2011.)

KÖZMŰVEK

1. Vízellátás (Forrás: Közép‐Tisza‐vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; KP‐00594‐003/2011.) Jászalsószentgyörgy község települési vízművét a Jászalsószentgyörgyi Vízmű Kft üzemelteti. A vízmű Zagyva/613 víziközmű számon rendelkezik 2027. június 30‐ig érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A település vízellátását a vízműtelepen lévő I. számú, ill. nyári csúcsfogyasztás idején a tartalék II. számú kút biztosítja a VLV 600 típusú gáztalanítón keresztül. A gáztalanított vizet 400 m3‐es térszinti tárolóme‐ dencében fertőtlenítik. Innen szivattyúk juttatják a hálózatba, illetve az 50 m3‐es hidroglóbuszba. A ge‐ rincvezeték 36.100 fm ac és műanyag, a bekötővezeték 16.030 fm hg.a és műanyag anyagminőségű.  A közkifolyók száma 16 db.  A tűzcsapok száma 63 db  Kitermelésre engedélyezett vízmennyiség: 180.000 m3/év. A 2010. évre vonatkozó OSAP statisztikai adatszolgáltatás alapján:  A település 100%‐osan ellátott  A tényleges vízkitermelés: 176.700 m3/év 136.600 m3/év  Elosztásra rendelkezésre áll: ‐ 34.800 m3/év  ebből veszteség:  Rendelkezésre álló vízmennyiség: 101.800 m3/év A települési vízmű ~26%‐os hálózati veszteségét csökkenteni szükséges. (A kitermelt és értékesített víz különbsége 74.900 m3/év (42%), ami rendkívül magas.) Jászalsószentgyörgy település a 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet 6. sz. mellékletében, a szolgáltatott ivó‐ víz vonatkozásában nyilvántartott minőségi kifogással érintett települések listáján szerepel: a kifogásolt vízszennyezőanyag az ammónium, aminek az értéke > 0,5 mg/l. Meg kell oldani a víz minőségi követelményeknek megfelelő tisztítását. A 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletben megfogalmazottak alapján a víz akkor felel meg az ivóvíz minősé‐ gének, ha: a) nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet, és b) megfelel az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott követelményeknek, továbbá c) az a) és B) pontokban, valamint a 4‐6. és 8.§‐okban meghatározott követelmények teljesülnek, és minden szükséges intézkedés megtörtént annak érdekében, hogy az ivóvíz minősége megfeleljen a rendeletben meghatározott előírásoknak. A község területén az elmúlt évtizedek során több nagy mélységű, termálvizet adó kutat lemélyítettek már, ezért az aljzat földtani‐vízföldtani adottságait megfelelő mértékig megismerhető. A legkiválóbb vízadóképességű aprószemcsés homokréteget az átlagosan 550 m alatt elhelyezkedő felső‐ pannon összlet tartalmazza, és bár agyagosabb felépítésű, mint a Jászság más részein feltártak, az ide tele‐ pített kutak még hagyományos szűrőkkel is 340‐960 l/p max. hozamokat adtak, ‐10,3 – 27 m‐es üzemi szintekről. A kitermelt vizek hőfoka 40‐50°C közötti és az ivóvízként való felhasználást nehezíti még az is, hogy magas az ammónia, a vas, a mangán és a metántartalom. Hőhasznosítás esetén további gondot okozna a használtvíz elhelyezése, mert a 960–1200 mg/l közötti ol‐ dott anyag tartalmú víz nátrium‐hidrogénkarbonátos jellegű, tehát a talajon szétfolyva szikesedést okoz‐ na. A homokosabb kifejlődésű felső‐pannon összletet a szinte teljesen agyagos felső‐pliocén (levantei) üle‐ déksor fedi, közel 150‐175 m vastagságban. Ennek a rétegnek vízadóképessége nincs, de jó védelmet ad a felülről érkező szennyeződésekkel szemben. A pleisztocén kezdetén a környéket feltöltő folyók hordalékszállító energiája kissé megnövekedett, ezért a nagyjából 297,5‐382,5 m közé eső alsó‐pleisztocénben kialakult 3‐4 kúttelepítésre is alkalmas 3,5‐5 m vastag apró és finomszemcsés homokréteg. Régebben a község artézi kútjai ezeket a rétegeket csapolták meg, 30 l/p körüli kifolyó hozamot adva. Gazdaságos termelésre ezek a homokok korszerű kúttal sem lennének alkalmasak (max. hozam kb. 100‐

Jászalsószentgyörgy Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek – Hatályos dokumentáció

180 l/p), továbbá a finomszemcsés homokok miatt az oldott anyag tartalom jóval kedvezőtlenebb a pan‐ nonénál. A kb. 132,5‐297,5 m közötti középső‐pleisztocén teljesen agyagos jellegű, termeltetésre alkalmatlan, a 0‐ 132,5 m között feltárható felső‐pleisztocén – elsősorban a három fiatalabb süllyedési fázisban kialakult közép és durvaszemcsés homokok miatt – viszont itt jelentős vízbázisnak számít. A 2. számú 100 m‐es vízműkút jelentős átmérővel (460 mm) 600 l/p max. hozamot képes kivenni a 74‐ 87,5 m közötti rétegekből, viszonylag mély üzemi szintről. Ha a mennyiség megfelelő is, a minőség nem az: mint a hordalékkúpi üledékekben általában, sok a vas, a mangán és jelentős a szén‐dioxidos agresszivitás mértéke, ezért ez a kút a kezdetektől nem vagy alig üzemel, tartalékban van. Az enyhén nátrium‐hidrogénkarbonátos víz oldott anyag tartalom 800‐810 mg/l, metángáz nincs. A 0‐34 m közötti ős Zagyva eredetű durvahomokokat öntöző és magánházi kutak termeltetik, a 0‐12 m közötti agyagfedő pedig valószínűleg elég védelmet ad. A MÁFI vonatkozó térképei szerint a talajvíz jelentkezési mélysége itt ‐2 – 3 m, néhol ‐3 – 4 m, nyugalmi szintje pedig ettől 0,5 – 1 m‐rel magasabb. A fent megjelölt adatok régebbi térképezési adatok, a mindenkor érvényes érték ettől erősen függ a csa‐ padékviszonyoktól, illetve a közeli Zagyva folyó vízállásától. Napjainkban a ‐0,5 m körüli talajvízszint a re‐ ális. Jászalsószentgyörgy vízműtelepe a Jászberény felé vezető országút bal oldalán lévő rét Zagyvához közeli szélén található, termelő kútja 756 m‐es, tartalékkútja 100 m‐es. Tekintettel a 756 m‐es kút elavult szerkezetére, célszerű lenne egy kút fúrása is, ennek mélysége egyaránt lehet 675 m, illetve 755 m. A javasolt új kút korszerű alábővítéses kavicsolt szűrőszerkezetű lenne, mely magas hozamot és tartó üzembiztonságot eredményezne. A 72/1996. (V.22) Korm. rendelet 24.§ (1) bekezdés c) pontja értelmében az 500 m3/év vízigényt meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő, talajvizet kitermelő kút létesítését a település jegyzője en‐ gedélyezi. Jászalsószentgyörgyön ez a mélységhatár 20 m. A kis mélységű kutak különböző építményektől való védőtávolsága a következő:  lakóépülettől: 10 m  melléképülettől: 5 m  istállótól: 10 m  szigeteletlen trágya tárolótól: 15 m  űrgödrös árnyékszéktől: 15 m  szikkasztó aknától: 15 m  azonos réteget beszűrőző szomszédos kúttól: 25 m Környezetvédelmi szempontból különös figyelmet kell fordítani a szűrőzés feletti lyukszakasz palástce‐ mentezéssel való szigetelésre, nagyjából 0‐7 m között. 2. Csapadékvízhálózat A település a 26. Felsőszászberki belvízrendszerbe tartozik belvízrendszerbe tartozik belvíz‐ veszélyeztetettségi szempontból a közepes kategóriába soroljuk. A belvízrendszer főműve a 119. sz. belvízcsatorna, amely a Szászberki Holt‐Zagyvában torkollik. A 119. sz. belvízcsatorna a befogadója a 121. sz. belvízcsatornának. Mindkét belvízcsatorna kezelője a Jász‐Nagykun‐ Szolnok Megyei Kormányhivatal, üzemeltetőjük a Jászkisér és Vidéke VGT. A befogadó holtág vagyonkeze‐ lői jogával a KÖTI‐KÖVIZIG rendelkezik, az üzemeltetési engedély a Zagyva/1641 vízikönyvi számon a Szabadság Horgász Egyesület nevén van. A nyilvántartás szerint Jászalsószentgyörgy közigazgatási területén 5 db esőztető szántó öntözőtelep ren‐ delkezik érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Vízkivétel minden esetben a Zagyva folyóból történik. Halastavat Jászalsószentgyörgy közigazgatási területén az engedélyes nyilvántartás nem tartalmaz. Öntözőfőcsatorna Jászalsószentgyörgy településen nem található. A megvalósításra tervezett Jászsági‐főcsatorna Zagyvai‐ág víziútvonalat alkot a Tisza és a Zagyva között. A rendszerrel tervezett vízelosztás úgy valósul meg, hogy a víztöbblettel rendelkező térségből a vízhiányos térségbe vezeti át a vizet, miközben a víztöbblet, vagy vízhiány okozta kártétel megelőzésre került. A

2


rendszer alkalmas arra, hogy a hatásterületen jelentkező különböző vízigényt megfelelő vízhozam, víz‐ szint és vízminőségi paraméterek tartásával ki tudja szolgálni. A többcélú vízgazdálkodási rendszer elsőd‐ leges célja a térségi vízpótlás megoldása, ökológiai vízigények biztosítása és a Jászság területfejlesztésének elősegítése. Emellett növeli a térség ár‐ és belvízi biztonságát, segíti a természeti értékek revitalizációját. A fejlesztési elképzelések megvalósítása az engedélyezési tervek készítése, a terület biztosítása az engedé‐ lyek beszerzése után kezdődhet. A rendszer ökológiai és frissítővizet juttat a Zagyva, Tarna, Tápió és mellékágaik (holtágaik) alsó szaka‐ szában. Belvizes időszakban tehermentesíti a keresztező belvízcsatornákat, valamint vízátvezetéssel, víz‐ elosztással a szomszédos belvízrendszereket. A Jászsági‐főcsatorna és a Zagyva összekötésével nagy agroökológiai potenciállal bíró, jó mezőgazdasági területek jutnak vízhez. Az összeköttetés segítségével a Tiszán levonuló árhullám csökkenthető. A település belterületi határa több helyen érinti a zagyvai árvízvédelmi fővédvonal határát vagy megköze‐ líti azt. Jászalsószentgyörgy vízgyűjtő‐gazdálkodási szempontból 2 tervezési alegység határán helyezkedik el. A legnagyobb része és a belterület teljes egésze a 2‐10 Zagyva tervezési alegységhez tartozik, az északi rész belenyúlik a 2‐12 Hevesi‐sík tervezési alegység területére. Az aljzattól a felszín irányába haladva a pt.2.2 jelű Észak‐Alföld porózus termál, a p.2.10.2 jelű Duna‐Tisza közé Közép‐Tisza‐völgy nevű porózus (a belterület egésze), p.2.9. Jászság, Nagykunság (a külterület északi része) és az sp.2.10.2 jelű Duna‐Tisza köze Közép‐Tisza‐völgy nevű sekély porózus (a belterület egésze), valamint sp.2.9. Jászság, Nagykunság (a külterület északi része) víztestekbe sorolt törmelékes üledékes képződmények települnek. Érintett tervezési alegység: Belterület Külterület Érintett KÖVIZIG működési terület KÖTI‐KÖVIZIG KÖTI‐KÖVIZIG Vízgyűjtő‐gazdálkodási tervezési alegység 2‐10 Zagyva 2‐10 Zagyva (kódja, neve) 2‐12 Hevesi‐sík Felszíni víztest, illetve víztest vízgyűjtő AEP804 Millér‐csatorna AEQ140 Zagyva alsó (kódja, neve) AEQ140 Zagyva alsó Felszín alatti víztest (kódja, neve) pt.2.2. Észak‐Alföld pt.2.2. Észak‐Alföld p.210.2. Duna‐Tisza köze – p.210.2. Duna‐Tisza köze – Közép‐Tisza‐völgy Közép‐Tisza‐völgy p.2.9.2. Jászság Nagykunság p.2.9.2. Jászság Nagykunság Vízfolyás víztestek állapota: Víztest neve Zagyva alsó Millér‐csatorna

Tervezési al‐ egység száma 2‐10 2‐9

Kategória erősen módosított erősen módosított

Ökológiai állapot mérsékelt mérsékelt

Kémiai ál‐ lapot jó adathiány

Természeti értékei miatt vé‐ dett területek állapota védett, jelentősen károsodott védett, jelentősen károsodott

Felszín alatti víztestek állapotának bemutatása Víztest jele*

Víztest neve

pt.2.2

Észak‐Alföld

p.2.10.2 p.2.9.2

Duna‐Tisza köze ‐ Közép‐Tisza‐völgy Jászság, Nagykunság

Érintett tervezési alegységek 2‐6, 2‐7, 2‐8, 2‐9, 2‐10, 2‐11, 2‐12, 2‐17, 2‐18 2‐9, 2‐10, 2‐12, 2‐18, 2‐20 2‐8, 2‐9, 2‐11, 2‐18

sp.2.10.2

Duna‐Tisza köze ‐ Közép‐Tisza‐völgy

2‐9, 2‐10, 2‐12, 2‐18, 2‐20

sp.2.9.2

Jászság, Nagykunság

2‐8, 2‐9, 2‐11, 2‐17, 2‐18

Mennyiségi állapot gyenge; oka: vsz. süllyedés jó, de bizonytalan; oka: vízmérleg jó gyenge; oka: víz‐ mérleg, szárazf. FAVÖKO** jó, de bizonytalan; oka: szárazf. FAVOKÖ

Minőségi állapot jó jó jó jó jó

* Jelmagyarázat: kt: termálkarszt; pt: porózus termál; p: porózus; sp: sekély porózus ** FAVÖKO: felszín alatti víztől függő ökoszisztéma

3


Vízfolyás víztestekre vonatkozó intézkedések:  Zagyva alsó:  Előkészítés 2015‐ig: » vízvisszatartás belvíz‐érzékeny területeken a belvízelvezető‐rendszer használata nélkül, mű‐ velési mód és művelési ág váltással » a belvíz‐rendszer módosítása a víz‐visszatartás szempontjait figyelembe véve (csatornarend‐ szer, illetve üzemeltetésének módosítása, megcsapolás csökkentése, belvíztározók létesítése) » vízfolyások mellett vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása » élőhelyek állapotának felmérése, a károsodás okainak feltárása, jelentősen károsodott víztől függő élőhelyeknél kezelési, fenntartási terv kiegészítése, készítése, javaslatok további intéz‐ kedésekre  Alapintézkedések 2015‐ig: » szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Program szerint » élőhelyek állapotának felmérése, a károsodás okainak feltárása, jelentősen károsodott víztől függő élőhelyeknél kezelési, fenntartási terv kiegészítése, készítése, javaslatok további intéz‐ kedésekre  Kiegészítő intézkedések 2015‐ig: » vízfolyások medrének fenntartása » engedély nélküli vízkivételek megszűntetése, fennmaradásuk engedélyezése » kommunális rendszerbe történő ipari használt‐ és szennyvízbevezetések módja  Kiegészítő intézkedések 2015‐21: » a belvíz‐rendszer módosítása a víz‐visszatartás szempontjait figyelembe véve (csatornarend‐ szer, illetve üzemeltetésének módosítása, megcsapolás csökkentése, belvíztározók létesítése) » víztakarékos növénytermesztési módok alkalmazása » vízfolyások mellett vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása » települési, illetve üdülőterületi mederszakaszok rehabilitációja vízfolyások esetében » ökológiai és vízminőség‐védelmi célú vízkormányzás, átvezetések, gravitációs kapcsolatok helyreállítása » szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Programban előírtakon felül » mentett oldali holtmedrekhez, mélyárterekhez kapcsolódó élőhelyek vízpótlása, vízellátása  Kiegészítő intézkedések 2021‐27: » vízhasználatok módosítás  Intézkedések: » a belvíz‐rendszer módosítása a víz‐visszatartás szempontjait figyelembe véve (csatornarend‐ szer, illetve üzemeltetésének módosítása, megcsapolás csökkentése, belvíztározók létesítése) » víztakarékos növénytermesztési módok alkalmazása » vízfolyások mellett vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása » települési, illetve üdülőterületi mederszakaszok rehabilitációja vízfolyások esetében » vízfolyások medrének fenntartása » szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Program szerint » szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Programban előírtakon felül » kommunális rendszerbe történő ipari használt‐ és szennyvízbevezetések módosítása » vízhasználatok módosítása » ökológiai és vízminőség‐védelmi célú vízkormányzás, átvezetések, gravitációs kapcsolatok helyreállítása » engedély nélküli vízkivételek megszűntetése, fennmaradásuk engedélyezése » élőhelyek állapotának felmérése, a károsodás okainak feltárása, jelentősen károsodott víztől függő élőhelyeknél kezelési, fenntartási terv kiegészítése, készítése, javaslatok további intéz‐ kedésekre » mentett oldali holtmedrekhez, mélyárterekhez kapcsolódó élőhelyek vízpótlása, vízellátása  Millér‐csatorna:  Előkészítés 2015‐ig: » vízvisszatartás belvíz‐érzékeny területeken a belvízelvezető‐rendszer használata nélkül, mű‐ velési mód és művelési ág váltással » a belvíz‐rendszer módosítása a víz‐visszatartás szempontjait figyelembe véve (csatornarend‐ szer, illetve üzemeltetésének módosítása, megcsapolás csökkentése, belvíztározók létesítése) » vízfolyások mellett vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása

4


duzzasztók üzemeltetésének módosítása az alvízi szempontok illetve a hosszirányú átjárha‐ tóság figyelembevételével » élőhelyek állapotának felmérése, a károsodás okainak feltárása, jelentősen károsodott víztől függő élőhelyeknél kezelési, fenntartási terv kiegészítése, készítése, javaslatok további intéz‐ kedésekre Alapintézkedések 2015‐ig: » élőhelyek állapotának felmérése, a károsodás okainak feltárása, jelentősen károsodott víztől függő élőhelyeknél kezelési, fenntartási terv kiegészítése, készítése, javaslatok további intéz‐ kedésekre Kiegészítő intézkedések 2015‐ig: » vízfolyások mellett vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása » meder‐rehabilitáció síkvidéki kis‐ és közepes vízfolyásokon Kiegészítő intézkedések 2015‐21: » a belvíz‐rendszer módosítása a víz‐visszatartás szempontjait figyelembe véve (csatornarend‐ szer, illetve üzemeltetésének módosítása, megcsapolás csökkentése, belvíztározók létesítése) » víztakarékos növénytermesztési módok alkalmazása » szűrőmezők kialakítása Kiegészítő intézkedések 2021‐27: » zsilipek üzemeltetésének módosítása a minimális beavatkozások elve a hosszirányú átjárha‐ tóság figyelembevételével Az állapot javítását és fenntartását szolgáló egyéb intézkedések alkalmazása 2015‐ig: » szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Program szerint Intézkedések: » a belvíz‐rendszer módosítása a víz‐visszatartás szempontjait figyelembe véve (csatornarend‐ szer, illetve üzemeltetésének módosítása, megcsapolás csökkentése, belvíztározók létesítése) » víztakarékos növénytermesztési módok alkalmazása » vízfolyások mellett vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása » meder‐rehabilitáció síkvidéki kis‐ és közepes vízfolyásokon » szűrőmezők kialakítása » élőhelyek állapotának felmérése, a károsodás okainak feltárása, jelentősen károsodott víztől függő élőhelyeknél kezelési, fenntartási terv kiegészítése, készítése, javaslatok további intéz‐ kedésekre » szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Program szerint »



 

  

Vízfolyás víztestekre vonatkozó célkitűzései: Víztest neve Zagyva alsó Millér‐csatorna

Kategória erősen módosított erősen módosított

Ökológiai állapot mérsékelt mérsékelt

Környezeti célkitűzések a jó potenciál elérhető a jó potenciál elérhető

A célkitűzés elérése 2027 2027

Mentességi indokok M1 M1

Mennyisé‐ gi állapot 2021 2027

Mentességi indok T2 M1

Felszín alatti víztestekre vonatkozó célkitűzések és mentességek: Víztest jele pt.2.2 p.2.10.2 p.2.9.2 sp.2.10.2 sp.2.9.2

Mennyiségi állapot gyenge; oka: vízszintsüllyedés jó, de bizonytalan; oka: vízmérleg jó gyenge; oka: vízmérleg, szárazf. jó, de bizonytalan; oka: szárazf.

Kémiai állapot jó jó jó jó jó

Környezeti célkitűzések a jó állapot elérhető a jó állapot elérhető a jó állapot elérhető a jó állapot elérhető a jó állapot elérhető

T2: természeti feltétel / a felszín alatti víz állapot helyreállításának ideje hosszabb M1: műszaki feltétel / jelenleg nem ismert megbízhatóan a víztest állapota, illetve a kedvezőtlen állapot oka

3. Szennyvízcsatorna hálózat Jászalsószentgyörgy község szennyvízcsatorna‐hálózatát a Jászalsószentgyörgyi Vízmű Kft üzemelteti. A Zagyva/1381 vksz‐ú vízjogi üzemeltetési engedély szerint a vízilétesítmény célja: a település kommunális jellegű szennyvizeinek összegyűjtése és továbbítása a VCSM ZRt. Szolnok által üzemeltetett regionális szennyvízrendszerre. Csatornahálózat: gerinc‐ és nyomóvezeték 39.101 fm műanyag, a bekötővezeték 12.940 fm (1.710 db ösz‐ szes bekötés) műanyag. Átemelő: 6 db.

5


A Települési Szennyvíz Információs Rendszerben nyilvántartott 2009. évre vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogy a település 100%‐a csatornázott. Az 1.644 db lakásból 488 db a bekötés nélküli. A 2010. évre vonatkozó OSAP statisztikai adatszolgáltatás szerint a csatornával ellátott területen lévő 1.644 db lakásból 434 db a bekötés nélküli, az előző évhez viszonyítva 58%‐ról 64%‐ra növekedett a rákö‐ tési arány. 86.800 m3/év az elvezett szennyvízmennyiség, az értékesített vízmennyiség 85%‐a. Tovább kell növelni a szennyvízcsatorna‐hálózatra a rákötési arányt az ellátott területen lévő rákötés nél‐ küli 36%‐os lakásállomány körében. 4. Gázvezeték hálózat A településen a vezetékes gázellátó hálózat a 1995‐ben került kiépítésre. A település a Jászsági regionális gázellátó rendszerre van ráfűzve, mely a Jászdózsai átadóállomásról egy nagyközépnyomású 25 bar‐os gázvezetékkel indul és besenyszögi gázfogadó állomásig tart. A regionális nyomócső átmérője DN 160 acél mely fokozott korrózió védelemmel van ellátva. A település belterületén a 32‐es főközlekedési út mellett a 1901 hrsz‐ú területen egy 25/4 bar‐os Fiorentini típusú gázfogadó állomás került kiépítésre mely ellátja a település gázhálózatát. A hálózaton két nyomásfokozó került kiépítésre, az egyik az Ady E. úton, a másik a Dózsa Gy. úton. A hálózat vegyes kiala‐ kítású kör és ágvezetékes hálózat. A hálózat vezetékei néhány gerincvezeték kivételével, (mely 90 KPE csővel van kiépítve) 63 KPE csövekből épült. A gázvezeték hálózat bővítését a tervezett területfejlesztésekkel összhangban javasoljuk megvalósítani.

5. Elektromos energia hálózat A településen kiépült az elektromos energia hálózat, a helyi igényeket a meglévő rendszer ellátja. Az alábbi ábrák a KSH nyilvántartása szerint mutatják a hálózatra rákötött fogyasztók számának, valamint az ener‐ giafogyasztásnak az alakulását az elmúlt években.

A település területén elosztva elhelyezkedő 20/0,4kV‐os transzformátorállomások és a tőlük induló kisfe‐ szültségű elosztóhálózatok a távlati lakossági és intézményi igényeket is kielégítik. Az ipari tevékenységet biztosító területek ellátásának nagyságrendjét a majdan végzett tevékenység isme‐ rete tükrében kell meghatározni. Az ipari és egyéb kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshelyi létesítmények megvalósítása több lépcsőben, hosszú időn keresztül történik, így a villamosenergia igény sem ugrásszerű, hanem folyama‐ tosnak tekinthető. Szükség esetén 20/0,4kV‐os transzformátorállomás telepítésével megoldható. Tűzvédelmi szempontból a villamos vezetékeket legalább 4m magasra kell elhelyezni a tűzoltó gépjármű‐ vek közlekedésének biztosítása érdekében.

6

2011.)

Recommend Documents