Tájékoztatás az államháztartási törvény (Áht.) és a végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII. 31.) Korm. rendelet ( Ávr.) szabályairól I. Költségvetési szervekről A költségvetési szerv fogalma (Áht. 7. §) A költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. Költségvetési szerv alapítására jogosult (Áht. 8. §) - helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, a többcélú kistérségi társulás, a térségi fejlesztési tanács, - helyi nemzetiségi önkormányzat vagy a helyi nemzetiségi önkormányzatok jogi személyiségű társulása. Költségvetési szervet közösen is alapíthatnak. Ávr. 4.§ (1) Közös alapításról az alapító szerveknek társulási megállapodást kell kötniük, amelynek tartalmaznia kell - az alapítás költségeinek forrását alapítók szerint, -a folyamatos működtetés, üzemeltetés feltételeit, ezen belül az alapítók hozzájárulásának arányát, mértékét, éves megállapításának módját, - az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását vagy valamely alapító szerv részére történő kizárólagos biztosítását, - a közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályait, és - rendelkezést a jogszabályban foglalt egyéb kérdésekről. Költségvetési szerv alapítása esetén csak akkor nyitható meg a költségvetési szerv fizetési számlája, ha a törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént. Ávr. 5. § (1) Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv - nevét, székhelyét, esetleges telephelyeit, - az alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett, - közfeladatát és alaptevékenységét az államháztartás szakfeladat rendje szerinti bontásban, államháztartási szakágazati besorolását, - illetékességét, működési körét, - irányító szervének nevét, székhelyét, - gazdálkodási besorolását, - vezetőjének megbízási rendjét, és - a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölését. A költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti: - a költségvetési szerv átalakítása és megszüntetése, - a költségvetési szerv vezetője tekintetében a vezetői megbízás adása, visszavonása, és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, - a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének megbízása, megbízásának visszavonása, díjazásának megállapítása, - a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodás rendszeres figyelemmel kísérése, a végrehajtás, illetve a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok megvalósításának veszélye esetén a jogszabályban meghatározott szükséges intézkedések megtétele, - a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, - a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok ellátására vonatkozó, és az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelmények érvényesítése, számonkérése, ellenőrzése, - jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, - egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
- a költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, és - a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése. (Áht. 9. §) A helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője: a képviselő-testület és a polgármester. Költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetni. (Áht. 11. §) Jogutódlással: az általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. Az átalakítás lehet: - egyesítés lehet: beolvadás vagy összeolvadás - különválás. Beolvadás esetén: a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az átvevő költségvetési szerv. Összeolvadás esetében: az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Különválás esetén: a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek. A költségvetési szerv megszüntetéséről, a nem jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén megszüntető okiratban kell rendelkezni. Ávr. 14. § (1) A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az irányító szervnek gondoskodnia kell - a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, szervezeti formájának meghatározásáról, kivéve, ha a megszüntetésre azért került sor, mert a közfeladat iránti szükséglet megszűnt, - az eszközök és a források leltározásáért, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért, a vagyonátadás lebonyolításáért felelős személyek kijelöléséről, a feladatok határidőinek meghatározásáról, - az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági engedélyeknek visszavonásáról és annak előkészítéséről, hogy az új hatósági engedélyek a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részére kiadhatóak legyenek, - ha a közfeladat ellátásához díjbevétel kötődik, a díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről, - a költségvetési szervnél foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések meghatározásáról, a határidők kijelöléséről, a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részéről történő továbbfoglalkoztatás lehetőségéről. A megszüntető okiratban rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszűnő költségvetési szerv közfeladatának jövőbeni ellátásáról, és meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A megszüntető okirat tartalmazza a megszűnő költségvetési szerv nevét, székhelyét, ha a megszüntetésről jogszabály rendelkezett a jogszabály teljes megjelölését, a megszüntetésről döntő szerv megnevezését és székhelyét, valamint a megszűnés módját.
2
II. Önkormányzatokra vonatkozó szabályok A helyi önkormányzat költségvetésének tartalma A helyi önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg. (Áht. 23. § ) Ávr. 24. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között kell megtervezni - a helyi önkormányzat bevételeit – így különösen a helyi adó bevételeket, a normatív hozzájárulásokat, támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat –, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit, - a helyi önkormányzat kiadásait: - a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként, - a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat, - az általános és céltartalékot, - elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait. A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal bevételi és kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel, továbbá a képviselő-testület működésével, tagjainak díjazásával kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni. A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámán felül a költségvetési rendeletben költségvetési szervenként be kell mutatni a közfoglalkoztatottak létszámát is. Ávr. 25. § (1) A körjegyzőség bevételei, kiadásai, engedélyezett létszáma a körjegyzőség székhelye szerinti helyi önkormányzat költségvetési rendeletében szerepel. A körjegyzőség bevételeiről, kiadásairól, engedélyezett létszámáról az érdekelt helyi önkormányzatok – a költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt – együttes testületi ülésen döntenek.
Költségvetési rendelet elfogadása A jegyző, körjegyző, által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-ig – a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig – benyújtja a képviselő-testületnek. (Áht. 24. §) Ávr. 26. § (1) A jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat figyelembevételével állítja össze. A polgármester bizottságok véleményét az SZMSZ-ben foglaltak szerint kikéri, és azt a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja. A pénzügyi bizottságnak a költségvetési koncepció tervezetének egészéről véleményt kell alkotnia. A költségvetési koncepció tervezetét a képviselő-testület a bizottságok véleményével együtt megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.
3
A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. (Áht 24.§) Ávr. 27. § (1) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés eredményét a polgármester az SZMSZ-ben foglaltak szerint a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti. A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet, amelyhez csatolja legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét és a jogszabály alapján kötelező könyvvizsgálatról készített írásos jelentést. A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni: - a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét, -a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, - a közvetett támogatásokat – így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket – tartalmazó kimutatást. (Áht. 24.§) Ávr. 28.§ A közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni: - az ellátottak térítési díjának, kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege, - a lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege, - a helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként, - a helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege, és - az egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege.
Elemi költségvetés A helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségű társulások, térségi fejlesztési tanácsok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek költségvetési rendeletben, határozatban megállapított bevételei és kiadásai közgazdasági tartalom szerinti további részletezéséről elemi költségvetés készül. (Áht. 28.§ (3)) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetését a polgármester, nemzetiségi önkormányzat elnöke, társulási tanács elnöke, térségi fejlesztési tanács elnöke hagyja jóvá. (Áht. 28. § (5)) Ávr 33. § (1) Az önkormányzati hivatal az elemi költségvetéséről az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Kincstár területileg illetékes szervéhez.
Kötelezettségvállalás A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra a szabad előirányzat mértékéig kerülhet sor. A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére történő kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek legkésőbb a költségvetési év december 31-ig meg kell történnie. (Áht. 36. §) Ávr. 45. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény szerint a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás, a pályázati kiírás, kötelezettségvállalásnak tekintendő.
4
A helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségű társulások és a térségi fejlesztési tanácsok kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra a következők szerint kerülhet sor: A határozatlan idejű vagy több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás esetén - a december 31-ig esedékes fizetési kötelezettségek mértékéig a költségvetési év kiadási előirányzatai terhére, - a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségeknél az esedékesség szerinti év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség.
Önkormányzati biztos Ha a helyi önkormányzat vagy a többcélú kistérségi társulás által irányított költségvetési szerv harminc napon túli elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja harminc nap alá szorítani, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki. Önkormányzati rendelet önkormányzati biztos kirendelését a fentiekben meghatározottaknál kisebb mérték, rövidebb időtartam, lejárat esetén is kötelezővé teheti. (Áht. 71. §) Ávr. 119. § (1) Az önkormányzati biztos kirendelését a polgármester kezdeményezi. Ha a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati biztos kirendelését indítványozhatja - a képviselő-testület pénzügyi bizottsága, - a jegyző a polgármesteren keresztül, - a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgáló, vagy - a költségvetési szerv vezetője. Önkormányzati biztosi feladatokkal természetes személyt, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot lehet megbízni. Az önkormányzati biztost a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé.
Likviditáskezelés A költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás és a térségi fejlesztési tanács a bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készít. (Áht. 78. §) Ávr. 122. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv likviditási terve a költségvetési szerv várható bevételeinek havi és a tárgyhónap vonatkozásában dekádonkénti ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat. A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv likviditási tervére a fentiekben foglalt előírásokat kell alkalmazni azzal, hogy a tárgyhó dekádokra történő lebontását nem kell elvégezni. A likviditási tervet havonta felül kell vizsgálni.
Költségvetési beszámoló A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerinti éves költségvetési beszámolót kell készíteni. (Áht. 88. §)
5
Ávr. 157. § A költségvetési év zárását követően a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv éves költségvetési beszámolót készít. Ávr. 162. § A helyi önkormányzat képviselő-testülete részére a zárszámadáshoz a közvetett támogatásokat az alábbi részletezettséggel kell bemutatni: - az ellátottak térítési díjának, kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege, - a lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege, - a helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként, - a helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege, és - az egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege.
6
