2011

Ügyiratszám: TA/4278-4/2011 a NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 491/2011. (IV. 14.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) hivatalból lefolytatott eljárásában az MTM-SBS Televízió Zrt. (a médiaszolgáltatás állandó megnevezése: TV2; 1145 Budapest, Róna utca 174.) médiaszolgáltatóval (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben meghozta az alábbi határozatot.

A Médiatanács megállapítja, hogy a Médiaszolgáltató 2010. november 6-án megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény kiskorúak védelmére vonatkozó azon rendelkezését, amely meghatározza, hogy mely műsorszámokat kell a III. korhatárkategóriába sorolni, illetve az említett törvény azon rendelkezését, amely meghatározza a III. korhatár-kategóriába tartozó műsorszámok közzétételére irányadó idősávot. A törvénysértések miatt a Médiatanács 6.074.296,- Ft, azaz hatmillió-hetvennégyezer-kettőszázkilencvenhat forint összegű kötbért érvényesít a Médiaszolgáltatóval szemben.

A Médiatanács megállapítja, hogy a Médiaszolgáltató 2010. november 3-4. között összesen öt alkalommal megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény kiskorúak védelmére vonatkozó azon rendelkezését, amely kimondja, hogy a kategorizálandó műsorszámok műsorelőzetesei mely idősávban tehetők közzé. A törvénysértések miatt a Médiatanács 1.012.283,- Ft, azaz egymillió-tizenkettőezer-kettőszáznyolcvanháromezer forint összegű kötbért érvényesít a Médiaszolgáltatóval szemben. A kötbért a Médiaszolgáltató e határozat közlését követő hét napon belül köteles megfizetni a Médiatanács Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00295141-00000024 számú számlájára.

E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, a Médiatanácshoz három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. Indokolás A Médiatanács a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 41. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján lefolytatott, a 736/2010. (XII. 8.) számú határozatával elrendelt hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a Médiaszolgáltató TV2 adóján 2010. november 6-án 19:03:05 órai kezdettel sugárzott Magellán című műsorszámot, és az alábbiakat tapasztalta.

A műsorszám a II. korhatár-kategóriába („tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú mellett ajánlott”) sorolva került közzétételre. A műsorszám tartalma: A műsorszámban három téma szerepelt. Először a Megasztár versenyzőjéről, Tolvai Renátáról és rajongó táboráról volt látható egy riport, amelyben a nagymamája, a zenetanára és a barátnői szólaltak meg. Ezt követően az erotikus fotózásról és sztriptízről került bemutatásra egy összeállítás Az érzékek ára címmel. Már a műsorvezető felkonferálásában elhangzott, hogy a háziasszonyok is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a szolgáltatások iránt. A műsorszegmensben az erotika kiállítás egyik fellépője, egy vezető férfimagazin playmate-je, valamint a sztriptíz világbajnok tűnt fel – mindegyikükre jellemző volt az extrém, kihívó, szexuális ingerkeltésre alkalmas öltözék, ill. néhány alkalommal a meztelenség. Kiszel Tünde fehérnemű fotóinak és Pirner Alma aktfotózásán készült felvételeinek bemutatására is sor került. Az utolsó riport (Női pánik) extrém ismerkedési tippeket igyekezett összegyűjteni, illetve a szingli létről beszélgettek különböző „sztárokkal”. A hatósági ellenőrzés során a Médiatanács figyelembe vette, hogy a műsorszámok napközbeni közzététele akkor elfogadható, ha egyáltalán nem jelenik meg bennük ártalmas elem, illetve ha a problémás részek a 12 év alatti korosztály számára szülői magyarázattal feldolgozhatók, a serdülők pedig önállóan is megérthetik az elhangzottakat. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. A Magellán műfajilag „ismeretterjesztő magazin, amelynek segítségével újabb és újabb információkat tudhatunk meg a Föld titkairól, az emberi csodákról, az állatvilág sokszínűségéről és a tudományról” (ld. a Médiaszolgáltató honlapján). A műsor az esetek többségében valóban a tudomány felfedezéseiről számol be. Az ellenőrzött műsorszám azonban eltért a fent jelzett témaválasztástól, és a bulvár magazinok egyik fő kérdéskörét, a szexualitást helyezte a középpontba. Főként a magyarországi erotikus fotózásokról hangzottak el információk. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a műsorszámból kiderült, hogy számos fotóstúdió létezik, amely lehetőséget ad bárki számára arra, hogy erotikus képeket készítsen magáról. A hatósági ellenőrzés során a Médiatanács figyelembe vette, hogy 12-16 év közötti életkorra tehető a gyermekek értékrendjének, világképének kialakulása. A fiatalok eszményképeket keresnek, amelyhez az azonosulási mintákat az őket körülvevő környezetből adaptálják. Különösen fontos tehát, hogy a nemi szerepek eltanulásakor a serdülők világos, számukra érthető és társadalmilag elfogadott mintákat lássanak. A serdülőkorúak szellemi és erkölcsi fejlődésére a szülői és a társadalmi instrukciók mellett óriási hatása van a médiának, valamint a benne megjelenő témák feldolgozásának. A televízión keresztül könnyen elérhető szexuális információ akkor nem rejt veszélyeket, ha az a kiskorú fejlődési szintjének megfelelően nyújt tájékoztatást, azaz nem hatásvadász módon, a nemiséget túlhangsúlyozva foglalkozik a kényesebb témákkal. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a vizsgált műsorszámban ez nem valósult meg, hiszen a riportban bemutatott téma feldolgozásmódja nem volt megfelelő, s az alkalmas volt a fiatalkorú nézők erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a műsorszám leginkább problematikus elemének mind a verbalitás, mind a vizualitás terén megjelenő szexualitás, a nemiség kihangsúlyozása tekinthető. A vizuális ráközelítések és kiemelések révén (az erotika

2

kiállításon pózoló sztriptíztáncos lányokról készített és többször megismételt felvételek, a nők alsó fertályáról, terpesztett lábairól és a fehérneműjükről készített közeli képek) megvalósult az erotikus fotózásnak, sztriptíznek a szenzációhajhász, intenzív bemutatása. Számos alkalommal láthatók voltak közeli, sőt olykor szuperközeli képek a lányok meztelen melleiről, tangás fenekéről. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint az összes problémás beállítás a testiséget hangsúlyozó célzattal került bemutatásra. Például a novemberi Playboy címlaplánya egy autómosóban, az autó motorháztetőjén, a szélvédő üvegnek támaszkodva ült szétterpesztett lábakkal és egy sárga szivaccsal takarta el elsődleges nemi szervét. A felvétel során a kamera többször szuperközeli képeken mutatta a hölgy melleit és a fenekét. Egy korábbi elsőfokú bírósági ítélet (8. K. 30830/2003/10.) rámutatott arra, hogy a meztelenséget ábrázoló képsorok egymást követő megjelenése, vagyis az előfordulás gyakorisága és a bemutatás elnyújtott, intenzív módja - a nemi szervek látványa nélkül is meghaladhatja azt a mértéket, ami a II. kategóriába sorolt műsorok esetében még elfogadható. A Fővárosi Ítélőtábla a 4.Kf.27.239/2006/4. számú ítéletében – egy erotikus aktfotózásról készült bulvár-összeállítás kapcsán – kimondta, hogy „a másodfokú bíróságnak kétségei vannak abban a tekintetben, hogy a II. kategóriájú műsorszámok tartalmának szükséges eleme-e a meztelen női test ábrázolása.” A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint aggályosnak tekinthető továbbá, hogy a narráció alkalmas volt annak a téves képzetnek a serdülőkorú nézőkben történő erősítésére, hogy csupán a dekoratív, plasztikai beavatkozást igénybevevő hölgyeknek lehet erotikus kisugárzása. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a riport kiemelte továbbá, hogy mind a fotózás, mind a szépségmegőrzés roppant költségigényes dolog, de egyre növekszik az igény a szolgáltatások iránt. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a műsorszám ártalmas hatásának fokozására volt alkalmas mind a műsorvezető, mind pedig a nyilatkozók azon álláspontja, miszerint az erotikus fotózás és a sztriptíz az egészséges szexuális élet része. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint problémás elemnek minősül továbbá, hogy az illusztrációként bevágott, a hölgyek idomait kiemelő közelképek, valamint a médiában bemutatott és „sztárként” kezelt, csupán a testük megmutatásával ismertté váló személyiségek (mint pl.Lévai Adrienn, Pirner Alma) példaképekké válhatnak a védendő korosztály tagjai előtt, és ezzel torz mintát, illetve értékrendszert építhetnek a személyiségükbe, hiszen kiváló pénzkereseti lehetőségként és az ismertté válás egyik módjaként állítják be a tevékenységüket: „Nagy a tét, hiszen a magazinok egy-egy meztelen képsorozatért akár milliókat is képesek fizetni, sőt több modell, Dundika, Kustánczi Lia vagy Voksán Virág énekesi, zenész karrierje is férfi magazinok címlapjairól indult.” A Hatóság álláspontja szerint az ilyen típusú tevékenységek társadalmi szintű elfogadottságát, esetleges hátrányait – korlátozott élettapasztalatuk miatt – a tizenhat éven aluliak nehezen ítélhetik meg. A hatósági ellenőrzés megállapításai szerint a műsorszám három szegmense közül Az érzékek ára című volt problematikusnak tekinthető a kiskorúak védelme szempontjából. Ezzel kapcsolatban a Médiatanács figyelembe vette, hogy a 137/2005. (VII. 20.) számú ORTT határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben hozott másodfokú ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy azon műsorszámok esetében, amelyek elkülönült részekből állnak, akár egy szegmens súlyosabb minősítése is maga után vonhatja az egész műsorszám magasabb korhatár-kategóriába történő átsorolását. Erre, valamint arra tekintettel, hogy a műsorszám tartalma (a téma ábrázolásmódja) a hatósági ellenőrzés megállapítása szerint alkalmas volt a tizenhat éven aluliak fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, a műsorszámot a III. korhatár-kategóriába kellett volna sorolni, s a 21:00-05:00 óra közötti idősávban közzétenni.

3

A hatósági ellenőrzés során a fentieken túl megállapítást nyert, hogy a műsorszám műsorelőzetesei 2010. november 3-4. között összesen 5 alkalommal nem a megengedett idősávban kerültek sugárzásra. A hatósági ellenőrzés fentiekben tett megállapításai alapján az Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése merült fel. A Médiatanács a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. §-a alapján a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 167. § (1) és 182. §-a b) pontjának ba) alpontjában foglalt hatósági felügyeleti hatáskörében, hivatalból hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben. A hatósági eljárás során a Médiatanácsnak az eljárási szabályok tekintetében az Mttv. rendelkezéseit, míg a jogsértésekkel kapcsolatos anyagi jogi szabályok tekintetében az elkövetéskor hatályos Rttv. szabályait kellett alkalmazni az Mttv. 216. § (1) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések alapján. A Ket. 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően – az ügyféli jogok érvényesülése érdekében – a Médiatanács tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A Médiaszolgáltató a 2011. február 4-én kézbesített hatósági felhívásnak a 2011. február 9-én kelt és február 11-én eljuttatott levelében tett eleget. Írásbeli nyilatkozatában a Médiaszolgáltató – a hivatkozott Rttv.-beli rendelkezések idézését és a tényállás ismétlését követően – vitatta a hatósági ellenőrzés megállapításait. Megítélése szerint a hatósági felhívásban említett 12-16 éves korosztály értékrendjének kialakulásában főleg a személyes kontaktuson alapuló elsődleges szocializációs közegek (család és kortárs csoport) játszanak szerepet, az erkölcsi értékrend kialakításában a média szerepe elhanyagolható. Ennek megfelelően a Médiaszolgáltató szerint a személyes értékrend és etika elsődlegesen családi minták alapján alakul ki: a közvetlen környezet által képviselt erkölcsi normák interiorizálódnak a gyermekekben a nevelés során, s ez szűrődik át később a kortárs csoport értékrendjén (illetve a csoport választása többnyire már önmagában is egyben értékrend-választást is jelent a gyermek részéről). A fentieknek megfelelően a Médiaszolgáltató jelezte, hogy az erkölcsi értékrend és világkép a közvetlen kommunikáció, személyes kapcsolatok útján formálódik, és ebben a média nem játszik szerepet. Ellenkező esetben a Médiaszolgáltató megjegyzése szerint az azonos médiumokat megtekintő gyermekek azonos értékrenddel rendelkeznének, ami nem így van. A fentiek alátámasztása érdekében a Médiaszolgáltató mellékelte a hatósági honlapon megtalálható, a Szonda Ipsos által készített felmérést a 8-14 éves gyermekek kommunikációs szokásairól (KID.COMM). E felmérés szerint a különböző médiumokból érkező információkat a gyermekek kevéssé tekintik hitelesnek, viszont a szülők, családtagok és a személyes kommunikáció egyéb formái nagyobb hitelességgel bírnak számukra. A Médiaszolgáltató kifejtette azt is, hogy az említett műsorszegmensben megjelent személyiségek nem pozitív példaként kerültek bemutatásra. Az ügy érdemével kapcsolatban a Médiaszolgáltató előadta továbbá, hogy az Rttv. 5/B. §ának nyelvtani, logikai értelmezésén túl a klasszifikáció során figyelemmel volt az ORTT 1494/20202. (X. 17.) számú határozatában kifejtett iránymutatásra is, illetve a Legfelsőbb Bíróság vonatkozó joggyakorlatára. A Médiaszolgáltató kifejezte, hogy az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében meghatározott tényállási elemek közül az érintett 12-16 éves korosztály tekintetében nem látta megvalósulni a fizikai fejlődés kedvezőtlen befolyásolásának lehetőségét, hasonlóképpen a korosztályhoz tartozók szellemi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására sem tekintette alkalmasnak a műsorszámot, hiszen az abban megjelenő, a

4

hatósági ellenőrzés megállapításaiban felsorolt jelenetek ezeket a fejlődéstípusokat feltehetően nem érintik. Az említett korosztály erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására a Médiaszolgáltató azért nem tartotta alkalmasnak a műsorszámot, mert – álláspontja szerint – ennek a korosztálynak az említett szakmákról (sztriptíz táncos stb.) és művelőiről, az ilyenfajta tevékenység erkölcsi megítéléséről van véleménye, s ennek megváltoztatására a műsorszám önmagában, tartalmánál fogva nem volt alkalmas. A Médiaszolgáltató – írásbeli nyilatkozata végén – megjegyezte, hogy a Magellán – ahogy az a hatósági ellenőrzés megállapításaiban is szerepel – többnyire tudományos kérdésekről, felfedezésekről számol be érdekes, szórakoztató stílusban, s ezzel járul hozzá a kiskorúak tudásanyagának fejlesztéséhez, világképének kitágításához, a tudományok iránti érdeklődésük felkeltéséhez. Az előadottakra figyelemmel a Médiaszolgáltató alaptalannak tartotta a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértésének vélelmezését, ezért kérte az eljárás megszüntetését. A médiaszolgáltatói nyilatkozat tartalmának ismeretében a Médiatanács az alábbi megállapításokat tette. 1. A Médiatanács arra a megállapításra jutott, hogy a vizsgált esetben sérültek az Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések. Az Rttv. vonatkozó rendelkezései értelmében: „5/B. § (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” „5/C. § (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.” A hatósági ellenőrzés részletesen indokolva rámutatott arra, hogy Az érzékek ára című szegmens témájának megjelenítési módja nem felelt meg az adott kategóriára irányadó törvényi előírásoknak: elégtelen volt a műsorszám médiaszolgáltatói klasszifikációja. A szegmens témájaként az erotika, mint üzlet, mint kiváló pénzkereseti és érvényesülési lehetőség szerepelt. E téma kapcsán a nemiség, szexualitás kihangsúlyozott, elnyújtott, intenzív verbális, de főképp vizuális bemutatására került sor (sztriptíztáncos lányokról készített felvételek, női alsó fertályakról, terpesztett lábakról, női fehérneműkről, meztelen női mellekről, tangás és meztelen fenekekről vagy elsődleges női nemi szervét éppen csak eltakaró modellről készült közeli, illetve szuperközeli felvételek bemutatása). Ezzel kapcsolatban a Médiatanács figyelembe vette a Fővárosi Ítélőtábla által a 4.Kf.27.239/2006/4. számú ítéletben – egy erotikus aktfotózásról készült bulvár-összeállítás kapcsán – kimondta: „a másodfokú bíróságnak kétségei vannak abban a tekintetben, hogy a II. kategóriájú műsorszámok tartalmának szükséges eleme-e a meztelen női test ábrázolása.” Egy másik ügyben az elsőfokú bíróság hasonló aggályát fejezte ki: kifejtette, hogy a meztelenséget ábrázoló képsorok egymást követő megjelenése, vagyis az előfordulás gyakorisága és a bemutatás elnyújtott, intenzív módja – a nemi szervek látványa nélkül is – meghaladhatja azt a mértéket, amely a II. korhatár-kategóriába sorolt műsorok esetében még elfogadható.

5

Az Rttv. 5/F. §-ában foglalt felhatalmazás alapján hozott 1494/2002. (X. 17.) számú ORTT határozat közleménye szerint: „A II. kategóriába sorolt műsorszámokat az általános nézőközönség részére szánták, azonban a tizenkét éven aluliak számára megtekintésük nagykorú felügyelete mellett ajánlott, miután tartalmazhatnak olyan elemeket, amelyek számukra nehézséget jelenthetnek a látottak önálló értelmi és érzelmi feldolgozásában. Ugyanakkor a műsorszolgáltatónak különös gonddal szükséges eljárni annak kapcsán, hogy az ebbe a kategóriába sorolt műsorszámok témaválasztása, továbbá feldolgozásának módja a 12 és 16 év közötti korosztály érettségi szintjének megfelelő legyen. A műsorszámok minősítésénél a műsorszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a tizenkettő és tizenhat év közötti életkornak, miután erre az időszakra tehető a gyermek világképének és értékrendszerének kialakulása. … A műsorszámok megengedhető szexuális tartalmára vonatkozóan a műsorszolgáltatónak figyelemmel kell lennie, hogy a serdülés időszakára a nemi szerepek eltanulását elősegítő példaképek keresése a jellemző. Ezért különösen kerülendők az olyan műsorszámok, amelyek a nemi szerepeket illetően negatív kliséket terjesztenek ….” A műsorszegmens témája az ábrázolás módja következtében azt sugallta, hogy az erotika rendkívül kifizetődő, hiszen egyre növekszik rá az igény, az érvényesülés könnyű útja (itt példák is elhangzottak), az erotikus kisugárzás pedig jórészt szépészeti beavatkozásoknak köszönhető. Az ezzel kapcsolatosan bemutatott tevékenységek társadalmi elfogadottságának, esetleges hátrányainak megítélésére a Médiatanács álláspontja szerint a 16 éven aluliak – élettapasztalataik korlátozott voltára, s erkölcsi értékrendszerük kialakulatlanságára figyelemmel – kevésbé képesek. Erre tekintettel a Médiatanács megállapította, hogy a műsorszegmens alkalmas volt a 16 éven aluliak erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, hiszen a serdülés időszakára a nemi szerepek eltanulását elősegítő példaképek keresése jellemző. A Médiatanács a megítélése kialakítása során a klasszifikációs ügyekben kialakult bírósági gyakorlatot is figyelembe vette. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete a felelős és megfelelő klasszifikáció jelentőségével kapcsolatban kifejtette: „a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce.” A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében megállapította, hogy a kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is. Egyúttal több esetben is megfogalmazódott a bírósági gyakorlatban, hogy amennyiben valamely műsorszám olyan elemeket tartalmaz, amelyeket besorolásuk esetén magasabb kategóriának megfelelően lehetne csak sugározni – éppen a minősítésnél való megszorító eljárásra, továbbá a védendő korosztályra tekintettel – az egész műsorszámot eggyel magasabb kategóriába kell sorolni és annak megfelelően sugározni.

6

2. A Médiatanács a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a Médiaszolgáltató megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, mivel a nem megfelelően klasszifikált, s nem megfelelő idősávban sugárzott műsorszám műsorelőzeteseit öt alkalommal nem az irányadó idősávban tette közzé. A rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint 2010-ben eddig az alábbi táblázat szerinti esetekben kerültek megállapításra az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megsértései a Médiaszolgáltatóval szemben. médiahatósági határozat száma 76/2010. (I. 13.)

a megsértett Rttv.-beli rendelkezés Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

a törvénysértések elkövetésének időpontja 2009. október 10-16.

294/2010. (II. 17.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2009. szeptember 15., 20.-21. és 29.

295/2010. (II. 17.)

Rttv. 5/B. § (2)

2009. október 10-11.

296/2010. (II. 17.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2009. október 3-25.

388/2010. (III. 3.)

Rttv. 5/B. § (4) és 5/C. § (3) Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2009. szeptember 20.

438/2010. (III. 10.)

2009. december 8-11.

440/2010. (III. 10.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2009. november 16-21.

441/2010. (III. 10.)

Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2009. november 30december 4. 2009. december 16-18.

735/2010. (IV. 21.)

Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2010. január 4-7., 12-15. és 18-19. 2010. január 6., 11. és 14.

736/2010. (IV. 21.)

Rttv. 5/B. § (2)

2010. január 1.

775/2010. (V. 5.)

Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) Rttv. 5/B. § (2)

2010. február 6.

530/2010. (III. 24.)

624/2010. (IV. 7.)

863/2010. (V. 5.)

2010. január 16-17.

72/2010. (X. 12.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2010. március 17.

74/2010. (X. 12.) 378/2010. (X. 27.)

Rttv. 5/B. § (3) Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) Rttv. 5/B. § (3)

2010. március 24. 2010. április 11.

657/2010. (XI. 10.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2010. augusztus 16szeptember 3.

722/2010. (XII. 8.)

Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2010. augusztus 16.

418/2010. (X. 27.)

723/2010. (XII. 8.)

2010. május 1.

2010. január 22., 28-29. és a műsorelőzetesek

7

az alkalmazott jogkövetkezmény Rttv. 112. § (1) d) – 28.760.870,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 6.710.865,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 8.628.261,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 1.438.044,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 1.917.391,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.752.174,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 958.696,- Ft Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) d) – 11.504.348,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 1.917.391,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.752.174,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 958.696,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.752.174,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.752.174,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 958.696,- Ft Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) d) – 5.752.174,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 958.696,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 958.696,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.752.174,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 1.917.391,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.752.174,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 958.696,- Ft Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) d) – 5.752.174,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 3.834.783,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 18.222.888,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 1.012.283,- Ft Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) d) – 17.256.522,- Ft Rttv. 112. § (1) d) –

724/2010. (XII. 8.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2010. február 8. és a műsorelőzetesek

725/2010. (XII. 8.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2010. február 11. és a műsorelőzetesek

726/2010. (XII. 8.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2010. február 3-4-5. és a műsorelőzetesek

727/2010. (XII. 8.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2010. február 23-25-

728/2010. (XII. 8.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2010. április 7.

729/2010. (XII. 8.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2010. február 15-16-17. és a műsorelőzetesek

730/2010. (XII. 8.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2010. február 12. és a műsorelőzetesek

731/2010. (XII. 8.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2010. március 1. és a műsorelőzetesek

732/2010. (XII. 8.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2010. április 23. és a műsorelőzetesek

747/2010. (XII. 8.)

Rttv. 5/B. § (2)

2010. július 17-18.

758/2010. (XII. 8.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2010. szeptember 7-8-910., 13-14., 16., 20. és 24.

813/2010. (XII. 15.)

Rttv. 5/A. § (3)

2010. május 25.

819/2010. (XII. 15.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2010. szeptember 25október 15.

2.876.086,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.752.174,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 958.696,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.752.174,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 958.696,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 17.256.522,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 2.876.086,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.752.174,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 958.696,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.752.174,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 958.696,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 17.256.522,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 2.876.086,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.752.174,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 958.696,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.752.174,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 958.696,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.752.174,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 958.696,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 2.024.765,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 54.668.664,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 1.012.283,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 1.917.391,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 24.297.184,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 1.012.283,- Ft

A fenti adatok alapján a Médiatanács megállapította, hogy 2010-ben a Médiaszolgáltató rendszeresen nem megfelelően tett eleget az Rttv.-ben foglalt klasszifikációs kötelezettségének, s egyúttal levonható az a következtetés, miszerint leginkább a II. és III. korhatár-kategória elhatárolása okozott gondot a Médiaszolgáltatónak [hiszen a 34 határozat közül 28-ban az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése került megállapításra]. A fenti adatok alapján levont következtetéseket a Médiatanács súlyosító körülményként vette figyelembe a jogkövetkezmény megállapítása során, ezért – a jogkövető magatartásra ösztönzés érdekében, valamint az eset súlyára tekintettel – a Műsorszolgáltatási Szerződés szerinti kötbér szankció alkalmazását látta indokoltnak. A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9. pontja értelmében: „11.6.1.9. A Törvény 5/B. § (3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén, amennyiben az 05.00 és 21.00 óra között történik, a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,3 %-a, ....”

8

A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.10. pontja szerint: „11.6.1.10. A Törvény 5/C. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,2 %-a.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.12. pontja szerint: „11.6.1.12. Ha a Műsorszolgáltató által valamely egy és ugyanazon műsorszámmal a Törvény (…), 5/B.§ (3) és az 5/C.§ (2) bekezdéseinek megsértése egyszerre történik, akkor az ORTT a két törvénysértésre fentiekben érvényesíthető kötbérmérték közül csak magasabb kötbérmérték erejéig jogosult a Műsorszolgáltatót kötbérfizetésre kötelezni.” Erre tekintettel a Médiatanács által érvényesített kötbér összege a magasabb kötbérmértéknek megfelelően 6.074.296,- Ft, figyelemmel arra, hogy a kötbéralap a törvénysértések elkövetésének időpontjában 2.024.765.384,- Ft volt. A fenti táblázatban közölt adatokból megállapítható, hogy a Médiaszolgáltató 2010. évben visszatérően megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést is, amely megállapítást a Médiatanács súlyosító körülményként értékelt. Ennek következtében a Médiatanács a műsorelőzetesekkel elkövetett jogsértések tekintetében, az egy alkalommal történt jogsértés jogkövetkezményének megfelelő összegű kötbért érvényesíti a Médiaszolgáltatóval szemben. A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.5. pontja értelmében: „11.6.1.5. A Törvény 5/A. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,05 %-a.” Erre tekintettel a Médiatanács által érvényesített kötbér összege 1.012.283,- Ft, figyelemmel arra, hogy a kötbéralap a törvénysértések elkövetésének időpontjában 2.024.765.384,- Ft volt. A szankció kiszabásakor a Médiatanács figyelembe vette a hatóság korábbi jogalkalmazói gyakorlatát is, és tekintettel volt arra, hogy a Médiaszolgáltató eredetileg a II. korhatárkategóriába sorolta a műsorszámot, és ennek megfelelően sugározta 21.00 órát megelőzően a műsorelőzeteseket. A Médiatanács külön tekintettel volt arra, hogy egy esetleges újabb jogsértés következtében alkalmazandó kötbérszankció esetén érvényesülhessen a fokozatosság elve, azaz az ismétléssel járó növekvő progresszivitás és a szankcionálás kiszámíthatósága, előreláthatósága. A hatályos Műsorszolgáltatási Szerződés értelmében a Médiaszolgáltatóval szemben kötbér érvényesítésére a Médiatanács bír hatáskörrel. A Médiatanács az Mttv. 216. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a törvénysértések megállapítása, valamint a jogkövetkezmények meghatározása során az Rttv. anyagi jogi rendelkezéseit alkalmazta, figyelemmel az Mttv. 187. § (8) bekezdésében foglaltakra. Az Mttv. 187. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint: „187. § (8) A Médiatanács a műsorszolgáltatási szerződéssel rendelkező médiaszolgáltatókkal szemben a szerződésben foglalt kötbért, illetve egyéb jogkövetkezményeket kizárólag közigazgatási úton érvényesítheti.” A hatósági eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel.

9

A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdése d) pontjának da) alpontjában, továbbá az Mttv. 163. § (1) és (3) bekezdésében és a 164. §-ában foglalt rendelkezéseken alapul. Budapest, 2011. április 14.

A Médiatanács nevében

Szalai Annamária elnök

Dr. Vass Ágnes hitelesítő tag

10