ELŐTERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK
2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 842-1 /2011.
MELLÉKLETEK: -DB
TÁRGY: TÁJÉKOZTATÓ AZ ÓVODÁK, BÖLCSÖDÉK ÉS ISKOLÁK HELYZETÉRŐL BARANYA MEGYE KISTELEPÜLÉSEIN (TAJEKISK*)
ELŐTERJESZTŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés elnöke
AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: dr. Kohner Emőke tanácsos Intézményfenntartó Osztály
MEGTÁRGYALTA:
Kulturális Bizottság
VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
PÉNZÜGYI, GAZDÁLKODÁSI ÉS FEJLESZTÉSI OSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2011. 05. 30. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ:
2011. 05. 30.
Horváth Zoltán, a közgyűlés elnöke
2 II. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 70. §-a meghatározza a megyei önkormányzat neveléssel-oktatással kapcsolatos kötelező feladatait. E szerint a területi önkormányzat köteles gondoskodni a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a települési önkormányzat nem vállalja. Biztosítani köteles továbbá a pedagógiai szakmai tanácsadást és szolgáltatásokat, valamint kötelező feladatkörébe tartozik az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról és a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről való gondoskodás. A kötelező megyei önkormányzati oktatási feladatokat a közoktatásról szó 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Ktv.) 86. § (3) bekezdése és a 87. §-a konkretizálja, meghatározza az egyes ellátásokkal kapcsolatos konkrét szakmai feladatokat. Az Ötv. és a Ktv. ugyanígy rendelkezik a települési önkormányzatok által kötelezően ellátandó közoktatási feladatokról is. A jogszabályok a települési önkormányzatok feladatkörébe utalják az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről történő gondoskodást, beleértve a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai neveléséről és általános iskolai oktatásáról való gondoskodást. A megyei önkormányzat és a települési önkormányzatok között nincs aláfölérendeltségi viszony, az önkormányzati jogok minden helyi önkormányzat tekintetében egyenlőek. A két típusú helyi önkormányzatnak vannak azonban együttműködési kötelezettségei az oktatási feladatok területén. Így a megyei és a települési önkormányzatok együttműködni kötelesek a megyei illetve a helyi önkormányzati feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervek elkészítésében. A területi önkormányzati fejlesztési tervet a megye területén működő helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével kell elkészíteni. A települési önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor pedig a települési önkormányzatnak be kell szerezni a megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az összhangban áll-e a megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. További kapcsolódási pont - mely szintén a megye területének közoktatási szolgáltatásokkal történő lefedettségét szolgálja - az intézmények átszervezéséhez, megszüntetéséhez, illetve az új közoktatási intézmény létesítéséhez szükséges megyei önkormányzati szakvéleményezés. Ez utóbbi szintén a tervezett közoktatási intézkedés megyei fejlesztési tervvel való megfelelőségét vizsgálja. A következőkben Baranya megye óvodai és iskolai intézményellátottságának általános helyzetét mutatjuk be röviden, majd a kistelepülési nevelési-oktatási intézmények helyzetét vizsgáljuk. A számszerű adatokat a Központi Statisztikai Hivataltól (2009) szereztük be, egyebekben saját felmérésünk eredményeire támaszkodtunk. Ez utóbbi keretében tájékozódtunk többek között az intézmények működéséről, az elhelyezésükre szolgáló épületek állagáról és felszereltségéről, az intézményekben folyó pedagógiai munkáról, a pedagógusok munkájáról, a gyermekek szociális helyzetéről. Kistelepülésnek az 500 fő lélekszám alatti településeket tekintjük. A Központi Statisztikai Hivatal 2010-ben jelentetett meg felmérést az óvodai és általános iskolai intézményellátottság 2001. és 2009. év közötti változásáról a Déldunántúli régióban, így az adatok Baranya megyét érintően is hordoznak információt.
3 Ami az óvodai nevelést illeti, a 2001 és 2009 közötti időszakban az óvodai ellátás szempontjából releváns 3-6 évesek száma Baranya megyében 11%-kal csökkent. A Siklós, Szigetvár, Szentlőrinc térségben hozzávetőleg negyedével esett vissza, a pécsi térségben stagnált az óvodáskorúak létszáma a 8 esztendő alatt. A gyermeklétszám visszaesése az intézményrendszerre is hatással volt. 2001-ben a településeink 42%-ában működött óvoda, 2009-re ez az arány 38%-ra csökkent. Az alapfokú oktatást szintén befolyásolják a demográfiai mutatók. Az általános iskolai oktatásban jellemzően résztvevő korosztály, a 7-14 évesek létszáma Baranya megyében 20%-al csökkent. A megfelelő korú népesség csökkenésével együtt jár az alapfokú oktatás intézményrendszerének zsugorodása is. Az aprófalvakkal telített Baranya megye településeinek 40%-ában működött 2001-ben általános iskola, majd 2009-re arányuk 30%-ra esett vissza. Napjaink politikájának jellemző törekvése a közoktatási ágazat megújítása, a közoktatási rendszer és intézményei nemzeti fejlődés szolgálatába állítása. A kistelepülések kisiskolái jelentős mértékben hozzá tudnak járulni az esélyteremtés, a tudásközvetítés vonatkozásában a nemzet megújításához. Így a kormányzat támogatni kívánja az oktatás helyben történő megszervezését azokon a településeken, melyek hátrányos helyzetbe kerültek, ugyanakkor a településen élők igénylik az óvodai és az általános iskola alsó tagozatához kapcsolódó feladatok helyben történő biztosítását. Az új közoktatási törvény koncepciója szerint minden településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú gyermek él, és a szülők ezt igénylik, működnie kell egy óvodai vagy összevont bölcsődei-óvodai csoportnak, mely utóbbi két és fél éves kortól fogadhat gyermekeket. Ugyanígy megfogalmazódik az általános iskolai oktatás helyben történő biztosítása is. A koncepció szerint minden településen, ahol ezt legalább nyolc szülő igényli, működnie kell az alsó tagozat feladatait ellátó tagiskolának. E törekvés megvalósíthatósága érdekében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkára pályázatot írt ki kisiskolák újraindítására. Azok a 3000 fő lakosságszámú vagy az alatti települések pályázhattak, melyeknek megszűnt az általános iskolájuk és a szülők igénylik, hogy helyben legyen biztosított a nevelés-oktatás legalább az 1-4 évfolyamokon. Megyénkben egy 500 fő alatti kistelepülés, Siklósnagyfalu sikeresen pályázott és vissza nem térítendő támogatáshoz jutott általános iskolája újraindításához. Baranya megye tipikusan aprófalvas településszerkezetű, a 301 településének mintegy 70%-a - szám szerint 203 – ötszáz főnél kisebb lélekszámú. Ezekre az ötszáz fő alatti lakosságszámú falvakra többnyire az elöregedő népesség a jellemző. Így sok esetben nem születik annyi gyerek, mely lehetővé tenné önálló iskolák, óvodák fenntartását. A 2009-es adatok szerint összesen 27 ötszáz fő alatti kistelepülésen működik óvoda és 12 kistelepülésen általános iskola, melyből 5 községben csak alsó tagozat működik. Az önkormányzatok közoktatással kapcsolatos feladataikon kívül kötelesek gondoskodni a gyermekek napközbeni ellátásáról is. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) szerint a gyermekek napközbeni ellátása a gyermekjóléti alapellátás része, mely napközbeni ellátás megszervezhető többek között bölcsődében és családi napköziben is. Önálló bölcsődét nem tartanak fenn egyik ötszáz fő alatti kistelepülésen sem, viszont 2 kistelepülésen - Erzsébet és Szentdénes - éltek a közoktatási törvény 2009-es módosításával bevezetett egységes óvoda – bölcsőde létrehozásával. Ezzel az új többcélú közoktatási intézménytípussal azoknak a 2-3 éves gyermeket nevelő szülőknek nyújtanak - munkába állást elősegítő - lehetőséget a napközbeni ellátás
4 igénybevételére, akik olyan kistelepülésen élnek, ahol a gyermekek alacsony száma miatt nem működtethető önálló bölcsőde. A bölcsődével nem rendelkező településeken is lehetővé kell tenni a munkát vállaló szülőknek, hogy megfelelő elhelyezést biztosíthassanak kisgyermekeik számára. A Gyvt. lehetővé teszi az intézményes ellátás mellett a nem intézményes keretek között működő napközbeni ellátást is, melynek elterjedt formája a családi napközi. A családi napközi a családban nevelkedő azon 20 hetes és 14 éves kor közötti gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást, akik nem részesülnek bölcsődei és óvodai ellátásban; továbbá azon iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívül, akik az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást nem veszik igénybe. A családi napközi nem közoktatási célú ellátás, nem pótolja az óvoda oktatással kapcsolatos funkcióit, alternatívát kínál azonban a - azokon a kistelepüléseken, ahol alacsony a gyermeklétszám - kisgyermekek, főleg a három év alatti gyermekek ellátására. Baranya megyében jelenleg 41 családi napközi működik, mely a családok igényeinek megfelelően megoldást kínál a gyermekek elhelyezése tekintetében. A tanuló- és gyermeklétszámokat tekintve az óvodákban az átlag gyermeklétszám 25 fő, az általános iskolák átlag tanulólétszáma 68 fő volt a 2009-es adatok szerint. Az adatokból következik, hogy az intézmények kis létszámú csoport- és osztálylétszámokkal működnek. Az óvodák többsége egy „vegyes” korosztályú csoporttal működik, az iskolákban pedig előfordul az összevont osztályokban tanítás. Az iskola a kistelepüléseken azon intézmények közé tartozik, amely megold társadalomszervezői feladatokat, növeli a község rangját, társadalmi szerepét. A kistelepülések iskolája egyben a helyi kulturális élet központja is, nemcsak a település oktatásáért, hanem a kultúrájáért is felelős. A közoktatási törvény lehetővé teszi a többcélú intézmények létrehozását, melynek az egyik lehetséges formája az általános művelődési központ, mely egy intézmény keretében láthat el nemcsak közoktatási, hanem közművelődési, kulturális, művészeti, valamint sportfeladatokat is. Az óvodák és iskolák számára vonatkozóan a fentebb ismertetett adatokból látható, hogy az óvodai feladatellátási helyek száma több mint kétszerese a helyben működő általános iskolák számának és kihasználtságuk is pozitívabb képet mutat. Jellemző a kistelepülésekre, hogy az óvodai szolgáltatást a gyermekek szinte valamennyien helyben veszik igénybe. Az általános iskola esetében pedig - különösen értendő ez a felső tagozatra - a főként a városban dolgozó szülők a szabad iskolaválasztás lehetőségével élve a közeli városba, vagy nagyobb település iskolájába íratják be gyermekeiket, vállalva ezzel az iskola és a lakóhely közötti napi ingázást. Ennek okaként fogalmazzák meg, hogy a nagyobb településen működő iskolák jobban felszerelek, több lehetőséget, több szolgáltatást kínálnak. Az önkormányzatok központi támogatása évek óta csökkenő tendenciát mutat, mely jellemző a közoktatási intézmények finanszírozására is. Az önkormányzatoknak egyre nagyobb mértékű kiegészítést kell biztosítaniuk saját forrásaikból az intézmények működtetésére. Az óvodák és általános iskolák helyzetét jelentős mértékben meghatározta az a körülmény, hogy a fenntartók anyagi helyzete fokozatosan romlott az elmúlt években. A költségvetési lehetőségek szűkülése, a központi forrásszabályozás, valamint a költséghatékonyabb működés a társulásos feladatellátást erősítette.
5 A kistelepülések közoktatási intézményeinek fenntartása döntően társulásban történik. Az elmúlt időszakban a fejlesztési források kizárólag csak a társulásokban működő intézmények fejlesztésére álltak rendelkezésre, így a kistelepülésektől, mint önálló intézményfenntartóktól, ez a szabályozás elzárta az önálló fejlesztési lehetőséget. (A 2007-2013-as tervezési időszakban Dél-Dunántúlon rendelkezésre álló iskolafejlesztési forrás meghaladja a 10 milliárd forintot.) A kistelepülési intézmények fenntartói körében jelen van az egyház is, mint fenntartó. A nevelési-oktatási intézmények nagy része a fenntartóval való kapcsolatát jónak minősítette, kisebb részük értékelte konfliktusosnak az együttműködést. A konfliktusokat alapvetően az erőforrások hiánya, az alapnormatívák csökkenése és az ebből adódó működési hiányok okozzák. A nehézségeket fokozzák azok a körülmények, miszerint a szülők mintegy 60%-a rendszeres szociális segélyben részesül, valamint a gyermekek közel 63 %-a térítésmentes étkezésre jogosult az iskolában, óvodában. Mindez természetesen kihat az iskolaműködésre is, a tanulók és szülők anyagi helyzete determinálja a nevelési programokat és a helyi tanterveket is. Több iskolában is megfigyelhető a hátrányos helyzet koncentrálódása, mely a tanulók továbbtanulási és elhelyezkedési esélyeit is negatívan befolyásolja. Ezeken a településeken az óvodai és az iskolai nevelésnek-oktatásnak kiemelkedően fontos a társadalmi integrációs szerepe. A kistelepülésen tanító-nevelő pedagógusok mintegy 50 %-a helyben lakó, így a település, valamint a családok problémáit nagyrészt ismeri. A pedagógusok képesítése valamennyi kistelepülési intézményben megfelel a jogszabályi előírásoknak. A pedagógusok közel 50%-a vett részt az elmúlt években különböző szakmai továbbképzéseken részben pályázati úton, részben a továbbképzésre fordítható forrásokból. Ezek az akkreditált továbbképzések jelentős mértékben hozzájárultak a pedagógusok szakmai fejlődéséhez és a nevelés – oktatás eredményességéhez. Az iskolákban szinte mindenütt működnek olyan szakkörök, szabadidős és felzárkóztató programok, melyek nem csak színesítik az iskola pedagógiai programját, de a tanulók érdeklődési körének, a helyi hagyományoknak és igényeknek megfelelően alakítják a gyermekek tanórán kívüli elfoglaltságát. A kistelepüléseken a tantárgyak keretében megszerezhető tudás kiegészítésére, elmélyítésére szolgáló szakkörökön kívül hangsúlyt fektetnek a néphagyományok ápolására, főként néptánc oktatás, éneklés, valamint kézműves foglalkozások keretében. Népszerűek a sportfoglalkozások is. A nevelés-oktatás 50 éves átlagéletkorú iskola- és óvodaépületekben folyik, melyek nagy része felújított vagy részben felújított, de jól karbantartott épület. Az iskolaépületek kisebb hányada tekinthető felújításra szorulónak. Az oktatás alapvető feltételei biztosítottak. Az intézmények műszaki jellemzői közül kiemelendő a fűtési rendszer, mint az egyik fontos tényező. Az intézmények mintegy fele rendelkezik gáz központi fűtéssel, a másik fele pedig vagy központi vegyes tüzeléssel, vagy egyedi fűtési megoldásokkal oldja meg a téli üzemeltetést. Az iskolai pedagógiai munka fontos kiegészítője a könyvtár. Mindössze a települések fele rendelkezik helyben könyvtárral. A könyvtárszolgáltatás szempontjából kiemelendő a Csorba Győző Megyei –Városi Könyvtár által biztosított mozgókönyvtár szolgáltatás, mely a kistelepülésen élő hátrányos helyzetű csoportok ellátása érdekében került megszervezésre. A könyvtárbusz rendszeresen járja a megyei-városi könyvtárral e szolgáltatás igénybevételére szerződést kötött településeket és a mintegy 4000 dokumentumot számláló állományából könyvekkel, időszaki kiadványokkal, DVD és CD-ROM-okkal látja el kistelepüléseken élőket.
6 Az oktatás, a tanítás-tanulás szempontjából is fontossá vált napjainkra az elektronikus információáramlás, az internet nyújtotta információkhoz való hozzáférés. Az oktatási intézmények 90%-ának internet ellátottsága megoldott, 10% azonban nem rendelkezik semmilyen internet kapcsolattal. A pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatellátásban a Baranya megyei kistelepülések mintegy 83 %-ban a megyei fenntartású intézményt veszik igénybe. A Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja (Pécs) szolgáltatásai jelentős mértékben hozzájárultak az iskolák módszertani fejlesztéséhez és a pedagógusok szakmai munkáját segítették. Leggyakrabban a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Rehabilitációs Bizottság munkáját vették igénybe. A gyermekek fejlődéséhez nélkülözhetetlen szakvélemények és módszertani útmutatók, melyeket a bizottság készít más módon nem elérhetőek az intézmények számára. Hasonlóan nagy számban vették igénybe a nevelési tanácsadást és a különféle szaktanácsadást, melyek a módszertani fejlesztéseket, valamint a tantárgy pedagógiai munkát segítették. Ugyancsak jelentős volt a logopédiai szolgáltatás, a pályaválasztási tanácsadás iránti igény is. A kistelepülési iskolák számára igen fontos a pedagógusok képzése, továbbképzése is. Ezt a szolgáltatást is nagy számban vették igénybe az iskolafenntartók. A tanulmányi versenyek szervezéséhez és a tehetséggondozás különböző formáihoz, a pedagógiai mérés – értékelés és a kapcsolódó szolgáltatások, feladatlapok, komplex mérőanyagok biztosításához, a pedagógiai program, a helyi tanterv elkészítésében, módosításában szintén a megyei szolgáltatótól igényeltek segítséget. Más pedagógiai szolgáltatótól csak szűk körben kérnek szakmai segítséget az intézmények. Így elsősorban a jogi tanácsadás, eseti mentorálás, nemzetiségi oktatás, és különféle szakértői munkában jelent meg más pedagógiai szolgáltató a kistelepülések iskoláiban. Összegezve, az alapfokú nevelés-oktatás helyzetét alapvetően meghatározzák a térség településföldrajzi és demográfiai adottságai, valamint jelentős befolyásoló tényező az önkormányzatok pénzügyi helyzete. A gyermeklétszám folyamatos csökkenése, a pénzügyi lehetőségek szűkülése következtében zsugorodik a kisiskolai hálózat. Napjaink politikájának alapvető törekvése a közoktatási ágazat megújítása, melynek az új közoktatási törvény koncepciója szerint fontos mérföldköve a kistelepülési alapfokú nevelési-oktatási hálózat megerősítése. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a fenti tájékoztatót tudomásul venni szíveskedjen. Határozati javaslat A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye kistelepülésein működő bölcsődék, óvodák, iskolák helyzetéről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Pécs, 2011. május 30. Horváth Zoltán
