Intézményünk kapcsolatrendszere szerteágazó. A szakmai kapcsolataink egy része a munkavégzés feltétele. Ilyen az Oktatási Államtitkárság, a Kormányhivatal, az Oktatási Hivatal, az EDUCATIO

34


Kft.,a Békés Megyei Tudásház, TÁMOP hálózatkoordinációs központ és a programban részt vevı iskolák. Ezeken kívül szakmai kapcsolatban vagyunk az Önfejlesztı Iskolák Egyesületével, annak tagiskoláival. Évente kétszer találkozunk szakmai konferenciákon, egyéb alkalmakkor pedig mőhelymunkákban veszünk részt. A Tempus Közalapítvány szervezésében mutattuk be iskolánk Jó gyakorlatait szakmai konferenciákon Kecskeméten, Kiskırösön és Budapesten. A helyi intézmények közül éves munkaterv szerint mőködı partneri kapcsolatunk van az endrıdi óvodákkal, és az endrıdi fiókkönyvtárral. Folyamatos, napi kapcsolatban vagyunk a Térségi Humánsegítı Központtal. A Városi Alapfokú Mővészetoktatási intézménnyel óraadó pedagógusaink révén és a kihelyezett oktatás révén is szoros a kapcsolatunk. A többi intézménnyel alkalmanként kapcsolódnak a programjaink, illetve kölcsönösen látogatjuk egymás rendezvényeit. A helyi társadalom civil szférája is fontos az iskola számára. A nevelıtestület tagjai bekapcsolódnak a Múzeumbarátok Körének, a Természetjáró Tájvédıknek, az Endrıdiek Baráti Körének a tevékenységébe. Együttmőködünk különbözı programok, rendezvények, kiadványok létrehozásában. Immár évek óta hagyomány, hogy a Rózsahegyi Napokat az Endrıdiek Baráti Körével közösen rendezzük meg. E rendezvény keretei között megszólítjuk a helyi közösség széles rétegeit. Színes programkínálatunkkal lehetıséget teremtünk a szülık, nagyszülık, ismerısök, rokonok számára is, hogy megismerjék iskolánkat, ugyanakkor az egykori diákokat is meghívjuk rendhagyó órákat tartani, és így az elszármazottakkal is élı kapcsolatot ápolunk. Kiemelten fontosnak ítéljük meg a Szülıi közösség által rendezett jótékonysági vacsorát, amely évek óta nagyszámú érdeklıdıt vonz. Kiváló alkalmak a kötetlen beszélgetésre, egymás megismerésére ezek a rendezvények. Mőködik az iskola mellett két alapítvány is. A Rózsahegyi Iskola Diákjaiért Közhasznú Alapítvány a rászoruló tanulók versenyeztetését, a nyelvvizsgák megszerzését, tanulmányi kirándulásokon való részvételt, kiváló tanulóink jutalmazását támogatja. Hőséges támogatónk Gergely Ágnes, aki minden évben jelentıs anyagi támogatást nyújt az alapítvány számára. Az Önkormányzat felkérésére együttmőködı partnerekké váltunk az öregszılıi IKSZT (Rózsahegyi Ház) pályázati projektjében, majd pedig a mőködtetésben. Az épület várhatóan az alapítvány tulajdonába kerül. A dr. Farkas János által alapított tanulmányi ösztöndíj alapítvány a magasabb iskolai fokon tanulókat támogatja. A Diáksport Egyesület tanulóink versenyeztetését támogatja az atlétika sportágban. Testvériskolai kapcsolatot ápolunk Pilzno egyik iskolájával. Júniusban vettek részt tanulóink sikeres nyelvvizsgájuk jutalmaként lengyelországi kiránduláson és röviddel ezután a mi intézményünk tanulói is vendégül látták a lengyel diákokat. Jelen szakmai beszámoló Gyomaendrıd Város Közoktatási Intézményrendszerének mőködésiminıségirányítási programjában meghatározott szempontok alapján készült. Gyomaendrıd, 2012. július 31. Farkas Zoltánné intézményvezetı Záradék: A tanév végi beszámolót a nevelıtestület 2012. június 22-én a tanévzáró értekezleten egyhangúlag elfogadta. Kovásznainé Mikó Klára jkv.

35

2012-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE

Recommend Documents