2011

Előterjesztő:

Dr. Solymos László alpolgármester

Iktatószám:

01/21714-3/2011.

Tárgy:

Szeged város Drogstratégiai programjának 2010. évi végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint „ A kábítószer fogyasztás csökkentése – Szeged város stratégiája „ c. program elfogadása

Melléklet:

1 db határozati javaslat 1 db melléklet

Készítette:

Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda

Véleményezésre megküldve:

Egészségügyi és Szociális Bizottság Oktatási Bizottság

Törvényességi ellenőrzésre bemutatva:

2011. március 25.

Tisztelt Közgyűlés! A Magyar Köztársaság Országgyűlése 96/2000. (XII. 11.) Ogy határozatával döntött a kábítószerprobléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról, melyet a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló 106/2009. (XII. 21.) OGY határozatával új szakmai elemekkel egészített ki. A program alapcélokat és értékeket, valamint a probléma kezelésének értelmezési kereteit határozza meg és egyben számot vet a stratégia megvalósulásának korlátaival és kockázataival is. Megfogalmazta a stratégiai fejlesztés súlyponti elemeit, eligazítást ad a színterek és szereplők számára a stratégiában foglaltak megvalósítására vonatkozóan. Társadalmi konszenzus kialakítására törekszik, ugyanakkor szolgálja az Európai Uniós csatlakozásnak és a nemzeti együttműködés feltételrendszerének teljesítését a drogprobléma hatékony kezelése érdekében. A megvalósult eredmények alapján a 2001. április 1-jétől a Városi Drogbizottság jogutódjaként Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Kábítószerügyi Egyeztető Fórum néven működő, továbbiakban KEF stratégiai programjának 2011. évre ajánlott prioritásai a Drogstratégiáról szóló program mellékletében kerülnek összefoglalásra. A kábítószer fogyasztás – mint szociális és gazdasági alapokon létrejövő probléma – negatív hatásai az ifjúságra, és a társadalom egészére sokrétűek. Elkerülésük, illetve csökkentésük komplex, a társadalom széles rétegeit mobilizáló, összehangolt erőfeszítést igényel. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2006. május 12-én fogadta el a 255/2006. (V. 12.) Kgy. sz. határozatával Szeged város 5 évre szóló Drogstratégiai programját (továbbiakban: Drogstratégia), melyben meghatározta a stratégiai program prioritásait. Ez alapján a Közgyűlés minden évben meghatározza a legfontosabb feladatokat. A 2010. évi program megvalósult eredményei, végrehajtása az alábbiakban kerül bemutatásra. (A 2010. évi prioritásokat az előterjesztés 1. számú melléklete tartalmazza.) 1. Megbízható helyzetfelmérés, elemzés című programsoron belül 1. a) Szociodemográfiai adatok felvétele, elemzése A gondozóintézetektől nyert betegforgalmi adatok évenkénti kiértékelése lehetővé teszi, hogy képet alkothasson a KEF a drogfogyasztási szokások, trendek alakulásáról, a drogfogyasztók számának alakulásáról, az illegális drogokat használók szociodemográfiai helyzetéről. 2006-ban az Országos Addiktológiai Intézet hatékony támogatása révén kialakult a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrumban az az adatbázis, mely az EU követelményeinek megfelelő, kompatibilis adatokat képes elemzésre elkészíteni a valós kezelési igényekről (Treatment Demand Indicator) és az új kezelési igényekről (First Treatment Demand Indicator). Az adatgyűjtés és annak feldolgozása folyamatosan történik. Ezen adatok birtokában a KEF is képes szakmai támogatást nyújtani az ellátási szükségletek meghatározásában, az elérhető támogatási források felkutatásában (pl. pályázatok), az ellátás hatékonyságának növelése érdekében. 1. c) Információs és médiakapcsolatok megerősítése A KEF tagjai a maguk speciális területein végzett tevékenységük bemutatásával, a kábítószerproblémák aktuális elemzésével, a lehetséges prevenciós és kezelési lehetőségek ismertetésével folyamatosan jelen vannak a szakmai, tudományos találkozókon és a médiában (rádió, helyi és országos televízió, írott sajtó). Megállapítható, hogy kialakult a médiával egy olyan szakmai szintű kapcsolat, melynek révén ma már korrekt és hiteles lakossági tájékoztatás valósulhat meg.

2 1. d) A képzés helyzetének elemzése A Nemzeti Drogstratégia középtávú célként tűzte ki a szakmai továbbképzések széles választékának létrehozását, melyek egyrészt elősegítik a területen tevékenykedő szakemberek szakmai fejlődését, másrészt a meglévő tudás és tapasztalat szélesebb körben történő elterjesztését jelentik a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Szeged város drogfogyasztás csökkentésére irányuló stratégiájának végrehajtása, szervezése, a drogprevenciós munka, a helyi kábítószer ellenes törekvések összehangolása a KEF koordináló tevékenységével történik. A város drogstratégiai programja ugyanakkor szintén kiemelt prioritásként kezeli a szakemberképzést, ezen belül is előnyt élveznek az ún. „képzők képzése” típusú programok. A KEF hatékony szakmai támogatásával megvalósulhattak olyan, elsősorban a prevencióban résztvevő szervezetek részére megjelenő programok, mint a kortárssegítők képzése, a város iskoláiban szervezett, a diákok és a pedagógusok részvételét egyaránt igénylő oktatás. 2010. március 16-17-én került megrendezésre a KEF-ek XVII., 2010. december 14-én a XVIII. Országos Szakmai Konferenciája a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet (továbbiakban: NDI) szervezésében. A résztvevők áttekintést kaphattak a KEF-ek tevékenységeiről, működési módozatairól, valamint megismerhették a jövőbeni lehetőségeket. A KEF munkájában résztvevő szakemberek a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint az NDI alábbi képzésein mélyítették ismereteiket: 1.Terápiás megközelítések – 2010. június 7-8. 2.A helyi stratégiák értékelése – monitorozása – 2010. november 22-23.

1. e) Intézményi bázis tevékenységének elemzése, erőforrás felmérés A KEF ülésein és a munkacsoport megbeszéléseken rendszeresen tájékozódott a kábítószer-fogyasztók kezelését, gondozását végző szakmai szervezetek munkájáról. A kínálat területén felmerült, vagy megjelent jelzések értékelésére a szakterület ismerőit vonta be. Felmérte azokat a szakmai erőforrásokat, melyek rendelkezésre állnak a feladatok ellátásához, tájékozódott az ellátás nehézségeiről, és a droghelyzet változásának alakulásáról. Mindezeket figyelembe véve javaslataival szakmai segítséget nyújtott a szükséges változtatások előkészítéséhez. A 2009-es KAB-KEF pályázatban az oktatási- és ellátó intézményi kutatás kiegészítőjeként olyan helyzetelemző munka került megtervezésre, amely segítséget nyújt, illetve ajánlásokat fogalmazhat meg Szeged város Drogstratégája újragondolásához, a 2009. december 21-én elfogadott „Nemzeti Stratégia a kábítószer – probléma kezelésre” szellemiségében történő átdolgozásához. Ez a feltáró munka 2009-ben kezdődött és jelenleg is folyik. 3. Tájékoztatási, információs munka című programsoron belül 3. b) Médiakapcsolatok rendezése, kiépítése A KEF Szeged városában interneten is elérhető, sajtótermékekben rendszeresen beszámol a város stratégiai programjaihoz kötődő eseményekről, programokról, munkájának eredményeiről. A helyi lakosság korrekt tájékoztatása mellett a KEF fontosnak tartja a médiában megjelenő közlemények/közlések, kommentárok rendszeres figyelemmel kísérését és azokkal kapcsolatos véleményének, állásfoglalásának megfogalmazását, közzétételét.

3

3. c) Kapcsolatok kialakítása a területen dolgozó intézményekkel, szakemberekkel A KEF jelenlegi szakmai összetételét tekintve elmondható, hogy minden olyan intézmény, szolgáltató, civil szervezet képviseletet kap tagjai között, amelyek a kábítószer-fogyasztás visszaszorításában érdemi munkát végeznek. Ezzel kialakult annak a lehetősége, hogy az egyes területeken észlelt problémák megoldásában az érdekeltek közvetlenül cserélhetnek információkat, irányíthatják a rászorulót a hatékony ellátási formák felé. (A 2010. évi KEF tagok névsorát az előterjesztés 2. számú melléklete tartalmazza.) A kapcsolattartás hatékonyabb a KEF-en belüli speciális munkacsoportok (kínálat csökkentési; kezelés, rehabilitáció, prevenció, civil szervezetek és a koordinációs munkacsoport) működtetésével. A célcsoporttal és a kábítószer probléma kezelésével foglalkozó szakemberek direkt kapcsolatban vannak a Fórum tagjaival és segítik a Fórum hatékonyabb tájékoztató és koordináló munkáját, továbbá az ún. integrált ellátás biztosítását, a kívánatos kliensutak megtervezését. A kutatási információk alapján megalapozottnak látszik a drogellátás és drogmegelőzés területén tevékenykedő szakmai (intézményi-, gazdasági- és civil) szervezetekkel való együttműködés javítása. 4. Szakemberképzés című programsoron belül 4. a) A jelenlegi helyzet, képzett kulcsemberek feltérképezése A KEF egyik alapvető küldetésének az eltelt időszakban maximálisan eleget tett azzal, hogy a tagjai által képviselt szervezetekben felkutatta azokat a kulcsszemélyeket, képzett szakembereket, akik a képzés-továbbképzés területén megfelelő tapasztalatokkal, ismeretekkel rendelkeznek. Ezáltal rendelkezik olyan szakember bázissal, amely a különféle feladatok elvégzésére alkalmassá teszi. A KEF által magas szakmai színvonalon kerülnek megszervezésre és lebonyolításra képzések, konferenciák. 4. d) Városi képzési kapacitás, programok, konszenzus-tanácskozás szervezése 2010. december 07-én a KEF ajánlásával került megrendezésre a Magyar Tudományos Akadémia SZAB Székházában „Hol kezdődik a megelőzés? Egészségkárosító magatartás; védő- és kockázati tényezők” című konferencia pedagógusok, mentálhigiénés szakemberek részvételével, mely célja segítségnyújtás a drog elleni küzdelemben. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a KEF KAB-KEF-10-KCS-0005 pályázati azonosítóval rendelkező, „Kínálatcsökkentési konszenzus program” című pályázatát támogatásban részesítette. A program célja, hogy Szeged város területén működő nagy forgalmú zenés táncos szórakozóhelyek fiatalokat veszélyeztető kockázatait csökkentse. A program részeként a KEF 2010. október – november hónapban Szeged város 4 szórakozóhelyének ( Centrál Kávézó és Retro Klub, SING-SING Music Hall, JATE Klub, SZOTE Klub) üzemeltetői és személyzete számára 15-20 órás képzést szervezett a kínálatcsökkentés szakembereinek közreműködésével. A képzés célja az új típusú szerek felismerése, hatásmechanizmusaik, a legjobb módszerek megismertetése volt annak érdekében, hogy a szórakozóhelyek a jelenleginél eredményesebb módon tudják csökkenteni a kockázati tényezőket .

4

5. Intézményrendszer fejlesztése, szolgáltatások a drogfüggők számára című programsoron belül 5. a) Igények, kapacitások egybevetése, fejlesztési prioritások számbavétele A KEF szakmai stábja folyamatosan tájékozódott a kábítószer-fogyasztók ellátását érintő jogszabályi változásokról, megbeszéléseket folytatott a változásban érintett intézmények képviselőivel, segítséget nyújtott az ellátási struktúra érdemi változtatásainak előkészítésében, így a fenntartható szolgáltatás kialakításának megtervezésében (Pl. Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum). Kihelyezett ülésein felmérte azokat a szakmai prioritásokat is, amelyeket indokolt lehet a Drogstratégiai program elkövetkezendő átdolgozásában figyelembe venni. 5. c) Meglévő és szükséges források felmérése Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. évi költségvetésében 2.936 eFt-ot különített el drogprevenciós feladatokra, mely tartalmazza a KAB-KEF-09-A-0007 azonosítójú nyertes pályázat összegét is. Szeged város drogstratégiai programjának végrehajtása, szervezése, a drogprevenciós munka, a helyi kábítószer-ellenes törekvések összehangolása a KEF koordináló tevékenységével történik. A KAB-KEF-09-A-0007 azonosítójú pályázat 2009.09.01. – 2010.08.31. között terjedő időszakra 2.500 eFt, a KAB-KEF-10-A azonosítójú pályázatok a 2010.09.01. – 2011.08.31. terjedő időszakra 1.750 eFt támogatással tette/teszi lehetővé a Szeged MJVÖ KEF drogstratégiai tevékenységének hatékony végrehajtását. A 2009-2010. időszakra szolgáló támogatás a koordinációs tevékenység mellett, a kutatási tevékenység elvégzésére került felhasználásra. A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet által megajánlott kutatás lehetőséget biztosított arra, hogy lényeges és megbízható információk kerüljenek feltárásra a teljes drogscénáról Szegeden és kistérségében. A kutatás több egymástól független megközelítést tett lehetővé. A fókuszcsoportok tagjai között képviseltették magukat a drogjelenség jogi-igazgatási területén dolgozó szakemberek, az egészségügyi ellátórendszer, valamint a fiatalokkal napi kapcsolatban álló szakemberek és civil szervezetek. A 2009-2010. évi működésre és a Drogstratégiához kapcsolódó programok megvalósítására (koordináció, tájékoztatás), és az új Drogstratégia kialakításához szükséges korrekt helyzetkép elkészítéséhez elnyert összeg 2009. szeptember 01. és 2010. augusztus 31. között került felhasználásra. A KEF a program prioritásokat szem előtt tartva, azokhoz igazodva szervezi meg a drogproblémával foglalkozó intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolatfelvételt, valamint az intézmények, hatóságok, szakemberek közötti hatékony kommunikációt, törekedve a társadalom egészét érintő drogprobléma csökkentésére. A KEF szoros együttműködést folytat a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény Gyermekjóléti Központtal, a Délmagyarországi Civil Szervezetek Szövetségével, a Délalföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalával, a Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatallal, valamint a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségével. A KEF képviselteti magát a gyermek és serdülő korosztállyal foglalkozó civil szervezetek rendezvényein és szakmai fórumain.

5 6. Ifjúságvédelem;a lakosság, civil szervezetek bevonása című programsoron belül 6. a) Korai elérés lehetőségeinek megszervezése A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a KEF KAB-KEF-10-KZ-0008 pályázati azonosítóval rendelkező, „”Déli” Party-szervíz program” című pályázatát támogatásban részesítette. Fő cél a szórakozóhelyeken a megkereső, illetve prevenciós munka egyik formájaként a droghasználó fiatalok korai elérése, a biztonságosabb „táncolás-szórakozás” elősegítése és szemléletmódjának közvetítése az ártalomcsökkentés szemléletrendszerében. A party-szervíz szolgáltatás megvalósításához Szeged 4 legnagyobb szórakozóhelye csatlakozott: a Centrál Kávézó és Retro Klub, SING-SING Music Hall, JATE Klub, valamint a SZOTE Klub. E szórakozóhelyeken kiképzett kortárssegítők, illetve a Drogcentrum munkatársai (önkéntes és professzionális segítők) 7 hónap alatt 24 alkalommal vesznek részt party- illetve klubprogramon. Ennek keretében a fiatalokat (célcsoport) ellátják ártalomcsökkentő eszközökkel, krízishelyzetben lévő fiataloknak lelki segítségnyújtást adnak, információkkal szolgálnak (szóban és szóróanyagon) többek között a szerfogyasztás következményeiről, és szükség esetén elsősegélyt nyújtanak. A KEF a program prioritások megvalósításának szervezése, koordinálása mellett eleget tesz a Nemzeti drogstratégiában megfogalmazott feladatoknak, azaz – többek között – összegyűjti a helyi drogproblémával kapcsolatos információkat, monitorozza a változásokat, meghatározza a legfontosabb rizikócsoportokat, megállapítja a terápia lehetőségeit és nyilvántartja a prevenciós, közösségfejlesztő, terápiás kapacitásokat. Elősegíti a helyi szolgáltatásokról szóló információk elérhetőségét a helyi közösség tagjai számára. A KEF az a fontos láncszem, mely biztosítja a stratégiai gondolatok valóra váltását. A fentiek ismeretében SZMJV Közgyűlése a 255/2006. (V. 12.) Kgy. sz. határozatával elfogadott Szeged város 5 évre szóló Drogstratégiai programja hatályának 2012. december 31. napjáig történő meghosszabbítása és a 2011. évre meghatározott prioritások elfogadása indokolt, figyelembe véve azt, hogy az ezen helyi stratégia alapjait képező országos stratégia a közeljövőben módosításra kerül. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy Szeged város Drogstratégiai programjának 2010. évi végrehajtásáról szóló beszámolót megtárgyalni és elfogadni, továbbá a Drogstratégia hatályát meghosszabbítani szíveskedjen. Szeged, 2011. március 25.

Dr. Solymos László

Beszámoló 1. sz. melléklete

PRIORITÁSOK 2010-es évre

l.

Megbízható helyzetfelmérés, elemzés a)Szociodemográfiai adatok felvétele, elemzése b)Droghelyzet, elemzés, a 2 évente ismétlődő kábítószer érintettség vizsgálat elvégzése a 16 éves korosztály körében c)Információs és médiakapcsolatok megerősítése. Az elterelés és a megelőző-felvilágosító ellátás szolgáltatásairól szóló konferencia anyagának leközlése d)Képzési helyzetének elemzése e)Intézményi bázis, civil szervezetek tevékenységi körének elemzése, erőforrás felmérés f)Egyéb erőforrások feltérképezése

2.

Integrált adatbázis létrehozása a)Meglévő adatok, rendszerek, helyzetük elemzése, helyzetértékelés b)Európai gyakorlatok, létező bázisok, standardok, kapcsolatok felvétele c)Intézményi háttér feltérképezése d)Városi egységes koncepció kialakítása e)Felmérés és adatfeldolgozás megkezdése f)Elemző és tájékoztatási munka megkezdése

3.

Tájékoztatási, információs munka a)Tájékoztatási munkacsoport létrehozása b)Médiakapcsolatok rendezése, kiépítése c)Kapcsolatok kialakítása a területen dolgozó intézményekkel, szakemberekkel d)Kapcsolatok felvétele, együttműködések szélesítése más városokkal és a régión belül e)Információs stratégia és konkrét ütemterv kialakítása f)Egy szakszerű tényeken alapuló érthető tájékoztató anyag elkészítése a középiskolás korosztály részére g)Szülők számára információs útmutató, problémamegoldást segítő kalauz elkészítése h)KEF médiafelelőse által heti rendszerességgel szakmai anyagok készítése és a weblapon, vagy a helyi médiában való megjelenítése

4.

Szakemberképzés a)Jelenlegi helyzet, képzett kulcsemberek feltérképezése b)Országosan, külföldről rendelkezésre álló képzések, programok, szakanyagok elérhetővé tétele c)Jelentkező igény felmérése d)Városi képzési kapacitás, programok, konszenzus tanácskozás szervezése e)Regionálisan rendelkezésre álló erők, igények, tervek felmérése f)Jó módszerek feltérképezése és átadása az iskolai drogprevenció megerősítésére

5.

Intézményrendszer fejlesztése, szolgáltatások a drogfüggők számára a)Igények, kapacitások egybevetés, fejlesztési prioritások számbavétele b)Szakember szükségletek felmérése c)Meglévő és szükséges források felmérése d)Fejlesztési ütemterv elkészítése és jóváhagyatás a következő időszakra e)Reintegráció meglévő lehetőségeinek fejlesztése, új lehetőségek kialakítása

6.

Ifjúságvédelem; a lakosság, civil szervezetek bevonása a)Korai elérés lehetőségeinek megtervezése b)Iskola, család bekapcsolása, aktivizálása c)Szabadidő programok szervezése d)Civil szervezetek munkájának összehangolása, segítése e)A lakosság tájékoztatása, a drogproblémáról alkotott felfogás alakítása f)2010-ben egy-egy konzultatív tanácskozási nap megszervezése az ifjúságvédelemdrogprevenció, az oktatás és a civil szervezetek szakembereinek részvételével g)Kínálatcsökkentési tevékenység összehangolása

7.

Támogatási források jobb kihasználása, fejlesztése a)Meglévő financiális források, új lehetőségek feltérképezése b)Pályázati figyelőrendszer, munkacsoport létrehozása c)Helyi és regionális együttműködések megszervezése

8.

A 2009.12.21-én elfogadott Nemzeti Drogstratégia Drogstratégiájának átdolgozására történő felkészülés

alapján

Szeged

város

a) Az előző évek felméréseinek és kutatási eredményeinek összegzése b) Kiegészítő helyzetfelmérési tevékenység az új stratégiai megalapozott előkészítéséhez c) Ajánlások megfogalmazása a 2011. évben átdolgozandó Szeged város Drogstratégiájához

Beszámoló 2. sz. melléklete

KEF TAGOK INTÉZMÉNY SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ

KÉPVISELŐ NEVE

KÉPZETTSÉG BEOSZTÁS

Dr. Temesváry Beáta

pszichiáter KEF elnök

Schádné Zámolyi Judit

pszichológus KEF társelnök

SZKTT ESZI Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum

Arany Zoltán

intézményvezető

Nemzeti Nyomozó Iroda Dél-alföldi Regionális Irodája

Dr. Urbán Zoltán

jogász régióvezető

Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal

Szollár Zsuzsanna

gyermekvédelmi szakreferens

Dr. Antal Anikó

pedagógus

Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság

SZMJV Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sportiroda Szeged Városi Rendőrkapitányság

Nagy Sándor

alosztályvezető

SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet

Dr. Gáspár Róbert

gyógyszerész egyetemi docens

Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatal

Kulcsár Péter

pártfogó felügyelő

SZMJV Polgármesteri Hivatal Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda

Dr. Mózesné Csernus Mária

osztályvezető, szociálpolitikai szakigazgatás szervező

ÁNTSZ Szegedi, Mórahalomi Kistérségi Intézete

Dr. Deák Zsuzsanna

kistérségi tisztiorvos

ÁNTSZ Szegedi, Mórahalomi Kistérségi Intézete

Kóréh Zoltánné

kistérségi közegészségügyi felügyelő

SZKTT ESZI Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi Regionális Módszertani Családsegítő Szolgálat

Zomboriné Botás Mária

szolgálatvezető szociális munkás

SZKTT ESZI Gyermekjóléti Központ

Bubrják Ottó

hálózatvezető szociális munkás

Alisma Egészségfejlesztő és Egészségmegőrző Közhasznú Egyesület

Törzsök Helga

pedagógus

SZKTT ESZI Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum

Nagy Katalin

szociális munkás

KÉPVISELŐ NEVE

KÉPZETTSÉG BEOSZTÁS

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Parancsnokság

Dancs Gábor

százados osztályvezető

SZMJV Polgármesteri Hivatal Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda

Vetró Orsolya

KEF titkár

INTÉZMÉNY

KIVONAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. április 15. napján tartott soros (nyílt) ülésének jegyzőkönyvéből /2011. () Kgy. sz. HATÁROZAT A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta az Alpolgármester 01/21714-3/2011. számú „Szeged város Drogstratégiai programjának 2010. évi végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint „A kábítószer fogyasztás csökkentése – Szeged város stratégiája” c. program elfogadása „ tárgyú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozza: 1.

A Közgyűlés Szeged város Drogstratégiai programjának 2010. évi végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja.

2.

A Közgyűlés jelen határozat mellékletét képező „A kábítószer fogyasztás csökkentése – Szeged város stratégiája” című programját 2012. december 31. napjáig elfogadja és a program mellékletét képező 2011. évi prioritásokat jóváhagyja.

3.

A Közgyűlés a Polgármester útján utasítja a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda vezetőjét, hogy az elfogadott beszámolót küldje meg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kábítószerügyi Koordinációs Bizottsága részére.

Erről értesítést kap: Tisztségviselők, Címzetes Főjegyző, Humán közszolgáltatási Tanácsnok, Jegyzői Iroda, Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda és általa a KEF tagjai

K.m.f.

Dr. Botka László s.k. polgármester

A kivonat hiteléül:

Dr. Mózes Ervin s.k. címzetes főjegyző

A KÁBÍTÓSZER FOGYASZTÁS CSÖKKENTÉSE* SZEGED VÁROS STRATÉGIÁJA

Szeged 2006.

________________________________________________________________ *Bár a jelen dokumentum a “kábítószer”, “kábítószer fogyasztás”, és “visszaélésre alkalmas szer” fogalmakat használja, felfogásában és törekvéseiben nem határolja el ezeket más, az emberi egészségre ártalmas szerektől és fogyasztásuktól, függetlenül azok jogi megítélésétől. Ilyen érintkező területnek tekinti az indokolatlan pszichotróp gyógyszerfogyasztást, az oldószer inhalálást (“szipuzás”),

a

dohányzást,

az

alkohol

fogyasztást,

a

teljesítményt

használatát(doping) és egyes ellenőrzött vegyszerekkel való visszaéléseket is.

fokozó

szerek

2

Egy városi stratégia indokoltsága Megbízható adatok szerint Szeged város az illegális drogkereskedelem egyik számottevő célpontja az országban. Növekedés tapasztalható a szereket kipróbálók, a rendszeres fogyasztók, a drogfüggők, a droggal kapcsolatos halálesetek, fertőző betegségek, a bűncselekmények és a vonatkozó szervezett bűnözés tekintetében egyaránt. A helyi ifjúság- mint a korábbi évek felmérései is mutatták- körében a kábítószer fogyasztás emelkedő tendenciát mutat évek óta. Bár európai viszonyításban a fogyasztás méretei nem jelentenek kiemelkedő veszélyeztetettséget, a város határközeli elhelyezkedése és a tanuló ifjúság jelentős létszáma valószínűsíti a helyzet további romlását. A jövő ezirányú tendenciái semmiképpen nem vizsgálhatók izoláltan a kábítószerekre leszűkítve. Súlyosbítja a fenti prognózist a magyar társadalom általában rossz egészségi állapota, a rokon problémák egész sora és az elmaradott egészségszemlélet. Bármely visszaélésre alkalmas szer rendszeres fogyasztása, a köré épülő illegális terjesztő hálózat és cselekménysor az egyénre, a társadalmi környezetre olyan negatív következményekkel (ártalmakkal) jár, amelyek megelőzése, csökkentése vagy határozott felszámolása minden egyén és közösség alapvető kötelessége. A társadalomnak a kábítószer fogyasztás által kiemelten érintett rétege az ifjúság, az ország jelenlegi és még inkább a jövőbeli produktív rétege. Ez a tény, egy egészében “öregedő” és egészségi állapotában egyébként is kritikus helyzetben lévő társadalomban fokozott hangsúlyt ad a problémakörnek. A Magyar Köztársaság Kormányainak alapvető egészségügyi, szociális és ifjúságpolitikai céljai egyaránt hangsúlyt helyeznek az egészséges, pozitív életcélokért tenni kész ifjúság nevelésére, és a szükséges feltételek biztosítására. Ebben lényeges szerep jut a különböző káros devianciák elleni küzdelemnek, az egészséges életszemlélet kialakítására irányuló programoknak. A Kormány Kábítószerügyi Koordinációs Bizottsága által kidolgozott és az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Stratégia hangsúlyozza a társadalom és a szűkebb közösségek aktivizálásának alapvető fontosságát és ebben a folyamatban fontos eszközként jelöli meg a helyi sajátosságokat tükröző drogstratégiák szükségességét. Számos ország és sok hasonló város korábbi tapasztalatai egyértelműen jelzik, hogy a kábítószer fogyasztás, és minden hasonló szociális probléma megoldása nem várható kizárólag “felülről”(kormány szintről) vagy “alulról”(az egyéntől, a családtól) jövő kezdeményezésektől, minthogy a probléma okai sem kizárólag ezeken a szinteken keresendők. Döntő szerepet kell vállalni a tágabb a közösségeknek és a köréjük épülő szociális-gazdasági struktúráknak, amelyek túlnyomóan a város kompetenciájába tartoznak. Szegeden több évtizedes hagyománya van az alkoholizmus és a kábítószer fogyasztás elleni erőfeszítéseknek. Ezek az erőfeszítések, bár esetenként példa értékűek voltak, többnyire izoláltan jelentek meg, és nem tartottak lépést a probléma gyors növekedésével, másrészt nem állnak arányban Szeged város szellemi potenciáljával sem. Ezért a város vezetése új minőségi dimenziót kíván adni e probléma összehangoltabb és racionálisabb kezelésének. E politikai döntés alapjaként a vezetés egységes alapelveken épülő, konkrét célokat megfogalmazó városi kábítószer stratégiát javasol.

3

A városi stratégia alapelvei, alapvető célkitűzései Alapelvek A kábítószer fogyasztás, mint szociális és gazdasági alapokon létrejövő probléma negatív hatásai az ifjúságra, és a társadalom egészére sokrétűek. Elkerülésük, illetve csökkentésük komplex, a társadalom széles rétegeit mobilizáló, összehangolt erőfeszítést igényel. A fenti jellegzetességekből adódóan eredményesség olyan stratégiától (és intervencióktól) várható amely megfelel az alábbi kritériumoknak: ● politikailag és szakmailag hiteles folyamat része; hosszú távú, és nem tűzoltás jellegű intervenciók sorából áll ● széles konszenzust, a társadalom aktív támogatását élvezi ● összhangban áll a tágabb régió és az ország hasonló célkitűzéseivel ● megbízható kulcsadatokra, helyzetelemzésre épül ● az igények és források figyelembe vételével reális prioritásokat és célokat állapít meg; a közvetlen céljai összhangban vannak a hosszútávú alapvető célkitűzésekkel; céljait világosan és konkrétan fogalmazza meg és gondoskodik az egyes intervenciók értékeléséről, az eredmények közzétételéről ● nem mond le a drogmentes állapot mint kívánatos cél eléréséről a könnyebb és sikeresebbnek tűnő kompromisszumok javára ● a problémát egyidejűleg több oldalról közelíti meg; egyaránt hangsúlyt biztosít a drogkereslet és drogkínálat csökkentésének, de megfelelő jogi és erkölcsi differenciálással kezeli a két oldalt ● az arányoknak megfelelően szól a társadalom intakt részéhez a primer prevenció keretében; és az érintett részéhez (kísérletezők, drogfüggők) a szekunder és tercier prevenció révén; hangsúlyozza a korai intervenció, a megelőzés prioritását a restrikciókkal, represszióval szemben; ● az egységes egészségkép, a szemlélet- és készségformálás folyamataira épít ● törekszik a források koncentrálására, a fragmentáltság megszüntetésére és a potenciális szinergizmusok kihasználására a társadalmi és szakmai munkamegosztásban

Szervezeti, végrehajtási háttér A város drogstratégiájának kidolgozásáért, szükséges módosításáért, és a megvalósításért városi szinten a várospolitikai alpolgármester és a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (továbbiakban: KEF) tartozik beszámolni a Közgyűlés illetékes bizottságainak. Az alpolgármestert és a KEF-et szűkkörű munkacsoportok segítik a stratégia szakmai elveinek kidolgozásában, a helyzetelemzésekben, és a kapcsolatok fenntartásában a városi és országos szervezetekkel, intézményekkel.

4

Alapvető célkitűzések, megvalósítási mechanizmus Szeged város drogfogyasztás csökkentésére irányuló stratégiájának alapvető célkitűzései az alábbiakban fogalmazódnak meg: 1. Az utóbbi években tapasztalható negatív trendek megállítása, és hosszútávon azok javítása, megfordítása, illetve a meglévő pozitív folyamatok erősítése az alább kiemelt területeken: a) a kábítószerek hozzáférhetőségében b) a kísérletező fogyasztók számában c) a kábítószer-függök számában d) az elérhetőségi arányban e) a különböző kezelő intézményekkel kapcsolatba kerülők számában f) a kínálat- és kereslet-csökkentéssel foglalkozó helyi intézmények állapotában technikai és személyi ellátottságában g) a ma még hiányzó intézmények ill. szolgáltatások létesítésében h) a közvélemény alakításában, beleértve a média szerepét i) a képzési és szociális-ifjúsági intézményi hálózat aktivizálásában Bármely hasonló ambiciózus célkitűzés-sor csak az alábbi kiegészítő célkitűzések elérésén és konkrét intézkedések meghozatalán át valósulhat meg: 2. Nélkülözhetetlen a városban szórtan és izoláltan működő szakemberek és intézmények közötti kapcsolatok lényeges javítása, az élő és produktív kooperációk forszírozása. Szükséges erre a célra a helyi szellemi és anyagi erőforrások lényeges javítása és célzott koncentrálása. A múlt tapasztalatai szerint a támogatásokért folyó izolált versengés, bár előnyöket is rejthet magában, a források további forgácsolását váltja ki; gyakran kapkodáshoz, látszat-programokhoz vezet és felületességet, alacsony hatásfokot eredményez. 3. A stratégia és a ráépülő programok elveikben és alapvető céljaikban megegyeznek az országosan kialakított célokkal. A probléma összetett közegészségügyi, és szociális jellegéből adódóan a város vezetése a konkrét rövidtávú politikai prioritásoktól függetlenül egy kontinuum kialakítására és megtartására fog törekedni a célok megvalósításában, megőrizve azok tartós hitelességét. 4. A stratégia hozzá kíván járulni egy szélesedő szakmai és társadalmi konszenzus fejlődéséhez, e viszonylag új szociális probléma alaposabb megértéséhez; interdiszciplináris fórumokat kíván biztosítani és létrehozni a konszenzus alkotáshoz, a korrekt ismeretek terjesztéséhez és a képzéshez. A város rangjához illő helyi információs és képzési program létrehozására törekszik. 5. A fentiek elősegítésére első alapvető lépésként egy gondos és minden fontosabb részterületre kiterjedő helyzetfelmérés már megtörtént a kábítószer érintettség tekintetében egy generációra, de ennek két évente történő megismétlése szükséges, mind a drogprobléma jellegét, jelenlegi méreteit illetően, mind a város ma rendelkezésre álló szellemi, intézményi és financiális forrásaira vonatkozóan.

5 Becslések szerint a gyenge eredményesség egyik gátló tényezője több részterületen a már meglévő kapacitások (korábban kiképzett szakemberek, képzési programok, tájékoztató és egyéb szakmai anyagok, bevonható szakemberek és önkéntes segítők,stb.) rossz hatásfokú kihasználása. Szükséges az egyes intézmények hatékony működtetését biztosító feltételrendszer jelentős javítása. 6. Szükséges a város határain túli regionális és nemzetközi együttműködésekre kínálkozó vagy kialakítható szellemi, intézményi és financiális erőforrások határozott kihasználása, a tapasztalatok konkrét és gyakori cseréje. A kábítószer probléma határokat nem ismerő jellege kifejezetten megkívánja ezt a megközelítést. A város súlya, sajátos geográfiaipolitikai helyzete, várható regionális szerepe különös hangsúlyt ad ennek a célkitűzésnek. A stratégia előmozdítani fogja az összehangolást és a konkrét gyakorlati együttműködéseket a környező városokkal, régiókkal és az illetékes nemzetközi intézményekkel. 7. A stratégia és a ráépülő konkrét program megvalósítása megkíván egy rugalmas, hatékony és ellenőrizhető végrehajtási mechanizmust. A döntések előkészítését és a programok végrehajtását szűk szakmai munkacsoportok fogják szolgálni, konkrét feladatmegosztás és ellenőrzési tervek alapján. A város vezetése minden reális forrást megvizsgál és mindent megtesz az elfogadott program financiális, intézményi és adminisztratív hátterének biztosítására. 8. A stratégia alapvető funkciója az, hogy távlati keretet képezzen a városban folyó sokszintű munkához. Ebből következően a stratégia gyakorlati megvalósítását évenként jóváhagyott munkatervek fogják szolgálni, amelyek megadják a prioritásokat és a konkrét programokat, és megjelölik a végrehajtásért felelős intézményeket, illetve szakembereket.

6

A célok megvalósításának fő területei 1. Megbízható helyzetelemzés, az adatok tárolása, felhasználása; A meglévő szellemi, strukturális és erőforrások felmérése • A drogprobléma méretei, jellemzői a városban, a fontosabb nemzetközileg elfogadott mutatók trendjei; • A város szociodemográfiai jellemzői; interakciók a tágabb regionális környezettel, kezdeményezések, igények, lehetőségek • A regionális együttműködési elképzelések megfogalmazása • A rendelkezésre álló intézményi rendszer színvonala, a szakembergárda helyzete, a jogos igények jellege, volumene • Interdiszciplináris együttműködések forszírozása és támogatása • Meglévő információs, képzési kapacitás, az anyagok, programok értékelése/ validálása, felhasználásuk szorgalmazása; a hiányok, igények-szükségletek felmérése; nemzetközi anyagok igénybevétele • Helyi rendeleti és intézkedési háttér; adekvát volta, hiányok, szükségletek • A helyi és nemzeti támogatási források kihasználtsága, növelése 2. A helyi lakosság korrekt tájékoztatása, érzékenységének fokozása • A hagyományos és elektronikus média-kapcsolatok rendezése, ezek igénybevétele • Korrekt tájékoztatás a problémáról, az erőfeszítésekről és a megoldási módokról, eredményekről színvonalas információs anyagok segítségével • Polgári szerveződések bevonása/ aktivizálása, munkájuk hatékonyságának fokozása • A közösségek értékítéletének, a drogproblémáról alkotott konzervatív/téves felfogás átalakítása 3. Az ifjúság védelme, a drogfogyasztással szembeni magatartás fejlesztése • A család, az iskola védő-megtartó funkciójának erősítése • A meglévő, egészségfejlesztést, drogprevenciót szolgáló programok értékelése, helyi programok, anyagok létrehozása bevezetése • A szabadidő pozitív szerepének fokozása • Gyógyszerfogyasztással kapcsolatos prevenciós és felvilágosító munka 4. Szolgáltatások biztosítása a segítségre szoruló drogfüggők számára • A városban jelenleg működő egészségügyi és szociális ellátás városi formái, infrastruktúrája, színvonala, hatékonysága, fejlesztése • A drogfüggő társadalmi helyzete, megítélése, kilátásai • A terület szakember ellátottsága, megbecsülése • A “segítő spektrum” helyzete, erősítése

7 5. Kínálatcsökkentés, a szervezett terjesztés, kriminalitás csökkentése • A Büntető Törvénykönyv 2005. évi módosításával kialakult helyzet következményeinek értelmezése; a végrehajtási és kiegészítő rendeleti szabályozás létrehozása, • A Városi Rendőrkapitányság felkérésével egy kriminológiai helyzetértékelés elkészítése a kábítószer fertőzöttség tekintetében • A helyi, területi termesztés, előállítás csökkentése • A lokális kábítószer elosztás elleni hatékony intézkedések lehetővé tétele • Ifjúsági szórakozóhelyek működésének jogi szabályozása, kapcsolat a vezetői-tulajdonosi körrel; az ellenőrzés lehetőségeinek megteremtése, a korábban már megkezdett párbeszéd folytatása a szórakozóhelyek üzemeltetőivel, tulajdonosaival • A végrehajtó szervek szerepe a felvilágosító, prevenciós munkában • Városi operatív adatbázis létrehozása, együttműködés az általános adattárral • A kínálat visszaszorítását támogató és a drogfogyasztást ellenőrző műszakitechnikai háttér fejlesztése, a regionális kábítószer labor tapasztalatainak és vizsgálati eredményeinek felhasználásával • A függőséget okozó kábítószer- és pszichotróp jellegű gyógyszerek elosztásának és fogyasztásának monitorizálása, a rendelet végrehajtás szakszerűségének biztosítása

8

Konkrét program prioritások

1. Megbízható helyzetelemzés, az adatok tárolása, felhasználása 1.1. Helyi kábítószer epidemiológiai adatbázis létrehozása Indoklás A drogprobléma jelenlegi méretei mellett a megbízható helyzetelemzéshez, prioritások megállapításához és a megalapozott döntéshozatalhoz egyaránt szükségesek a méreteket, és a trendeket jellemző megbízható adatok. Az eddigi sporadikus és nagyobb intervallumokban végzett epidemiológiai vizsgálatok ezt az igényt csak részben elégítik ki és nem a város hatáskörében vannak. A javaslat elemei • Egy folyamatosan működő integrált adatbázis létrehozása helyi erőkből • Tovább folytatni kétévenkénti reprezentatív adatfelvétel a középiskolás populáció egyes szegmensein belül, az országban egységesen alkalmazott metodikával • A városban végzett egyéb felmérések eredményeinek értékelése • A kínálati oldal adatainak integrálása • Egyéb alapvető demográfiai, morbiditási, ...stb. adatok felvétele • A rendszer használatának, hozzáférhetőségének szabályozása • Periódikus helyzetjelentések, közlések, széles körű tájékoztatás 1.2. Szomszédváros és regionális kapcsolatok - kooperációs lehetőségek Indoklás A kábítószer csempészet, terjesztés és fogyasztás egyaránt “határok nélküli” jellegű emberi tevékenység. Egyetlen ország, település sem izolálhatja magát a jelenséggel szemben. Szeged város geográfiai helyzete, “nyitott és multikulturális város” jellege, a tanuló ifjúság magas aránya predesztinálja arra hogy jelentős fogyasztó, sőt előállító központtá válhat. Ennek megakadályozására szükség van a szoros együttműködésre a környező nagyobb településekkel és a régió egészével, a határon innen és túl. Különös szerepe lehet ebben a magyarlakta határos területeknek. A javaslat elemei • A meglévő kapcsolatok elemzése, összegzése • Új célzott kapcsolatok kialakítása, a kölcsönös előnyök hangsúlyozásával és a konkrét lehetőségek megállapításával (nem protokoll kapcsolatok) • Egy regionális együttműködési koncepció kidolgozása, vitafórum szervezése • Együttműködési programok, a segítségnyújtás szellemében • Javaslattétel a regionális programok támogatására (EU)

9 1.3. A helyi intézményrendszer állapota, a szakemberek helyzete Indoklás Szeged az országban csaknem kivételesen jó intézményi adottságokkal rendelkezik. A kábítószer kérdés megoldásában fontos szakterületeken rangos szakemberek egész sora él és dolgozik a városban. Az önként kínálkozó szinergia serkentése, kihasználása égető feladat. Ennek segítségével a város viszonylag hamar modellként szolgálhatna az országban, de a határokon túl is. A javaslat elemei • “Erőfelmérés” - kerekasztal megszervezése • A konzultációs mechanizmus és folyamat javítása a nevelői testülettel • A kulcsemberek meggyőzése az együttes erőfeszítések előnyeiről a kulcsterületek azonosítása • Lehetőségek teremtése; célzott támogatások megszerzés közös kulcsfontosságú kezdeményezésekhez (integrált oktatás, prevenció, széleskörű információ) • 2-3 interdiszciplináris állandó munkacsoport létrehozása, működésük elindítása • A korrekt, etikus gyógyszerfelírási és gyógyszerkiadási gyakorlat forszírozása orvos-gyógyszerész körben 1.4. A meglévő információs és képzési kapacitás fejlesztése Indoklás A kábítószer-fogyasztás hazánkban, ha nem teszünk ellene hatékony intézkedéseket elfogadott jelenséggé válik, e téren még mindig nagy a lemaradás, ami a korrekt, érthető és nem szélsőségekre alapuló tájékoztatást illeti. Ugyanakkor a média és az elektronikus információs rendszerek árasztják a nem verifikált, többnyire szakszerűtlen, de figyelemkeltő attraktív és esetenként törvénytelenség határait súroló információt. Egyre nagyobb a kizárólag kereskedelmi indíttatású hagyományos információs anyag tömege is. Hasonló a helyzet a képzési, oktató programok terén, ahol egyre nagyobb a kínálat az “ eredményes”, de soha nem verifikált/akkreditált programokban, melyek potenciális káros hatása jelentős lehet. Sürgős szükség van e trend “ellentételezéseként” színvonalas alternatívák azonosítására, helyi kidolgozására-kifejlesztésére és bevezetésére. A javaslat elemei • A szinte áttekinthetetlen információs anyag szelektálása, értékelése, az értékes anyagok regisztrálása és tájékoztatás erről. • A rendelkezésre álló oktatási programok értékelése • Az oktatási “foghíjak” megállapítása, erre irányuló képzés lehetőségeinek megteremtése • Egy “integrált szegedi képzési program” körvonalainak megfogalmazása, a a helyi szakmai kapacitásra alapozó fejlesztés elindítása • Weblap állandó karbantartása és folyamatosan új anyagokkal történő feltöltése

10 1.5. A jogi, rendeleti háttér közérthetővé tétele, rendeleti hiányok pótlása Indoklás A kábítószer-fogyasztással kapcsolatos elavult felfogás változtatásra szorul. A gyakran változó jogi környezet is hozzájárul a régi felfogás fennmaradásához és az egészségügyi szakemberek, nevelők, szociális munkások és a szülők elbizonytalanodását vonja maga után. Sürgős szükség van a törvényi, rendeleti szabályozás közérthetővé tételére, gyakorlati szintű magyarázatára erre a célra összehívott konzultációk keretében. A javaslat elemei • Évente egy jogértelmezési konzultáció szakterületenként váltogatva, megfelelő színvonalú szakember(ek) meghívásával. Példa: Milyen gyakorlati következményekkel jár az új büntetőtörvény a fogyasztóra, a nevelőre? Mennyiben változnak a szakemberekkel szembeni elvárások, kötelességeik,stb.? 1.6. A helyi és nemzeti (nemzetközi) támogatási források kihasználtsága, növelése Indoklás A kábítószer-fogyasztás elleni erőfeszítésekre fordított anyagi ráfordítások (állami, helyiönkormányzati, alapítványi-pályázati) sok csatornán fragmentáltan kerülnek elosztásra mind a forrás oldalon, mind a recipineseket illetően. A helyzet áttekinthetetlen, bizonytalan senki nem rendelkezik megbízható képpel. Ennek következtében minden olyan megállapítás amely igényekről, vagy eredményekről-eredményességről szól, nélkülöz minden mérhető alapot. Ez a helyzet hosszabb távon nem tartható. Minden állami és helyi adminisztrációnak joga és kötelessége is egy megbízható képet kialakítani és tudni azt hogy milyen ráfordításokért mi történik, mi valósul meg és mi nem. A javaslat elemei • Szükséges a direkt és indirekt ráfordítások felmérése helyi városi forrásokból. • Elengedhetetlen az országosan rendelkezésre álló forrásokról történő korai (előre) tájékozódás az improvizáció és kapkodás elkerülésére (pl. konzultáció formájában). • Mérlegelendő egy helyi, szociális-humanitárius célokat hangsúlyozó alapítvány létrehozása köz-és privát pénzekből. Minél nagyobb gond lesz a kábítószer-fogyasztás, annál több egyént, családot fog közvetlenül érinteni és annál inkább nő a valószínűsége a támogatásnak. 2. A helyi lakosság korrekt tájékoztatása, érzékenységének fokozása 2.1. A hagyományos és elektronikus média-kapcsolatok rendezése , ezek igénybe vétele Indoklás Szeged kiváló média-ellátottsággal rendelkezik, mégsem használja ki ezt a lehetőséget a lakosság tájékoztatására, a kellő lakossági támogatás megnyerésére általában az egészségre nevelés, dohányzás, alkoholizmus, és szűkebben a kábítószer fogyasztás elleni kampány céljára.

11 A javaslat elemei • Médiafelelős, akinek személyét a KEF SZMSZ-ben nevesíteni kell a feladataival együtt , mint pl. kapcsolatteremtés a tájékoztatási csatornákkal, a média számára javaslatok, anyagokra javaslat, a hosszabb távú igények, elképzelések megbeszélése. • Komplex mentálhigiénés program kidolgozása és a médián keresztüli közlése. • A közszolgálati és privát média érdeklődésének felkeltése és megtartása. • Bizonyos rendszerességgel tájékoztatás a városi helyzetről, az erőfeszítésekről és eredményekről, vagy kudarcokról. 2.2. Korrekt információ a drogproblémáról és a megoldási módokról; színvonalas információs anyagok Indoklás Az Egyetemen az EÜ Szakiskolákon és még egy sor helyen dolgoznak kísérletezgetnek lelkes diákok-tanárok külön-külön, egymásról nem tudva különböző programokon, pályamunkákon, Internet-kompatibilis tájékoztatáson, stb. A javaslat elemei • Megfontolandó egy szűkkörű (2-3 tag) munkacsoport létrehozás, amely programot dolgoz ki és azt hajtja végre, felveszi a kapcsolatot a tájékoztatási csatornákkal, anyagokat gyűjt, elemez vagy elemeztet, új anyagok kidolgozására begyűjti az igényeket, megszervezi azok elkészítését és terjesztését, hasznosítását. • A munkacsoportba olyan embereket kell felkérni, akik e területen már rendelkeznek dokumentálható tapasztalattal, teljesítménnyel és önként vállalják is ezt a munkát. • Felhívás alapján intézményenként, majd összevontan konzultációk, és egységesen kialakított programok létrehozása. • E programokban a különböző szakterületek együttes munkájához előnyök és céltámogatás biztosítása. Példa: pedagógus, szociális, egészségügyi pályára készülők együttes munkái. • Helyi pályázati lehetőség létrehozása vagy a meglévő pályázatokon belüli lehetőség megteremtése 2.3 A közösségek értékítéletének formálása, aktivizálásuk, a civil szervezetek hatékony bekapcsolása Indoklás A drogprobléma kriminalizálása, vagy alul-becsülése és az eddigi tájékoztatási hiányok miatt a lakosság körében elég jelentős a bizonytalanság. Ezt csak intenzív tájékoztató munkával lehet korrigálni és a lakosság egyetértő és hozzáértő támogatását megnyerni. Fontos, hogy a kérdés ne izoláltan, hanem más csatlakozó szociális problémákkal együtt kerüljön bemutatásra és a megoldásokat is az általános szemléletváltás szellemében javasolja a lakosságnak (Nem drogkampány, hanem egészségkampány!) A javaslat elemei • A 2.2. pontban javasolt munkacsoport konkrét tervet és programot javasol erre a célra. • Kapcsolatok létrehozása az országos (állami) törekvésekkel, és a területen aktív civil szervezetekkel. • Lehetőségek, erőforrások felmérése és a megvalósítás elkezdése. • A városban ezen a területen aktív, vagy érdeklődő civil szervezetekkel kapcsolatfelvétel, tartás, munkájuk áttekintése, támogatása

12

3.Az ifjúság védelme, a drogfogyasztással szembeni magatartás fejlesztése 3.1 A család, az iskola védő-megtartó preventív funkciójának erősítése 3.1.1. A család Indoklás A családok épsége, szociális biztonsága, nevelési attitűdjei és gyakorlata, a családtagok aktuális egészségi állapota, valamint egészségmegtartó szerepe mind befolyásolja a felnövekvő fiatalok drogokhoz való viszonyulását. Ugyanakkor a család elválaszthatatlan a tágabb környezettől, a családi szocializáció minőségét a külső feltételek nagyban befolyásolják. A gyorsan változó társadalmi-, jogi-, erkölcsi-, és etikai normák között a család egyre nehezebben teljesíti alapvető szocializációs feladatát, csökken közvetlen nevelő hatása. A sodródás veszélyei a fiatalokra jellemző “mindent kipróbálni” magatartás, a kapcsolatok felszínessége miatt egyre nagyobbak. Így sodródnak olyan helyzetekbe, ahol a kriminális magatartás kialakulása, a drog kipróbáló és fogyasztó magatartás, a céltalanság és kilátástalanság a jellemző. Éppen ezért, a gyermekek védelmét szolgáló beavatkozásoknak figyelembe kell venni a családok szociokulturális adottságait és törekedni kell azok javítására, a megtartó szerep erősítésére. A javaslat elemei A szociális biztonság széleskörű megteremtése, a leszakadó rétegek védelme érdekében az alábbiak szükségesek: • Kapcsolattartás megszervezése a szociális ellátás intézményrendszerével, a gyermek és ifjúságvédelemben, a családgondozásban működő szakemberekkel. • Szakmai kerekasztal megbeszélések konkrét cselekvési program kidolgozására • Folyamatos továbbképzések és konzultációk a drogprobléma követésére. • A Családsegítő Központok lehetőségeinek, felkészültségének és kapcsolatrendszerének analízise. • Az iskola és a család kapcsolatrendszerének javítása, szociális munkások bevonásával. • A társadalmi bázisú prevenció előfeltételeinek megteremtése. • A lakosság tájékoztatási rendszerének kialakítása a mindenki számára elérhető szolgáltatásokról, intézményekről. 3.1.2. Az iskola Helyzetértékelés Szakemberek és laikusok számára egyaránt nyilvánvaló, hogy a rendszerváltozás óta egyre markánsabbá váló jelenség a drogfogyasztás, ugyanakkor átalakult a használt szerek struktúrája és egyre fiatalabb korra tehető az első kipróbálás is. Annak érdekében, hogy valós képet kapjunk a szegedi helyzetről, és tervezhetővé váljanak a kezelés és a megelőzés stratégiái, 2001-ben és 2003ban felmérést végeztünk Szeged valamennyi önkormányzati üzemeltetésű középiskolájának 16 éves fiataljai körében. A drogfogyasztással, szerhasználattal kapcsolatban a következő megállapítások tehetők:

13 A válaszadó fiatalok 54,5%-a ismerte el, hogy barátai, ismerősei között voltak/vannak drogfogyasztók. A használt szerek előfordulásuk gyakoriságát tekintve a következők: marihuana, ecstasy, speed. Az LSD, a heroin, a hasis és a kokain is szerepel a felsorolt szerek között, bár jóval kisebb gyakorisággal. A barátok, ismerősök által használt kábítószerek, kábító hatású anyagok között említették még a válaszadók a benzint, a ragasztót, a hígítót, a mákteát, az amphetamint és a gyógyszer + alkohol keverékét. Ami a saját szerhasználatot illeti, a megkérdezett fiatalok 15,6%-a válaszolta, hogy próbált már ki valamilyen kábító hatású szert. Ezek között leggyakrabban a marihuana szerepel, ezt követi az ecstasy és a speed. Az első kipróbálás idején a válaszadók 42,6%-a 15 éves, 24,8%-a 16 éves, 21,6%-a pedig 14 éves volt. 7,1%-a a fiataloknak a 13 éves kort jelölte meg, 3,9% pedig 16. életéve után került először kapcsolatba kábítószerrel. A megkérdezettek kábítószer használata a vizsgálatot megelőző egy hónapban a következőképpen alakult: A vizsgálatban résztvevő fiatalok 77,1%-a egy-két alkalommal használt kábítószert. 6,6% azok aránya, akik hetente egyszer, 6,2% azoké, akik heti két alkalommal élnek a kábítószerekkel. Ennél gyakoribb (heti 3-4 alkalom) a használat 4,4% esetében, míg a megkérdezettek 5,7%-a ennél is gyakrabban használ kábítószert. A szerek veszélyességének megítélését tekintve elmondható, hogy a válaszadók legveszélyesebbnek a heroint gondolják, majd a kokain következik, míg a legkevésbé veszélyes anyagok sorában a marihuana áll az élen, ezt követi az ecstasy és a máktea. Ami a kábító hatású szerek beszerzésének lehetőségét illeti, a megkérdezett fiatalok 15,7%-a nagyon könnyen jut marihuánához, 17,8%-uk LSD-hez, 17,6%-uk amphetamin származékokhoz, 16,6%-uk pedig az ecstasyhoz való hozzájutást ítélte nagyon könnyűnek. A máktea beszerzése a válaszadók 15,7%-a szerint nem ütközik semmilyen nehézségbe. Sajnálatos módon, az egyes egészségkárosító magatartásokkal kapcsolatosan gyakorta tanúsítanak a szegedi középiskolások megengedő attitűdöt. Így 21,9%-uk nem helyteleníti, ha valaki kipróbálja a marihuánát, 16,1% azok aránya, akik az alkalmankénti használatot sem ítélik el. Az LSD-t kipróbálókat 11,9% nem ítéli el, az amphetamint kipróbálók esetében ez az arány 10,2%. Aki az ecstasyt próbálja ki, az a válaszadók 14,4%-ánál nem vált ki rosszallást, a kokaint kipróbálóknál a nem helytelenítők aránya 6,6%. A heroin kipróbálása a fiatalok 5,7%-a szerint nem elítélendő, míg a mákteát kipróbálókról 11,8%-uk vélekedik ugyanígy. 2003-ban megismételtük a kutatást. A kábítószerek fogyasztásával kapcsolatban ekkor a következőket mondhattuk el: a válaszadók barátaik, ismerőseik szerhasználatát 61,6%-osnak becsülték, míg a saját használatot 21,8%-ban jelölték meg. A korábbi felmérés adataihoz képest néhány százaléknyi emelkedésnek lehettünk tanúi. A barátok által használt szerek között ismét a marihuana áll az első helyen, majd az ecstasy következik, ugyanakkor a korábban kisebb gyakorisággal említett LSD használata jóval erőteljesebbé vált. Említették még a barátok, ismerősök által használt szerek között a hasist, kokaint, heroint, mákteát, a nyugtatókat, altatókat és a szerves oldószereket is. A saját fogyasztásra használt szerek között is a marihuana áll az első helyen, azt követi az ecstasy, majd a hasis és a speed következik az említés gyakoriságának sorrendjében. Az első kipróbálás idejét tekintve 2003-ban találtunk olyan fiatalt, aki már 12 évesen megismerkedett a kábítószerek hatásával, úgy tűnik, az egyre fiatalabb korban való kipróbálás valóban kezdetét vette.

14 A válaszadó középiskolások 70,5%-a használt a megkérdezést megelőző hónapban egy-két alkalommal kábítószert, 11,9%-uk heti egy, 6,6%-uk heti két, 5,3%-uk pedig heti 3-4 alkalommal élt kábító hatású anyaggal. Az ennél nagyobb gyakorisággal használók aránya 5,7 % volt. Sajnálatos módon az előző vizsgálathoz képest nőtt azok aránya, akik hetente egyszer, kétszer vagy több alkalommal használnak kábítószert. Az anyagok veszélyességének megítélésében nem változott a helyzet, 2003-ban is a heroin és a kokain a legveszélyesebbnek tartott anyag, míg legkevésbé veszélyesnek továbbra is a marihuanat, az ecstasyt és a mákteát tartják a fiatalok. A használt szerekhez való hozzájutás úgy tűnik egyre könnyebb a középiskolások számára. 22,5%uk a marihuanahoz való hozzájutást nagyon könnyűnek ítélte, 12,1%-uk az LSD, 10,4%-uk az amphetamin, 18,5%-uk az ecstasy, illetve 16,1%-uk a máktea beszerzése esetében nem ütközik semmilyen akadályba. A szerhasználattal kapcsolatban úgy tűnik még megengedőbbek az attitűdök. 2003-ban a fiatalok 23,3 %-a nem helyteleníti a marihuana kipróbálását, 17,5 % az alkalmankénti használatot sem. Az LSD-t kipróbálót nem ítéli el a fiatalok 11,5 %-a, amphetamint kipróbálók esetén ez az arány 10,8 %. Az ecstasyt kipróbáló magatartása a válaszadók 16,9 %-a szerint nem helytelenítendő, míg a kokain esetében ez az arány 6,2 %, a heroin esetében 6,9 %. Azok, akik szerint a mákteát kipróbáló magatartása nem elítélendő, 15,7 %-ot képviseltek a válaszadók között. A vizsgálatok eredményei jól példázzák, hogy a középiskolások körében jelen van a drogfogyasztó magatartás, a társas történések, a hétvégi szórakozás természetes velejárója a szerhasználat. Figyelmet érdemel az a tény, hogy a kortárscsoportban halmozottan fordul elő a kábító hatású anyagok használata, miközben mind a használókkal, mind a használattal kapcsolatban megengedőek az attitűdök. Az egyes anyagokhoz való hozzájutás nem ütközik nehézségekbe, a fiatalok véleménye szerint bárhol, bármi könnyen beszerezhető. Az adatok üzenet értékűek, jelzik a cselekvés szükségességét. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a probléma kezelését célzó programok, komplex cselekvési tervek kidolgozásához az aktuális helyzetet bemutató kutatások elengedhetetlenül szükségesek. Indoklás A fiatalok intézményes társadalmi találkozási lehetőségei szinte csak az iskolára szűkülnek, egyre több időt töltenek itt, egyre nagyobb ismeretanyagot kell elsajátítaniuk. A megterhelést nem bírók jelentős számban szakadnak le, velük senki nem törődik. A felnőttek hatása mellett az iskolán belül igen jelentős a spontán kortárscsoportok hatása is a serdülőkor értékkeresési időszakában, mind pozitív mind negatív irányban. Ezekben gyakran szerveződik agresszív, deviáns, vagy egyszerűen csak csellengő jellegű serdülő mag, vagy nagyobb közösség. A droghasználat kialakulásának megelőzésében az iskola szakmai programjainak, elvárásrendszerének, oktatási kultúrájának, a pedagógusok módszertani és szakmai felkészültségének, a tanításon túli nevelési szerepének hatása jelentős. A jól működő iskola lehet fontos protektív tényező, de a droghasználat kiváltója is. Az ismeretek bővítése nem elegendő, a komplex személyiségformálás a döntő ebben a vonatkozásban. Az iskola konfliktuskezelési stratégiája, probléma kezelése alapvető szerephez jut krízishelyzetek megítélésében. A drogprevencióban, ugyanúgy mint bármely más iskolai tevékenységben, csak a szakmailag releváns, folyamatos, ellenőrizhető beavatkozásoknak szabad teret engedni. Rosszul végzett beavatkozás inkább az ártalmakat növeli, más programok hatékonyságát csökkenti. Szükség van sokszínűségre, de csak szakmailag magas színvonalon. A pedagógusok ezirányú felkészültségének javítása alapvetően fontos.

15 A probléma megoldásában az a preventív munka lehet hatékony amelyet abban az időszakban kezdtek, amikor a gyermek és a szülő az intézményes oktatási képzés során még elérhető. Ezért az óvodai, iskolai időszak alatt fokozott erőfeszítéseket kell tenni a szülők bevonására a nevelési folyamatba. A javaslat elemei • Az óvodai és iskolai pedagógusok felkészítése az egészségmegőrző, mentálhigiénés és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. Fokozott figyelem az óvodás- és kisiskolás kor prevenciós lehetőségeire. • Óvodai és iskolai kis létszámú felzárkóztató csoportok szervezése a hátrányos rétegek gyermekeinek. • A szülői munkaközösségek hatékonyabb munkájának elősegítése; a szülők intenzívebb bevonása a nevelési folyamatba. • A területen magas szintű ismeretekkel és átadható gyakorlati tapasztalattal rendelkező pedagógusokból egy módszertani báziscsoport létrehozása. • A drogprevenció súlyának szorgalmazása az iskolai egészségnevelésben. Annak megismerése hogy milyen prioritással szerepel az iskolák pedagógiai programjában az egészségnevelés, a primer prevenció. • Az iskolák tényleges igényeinek, szükségleteinek felmérése. • Módszertani ajánlatok összeállítása az iskolai programok kidolgozásához szakértők bevonásával. • Rövidtávon el kell érni, hogy a város összes oktatási intézményben hatékony prevenciós programok működjenek. • A szükséges finanszírozási lehetőségek feltárása és javítása. • A tömegkommunikációs eszközök hatékonyabb kihasználása. 3.2. A meglévő, egészségfejlesztést, drogprevenciót szolgáló programok értékelése, helyi programok, anyagok létrehozása vagy bevezetése Indoklás A városban különböző indíttatásból, változó felkészültséggel és hatékonysággal vannak törekvések egészségfejlesztést, drogprevenciót, mentálhigiénét magukban foglaló programok indítására, illetve működtetésére. Ezek részben a pedagógus szakképzés és továbbképzésbe épülnek. E mellett különböző intézmények és nonprofit szervezetek végeznek az ifjúság körében megelőző, mentálhigiénés és kortárs segítő munkát. Kiegészítik ezt a kört a különböző egyházak hasonló témájú programjai. Szükséges e programok összegyűjtése, értékelése, hatékonyságuk felmérése, és a valóban hatékonynak mutatkozó programok részére hosszú távú működési feltételek biztosítása. A javaslat elemei • A jelenlegi személyi feltételek felmérése, annak vizsgálata hogy az elmúlt időszakban a drogfogyasztás megelőzése, visszaszorítása és az egészséges életmód fejlesztése érdekében milyen szakmai képzés történt. • A jelenleg működő programok rendszerességének, hatékonyságának, eredményeinek vizsgálata. A már kidolgozott és akkreditált helyi képzési programok tartalmi vizsgálata, a legmegfelelőbbek támogatása, ajánlatok. Ennek hiányában, hatékony helyi primer prevenciós továbbképzési program kidolgozása ‍• Szakmai konzultációs bázis létrehozása a már gyakorlatban dolgozók támogatására. • A kallódó fiatalok életlehetőségeinek javítása, képzésük megoldása, feltételeik javítása a munkaerő piacon (területi munkaügyi központok és intézményes képző szolgáltatások, civil képző szervezetek bevonása).

16 • A programokban résztvevő szakemberek feltérképezése és bevonásuk az egységes prevenciós városi stratégia megvalósításába. • Folyamatos összehangolás lehetőségeinek megteremtése az intézményi és nonprofit szolgáltatók között. • Hatékonyabb tömegkommunikációs tájékoztatás a programok létéről, elérhetőségéről. 3.3. A szabadidő pozitív szerepének fokozása Indoklás A szabadidős tevékenységek, amennyiben hasznos, rekreációs célokat szolgálnak, hozzájárulhatnak az egészséges életmód és pozitív életszemlélet kialakulásához. Ugyanakkor az unalom, a strukturálatlan, rendszerességet nélkülöző időtöltés a devianciák szaporodásához vezet. Sajnos ma a magyar felnőttek és fiatalok szabadidő eltöltésében a passzív formák dominálnak. A megváltozott szórakozási szokások olyan veszélyhelyzeteket is jelentenek amelyekben nő a sodródás veszélye. Ezért szorgalmazni kell olyan szabadidő eltöltési lehetőségeket, amelyek azon túl hogy vonzóak, a fiatalok számára aktív, kreatív, sikerélményeket is biztosító elfoglaltságot biztosítanak. A javaslat elemei • Az intézményes oktatás keretein belül a későbbi aktív és kreatív szabadidős programok iránti igény kialakítása és megerősítése (szakkörök, tánc, sport, számítástechnika, kultúrintézmények rendszeres látogatása) . • Az iskolán belüli és kívüli szabadidő eltöltési lehetőségek bővítése, a tömeg- és diáksport lehetőségek felmérése. • A serdülő korosztály kedvelt szórakozási helyein olyan programok kialakítása amelyek nagyobb önálló aktivitást és kreativitást lehetővé tesznek. • Ifjúsági klubok, szórakozóhelyek ösztönzése tartalmas programokra. Az önszerveződő ifjúsági csoportok működésének támogatása. • A családok bevonására is képes alkoholmentes sport- és kulturális rendezvények támogatása; városi szintű fesztiváljellegű , multikulturális programok szervezése. • Pozitív szerepmodellek felkutatása, népszerűsítése és bevonása az egészségnevelő munkába.

3.4. A gyógyszerfogyasztással kapcsolatos felvilágosító munka Indoklás A korábbi évtizedek nagyon magas gyógyszerfogyasztásaként és a ma jelentkező új szociális feszültségek hatására az ország, de főleg a városi lakosság gyógyszerfogyasztása magas, egyes idegrendszerre ható és gyakran függőséget okozó szerek esetében az európai átlagot meghaladja. A népszokássá vált „tablettaszedési kultúra” a következő generáció esetében már mint a mai életvitel „hagyományeleme” jelenik meg. A ma terjedő illegális drogfogyasztással ez a jelenség átfedődik és gyakran annak kiindulópontjaként szolgál (polydrog fogyasztás). A primer prevenciós munkának, az egészséges életmódra nevelésnek tehát erre a területre is ki kell terjedni.

17 A javaslat elemei • A primer prevenció iránt érdeklődő egészségügyi szakemberek megkeresése, felkérése • Konzultáció szervezése az egységes elvek és gyakorlat kialakítása • Az egészséges életmód, a betegségfogalom, az egyén és az orvos kapcsolatrendszere és ebben a gyógyszerszedés szerepe; a megfelelő elemek beépítése a preventív célú munkaanyagokba, a képzési-továbbképzési munkába • Felvilágosító előadások a civil szférába (pedagógusok, szülők); A gyógyszerszedési szokások pozitív befolyásolása; • Szakmai tájékoztatók a gyógyszerforgalmi trendek, új problémákról orvosok és gyógyszerészek részére (lásd még 5.6. alatt) 4. Szolgáltatások biztosítása a segítségre szoruló drogfüggők számára 4.1 A városban jelenleg működő egészségügyi és szociális ellátás formái, infrastruktúrája, színvonala, hatékonysága, fejlesztése Indoklás Az ellátatlan droghasználók a további epidémia lehetőségeit hordozzák, és a kábítószer-fogyasztás jelentős (több tízmilliós nagyságrendű) társadalmi kárt okoz. Az egyéni felelősségen túl a társadalom felelőssége a drogfüggő polgárok számára ellátási lehetőségek biztosításában jelentős. A szükségletekhez igazodó gondozási lehetőségek kialakítására és működtetésére alapvető szükség van a korai felderítéstől a gondozásba vételen keresztül a rehabilitáción át a társadalmi reintegrációig. Külön hangsúlyt kell fektetni a nem droghasználók egészségvédelmére. A hatékony beavatkozások szervezése és biztosítása érdekében elengedhetetlen azon tényezők ismerete amelyek a kimenetelt befolyásolják. Bár az országban a legrégebben kialakított drogkezelő intézménystruktúra áll a város rendelkezésére, annak hiányosságai jelentősek: a) A tűcsere programon kívül hiányoznak az utcai szociális hálózat ellátási formái. b) A járóbeteg ellátás területén az ártalomcsökkentés feltételrendszerei hiányosak. c) A fekvőbeteg háttérben a detoxikálás feltételei nagyon hiányosak, egyidőben csupán 2-3 fő számára biztosított, de nem önálló részlegen. Megoldatlan a serdülőkorúak detoxikálása, fekvőbeteg, illetve rehabilitációs ellátása. d) A rehabilitáció 22 férőhelyen színvonalasan biztosított, de korcsoporti vagy egyéb (eltérő sajátosságú gyermek és serdülő) differenciálás lehetőségei nélkül A javaslat elemei • Szakmai értekezlet (konszenzus konferencia) a drogfüggők kezelésében érintett intézmények részvételével a prioritások meghatározására, a feladatok felosztására. • A kezelési intézmények szükségleteinek felmérése, javaslat a hiányzó ellátási formák kialakítására. • A droghelyzetet mutató, kezelési igényt monitorozó rendszer kialakítása, az EU standardok alapján végzett értékelés bevezetése minden kezelési helyen és formában. • Hatékonyabb kliensorientáció működési feltételeinek létrehozása. • A gyermek- és serdülőkorúak kezelési feltételeinek megteremtése.

18 4.2. A drogfüggő társadalmi helyzete, megítélése, kilátásai. Indoklás A drogfogyasztó és a drogfüggő fokozatosan a társadalom perifériájára kerül, vagy már megelőzően is ott volt. Magatartásával hozzájárul a meglévő előítéletekhez, a környezet elhárító reakcióihoz. Lehetőségei és feltételei fokozatosan romlanak, és a visszaút ebből a helyzetből rendkívül nehéz. Hazánkban a társadalom megítélésében jelentős szerepe van annak a ténynek is, hogy a drogprobléma még meglehetősen új keletű, a társadalom jószerivel “nem tud mit kezdeni” a hirtelen megjelenő tömeges drogfogyasztással és fogyasztókkal. A reinszerció és relapszus prevenció nem biztosított, nincsenek kialakult mechanizmusok, megoldások. A javaslat elemei • Színvonalas tájékoztató anyagok beszerzése, létrehozása és terjesztése a média segítségével a kábítószer-fogyasztás mint szociális jelenség jobb megértésének elősegítésére. • Utcai szociális ellátási és ártalomcsökkentő programok feltételeinek kialakítása, megszervezése és működtetése. • A kezelés alatti és utáni munkavégzés feltételeinek kialakítása, a munkáltatók érdekeltté tétele a gyógyult narkománok alkalmazásában. • Védett szállások, félutas házak feltételeinek megteremtése. • Nemzetközi projectekhez csatlakozóan a munkahelyteremtő rehabilitáció kialakítása. A reinszerció támogatása a lakhatás támogatásával, munkábalépés elősegítésével. A lehetőségek feltérképezése, a feltételek kialakítása. 4.3. A terület szakember-ellátottsága, megbecsülése Indoklás A kábítószer-fogyasztás elleni erőfeszítések alapfeltétele a professzionális szakmai háttér és a laikus segítők hálózatának párhuzamos megléte és folyamatos, harmonikus működése. Hazai viszonylatban mindkét feltételrendszer rendkívül hiányos. Az e területen dolgozók szakmai és társadalmi presztizse, anyagi megbecsülése alacsony, ami e viszonylag új szakterületről jelentős és folyamatos kiáramlást eredményez. Igy a stabil kezelési struktúrák megszervezése, biztosítása igen nehéz. A javaslat elemei • Az e területen végzett munka társadalmi hasznosságát hangsúlyozó és az azt eredményesen végzők megbecsülését elősegítő tájékoztatás. • Az eredményes munkát végzők tényleges és hathatós támogatása és megbecsülése, megtartása. • Strukturált továbbképzési és információ-cserét lehetővé tevő programok biztosítása a területen dolgozók számára.

19 4.4. A “segítő spektrum” helyzete, erősítése Indoklás A droghasználat megelőzése és csökkentése érdekében végzett intézményi munka önmagában kevés, izolált marad a társadalom szélesebb aktív részvétele nélkül. Alapvetően szükség van olyan polgárok segítségére akik meggyőződésük alapján készek ebben a munkában segíteni, s erre megvan a lehetőségük is. Két kategóriába sorolhatók azok, akikre számítani lehet: olyan absztinensek, akik segítsége hasznos lehet és olyan volt narkománok, akik saját megelőző tapasztalatuk alapján végezhetnek rendkívül hatékony preventív munkát. A javaslat elemei • Utcai szociális hálózat megszervezése, működési feltételeinek biztosítása. • Ingyenesen hívható információs és segítő telefonszolgálat működési feltételeinek kialakítása. • Volt narkománok közül preventív munkára alkalmas fiatalok képzése, bevonása a megelőzési feladatok elvégzésébe illetve tevékenységük hatékony segítése. • Visszaesést megelőző csoportok és a “segítők segítése” feltételeinek biztosítása. • Szakmai információs és tanácsadó szolgálat megszervezése, biztosítása a segítők számára.

5. Kínálatcsökkentés, a szervezett terjesztés, kriminalitás csökkentése Helyzetértékelés A Szegedi Rendőrkapitányságon és illetékességi területén: 2002. évben 145 esetben, 2003. évben 104 esetben, 2004. évben 201 esetben, míg 2005. október 25-ig 53 esetben indítottunk büntetőeljárást visszaélés kábítószerrel bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt. Az 53 esetből 49 esetben ismertté vált az elkövető, 2 esetben egyéb megszüntetés, és 2 esetben az elkövető ismeretlen volta miatt függesztették fel a büntetőeljárást. Egy esetben a felderítés még folyamatban van. Említésre méltó, hogy idén 3 esetben büntetés végrehajtási intézményen belül követték el a bűncselekményt – minden alkalommal csomagban elrejtve kívánták bejuttatni a kábítószert -, ebből egy esetben sikerült azonosítani a csomagot feladó személyt írásszakértő segítségével. Kábítószer hatása alatt más bűncselekményt elkövető személy ellen: 2002. évben 41 alkalommal indítottunk büntető eljárást, 2003. évben 32 esetben, míg 2004. évben 30 esetben, és 2005. évben 8 esetben. Bódító hatású anyag hatása alatt más bűncselekményt elkövető személy ellen:

20 2002. évben 13 alkalommal indítottunk büntető eljárást, 2003. évben 6 esetben, míg 2004. évben 7 esetben, és 2005. évben 3 esetben. Kábítószerrel való visszaélés bűncselekmények miatt indított eljárások 84 %-t „fogyasztói” magatartás, 16 %-t „terjesztői” magatartás megalapozott miatt folytattuk le a 2002. évben, 2003. évben ez a százalékos megoszlás 82 % illetve 18 % arányra, 2004. évben pedig 81% illetve 19% arányra módosult. A 2005. év jelen időszakáig 93%, illetve 7%-ra módosult. Az elkövetők köre nem, kor illetve iskolai végzettség alapján: 2002. évben a felderített cselekmények 4 %-t nők követték el, az elkövetők 22 % nem töltötte még be 18. életévét, iskolai végzettség szempontjából az elkövetők 67 % szakiskolai vagy szakmunkás képesítéssel, 29 % középiskolai végzettséggel, 4% felsőfokú diplomával rendelkező személy volt, 2003. évben a felderített cselekmények 7 %-t nők követték el, az elkövetők 24 % nem töltötte még be 18. életévét, iskolai végzettség szempontjából az elkövetők 63 % szakiskolai vagy szakmunkás képesítéssel, 32 % középiskolai végzettséggel, 5 % felsőfokú diplomával rendelkező személy volt, 2004. évben a felderített cselekmények 6 %-t nők követték el, az elkövetők 23 % nem töltötte még be 18. életévét, iskolai végzettség szempontjából az elkövetők 68 % szakiskolai vagy szakmunkás képesítéssel, 27 % középiskolai végzettséggel, 5% felsőfokú diplomával rendelkező személy volt. 2005. évben a felderített cselekmények 4%-t nők követték el, az elkövetők 21,5 % nem töltötte még be a 18. életévét, iskolai végzettség szempontjából az elkövetők 65,2 % szakiskolai vagy szakmunkás képesítéssel, 31,8 % középiskolai végzettséggel, 3% felsőfokú diplomával rendelkező személy volt. A fertőzöttség a lakosság életkori eloszlásának szempontjából a 18 és 25 év közötti populációra vonatkozóan a legmagasabb a 2002. évtől a 2005. évi időszakra levetítve, számszerűen 2002. évben ezen réteg 31 %-a, 2003. évben ezen réteg 33 %-a, 2004. évben pedig a korosztály 32 %-a ellen folytattunk bűntető eljárást. 2005. évben 34%-ra emelkedett. A fertőzöttség területi eloszlásának szempontjában a városok közlekedés szempontból könnyen elérhető frekventált területek közelében lévő terek illetve a fiatalság által közkedvelt zenés-táncos szórakozó helyeken a legmagasabb a bűncselekmények elkövetésének aránya a 2002. évtől 2005. évig terjedő időszakban, számszakilag ez 2002. évben a cselekmények 47 %-t, a 2003. évben 51,5 %-t, 2004. évben 53 %-t követték el ezen területeken. 2005. évben 57%. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekben a rendőrség az illetékes eljáró szerv. Ezen bűncselekménytípus esetében azonban nagyon jellemző a látencia, hiszen az észlelők elsősorban családtagok, barátok és ismerősök, tanárok, akik számára nem azaz elsődleges, hogy ezen probléma felismerésekor rendőrségi eljárást indítsanak, hiszen az érintett ismerős, családtag, diák nem a rendőrségi eljárástól fog meggyógyulni.

21 A rendőrségnek a tudomására jutott bűncselekmények esetében a fogyasztók felderítésén túl az elsődleges célja a terjesztők és a hálózatok kiderítése és felszámolása. Értékelő-elemző munkával bekapcsolható a megelőzés, hiszen amennyiben pl. fiatalkorú iskolás az érintett egy ügyben, a védőháló bekapcsolásával összpontosíthat a rendőrségi megelőzés az érintett fiatal iskolájára, itt megelőző előadásokat tarthat. A megelőzés másik típusa, amikor akár iskolai felkérésre, akár rendőrségi indítványozásra egy oktatási intézményben a kábítószeres megelőzés érdekében kábítószer ellenes előadás megtartására kerül sor annak szem előtt tartásával, hogy a kábítószeres problémák esetében a megelőzésnél figyelembe kell venni azt a tényt, mely szerint az egyszeri előadások megtartása inkább felébreszti a fiatalok érdeklődését, nem pedig megelőzi azt. A rendőrség szerepe a kábítószeres bűncselekmények megelőzésében az, hogy kellő számú megfelelően erre a célra kiképzett szakemberek segítségével hosszú távú megelőzési koncepciót dolgozzon ki, és ezt hajtsa is végre. Amennyiben az oktatási intézmények, érintett családok ebben a témakörben a segítségét kérik, akkor ennek az elvárásnak feleljen meg. 2002. január 01. követően kábítószerrel összefüggésbe hozható üzletek bezárásának kezdeményezésére nem került sor. Ilyen jellegű kezdeményezésére kapitányságunk részéről 2001. évben történt. 5.1. Az 2005. évi Btk. módosítás következményeinek értelmezése; a végrehajtási és kiegészítő rendeleti szabályozás létrehozása Indoklás Az új törvény egyrészt kellő értelmezést – főleg az elterelés tekintetében – és a szakemberek és a széles lakosság részéről széleskörű erkölcsi támogatását kell kapjon. Hatékony végrehajtása több végrehajtási, ill. kiegészítő rendelet meghozatalát teszi szükségessé országos vagy helyi szinten. A javaslat elemei • Az 1.5. pont alatt javasolt konzultációk, tájékoztatók szorgalmazása • A 2005-ben megtartott elterelés konferencia tapasztalatainak felhasználása • Helyi viszonylatban egy speciális konzultációs szakmai bázis és megfelelő fórum létrehozása • A szükséges rendeleti háttér szorgalmazása országos szinten és kezdeményezése városi szinten (pl. ifjúsági szórakozóhelyek működésével, engedélyezésével kapcsolatos gyakorlat felülvizsgálata, a hiányok kiküszöbölése, európai normák érvényesítése. A biztonságos szórakozóhely tekintetében már megtett lépések tovább folytatása.

5.2. A helyi, területi termesztés, előállítás csökkentése Indoklás Szeged környéke és tágabban Dél-Magyarország tradicionális mák és kendertermesztő terület; kiskerti szinten, nagyobb területeken szerződésesen ipari célokra egyaránt folyik termesztés. Ezen kívül jelentős elvadult kenderállományok találhatók a város területén, határában. Az új rendeleti szabályozás biztosít ugyan egy elvi hátteret, de gyakorlati megvalósításához nincs meg a kellő tájékozottság, tájékoztatás, részletes szabályozás és az ellenőrzéshez szükséges kapacitás hiányzik.

22 A javaslat elemei • Tájékoztatási anyag és megfelelő mechanizmus létrehozása. • A helyileg szükséges rendeleti háttér szorgalmazása, Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője irányába történő jelzések • A mezőgazdasági szakági oldalról, a nemesített magelosztás oldaláról és a két feldolgozó ipar részéről nyert információk alapján termesztő-regiszter elkészítése, kontaktus felvétele tájékoztatás és ellenőrzés céljából és reprezentatív minta ellenőrzése évente

5.3. A lokális kábítószer-elosztás elleni hatékony intézkedések lehetővé tétele Indoklás Ma a kábítószer két forrásból jut a fogyasztóhoz: nemzetközi csempészetből és helyi előállításból. Érthető, hogy a kábítószer-fogyasztás növekedés egyre intenzívebb helyi előállítást generál, nem csak kender- és mákalapon, hanem szintetikus drogok tekintetében is. Hatékony ellenlépések jól képzett/tájékozott, és speciálisan ezzel a területtel foglalkozó végrehajtó szervet igényelnek. A helyi drogterjesztő hálózatok és a szervezett kriminalitás összefonódó területeinek felszámolása is komolyabb, speciálisan ez irányban is képzett erőket igényel. Jelenleg mindez Szegeden nem áll rendelkezésre. Szükség van egy jól működő speciális adatbázisra is e területen. A javaslat elemei • Speciálisan képzett egység létrehozása a Szegedi Városi Rendőrkapitányság szervezeti egységén belül a helyi kábítószer-előállítás és terjesztőhálózat felszámolására irányuló feladattal • A vonatkozó speciális felszereltség és képzettségi fok növelése, kiterjesztése • Helyi operatív adatbázis létrehozása, a kapcsolat megteremtése a városi általános drog adatbázissal • A végrehajtó szervek szervezett részvételének biztosítása a tájékoztatásban, az ifjúsági nevelő-prevenciós munkában 5.4. Ifjúsági szórakozóhelyek működési szabályainak rendezése Indoklás A helyi speciálisan tömegeket vonzó szórakoztató helyek engedélyezése, a működési feltételek nem tartalmazzák a kábítószer-fogyasztás szabályozásával kapcsolatos, és Európa-szerte számos országban bevezetett kritériumokat. Az ellenintézkedések hatékonyságát ez a hiányosság jelentősen limitálja. Ugyanígy nincs rendezve a tájékoztató, segítő szociális hálózat jogállása ebben a tekintetben. A javaslat elemei • Egyértelmű, korszerű és az európai haladó gyakorlatnak megfelelő szabályozás kiadásának és megvalósításának szorgalmazása. • A jelenleg működő szórakozóhelyek “validálása”, rendelet-konformitásuk vizsgálata; a megkezdett jó kapcsolatok további folytatása a fenntartó cégekkel és a működtetőkkel • A hétvégi monitorizálás lehetőségeinek és anyagi feltételeinek megteremtése

23 5.5 A kínálat visszaszorítását támogató és a drogfogyasztást ellenőrző műszaki-technikai háttér fejlesztése Indoklás A kábítószer fogyasztás terjedése megköveteli annak monitorozását az élet számos szituációjában. Ez egyre fokozódó technikai felkészültséget igényel az ilyen irányú munkát végző intézményektől és szolgálatoktól. Szeged város regionális központtá vált, melynek eredményeként itt működik a kábítószer vizsgálatokat végző labor, amelynek eredményeit a KEF-nek a jövőben fel kell használni A javaslat elemei • Szükség van a végrehajtó szervek és a laboratóriumi háttér lehetőségeinek szélesebb körű kihasználására 5.6 A függőséget okozó kábítószer és pszichotróp jellegű gyógyszerek eloszlásának monitorizálása, a rendeletvégrehajtás szakszerűségének biztosítása Indoklás A függőséget okozó gyógyszerek termelését, elosztását és fogyasztását a nemzetközi normáknak megfelelő fejlett rendeleti háttér szabályozza és ez megszabja a szakszerű végrehajtás és ellenőrzés feladatait, feladatköreit a gyógyszerellátó és egészségügyi-gyógyító rendszer számára. Az egészségügy egésze, struktúrája, az országban forgalmazott gyógyszerek köre és a vonatkozó szabályozás is folyamatos és gyors átalakulásban van. Ez a tény hangsúlyozza a jogértelmező munka és a szakszerű tájékoztatás (képzés és továbbképzés) valamint a folyamatos szakmai ellenőrzés szerepét. Szakmailag új területként jelentkezik az un. „kábítószer prekurzorok” termelésének, elosztásának ellenőrzése. E területen ma még jelentős fokú az alul informáltság az egész országban. A javaslat elemei • A gyógyszerforgalmazók adatai alapján folyamatos ellenőrzés a potenciálisan függőséget okozó készítmények forgalmi trendjeiről; az adatok feldolgozása és értékelése • A témakör iránt érdeklődő jogi szakember felkérése, az egészségügyi szakemberek körében végzendő széleskörű jogértelmező tájékoztató munkára • A témakör rendszeres szerepeltetése a városban végzett képző és szakmai továbbképző programokban • A prekurzor anyagok ellenőrzésével kapcsolatos szakmai képzési-továbbképzési program kidolgozása és megvalósítása városi szinten

„A kábítószer fogyasztás csökkentése – Szeged város Stratégiája” című program melléklete

PRIORITÁSOK 2011. évre

l.

Megbízható helyzetfelmérés, elemzés a) Szociodemográfiai adatok felvétele, elemzése b) Droghelyzet, elemzés, a 2 évente ismétlődő kábítószer érintettség vizsgálat elvégzése a 16 éves korosztály körében c) Információs és médiakapcsolatok megerősítése. Az elterelés és a megelőző-felvilágosító ellátás szolgáltatásairól szóló konferencia anyagának leközlése d) Képzési helyzetének elemzése e) Intézményi bázis, civil szervezetek tevékenységi körének elemzése, erőforrás felmérés f) Egyéb erőforrások feltérképezése

2.

Integrált adatbázis létrehozása a) Meglévő adatok, rendszerek, helyzetük elemzése, helyzetértékelés b) Európai gyakorlatok, létező bázisok, standardok, kapcsolatok felvétele c) Intézményi háttér feltérképezése d) Városi egységes koncepció kialakítása e) Felmérés és adatfeldolgozás megkezdése f) Elemző és tájékoztatási munka megkezdése

3.

Tájékoztatási, információs munka a) Tájékoztatási munkacsoport létrehozása b) Médiakapcsolatok rendezése, kiépítése c) Kapcsolatok kialakítása a területen dolgozó intézményekkel, szakemberekkel d) Kapcsolatok felvétele, együttműködések szélesítése más városokkal és a régión belül e) Információs stratégia és konkrét ütemterv kialakítása f) Egy szakszerű tényeken alapuló érthető tájékoztató anyag elkészítése a középiskolás korosztály részére g) Szülők számára információs útmutató, problémamegoldást segítő kalauz elkészítése h) KEF médiafelelőse által heti rendszerességgel szakmai anyagok készítése és a weblapon, vagy a helyi médiában való megjelenítése

4.

Szakemberképzés a) Jelenlegi helyzet, képzett kulcsemberek feltérképezése b) Országosan, külföldről rendelkezésre álló képzések, programok, szakanyagok elérhetővé tétele c) Jelentkező igény felmérése d) Városi képzési kapacitás, programok, konszenzus tanácskozás szervezése e) Regionálisan rendelkezésre álló erők, igények, tervek felmérése f) Jó módszerek feltérképezése és átadása az iskolai drogprevenció megerősítésére

5.

Intézményrendszer fejlesztése, szolgáltatások a drogfüggők számára a)Igények, kapacitások egybevetés, fejlesztési prioritások számbavétele b) Szakember szükségletek felmérése c) Meglévő és szükséges források felmérése d) Fejlesztési ütemterv elkészítése és jóváhagyatás a következő időszakra e) Reintegráció meglévő lehetőségeinek fejlesztése, új lehetőségek kialakítása

6.

Ifjúságvédelem; a lakosság, civil szervezetek bevonása a) Korai elérés lehetőségeinek megtervezése b) Iskola, család bekapcsolása, aktivizálása c) Szabadidő programok szervezése d) Civil szervezetek munkájának összehangolása, segítése e) A lakosság tájékoztatása, a drogproblémáról alkotott felfogás alakítása g) Kínálatcsökkentési tevékenység összehangolása

7.

Támogatási források jobb kihasználása, fejlesztése a) Meglévő financiális források, új lehetőségek feltérképezése b) Pályázati figyelőrendszer, munkacsoport létrehozása c) Helyi és regionális együttműködések megszervezése

8.

A 2011. évben átdolgozásra kerülő Nemzeti Drogstratégia alapján Szeged város Drogstratégiája átdolgozásának előkészítése a) Az előző évek felméréseinek és kutatási eredményeinek összegzése b) Kiegészítő helyzetfelmérési tevékenység az új stratégiai megalapozott előkészítéséhez c) Ajánlások megfogalmazása az átdolgozandó Szeged város Drogstratégiájához