2011. (X. 21.) Kgy

Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése 93/2011. (X. 21.) Kgy.

Határozat

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve 19. számú mellékletét az alábbi 17. sorral egészíti ki: Közoktatási intézmény: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Csilla Gondviselés Háza Közoktatási intézmény székhelye: 7629 Pécs, Apafi u. 99-101. Fenntartó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Fenntartó székhelye: 1125 Budapest, Szarvas Gábor u. 58-60. Határidő: azonnal (a közlésre) Felelős: Horváth Zoltán, a közgyűlés elnöke

25/2010. (III. 3.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése

1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Baranya megye Közoktatásának Feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési tervét a megyében közoktatási feladatellátást biztosító egyházi fenntartású közoktatási intézményeket és fenntartóikat tartalmazó 20. számú melléklettel kiegészíti. Határidő: azonnal Felelős: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a megyei főjegyzőt, hogy Baranya megyében az egyházak által biztosított közoktatási feladatellátásra vonatkozó tájékoztatást, a melléklet szerinti tartalommal az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak küldje meg. Határidő: azonnal Felelős: Lászlóné dr. Kovács Ilona, megyei főjegyző

74/2009. (VI.18.) Kgy.

Határozat

Baranya Megye Közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálata és kiegészítése 1.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a felülvizsgált és a módosításokkal kiegészített „Baranya megye közoktatásának-feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terv”-ét az 1. számú melléklet szerinti tartalommal elfogadja.

2.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának felülvizsgált feladatellátási-intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve: 3. számú az „Alkalmazásban állók száma a foglalkoztatás jellege szerint” című mellékletét a 2006. és 2007. évi statisztikai adatokkal - a 2. számú melléklet szerinti tartalommal kiegészíti; 4. számú mellékletében rögzített, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése által 2008. december 31. napjáig a települések közoktatási feladatellátásában bekövetkezett változásokhoz kiadott megyei szakvéleményeket - a 3. számú melléklet szerinti tartalommal - kiegészíti; 5-9. számú mellékleteit a feladatellátás típusának megfelelően a 2006/2007. tanév statisztikai adataival - a 4-8. számú mellékletek szerinti tartalommal - kiegészíti; 10. számú mellékletében a „Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság” szakmacsoportos felosztását a térségi integrált szakképzési központok szakmacsoportos felosztásával - a 9. számú melléklet szerinti tartalommal - kiegészíti; 11. számú az „Önkormányzati fenntartású Baranya megyei alapfokú művészetoktatási intézmények” című mellékletéből a nem helyi önkormányzat által fenntartott alapfokú művészetoktatási intézményeket törli, egyúttal a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet által fenntartott Kolping Alapfokú Művészetoktatási Intézményt feltünteti és - a 10. számú melléklet szerinti tartalommal - kiegészíti; 16. számú mellékletét a „Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány”-hoz a 2006. és 2007. évben benyújtott pályázatok számával - a 11. számú melléklet szerinti tartalommal - kiegészíti; 17. számú mellékletének a „Baranya Megye Középfokú Oktatási Intézményhálózata” címét törli és a melléklet új címeként „Baranya megye helyi önkormányzat és állam/állami szerv által fenntartott, valamint közoktatási megállapodással rendelkező nem helyi önkormányzat által fenntartott középfokú közoktatási intézményei” megnevezést rögzíti, egyúttal annak módosított tartalmát - a 12. számú melléklet szerinti tartalommal - jóváhagyja; 18. számú mellékletében a helyi önkormányzatok kötelező közoktatási feladatainak ellátására vonatkozó adatokat rögzíti, egyúttal a melléklet függelékében szereplő jogszabály szöveget kicseréli a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek a 2009. január 1. napján hatályos szövegére a 13. számú melléklet szerinti tartalommal; 19. számú „Kimutatás a települési önkormányzatok kötelező közoktatási feladatellátásában (óvodai nevelés, alapfokú nevelés-oktatás) az intézmény székhelyén nyilatkozattal részt vállaló nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények fenntartóiról és intézményeiről” című mellékletében az intézmények névhasználatában bekövetkezett változásokat a 14. számú melléklet szerinti tartalommal kiegészíti.

3.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a felülvizsgált és kiegészített Baranya Megye Közoktatásának feladatellátási-intézmény-hálózat működtetési és fejlesztési tervét a kiegészített mellékletekkel és függelékkel a közoktatási intézményfenntartók részére ajánlás formájában a Baranya Megyei Önkormányzat honlapján tegye közzé, továbbá küldje meg az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezeteknek, valamint a Baranya Megyei Önkormányzat közoktatási intézményeinek.

Határidő: 2009. június 30. Felelős: Lászlóné dr. Kovács Ilona megyei főjegyző

BARANYA MEGYE KÖZOKTATÁSÁNAK FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÁNYHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA

Pécs 2009

1

Megjelenik:

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének gondozásában

A címlapon:

Baranya megye címere

Nyomdai munkák:

a Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatóság Házi Nyomdájában

Felelős vezető:

Dr. Farkas Tíbor

A közoktatásfejlesztési terv 2006. évi felülvizsgálatában és módosításában szakmai közreműködők alfabetikus sorrendben: Apáthy Árpád, Babus Ferencné, Cséfalvay Ágnes, Gyurcsány Zsemberi Mária, Füke László, Fükéné Walter Mária, Gajdus Istvánné, Görög Gabriella, Győrvári Gábor, Hidvégi Péter, Kallós Miklósné dr., Kaufmann Eszter, Kiss Árpád, Kolics Pál, Kucsanda Ibolya, Lassan Éva, Mesterházy Emil, Mezei József, Nagy Lajosné, Róna Géza, Vörös Tamásné, Stautz Jánosné, Tigelmann Józsefné, Tóth Béla Készült:

50 példányban a Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatóság Házi Nyomdájában

2

Tartalomjegyzék Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálata (1997-2003;2003-2007;2007-2009:20092015)

1.

Előzmények

4

2.

A megyei fejlesztési terv felülvizsgálatának, módosításának szükségessége 4

3.

Változások a megye közoktatásának intézményhálózatában

6

4. Gazdaság és munkaerőpiac kapcsolata

6

5. Az óvodai nevelésről

7

6. Az általános iskolai oktatás

9

7. A középfokú oktatás

11

7.1. Gimnáziumi oktatás

12

7.2. Szakközépiskolai oktatás

13

7.3. Szakiskolai oktatás

14

8. Kollégiumi ellátás

16

9. Művészeti oktatás

17

10. Nemzetiségi oktatás

18

11. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása

20

12. Felnőttoktatás

22

13. Pedagógiai szakmai szolgáltatás

23

14. Pedagógiai szakszolgálatok

23

15. Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány

28

16. Az intézményfenntartó önkormányzatok együttműködésének alapelvei

28

17. Koordinációs, szervezési feladatok

29

Mellékletek

30

Függelék

3

1.) Előzmények A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 88.§ (1)-(3) bekezdése részletesen szabályozza, és előírja a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok önkormányzatainak a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntések előkészítését szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv (a továbbiakban: fejlesztési terv) elkészítését, illetve azt, hogy a fejlesztési terveket az Egyeztető Bizottságban együttesen hagyják jóvá. A fejlesztési tervben önálló fejezetben jelenik meg a kötelező megyei önkormányzati feladatok ellátására vonatkozó terv. A két önkormányzat által működtetett Egyeztető Bizottság 1997. április 25-i ülésén törvényi kötelességének határidőre eleget tett. Az Egyeztető Bizottság fontosnak tartotta megállapítani, hogy a fejlesztési tervek felülvizsgálatára a közoktatásban, és az iskolarendszerű szakképzésben érintettekkel közösen, a szükséges korrekciók megállapítása érdekében kerüljön sor a jogszabályi követelményeknek megfelelően. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 86/1997. (IV. 28.) Kgy határozattal fogadta el a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervét, amit könyv formájában megjelentetett, és ajánlásként eljuttatta a közoktatási intézmények fenntartóinak. A közoktatási törvény 88.§ (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a fejlesztési terv hat évre készült. Felülvizsgálatára 2003-ban 2009-ben került sor. A módosított fejlesztési terv helyzetértékelést, a megye kiemelten fontos közoktatási feladatait, a középtávú beiskolázási tervet, a helyi önkormányzatok által biztosított közoktatási szolgáltatásokat mutatja be, másrészt pedig a kötelező megyei önkormányzati feladatok ellátását. A módosított fejlesztési tervet a Baranya megyei Önkormányzat Közgyűlése 117/2003. (VI.26.) Kgy. határozatával fogadta el a 2007-ig ezt követően a 2009-es felülvizsgálatot követően 2015-ig terjedő időszakra a Baranya Megyei Önkormányzat 74/2009. (VI.18.) Kgy. határozatával fogadta el. 2.) A megyei fejlesztési terv felülvizsgálatának, módosításának szükségessége A közoktatási törvény 1999. évi módosítása a 132.§ (7) bekezdésében előírja, hogy „...a megyei önkormányzat a fejlesztési tervét áttekinti, és szükség szerint - e törvény 88.§ (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint – átdolgozza.” Ugyancsak a közoktatási törvény 88.§ (3) bekezdésében foglalt követelmény, hogy a fejlesztési tervet négyévenként át kell tekinteni. A közoktatási, és a szakképzési törvények változásai, a foglalkoztatási és az esélyegyenlőségi törvények, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény, valamint a közoktatást és a szakképzést érintő háttér-törvények és új jogszabályok indokolják a megyei fejlesztési terv felülvizsgálatát és módosítását. Hazánk 2004-ben tagja lett az Európai Uniónak. Baranya megye jövőképe, fejlesztési programjai csak úgy képzelhetők el, hogy ebben a kontextusban fogalmazzuk meg őket. A Nemzeti Fejlesztési Terv I.II. prioritásainak és pályázati rendszerének alapjain, a megyénk jövője szempontjából kiemelten fontos három cél között szerepel „A tudásalapú társadalom megteremtéséhez szükséges humánerőforrás és infrastrukturális fejlesztések elősegítése”. A Baranya Megyei Önkormányzat és a települési önkormányzatok önkéntes többcélú kistérségi társulásainak közoktatási intézkedési tervei alapján megállapítható, hogy megyénkben a közoktatás intézményrendszere a helyi/kistérségi adottságoktól függően eltérő színvonalon, de biztosítja a kötelező közszolgáltatásokat. A kistérségi közoktatási feladatok szervezése, és az intézkedési tervekben foglaltak megvalósítása központilag támogatott folyamat. Együtt jár egyes megyei feladatok átvállalásával, a kistérség közoktatási intézményei hatékonyabb működésének megszervezésével, a közoktatási közszolgáltatások bővülésével és színvonalának emelkedésével, és remélhetőleg a nevelés-oktatás színvonalának javulásával. A decentralizáció és a növekvő önállóság nagyobb fenntartói és intézményi felelősségvállalással jár együtt. A közoktatási törvény szerint a települési önkormányzatok intézkedési tervének és a megyei fejlesztési tervnek kettős kötődése van. Egyfelől az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kellett venni a megyei fejlesztési tervet, másfelől a megyei fejlesztési terv átdolgozásakor be kell építeni a célok és feladatok közé a helyi elképzeléseket, döntéseket. Az önkormányzati intézkedési tervek együttesen megrajzolják a megye közoktatási ellátottságát, a közoktatási szolgáltatások lefedettségét, illetve azt, hogy mely szolgáltatások hol hiányoznak. Az ellátottság esélyt adhat a társulásos intézményfenntartás erősödésére, bár a szórt településszerkezet és az elaprózott intézményrendszer - melyhez javuló de még mindig hiányos

4

közlekedési adottságok párosulnak - a stratégiai célok ellen ható tényezők. Elsősorban az alapfokú nevelés-oktatásban szakmailag, de gazdaságilag is kikerülhetetlennek látszik a kistérségi szintű feladatellátás tervezése és szervezése. A közoktatás decentralizált irányítási és finanszírozási rendszerében erősödik a területi-térségi döntéshozatal követelményének erősödése, a finanszírozási formák átalakulása és a kiegyenlítési célok előtérbe kerülése. Az integráció és az együttműködés azok a kulcsfogalmak, melyek a közoktatási feladatellátás jövőképét meghatározzák. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és a szakszolgálatok feladatellátása területén a régiós, illetve a kistérségi szint erősödése érzékelhető. Az önkormányzati intézkedési tervek szakmai és pénzügyi támogatása a központi szándéknak megfelelő területi-térségi fejlesztések megvalósítását eredményezik. A középfokú közoktatási, meghatározóan a szakképzési intézményrendszer a fenntartók, és az intézmények lokális érdekeltségének további érvényesülését mutatja. A megyei szakképzés-fejlesztési terv konkrét célokat és középtávon végrehajtandó feladatokat fogalmazott meg, az átalakulás folyamata azonban lassú. A 2005-ben megalakult Baranya Megyei Szakképzési Tanács tevékenységének közvetlen hatása az intézményrendszer működésére korlátozott. Ugyanakkor jelentős hatással van megyénk középfokú oktatására és a szakképzésre a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok felállítása (továbbiakban RFKB) és működtetése. Azt gondoljuk, hogy elsősorban a szakképzés koncentrációjával, a minőségi oktatás követelményének érvényesítésével, a Térségi Integrált Szakképző Központok megerősítésével, a 2008-ban átalakult PANNON Szakképzés Szervezési Társulással, valamint a modernizációs folyamatok továbbvitelével erősödhet az oktatás/képzés színvonala. Az 1997-ben elfogadott, és 2003-ban és 2009-ben módosított megyei fejlesztési terv céljai összességében és alapvetően megfelelnek az új törvényi kívánalmaknak is, így nem vált szükségessé annak teljes átdolgozása. Az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiájával összhangban, a közoktatás a XXI. században komplex programban és a szakképzés-fejlesztési koncepciókban tervezett kiemelt feladatok: - az egész életen át tartó tanulás politikáját támogató fejlesztések folytatása, - hatékony és befogadó közoktatás megteremtése, a közoktatási rendszer fejlesztése, - a hátrányos helyzetű fiatalok eredményes iskolai részvételének elősegítése, - a fogyatékkal élők integrált oktatásának támogatása, - az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése; a roma fiatalok képzettségének növelése, - az oktatás minőségének fejlesztése, a pedagógiai innováció támogatása, - a kompetencia alapú oktatás fejlesztése, - a pedagógus szakma fejlődésének támogatása, - az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése, - az oktatás és képzés tárgyi feltételeinek javítása, - a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása, - az oktatás és képzés rendszerének a gazdaság igényével összhangban történő fejlesztése, - a szakképzés minőségének és esélyteremtő képességének javítása, - a pedagógiai szakszolgálatok hozzáférhetőségének javítása. A fentieknek megfelelő közoktatási szolgáltatások tervezése és beépítése indokolt a fenntartók közoktatási intézkedési terveibe, az intézmények pedagógiai és szakmai programjaiba, valamint a működésüket meghatározó dokumentumokba. 3.) Változások a megye közoktatásának intézményhálózatában A közoktatási intézményhálózat tervezése szükségesség teszi azt, hogy ismerjük a lakosság számának és korösszetételének változását, csakúgy, mint a gazdaság átalakulási folyamatának hatását az oktatásra-képzésre. Baranya megye lakosság számának alakulására – ezen belül az iskoláskorúak létszámának várható alakulására – vonatkozó adatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. Baranya megye lakosságának lassú, de várhatóan folyamatos csökkenése mellett az urbanizálódási folyamat erősödött. Az iskoláskorúak létszámcsökkenése tartós tendencia. Az iskoláztatás szempontjából releváns korosztályra 2020-ig a csökkenő létszám lesz a jellemző. Kivételt ez alól Pécs egyes agglomerációs körzetébe tartozó települések képeznek. Folytatódik a kistelepülések, aprófalvak elnéptelenedése. Hosszabb távon a re-urbanizáció, a nagyobb városokba visszaköltözés felerősödése várható. Mindez kihat az oktatási szolgáltatások minőségére és költséghatékonyságára.

5

Együtt jár az alapfokú oktatás intézményrendszerének átszervezésével, a feladatoknak a települési önkormányzatok együttműködési megállapodása keretében, valamint társulás formájában történő ellátásával. A népesség előreszámításából kiindulva a helyi önkormányzatok közoktatási intézkedési terveiben tanulói létszámfüggő és időintervallumok szerint ütemezett feladatellátási tervek és intézkedések szükségessége fogalmazódik meg. Az intézkedéseknek alapvetően demográfiai, gazdasági és jogszabályi okai vannak. A tanulólétszám csökkenése együtt jár a feladatellátás költséghatékonyságának romlásával. Mivel a központi finanszírozás súlya és aránya meghatározó az intézmények működési feltételeinek biztosításakor, erősödő tendencia a kötelező közoktatási feladatoknak a már említett módon: társulás keretében, illetve megállapodás alapján történő teljesítése. Az átszervezéseknek célja az is, hogy a tanulók társadalmi hátrányai és az oktatási egyenlőtlenségek csökkenjenek, az oktatás infrastrukturális háttere fejlődjön, a szociális ellátórendszer működésének feltételei pedig javuljanak. A megyei, valamint a kistérségi/mikrotérségi együttműködés bővülése az oktatáspolitikai célokkal egyező folyamat. A fenntartói döntések jellemzően racionálisabb feladatellátást eredményeznek. Ennek egyik megjelenési formája az intézményi integráció, a többcélú és több típusú nevelést/oktatást folytató - közös igazgatású intézmények létesítése. Cél az, hogy a jobb feltételekkel rendelkező intézmények erőforrásai széles körben hasznosuljanak, az intézmények korszerűsítéséhez az erőforrások koncentrálódjanak, növekedjen az esélyegyenlőség, valamint az, hogy a közoktatás pedagógiai hatékonysága javuljon. A települési önkormányzatok kötelező közoktatási feladatainak ellátását Baranya megyében a 18. számú melléklet tartalmazza, a megyei önkormányzati, a helyi önkormányzati és a többcélú kistérségi társulások feladatellátásának jogszabályi követelményeit a 18. sz. melléklet függeléke tartalmazza. A feladatellátás módja és formája igen gyakran változik, a települések és a kistérségek anyagi lehetőségeinek függvényében. A közoktatási törvény előírja a települési önkormányzatoknak, hogy ha a közoktatás intézmény- és feladat rendszerében változást terveznek, akkor ki kell kérni a megyei önkormányzat közoktatási fejlesztési tervén alapuló szakvéleményét. Az OISB és az OKISB 2003 és 2007 között, valamint az OKB 2008 decemberig kiadott szakvéleményeit a 4. sz. melléklet tartalmazza. 4.) Gazdaság és a munkaerőpiac kapcsolata Az ország nagy térségei közül a dél-dunántúli régió lemaradása érzékelhető. Az elmúlt években a foglalkoztatás csökkenése együtt járt a foglalkoztatási szerkezet átalakulásával. A nyolc általánost, illetve annál kevesebbet végzett foglalkoztatottak száma és aránya stagnál. A szakképzetlen és iskolázatlan munka keresletének jelentős csökkenése mögött alapvetően a gazdasági szerkezet átalakulása és az ezzel párhuzamos technológiai változás áll. Az új munkahelyek száma nem tudta követni a megszűnő munkahelyek számát. A képzettség jelentősen felértékelődött, az érettségizettek és a felsőfokú iskolai végzettségűek munkaerő-piaci pozíciója javult. Megyénk foglalkoztatás-politikájának legnagyobb problémája az, hogy alacsony, 51%-os a foglalkoztatottsági ráta. Nem csökkent megyénkben a nehezen foglalkoztatható, alacsony iskolai végzettségűek újratermelődése, a munkaerő-piacról kiszorulásuk érzékelhető. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, az építőiparban, a gépiparban, a szolgáltató iparágakban, a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai területén növekedés érzékelhető, míg az elektronika szakterületen dinamikus foglalkoztatás-bővülés tapasztalható. A pillanatnyi munkaerő-piaci megfelelés helyett a különböző aktuális foglalkozásokra, munkakövetelményekre felkészítés felértékelődik, az alkalmazható tudás jelentősége pedig növekszik. A felzárkóztatás és az integráció hiánya különösen érinti a roma népességet. Az „eladható” ismeretek hiányában lévők alkalmazhatatlanná válnak, ami hosszabb távon visszahat a többségi társadalomra is. A munkanélküliségi adartok Baranya megye és a Dél-Dunántúl vonatkozásában 2008-tól dinamikus emelkedő tendenciát mutatnak. A településcsoportok fontosabb mutatóit a 2. számú melléklet tartalmazza. Az alkalmazásban állók számát gazdasági áganként, valamint a regisztrált munkanélküliek számát a 3. számú melléklet tartalmazza. 5.) Óvodai nevelés Megyénkben az önkormányzatok óvodai feladat-ellátási kötelezettségüket többnyire fenntartói társulásban (55%), illetve a többi település (45%) önállóan látja el.

6

Az óvodák szervezeti formáját tekintve ma már kisebb számban önálló intézmények, egy részük többcélú közös igazgatású intézmény keretében működő szakmailag önálló intézményegységek, kisebb részük ÁMK keretein belül valósítja meg feladatait. Megyénkben az óvodáskorú gyermekek közül 12 375 fő (2005. évi KSH adat) veszi igénybe az óvodai ellátást. A gyermekek többsége a településen helyben lakó óvodás (84%), de viszonylag magas azok száma, akik bejáró, utazó gyermekek.(16%). A szabad intézmény-választás lehetőségével élve a megyei jogú város és a városok vonzáskörzetéhez tartozó településekről sok szülő viszi gyermekét nem a lakóhely szerinti óvodába. Ennek okai: a városi óvodák többségének feltételrendszere kedvezőbb, pedagógiai kínálatuk változatosabb, a szülők is a városban dolgoznak, vagy a helyi óvoda nyitva tartása nem igazodik a szülők munkahelyi elfoglaltságához. A születések számának csökkenésével Baranya megyében is csökkent az óvodás korosztály létszáma. Az óvodai ellátást igénybe vevők száma kistérségenként nagyon eltérő. A teljes megyei óvodai összlétszámból a legtöbb óvodás gyermek a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás területén ((43,4%), és a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás területén (13,6%) területén él. Majd csökkenő létszámban a Siklósi (10,1%), a Komlói (9,6%), a Szigetvári (7,6%), a Sellyei (4,4%) a Szentlőrinci (4,2%), míg a legkevesebb a Sásdi (3,7%) és a Pécsváradi (3,4%) Többcélú Kistérségi Társulások területén jár óvodába. Az önkormányzatok intézmény-fenntartói és működtetési problémái miatt is csökkent az óvodai csoportok száma. A megyében az átlag csoport létszám eléri a 22 főt. Vannak kistérségek, ahol 10 fő alatti csoportlétszám is található, de a közoktatási törvény által meghatározott maximum 25 fő átlagot csak néhány esetben haladja meg. Megyénkben az elmúlt időszakban két óvodát szüntettek meg alacsony gyermeklétszám és a városi népességmegoszlás változása miatt. Örvendetes, hogy új óvodai intézmények is megkezdték működésüket: Siklósnagyfalun, ahol a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek vehetik helyben igénybe az óvodai szolgáltatást, valamint a megyei jogú városban a területi igényeknek megfelelően új intézményegység létesült. Továbbra is működnek nem önkormányzat által fenntartott óvodák: egyházi, alapítványi, más szervezet és más jogi személy által fenntartott intézmények. A szülői igényeknek megfelelően új angol nyelvű magánóvoda nyitotta meg kapuját 2005 szeptemberében Pécsen. Az önkormányzatok fejlesztéseinek eredményeként az elmúlt években folyamatosan javult az óvodák tárgyi feltételrendszere. Az elnéptelenedett csoportszobákból tornaszobát alakítottak ki, fűtés- és világításkorszerűsítést, valamint az óvodai főző- és tálalókonyhák HACCP előírásoknak való megfeleltetését valósították meg. Az óvodák többségében az előírásoknak megfelelően - a baleset megelőzés érdekében - megtörtént az udvarok biztonságtechnikai felülvizsgálata. A Baranya Megye Közoktatás Fejlesztéséért Közalapítvány folyamatos segítsége ellenére is – amely a feltételrendszert és eszközellátottságot támogatta - számos önkormányzat kérte a 11/1994 (VI. 8.) MKM. r. 7. sz. mellékletében meghatározott eszközök és felszerelések beszerzésének 2008-ra történő átütemezését. Ennek ellenére még 2009-ben is néhány területen hiányok tapasztalhatók a korszerű felszerelésekben. A humán erőforrások minősége, a dolgozók képzettsége – különösen az óvodapedagógusoké – jelentős fejlődést mutat. Elsősorban a szükségletnek megfelelő (gyógypedagógiai, fejlesztő pedagógiai, közoktatás vezetői) végzettségek és képesítések megszerzésével, valamint az akkreditált továbbképzések elvégzésével – BPSZSZSZK szakmai támogatásával – a munkaerő alkalmazkodó képessége a változó feltételekhez és körülményekhez erősödött. Az elmúlt 4 évben az önkormányzati döntésekben, és a kistérségi intézkedési tervekben is erőteljes szerepet tölt be a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek helyben történő óvodai nevelése. Az önkormányzatok a pedagógiai szakszolgálati ellátást szándékoznak tovább fejleszteni a logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás, utazó szakemberek biztosításával. Az óvodás gyermekek életesély javítása érdekében, elengedhetetlen lesz a további humán erőforrás fejlesztés támogatása. Ehhez a kistérségi munkaközösségek szervezeti keretei lehetőséget biztosítanak a következő területeken: speciális nevelés, mely magában foglalja a hátrányos- és veszélyeztetett gyermekekkel való nevelést, etnikai kisebbségi és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését. A 4/2009.(II.18.) OKM rendelet értelmében Óvoda-bölcsöde integrált kialakítására is lehetőség van. A rendelet megteremtette annak lehetőségét, hogy szabályozott feltételek mellett 2 éves kortól maximum 5 főt integráljon az óvoda egy csoportba, amennyiben annak személyi és tárgyi feltételeit is megteremti a fenntartó.

7

A szülői elvárásoknak megfelelő szolgáltatások sokszínűségét továbbra is fontos támogatni az óvodákban (idegen nyelv játékos elsajátítása, játékos mozgás, zene-óvoda, kézműves tevékenységek, stb). A nemzetiségi nevelés iránt folyamatosan nagy az elvárás. A vidéki alacsony gyermeklétszámmal szerveződő csoportok e cél teljesítése miatt működnek. A nemzetiségi településeken a nemzetiségi óvodapedagógusok biztosítása kiemelten fontos feladat. Továbbra is nő azon települések száma, ahol az etnikai kisebbségi nevelés célkitűzései, feladatai, tevékenységei megvalósulnak. Az integrációval mindenütt a differenciált képességfejlesztést valósítják meg. Az óvodák feladataikat a fenntartók által jóváhagyott módosított nevelési programok alapján végzik, melyek nemcsak a meglévő adottságokhoz, de a gyermekek szükségletéhez is igazodnak. A legtöbb intézmény rendelkezik minőségirányítási programmal, melynek a partnerközpontú COMENIUS 2000 minőségbiztosítási rendszer az alapja. Az óvodai nevelés jellemző adatait az 5. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési irányok, feladatok: -

-

-

-

Az óvodai feladatellátás településen történő biztosítása a 3-7 éves gyermekek számára, ahol ezt a korosztály létszám indokolja. A települési önkormányzatoknak óvodai ellátás megszervezésekor törekedniük kell arra, hogy biztosítsák a jogos szülői igényeknek megfelelő működtetést. A társadalmi és területi különbségek mérséklése érdekében cél, és egyben feladat az intézmények infrastrukturális fejlesztése elsősorban a következő területeken: informatika (számítógép minden óvodában, programok, Internet hozzáférés) tornatermek létrehozása, felújítása fűtés, világítás technika, nyílászárók korszerűsítése akadálymentesítés udvarok biztonságtechnikai megfeleltetése (eszközök cseréje, javítása) eszköznorma előírásainak teljesítése A gyermekvédelmi feladatok célcsoportos végrehajtásával a roma gyermekek életesélynövelése. Ezek érdekében a teljes körű óvodáztatás megszervezése, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs nevelésének minőségi megvalósítása. Társadalmi cél a sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekkel történő együttnevelése. Ehhez elengedhetetlen az akkreditációs feltételek biztosítása, különösen a humán erőforrás fejlesztésének támogatása. A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása a gyermekek igényének megfelelő nevelési programok alkalmazásával, hátránykompenzáló szolgáltatások biztosításával. A pedagógiai szakszolgálati ellátás minőségi fejlesztése az utazó szakszolgálat megszervezésének javításával. A szociális és az egészségügyi ágazattal a kapcsolatok tartalmi megújítása a komplex feladatellátást szolgálja. A nemzeti-, etnikai-, kisebbségi nevelés módszertani továbbfejlesztésével az interkulturális nevelést alapozza meg. A nemzetiségi óvodapedagógus foglalkoztatása biztosítja törvényi előírásoknak megfelelő működést. Az intézményi feladatellátás minőségének fejlesztése érdekében kiemelten fontos feladat: az intézményi minőségirányítási programok folyamatos működtetése a partnerközpontú szemlélet erősítése - az önértékelésen alapuló minőségfejlesztés megvalósítása, a folyamatos ellenőrzés, mérés, értékelés megszervezése Az óvodai nevelés tartalmi továbbfejlesztése érdekében a kompetencia alapú nevelésre való felkészülés és a helyi sajátosságoknak megfelelő adaptálás támogatása. A humánerő forrás fejlesztése érdekében a kistérségi szintű szakmai kapcsolatok, programok segítése. A pályázati készség és eredményesség fokozása.

6.) Általános iskolai nevelés és oktatás Baranya megyében a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges általános iskolai intézményhálózat rendelkezésre áll. A települési önkormányzatok az általuk önállóan fenntartott intézmények mellett/helyett növekvő számban látják el kötelező közoktatási feladataikat megállapodás alapján és társulással. Ennek oka a csökkenő gyermeklétszám, a gazdasági racionalizálás kényszere és az

8

együttműködésre ösztönző oktatáspolitika. Az elmúlt években megyénkben kilenc önkéntes többcélú kistérségi társulás létesült. A kistérségekben mindösszesen a települések 31,5 %-ban működik általános iskola. A Mohácsi kistérség településein ez az arány 53 %. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 26. §-a rendelkezik arról, hogy az általános iskolának nyolc évfolyama van. A továbbiakban a 33. §. Részletesen tárgyalja a többcélú intézmény formáit és az egységes iskola kritériumait. A 2008. VII. 3-tól hatályos módosítás kimondta, hogy a többcélú intézményben egy szervezeti és működési szabályzatot, pedagógiai programot, házirendet, intézményi minőségirányítási programot, az általános művelődési központban egy pedagógiai – művelődési programot kell készíteni. A fenti adatok azt bizonyítják, hogy a 2006-ban módosított fejlesztési terv elfogadása óta lényeges változás következett be kis-apró-törpefalvas Baranya általános iskolai intézményhálózatában. Főképp az apró- és törpefalvakban szűntek meg alsófokú intézmények a feladatellátást “átadva” az 1-8 évfolyamú általános iskolát fenntartó önkormányzatoknak. Többcélú közös igazgatású intézmények is létesültek óvoda-általános iskola szervezeti összevonásával (pl.: Nagynyárád) Tovább bővült a nem önkormányzati fenntartású intézmények száma a fejlesztési terv elkészülte utáni időszakban (pl.: Abaligeten egyházi fenntartásba került az általános iskola) A gyermeklétszám csökkenése, és a finanszírozási nehézségek több kistelepülésen az alsótagozatos intézmény megszűntetését eredményezte. A kistelepülések eddigi ragaszkodása oktatási intézményeikhez érthető, de úgy tűnik, hosszabb távon csak a “körzetközpontok” működtetése képzelhető el. E körülmény figyelembevételével szükséges a jövőben további társulási formák, működő modellek terjesztése, melyek esetében nem sérülnek a helyi és a szakmai érdekek, ugyanakkor biztosíthatók az eredményességi és hatékonysági elvárások, valamint az irányítás szakszerűsége egyaránt. A tárgyi feltételrendszer és az eszközellátottság javult a pályázati lehetőségek sokfélesége és a rendelkezésre álló pályázati forrásoknak köszönhetően. Ebben nagy szerepe volt a Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítványnak. A feltételrendszert illetően tornaszoba, tornaterem, számítástechnika és nyelvoktatás célját szolgáló szaktantermek továbbfejlesztése kívánatos annak ellenére is, hogy Baranya számos iskolája - sikeres ROP pályázatok révén - jelentős fejlesztéseket végezhetett el az informatika, a tanulási színtér és környezet modernizálása területeken. Az iskolai könyvtárak, könyvtárszobák fejlesztése jó ütemben halad a megyében annak ellenére, hogy e területen az elmúlt években az intézményeknek kevés pályázati lehetősége adódott. Sajnálatos tény, hogy a napköziotthoni ellátás tovább csökkent a megyében (a racionalizálások ezt az ellátást érintették legjobban), kivételt képez ez alól Pécs városa. Humánerőforrás tekintetében elmondható, hogy szinte teljesen megszűnt a képesítés nélküli nevelők alkalmazása. A szakos ellátottság megyei átlagát rontja a kistelepülések képesített, de nem szakos pedagógusok által ellátott tanítási órák száma. Az idegennyelv és számítástechnika, a mozgóképkultúra és médiaismeret tanításához szükséges személyi feltételrendszer fejlesztése prioritást kell, hogy élvezzen a jövőben. A megyei és/vagy kistérségi helyettesítési rendszer kialakítása erre megoldást adhat. A hétévenkénti továbbképzés második szakasza lezárult. A pedagógusok döntő többsége továbbképzési kötelezettségének eleget tett. Nőtt a megyében a szakvizsgázott pedagógusok száma. A sajátos települési adottságok miatt valószínűleg járható út az intézményfenntartó társulások növekedése, a kistérségi intézmények szakmai együttműködése, mely egyben a szak- és szakmai szolgáltatások együttes igénybevételére is lehetőséget nyújt. Az oktatást, nevelést segítő kötelező vagy ajánlott személyi fejlesztések csak központi forrás biztosításávál oldhatók meg, valamint a kistérségi szakmai égyüttműködés keretében. Az „integrációs bázisintézmények” létrejöttével a halmozottan hátrányos helyzetű, s ezen belül a roma származású tanulók esélyegyenlőtlenségének eredményesebb mérséklése, csökkentése megkezdődött. A sajátos nevelési igényű tanulók “integrálására” egyre több közoktatási intézmény vállalkozik. A nagyobb mértékű integrációt a személyi és tárgyi feltételrendszer hiánya és a befogadást nem támogató társadalomszemlélet akadályozza. Az általános iskolai nevelés és oktatás jellemző adatait a 6. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési irányok, feladatok: -

pedagógiai programok és helyi tantervek felülvizsgálata, és ha szükséges módosítása, a közoktatási törvény és a NAT korrekciójára való tekintettel, oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, csökkentése az integrált oktatás bevezetésével (sajátos nevelést igénylő, hátrányos helyzetű és roma gyerekek), élethosszig tartó tanulás megalapozása kulcskompetenciák fejlesztésével,

9

-

a központi program által kifejlesztett kompetecia alapú oktatási programcsomagok tesztelése,kipróbálása, bevezetése, módszertani eljárások, digitális tartalom befogadása és a bevezetésükkel kapcsolatos feltételrendszer megteremtése, az új pedagógiai eszközök és eljárások elsajítíttatása,majd tanórai alkalmazása, a megszerzett új eljárások,pedagógiai eszközrendszer adaptálása,a saját pedagógiai programba történő beillesztése és intézményen belüli elterjesztése, regionális szakmai hálózatok munkájába történő bekapcsolódás, az IKT alkalmazásának fejlesztése, kiszélesítése a tanulási környezet változtatásával, használható idegennyelv tudás megalapozása, hatékony nyelvtanulás lehetőségeinek megteremtése, önértékelésen, önfejlesztésen, partnerközpontú szemléleten alapuló minőségfejlesztés az oktatási intézményekben, partneri kapcsolatok az iskola minden szereplőjével és a helyi közösséggel, helyi intézményi innovációk által felhalmozott hasznosítható tapasztalat terjésztése, az alapkészségek kialakítását szolgáló kezdő szakasz 1-6. évfolyamra történő kiterjesztése az 14. évfolyamok helyett, a pályaorientáció szerepének erősítése a 7-8. évfolyamon, a taneszközjegyzék követelményénék való megfelelés, társulások, települések, intézmények közötti együttműködés kialakítása, önkormányzati intézkedési terv készítése azon önkormányzatok által is, akik oktatással kapcsolatos alapfeladataikat nem intézményfenntartással látják el, iskolaadminisztrációs rendszerek bevezetése és alkalmazása. 7.) Középfokú oktatás Az általános iskolát végzők továbbtanulását a szabad iskolaválasztás joga határozza meg. A középiskola mai presztizse a múltból táplálkozik, alapjában véve mégis a jelen társadalmi tényein alapul, mivel kedvezőbb esélyeket biztosít a továbbtanuláshoz, a magasabb értékű képesítések megszerzéséhez és az elhelyezkedéshez. Az egyes intézmények sokszínű oktatási-képzési kínálata lehetőséget biztosít a tanulók és a szülők számára a legmegfelelőbb iskola kiválasztására. A tanuló pályaválasztását befolyásolják a családi háttér, az értékrend átalakulása, divat-jelenségek, az iskolák presztízse és oktatási kapacitása, valamint egyre erősödő mértékben a továbbtanulási, illetve a munkaerőpiaci-elhelyezkedési szempontok. A helyes döntés meghozatalát és a tanulók reális pályaválasztását segítik az OM információs rendszere mellett a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjának kiadványai, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Foglalkoztatási Információs Tanácsadója, az intézmények nyílt napjai, a pályaválasztási szülői értekezletek, a médiában közzétett információk, az intézmények internetes honlapjai, pályaválasztási kiállítások. Az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 87. §-ának (1) bekezdése alapján a kistelepülésen lakóknak is joguk van megismerni továbbtanulási lehetőségeiket, illetve ha valamelyik tanuló egyik iskolába sem kerül be, akkor is tudnia kell, hogy mint tanköteles, melyik iskolában folytathatja a 9. évfolyamon tanulmányait. A megyei önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akinek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei. Baranya megye középfokú oktatási intézményei a 17. számú mellékletben meghatározott módon biztosítják az érintett tanulók kötelező felvételét. A Baranya megyében 8. évfolyamot végzett fiatalok továbbtanulását kedvezően érinti az, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatási intézkedési tervében jelenleg nem tartja indokoltnak a fenntartásában lévő középfokú oktatási intézmények oktatási kapacitásának csökkentését. 2008. évet követően tervezik az intézményrendszer racionalizálását. A humán szolgáltatások területén a középfokú oktatásban érvényesül leginkább a megyehatárok gyengülő szerepe. Elsősorban a szakképzés területén tapasztalható három megyére kiterjedő együttműködés (pl.: e-Régió program, delegáltak együttdolgozása a Regionális Képzési Bizottságban), ezen kívül az OKÉV feladatellátása okán az érettségi vizsgák szervezése ad keretet az együttműködéshez. Mivel megyénk középfokú oktatási intézményei több tanuló oktatását tudják folytatni, mint ahányan a településekről érkeznek, Baranya középiskolái várják és számítanak a szomszéd megyéből érkező tanulókra. Kívánatos az, hogy a középiskolát végzettek közül mind többen tanuljanak tovább. Tegyenek sikeres érettségi vizsgát, szerezzenek szakképesítést, vegyenek részt akkreditált felsőfokú szakképzésben. Sajnálatos módon csökken a szakmatanulás presztízse. Az elmúlt évtizedben közel felére csökkent a szakmunkástanulók száma, mely középtávon valószínűsíthetően a jelenlegi szinten stabilizázólik. Az iskolarendszeren kívüli oktatás fő területe is a szakképzés. Az Európai Unió oktatáspolitikájával és a

10

Nemzeti Fejlesztési Terv I-II.-vel összhangban az oktatás, képzés támogatása az egész életen át tartó tanulás politikájának részeként jelenik meg a munkaerő-piaci képzés keretében. 7.1.

Gimnáziumi oktatás

A gimnáziumban továbbtanulók száma az elmúlt években megyénkben enyhén emelkedett. A megnövekedett szülői, tanulói igényekhez viszonyítva is az intézményhálózat férőhely-kapacitása elegendő. A feladatellátási helyek száma a vizsgált időszakban 20-ról 25-re emelkedett, a nappali oktatásban résztvevők száma 8.030-ról 8.479 főre nőtt 2005-re. 2006-tól napjainkig azonban enyhe csökkenés tapasztalható. Jellemző volt egyrész a lefelé terjeszkedés a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályok indításával, ami együtt járt a képzési idő meghosszabbodásával, valamint a felfelé terjeszkedés is az akkreditált felsőfokú szakképzés bevezetésével és a szakképzési évfolyamokon történő oktatás indításával. Az egyéni életpálya szempontjából, és a kedvező társadalompolitikai hatások mellett azonban a települési szinten kedvezőtlen hatások is megjelentek, mint például hogy: az általános iskolák felső tagozatain csökkent az osztályok feltöltöttsége, és aminek következtében nőtt a fajlagos költségszint. Jellemző az iskolák pedagógiai programjainak bővülése: az általános tantervű oktatás mellett a kéttannyelvű, és a nemzetiségi nyelvű oktatás, a tagozatos és orientációs oktatás, valamint az emelt szintű oktatás mellett speciális ismeretek megszerzését, és érettségit követően a helyben történő továbbtanulás lehetőségét is kínálja az iskolák egy része. A nyelvi előkészítő évfolyamon történő oktatás növekvő népszerűségnek örvend. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó, illetve Kollégiumi Programja, a speciális tantervű oktatási programok jól egészítik ki a gimnáziumok nevelési-oktatási programjait. A csökkenő gyermeklétszámból következő beiskolázási versenyben a gimnáziumok kedvező helyzete megmarad, ami intézmények működésének stabilitását segíti. A gimnáziumi nevelés és oktatás jellemző adatait a 7. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési irányok, feladatok: -

-

-

7.2.

A gimnáziumi oktatás intézményi feltételrendszere Baranya megyében biztosított. A gimnáziumi férőhelyek száma elegendő, az oktatási kapacitások kihasználása optimális. A társadalmi igényekhez igazítása folyamatos. A fenntartóknak szükség szerint évente módosítani kell az indítható osztályok és a beiskolázható tanulók számát. A jelenlegi iskolaszerkezetben a négy évfolyamos gimnáziumi oktatást indokolt stabilizálni. A hat és nyolc évfolyamos osztályok számának növelése nem indokolt. A gimnáziumoknak feladata a középszintű érettségi vizsgára felkészítés mellett a tanulók emeletszintű érettségi vizsgára történő felkészítése. Ehhez teljes körűen biztosítani kell a személyi és a tárgyi akkreditációs feltételeket, valamint a diákok tantárgy választási jogát. A szakmai szempontok mellett fontos az oktatás-szervezés gazdasági-pénzügyi szempontjainak figyelembe vétele is, ennek okán pedig az iskolák között lehetséges együttműködés kialakítása. Az idegennyelv-oktatás, az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása és fejlesztése, a kulcskompetenciák fejlesztése, valamint az oktatás pedagógiai hatékonyságának növelése a fejlesztéspolitika prioritásai között szerepelnek. Stratégiai cél az oktatás minőségfejlesztése. A minőségi oktatásra törekvés a gimnáziumi oktatásban fontos követelmény, egyben értékmérő. A fejlesztés kiinduló pontjait a tanulók közvetlen környezetében meglévő értékekhez kell igazítani. A tantárgyi lehetőségeknél szélesebb körű, sokszínű tevékenységi terepet kell biztosítani a tanulók részére. Az iskolák pedagógiai programjukban érvényesítsék (tanuóközpontú) fejlesztési feladataikat, jelenítsék meg környezetükben az iskola küldetését. Támogatni szükséges a gimnáziumokban is azokat a fejlesztéseket, intézményi innovációkat, amelyek a pedagógiai programokban elfogadott specializációkhoz, pl. a nemzetiségi nyelvoktató programokhoz, művészetoktatáshoz stb. kapcsolódnak. Ösztönözni szükséges a gimnáziumot végzettek körében is a kvalifikált, széles alapú általános műveltséget igénylő szakmaválasztást. Szakközépiskolai oktatás

A középiskolás, közöttük a szakközépiskolás tanulók számának és arányának magas szinten tartása az érettségizők számának emelkedését eredményezte a vizsgált időszakban. Ez volt az egyik legjelentősebb közoktatáspolitikai cél. Összhangban van azzal a társadalmi elvárással és érdekkel, a

11

szülők és a tanulók igényével, hogy hosszabb távon is emelkedjen az érettségit adó képzésben résztvevők száma. A középiskolai oktatás expanziója középtávon folytatódik. A szakközépiskolai oktatásban a feladatellátási helyek száma a 2001. évi 31-ről 2005-re 34-re emelkedett. A tanulólétszám a nappali oktatásban ugyanebben az időszakban 7.610-ről 7.321-re csökkent. A 9. évfolyamon tanulók száma hasonló trendet követve kis mértékben 1600-ről 1.580-ra változott. A 13. és magasabb évfolyamos tanulók az érettségihez, illetve a középiskolai végzettséghez kötött szakképzésben vesznek részt. Számuk kis mértékben hullámzó, 2005-ben 1.811 fő volt, ami csökkenő tendenciát jelez. A 2008-as adatok további csökkenést mutatnak. Az akkreditált felsőfokú szakképzés bővülő kínálata, és a felsőoktatásban továbbtanulás preferálásának elszívó hatása érzékelhető. A minőségi kritériumok és a demográfiai folyamatok ismeretében a fejlesztések a régiós szerepet vállaló (Pécs) és a kistérségi iskolaközpontok (térségszervező városok) intézményeiben valósíthatók meg. A szakmai programfejlesztések az oktatás minőségfejlesztését eredményezték és a társadalmilag elfogadott értékorientációkat erősítették. A szakmacsoportos oktatás bevezetése segíti a szakirányú továbbtanulást, lehetővé teszi érettségi után szakképesítés megszerzését. Mivel a piac hosszútávra ma még nem képes szabályozni a képzési struktúrát, a pályaválasztás és a munkábaállás későbbi időpontra halasztása a fiatalok számára előnyös. A felnőttoktatási szakközépiskolai oktatás térnyerése nappali, esti és levelező tagozaton egyaránt az érettségi megszerzésének lehetőségére vezethető vissza. Dél-Dunántúl szakközépiskoláinak szakképzési térképe azt mutatja, hogy humán szakterületen 15 iskolában, műszaki szakterületen 78 iskolában, gazdasági, szolgáltatási szakterületen 52 iskolában, agrárszakterületen 16 iskolában folyik szakmai orientációs és szakmai alapozó oktatás. A szakközépiskolai oktatás jellemző adatait a 8. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési irányok, feladatok: -

-

-

A megye hátrányos helyzetű kistérségeinek felzárkóztatása érdekében és versenyképességük fokozásában fontos szerep jut a humánerőforrás-fejlesztésnek, melynek színterei a középfokú oktatási intézmények, közöttük a szakközépiskolák. Településpolitikai szempontból és a gazdaság versenyképességének növelése érdekében támogatni kell azt a törekvést, hogy a meglévő iskolaközpontok tovább fejlődjenek - ahol megvalósítható - a SZASZET-ok bázisán. A szakképzési koncepció megyei szintű megvalósításában, a szervezésében, az irányításában, a koordinációban érvényesüljön a Baranya Megyei Szakképzési Tanács befolyásoló szerepe. Az intézmények szakmai programjában a gazdaság és a munkaerőpiac igényének megfelelő középiskolához, érettségihez kötött szakképesítések megszerzésére felkészítést kell preferálni úgy az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésben. Az információs és kommunikációs technológia gyors terjedése szükségessé teszi, hogy az intézmények legyenek alkalmasak azok fogadására, és tudják alkalmazni mind a szakmai oktatásban, mind pedig az oktatásszervezésben. Az idegennyelv-oktatás, a kulcskompetenciák fejlesztése, valamint az oktatás pedagógiai hatékonyságának növelése a fejlesztéspolitika prioritásai között szerepelnek a szakközépiskolai oktatásban is. A munkaerőpiaci esélynövelő programok kiterjesztésével indokolt kiemelten támogatni a számítógép-kezelő (használó) szakképzését, az idegennyelv-vizsgára felkészítést és a személygépkocsi vezetői engedély megszerzését. A továbbtanulás szempontjából kiemelten fontos, egyben az esélynövelést is szolgáló oktatási forma a nyelvi előkészítő osztályok indítása a (szak)középiskola 9. évfolyamán. Támogatni kell a szakközépiskolák akkreditált felsőfokú szakképzés folytatására irányuló szándékát, és a felsőoktatási intézményekkel történő együttműködésük kiterjesztését. A kooperáción alapuló oktatás-szervezés eredményeként el kell érni, hogy a szakképzésbe belépő tanulók számára a közoktatás más területén (gimnázium) biztosított lehetőségek is rendelkezésre álljanak. A szakközépiskoláknak fel kell készülniük az új OKJ-ban szereplő szakképesítések szakmai programjainak bevezetésére, a modulrendszerű oktatás bevezetésére, az új szakmai és vizsgakövetelményekre felkészítésre, és a kétszintű érettségi szakmai követelményrendszerére. Alkalmazkodni kell az Európai Unió szakképzés-politikájához, az új követelményekhez. (Dél-dunántúli Operatív program, EU-s pályázatok stb.) A szakmai programfejlesztések során törekedni kell a Baranya megye középfokú fejlesztési programjában elfogadott akcióprogramok, projekt-javaslatok szakközépiskolákra vonatkozó részének megvalósítására.

12

7.3.

Szakiskolai oktatás

A szakképzés struktúrájának átalakítása az elmúlt másfél évtizedben nem modellváltással, hanem az iskolák új típusú képző intézményekké történő alakításával történt. A középfokú szakképzés rendszer problémáit - melyek lényegében abból adódtak, hogy a képzés nincs szinkronban a munkaerő-piac igényével, egyidejűleg drága és pazarló - nem sikerült orvosolni. 2005-ben elkezdődött a térségi integrált szakképző központok létesítése. A beruházások és fejlesztések 2007-ben fejeződnek be. A centralizációs folyamat hatásai Baranya megyében a 2007/2008-as tanévtől, a PANNON-SZASZET működésének érdemi megkezdésétől várhatók. A szakiskolai 9-10. évfolyamon az általános műveltséget megalapozó oktatás folyik; továbbá elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat. A szakképzési évfolyamokon az OKJ-ban meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképesítések körében szakmai vizsgára felkészítés folyik. Aki nem fejezte be az általános iskola 8. évfolyamát, és elmúlt 16 éves, nappali rendszerű iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatásban vehet részt. A szakiskolai oktatás fejlesztését indokolja az, hogy egyre nagyobb számban kerülnek be gyenge tanulási képességű, hiányos általános műveltségű, nehezen nevelhető, szociális szempontból hátrányos helyzetű és túlkoros tanulók az iskolába. A magas követelményszintet sokan nem tudják teljesíteni, ezért kimaradnak vagy lemorzsolódnak. A gazdaság visszajelzése szerint sok esetben a piacképes tudás hiánya rontja a fiatal szakmunkások elhelyezkedési esélyeit. A szakképzés teljes rendszerének: szervezeti, oktatás-tartalmi, módszertani, tárgyi, finanszírozási, minőségfejlesztési stb. fejlesztésének folytatatása indokolt. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szakiskolai oktatásban a hátrányos helyzetűek és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyteremtésére, a gazdaság szereplőinek bevonására, az EU-s irányelvek figyelembe vételére, a szakmacsoportos alapképzés-különösen a gyakorlati képzés- erősítésére, a modul rendszerű képzés bevezetésének előkészítésére és bevezetésére. A fejlesztés keretében erősíteni szükséges a partnerkapcsolatokat az intézményfenntartók, az intézmények, a gazdaság érdekképviseleti szervezetei-kiemelten a kamarák-, a munkaügyi központ és szervezetei között. A mezőgazdasági szakképzésben a 2008/2009-es tanévtől a Dunántúli Agrár Szakképzési Központ (DASZK) kezdte meg működését. Ezzel lehetőség nyílt az agrár szakképzésben is a korszerű piacképes integrált oktatás bevezetésére. A „Munkerőpiaci esélynövelés”-t célzó programok kiterjesztése esélynövelő, egyben hátránykompenzáló hatású. Az idegen nyelv és az informatika oktatás többletóra finanszírozása mind az egyén, mind pedig a társadalom számára megtérülő befektetés. A jövőben azonban ezek fentarthatóságához a szülők hozzájárulása nélkülözhetetlen lesz. Az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 48. §-a rendelkezik a regionális fejlesztési és képzési bizottságok feladatairól, szakképzésben betöltött szerepéről. Ennek értelmében az összehangolt és piacképes szakmai struktúrák és képzési irányok meghatározásában szerepük és jelentőségük növekvő tendenciát mutat. A speciális szakiskolai osztályok indítása közel két évtizedes múltra tekint vissza azokban az iskolákban, ahol a fogyatékkal élőket nevelik, oktatják. Folyamatosan bővülő képzési kínálatuk a továbbtanulás szempontjából előnyös és vonzó a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mert esélyt teremt a munkába álláshoz. A szakiskolai és a speciális szakiskolai nevelés és oktatás jellemző adatait a 9. számú melléklet tartalmazza. A Dél-Dunántúl szakképzési térképét a 10. számú melléklet tartalmazza. Fejlesztési irányok, feladatok: -

-

A gazdaság és a munkaerőpiac változó igényéhez alkalmazkodó oktatási-képzési struktúra fejlesztésének célja és feladata az egymásnak megfelelés követelményének biztosítása. A tudásforrások bővítése, a szakmai együttműködési képesség fejlesztése, a tanítási környezet modernizálása, és az eszközrendszer fejlesztése a szakiskolai fejlesztési program innovációs folyamatának meghatározó elemei. Törekedni kell a fejlesztés eredményeinek széleskörű hasznosítására. A gyakorlatorientált képzés, a korszerű tanítási anyagok kidolgozása és alkalmazása, a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése az önfejlesztő és minőségfejlesztő iskolának legyen programja, egyben jellemzője. (Munkahelyi gyakorlat, életszerű szakma tanulás.) A gyorsan változó szakmai követelményrendszer differenciáló hatású. Továbbra is biztosítani szükséges azonban a szakképzés társadalomfejlesztő szerepének érvényesülését. A gyengébb

13

-

-

-

-

-

képességű és a hátrányos helyzetű fiatalok szakképesítéshez és munkához juttatása az esélyegyenlőséget biztosítja. A reális pályaválasztás előfeltétele a sikeres életpályának. A szakképzés integrációs folyamatában egységben kell kezelni az iskolarendszerben és a felnőttképzés keretében folyó szakmai munkát, tekintettel az élethosszig tartó tanulás programjára és az iskolarendszeren kívüli szakképzés szerepének folyamatos növekedésére. A középtávon tervezhető folyamatban a PANNON-TISZK vállaljon kezdeményező szerepet. Támogatni szükséges a szakképző iskolák kapcsolatrendszerének fejlesztését, kiemelten az iskolahasználókkal és a szakképzésben érdekelt intézményekkel, szervezetekkel. Arra kell felkészülni a szakiskoláknak, hogy a tankötelezettség 18 évre emelésével a tanulók iskolarendszerű oktatása korszerű nevelési - oktatási programok és módszerek hatékony alkalmazásával legyen az egyén és a társadalom számára egyaránt eredményes. Fontos fejlesztési feladat a kompetencia-elven alapuló képzési rendszer kialakítása, a modulrendszerű szakképzés bevezetése, a szakmacsoportos képzés tartalmának megújítása, a szakmai idegen nyelv és a számítástechnika alkalmazás szintű elsajátíttatása. A gyakorlati oktatásban a tanulószerződés kiterjesztése, - 2008-ban 2300 szerződés volt - a kooperáción alapuló oktatásszervezés a szakképzési törvény követelményének megfelelően tervezendő. A szintvizsgák szervezése biztosítsa a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelést. A képző intézmények és specialisták együttműködésére, konferenciák megtartására, intézményi elemzésekre, önelemzésekre van szükség ahhoz, hogy a 9.-10. évfolyamon tanuló diákok speciális problémáira adekvát válaszokat lehessen adni. A tanulók rendelkezzenek a munkahely megszerzéséhez és megtartásához szükséges képességekkel, készségekkel, kompetenciákkal. Fel kell készíteni őket az életpálya során bekövetkező munkahely- és szakmaváltásokra. A speciális és készségfejlesztő szakiskolákban törekedni kell arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók képességeit eredményesen bontakoztassa ki. Eredményes hátránykompenzáló módszerek alkalmazásával kell segíteni beilleszkedésüket a munka világába, a társadalomba. Az új Országos Képzési Jegyzék alkalmazása, az új szakmai programok bevezetése, az új szakmai és vizsgakövetelmények alkalmazása alapkövetelményként fogalmazódik meg mind az iskolarendszerű, mind pedig az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményekkel szemben.

8.) Kollégiumi ellátás A kollégiumok a megye közoktatási intézményhálózatának részeként speciális nevelési-oktatási feladatokat látnak el. Az intézményrendszernek ma is aktuális funkciója, hogy csökkentse a társadalmi esélyegyenlőtlenségeket, nyissa meg a szellemi javakhoz való hozzáférés útját, és mint otthon, befolyásolja a személyiség érésének folyamatát. A kollégium széles értelembe vett szocializáció és identitás fejlesztés. Az intézmények nagy többsége részben önállóan gazdálkodó, vagy iskolához csatolt. A kollégiumok kihasználtsága Pécsett 90-95 %-os, a megyében ennél kevesebb, 50-60 % közötti. A kihasználtságot a képzési struktúra változása, de leginkább a demográfiai helyzet befolyásolja. Növekedett a nem önkormányzati intézményrendszerben résztvevők kollégiumi igénye, ezzel növekvő számban jelent meg a kollégiumi ellátást igénylő 18 éven felüli korosztály. A kollégiumi intézményrendszer szakmai munkáját meghatározta az OM által 2001-ben kiadott Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja. A szakmai munka finanszírozása azonban elmaradt a szükségestől. A Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány 2002-ben megszűnt, a Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítványnak, csak a kollégiumok fejlesztésére kiírt pályázata nem fedi le a szükséges és jogos igényeket. A kollégiumok költségvetési normatív támogatása évente legalább az infláció mértékével növekedett, 2006-ban azonban tanulónként 32.000.- Ft-tal csökkent. A kollégiumi intézményhálózat fejlődése ma alapvetően két tényezőtől függ: egyrészt a működtetésben érdekelt fenntartó szakmai fejlesztési céljaitól, másrészt az intézmény szakmai önállóságának biztosítása mellett, az elkülönítetten kezelendő költségvetési ráfordítások megteremtésének lehetőségétől - ma ugyanis nehezen követhető, hogy az iskolával összevont kollégiumoknak mekkora a működési költsége.

14

Fejlesztési irányok, feladatok: -

Fejleszteni szükséges a kollégiumok lakhatási feltételeit. Az infrastruktúrának, ingóságoknak meg kell közelítenie a jó színvonalú polgári otthon tárgyi-technikai feltételrendszerét. A szakmai fejlesztést, a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja megvalósulását kimenetmérésekkel, hatásvizsgálatokkal folyamatosan ellenőrizni kell. Támogatni szükséges azokat a folyamatokat, amelyek a megyei kollégiumi intézményrendszer egészét megmozgató nagyrendezvények, programok, találkozók megvalósítását szolgálják. illetve amelyek az alapprogram intézményi megvalósítását segítik. Intézményenként felül kell vizsgálni a férőhely kihasználtságot, az alapító okirat módosításával, a férőhelycsökkentést az ellátási színvonal emelésére kell kihasználni. Segíteni kell az intézményeket a turizmusból származó bevételek növelésére. A fenntartók – belső szabályozókkal – alakítsanak ki megfelelő érdekeltségi rendszert az intézményi dolgozók ilyen jellegű munkájának ösztönzésére.

9.) Művészeti oktatás A művészetoktatás, a művészeti nevelés helyzete és fejlesztésnek lehetőségei: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és az ehhez kapcsolódó rendeletek meghatározták a közoktatás rendszeréhez szervesen illeszkedő a művészetoktatás/művészeti nevelés szervezeti kereteit és tartalmi követelményeit. A Nemzeti Alaptanterv a közoktatás tartalmát műveltségi területek szerint határozza meg, a Kormány 243/2003. (XII.17) Korm. rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai között az „esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség” kulcskompetencia fejlesztésének szükségességét hangsúlyozza. Az egész életen át tartó tanulás eszméje mellett (LLL) az élet minden területére kiterjedő tanulás (LWL) folyamatosan új tudást eredményez. A tudás megszerzése során az értelmi, intellektuális fejlesztés mellett feltétlenül szükséges az érzéki megismerő tapasztalatszerzés, tudásszerzés, amelynek lehetőségeit az iskolában a művészetoktatás, művészeti nevelés biztosíthatja Hazai és nemzetközi kutatások azt a tényt támasztják alá, hogy a művészetoktatás jelentős mértékben elősegíti a tudás megszerzését, a képességek fejlesztését, a személyiség fejlődését. A művészetoktatás alkalmas mind a kognitív, mind az affektív, mind pedig a pszichomotoros területek fejlesztésére, különösen értékes a kreativitás, az innovatív, problémamegoldó gondolkodás fejlesztésében. Az „esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség” kulcskompetencia fejlesztése a megismerés olyan területeit célozza meg, amely az érdeklődést, a nyitottságot, az élményszerű tudásszerzést eredményezi. Jelentős szerepe van a művészeti nevelésnek a tanulók motiváltságának, érzelmi gazdagságának kialakításában is. A művészetoktatásnak – jellegéből adódóan – közösségformáló ereje van, az iskolák, a települések életének meghatározó programjait, eseményeit színesítik a tanulók művészeti tevékenységükkel: előadásokkal, bemutatókkal, koncertekkel, kiállításokkal, stb. A korszerű tehetségfogalom értelmezése szerint a művészeti területeken tehetséges fiatalok alkotómunkája rendkívül értékes és összemérhető minden más területen tehetséges tanulók figyelemreméltó teljesítményével. A művészeti területeken szerzett tudás, a képességek fejlődése hatással van az értelmi fejlődés más területeire, a transzfer hatása fontos, pozitív fejlődést eredményez a tanulók munkájában az iskolai élet minden területén. A művészetoktatás hatása nyomán komoly fejlődés mutatkozik bizonyos pszichikus funkciók erősödésében, különösen a figyelem, a koncentráció, a memória, az önszabályozás területén. A művészetoktatás szervezeti keretei a megyében elsősorban az alapfokú művészetoktatási intézményekben jelennek meg, a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) által jegyzett adatok szerint

15

38 iskola biztosítja a művészetoktatást a zeneművészeti, a képző-iparművészeti, a táncművészeti és a szín- és bábművészeti ágak területén. Az iskolák jelentős része önkormányzati vagy önkormányzatok társulásai által fenntartott intézmény, ezek mellett alapítványi, egyházi és egyéb intézmények (pl. egyetem) által fenntartott iskolák is működnek a megyében. Mára már nem jellemző az intézmények számának növekedése. Az alapfokú művészetoktatás központi és helyi programjai az iskolákban részletesen kidolgozottak. Ezek a tényezők jelentik a garanciáját annak, hogy az intézmények az - először 2007-ben elvégzett országos minősítési eljárásban megszerezték a jogosultságot a működésre, „kiválóan minősített” vagy „minősített” intézmény cím elnyerésével. Míg a 2006-os adatok szerint a megyében 67 intézményben folyt művészetoktatás, a KIR legfrissebb adatai szerint jelenleg a számuk csak 38. Ez bizonyítja azt, hogy ma már csak olyan művészetoktatási intézmény működik, ahol a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak, a szakmai színvonal minősége is legalább jó minősítésű. Az alapfokú művészetoktatási intézmények alaptevékenységükkel bizonyos mértékben átvállalják az általános iskolákban kevés óraszámban oktatott művészeti tárgyak: ének-zene, rajz, tánc és dráma szerepét. Az ún. egységes iskolában az alapfokú művészetoktatási intézmények programját valósítják meg az általános iskola helyi tantervébe építve. Valamennyi iskolatípusban a művészetoktatás alaptevékenysége mellett jelentős szerepe van a színvonalas, művészeti jellegű szabadidős programoknak, amelyek a települések, az ott élő közösségek kulturális életét gazdagítják. A középfokú művészetoktatás, a művészeti szakképzés feladatát - térségi beiskolázás alapján – a megyeszékhelyen működő Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola látja el, az országban egyedülálló képzési struktúrával: négy művészeti terület találkozása nyomán biztosít professzionális képzést a művészeti szakképesítések megszerzésére: zeneművészeti, képző-iparművészeti, táncművészeti és drámatagozatos gimnáziumi tagozataival. A párhuzamos oktatás lehetősége ebben az iskolatípusban az általános műveltség, a személyiségfejlesztés, a tehetségfejlesztés feladatát is biztosítja. A középiskolákban (gimnáziumokban, szakközépiskolákban, szakképző intézményekben) – kevés óraszámban – jelen van a művészeti nevelés, amely biztosítja egyrészt az adott területen az érettségi vizsgákra való felkészülést, másrészt – nagyobb arányban – a szabadidős programok színvonalas, tartalmas megszervezését. A következő időszak fejlődési, fejlesztési lehetőségei a művészetoktatásban: Az esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetencia fejlesztése az iskolák helyi tantervének részeként. A művészetoktatás és az általános képzés pozitív kölcsönhatásának erősítése az iskolai munka minden területén. A tehetséggondozás, tehetségfejlesztés helyi és hálózatban szervezett programjának fejlesztése a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program alapján. A kreativitás és innováció európai éve (2009) fő célkitűzései között szerepel a művészetoktatás erősítése az alapfokú és középfokú oktatási intézményekben, ehhez kapcsolódó programok, fejlesztések megtervezése, megvalósítása hosszabb távon is pozitív szemléletet, hatást eredményezhet. Pályázati lehetőségek segítségével a művészetoktatás tartalmi és tárgyi feltételeinek javítása, fejlesztése fontos feladat. Szükséges a művészeti pályára készülő tehetséges fiatalok pályaorientációjának segítése, a középfokú művészeti szakképzésbe való bekapcsolódásuk segítése, támogatása. Az iskolák tartalmas, színvonalas művészeti programjaikkal továbbra is aktív részesei, meghatározó szereplői lehetnek a települések kulturális/művészeti életének. A művészetoktatást folytató intézményeket a 11. számú melléklet tartalmazza. 10.) Nemzetiségi oktatás Baranya megyére nem csak az aprófalvas településszerkezet, hanem a nemzetiségek magas száma és aránya is jellemző. A nevelés-oktatás szervezettsége eltérő szintű, befolyásolja a települések

16

hagyománya, a gazdaság színvonala. A nemzetiségi, kisebbségi lakosság települések szerinti megoszlásának jellegzetessége az, hogy túlnyomó többségük községekben lakik. A másik jellegzetesség a területi szétszórtság, ami jelenti egyrészt a megye egész területét, másrészt, hogy egy településen belül is gyakran megtalálható valamennyi kisebbség. A roma népesség szétszórtsága még nagyobb mértékű, bár vannak települések, ahol a lakosság 80100 %-a ehhez az etnikumhoz tartozik. Az egyes kisebbségek korösszetételére jellemző, hogy míg a német, a szerb és horvát kisebbségre az elöregedés jellemző, addig a roma lakosságnál fordított a helyzet. A magyarországi nemzetiségi nevelés-oktatás a közoktatási rendszer szerves részeként illeszkedik a nagy rendszerbe, specialitásai vannak, de általánosságban egyazon törvényi keretek vonatkoznak minden nemzeti kisebbségre. Ennek ellenére, vagy még inkább ezért, a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájának és az ezt szolgáló intézményi háttér kialakítása, illetve fejlesztése az egyik legfontosabb feladat. Az európai kulturális sokszínűség fogja meghatározni kontinensünk jövőjét, valamint ennek a célnak a megvalósulásában egyértelműen az oktatás és nevelés kapja a legnagyobb szerepet. Ez lehet formális, vagy informális, iskolarendszerű vagy azon kívüli, de mindenképpen a permanens, egész életen keresztül megvalósuló formája. Így valósulhat meg a fogékonyság az új közösség és megvalósuló értékei iránt. A multikulturális nevelés egyik legfontosabb területe a nemzetiségi nyeloktatás. A nemzetiségi oktatás korábbi megközelítésében a nyelvtanulás követelményéből következett a hagyományápolás, amelyben gyakorolható volt az anyanyelv. Most pedig, főleg a kisebb nyelvek esetében, a hagyomány továbbadása a cél, és ebből következik a nyelv tanulásának szükségessége is. Így a nemzetiségi kultúrára nevelés és oktatás, valamint a kisebbségi nyelv tanulása szorosan összefüggő rendszert képez. Baranyában a nemzetiségi nyelven történő nevelés és oktatás minden hazai változata megtalálható. Az óvodai nevelésen belül gyakorlat az adott kisebbségi nyelv mindennapos használata, mint a nemzetiségi nevelés alapja. Az óvodák pedagógiai munkája a Magyar Óvodai Nevelési Program szerint szerveződik. Az általános- és középiskolákban mindhárom oktatási forma létezik a megyében: nemzetiségi anyanyelvoktató, kétnyelvű, tannyelvű. A nemzetiségi oktatás színvonalának korszerűsítéséhez az intézmények elsősorban az újszerű taneszközök (tankönyvek, segédeszközök) beszerzését, a szakmai-módszertani tanácsadást, valamint az anyaországgal való kapcsolattartás kiépítését és működtetését igénylik. A közoktatás egyes feladatainak kistérségi szervezésekor és a közoktatási intézmények, átszervezésekor arra kell törekedni, hogy a nemzetiségi oktatás keretei és lehetőségei bővüljenek, a nemzetiségi oktatásban részvevők száma pedig növekedjen. A szakközépiskolai és a szakiskolai oktatásban kiemelt figyelmet kell fordítani a szakmai idegennyelv oktatására. Az oktatás területén is legnagyobb probléma, a roma származású gyerekek esetében tapasztalható. Helyzetükön való javítás leginkább lehetséges módja az oktatás területén található meg. Amennyiben a kisebbséghez tartozó megőrzi saját kultúráját, ugyanakkor elfogadja, megérti és tiszteli a többségi közösség kultúráját, akkor az egyén integrálódik. Az integráció mind az egyén, mind a társadalom számára a legkívánatosabb állapot. A többség az integráció alatt legtöbbször azt érti, hogy a kisebbségi társadalom szokásait, kultúráját tegye magáévá úgy, hogy a sajátját elveti. Ez valójában az asszimiláció, amit nemkívánatosnak tekintünk. A nemzetiség kultúráját megőrizni csak meghatározott stratégiával lehet. Fel kell mérni, hogy mi az a történeti, építészeti, képzőművészeti kincs, ami jelegzetesen az adott nemzetiség nyelvén európai. Mi az az élő (énekelt, táncolt, zenélt, festett, hímzett, faragott, szőtt stb.) népművészet amit alkotott, vagy dolgozott fel a kultúra az elmúlt évtizedekben. Melyek azok a tartalmak, amelyeken keresztül a gyermekek, a tanulók ezeket el tudják sajátítani. És végül felkutatni azt a rejtett potenciát, amely még képes részt vállalni ezekből az erőfeszítésekből. Az idegen nyelvet (nemzetiségi, kisebbségi) oktatásban résztvevő számát a 12. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési irányok, feladatok: -

A nemzetiségi oktatás és nevelés fejlesztésére szolgáló bázis intézményrendszer felállítása (többek között nemzetiségi szakkollégiumok felállításával, nemzetiségi könyvtárak további létrehozásával stb.), figyelembe véve a régióban már meglévő német és horvát intézményeket. A nemzetiségi oktatás céljaihoz rendelt pedagógiai szakmai szolgáltatás megszervezése, a feltételek megléte esetén önállóan, vagy az országos önkormányzatokkal kötött megállapodás alapján működő formában.

17

-

Indokolt támogatni a kétnyelvű nemzetiségi oktatás erősítését feladatellátási megállapodásokkal, elsősorban az általános iskolákra vonatkozóan és szükség esetén utazó pedagógusok alkalmazásával. A nemzetiségi oktatást folytató intézmények tankönyv és taneszköz szükségleteinek kiemelt támogatása – akár a hosszabb távon takarékosabb megoldásnak tűnő elektronikus tananyagok fejlesztésének és az ehhez szükséges eszközrendszer beszerzésének támogatásával. A feltételek megteremtése esetén indokolt az iskolák nyelvoktató programjainak bővítése vagy kétnyelvűvé fejlesztése - az ehhez szükséges segítség országos önkormányzatoktól való igénylésével -, valamint szakmai szolgáltatóktól módszertani segítség kérésével. A roma társadalom társadalmi mobilizációjának, valamint integrációjának segítése az oktatásnevelés eszközeivel, a Gandhi Közalapítványi Gimnázium tapasztalatainak felhasználásával.

11.) A sajátos nevelési igényű gyermekek/ tanulók ellátása A sajátos nevelési igény megállapítása szabályozott eljárási rendben és szakmai követelmények mentén történik, csak és kizárólag a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság kompetenciájába tartozó kötelezettség és jogosítvány. „Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. b.) A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivítászavar).” /A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban :Kt) 121.§. (29)./ A szakértői bizottság kompetenciája azt is megállapítani, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló a többi tanulóval együtt nevelhető-oktatható vagy sem. A többi tanulóval együtt nevelhető – oktatható tanuló a jogszabályi feltételek folyamatos biztosítása esetén integráltan nevelhető-oktatható. Az integrált nevelés és nevelés-oktatás feltételeiről a többségi /általános nevelési terv, pedagógiai program alapján működő intézmények fenntartói gondoskodnak. A többi tanulóval együtt nem nevelhetőoktatható tanuló szegregált ellátásban vesz részt, ezt az ellátási formát a megyei önkormányzatok kötelező feladataik körében látják el. Csak szegregáltan nevelhető-oktatható gyermek/tanuló valószínű mindig lesz, ezért ezeknek az intézményeknek a fenntartása továbbra is fontos feladat marad. Egyes települési önkormányzatok általános iskolájuk mellett, tagozatként működtetnek szegregált formát, biztosítva ezzel a kistérségi ellátást. A mikrotérségekben a szegregált tagozatok száma, illetve a tanulólétszám az integrációs késztetés hatására csökkent. A kistérségi központok közül nincs szegregált intézménye/tagozata: Siklósnak és Szigetvárnak. A gyermek/tanulólétszám csökkenésével a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók száma nem csökkent. A várható létszám pedig lehetséges, hogy növekedni fog (egészségügyi adat: a Down-kóros csecsemők száma növekedett az utóbbi években). Baranya megyében a szegregáltan nevelhető-oktatható gyermekek/tanulók számára ellátást nyújtó intézmények száma és befogadóképessége a megyei önkormányzat által fenntartott intézményekben nem változott. A megelőző közoktatás fejlesztési tervekben megjelölt feladatok közül teljesült: valamennyi intézmény koedukáltként működik. A térségi ellátás a négy iskola esetében megvalósult, ami az érintettek helyzetét pozitívan befolyásolta. Két intézményben óvoda is tudja fogadni a gyermekeket, s ez lehetővé teszi a hozzátartozók munkavállalását. Megvalósult, hogy mind a négy iskola ellátja a speciális szakiskola feladatát is. A képzés eredményesnek mindható, a Pécsváradon végzett tanulók közel 80-a munkába is tud állni. Ez jobb eredmény, mint a többségi iskolában végzett szakmunkásoké. A speciális szakiskolákra a tartósan szükség lesz, mert az integrált nevelésben-oktatásban részt vevő tanulók számára is ez jelenti a biztos lehetőséget a tankötelezettség teljesítéséhez és a szakma tanulásához. Számukra az ellátás biztosítása kötelező megyei feladat. Megvalósult a pécsváradi intézmény rekonstrukciója, bővítése. Szükségességét igazolja, hogy teljes kapacitás-kihasználtsággal működik. Megvalósult az intézményközeli szakmai, módszertani segítségnyújtás lehetősége az integráló iskolák számára azzal, hogy a megyei fenntartású (szegregált) gyógypedagógiai intézmények vállalták és a megyei önkormányzat, mint intézményfenntartó, feladatként jelölte az

18

egységes gyógypedagógiai, módszertani központként történő működést. A rendszer kialakulása folyamatban van, a többcélú kistérségi társulások munkaszervezetének szakmai megerősödése lehet a megvalósítás kulcsa. A megelőző közoktatás-fejlesztési tervekben megjelölt feladatok közül nem teljesült: a Pécstől nyugatra elhelyezkedő településeken élő ellátásra jogosultak számára biztosítani a szegregált nevelést-oktatást. Ők lakóhelyüktől távol, illetve Somogy megyében vehetik igénybe az ellátást. A Siklós-Sellye térségben csak részben - a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára van ellátási lehetőség. A sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez és oktatásához szükséges feltételek jogszabályban rögzített, világos követelményrendszert fogalmaznak meg. A teljesülés ellenőrzése azonban hatékonyan, intézkedési joggal felruházott szerv által nem történik meg csakúgy, mint az oktatás más területén. Ezért az eredményesség, a hatékonyság esetleges, sokszor személyfüggő. A jegyzők a legtöbb esetben nyilatkoznak arról, hogy az illetékességi területükön mely intézmény milyen fogyatékkal élő gyermek/tanuló befogadásához rendelkezik a szükséges feltételekkel, a gyakorlatban azonban csak ritkán találunk meg minden feltételt. A gyógypedagógiai nevelés-oktatás elengedhetetlen része a habilitáció és a rehabilitáció. Ehhez speciális tudású szakemberek és eszközök szükségesek. Megvonása, részleges teljesítése az összes többi foglalkozás, tanítás, nevelés eredményességét veszélyezteti. A sajátos nevelési igény legfőképpen a habilitációra, rehabilitációra való jogosultságot jelenti. A többcélú kistérségek képesek lennének megoldani a feladatot az integráló intézményekben. Az oktatáspolitikai törekvések a minél nagyobb mértékben történő integrálásra –a kialakulatlan, bizonytalan, teljeskörű kontroll nélküli helyzetben - kevés eredményt hoztak eddig. Több település iskoláját érintően azonban elindult a spontán szegregáció, ami tovább nehezíti a feladat érdemi megoldását, ellentétes irányba hat. Fejlesztési irányok, feladatok: A gyógypedagógiai nevelés- oktatás helyzetének, feltételeinek stabilizálása. Ennek érdekében: olyan intézmény/intézményegység hálózat kialakítása, amely lehetőséget ad a szegregált nevelésre és oktatásra bejárással vagy kollégiumi elhelyezéssel ( sok olyan érintett család van, amely a gyermek/tanuló fejlődéséhez a szükséges feltételeket szociális és/vagy életvezetési okok miatt nem tudja biztosítani). A szegregált ellátást nyújtó általános iskolák és speciális szakiskolák egységes gyógypedagógiai módszertani központként való működésének elősegítése (pl.: megyei közoktatás-fejlesztési közalapítvány támogatásával, kistérségi támogatás révén). Az integrált nevelés-oktatás erősítése, a feltételek teljeskörű ellenőrzésének biztosításával is, minden olyan esetben, amikor a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ezt a formát javasolja. A habilitációs és rehabilitációs ellátás szakmai- és eszközfejlesztésének biztosítása. A pedagógiai és a gyógypedagógiai tudások beépítése, erősítése az integráló általános iskolák és szakiskolák nevelési-oktatási folyamatába. Ennek érdekében a szaktanácsadáson kívül, képzés, továbbképzés, szakmai tapasztalatcserék rendszerelvű szervezése. 12.) Felnőttoktatás Azok, akik nem tankötelesek, és nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni, felnőttoktatásban kezdhetik meg, illetve folytathatják tanulmányaikat A 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről jelentősen befolyásolja az e tevékenységet folytató intézmények működését. A felnőttek foglalkoztatását elősegítő – munkaerőpiaci – képzés a fenti időponttól kizárólag akkreditált felnőttképzési intézményben támogatható. Az oktatásszervezés feltételei, a szakmai és vizsgakövetelmények teljesítése érdekében szigorodtak. Összességében hiányzik az oktatási piac minőségi szelekciója. A regisztráció formális feltételrendszere ehhez kevés. A minőséggel (az intézményi és program akkreditáció) jelenleg a Felnőttképzési Akkreditációs Testület foglalkozik, de felvetődik a kamarai szerepvállalás lehetősége is a képzést finanszírozók piacot befolyásoló szerepének erősítése érdekében. A másik feszültséggóc abban nyilvánul meg, hogy a munkaerőpiacon azonos értékű szakképesítést nagyon eltérő feltételrendszerű képzőhelyeken lehet megszerezni. Valójában más minőség, tartalom áll a megszerzett bizonyítvány mögött. A 2+(1-2-3) éves szakképző iskolai és 4-12 hónapos munkaerőpiaci képzés különbsége elvileg indokolt lehet. Ennek szakértői magyarázata az, hogy az iskolai képzés időalapú, meghatározott arányokkal, időben mért előmenetellel, „érési folyamattal”. Az

19

iskolarendszeren kívüli képzés viszont – elvileg – kompetencia-alapú. Arra épít, hogy a képzésbe belépő már rendelkezik élettapasztalattal, szakmai tapasztalattal, ismeri a munka világát. Már több mindenre lehet építeni, illetve mást/másként lehet és kell tanítani számukra. A szakképzési piac intézményeit ellenőrző és minősítő-értékelő rendszer intézményi és jogi kereteit az 1/2005. I. 19. FMM rendelet biztosítja. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés intézményrendszerébe az e feladatot is felvállaló szakképző iskolákon kívül a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ és a Pécsi Regionális Képző Központ, valamint a képzéssel, tovább- és átképzéssel foglalkozó gazdasági szervezetek is fontos szerepet töltenek be. A jogszabályi hátér megerősödése - amely egyben a felnőttképzést folytató intézményekkel szemben támasztott követelményeket is növelte - a felnőttképzést folytató intézmények differenciálódásához vezetett, illetve vezet. Egyes intézmények oktatói létszámban, technikai eszközökben illetve infrastruktúrában jelentős fejlődést mutatnak, míg mások kiszorultak a piacról és felszámolódtak. A megyében több mint húsz stabil működést mutató, évente több munkaerő-piaci képzést is bonyolító felnőttképzést folytató intézmény van. Ezek közül öt vállalkozásként, illetve civil szervezetként nőtte ki magát – az oktatottak létszámát tekintve - iskola méretűvé. Évente öt-hat középfokú szakképző iskola bonyolít a munkaügyi központ támogatásával foglalkoztatást elősegítő képzéseket, kettő képző intézmény működésében van igen jelentős szerepe az önköltséges-költségtérítéses képzési kínálatnak, és négy-öt azoknak a száma, amelyek alvállalkozóként vesznek részt más felnőttképzést folytató intézmény szervezésével bonyolított munkaerő-piaci képzésben. A munkaerő-piaci képzés továbbra is a leggyorsabban képes reagálni a gazdaság igényeire, legérzékenyebb az igények kielégítésére. A szakképzési struktúrában bekövetkezett változásoknak a motorja, így az egyes szakirányok iskolarendszerű képzésbe történő bevezetésnek a kísérleti terepeként, az oktatóknak pedig gyakorló helyszínként is jelentős szerepet tölt be a munkaerő-piaci képzés. Az iskolai felnőttoktatásban tanulókra vonatkozó megyei adatokat a 13. számú melléklet tartalmazza. 13.) Pedagógiai szakmai szolgáltatás A pedagógiai szakmai szolgáltatások alapvető feladata, hogy segítse a közoktatási intézmények fenntartóit, az intézményeket, valamint a pedagógusok és tanulók munkáját a jogszabályoknak megfelelő, eredményes nevelési/nevelési-oktatási tevékenységében, biztosítsa az intézményi munka pedagógiai segítését, szakmai hátterét. Baranya megyében hozzávetőleg 300 közoktatási intézmény jogosult a szolgáltatások igénybevételére, több mint 6000 pedagógus szakmai, fejlesztési, információs, továbbképzési igényeit kell kielégíteni. A tanuló-tájékoztató, tanácsadó szolgálat több mint 65.000 tanulót érint. A megye meghatározó szolgáltatója a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja. Tevékenységét - a régió megyéinek szolgáltatási központjaival és szolgáltató szervezeteivel versenyhelyzetben - korszerű, jól felszerelt, kulturált és esztétikus körülmények között végzi. A Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok teljes körű szakmai szolgáltatást biztosít a megyében, a régióban, újabb szakmai szolgáltató létrehozása nem indokolt. A pedagógiai szakmai szolgáltatás intézményegység alkalmazza az elektronikus tájékoztatást, melynek elérhetősége: (www.baranya-ped.sulinet.hu). A közoktatási törvény 36. §-ban foglalt alaptevékenységek alapján Baranya megye közoktatási intézményeiben nevelő-oktató munkát végzőknek, a közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatoknak nyújt igényekre, elvárásokra alapozott minőségi pedagógiai szakmai szolgáltatást. Tevékenysége kiterjed: -

pedagógiai mérés-értékelés szaktanácsadás szakértői feladatok ellátása pedagógiai tájékoztatás igazgatási, pedagógiai szolgáltatás pedagógusok képzésének segítése tanulmányi- és tehetséggondozó versenyek szervezése tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat

20

Fejlesztési irányok, feladatok: -

kistérségi ellátási rendszer kialakítása régiós feladatellátás kialakítása minden állampolgár számára elérhető minőségi szolgáltatás nyújtása az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek mérséklésének elősegítése társadalmi erőforrások fejlesztésének segítése élethosszig tartó tanulás előkészítése, a tanulást biztosító kompetenciákkal: intelligens tanulás, digitális írástudás, problémamegoldó képesség, kommunikációs készség, szociáliséletviteli készség nemzetiségi és etnikai kisebbségi nevelés, oktatás segítése európai uniós pályázatok, források fogadása információs és kommunikációs rendszer fejlesztése A pedagógiai szakmai szolgáltatások teljes körű ellátása megyénkben Pécs Megyei Jogú Város szolgáltató intézményeinek feladatellátásával együtt biztosít teljes körű lefedettséget. 14.) Pedagógiai szakszolgálatok A szülő és pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segítő szakszolgálatokat a közoktatási törvény nevesíti: tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, fejlesztő iskolai oktatás a konduktív pedagógiai ellátás, a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás. A fentiek a kötelező megyei feladatellátás körébe tartoznak. 2004. decemberében jelent meg a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló CVII. törvény, majd 2005. elején a hozzátartozó kormányrendelet. A nevezett törvény arról rendelkezett, hogy az átvállalt feladatokat a többcélú kistérségi társulások kötelesek ellátni, jelezve – pedagógiai szakszolgálatok vonatkozásában – a megyei önkormányzatnak, hogy a feladatot átveszik. A feladatot elláthatják önállóan alapított intézménnyel, társulással alapított és fenntartott intézménnyel, illetve a szolgáltatás ellátására megállapodást köthetnek más fenntartóval. A kivett feladatokat (amelyeket a többcélú kistérségi társulás a megyei intézmény közreműködése nélkül teljesít) a megyei önkormányzat a következőkben kötelező feladatként nem láthatja el. A 2005. április 4-én módosított kormányrendelet lehetőséget adott azonban ahhoz, hogy a vállalt szakszolgálati feladat-ellátást a társulás az általa fenntartott szakszolgálati intézményben, vagy – megállapodás alapján – helyi önkormányzat vagy intézményi társulás fenntartásában működő intézmény által, vagy szakember közös foglalkoztatásával is elláthatja. A pedagógiai szakszolgálatot érintő fenti jogszabályi háttér változása indokolttá tette a megyei önkormányzat számára az eddigi feladat-ellátás felülvizsgálatát. A jogszabályok a feladat-ellátásra vonatkozó minden döntés kezdeményezési jogát a többcélú kistérségi társulásokra ruházták át, tehát – kevés megkötéssel – a társulási megállapodásokban vállalt feladatokat akkor, olyan mértékben és módon kérik ki, a megyei önkormányzat kötelező feladatai közül, ahogyan a társulás dönt. A 2005. év elején a többcélú kistérségi társulások nyilatkoztak, a vállalt feladatokról. A feladat-ellátás rendszerbe foglalt szervezésére adott lehetőséget a megyei önkormányzat többcélú kistérségi társulásokkal kezdeményezett együttműködési megállapodása, keretet adva ahhoz, hogy megyei közoktatási intézmény is szerződhessen társulással, konkrét feladatok ellátásában. Így a megyei önkormányzat a továbbiakban is biztosítani tudja a megállapodás időtartamára a közös foglalkoztatással megoldott feladatok zökkenőmentes ellátást. A többcélú kistérségi társulások többsége a közös foglalkoztatás módját igényelte a vállalt feladatainak ellátásához. Ezen esetekben a megyei önkormányzat kötelező feladat-ellátása érintetlen marad.

21

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 147/2005. (XI.17.) Kgy. határozatában a többcélú kistérségi társulásoknak a pedagógiai szakszolgálati feladatok közül átadta Komló és kistérségében a nevelési tanácsadás, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Komlói Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulásnak, Mohács és kistérségében a továbbtanulás, pályaválasztási tanácsadás, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulásnak, Pécs és kistérségében a nevelési tanácsadás, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulásnak, Pécsvárad és kistérségében a nevelési tanácsadás, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulásnak, Sásd és kistérségében a gyógytestnevelés, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Sásdi Többcélú Kistérségi Társulásnak, Sellye és kistérségében a nevelési tanácsadás, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulásnak, Siklós és kistérségében a nevelési tanácsadás, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulásnak, Szentlőrinc és kistérségében a nevelési tanácsadás, gyógytestnevelés és logopédiai szolgáltatás feladatát a Szentlőrinc Többcélú Önkormányzati Társulásnak, Szigetvár és kistérségében a gyógytestnevelés, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Szigetvár-Dél-Zselic Kistérségi Többcélú Társulásnak. A közgyűlés felhatalmazta a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központját és a szakfeladat-ellátásra jogosult, fenntartásában lévő gyógypedagógiai intézmények vezetőit a pedagógiai szakszolgálati tevékenységre vonatkozó feladat-ellátási szerződések megkötésére. A Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja az alábbi többcélú kistérségi társulásokkal állapodott meg közös szakszolgálati feladatellátásra: Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulással nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógy testnevelés, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás ellátására. Siklós Többcélú Kistérségi Társulással nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás elvégzésére. A Sellyei Többcélú Kistérségi Társulással nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási pályaválasztási tanácsadás ellátására. A Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulással továbbtanulási pályaválasztási tanácsadás ellátására. A Pécsi Többcélú Kistérségi társulás területén a továbbtanulási pályaválasztási tanácsadást ellátásra. A Szentlőrinci Többcélú Kistérségi Társulás területén nevelési tanácsadás, továbbtanulási pályaválasztási tanácsadás, logopédiai ellátás és gyógy testnevelés ellátására. Komló Többcélú Kistérségi Társulás pályaválasztási tanácsadás ellátására. A Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona (Pécsvárad) a Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulással kötött feladat-ellátási szerződést a nevelési tanácsadás, gyógypedagógiai tanácsadás és –gondozás, gyógytestnevelés, illetve logopédiai ellátására vonatkozóan. Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló 2061/2008. (V.16.) korm. határozat 3. pontja értelmében iskolapszichológusi hálózat működését biztosítja a megyei önkormányzat, a kistérségek sikeres pályázata esetén, nevelési tanácsadás keretében. Azokról a pedagógiai szakszolgálati feladatokról, melyeket a többcélú kistérségi társulás nem lát el (sem önállóan, sem közös szakember foglalkoztatásával) a megyei önkormányzatnak továbbra is kötelessége gondoskodnia: a fejlesztő felkészítés teljesítéshez szükséges feltételekről, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezéséről, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységről, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésről,

22

-

továbbá a többi tanulóval együttnevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók habilitációját, rehabilitációját biztosító utazótanári hálózatról. A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása az évenként kötött megállapodásoknak és feladatellátási szerződéseknek megfelelően módosul. A pedagógiai szakszolgálatok teljes körű biztosítása megyénkben Pécs Megyei Jogú Város szolgáltató intézményeinek feladatellátásával együtt biztosít teljes körű lefedettséget. Pedagógiai szakszolgálatok feladatai Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás: Korai fejlesztés és gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás a fogyatékosság típusának megfelelő szakértői bizottság szakvéleménye alapján, illetve gyógytestnevelés egyéni és kiscsoportos foglalkozás keretében a szülőkkel együttműködve, egyéni fejlesztési tervre alapozva: 0-5 éves korú, eltérő fejlődésmenetet mutató óvodába nem járó gyermekek számára, 3 évtől tanköteles korig az integráltan nevelt gyermekek számára, utazó tanári hálózat keretében (ha az intézmény nem biztosítja a speciális fejlesztés feltételeit). Konduktív pedagógiai szolgálat: A központi idegrendszeri sérült és mozgássérült gyermekek fejlesztése az Országos Mozgásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére alapozott egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztő foglalkozásokon, melyek 0-tól a tanköteles kor végéig tartanak. Logopédiai ellátás: A beszédhibás és beszédfogyatékos tanulók ellátása 3 évtől tanköteles kor végéig beszédindítás, megkésett és/vagy akadályozott beszéd-nyelvi fejlődés, beszédhibák vizsgálata és terápiája, részképesség-zavarok vizsgálata és terápiája Gyógytestnevelés: A gyógytestnevelés feladata a gyermekek, tanulók speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi, vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy, vagy könnyített testnevelésre utalja. Fejlesztő felkészítés: Súlyos, halmozottan sérült gyermekek számára, akik a tankötelezettségnek nem tudnak eleget tenni, fejlesztő felkészítés átlag heti 5 órában, a szakértői bizottság szakvéleményére alapozott egyéni fejlesztési terv alapján. Az ellátottak köréhez igazodva megbízás alapján szervezés, szakmai ellenőrzés. Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény elláthatja: a gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést, a logopédiai ellátást, a konduktív pedagógiai feladatokat, a gyógytestnevelést, a pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatai közül a szaktanácsadást, a pedagógiai tájékoztatást, igazgatási pedagógiai szolgáltatást, pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítését, tanuló tájékoztatást, tanácsadó szolgálat biztosítását, az utazó szakember hálózat működtetését. Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív módszertani intézmény a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjában, Komlón a BMÖ Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthonában, Mohácson a BMÖ Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthonában.

23

A kistérségi fejlesztési tervek a sajátos nevelési igényű tanulók óvodai és iskolai együttnevelésének széleskörű vállalását tükrözik, ugyanakkor az integrációhoz szükséges szakemberek hiányát is megfogalmazzák a Közoktatási Törvény szerint az utazó tanári hálózat biztosítása a megyei önkormányzat feladata. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság tevékenysége: Komplex pedagógiai – pszichológiai – orvosi vizsgálatok végzése, diagnosztizálás (értelmi akadályozottság, tanulási akadályozottság, halmozott fogyatékosság, autizmus és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság esetén). A sajátos nevelési igény megállapítását követően javaslattétel az intézményes elhelyezésre (pl. bölcsőde, óvoda, iskolatípus megválasztása), különleges gondozás keretében történő ellátására, a speciális ellátás módjára, formájára, helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, kötelező kontrollvizsgálatok végzése a törvényi szabályozásnak megfelelően, magasabb összegű családi pótlékra, valamint meghosszabbított gyesre való igényjogosultság megállapítása, igazolások kiadása. Nevelési Tanácsadó: Magatartási, beilleszkedési probléma, tanulási nehézség esetén a többségi általános iskolák, óvodák tanulóinak vizsgálata, terápiája, szakvéleményezése, valamint rehabilitációs célú foglalkozások előírása, végzése Továbbtanulás, pályaválasztás: Információs pedagógiai tanácsadás, pályaválasztási tanácsadás, tájékoztató osztályfőnöki órákon Pályaorientáció, pályaválasztási tanácsadás 7-8. osztályosok, középiskolások részére Komplex pályaválasztási tanácsadás (pedagógiai - pszichológiai – orvosi) Pályaválasztási tanácsadás elutasított tanulók számára A jelenlegi minimum szintű feladatellátás nem kevés bizonytalanságot hordoz, részben a szakmai és egyéb törvényi feltételek hiánya miatt, másrészt az időtávlat bizonytalanságai miatt. Mindez azt eredményezheti, hogy a Megyei Önkormányzatnak, mint szubszidiárius feladatellátónak számolni kell azzal, amennyiben a kistérség nem tudja ellátni a feladatot, ismét feléled a megyei feladatellátási kötelezettség. Fejlesztési irányok, feladatok: -

-

fő feladat az ellátási kötelezettség folyamatos figyelemmel kísérése, az ellátási igényekhez való folyamatos igazodás, ami egy sajátos készenléti állapot fenntartását jelenti, törekedni kell a szolgáltatások kiterjesztésére, a teljes megyei ellátás megszervezésére, a szakszolgálati feladatellátás vonatkozásában kistérségekkel történő folyamatos együttműködésre, törekedni kell az integrációt segítő utazó gyógypedagógusi hálózat kiépítésére, az utazó tanári hálózat egész megyére kitejedő megszervezésére, a sajátos nevelési igény jellegének megfelelő gyógypedagógiai tanárok, terapeuták számának növelésére és a fogadó intézményeknél a megfelelő feltételek kialakítására, törekedni kell a jelenlegi ellátás színvonalának megőrzésére, javítására.

15.) Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány A megye és a megyeszékhely önkormányzata által - a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján - létrehozott Közalapítvány jelentősen hozzájárult a fejlesztési tervben megfogalmazott térségi és körzeti feladatok teljesítéséhez. Kiemelten kezelte a megye közoktatásának tartalmi és szervezeti modernizációját elősegítő törekvéseket, az intézmények működési feltételeinek javítását, támogatta a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátását, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat és hozzájárult a nemzeti és etnikai kisebbség nevelését, oktatását szolgáló feltételek javításához. A Közalapítvány tevékenységének összefoglalását és a támogatási összegeket a 16. sz. melléklet tartalmazza.

24

Fejlesztési irányok, feladatok: -

A fejlesztési tervben jóváhagyott körzeti, térségi feladatok támogatásával járul hozzá a megye közoktatásának tartalmi korszerűsítéséhez, a közoktatási intézmények működési feltételeinek javításához, a minőségfejlesztést szolgáló intézményi törekvések megvalósításához. A pályázatokra és a Közalapítvány működésére fordítható (csökkenő) központi támogatást egyéb forrásokból törekszik biztosítani.

16.) Az intézményfenntartó önkormányzatok együttműködésének alapelvei A közoktatási feladatok teljesítése, ellátása helyi önkormányzati feladat. A megyei önkormányzat közoktatási intézkedésekről kiadott szakvéleményei, a tárgyban hozott döntései, valamint az önkormányzatok és a kistérségek közoktatási intézkedési tervei mutatják meg azt, hogy az önkormányzatok miként teszek eleget feladatellátási kötelezettségüknek. Azaz nyomon követhető az együttműködési szándék, a kötelező feladatok ellátásának módja. Természetesen az is nyomon követhető, hogy az önkormányzatok voltaképpen önállóan döntenek. A megyei fejlesztési terv nem kötelező az intézményfenntartókra. A fejlesztési tervben a megyei kötelező feladatellátás összesítése, valamint a helyi akarat regisztrálása történik meg. A változtatásra törekvést a közoktatási feladatok racionális ellátásának követelménye tükrözi, mely a célok és feladatok eredményeként realizálódik a mindennapok gyakorlatában. Az önkormányzatoktól a közoktatás intézményeinek működtetése, a kötelező feladatok ellátása szoros együttműködést feltételez. Ez önkéntességet feltételez, melyet az állam oktatáspolitikai eszközökkel, valamint a finanszírozási és támogatási rendszeren keresztül ösztönöz. A közoktatási feladatok ellátásának finanszírozása a helyi önkormányzatok és a kistérségi társulások támogatása nélkül nem megoldható. Ezért bátran állítható, hogy az önkormányzatok jelentős része erőn felül is vállalja a kiegészítő támogatás biztosítását, még akkor is, ha pontosan tudják, hogy alapszintű üzemelést biztosítanak és a feladatellátáshoz csak a minimális feltételeket garantálja az intézményi költségvetés. A közoktatási közalapítvány pályázati támogatása az iskolabuszok beszerzését preferálja, mely segít a gyerekek bejárásának könnyítésében, de teljes körűen megoldani és teljes megyei lefedettséget a szükségleteknek megfelelően biztosítani még nem képes. Az önkormányzatok önállóságát tiszteletben tartva, érdekeik csorbítása nélkül szükség van a megye települési önkormányzatai közötti együttműködésre az ésszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság, az értékek megtartása és megőrzése mellett alapvetően a gyerekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében. Az együttműködés alapelve kell legyen: az önkéntesség, a kölcsönösség, az egyenjogúság, a közös érdek, és az önkormányzati jogok tiszteletben tartása. Fejlesztési irányok, feladatok: -

17.)

Valósuljon meg a kistérségeken belül- és között a szervezett közoktatási együttműködés, a feladatellátás, a kölcsönös tájékoztatás, és az információáramlás. Valósuljon meg a megyei önkormányzat, a települési önkormányzatok és kistérségi társulások között a szervezett közoktatási együttműködés, a kölcsönös tájékoztatás. Valósuljon meg a pedagógiai szakmai szolgáltatások és a szakszolgálati feladatok ellátása az együttműködő felek közötti feladatellátási megállapodásokban rögzített módon, és a szülők jogának valamint a gyermekek mindenekfeletti érdekének figyelembe vételével teljesüljön. A fejlesztési terv megvalósítása során érvényesüljön az intézményfenntartó önkormányzatok között a szakmai együttműködés, és az optimális megoldások alkalmazása az azonos érdekeltség alapján. Koordinációs, szervezési feladatok

A Kt. 88.§.(1) bekezdése szerint a megyei közoktatás-fejlesztési tervet a megyei közgyűlés ajánlás formájában határozattal adja ki. A teljes szöveg a mellékletekkel együtt a Baranya Megyei Önkormányzat honlapján elérhető. Akik számára az ajánlás interneten nem elérhető és kérik, azoknak írásos formában eljuttatjuk. Javasoljuk, hogy az 1997-ben elfogadott és 2003-ban és 2009-benmódosított megyei közoktatásfejlesztési terv a jelen kiegészítéssel együtt 2015. szeptember 1-ig legyen hatályos. Mivel ajánlás formájában jelenik meg, mégis remélhető, hogy a szakmailag megalapozott célokat és feladatokat a települési önkormányzatok többsége önmagára nézve kötelezőnek minősíti.

25

A fejlesztési tervben és kiegészítésében megfogalmazottak alapján a megyei közgyűlés elnöke: a közoktatási intézmények átszervezésével kapcsolatos fenntartói döntések előtt, a Kt. előírásának és az önkormányzat SZMSZ-ének megfelelően gondoskodik a szakvélemény kiadásáról, akár a Kt. módosulása rendelkezik a fejlesztési terv karbantartásáról, akár helyi kezdeményezés a kiváltó ok, kezdeményezi az Egyeztető Bizottság összehívását, a megyei közgyűlés által elfogadott kiegészítést, a módosításokat az Egyeztető Bizottság elé terjeszti, a szakképzés modernizációjának folytatása melletti elkötelezettséget megerősítve támogatja a szakképzés szervezési társulások fejlesztését, újabbak létesítését, a szakképzési rendszer átalakítását, támogatja a megye középfokú szakképzés-fejlesztési programjának megvalósítását A megyei közgyűlés elnöke számára a fejlesztési terv végrehajtásával, illetve a módosítására irányuló kezdeményezéssel kapcsolatos döntéseket, javaslatokat - a szükséges egyeztetések után - Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Humánszolgáltatási Irodája készíti elő. Záradék: Elfogadta a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 74/2009. (VI.18.) Kgy. számú határozatával. A Baranya Megyei Önkormányzat nevében: Dr. Hargitai János a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke

26

1.számú melléklet Baranya megye lakosságának várható alakulása Baranya 418 642 412 005 400 806 400 313 383 105 371 911 359 766

1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020

Pécs 170 039 163 367 157 332 156 567 146 243 141 492 137 175

Baranya Pécs nélkül 248 603 248 638 243 474 243 476 236 862 230 419 222 591

Az iskoláskorúak létszámának várható alakulása – Baranya megye 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020

0-4 24 653 23 861 19 529 18 373 20 548 19 504 18 118

5-9 26 056 24 588 23 584 19 178 20 913 20 533 19 476

10-14 33 476 26 059 24 939 23 403 21 601 20 930 20 548

15-19 31 519 34 344 26 225 25 256 23 996 21 738 21 028

20-24 28 781 30 748 33 769 27 849 24 481 23 673 21 502

Az iskoláskorúak létszámának várható alakulása – Baranya megye Pécs nélkül 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020

0-4 15 330 14 423 12 303 11 364 13 431 12 937 12 010

5-9 16 365 15 414 14 584 12 518 13 314 13 360 12 863

10-14 20 215 16 292 15 439 15 055 13 483 13 226 13 259

15-19 16 698 19 901 15 748 15 252 14 295 13 402 13 116

20-24 15 329 18 063 19 954 16 232 15 622 14 554 13 530

Forrás: 2005. évig bezárólag a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága.

27

2. számú melléklet A településcsoportok fontosabb mutatói, 2004 Sorszám

Lakónépesség az év végén Megnevezés

Település

Terület, km2 fő

1.

Pécs megyei jogú város

2.

Bóly

3.

Harkány

4.

Komló

5.

Mohács

6.

Pécsvárad

7.

Sásd

8.

Sellye

9.

Siklós

10.

Szentlőrinc

11.

Szigetvár

12.

Villány

13.

Városok összesen

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 12

163 25 26 47 112 36 15 25 51 28 40 22 589

156 567 3 851 3 678 26 907 19 033 4 071 3 454 3 067 10 146 7 094 11 240 2 648 251 756

a megyei %ában

39,1 1,0 0,9 6,7 4,8 1,0 0,9 0,8 2,5 1,8 2,8 0,7 62,9

a 2001. év végi %-ában

Élve-születés 1000 lakosra

98,0 103,7 104,5 98,0 99,7 99,2 96,8 94,4 97,7 97,6 97,8 94,8 98,2

8,6 10,7 10,4 7,7 9,6 6,4 4,0 7,1 8,6 10,1 8,1 6,7 8,5

Községek népessége fő 14.

–

199

15.

200 –

499

16.

500 –

999

17.

1000 – 1999

18.

2000 – 2999

19.

3000 – 4999

20.

Községek összesen

21.

BARANYA ÖSSZESEN

69

9 472

2,4

94,2

8,8

135 48 28 7 2

493 1 640 845 589 214 60

42 974 34 593 36 129 17 109 8 280

10,7 8,6 9,0 4,3 2,1

97,4 99,7 100,4 98,0 109,8

11,1 9,4 9,2 7,5 10,3

289

3 841

148 557

37,1

99,1

9,6

301

4 429

400 313

100,0

98,5

8,9

MEGYE

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága 2005.

28

3. számú melléklet Az alkalmazásban állók száma gazdasági áganként Ágazati kód A, B C D E C, D, E F G H I J K L M N O

Gazdasági ág Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, hőés vízellátás Ipar Építőipar Kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartása Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás Összesen

2000.

2001.

2005.

6 682

6 531

5 582

124 21 221

505 21 163

197 18 529

4 158

3 213

3 481

25 503 2 681

24 881 2 750

22 208 3 912

5 069

5 473

8 802

2 159

2 132

2 352

7 452

7 232

2 580

1 661

1 504

542

2 480

3 038

3 656

7 078

7 399

8 578

12 584

13 115

13 266

7 046

6 678

6 990

2 081

2 060

2 182

82 476

82 793

80 648

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága 2005

Regisztrált munkanélküliek száma Baranya megyében iskolai végzettség szerint 2005. december Munkanélküliek száma 8 általánosnál kevesebb Általános iskola Szakmunkásképző Szakiskola Szakközépiskola Technikum

Fő 1 734 8 827 6 607 445 1 721 581

Az összes százalékában 7,8 39,9 29,9 2,0 7,8 2,6 29

Gimnázium Főiskola Egyetem Összes

121 492 232 22 055

6,6 2,2 1,0 100

30

4. számú melléklet A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága, és az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottsága 2003. január 1 - 2005. december 31. között kiadott szakvéleményei a közoktatási intézmények átszervezésére, feladatának bővítésére és a települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseire vonatkozóan 2003. Az OISB 13/2003. (II.12.) sz. határozatában megállapította, hogy a hetvehelyi általános iskola enyhe értelmi fogyatékosokat nevelő-oktató tagozatán a középsúlyos értelmi fogyatos tanulók integrált nevelése-oktatása a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban van. Az OISB 30/2003. (III.12.) sz. határozatában egyet értett azzal, hogy a Lánycsók Község Önkormányzata által fenntartott Általános Művelődési Központ feladatkörét az alapfokú művészeti oktató intézményegység feladatával bővítse a 2003/2004. tanévtől. Az OISB 49/2003. (IV.9.) sz. határozatában megállapította, hogy a Babarc és Liptód községek önkormányzatainak fenntartásában működő általános iskola 5-8. évfolyamának más településen történő iskoláztatása a megye közoktatás fejlesztési tervével akkor megegyező, ha a kötelező felvételt biztosító általános iskola kijelölése oly módon történik, hogy az nem jelent aránytalan terhet a szülő és a tanuló számára. Az OISB 50/2003. (IV.9.) sz. határozatában a megye közoktatás-fejlesztési tervével való összhangot állapított meg a Dencsháza és Szentegát önkormányzatok azon szándékára vonatkozóan, miszerint a fenntartók a Dencsháza székhellyel működő Általános Iskola feladatkörét az enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatásával bővítsék, a jogszabályban rögzített feltételek biztosítása mellett. Az OISB 64/2003. (V.14.) sz. határozatában egyetértett azzal, hogy Kátoly Községi Önkormányzata oktatási alapfeladatának az általános iskolára vonatkozó részét társulási szerződés alapján Máriakéménden lássa el. Az OISB 65/2003. (V.14.) sz. határozatában egyet értett azzal, hogy az alacsony tanulólétszám miatt Kővágótöttös Önkormányzata az általa fenntartott általános iskolát jogutód nélkül megszüntesse. Az OISB 80/2003. (V.29.) sz. határozatában egyetértett Mohács Város Önkormányzatának az óvodák igazgatási feladatainak átszervezését célul kitűző szándékával, a szükséges férőhelyszám megtartása mellett. Az OISB 81/2003. (V.29.) sz. határozatában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta Abaliget Község Önkormányzatának azon szándékát, miszerint a fenntartásában működő Eötvös József Általános Iskola és Óvoda feladatkörét a 2003/2004. tanévtől az alapfokú művészetoktató intézményegység feladatkörével bővítse. Az OISB 99/2003. (VI.18.) sz. határozatában megállapította, hogy Vásárosbérc Község Önkormányzata szándéka, miszerint az önkormányzat a 2003/2004. tanévtől helyben az óvodát és az 1-3. évfolyamon működő általános iskolát tartsa fenn, a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban van. Az OISB 100/2003. (VI.18.) sz. határozatában egyet értett azzal, hogy Szava Község Önkormányzata az iskoláztatással kapcsolatos feladatát társulási megállapodással a Szalántai Általános Iskolában teljesítse. Az OISB 103/2003. (VI.18.) sz. határozatában Komló Város Önkormányzata közoktatás-átszervezési intézkedéseire vonatkozó megyei szakvéleményt szakmai információk hiányában nem adott ki.

31

Az OISB 104/2003. (VI.18.) sz. határozatában megállapította, hogy Csertő Község Önkormányzata azon szándéka, miszerint az óvodai feladatellátást helyben, de Szigetvár várossal feladat-ellátási társulást létre hozva oldja meg, a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban van. Az OISB 107/2003. (VI.26.) sz. határozatában megállapította, hogy Siklós Város Önkormányzatának azon szándéka, miszerint az általa fenntartott Batthyány Kázmér Általános Iskola feladatát az alapfokú művészetoktató intézményegység működtetésével bővítse, a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban van. Az OISB 108/2003. (VI.26.) sz. határozatában egyet értett azzal, hogy Komló Város Önkormányzata az óvodai ellátást igénylő gyermekek elhelyezése mellett a város fenntartásában lévő óvodák közül egyet megszüntessen. Az OISB 112/2003. (VIII.19.) sz. határozatában egyet értett azzal, hogy Piskó Község Önkormányzata közoktatási alapfeladatát intézményfenntartó társulás keretében más településen (Vajszlón) lássa el, az alacsony tanuló létszám miatt. Az OISB 113/2003. (VIII.19.) sz. határozatában tudomásul vette a Mecseknádasd Általános Művelődési Központ és a német nemzetiségi óvoda összevonását, a különböző intézménytípusok szervezeti és szakmai önállóságának megtartása mellett. Az OISB 146/2003. (XI.10.) sz. határozatában egyet értett azzal, hogy a fenntartó a 2003/2004. tanévtől a Nagyharsányi Áltlános Iskola és Napköziotthonos Óvodában a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását bevezesse. 2004. Az OISB 15/2004. (II.11.) sz. határozatában javasolta kiegészíteni Geresdlak, Maráza, Fazekasboda községek önkormányzatának a közoktatási feladatok ellátására vonatkozó intézkedési tervét a közoktatási törvény 86. §. (2) bekezdésének megfelelő feladat-ellátási kötelezettség módjának meghatározásával. Ugyanakkor elismerte, hogy a tervezett intézkedés a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel összhangban áll. Az OISB 16/2004. (II.11.) sz. határozatában a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel összhangban levőnek tartotta a Pécs Kertvárosi Általános Iskola és telephelyei megszüntetését oly módon, hogy a feladatot jogutódként a Pécs Illyés Gyula Általános Iskola veszi át a 2004/2005. tanévtől. Az OISB 17/2004. (II.11.) sz. határozatában a megyei önkormányzat közoktatás-fejlesztési tervével összhangban levőnek tartotta Királyegyháza Önkormányzatának a közoktatásra vonatkozó intézkedési tervét. Ezzel egyidejűleg köszönetét fejezte ki a királyegyházi önkormányzatnak, hogy a megyei önkormányzat kérésére 2000-ben elkészítette intézkedési tervét, segítve ezzel a megyei tervezést. Az OISB 18/2004. (II.11.) sz. határozatában megállapította, hogy Újpetre, Kiskassa, Peterd, Pécsdevecser községek közoktatási intézkedési terve a nyolc évfolyamos általános iskola, az óvoda további működtetése, az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek/tanulók integrált nevelése/oktatása, a nemzetiségi nevelés-oktatás, a tanulók napközbeni ellátásának biztosítása mellett Baranya megye közoktatásának fejlesztési tervével megegyezik. Az OISB 19/2004. (II.11.) sz. határozatában a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel megegyezőnek találta Kölked Község Önkormányzatának közoktatási intézkedési tervét, amelyben kinyilvánítja azt a szándékát, hogy az óvodai nevelést és az általános iskolai nevelést-oktatást saját fenntartásában működtetett intézményben oldja meg és gondoskodik a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók neveléséről-oktatásáról is. Az OISB 25/2004. (II.25.) sz. határozatában a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek, hogy Komló város a hat általános iskola közül egy iskolában a beiskolázást a 2004/2005. tanévtől felmenő rendszerben megszünteti, illetve egy iskolában egy első osztály indítását engedélyezi. Az általános iskolai struktúra átszervezése a megyei fejlesztési tervvel nem ellentétes.

32

Az OISB 28/2004. (II.25.) sz. határozatában Almamellék-Ibafa-Horváthertelend-Csebény községek közoktatási intézkedési tervét, - mely szerint az önkormányzat társulásos formában továbbra is fenntartja egy csoporttal az óvodát, 1-8. évfolyammal az általános iskolát, és a diákotthont, a nemzetiségi nyelv oktatásáról továbbra is gondoskodik - a megyei közoktatási fejlesztési összhangban levőnek találta. Az OISB 41/2004. (III.10.) sz. határozatában Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselőtestülete és a Kozármislenyi Intézményirányító Társulás Társulási Tanácsa (Kozármisleny, Birján, Lothárd, Szemely, Pécsudvard) által a közoktatási intézkedési tervre vonatkozó határozatot nem tartotta a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel megegyezőnek. Az OISB 42/2004. (III.10.) sz. határozatában Szentlőrinc város közoktatási intézkedési tervében foglaltakat, miszerint a város továbbra is: két óvodát és két általános iskolát működtet, az óvodások és az általános iskolások számára is biztosítja a nemzetiségi nyelv oktatását, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséről, a sajátos nevelési igényű tanulók integrált és szegregált nevelésérőloktatásáról gondoskodik kollégiumi ellátás mellett, biztosítja az alapfokú művészetoktató intézményegység működését a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. Az OISB 58/2004. (IV. 08.) sz. határozatában Pécs Megyei Jogú Város óvodai ellátásának módosítását (Anikó utcai 2 csoport helyett az Illyés Gyula Általános Iskolában óvodai intézményegység létrehozása 2 csoporttal) Baranya megye közoktatás-fejlesztési tervével egyezőnek tartotta. Az OISB 59/2004. (IV. 08.) sz. határozatában a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola épületének bővítését, korszerűsítését, valamint a mozgássérültek akadálymentes közlekedését segítő fejlesztését Baranya megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta. Az 60/2004. (IV. 08.) sz. határozatában a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola „D” kategóriás tornaterem építési, beruházási programját Baranya megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta. Az OISB 61/2004. (IV. 08.) sz. határozatában a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő Kodály Zoltán Gimnázium épületének bővítését, korszerűsítését, a mozgássérültek akadálymentes közlekedését segítő fejlesztését, valamint az intézményhez tartozó tornacsarnok bővítését Baranya megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta. Az OISB 62/2004. (IV. 08.) sz. határozatában a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola épületének felújítását, hét új tanteremmel történő bővítését, rendezvényteremnek használható aula létesítését, fedett uszoda építését, kerítés pótlását, valamint a mozgássérültek akadálymentes közlekedését segítő fejlesztést Baranya megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta. Az OISB 63/2004. (IV. 08.) sz. határozatában a Magyarmecskei székhellyel működő közoktatási intézmények rendszerére és feladatrendszerére vonatkozó intézkedési tervet a megye közoktatásfejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. Az OISB 64/2004. (IV. 08.) sz. határozatában a Máza község közoktatási intézkedési tervét a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. Az OISB 65/2004. (IV. 08.) sz. határozatában a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 33. §. (5) bekezdésének megfelelő intézményegységekkel az Általános Művelődési Központ létrehozását Mágocs nagyközségben a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban levőnek tartotta. Az OISB 66/2004. (IV. 08.) sz. határozatában a Beremend nagyközség közoktatási intézkedési tervét a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. Az OISB 69/2004. (IV.22.) sz. határozatában a megyei önkormányzat fenntartásában lévő Nagy László Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Komló) intézmény átalakítását és tornaterem építését Baranya megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta.

33

Az OISB 70/2004. (IV.22.) sz. határozatában a Szigetvár Város Önkormányzata fenntartásában lévő Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakmunkásképző Intézet és Kollégium intézménybővítését, felújítását Baranya megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta. Az OISB 71/2004. (IV.22.) sz. határozatában Mecseknádasd Község Önkormányzatának, mint az Intézményfenntartó Társulás gesztorának pályázati célját a felülvizsgált közoktatási intézkedési terve alapján a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. Az OISB 72/2004. (IV.22.) sz. határozatában Pellérd Község Önkormányzatának, mint az Intézményfenntartó Társulás gesztorának pályázati célját a felülvizsgált közoktatási intézkedési terve alapján a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. Az OISB 74/2004. (IV.22.) sz. határozatában nem döntött a Siklós város szakvélemény kérésére a tekintetben, hogy a Jókai Mór Kollégium férőhely kihasználtság miatti megszüntetése megegyezik-e a megyei fejlesztési tervvel. A napirendet a bizottság következő ülésén újra tárgyalja. Az OISB 77/2004. (V.12.) sz. határozatában Siklós Város Önkormányzatának Közoktatási Intézkedési Tervét a megye közoktatás-fejlesztési tervével egyezőnek tartotta. Az OISB 78/2004. (V.12.) sz. határozatában a Siklós Város Önkormányzatának fenntartásában lévő Jókai Mór Kollégium megszűntetését a megye közoktatás-fejlesztési tervével egyezőnek tartotta azzal a feltétellel, hogy Siklós Város Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88.§-ában foglalt kötelezettségeit. Az OISB 78/2004. (V.12.) sz. határozatában a Siklós Város Önkormányzatának fenntartásában lévő Hajdú Imre Utcai Általános Iskola és a Városi Zeneiskola összevonását, valamint a zeneiskola új helyen történő működtetését a megye közoktatás-fejlesztési tervével egyezőnek tartotta. Az OISB 78/2004. (V.12.) sz. határozatában Siklós Város Önkormányzatának a gyermek- és diákétkeztetéssel kapcsolatos feladatainak új szervezeti formában történő ellátását a megye közoktatás-fejlesztési tervével egyezőnek tartotta. Az OISB 95/2004. (VI.02.) sz. határozatában Egyházasharaszti és Old községek közoktatási intézkedési tervét nem tartotta a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel összhangban levőnek, mert közoktatási alapfeladatai közül csak az óvodai ellátás feladatát tervezi. Az OISB 96/2004. (VI.02.) sz. határozatában Somogyapáti Általános Művelődési Központot társulással fenntartó önkormányzatok: Basal, Patapoklosi, Somogyapáti, Somogyhatvan, Somogyviszló, Vásárosbéc közoktatási intézkedési tervében megfogalmazottakat a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel összhangban levőnek találta, amennyiben megfelelő módon kiegészíti a pedagógiai szakszolgálatok igénybevételének módjával, a szegregáltan nevelhető-oktatatható gyermekek/tanulók ellátásának megoldásával. Az OISB 97/2004. (VI.02.) sz. határozatában a Mohács város közoktatási intézkedési terve felülvizsgálata során megállapított feladatokat a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban levőnek találta. Az OISB 98/2004. (VI.02.) sz. határozatában az Egerági Intézményirányító Társulás által előkészített közoktatási intézkedési terv feladatai közül nem tartotta összhangban levőnek a megyei közoktatásfejlesztési tervvel a pedagógiai szakmai szolgáltatás működtetését, valamint hiányzott a pedagógiai szakszolgálatok igénybe vétele módjának, helyének megnevezése. Kérte, hogy véleményezés céljából a módosított intézkedési tervet a szakbizottságnak küldje meg az intézmény fenntartója. Az OISB 99/2004. (VI.02.) sz. határozatában felkérte a Görcsöny, Szőke, Regenye, Ócsárd önkormányzatokat, hogy közoktatási intézkedési tervüket tekintsék át a pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét illetően és a pedagógiai szakmai szolgálat tartalmát tekintve. A felülvizsgált intézkedési tervet a szakbizottságnak küldjék meg véleményezés céljából. Az OISB 102/2004. (VI.02.) sz. határozatában a Pécs Megyei Jogú Város fenntartásában lévő Koch Valéria Óvoda, Általános Iskola és Középiskola fenntartói jogának átadását a Magyarországi Németek

34

Országos Önkormányzatának, a megye közoktatás fejlesztési tervével egyezőnek tartotta azzal a feltétellel, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88. §-ban foglalt kötelezettségeit. Az OISB 112/2004. (VI.23.) sz. határozatában a Komló város felülvizsgált közoktatási intézkedési tervét nem találta ellentétesnek a megyei közoktatás-fejlesztési tervével. Az OISB 113/2004. (VI.23.) sz. határozatában a Komló Város Önkormányzatának fenntartásában lévő Körtvélyesi Óvoda tagóvodakénti integrálását a jelenlegi IV. sz. Óvodakörzethez nem tartotta ellentétesnek a megye közoktatás fejlesztési tervével, azzal a feltétellel, hogy Komló Város Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88. §-ban és 102. §-ban foglalt kötelezettségeit. Az átszervezést pedagógiai szakmai szempontból megalapozatlannak tartotta. Az OISB 114/2004. (VI.23.) sz. határozatában az Alsószentmártoni Önkormányzat közoktatási intézkedési tervét nem találta ellentétesnek a megye közoktatás-fejlesztési tervvel. Az OISB 115/2004. (VI.23.) sz. határozatában az eddig közös fenntartásban működő, az Egyházasharaszti Általános Iskola tagintézményeként Alsószentmártonban működő 1-4. évfolyamú általános iskola és az Alsószentmártoni Önkormányzat fenntartásában működő Napköziotthonos Óvoda 2004. szeptember 1-től többcélú, közös igazgatású intézményként történő működtetését nem tartotta ellentétesnek a megye közoktatás-fejlesztési tervével azzal a feltétellel, hogy Alsószentmártoni Önkormányzat teljesíti a közoktatási törvény 88. §-ában és 102. §-ban foglalt kötelezettségeit. Az OISB 117/2004. (VIII.25.) sz. határozatában Hosszúhetény Önkormányzatának közoktatási intézkedési tervét a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel összhangban levőnek tartotta. Az OISB 118/2004. (VIII.25.) sz. határozatában Hosszúhetény Község Önkormányzatának fenntartásában lévő Nemes János Általános Művelődési Központ és Könyvtárban alapfokú művészeti oktatás bevezetését nem tartotta ellentétesnek a megyei közoktatás fejlesztési tervével. Az OISB 119/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Hetvehely, Okorvölgy, Szentkatalin, Husztót, Kovácsszénája községek közoktatási intézkedési tervének felülvizsgálata során megállapított feladatokat a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta. Az OISB 120/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Bóly Város Önkormányzatának fenntartásában lévő Bólyi Német Nemzetiségi Diákotthon átszervezését, az intézménynek a szintén Bóly Város Önkormányzatának fenntartásában lévő Montenuovó Nándor Szakközépiskola és Szakiskola szervezetébe történő integrálását, közös igazgatású intézmény létrehozását nem tartotta ellentétesnek a megye közoktatás-fejlesztési tervével, azzal a feltétellel, hogy Bóly Város Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88.§ és 102.§-ában foglalt kötelezettségeit. Az OISB 121/2004. (VIII.25.) sz. határozatában az Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Magyarhertelend, többcélú, közös igazgatású intézményének intézményegységenkénti (óvoda, általános iskola) önálló intézménnyé válását a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek. Az OISB 121/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Bodolyabér és Magyarhertelend községek által társulással fenntartott alacsony létszámmal (12), két tanulócsoporttal működő általános iskola megszüntetését a kötelező felvételt biztosító sásdi általános iskolát fenntartó társulással kötött megállapodás alapján nem tartotta a megye közoktatás-fejlesztési tervével ellentétesnek. Az OISB 122/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Hímesházi Körzeti Nemzetiségi Általános Iskola tevékenységének alapfokú művészetoktató iskolai feladattal való bővítését a megye közoktatásfejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. Az OISB 123/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Bogádmindszent, Hegyszentmárton, Ózdfalu községek közoktatási intézkedési tervét hiányosnak tartotta, ezért a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel nem tartotta megegyezőnek.

35

Az OISB 125/2004. (VIII.25.) sz. határozatában Mohács Város Önkormányzatának fenntartásában lévő Széchenyi István Belvárosi Általános Iskola átszervezését Széchenyi István Általános Művelődési Központtá, és a Mohácsi Zeneiskola feladatának bővítését Schneider Lajos Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyé nem tartotta ellentétesnek a megye közoktatás-fejlesztési tervével, azzal a feltétellel, hogy Mohács Város Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88. §. és 102. §ában foglalt kötelezettségeit. Az OISB 126/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Hobol Község Önkormányzatának fenntartásában lévő Általános Iskola és Óvoda átszervezését, valamint a Dencsháza és Szentegát Községek Önkormányzatai által társulásban működtetett Általános Iskola és Napköziotthon átszervezését – melynek keretében a hoboli általános iskolát a Dencsháza és Szentegát Községek Önkormányzatai által működtetett Általános Iskola és Napköziotthonhoz, annak tagintézményévé integrálja; az óvodai nevelés feladatának ellátására Hobol Község Önkormányzata a fenntartásában lévő intézményt működtet – a Baranya megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek, azzal a feltétellel, hogy Hobol, Dencsháza és Szentegát Községek Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88.§-ában és 102.§-ban foglalt kötelezettségeit. Az OISB 127/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Nagynyárád község közoktatási intézkedési tervének felülvizsgálata során megállapított feladatokat a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta. Az OISB 128/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Nagynyárád Község Önkormányzatának fenntartásában lévő Általános Iskola és Óvoda feladatainak bővítését: az alapfokú művészetoktatás, valamint az alsó tagozaton német kéttannyelvű oktatás felmenő rendszerű bevezetését a 2004/2005ös tanévtől, nem tartotta ellentétesnek a megye közoktatás-fejlesztési tervével, azzal a feltétellel, hogy Nagynyárád Község Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88.§-ban és 102.§-ban foglalt kötelezettségeit. Az OISB 129/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Magyaregregy Község Önkormányzatának fenntartásában lévő Általános Iskola tagiskolakénti integrálását a Szászvár Nagyközség Önkormányzata fenntartásában lévő Kiss György Általános és Zeneiskolához nem tartotta ellentétesnek a megye közoktatás fejlesztési tervével, azzal a feltétellel, hogy Magyaregregy Község Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88.§-ban és 102.§-ban foglalt kötelezettségeit. Az OISB 130/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Szászvár Nagyközség Önkormányzatának fenntartásában lévő Kiss György Általános és Zeneiskola intézmény feladatának bővítését nem tartotta ellentétesnek a megye közoktatás fejlesztési tervével, azzal a feltétellel, hogy Szászvár Nagyközség Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88.§ és 102.§-ban foglalt kötelezettségeit. Az OISB 131/2004. (VIII.25.) sz. határozatában módosította a 113/2004. (VI.23.) OISB határozatát az alábbiak szerint: ”A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága a Komló Város Önkormányzatának fenntartásában lévő Körtvélyesi Óvoda tagóvodakénti integrálását a jelenlegi IV. sz. Óvodakörzethez nem tartja ellentétesnek a megye közoktatás fejlesztési tervével azzal a feltétellel, hogy Komló Város Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88. §-ban és 102. §-ban foglalt kötelezettségeit.” Az OISB 134/2004. (VIII.25.) sz. határozatában Somberek és Görcsönydoboka települési önkormányzatának közoktatási intézkedési tervét a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban levőnek találta. Az OISB 135/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a megye közoktatás-fejlesztési megegyezőnek tartotta, hogy Siklósnagyfalu a településen óvodát működtessen.

tervével

Az OISB 136/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel nem tartotta ellentétesnek, hogy Szebény község önkormányzata közoktatási alapfeladatai közül -az alacsony tanuló létszám miatt- az 5. és a 6. évfolyam nevelését-oktatását a véméndi általános iskolában oldja meg társulás formájában. Az OISB 136/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel nem tartotta ellentétesnek, hogy Szebény község önkormányzata közoktatási alapfeladatai közül az 1-4. évfolyam

36

nevelését-oktatását két tanulócsoportban, a véméndi általános iskola tagiskolájában, Szebény községi telephellyel lássa el. Az OISB 136/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel nem tartotta ellentétesnek, hogy Véménd község székhellyel működő, társulással fenntartott általános iskola biztosítsa a kötelező felvételt a Szebény község 5. és 6. évfolyamos tanulói számára is. Az OISB 136/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel nem tartotta ellentétesnek, hogy a Véménd község székhellyel működő, társulással fenntartott általános iskola két tanulócsoporttal, Szebény telephelyen a szebényi 1-4. évfolyamos tanulók számára tagintézményben biztosítsa a kötelező felvételt. Az OISB 137/2004. (VIII.25.) sz. határozatában megállapította, hogy Abaliget Község Önkormányzatának döntése iskolafenntartó társulás létesítésére Orfű Község Önkormányzatával biztosítja az 1990. évi LXV. törvényben a helyi önkormányzatokra vonatkozó kötelező feladatellátást a gyermekek általános iskolai oktatására és nevelésére. A feladatellátás intézményfenntartó társulásban történő ellátásának tervezett módja nem ellentétes a megye közoktatás-fejlesztési tervével. Amennyiben a társulásban résztvevő helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó közoktatási feladataikat a Kt. 88.§ (5), (6) bekezdésben meghatározott módon átszervezéssel, feladatbővítéssel stb. látják el, közoktatási szakértő szakvéleményével együtt kérnie kell a megyei önkormányzat szakvéleményét. Az OISB 150/2004. (IX.08.) sz. határozatában a Tormás, Szágy község közoktatási intézkedési tervét a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem találta összhangban levőnek. Az OISB 151/2004. (IX.08.) sz. határozatában a Szabadszentkirály, Gerde, Pécsbagota, Velény községek közoktatási intézkedési tervét a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem találta összhangban levőnek. Az OISB 152/2004. (IX.08.) sz. határozatában a Sátorhely község közoktatási intézkedési tervének felülvizsgálata során megállapított feladatokat és fejlesztési elképzeléseket a megye közoktatásfejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta. Az OISB 169/2004. (X.13.) sz. határozatában Orfű község tanulócsoport összevonási szándékát támogatta a 2004/2005. tanévtől. Az 1-4. osztály egy tanulócsoportban történő nevelését-oktatását a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek. Az OISB 190/2004. (XI.10.) sz. határozatában az Általános Iskola Szabadszentkirály intézményben az enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatását a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. Az OISB 190/2004. (XI.10.) sz. határozatában Szabadszentkirály, Gerde, Pécsbagota, Velény közoktatási intézkedési tervét a megye közoktatás-fejlesztési tervével egyezőnek tartotta. Az OISB 191/2004. (XI.10.) sz. határozatában a Mohács Város Önkormányzatának fenntartásában lévő dr. Marek József Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskolában 9. évfolyamon nyelvi előkészítő oktatás bevezetését nem tartotta ellentétesnek a megye közoktatás-fejlesztési tervével. Az OISB 193/2004. (XI.10.) sz. határozatában a Görcsöny, Szőke, Regenye, Ócsárd községek módosított közoktatási intézkedési tervét a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban levőnek találta. 2005. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 39/2005. (III.24.) sz. határozatának (1) pontjában megállapította, hogy a megyei közoktatásfejlesztési tervvel összhangban van Kozármisleny, Pécsudvard, Szemely, Birján községek módosított közoktatási intézkedési terve. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 39/2005. (III.24.) sz. határozatának (2) pontjában az érintett helyi önkormányzatok megkeresése és a rendelkezésre álló szakértői vélemény alapján

37

megállapította, hogy Baksa, Ócsárd, Téseny, Tengeri, Kisdér községek által fenntartott óvoda két csoporttal történő működése a 2005/2006. tanévtől megfelelő színvonalon képes biztosítani az óvodai nevelést, ezért a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel összhangban van. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 39/2005. (III.24.) sz. határozatának (3) pontjában megállapította, hogy Baksa, Kisdér, Tengeri, Téseny községek szándéka -az általuk fenntartottbaksai általános iskola feladatának a sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók integrált nevelésére-oktatásra vonatkozóan a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel megegyezik. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 39/2005. (III.24.) sz. határozatának (4) pontjában megállapította, hogy Majs és Udvar községek szándéka a Majs székhellyel működő Frey János általános iskola feladatának a logopédiai szolgáltatás feladatával történő bővítésére a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel megegyezik. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 60/2005. (IV.28.) sz. határozatának (1) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta a Bogádmindszent-HegyszentmártonÓzdfalu községek módosított közoktatási intézkedési tervét. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 60/2005. (IV.28.) sz. határozatának (2) pontjában a megye közoktatásfejlesztési tervével megegyezőnek tartotta, hogy a Kozármisleny – Pécsudvard – Birján – Lothárd – Szemely községek által fenntartott Kozármislenyi Általános Iskola és a Kozármislenyi Óvoda és Bölcsőde, valamint a Kozármislenyi Könyvtár feladatait a következőkben Általános Művelődési Központ intézménytípusában lássa el. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 60/2005. (IV.28.) sz.. határozatának (3) pontjában a megye közoktatásfejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek, hogy Székelyszabar község az általános iskolára vonatkozó közoktatási feladatát – a német nemzetiségi oktatás megtartásával – megállapodással Mohács város vagy Hímesháza község általános iskolájában lássa el. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 60/2005. (IV.28.) sz. határozatának (4) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével ellentétesnek tartotta, hogy Abaliget község az általános iskolában tanév közben évfolyamokat vonjon össze. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (1) pontjában a megye közoktatás fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában lévő Kodály Zoltán Úti Középiskolai Kollégium 2005. június 30ával történő megszüntetését, és az intézmény 2005. július 1-jei hatállyal történő összevonását az intézmény jogutódjául jelölt Hajnóczy József Kollégiummal. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (2) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta a mohácsi (Újmohács) Völgyesi Jenő Általános Iskolában a nemzetiségi nevelés-oktatás bevezetését a 2005/2006. tanévtől. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (3) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta a Lánycsóki óvoda szakfeladatának bővítését a logopédiai ellátás feladatával. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (4) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta a Lánycsók és Kisnyárád községek közoktatási intézkedési tervét. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (5) pontjában Vásárosdombó, Kisvaszar, Gerényes, Tékes, Tarrós, Ág községek közoktatási intézkedési tervét a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (6) pontjában Somberek község önkormányzata és Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzata közoktatási intézkedési tervét a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásfejlesztési tervével megegyezőnek tartotta.

38

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (7) pontjában Somberek község önkormányzatának és Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzatának fenntartásában, Somberek székhellyel működő általános iskola feladatának bővítését az alapfokú művészetoktatással a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével egyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (8) pontjában Drávafok, Bogdása, Markóc községek közoktatási intézkedési tervét a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (9) pontjában Sumony község önkormányzatának azt a szándékát, hogy az 1-4. évfolyammal, két tanulócsoportban, etnikai programmal működő általános iskolát jogutód nélkül megszünteti, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével ellentétesnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (10) pontjában Somogyviszló község önkormányzatának azt a szándéka, hogy az 1-4. évfolyammal, egy tanulócsoporttal működő általános iskolát megszünteti a Baranya Megye Közoktatás-fejlesztési Tervével nem tartotta ellentétesnek. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (11) pontjában Mozsgó község önkormányzatának tervezett közoktatási intézkedését, amely a 2005/2006. tanévtől a sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelését, oktatását kívánja bevezetni, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (12) pontjában Mozsgó község önkormányzatának tervezett közoktatási intézkedését, amely a 2005/2006. tanévtől a német nemzetiségi oktatás, nyelvoktató formáját kívánja bevezetni az általa fenntartott Általános Művelődési Központ intézményében, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (13) pontjában Szentdénes község önkormányzatának tervezett közoktatási intézkedését, amely a 2005/2006. tanévtől az alacsony létszámmal (12 fő), egy összevont tanulócsoporttal működő általános iskola megszűntetésére irányul a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megyei közoktatásfejlesztési tervvel nem tartotta ellentétesnek. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (14) pontjában Rózsafa község társulással fenntartott 1-4. évfolyammal, két tanuló csoporttal működő általános iskolájának a tanulólétszám csökkenése miatt egy tanuló csoportos iskolává történő átszervezését a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (15) pontjában A Geresdlak, Fazekasboda és Maráza községek által tervezett közoktatási intézkedést, miszerint a 16 gyermek számára a 2005/2006. nevelési évtől egy óvodai csoportot működtetnek, amely a német nemzetiségi nyelvi nevelést is végzi, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (16) pontjában Komló város által a Gagarin Általános Iskolában tervezett pedagógiai szakszolgálati feladatbővítést (gyógytestnevelés) a 2005/2006. tanévtől a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (17) pontjában Komló város szándékát, hogy az Erkel Ferenc Művészetoktató Intézmény feladatát négy telephelyen (Magyarszék, Bikal, Egyházaskozár, Mindszentgodisa) működő tagintézménnyel kívánja bővíteni, másrészt az alapfeladatok közé a népzene tagozatot fel kívánja venni a 2005/2006. tanévtől a

39

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (18) pontjában Szászvár nagyközség tervezett közoktatási intézkedését, miszerint a társulással fenntartott Hársfavirág óvodát a Kiss György Általános Művelődési Központhoz csatolja szakmailag és szervezetileg önálló intézményegységként, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatási-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (19) pontjában a Szászvár székhellyel működő, a társulás keretében fenntartott óvoda a jelenlegi négy csoportjának egy csoporttal való csökkentését – tekintettel az óvodáskorúak magas számára, szociális helyzetükre (2/3-ad nem fizet térítési díjat), valamint a kétnyelvű német nemzetiségi nevelés programjára – Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével ellentétesnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (20) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Pécs Megyei Jogú Város tervezett közoktatási intézkedését, miszerint az Anikó Utcai Óvoda tagintézményét (Viktória Utcai Tagóvoda) megszünteti a gyermeklétszám csökkenése miatt, a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (21) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatási-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta, hogy a Dunaszekcső község által fenntartott Önálló Napköziotthonos Óvoda és a Dunaszekcsői Általános Iskola feladatait a következőkben Általános Művelődési Központ intézménytípusban lássa el. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (22) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta, hogy Bár község önkormányzata Német Nemzetiségi Óvodáját a társulásban működtetett Park Utcai Körzeti Napköziotthonos Óvoda tagóvodájaként, valamint Német Nemzetiségi Általános Iskoláját a társulásban működtetett Park Utcai Általános Iskola tagiskolájaként kívánja a továbbiakban fenntartani. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz.. határozatának (23) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta, hogy Homorúd község önkormányzata a Homorúdi Óvodát és a Homorúdi Alsó Tagozatos Általános Iskolát a Mohács-Homorúd Közoktatási Intézményfenntartó Társulásban lévő újmohácsi Völgyesi Jenő Általános Iskola és Óvoda tagintézményeiként kívánja a továbbiakban fenntartani. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (24) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta, hogy Szalatnak község önkormányzata 1-4. évfolyammal működtesse általános iskoláját a szászvári Általános Művelődési Központ tagintézményeként. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (25) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek, hogy Szalatnak község önkormányzata az 5-8. évfolyamok kötelező iskoláztatását társulási megállapodás alapján a szászvári Általános Művelődési Központ általános iskola intézményegységében biztosítsa. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (26) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban levőnek tartotta, hogy Abaliget község önkormányzata az óvodáskorúak ellátását és az 1-4. évfolyam nevelését-oktatását helyben biztosítja, akár tagintézményben, akár önálló intézmény keretében. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (27) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek, hogy Abaliget község az 5-8. évfolyamos tanulók kötelező felvételét Pécs Megyei Jogú

40

Város Önkormányzatával kötött feladat-ellátási vagy társulási megállapodás alapján Pécs városának intézményében (Pécs, Pázmány Péter Úti Általános Iskola) biztosítsa. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (28) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek, hogy Abaliget község önkormányzata az általa fenntartott Eötvös József Általános Iskolát jogutód nélkül megszünteti, amennyiben a Pécsi Hittudományi Főiskola a 2005/2006. tanévtől kezdődően helyben 1-8. évfolyamos gyakorló általános iskolát létesít. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (29) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek, hogy Bakonya község a kötelező óvodai ellátást és az általános iskolai oktatást a társulással működtetett kővágószőlősi közoktatási intézményben biztosítja, az óvodát és az 1-4 évfolyammal működő általános iskolát megszünteti. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (30) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek, hogy Csertő község önkormányzata az óvodát megszünteti, amennyiben a kötelező felvételt az intézményfenntartó társulás által működtetett óvodában (Mozsgó) biztosítja. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (31) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban levőnek tartotta, hogy Kővágószőlős község önkormányzata az általa fenntartott általános iskolában a 2005/2006. tanévtől a sajátos nevelési igényű tanulók közül az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat integráltan nevelje, oktassa a jogszabályi feltételek megtartása mellett. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (32) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Sumony község önkormányzatának azt a szándékát, hogy az Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda intézmény óvodai intézményegységét (a Napközi Otthonos Óvodát) a Királyegyházai Általános Művelődési Központ tagintézményeként működteti a 2005/2006-os tanévtől, a megye közoktatás-fejlesztési tervével egyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (1) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta Kémes, Cún, Drávapiski, Szaporca, Tésenfa községek közoktatási intézkedési tervét. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (2) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta a Szebény Község Önkormányzata által fenntartott általános iskola feladatának bővítését az alapfokú művészetoktatással a 2005/2006-os tanévtől. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (3) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta a Görcsöny, Ócsárd, Regenye, Szőke községek önkormányzatának tervezett intézkedését, amellyel az integrált etnikai programot kívánja bevezetni a települések által fenntartott Görcsöny székhellyel működő Általános Művelődési Központban a 2005/2006-os tanévtől. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (4) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta a Szigetvár Város Önkormányzatának tervezett intézkedését, amellyel a képző- és iparművészeti oktatást kívánja bevezetni a Weiner Leó Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a 2005/2006-os tanévtől. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (5) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta Villány, Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Palkonya, Villánykövesd községek tervezett intézkedését, miszerint a társulásban fenntartott Kikerics Óvodát az Általános és Alapfokú Művészeti Iskolához csatolja szakmailag és szervezetileg önálló intézményegységként a 2005/2006-os tanévtől. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (6) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévő tartotta, hogy Mánfa Község Önkormányzata

41

a mánfai Óvodát a 2005/2006-os nevelési évtől a Magyarszék, Mecsekpölöske és Mánfa községek önkormányzatai által létesített intézményfenntartó társulásában működteti, a magyarszéki székhelyű Óvoda tagóvodájaként. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (7) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévő tartotta, hogy Kölked Község Önkormányzata a kölkedi Általános Iskola és Óvodát a 2005/2006-os tanévtől a Versend és Kölked községek önkormányzatai által létesített intézményfenntartó társulásban működteti, a versendi székhelyű Általános Iskola, Napköziotthon és Óvoda tagintézményeként. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (8) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta a Borjád, Kisbudmér, Nagybudmér, Pócsa községek önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint a települési önkormányzatok által fenntartott, Borjád székhellyel működő Közös Igazgatású Oktatási Intézményben a 2005/2006. tanévtől a sajátos nevelési igényű tanulók közül az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat integráltan nevelje, oktassa a jogszabályi feltételek megtartása mellett. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (9) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek, hogy Nagynyárád Község Önkormányzata a fenntartásában lévő Általános és Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda intézményében az óvodai csoportok számát kettőről egyre csökkentse. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (10) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta Bikal, Egyházaskozár, Hegyhátmaróc, Tófű, Nagyhajmás, Szárász és Alcsómocsolád községek önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint a települési önkormányzatok által fenntartott, Egyházaskozár székhellyel működő Általános Művelődési Központ és Könyvtárban a 2005/2006. tanévtől felmenő rendszerben a sajátos nevelési igényű tanulók közül az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat integráltan nevelje, oktassa, a Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (Komló) szakmai-módszertani segítségével, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (11) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta Majs és Udvar Községek Önkormányzatainak 2000-2006. évi módosított Közoktatási Intézkedési Tervét. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (12) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta Majs és Udvar községek önkormányzatának tervezett közoktatási intézkedését, miszerint a társulásban fenntartott óvodában a 2005/2006. nevelési évtől a sajátos nevelési igényű tanulók közül az enyhe értelmi fogyatékos gyermekeket integráltan nevelje, a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja (Pécs), valamint a Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona (Mohács) szakmai-módszertani segítségével, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 176/2005. (XII.15.) sz. határozatában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta a Komló Város Önkormányzata által fenntartott Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet pedagógiai szakfeladatának bővítését a gyógytestnevelés feladattal 2006. január 1-től. 21/2006. (II. 16.) Kgy. határozat Települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseiről szakvélemény A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartja Bogád Község Önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint az általa fenntartott Dr. Berze Nagy János Általános Iskolában a 2006/2007. tanévtől a sajátos nevelési igényű tanulók közül az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat integráltan nevelje, oktassa a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

42

92/2006. (VI. 15.) Kgy. határozat Települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseiről szakvélemény 1.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tervezett intézkedését, mely szerint az általa fenntartott Bártfa Utcai Általános Iskola pécsbányatelepi tagintézményét a 2006/ 2007. tanévtől egy telephelyen (Pécs, Gesztenyés utca 17. számú épületben) működtesse, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

2.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével megegyezőnek tartja Hosszúhetény Község Önkormányzatának tervezett intézkedését, mely szerint az általa fenntartott Nemes János Általános Művelődési Központ és Könyvtár alapfokú művészetoktatási intézményegységének feladatát a 2006/2007. tanévtől a képzőművészeti szak grafika és festészet tanszakokkal bővítse, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

3.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével megegyezőnek tartja Mohács Város Önkormányzatának tervezett intézkedését, mely szerint az általa fenntartott Völgyesi Jenő Általános Iskola és Óvodában a 2006/2007. tanévtől a sajátos nevelési igényű tanulók közül a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekeket, tanulókat integráltan nevelje, oktassa, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

4.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Erzsébet és Kékesd községek önkormányzatainak tervezett intézkedését, mely szerint az általuk fenntartott Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda általános iskolai tagintézményét a 2006/2007. tanévtől megszüntesse, amennyiben a kötelező felvételt az intézményfenntartó társulás által működtetett általános iskolában (Pécsváradon vagy Máriakéménden) biztosítja.

5.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével megegyezőnek tartja Kozármisleny, Pécsudvard, Szemely, Birján, Lothárd községek önkormányzatának tervezett intézkedését, mely szerint az általuk fenntartott Janikovszky Éva Művelődési Központban a 2006/2007. tanévtől a sajátos nevelési igényű tanulók közül az érzékszervi fogyatékos gyermekek/tanulókat, illetve a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekeket, tanulókat integráltan nevelje, oktassa, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

6.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével megegyezőnek tartja Zaláta, Kemse, Piskó, Lúzsok községek Közoktatási Intézményfenntartó Tanácsa tervezett intézkedését, mely szerint a 2006/2007. nevelési évtől az óvodáskorúak ellátását Zalátán, önálló intézményben biztosítsák, illetve a 2006/2007. tanévtől az 1-4. évfolyam nevelését-oktatását Zalátán, önálló intézményben biztosítsák, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

7.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével ellentétesnek tartja Zaláta, Kemse, Piskó, Lúzsok községek Közoktatási Intézményfenntartó Tanácsa tervezett intézkedését, mely szerint a 2006/2007. tanévtől az 5-6. évfolyamos tanulók nevelését-oktatását Zalátán, a 7-8. évfolyam nevelését-oktatását Vajszlón biztosítsák.

8.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével megegyezőnek tartja Hímesháza, Szűr és Erdősmárok községek tervezett intézkedését, mely szerint a társulásban fenntartott Óvodát az Általános Iskolához csatolja szakmailag és szervezetileg önálló intézményegységként a 2006/2007-es tanévtől, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

43

9.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével ellentétesnek tartja Nemeske és Kistamási községek tervezett intézkedését, mely szerint a 2006/2007. nevelési évtől az általuk fenntartott Nemeske székhelyű Óvodát jogutód nélkül megszüntetik; és az óvodai nevelés feladatát megállapodás alapján a Nagydobszai Intézményfenntartó Társulással közösen Nagydobszán látják el. 101/2006. (VII. 4.) Kgy. határozat Települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseiről szakvélemény

1.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével megegyezőnek tartja Dunaszekcső Község Önkormányzatának tervezett intézkedését, mely szerint az általa fenntartott Általános Művelődési Központ Általános Iskola intézményegységének feladatát a 2006/2007. tanévtől a sajátos nevelési igényű tanulók közül a tanulásban akadályozott tanulók integrált nevelésével-oktatásával felmenő rendszerben, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulókat integráltan nevelje, oktassa, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

2.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Kásád Község Önkormányzatának tervezett intézkedését, mely szerint az általa fenntartott Horvát Óvodát a 2006/2007. nevelési évtől megszünteti, amennyiben az óvodai nevelés feladatát a Beremend Nagyközség Önkormányzatával kötött intézményfenntartó társulásban működtetett Beremend székhelyű Napsugár Óvodában biztosítja.

3.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Liget Község Önkormányzatának tervezett intézkedését, mely szerint az általa fenntartott Általános Iskolát a 2006/2007. tanévtől megszüntesse, amennyiben az 1-4. évfolyam tanulóinak nevelését, oktatását a Magyarszék, Mecsekpölöske és Liget intézményfenntartó társulás által működtetett Magyarszék székhelyű Általános Iskolában biztosítja, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

4.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével megegyezőnek tartja Berkesd, Ellend, Pereked, Szilágy községek önkormányzatainak tervezett intézkedését, mely szerint az általuk fenntartott Berkesd székhelyű Fekete István Általános Iskola és Óvodában a 2006/2007. tanévtől a sajátos nevelési igényű tanulók közül a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekeket, tanulókat, valamint az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat integráltan nevelje, oktassa, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. 134/2006. (IX. 26.) Kgy. határozat Települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseiről szakvélemény

1.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Basal, Patapoklosi, Somogyapáti, Somogyhatvan, Somogyviszló, Vásárosbéc közoktatási intézményfenntartó társulás tervezett intézkedését, mely szerint az általa fenntartott Somogyapáti Általános Művelődés Központ Vásárosbéci Tagiskoláját a 2006/ 2007. tanévtől megszüntesse, amennyiben Vásárosbéc Községi Önkormányzat közoktatási feladatellátását Somogyapáti Általános Művelődés Központ Általános Iskolájában biztosítja. A Vásárosbéci Községi Önkormányzat közoktatási tevékenységeinek, szolgáltatásainak fenti módon történő szervezése, illetve ennek igénybevétele a tanulóknak, szülőknek nem jelent aránytalan terhet.

2.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Szebény Község

44

Önkormányzatának tervezett közoktatási intézkedését, miszerint a 2006/2007. nevelési- és tanévtől: -

az óvodáskorúak nevelésének feladatát a Palotabozsok Község Önkormányzatával társulásban működtetett Palota-bozsok székhelyű Általános Iskola és Óvoda Szebényi Tagóvodájában, az 1-4. évfolyamos tanulók nevelésének-oktatásának feladatát a Palota-bozsok Község Önkormányzatával társulásban működtetett Palotabozsok székhelyű Általános Iskola és Óvoda Szebényi Tagiskolájában, az 5-8. évfolyamos tanulók nevelésének-oktatásának feladatát a Palotabozsok Község Önkormányzatával társulásban működtetett Palota-bozsok székhelyű Általános Iskola és Óvoda intézményben lássa el, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. A Szebény Községi Önkormányzat közoktatási tevékenységének, szolgáltatásainak fenti módon történő szervezése, illetve ennek igénybevétele a gyerekeknek, tanulóknak, szülőknek nem jelent aránytalan terhet. 3.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Majs és Udvar közoktatási intézményfenntartó társulás tervezett intézkedését, mely szerint az általa fenntartott Majs székhelyű Önkormányzati Óvodát a Frey János Általános Iskolához csatolja szakmailag és szervezetileg önálló intézményegységként a 2006/ 2007. nevelési évtől. A Majs és Udvar községi önkormányzatok közoktatási tevékenységeinek, szolgáltatásainak fenti módon történő szervezése, illetve ennek igénybevétele a gyermekeknek, tanulóknak, szülőknek nem jelent aránytalan terhet.

4.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Diósviszló-MárfaRádfalva közoktatási intézményfenntartó társulás tervezett intézkedését, mely szerint az általa fenntartott Diósviszló székhelyű Beleváry Ferenc Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda intézményében az óvodai csoportszámot kettőről egyre csökkentsék a 2006/2007. nevelési évtől, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. A községi önkormányzatok közoktatási tevékenységeinek, szolgáltatásainak fenti módon történő szervezése, illetve ennek igénybevétele a gyermekeknek, tanulóknak, szülőknek nem jelent aránytalan terhet.

5.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével megegyezőnek tartja Baranyajenő Község Önkormányzata tervezett intézkedését, mely szerint az általa fenntartott helyi Általános Iskolában a 2006/2007. tanévtől a sajátos nevelési igényű tanulók közül a látássérült tanulókat integráltan nevelje, oktassa felmenő rendszerben, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. A községi önkormányzat közoktatási tevékenységeinek, szolgáltatásainak fenti módon történő szervezése, illetve ennek igénybevétele a tanulóknak, szülőknek nem jelent aránytalan terhet.

6.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével megegyezőnek tartja Csányoszró, Besence, Nagycsány községek önkormányzatai tervezett intézkedését, mely szerint az általuk fenntartott Csá-nyoszró székhelyű Általános Iskolában a 2006/2007. tanévtől a sajátos nevelési igényű tanulók közül a tanulásban akadályozottakat integrált nevelje, oktassa felmenő rendszerben, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulókat nevelje, oktassa, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. A községi önkormányzatok közoktatási tevékenységeinek, szolgáltatásainak fenti módon történő szervezése, illetve ennek igénybevétele a tanulóknak, szülőknek nem jelent aránytalan terhet. 50/2007. (IV. 19.) Kgy. határozat Települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseiről szakvélemény

1

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartja Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó Közoktatási Fejlesztési és Intézkedési Tervét.

45

2.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint a fenntartásában lévő óvodák struktúráját átszervezi és a 2007/2008. nevelési évtől városrészenként egy-egy önálló óvodai egységben látja el a kötelező óvodai nevelés feladatát, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

3.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tarja ellentétesnek Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint az általános iskolai oktatás, nevelés feladatellátásának struktúráját átszervezi oly módon, hogy a 2007/2008. tanévtől öt integrált intézményben (területi oktatási, nevelési központban) látja el az általános iskolai oktatás, nevelés feladatát, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

4.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tarja ellentétesnek Máza Község Önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint az óvodai nevelés feladatát a 2007/2008. nevelési évtől a Szászvár székhelyű Kiss György Általános Művelődési Központ Hársfa Óvoda intézményegységének Máza székhelyű tagintézményében lássa el, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

5.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tarja ellentétesnek Máza Község Önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint az általános iskolai oktatás, nevelés feladatát a 2007/2008. tanévtől a Szászvár székhelyű Kiss György Általános Művelődési Központ Általános Iskola intézményegységében lássa el, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

6.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tarja ellentétesnek Borjád, Nagybudmér, Kisbudmér, Pócsa települések önkormányzatainak tervezett intézkedését, miszerint az óvodai nevelés feladatát a 2007/2008. nevelési évtől a Bóly székhelyű Német Nemzetiségi Óvoda Borjád székhelyű tagintézményében lássa el, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

7.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tarja ellentétesnek Borjád, Nagybudmér, Kisbudmér, Pócsa települések önkormányzatainak tervezett intézkedését, miszerint a 2007/2008. tanévtől: a. az 1-4. évfolyamos tanulók oktatásának-nevelésének feladatát a Bóly székhelyű Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Borjád székhelyű tagintézményében, b. az 5-8. évfolyamos tanulók oktatásának-nevelésének feladatát a Bóly székhelyű Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben lássa el, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

8.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tarja ellentétesnek Szentlőrinc, Kacsóta és Csonkamindszent települési önkormányzatok tervezett intézkedését, miszerint az óvodai nevelés és az általános iskolai oktatás-nevelés feladatellátásának struktúráját átszervezik oly módon, hogy a 2007/2008. nevelési- és tanévtől a Szentlőrinc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium intézményben látják el a közoktatási feladatokat, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. 100/2007. (IX. 20.) Kgy. határozat Települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseiről szakvélemény

1.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével megegyezőnek tartja Szentlőrinc, Kacsóta és Csonkamindszent települések önkormányzatainak tervezett intézkedését, miszerint az általuk

46

fenntartott Szentlőrinci Oktatási-Nevelési Központ Arany János Utcai Óvodájában a sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos) gyermekeket integráltan nevelje, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. 2.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Alsószentmárton Község Önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint a 2007/2008. tanévtől az alsótagozatos tanulók oktatásának-nevelésének feladatát az Egyházasharaszti székhelyű Körzeti Általános Iskola alsószentmártoni tagiskolájában lássa el, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

3.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Versend Község Önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint a 2007/2008. nevelési évtől az óvodáskorú gyermekek nevelésének feladatát a Bóly székhelyű Óvoda és Bölcsőde versendi tagóvodájában lássa el, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

4.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Lippó, Bezedek, Ivándárda és Sárok települési önkormányzatok tervezett intézkedését, miszerint a 2007/2008. nevelési évtől az óvodáskorú gyermekek nevelésének feladatát a Bóly székhelyű Óvoda és Bölcsőde lippói tagóvodájában lássa el, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

5.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Szajk Község Önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint a 2007/2008. nevelési- és tanévtől: a)

az óvodáskorú gyermekek nevelésének feladatát a Bóly székhelyű Óvoda és Bölcsőde szajki tagóvodájában,

b)

az 1-4. évfolyamos tanulók oktatásának-nevelésének feladatát a Bóly székhelyű Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény szajki tagiskolájában,

lássa el, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. 6.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Bóly Város Önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint a 2007/2008. nevelési évtől az óvodáskorú gyermekek nevelésének feladatáról intézményfenntartó társulás keretében gondoskodik, és a Bólyi Óvoda és Bölcsődét intézményfenntartó társulásban Borjád, Lippó, Nagynyárád, Szajk, Töttös és Versend településeken lévő tagóvodákkal működteti tovább, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

7.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Bóly Város Önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint a 2007/2008. tanévtől az általános iskolás tanulók oktatásának-nevelésének feladatáról intézményfenntartó társulás keretében gondoskodik, és a Bólyi Általános Iskola és Művészetoktatási Intézményt intézményfenntartó társulásban Borjád, Nagynyárád és Szajk településeken lévő 1-4 évfolyamos tagiskolákkal működteti tovább, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

8.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Diósviszló, Rádfalva és Márfa települési önkormányzatok tervezett intézkedését, miszerint a 2007/2008. nevelési- és tanévtől: a)

az óvodáskorú gyermekek nevelésének feladatát a Kémesi Általános Iskola és Óvoda diósviszlói tagóvodájában,

47

b)

az 1-4. évfolyamos tanulók oktatásának-nevelésének feladatát a Kémesi Általános Iskola és Óvoda diósviszlói tagiskolájában,

c)

az 5-8. évfolyamos tanulók oktatásának-nevelésének feladatát a Kémesi Általános Iskola és Óvoda intézményben

lássa el, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. 9.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartja Gödre és Tormás községi önkormányzatok tervezett intézkedését, miszerint a 2007/2008. nevelési- és tanévtől az általuk fenntartott Gödre székhelyű Napköziotthonos Óvodát a Gödre székhelyű Körzeti Általános Iskolához csatolják szakmailag és szervezetileg önálló intézményegységként, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

10. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartja Máza Község Önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint a 2007/2008. tanévtől a kötelező általános iskolai oktatás-nevelés feladatát intézményfenntartó társulás útján látja el, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. 11. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével megegyezőnek tartja Egerág, Szőkéd, Áta és Kisherend községek önkormányzatainak tervezett intézkedését, miszerint az általuk fenntartott Egerág székhelyű Arany János Általános Iskola és Óvoda feladatát a 2007/2008. nevelési- és tanévtől bővítik, és felmenőrendszerben bevezetik a német nemzetiségi nyelvoktatást, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. 12. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével megegyezőnek tartja Bicsérd, Boda és Zók települések önkormányzatainak tervezett intézkedését, miszerint az általuk fenntartott Bicsérd székhelyű Általános Iskola és Óvodában a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók közül a megismerő funkciók vagy/és a viselkedés fejlődésének organikus és nem organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (enyhe értelmi fogyatékos, valamint autista, dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, kóros aktivitászavarral küzdő) gyermekeket/tanulókat integráltan nevelje-oktassa, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. 13. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével megegyezőnek tartja Bóly, Babarc, Borjád, Kisbudmér, Nagy-budmér, Pócsa, Nagynyárád, Szajk és Töttös települési önkormányzatok tervezett intézkedését, miszerint a 2007/2008. tanévtől bővítik a fenntartásukban lévő Bóly székhelyű Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény feladatát a logopédiai ellátás, a gyógytest-nevelés, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és a nevelési tanácsadás szakfeladatokkal, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. 71/2008. (V. 29.) Kgy. határozat Települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseiről szakvélemény 1.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartja a Baksa-KisdérÓcsárd-Tengeri-Téseny Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Intézkedési Tervét.

2.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Székelyszabar Község Önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint a 2008/2009. nevelési évtől az óvodáskorú gyermekek nevelésének feladatát a Mohács székhelyű Brodarics István Általános Iskola és Óvoda Székelyszabar székhelyű tagóvodájában lássa el, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

48

3.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek SzentlőrincKacsóta-Csonkamindszent, a Királyegyháza-Gyöngyfa-Sumony, a Bi-csérd-Boda-Zók, a Szabadszentkirály-Pécsbagota-Velény-Gerde, a Bükkösd-Cserdi-Helesfa-Dinnyeberki intézményfenntartó társulások tervezett intézkedését, miszerint 2008. szeptember 1-től a települési önkormányzatok a kötelező közoktatási feladataik ellátásáról a Szentlőrinci Kistérségi Közoktatási Társulás által fenntartott Szentlőrinc székhelyű Szentlőrinci Oktatási és Nevelési Központban, illetve annak helyi tagintézményeiben (Királyegyházán, Bicsérden, Szabadszentkirályon, Bükkösdön) gondoskodnak, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

4.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tarja ellentétesnek Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának a középfokú oktatási intézmények átszervezésére vonatkozó - a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Oktatási Bizottsága 43/2008.(05.16.) számú állásfoglalásában foglalt - tervezett intézkedéseit, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.

5.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Siklós Város Önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint 2008. július 1-ei hatállyal közös igazgatású többcélú közoktatási intézménnyé szervezi át a Siklós székhelyű Táncsics Mihály Gimnázium és Szakképző Iskolát, a Batthyány Kázmér Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt és a Kanizsai Dorottya Általános Iskola, Óvoda, Bölcsőde és Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. 112/2008. (IX. 18.) Kgy. határozat Települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseiről szakvélemény

1.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek a Csele-völgye Közoktatási Intézményfenntartó Társulás tervezett intézkedését a Szebény községben működő egycsoportos óvoda megszüntetésére vonatkozóan. A település óvodáskorú gyermekei a társulás által fenntartott Palotabozsok, illetve Véménd székhellyel működő óvodákban vehetik igénybe a közoktatási szolgáltatást.

2.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartja, hogy a 2008/2009. tanévtől a Baksa, Kisdér, Ócsárd, Tengeri és Téseny községek intézményi társulása által fenntartott óvoda, valamint az általános iskola szervezeti összevonásával, és feladatának bővítésével (a könyvtári feladat ellátásával) Általános Művelődési Központként működjék.

3.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartja, hogy a 2008/2009. tanévtől az Egyházasharaszti Általános Iskola Alsószentmárton telephelyen működő tagintézmény 1-4. évfolyamos tanulói tankötelezettségüket a székhelyintézményben teljesítsék.

4.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartja, hogy a 2008/2009. nevelési évtől az Alsószent-márton székhellyel működő egycsoportos óvoda a Siklósnagyfalu székhellyel működő „Asta Pentru Noi” óvoda tagintézményeként működjék.

5.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartja, hogy a 2008/2009. nevelési évtől az Alsószent-márton székhellyel működő egycsoportos óvoda megszűnjön, ha a beiratkozott gyermekek száma nem éri el a 15 főt. A feladatellátás a Siklósnagyfalu községgel kötött megállapodás alapján a Siklósnagyfalu székhellyel működő „Asta Pentru Noi” óvodában történhet, ha a gyermekek utaztatásáról a jogszabályi feltételeknek megfelelően gondoskodnak.

6.

A Baranya Megyei Önkormányzat közoktatás-fejlesztési tervével nem ellentétes, hogy a Babarc székhellyel, 1-4. évfolyammal működő általános iskola a 2008/2009. tanévtől a Bóly Mikrokörzeti

49

Közoktatási Intézményi Társulás keretében, a Bóly székhelyű Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat tagiskolájaként működjék. 7.

A Baranya Megyei Önkormányzat közoktatás-fejlesztési tervével a Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás a 2008-2012 szóló kistérségi intézkedési terve megegyezik.

8.

A Baranya Megyei Önkormányzat közoktatás-fejlesztési tervével megegyezik, hogy a Gödre székhellyel, működő óvoda a 2008/2009. nevelési évtől két óvodai csoporttal működjön.

9.

A Baranya Megyei Önkormányzat közoktatás-fejlesztési tervével a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás Közoktatási Intézkedési Terve összhangban van.

10. A Baranya Megyei Önkormányzat közoktatás-fejlesztési tervével a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Közoktatási Intézkedési Terve összhangban van.

50

5. számú melléklet Óvodai nevelés Baranya megyei összesített adatok Megnevezés Óvoda - feladatellátási hely Férőhely Óvodapedagógus a) Óvodás gyermek Ebből: gyógypedagógiai nevelésben Gyermekcsoport Ebből: gyógypedagógiai nevelésben Egy gyermekcsoportra jutó óvodás gyermek

1990/1991 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 209 14 641 1 334 15 090

205 13 672 1 262 13 080

208 13 808 1 204 12 622

210 13 746 1 206 12 441

208 13 677 1 171 12 375

12 618

68 582

62 583

68 569

73 559

–

45

39

68

32

24

22

22

22

22

a)

Az 1999/2000. tanév előtt a gyógypedagógiai nevelésben foglalkoztatott óvodapedagógusok nélkül. A gyógypedagógiai óvodai neveléssel együtt. Baranya Megye Statisztikai Évkönyve, 2001. KSH Baranya Megyei Igazgatósága, Pécs, 2002, 2003, 2004, 2005. b)

51

6. számú melléklet Általános iskola nevelés és oktatás Baranya megyei összesített adatok Megnevezés Iskola – feladatellátási hely

1990/1991 181 a)

2001/2002

2002/2003

2003/2004

2004/2005

177

173

172

171

1 636

1 610

1 564

1 550

Osztályterem

2 041

Pedagógus

4 234

3 692

3 628

3 641

3 527

45 696

37 228

36 494

35 389

34 281

1 267

1 630

1 677

1 721

1 717

5 190

4 606

4 535

4 106

4 038

1–4. évfolyamos

20 658

18 735

18 120

17 284

16 379

5–8 (10). évfolyamos

25 038

18 493

18 599

18 105

17 865

38,6

32,5

38,1

38,7

39,5

2 147

1 894

1 884

1 835

1 784

119

54

140

126

139

21

20

19

19

19

Tanuló a nappali oktatásban Ebből: gyógypedagógiai oktatásban részesül 1. évfolyamos

napközis (iskolaotthonos) tanuló, % Osztály a nappali oktatásban Ebből: gyógypedagógiai oktatásban Egy osztályra jutó tanuló a)

Az 1999/2000. tanévben és korábban a szaktantermek számával együtt. – b) A gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulókkal együtt; a 6- és 8-évfolyamos gimnáziumi oktatásban részesülő 5-8 évfolyamos tanulók nélkül. Baranya Megye Statisztikai Évkönyve, 2001. KSH Baranya Megyei Igazgatósága, Pécs, 2002, 2003, 2004, 2005.

52

7. számú melléklet Gimnáziumi nevelés és oktatás Baranya megyei összesített adatok Megnevezés

1990/1991 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005

Iskola – feladatellátási hely a)

13

20

23

24

25

Osztályterem b)

184

245

239

273

281

Pedagógus

470

724

732

770

792

..

512

508

539

558

5 227

8 030

8 103

8 369

8 479

–

870

885

1 046

1 043

9. évfolyamban

1 469

1 962

1 899

1 965

2 102

9. és magasabb évfolyamban

5 227

7 160

7 218

7 323

7 436

nő, %

66,8

61,2

60,6

60,2

59,1

kollégiumban lakó, % c)

21,1

16,4

15,9

15,5

16,0

Osztály

169

301

268

277

284

Egy osztályra jutó tanuló

31

27

30

30

30

Ebből: nő Tanuló a nappali oktatásban Ebből: gimnázium 5–8. évfolyamában

a)

Az 1999/2000. tanévben és korábban a gimnáziumok és a szakközépiskolával közös igazgatású gimnáziumok száma együtt (ez utóbbi a szakközépiskolák számában is szerepel). – b) Az 1999/2000. tanévben és korábban a szaktantermekkel együtt. – c) A 6- és 8-évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamos tanulóival, osztályaival együtt. Baranya Megye Statisztikai Évkönyve, 2001. KSH Baranya Megyei Igazgatósága, Pécs, 2002, 2003, 2004, 2005.

53

8. számú melléklet Szakközépiskolai nevelés és oktatás Baranya megyei összesített adatok Megnevezés

1990/199 1

2001/200 2

2002/200 3

2003/200 4

2004/200 5

Iskola – feladatellátási hely a)

17

31

33

32

34

Osztályterem b)

162

277

281

286

285

Pedagógus

447

693

703

753

762

..

444

452

494

492

Tanuló a nappali oktatásban

5 643

7 657

7 687

7 751

7 371

Ebből: 9. évfolyamos

1 441

1 690

1 707

1 597

1 618

9–12. évfolyamos

5 248

5 688

5 663

5 692

5 560

13. és magasabb évfolyamos

395

1 969

2 024

2 059

1 811

nő, %

46,7

48,3

49,8

47,8

48,0

kollégiumban lakó, % c)

28,2

14,7

16,4

16,0

14,8

Osztály

193

292

295

310

290

Egy osztályra jutó tanuló

29

26

26

27

25

Ebből: nő

a)

Az 1999/2000. tanévben és korábban a szakközépiskolák és a gimnáziummal közös igazgatású szakközépiskolák száma együtt (ez utóbbiak a gimnáziumok számában is szerepelnek). – b) Az 1999/2000. tanévben és korábban a szaktantermekkel Baranya Megye Statisztikai Évkönyve, 2001. KSH Baranya Megyei Igazgatósága, Pécs, 2002, 2003, 2004, 2005.

54

9. számú melléklet Szakiskolai és speciális szakiskolai nevelés és oktatás* Baranya megyei összesített adatok Megnevezés

1990/1991 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005

Iskola – feladatellátási hely

15

26

25

25

26

Osztályterem a)

156

151

154

143

146

Pedagógus

581

341

396

375

387

Tanuló a nappali oktatásban b)

9 404

5 383

5 355

5 427

5 573

Ebből: speciális szakiskolai tanuló

133

375

399

446

414

9. évfolyamos

3 457

1 560

1 543

1 474

1 563

9–10. évfolyamos

6 654

2 682

2 696

2 689

2 758

11. és magasabb évfolyamos

2 750

2 701

2 659

2 738

2 815

nő, %

37,9

40,4

39,8

38,6

39,4

kollégiumban lakó, % c)

7,3

12,0

11,2

9,9

9,1

Osztály

308

228

238

250

253

Ebből: speciális szakiskolai

7

28

37

41

33

Egy osztályra jutó tanuló

31

24

23

23

22

* Az 1999/2000. tanévben és korábban a szakmunkásképző iskolák, a gyors- és gépíró iskolák, az egészségügyi szakiskolák, az egyéb szakiskolák adataival együtt; speciális szakiskolák esetén a munkára felkészítő oktatás adataival együtt. a) Szaktantermek számával együtt. – b) Az 1999/2000. tanévben és korábban a középiskolát végzettek szakmunkásképző évfolyamainak létszáma a 11. és magasabb évfolyamos létszámban szerepelnek. Baranya Megye Statisztikai Évkönyve, 2001. KSH Baranya Megyei Igazgatósága, Pécs, 2002,2003,2004,2005.

55

10. számú melléklet A Dél-Dunántúl iskolai szakképzési térképe Dél-Dunántúli régió összesített adatai – szakközépiskola Szakterület

Szakmacsoport Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet Egyéb szolgáltatások

Humán

3 4 1 4 3 15 12 12 23 1 3 13 4 4 6 78 15 8 14 15 52 14 2 16

Humán összesen Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás

Műszaki

Műszaki összesen Gazdasági és szolgáltatási

Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom

Gazd. és szolg. összesen Mezőgazdaság Élelmiszeripar

Agrár Agrár összesen

-

Humán szakterületen tanul az össztanuló létszám Műszaki „ Gazdasági- szolgáltatási „ Agrár szakterületen „

10 %-a 49 %-a 32 %-a 9 %-a

Forrás: Dél-Dunántúli Regionális Képzési és Fejlesztési Bizottság 2003. D-D RFKB szakmacsoportos felosztás Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5.

SZASZET/ Szakmacsoport Egészségügyi

AIDD

Pannon

Somogyi

M. B. K. N. X

Tolna

Kvár

-

D. Agrár -

X

X

X

X

Szociális szolgáltatások Oktatás

X

X

X

-

-

X

X

X

X

X

-

-

-

X

Művészet, közművelődés, kommunikáció Gépészet

-

X

-

-

-

-

X

X

X

X

-

X

X

X

56

Sorsz.

7.

SZASZET/ Szakmacsoport Elektrotechnikaelektronika Informatika

8.

Vegyipar

-

X

-

-

-

-

-

9.

Építészet

X

X

X

-

X

X

X

10. Könnyűipar

X

X

X

-

X

X

X

11. Faipar

X

X

X

-

X

X

X

12. Nyomdaipar

-

X

-

-

-

-

-

13. Közlekedés

-

-

-

-

-

-

X

14. Környezetvédelemvízgazdálkodás 15. Közgazdaság

X

X

X

-

-

X

X

X

X

-

X

X

X

X

16. Ügyvitel

X

X

X

-

-

X

X

17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátásidegenforgalom 19. Egyéb szolgáltatások 20. Mezőgazdaság

X

X

X

-

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X

X X

X X

21. Élelmiszeripar

X

X

-

X

X

-

X

16

20

14

5

11

15

19

6.

Összesen:

AIDD

Pannon

Somogyi

M. B. K. N. -

Tolna

Kvár

X

D. Agrár -

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Szakiskolai, speciális szakiskolai feladatellátási helyek: Kistérség, térség Szakiskolai, Szakiskolai, Szakiskolai, 2006-ban spec. Szakisk. spec. Szakisk. spec. Feladatellátási Osztályok Szakiskolai helyek száma: száma: tanulók száma: Komlói: Mohácsi: Pécsi: Pécsváradi: Sásdi: Sellyei: Siklósi: Szentlőrinci: Szigetvári: Összesen:

3 3 13 2 1 3 4 1 30

12 22 98 10 3 6 12 14 177

377 682 3001 306 71 188 358 429 5412

Szakiskolai, spec. Szakiskolai pedagógusok száma: 84 125 1264 31 6 25 43 42 34 1654

57

11. számú melléklet Önkormányzati fenntartású Baranya megyei alapfokú művészetoktatási intézmények 2008. április Intézmény neve

Székhelye

Általános Iskola és Zeneiskola

Beremend

Általános Iskola és Zeneiskola

Bóly

Kitaibel Pál Általános Iskola és Zeneiskola

Harkány

Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Komló

Lánycsók ÁMK és Zeneiskola

Lánycsók

Általános Iskola és Zeneiskola

Mágocs

Schneider Lajos ALAPFOKÚ Művészeti Iskola

Mohács

Apáczai Nevelési és ÁMK Művészeti Iskola

Pécs

Liszt Ferenc Zeneiskola

Pécs

Szent Mór Katolikus Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium Pécs Szent Margit Katolikus Általános Iskola és Zeneiskola

Pécs

Pécsváradi Alapfokú Művészeti iskola

Pécsvárad

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Sásd

Kiss Géza Általános és Zeneiskola

Sellye

Kanizsai Dorottya Általános Iskola és Zeneiskola

Siklós

Kiss György Általános iskola és Zeneiskola

Szászvár

Ifjúsági Úti Általános Iskola és Zeneiskola

Szentlőrinc

Weiner Leó Zene-és Művészeti Iskola

Szigetvár

Általános Iskola és Zeneiskola

Vásárosdombó

Általános Iskola és Zeneiskola

Villány

Egyoldalú jognyilatkozattal – egyházi fenntartóként – a megyei fejlesztési tervbe bejelentkezett alapfokú művészetoktatási intézmény: Intézmény: Kolping Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (7700 Mohács, Szinház u. 1.) Fenntartó: Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet (1035 Budapest, Vihar u. 8.) Megjegyzés: A nem helyi önkormányzat által fenntartott alapfokú művészetoktatási intézményeket a táblázat nem tartalmazza.

58

12. számú melléklet Idegen nyelvet tanulók, 2004/2005* Idegen nyelvet tanulók száma a) Megnevezés

az általános iskolákban

a szakiskolákban

a szakközépiskolákban

a gimnáziumokban

a felsőoktatási intézményekben

Angol

13 151

1 273

4 444

8 400

3 761

Német

8 602

2 612

4 682

5 646

3 147

Francia

278

–

12

753

113

Olasz

177

34

60

1 047

40

Orosz

43

–

–

10

24

Spanyol

–

–

–

148

50

Latin

–

–

109

162

1 727

8 178

53

156

493

274

Egyéb

Horvát nyelvet Baranya megyében 11 oktatási intézményben tanítanak. Közülük: 10 általános iskola. Két tanítási nyelvű iskola: Miroslav Krleza Horvát Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Forrás: KSH Baranya Megyei Igazgatósága, Pécs, 2005. Miroslav Krleza Horvát Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

13. számú melléklet Iskolai felnőttoktatásban tanulók Gyermek, tanuló Általános iskolai Szakiskolai tanuló Középiskolai tanuló Felsőoktatásban ÖSSZESEN

1990/1991 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 437 .. 2 349 1 127 3 913

274 86 4 033 8 282 12 675

279 247 4 222 8 320 13 068

217 228 4 681 12 293 17 419

197 216 4 868 10 004 15 285

59

14. számú melléklet A Munkaerő-piaci Alapból a Baranya Megyei Munkaügyi Központ támogatásával finanszírozott képzések adatai 2001-2005 Év Érintett létszám

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

4058

3672

3564

2128+40

1756

1.

Nem szerint

a)

Férfi

1644

1436

1422

969

869

b)

2414

2236

2142

1159

887

2.

Nő Iskolai szerint

a)

<=8 általános

1035

891

919

637

539

b)

Középfokú

2765

2569

2428

1318

1094

c)

Felsőfokú

208

212

217

173

123

3.

Kor szerint

a)

16 év alatti

7

6

4-

0

6

b)

16-19 év

364

291

263

147

143

c)

20-24 év

1082

1081

975

570

154

d)

25-29 év

809

793

747

454

307

e)

30-39 év

1007

920

902

539

513

f)

40-49 év

637

463

544

324

251

g)

50 felett

152

118

129

94

82

156

109

129

78

61

64

66

48

40

44

592

589

617

665

86.993 114.350

107.135

65.809

végzettség

A képzések száma 1.

Szakképesítést adó

2.

Szakképesítést nem adó

Fajlagos mutatók * 1.

Átlagos képzési óraszám

578

2.

Átlagos képzési költség

77.821

Ft/fő Forrás: Baranya Megyei munkaügyi központ

60

15. számú melléklet

2005

2004

2003

2002

2001

2000

Év

Munkaerő-piaci képzésben résztvevők létszámadatai és támogatottsága 2000-2005 Képzéstípus

Előző Képzésbe évről Érintett belépők létszám áthúzódó száma létszám

Képzésből kilépők Ebből: lemorzsolódás (ebből elhelyezkedett)

Képzési ktg.térítés (eFt)

Ajánlott

1260

2427

3687

2738

49 (1,8%) (13)

237.224

Elfogadott

18

451

469

383

10 (2,6%) (4)

25.755

Munkavisz.

273

458

731

424

22 (5,2%) (-)

11.379

Együtt

1551

3336

4887

3545

81 (2,3%) (17)

274.358

Ajánlott

949

2344

3293

2224

26 (1,7%) (7)

303.005

Elfogadott

86

632

718

389

2 (0,5%) (1)

55.239

Munkavisz.

307

453

760

482

13 (2,7%) (-)

24.146

Együtt

1342

3429

4771

3095

41 (1,3%) (8)

382.390

Ajánlott

1069

1947

3016

2029

74 (3,6%) (23)

250.768

Elfogadott

329

327

656

503

22 (4,4%) (6)

44.686

Munkavisz.

278

356

634

368

5 (1,3%) (-)

19.982

Együtt

1676

2630

4306

2900

101 (3,5%) (29)

315.436

Ajánlott

987

1994

2981

2204

102 (4,6%) (20)

275.570

Elfogadott

153

498

651

325

14 (4,3%) (4)

37.193

Munkavisz.

266

358

624

482

9 (1,8) (-)

23.633

Együtt

1406

2850

4256

3011

125 (4,1%) (24)

336.396

Ajánlott

735

951

1686

1323

56 (4,2%) (19)

179.150

Elfogadott

202

280

482

481

13 (2,7%) (3)

35.536

Munkavisz.

142

335

477

384

13 (3,3%) (-)

18.935

Együtt

1079

1566

2645

2188

82 (3,7%) (22)

233.621

Ajánlott

354

1042

1396

908

39 (4,2%) (14)

186.216

0

360

360

77

6 (7,9%) (2)

14.629

89

548

637

489

5 (1,0%) (-)

41.899

443

1950

2393

1374

50 (3,6%) (16)

242.744

Elfogadot t Munkavis z. Együtt

Összes támogatás (eFt)

400.451

543.242

487 260

540.123

349.496

361.871

Forrás: Baranya Megyei munkaügyi központ 2006.

61

16. számú melléklet Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány A Közalapítvány célja: a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntések előkészítését szolgáló, a feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervben jóváhagyott körzeti, térségi és országos feladatok támogatása. A célok megvalósulását pályázati eljárás keretében segíti, melyekről – szakértői vélemények alapján – a Közalapítvány Kuratóriuma dönt. A közoktatási intézményeknek juttatott támogatást az alapítók induló tőkéje és a központi költségvetés éves költségvetési törvényben megállapított mértékű hozzájárulása határozta meg. Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány Benyújtott pályázatok száma (db) Intézménytípus szerint

2004

2005

2006

2007

Összesen

Óvodák Általános iskolák Gimnáziumok Szakközépiskolák Szakiskolák Többfunkciós intézmények Művészeti intézmények Kollégiumok Szakszolgálatok Önkormányzatok/Társulások Összesen

75 63 7 3 2 53 14 5 3 225

150 109 13 8 4 73 14 6 6 9 392

102 96 6 7 6 17 7 12 4 5 262

177 177 39 16 8 6 18 13 5 2 461

504 445 65 34 20 149 53 36 18 16 1340

Térségi besorolás alapján

2004

2005

2006

2007

Összesen

Pécs és vonzáskörzete Bóly, Mohács és vonzáskörzete Komló és vonzáskörzete Pécsvárad és vonzáskörzete Sásd és vonzáskörzete Sellye és vonzáskörzete Siklós és vonzáskörzete Szentlőrinc és vonzáskörzete Szigetvár és vonzáskörzete Megyei Összesen

94 36 26 9 6 12 13 11 18 225

134 73 37 16 19 22 46 19 26 392

86 57 19 10 7 15 29 17 22 262

189 93 32 13 14 23 43 24 24 6 461

503 259 114 48 46 72 131 71 90 6 1340

Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány Támogatási összeg (ezer forint) Intézménytípus szerint

2004

2005

2006

2007

Összesen

Óvodák Általános iskolák Gimnáziumok Szakközépiskolák Szakiskolák 500 Többfunkciós intézmények Művészeti intézmények

16787 31249 3570 331 897 18569 3040

21410 20966 2390 1278 628 17361 3161

19 131 21 852 1 935 1 743 798 2 901 2 868

28 645 26 670 3 283 1 956

85 973 100 737 11 178 5 308 2 823 39 963 11 452

1 132 2 383

62

Intézménytípus szerint

2004

2005

2006

2007

Összesen

Kollégiumok Szakszolgálatok Önkormányzatok/Társulások Összesen

4434 1141 0 79 621

1185 821 11979 81 448

1 145 2 098 1 537 55 835

2 486 612 400 68 365

9 250 4 672 13 916 285 272

Térségi besorolás alapján

2004

2005

2006

2007

Összesen

Pécs és vonzáskörzete Bóly, Mohács és vonzáskörzete Komló és vonzáskörzete Pécsvárad és vonzáskörzete Sásd és vonzáskörzete Sellye és vonzáskörzete Siklós és vonzáskörzete Szentlőrinc és vonzáskörzete Szigetvár és vonzáskörzete Megyei Összesen

33 259 13 566 5 705 1 465 7 246 4 878 6 018 2 616 4 868 79 621

21 520 21 021 7 052 2 859 3 475 3 291 14 627 3 235 4 368 81 448

19 348 10 825 4 951 1 758 2 451 2 694 6 079 3 325 4 407 1 210 55 835

24 775 17 588 5 011 1 663 1 884 2 255 7 730 2 637 3 610

98 902 63 003 22 719 7 745 15 056 13 118 34 454 11 813 17 253 1 210 285 272

68365

Forrás: Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány, 2008.

63

17. számú melléklet Baranya megye helyi önkormányzat és állam/állami szerv által fenntartott, valamint közoktatási megállapodással rendelkező nem helyi önkormányzat által fenntartott középfokú közoktatási intézményei 2008-ban

Sz.

1.

2. 3.

4.

5.

Intézmény

Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközép-, és Szakiskolája, Kollégiuma 7300 Komló, Gorkij u. 2. Táncsis Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola 7800 Siklós, Gyűdi u. 2. Kisfaludy Károly Gimnázium 7700 Mohács, Szepessy tér 6. Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Kollégium 7900 Szigetvár, Rákóczi u. 18. Baranya Megyei Önkormányzat II. Béla Középiskolája, Élelmiszeripari Szakiskolája és Kollégiuma 7720 Pécsvárad, Vak Béla u. 8.

Képzés típusa A = Gimnázium B = Szakközépiskola C = Szakiskola D = Speciális szakiskola E= érettségi utáni szakképzés F= általános iskola A

B

C

x

X

X

x

D

Kollégium

Kötelező felvételt biztosít

Megjegyzés

M

x

x

4 osztályos gimn. 8 osztályos gimn. Felnőtt tagozat

T

X

x

4 osztályos gimn. Felnőtt tagozat

T

x

Fenntartó M: megyei T: települési

E

X

x

x

F

Önk Egyh. Alap. .

Áll.

Egyéb

4 osztályos gimn. 6 osztályos gimn.

x

x

x

X

T

x

x

x

x

x

X

M

x

x

4 osztályos gimn. 6 osztályos gimn. Felnőtt tagozat

4 osztályos gimn.

64

Sz.

Intézmény

Képzés típusa A = Gimnázium B = Szakközépiskola C = Szakiskola D = Speciális szakiskola E= érettségi utáni szakképzés F= általános iskola A

6. 7. 8.

Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ 7632 Pécs, Apáczai körtér 1. Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma 7601 Pécs, Széchenyi tér 11. Janus Pannonius Gimnázium 7621 Pécs, Mária u. 2-4.

x

E

F

X

x

Önk Egyh. Alap. .

X

T

Leőwey Klára Gimnázium 7621 Pécs, Szent István tér 810.

x

x

x

x

Kötelező felvételt biztosít

Megjegyzés

Egyéb x

4 osztályos gimn. Angol két tan. nyelvű

X

4 osztályos gimn. 6 osztályos gimn. 4 osztályos gimn. 6 osztályos gimn. 4 osztályos gimn. Spanyol, olasz kéttan. nyelvű 4 osztályos gimn. Arany János tehetséggondozó, német nemzetiségi, francia két tan. nyelvű

T

x

x

Áll.

x T

10.

Kollégium

T

X

x

12.

D

x

Kodály Zoltán Gimnázium 7629 Pécs, Dobó I. u. 35-37.

11.

C

x

9.

Miroslav Krleza Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon 7624 Pécs, Szigeti u. 97. Koch Valéria Óvoda, Általános Iskola és Középiskola, 7624 Pécs, Tiborc u. 28/1.

B

Fenntartó M: megyei T: települési

T

x

x

4 osztályos gimn. horvát nemzetiségi

x

4 osztályos gimn. német nemzetiségi közoktatási megállapodás

65

Sz.

13.

14.

15. 16.

17.

Intézmény

PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola 7633 Pécs, dr. Veress E. u. 15. Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma és Általános Iskolája 7627 Pécs, Engel J. u.15. Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola 7621 Pécs, Király u. 44. Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola 7632 Pécs, Aidinger J. u. 41. Gandhi Közalapitványi Gimnázium és Kollégium 7629 Pécs, Komjáth A. u. 5.

Szent Mór Katolikus Iskola, Művészeti 18. Iskola és Gimnázium 7621 Pécs Hunyadi u. 9. Újhelyi I. Mezőgazdasági és Közgazdasági 19. Szakközépiskola és Kollégium

Képzés típusa A = Gimnázium B = Szakközépiskola C = Szakiskola D = Speciális szakiskola E= érettségi utáni szakképzés F= általános iskola A

B

x

x

C

D

Fenntartó

E

F

Önk Egyh. Alap. .

x

x

x

x

x

Áll.

x

x

T

8 osztályos gimn.

x

x

x

x

4 osztályos gimn. 4 osztályos gimn.

x

x

Megjegyzés

4 osztályos gimn.

T x

Kötelező felvételt biztosít

Egyéb

PTE

x

x

Kollégium

M: megyei T: települési

x

4 osztályos gimn. 6 osztályos gimn. Felnőtt tagozat közoktatási megállapodás 4 osztályos gimn. 8 osztályos gimn.

x FVM DASZ K

x

Felnőtt tagozat

66

Sz.

Intézmény

Képzés típusa A = Gimnázium B = Szakközépiskola C = Szakiskola D = Speciális szakiskola E= érettségi utáni szakképzés F= általános iskola A

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma 7300 Komló, Tompa M. u. 14. Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola 7624 Pécs, Őz u. 2. Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma 7700 Mohács, Kossuth u. 71. Sásdi Vendéglátóipari Középiskola 7370 Sásd, Kossuth u. 2. Montenuovó Nándor Szakközépiskola és Szakiskola 7754 Bóly, Rákóczi u. 2. Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet 7960 Sellye, Zrínyi M. u. 2. Pécsi Művészeti Szakközépiskola 7624 Pécs, Radnics u. 9.

B

C

D

Fenntartó

E

x

F

x

x

Önk Egyh. Alap. .

Áll.

Kötelező felvételt biztosít

Speciális szakiskola

PTE

x

x

x

M

x

x

x

T

x

x

x

T

x

x

x

4 osztályos gimn.

x

x

Felnőtt tagozat

x

FVM DASZ K T

Megjegyzés

Egyéb

M

x

x

Kollégium

M: megyei T: települési

x

x

Felnőtt tagozat

x

x

Felnőtt tagozat

5 évfolyamos

67

Sz.

Intézmény

Képzés típusa A = Gimnázium B = Szakközépiskola C = Szakiskola D = Speciális szakiskola E= érettségi utáni szakképzés F= általános iskola A

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

Pécsi Testnevelési Általános Iskola és Középiskola, Sportiskola 7633 Pécs, Radnóti M. u. 2. Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola 7633 Pécs, Esztergár L. u.6. Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 7623 Pécs, Rét u. 10. Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola 7622 Pécs, 48-as tér 2. Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 7621 Pécs, Vörösmasrty u. 4. 500.sz. Angster József Szakképző Iskola 7623 Pécs, Rét u. 41-43. Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola 7632 Pécs, Malomvölgyi u. 1/b.

B

C

x

x

x

x

x

D

Fenntartó

Kollégium

M: megyei T: települési

E

F

x

x

Önk Egyh. Alap. .

Áll.

Kötelező felvételt biztosít

Megjegyzés

Egyéb

T

Felnőtt tagozat

x

T

x

T

Felnőtt tagozat Német két tannyelvű IFO

x

T

Felnőtt tagozat

x

x

x

T

x

x

x

T

x

x

x

T

Felnőtt tagozat nappali munkarend

x

x

Felnőtt tagozat Felnőtt tagozat

68

Sz.

Intézmény

Képzés típusa A = Gimnázium B = Szakközépiskola C = Szakiskola D = Speciális szakiskola E= érettségi utáni szakképzés F= általános iskola A

34.

35.

36.

37.

38.

41.

"Teleki Zsigmond" Szakképző Iskola 7773 Villány, Mathiász J. u. 2. Kodolányi János Általános Iskola, Szakiskola 7838 Vajszló, Iskola u. 1. Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona 7720 Pécsvárad, Kossuth u. 4. Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona 7700 Mohács, Kórház u. 1-3. Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola 7629 Pécs, Komlói u. 58. Pécsi Tudományegyetem Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola 7621 Pécs, Mária u. 5-7.

B

C

x

x

D

Fenntartó M: megyei T: települési

E

F

Önk Egyh. Alap. .

FVM DASZ K

x

x

x

x

x

Megjegyzés

Egyéb Felnőtt tagozat

T

x

M

x

Speciális szakiskola

M

x

Speciális szakiskola

x

x

Kötelező felvételt biztosít

x

x

x

Áll.

Kollégium

T

T

x

PTE

Speciális szakiskola Felnőttoktatási tagozat

69

Kimutatás a települési önkormányzatok kötelező közoktatási feladatainak ellátásáról KOMLÓI KISTÉRSÉG Óvodai nevelés Sor szá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye

33. 68.

Bodolyabér Egyházaskozár

X X

Magyarhertelend Egyházaskozár Hegyhátmaróc Tófű Szárász

92.

Hegyhátmaróc

X

Egyházaskozár

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X

X

Szárász Tófű 102. Hosszúhetény 111. Kárász

X

138. Komló

X

X

143. Köblény

150. Liget

X

X

Hosszúhetény Szalatnak Köblény

X

Komló

X

X

Szalatnak Kárász

Liget

Megáll alapjá n

X X

X

felsőtagozat Intézmény székhelye

Sásd Bikal Egyházaskozár Hegyhátmaróc Tófű Szárász Alcsómocsolád Nagyhajmás Bikal Egyházaskozár Szárász Tófű Alcsómocsolád Nagyhajmás Hosszúhetény Szalatnak Szászvár Vékény Magyaregregy Köblény Komló Mánfa Szalatnak Kárász Vékény Szászvár Magyaregregy Liget

Önálló int. fennt.

Társul ással

Megáll alapjá n

X X

X

X X

X

X X

X

Intézmény székhelye Sásd Egyházaskozár Bikal Hegyhátmaróc Tófű Szárász Alcsómocsolád Nagyhajmás Egyházaskozár Bikal Szárász Tófű Alcsómocsolád Nagyhajmás Hosszúhetény Szászvár Vékény Szalatnak Magyaregregy Köblény Komló Mánfa Szászvár Kárász Vékény Szalatnak Magyaregregy Liget

70

Óvodai nevelés Sor szá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

158. Magyaregregy

X

Magyaregregy Kárász

159. Magyarhertelend

X

162. Magyarszék

X

Magyarhertelend Bodolyabér Magyarszék Mecsekpölöske Liget Mánfa Magyarszék Mecsekpölöske Liget Máza X Magyarszék Liget Szalatnak Köblény Kárász

165. Mánfa

174. Máza 176. Mecsekpölöske

X

X X

Társul ással

Megáll alapjá n

X

248. Szalatnak

X

X

250. Szárász

X

Egyházaskozár Hegyhátmaróc Tófű

X

251. Szászvár

X

Szászvár Kárász Vékény

X

Intézmény székhelye

Társul ással

X

X

Szászvár Vékény Kárász Sásd

X

X

Magyarszék Mecsekpölöske Liget Komló

X

X

felsőtagozat Önálló int. fennt.

Máza Magyarszék Liget Szalatnak Kárász Magyaregregy Vékény Szászvár Köblény Bikal Egyházaskozár Hegyhátmaróc Tófű Alcsómocsolád Nagyhajmás Szászvár Magyaregregy Kárász Vékény Szalatnak Köblény

X X X

X

X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye

X

Szászvár Vékény Kárász Sásd

X

Magyarszék Mecsekpölöske Liget Komló

Máza Magyarszék Liget Szászvár Kárász Magyaregregy Vékény Szalatnak Köblény Egyházaskozár Bikal Hegyhátmaróc Tófű Alcsómocsolád Nagyhajmás Szászvár Magyaregregy Kárász Vékény Szalatnak Köblény

71

Óvodai nevelés Sor szá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Társul ással

277. Tófű

X

Egyházaskozár Hegyhátmaróc Szárász

X

291. Vékény

X

Szászvár Kárász

X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Bikal Egyházaskozár Hegyhátmaróc Szárász Alsómocsolád Nagyhajmás Szászvár Magyaregregy Kárász Szalatnak Köblény

Társul ással

Megáll alapjá n

X

Intézmény székhelye Egyházaskozár Bikal Hegyhátmaróc Szárász Alsómocsolád Nagyhajmás Szászvár Magyaregregy Kárász Szalatnak Köblény

X

MOHÁCSI KISTÉRSÉG Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Társul ással

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Társul ással

Megáll alapjá n

X

11.

Babarc

X

Barbarc Litód

X

Barbarc Litód

X

17.

Bár

X

X

Belvárdgyula

27.

Bezedek

38.

Bóly

Bár Mohács Olasz Hásságy Lippó Ivándárda Sárok Kislippó Bóly Töttös

X

23.

Bár Mohács Belvárdgyula

X X

X

Lippó Ivándárda Sárok Kislippó Bóly

X X

X

X X

X

Intézmény székhelye Bóly Töttös Szajk Liptód Mohács Olasz Hásságy Lippó Ivándárda Sárok Kislippó Bóly Töttös

72

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

39.

Borjád

X

65. 71.

Dunaszekcső Erdősmárok

75.

Feked

X

81.

Geresdlak

X

86.

Görcsönydoboka

91.

Hásságy

X

97.

Hímesháza

X

X X

X

100. Homorúd

X

108. Ivándárda

X

123. Kisbudmér

X

132. Kisnyárád 148. Lánycsók

X X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye

Borjád Kisbudmér Nagybudmér Pócsa Dunaszekcső Hímesháza Szűr Véménd Geresdlak Maráza Fazekasboda Görcsönydobok a Olasz Belvárdgyula Hímesháza Szűr Erdősmárok Homorúd Mohács Lippó Bezedek Sárok Kislippó Borjád Nagybudmér Lánycsók Lánycsók Kisnyárád

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

X X X X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Borjád Kisbudmér Nagybudmér Pócsa Dunaszekcső Hímesháza Szűr Véménd Szebény Geresdlak Maráza Fazekasboda

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

X X X X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Liptód Babarc Szajk Borjád Kisbudmér Nagybudmér Pócsa Dunaszekcső Hímesháza Szűr Véménd Szebény Geresdlak Maráza Fazekasboda

X

Somberek

X

Somberek

X

Olasz Belvárdgyula Hímesháza Szűr Erdősmárok Homorúd Mohács Lippó Bezedek Sárok Kislippó Borjád Nagybudmér Lánycsók Lánycsók Kisnyárád

X

Olasz Belvárdgyula Hímesháza Szűr Erdősmárok Mohács

X X X

X X X

X X X

X X X

Lippó Bezedek Sárok Kislippó Borjád Nagybudmér Lánycsók Lánycsók Kisnvárád

73

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

151. Lippó

X

152. Liptód

X

164. Majs

X

166. Maráza

X

168. Máriakéménd

X

181. Mohács

X

183. Monyoród 185. Nagybudmér

X X

191. Nagynyárád 203. Olasz

X

210. Palotabozsok 223. Pócsa

X

230. Sárok

X

X

X X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Lippó Bezedek Ivándárda Sárok Kislippó Babarc

X

X

Majs Udvar Geresdlak Fazekasboda Máriakéménd

Mohács Bár Homorúd Szederkény Borjád Kisbudmér Nagynyárád Olasz Hásságy Palotabozsok Borjád Kisbudmér Nagybudmér Lippó

Társul ással

X X X

X

X X X

X X X X X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Lippó Bezedek Ivándárda Sárok Kislippó Babarc

Majs Udvar Geresdlak Fazekasboda Máriakéménd Kátoly Szellő Erzsébet Kékesd Mohács Bár Homorúd Szederkény Borjád Kisbudmér Nagynyárád Olasz Hásságy Belvárdgyula Palotabozsok Borjád Kisbudmér Nagybudmér Lippó

Társul ással

Megáll alapjá n

X

X

X X X

X

X X X

X X X X X

X

Intézmény székhelye Lippó Bezedek Ivándárda Sárok Kislippó Bóly Töttös Szajk Babarc Majs Udvar Geresdlak Fazekasboda Máriakéménd Kátoly Szellő Erzsébet Kékesd Mohács Bár Homorúd Szederkénv Borjád Kisbudmér Nagynyárád Olasz Hásságy Belvárdgyula Palotabozsok Borjád Kisbudmér Nagybudmér Lippó

74

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Társul ással

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Társul ással

232. Sátorhely 237. Somberek

X X

Bezedek Ivándárda Kislippó Sátorhely Somberek

246. Szajk

X

Szajk

X

Bezedek Ivándárda Kislippó Sátorhely Somberek Görcsönydoboka Szajk

253. Szebény

X

Szebény

X

Szebény

X

Szederkény Monyoród Mohács Hímesháza Erdősmárok Bóly

X

254. Szederkény

X

255. Székelvszabar 270. Szűr

X

280. Töttös

X

X

282. Udvar 293. Véménd 294. Versend

X X X

X X

Szederkény Monyoród Székelyszabar Hímesháza Erdősmárok Töttös

X X X X

Majs Véménd Feked Versend

X X X

Majs Véménd Feked Szebény Versend

X X X

X X X

X X X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Bezedek Ivándárda Kislippó Sátorhely Somberek Görcsönvdoboka Bóly Töttös Babarc Véménd Feked Szederkény Monyoród Mohács Hímesháza Erdősmárok Bóly Töttös Szajk Babarc Majs Véménd Feked Szebény Versend

75

PÉCSI KISTÉRSÉG Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye Abaliget Aranyosgadány

Önálló int. fennt.

Társul ással

1. 9.

Abaliget Aranyosgadány

10.

Áta

X

14.

Bakonya

X

15.

Baksa

X

30.

Birján

X

34.

Bogád

X

40.

Bosta

X

Szalánta Szilvás Siklósbodony Garé Bisse Babarcszőlős

X

49.

Cserkút

X

X

66.

Egerág

X

Kővágószőlős Bakonya Kővágótöttös Egerág

Egerág Kisherend Szőkéd Kővágószőlős Cserkút Kővágótöttös Baksa Ócsárd Téseny Tengeri Kozármisleny Pécsudvard Szemely Lothárd Romonya

X

Megáll alapjá n

X X X X X

X

X

felsőtagozat Intézmény székhelye

Hetvehely Pellérd Keszü Egerág Kisherend Szőkéd Kővágószőlős Cserkút Kővágótöttös Baksa Ócsárd Téseny Tengeri Kozármisleny Pécsudvard Szemely Lothárd Bogád Romonya Szalánta Szilvás Siklósbodony Garé Bisse Babarcszőlős Szava Kővágószőlős Bakonya Kővágótöttös Egerág

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

Megáll alapjá n

X X X X X

X

X X

X

Intézmény székhelye Hetvehely Pellérd Gyód Keszü Egerág Kisherend Szőkéd Kővágószőlős Cserkút Kővágótöttös Baksa Ócsárd Téseny Tengeri Kozármisleny Pécsudvard Szemely Lothárd Bogád Romonya Szalánta Szilvás Siklósbodony Garé Bisse Babarcszőlős Szava Kővágószőlős Bakonya Kővágótöttös Egerág

76

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

69.

Ellend

X

85.

Görcsöny

X

87.

Gyód

103. Husztót

Megáll alapjá n

X

118. Keszü

X

128. Kisherend

X

141. Kovácsszénája

X

142. Kozármisleny

X

144. Kökény 146. Kővágószőlős

X

Intézmény székhelye Áta Kisherend Szőkéd Berkesd Szilágy Pereked Görcsöny Regenye Ócsárd Szőke Gyód

X

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Orfű Kovácsszénája Pellérd Egerág Áta Szőkéd Orfű Husztót Kozármisleny Pécsudvard Szemely Birján Lothárd Kővágószőlős Cserkút Kővágótöttös Bakonya

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X

X X X X X X

X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Áta Kisherend Szőkéd Berkesd Szilágy Pereked Görcsöny Regenye Ócsárd Szőke Gyód Orfű Kovácsszénája Pellérd Gyód Aranyosgadány Egerág Áta Szőkéd Orfű Husztót Kozármisleny Pécsudvard Szemely Birján Lothárd Kővágószőlős Cserkút Kővágótöttös Bakonya

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X

X

X X

X

X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Áta Kisherend Szőkéd Berkesd Szilágy Pereked Görcsöny Regenye Ócsárd Szőke Pellérd Keszü Aranyosgadány Pellérd Gyód Aranyosgadány Egerág Áta Szőkéd Kozármisleny Pécsudvard Szemely Birján Lothárd Kővágószőlős Cserkút Bakonya Kővágótöttös

77

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

147. Kővágótöttös

X

153. Lothárd

X

162. Magyarsarlós 190. Nagykozár 199 Ócsárd

X X X

205. Orfű 213. Pécs 216. Pécsudvard

X X X

218. Pellérd

224. Pogány 226. Regenye

Megáll alapjá n

X

X X

227. Romonya

X

247. Szalánta

X

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye Kővágószőlős Bakonya Cserkút Kozármisleny Pécsudvard Szemely Birján Pécs Nagykozár Baksa Kisdér Tengeri Téseny Orfű Husztót Kovácsszénája Pécs Kozármisleny Szemely Birján Lothárd Pellérd Keszü Gyód Aranyosgadány Pogány Görcsöny Szőke Ócsárd Romonya Bogád Szalánta Bosta

Önálló int. fennt.

Társul ással

Megáll alapjá n

X X

X X X

X X X

X

X X X X

felsőtagozat Intézmény székhelye

Kővágószőlős Bakonya Cserkút Kozármisleny Pécsudvard Szemely Birján Pécs Pécs Baksa Kisdér Tengeri Téseny Orfű Husztót Kovácsszénája Pécs Kozármisleny Szemely Birján Lothárd Pellérd Keszü Gyód Aranyosgadány Pogány Görcsöny Szőke Ócsárd Bogád Szalánta Bosta

Önálló int. fennt.

Társul ással

Megáll alapjá n

X X

X X X

X X

X

X X X

Intézmény székhelye Kővágószőlős Bakonya Cserkút Kozármisleny Pécsudvard Szemely Birján Pécs Pécs Baksa Kisdér Tengeri Téseny Pécs Kozármisleny Szemely Birján Lothárd Pellérd Keszü Gyód Aranyosgadány Görcsöny Szőke Ócsárd Bogád Szalánta Bosta

78

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Társul ással

Szilvás Siklósbodony Garé Bisse Babarcszőlős 257. Szemely

X

265. Szilvás

X

266. Szőke

X

267. Szőkéd

X

274. Tengeri

X

276. Téseny

X

Kozármisleny Pécsudvard Birján Lothárd Szalánta Bosta Siklósbodony Garé Bisse Babarcszőlős

X

Görcsöny Regenye Ócsárd Egerág Áta Kisherend Baksa Kisdér Ócsárd Téseny Baksa Kisdér Ócsárd Tengeri

X

X

X X

X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Szilvás Siklósbodony Garé Bisse Babarcszőlős Szava Kozármisleny Pécsudvard Birján Lothárd Szalánta Bosta Siklósbodony Garé Bisse Babarcszőlős Szava Görcsöny Regenye Ócsárd Egerág Áta Kisherend Baksa Kisdér Ócsárd Téseny Baksa Kisdér Ócsárd Tengeri

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

X

X X X

X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Szilvás Siklósbodony Garé Bisse Babarcszőlős Szava Kozármisleny Pécsudvard Birján Lothárd Szalánta Bosta Siklósbodony Garé Bisse Babarcszőlős Szava Görcsöny Regenye Ócsárd Egerág Áta Kisherend Baksa Kisdér Ócsárd Téseny Baksa Kisdér Ócsárd Tengeri

79

PÉCSVÁRADI KISTÉRSÉG Óvodai nevelés Sorszá Település m

Önálló Társul int. ással fennt.

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Általános iskolai oktatás alsótagozat Önálló Társul int. ással fennt.

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

felsőtagozat Önálló Társul int. ással fennt.

8.

Apátvarasd

X

Ófalu

X

25.

Berkesd

X

X

72.

Erdősmecske

Berkesd Szilágy Pereked Ellend Erdősmecske

73.

Erzsébet

X

Erzsébet Kékesd

X

Erzsébet Kékesd

X

74.

Fazekasboda

X

Geresdlak Maráza Nagypall Hidas Kátoly Szellő

X

Geresdlak Maráza Nagypall Hidas Pécsvárad Nagypall Martonfa Szellő Zengővárkony

X

X

X 96. Hidas 114. Kátoly

X X

X

X X X

Mecseknádasd Ófalu Lovászhetény Erdősmecske Óbánya Berkesd Szilágy Pereked Ellend Erdősmecske

X

X

X

X X

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Mecseknádasd Ófalu Lovászhetény Erdősmecske Óbánya Berkesd Szilágy Pereked Ellend Mecseknádasd Óbánya Ófalu Aranyosgadány Lovászhetény

Máriakéménd Kátoly Szellő Kékesd Geresdlak Maráza Hidas Pécsvárad Nagypall Martonfa Szellő Zengővárkony

80

Óvodai nevelés Sorszá Település m

Önálló Társul int. ással fennt.

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

felsőtagozat

Önálló Társul int. ással fennt.

Önálló Társul int. ással fennt.

115. Kékesd

X

Erzsébet

X

154. Lovászhetény

X

X

172. Martonfa

X

175. Mecseknádasd

X

Pécsvárad Nagypall Kátoly Szellő Zengővárkony Erdősmecske Martonfa Erzsébet Kékesd Pécsvárad Nagypall Kátoly Szellő Zengővárkony Erdősmecske Lovászhetény Erzsébet Kékesd Mecseknádasd Óbánya

192. NagypalI

X

Nagypall

X

X

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Erdősmecske Lovászhetény Erzsébet Kékesd Erzsébet

Mecseknádasd Ófalu Óbánya Erdősmecske Aranyosgadány

Pécsvárad Nagypall Kátoly Szellő Zengővárkony Erdősmecske Lovászhetény Erzsébet Kékesd Mecseknádasd Óbánya Ófalu Lovászhetény Erdősmecske Apátvarasd Nagypall

X

X

X

X

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Erdősmecske Lovászhetény Erzsébet Kékesd Máriakéménd Kátoly Szellő Erzsébet Mecseknádasd Ófalu Óbánya Erdősmecske Aranyosgadány

Pécsvárad Nagypall Kátoly Szellő Zengővárkony Erdősmecske Lovászhetény Erzsébet Kékesd Mecseknádasd Óbánya Ófalu Lovászhetény Erdősmecske Apátvarasd Pécsvárad

81

Óvodai nevelés Sorszá Település m

Önálló Társul int. ással fennt.

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

felsőtagozat

Önálló Társul int. ással fennt.

Önálló Társul int. ással fennt.

Fazekasboda

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Fazekasboda

198. Óbánya

X

Mecseknádasd

X

200. Ófalu

X

Ofalu Apátvarasd

X

217. Pécsvárad

X

X

219. Pereked

X

256. Szellő

X

Pécsvárad Nagypall Martonfa Szellő Zengővárkony Erdősmecske Lovászhetény Erzsébet Kátoly Kékesd Berkesd Ellend Szilágy Kátoly

X X

Mecseknádasd Ófalu Apátvarasd Lovászhetény Erdősmecske Mecseknádasd Apátvarasd Lovászhetény Erdősmecske Óbánya Pécsvárad Nagypall Martonfa Szellő Zengővárkony Erdősmecske Lovászhetény Erzsébet Kátoly Kékesd Berkesd Ellend Szilágy Pécsvárad Nagypall

X

X

X

X X

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Martonfa Szellő Zengővárkony Erdősmecske Lovászhetény Erzsébet Kátoly Kékesd Mecseknádasd Ófalu Apátvarasd Lovászhetény Erdősmecske Mecseknádasd Apátvarasd Lovászhetény Erdősmecske Óbánya Pécsvárad Nagypall Martonfa Szellő Zengővárkony Erdősmecske Lovászhetény Erzsébet Kátoly Kékesd Berkesd Ellend Szilágy Pécsvárad Nagypall

82

Óvodai nevelés Sorszá Település m

Önálló Társul int. ással fennt.

264. Szilágy 300. Zengővárkony

X X

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Berkesd Ellend Pereked Zengővárkony

Általános iskolai oktatás alsótagozat

felsőtagozat

Önálló Társul int. ással fennt.

Önálló Társul int. ással fennt.

X X

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Kátoly Martonfa Zengővárkony Erdősmecske Lovászhetény Erzsébet Kékesd Berkesd Ellend Pereked Zengővárkony

X X

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Kátoly Martonfa Zengővárkony Erdősmecske Lovászhetény Erzsébet Kékesd Berkesd Ellend Pereked Zengővárkony

SÁSDI KISTÉRSÉG Óvodai nevelés Sorszá Település m

Önálló Társul int. ással fennt.

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

felsőtagozat

Önálló Társul int. ással fennt.

Önálló Társul int. ással fennt.

3.

Ág

X

Kisvaszar Gerényes Tékes

X

6.

Alsómocsolád

X

Mágocs Mekényes Nagyhajmás

X

13.

Bakóca

X

Mindszentgodisa

X

Kisbeszterce Kishajmás Baranyajenő

20.

Baranyajenő

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Vásárosdombó Gerényes Tarrós Tékes Kisvaszar Mágocs Mekényes Nagyhajmás

X

X

Mindszentgodisa

X

X

Kisbeszterce Kishajmás Baranyajenő

X

X

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Vásárosdombó Gerényes Tarrós Tékes Kisvaszar Mágocs Mekényes Nagyhajmás Mindszentgodis a Kisbeszterce Kishajmás Baranyajenő

83

Óvodai nevelés Sorszá Település m

Önálló Társul int. ással fennt.

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Baranyaszentgyör gy Szágy Tormás Baranyajenő Szágy Tormás Egyházaskozár Hegyhátmaróc Szárász Tófű Alsómocsolád Nagyhajmás

Általános iskolai oktatás alsótagozat

felsőtagozat

Önálló Társul int. ással fennt.

Önálló Társul int. ással fennt.

21.

Baranyaszentgyörgy

X

29.

Bikal

X

76.

Felsőegerszeg

X

80.

Gerényes

X

84.

Gödre

X

Gödre Szágy

X

122. Kisbeszterce

X

Mindszentgodisa

X

Sásd Meződ Oroszló Palé Varga Vázsnok Kisvaszar Ág Tékes

X X

X

X

Bakóca Kishajmás 126. Kishajmás

X

Mindszentgodisa

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Baranyaszentgyörg y Szágy Tormás Baranyajenő Szágy Tormás Bikal Egyházaskozár Hegyhátmaróc Szárász Tófű Alsómocsolád Nagyhajmás Sásd Meződ Oroszló Palé Varga Vázsnok Vásárosdombó Ág Tarrós Tékes Kisvaszar Gödre Tormás Mindszentgodisa

X X

X

X

X X

Bakóca Kishajmás X

Mindszentgodisa

X

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Baranyaszentgy örgy Szágy Tormás Baranyajenő Szágy Tormás Egyházaskozár Hegyhátmaróc Szárász Tófű Alsómocsolád Nagyhajmás Sásd Meződ Oroszló Palé Varga Vázsnok Vásárosdombó Ág Tarrós Tékes Kisvaszar Gödre Tormás Mindszentgodis a Bakóca Kishajmás Mindszentgodis a

84

Óvodai nevelés Sorszá Település m

Önálló Társul int. ással fennt.

136. Kisvaszar

X

177. Mágocs

X

177. Mekényes

X

179. Meződ

X

180. Mindszentgodisa

X

188. Nagyhajmás 206. Oroszló

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Bakóca Kisbeszterce Kisvaszar Ág Gerényes Tékes Mágocs Alsómocsolád Mekényes Nagyhajmás Mágocs Alsómocsolád Nagyhajmás Sásd Felsőegerszeg Oroszló Palé Varga Vázsnok Mindszentgodisa Bakóca Kisbeszterce Kishajmás Nagyhajmás

X X

Sásd Felsőegerszeg Meződ Palé Varga

Általános iskolai oktatás alsótagozat

felsőtagozat

Önálló Társul int. ással fennt.

Önálló Társul int. ással fennt.

X

X

X X

X

X X

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Bakóca Kisbeszterce Vásárosdombó Gerényes Tarrós Tékes Ág Mágocs Alsómocsolád Mekényes Nagyhajmás Mágocs Alsómocsolád Nagyhajmás Sásd Felsőegerszeg Oroszló Palé Varga Vázsnok Mindszentgodisa Bakóca Kisbeszterce Kishajmás Mágocs Alsómocsolád Mekényes Sásd Felsőegerszeg Meződ Palé Varga

X

X

X X

X

X X

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Bakóca Kisbeszterce Vásárosdombó Gerényes Tarrós Tékes Ág Mágocs Alsómocsolád Mekényes Nagyhajmás Mágocs Alsómocsolád Nagyhajmás Sásd Felsőegerszeg Oroszló Palé Varga Vázsnok Mindszentgodis a Bakóca Kisbeszterce Kishajmás Mágocs Alsómocsolád Mekényes Sásd Felsőegerszeg Meződ Palé Varga

85

Óvodai nevelés Sorszá Település m

Önálló Társul int. ással fennt.

208. Palé

X

231. Sásd

X

271. Tarrós

X

272. Tékes

X

278. Tormás

X

286. Varga

X

288. Vásárosdombó

X

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Vázsnok Sásd Felsőegerszeg Meződ Oroszló Varga Vázsnok Sásd Felsőegerszeg Meződ Oroszló Palé Varga Vázsnok Vásárosdombó Gerényes Kisvaszar Ág Tékes Kisvaszar Gerényes Tékes Ág Tormás Szágy Sásd Felsőegerszeg Meződ Oroszló Palé Vázsnok Vásárosdombó

Általános iskolai oktatás alsótagozat

felsőtagozat

Önálló Társul int. ással fennt.

Önálló Társul int. ással fennt.

X

X

X

X

X X

X

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Vázsnok Sásd Felsőegerszeg Meződ Oroszló Varga Vázsnok Sásd Felsőegerszeg Meződ Oroszló Palé Varga Vázsnok Vásárosdombó Gerényes Kisvaszar Ág Tékes Vásárosdombó Gerényes Tarrós Kisvaszar Ág Gödre Sásd Felsőegerszeg Meződ Oroszló Palé Vázsnok Vásárosdombó

X

X

X

X

X X

X

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Vázsnok Sásd Felsőegerszeg Meződ Oroszló Varga Vázsnok Sásd Felsőegerszeg Meződ Oroszló Palé Varga Vázsnok Vásárosdombó Gerényes Kisvaszar Ág Tékes Vásárosdombó Gerényes Tarrós Kisvaszar Ág Gödre Sásd Felsőegerszeg Meződ Oroszló Palé Vázsnok Vásárosdombó

86

Óvodai nevelés Sorszá Település m

Önálló Társul int. ással fennt.

289. Vázsnok

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

felsőtagozat

Önálló Társul int. ással fennt.

Önálló Társul int. ással fennt.

Gerényes Tarrós Kisvaszar Ág Tékes Sásd Felsőegerszeg Meződ Oroszló Palé Varga

X

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Gerényes Tarrós Kisvaszar Ág Tékes Sásd Felsőegerszeg Meződ Oroszló Palé Varga

X

Megáll Intézmény alapjá székhelye n

Gerényes Tarrós Kisvaszar Ág Tékes Sásd Felsőegerszeg Meződ Oroszló Palé Varga

X

SELLYEI KISTÉRSÉG Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

2.

Adorjás

X

18.

Baranvahídvég

X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye Vajszló Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti Vajszló Adorjás Hirics Kisszentmárton

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Vajszló Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti Vajszló Adorjás Hirics Kisszentmárton

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Vajszló Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti Vajszló Adorjás Hirics Kisszentmárton

87

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

26.

Besence

X

35.

Bogádmindszent

X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti Csányoszró Nagycsány Bogádmindszent

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X

Hegyszentmárton 36.

Bogdása

X

45.

Csányoszró

X

57.

Drávafok

X

58.

Drávaiványi

X

59.

Drávakeresztúr

X

64.

Drávasztára

X

Ózdfalu Drávafok Markóc Csányoszró Besence Nagycsány Drávafok Bogdása Markóc Sellye Drávasztára Kákics Okorág Marócsa Sósvertike Felsőszentmárto n Sellye Drávaiványi Sósvertike

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti Csányoszró Nagycsány Bogádmindszent

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X

Hegyszentmárton X X X X

Ózdfalu Drávafok Markóc Csányoszró Besence Nagycsány Drávafok Bogdása Markóc Sellye Drávasztára Kákics Okorág Marócsa Sósvertike

X X X X

X

Felsőszentmárton

X

X

Drávasztára Drávaiványi

X

Felsőszentmárton

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti Csányoszró Nagycsány Bogádmindsze nt Hegyszentmárto n Ózdfalu Drávafok Markóc Csányoszró Besence Nagycsány Drávafok Bogdása Markóc Sellye Drávasztára Kákics Okorág Marócsa Sósvertike Felsőszentmárt on Drávasztára Drávaiványi Felsőszentmárto n

88

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

77.

Felsőszentmárton

X

82.

Gilvánfa

93.

Hegyszentmárton

X

98.

Hirics

X

X

110. Kákics

X

117. Kemse 121. Kisasszonyfa

X X

130. Kiskassa

X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Társul ással

Drávaiványi Kákics Okorág Felsőszentmárto n Drávakeresztúr Gilvánfa

X

Bogádmindszent

X

Ózdfalu Vajszló Adorjás Baranyahidvég Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti Sellye Drávaiványi Drávasztára Okorág Marócsa Sósvertike Zaláta Magyarmecske Magyartelek Gilvánfa Újpetre

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Társul ással

Drávakeresztúr

X

X

X

X X X

Felsőszentmárton Drávakeresztúr Magyarmecske Kisasszonyfa Magyartelek Bogádmindszent Ózdfalu Vajszló Adorjás Baranyahidvég Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti Sellye Drávaiványi Drávasztára Okorág Marócsa Sósvertike Zaláta Magyarmecske Gilvánfa Magyartelek Újpetre

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Drávakeresztúr

X X

X X

X

X X X

Felsőszentmárt on Drávakeresztúr Magyarmecske Kisasszonyfa Magyartelek Bogádmindsze nt Ózdfalu Vajszló Adorjás Baranyahidvég Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti Sellye Drávaiványi Drávasztára Okorág Marócsa Sósvertike Zaláta Magyarmecske Gilvánfa Magyartelek Újpetre

89

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

137. Kisszentmárton

X

139. Kórós

X

155. Lúzsok

X

161. Magyarmecske

X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye Peterd Pécsdevecser Vajszló Adorjás Baranyahidvég Hirics Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti Vajszló Adorjás Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti VajszIó Adorjás Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Páprád Piskó Sámod Vejti Magyarmecske Magyartelek

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

X

X

X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Peterd Pécsdevecser Vajszló Adorjás Baranyahidvég Hirics Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti Vajszló Adorjás Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti VajszIó Adorjás Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Páprád Piskó Sámod Vejti Magyarmecske Gilvánfa

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

X

X

X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Peterd Pécsdevecser Vajszló Adorjás Baranyahidvég Hirics Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti Vajszló Adorjás Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti VajszIó Adorjás Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Páprád Piskó Sámod Vejti Magyarmecske Gilvánfa

90

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

163. Magyartelek

X

169. Markóc

X

170. Marócsa

X

186. Nagycsány

X

201. Okorág

X

207. Ózdfalu

X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye Kisasszonyfa Gilvánfa Magyarmecske Kisasszonyfa Gilvánfa Drávafok Bogdása Sellye Drávasztára Drávaiványi Okorág Kákics Sósvertike Csányoszró Besence Sellye Drávaiványi Drávasztára Marócsa Kákics Sósvertike Bogádmindszent

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X X

X X

X

Hegyszentmárton 211. Páprád

X

Vajszló Adorjás Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Piskó

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Kisasszonyfa Magyartelek Magyarmecske Gilvánfa Kisasszonyfa Drávafok Bogdása Sellye Drávasztára Drávaiványi Okorág Kákics Sósvertike Csányoszró Besence Sellye Drávaiványi Drávasztára Marócsa Kákics Sósvertike Bogádmindszent

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X X

X X

X

Hegyszentmárton X

Vajszló Adorjás Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Piskó

X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Kisasszonyfa Magyartelek Magyarmecske Gilvánfa Kisasszonyfa Drávafok Bogdása Sellye Drávasztára Drávaiványi Okorág Kákics Sósvertike Csányoszró Besence Sellye Drávaiványi Drávasztára Marócsa Kákics Sósvertike Bogádmindsze nt Hegyszentmárto n Vajszló Adorjás Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Piskó

91

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

222. Piskó

X

229. Sámod

X

233. Sellye

X

242. Sósvertike

X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye Sámod Vejti Vajszló Adorjás Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Sámod Vejti Vajszló Adorjás Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Piskó Vejti Sellye Drávaiványi Marócsa Kákics Sósvertike Okorág Sellye Drávaiványi Drávasztára Marócsa Kákics

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

X

X

X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Sámod Vejti Vajszló Adorjás Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Sámod Vejti Vajszló Adorjás Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Piskó Vejti Sellye Drávaiványi Marócsa Kákics Sósvertike Okorág Sellye Drávaiványi Drávasztára Marócsa Kákics

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

X

X

X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Sámod Vejti Vajszló Adorjás Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Sámod Vejti Vajszló Adorjás Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Piskó Vejti Sellye Drávaiványi Marócsa Kákics Sósvertike Okorág Sellye Drávaiványi Drávasztára Marócsa Kákics

92

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

284. Vajszló

X

290. Vejti

X

299. Zaláta

X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye Okorág Vajszló Adorjás Baranyahídvég Hirics Kisszentmárton Kórós Luzsok Piskó Páprád Sámod Vejti Vajszló Adorjás Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Zaláta Kemse Piskó

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

X

X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Okorág Vajszló Adorjás Baranyahídvég Hirics Kisszentmárton Kórós Luzsok Piskó Páprád Sámod Veiti Vajszló Adorjás Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Zaláta Kemse Piskó

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

X

X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Okorág Vajszló Adorjás Baranyahídvég Hirics Kisszentmárton Kórós Luzsok Piskó Páprád Sámod Veiti Vajszló Adorjás Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Zaláta Kemse Piskó

93

SIKLÓSI KISTÉRSÉG Óvodai nevelés Sorszá m 7.

Település

Alsószentmárton

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye Alsószentmárton

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Alsószentmárton

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

Siklósnagyfalu 24.

Beremend

X

31.

Bisse

X

44.

Cun

X

46.

Csarnóta

X

54.

Diósviszló

X

55.

Drávacsehi

X

56.

Drávacsepely

X

Beremend

X

Szalánta Szilvás Siklósbodony Garé Babarcszőlős Kémes Drávapiski Szaporca Tésenfa Harkány Turony Diósvizsló Márfa Rádfalva Drávaszabolcs Drávapalkonya Gordisa Harkány Csarnóta Drávaszerdahely Ipacsfa Kovácshida Szava Turony

X

X

X X X X

Beremend Kásád Szalánta Szilvás Siklósbodony Garé Babarcszőlős Kémes Drávapiski Szaporca Tésenfa Harkány Turony Diósvizsló Márfa Rádfalva Drávaszabolcs Drávapalkonya Gordisa Harkány Csarnóta Drávaszerdahely Ipacsfa Kovácshida Szava Turony

X X

X

X X X X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Egyházasharas zti Kistapolca Old Siklósnagyfalu Beremend Kásád Szalánta Szilvás Siklósbodony Garé Babarcszőlős Kémes Drávapiski Szaporca Tésenfa Harkány Turony Diósvizsló Márfa Rádfalva Drávaszabolcs Drávapalkonya Gordisa Harkány Csarnóta Drávaszerdahely Ipacsfa Kovácshida Szava Turony

94

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

60.

Drávapalkonya

X

61.

Drávapiski

X

62.

Drávaszabolcs

X

63.

Drávaszerdahely

X

67.

Egyházasharaszti

X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye Drávaszabolcs Drávacsehi Gordisa Kémes Cun Szaporca Tésenfa Drávaszabolcs Drávapalkonya Drávacsehi Gordisa Harkány Csarnóta Drávacsepely Ipacsfa Kovácshida Szava Turony Egyházasharaszt i Kistapolca Old

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X

X

X

X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Drávaszabolcs Drávacsehi Gordisa Kémes Cun Szaporca Tésenfa Drávaszabolcs Drávapalkonya Drávacsehi Gordisa Harkány Csarnóta Drávacsepely Ipacsfa Kovácshida Szava Turony Egyházasharaszti

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X

X

X

X

Kistapolca Old

78.

Garé

X

Szava

X

83.

Gordisa

X

Drávaszabolcs Drávapalkonya Drávacsehi

X

Szalánta Szilvás Siklósbodony Bisse Babarcszőlős Szava Drávaszabolcs Drávapalkonya Drávacsehi

X

X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Drávaszabolcs Drávacsehi Gordisa Kémes Cun Szaporca Tésenfa Drávaszabolcs Drávapalkonya Drávacsehi Gordisa Harkány Csarnóta Drávacsepely Ipacsfa Kovácshida Szava Turony Egyházasharas zti Kistapolca Old Alsószentmárton Siklósnagyfalu Szalánta Szilvás Siklósbodony Bisse Babarcszőlős Szava Drávaszabolcs Drávapalkonya Drávacsehi

95

Óvodai nevelés Sorszá m 90.

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

Harkány

X

105. lIIocska

X

106. Ipacsfa

X

107. Ivánbattyán

X

112. Kásád 116. Kémes

124. Kisdér

X X

X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye Harkány Csarnóta Drávacsepely Drávaszerdahely Ipacsfa Kovácshida Szava Turony Rádfalva Márfa Magyarbóly Lapáncsa Kislippó Harkány Csarnóta Drávacsepely Drávaszerdahely Kovácshida Szava Turony Villány Palkonya Kisjakabfalva Villánykövesd Kásád Kémes Cun Drávapiski Szaporca Tésenfa Baksa Ócsárd

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

X X

X

X X

X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Harkány Csarnóta Drávacsepely Drávaszerdahely Ipacsfa Kovácshida Szava Turony Rádfalva Márfa Magyarbóly Lapáncsa Kislippó Harkány Csarnóta Drávacsepely Drávaszerdahely Kovácshida Szava Turony Villány Palkonya Kisjakabfalva Villánykövesd Márok Beremend Kémes Cun Drávapiski Szaporca Tésenfa Baksa Ócsárd

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

X X

X

X X

X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Harkány Csarnóta Drávacsepely Drávaszerdahely Ipacsfa Kovácshida Szava Turony Rádfalva Márfa Magyarbóly Lapáncsa Kislippó Harkány Csarnóta Drávacsepely Drávaszerdahely Kovácshida Szava Turony Villány Palkonya Kisjakabfalva Villánykövesd Márok Beremend Kémes Cun Drávapiski Szaporca Tésenfa Baksa Ócsárd

96

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

127. Kisharsány

X

129. Kisjakabfalva

X

130. Kiskassa

X

131. Kislippó

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye Tengeri Téseny Kisharsány Nagyharsány Villány Ivánbattyán Palkonya Villánykövesd

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Tengeri Téseny Siklós Nagytótfalu Villány Ivánbattyán Palkonya Villánykövesd Márok Újpetre Peterd Pécsdevecser Lippó Bezedek Ivándárda Sárok

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X

X

X

Újpetre Peterd Pécsdevecser Lippó Bezedek Ivándárda Sárok

134. Kistapolca

X

Alsószentmárton

X

Alsószentmárton

X

135. Kistótfalu 140. Kovácshida

X X

X X

X

157. Magyarbóly

X

Vokány Harkány Csarnóta Drávacsepely Drávaszerdahely Ipacsfa Szava Turony Magyarbóly Ilocska Kislippó Magyarbóly

X X

149. Lapáncsa

Vokány Harkány Csarnóta Drávacsepely Drávaszerdahely Ipacsfa Szava Turony Magyarbóly Ilocska Kislippó Magyarbóly

X

X X

X X

X X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Tengeri Téseny Siklós Nagytótfalu Villány Ivánbattyán Palkonya Villánykövesd Márok Újpetre Peterd Pécsdevecser Lippó Bezedek Ivándárda Sárok Egyházasharas zti Alsómocsolád Old Siklósnagyfalu Vokány Harkány Csarnóta Drávacsepely Drávaszerdahely Ipacsfa Szava Turony Magyarbóly Ilocska Kislippó Magyarbóly

97

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

167. Márfa

X

173. Matty

X

189. Nagyharsány

X

194. Nagytótfalu

X

209. Palkonya

X

215. Pécsdevecser

X

220. Peterd

X

225. Rádfalva

X

234. Siklós 235. Siklósbodony

X X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Ilocska Kislippó Lapáncsa Diósviszló Rádfalva Matty Old Nagyharsány Kisharsány Nagytótfalu Kisharsány Nagyharsány Villány Ivánbattyán Kisjakabfalva Villánykövesd Újpetre Kiskassa Peterd Újpetre Kiskassa Pécsdevecser Diósviszló Márfa Siklós Szalánta Szilvás Garé Bisse Babarcszőlős

Társul ással

X X X X X

X X X X

X X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Ilocska Kislippó Lapáncsa Diósviszló Rádfalva Matty Old Nagyharsány Kisharsány Nagytótfalu Siklós Kisharsány Villány Ivánbattyán Kisjakabfalva Villánykövesd Márok Újpetre Kiskassa Peterd Újpetre Kiskassa Pécsdevecser Diósviszló Márfa Siklós Kisharsány Nagytótfalu Szalánta Szilvás Garé Bisse Babarcszőlős

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X X X X

X X X X

X X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Ilocska Kislippó Lapáncsa Diósviszló Rádfalva Matty Old Nagyharsány Kisharsány Nagytótfalu Siklós Kisharsány Villány Ivánbattyán Kisjakabfalva Villánykövesd Márok Újpetre Kiskassa Peterd Újpetre Kiskassa Pécsdevecser Diósviszló Márfa Siklós Kisharsány Nagytótfalu Szalánta Szilvás Garé Bisse Babarcszőlős

98

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

236. Siklósnagyfalu

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

252. Szava

X

275. Tésenfa

X

281. Turony

X

283. Újpetre

X

295. Villány

X

296. Villánykövesd

X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye Szava Egyházasharaszt i Kistapolca Old Szalánta Szilvás Garé Bisse Babarcszőlős Siklósbodony Kémes Cun Drávapiski Szaporca Harkány Csarnóta Újpetre Kiskassa Peterd Pécsdevecser Villány Ivánbattyán Kisjakabfalva Villánykövesd Palkonya Villány Ivánbattyán Palkonya Kisjakabfalva

Önálló int. fennt.

Társul ással

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Társul ással

Szava X

Egyházasharaszti

X

Kistapolca Old X

X

X X

X

X

Szalánta Szilvás Garé Bisse Babarcszőlős Siklósbodony Kémes Cun Drávapiski Szaporca Harkány Csarnóta Újpetre Kiskassa Peterd Pécsdevecser Villány Ivánbattyán Kisjakabfalva Márok Villánykövesd Palkonya Villány Ivánbattyán Palkonya Kisjakabfalva Márok

X

X

X X

X

X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Szava Egyházasharas zti Kistapolca Old Alsószentmárton Szalánta Szilvás Garé Bisse Babarcszőlős Siklósbodony Kémes Cun Drávapiski Szaporca Harkány Csarnóta Újpetre Kiskassa Peterd Pécsdevecser Villány Ivánbattyán Kisjakabfalva Márok Villánykövesd Palkonya Villány Ivánbattyán Palkonya Kisjakabfalva Márok

99

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

297. Vokány

Társul ással

Megáll alapjá n

X

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Vokány Kistótfalu

Társul ással

Megáll alapjá n

X

felsőtagozat Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Vokány Kistótfalu

Társul ással

Megáll alapjá n

X

Intézmény székhelye Vokány Kistótfalu

SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉG Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

28.

Bicsérd

X

32.

Boda

X

42.

Bükkösd

X

48.

Cserdi

X

51.

Csonkamindszent

X

53.

Dinnyeberki

X

79.

Gerde

X

88.

Gyöngyfa

X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye Bicsérd Boda Zók Bicsérd Zók Bükkösd Cserdi Dinnyeberki Helesfa Bükkösd Dinnyeberki Helesfa Szentlőrinc Kacsóta Bükkösd Cserdi Helesfa Szabadszentkirál y Pécsbagota Velény Királegyháza Sumony

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X X

X X X

X

X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Bicsérd Boda Zók Bicsérd Zók Bükkösd Cserdi Dinnyeberki Helesfa Bükkösd Dinnyeberki Helesfa Szentlőrinc Kacsóta Bükkösd Cserdi Helesfa Szabadszentkirály Pécsbagota Velény Királegyháza Sumony

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X X

X X X

X

X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Bicsérd Boda Zók Bicsérd Zók Bükkösd Cserdí Dinnyeberki Helesfa Bükkösd Dinnyeberki Helesfa Szentlőrinc Kacsóta Bükkösd Cserdi Helesfa Szabadszentkir ály Pécsbagota Velény Királegyháza Sumony

100

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

94.

Helesfa

X

95.

Hetvehely

X

109. Kacsóta

X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye Bükkösd Cserdi Dinnyeberki Hetvehely Okorvölgy Szentkatalin Szentlőrinc

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X

X

Csonkamindszent 120. Királyegyháza

X

202. Okorvölgy

X

214. Pécsbagota

X

243. Sumony

X

244. Szabadszentkirály

X

260. Szentkatalin

X

262. Szentlőrinc

X

Királyegyháza Gyöngyfa Sumony Hetvehely Szentkatalin Szabadszentkirál y Gerde Velény Királyegyháza Gyöngyfa Szabadszentkirál y Gerde Pécsbagota Velény Hetvehelv Okorvölgy Szentlőrinc

Megáll alapjá n

X

felsőtagozat Intézmény székhelye

Bükkösd Cserdi Dinnyeberki Hetvehely Okorvölgy Szentkatalin Abaliget Szentlőrinc

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X

Csonkamindszent X X X

X X

X X

Királyegyháza Gyöngyfa Sumony Hetvehely Szentkatalin Szabadszentkirály Gerde Velény Királyegyháza Gyöngyfa Szabadszentkirály Gerde Pécsbagota Velény Hetvehelv Okorvölgy Szentlőrinc

Csonkamindszent

Csonkamindszent

Kacsóta

Kacsóta

Megáll alapjá n

X X X

X X

X X

X

Intézmény székhelye Bükkösd Cserdi Dinnyeberki Hetvehely Okorvölgy Szentkatalin Abaliget Szentlőrinc Csonkamindszen t Királyegyháza Gyöngyfa Sumony Hetvehely Szentkatalin Szabadszentkir ály Gerde Velény Királyegyháza Gyöngyfa Szabadszentkir ály Gerde Pécsbagota Velény Hetvehelv Okorvölgy Szentlőrinc Csonkamindszen t Kacsóta

101

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

292. Velény

Társul ással

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Szabadszentkirál y Gerde Pécsbagota Bicsérd Boda

X

301. Zók

Általános iskolai oktatás alsótagozat

X

Társul ással

Megáll alapjá n

X

felsőtagozat Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Szabadszentkirály

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Szabadszentkir ály Gerde Pécsbagota Bicsérd Boda

X

Gerde Pécsbagota Bicsérd Boda

X

Társul ással

X

SZIGETVÁRI KISTÉRSÉG Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

4.

Almamellék

X

5.

Almáskeresztúr

X

16.

Bánfa

X

22.

Basal

X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye Almamellék Csebény Ibafa Horváthertelend Mozsgó Csertő Szulimán Rózsafa Katádfa

Somogyapáti Patapoklosi Somogyhatvan Somogyviszló

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

X X

X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Almamellék Csebény Ibafa Horváthertelend Mozsgó Csertő Szulimán Rózsafa Katádfa

Somogyapáti Patapoklosi Somogyhatvan Somogyviszló

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

X X

X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Almamellék Csebény Ibafa Horváthertelend Mozsgó Csertő Szulimán Nagypeterd Botykapeterd Nagyváty Nyugodtszenterz sébet Katádfa Rózsafa Szentdénes Somogyapáti Patapoklosi Somogyhatvan Somogyviszló

102

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

37. 41.

Boldogasszonyfa Botykapeterd

X X

43.

Bürüs

X

47.

Csebény

X

50.

Csertő

X

52.

Dencsháza

89.

Gyöngyösmellék

X X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye Vásrosbéc Szentlászló Nagypeterd Nagyváty Nyugodtszenterzs ébet

Kétújfalu Endröc Gyöngyösmellék Szörény Teklefalu Várad Zádor Almamellék Ibafa Horváthertelend Mozsgó Almáskeresztúr Szulimán Dencsháza Kétújfalu Bürüs Endröc Szörény Teklafalu Várad Zádor

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X

X

X X X X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Vásárosbéc Szentlászló Nagypeterd Nagyváty Nyugodtszenterzsé bet

Kétújfalu Endröc Gyöngyösmellék Szörény Teklefalu Várad Zádor Almamellék Ibafa Horváthertelend Mozsgó Almáskeresztúr Szulimán Dencsháza Hobol Szentegát Kétújfalu Bürüs Endröc Szörény Teklafalu Várad Zádor

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X

X

X X X X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Vásárosbéc Szentlászló Nagypeterd Nagyváty Nyugodtszenterz sébet Bánfa Katádfa Rózsafa Szentdénes Kétújfalu Endröc Gyöngyösmellék Szörény Teklefalu Várad Zádor Almamellék Ibafa Horváthertelend Mozsgó Almáskeresztúr Szulimán Dencsháza Hobol Szentegát Kétújfalu Bürüs Endröc Szörény Teklafalu Várad Zádor

103

Óvodai nevelés Sorszá m 99.

Település

Hobol

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

101. Horváthertelend

X

104. Ibafa

X

113. Katádfa

X

119. Kétújfalu

X

125. Kisdobsza

X

133. Kistamási

X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Társul ással

Hobol

X

Almamellék Ibafa Csebény Almamellék Csebény Horváthertelend Rózsafa Bánfa

X

Kétújfalu Bürüs Endröc Gyöngyösmellék Teklafalu Szörény Várad Zádor Nagydobsza Merenye Nemeske Kistamási Pettend Molvány Tótszentgyörgy Nemeske

X

X X

X

X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Hobol Dencsháza Szentegát Almamellék Ibafa Csebény Almamellék Csebény Horváthertelend Rózsafa Bánfa

Kétújfalu Bürüs Endröc Gyöngyösmellék Teklafalu Szörény Várad Zádor Nagydobsza Merenye Nemeske Kistamási Pettend Molvány Tótszentgyörgy Nagydobsza

Önálló int. fennt.

Társul ással

X X X X

X

X

X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Hobol Dencsháza Szentegát Almamellék Ibafa Csebény Almamellék Csebény Horváthertelend Nagypeterd Botykapeterd Nagyváty Nyugodtszenterz sébet Bánfa Rózsafa Szentdénes Kétújfalu Bürüs Endröc Gyöngyösmellék Teklafalu Szörény Várad Zádor Nagydobsza Merenye Nemeske Kistamási Pettend Molvány Tótszentgyörgy Nagydobsza

104

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Társul ással

Pettend

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Társul ással

Kisdobsza Merenye Nemeske Pettend Molvány Tótszentgyörgy

160. Magyarlukafa

X

Somogyhársány

X

Somogyhárságy

X

178. Merenye

X

X

X

184. Mozsgó

X

187. Nagydobsza

X

Nagydobsza Kisdobsza Nemeske Kistamási Pettend Molvány Tótszentgyörgy Nagydobsza Kisdobsza Merenye Nemeske Kistamási Pettend Tótszentgyörgy Mozsgó Almáskeresztúr Csertő Szulimán Nagydobsza Kisdobsza Merenye Tótszentgyörgy Molvány Nemeske Kistamás

X

182. Molvány

Nagydobsza Kisdobsza Nemeske Kistamási Pettend Molvány Tótszentgyörgy Nagydobsza Kisdobsza Merenye Nemeske Kistamási Pettend Tótszentgyörgy Mozsgó Almáskeresztúr Csertő Szulimán Nagydobsza Kisdobsza Merenye Tótszentgyörgy Molvány

X

X

X

X

X

X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Kisdobsza Merenye Nemeske Pettend Molvány Tótszentgyörgy Somogyhárság y Nagydobsza Kisdobsza Nemeske Kistamási Pettend Molvány Tótszentgyörgy Nagydobsza Kisdobsza Merenye Nemeske Kistamási Pettend Tótszentgyörgy Mozsgó Almáskeresztúr Csertő Szulimán Nagydobsza Kisdobsza Merenye Tótszentgyörgy Molvány Nemeske Kistamás

105

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Társul ással

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Pettend Nagypeterd Botykapeterd Nyugotszenterzséb et Nagyváty Bánfa Katádfa Rózsafa Szentdénes Nagypeterd Botykapeterd Nyugodtszenterzsé bet Szentdénes

Önálló int. fennt.

Társul ással

193. Nagypeterd

X

Nagypeterd Botykapeterd Nyugotszenterzsé bet Nagyváty

X

195. Nagyváty

X

Nagypeterd Botykapeterd Nyugodtszenterzs ébet

X

196. Nemeske

X

Nemeske Kistamási Pettend

X

Nagydobsza Kisdobsza Merenye Kistamási Pettend Molvány Tótszentgyörgy

X

X

Nagypeterd

X

Nagypeterd

X

197.

Nyugotszenterzsé bet

Botykapeterd Nagyváty

Botykapeterd Nagyváty Bánfa Katádfa Rózsafa Szentdénes

X

X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Pettend Nagypeterd Botykapeterd Nyugotszenterzs ébet Nagyváty Bánfa Katádfa Rózsafa Szentdénes Nagypeterd Botykapeterd Nyugodtszenterz sébet Bánfa Katádfa Rózsafa Szentdénes Nagydobsza Kisdobsza Merenye Kistamási Pettend Molvány Tótszentgyörgy Nagypeterd Botykapeterd Nagyváty Bánfa Katádfa Rózsafa Szentdénes

106

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

212. Patapoklosi

X

221. Pettend

X

228. Rózsafa

X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye Somogyapáti Basal Somogyhatvan Somogyviszló Vásárosbéc Nemseke Kistamási

Rózsafa Bánfa Katádfa

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

X

X

Szentdénes

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Somogyapáti Basal Somogyhatvan Somogyviszló Vásárosbéc Nagydobsza Kisdobsza Merenye Nemeske Kistamási Molvány Tótszentgyörgy Rózsafa Bánfa Katádfa

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

X

X

Szentdénes

238. Somogyapáti

X

Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyhatvan Somogyviszló Vásárosbéc

X

Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyhatvan Somogyviszló Vásárosbéc

X

239. Somogyhárságy

X

Somogyhárságy

X

Somogyhárságy

X

240. Somogyhatvan

X

Magyarlukafa Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyviszló

X

Magyarlukafa Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyviszló

X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Somogyapáti Basal Somogyhatvan Somogyviszló Vásárosbéc Nagydobsza Kisdobsza Merenye Nemeske Kistamási Molvány Tótszentgyörgy Nagypeterd Botykapeterd Nagyváty Nyugodtszenterz sébet Bánfa Katádfa Szentdénes Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyhatvan Somogyviszló Vásárosbéc Somogyhárság y Magyarlukafa Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyviszló

107

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

241. Somogyviszló

Társul ással

X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Vásárosbéc Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyhatvan Vásárosbéc

Társul ással

X

258. Szentdénes

X

Szentdénes

259. Szentegát

X

Szentegát

X

Szentlászló Boldogasszonyfa Szigetvár Kétújfalu Bürüs Endröc Gyöngyösmellék Teklafalu Várad Zádor Mozsgó Almáskeresztúr Csertő Kétújfalu Bürüs Endröc

X

261. Szentlászló 263. Szigetvár 268. Szörény

X X X

269. Szulimán

X

273. Teklafalu

X

X

X X

X X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Önálló int. fennt.

Vásárosbéc Somogyviszló Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyhatvan Vásárosbéc Szentdénes

Dencsháza Hobol Szentlászló Boldogasszonyfa Szigetvár Kétújfalu Bürüs Endröc Gyöngyösmellék Teklafalu Várad Zádor Mozsgó Almáskeresztúr Csertő Kétújfalu Bürüs Endröc

Társul ással

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Vásárosbéc Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyhatvan Vásárosbéc

X

X X X X

X X

Nagypeterd Botykapeterd Nagyváty Nyugodtszenterz sébet Bánfa Katádfa Rózsafa Dencsháza Hobol Szentlászló Boldogasszonyfa Szigetvár Kétújfalu Bürüs Endröc Gyöngyösmellék Teklafalu Várad Zádor Mozsgó Almáskeresztúr Csertő Kétújfalu Bürüs Endröc

108

Óvodai nevelés Sorszá m

Település

Önálló int. fennt.

Társul ással

279. Tótszentgyörgy

X

285. Várad

X

287. Vásárosbéc

X

298. Zádor

X

Megáll alapjá n

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye Gyöngyösmellék Szörény Várad Zádor Nagydobsza Kisdobsza Merenye Nemeske Kistamási Pettend Molvány Kétújfalu Bürüs Endröc Gyöngyösmellék Szörény Teklafalu Zádor Vásárosbéc Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyhatvan Somogyviszló Kétújfalu Bürüs Endröc Gyöngyösmellék Szörény Teklafalu Várad

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

X

X

X

Megáll alapjá n

felsőtagozat Intézmény székhelye

Gyöngyösmellék Szörény Várad Zádor Nagydobsza Kisdobsza Merenye Nemeske Kistamási Pettend Molvány Kétújfalu Bürüs Endröc Gyöngyösmellék Szörény Teklafalu Zádor Vásárosbéc Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyhatvan Somogyviszló Kétújfalu Bürüs Endröc Gyöngyösmellék Szörény Teklafalu Várad

Önálló int. fennt.

Társul ással

X

X

X

X

Megáll alapjá n

Intézmény székhelye Gyöngyösmellék Szörény Várad Zádor Nagydobsza Kisdobsza Merenye Nemeske Kistamási Pettend Molvány Kétújfalu Bürüs Endröc Gyöngyösmellék Szörény Teklafalu Zádor Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyhatvan Somogyviszló Kétújfalu Bürüs Endröc Gyöngyösmellék Szörény Teklafalu Várad

109

BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Óvodai nevelés Sorszá m 19.

Intézmény fenntartó

Megál Önáll Társu l ó int. lással alapjá fennt. n

Baranya Megyei X Önkormányzat

Intézmény székhelye Mohács Komló

Általános iskolai oktatás alsótagozat felsőtagozat Megál Megál Önáll Önáll Társu Intézmény Társu Intézmény l l ó int. ó int. lással alapjá székhelye lással alapjá székhelye fennt. fennt. n n X Komló X Komló Mohács Mohács Old Old Pécsvárad Pécsvárad

110

18. számú melléklet függeléke A helyi önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettsége Megyei Önkormányzat 86. § (3) A megyei önkormányzat, továbbá - ha a (4) bekezdés másképp nem rendelkezik - a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a) a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról, b) a középiskolai és a szakiskolai ellátásról, c) a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról, d) a felnőttoktatásról, e) az alapfokú művészetoktatásról, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésről abban az esetben, ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, főváros területén nem megoldott. (4) Ha a fővárosi önkormányzat és fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni: a) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatásáról; b) az alapfokú művészetoktatásról; c) az általános iskolai felnőttoktatásról; d) a nevelési tanácsadásról, logopédiai szolgáltatásról és gyógytestnevelésről. (5) Felnőttoktatásban - a nappali oktatás munkarendje kivételével - a helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettsége nem terjed ki a szakképzés megszervezésére. (6) Ha az ugyanazon nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulók létszáma nem teszi lehetővé, hogy egy településen belül a kisebbségi oktatást megszervezzék, az érintett országos kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére a fővárosi, megyei önkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - megszervezi az általános műveltséget megalapozó szakasz követelményeihez kapcsolódóan az anyanyelv és népismeret követelményeinek oktatását (a továbbiakban: kiegészítő kisebbségi oktatás). A kiegészítő kisebbségi oktatás megszervezhető egy adott iskola tagozataként, külön nyelvoktató kisebbségi iskola létrehozásával vagy utazó pedagógusok alkalmazásával. 87. § (1) A megyei önkormányzat, továbbá - ha a (2) bekezdés másképp nem rendelkezik - a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a) az általános iskolát követően azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén, a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei, b) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenységről, c) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról, d) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról, e) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, f) a fejlesztő felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekről, g) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezéséről, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységről, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról, h) az e)-f) pontban meghatározott feladatok, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat működtetéséről. (2) Ha a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásáról az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás tekintetében.

111

(3) A fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a fogyatékosság megállapításához szükséges országos szakértői és rehabilitációs tevékenység ellátásáról. Az országos szakértői és rehabilitációs feladatokat jogszabály határozza meg. (4) A fővárosi, megyei önkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógusok és más speciális végzettségű szakemberek fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének működtetéséről. 88. § (1) A fővárosi önkormányzat a fővárosi kerületi önkormányzatok, a megyei önkormányzat a megye területén működő helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével - a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítését szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: fejlesztési terv) készít. A fejlesztési terv készítésénél a fővárosi, megyei statisztikai hivatal, állami foglalkoztatási szerv (a továbbiakban együtt: közreműködők), a területi gazdasági kamara, a fővárosi, megyei szülői és diákszervezet, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a fővárosi, megyei szintű pedagógus szakszervezet véleményét ki kell kérni. A fejlesztési tervet a megyei önkormányzat és a megyei jogú város saját területére elkészíti, majd az egyeztető bizottságban együttesen hagyja jóvá. A megyei fejlesztési tervben önálló fejezetként jelenik meg az e törvény 86-87. §-ában meghatározott kötelező megyei önkormányzati feladatok ellátására, ennek keretei között a nyolcadik évfolyam elvégzése után középfokú tanulmányok folytatása iránti igények teljesítésére vonatkozó terv. A megyei fejlesztési tervnek az oktatási feladatok ellátása tekintetében tartalmaznia kell az önkormányzatok együttműködésének alapelveit, az oktatási intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékait és feltételeit. A fejlesztési terv elkészítéséhez véleményt nyilváníthat, és az elkészítésében közreműködhet az érdekelt települési, területi kisebbségi önkormányzat. A fejlesztési terv elkészítéséhez be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A fővárosi önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat megkeresésére a közreműködők kötelesek a fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges adatokat szolgáltatni. A fővárosi fejlesztési tervet a fővárosi önkormányzat, a megyei fejlesztési tervet a megyei önkormányzat ajánlás formájában, határozattal adja ki. E bekezdés alkalmazásában szülői és diákszervezet, pedagógus szakmai szervezet az a szervezet, amelyik alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a fővárosi, megyei önkormányzatnál bejelentkezett. (2) A fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, továbbá a főváros, illetve a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet. A fejlesztési tervet oly módon kell elkészíteni, hogy meg lehessen állapítani az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összefüggő feladatellátási kötelezettségüknek, továbbá az egyes településen állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók hol vehetik igénybe az e törvényben meghatározott közoktatásszolgáltatásokat, különös tekintettel a kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát és a pedagógiai szakszolgálatokat. A beiskolázási tervben kell meghatározni - a tanulói létszám várható alakulására tekintettel - az egyes iskolatípusok összes befogadó képességét, az egyes iskoláknak a tankötelezettség teljesítésében, illetőleg a továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való faladatát. A nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési terv elkészítésénél és módosításánál figyelembe kell venni, ha közoktatási megállapodás keretében közreműködik a helyi önkormányzati kötelező feladat ellátásában, illetve a 81. § (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó nyilatkozatát a települési önkormányzathoz eljuttatta, vagy az oktatásért felelős miniszterrel közoktatási megállapodást kötött. Közoktatási megállapodás, illetve nyilatkozat hiányában a nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési tervben nem lehet feltüntetni. (3) A fejlesztési terv legalább hatéves időszakra készül. A fejlesztési tervet legalább négyévenként át kell tekinteni, továbbá akkor is, ha azt az érintett helyi önkormányzatok vagy a helyi kisebbségi, illetve országos kisebbségi önkormányzatok, illetve az összes érdekeltek legalább öt százaléka kéri. (4) Az önkormányzatok feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el. Amennyiben az e törvényben meghatározott feladatokat az önkormányzatok társulás útján látják el, a társulási szerződésben meg kell állapodniuk a költségek viseléséről és megosztásáról is. (5) A helyi önkormányzat új közoktatási intézményt akkor létesíthet, a meglévő intézmény feladatát akkor bővítheti, ha a működés megkezdéséhez, illetve az új feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre áll, illetve megteremthető. A döntéshez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített szakvéleményét.

112

(6) A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását - részben vagy egészben - akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített szakvéleményét. A helyi önkormányzat az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás e bekezdésben meghatározottak szerint történő további ellátását. A szakértő véleményét a fővárosi, megyei önkormányzat részére - a szakvélemény megkérésével egyidejűleg - meg kell küldeni. A független szakértőre - a helyi önkormányzat megkeresésére - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal tesz javaslatot. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a helyi önkormányzat a feladatellátásához rendelkezésre bocsátott vagyont, illetve a vagyon feletti rendelkezés jogát vonja meg a közoktatási intézménytől. (7) A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor engedheti át világnézeti alapon szerveződő vagy más fenntartóknak, ha azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a szolgáltatást továbbra is megfelelő színvonalon biztosítja oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. (8) Ha a helyi önkormányzat a fővárosi, megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményében foglaltakkal ellentétesen közoktatási intézményét meg kívánja szüntetni, illetve a nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát nem állami szerv vagy nem helyi önkormányzati fenntartó részére részben vagy egészben át kívánja engedni, a döntéshez a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minősített többségre van szükség. Az ily módon hozott döntésnél is figyelembe kell venni a (6)-(7) bekezdésben foglaltakat. (9) Ha községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a tulajdonában lévő közoktatási intézménnyel a 86. § (3) bekezdésében felsorolt feladat ellátását nem vállalja, értesíti a fővárosi, megyei önkormányzatot a feladat átadásáról, amely a (6) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével, a 102. § (3) bekezdésében meghatározott eljárás megtartásával dönt arról, hogy szükséges-e az átvett feladathoz a feladatot ellátó intézmény további működtetése. A fővárosi, megyei önkormányzat kérésére a feladatot átadó önkormányzat az átadott feladat ellátását szolgáló intézmény vagyonát köteles használatra átengedni a fővárosi, megyei önkormányzatnak vagy a vagyonkezelői jog gyakorlójának kijelölni (a továbbiakban a használati jog és a vagyonkezelői jog együtt: használati jog). Az átadás ingyenesen történik. A feladat és a használat átadásának időpontja a felek eltérő megállapodásának hiányában - nevelési-oktatási feladat és intézmény esetén a bejelentést követő év július 1-je, más közoktatási feladat és intézmény esetén pedig a bejelentést követő év január 1-je. Ha a feladatot többcélú intézmény keretében látja el a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat, és a feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon nem osztható meg, a fővárosi, megyei önkormányzat kérésére az intézmény teljes vagyonát - az intézmény által ellátott feladatokkal együtt - használatra át kell engedni. Az e bekezdésben szabályozott használatba adás ideje tíz évnél nem lehet rövidebb. A használatba adásra egyebekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. (10) Ha a fővárosi, megyei önkormányzat a (9) bekezdésben meghatározottak szerint nem kéri a használati jog átengedését, az intézmény vagyona csak akkor idegeníthető el, ha a tulajdonos helyi önkormányzat a 86. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak intézményfenntartóként tesz eleget. Az intézmény elidegenítésekor elővásárlási jog illeti meg azt, aki az intézményi vagyont továbbra is közoktatási feladat ellátására használja fel. Az így megvásárolt ingatlanra tíz évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. (11) A fővárosi, megyei fenntartású közoktatási intézmény megszüntetéséhez, tulajdoni vagy fenntartói jogának nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartónak részben vagy egészben történő átengedéséhez a közgyűlés (8) bekezdésében meghatározottak szerint hozott döntésére van szükség abban az esetben, ha a döntés nincs összhangban a fejlesztési tervben foglaltakkal. Ebben a kérdésben - megyei fenntartású közoktatási intézmény esetén - az egyeztető bizottság véleményét kell beszerezni. (12) Ha az óvodában, iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás folyik, a (6)-(7) és (9) bekezdésben meghatározott döntéshez a helyi önkormányzatnak be kell

113

szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes - fenntartótól függően települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat egyetértését és az országos kisebbségi önkormányzat véleményét. (13) Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, a megszűnés nem érinti a gyermek óvodai elhelyezését, tanulói jogviszonyát, kollégiumi tagsági viszonyát. Abban az esetben, ha a szülő nem akarja a jogutód nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermekét, továbbá, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a helyi önkormányzat a (6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megjelöli azt a nevelési-oktatási intézményt, amelybe a szülő - a nevelési-oktatási intézmény megszűnése előtt - kérheti gyermeke átvételét. A megjelölt nevelésioktatási intézmény vezetője a gyermek, tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. 89. § A közoktatási feladatok zavartalan biztosítása érdekében a fővárosi, megyei önkormányzat a főváros, megye területén működő önkormányzatokkal együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi a közoktatással összefüggő - körzeti jellegű - szolgáltatások megszervezésére, így különösen a) a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok (iskolahálózat kialakítása, a kilencedik, tizedik évfolyamon folyó oktatás biztosítása, beiratkozás, áthelyezés, a pedagógiai szakszolgálatok működtetése) ellátására; b) a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátásának megoldására; c) a fejlesztő felkészítéshez szükséges feltételek megteremtésére, az utazó gyógypedagógusi, logopédusi, konduktori hálózat működtetésére; d) az iskolaváltás biztosítása különbözeti vizsga, illetőleg évfolyamismétlés nélkül azoknak, akiknek az állandó lakóhelyén nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei a tankötelezettség végéig; e) a középiskolai és a szakiskolai felvételi ügyekkel kapcsolatos kérdések rendezésére, sajátos feladatok megoldására; f) a körzeti szolgáltatást ellátó intézmény (sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat fogadó iskola és diákotthon, kollégium, logopédiai intézet stb.) működési (felvételi) körzetének megállapítására, fenntartásához, működtetéséhez szükséges hozzájárulás megállapítására. 90. § (3) A fővárosi, megyei önkormányzat által fenntartott sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását több megyére, országrészre kiterjedően ellátó nevelési-oktatási intézmény működési (felvételi) körzetének meghatározása előtt be kell szerezni az oktatásért felelős miniszter véleményét. (4) A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó nevelési-oktatási intézmény működési (felvételi) körzetének meghatározása előtt a helyi önkormányzat beszerzi fenntartótól függően az érdekelt települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. (5) A középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató elkészítéséhez be kell szerezni az állami foglalkoztatási szervtől az iskolákba felvehető tanulók létszámát befolyásoló információkat a foglalkoztatásszerkezet várható változásáról. (6) Az e §-ban foglaltakat a tagintézményként működő óvodák, iskolák tekintetében is alkalmazni kell. Helyi önkormányzat 85. § (1) A helyi önkormányzatok az e törvényben meghatározottak szerint látják el a közoktatással kapcsolatos feladataikat. (4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben - a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, - ha nem működik települési kisebbségi

114

önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve - települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. (5) Ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésről vagy az általános iskolai nevelésről és oktatásról részben vagy egészben nem saját intézményfenntartással gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervben meg kell határoznia, hogy milyen módon tesz eleget az e törvényben meghatározott kötelezettségének. Az önkormányzati intézkedési tervet pedig azzal a helyi önkormányzattal közösen kell elkészítenie, amelyik által fenntartott nevelési-oktatási intézmény látja el az illetékességi területén élők tekintetében a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve a kötelező felvételt biztosító iskola feladatait. (6) Az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Ha az önkormányzati intézkedési terv, illetve annak módosítása a szakvéleményben foglaltak szerint nem áll összhangban a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel, elfogadásakor a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minősített többségre van szükség. (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok - gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy - kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. 86. § (1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. (5) Felnőttoktatásban - a nappali oktatás munkarendje kivételével - a helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettsége nem terjed ki a szakképzés megszervezésére. (6) Ha az ugyanazon nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulók létszáma nem teszi lehetővé, hogy egy településen belül a kisebbségi oktatást megszervezzék, az érintett országos kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére a fővárosi, megyei önkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - megszervezi az általános műveltséget megalapozó szakasz követelményeihez kapcsolódóan az anyanyelv és népismeret követelményeinek oktatását (a továbbiakban: kiegészítő kisebbségi oktatás). A kiegészítő kisebbségi oktatás megszervezhető egy adott iskola tagozataként, külön nyelvoktató kisebbségi iskola létrehozásával vagy utazó pedagógusok alkalmazásával. e) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, f) a fejlesztő felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekről, g) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezéséről, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységről, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról, h) az e)-f) pontban meghatározott feladatok, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat működtetéséről. (2) Ha a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásáról az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás tekintetében. (3) A fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a fogyatékosság megállapításához szükséges országos szakértői és rehabilitációs tevékenység ellátásáról. Az országos szakértői és rehabilitációs feladatokat jogszabály határozza meg.

115

(4) A fővárosi, megyei önkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógusok és más speciális végzettségű szakemberek fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének működtetéséről. 86. § (1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése 89/A. § (1) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásának megalakulása (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás) esetén az e törvény 85-89. §-ában foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ha a többcélú kistérségi társulás az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladat ellátásáról gondoskodik, a megyei önkormányzatnak e feladatok tekintetében megszűnik a feladatellátási kötelezettsége a többcélú kistérségi társulásban közoktatási feladatot ellátó települési önkormányzatok illetékességi területén (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás területe), és az e törvény 88. §-ának (9) bekezdésében szabályozottak szerinti feladatátvételre a többcélú kistérségi társulás válik jogosulttá (a továbbiakban: átvett kistérségi feladat). A többcélú kistérségi társulás a megyei önkormányzat e törvény 86. §-ának (4)-(5) bekezdésében és 87. §-ában meghatározott feladatait is elláthatja. A többcélú kistérségi társulás az ellátott feladatai tekintetében az e törvény 81. §-ában meghatározottak szerint közoktatási megállapodást is köthet. (3) A megyei önkormányzat az átvett kistérségi feladat ellátásához szükséges, a többcélú kistérségi társulásban részt vevő községi, városi önkormányzatok által e törvény 88. §-ának (9) bekezdése alapján részére használatra átengedett intézményi vagyon használati jogát köteles a többcélú kistérségi társulás részére átadni. Ha a megyei önkormányzat a tulajdonában lévő közoktatási intézménnyel az átvett kistérségi feladatot nem kívánja a többcélú kistérségi társulás területén ellátni, értesíti a többcélú kistérségi társulást, amelynek kezdeményezésére az átvett kistérségi feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon használati jogát köteles a kistérségi társulás részére átengedni. A feladat átadására, illetve az intézményi vagyon használatra történő átengedésére e törvény 88. §-ának (9), valamint 102. § (9) és (11)-(12) bekezdésében meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a használatba adás a többcélú kistérségi társulás fennállásáig szól. (4) A többcélú kistérségi társulási megállapodást, illetve annak módosítását a társulási tanács elnöke megküldi az érintett megyei önkormányzatnak és szükség szerint kezdeményezi az átvett feladatokkal kapcsolatos megállapodás megkötését. A megyei önkormányzat a következő ülésén, de legkésőbb hatvan napon belül köteles a kezdeményezésről dönteni. (5) A többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra - az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése szerint - önálló intézkedési tervet készít. (6) Ha a többcélú kistérségi társulás megszűnik az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga - az e törvény 102. §-ának (9)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint a) a megyei önkormányzatra száll azoknak a községi, városi önkormányzatok tekintetében, amelyek e törvény 1993. szeptember 1-jei hatálybalépésekor (a továbbiakban: 1993. évi hatálybalépés) az adott feladatot nem látták el, b) arra a községi, városi önkormányzatra száll, amelyik az adott feladatot e törvény 1993. évi hatálybalépésekor ellátta. (7) Ha a községi, városi önkormányzat kilép a többcélú kistérségi társulásból az e törvény 86. §ának (3) bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga - az e törvény 102. §-ának (9) bekezdésben meghatározottak szerint a) a megyei önkormányzatra száll, amennyiben a kilépő községi, városi önkormányzat e törvény 1993. évi hatálybalépésekor az adott feladatot nem látta el, b) a kilépő községi, városi önkormányzatra száll, amennyiben az adott feladatot e törvény 1993. évi hatálybalépésekor ellátta. (8) A (6) bekezdés b) pontjában és a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a megyei önkormányzat a feladat átvételétől számított öt éven át az e törvény 88. §-ának (9) bekezdésében meghatározott feladatátvételt visszautasíthatja.

116

(9) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás a közoktatással összefüggő döntései előkészítésére közoktatási társulási bizottságot hoz létre. (10) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás - az érintett községi, városi önkormányzat kezdeményezésére - a közoktatással összefüggő tevékenységét olyan település tekintetében is elláthatja, amely nem tagja a társulásnak, ennek keretei között megállapodhat különösen az intézményfenntartói jog átvételében, valamint tagintézményt működtethet olyan településen is, amely nem tartozik a többcélú kistérségi társuláshoz. (11) A (10) bekezdésben meghatározott kérdésekben a társulási tanács határoz. (12) A szakképzés feladatainak regionális megszervezése 89/B. § (1) A külön törvény alapján létrehozott regionális fejlesztési és képzési bizottság közreműködik a munkaerő-piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában, e körben különösen: a) kidolgozza - a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként - az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének irányát, b) közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, c) meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban, d) részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában, e) részt vesz a pályakövetési rendszer működtetésében, f) a régióban működő helyi önkormányzatoknál kezdeményezi a szakképzés-szervezési társulás megalakulását. (2) Szakképzés-szervezési társulás az e törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő önkormányzati feladatok végrehajtására hozható létre. A szakképzés-szervezési társulásba beléphet minden olyan helyi önkormányzat, amely a szakképzés feladataiban részt vevő iskolát tart fenn. A szakképzés-szervezési társulásba történő belépés feltétele, hogy az érintett elfogadja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket. (3) A szakképzés-szervezési társulás jogi személy. A szakképzés-szervezési társulás - a szakképzés körében - közoktatási megállapodást vagy más megállapodást köthet. (4) A szakképzés-szervezési társulás a) létesíthet és fenntarthat szakiskolát, szakközépiskolát és kollégiumot, b) részt vehet az iskolarendszeren kívüli szakképzés szervezésében, c) működtetheti - a szakképzés terén - a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét és az utazó szakember hálózat rendszerét. (5) A szakképzés-szervezési társulás a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelően a) - a szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára tekintettel - meghatározza a társulás által, illetve a társulás tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát, b) a szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál. (6) A szakképzés-szervezési társulás működésére az e törvényben nem szabályozott kérdések tekintetében a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) A szakképzés-szervezési társulás által ellátott feladatok tekintetében a megyei önkormányzat feladatellátási kötelezettsége a társulásban részt vevő települési önkormányzatok illetékességi területén megszűnik, és az e törvény 88. §-ának (9) bekezdésében szabályozottak szerinti feladatátvételre a szakképzés-szervezési társulás válik jogosulttá. A szakképzés-szervezési társulás az átvett feladat ellátásához szükséges intézményi vagyon használati jogát átveheti. A feladat átadására, illetve az intézményi vagyon használatra történő átengedésére e törvény 88. §-ának (9), valamint 102. § (9) és (11)-(12) bekezdésében meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a használatba adás a szakképzés-szervezési társulás fennállásáig szól. (8) A szakképzés-szervezési társulás az általa ellátott feladatokra - az e törvény 88. §-ának (1) bekezdése szerint - önálló fejlesztési tervet készít. (9) Ha a szakképzés-szervezési társulás megszűnik, az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi

117

vagyon használati joga - az e törvény 102. §-ának (9)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint arra a helyi önkormányzatra száll vissza, amelyik azt a szakképzés-szervezési társulás részére átadta. (10) Ha az önkormányzat ki akar lépni a szakképzés-szervezési társulásból, szándékát legalább egy tanítási évvel korábban be kell jelentenie. (11) Az e §-ban foglaltakat a főváros tekintetében a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzattal létrehozott társulás keretében is elláthatja a szakképzés-szervezési társulás feladatait. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat által létrehozott társuláshoz csatlakozhat a Pest megyei városi és községi önkormányzat is. (12) A közoktatási intézményfenntartó többcélú kistérségi társulás, a felsőoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó megállapodhat a szakképzés-szervezési társulással a feladatok közös megszervezésében. A megállapodás előfeltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás, a felsőoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó az (5) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint vállalja a szakképzésnek a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelő megszervezését. (13) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók a (4) bekezdés a)-b) pontjában, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására - non-profit - gazdasági társaságot hozhatnak létre. A szakképzés-szervezési társulás és az e bekezdés alapján létrehozott társaság egymással megállapodhat a szakképzés közös megszervezésében. Non-profit gazdasági társaság létrehozása esetén a szakképzés szervezésére - a (6)-(9) bekezdésben foglaltak kivételével - az e paragrafusban foglaltakat alkalmazni kell. 90. § (1) A közoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat meghatározza és közzéteszi az óvodák, iskolák működési (felvételi) körzetét. Az e körzetben élő gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az óvoda, iskola nem tagadhatja meg [65. § (2) bek. és 66. § (2) bek.]; továbbá - a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel összhangban - a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. A pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetének meghatározásához be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. (2) A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai tagozat, óvodai csoport, iskola, iskolai tagozat, osztály, csoport, továbbá a logopédiai intézet működési (felvételi) körzetének megállapításához a fenntartó helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét, továbbá az érdekelt önkormányzatok véleményét. (4) A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó nevelési-oktatási intézmény működési (felvételi) körzetének meghatározása előtt a helyi önkormányzat beszerzi fenntartótól függően az érdekelt települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. (5) A középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató elkészítéséhez be kell szerezni az állami foglalkoztatási szervtől az iskolákba felvehető tanulók létszámát befolyásoló információkat a foglalkoztatásszerkezet várható változásáról. (6) Az e §-ban foglaltakat a tagintézményként működő óvodák, iskolák tekintetében is alkalmazni kell. Forrás: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. január 1-én hatályos szövege alapján

118

19. számú melléklet Kimutatás a települési önkormányzatok kötelező közoktatási feladatellátásában (óvodai nevelés, alapfokú nevelés-oktatás) az intézmény székhelyén nyilatkozattal részt vállaló nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények fenntartóiról és intézményeiről

1. 2. 3. 4. 5.

6.

7. 8. 9.

10.

Közoktatási intézmény

Közoktatási intézmény székhelye

Közoktatási intézmény telephelye

Fenntartó

Fenntartó székhelye

Boldog Gizella Katolikus Általános Iskola és Óvoda Szent Mór Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Gimnázium Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Szent Márton Óvoda

7700 Mohács, Gólya u.15.

7700 Mohács, Véradó u. 1. (óvoda) 7621 Pécs, Papnövelde u. 1-3. 7621 Pécs, Hunyadi János u. 3.

Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Rendtartomány Katolikus Egyház Pécsi Egyházmegye

1024 Budapest, Margit Körút 23.

Katolikus Egyház Pécsi Egyházmegye Katolikus Egyház Pécsi Egyházmegye Ciszterci Rend Zirci Kongregációja

7623 Pécs, Szent István tér 23.

Baranyai Református Egyházmegye

7623 Pécs, Szabadság u. 35.

Siklós-Máriagyűd Református Társegyházközség Hit Gyülekezete

7800 Siklós, Kálvin u. 18.

Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma és Általános Iskolája

Sztárai Mihály Református Általános Iskola Óvoda Sztárai Mihály Általános Iskola, Óvoda, Bölcsőde és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Pécs) Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Szent Mária Magdolna Gyakorló Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Abaliget) MNOÖ Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium

7621 Pécs, Hunyadi János u. 9

7800 Siklós, Kossuth tér 8 7826 Alsószentmárton, Kossuth u. 3. 7624 Pécs, Szent István tér 23.

7627 Pécs, Engel J. u. 15.

7800 Siklós, Vörösmarty u. 13. 7623 Pécs, Közraktár u. 1.

7621 Pécs, Apáca u. 21. (óvoda) 7621 Pécs, Szent István tér 10. (általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény) 7627 Pécs, Engel János u. 11. 7627 Pécs, Hársfa u. 94. (sportcsarnok) 7967 Drávafok, Fő u. 28. (ált. isk. 1-4. osztály) 7800 Siklós, Kálvin u. 19. (óvoda) 7632 Pécs, Viktória u. 2. (óvoda, bölcsőde)

7623 Pécs, Szent István tér 23.

7623 Pécs, Szent István tér 23. 8420 Zirc, Rákóczi tér 1.

1103 Budapest, Gyömrői út 63.

7678 Abaliget, Kossuth Lajos u. 82-84

7678 Abaliget, Kossuth Lajos u. 61.

Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola

7621 Pécs, Papnövelde u. 1-3.

7624 Pécs, Tiborc u. 28/1

7624 Pécs, Mikes Kelemen u. 13. (kollégium) 7626 Pécs, Dugonics u. 25-27. (óvoda)

Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

1537 Budapest, Júlia u. 9.

7633 Pécs, Szőnyi u. 3. (óvoda)

11. 12. 13. 14.

15. 16.

17.

Pécsi Tudományegyetem Óvoda PTE 1. számú Gyakorló Általános Iskola PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola Bálicsi Integrációs NevelésiOktatási Központ Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kerek Világ Általános Iskola

7624 Pécs, Szigeti u. 12. 7624 Pécs, Alkotmány u. 38.

Mesepalota Óvoda Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Csilla Gondviselés Háza

7621 Pécs, József u. 31.

7624 Pécs, Kóczián Sándor u. 17.

7624 Pécs, Őz u. 2. 7635 Pécs, Bálicsi út 29.

7627 Pécs, Gesztenyés u. 2.

7629 Pécs Apafi u. 99-101.

7621 Pécs, Dischka Gy. u. 12.

Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem

7633 Pécs, Szántó K J. u. 1/B 7633 Pécs, Szántó K J. u. 1/B

Pécsi Tudományegyetem

7633 Pécs, Szántó K J. u. 1/B

Világ Világossága Alapítvány

7635 Pécs, Bálicsi út 29.

Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány Kolping Nevelési Alapítvány Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület 1125 Budapest, Szarvas Gábor u. 5860.

7627 Pécs, Gesztenyés u. 2. 7621 Pécs, József u. 31.

20. számú melléklet

Kimutatás Baranya megyében közoktatási feladatellátást biztosító egyházi fenntartású közoktatási intézményekről és fenntartóikról Egyházi intézményfenntartó

Intézmény neve

Feladatellátási helye

A fejlesztési tervben való szerepeltetését megalapozó jogszabály/ közoktatási megállapodás

1.

Magyar Katolikus Egyház

Boldog Gizella Katolikus Általános Iskola és Óvoda

Székhely: 7700 Mohács, Gólya u. 15. Telephely: 7700 Mohács, Véradó u. 1. (óvoda)

Egyoldalú jognyilatkozat

2.

Magyar Katolikus Egyház

Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Rendtartomány Katolikus Egyház Pécsi Egyházmegye

Magyar Katolikus Egyház

Székhely: 7621 Pécs, Hunyadi János u. 9. Telephely: 7621 Pécs, Papnövelde u. 1-3. 7621 Pécs, Hunyadi János u. 3. 7800 Siklós, Kossuth tér 8

Egyoldalú jognyilatkozat

3. 4.

Magyar Katolikus Egyház

Szent Mór Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Gimnázium és Szakközépiskola Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Szent Márton Óvoda

7826 Alsószentmárton, Kossuth u. 3

Egyoldalú jognyilatkozat

5.

Magyar Katolikus Egyház

Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium

Székhely: 7624 Pécs, Apáca u. 23. Telephely: - 7621 Pécs, Apáca u. 21. (óvoda) - 7621 Pécs, Szent István tér 10.

Egyoldalú jognyilatkozat

6.

Magyar Katolikus Egyház

7.

Magyar Katolikus Egyház

8.

Magyarországi Református Egyház

Baranyai Református Egyházmegye

9.

Magyarországi Református Egyház

10.

Hit Gyülekezete

Siklós-Máriagyűd Református Társegyházközség Hit Gyülekezete

Sorszám

Közoktatási feladatot ellátó egyház

Katolikus Egyház Pécsi Egyházmegye Katolikus Egyház Pécsi Egyházmegye Ciszterci Rend Zirci Kongregációja

Egyoldalú jognyilatkozat

(ált. isk. és alapfokú művészetoktatási intézmény)

Ciszterci Rend Zirci Kongregációja Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola

Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Szent Mária Magdolna Gyakorló Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Óvodája

7621 Pécs Széchenyi tér 11.

Egyoldalú jognyilatkozat

7678 Abaliget, Kossuth Lajos u. 82-84. Telephely: 7678 Abaliget, Kossuth Lajos u. 61.

Egyoldalú jognyilatkozat

Egyoldalú jognyilatkozat

Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda

7627 Pécs, Engel J. u. 15. Telephely: - 7627 Pécs, Engel János u. 11. - 7627 Pécs, Hársfa u. 94. (sportcsarnok) - 7967 Drávafok, Fő u. 28. (ált. isk. 1-8. osztály) - 7627 Pécs. Vadász u. 8/a. (óvoda) 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13. Telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. (óvoda)

Sztárai Óvoda,

7623 Pécs, Közraktár u. 1. Telephely: 7632 Pécs, Viktória u. 2.

Egyoldalú jognyilatkozat

Mihály Általános Iskola, Bölcsőde és Alapfokú

Egyoldalú jognyilatkozat

11.

12.

Tan Kapuja Buddhista Egyház

Dzsaj Bhím Közösség

Tan Kapuja Buddhista Egyház

Dzsaj Bhím Közösség

Művészetoktatási Intézmény „Kis Tigris” Gimnázium és Szakiskola

Dr. Ámbédkár Gimnázium, Szakképző Iskola és Felnőttoktatási Általános Iskola Mágocsi Tagintézménye

(óvoda, bölcsőde)

7664 Berkesd, Alkotmány u. 42. Telephely: - 7826 Alsószentmárton, Petőfi u. 4/a. - 7300 Komló, Gagarin u. 4. - 7632 Pécs, Apáczai krt. 1.

7342 Mágocs, Szabadság u. 7.

Az Oktatási és Kulturális Minisztériummal 19946-7/2009. számon, 2009.09.01-től 2014. 08.31-ig megkötött közoktatási megállapodás (a mindenkori tanulólétszámon belül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatására)

Az Oktatási és Kulturális Minisztériummal 18447-16/2009. számon, 2009.09.01-től 2014. 08.31-ig megkötött közoktatási megállapodás