Ügyiratszám: MN/18991-17/2011. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a társadalmi célú reklám közzétételére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1433/2011. (X. 19.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a dr. Péntek Zoltán (1145 Budapest, Róna u. 174.) által képviselt az MTM-SBS Televízió Zrt.-vel (1145 Budapest, Róna u. 174., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott eljárásában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a TV2 médiaszolgáltatásán 2011. május 5-én és 11-én sugárzott közérdekű közleményekkel, összesen tíz alkalommal megsértette a társadalmi célú reklám közzétételére vonatkozó törvényi rendelkezést, amely miatt a Médiaszolgáltatót felhívja, hogy a közléstől számítva haladéktalanul tegyen eleget a jogszerű magatartás követelményének, és tartózkodjék a jövőbeni jogsértésektől. A Médiatanács figyelmezteti a Médiaszolgáltatót, hogy a Médiatanács ugyanezen médiaigazgatásra vonatkozó szabály következő alkalommal történő megsértése esetén a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 187. §-ában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására jogosult. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, a Médiatanácshoz három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresetlevélben a keresettel támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. A keresetet a bíróság a beérkezést követő naptól számított 30 napon belül tárgyalás tartása nélkül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető. Indokolás A Médiatanács az Mttv. 167. § (1) bekezdésében foglalt általános hatósági felügyeleti hatáskörben, hivatalból vizsgálta a Médiaszolgáltató TV2 médiaszolgáltatásán 2011. május hónapban sugárzott műsorfolyamot. A hatósági ellenőrzés megállapításai alapján a 2011. május 5-én 7:29:14-kor, 7:42:51-kor, 7:57:56-kor, 8:16:24-kor és 8:12:45-kor, 11-én 12:07:16-kor, 12:25:56-kor, 18:24:13-kor, 19:37:02-kor és 19:51:35-kor sugárzott közérdekű közlemények vonatkozásában felmerült az Mttv. 32. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sérelme. A Médiatanács az Mttv. 182.§ bh) pontjában foglalt hatáskörében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (1) bekezdése alapján hivatalból 2011. szeptember 7-én hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben, mely tényről a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt
1
rendelkezésnek megfelelően 1189/2011. (IX. 7.) számú végzésében értesítette a Médiaszolgáltatót, tájékoztatta a hatósági ellenőrzés megállapításairól, valamint a Ket. 51. § (1) bekezdése értelmében felhívta a figyelmét arra, hogy az eljárás során nyilatkozattételi és irat-betekintési jog illeti meg. A Médiaszolgáltató 2011. szeptember 26-án érkezett, MF/18991-9/2011. számú nyilatkozatában előadta, hogy 2011. május 26-án kelt levelével az NMHH Hivatalához fordult, figyelemmel arra, hogy a Médiaszolgáltató is észlelte, hogy 2011. március-május közepe közötti időszakban az adó 1%-nak felajánlásáról szóló üzenetek nem társadalmi célú reklám, hanem közérdekű közlemény főcímek között kerültek sugárzásra. Előadta továbbá, hogy időközben a Médiatanács a jelen eljárással azonos tárgyú ügyekben, a 2011 márciusában és áprilisában közzétett 1%-os közlemények okán két külön eljárást is indított, melyeket a Médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanács egyesített, és 1196/2011. (IX.7.) számú határozatában – az Mttv. 32. § (2) bekezdésének megsértése miatt - az Mttv. 186. § (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazta vele szemben. A Médiaszolgáltató előadta, hogy valamennyi ügy egyesítését kérte éppen arra hivatkozással, hogy mielőtt egyáltalán tudomása lett volna arról, hogy az 1%-os szpotok miatt eljárás indult a hatóság előtt, maga jelentette be, hogy 2011. március-május között ezek a közlemények a korábbi gyakorlat szerinti közérdekű közlemény főcímek között kerültek sugárzásra. Ezért is volt számára meglepő, hogy most újra két külön ügyben indult meg eljárás. A másik eljárás száma: MF/18991-8/2011. A Médiaszolgáltató a jelen beadvány keretében is indítványozta, hogy a Médiatanács jelen ügyet az MF/18991-8/2011. számú üggyel, és ha ezen tárgyban van még másik eljárás is, úgy azzal ugyancsak egyesítse. Ezek az 1%-os szpotok ugyanis „szezonális jelenlevői a médiaszolgáltatásnak”, továbbá valamennyi ilyen közlemény - amíg a Médiaszolgáltató maga sem észlelte a problémát azonos főcímek között került sugárzásra. Ez tehát indokolja, hogy ugyanazon eljárásban kerüljenek elbírálásra ezek a szpotok. A Médiaszolgáltató nem tartaná a Ket. alapelvi rendelkezéseivel valamint a „fair eljárás” elvével összeegyeztethetőnek, hogy ezek az ügyek külön eljárás keretében, külön határozatokkal kerüljenek elbírálásra, akár úgy is, hogy a második eljárás már olyan módon értékelje az első eljárás eredményét, hogy a fokozatosság elve alapján, valamint mivel azonos jogsértést megállapító határozat már rendelkezésre áll, ezért valamilyen - az ügynek a társadalomra és a fogyasztókra, nézőkre gyakorolt elenyésző hatásához képest akár súlyosabb szankciót alkalmazzon. Előadta továbbá, hogy a jelen üggyel egyesíteni kért másik ügyben is szerepel a Hepatitis A és B elleni védőoltás közérdekű közleményként való közzététele, de ott a hatóság nem a társadalmi célú reklám helyett közérdekű közlemények közötti közzétételt kifogásolta, hanem azt is, hogy a vakcina reklámozására volt-e egyáltalán hatósági engedély. Az engedélyt a Médiaszolgáltató csatolta. A Médiaszolgáltató rögzítette továbbá, hogy amennyiben a Médiatanács fenntartja azon korábbi álláspontját, hogy a Médiaszolgáltató megsértette az Mttv. 32. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, úgy a legenyhébb szankció alkalmazását kérte. A jelen eljárás során vizsgált közlemények egyértelműen a korábbi ügyekkel azonos, egy cselekményi egységben megvalósított magatartásnak tudhatók be, amelyek nem választhatók el a korábbi ügyekben már elbírált cselekményektől. A Médiatanács a Ket. alapelvi rendelkezéseire hivatkozással kívánta a korábbi ügyeket egyben elbírálni, éppen azért, hogy az ügyféli jogok ne sérüljenek. Erre figyelemmel a Médiaszolgáltató álláspontja az, hogy a fokozatosság elve alapján nem szükséges súlyosabb szankciót alkalmazni, hiszen nem egy szankció kiszabását követően elkövetett újabb jogsértést bírál el a Médiatanács, hanem ugyanazon cselekménysor utolsó mozzanatai kerültek a mostani eljárás körébe. A Médiaszolgáltató szerint lényeges, hogy a Médiaszolgáltató, amint észlelte a hibát, azt azonnal korrigálta, azaz felhívás nélkül módosított utóbb a hatóság által is kifogásolt gyakorlaton.
2
A Médiaszolgáltató a törvénysértés vonatkozásában előadta, kétségtelen, hogy az Mttv. rendelkezései alapján az ún. 1%-os közlemények inkább sorolhatók a társadalmi célú reklám kategóriába. A Médiaszolgáltató hatályos Műsorszolgáltatási Szerződése vizsgálata során ugyanakkor az ilyen jellegű közlemény egyértelműen közérdekű közleménynek minősül, ezért ilyen főcímek között tehető közzé. Korábban az ORTT állásfoglalása szerint a társadalmi célú reklám, mint fogalom meghatározásra került, és valamennyi médiaszolgáltató társadalmi célú reklám vagy társadalmi célú hirdetés megjelöléssel tette közzé az ilyen jellegű közleményeket, holott maga a hatályos törvényi szabályozás a társadalmi célú reklám vagy társadalmi célú hirdetés fogalmát nem ismerte. Miután azonban a bírói gyakorlat kikristályosította, hogy olyan fogalmakat a Médiaszolgáltató nem használhat, amilyen fogalmakat a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) nem szabályoz, ezután valamennyi korábban társadalmi célú reklámként jelölt szpot közérdekű közleményként került sugárzásra. A Médiaszolgáltató is a korábbi évek gyakorlatának megfelelően kategorizálta a tartalmakat, és tette közzé az adó 1%-ra vonatkozó felhívásokat közérdekű közlemény főcímek között. Álláspontja szerint a médiaszolgáltatók által folytatott gyakorlat sem egységes, társadalmi célú hirdetésként, társadalmi célú reklámként vagy közérdekű közleményként teszik közzé ezeket a közleményeket. A Médiaszolgáltató álláspontja szerint figyelemmel arra, hogy a médiaszolgáltatóknak az új jogszabályi rendelkezéseket ugyancsak el kell sajátítaniuk, és az új szabályozás sok új fogalmat és több új követendő kötelezettséget állapít meg, amelyek több esetben eltérnek a korábbi, több éven keresztül folytatott gyakorlattól – valamint akár más rendelkezéseket tartalmazhatnak, mint ami a Médiaszolgáltató hatályos Műsorszolgáltatási Szerződésében került meghatározásra – ezért véleménye szerint az a körülmény, miszerint a vizsgált közlemények nem társadalmi célú reklám, hanem a korábbi több éves gyakorlatnak megfelelő közérdekű közlemény főcímek között kerültek sugárzásra, semmiképpen sem tekinthető jogsértőnek vagy legalábbis olyan mértékű jogszabálysértésnek, amely szankciót vonhatna maga után. A Médiaszolgáltató álláspontja szerint a nézői érdekek semmilyen módon nem sérültek azáltal, hogy a közlemények közérdekű közleményként kerültek sugárzásra. Véleménye szerint az is lényeges, hogy amint a Médiaszolgáltató észlelte, azonnal intézkedett, és a további ilyen jellegű szpotokat már társadalmi célú reklámként tette közzé, továbbá megkereste az NMHH Hivatalát, tájékoztatva a 2011. március-április-májusi 1%-os üzenetek közreadásának módjáról. Megjegyzi továbbá, hogy ezekért a szpotokért a közlemények közzétevői nem fizettek. A fentiek alapján a Médiaszolgáltató az eljárás megszüntetését, törvénysértés megállapítása esetén pedig a legenyhébb jogkövetkezmény alkalmazását kérte, figyelemmel arra, hogy a nézők semmilyen hátrányt nem szenvedtek, az üzenetek tartalma a nem megfelelő főcímek okán nem módosult, továbbá a szpotokat közzétenni kért szervezetek érdekei sem szenvedtek csorbát, így álláspontja szerint az ügynek tényleges és jogi relevanciája nincsen. A Médiatanács a Médiaszolgáltató eljárások egyesítésére vonatkozó kérelmét 2011. október 19-én kelt, 1431/2011. (X. 19.) számú végzésében elutasította, tekintettel arra, hogy a Médiatanács az MN/18991-8/2011. ügyiratszámú levelében csupán adatszolgáltatásra hívta fel a Médiaszolgáltatót, melyet a Médiaszolgáltató képviseletében eljáró dr. Ferenczi Mónika ügyvéd MN/18991-10/2011. számú levelében teljesített. Hatósági eljárás e tárgyban tehát nem volt és nincs is folyamatban. Így a Médiaszolgáltató kérelme, miszerint az MN/189917/2011. ügyiratszámú végzéssel megindított jelen eljárást az MN/18991-8/2011. számú ügyhöz egyesítse, nem teljesíthető. A Médiatanács megjegyzi továbbá, hogy jelen eljárás az adatszolgáltatással érintett, 2011. május 5-én 7:42:51-kor és május 18-án 18:24:13-kor sugárzott Hepatitis A-B védőoltással kapcsolatos szpotokat is érinti az Mttv. 32. § (2) bekezdésének megsértése vonatkozásában.
3
A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. A TV2 csatorna 2011. május 5-én közérdekű közlemény főcímek között sugározta a következőket: 7:29:14-kor az adó 1%-át kérte a Daganatos Gyermekekért Alapítvány és a Szülészeti- Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság; 7:42:51-kor Hepatitisz A és B elleni védőoltás az Érthetően az Egészségért Alapítvány megbízásából, az adó 1%-át kérte a Magyar Rákellenes Liga, a Budakeszi Vadaspark, Nemzeti Tehetség Program és a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány; 7:57:56-kor az adó 1%-át kérte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Remény a Leukémiás Gyermekekért Közhasznú Alapítvány, a Gyermekrák Alapítvány és a Szülészeti- Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság; 8:16:24-kor az adó 1%-át kérte a Szülészeti, Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság); 8:12:45-kor adó 1%-át kérte a Gyermekrák Alapítvány. 2011. május 11-én közérdekű közlemény főcímek között kerültek bemutatásra a következők: 12:07:16-kor és 12:25:56-kor az adó 1%-át kérte a Szülészeti, Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság, 18:24:13-kor az adó 1 %-át kérte a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány, és Hepatitisz A-B elleni védőoltás az Érthetően az Egészségért Alapítvány megbízásából, 19:37:02-kor az adó 1%-át kérte a Nemzeti Tehetség Program, 19:51:35-kor „Kevés is elég, hogy a dolgok megváltozzanak!” a Generali a Biztonságért Alapítvány megbízásából. Az Mttv. 32. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a politikai reklámnak, a közérdekű közleménynek és a társadalmi célú reklámnak — e jellegét tekintve — azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A más médiatartalmaktól való megkülönböztetés módja a lineáris médiaszolgáltatásban a) audiovizuális médiaszolgáltatás esetében optikai és akusztikus módon történő, b) rádiós médiaszolgáltatás esetében akusztikus módon történő figyelemfelhívás. A vizsgált közlemények tartalmuk alapján, a közlemény megrendelőjét tekintve társadalmi célú reklámnak minősülnek, ezért azokat annak megfelelő főcím alatt kellett volna sugároznia a Médiaszolgáltatónak. Az Mttv. 203. § 27. pontja értelmében: „Közérdekű közlemény: ellenszolgáltatás nélkül közzétételre kerülő, állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezettől, illetve személytől származó tájékoztatás, amely valamely konkrét közérdekű információt közvetít a nézők vagy hallgatók figyelmének felkeltése céljából, és nem minősül politikai reklámnak.” Az Mttv. 203.§ 64. pontja szerint: „Társadalmi célú reklám: politikai reklámnak nem minősülő, üzleti érdekeltséget nem tartalmazó, reklámcélokat nem szolgáló, ellenérték fejében vagy anélkül közzétett felhívás vagy közérdekű üzenet, amely valamely közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a médiaszolgáltatás nézőjére vagy hallgatójára.” A közérdekű közlemény és a társadalmi célú reklám definícióját összevetve megállapítható, hogy a közérdekű közlemény csak állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezettől vagy személytől származhat, társadalmi célú reklámot ellenben bárki megrendelhet (beleértve az állami/önkormányzati feladatokat ellátó szervezeteket és személyeket is), aki
4
közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a médiaszolgáltatás nézőjére vagy hallgatójára. A közérdekű közlemény közzétételéért a médiaszolgáltató nem kérhet ellenszolgáltatást (de elfogadhat), társadalmi célú reklám közzétételéért azonban kérhet, de akár ellenérték nélkül is közzéteheti azt. A közérdekű közlemény konkrét közérdekű információt tartalmaz (közérdekű információra hívja fel a figyelmet), míg a társadalmi célú reklám közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni. A fentiekből következik, hogy a vizsgált közlemények minősítésének alapja jelen esetben a megrendelő személye, ugyanis ha civil szervezet hirdetése jelenik meg közérdekű közleményként, akkor egyértelműen kijelenthető, hogy nem megfelelő a hirdetés jellegének megjelölése, mert közérdekű közlemények csak állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezettől/személytől származhatnak. A kifogásolt közlemények társadalmi célú reklámnak minősülnek, mivel civil szervezetek megbízásából kerültek közzétételre. Abban az esetben nem a megrendelő személye a közlemény minősítésének alapja, ha társadalmi célú reklámról van szó, hiszen azt állami szerv is és civil szervezet is, egyszóval bárki közzétehet. A Műsorszolgáltatási Szerződés értelmező rendelkezései tekintetében a Médiaszolgáltató nem hivatkozhat az Mttv. és a Szerződés közötti eltérésre. Az értelmező rendelkezés nem olyan eleme a Szerződésnek, amit a Médiaszolgáltató a pályázati ajánlatában vagy a szerződéskötés folyamatában vállalt, hanem a 2011. január 1-jén hatályát vesztett, az Rttv. a Szerződésbe átemelt fogalom, amit az Mttv. értelemszerűen fölülírt. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában maga is elismerte a jogsértést, és azt, hogy az Mttv. fogalommeghatározásai alapján a vizsgált hirdetések társadalmi célú reklámnak minősülnek, és hangsúlyozta, hogy azért hibáztak, mert munkatársaik még nem sajátították el maradéktalanul a 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezéseket. A Médiaszolgáltató amint észlelte a hibát, módosította a főcímeket, ami szintén arra utal, hogy tisztában van vele, hogy ebben az esetben az Mttv. fogalom-meghatározását kellett volna alapul vennie a közlemények minősítésénél. Tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató a TV2 médiaszolgáltatásán 2011. május 5-én 7:29:14-kor, 7:42:51-kor, 7:57:56-kor, 8:16:24-kor és 8:12:45-kor, 11-én 12:07:16-kor, 12:25:56-kor, 18:24:13-kor, 19:37:02-kor és 19:51:35-kor sugárzott közleményeket nem a törvényi előírásnak megfelelően tette közzé, a Médiatanács megállapította az Mttv. 32. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sérelmét. A jogsértés miatti jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében a Médiatanács az alábbiakat mérlegelte: A Médiatanács 2011-ben jelen eljárást megelőzően - hasonló tényállás mellett - 1196/2011. (IX. 7.) számú határozatában állapította meg az Mttv. 32. § (2) bekezdésének megsértését a Médiaszolgáltatóval szemben, és az Mttv. 186. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt alkalmazta vele szemben.
A Médiatanács egyetértett a Médiaszolgáltató azon érvelésével, miszerint jelen eljárás során vizsgált közlemények egyértelműen a korábbi ügyekkel azonos, egy cselekményi egységben megvalósított magatartásnak tudhatók be, ugyanakkor a 2011 márciusában – áprilisában történt esetek az imént hivatkozott határozatban már elbírálásra kerültek. Az előbbiekre tekintettel a Médiatanács úgy ítélte meg, hogy – figyelemmel arra is, hogy a Médiaszolgáltató korábbi kérelmében valamennyi eljárás egyesítését kérte – jelen esetben sem indokolt az 1196/2011. (IX.7.) számú határozatban megállapítottakhoz képest súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazása.
5
A Médiatanács a jogsértés miatti jogkövetkezmény kiválasztása során azt is figyelembe vette, hogy a főcím a nézők szempontjából semmiképpen nem volt megtévesztő, hiszen egyértelművé tette, hogy nem kereskedelmi jellegű, hanem közérdekű üzenetet látnak. Ebből következik, hogy a főcím megválasztása a rendelkezésben megjelenő nézői érdekeket nem sértette. A nézők többsége az elmúlt években „közérdekű közlemények” főcímmel láthatta a szóban forgó hirdetéseket, megismerhette azok tartalmát, hozzászokhatott jelölésükhöz. Tekintettel arra, hogy a hirdetések tartalma, célja nem változott – közérdekű cél elérése érdekében kívánnak hatást gyakorolni –, a Médiatanács megállapította, hogy közzétételük nem téveszthette meg a közönséget, a főcímeknek csupán az új médiatörvény fogalommeghatározásai miatt van jelentősége. A fentieken túl a Médiatanács figyelembe vette továbbá azt a körülményt is, hogy a Médiaszolgáltató, amint észlelte a törvénysértést, azonnal intézkedett, hogy az említett hirdetések a továbbiakban társadalmi célú reklámként jelölve kerüljenek a képernyőre. A fentebb kifejtettekre tekintettel a Médiatanács az Mttv. 32. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése miatt az Mttv. 186. § (1) bekezdése alapján kiszabható jogkövetkezmény alkalmazása mellett a rendelkező rész szerint döntött, azaz felhívta a Médiaszolgáltatót, hogy a közléstől számítva haladéktalanul tegyen eleget a jogszerű magatartás követelményének, és tartózkodjék a jövőbeni jogsértésektől. Az eljárás során a Ket. 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) alpontjában, a jogorvoslat előterjesztésének határidejére és helyére vonatkozó tájékoztatás az Mttv. 163. § (1) és (3) bekezdésében, a bírósági eljárásról szóló tájékoztatás az Mttv. 164. § (1) bekezdésében, a halasztó hatály a Ket. 110. § (1) bekezdésében, a késedelmi pótlékról szóló tájékoztatás a Ket. 138. § (3) bekezdésében a tárgyalás tartására vonatkozó kérelemről szóló tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 338. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseken alapul. Budapest, 2011. október 19. a Médiatanács nevében
Szalai Annamária elnök
Dr. Kollarik Tamás hitelesítő tag
Kapják:
Személyes adat
6
