Helyi tanterv
2010. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Vári Szabó István Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Kiskunhalas Kazinczy u. 5.
Helyi tanterv 2010/2011
1
Vári Szabó SZKI
Tartalomjegyzék
2.1. A HELYI TANTERV KIALAKÍTÁSÁNAK ALAPELVEI ................................................................... 4 2.1.1. A kötelezően illetve választhatóan felhasználható időkeret felhasználási szabályai .................. 4 2.1.2. Kompetencia alapú oktatás..................................................................................................... 6 2.1.3. A szakképzési évfolyamok közismereti képzése......................................................................... 6 2. 2. TANTÁRGYI CÉLOK, FELADATOK FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK........................................................ 7 2.2.1. Társadalomtudományi tantárgyak........................................................................................... 7 2.2.2. Természettudományi tantárgyak ............................................................................................. 7 2.2.3. Tantárgyi tantervek .............................................................................................................. 11 2.2.3.1 .Magyar nyelv és irodalom ........................................................................................................................................ 11 2.2.3.2. Történelem................................................................................................................................................................. 15 2.2.3.3. Társadalomismeret és etika ...................................................................................................................................... 17 2.2.3.4. Idegen nyelv .............................................................................................................................................................. 17 2.2.3.5. Matematika ................................................................................................................................................................ 22 2.2.3.6. Ének-zene .................................................................................................................................................................. 25 2.2.3.7. Rajz és vizuális kultúra ............................................................................................................................................. 27 2.2.3.8. Osztályfőnöki óra ...................................................................................................................................................... 30 2.2.3.9. Testnevelés és sport ............................................................................................................................................. 32 2.2.3.10. Természetismeret .................................................................................................................................................... 33 2.2.3.11.Fizika ........................................................................................................................................................................ 34 2.2.3.11.Földünk és környezetünk......................................................................................................................................... 36 2.2.3.12. Biológia, egészségtan ............................................................................................................................................. 36 2.2.3.13. Kémia....................................................................................................................................................................... 38 2.2.3.14. Informatika .............................................................................................................................................................. 40
2.2.4. A szakképzést előkészítő évfolyam ........................................................................................ 42 2.2.4.1. Belépési feltételek ............................................................................................................................................... 42 2.2.4.2. Továbbhaladás feltételei...................................................................................................................................... 43 2.2.4.3. Az értékelés elvei................................................................................................................................................. 43 2.3. TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................................................................ 44 2.4. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYE ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI .................. 45
2.4.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások alkalmazott formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe súlya .............................................................................................. 45 2.4.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei, korlátai............................ 47 2.4.3. A tanulói teljesítmények rögzítése ........................................................................................ 47 2.5. A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI ......................................................................................... 49 2.6. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TANTÁRGYAINAK TÉMAKÖREI ................................................... 50 2.6.1. Kötelező tantárgyak (2.6.1.1-2.6.1.5.) .................................................................................. 50 2.6.1.1. Magyar nyelv ............................................................................................................. 50 2.6.1.2. Magyar irodalom........................................................................................................ 50 2.6.1.3. Történelem ................................................................................................................. 51 2.6.1.4. Matematika ................................................................................................................ 52 2.6.1.5. Idegen nyelv ............................................................................................................... 54 2.6.2. Választható tantárgyak (2.6.2.1-2.6.2.7.).............................................................................. 55 2.6.2.1. Biológia ..................................................................................................................... 55 2.6.2.2. Fizika......................................................................................................................... 55 2.6.2.3. Földrajz ..................................................................................................................... 57 2.6.2.4. Kémia ........................................................................................................................ 59 2.6.2.5. Informatika ................................................................................................................ 62 2.6.2.6. Testnevelés................................................................................................................. 62 2.7. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉNEK SZÜKSÉGES MÓDSZEREK DEKLARÁLÁSA ................. 64 MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................... 67 HELYI TANTERV ÓRATERVEI .................................................................................................................. 67 1. Szakiskola 9-10. évfolyam közismeret 2010/11. tanévtől ....................................................... 67 2. Szakmai alapozás szakiskola 9-10. évfolyamán 2008/2009-től .............................................. 68 3. A szakképzést előkészítő évfolyam közismereti 2008/2009-től................................................ 69 4. Az előrehozott szakképzés közismereti időkerete ................................................................... 70 *csoportbontásban......................................................................................................................... 70 5. A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok........................................ 71 6. Szakközépiskolák szakmacsoportos alapozó oktatása............................................................ 73 7. Szakmacsoportos alapozó oktatás 2008/2009-től (MŰSZAKI SZAKTERÜLET)..................... 75
Helyi tanterv 2010/2011
2
Vári Szabó SZKI
8. 9. 10. 11. 12.
Szakközépiskola - Műszaki szakterület................................................................................. 78 Szakközépiskola - Egyéb szolgáltatások................................................................................ 79 Szakközépiskola - Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció ....................................... 80 Szakközépiskola - Egészségügy és szociális szolgáltatások................................................... 81 Szakközépiskola - Vendéglátás-idegenforgalom................................................................... 82
Helyi tanterv 2010/2011
3
Vári Szabó SZKI
2.1. A helyi tanterv kialakításának alapelvei Nemzeti alaptanterv „A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg az általános műveltséget megalapozó szakaszon folyó nevelő-oktató munka kötelező és közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló ismeret, készség és képesség jellegű követelményeit…” Kerettanterv „Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskola nevelés-oktatás tartalmi egységet, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptantervben szereplő műveltségi területekre épülő kerettantervek biztosítják.” Helyi tanterv „A nevelési-oktatási intézményekben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik…” „ Az iskola pedagógiai programot és ennek részeként – ha e törvény másként nem rendelkezik – a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv alapján helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába…” A Nemzeti alaptanterv – a kerettantervek – és a helyi tantervek tehát a törvény szerint szervesen egymásra épülnek, mindhárom tantervtípus fontos szerepet tölt be az iskolai munkájának tartalmi szabályozásában. Nem látjuk szükségét az egyedi engedélyeztetésű Helyi tanterv bevezetésének, mivel felvállalt céljainkat a Kerettanterv által körvonalazott keretek között is megvalósíthatónak ítéljük.
2.1.1. A kötelezően illetve választhatóan felhasználható időkeret felhasználási szabályai A nevelőtestület nem kíván módosítani a szakközépiskola kerettanterv által ajánlott tantárgyrendszerén, azt az iskola típusára nézve megfelelőnek, kielégítőnek tartja. A tantárgyak integrációját tartalmilag támogatjuk, formailag azonban megtartjuk önállóságukat. Egyetértünk továbbá a tanulók terhelésének mérséklésével is mind a napi, mind pedig a heti óraszám maximálásának tárgyában. A szabadon tervezhető időkeret felhasználását illetően a tantestület úgy döntött, hogy a kötelező ill. kötelezően választható érettségi vizsgatárgyak óraszámának növelésére használja fel valamennyi évfolyamon. Így a matematika, az idegen nyelv évi 144-144-144-96 órára emelkedik. A természettudományos blokk óraszámának gyarapítására a 11., 12. évfolyamon kerülhet sor, amikor is a szabadon tervezhető órák száma évi 36-ról 72-re emelkedik, ha azt a tanuló érettségi vizsgatárgyul választja. A döntés indoklása az, hogy felelősséggel akkor vállalhatjuk diákjaink érettségi ill. felvételi vizsgára való felkészítését, ha az objektív feltételek sorát ehhez a feladathoz igazítjuk.
Helyi tanterv 2010/2011
4
Vári Szabó SZKI
A természettudományos blokkal való gazdálkodás terén további döntések is születtek:
Mivel tanulóink többsége várhatóan a 13. évfolyamon bekapcsolódik szakmai képzéseink valamelyikébe, így a kémia/fizika/biológia tantárgy tanítását kívánjuk a 10. évfolyam után is folytatni, illetőleg érettségi vizsgatantárgyként ajánlani. A fentebbi döntés indoklásaként meg kell még jegyezni, hogy mindenképpen figyelembe kívánjuk venni a szakmai elméleti tantárgyak és a választható természettudományi tantárgyak kapcsolódását.
Az információ társadalmában rendkívül fontosnak tartjuk, hogy tanulóink minél magasabb szinten legyenek képesek eligazodni az informatika világában. Tanúi vagyunk annak a folyamatnak, ahogyan a számítástechnika az élet szinte minden területét behálózza. Bármilyen szakmát is választ a diák, számítógépismeretre mindenképpen szüksége lesz. Ezért az informatika tanítását folytatni kívánjuk a 11., 12. évfolyamon is, amihez a szabadon tervezhető órák egyikét használjuk fel.
Mivel a nevelési programunkban jól tükröződően megfogalmaztuk, hogy a nevelésioktatási folyamatban alapvető fontosságot tulajdonítunk a tanulók felzárkóztatásának, képességeik fejlesztésének, ezért a szakiskola számára kidolgozott kerettantervi változatok közül az „A” változat mellett döntöttünk. A természettudományi oktatást mindkét évfolyamon évi 108 órában tervezzük. Ez azt jelenti, hogy a biológia, fizika, földrajz, kémia ismereteket a 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben a természetismeret tantárgy foglalja magába heti 3 órában. A természettudományos blokk óraszámainak megállapításával egyértelműsítettük a szakmai előkészítésre, alapozásra szánt időkeretet a 10. évfolyamon ( 288 óra/év.) A szabadon tervezhető órát az idegen nyelv óraszámának növelésére fordítjuk. Ennek indoklásaként részint azt kell megemlíteni, hogy Magyarország uniós tagsága ezt szinte kötelezővé is teszi számunkra, részint pedig a gazdaság – szolgáltatás szakágazat szakmáiban az idegen nyelv a szakmai vizsga részét alkotja. Végül de nem utolsó sorban az idegen nyelv tanításának hatékonysága nem kis részben múlik a heti óraszámon. A nem kötelező időkeret terhére választható tantárgyakat ajánlunk diákjainknak: Mivel a kötelező tantárgyak sorában egy idegen nyelv tanítását vállaltuk fel, ezért a választható tantárgyak egyike a 2. idegen nyelv valamennyi évfolyam számára. Természetesen mind a kötelező, mind pedig a választható (2.) idegen nyelv esetén teljesítjük az idegen nyelv tanításának alapkritériumait, vagyis biztosítjuk az optimális csoportlétszámot (ez nyilvánvalóan csoportbontással lehetséges) továbbá a nívó szerinti csoportbeosztást. Alapvetően 1. és 2. idegen nyelvként is az angol ill. német nyelvet tanítjuk, de igény esetén további élő idegen nyelvek oktatásától sem zárkózunk el. Fontosnak tartjuk még, hogy az idegen nyelvtudást is megkövetelő szakmák esetén az általános nyelvismereten kívül a szakmai nyelvi ismeretek megszerzésére is legyen lehetőség iskolánkban. A szabadon választható tantárgyak sorával igyekszünk valamennyi tanulónk igényének megfelelni. Gondolnunk kell azokra a kiváló képességű diákokra, akik egyéni haladásra is képesek, akik nem elégszenek meg a korosztályuknak szánt ismeretanyag mennyiségével, a készség-és képességfejlesztés átlagos követelményeivel. Kötelességünk ezen tanulókör számára is lehetőséget teremteni. Nekik kínáljuk a tehetséggondozás különböző területű és formájú változatait, melyeknek olyan rendszert kell alkotniuk, hogy bármilyen érdeklődést ki tudjon elégíteni. Gondolnunk kell azonban azokra a tanulókra is, akik a tanulás folyamatában nehézségekkel küzdenek. Segítenünk kell őket az előre haladás útján. A segítségnyújtás akkor éri el leginkább a célját, ha egyénre szabott. Ezt teszi lehetővé a differenciált
Helyi tanterv 2010/2011
5
Vári Szabó SZKI
képességfejlesztés. A tehetséggondozáshoz hasonlóan e területnek is rendszert kell alkotnia, hiszen a problémák szerteágazóak
2.1.2. Kompetencia alapú oktatás Kiemelt feladatként kezeljük, hogy a vizsgakövetelmények szellemében minden erőnkkel törekedjünk a tanulók kezébe, fejébe használható tudást közvetíteni. Ennek megfelelően a kompetencia alapú oktatás mellett kötelezzük el magunkat. Elterjesztése érdekében matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében heti egy órában csoportbontásban fejlesztjük a matematikai eszköztudást (logikus gondolkodást) illetve a szövegértési kompetenciát. Ezt a 9. évfolyamra, egy bemeneti mérést követően vezetjük be. A fejlesztő tevékenység visszamérését kimeneti méréssel tervezzük a tevékenység bezárásaként. Az említett kompetenciák fejlesztése az osztályban tanító valamennyi tanár kötelessége az osztályfőnök irányításával.
2.1.3. A szakképzési évfolyamok közismereti képzése A szakképzési évfolyamokon a központi programban meghatározott, a moduláris képzésben megszabott feltételek szerint folyik a szakmai vizsgára való felkészítés. A felzárkóztató oktatás felkészíthet iskolai előképzettséghez nem kötött, alapfokú iskolai végzettséghez kötött, illetve a tizedik évfolyam végzettségéhez kötött szakképesítés megszerzésére, felkészítő szakképzésre való bekapcsolódásra. A szakképzési évfolyamokon a szakiskolai kerettanterv a tanulók számára szakmai elméleti oktatás mellett továbbra is biztosít időkeretet a készségfejlesztő, általánosan művelő illetve a szakmai elméleti képzést kiegészítő közismereti képzésre. Ez magában foglalja a kerettantervi rendeletben meghatározottakon kívül a testnevelést, szakmai számításokat, az informatikát, a tanult szakmához illeszkedő természettudományokat (pl. környezetvédelem), a társadalomtudományokat (pl. társadalom ismeret, etika), az idegen nyelveket is. A szakképzési évfolyamokon az egyes tantárgyak oktatására fordított időkeretet, a tantárgyak tartalmát és követelményeit a tanulók aktuális igényeinek és az adott szakképesítések sajátosságainak megfelelően kell szabályozni szakmánként. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az ún. "előrehozott" szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében, amelyet a módosított törvény 27. §-ának (4) új bekezdése határoz meg A 2010/2011-es tanévtől bevezetésre került az előrehozott szakképzés. A hozzá kapcsolódó közismereti és szakmai területek tudáselemeinek átadása 3 éves időkeretben történik a két terület arányának fokozatos felcserélődésével. A közismereti képzés az előrehozott szakiskolai szakképzés (9., 10., 11. évfolyamok) kerettantervére épül.
Helyi tanterv 2010/2011
6
Vári Szabó SZKI
2. 2. Tantárgyi célok, feladatok fejlesztési követelmények 2.2.1. Társadalomtudományi tantárgyak Szakközépiskola Céljaink és feladataink az általános iskolai ismeretekre épülnek. A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos értékeket és változó kultúrákat közvetít. Erősíti a nemzeti identitást, a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. Hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnunk a diákok mindennapi életvilágára. Figyelembe kell vennünk, hogy az elektronikus információhordozók közegében mozgunk. Ismernünk kell az ifjúsági szubkultúrát. Tanulóinkkal megfelelő önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességekre kell szert tennünk. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés képességét, az önkifejezést. Az irodalmi művek elsajátítása révén szövegek pontos értőivé válnak, döntési szituációkat, magatartási formákat, értékeket ismernek meg. Megismerhetik a nyelvi kifejezés lehetőségeit és más alternatívát a tömegkultúra mellett. Abban a világban, ahol megnőtt a „szót értés” jelentősége, képessé kell tennünk őket arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. Célunk, hogy a diákok a XXI. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés értékét. A történelmi tanulmányoknak szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejezésében. El kell érnünk, hogy a tudás megszerzésének módja örömet szerezzen a diákoknak. A múlt sorskérdéseivel kapcsolatban kritikai szemléletmód kialakítása a célunk. Ennek segítségével képesek a jelenbeli és múltbeli lehetséges alternatívák meglátására.
Szakiskola
A szakiskolában a magyartanítás elsődleges célja a tág értelemben vett olvasás-írás és beszédtanítás – mindezeken keresztül a gondolkodástanítás. Az anyanyelvi és irodalmi nevelésbe szükséges bevonni az audiovizuális-elektronikus tömegkultúrát is, ez forrást jelent a személyes kifejezőképesség fejlesztésében. Erősíteni kell a népirodalom, ezen belül a nemzeti irodalom befogadása iránti készséget. Ki kell aknázni az irodalom és művészet azon lehetőségeit, melyek elősegítik a diákok önismeretének hatékony fejlesztését, önbizalmat, sikerélményt nyújtanak. Fontos az olvasási kedv erősítése az olvasmányok megfelelő kiválasztásával. A befogadás elősegítése érdekében nagy súlyt kell kapniuk a kreatív szövegértési és szövegalkotási gyakorlatoknak. A leíró nyelvtan tanítása nem különülhet el a szövegértéstől és szövegalkotástól. A magyartanításnak szorosan együtt kell működnie a társadalom-és emberismerettel, az ezekhez kapcsolódó etikai neveléssel
2.2.2. Természettudományi tantárgyak Szakközépiskola Az általános iskola tantervi előzményeire építve a természettudományos tantárgyak a szakközépiskolában is elősegítik, hogy a tanulók megértsék a természet és a társadalom fő Helyi tanterv 2010/2011
7
Vári Szabó SZKI
sajátosságait, jelenségeit és folyamatait. Bemutatják azok kölcsönhatásait, egymásra hatásuk tér- és időbeli rendjét, következményeit. A kitűzött cél az elméleti ismeretadás, a gyakorlati készségfejlesztés és a tanulók természettudományos szemléletének formálása során, ezek egységében valósul meg. Nem elmélyült tudományos ismeretátadás a cél, hanem a már meglévő ismeretek kiegészítésével az összegzésre, szintézisre törekvés. Az önálló rendszerező gondolkodás kialakítását, fejlesztését segíti annak tudatosítása, mikor, mi és miért történik környezetünkben. A diákok ebben az életkorban már képesek az elvontabb fogalmak befogadására és igényük is van rá, ezért a megértés dominál ezeknél a tantárgyaknál. Az új ismeretek feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva nyilvánvalóvá kell tenni, hogy az elsajátítandó tudás elsősorban nem önmagáért szükséges, hanem a napi tapasztalatokkal együtt megalapozza a környező világ jelenségeinek megértését, és lehetővé teszi azok befolyásolását. Az új fogalmak alkotása, összefüggések felfedezése és az ismeretek gyakorlati alkalmazása fejleszti a kombinációs készséget, a kreativitást, segíti a problémahelyzetek önálló megoldását. A természettudományos tantárgyak segítséget adnak a természettudományok, az informatikai, a technikai, a humán műveltségterületek, szakmai tantárgyak tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához, kezeléséhez. A tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása eredményeként a tanulók a 10. évfolyam végére színvonalas szóbeli és írásbeli szövegalkotásra képesek. Ki kell használni, hogy ezeket a tevékenységeket szívesen és nagy hozzáértéssel végzik számítógép segítségével. Támogatni kell a zsebszámológépek, kalkulátorok, az Internet célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazását. A szakközépiskolai oktatás alapvető feladata, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán képessé tegye a tanulókat arra, hogy logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak. Kitartó, fegyelmezett, pontos munkára neveljük diákjainkat. A pozitív motiváltság, az önállóság fejlesztése igen fontos feladat. A szakközépiskolai oktatás felkészíti a tanulókat az általános műveltségről számot adó tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére, valamint szakirányú felsőfokú tanulmányokra. Komplex ismeretanyaga révén segíti pályaorientációjukat, a szakképzésbe való bekapcsolódásukat. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra állampolgári szerepük gyakorlása során. A kerettanterv új vonásai között szerepel a modellalkotás, matematizálás jelentőségének növekedése, egyensúlyt keres a tantárgyak belső struktúrájának kiépítése és a tanultak mindennapi életben való felhasználása, alkalmazása között. Igyekszik a modern oktatási és tanulási technológiákat beépíteni. Szakközépiskolában a kialakult fogalmak megerősítése, általánosítása a feladat. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy a tananyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlóakat is meg tudjon magyarázni, használja és alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a tanórákon szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy el tudja mondani, le tudja írni a jelenségekről szerzett ismeretei. Tegyük képessé a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére. Szerezzenek jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek előadás tartására, tanulmány megírására. Törekednünk kell arra, hogy a tanuló ismeretszerzési tevékenységében tudja használni a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat (tematikus és különböző méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CD-ROM, Internet, kiállítások, filmek). Értse a szellemi Helyi tanterv 2010/2011
8
Vári Szabó SZKI
fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, elektronikus médiumok információit. Tegyük képessé a jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Törekedjen a kapott eredmények értelmezésére, az eredmény realitásának eldöntésére. Legyen gyakorlata a jelenségek csoportosításában, rendszerezésében. Segítsük a tanulót, hogy ismereteit szellemi fejlettségének megfelelő szinten – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – tudja megfogalmazni; írásban egyszerűbb vázlatrajzokon, sematikus ábrákon rögzítenie; leolvasni, értelmezni a grafikonok, diagramok, rajzok, ábrák információtartalmát. A tanulóknak képesnek kell lenniük együttműködni másokkal. Alkalmazzák a kommunikációs, a gondolkodási és a gyakorlati képességeket (adatok értelmezése és feldolgozása, problémák felismerése és megoldása, általános törvényszerűségek felismerése, ítéletalkotás). Legyenek képesek a lényeg kiemelésére, az anyanyelv és a szaknyelv (például a „ha … akkor, akkor és csakis akkor” helyes használatára). Fejleszteni kell az absztrakciós képességet, térszemléletet.
Helyi tanterv 2010/2011
9
Vári Szabó SZKI
Szakiskola A szakiskola a képzés igényeinek megfelelően hasznosítható tudást közvetítsen. Biztosítsa mindenki számára a természettudományos műveltség alapvető elemeit, és tegye lehetővé az ehhez kapcsolódó szakmák elméleti megalapozását. Cél, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képessége. A szakiskolai oktatás az általános iskolai tudásra alapozva megismerteti a tanulókkal a természet legfontosabb törvényszerűségeit. A tanulók felzárkóztatása, az ismeretek kézségek stabilizálása és az alapkészségek fejlesztése a feladat. Célunk, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, fegyelmezett, kitartó munkára. Értsék meg a természeti környezet társadalomra gyakorolt hatásait, s azt, hogy a társadalom működése visszahat a természeti környezetre. Világossá kell tenni, hogy a társadalmi – gazdasági tevékenységek az egyének teljesítményére épülnek. A termelési folyamatok azonban igénylik a tudomány, a technika, a gazdasági és politikai tényezők összehangolását. A természettudományos tantárgyak segítik az emberek egymás közötti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. E tantárgyak közös célja, hogy megkönnyítse a szocializációt, a beilleszkedést a társadalmi környezetbe. Fejlessze a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét és mutassa be a tantárgyaknak az emberi kultúrában betöltött szerepét. A szakiskolák tananyaga az ismeretek rendszerezésével, bővítésével, elmélyítésével, a jelenségek vizsgálatával, a kölcsönhatások feltárásával, a tanultak alkalmazásával valósítja meg szemléletformáló szerepét. E tantárgyak (biológia, fizika, kémia, földrajz, matematika, informatika) komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók eligazodását a munka világában. Lehetővé teszi számukra, hogy a későbbiek során bekapcsolódjanak a tovább- és átképzésbe. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok jó szakemberré váljanak és képesek legyenek alkalmazni a megszerzett ismereteket a mindennapi életben. A különböző tantárgyakon belül a tanulói kísérletek, közös megfigyelések, csoportos tevékenységek segítsék elő az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását. Fejlessze ki a tanulókban az aktív részvétel készségét környezetük minőségének javításában, önmaguk és embertársaik iránti felelősséget, amely a mindennapi életben és a legtöbb szakma gyakorlásában is igen lényeges. A szakiskolában elsősorban a szemléletesen kialakított fogalmak megerősítésére kerül sor. A természettudományos tantárgyak segítségével a tanulókban korszerű természetkép alakuljon ki. A tanulókban tudatosulni kell, hogy a természet törvényei megismerhetőek a jelenségek megfigyelése alapján. Keltsük fel az érdeklődést a különböző jelenségek iránt. Tegyük képessé őket a jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére. Legyenek képesek arra, hogy a tantárgyakban szerzett ismereteiket felhasználják a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalában. Tudjanak értelmezni önállóan új jelenségeket. Fejlesztenünk kell a szövegértő, szövegelemző képességeket. Tegyük képessé a tanulókat, hogy ismeretszerzési tevékenységében tudja használni a nyomtatott információhordozókat és értse a szellemi képességének megfelelő szintű ismeretterjesztő kiadványok információit (térképek, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, CD-ROM, Internet, filmek). A számítástechnikában szerzett ismereteiket alkalmazzák az információszerzés, - feldolgozás és átadás folyamán. Tegyük képessé a lényeges és lényegtelen jellemzők elkülönítésére. A megfigyelések alkalmával nyert adatokat legyen képes rendezni és értelmezni. Mindehhez szerezzen jártasságot a mérhető mennyiségek mértékegységének, és azok törtrészeinek és többszöröseinek használatában. Segítsük a tanulót, hogy ismereteit képességeinek megfelelő szinten tudja – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – megfogalmazni és írásban, egyszerűbb vázlatrajzokon, sematikus ábrákon rögzíteni, képes legyen ábrákat, grafikonokat leolvasni, értelmezni, elemezni. Képesek legyenek a lehetetlen és a lehetséges események fogalmát Helyi tanterv 2010/2011
10
Vári Szabó SZKI
megérteni egyszerű példákon. Tudjanak biztosan kezelni zsebszámológépet, de becsléssel, kerekítéssel reális eredményeket fogadjon csak el. Fontos feladat az érvelés, cáfolás, vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése. A biológia, kémia és földrajz tantárgyak különösen nagy szerepet kapnak az egészséges életmódra nevelés terén. A helyes táplálkozásról, a környezetvédelemről, az egészségkárosító szerves anyagokról, a szenvedélybetegségekről is szerezzenek információt. A tantárgyakkal kapcsolatos kiemelkedő személyiségek életének, munkásságának, a meg nem oldott sejtések, a kutatások magyar vonatkozású eredményeinek bemutatása komoly motiváló tényező lehet tanításunk során.
2.2.3. Tantárgyi tantervek 2.2.3.1 .Magyar nyelv és irodalom Szakközépiskola A kerettanterv szerint a magyar nyelv és irodalom tantárgy feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt, mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együtt érzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. Tantárgyaink céljai és feladatai között - egy olyan világban, ahol a „szót értés" jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben - kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. Célunk továbbá, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét. Mindezen célok elsajátításához heti 4 óra (1+3) áll rendelkezésre. A helyi tantervünkben figyelembe vesszük az iskolába járó diákok képességeit, a fejlesztés Helyi tanterv 2010/2011
11
Vári Szabó SZKI
lehetőségeket. A 9. évfolyam elején diákjaink szocializációs felzárkóztató programon vesznek részt a sikereses beilleszkedés érdekében. Az óramegoszlás a következő: 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam
magyar nyelv: magyar nyelv: magyar nyelv: magyar nyelv:
36 óra 36 óra 36 óra 32 óra
irodalom: irodalom: irodalom: irodalom:
108 óra 108 óra 108 óra 96 óra
Magyar nyelv: A kerettantervi elképzelésekből kitűnik, hogy a sikeres kommunikáció és a helyes stílus elsajátítása került az anyanyelvi oktatás középpontjába. Ezt tükrözi a 9. és 10. évfolyamos nyelvtani anyag átrendeződése. A tulajdonképpeni leíró nyelvtani anyag egésze a 9. osztályos anyagban szerepel. Ez logikus törekvés, mivel az összes nyelvtani ismeret birtokában várhatók el igazi teljesítmények a nyelvhasználat területén. Tökéletes a két év anyagának egymásra épülése, ám a 9. osztályos anyag teljesítése rendkívüli terheket ró csakúgy a tanárra, mint a diákra. Éppen ezért az indokolt a csoportbontás a magyar nyelvi órákon a 9. évfolyamon. A 10. évfolyamon a retorikával és a hivatalos szövegtípusokkal foglalkozunk. A 11. évfolyam nyelvtani anyagában a stílusrétegek közül csak a szépirodalmi stílus a külön témakörként kiemelt. A 12. évfolyam felépítése megfelel az eddigieknek. Jó lezárása lehet a négy évnek a beépített összefoglaló, rendszerező áttekintés, amely mind az ismeretek „ülepítése”, mind az érettségire való felkészülés szempontjából indokolt. Ez a végső összegzés is a kommunikációból kiindulva és oda visszaérkezve történik. A magyartanároknak az új típusú érettségi bevezetése óta különös figyelmet kell fordítaniuk a diákok szövegértésének fejlesztésére is. (Ez az országos kompetenciamérés szempontjából is fontos feladat.) Így a tanórák egy bizonyos részét erre használjuk fel, bár célszerűbb lenne e feladatra heti plusz 1 órát kapni. A 20%-nyi szabadon felhasználható időkeret: 9. osztály: +7 óra: - szövegtan +3 óra - szövegértés +4 óra 10. osztály: + 7 óra: - retorikai alapismeretek +2 óra, - hivatalos írásművek +2 óra, - szövegértés +3 óra
Helyi tanterv 2010/2011
11. osztály: + 7 óra - stílusgyakorlatok +2 óra - szépirodalmi stílus +2 óra - helyesírás +1 óra, - szövegértés + 2 óra 12. osztály: +6 óra: - általános nyelvismeret +1 óra, - nyelvtörténet +1 óra, - érettségi tételek +2 óra, - szövegértés +2 óra
12
Vári Szabó SZKI
Irodalom: A szakközépiskolai tananyag irodalomtörténetből és irodalomelméletből áll. Időrendi sorrendben vizsgáljuk meg a magyar és világirodalmi alkotásokat. Ügyelünk arra, hogy eközben más művészeti ágak jeles alkotásait is bemutassuk. Tantervünk alapján lehetőséget teremtünk a diákoknak arra, hogy 1-1 irodalmi alkotást filmen is megtekintsenek. Az új típusú érettségi három új témakörrel bővült: a kortárs irodalom, az irodalom határterületei, valamint a regionális kultúra témakörökkel. Emiatt volt szükséges a tananyag átrendezése 11-12. évfolyamon. A 9. évfolyamon irodalomelméletet tanítunk, valamint az ókori irodalomtól kezdve a barokk korig haladunk. A 10. évfolyam tananyaga a felvilágosodás és a romantika korát dolgozza fel, főleg magyar szerzők műveit vizsgáljuk. A 11. évfolyam fő témái: Madách és a nyugatosok, a realizmus, illetve itt kapott helyett a kibővült 12. évfolyamos anyagra való tekintettel az avantgarde. A 12. évfolyamon a XX. századi világirodalmat, a két világháború közötti, illetve a kortárs magyar irodalmat tanítjuk, valamint figyelmet fordítunk az új érettségi témakörök megismertetésére is. A 20%-nyi szabadon felhasználható időkeret: 9. osztály: +22 óra: bemeneti mérés, szocializációs felzárkóztató program +2 óra irodalomelmélet +2 óra mitológia +4 óra Biblia +4 óra; reneszánsz +4 óra film +6 óra (Odüsszeia vagy Trója, Antigoné, Rómeó és Júlia) 10. osztály: +22 óra - művészettörténet +2 óra - felvilágosodás +4 óra; - magyar romantika +4 óra; - Petőfi, Arany +6 óra - film + 6 óra (Bánk bán, Anyegin, Az arany ember)
Helyi tanterv 2010/2011
11. osztály: +22 óra - Madách +2 óra; - realizmus + 2 óra - Mikszáth, Móricz + 4 óra, - nyugatosok + 6 óra - film + 8 óra (Vörös és fekete, Édes Anna, Árvácska) 12. osztály: +19 óra - világirodalom + 4 óra, - mai magyar irodalom + 4, - film +4 óra (Isten hozta, őrnagy úr, Sorstalanság) - érettségi felkészítés +7 óra
13
Vári Szabó SZKI
Szakiskola A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás, a pályaorientáció és gyakorlati oktatás, valamint a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás szerves egységet alkot. A szakiskola a képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. A szakiskolai oktatás alapvető célja tehát, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A szakiskola első, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszában az új ismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre, valamint tudatos motiválásukat. A szakiskolában a magyartanítás elsődleges célja a tág értelem vett olvasás-, írás- és beszédtanítás s mindezeken keresztül a gondolkodástanítás. Ez a feladat elválaszthatatlan az önbizalom-erősítéstől és a sikerélmény nyújtásától. E célok elérése érdekében a diákok saját, mindennapi és jobbára az elektronikus tömegkultúrából táplálkozó kultúráját is méltányolni kell, illetve kiindulási alapként szükséges bevonni az anyanyelvi és az irodalmi nevelésbe. Lehetőségként figyelembe kell venni az audiovizuális-elektronikus, digitális tömegkultúrát is, s ezt a forrást fel kell használni a személyes kifejezőképesség fejlesztésében, illetve a magaskultúra, a szépirodalom s ezen belül a nemzeti irodalom befogadása iránti készség erősítésében. Az irodalom, a művészet önismereti, önmegértési és önmeghatározást elősegítő lehetőségeit kell tudatosítani. Az olvasmányok kiválasztása az olvasási kedv erősítését és a kommunikációs nevelést szolgálja. Az aktív (s ezáltal is motivált) befogadás elősegítése érdekében nagy súlyt kell kapniuk a kreatív szövegértési-szövegalkotási gyakorlatoknak. Az anyanyelvi ismeretek nem külön, hanem integráltan szerepelnek a tananyagban. A nyelvi tudatosság nem elvont fogalmak ismeretét jelenti, hanem a nyelv megfigyelését, analizálásának képességét. A leíró nyelvtan tanítása nem különülhet el a szövegértéstől és szövegalkotástól, annak funkcionális részeként kap helyet. A szakiskolai magyartanításnak különösen szorosan kell együttműködnie a társadalom- és emberismerettel, illetve az ezzel szervesen összekapcsolódó etikai neveléssel. Kapcsolatot kell keresnie a diákok valóságos életproblémáival és kielégítetlen társadalmi szükségleteivel. Mindezen célok elsajátításához heti 3 óra (1+2) áll rendelkezésre. A helyi tantervünkben figyelembe vesszük az iskolába járó diákok képességeit, a fejlesztés lehetőségeket. A 9. évfolyam elején diákjaink szocializációs felzárkóztató programon vesznek részt a sikereses beilleszkedés érdekében. Az óramegoszlás a következő: 9. évfolyam: 10. évfolyam:
magyar nyelv: 36 óra magyar nyelv: 36 óra
Helyi tanterv 2010/2011
irodalom: 72 óra irodalom: 72 óra
14
Vári Szabó SZKI
Magyar nyelv: A szakiskolai nyelvtanítás tulajdonképpen az általános iskolai tananyag elmélyítését, mélyebb begyakorlását szolgálja. A továbbfejlesztés lehetőségei behatároltak a tanulók alacsony szinten lévő készségei és képességei miatt. Hiányosak az általános nyelvi, nyelvtani ismeretek, a helyesírás, a szövegértés- és alkotás sok kívánnivalót hagy maga után. Csak kisebb létszámmal (csoportbontás) és heti egy órában biztosítjuk a tanulók hatékonyabb fejlesztését. A szabadon felhasználható órakeretnek (7 óra) szükségszerűen a gyakorlást, képességfejlesztést kell szolgálnia. Az országos kompetenciamérés miatt is különös figyelmet kell fordítani a tanulók szövegértési kompetenciájának fejlesztésére. Irodalom: Az irodalomtanításunk középpontjában nemzeti irodalmunk megismertetése áll. A törzsanyag kitekintést biztosít a világirodalom néhány kimagaslóan szép, vagy fontos alkotására is. Célunk ezek megismertetése, általuk az olvasási kedv fokozása. A tanterv lehetőséget biztosít a tanári szabadságra, a tanulók érdeklődése és képességei határozzák meg a szemelvények kiválasztását. A kiegészítő órákat (14 óra) itt is a szövegértési gyakorlatokra, a kifejező, értelmes olvasás és a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, az önálló véleményalkotás megfogalmazásának gyakorlására használjuk fel. 2.2.3.2. Történelem Szakközépiskola A követelmény kettős: meg kell felelni a fejlesztési követelményeknek és az érettséginek ( ami feltételezi, hogy elmélyülünk az anyagban), másrészt pedig az anyagban nagy szélességben kell mozognunk. A szabadon kitölthető 20% felhasználását a tanéven belül az osztály előképzettségének megfelelő koncentrációra kellene fordítani. Helyi témát a 9.év végén lehetne beépíteni a tanév utolsó óráin városnézés során megismerjük a helyi nevezetességeket ( történelmi korba ágyazva). A kerettanterv célok és feladatok c. fejeztében meghatározott követelmények-melyek szerint „a nevelés, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot” továbbra is aktuális alapfeladata iskolánknak. Üdvözlendő célkitűzés, hogy „pótolni kell az általános iskolai hiányokat, differenciált, egyénhez igazodó módszerekkel alkalmazni, hogy elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok.” A kerettanterv követelményként tartalmazza: A szakiskola 9. vagy 10. évfolyamának befejezése után lehetőséget kell biztosítani átlépésre szakközépiskolai képzésbe. Ez csak akkor valósítható meg, ha a két iskolatípus mindkét évfolyama történelem tantervének témaköreit szinkronba hozzuk, ugyanis a szakiskola 9. évfolyamának a tananyagának az ókori kelet történetét nem tartalmazza. Ez az ellentmondás feloldható a helyi tanterv és a tantervmenet készítésekor, a szabadon felhasználható órakeretben illetve felzárkóztató oktatással.
Helyi tanterv 2010/2011
15
Vári Szabó SZKI
Szakiskola A tantárgy tanításának alapvető célja nemzeti történelmünk kiemelkedő eseményeinek, sorsfordulóinak felelevenítése. A tantárgy megismertet a modern társadalmak kialakulásának történelmi körülményeivel, működésük sajátosságaival, valamint felkészíti a tanulókat a társadalmi jelenségek értelmezésére és az állampolgári feladatokra. A történelem és társadalomismeret tantárgy felkelti a tanulókban a múlt és a jelen társadalmi kérdései iránti érdeklődést, elősegíti a tanulók hazaszeretetének fejlesztését, felkészít a demokratikus közéletben való tudatos részvételre és szerepvállalásra, hozzájárul a hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok, a szomszéd népek, más országok és népek megismeréséhez és megértéséhez, hozzásegíti a diákokat ahhoz, hogy elfogadják a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok alapelveit és értékeit. A kerettanterv célok és feladatok c. fejeztében meghatározott követelmények-melyek szerint „a nevelés, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot” továbbra is aktuális alapfeladata iskolánknak. Törekvésünk, hogy pótoljuk az általános iskolai hiányokat, differenciált, egyénhez igazodó módszereket alkalmazunk, így csökkenthetőek a tanulási kudarcok. Ismerve az országos, és iskolánk kompetencia méréseinek eredményét, a történelem tantárgy tanítás-tanulási folyamatában a forrásfeldolgozás és elemzés során a szövegértés kompetenciájának fejlesztése - lehetséges és szükséges feladatunk. E célt szolgálja a különböző gazdasági és politikai rendszerek teljesítményeit ábrázoló diagramok, grafikonok összehasonlító értékelése. Szeptemberben nyolc tanítási órát fordítunk a szocializációs felzárkóztató program megvalósítására, melynek eredményeként harmonikus kapcsolat jön létre a család és iskola, valamint a tanulók szűkebb baráti közösségei és tágabb osztályközösségei körében. Tehetséges tanulóink sikeres továbbtanulási törekvését támogatva, a magyar történelem jelentősebb dokumentumainak feldolgozása mellett, az egyetemes történelmi összefüggések feltárását is elvégezzük. A tantárgy és téma iránt érdeklődő tanulóinkat benevezzük a tanulmányi versenyekre. Iskolánk névváltoztatása szükségessé teszi Vári Szabó István Kiskunhalas egykori polgármestere életének, közéleti-politikai tevékenységének megismertetését. Ezért felmenő rendszerű történelmi vetélkedőt rendezünk. A vetélkedő tartalmi kiegészítését képezi a 19-20. század helytörténeti dokumentumainak, forrásainak bemutatása is. Az óramegoszlás a következő: 9. évfolyam: 10. évfolyam:
történelem 72 óra történelem 72 óra
Helyi tanterv 2010/2011
16
Vári Szabó SZKI
2.2.3.3. Társadalomismeret és etika Célok és feladatok A tantárgy áttekinti az emberi együttélés alapelveit, a társadalom intézményeit, a politika, a jog és a gazdaság rendszerének működését. Bevezet az etika fogalomkörébe, az ember kilétéről, a jó és a rossz mibenlétéről, az eredményekről és a helyes cselekedet alapelveiről folyó diskurzus évezredes történetébe. Fejlesztési követelmények A társadalmi együttélés szabályainak ismerete, tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. A jogérzék, a társadalmi felelősségtudat elmélyítése, a társadalomelmélet és az etika alapfogalmainak ismerete. A napjainkban aktuális „jogos, de nem erkölcsös” jelenségek elemzése, okainak vizsgálata. Célunk az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. Az erkölcsi érzék kiművelése, az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességek fejlesztése. Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Egyéni és csoportos anyaggyűjtés, dokumentum-és irodalomelemzés. Irányított viták, feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatása. Szükséges hazánk az Európai Unióval, valamint szomszédainkkal, - az utóbbi években kialakult kapcsolatának áttekintése, az erősödő szélsőséges és radikális nézetek kritikus elemzése. Napjaink közismert társadalmi jelensége a gazdasági, szociális, kulturális és politikai megosztottság, amely mértékadó vélemények szerint fékezi fejlődésünket. Tanítási óra keretében szükséges e témakör megvitatása, értékelése.
2.2.3.4. Idegen nyelv Szakközépiskola Célok: Sikeres középszintű érettségi vizsgára (az oktatási minisztérium és a szakmai munkaközösség által elkészített,előírt témakörök,követelmények alapján) munkába állásra valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés Idegen nyelv (német, angol) oktatása a kötelező tanórai foglalkozások keretén belül: 9. évolyam (heti 4 óra) - bemeneti mérés (kezdő, középhaladó, haladó csoportok) Cél: differenciálás, valamint a hasonló képességű tanulók szintre hozása Haladó csoportok szövegértési kompetenciáinak kiegészítő anyagokkal való fejlesztése (tanmenetekben eltérő színnel jelezve) - félévi mérés Cél: kontrol, lehetőség csoportváltásra - kimeneti mérés Cél: az egész évi oktató munka, a tanulók tudásának és különböző nyelvi kompetenciáinak fejlődésének ellenőrzése, mérése Heti 4+1 óra : nappali-rendszerű érettségit adó felnőttoktatás ( ’j’ osztályos tanulók) Cél: felzárkóztatás, ismeretek elmélyítése, gyakorlása Helyi tanterv 2010/2011
17
Vári Szabó SZKI
10. évfolyam (heti 4 óra) A 9. évfolyamon elkezdett csoportos nyelvi oktatás folytatása (kezdő, középhaladó, haladó). Lehetőség csoportváltásra a 9. évfolyam végén megszerzett érdemjegy valamint a kimeneti mérésben elért eredmény alapján Haladó csoportok szövegértési kompetenciáinak kiegészítő anyagokkal való fejlesztése (tanmenetekben eltérő színnel jelezve) kimeneti mérés Cél: az egész évi oktatómunka, a tanulók tudásának és különböző nyelvi kompetenciáinak fejlődésének ellenőrzése, mérése Heti 4+1 óra: ’j’ osztályos tanulók 11-12. évfolyam (orientációtól függően: 4-7óra) Csoportbontás helyett 11-12 A, B, C, D, J osztályokban való nyelvi oktatás +1 órában angol nyelvből idegen nyelvi lektor közreműködése Cél: a tanulók szóbeli készségeinek célirányos fejlesztése (érettségi témakörök, szituációk, képleírás gyakoroltatása) Kimeneti mérés: Próbaérettségi (12. évfolyam) Cél: az egyes tanulók végleges, kimenő tudásának felmérése összehasonlítás a ’végleges’ érettségi eredményekkel Idegen nyelv oktatása nem kötelező, választható tanórai foglalkozások keretében – amelyeket javasoljuk mind a szülőknek és diákoknak, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel 9-12. évolyam (heti 2 óra) ITK alapfokú nyelvvizsga előkészítő Cél: alapfokú nyelvvizsga megszerzése 11-12. évfolyam Középszintű érettségi felkészítő (heti 1 óra) Emeltszintű érettségi felkészítő (heti 2 óra) Cél: az érettségihez szükséges ismeretanyag megszilárdítása, gyakoroltatása A tanórák 20 %-os szabad sávjába iskolánkban a következőket javasoljuk: Helyi témák feldolgozása (lakókörnyezetről, a településről, ahol az iskola található és magáról az iskoláról / 10 % / ). A beszéd – és társalgási készség gyakoroltatása, mivel ennek az érettségi vizsgán hangsúlyozott szerepe van / 10 % /
Szakiskola A szakiskolai nyelvtanulás a többi középiskolás nyelvtanulásához hasonlóan a korábbi tanévek anyagára, követelményeire és tapasztalatára épül. A szakiskola 9-10. évfolyama számára készült idegen nyelv kerettanterv, a tanulók sajtosságaihoz, nyelvi szintjének fejlettségéhez alkalmazkodva az A1-A2 nyelvi szint elérését tekinti reális kimeneti célkitűzésnek. Az általános iskolából jobb nyelvi felkészültséggel érkező, jobb nyelvi készségekkel rendelkező tanulók számára a tanterv lehetővé tesz a B1 nyelvi szint teljesítését is. Ennek elérését szolgálja a nívócsoportos oktatás, ahol a diákok nyelvtudásuknak megfelelő csoportban tanulhatnak. Fejlesztési követelmények (célok) Fejlődjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Alakuljanak ki a Helyi tanterv 2010/2011 Vári Szabó SZKI 18
tanulóban az alapvető nyelvtanulási stratégiák. Legyen képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Legyen képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Alakuljon ki az igény a tanulóban, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. A tanulók kompetenciájának fejlesztése érdekében kiemelt helyen szerepelnek a következő szempontok. Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kéréseket és utasításokat követni, azokra cselekvéssel válaszolni; egyszerű kérdéseket és közléseket megérteni; egyszerű szöveg lényegét megérteni; egyszerű szövegben számára fontos információt megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes köszönési, üdvözlési formákat alkalmazni; egyszerű kérdésekre egy-két szavas választ adni; személyével kapcsolatosan és a tanult témakörökben közvetlen információkat megfogalmazni; megértési problémák esetén segítséget kérni; környezetével kapcsolatos egyszerű kérdéseket feltenni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes ismerős nyelvi elemekből álló 60-80 szavas szöveg lényegét megérteni; ismerős nyelvi elemekből álló 60-80 szavas szövegben fontos információt megtalálni; megérteni és követni egyszerű feliratokat, utasításokat. Íráskészség A tanuló legyen képes ismert szavakat helyesen leírni; ismerős szavak írott alakját felismerni és elolvasni; egyszerű nyomtatványt kitölteni. Az óramegoszlás a következő: 9. évfolyam: 10. évfolyam:
idegen nyelv 108 / 144 óra idegen nyelv 108 / 144 óra
Helyi tanterv 2010/2011
19
Vári Szabó SZKI
Szakképző évfolyamok Bizonyos szakképző évfolyamokon is fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az adott szakma szaknyelvét (szakszókincsét). Cél a szakképző évfolyamokon: Olyan szintre fejlessze a tanulók nyelvi készségét, hogy megértsék az idegen nyelvű szakmai kérdéseket, közléseket, és tudjanak azokra válaszolni. Munkahelyre történő jelentkezéskor, üzleti megbeszéléseken, hivatalos környezetben megfelelő módon, megfelelő stílusban tudják magukat kifejezni. A tanulók az üzleti kommunikáció különböző fajtáit (hirdetés, telefon, internet, levelezés) tudják használni. A megszerzett szakmai és nyelvi ismeretek birtokában a tanulók képesek legyenek idegen nyelven szakmai információcserére (kiállítás, vásár, üzemlátogatás) Képessé tegye a tanulókat, hogy idegen nyelvű szakmai szövegeket értő módon olvassanak. A tanulók megismerhessenek idegen nyelven különféle szakterületeket, azok szakmai elméleti alapjait képező fogalmakat, valamint a gyakorlati tevékenységhez szükséges anyagokat, szerszámokat, munkafolyamatokat. A tantárgy tananyagának elsajátítása után a tanulók képesek legyenek: a beszédértés területén: - a tanár idegen nyelvű óravezetését megérteni; - a mindennapi élet alaphelyzeteiben elhangzó egyszerű szövegeket, a természeteshez közel álló beszédet megérteni; - az ismert kifejezéseket új szövegkörnyezetben is felismerni; - autentikus szövegekből (tv, rádió, hangosbemondó) információkat szerezni; a beszédkészség területén: - a mindennapi helyzetekben beszélgetést kezdeményezni, folytatni és befejezni; - véleményüket, érzelmeiket megfogalmazni; - német nyelven információt szerezni és továbbítani; - németül rövid tájékoztatást adni hazájáról, városáról, a foglalkozásáról és a munkahelyéről; az olvasás területén: - helyes kiejtéssel olvasni, a nyelvileg előkészített szövegeket megérteni és feldolgozni; - eredeti szövegekből (katalógusok, prospektusok, hirdetések, feliratok stb.) információkat kiszűrni; - egyszerűbb szakmai szövegeket megérteni, annak alapinformációit átadni; - közepes bonyolultságú szakszöveget szótárral lefordítani; az írásbeli készség területén: - véleményét írásban kifejezni; - minta alapján önéletrajzot, pályázatot, levelet írni; - összefüggő logikai kapcsolatok alapján egybefűzött szövegeket alkotni; - szövegekkel kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani. Helyi tanterv 2010/2011
20
Vári Szabó SZKI
Az óramegoszlás a következő: Szakképző évfolyamok:
Helyi tanterv 2010/2011
szakmai idegen nyelv 36 / 126 óra
21
Vári Szabó SZKI
2.2.3.5. Matematika Szakközépiskola A matematikatanítás célja, feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül sor. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, s az hogy a tanulók minél többször önállóan oldjanak meg feladatokat. Aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítésének, a komplex problémakezelésnek a képességét is fejleszti. Hasznos az élet és a különböző tudományok megértéséhez (a társadalomtudományokéhoz is) a gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a geometriai számítások, a leíró statisztika és valószínűség-számítás elemeinek alkalmazása. Ez megmutatja a tanulók számára a matematika használhatóságát Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása A 9– 12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk (fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatók. Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerű tétel bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetően fontos az absztrakciós képesség fejlesztése Helyes tanulási szokások fejlesztése A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az elektronikus eszközök célszerű használatát. A közelítő értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt. Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a tanuló. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a Helyi tanterv 2010/2011 Vári Szabó SZKI 22
máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a könyvtár és az internet használata is.Az új matematika kerettanterv koncepciójában tér el az előzőtől. A Pisa felmérések nyomán előtérbe került a matematikai modellalkotás, a mindennapi alkalmazások tanítása, az elsajátított ismeretek felhasználása. Új anyagok kerültek a tantervbe (pl. statisztika, valószínűség-számítás), másutt a hangsúlyok kerültek át (gráfok, logika, kombinatorika kap nagyobb hangsúlyt pl. az elemi geometriai bizonyításokkal, bonyolult egyenletek megoldásával szemben).A középiskolai matematika kerettanterv külön meg is fogalmazza azokat az új vonásokat, amelyek kiemelendők az alkalmazó szaktanárok számára. Ezek a következők: 1. A modellalkotás, matematizálás jelentőségének növekedése 2. A matematika alkalmazási terének növekedése 3. Egyensúly a matematika belső struktúrájának kiépítése és a tanultaknak a mindennapi életben, más tárgyakban való felhasználása, eszközként való alkalmazása között 4. A modern oktatási, tanulási technológiák beépítése a mindennapi iskolai oktatási, nevelési tevékenységbe. A szabadon felhasználható órakeretet, 9. 10. és 11. évfolyamon évi 33 óra, dolgozatok, felmérések írására, megbeszélésére fordítunk. Nem utolsó sorban a kulcs kompetenciák fejlesztéséhez szükséges speciális kompetenciák fejlesztését is végezzük, mint: elsajátítás képességének fejlesztése, értő, elemző olvasás fejlesztése, valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése, halmazszemlélet fejlesztése, kombinatorikus gondolkodás fejlesztése, függvényszemlélet fejlesztése, térszemlélet fejlesztése, következtetési képesség fejlesztése, tervezés, önellenőrzés, összefüggés – felismerő képesség fejlesztése, becslés képességének fejlesztése, kommunikáció fejlesztése:12 évfolyamon 32 óra áll rendelkezésünkre szabad felhasználásra, ezt az érettségi vizsgára, való felkészülésre fordítjuk. Az óramegoszlás a következő: 9. évfolyam: 10. évfolyam: 11. évfolyam: 12. évfolyam:
matematika 144 óra matematika 144 óra matematika 144 óra matematika 128 óra
Helyi tanterv 2010/2011
23
Vári Szabó SZKI
Szakiskola A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata, hogy megalapozza a tanulók korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségét, biztosítsa a többi tantárgy tanulásához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket, amelyekkel alkalmassá válhatnak a szakképzésre. A szakiskolákban ezt pozitív motiváció biztosításával, a mindennapi gyakorlatban, és a leendő szakmában előforduló feladatok alkalmazásával segítjük A kerettantervünkben figyelembe vettük a szakiskolába kerülő tanulók sajátos igényeit és lehetőségeit. A bemeneti mérés segíti ezek megismerését. Feladatunk az ő felzárkóztatásuk, az ismeretek, készségek stabilizálása és alapkészségeik fejlesztése. A 9. évfolyamon ezért négy héten keresztül szocializációs felzárkóztató programot tartunk. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek önellenőrzésre, legyenek képesek a kapott eredmények reális voltának megítélésére. A matematikával való foglalkozás fejlessze a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét, alakítsa ki a problémahelyzetek megfelelő önbizalommal történő megközelítését, ismertesse meg a problémamegoldás örömét, és mutassa meg az emberi kultúrában betöltött szerepét. Célunk a megértésen alapuló gondolkodás kialakítása és fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése. A szakiskolai matematikatanítás tegye képessé a tanulókat további tanulmányok folytatására. Fejlesztendő kompetenciák: A 10. évfolyam végén országos kompetenciamérésben vesznek részt tanulóink. Erre a felkészítés 9. évfolyamon heti egy órában bontásban történik. A 10. évfolyamon folyamatosan. A legfontosabb fejlesztendő kompetenciák: 1. Kommunikáció (szövegértés, szimbólumhasználat, modellek átkódolásának képessége) 2. Gondolkodás (osztályozás, rendszerezés, következtetés) 3. Szabálylátás (szabálykitalálása, alkalmazása, követése) 4. Tájékozódás (becslés, arányérzék, számegyenes, koordinátarendszer) 5. Probléma megoldás (modellalkotás, kreativitás önellenőrző képesség) Az óramegoszlás a következő: 9. évfolyam: 10. évfolyam:
matematika 108 óra matematika 108 óra
Helyi tanterv 2010/2011
24
Vári Szabó SZKI
2.2.3.6. Ének-zene Szakközépiskola Célok és feladatok A szakközépiskolai énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen. A szakközépiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket aktív zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli. Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket a sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban. Fejlesztési követelmények Éneklés
Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában a megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel valóban a művészi önkifejezés szintjére emelendő. Az énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. Cél a kifejező énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez. A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik. Zenei írás- olvasás A középiskolában a zenei olvasás- írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. Zenehallgatás A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. 9-10. évfolyamban a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége. Önművelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában - kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) felhasználásával - részfeladatok önálló feldolgozására. A zeneirodalmi alkotások formanyelvének megértéséhez. Helyi tanterv 2010/2011
megismerése 25
hozzájárul
más
művészeti
ágak
Vári Szabó SZKI
A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. Kollektív művészi tevékenység
A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptáncegyüttes fejleszti az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát. Az óramegoszlás a következő: 9. évfolyam: 10. évfolyam:
ének-zene 18 óra ének-zene 18 óra
Szakiskola A szakiskolában az ének-zene tantárgy középpontjában a tanulók kommunikációs, szociális és emocionális képességeinek fejlesztése áll. Kívánatos tehát, hogy a befogadó zenehallgatás és a közös éneklés mindenkor a serdülőkorú fiatalok érzelmi világához és érdeklődéséhez igazodó, egyéni és csoportos zenei tapasztalatikat, élményeiket is figyelembe vevő, ezeket is értelmező, kényszertől mentes, feszültségoldó együttlét legyen. A csoportos együttlét kulturált kereteinek bővítése fontos feladata az ének-zene tanításának. Ezért a zenehallgatás és a közös zenélés-éneklés az ének-zene tanítás tevékenységeinek legfőbb kerete. Ezek a humánus esélyt teremtő alkalmak egyúttal a csoportkohézió erősítésének lehetőségét kínálják, s így a tanulók a zene nyelvén is elsajátíthatják önnön élményeik, tapasztalataik, véleményeik adekvát kifejezési módjait. Az ének-zenei nevelés célja továbbá, hogy a tanulók átélt örömszerző sikerélményhez jussanak, ezzel is erősítve a zenében megtestesülő értékek ízlésformáló hatását. Az ének-zene tantárgy tanításának kiemelt célja, hogy alkalmat adjon más művészeti ágakkal való kapcsolatteremtésre (színház, tánc, film stb.). Ez is esélyt teremt arra, hogy a tanulók – az iskolai kereteken belül és azon kívül is – motiváltak legyenek az önművelésre, az ismeretbővítésre, valamint arra, hogy valóban éljenek a zene kivételes személyiségformáló, a lelki energiákat kiegyensúlyozó lehetőségeivel. Fejlesztési követelmények A szép, többféle karaktert kifejező csoportos éneklési készség fejlesztése segítse a tanulók egyéni, belső érzelemvilágának megértését. A jó hangulatú, fölszabadult együtténekléssel, a közös zenehallgatást követő beszélgetésekkel tanulják meg gátlásaitól megszabadulva egyre többféle eszközzel kifejezni gondolataikat, érzéseiket. Népdalaink vagy a megzenésített versek tömör, találó, képszerű nyelvezetének segítségével bővítsük a tanulók szókincsét, mintát adva az árnyalt érzelmek szóbeli megfogalmazásához. Teljesítménykényszer nélkül, sokszínű tevékenységgel érjük el, hogy a néphagyományokkal, néptáncokkal, a magyar népművészeti alkotásokkal foglalkozva megkedveljék és magukénak érezzék zenei kultúránkat. A táncdallamokhoz, műzenei táncokhoz tartozó alaplépések megismerésével ismerjék föl a tánc kommunikációs és személyiségformáló lehetőségeit. Ismereteik révén tudjanak különbséget tenni a követendő értékrendet képviselő társas- és néptáncok, valamint a gerjesztett, extatikus táncok között. Helyi tanterv 2010/2011 Vári Szabó SZKI 26
Az egyszerű kánonok csoportos többszólamú éneklésén keresztül fedezzék fel a vegyeskari hangok újszerű akusztikai hangzásélményét és fejlődjék ki az együttműködés, a másikra való odafigyelés, az alkalmazkodás készsége úgy, hogy eközben „saját szólamát” gondozva a közös szándék érvényesüljön A műdalok és más népek dalainak éneklésével, hallgatásával a tantárgy egyrészt szélesítse a tanulók látókörét, másrészt segítse más nemzetek értékeinek élményszerű befogadását. A zenei szemelvényeket hallgatva, a zene értelmezése révén a tanuló jusson el mások mondanivalójának, gondolatvilágának megértéséig. Tudjon élni a művészi zene nyújtotta kommunikációs lehetőségekkel. Az előadói apparátus megfigyelése, a hangszerek és az emberi hangszínek megkülönböztetése, a zenei részletek hangulatának megfogalmazása során ismerje meg a nonverbális kifejezőeszközök sokszínűségét. A zeneművek emberközpontú megközelítésével a saját élő dalkincsének kialakításával, az egyre értőbbé váló, élményt nyújtó zenehallgatás gyakorlatával alakuljon ki a művészetekhez való pozitív attitűd. A dzsessz történetének, kifejezőeszközeinek és műfajainak megismerése által jusson közelebb a tanuló az értékes és igényes szórakoztató zenéhez. A képzőművészeti, irodalmi, színpadi és más alkotásokat tudja összekapcsolni a zenehallgatás élményével. A kifejezési formák és műfajok néhány alapjellemzőjének birtokában legyen ismeret a zene nyelvének kifejezési lehetőségeiről. Kapjon indíttatást a további önműveléshez és szerezzen kellő jártasságot annak technikáiban, hogy igénybe tudja venni a jó zene lélekemelő, pszichés energiákat feltöltő segítségét. Az óramegoszlás a következő: 9. évfolyam: 10. évfolyam:
ének-zene 18 óra ének-zene 18 óra
2.2.3.7. Rajz és vizuális kultúra Szakközépiskola A tantárgy a köznapi, a művészi, a tudományos és a műszaki megismerés, valamint közlés és kifejezés egyik alapvető fajtájával ismerteti meg a tanulókat. Az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldó-képesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság fejlesztéséhez járul hozzá. Művészeti jellege miatt értékközvetítő, egyben értékteremtő jellemformáló tevékenység. Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védőmagatartás kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kiművelésében. A vizuális nevelés a világ látható minőségein keresztül tanít meg látni és láttatni, vagyis célja a vizuális alkotó- és befogadóképesség fejlesztése. A látható és láthatóvá tett világban különösen a látvány jelentésének, esztétikai üzenetének, megismeréséhez és megértéséhez, illetve a közlő szándékának megfelelő, gondolatban és érzelemben gazdag ábrázolás, képi-plasztikai kifejezés, konstruálás fejlesztéséhez járul hozzá. A világ érzékitapasztalati birtokbavételével az érzékszervek, kiemelten a látás kiművelésével és a kéz Helyi tanterv 2010/2011 Vári Szabó SZKI 27
intelligenciájának fejlesztésével foglalkozik. A térszemlélet, a forma-, a szín-, az anyag-, a szerkezetismeret és érzék, mind a vizuális nevelés hatására emelkedik magasabb szintre. A megsokszorozódott technika és rábeszélő képek korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekciónak, a kritikus befogadásának a kialakítása. A vizuális alkotó- és befogadó tevékenységek tanításának az a célja, hogy összefoglalja az iskolai általános vizuális nevelést, felkészítsen a mindennapi életre: a vizuálisan jelentkező problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a munkára, valamint a természeti és mesterséges környezet felelős használatára, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a művészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra. A tantárgy célja emellett a vizuális információkezelés megtanításával a többi tantárgy tanulásának megkönnyítése. A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnő. A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése a vizuális kultúra példáinak bemutatásán keresztül egyfajta követhető stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotómunka elmélyült állapotában megy végbe a legkönnyebben, ezért a vizuális önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetőségeit kell felkínálni. A rajzi, a festői, a szobrászi munka mellett teret kell adjunk a korosztály érdeklődésének homlokterében álló alkalmazott grafikai tervezési és tárgytervezési - konstruálási feladatoknak. A kerettanterv a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja. A kifejezés, képzőművészet részben a tanulók személyes, kifejező-expresszív tevékenységének, és az elvárható műelemzési ismereteinek leírása található, a vizuális kommunikáció témához a köznapi – tájékoztató – tudományos vizuális információk világa tartozik, míg a tárgy- és környezetkultúra témakör a használati tárgyak, az iparművészet, a népművészet és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza. A két évfolyamon az alkotó és befogadó tevékenység aránya azonos, illetve az az alkotómunka javára növelhető. A tananyag a tantárgy jellegének megfelelően a gyakorlati tevékenységre fűződik fel. Fejlesztési követelmények Egy középiskolai végzettséggel rendelkező ifjútól elvárható, hogy fejlett térszemlélettel rendelkezzen, megértse a mindennapi élet vizuális információit, tudatos fogyasztói döntéseket hozzon, rendeltetésszerűen használja tárgyi környezetét, ismerje a művészettörténet kiemelkedő alkotásait és legyen véleménye róluk. Ugyanakkor rendelkeznie kell a mindennapi élethez szükséges ábrázolóképességgel és a hétköznapi esztétikai ítéleteket megalapozó tapasztalattal és ízléssel. Általános követelmény a kulturális, a művészeti értékek iránti nyitottság fejlesztése, az értékes műalkotásokat, tárgyakat, információkat megbecsülő, környezettudatos magatartás kialakítása, a kritikai érzék fejlesztése. A középiskolai tanulmányok kellő alapot kell biztosítsanak a továbbtanuláshoz és a munkába álláshoz. A felsorolt általános követelmények, a vizuális kultúra tantárgy sajátos követelményeinek teljesítésével érhetők el. Alkotóképességek területe Elképzelt vagy létező tárgy vagy tér egyértelmű ábrázolása látszati rajzban illetve geometriai ábrázolás segítésével (Kavalier-axonometria, egyméretű, kétméretű és Mongevetületek, két iránypontos perspektíva). Adatok összefüggések vizuális megjelenítésének képessége a tanult szinten. Történet, eseménysor, változás és mozgás közérthető megjelenítésének képessége. Érzések és gondolatok önálló és tudatos vizuális megjelenítésének képessége, a témának megfelelő szabadon választott kifejezőeszközzel és technikával, síkban illetve térben. Önállóság a problémamegoldás lépéseiben: helyzetfelismerés, tájékozódás, vázlatkészítés – tervezés, alkotás – konstruálás és a munka értékelése. A megfelelő művészeti ág (pl. képzőművészet, alkalmazott művészet) Helyi tanterv 2010/2011
28
Vári Szabó SZKI
kiválasztásának képessége. Az alkotás során a problémának megfelelő arányú esztétikai kifejezés, kommunikációs jelentésadás, valamint a funkciónak megfelelő formálás. Befogadóképesség területe A tanult művészeti ágak és a mindennapi környezet, a tömegkommunikáció átfogó műfajainak (pl. szobrászat, alkalmazott grafika, tárgytervezés) sajátosságainak, összefüggéseinek és történetük fordulópontjainak, valamint kiemelkedő művek és alkotóik ismerete. A tárgyhoz illő műelemző módszer (pl. stíluskritika, ikonográfia, tárgyelemzés9 alkalmazása. A leírástól az ítéletalkotásig terjedő műelemző képesség. Nyitottság az idegen (pl. Európán kívüli) művek és műfajok iránt, tolerancia az új művek, tárgyak megítélésében. A hétköznapi élet jelenségeinél a vizuális formában megjelenő információk kritikus befogadása, az árucikkek tudatos megítélése a tanult szempontok alapján. A tanulást, munkát segítő képességfejlesztés Gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé tétele, valamint a vizuális információk megértése a tanulásban, a munkában és a mindennapi életben. A vizuális kultúra tantárgy feladata e módszerek átadása, továbbá a vizuális információforrások (pl. könyvtár, képtár, Internet) célszerű használatának megtanítása. Az óramegoszlás a következő: 11. évfolyam: 12. évfolyam:
rajz és vizuális kultúra 36 óra rajz és vizuális kultúra 32 óra
Szakiskola A tantárgy legfontosabb célkitűzése a vizuális kultúra nyelvének, a látás eszközrendszerének gyarapítása a szakiskola speciális körülményei között. Ezek a sajátos iskolai feltételek oly módon alkalmasak a személyiség e téren történő fejlesztésére, hogy a szakmai, szakirányú érdeklődést és a tantárgy kapcsolódási pontjait segítik összehangolni. A vizuális kultúra tantárgy megjelenése a szakiskolában a következő általános célok eléréséhez járul hozzá: a kreativitás fejlesztése, az esztétikum iránti befogadó készség erősítése, az értékek iránti nyitott magatartás kialakítása, a tolerancia és az empátia fejlesztése, az érzelmi nevelés, valamint az értékközpontú személyiség fejlesztése. Fejlesztési követelmények Az általános iskolai vizuális nyelvi elemek, a környezetkultúra, a tárgykultúra, és a képzőművészeti alapismeretek készségszintű alkalmazásának megtartása és – amennyiben lehetséges – a szakmai irányú fejlesztés és alkalmazás a megadott témakörökön belül. Kifejezés, képzőművészet – alkotás, befogadás. A mindennapi látványsokaság esztétika és művészi elemzésének ismeretszerű feldolgozása alkotások és művészettörténeti példák segítségével, a gondolatok, érzelmek megjelenítése a vizuális nyelv eszközeivel. A vizuális kommunikáció – alkotás, befogadás Alapszintű kommunikációs elemek vizuális megjelenítése, a munkaeszközök, a szakmai képi, vizuális elemek felismerése és alkalmazása, a tárgy és a szakmai nyelv érintkezési pontjainak felfedezése. Tárgy, és környezetkultúra – alkotás, befogadás Szűkebb és tágabb környezetének esztétikai alakítására tett képi javaslatok létrehozása. A tantárgy és szakmai tárgyainak kapcsolódási pontjai (formatervezési, Helyi tanterv 2010/2011
29
Vári Szabó SZKI
ergonómiai rendszerek), megismerése és feldolgozása. A tananyagtartalom kiegészítéseként érdemes a választott szakma ábrázolásmódja felé közelíteni, annak alapjait megvetni. Az óramegoszlás a következő: 9. évfolyam: 10. évfolyam:
rajz és vizuális kultúra 18 óra rajz és vizuális kultúra 18 óra
2.2.3.8. Osztályfőnöki óra Az osztályfőnöki tevékenységnek az óratervbe illesztett része az osztályfőnöki óra,egy olyan óratípus, amely lényegét tekintve különbözik a többi szakórától. Azonban az osztályfőnöki tevékenység nem korlátozódhat csak erre a heti egy tanítási órára, így az osztályfőnököknek keresni és találni kell órán és iskolán kívüli lehetőségeket ahol eleget tehetnek az elvárások tömegének. Ilyen lehetőségek lehetnek az alábbiak:szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-és múzeumlátogatások. Az osztályfőnökök munkáját átgondoltság, a tervszerűség és a jó szervezés kell, hogy jellemezze. Egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szülők és az osztályfőnökök aktív kapcsolatára. Ennek fórumai a szülői értekezletek, a fogadóórák, és a telefonos kontaktus. Csak a szoros együttműködéssel érhető el, hogy a szülők is bekapcsolódjanak nevelőmunkába, segítsék a pedagógust, nemcsak az osztályfőnököt, hanem a szaktanárt is munkájában. Az osztályfőnök fontos feladata az osztály kapcsolatrendszerének feltérképezése, szociometria készítése. Gyermekvédelmi és konfliktuskezelő feladatok is hárulnak az osztályfőnökre. Továbbá nélkülözhetetlen az osztályfőnök tanulást segítő szerepe is, a folyamatos kapcsolattartás a szaktanárokkal. 9. évfolyamon éppen ezért a osztályfőnökökök tartanak heti egy tanulásmódszertan órát is osztályaikban. Hangsúlyosnak tartjuk a szociális kompetenciák fejlesztését is amit az osztályfőnökök egy éves terv alapján végeznek csoportos és egyéni formában. Az osztályfőnöki órán alkalmazott módszerek az alábbiak lehetnek, amelyek közül mindenki személyisége és a tartalom alapján választja ki a megfelelőt-egyéni beszélgetések –csoportbeszélgetések –kérdőívek -megfigyelés. A felelősen gondolkodó ember belátja, hogy a nálunk kialakuló „új típusú társadalom”-nak valóban „új típusú emberek”-re van szüksége, amit az iskolának is figyelembe kell vennie, sőt ezt az átalakulási folyamatot segíteni kell. Ki kell alakítani a fiatalokban - a „stabil”, „autonóm” személyiséget, - a kommunikációs készséget, - a tulajdonosi szemléletet, - a „kreatív” vállalkozói képességet, - a „mobilizálható”, a „konvertálható” tudást, - azt, hogy alkalmasak legyenek önmaguk „menedzselésére, érdekeik érvényesítésére. Az osztályfőnöki óra funkciói: tanulók segítése - önismeretük fejlesztésében, - az önnevelés iránti igényük felkeltésében, - személyiségük stabilizálásában, valamint, - életpályájukra való felkészítésükben, szociális képességeik (kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a konfliktuskezelés) fejlesztése főként az osztályban megélt saját élmények bázisán, szerepvállalás Helyi tanterv 2010/2011
30
Vári Szabó SZKI
-
a tanulók iskolában és iskolán kívül szerzett élményeinek feldolgozásában, az ellentmondásos valóságban történő eligazodás segítésében, illetve a felelős állampolgárrá nevelésében elsősorban az aktuális társadalmi, politikai események közös feldolgozása révén.
Olyan állampolgárokat kell nevelnünk, akik számára az emberi élet méltósága a legfontosabb, akik az élet értelmét az értelmes életben látják – ami a kulturált, a harmonikus, az erkölcsös „emberi” életmóddal azonos. Ez a nevelési cél annak az embernek az eszményét állítja nevelésünk középpontjába, aki törekszik ugyan az anyagi lét (jólét) biztonságára, nem mond le a test örömeiről, de különös gondot fordít a szellemi javak, a lelki örömök kialakítására is, az ép test ép lélek bölcsességét követve. Az iskolai nevelés tartalmát következő témakörökbe foglaltuk. Ezek a következők: 1. Énképünk. 2. Egészségvédelem, egészségnevelés/káros szenvedélyek 3. A családi élet. 4. Helyünk a társadalomban. 5. Gyarapítsuk műveltségünket! 6. A szabadidő helyes eltöltéséről. 7. Felkészülés a munka világára (álláskeresés). 8. Környezetkultúra. 9. Hazánk és a nagyvilág. 10. Jövőképünk. 11. Szociális kompetenciák fejlesztése. E témakörök szervesen illeszkednek egymáshoz, de nem lezártak. Minden oktatómunka egyszersmind nevelőmunka is. Az ismeretek, a készségek, a képességek elmélyítése során sokféle nevelő hatás éri a tanulókat. Ha képesek vagyunk tanítványaink műveltségét fejleszteni, akkor egyszersmind a neveltségük fokát is emeltük. Bármilyen színes és tartalmas is a tanítási órák anyaga, a szükséges nevelési hatásokat, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. Ezt a munkát pedig az osztályfőnöknek kell összehangolnia, irányítania. Az osztályfőnöki munka három fontos feladatot ölel fel: ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása, szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása, közvetlen nevelőmunka Az osztályfőnök munkája során hangolja össze az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. Legfőbb feladata természetesen az, hogy a reá bízott osztályt tervszerűen irányítsa, vezesse. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. Az osztályfőnök tanítványaihoz sokféle formában kerülhet közel. Az iskolai és az iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások – megannyi lehetőség a tanulók megismeréséhez és formálásához, az osztály közösségi arculatának kialakításához. Ezek az együttlétek végtelenül hasznosak, de csak akkor érik el igazi céljukat, ha az osztály tanulói részt is vesznek bennük. Kiemelten kezeljük az egészségvédelmet, amelyről minden évfolyamon minimálisan 10 osztályfőnöki órának kell szólnia. Minthogy a nevelési tartalmak szervesen összefüggnek, az egészségnevelés sem szakítható ki a nevelési rendszer egészéből. Az egészségnevelés legfontosabb feladata a felvilágosító munka, a megelőzés (a prevenció), egészségünk védelme, megóvása. Helyi tanterv 2010/2011
31
Vári Szabó SZKI
Nevelőmunkánk alapja a pozitív példamutatás. Az egészségnevelés, a felvilágosító munka nemcsak az orvos feladata, de célszerű és szükséges e megbeszélésekbe bevonnunk az iskolaorvosokat, ill. a szakorvosokat is. Szakszerűbb, hitelesebb, eredményesebb a munkánk az ő segítségükkel. Elengedhetetlen a témakör alábbi alfejezeteinek tárgyalása: Az emberi test felépítése és működése Az egészség értéke, védelme Testkultúra Helyes napirend Egészséges táplálkozás A káros szenvedélyek hatásai (dohányzás, alkoholizálás, kábítószerezés) Fertőző betegségek (járványok, nemi betegségek, AIDS) Az óramegoszlás a következő: 9. évfolyam: 10. évfolyam: 11. évfolyam: 12. évfolyam: 2.2.3.9.
osztályfőnöki óra 36 óra osztályfőnöki óra 36 óra osztályfőnöki óra 36 óra osztályfőnöki óra 32 óra Testnevelés és sport
Az iskolai testnevelés és sportolás fő funkciója, hogy a tanulók pszichoszomatikus fejlettségéhez és érdeklődéséhez igazodó játékos mozgástevékenységgel gazdagítsa és fejlessze mozgásműveltségét, továbbá pótolja az esetleges elmaradásokat. Koordinációs képességeiket fejlessze olyan szintre, hogy az alkalmassá tegye őket a későbbi hatékony mozgásos-cselekvés tanulásra, sportolásra, elégítse ki a tanulók mozgásszükségletét, fejlessze mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvető mozgás- és feladatmegoldó képességeiket. A követelmények mozgósító hatása a testnevelésben akkor érvényesül, ha azok a tanulót erőfeszítésre késztetik, de nem kilátástalanok. Ezt csak differenciált követelményekkel érhetjük el. A testnevelés és sport követelményeit úgy kell kialakítani, hogy ne okozzanak hátrányos megkülönböztetést. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő tanuló is érezze: tiszteletben tartják személyiségét, segítik hiányosságai felszámolását, értékelik igyekezetét, fejlődését. Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt képes csak teljesíteni. A tantervi követelményeknek megalapozó szerepük van a sportfoglalkozások tekintetében is. Edzésprogramunkban törekszünk a tanulóifjúság igényeinek minél teljesebb körű kielégítésére. Tömegsport kínálatunk egyaránt kiterjed a versenyszerű sportolásra ill. az alapvető mozgásigény kielégítésére. A testnevelés órák előírt tananyagtartalmában és azon kívül is elsődleges szempontként kezeljük azok motivációs hatását. Az óramegoszlás a következő: 9. évfolyam: 10. évfolyam: 11. évfolyam: 12. évfolyam:
testnevelés óra 72 óra testnevelés óra 72 óra testnevelés óra 72 óra testnevelés óra 64 óra
Helyi tanterv 2010/2011
32
Vári Szabó SZKI
2.2.3.10. Természetismeret A természetismeret tantárgyat a 2010/11-es tanévtől vezetjük be, felmenő rendszerben. A kilencedik-tizedikes évfolyamos
szakiskolai helyi tantervünk
célja az oktatás
hatékonyságának javítása, a lemorzsolódás csökkentése, a tanulók felkészítése a szakmatanulás elkezdésére és – egyes ágazatokban – a tanulószerződés keretében folyó szakképzésre is. Tekintettel arra, hogy a szakiskolába lépők motivációja, felkészültsége, képezhetősége nagyon különböző, a tantervünknek egyaránt lehetővé kell tennie a leszakadó tanulók motiválását, felzárkóztatását, alapkészségeinek fejlesztését, illetve az érettségit adó iskolába átlépni kívánó tanulók igényes fejlesztését is.
A rendelkezésre álló órakeret - szem előtt tartva az iskolatípus sajátosságait is - csak annyit tesz lehetővé, hogy a tanulók korábbi ismereteit felelevenítsük, megszilárdítsuk, és a fenti célok figyelembevételével bővítsük, kiegészítsük azokat. Ennek során mutassuk meg a tanulóknak a természetismeret egyes témaköreit, valamint a természettudományok közötti összefüggéseket, kapcsolatokat.
A tantárgy megismerteti a tanulókkal az ember életteréül szolgáló Földet a földrajzi környezet természeti és társadalmi gazdasági-jellemzőit. Világossá teszi a tanulók számára, hogy a társadalmi-gazdasági és a környezeti problémák megoldása a tudomány és a technika, a gazdasági és a politikai tényezők összehangolását, nemzetközi összefogását igényli. Rendelkezzenek a tanulók koruknak megfelelő általános természetismereti tájékozottsággal, amely lehetővé teszi a természetről alkotott képük továbbfejlődését. Lássanak konkrét példákat a fizikai jelenségek, törvényszerűségek, összefüggések és a gyakorlati élet kapcsolatára. Tudják alkalmazni fizikai ismereteiket a jövendő szakmájukhoz kapcsolódó technikai, technológiai ismeretek megértésében, a problémák megoldásában. Rendelkezzenek a tanulók elemi szintű jártassággal a természettudományos megismerés alapvető módszereiben. Legyenek képesek a megismert jelenségek leírására, a tanult fizikai alapfogalmak megfogalmazására, ismerjék és tudják használni - különösen a mindennapi életben is gyakran előforduló - mértékegységeket. Törekedjünk arra, hogy a tanulók képesek legyenek meglévő ismereteikhez kapcsolódó újabb információk önálló megszerzésére a különböző információhordozók használatával. Legyen igényük tudásuk bővítésére.
Helyi tanterv 2010/2011
33
Vári Szabó SZKI
Az óramegoszlás a következő: 9. évfolyam: 10. évfolyam:
Természetismeret 108 óra Természetismeret 108 óra
2.2.3.11.Fizika Szakközépiskola A fizika tanítás célja a szakközépiskolában az általános műveltség részét jelentő alapvető fizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklődésének felkeltése a természeti jelenségek megértése iránt, valamint az önálló ismeretszerzési készség megalapozása. A fizikai szakközépiskolai tanítása során a természeti jelenségek megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva ismertetjük fel a tanulókkal a jelenségek lényegi összefüggéseit, ok-okozati viszonyait. A törvények matematikai megfogalmazására, és azok alkalmazására feladatok megoldásában, csak olyan egyszerű esetekben törekszünk, ahol ezek valóban a fizikai jobb megértését segítik elő. A diákoknak látniuk kell, hogy a természet törvényei matematikai formában is leírhatók és a számítások eredményei kísérletileg ellenőrizhetők. Alapvetően fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a természettudományok – ezen belül a fizika – az egyetemes emberi kultúra részét képezi, és szoros kapcsolatban áll a kultúra más területeivel. Ugyanilyen fontos annak felismertetése, hogy nagyrészt a fizika eredményei alapozzák meg a műszaki tudományokat, lehetővé téve ezzel a- napjainkban különösen is érzékelhető –gyors technikai fejlődést. Természet törvényeinek megismerése és az emberiség céljaira történő felhasználása felelősséggel jár. A fizikai ismeretek természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden iskolázott ember felelőssége és kötelessége. Váljon a tanuló igényévé az önálló ismeretszerzés, a természeti és technikai környezet jelenségeinek megértése. Tudja a jelenségeket, kísérleteket megfigyelni, tapasztalatait rögzíteni. Legyen tapasztalata az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes használatában. Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegysége, azok tört részeinek és többszöröseinek használatéba. Legyen képes önállóan használni különböző lexikonokat, képlet és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejletségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudja összevetni a tanultakkal. Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen tényezők megkülönböztetésében. Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat áttekinteni. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő használatával megfogalmazni, leírni. Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait leolvasni, értelmezni, egyszerűbb matematikai összefüggéseket megállapítani. Legyen gyakorlott kész ábrák, rajzok értelmezésében. A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit, lehetőségeihez képest törekedjék ezek enyhítésére, megoldására. Fizikai jelenségek irányítással történő tudatos megfigyelése, a lényeges és kevésbé lényeges tényezők megkülönböztetése. OkHelyi tanterv 2010/2011 Vári Szabó SZKI 34
okozati kapcsolatok felismerése. A tananyaghoz kapcsolódó egyszerű kísérletek önálló végrehajtása, előzetes tanári útmutatás alapján. A tapasztalatok közérthető összefoglalása a tanult szakszókincs helyes használatával. Tekintettel arra, hogy az általános iskolából érkező tanulóink nagyon nagy része fizikából hiányos tudással érkezik hozzánk, például, nem ismerik a fizikai mennyiségek jeleit, nem tudnak mértékegységeket átváltani, ezért elsőben nagy gondot kell fordítani ezeknek a hiányosságoknak a pótlására, ahhoz, hogy valamennyire érdemi munkát lehessen velük folytatni a későbbiekben. Ezen kívül a középiskolai tananyag tanításában is csak a nagyon egyszerű összefüggések megértetésére kell törekedni, és ezt a követelményeinkben, számonkéréseinkben is érvényre juttatni.
Szakiskola . A rendelkezésre álló órakeret - szem előtt tartva az iskolatípus sajátosságait is - csak annyit tesz lehetővé, hogy a tanulók korábbi ismereteit felelevenítsük, megszilárdítsuk, és a fenti célok figyelembevételével bővítsük, kiegészítsük azokat. Ennek során mutassuk meg a tanulóknak a fizika egyes témaköreit, illetve a fizika és más természettudományok közötti összefüggéseket, kapcsolatokat. Rendelkezzenek a tanulók koruknak megfelelő általános fizikai tájékozottsággal, amely lehetővé teszi a természetről alkotott képük továbbfejlődését. Lássanak konkrét példákat a fizikai jelenségek, törvényszerűségek, összefüggések és a gyakorlati élet kapcsolatára. Tudják alkalmazni fizikai ismereteiket a jövendő szakmájukhoz kapcsolódó technikai, technológiai ismeretek megértésében, a problémák megoldásában. Rendelkezzenek a tanulók elemi szintű jártassággal a természettudományos megismerés alapvető módszereiben. Legyenek képesek a megismert jelenségek leírására, a tanult fizikai alapfogalmak megfogalmazására, ismerjék és tudják használni - különösen a mindennapi életben is gyakran előforduló - mértékegységeket. Törekedjünk arra, hogy a tanulók képesek legyenek meglévő ismereteikhez kapcsolódó újabb információk önálló megszerzésére a különböző információhordozók használatával. Legyen igényük tudásuk bővítésére. Az óramegoszlás a következő: 10. évfolyam:
fizika 36 óra
Helyi tanterv 2010/2011
35
Vári Szabó SZKI
2.2.3.11.Földünk és környezetünk Szakközépiskola A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában elsajátított ismereteket szilárdítja meg és bővíti ki. A 9.-10. évfolyam Földünk és környezetünk tantárgyra előirányzott témakörök és a benne foglalt tartalmak megfelelőek. A tematika logikus, átfogó és a koncentrációra törekszik. Fejlődő világunk aktualitásait nyomon követve, új témákkal bővíti az eddigieket – pl: a működő tőke és a pénz világa. Mivel a földrajz főleg empirikus tudományág, ezért a jelenségeket folyamatában érzékeltetni, hiszen az elméleti alapozás a gyakorlatban igazolja önmagát. Az éves óraszám lehetővé teszi, hogy a kötelező anyag elsajátítása mellett (80%), a fennmaradó részben a tanulók a tanulmányi sétákon, tanulmányi kirándulásokon, üzemlátogatásokon vegyenek részt, ezáltal is gyarapítva ismereteiket. Elősegíti a logikus gondolkodást a divergens látásmódot, analizáló – szintetizáló képességeik fejlődését, és nem utolsó sorban szolgálná az élményszerű ismeretszerzést. Az óramegoszlás a következő: 9. évfolyam: 10. évfolyam:
földünk és környezetünk 36 óra földünk és környezetünk 36 óra
2.2.3.12. Biológia, egészségtan Szakközépiskola A szakközépiskolában a biológia tanítás célja nemcsak az elméleti ismeretátadás, hanem a gyakorlati készségfejlesztés is. A meglévő ismeretek mellé cél a tudás mélyítése, de a hangsúly az ismeretek összegzésén, szintetizálásán van. Tanítsuk meg a tanulókat rendszerekben, összefüggésekben gondolkodni, adjunk lehetőséget a természettudományos ismeretterjesztő folyóiratok és könyvek megismerésére. A szabadon felhasználható órákat a helyi környezet- és természetvédelmi lehetőségek megismertetésére, a problémák megoldására kell szánni. 9. osztályban kapjon nagy hangsúlyt az egyéni problémamegoldás és a gyakorlati természetvédelem. 10. osztályban az aktuális gondok globális mértékű felvetése (kiselőadás formájában) és a lehetőségek közös keresése legyen a cél. A munkaformák között szerepeljen a csoportmunka és a közös feladatmegoldás is. Lehetőség szerint esettanulmányok megismerése és vizsgálata, majd az elvi problémamegoldás tartozzon a feladatok közé. Egyre inkább sürgető problémává válik: - a tudatos vásárlói magatartás kialakítása az E-számok és az élelmiszerek vásárlása területén, az ásványi olajok (kőolajszármazékok) jelenléte a különböző kozmetikumainkbanfontos ezek ismerete a vásárlásnál. Helyi tanterv 2010/2011
36
Vári Szabó SZKI
-
Szennyező anyagokat se tartalmazzanak az általunk használt termékek (pl. rúzsólom) Nagyon fontos: a betegségek megelőzésére felhívni a figyelmetegészség megőrzés, illetve az alternatív gyógymódok ismerete a gyógyításban a számtalan mellékhatással rendelkező gyógyszerek használatával szemben, az egészséges életmód ismérvei.
Szakiskola A szakiskola működésének egészébe integrálódva a biológia tantárgy célja, hogy megkönnyítse a szocializációt, a beilleszkedést a társadalmi környezetbe. Cél továbbá az is, hogy a tanulók ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. Fontos érzékeltetni az élővilág változatosságát a diverzitás fontosságát és az alapvető összefüggéseket. Be kell mutatni az emberi szervezet felépítését és a helyes életmód kialakításához szükséges alternatívákat. Ehhez szükség van megfelelő motiválásra, amit meghívott előadók segítségével és az érdeklődést megfelelően felkeltő kommunikációs eszközök felhasználásával lehet megvalósítani. A szabadon felhasználható órákat főként az ismeretek mélyítésére és az érdeklődés felkeltésére érdemes szánni. Nagy hangsúlyt kell helyezni mind a 9., mind a 10. osztályban a környezet- és természetvédelemre, főként a lakóhely környékén lévő problémák megláttatására és azok megoldására. Adjuk képet a Föld és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól a környezetünkben lévő szennyező anyagok káros hatásairól. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értékek közötti összefüggést, az ember egészsége életműködését veszélyeztető anyagok káros hatásait. Az óramegoszlás a következő: 10. évfolyam:
biológia 36 óra
Helyi tanterv 2010/2011
egészségtan 36 óra
37
Vári Szabó SZKI
2.2.3.13. Kémia Szakközépiskola A szakközépiskolában a kémia oktatásának az általános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelő, hasznosítható tudást kell közvetíteni. A diákok ebben a korban már képesek az elvontabb fogalmak befogadására és igényük is van rá, ezért a megértés dominál a kémiatanulásában. Korábbi fizikai ismereteik és az általános kémia tudományos igényű tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását is értelmezi, és olyan alapot ad a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. A diákok anyagismerete középiskolai tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását. Tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek össze és hajtanak végre, esetenként értelmeznek is kísérleteket. A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik a gyerekek. A bonyolultabb molekulák modelljeinek elkészítése izgalmas kihívás számukra. A szakmai gyakorlatok fontos szerepe az ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatása, a pályaorientáció előkészítése. Élmény és megerősítés a diákoknak, amikor a termelőüzem szakemberei az általuk ismert kémiai fogalmakkal írják le a gyártás folyamatát, a felmerülő problémákat, a környezeti gondokat. A tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása eredményeként a 10. évfolyam végére színvonalas szóbeli és írásbeli szövegalkotásra képesek. Ki kell használni, hogy ezeket a tevékenységeket szívesen és nagy hozzáértéssel végzik számítógép segítségével. A 14-16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetőség a szakközépiskolai környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is. A kémiatanulás folyamata során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára készít fel és amely kevés kiegészítéssel lehetővé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását. Az óramegoszlás a következő: 9. évfolyam: kémia 36 óra (72 óra) 10. évfolyam: kémia 36 óra (72 óra) Helyi tanterv 2010/2011
38
Vári Szabó SZKI
Szakiskola A mindennapi életből vett gyakorlati példákkal, tanári és tanulók kísérletekkel ismerteti meg a bennünket körülvevő természetben előforduló és mesterségesen előállított, rendszeresen használt és nélkülözhetetlen anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját. Az elemi anyagszerkezeti törvényszerűségek révén segíti elő az adatszerű ismeretek rendszerezését, könnyebb megértését és ezen keresztül tartós befogadását. Megalapozza a korszerű, környezetbarát szemlélet elsajátítását, és hozzájárul a környezetünkkel szembeni felelős magatartás kialakulásához. A szakiskolában járó diákoknak is meg kell tanulniuk az anyagokkal való takarékos, fegyelmezett, gondos és körültekintő bánásmódot, a vészhelyzetek elkerülését, illetve a vészhelyzetekben a helyes magatartást. Elsődleges cél és feladat az ismeretek rendszerezése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, ugyanakkor kívánatos a mindennapi életben a kémiai folyamatokkal kapcsolatos ismeretek bővítése, elmélyítése is. Tudatosítanunk kell a diákokban önmaguk és embertársaik egészsége iránti felelősséget, az egészségvédelem fontosságát. A szakiskolai kémiatanítás során a tanulókban olyan kémiai tájékozottság alakul ki, amely a többi természettudományos tárgy anyagával együtt korszerű természetképet alkot. A tanulókban tudatosulnia kell annak, hogy a természet törvényei megismerhetőek a jelenségek megfigyelése alapján. A korábban észlelt és megmagyarázott jelenségek ismeretében értelmezzenek önállóan új jelenségeket. Gyűjtsenek ismereteket szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus médiából. A számítástechnikában elsajátított ismereteiket alkalmazzák az információszerzés, feldolgozás és átadás folyamán. A szakiskolában a tanulók végezzenek kísérleteket, megfigyeléseket a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. Fejtsék ki a bemutatott vagy elvégzett kísérletekés a tanult ismeretek kapcsolatát. Alkossanak önálló véleményt a kémia mindennapi életünket érintő problémáiról (környezeti, élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználásuk előnye és veszélyessége). Végezzenek egyszerű számítási feladatokat (keverékek, elegyek összetétele stb.). Vegyék számba a mindennapokban gyakran előforduló, egészségre ártalmas szerves anyagokat. Ismerjék ezek hatásait az élő rendszerekre és a környezetre, és tájékozódjanak szakszerű használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján. Szerezzenek információt arról, hol vannak lakóhelyükhöz közel gyűjtőhelyek, ahol háztartási veszélyes hulladékokat és az újrahasznosítható anyagokat átveszik. Szerezzenek információkat és alakítsanak ki önálló véleményt a szenvedélybetegségek kémiai vetületeiről, az oxigén és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító hatásairól, személyiségre és társadalomra irányuló veszélyeiről. A tantárgyhoz kapcsolódóan ismerjék meg a kiemelkedő magyar kémikusok, mérnökök, természettudósok munkáját. Az óramegoszlás a következő: 10. évfolyam:
kémia 36 óra
Helyi tanterv 2010/2011
39
Vári Szabó SZKI
2.2.3.14. Informatika A tantárgy célja a korábban megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, a tanulók érdeklődésének ébren tartása az informatika iránt, az informatika korábban megismert eszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bővítése, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, alapkészségeik fejlesztését, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. A társadalom minden szférájában megjelenő számítástechnika és az IKT gyors fejlődése olyan infrastruktúrát eredményez, amely lehetővé teszi a társadalom szerkezetének az átalakítását. Az információs társadalom az emberi együttélés új módja, ahol az információ hálózatba szervezett előállítása, tárolása, forgalmazása, fogyasztása fontos szerepet játszik, kialakul a hálózati gazdaság Napjainkban a tudás reformációja is zajlik, az egyén és a tudás viszonya megváltozik Az információs és kommunikációs kultúrát minden tanuló számára hozzáférhetővé kell tenni. Az informatikai nevelésnek meg kell mutatnia, hogy a természetes és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (program, szöveg, kép, mozgókép, hang), amely az emberiség praktikus, műszaki, tudományos, művészi és sok másféle információit "hordozza" és megjeleníti. Az informatikaoktatás célja, hogy a tanuló mozogjon otthonosan ebben a környezetben. Képes legyen a különféle alkalmazások kezelésének elsajátítására, együttműködésre és a problémák, feladatok megoldására IKT eszközökkel. Az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a Nemzeti alaptantervben is megjelenő kulcskompetenciákkal. Ezeket a célokat és feladatokat differenciáltan és az életkori sajátosságoknak megfelelően kell értelmezni. Az informatikaoktatás alapfeladata a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése. A digitális kompetencia magában foglalja az információs technológiák lehetőségeinek értését és használatukhoz szükséges képességet, készséget a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, képszerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás, Internet-szolgáltatások, elektronikus kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben a tanulásban, a munkában, a kutatásban és a szabadidőben. A digitális kommunikáció az anyanyelvi és idegen nyelvi (szóban és írásban történő) kommunikáció kiterjesztésének tekinthető, – gyakran „digitális írástudásnak” is nevezik – amennyiben magában foglalja a multimédiás, hipermédiás kommunikációt és azt az „alkalmazói vizuális-manuális nyelvtudást”, amellyel, a számítógéppel, illetve a számítógépet használva kommunikálunk A matematikai kompetencia fejlesztése történik, azaz a matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának képessége, mindennapi problémák megoldása és a világ rendszereinek, folyamatainak informatikai (számítástechnikai) modellezése során. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázzuk, és előre jelezzük a természeti folyamatokat, illetve a rendszerek mozgását, tulajdonságait. A hatékony és önálló tanulást nagymértékben segítheti az informatika azzal, hogy új eszközöket ad a kezünkbe: általános és speciális alkalmazások, elektronikus tananyagok, eHelyi tanterv 2010/2011
40
Vári Szabó SZKI
könyvek, internetes adatbázisok, multimédia oktatóprogramok, valamint elektronikus oktatástechnikai eszközök (projektor, interaktív tábla). A szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése történik azáltal, hogy a feladatok zöme a hétköznapi élettel, a közösségi, iskolai és családi életvitellel, a munkával, alkotással és tanulással kapcsolatos. A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia tudatos fejlesztése a gyakorlati feladatok megoldása során olyan készségeket és képességeket fejleszt, mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciafejlesztésének egyik korszerű területe az informatika, mert hangsúlyt fektet a mű, illetve a dokumentum esztétikai megjelenése és kifejezőképessége. A kerettantervben előírt óraszámmal a nagy átlag csak igen felületes tudáshoz juthat, ugyanis a diákok jelenleg nem rendelkeznek a feltételezett alapismeretekkel, melyet az általános iskolai igen eltérő színvonalú informatikaoktatás eredményez. A szabadon tervezhető 20%-nyi óraszám szükségszerűen az iskolai gyakorlásra kell, hogy fordítódjon. Tanulóink az utóbbi években szívesen választják választható érettségi tárgyként az informatika tantárgyat, ezért a 11-ik és a 12-ik évfolyamon lehetőségük van emelt óraszámban (heti 2 óra) tanulni az informatika tantárgyat. Az óramegoszlás a következő: 9. évfolyam: 10. évfolyam: 11. évfolyam: 12. évfolyam:
informatika informatika informatika informatika
szakközépiskola 36 óra 36 óra 36 óra 32 óra
szakiskola 54 óra 54 óra
Az órakeretünk 9, 10, 11 évfolyamon 36 óra, a 12-ik évfolyamon 32 óra. Tanulóink az utóbbi években szívesen választják választható érettségi tárgyként az informatika tantárgyat, ezért a 11-ik és a 12-ik évfolyamon lehetőségük van emelt óraszámban (heti 2 óra) tanulni az informatika tantárgyat.
Helyi tanterv 2010/2011
41
Vári Szabó SZKI
2.2.4. A szakképzést előkészítő évfolyam A célok elérését az iskola, mint partnerközpontú szervezet működésének minden folyamatában a nevelés előtérbe helyezésével segíti. Alapvető fontosságú, hogy a szakmatanuláshoz szükséges bemeneti kompetenciák kialakításának folyamata a személyre szóló fejlesztés módszereivel, eljárásaival, az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításával valósul meg heterogén tanulócsoportokban. Alapelv a személyközpontúság: a fiatal szükségleteire támaszkodva tervezzük az oktatást-nevelést. A nevelés folyamatában különböző szükségletekre támaszkodunk: Intellektuális szükségletek: - intellektuális aktivitás szükséglete, - új információk és ismeretek iránti szükségletek (érdeklődés, kíváncsiság), - a konstruálás, a gyakorlati tevékenység szükséglete. Esztétikai szükségletek: esztétikai szemlélődés, élménybefogadás, esztétikai alkotás igénye, esztétikai jelenségek reprodukálásának igénye. Egészséges életmód iránti szükségletek: rendszeres testmozgás, testedzés szükséglete, egészséges életritmus, higiéniai szabályok betartásának szükséglete. A személyközpontú pedagógiai megközelítés során alternatív pedagógiai folyamatok beépítése szükséges a pedagógiai programba: az előző tanulói életút felderítése; belépő állapotmérés; nyomon követés; egyéni haladási ütemet biztosító tanulási programok; komplex együttműködési modell a tanulás segítésére képes iskolai és iskolán kívüli szakemberek között. A kompetenciák fejlesztését a képzés keretében gyakorlati tevékenységekbe illesztjük, vagyis ezek fejlesztése pedagógiailag tervszerűen megkonstruált projektek elvégeztetése útján valósul meg. Tevékenységközpontúságra építünk. A tanulási kudarcok csökkentését, a további tanulói életút sikerességét az egyéni haladási ütemet lehetővé tevő differenciált oktatásszervezéssel, a projektoktatással, a kooperatív tanítási-tanulási technikák alkalmazásával biztosítjuk. A rendszerelvű képzés moduláris oktatásszervezéssel valósul meg. 2.2.4.1. Belépési feltételek A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett felzárkóztató oktatás egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyamán azok a tanulók vehetnek részt, akik alapfokú végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. Be nem fejezett általános iskolai tanulmányok esetén legkorábban abban az évben jelentkezhetnek a következő tanévre a felzárkóztató oktatásra, amelyben betöltik a 15. életévüket. A hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának minden esetben be kell szerezni a gyermekjólét szolgálat véleményét, és azt megküldi a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadónak. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola 9. évfolyamán megkezdeni ill. folytatni. Az, aki a felzárkóztató oktatás megkezdésekor a 16. életévét nem tölti be, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó javaslata alapján kapcsolódhat be a felzárkóztató oktatásba. Helyi tanterv 2010/2011
42
Vári Szabó SZKI
A szakképzést előkészítő évfolyamot a Közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésének d) pontja szabályozza. A felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg a tanuló, és a szakképzési évfolyamo(ko)n a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel”. 2.2.4.2. Továbbhaladás feltételei A szakképzést előkészítő évfolyam elvégzése akkor jogosítja a tanulót a választott szakmacsoportban egy szakma tanulásának megkezdésére, ha az OKJ-ban bemeneti feltételként meghatározott valamennyi kompetenciával rendelkezik, és ezt az egyéni portfóliójával igazolja. A szakképzést előkészítő évfolyam sikeres elvégzése után a bemeneti kompetenciák biztosította belépés lehetőségével az OKJ 31-34. szintkódú szakképesítéseinek megszerzésére van lehetősége a tanulónak kérésére a szakképző évfolyamo(ko)n, hogy a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelően szakképesítést szerezhessen. 2.2.4.3. Az értékelés elvei Az értékelés kompetencia-alapú A képzés során a tanuló ismeri az összes megszerzendő kompetenciát (kompetencia profil) és előre ismertetik vele a kompetencia elsajátítását mérő-értékelő módszereket is. Mikor a tanuló egy projektet befejez, ezzel több, a projektben fejleszthető kompetenciát is elsajátított, teljesítményét értékelik. Akkor fejezi be a képzést, mikor a képzésben előírt összes kompetenciát sikeresen teljesítette. teljesítménykritérium-alapú (a kidolgozott mérési eszközökön alapul) A teljesítménykritérium a projektben a tanuló által végzett konkrét tevékenység. projekt-produktumra épülő A tanulói kompetenciák fejlődésének értékelése a projekt során elvégzett feladatoknak az adott teljesítménykritériumok mentén történő tanári megfigyelése és az előállított produktum, termék minősége alapján történhet – a tanár által meghatározott teljesítménykritériumok elbírálásával. individualizált Minden tanuló egyéni tanulási-fejlődési-haladási ütemmel rendelkezik. Az értékelés időzítése során figyelembe kell venni a tanuló egyéni igényeit, haladási adottságait, képességeinek kialakulásának időbeliségét. A tanulók tudását, teljesítményét egyénileg, eltérő időpontban is mérhetik. A szakképzést kezdő évfolyam megkezdéséhez a törvényben előírt valamennyi kompetencia szükséges (azaz a 10. hónap végén valamennyi kompetenciával rendelkezzen a diák). szöveges formájú A Tanári teljesítményértékelő lapon a teljesítménykritériumok szöveges formában jelennek meg. az értékelés szempontjai a tanuló és a tanár számára egyaránt azonosan értelmezhetők A Tanulói teljesítményértékelő lapon a tanuló az előre megadott szempontok alapján ellenőrzi, hogy elvégezte-e a tanulói tevékenységeket. A tanuló önértékeléséről a tanár visszajelzést ad a tanulónak, illetve amennyiben szükséges, további feladatokat ad a tanulónak a kompetencia megszerzése érdekében. a tanulói önértékelést is figyelembe veszi A tanár a saját értékelésében figyelembe veszi a tanuló önértékelését, ez azonban nem jelenti azt, hogy a tanulói önértékelést be kell számítani a tanári teljesítményértékelésbe.
Helyi tanterv 2010/2011
43
Vári Szabó SZKI
2.3. Tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolában a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A tankönyv legyen: a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő, illusztrációban gazdag, tartós, „örökölhető”, a többség számára megfizethető, a munkaközösség számára elfogadott.
Helyi tanterv 2010/2011
44
Vári Szabó SZKI
2.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelménye és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei Az iskolánkban a tanulói teljesítményeket a szakközépiskolai, a szakiskolai , a szakképző közismereti és gyakorlati képzésekben is a hagyományos jeles – jó - közepes – elégséges - elégtelen osztályzatokkal értékeljük. Kivétel ez alól a szakmacsoportos alapozás önismeret és a pályaorientáció tantárgyak. Az önismeretet részt vett/nem vett részt értékeléssel, míg a pályaorientációt a nem felelt meg/megfelelt/jól megfelelt értékeléssel minősítjük a tantárgyak specialitása miatt. Részt vett értékelést akkor kaphat a tanuló, ha az adott tantárgyból az igazolt és igazolatlan hiányzása nem haladja meg a tantárgy éves óraszámának 30%-át, valamint aktívan vesz részt a tanórai munkában. Megfelelt értékelést akkor kaphat a tanuló, ha az adott tantárgyból az igazolt és igazolatlan hiányzása nem haladja meg a tantárgy éves óraszámának 30%-át, aktívan vesz részt a tanórai munkában, valamint feladatainak átlaga eléri a 33%-ot. A továbbhaladás feltétele a részt vett, illetve a megfelelt vagy jól megfelelt értékelés megszerzése. A nevelőtestület határozata alapján a 2009/2010-es tanévtől a szakmai alapozás és a szakmacsoportos alapozás elméleti tantárgyai - az eddigi gyakorlatunktól eltérően - önálló tantárgyanként szerepelnek. A szakmai alapozás és a szakmacsoportos alapozás gyakorlat moduljait modulzáró jeggyel zárjuk, melyek számtani átlaga a félévi és az év végi gyakorlati jegy. (a matematikai kerekítés szabályai szerint) Az első negyedévi és a harmadik negyedévi tanulmányi eredményt jó, illetve javuló teljesítmény esetén írásbeli tantárgyi dicsérettel, a rossz illetve romló teljesítmény esetén írásbeli tantárgyi figyelmeztetéssel értékeljük. A félévi értesítőben a kiemelkedő tantárgyi teljesítmény dicsérettel (5D), a nagyon gyönge teljesítményt figyelmeztetéssel (2F) jelezzük. Az év végi bizonyítványban a kiemelkedő tantárgyi teljesítményt szövegesen is értékeljük egy-öt tantárgyi dicséret esetén: Kiváló tanulmányi munkájáért… tantárgy(ak)ból dicséretet kapott. ötnél több tantárgyi dicséret esetén: Kiváló tanulmányi munkájáért nevelőtestületi dicséretet kapott. A képzési szakaszokat lezáró vizsga eredményét az érettségi bizonyítványba és a szakmai vizsga bizonyítványba írjuk. 2.4.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások alkalmazott formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe súlya Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. Az írásbeli számonkérés rendje, formái, korlátai
Év eleji tudásszintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar-és idegen nyelvből, matematikából. Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal. Helyi tanterv 2010/2011 Vári Szabó SZKI 45
Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban). Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből. Nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak. Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás. Kisebb tananyagrészekből feladatmegoldás matematika, fizika, kémia, informatika tantárgyakból. Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból. Számítógépes feladatmegoldás. Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása. Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből. Otthon elkészítendő házi dolgozatok (magyar irodalomból és idegen nyelvből), feladatsorok kidolgozása matematikából, fizikából. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. Beszámoltatás rendszere: évi 2-4 témazáró dolgozat végzős osztályokban „próba” érettségi írásban levelező oktatásban évente három beszámoló Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után. Évfolyamfelmérések, évfolyam ellenőrző dolgozatok: minden elméleti tantárgyban évenként és évfolyamonként egy, de amennyiben a tantárgy jellege megengedi, a munkaközösség véleménye alapján félévenként egy egységes évfolyamfelmérő dolgozatot íratunk. Egy tanítási napon legfeljebb kettő tantárgyból íratható témazáró dolgozat.
Az írásbeli számonkérés értékelése Az otthoni és iskolai dolgozatokat kijavítjuk, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. Minden dolgozatot legkésőbb két héten belül értékelünk. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait az osztályozónapló erre a célra megkülönböztetett rovatába írjuk és nagyobb súllyal vesszük figyelembe. Elvek, követelmények:
Az értékelés folyamatos megfigyelésen alapul. Mindig a gyermek érdekében a fejlesztés és megerősítés szándékával történik. A tanulói teljesítmény értékelésekor visszajelzést kapunk és adunk a tanítás-tanulás eredményéről ( cél tanítási-tanulási folyamat eredmény, visszajelzés: a tanuló felé a tanítási-tanulási folyamatra, a célrendszerre). Az értékelés változatos módszereit használjuk (diagnosztikus, formatív, szummatív). Csak azt értékeljük (osztályozzuk), amit korábban megtanítottunk és meggyőződtünk az elsajátításáról. Az értékelés legyen folyamatos, igazságos, körültekintő, következetes, humánus (egyénre szóló). Egyértelműen megfogalmazzuk a követelményeket és az értékelési módszereket az egyes tantárgyi modulokban. A tanuló tudja, értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle. Helyi tanterv 2010/2011
46
Vári Szabó SZKI
A tanulók minél többféle tevékenységét értékeljük, de ne minden tevékenységét és ne mindig osztályozzuk. A jól megválasztott értékelési szempontok nagy segítséget nyújtanak a tanulók önellenőrző, önértékelő képességének kialakításában. Az év végi osztályzatnak értékállónak kell lennie. Ezért győződjünk meg az eredményességről –a belső értékelési módszereken kívül – külső felmérésekkel, vizsgálatokkal is. A gyermek szülőjének joga és kötelessége gyermeke tanulmányi előmenetelét figyelemmel kísérni. Pedagógus feladata: folyamatosan informálni a szülőt a tanuló teljesítményéről. 2.4.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei, korlátai 1. Jogi háttér:
A tanulóknak joguk van előre tudni, mit kell tenniük, és azt is, milyen feladatokra számíthatnak, joguk van olyan házi feladatot kapni, amely felkészíti őket az eredményesebb osztálymunkára, a szülőknek joguk van tanácsot kapniuk ahhoz, hogyan segítsenek gyermeküknek az otthoni munkájukban, a tanároknak pedig joguk van ezen a téren együttműködni és kommunikálni a szülőkkel. 2. Célja: Erősíteni az órán tanultakat, fejleszteni az adott témában a tanulók különféle készségeit, illetve az új anyag előkészítése. Valamennyi tantárgy esetében a munka fő része a tanítás során zajlik. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok terjedelme és nehézségi foka az életkorhoz és teljesítőképességhez igazodik. Az otthoni munka előkészítése és kiadása úgy történik, hogy azt a tanuló saját maga belátható időn belül képes legyen megoldani. Az elkészült munkákat minden esetben ellenőrizni és javítani kell. A tanulók kapjanak útmutatást a házi feladat elkészítésével kapcsolatban. 3. Korlátok: Az írásbeli és szóbeli feladat legyen a curriculum integráns része, és vegye figyelembe a tanulók képességeit, illetve a pedagógusok biztosítsanak elegendő időt a munka elvégzésére. A túlterhelés elkerülésének érdekében az egy osztályban tanító tanárok egymás között egyeztetik a házi feladatok terjedelmét. 2.4.3. A tanulói teljesítmények rögzítése A teljesítmények rögzítésére a miniszteri rendeletben előírt (11/1994.(VI.08.) MKM rendelet 4. sz. melléklete és a 10/1993.(XII.30.) MÜM rendelet 1-2-3. számú mellékletei) nyomtatványokat használjuk:
A tanév során az érdemjegyeket az osztálynaplóban és az ellenőrzőben rögzít(tet)jük. Az év végi osztályzatokat a bizonyítványba és a törzslapba jegyezzük be. A képzési szakaszokat lezáró vizsga minősítését a bizonyítvány, törzslap, anyakönyv és jegyzőkönyv tartalmazza. Az osztályvizsgák (egyéb vizsgák) eredményét a naplóba, törzslapra és a bizonyítványba jegyezzük be.
Az értékelés rendszeressége a tanév során: A nappali tagozatos diákjaink tanulmányi teljesítményét a szorgalmi időszakban
a napi írás- vagy szóbeli számonkéréssel a témazáró dolgozatokkal Helyi tanterv 2010/2011
47
Vári Szabó SZKI
(bizonyos tárgyak esetében) az évenkénti két- három ún. nagydolgozattal félévenkénti szakmai szintvizsgákkal, az év végén (bizonyos évfolyamokon és tárgyakból) ún. kisérettségivel valamint szó-és írásbeli próba érettségivel esetenként szintfelmérő dolgozattal képzési szint befejezésekor érettségi, szakmai vizsgával félévkor és év végén az osztályozó vizsgával C típusú szakmai alapnyelvvizsgával értékeljük különbözeti bemeneti mérés Magatartását és szorgalmát félévkor és év végén a hagyományos példás – jó – változó rossz/hanyag megjelöléssel, rendhagyó alkalmakkor különböző fokozatú szaktanári, osztályfőnöki, nevelőtestületi, igazgatói szó- vagy írásbeli dicsérettel/figyelmeztetéssel értékeljük. A levelező tagozatos diákjaink magatartását és szorgalmát a hagyományos megjelöléssel nem értékeljük. Tanulmányi teljesítményét a hagyományos ötös skálát alkalmazva – valamennyi tárgyból- az évközi és év végi két vizsgával a képzési szakasz végén érettségi, szakmai vizsgával mérjük A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei: Fontos szempont az életkori sajátosság az iskolai „Házirend” betartása, diáktársakhoz való viszony, hangnem, viselkedés, a közösség építésben vállalt szerep. Példás (5): igényli a tudást, elérése érdekében önállóan dolgozik, pontos, megbízható, érdeklődő minden tárgyban, elméletben, gyakorlaton Jó (4): ösztönzésre megbízhatóan dolgozik, érdeklődése a tananyag keretei között marad, határozott motiváltság nem érezhető Változó (3): ingadozik a kötelesség teljesítésében, csak ösztönzésre fog munkához, szétszórt, ritkán érdeklődik, időnként zavarja társait magatartásával Hanyag (2): megbízhatatlan, fegyelmezetlen igazolatlanul mulaszt a törvény határain belül, munkáját felhívás után sem végzi el ha megbukott Az osztályzatokat év közben egyéb bejegyzések is befolyásolják: dicséret, figyelmeztetés, dohányzás, italozás, fegyelmi, stb. Vitás esetekben a nevelőtestület dönt az DÖK véleménye alapján. Az érdemjegyeket be kell írni az ellenőrzőbe a szülő tájékoztatása céljából. Az érdemjegyekről az oktató pedagógus dönt, mivel nincs félévi bizonyítvány év végén az egész éves osztályzatok figyelembevételével kell dönteni. Javítani szándékozó, bukásra álló diáknak javításra lehetőséget kell adni (meghatározott időkeretek között). Az eredményekről a szülőt félévkor az ellenőrző könyvön, év végén a bizonyítványon keresztül értesítjük. Az értékelési szempontjainkat elsősorban az határozza meg, hogy diákunk a két értékelés között mennyit fejlődött vagy hanyatlott. Az egyre sokszínűbbé váló vizsgarendszer egyrészt megfelelő előgyakorlat a vizsgaszituáció kipróbálására, másrészt nem elhanyagolható a teljesítmény ösztönző hatása sem.
A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A pedagógusnak törekednie kell, hogy a tanulót havi legalább egy osztályzattal értékelje. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához heti 0,5 óraszámú tantárgy esetén 2 osztályzat/félév, heti 1 óraszámú tantárgy esetén 3 osztályzat/félév, míg a heti 3 vagy több óraszámú tantárgy esetén átlagosan havi 1 osztályzat szükséges.
Helyi tanterv 2010/2011
48
Vári Szabó SZKI
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, az adott évfolyamon valamennyi osztályozott tárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott, a felzárkózató oktatásban rendelkezik a szakmára előírt kompetenciákkal. A tanév végén elégtelen osztályzatot kapott tanuló augusztus végén javítóvizsgát tehet. A tanuló- az iskola igazgatójától – bármelyik tantárgyból felmentést kaphat a tanítási órára járás alól, ha már eleget tett a tantárgy éves követelményeinek. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen általános műveltséget megalapozó szakaszban a kettőszázötven tanítási órát, szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az elméleti tanítási órák 20%-át, egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.
2.5. A szülők tájékoztatásának formái A szülőknek több lehetősége nyílik gyermekük fejlődéséről, tanulmányi eredményéről való tájékozódásra. A személyesen a tanárok fogadóóráin, írásban az ellenőrző könyv segítségével, illetve interneten az iskola e-naplóját használva.
Helyi tanterv 2010/2011
49
Vári Szabó SZKI
2.6. A középszintű érettségi vizsga tantárgyainak témakörei 2.6.1. Kötelező tantárgyak (2.6.1.1-2.6.1.5.) 2.6.1.1.
Magyar nyelv
Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története
Nyelv és társadalom A nyelvi szintek
A szöveg A retorika alapjai
Stílus és jelentés
2.6.1.2.
Témák A nyelv mint jelrendszer A nyelv változásai A folyamat elemei Nyelvi és nem nyelvi kommunikáció A nyelvrokonság A nyelv változásai Nyelvújítás A nyelv változatai Információs társadalom A beszéd, a hangok Alaktan Mondattan A szöveg szerkezete, jelentései Szövegfonetikai eszközök Nyilvános beszéd Érvelés, érvek, vita A szövegkohézió Stílus és jelentés Hangalak és jelentés kapcsolata Állandósult nyelvi formák Stíluseszközök
Magyar irodalom
Témák Az életút, életmű jelentős tényei Főbb művek értelmezése Portrék Az életmű néhány jellemző műve Látásmódok A világlátás és kifejezésmód sajátosságai A kortárs irodalomból Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban Világirodalom Alapvető hagyományok Fontosabb korok Színház- és drámatörténet Színház és dráma a különböző korokban Az irodalom határterületei Az irodalom filmen Szórakoztató irodalom Mítosz, mese, kultusz Interkultúrális megközelítések és Interkultúrális jelenségek regionális kultúra A tájhoz, régióhoz kötődő szerzők Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások egybeesései és különbözősége Műfajok, poétika Műnemek és műfajok Életművek
Helyi tanterv 2010/2011
50
Vári Szabó SZKI
Korszakok, stílustörténet 2.6.1.3.
Poétikai fogalmak A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban
Történelem
1.
Az ókor és kultúrája
2.
A középkor
3.
A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
4.
Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
5.
Magyarország a Habsburg Birodalomban
6.
Polgári átalakulás, nemzetállamok és az imperializmus kor
7.
A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon
8.
Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
9.
Magyarország története világháborús összeomlásig
az
első
világháborútól
10.
Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
11.
A jelenkor
12.
A mai magyar társadalom és életmód
a
második
Az előírt 20-25 témakört a fenti témakörök felbontásával állítjuk össze, az útmutatónak megfelelő arányok figyelembe vételével.
Helyi tanterv 2010/2011
51
Vári Szabó SZKI
2.6.1.4.
Matematika
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.2. Halmazok 1.1.1 Halmazműveletek 1.1.2 Számosság, részhalmazok 1.2 Matematikai logika 1.2.1 Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 1.3 Kombinatorika 1.4 Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.1 Alapműveletek 2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.2.1 Oszthatóság 2.2.2 Számrendszerek 2.3 Racionális és irracionális számok 2.4 Valós számok 2.5 Hatvány, gyök, logaritmus 2.6 Betűkifejezések 2.6.1 Nevezetes azonosságok 2.7 Arányosság 2.7.1 Százalékszámítás 2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek 2.8.2 Nem algebrai egyenletek 2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1 A függvény 3.2 Egyváltozós valós függvények 3.2.1 A függvények grafikonja, függvénytranszformációk 3.2.2 A függvények jellemzése 3.3 Sorozatok 3.3.1 Számtani és mértani sorozatok 3.3.2 Kamatos kamat, járadékszámítás 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1 Elemi geometria 4.1.1 Térelemek 4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 4.2 Geometriai transzformációk 4.2.1 Egybevágósági transzformációk 4.2.2 Hasonlósági transzformációk 4.2.3 Egyéb transzformációk 4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1 Síkbeli alakzatok 4.3.2 Térbeli alakzatok 4.4 Vektorok síkban és térben 4.5 Trigonometria 4.6 Koordinátageometria 4.6.1 Pontok, vektorok 4.6.2 Egyenes 4.6.3 Kör Helyi tanterv 2010/2011
52
Vári Szabó SZKI
4.7 Kerület, terület 4.8 Felszín, térfogat 5. Valószínűségszámítás, statisztika 5.1 Leíró statisztika 5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai 5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2 A valószínűségszámítás elemei
Helyi tanterv 2010/2011
53
Vári Szabó SZKI
2.6.1.5.
Idegen nyelv
2. Köszöntési formák, udvariassági viszonyok, tegezés, önözés 3. Környezetvédelem, környezetszennyezés 4. Étkezés, helyes és helytelen táplálkozás, vendéglátóhelyek 5. Személyi adatok, bemutatkozás, mások bemutatása 6. Család, családi kapcsolatok, családtagok 7. Célország – anyaország 8. Óra-idő, tevékenységek múltban, jelenben, jövőben 9. Munkaidő, szabadidő 10. Bolti szituációk: vásárlás 11. Éttermi szituációk: rendelés 12. Otthon, iskola bemutatása, bútorzata, tevékenységek 13. Közlekedés: tömegközlekedés, autó, egyéb járművek 14. Családi és társadalmi ünnepek 15. Napirend, otthoni tevékenységek 16. Egészség, betegség 17. Utazás, turizmus, idegen kultúrák 18. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport, hobbi 19. Tudomány, technika: technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 20. Szabadidő eltöltése: színház, mozi, koncert, kiállítás, TV, rádió, videó, olvasás
Helyi tanterv 2010/2011
54
Vári Szabó SZKI
2.6.2. Választható tantárgyak (2.6.2.1-2.6.2.7.) 2.6.2.1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Biológia
Élettelen környezeti tényezők Az élők, mint környezeti tényezők Populációk Életközösségek jellemzői Az élő egyed és a környezet kapcsolata Az emberi életműködések Az egyedfejlődés Sejt, sejttípusok, sejtalkotók, sejtanyagcsere 2.6.2.2.
Fizika
1. Mechanika 1.1 Newton törvényei 1.2 Pontszerű és merev test egyensúlya 1.3 Mozgásfajták 1.3.1 Egyenes vonalú egyenletes mozgás 1.3.2 Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás 1.3.3 Összetett mozgások 1.3.4 Periodikus mozgások 1.3.4.1 Az egyenletes körmozgás 1.3.4.2 Mechanikai rezgések 1.3.4.3 Mechanikai hullámok 1.4 Munka, energia 1.5 A speciális relativitáselmélet elemei 2. Termikus kölcsönhatások 2.1 Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly 2.2 Hőtágulás 2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) 2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje 2.5 Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 2.5.1 Termikus, mechanikai kölcsönhatás 2.5.2 A termodinamika I. főtétele zárt rendszer 2.5.3 Körfolyamatok 2.6 Kalorimetria 2.7 Halmazállapot-változások 2.7.1 Olvadás, fagyás 2.7.2 Párolgás, lecsapódás 2.7.3 Jég, víz, gőz 2.8 A termodinamika II. főtétele 2.8.1 Hőfolyamatok iránya 2.8.2 Hőerőgépek 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 3.1 Elektromos mező 3.1.1 Elektrosztatikai alapjelenségek 3.1.2 Az elektromos mező jellemzése 3.1.3 Töltések mozgása elektromos mezőben 3.1.4 Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön 3.1.5 Kondenzátorok 3.2. Egyenáram Helyi tanterv 2010/2011
55
Vári Szabó SZKI
3.2.1 Elektromos áramerősség 3.2.2 Ohm törvénye 3.2.3 Félvezetők 3.2.4 Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye 3.3 Az időben állandó mágneses mező 3.3.1 Mágneses alapjelenségek 3.3.2 A mágneses mező jellemzése 3.3.3 Az áram mágneses mezeje 3.3.4 Mágneses erőhatások 3.4 Az időben változó mágneses mező 3.4.1 Az indukció alapjelensége 3.4.2 A váltakozó áram 3.4.3 A váltakozó áram teljesítménye és munkája 3.5 Elektromágneses hullámok 3.5.1 Az elektromágneses hullám fogalma 3.6 A fény mint elektromágneses hullám 3.6.1 Terjedési tulajdonságok 3.6.2 Hullámjelenségek 3.6.3 A geometriai fénytani leképezés 3.6.4 A szem és a látás 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1 Az anyag szerkezete 4.2 Az atom szerkezete 4.2.1 A kvantumfizika elemei 4.2.3 Az elektronburok szerkezete 4.3 Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.3.1 Az atommag összetétele 4.3.2 Radioaktivitás 4.3.3 Maghasadás 5. Gravitáció, csillagászat 5.1 A gravitációs mező 5.2 Csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 6.1 A fizikatörténet fontosabb személyiségei 6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek
Helyi tanterv 2010/2011
56
Vári Szabó SZKI
2.6.2.3.
Földrajz
1. Térképi ismeretek 2.1. A térképi ábrázolás 2.2. Térképi gyakorlatok 2.3. Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3. A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet 3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői 3.1.3. A kőzetburok szerkezete 3.1.4. A kőzetlemez-mozgások okai és következményei 3.1.5. A hegységképződés 3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei 3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei 3.1.8. A földfelszín formálódása 3.2. A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete 3.2.2. A levegő felmelegedése 3.2.3. A légnyomás és a szél 3.2.4. Az általános légkörzés 3.2.5. Víz a légkörben 3.2.6. Az időjárás és az éghajlat 3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása 3.3.2. A világtenger 3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk 3.3.4. A felszín alatti vizek 3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei 3.3.6. A jég és felszínformáló munkája 3.4. A talaj 4. A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet 4.4. Mérsékelt övezet 4.4.1. Meleg-mérsékelt öv 4.4.2 Valódi mérsékelt öv 4.4.3 Hideg-mérsékelt öv 4.5. A hideg övezet 4.6. A függőleges földrajzi övezetesség 5. A népesség- és településföldrajz 5.1. A népesség földrajzi jellemzői 5.2. A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai Helyi tanterv 2010/2011
57
Vári Szabó SZKI
6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe 8.6. Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa 9.6. Dél-Európa 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe 9.8. Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai 10. Európán kívüli földrészek földrajza 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe 10.2. Ázsia 10.2.1. Általános földrajzi kép 10.2.2. Országai 10.2.3. Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai 10.2.4. Nyugat-Ázsia, arab világ 10.4. Afrika általános földrajzi képe 10.5. Amerika 10.5.1. Általános földrajzi képe 10.5.2. Országai 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei 11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem
Helyi tanterv 2010/2011
58
Vári Szabó SZKI
2.6.2.4.
Kémia
1. Általános kémia 2.1. Atomszerkezet 1.2 Kémiai kötések 1.3 Molekulák, összetett ionok 1.4 Anyagi halmazok 1.4.1 Egykomponensű anyagi rendszerek 1.4.1.1 Kristályrácsok 1.4.1.2 Átmenet a kötés- és rácstípusok között 1.4.2 Többkomponensű rendszerek 1.4.2.1 Csoportosítás 1.4.2.2 Diszperz rendszerek 1.4.2.3 Kolloid rendszerek 1.4.2.4 Homogén rendszerek 1.5 Kémiai átalakulások 1.5.1 Termokémia 1.5.1.1 A folyamatok energiaviszonyai 1.5.1.2 Reakcióhő 1.5.2 Reakciókinetika 1.5.2.1 Reakciósebesség 1.5.2.2 Katalízis 1.5.3 Egyensúly 1.5.3.1 Megfordítható reakciók 1.5.3.2 Egyensúly 1.5.4 A kémiai reakciók típusai 1.5.4.1 Sav–bázis reakciók 1.5.4.2 Elektronátmenettel járó reakciók 1.5.4.3 Egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók 1.5.4.4 Egyéb reakciók 1.5.5 Elektrokémia 1.5.5.1 Galvánelem 1.5.5.2 Elektrolízis 1.5.5.3 Az elektrolízis mennyiségi viszonyai 1.5.5.4 Egyéb 2. Szervetlen kémia 2.1 Hidrogén 2.2 Nemesgázok 2.3 Halogénelemek és vegyületeik 2.3.1 Halogénelemek 2.3.2 Halogénvegyületek 2.3.2.1 Hidrogén-halogenidek (HF, HCl, HBr, HI) 2.3.2.2 Kősó (NaCl) 2.3.2.3 Ezüst-halogenidek (AgCl, AgBr, AgI) 2.3.2.4 Hypo (NaOCl-oldat) 2.3.2.5 Egyéb 2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.4.1 Oxigén 2.4.2 Oxigénvegyületek 2.4.2.1 Dihidrogén-peroxid (H2O2) 2.4.2.2 Oxidok 2.4.2.3 Hidroxidok 2.4.3 Kén 2.4.4 A kén vegyületei Helyi tanterv 2010/2011 59
Vári Szabó SZKI
2.4.4.1 Dihidrogén-szulfid, kén-hidrogén (H2S) 2.4.4.2 Kén-dioxid (SO2) 2.4.4.3 Kén-trioxid (SO3) 2.4.4.4 Kénessav (H2SO3) és sói 2.4.4.5 Kénsav (H2SO4) 2.4.4.6 Nátrium-tioszulfát (fixírsó, Na2S2O3) 2.4.4.7 Egyéb 2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.5.1 Nitrogén 2.5.2 Nitrogénvegyületek 2.5.2.1 Ammónia (NH3) 2.5.2.2 Nitrogén-oxidok 2.5.2.3 Salétromossav (HNO2) 2.5.2.4 Salétromsav (HNO3) 2.5.2.5. Egyéb 2.5.3 Foszfor 2.5.4 Foszforvegyületek 2.5.4.1 Difoszfor-pentaoxid (P2O5) 2.5.4.2 Foszforsav (ortofoszforsav, H3PO4) 2.5.4.3. A foszforsav fontosabb sói 2.5.4.4. Egyéb 2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik 2.6.1 Szén 2.6.2 A szén vegyületei 2.6.2.1 Szén-monoxid (CO) 2.6.2.2 Szén-dioxid (CO2) 2.6.2.3 Szénsav (H2CO3) 2.6.2.4. Egyéb 2.6.3 Szilícium 2.6.4 Szilícium-vegyületek 2.6.4.1 Szilícium-dioxid (SiO2) 2.6.4.2 Szilikonok 2.6.4.3. Egyéb 2.7 Fémek 2.7.1 Az s-mező fémei 2.7.2 A p-mező fémei 2.7.2.1 Alumínium 2.7.2.2 Ón és ólom 2.7.3 A d-mező fémei 2.7.3.1 Vascsoport (Fe, Co, Ni) 2.7.3.2 Rézcsoport (Cu, Ag, Au) 2.7.3.3 Cink 2.7.3.4 Higany 2.7.3.5 Egyéb 2.7.3.6 Egyéb átmenetifém-vegyületek 3. Szerves kémia 3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői 3.2 Szénhidrogének 3.2.1 Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) 3.2.2 Alkének (olefinek) 3.2.3 Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének 3.2.3.1 Diének 3.2.3.2 Természetes poliének 3.2.4 Alkinok Helyi tanterv 2010/2011
60
Vári Szabó SZKI
3.2.5 Aromás szénhidrogének3.2.5.1 Benzol 3.2.5.2 Toluol, sztirol 3.2.5.3 Naftalin 3.2.5.4 Egyéb 3.3 Halogéntartalmú szénhidrogének 3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek 3.4.1 Hidroxivegyületek 3.4.1.1 Alkoholok 3.4.1.2 Fenolok 3.4.1.2.1 Fenol 3.4.2 Éterek 3.4.3 Oxovegyületek 3.4.4 Karbonsavak 3.4.4.1 Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak 3.4.4.3 A karbonsavak sói 3.4.5 Észterek 3.4.5.1 Karbonsav-észterek 3.4.5.2 Szervetlensav-észterek 3.4.5.3 Egyéb 3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.5.1 Aminok 3.5.2 Aminosavak 3.5.3 Savamidok 3.5.4 Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 3.5.4.1 Piridin 3.5.4.2 Pirimidin 3.5.4.3 Pirrol 3.5.4.4 Imidazol 3.5.4.5 Purin 3.5.5 Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok 3.5.6 Egyéb 3.6 Szénhidrátok 3.6.1 Monoszacharidok 3.6.1.1 Glicerinaldehid 3.6.1.2 1,3-dihidroxi-aceton 3.6.1.3 Ribóz és 2-dezoxi-ribóz 3.6.1.3 Glükóz (szőlőcukor) 3.6.1.4 Fruktóz (gyümölcscukor) 3.6.2 Diszacharidok 3.6.2.1 Maltóz 3.6.2.2 Cellobióz 3.6.2.3 Szacharóz (répacukor, nádcukor) 3.6.3 Poliszacharidok 3.6.3.1 Cellulóz 3.6.3.2 Keményítő 3.6.4 Egyéb 3.7 Fehérjék 3.8 Nukleinsavak 3.9 Műanyagok 3.9.1 Természetes alapú műanyagok 3.9.2 Szintetikusan előállított műanyagok 3.9.2.1 Polimerizációs műanyagok 3.9.2.2 Polikondenzációs műanyagok 3.9.2.3 Környezetvédelmi szempontok Helyi tanterv 2010/2011
61
Vári Szabó SZKI
3.9.3. Egyéb 3.10 Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások 4.1 Az anyagmennyiség 4.2 Gázok 4.3 Oldatok, elegyek, keverékek 4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 4.5 Termokémia 4.6 Kémiai egyensúly 4.7 Kémhatás 4.8 Elektrokémia 2.6.2.5.
Informatika
1. Információs társadalom 2. Informatikai alapok – hardver 3. Informatikai alapok – szoftver 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis-kezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció (bemutató) és grafika 9. Könyvtárhasználat 2.6.2.6.
Testnevelés
1. Elméleti ismeretek 1.1. A magyar sportsikerek 1.2. A harmonikus testi fejlődés 1.3. Az egészséges életmód 1.4. Testi képességek 1.5. Gimnasztika 1.6. Atlétika 1.7. Torna 1.8. Ritmikus gimnasztika 1.9. Küzdősportok, önvédelem 1.10. Úszás 1.11. Testnevelés és sportjátékok 1.12. Természetben űzhető sportok 2. Gyakorlati ismeretek 2.1. Gimnasztika 2.2. Atlétika 2.2.1. Futások 2.2.2. Ugrások 2.2.3.Dobások 2.3. Torna 2.3.1. Talajtorna 2.3.2. Szekrényugrás 2.3.3. Felemáskorlát 2.3.4. Gerenda 2.3.5. Ritmikus sportgimnasztika 2.3.6. Gyűrű 2.3.7. Nyújtó Helyi tanterv 2010/2011
62
Vári Szabó SZKI
2.3.8. Korlát 2.4. Küzdősportok, önvédelem 2.5. Úszás 2.6. Testnevelés és játékok 2.6.1. Kézilabda 2.6.2. Kosárlabda 2.6.3. Labdarúgás 2.6.4. Röplabda
Helyi tanterv 2010/2011
63
Vári Szabó SZKI
2.7. A tanulók fizikai állapotának mérésének szükséges módszerek deklarálása A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy ,,az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére az Oktatási Minisztérium által felkért bizottság a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas tesztet állított össze, melyek egyszerűek, kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók; megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét. Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota fokozatosan romlik, s a bajok között vezető szerepet játszanak a gerincbetegségek. Ennek okán a kerettantervbe is bekerültek a tartásjavító gerinctorna gyakorlatai, s hogy a kollégák ezt minél szélesebb körben megismerhessék, felkérésünkre a gerinctornával foglalkozó szakemberek összeállítottak egy tartásjavító gyakorlatsort folyamatos gyakorlásra. A 14-18 éves tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló próba rendszer A vizsgálatok megszervezése A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik. A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban. A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni. A teszteket a kézikönyvben szereplő sorrendben kell elvégeztetni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az egyensúlyi teszt mindig a kezdő s az állóképességi futás az utolsó kell, hogy legyen; a tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között. A motiváció növelése között rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket. Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményének hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.) A mérések általános szempontjai A tanulók valamennyi tesztet testnevelési / sportfelszerelésben hajtják végre. Valamennyi tesztet, ha erre lehetőség van, jól szellőző, nagy teremben, pl. az iskola tornatermében vagy sportcsarnokában kell elvégeztetni. Csúszásmentes padló és sportcipő szükséges a futással és ugrással járó testekhez. Szabadtéri vizsgálatok esetén a vizsgálati körülmények túlságosan is különbözőek lehetnek, hogy standard teszteredményeket kaphassunk. A tesztek egymás után következése a körkörös rendszerben is szigorú sorrendiségű. A tesztek között a tanulók pihenjenek. A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításában nincs erre külön utasítás. A motoros tesztek és végzésük ajánlott sorrendje 1. Hajlékonysági teszt: 2. Dinamikus láberőt mérő teszt: Helyi tanterv 2010/2011
ülésben előrenyújtás (kötelező) helyből távolugrás (kötelező) 64
Vári Szabó SZKI
3. Törzserőt, mérőt teszt: 4. Funkcionális karerőt mérő teszt: 5. Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt: 6. Kardio - respiratorikus állóképségi teszt: teszt: ülésben előrenyúlás (kötelező)
sit-up teszt, felülések (kötelező) függés hajlított karral (kötelező) 10x5 m ingafutás 12 perces futás- Cooper teszt.
A vizsgált tényező: hajlékonyság A teszt leírása: ülés helyzetben a lehető legtávolabbra nyúlás Felszerelések: Az alábbi méretű tesztasztal vagy doboz: hossza 35 cm, szélessége 45 cm, magassága 32 cm. A felső lap méretei: hossza 55 cm, szélessége: 45cm. Ez a felső lap 15 cm-rel nyúlik előre a támaszkodó láb irányába. A 0-tól 50-ig terjedő beosztás a felső lap középvonalában van kijelölve. Egy közel 30 cm hosszú vonalzó a doboz teteje, amelyet a vizsgált személy tol előre a kezével a doboz tetején. teszt: helyből távolugrás (kötelező) A vizsgált tényező: explozív erő A teszt leírása: álló helyzetből távolugrás Felszerelések: Csúszásmentes kemény felület, megfelel erre a célra két cselgáncs vagy hasonló (például torna) szőnyeg (a két szőnyeget hosszában egymáshoz rögzíteni ajánlatos). Kréta Mérőszalag teszt: sit-up teszt, felülések (kötelező) A vizsgált tényező: a törzs ereje (hasizom erő-állóképesség) A teszt leírása: fél perc alatti maximális számú felülés Felszerelések: Két szőnyeg (hosszában egymáshoz rögzítve) Stopperóra Asszisztens (segítő) teszt: függés hajlított karral (kötelező) A vizsgált tényező: funkcionális erő (a kar és a váll izomerő állóképessége) A teszt leírása: megtartani a hajlított karú helyzetet rúdon való függés közben Felszerelések: 2.5 cm átmérőjű kör keresztmetszetű vízszintes rúd, úgy elhelyezve, hogy azt a vizsgált személy alatta állva felugrás nélkül elérje (magasabb padlónál emelhető legyen) Stopperóra Szőnyeg a rúd alatt a leugráshoz Törlőruha és magnéziumkréta Szükség szerint pad vagy szék 5. teszt: 10 x 5 méteres ingafutás (kötelező) A vizsgált tényező: futási sebesség, fürgeség A teszt leírása: a maximális sebességű futás, fordulás tesztje Felszerelések: Tiszta, csúszásmentes padló. Ha szőnyeget használ, bizonyosodjon meg annak biztonságos rögzítéséről Stopperóra Mérőszalag Kréta vagy szigetelőszalag A fordulóvonal jelölésére jelző kúpok (tekebábuk) 6. teszt: 12 perces futás – Cooper teszt A vizsgált tényező: kardio –respiratorikus állóképesség A teszt leírása: A gyerekek állórajttal indulva 16 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítik a futópályán. Megengedhető, hogy amennyiben a próbázók kifáradtak egy időre Helyi tanterv 2010/2011 Vári Szabó SZKI 65
lelassítsanak vagy gyalogoljanak. Ezt követően kezdjenek újra tovább futni és igyekezzenek minél hosszabb távot megtenni. Felszerelések: Pontosan kimért hosszúságú pálya, vízszintes terepen, vagy szabályos méretű (400 m) futópálya TESZTEK Ülésben előrenyújtás (hajlékonyság) Helyből távolugrás (explozív erő)
MEGJEGYZÉS
Felülések (törzserő)
Kötelező
Függés hajlított karral (funkcionális erő)
Kötelező
Ingafutás (futási gyorsaság, fürgeség)
Kötelező
Ingafutás (kardiorespiratorikus állóképesség)
Kötelező
Helyi tanterv 2010/2011
TESZTEREDMÉNY
Kötelező Kötelező
66
Vári Szabó SZKI
Mellékletek Helyi tanterv óratervei
1. Szakiskola 9-10. évfolyam közismeret 2010/11. tanévtől
Tantárgy
Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv* Matematika Informatika* Fizika Földünk és környezetünk Kémia Egészségtan Biológia Természetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Szakmai alapozás (gyakorlat+elmélet) Osztályfőnöki Kötelező óraszám összesen Kötelező óraszám törvény Választható óraszám törvény Differenciált képességfejlesztés Tehetséggondozás Maximum
Heti óraszámok évfolyamonként műszaki 9. 10. 2 1* 2 3 3 1,5 3 0,5 0,5 2 2
Heti óraszámok évfolyamonként gazdasági szolg. 9. 10.
2 1 2 3 3 1,5 1 1 1 0,5 0,5 2 -
2 1* 2 3+1 3 1,5 3 0,5 0,5 2 1
2 1 2 3+1 3 1,5 1 1 1 0,5 0,5 2 -
1
1
4*+(**) 1
1
27,5 1017,5
27,5 1017,5
1 1 40
1 1 40
27,5 1017,5 1 1 40
27,5 1017,5 1 1 40
* csoportbontás ** a törvényben meghatározottak alapján (külön mellékletben)
Helyi tanterv 2010/2011
67
Vári Szabó SZKI
2. Szakmai alapozás szakiskola 9-10. évfolyamán 2008/2009-től Szakmacsoport
elmélet gyakorlat
9. évfolyam (2008-2009-től) tantárgy
Gépészet
10. évfolyam (2008-2009-től) óra/ hét
Könnyűipar
Faipar
Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció
Vendéglátásidegenforgalom
Egyéb szolgáltatás
óra/ hét
E
Anyagok
72
Mechanika Műszaki ábrázolás
72 72
Gy
Gyakorlati oktatás
144
Gépészeti szakmai alapozó gyakorlat
144
E
Mérések
72
Villamosságtani alapismeretek Villamos szakrajz alapismeretek
108 36
Gy
Gyakorlati oktatás
144
Villamosipari szakmai alapozó gyakorlat
144
E
Építészeti alapismeretek Építészeti műszaki rajz
36 36
Bevezetés az építészeti szakmai számításokba Építőanyagok
72 72
Gy
Gyakorlati oktatás
144
Építőipari szakmai alapozó gyakorlat
144
E
Könnyűipari anyagismeret és gyártási alapanyagok
72
Műszaki ábrázolás Gyártási alapismeretek Könnyűipari anyagismeretek
36 72 36
Gy
Gyakorlati oktatás
144
144
E
Faipari anyagismeret
72
Könnyűipari alapozó szakmai gyakorlat Faipari szakmai alapozó ismeretek
Gy
Gyakorlati oktatás
144
Faipari szakmai alapozó gyakorlat
144
E
Gépírás
72
Gépírás Kereskedelem általános ismeretei
36 72
Gy
Gyakorlati oktatás
144
144
E
Gazdasági környezetünk
72
Kereskedelmi szakmai alapozó gyakorlat Gépírás Vendéglátás általános ismeretei
Gy
Gyakorlati oktatás
14
144
E
Egészségtan Néprajz
36 36
Vendéglátóipari szakmai alapozó gyakorlat Fodrász kémia Mindennapi ismeretek Fodrász rajz és vizuális kultúra
Gy
Gyakorlati oktatás
144
Fodrász szakmai alapozó gyakorlat
144
Elektrotechnikaelektronika
Építészet
tantárgy
Helyi tanterv 2010/2011
68
Vári Szabó SZKI
144
36 72
72 36 36
3. A szakképzést előkészítő évfolyam közismereti 2008/2009-től
Heti óraszámok
Az 1-7 modulok tantárgyi formában
9.évf.
Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Számítástechnika Számítás, mérés Testnevelés Kötelező óraszám összesen/hét
Helyi tanterv 2010/2011
1,5 1,5 1 1 1 6
69
Vári Szabó SZKI
4. Az előrehozott szakképzés közismereti időkerete
Kompetenciaterületek / tantárgyiasítva Idegen nyelvi / Német nyelv és Angol nyelv Tanulás (a moduláris óraszám terhére)/ Tanulás technikák szövegértés Történelmi, szociális állampolgári / Történelem és társadalomismeretek Természettudományos/ Természetismeret Digitális / Informatika Matematikai / Matematika Művészeti / Ének-zene, Rajz és vizuális kultúra Anyanyelvi/ Magyar irodalom, Magyar nyelv Összesen
1. 108*
Kompetenciaterületek szerinti óraszámok évfolyamonként 2. 3. Összesen 108
36
36
18 ( első félév
90
72
72
18 (első félév
162
72
36
36 (első félév)
144
72* 72
36 36
36
72
72
72
540
360
108 108 18 (első félév) 18 (első félév) 108 (első félév)
126 162 1008
*csoportbontásban
Helyi tanterv 2010/2011
70
Vári Szabó SZKI
Kereskedelmi szakmenedzser 1. 5. A szakmai óraszámok
Tantárgyak Jogi alapismeretek Környezetgazdaságtan Általános és szakmai lélektan Kommunikáció alapjai Marketing Életvitel, etika Gazdasági jog Gazdasági ismeretek Pénzügyi és adózási ismeretek Statisztika I. Kisvállalkozási ismeretek Számítástechnika Általános áruismeret Gazdasági és kereskedelmi földrajz Piackutatás Üzleti kommunikáció Külkereskedelmi ismeretek Számvitel I. Szervezés és vezetés Bevezetés a kereskedelem szervezésébe Bevezetés a ker. vállok gazdálkodásába Szakmai idegen nyelv
Helyi tanterv 2010/2011
tantárgyak
és
az
I. évfolyam 1. 2. félév félév 30 30 30
azokra
fordítható
II. évfolyam 1. 2. félév félév
ajánlott
Összesen 30 30
30
60
30
30
30
30 30 30 45
30 30 45 30 30
30 30
30
30
60
45
45
30
60 30
30
30
30 30
30 30
30
30 60 30
60 30
30
90
90
71
30 30
30
60
90
90
360
Vári Szabó SZKI
Marketing-reklám szakirány 1. Reklámalapozó ismeretek modul Marketingkommunikáció Reklámlélektan Reklámesztétika Reklámetika és –jog 2. Reklám szakismeretek modul Reklámeszközök Reklámtervezés 3. Szintetizáló modul Szintetizáló gyakorlat Logisztika szakirány 1. Logisztikai alapozó ismeretek modul Gazdaság és logisztika Üzleti vállalkozások 2. Üzletszervezési ismeretek modul Külkereskedelmi ügyletek szervezése Logisztikai informatika Raktárlogisztika Fuvarozás és szállítmányozás Marketingkommunikáció 3. Szakszeminárium modul
Helyi tanterv 2010/2011
30 30 30 30
30 30 30 30
60
60 60
45
45
45
30 90
30
30
60
30 45
30 30
72
30 30 30
30
30
30
15
15
Vári Szabó SZKI
Szakmacsoport
elmélet gyakorlat
6. Szakközépiskolák szakmacsoportos alapozó oktatása
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
(2003-2004-től)
(2004-2005-től)
(2005-2006-tól)
(2006-2007-től)
tantárgy
Tanulásmódszertan Egészségügy
óra/ hét
2
tantárgy
óra/ hét
Egészségtan
2
E
GY
Kommunikáció
1
Ön- és társismeret
1
Környezetkultúra
1
Az egészségügyi pályák világa
1
Egyéb szolgáltatás, Tanulásmódszertan Rendészeti szolgáltatás
Egészségtan
2
E
GY
Önvédelmi alapismeretek
2
Rendészeti pályák világa
1
Közlekedési ismeretek Közlekedés
2
2
óra/hét 2
Szociálpszichológia
2
Mentálhigiéne
Egészséggondozás
2
Emberi test
Szakmai kommunikáció
2
Gondozástan
Helyi tanterv 2010/2011
2
óra/ hét 2 1 2
3 Belügyi rendészeti ismeretek
3
Belügyi rendészeti ismeretek
3
Szociálpszichológia
1
Szociálpszichológia
1
Speciális társadalomismeret
2
Speciális társadalomismeret
2
1
Gépírás, szövegszerkesztés
2
Tanirodai gyakorlatok
Önvédelem
1
Kommunikációs gyakorlat
2
Kommunikációs gyakorlat
2
Rendészeti pályák világa
1 Közlekedési földrajz
2
Közlekedési földrajz
2
Szakmai idegen nyelv
2+1
Szakmai idegen nyelv
2+1
Közlekedési ismeretek
2
Általános jogi ismeretek Közlekedés informatika és számítástechnika gyakorlat
tantárgy
Ön- és társismeret
E
GY
tantárgy Általános és személyiséglélektan Fejlődéslélektan és szocializáció
Közlekedés informatika és számítástechnika gyakorlat
2
Vári Szabó 73 SZKI
-
3 -
Általános jogi ismeretek
2
3
-
Tanulásmódszertan Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció
Gazdasági környezetünk E
GY
Szociális szolgáltatás
1 2
Gazdasági környezetünk
1
Információkezelés
1
Információkezelés
1
Viselkedéskultúra
1
Viselkedéskultúra
1
Tanulásmódszertan
2
Egészségtan
2
Közgazdaságtan
3
Közgazdaságtan
3
Marketing
1
Marketing
1
Idegen nyelv
2
Idegen nyelv
Tanirodai gyakorlatok
2
Tanirodai gyakorlatok 2
Pszichológiai alapismeretek
3
E
GY
Kommunikáció
1
Ön- és társismeret
1
Szakmai kommunikáció, mentálhigiéne
2
Környezetkultúra
1
A szociális pályák világa
1
Életmód
3
Tanulásmódszertan
1
E Vendéglátásidegenforgalom
Gazdasági környezetünk Gazdasági környezetünk
GY
Gasztronómiai alapismertetek Viselkedéskultúra
Helyi tanterv 2010/2011
2
1
2
Gasztronómiai alapismertetek
2
2
Vendéglátó és turizmus ismeretek
Társadalomismeret és szociálpolitika
2
Szociálpszichológia
2
Gondozástan 4
2
Vendéglátó és turizmus ismeretek
2
Szállodai ismeretek
1
Szállodai ismeretek
1
Idegen nyelv
2
Idegen nyelv
2
Marketing
1
Marketing
1
Gyakorlat
2
Gyakorlat
2
Kommunikáció
Vári Szabó 74 SZKI
7. Szakmacsoportos alapozó oktatás 2008/2009-től (MŰSZAKI SZAKTERÜLET)
E/GY
9.
Óraszám
E/GY
10.
Óraszám
E/GY
11.
Óraszám
E/GY
12.
Óraszám
E
Műszaki pályák világa
1
E
Anyagismeret
1
E
Mechanika
2
E
Gépelemek
1
Műszaki pályák világa
1
E
Anyag- és gyártásismeret
1
E
Alkalmazott számítástechika
2
Anyagmegmunkálási gyakorlatok
2
E
Géprajz
1
E
Elektrotechnika
1
E
Az ember és környezete
1
GY
Gépi forgácsolási alapgyakorlatok
2
GY
Gépészeti mérések
2
GY
Szerelési alapgyakorlatok
2
GY
Géprajz gyakorlatok
2
E
Tanulásmódszertan
1
E
GY
A műszaki ábrázolás alapjai
2
GY
Gépészet
Helyi tanterv 2010/2011
Vári Szabó 75 SZKI
Építészet
Faipar
E/GY
9.
Óraszám E/GY
E
Műszaki pályák világa
1
E
Anyagismeret
1
E
Építőanyagok II.
1
E
Tanulásmódszertan
1
E
Műszaki pályák világa
1
E
Az építéstan alapjai I.
GY
A műszaki ábrázolás alapjai
2
GY
Építési alapgyakorlatok I.
2
E
Óraszám E/GY
12.
Óraszám
E
Az építéstan alapjai II.
1
1
E
A szilárdságtan alapjai
1
Statika
2
E
CAD alapismeretek
2
GY
Építéstan rajzi gyakorlat I.
2
GY
Építéstan rajzi gyakorlat II:
2
GY
Építési alapgyakorlatok II.
2
GY
Építészeti rajzi gyakorlat
2
12.
Óraszám
E
Műszaki pályák világa
1
E
Anyagismeret
1
E
Faanyagismeret
1
E
Faanyagismeret
1
E
Tanulásmódszertan
1
E
Műszaki pályák világa
1
E
A faipari szakrajz alapjai
2
E
A faipari szakrajz alapjai
2 1 4
Helyi tanterv 2010/2011
2
GY
Óraszám E/GY
Faipari alapgyakorlatok
2
Vári Szabó 76 SZKI
11.
Óraszám E/GY
9.
A műszaki ábrázolás alapjai
10.
11.
E/GY
GY
Óraszám E/GY
10.
Óraszám E/GY
E
Gépészeti alapismeretek
1
E
Faipari gépek és technológiák alapjai
GY
Faipari alapgyakorlatok
4
GY
Faipari alapgyakorlatok
Szakmacsoport
elmélet gyakorlat
Szakközépiskolai szakmacsoportos alapozó oktatása
E
Dráma
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
(2009-2010-től)
(2010-2011-től)
(2010-2011-től)
(2011-2012-től)
tantárgy
óra/ hét
tantárgy
óra/ hét
tantárgy
óra/hét
tantárgy
óra/ hét
Tanulásmódszertan
1
Drámai és színházi ismeretek
1
Drámai és színházi ismeretek
2
Drámai és színházi ismeretek
2
Pályák világa*
2
Kreatív színházi gyakorlatok
1
Kreatív színházi gyakorlatok
2
Kreatív színházi gyakorlatok
2
Kreatív színházi gyakorlatok
1
Kreatív ének
0,5
Kreatív ének
1
Kreatív ének
2
Kreatív mozgás és tánc
0,5
Kreatív mozgás és tánc
2
Kreatív mozgás és tánc
2
Beszédtechnika
1
Beszédtechnika
1
Egészségfejlesztés
2
Pszichológiai alapismeretek
2
Általános kórtan
2
Megfigyelés
1
Anatómia
1
Elsősegélynyújtás
1
Anatómia
1
Gondozástan
2
Gondozástan
2
Megfigyelés
1
Szaknyelvi kommunikáció
2
Szaknyelvi kommunikáció
1
GY
Tanulásmódszertan
1
E Egészségügy
Kommunikáció
1
Pályák világa*
2
Mentálhigiéné
2
GY Tanulásmódszertan Egyéb szoltálatások Belügyi rendészet
Egészségtan
1
Belügyi rendészeti ismeretek
3
Belügyi rendészeti ismeretek
3
Rendészeti pályák világa*
1
Speciális társadalomismeret
1
Speciális társadalomismeret
1
Fizikális felkészítés
2
Ön- és társismeret
1
Gépírás, szövegszerkesztés
2
Gépírás, szövegszerkesztés
2
Pályák világa*
2
Önvédelmi sport
1
Kommunikációs gyakorlat
2
Kommunikációs gyakorlat
2
Tanulásmódszertan
1
Egészségtan
2
Alkalmazott biolóiga
1
Alkalmazott anatómia
2
Alkalmazott kémia
1
Alkalmazott kémia
2
Etika
1
GY
Egyéb szoltálatások Szépítészet
1
E
Alkalmazott anatómia
1
Pályák világa*
2
Szépségipari alapgyakorlat
1
Laboratóriumi gyakorlat
1
Laboratóriumi gyakorlat
1
Szépítészet és higiénia
1
Esztétika és higiénia
1
Etika
1
A színek és a divat világa
1
Szaknyelvi kommunikáció
2
Szaknyelvi kommunikáció
2
E
GY Tanulásmódszertan
Építészet
1
Építési ismeretek
1
Építési ismeretek
1
Építési ismeretek
1
Munkavédelem
1
Építésszervezési ismeretek
1
Építésszervezési ismeretek
1
Szilárdságtan
1
Szilárdságtan
2
Kitűzési ismeretek
1
E Műszaki ábrázolás
1
Építészeti rajz
1
Kitűzési gyakorlat
1
Építészeti rajz
2
Pályák világa*
2
Építési anyagok
1
Építészeti rajz
1
Szakmai gyakorlat
2
Építési gyakorlat
2
GY Tanulásmódszertan
1
Faanyagismeret
1
Faanyagismeret
1
Faipari gépek és technológiák alapjai
1
A faipari szakrajz alapjai
1
Faipari gépek és technológiák alapjai
1
Munkavédelem
1
Munkavédelem
1
Faanyagismeret
1
A faipari szakrajz alapjai
1
A faipari szakrajz alapjai
1
Faipari alapgyakorlatok
4
Faipari alapgyakorlatok
4
Gazdálkodási ismeretek Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése
2
Gazdálkodási ismeretek Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése
2
Faipar E Munka-, tűz-, és környezetvédelem
1
Pályák világa*
2
Tanulásmódszertan
1
GY
Faipari alapgyakorlatok
Gazdasági környezetünk
2
2
2
2
Kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció E Információkezelés
1
Információkezelés
1
Marketing
2
Marketing
2
Pályák világa*
2
Kommunikáció
1
Az áruforgalmi tevékenység lebonyolítása
2
Az áruforgalmi tevékenység lebonyolítása
2
Tanulásmódszertan
1
Közlekedési ismeretek
2
Közlekedési ismeretek
2
Közlekedési ismeretek
2
Közlekedési földrajz
2
Közlekedési földrajz
2
Közlekedési idegen nyelv
2
Jog és gazdálkodási ismeretek
2
Jog és gazdálkodási ismeretek
2
Közlekedési idegen nyelv
2
Pszichológiai alapismeretek
2
Társadalomismeret
1
Társadalomismeret
1
Szociálpolitika
1
Szociálpolitika
1
Jogi ismeretek
1
Szociális munka
1
GY
Közlekedés üzemvitel E Műszaki ábrázolás
1
Pályák világa*
2
Tanulásmódszertan
1
GY
Szociális szolgáltatások
Közlekedési alapgyakorlat
2
Egészségfejlesztés
2
E Személyiségfejlesztés
1
Pályák világa*
2
Mentálhigiéné
2
Gondozástan
2
Gondozástan
2
Ápolástan
2
Társadalomismeret
1
Szociális munka
1
GY
Tanulásmódszertan Vendéglátás- idegenforgalom
E
Gazdasági környezetünk 1
2
Vendéglátó és turizmusismeretek
2
Szállodai ismeretek
2
Szállodai ismeretek
2
2
Gasztronómiai alapismeretek
1
Gasztronómiai alapismeretek
1
Pályák világa*
2
Kommunikáció
1
GY
Vendéglátó és turizmusismeretek
Gasztronómiai gyakorlatok Marketing
2 2
Gasztronómiai gyakorlatok Marketing
*Pályák világa*: Minden tanuló 4 szakmacsoporttal ismerkedik meg a tanév során: 1. Egészségügy, belügyi rendészet, dráma, szépségipar 2. Műszaki pályák (faipar, építészet, közlekedés üzemvitel), szociális szolgáltatások, kereskedelem, marketing és üzelti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom 9 hétig ismerkednek egy szakmacsoporttal.
Kiskunhalas, 2009. július 17.
Helyi tanterv 2010/2011
Molnár Nándor főtanácsos igazgató
77
Vári Szabó SZKI
2 2
8. Szakközépiskola - Műszaki szakterület
Szakmacsoport
Műszaki szakterület: Gépészet, Faipar és Építészet szakmacsoportok 2008/2009.
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári
2009/2010.
2010/2011.
2011/2012.
9.
10.
11.
12.
3+1 2
3+1 2
4 2
4 3
3+1 3+1 0,5
3+1 3+1 0,5
1 3+1 3+1
3+1 3+1
1 1 2
1 1 2
0+1 7*
0+1 7*
ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* Szakmacsoportos alapozó
*
*
1 2 2 1 1 1 1 4*
1 2 2 1 1 1 1 4* +1∆
oktatás Választott
érettségi
+1∆ 2
2
27,
30
30
1 1,5 1
1 1,5 1
3 2 /2/ 1*
3 2 /2/ 1*
40
40
48
48
tantárgy Összesen (kötelező): Választható óraszám Idegen nyelv 2. Differenciált képességfejlesztés Tehetséggondozás Maximum
27, 5
5
*: csoportbontás; : KeT XI.§(6.): 8-1; ∆ : Osztályszintű választás esetén átcsoportosítható a választott tantárgyra. : A differenciált képességfejlesztés, illetve a tehetséggondozás óraszámait a 11. - 12. évfolyamon az emelt szintű érettségire való felkészítésre használjuk fel. Megjegyzés: A magyar irodalom és nyelv bontását a szövegértési kompetencia, a matematika bontását a matematikai eszköztudás fejlesztésre használjuk. A kötelező és a választható (fizika, földrajz, biológia, kémia, informatika, testnevelés, szakmacsoportos alapozás) érettségi tantárgyakból emelt és közép szintű felkészítést a 100/1997. Korm. rend. alapján biztosítunk.
Helyi tanterv 2010/2011
78
Vári Szabó SZKI
9. Szakközépiskola - Egyéb szolgáltatások
Szakmacsoport
Egyéb szolgáltatások (rendészeti, humán /szépségipar/ szolgáltatások) 2008/2009.
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári
2009/2010.
2010/2011.
2011/2012.
9.
10.
11.
12.
3+1 2
3+1 2
4 2
4 3
3+1 3+1 0,5
3+1 3+1 0,5
1 3+1 3+1
3+1 3+1
1 1 2
1 1 2
0+1 7*
0+1 7*
ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* Szakmacsoportos alapozó
*
*
1 2 1 1 1 1 1 5*
1 2 1 1 1 1 1 5* +1∆
oktatás Választott
érettségi
+1∆ 2
2
27,
30
30
1 0,5 1
1 0,5 1
3 /2/ /2/ /1/*
3 /2/ /2/ /1/*
40
40
48
48
tantárgy Összesen (kötelező): Választható óraszám Idegen nyelv 2. Differenciált képességfejlesztés Tehetséggondozás Maximum
27, 5
5
*: csoportbontás; : KeT XI.§(6.): 8-1; ∆ : Osztályszintű választás esetén átcsoportosítható a választott tantárgyra. : A differenciált képességfejlesztés, illetve a tehetséggondozás óraszámait a 11. - 12. évfolyamon az emelt szintű érettségire való felkészítésre használjuk fel. Megjegyzés: A magyar irodalom és nyelv bontását a szövegértési kompetencia, a matematika bontását a matematikai eszköztudás fejlesztésre használjuk. A kötelező és a választható (fizika, földrajz, biológia, kémia, informatika, testnevelés, szakmacsoportos alapozás) érettségi tantárgyakból emelt és közép szintű felkészítést a 100/1997. Korm. rend. alapján biztosítunk.
Helyi tanterv 2010/2011
79
Vári Szabó SZKI
10. Szakközépiskola - Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció
Szakmacsoport
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 2008/2009.
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári
2009/2010.
2010/2011.
2011/2012.
9.
10.
11.
12.
3+1 2
3+1 2
4 2
4 3
3+1 3+1 0,5
3+1 3+1 0,5
1 3+1 3+1
3+1 3+1
1 1 2
1 1 2
0+1 7*
0+1 7*
ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* Szakmacsoportos alapozó
*
*
1 2 1 1 1 2 1 4*
1 2 1 1 1 2 1 4* +1∆
oktatás Választott
érettségi
+1∆ 2
2
27,
30
30
1 1,5 1
1 1,5 1
3 2 /2/ /1/*
3 2 /2/ /1/*
40
40
48
48
tantárgy Összesen (kötelező): Választható óraszám Idegen nyelv 2. Differenciált képességfejlesztés Tehetséggondozás Maximum
27, 5
5
*: csoportbontás; : KeT XI.§(6.): 8-1; ∆ : Osztályszintű választás esetén átcsoportosítható a választott tantárgyra. : A differenciált képességfejlesztés, illetve a tehetséggondozás óraszámait a 11. - 12. évfolyamon az emelt szintű érettségire való felkészítésre használjuk fel. Megjegyzés: A magyar irodalom és nyelv bontását a szövegértési kompetencia, a matematika bontását a matematikai eszköztudás fejlesztésre használjuk. A kötelező és a választható (fizika, földrajz, biológia, kémia, informatika, testnevelés, szakmacsoportos alapozás) érettségi tantárgyakból emelt és közép szintű felkészítést a 100/1997. Korm. rend. alapján biztosítunk.
Helyi tanterv 2010/2011
80
Vári Szabó SZKI
11. Szakközépiskola - Egészségügy és szociális szolgáltatások
Szakmacsoport
Egészségügy és szociális szolgáltatások szakmacsoportok 2008/2009.
Tantárgy
2009/2010.
9.
2010/2011.
10.
2011/2012.
11.
1 2.
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári
3+1 2
3+1 2
3+1 3+1 0,5
3+1 3+1 0,5
4 2
4 3
ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* Szakmacsoportos alapozó
*
*
1 2 1 1 2 1 1 4*
1 3+1 3+1 1 1 2
1 2 1 1 2 1 1 4*
0+1 7* +1∆
oktatás Választott
érettségi
+1 +1
3 3 1 1 2
+1
0 7
*+1∆ 2
2
tantárgy Összesen (kötelező): Választható óraszám Idegen nyelv 2. Differenciált képességfejlesztés Tehetséggondozás Maximum
27,
27,
30
1 1,5 1
1 1,5 1
3 2 /2/ 1*
40
40
48
5
5
3 0
/ *
3 2 /2 1 4
*: csoportbontás; : KeT XI.§(6.): 8-1; ∆ : Osztályszintű választás esetén átcsoportosítható a választott tantárgyra. : A differenciált képességfejlesztés, illetve a tehetséggondozás óraszámait a 11. - 12. évfolyamon az emelt szintű érettségire való felkészítésre használjuk fel. Megjegyzés: A magyar irodalom és nyelv bontását a szövegértési kompetencia, a matematika bontását a matematikai eszköztudás fejlesztésre használjuk. A kötelező és a választható (fizika, földrajz, biológia, kémia, informatika, testnevelés, szakmacsoportos alapozás) érettségi tantárgyakból emelt és közép szintű felkészítést a 100/1997. Korm. rend. alapján biztosítunk.
Helyi tanterv 2010/2011
81
Vári Szabó SZKI
12. Szakközépiskola - Vendéglátás-idegenforgalom
Szakmacsoport
Vendéglátás-idegenforgalom 2008/2009.
Tantárgy
2009/2010.
9. Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári
2010/2011.
2011/2012.
10.
11.
12.
3 2
3+1 2
4 2
4 3
3+1 3+1 0,5
3+1 3+1 0,5
1 3+1 3+1
3+1 3+1
1 1 2
1 1 2
0+1 7*
0+1 7*
ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* Szakmacsoportos alapozó
*
*
1 2 1 1 1 2 1 4*
1 2 1 1 1 2 1 4* +1∆
oktatás Választott
érettségi
+1∆ 2
2
27,
30
30
1 1,5 1
1 1,5 1
3 2 /2/ 1*
3 2 /2/ 1*
40
40
48
48
tantárgy Összesen (kötelező): Választható óraszám Idegen nyelv 2. Differenciált képességfejlesztés Tehetséggondozás Maximum
27, 5
5
*: csoportbontás; : KeT XI.§(6.): 8-1; ∆ : Osztályszintű választás esetén átcsoportosítható a választott tantárgyra. : A differenciált képességfejlesztés, illetve a tehetséggondozás óraszámait a 11. - 12. évfolyamon az emelt szintű érettségire való felkészítésre használjuk fel. Megjegyzés: A magyar irodalom és nyelv bontását a szövegértési kompetencia, a matematika bontását a matematikai eszköztudás fejlesztésre használjuk. A kötelező és a választható (fizika, földrajz, biológia, kémia, informatika, testnevelés, szakmacsoportos alapozás) érettségi tantárgyakból emelt és közép szintű felkészítést a 100/1997. Korm. rend. alapján biztosítunk.
Helyi tanterv 2010/2011
82
Vári Szabó SZKI