Gyakran Ismételt Kérdések Vállalkozói alapú fejlesztésnél a pályázó amennyiben őstermelő illetve kézművesek, népi kismesterségek esetében önálló tevékenységet végző magánszemély, úgy nem kell vállalkozóvá válnia. a. Ennek őstermelőnél igazoló dokumentuma az őstermelői igazolvány? Igen b. A fenti egyaránt érvényes vállalkozói alapú kis értékű fejlesztésre és bemutató gazdaság létrehozására is? Vállalkozás alapú jogcím esetében nem kell vállalkozóvá válni, azonban a bemutató gazdaságok esetében a kérdés nem válaszolható meg egyértelműen, mivel minden esetben meg kell nézni, hogy az adott célterület mely jogcím alá van besorolva. A bemutató gazdaság kialakítása ugyanis több jogcímtípus alá is besorolható. Rendezvénysorozat megvalósítási határideje a 13.§. (1) alapján a határozat kézhezvételétől számított 24 hónap. A HACS a célterületében rendezvénysor és visszatérő rendezvényt tesz lehetővé. Visszatérő rendezvény: ugyanarra a helyi adottságra fókuszáló, évente ugyanabban az időpontban megrendezett rendezvény. 13.§.(1) bekezdéséből adódóan a visszatérő rendezvény évente ugyanabban az időpontban legfeljebb 2 rendezvényt tesz megvalósíthatóvá? Igen, két éven belül kettőt. Őstermelő ügyfél esetében merült fel a következő kérdés: A LEADER rendelet értelmében: „Pályázat benyújtására jogosult a LEADER HACS illetékességi területéhez tartozó településen a pályázat benyújtásakor „e) lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy.” Az ügyfélnek külterülettel jogosult település belterületén van lakóhelye, így teljesül a feltétel. A fejlesztést ugyanakkor külterülettel jogosult település külterületén valósítaná meg. Az érintett külterületi ingatlan az ügyfél tulajdonában van, de sem lakhelyként, sem tartózkodási helyként jelenleg nincs bejegyezve. Kérdés: Mivel a célterület, amire az ügyfél pályázik kis értékű, így szeptember 5-ig köteles leadni projekt adatlapot, így eddig az időpontig jegyeztesse be az érintett külterületi ingatlant tartózkodási helyként vagy elegendő, ha ezt a pályázat benyújtásáig (benyújtási időszak szeptember 30-október 31.) teszi meg? Igen, ha egyébként a lakhelye/tartózkodási helye a LEADER HACS területén van. A rendelet 6 § (6) bekezdése értelmében: Az ügyfélnek az e rendeletben és a LEADER HACS célterület katalógusában előírt jogosultsági feltételeknek a pályázat benyújtásakor meg kell felelnie! Mivel a célterület, amire az ügyfél pályázik kis értékű, így szeptember 5-ig köteles leadni projekt adatlapot, így eddig az időpontig jegyeztesse be az érintett külterületi ingatlant telephelyként vagy elegendő, ha ezt a pályázat benyújtásáig (benyújtási időszak szeptember 30-október 31.) teszi meg? Elegendő a pályázat benyújtásáig eleget tennie a feltételeknek, hiszen a rendelet is ezt írja elő. Üzleti céllal működő szövetkezet jogosult-e pályázni a LEADER jogcímekre, amennyiben a foglalkoztatotti létszám és árbevétel alapján mikro-, kis-, vagy középvállalkozásnak minősül? A 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet 22. pontja alapján a nonprofit szervezet fogalmába beleértendő a szövetkezet egy speciális formája a szociális szövetkezet. A mikrovállalkozás
és a kis-, és középvállalkozás fogalma nem szerepel a LEADER rendeletben, ezért ezekre a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (Vhr.) rendelkezései az irányadók. A Vhr. 3. § 13. pontjában lévő "mikrovállalkozás" fogalmában foglaltaknak egy szövetkezet megfelel, akkor ebben az ügyféli minőségben nyújthat be pályázatot. A mai napon kiküldött technikai közreműködővel kapcsolatos információkban az szerepel, hogy az elektronikusan feltöltött pályázatot (KR dokumentumot) 3 példányban kell kinyomtatni, a rendelet (20 § (4) pont) csak kettőt ír (egy az ügyfélé, egy a HACS-é). Mennyi példányban kell akkor nyomtatnunk, illetve az MVH felé is továbbítani egy példányt? 2 pld elegendő, a megküldött anyagban is 2 pld szerepel a 3 pld a technikai közreműködő bevonásáról szóló dokumentumra vonatkozik. („A technikai közreműködő személy MVHnál történő nyilvántartásba vételt követően, az egyes ügyfelekre vonatkozó technikai közreműködést a pályázat kitöltésének megkezdésekor kell az elektronikus felületen kitölteni, elküldeni elektronikusan az Ügyfélkapun keresztül, majd nyomtatás után az aláírt példányokat papír alapon is beküldeni az MVH lakóhely/székhely szerint illetékes megyei kirendeltségére!„). Az elektronikus kérelem benyújtásához létrehozott technikai közreműködő fogalom a HACS-ok közreműködésének megkönnyítését szolgálja, hiszen a normál meghatalmazáshoz képest ez a státusz számos könnyítést tartalmaz. A technikai közreműködő igénybevételét az erre rendszeresített elektronikus nyomtatványon az MVH-nak be kell jelenteni. A bejelentésről szóló nyomtatványt a pályázat benyújtásával egyidejűleg lehet elektronikusan kitölteni és kinyomtatni valamint később postai úton, vagy személyesen kell az ügyfél és a technikai közreműködő által aláírt formában az MVH-nak benyújtani, egy példányt pedig megőrizni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a technikai közreműködő az elektronikus nyomtatvány kitöltése és ügyfélkapun keresztüli benyújtása után a pályázatot rögtön ki tudja tölteni, és Ügyfélkapun keresztül azonnal be is tudja nyújtani. Azonban ha a technikai közreműködés egy nyomtatott, aláírt példányát nem juttatják el az MVH ügyfél lakhelye szerint illetékes megyei kirendeltségre, a benyújtott pályázat érvénytelen. A technikai közreműködés bejelentésére szolgáló nyomtatványt ugyanazon az elérési útvonalon kell kitölteni, mint a normál meghatalmazás bejelentésére szolgáló nyomtatványt, azonban a regisztrációs szám alapján a rendszer érzékeli, hogy a kérelmet kitöltő HACS munkatárs technikai közreműködőként szerepel az ügyfélnyilvántartási rendszerben, így a megfelelő nyomtatvány töltődik be. (Ezért van szükség a kitöltésben részt vevők listájának MVH-hoz történő eljuttatására.) A technikai közreműködésre kijelölt nem lehet egyidejűleg meghatalmazott.
A KR dokumentum kinyomtatásakor csak az adatlapot, vagy a felcsatolt mellékleteket is ki kell nyomtatni, illetve aláírni? A KR dokumentum az MVH által az adatszolgáltatást az ügyfélkapun keresztül teljesített személy számára küldött elektronikus dokumentum, amely az adatszolgáltatás adatait, a benyújtott mellékletek felsorolását és beadásának idejét tartalmazza. A mellékletek kinyomtatása ezen felül nem szükséges. A technikai közreműködő/meghatalmazott útján történő adatszolgáltatás tényét dokumentálni kell. A dokumentálás módja a benyújtott és az elektronikus felületen KR
dokumentumként elérhető adatszolgáltatás két példányban történő kinyomtatása és a nyomtatott példányok minden oldalának az ügyfél és a meghatalmazott általi szignálása és a dokumentum aláírása. Az ügyfél egy általa aláírt nyilatkozatban is elismerheti, hogy a feltöltött KR dokumentum adattartalmát ismeri, és azzal egyetért. A dokumentum vagy nyilatkozat egy példányát a meghatalmazott, másik példányát az ügyfél köteles megőrizni. Helyi pékség fejlesztése: Igazolnia – nyilatkoznia kell, hogy helyi gabonából készült lisztből készíti a termékeit? De őrlés nincs a működési területünkön, csak maximum Karcagon (nem a mi működési területünk), a KUNSÁGI LISZT. Bármely, az előállítás során felhasznált alapanyag helyi eredetének igazolása szükséges, így pl. ha nincs helyben lisztelőállítás, lehet pl. tojás, cukor, egyéb alapanyag is - igazolás szükséges a helyi eredetről, valamint együttműködési megállapodás a szállítóval. Helyi mini húsfeldolgozó üzem, + helyi termékek boltja: Helyből vásárolja fel a hús alapanyagot? De nincs saját vágóhídja. Van a működési területünkön vágóhíd, de ott az ország egész területéről érkező sertéseket vágnak, (ha tudnak, akkor helyből származókat is felvásárolnak) de mi lehet az igazolás módja? A vágóhíd másodlagos alapanyag előállítónak tekinthető, ezért az általa előállított húsalapanyag helyi termék. Igazolás szükséges a helyi eredetről, valamint együttműködési megállapodás a helyi vágóhíddal. Mi van akkor, ha 96 HACS esetében több száz, vagy ezer feltöltő használja egyszerre a rendszert? A Fejlesztési Főosztálytól kapott információ alapján a rendszert korlátlan számú felhasználó használhatja egy időben. Ha meg kell őriznünk a számunkra feltöltésre átnyújtott dokumentumokat, (ezzel bizonyítjuk, hogy azt töltöttük fel, amit a pályázó ideadott) akkor mondjuk a pályázónak, hogy mindenből 2 eredetit kérjen, hogy neki is megmaradjon. Vagy fénymásolás után (eredetivel mindenben megegyező pecsét+pályázó aláírása) visszaadhatjuk neki? A jogcímrendelet 20. § (4) alapján a pályázatbenyújtás tényét azzal kell igazolni, hogy a feltöltés után a KR dokumentumot két példányban ki kell nyomtatni, és leszignálni minden oldalon az ügyfélnek és a technikai közreműködőnek is, így a feltöltésre átadott dokumentumra nincs szükségünk. A feltöltésre átadott - feltehetően az eredeti dokumentum az ügyfélnél marad. Mi lesz az ideadott dokumentumokkal? Be kell szállítani MVH-hoz, vagy mi tároljuk? A pályázat feltöltésekor nincs átadott dokumentum. A későbbiekben beküldött dokumentumok eredeti példányára vonatkozóan (pl. módosítási kérelem, hiánypótlás): Az MVH 23/2008. (IX. 19.) számú MVH Elnöki Utasítása szerint: A LEADER HACS iratokat nem tárol, csak átmeneti (kézi) irattárat működtet az MVH iratkezelési szabályzata szerint. A LEADER HACS az elintézett, lezárt iratokat a lezárást követően havi rendszerességgel köteles az MVH Regionális Illetékességű megyei kirendeltségének átadni Ez már a delegált feladat, nem ide tartozik Hogyan iktassuk ezeket? – lásd előző válasz A pályázatok iktatása automatikusan történik az IIER felületen. Az egyéb iratok iktatása a HACS által kialakított rendszer szerint történik. A projekt adatlapokat a HACS saját
rendszerébe iktassa, majd amikor az ügyfél benyújtotta a pályázatát, akkor szükséges az IIER-ben a pályázathoz iktatni. Szociális épület építésére (ez nem kisléptékű), valamint belső kerítés és út kialakítására kisléptékű infrastruktúra fejlesztés keretein belül szeretne pályázni egy ügyfél. Pályázhat-e ezekre a fejlesztésekre? Mik tartoznak a kisléptékű fejlesztésekbe? A belső kerítés és út kialakítása nem kisléptékű fejlesztés, a jogcím rendelet (76/2011. (VII.29.) VM rendelet) 4.sz. és az 5. sz. melléklet (a) pontja szerint, amennyiben a célterületi adatlap engedi. A jogcím rendelet (76/2011. (VII.29.) VM rendelet) 4.sz. és az 5. sz. melléklet (b) pontja, a 6. sz. melléklet (c) pontja és a 9. sz. melléklet (f) pontja illetve a célterületi adatlapok határozzák meg azt, hogy mik tartoznak a kisléptékű fejlesztésekbe. A Rendezvény jogcímnél elszámolható kiadásokba mik tartoznak, mi számít anyagköltségnek, illetve eszközbeszerzésnek? Az elszámolható kiadásokat a jogcímrendelet 6. sz. melléklete részletezi Az anyag és eszközbeszerzés közötti különbség: Alapanyag, ha a megvalósulás során felhasználásra kerül (eltűnik az eredeti formában), eszközként pedig megmarad eredeti formájában, utólagos ellenőrzés során megtalálható. Számviteli tv és SZJA magyarázza meg a fogalmakat. Eszköznél meg kell különböztetni a tárgyi és a forgóeszközt. Milyen határidőt kommunikálhatunk kis értékű projektek esetén támogatási döntés határidőről? MVH tv. (2007. évi XVII tv.) 55. § (4) szerint a kérelem benyújtására nyitva álló időszakot követő 3 hónapon belül történik az elbírálás. Az 55. § (12) pontjai szerint ez a 3 hónap 1 alkalommal és 3 hónappal meghosszabbítható. A LEADER TK2- ben a software elszámolható-e? A 76/2011. 4. § (9) szerint igen, eszközként elszámolható Vállalkozás alapú fejlesztésnél induló mikro-, kis és középvállalkozás nem pályázhat, ha a HACS célterületébe nem vette bele az induló vállalkozások támogatását. Ez nem vonatkozik non-profit szervezetekre? Induló non-profit szervezet pályázhat kivéve, ha a HACS a célterületi adatlapon bármivel ezt korlátozza. Feltételezzük azt, hogy bizonyos növények, ilyen például a homoktövis, az évelő növények, amelyek 5 évig amortizálhatóak, eszköznek minősülnek. Miután mi LEADER Vállalkozási alapú fejlesztés jogcímű elfogadott célterületben támogatjuk a zöldség-gyümölcstermesztési tevékenység fejlesztését, valamint újabb fajták bevonását a termesztésbe, kiírtuk a tájspecifikus fajták újra élesztését, felmerült a kérdés, hogy ezt eszközként elismeri-e az MVH. Őstermelők, vállalkozók könyvelés technikailag eszközbe kell, hogy könyveljék a hivatalos APEH eljárás szerint, illetve állóeszköz nyilvántartás kell vezetniük? Mivel az évelők több éven át szolgálják a vállalkozást, valóban beruházásként kezelendőek, tárgyi eszköz nyilvántartást kell róluk vezetni és amortizáció-kötelesek. A lehatárolásnak teljesülni kell, valamint figyelni kell a telepítési engedélyhez kötött tevékenységre. Tárgyi eszköz nyilvántartásba venni (aktiválni) a termőre forduláskor lehet.
Az elszámolható kiadásban eszközként - a már meglévő gazdaság fejlesztéséhez elszámolható-e palánták beszerzése? Szeretnénk segíteni a helyi zöldség- és gyümölcstermesztés fellendítésében, mely ezen a területen nagy hagyománynak örvendett. Maradva a homoktövis növény példájánál: Az 55/2011. (VI. 10.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítéséhez, létesítéséhez 2011. évtől nyújtandó támogatások igénybevételének részletes feltételeiről részletezi a növények termőre fordulási időpontjait. Ültetvény termőre fordulásának időpontja: a telepítés évét első évnek tekintve az 1. mellékletben foglalt táblázat H oszlopában meghatározott időtartamot követő év, Homoktövis növény esetén ez az idő 3 év. A mezőgazdaságban a költségek elszámolása igen speciális. Fenti jogszabályból azért idéztem, mert a leltározásnál fontos szerepe van annak, hogy az ültetvény termőre fordult-e vagy sem. Mivel a mérleg alapja az év végi leltár, ezért fel kell mérni, hogy a telepített növény a zárlati év végén milyen állapotban van. Befejezetlen növénytermelésen a zárlati év végén, a táblákon lévő, a zárlati évben vagy azt megelőző években keletkezett kultúrákat, vagy elvégzett munkaműveleteket kell érteni, amelyek a zárlati évet követő év termelésének érdekében történtek, illetve a következő évek termelését szolgálják. A növénytermelés befejezetlen termelését a következők szerinti csoportosításban szükséges leltározni: őszi vetések, tavaszi vetések alá végzett előkészítő munkák, befejezetlen zöldségtermelés, befejezetlen szőlőtermelés, befejezetlen gyümölcstermelés, befejezetlen komlótermelés, évelő növények telepítése, szervestrágyázás, zöldtrágyázás, talajjavítások, ideiglenes öntözőrendszer létesítése, rét- és legelőtelepítés, egyéb befejezetlen növénytermelés. A befejezetlen termelés így a készletek között kerül nyilvántartásra, valóban eszközök között kerül nyilvántartásba, de ha a telepítés első évében nem fordul termőre, akkor továbbra is készlet (E oldalon). A készlet pedig nem tárgyi eszköz. Tárgyi eszköz a mezőgazdaságban a tenyészállat, az ültetvény, mint beruházás szintén itt kerül kimutatásra. A palánták és további szaporítóanyagok (vetőmag) ezeket anyagköltségen kell elszámolni. Vannak olyan különböző profilú civil szervezetek (pl. ifjúsági, nyugdíjas, természetbarát…), akik az általuk használt közösségi színtereket szeretnék felújítani, vagy új felszerelésekkel, eszközökkel ellátni, de mindannyian egy épületen belül (pl. közösségi ház) működnek. Mindannyian másik teremben működnek, de mégis egy helyrajzi számon van valamennyi és ráadásul a tulajdonos az önkormányzat. Hogyan lehet ezeknél megoldani a fenntartási időszakra 5 évére szóló megállapodást. Eszközbeszerzésnél még megoldhatónak tűnik az ügy, de egy építési jellegű beruházásnál? A bérleti szerződésből és alaprajzból ki kell derülni, hogy melyik helységet ki veszi bérbe. Nyilván a projekteket együtt kell kezelni, hogy az arányosítás, átfedés kezelhető legyen.
Vehet-e újabb rendezvények lebonyolításához szükséges eszközöket, akik tavaly ilyen célterületre pályáztak? Amennyiben ez egy másik rendezvény, igen. Viszont olyan fejlesztésre nem pályázhat, ami támogatott, de még nem valósult meg. ÚMVP 1-es vagy 2-es tengelyben tevékenységéhez (mezőgazdasági) támogatást nyert pályázó pályázhat-e most termelő és értékesítő hálózatokat összekapcsoló helyi termék előállításához szükséges beruházás megvalósítása című célterületre? Igen, amennyiben megvalósítandó fejlesztésre pályázati pénzt még nem nyert, és amennyiben nincs folyamatban elbírálatlan kérelme Ügyfél pályázni szeretne gyümölcsfák "előállítására" értékesítésére (oltványok gondozása, csomagolása, árusítása). Néhány fóliasátor, és kis épület fejlesztésére, amely a csomagolást, majd a postázást segíti. A termelés, feldolgozás, értékesítés összekapcsolása - célterületbe beilleszthető-e? „Termelési és értékesítési láncokat összekapcsoló helyi termék előállítását célzó fejlesztések támogatása” célterületre szerintünk pályázhat a fenti fejlesztéssel, az Annex I. listára való hivatkozás LEADER-ben nem releváns. Tradicionális eszköz beszerzése esetén (pl. régi viseletek, használati tárgyak beszerzése egy tájházba, és csak pénzért tudják megvásárolni), ha magánszemély tulajdonában van, akkor ő hogyan tud árajánlatot adni és majdan számlát is? Magánszemély ajánlata alapján (1 db is elég) a támogatási kérelem beadható, és később az adásvételi szerződés alapján történik a kifizetés. Számlát csak akkor kell kiállítani, ha rendszeres értékesítésről van szó. Ingóság értékesítése eseti jelleggel nem számla köteles. Az adásvételi szerződés és az abban foglalt ellenérték kifizetését igazoló, a tételt maradéktalanul és egyértelműen azonosító, bank által kiállított bizonylat vagy kiadási pénztárbizonylat együttesen alkalmas a kifizetési kérelem alátámasztására. Térségen belüli együttműködésnél elszámolható a szállítás költsége – itt egy menetlevéllel alátámasztott üzemanyag számla is elfogadható, vagy csak személyszállítási szolgáltatásról szóló számla fogadható el? Amennyiben a pályázó saját szállítóeszközzel végzi a személyszállítást, az ÁFA-s üzemanyagszámla + menetlevél elszámolható. Természetesen csak akkor, ha a szállítási költség egyértelműen és igazoltan a projekt érdekében merült fel. Megváltoztatható-e a projekt megnevezése a pályázati kérelemben a projekt-adatlaphoz képest? Nem. Megbízási szerződéssel elszámolható-e a kiadványok készítéséhez szükséges adatgyűjtés és feldolgozás költsége? Igen, amennyiben egy magánszemélyt bíz meg az ügyfél, ha a célterületben a költségek között szerepel. Szeretném a közreműködésedet kérni abban, hogy a Leader rendeletben megfogalmazott helyi termék definíciót hogyan is értelmezzük: Lehet -e ebbe a definícióba beleérteni a helyi kézműves terméket, vagy csak az élelmiszer jellegű termék tartozik ide? Nekünk ugyanis több kézművesünk szeretne (fazekas, fűzfabútor készítő, bútorfestő) indulni a pályázaton, a HVSünk is ezt tartalmazza és kezdetektől fogva biztattuk őket (most is dolgoznak az
adatlapokon). A rendelet definícióját (különösen az EK definíciókat) olvasva viszont elbizonytalanodtunk. A 76/2011. (VII.29) VM rendelet 1. § (1) bekezdés 7. pontja szerint a helyi termék: "7. helyi termék: a LEADER Helyi Akciócsoport illetékességi területén honos, vagy ott megtermelt, előállított termék, vagy a LEADER Helyi Akciócsoport által - az adott célterületében - helyi termékként meghatározott hagyományos termék;" A 852/2004/EK parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) és o) pontja alapján: „b) "alaptermékek": elsődleges termelésből származó termékek, beleértve a termőföldből, állattenyésztésből, vadászatból és halászatból származó termékeket;” „o)”feldolgozott termék": a feldolgozatlan termékek feldolgozásából származó élelmiszerek. Ezek a termékek tartalmazhatnak olyan összetevőket, amelyek az előállításukhoz szükségesek, vagy különleges tulajdonságokat adnak nekik.” További pontosítás érdekében egyeztetést folytatunk az Irányító Hatósággal. A kis értékű nonprofit eszközbeszerzéses kiírásunknál eszköz esetén külön kérjünk-e az ügyféltől műszaki leírást, vagy elég annyi, hogy az árajánlatban kifejti a tétel műszaki tartalmát? Ha részletesen kifejti az árajánlatban, ami megfelel a műszaki leírásnak, akkor elfogadható, külön műszaki leírás nem kell, hiszen a dokumentumokat tartalmuk alapján kell elbírálni. Nem kell árajánlat akkor sem ha a HACS a célterületben referenciárakat határozott meg. Nonprofit szervezet eszközbeszerzésénél az arculati táblát hol kell feltüntetnie az ügyfélnek? (pl. sportegyesület eszközbeszerzésénél: mez, labda...) Az arculati tábla elhelyezése attól függ, hogy milyen eszközről van szó. A nyilvánosság lényege, hogy az ügyfél hirdesse azt, hogy a projekt támogatásból valósul meg. Ennek módja több fajta lehet, mint a projekt tárgya, vagy külön tábla, vagy éppen az igénylő székhely, telephely épületén kell elhelyezni. Az arculat elemek követelményére vonatkozóan az ÚMVP Irányító Hatóságának 15/2009 (IV.9) számú közleménye ad útmutatást. Ami a projekt adatlapon pontosan fel lett tüntetve tétel(ek), ugyanannak kell-e szerepelnie a pályázatban is? A maximális támogatás mértékét, ha nem haladja meg, akkor még építhet a pályázatába más kiadást is? (gondolok itt pl. plussz egy eszköz beszerzésére, vagy a projekt adatlapon feltüntetett mennyiségnél az árajánlat beérkezése után csak egy eszköz beszerzését tudja vállalni) Laptophoz külön tételként - ha a projekt adatlapon nem szerepeltette - az árajánlatban szerepelhet-e a laptoptáska, egér ..., vagy építse be egyösszegbe az árajánlatába? A projekt adatlap szerepe, hogy az ügyfél által tervezett projektet bemutassa. A kérdés megválaszolásához ismerni kellene a konkrét adatlapot. A projekt célja ne változzon. A projekt adatlap és pályázat egyezősége több kérdést vet fel. A projekt adatlap egy összefoglaló, nem részletes dokumentum, hanem vázlatosan ismerteti a projekt célját. Így a benyújtott pályázat eltérhet a projekt adatlapon szereplő adatoktól, hiszen itt már a pályázat költségeit költségvetés, árajánlat támasztja alá. Amennyiben az adott célterületnél az elszámolható költségek között szerepelnek a pályázatban szereplő, de az adatlapon nem részletezett eszközök, un „tartozékok, kiegészítők”, akkor elszámolható. A példában hozott eszközök mindenképpen az alapeszközhöz tartoznak, a használhatósághoz, szállításhoz szükségesek.
Kis értékű eszközbeszerzésnél be kell-e nyújtani a tulajdoni lapot, ha igen, akkor elég-e a kormányablakos nem hiteles tulajdoni lap másolat? Eszközbeszerzésnél, amennyiben nem beépített eszközökről van szó, hanem mobilról, nem beruházás megvalósítási helyéről beszélünk, hanem tárolási helyről. Így nem szükséges. Amennyiben technológia, vagy beépített eszköz és épülethez kötött, akkor igen. Ha nem kell üzleti terv és benyújtja az ügyfél, abban az esetben le lesz-e pontozva, vagy az arányosítás szerinti pontszámot fogja kapni? Nem kell külön vizsgálni az üzleti tervet, csak ha kötelező benyújtani, így az arányosított pontszámot fogja kapni az ügyfél. A Leader pályázatokkal kapcsolatban kérdezném, hogy a 149/2011 (IX.20.) közlemény 8. oldalán, a csatolandó dokumentumok között felsorolt "beruházással érintett ingatlanra vonatkozó 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat"-ot abban az esetben is be kell nyújtani, ha a projekt kizárólag eszközbeszerzést tartalmaz, és az épületet érintő építési munkálatokra nem kerül sor? Eszközbeszerzésnél, amennyiben nem beépített eszközökről van szó, hanem mobilról, nem beruházás megvalósítási helyéről beszélünk, hanem tárolási helyről. Így nem szükséges. Amennyiben technológia, vagy beépített eszköz és épülethez kötött, akkor igen. Az MVH Közleményben megjelent VII. pont alatt a további csatolandó dokumentumok (ügyfélkapus felületen szkennelve) pontban vannak számunkra nem egyértelmű dokumentum, illetve nyilatkozat bekérések. Az elektronikus felületen, vannak olyan pontok, ahol az ügyfélnek kell nyilatkoznia több pontban is, például a de minimis, önálló tevékenység. Kérdés, hogy az ügyfél nyilatkozat tétele nem elegendő a felületen, papírszerű nyilatkozatra is szükség van? Nem kell külön beszkennelni ezen esetekben semmit, külön nyilatkozat nem lesz, az elektronikus kérelem főlapján tett nyilatkozatok elegendőek. Az árajánlatos tételadatoknál az elektronikus felületen nincsen kapcsolódási adat pont, míg a kitöltési útmutatóban van. Az elektronikus felületen is van kapcsolódási adat a tesztrendszer alapján. A dokumentumokat egyenként, vagy mindent egy fájlba szkennelve is fel lehet tölteni? (Gondolom ez nem csak nálunk lesz kérdés, aki nem rajtunk keresztül nyújtja be, a többi pályázati kiíráshoz alkalmazkodva, egy fájlként fogja csatolni) Célszerű külön-külön szkennelni, így lehet igazolni, hogy hány fajta és milyen típusú dokumentum került csatolásra. Ezt támasztja alá az is, hogy a dokumentum rövid leírását is ki kell tölteni. Az MVH Közlemény vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben (név, PIR-t az önkormányzatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kérelem benyújtását megelőzően időben regisztráltassa magát a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben (név, PIR szám, adószám, bankszámlaszám)." Ennek a bekezdésnek kérjük az értelmezését. Az Áht tv módosulás következtében Hivatalunkban fokozatosan zajlik a törzstisztítás. Korábban csak a polgármesteri hivataloknak volt PIR száma, adószáma, így csak ők tudtak regisztrálni. Mivel valamennyi jogcímünknél támogatás igénylőként csak Önkormányzati ügyfél lehet, ezért amióta önálló PIR és adószámmal, valamint bankszámlával rendelkeznek a regisztrációs adatok helyretétele zajlik (A korábbi jogügyletek
összekapcsolását folyamatosan végezzük a korábban polgármesteri hivatalként regisztráltak esetében). A újonnan pénzügyi kapcsolattal regisztrálandó ügyfélként csak Önkormányzat jelentkezhet be. A Kincstár honlapján megtalálható mind a Polgármesteri, mind az Önkormányzat PIR száma, az Önkormányzat adószámot igényel, ezek birtokában bankszámlát nyithat, így a regisztrációnak nincs akadálya. Rendezvény esetén, ha nem történik konkrét számottevő beruházás, tehát nem szükséges tulajdoni lapot benyújtani, akkor hogyan fogom leellenőrizni, hogy a terület, amelyen a rendezvény megrendezésre kerül, kinek a tulajdonában van? Nem szükséges, amennyiben nem történik beruházás. A rendezvény helyszíne változhat is, csak feleljen meg a jogcímrendeletnek és a célterület adatlapnak. Az ügyfélnek saját érdeke, hogy a pályázat benyújtása előtt tisztázza a tulajdoni viszonyokat a későbbi problémák elkerülése végett. Rendezvény esetében kell-e tulajdoni lap? Amennyiben igen, a pályázó székhelyére vagy a rendezvény helyszínére kell kikérni a tulajdoni lapot? Nem szükséges, amennyiben nem történik beruházás. A rendezvény helyszíne változhat is, csak feleljen meg a jogcímrendeletnek és a célterület adatlapnak. Az ügyfélnek saját érdeke, hogy a pályázat benyújtása előtt tisztázza a tulajdoni viszonyokat a későbbi problémák elkerülése végett. Civil szervezetek eszközellátásának javítására benyújtandó pályázatnál merült fel több helyen az alábbi kérdés: Sportegyesület a pályák világításának korszerűsítést szeretné elvégezni. Ez egyrészt a lámpatestek cseréjéről szól, másrészt a légkábelek kiváltása földkábelre és a hozzá kapcsolódó egyéb szerelések, ami ÉNGY-s munka. Kérdésem, hogy tárgyi eszköz beszerzés körébe a lámpatestek cseréje elfogadható-e, illetve a fenti építési-szerelési munka is belefér-e a kiírásba? A világítás kialakítása és korszerűsítési építési munkának minősül, a lámpatestek kábelezés és minden egyéb kapcsolódó anyag és munka együttesen aktiválandó. Mivel beruházásról van szó, együttesen építési munka és nem eszköz. 2 § (1) az alábbi jogcímek keretében megvalósuló projektekre vehető igénybe támogatás a LEADER terven foglaltaknak megfelelően: a) LEADER közösségi célú fejlesztés, b) LEADER vállalkozási alapú fejlesztés, c) LEADER rendezvény, d) LEADER képzés, e) LEADER tanulmányok, f) LEADER térségen belüli együttműködés 4 § (5) A megítélhető támogatási összeg alapját az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban 1998/2006/EK bizottsági rendelet) képezi. Ennek értelmében a 2. § (1) bekezdés b9-f) pontjában meghatározott jogcímek esetén az e rendelet alapján megítélt támogatás az a rendelet hatálya alá tartozó szervezetek esetében de minimis támogatásnak minősül; a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogcím esetén az e rendelet által támogatott célterületek vonatkozásában ügyfelenként három egymást követő pénzügyi évben a megítélt támogatás összege nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
Kérdés: a 4. § alapján valamely kérelmezőnek (nonprofit szervezet) egyb EMVA jogcím esetében (rurizmus, mikrovállalkozás) már van támogatási határozata vagy beadott kérelme, amely összegében esetleg eléri a 200 000 eurót, azonban jelen rendelet a) pontjában meghatározott jogcím esetében további támogatásra jogosítható kéremet(ket) adhat be, csak az ebből esetleg eredő támogatás(ok) összege nem haladhatja meg három egymást követő évben a 200 000 eurót? Amennyiben az ügyfél nem tartozik a 1998/2006/EK rendelet hatálya alá, tehát nem vállalkozás, akkor a három pénzügyi évenkénti 200.000 eurós támogatási összeg támogatási intézkedésenként értelmezendő. Tehát az ügyfél 200.000 eurónak megfelelő forintösszeg támogatásban részesülhet az adott intézkedés vonatkozásában, azt nem kell összevonnia más intézkedések támogatásával. A fejlesztés végső céljának megítélése nem függ a pályázó személyétől, tehát önkormányzati, illetve társulás által megvalósított fejlesztések is a hatálya alá tartozhatnak. Jelen esetben a nonprofit KFT vállalkozási tevékenysége kapcsán már részesült támogatásban és a leader jogcímnél a 2§ b-f pontja alapján kér támogatást, akkor ugyanolyan elbírálás alá esik, mint egy vállalkozás. A 76/2011. VM rendelet vonatkozásában az építési beruházások esetében elegendő-e bejegyzett mérnök által elkészített tervdokumentáció, vagy igazolni kell az engedélyezési eljárást, vagy már csak engedélyes tervet lehet benyújtani? Erre vonatkozóan a jogszabályban nincs külön rendelkezés, tehát a vonatkozó végrehajtási rendelet a mérvadó? Igen az általános szabályok az érvényesek, tehát a vhr szerinti dokumentumokat kell csatolni a támogatási kérelemhez. VHR 27 § 1c., d Az építési engedélyt, vagy annak igazolását, hogy nem engedélyköteles, az első KK-hoz kell csatolni. Amennyiben a pályázó az adott célterületre vonatkozóan max. támogatást igényel a projekt adatlapjában, akkor a konkrét pályázatban meggondolhatja magát és igényelhet ennél kevesebbet is? Pl.: 5 MFt. helyett csak 3.5 MFt. A projekt adatlap szerepe, hogy az ügyfél által tervezett projektet bemutassa. Mivel a projekt adatlap egy előzetes nagyvonalú célmeghatározás, a pályázat pedig dokumentumokkal alátámasztott megalapozott kalkuláció, ezért eltérhet az összeg. A projekt adatlap szerepe, hogy az ügyfél által tervezett projektet bemutassa. A projekt célja ne változzon. Az alkalmazotti létszám számításában kérném a segítségét, nálunk az utóbbi 12 hónapban az alábbiak a foglalkoztatottak száma: 2010. augusztus – 2011. januárig 9 fő (8 fő 8 órás - 1 fő 4 órás) 2011. február – 2011. májusig 10 fő (9 fő 8 órás - 1 fő 4 órás, és 2011. május 01-tõl 7 fő 8 órás, 1 fő 4 órás, 1 fő 2 órás)) 2011. június – 2011. augusztusig 11 fő (9 fő 8 órás - 1 fő 4 órás, 1 fő 2 órás) DE: 2010. augusztustól 2011. augusztusig havi létszámból 1 fő 4 órás, aki 2011. 06. 23-tól folyamatosan táppénzen van. 2011. május 01-től 2011. augusztusig 1 fő 2 órás van a létszámból Kérem, segítsenek a létszám kiszámításában. A létszám számítására a kitöltési útmutatóban talál segítséget, a 6. oldaltól (149/2011 MVH Közlemény része) Vállalkozások kis értékű eszközfejlesztése esetén (csak eszköz 1 millió alatt), szükséges tulajdoni lapot csatolni a megvalósítás helyszínére és/vagy a székhelyre?
Eszközbeszerzésnél, amennyiben nem beépített eszközökről van szó, hanem mobilról, nem beruházás megvalósítási helyéről beszélünk, hanem tárolási helyről. Így nem szükséges. Amennyiben technológia, vagy beépített eszköz és épülethez kötött, akkor igen. A projekt adatlapon megjelölt támogatás összegét, ha még nem érte el a max. támogatási összeget (kis értékű eszközbeszerzés: 1 millió), túllépheti-e a projekt adatlapon feltüntetett összeget az ügyfél, vagy az a mérvadó? Pl. 800.000 HUF-t írt a projekt adatlapra, de most 900.000 HUF-ra jön ki neki az árajánlatok beérkezése után. Amennyiben a támogatás célja alapja nem változik, akkor igen. A 76/2011. VM rendelet 1. számú mellékletében szereplő pontokat hogyan kell értelmezni: 7 Pénzügyi terv max 20 pont 8 Üzleti terv max 30 pont 9 Kommunikációs terv + 5 pont 10 Társadalmi felelősségvállalás +5 pont 11 Összesen 60 pont Kérdéseim: Kommunikációs tervet és a Társadalmi felelősségvállalás című mellékletet csak azok adhatják be, akiknek 5 millió Ft felett üzleti tervet, illetve fenntarthatósági tervet kell készíteniük, vagy minden pályázó élhet a beadással plusz pontszámok reményében. Tehát aki 5 millió alatti összegre pályázik az is beadhatja opcionálisan? 5 millió Ft alatt lehet az üzleti terv beadása mellett dönteni a 30 +5+5 pontok reményében? (hogy ne csak arányosan kapja meg a pályázó a pontokat?) Ha valaki beadná az üzleti tervet, azt figyelmen kívül hagynák? A fenntarthatósági és üzleti tervet akkor lehet pontozni, ha annak benyújtása kötelező. 76/200 (IV. 17) VM r 6 § 8.b pont. Így ez opcionálisan nem adható be. A kommunikációs terv és a Társadalmi felelősségvállalás a 23/2007 FVM rendelet előírása szerint (mivel egyéb eltérő szabályt a jogcímrendelet nem ír elő) opcionálisan beadható, így pontozható. Igen
