2011. (V.26

1. számú tananyag Az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 43/2011. (V.26.) VM rendelet

Projekt neve: ÁROP-2.2.10-10-2010-0005 Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban Készítette: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság Készült: 2011. július 29.

Államreform Operatív Program

ÁROP 2210/2010 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

1. számú tananyag

Tananyag információk: Projekt neve:

ÁROP 2210/2010 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban (regisztrációs szám: ÁROP 2210-10-2010-0005)

Tananyag címe:

1. számú tananyag - Az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 43/2011. (V.26.) VM rendelet

Készítette:

MgSzH Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság

Készült:

2011. július 29.

A tananyagot és a hozzá kapcsolódó oktatási segédanyagot elfogadta: Elfogadta:

Dr. Kardeván Endre

Elfogadta: Dr. Oravecz Márton

Elfogadta: Dr. Józwiák Ákos

Elfogadta: Dr. Pleva György

Státusz:

Dátum:

Aláírás:

Dátum:

Aláírás:

Dátum:

Aláírás:

Dátum:

Aláírás:

VM államtitkár

Státusz:

MgSzH elnök

Státusz: szakmai vezető

Státusz: témakör vezető

110729_AROPjog_1.tananyag

2




1. számú tananyag

1

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ................................................................................................................. 3 A projekt keretei és az elérendő cél meghatározása ........................................................... 5 A 43/2011. (V.26.) VM rendelet megalkotásának indokai ................................................ 6 A 43/2011. (V.26.) VM rendelet megalkotásának célja ..................................................... 9 A 43/2011. (V. 26.) VM rendelet hatálya ........................................................................ 10 5.1 Mikor kell alkalmazni a rendeletet? ......................................................................... 10 5.2 Mikor nem kell alkalmazni a rendeletet? ................................................................. 11 6 Az elejtett vad forgalomba hozatala ................................................................................. 14 7 A vadászatra jogosult és az élelmiszer birtokosának kötelezettségei............................... 16 7.1 A vadászatra jogosult bejelentési kötelezettsége ..................................................... 16 7.2 A vadászatra jogosult egyéb kötelezettségei ............................................................ 18 7.3 A Helyes Higiéniai Gyakorlatról általában .............................................................. 20 7.4 A Helyes Higiéniai Gyakorlat tartalmi elemei ......................................................... 21 7.5 Az elejtett vad forgalmazása az Európai Unió más Tagállamaiba ........................... 21 7.6 Az élelmiszer birtokosának kötelezettségei ............................................................. 22 8 Az elejtett vad kezelése és vizsgálata ............................................................................... 24 8.1 A vadon élő állatok ante mortem vizsgálata ............................................................ 24 8.2 A nagyvad post mortem vizsgálata .......................................................................... 24 8.2.1 A nagyvad post mortem vizsgálatának első szakasza .......................................... 24 8.2.2 A nagyvad post mortem vizsgálatának második szakasza: .................................. 25 8.2.3 A nagyvad post mortem vizsgálatának harmadik szakasza: ................................ 25 8.3 Az apróvad post mortem vizsgálata. ........................................................................ 25 8.3.1 Az apróvad post mortem vizsgálatának első szakasza: ........................................ 25 8.3.2 Az apróvad post mortem vizsgálatának második szakasza .................................. 26 8.4 Eljárások és kötelezettsége a húsvizsgálat során ...................................................... 26 8.4.1 Az elejtő vadász kötelezettségei ........................................................................... 26 8.4.2 A vadkísérő jegy kitöltése .................................................................................... 26 8.4.3 Az apróvad gyűjtőigazolás kitöltése .................................................................... 26 8.4.4 Eljárás kifogásolás esetén..................................................................................... 26 8.4.5 Az elejtett vad húsvizsgálati döntésének meghozatala és az ezzel kapcsolatos egyéb teendők: .................................................................................................................. 27 8.4.6 Húsvizsgálat a vadfeldolgozó üzemben ............................................................... 28 9 Vadbegyűjtő helyek .......................................................................................................... 30 9.1 Bejelentési kötelezettségek....................................................................................... 33 9.2 Nyilvántartá .............................................................................................................. 33 9.3 A vadbegyűjtő helyre vonatkozó részletes szabályok .............................................. 34 9.3.1 A létesítés feltételei, és az egyes feltételek magyarázata ..................................... 34 9.4 A vadbegyűjtő hely üzemeltetőjének kötelezettségei .............................................. 35 9.4.1 A vadbegyűjtő hely vadhűtőjének paraméterei .................................................... 36 9.4.2 A vadbegyűjtő hely egyéb feltételei ..................................................................... 37 10 A képesített vadhúsvizsgálókra vonatkozó szabályok ..................................................... 38 10.1 Ki lehet képesített vadhúsvizsgáló? ......................................................................... 38 10.2 A képesített vadhúsvizsgálók képzése és a tevékenység végzésének engedélyezése 38 10.3 A képesített vadhúsvizsgálók kötelezettségei .......................................................... 39 1 2 3 4 5


3




1. számú tananyag

10.4 A képesített vadhúsvizsgálók szankcionálása .......................................................... 39 11 Összefoglalás .................................................................................................................... 40 12 Melléklet - 43/2011. (V. 26.) VM rendelet ...................................................................... 42


4


ÁROP 2210/2010 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági


szakigazgatásban 1. számú tananyag

2

A projekt keretei és az elérendő cél meghatározása

Az Államreform Operatív Program keretén belül meghirdetett Jogalkalmazás javítása című pályázati konstrukció célja az volt, hogy az elfogadásra, illetve módosításra kerülő jogszabályok gyakorlati alkalmazását elősegítő képzések megvalósulhassanak, ezzel elősegítve az érintett jogterületeken az egységes és hatékony jogalkalmazást. Pályázatot kizárólag egy vagy több, központi szinten elfogadott és kihirdetett jogszabály, vagyis törvény, kormányrendelet és/vagy miniszteri rendelet végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartására lehetett benyújtani. Az MgSzH 2010. szeptember 16-án nyújtotta be pályázatát ÁROP 2210/2010 – Jogalkalmazás

javítása

a

mezőgazdasági

szakigazgatásban

címmel.

A

hiánypótló

dokumentáció elküldése és a tisztázó kérdések megválaszolása után a Projektet a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (mint Közreműködő Szervezet, továbbiakban KSZ) vezetője támogatásra érdemesnek ítélte. A támogatási jogviszony a 2011. január 5-én keltezett támogatói okirattal lépett hatályba. A Projekt megvalósulásának ideje 2011. február 1-től 2011. szeptember 30-ig tart. A Magyarországon és az Európai Unióban is mind társadalmi, mind gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén bekövetkezett széleskörű joganyag változás alapjaiban formálta át a hatósági feladatellátást. Az MgSzH pályázata elsősorban mezőgazdasági, élelmiszeripari és speciális szakigazgatási jogszabályok végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartását célozza. A pályázat célcsoportját az MgSzH vezetői, hatósági tevékenységet végző munkatársai és az érintett ágazatok szereplői alkotják. A projekt fő elemeit a tananyagok elkészítése és azoknak hagyományos, illetve e-leaning formájában megvalósuló oktatása jelenti. A pályázat értelmében a mezőgazdasági szakigazgatást érintő jogszabályok/témák oktatását végezzük el, összesen mintegy 8100 főnek. A projekt keretein belül kerül sor Az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszerhigiéniai feltételeiről szóló 43/2011. (V.26.) VM rendelet oktatására. A képzés során a tananyag a pályázat tárgyaként megjelenő joganyag tárgyi ismertetésén túl kiterjed a kapcsolódó jogszabályi környezet rövid bemutatására, a szabályozás alapjául szolgáló társadalmi környezet és elérni kívánt társadalmi célok megismertetésére, a gyakorlati végrehajtást szolgáló eszközök ismertetésére, továbbá az ügyintézés, illetve tágabban a jogalkalmazás segítésének a módjaira.


5




1. számú tananyag

3

A 43/2011. (V.26.) VM rendelet megalkotásának indokai

A rendelet megalkotását az Európai Parlament és a Tanács (2004. április 29.) az élelmiszerhigiéniáról szóló 852/2004/EK rendeletben (továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) megfogalmazott

az

alábbiakban

részletezett

tagállami

kötelezettség

indokolta.

A

852/2004/EK rendelet 1. cikk (2) c) pontja kimondja, hogy azt nem lehet alkalmazni a termelők azon tevékenységére, amikor azok kis mennyiségű alaptermékkel közvetlenül látják el a végső felhasználót, vagy a végső felhasználót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményeket. Ugyanakkor a 852/2004/EK rendelet ugyanezen cikkének következő pontja úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak a nemzeti joggal összhangban meg kell állapítaniuk az előzőekben említett tevékenységekre vonatkozó szabályokat. Ezen nemzeti jogszabályokat pedig úgy kell elkészíteni, hogy az azokban foglalt előírások biztosítsák a 852/2004/EK rendelet célkitűzéseit. E célkitűzések, amelyek megtalálhatóak a rendelet preambulumában a teljesség igénye nélkül és csak a legfontosabb általános célokat kiemelve a következők: Az emberi élet és egészség magas szintű védelme. Az élelmiszer-biztonság tekintetében a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása. Az elsődleges termeléstől egészen a forgalomba hozatalig vagy kivitelig az egységes megközelítés elérése az élelmiszer-biztonság szavatolása érdekében. Az élelmiszerláncban minden élelmiszeripari vállalkozó biztosítsa, hogy az élelmiszerbiztonság ne kerüljön veszélybe. Az előzőekben említett alaptermék fogalmát a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének (1) b) pontja határozza meg. Ezek szerint a vadászatból származó termék alaptermék. A vadászatból származó termék pedig nem más, mint az elejtett vad. Az elejtett vadat mindaddig alapterméknek kell tekinteni, amíg azon semmilyen feldolgozási vagy azt előkészítő műveletet nem hajtottak végre a zsigerelést és a trófea eltávolítását leszámítva. Attól a ponttól ugyanis, amikor az elejtett vadat megnyúzzák azt már feldolgozatlan terméknek kell tekinteni a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének (1) n) pontja szerint. A 852/2004/EK rendeleten kívül az Európai Parlament és a Tanács (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 853/2004/EK rendelete (továbbiakban: 853/2004/EK rendelet) is tesz említést a kis mennyiségű vad vagy kis mennyiségű vadhús közvetlen a végső felhasználónak vagy a végső felhasználót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítménynek történő forgalmazásáról. Az e rendeletben meghatározottak szerint a vadászoknak erre a tevékenységére a


6




1. számú tananyag

853/2004/EK rendelet előírásait nem kell alkalmazni, azonban a tevékenység folytatására vonatkozó szabályokat a Tagállamoknak a nemzeti jog keretei között kell megállapítaniuk. E nemzeti jogszabályokat pedig úgy kell megalkotni, hogy azok a 853/2004/EK rendelet célkitűzéseinek elérését támogassák. E célkitűzések közül is hasonlóan a 852/2004/EK rendelethez a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítását érdemes kiemelni. Az eddig elmondottak után még egy a vadászatra, mint termelő tevékenységre vonatkozó az Európai élelmiszerjogban szereplő alapfogalmat kell említeni, nevezetesen az elsődleges termelés fogalmát. A fogalmat az Európai Parlament és a Tanács (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról, és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 178/2002/EK rendelet (továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 3. cikkének 17. pontja határozza meg, amely alapján a vadászat elsődleges termelésnek számít. Az előzőeket összefoglalva tehát a vadászat egy olyan elsődleges termelő tevékenység, amelynek terméke, nevezetesen az elejtett vad alapterméknek számít. A vadászat alanyának arra a tevékenységére, amikor az, az általa megtermelt, azaz elejtett vadnak kis mennyiségét közvetlen a végső felhasználónak, vagy a végső felhasználót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi egységnek forgalmazza, nem vonatkoznak sem a 852/2004/EK, sem pedig a 853/2004/EK

rendelet

előírásai.

A

Tagállamoknak

azonban

kötelező

ezekre

a

tevékenységekre vonatkozó nemzeti jogszabályt alkotniuk, amelyek az említett két rendelet célkitűzéseit figyelembe veszik. Mindezek után azt kell tisztázni, hogy hazánkban ki a vadászat alanya, azaz ki végzi az elsődleges termelést, ki az Uniós jogszabályokban említett termelő. Magyarországon a vadonélő állatok tulajdonosa a Magyar Állam, ahogy ezt a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló, 1996. évi LV. törvény (továbbiakban: VTv.) 9. § (1) bekezdése kimondja („A vad az állam tulajdonában van”). Az állam tulajdonában lévő vad azonban annak elejtése, elfogása illetve elhullása után az úgynevezett vadászatra jogosult tulajdonába kerül (VTv. 9.§ (2)). A vadászatra jogosult fogalmát a VTv. 6. § a következőképpen határozza meg: „VTv. 6. § (1) Önálló vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosát kell tekinteni. (2) Társult vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosainak közösségét kell tekinteni. A vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati közösséget alkotnak. 110729_AROPjog_1.tananyag

7




1. számú tananyag

(3) A vadászati jog haszonbérbeadása esetén vadászatra jogosultnak a haszonbérlőt kell tekinteni.” Összefoglalva tehát elmondható, hogy hazánkban a vadászat, mint elsődleges termelő tevékenység során az elejtett vadat, mint alapterméket a vadászatra jogosult termeli. Azaz az Uniós jogszabályokban meghatározott termelő maga a vadászatra jogosult. Végezetül még egy az Uniós élelmiszerbiztonsági jogszabályokban meghatározott tevékenység vadászattal kapcsolatos aspektusát kell tisztázni. A 852/2004/EK rendelet 1. cikkének (2) a) és b) pontjai szerint a rendeletet nem kell alkalmazni a magáncélú házi használatra történő elsődleges termelésre, valamint a magáncélú házi fogyasztású élelmiszerek házi készítése kezelése vagy tárolása során. Ugyanakkor a 852/2004/EK rendelet, e tevékenységek vonatkozásában nem kötelezi a Tagállamokat arra, hogy a nemzeti joggal összhangban állapítsák meg e tevékenységek végzésének szabályait. Hazánkban azonban a vadászatra jogosultat kell elsődleges termelőnek tekinteni, aki viszont, ahogy ezt az előzőekben tisztáztuk nem minden esetben egy személy. Ezért szükséges pontosan meghatározni, hogy a vadászatra jogosult esetében mit kell magánfogyasztásnak tekinteni. Ennek részletes kifejtését a későbbi fejezetekben írjuk le.


8




1. számú tananyag

4

A 43/2011. (V.26.) VM rendelet megalkotásának célja

A jogszabály megalkotásnak célja az volt, hogy a vadászatra jogosultak, mint elsődleges termelők által megtermelt, azaz elejtett vad kis mennyiségének, helyben történő értékesítését szabályozott körülmények között lehetővé tegye. A rendelet hatályba lépése előtt a vadászatra jogosultakra nem teljesen ugyanazok az elvek érvényesültek a vonatkozó jogszabályok alapján, mint az egyéb elsődleges termelőkre. Szükséges volt tisztázni, hogy a vadászattal kapcsolatban a haza jogszabályok figyelembe vételével kit kell termelőnek tekinteni, mit kell helyi kereskedelemként, és mit kell kis mennyiségként definiálni. Cél volt továbbá, hogy a vadászatra

jogosultak

adminisztrációs

terhei

ne

növekedjenek,

valamint,

hogy

a

megfogalmazott részletszabályok a hazai vadgazdálkodási gyakorlatoknak megfelelően kerüljenek megfogalmazásra, amelynek köszönhetően egy egyszerű, az érintettek számára érthető és betartható jogszabály szülessen.


9




1. számú tananyag

5

A 43/2011. (V. 26.) VM rendelet hatálya

5.1 Mikor kell alkalmazni a rendeletet? Erre a kérdésre a rendelet 1.§ (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban találjuk meg a választ. 1. Ha vadászatra jogosult a vadászterületén elejtett vadat felvásárló és továbbértékesítő vállalkozónak, vagy vállalkozásnak átadja vagy eladja. 2. Ha vadásztara jogosult a vadászterületén elejtett vadat vadfeldolgozó üzemnek átadja vagy eladja. 3. Ha vadászatra jogosult a vadászterületén elejtett vadat helyi étteremnek, helyi közkonyhának,

vagy

vadhús

forgalmazására

engedéllyel

rendelkező

helyi

kiskereskedelmi egységnek (pl.: hentes üzlet) átadja vagy eladja. Az, hogy mit értünk a helyi kifejezés alatt a későbbiekben tisztázzuk. 4. Ha a vadászatra jogosult a vadászterületén elejtett vadat végső fogyasztónak minősülő természetes személynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek átadja vagy eladja. Az elmondottakkal kapcsolatosan azonban néhány dolog magyarázatra szorul. Az első, hogy mit is értünk azon, hogy végső fogyasztónak minősülő természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Végső fogyasztónak azt kell tekinteni, aki a vadászatra jogosulttól származó elejtett vadat nem forgalmazza tovább. Tehát végső fogyasztó lehet bármely magán személy, aki az így megkapott, vagy megvásárolt elejtett vadat saját maga vagy saját háztartása elfogyasztja. De végső fogyasztó lehet egy gazdasági társaság is, aki nem minősül magánszemélynek, azonban az átvett vagy megvásárolt elejtett vadat nem forgalmazza tovább, hanem azt saját „háztartásában” elfogyasztja. Ebben az esetben például saját háztartásnak kell tekinteni egy gazdasági társaság által rendezett év végi céges vacsorát, ahol az elejtett vad elfogyasztásra kerül. A második, hogy miért kell kihangsúlyozni az átadott, illetve eladott szavakat. Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági jogszabályainak alapját adó, 178/2002/EK rendelet, amely a legtöbb élelmiszerbiztonsági alapfogalmat tisztázza forgalmazásnak tekinti az élelmiszer


10




1. számú tananyag

ellenérték nélküli átadását is. Így tehát ha a vadászatra jogosult valamely magán személy tevékenységét fizetőeszköz helyett elejtett vad ajándékozásával kívánja honorálni ugyan úgy élelmiszer-forgalmazást folytat, mintha a vad ellenértékét a vevőtől pénzben megkapná. 5.2 Mikor nem kell alkalmazni a rendeletet? Erre a kérdésre pedig a rendelet 1.§ (3) bekezdésének a), b) és c) pontjai tartalmazzák a feleletet. 1.

Nem vonatkozik a rendelet a vadászatra jogosult vadászterületén elhullva talált vadra.

2. Nem vonatkozik a rendelet a tenyésztett vadra. 3. Nem vonatkozik a rendelet a vadászatra jogosult magánfogyasztása kapcsán felhasználásra kerülő elejtett vadra. 4. Nem vonatkozik a rendelet a vadászjeggyel rendelkező elejtő magánfogyasztása kapcsán felhasznált elejtett vadra. 5. Nem vonatkozik a rendelet az olyan személyek magánfogyasztása kapcsán felhasznált elejtett vadra, amely személy nem azonos ugyan az elejtővel, de a vadászatra jogosult vadászterületén a vadgazdálkodási tevékenységben tevékenyen részt vett. A felsorolás 1. pontja nem szorul további magyarázatra. Mindez elmondható már csak azért is, mert a rendelet a fogyasztásra alkalmas alaptermékkel kapcsolatos szabályokat tisztázza, míg az elhullva talált vad fogyasztásra alkalmatlan állati eredetű mellékterméknek számít. A felsorolás 2. pontja kapcsán azonban pontosítani szükséges, hogy mi minősül tenyésztett vadnak. A tenyésztett vad fogalom magyarázatát a 853/2004/EK rendelet I. mellékletében találjuk, a vadon élő állat fogalmával együtt (I. melléklet 1.6. Tenyésztett vad; I. melléklet 1.5. Vad). A vad a vadon élő patás állatok és nyúlfélék, valamint egyéb, emberi fogyasztás céljából vadászott szárazföldi emlősök, amelyeket az érintett tagállamban alkalmazott jog szerint vadnak tekintenek, beleértve a vadon élő állatokhoz hasonlóan szabad körülmények között, zárt területen élő emlősöket; és az emberi fogyasztás céljából vadászott vadon élő madarak. Tenyésztett vad a tenyésztett futómadarak és azok a tenyésztett szárazföldi emlősök, amelyek nem minősülnek a rendelet fogalom meghatározása alapján háziasított patás állatnak.


11




1. számú tananyag

Hazánkban jelenleg a VTv alapján három kategória ismert a vadon élő állatok zárttéri tartására, nevezetesen a vadaskert, a vadaspark és a vadfarm. Ezen létesítmények közül azonban a vadaskertben és a vadasparkban a vadon élő állatokat a szabad körülmények között élő vadon élő állatokhoz hasonló körülmények között tartják zárt térben így az előzőekben hivatkozott Uniós jogszabály alapján, az ilyen létesítményekben élő vad nem minősül tenyésztett vadnak. Ennek következtében az itt elejtett vadra alkalmazni kell a rendeletet. Nem alkalmazható azonban a rendelet vadfarmon élő vad esetében. A felsorolás 3. pontja egyértelműek azok alapján, amit már a korábbiakban is leírtunk. A vadászatra jogosultnak az a tevékenysége, amelynek során, a saját vadászterületén elejtett vadat magánfogyasztás keretei között, mint végső fogyasztó felhasználja, magáncélú házi használatra történő elsődleges termelésnek számít. Az ilyen típusú tevékenységekkel kapcsolatban az Uniós élelmiszerbiztonsági jogszabályok nem kötelezik a Tagállamokat arra, hogy a nemzeti joggal összhangban állapítsák meg a tevékenységre vonatkozó szabályokat. A felsorolás 4. pontja hasonló az előzőhöz. A vadászat vonatkozásában ugyanis az elsődleges termelő, ahogy azt már a korábbiakban tisztáztuk a vadászatra jogosult. A vadászatra jogosult azonban nem minden esetben egy személy, így szükséges meghatározni, hogy kik azok a személyek, akiket a hazai viszonyok között termelőnek kell tekinteni. Tekintettel arra, hogy az elsődleges termelés e speciális fajtájánál, amilyen a vadászat, a vad elejtése az a tevékenység, amelynek eredménye, azaz az elejtett vad maga az alaptermék. Ebből kiindulva tehát az a vadász is elsődleges termelő, aki a vadat elejti, mert ezzel a vadászatra jogosultnak kvázi megtermeli az alapterméket. Ha viszont az elejtő vadász is elsődleges termelő, és az általa elejtett vadat magánfogyasztás keretei között, mint végső fogyasztó felhasználja, akkor tevékenysége hasonlóan az előző pontban elmondottakhoz magáncélú házi használatra történő elsődleges termelésnek számít. A vadászjeggyel való rendelkezés kitétel, azért került bele a rendeletben, mert vadászjeggyel csak magyar állampolgár rendelkezhet. Miután pedig ez a rendelet a hazai elsődleges termelőkre vonatkozó részletszabályokat kell, hogy tartalmazza, félreértéseket okozott volna, hogy egy másik ország állampolgárát egy magyar jogszabály elsődleges termelőnek minősít. A felsorolás 5. pontjának magyarázata az, hogy a vadászat, mint termelő tevékenység nem csak a vad elejtésére korlátozódik, hanem az alaptermék megtermelését, azaz a vad elejtését még sok egyéb vadgazdálkodási esemény megelőzi. Ezeket a tevékenységeket azonban mind a termelés részének kell tekinteni. Hasonló ez a helyzet a baromfitartó elsődleges termelő tevékenységéhez. Az ő esetében az alaptermék a vágott baromfi. Termelő tevékenysége azonban nem csak abból áll, hogy levágja a baromfit, hanem azokat ezt megelőzően etetni, 110729_AROPjog_1.tananyag

12




1. számú tananyag

itatni, gondozni is kell. Éppen ezt a logikát követve határozta el a hazai jogszabályalkotó, hogy a vadászat vonatkozásban is termelőnek kell tekinteni azokat a személyeket is, akik a vadgazdálkodási tevékenységekben tevékenyen részt vesznek. Konkrétan tehát mindazok, akik a vad gondozásához és elejtéséhez kapcsolódó műveletekben részt vesznek. Egy szemléletes példával élve a könnyebb megértés érdekében tehát termelőnek kell tekinteni azt a traktorost, aki a vadászterület léniáit szárzúzóval kitisztítja és ez által a vadászat sikeréhez hozzájárul. Nem lehet azonban termelőnek tekinteni azt a traktorost, aki a vadászház kertjében vágja le a füvet. Abból a tényből, hogy a harmadik, negyedik és ötödik esetekre a rendeletet nem kell alkalmazni, az is következik, hogy ezen tevékenységekre a következő szakaszban meghatározott forgalmazható kis mennyiségek sem vonatkoznak. Tehát a vadászatra jogosult magánfogyasztás keretei között akár az általa, vagy más a területén vadászó elejtő által elejtett vad teljes mennyiségét felhasználhatja, mint végső fogyasztó, vagy annak teljes mennyiségét átadhatja a vadászjeggyel rendelkező elejtőknek, vagy a vadászterületén a vadgazdálkodási tevékenységekben tevékenyen részt vevő az elejtőtől eltérő személyeknek.


13




1. számú tananyag

6

Az elejtett vad forgalomba hozatala

A rendeletnek ez a szakasza tisztázza többek között a kis mennyiség fogalmát. A kis mennyiség meghatározásakor a jogalkotó azt a logikát követte, hogy a kis mennyiség két szempontból is meg lehet határozni. Egyrészt meg lehet határozni azt a mennyiséget, amelyet eleve kis mennyiségű vadnak kell tekinteni. Másrészt viszont azt is meg lehet határozni, hogy a nagy mennyiségű vadnak mekkora része tekinthető kis mennyiségnek. Vannak ugyanis olyan vadászatra jogosultak (termelő), akik kis vadászterületen, éves szinten csak kevésszámú vadat ejtenek el. Annak érdekében azonban, hogy a nagyobb vadászterületen nagyszámú vadat elejtő vadászatra jogosultak előtt is nyitva álljon a közvetlen értékesítés lehetősége, meg kellett határozni, hogy az éves szinten elejtett nagy mennyiségű vadnak mekkora részét kell kisebb mennyiségnek tekinteni. Ennek köszönhető a rendelet ezen részének első pillantásra kissé bonyolultnak tűnő megfogalmazása. Az a vadászatra jogosult, aki vadászterületén évente 100 nagyvadnál, illetve 5000 apróvadnál kevesebbet tervezett hasznosítani kis mennyiséget termel, és ezért az általa megtermelt, vagyis elejtett vad teljes mennyiségét forgalmazhatja közvetlen értékesítés útján. Az a vadászatra jogosult, aki évente 100 darab nagyvadnál, illetve 5000 apróvadnál többet tervezett hasznosítani, nagy mennyiséget termel. A rendelet alapján ez utóbbi kategóriába tartozó vadászatra jogosultak is értékesíthetnek éves szinten 100 darab nagyvadat és 5000 darab apróvadat, valamint az ezen túl elejtett nagyvad darabszám 40%-nak illetve az ezen felül elejtett apróvad darabszám ugyancsak 40%-nak megfelelő vadat. Röviden az ilyen nagymennyiséget termelő vadászatra jogosult közvetlen értékesítés útján forgalmazhat 100 darab nagyvadat + az ezen felül elejtett nagyvad darabszámának 40%-át, illetve 5000 darab apróvadat + az ezen felül elejtett apróvad darabszámának 40%-át. A rendeletnek ez a szakasza kimondja azt is, hogy a vadfeldolgozónak, vagy vadfelvásárlónak történő értékesítésre nincsenek mennyiségi korlátok meghatározva. Ehhez a szakaszhoz tartozik logikailag, de részben a rendelet fogalom meghatározásai között szerepel a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység definíciója. Ennek alapján helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek az minősül, amely a vadhúsvizsgálat helyétől közúton legfeljebb 60 km távolságon belül és legfeljebb 1 óra alatt elérhető. Ezt úgy kell érteni, hogy 1 óra alatt mindenképpen a felhasználás helyére kell érni, függetlenül a tényleges földrajzi távolságtól. Az 1 órás időkorlát bevezetését az a tapasztalati tény indokolta, hogy ez az, az időintervallum, amely alatt az elejtett vad húsának a fogyaszthatóságot befolyásoló romlása még a legnagyobb nyári kánikulában sem indul meg, még akkor sem, ha a szállítás, 110729_AROPjog_1.tananyag

14




1. számú tananyag

hűtés nélküli szállítójárművel történik. A rendeletnek ez a fogalom meghatározása tartalmaz azonban egy kivételt is. Ez pedig nem más, minthogy a rendelet alapján a hűtött rakterű gépjárművel történő szállítás esetén a vadászatra jogosultat nem kötik az előzőekben megadott földrajzi és időbeli korlátok, és termékét az ország teljes területén belül forgalmazhatja közvetlen értékesítés keretében. A hűtött rakterű gépjárművel való szállítás további részletes szabályait a rendelet második szakasza pontosítja (3§ (3)), amely szerint a szállító jármű rakterének hűtését aktív hűtési rendszernek kell biztosítania, amely biztosítja továbbá, hogy a szállított elejtett nagyvad hőmérséklete teljes tömegében 0-7 C, az elejtett apróvad hőmérséklete teljes tömegében 0-4 C legyen a szállítás teljes időtartama alatt. Aktív hűtési rendszerre azért van szükség, mert csak így lehet elérni, hogy a raktér hűtése akkor is biztosítva legyen, amikor a gépjármű motorja leáll.


15




1. számú tananyag

7

7.1

A vadászatra jogosult és az élelmiszer birtokosának kötelezettségei

A vadászatra jogosult bejelentési kötelezettsége

Amennyiben a vadászatra jogosult élni kíván azzal a lehetőséggel, hogy a területén elejtett vadat végső fogyasztónak minősülő természetes személynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek is forgalmazhassa, a tevékenységének megkezdését köteles bejelenteni a területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság kerületi hivatalának. A bejelentési kötelezettség a tevékenység megkezdése előtt egyszeri alkalommal kötelező. Tehát a tevékenység megkezdése meghatározás alatt nem azt kell érteni, hogy minden egyes vad esetében fel kell keresni az illetékes kerületi hivatalt. A bejelentésnek, a rendeletben meghatározott, a vadászatra jogosult pontos azonosításához szükséges alapadatokon kívül, azt is tartalmaznia kell, hogy a vadászatra jogosult pontosan milyen tevékenységeket kíván folytatni. Ez alatt azt kell érteni, hogy a bejelentő megadja, hogy a fent felsorolt forgalmazási csatornák közül melyeket kívánja alkalmazni. A vadászatra jogosult azonban nem csak a tevékenységének megkezdését, hanem annak megszüntetését is köteles bejelenteni ugyan annál a területileg illetékes kerületi hivatalnál, ahol a tevékenységének megkezdését is bejelentette. Mindkét bejelentést, (mind a tevékenység megkezdését, mind pedig annak megszüntetését) a konkrét eseményt követő nyolc napon belül meg kell tenni. A kerületi hivatalban a vadászatra jogosultak bejelentései alapján nyilvántartást vezetnek. A helyzet tehát egyszerű azon vadászatra jogosultak esetében, amelyek vadászterülete csak egy adott kerületi hivatal illetékességi területén belül helyezkedik el. Előfordulhat azonban, hogy egy vadászterület egyszerre két vagy akár több megye területére is kiterjed. Ezekben az esetekben a vadászatra jogosultnak ahhoz a kerületi hivatalhoz kell tevékenységét bejelentenie, amelynek illetékességi területe nagyobb részben fedi le a vadászterületet. Tehát ha egy 3500 hektáros vadászterületből 1500 hektár Pest megyében van, míg 2000 hektár már


16




1. számú tananyag

Nógrád megye területén helyezkedik el, akkor a bejelentést a Nógrád megyei területileg illetékes kerületi hivatalához kell eljuttatni. A rendelet két kiemelt esetet határoz meg, amikor az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságnak a vadászatra jogosulttal kapcsoltban szankciót kell alkalmaznia. Az egyik, amikor a nyilvántartásba vett vadászatra jogosult a rendeletben meghatározott forgalmazható mennyiséget bizonyíthatóan túllépi. A másik eset, amikor a nyilvántartásba vett vadászatra jogosult tevékenységével a fogyasztók egészségét sérti vagy veszélyezteti. E két eset bármelyikének előfordulásakor az illetékes kerületi hivatal a vadászatra jogosult bejelentett tevékenységének végzését egy évre megtiltja, amely tiltás tényét nyilvántartásában feltünteti.

PÉLDA Bejelentés Alulírott Velemi Szt. Vid Vadásztársaság, Az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló, 43/2011. (V. 26.) VM rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételét kéri az alábbiakban részletezett tevékenységekre. A vadászatra jogosult Neve: Velemi Szent Vid Vadásztársaság Lakóhelye vagy székhelye: 9005 Velem, Pákó dűlő Levelezési címe: 9012 Szombathely, Borostyán körút 5. Vadászati hatóság által adott kódszáma: 234567 A vadászterület helye: 4800 hektáros terület, melynek nyugati határa az államhatár. Délről a Bozsok Velem községek közötti köves út, keletről a Velem és Cák községek közötti földes út és töltés, (mely a velemi Diófa utcát köti össze a cáki Tölgyfa utcával) határolja. Északi határát pedig a 865-ös számú köves út adja. Az elejtett vad húsvizsgálatának helye: 9005 Velem, Pákó dűlő A vadászatra jogosult bejelentés köteles tevékenységének pontos megjelölése: 1. elejtett vad forgalmazása természetes személyeknek 2. elejtett vad forgalmazása közvetlen a végső fogyasztónak értékesítő helyi vendéglátó egységeknek A vadbegyűjtő hely címe: 9005 Velem, Pákó dűlő Szombathely, 2011. augusztus 24.


17




1. számú tananyag

7.2 A vadászatra jogosult egyéb kötelezettségei Amennyiben a vadászatra jogosult a területén elejtett vadat végső fogyasztónak minősülő természetes személynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek is forgalmazza, és e tevékenységét az előzőekben elmondottak szerint a területileg illetékes kerületi hivatalnak bejelentette, köteles gondoskodni a következőkről is: Gondoskodnia kell arról, hogy az elejtett vadat hatósági állatorvos 48 órán belül a vadbegyűjtő helyen megvizsgálja. Ebből pedig egyrészt az következik, hogy azt az elejtett vadat, amelyet a vadászatra jogosult az előbb említett valamelyik forgalmazási csatornán keresztül kívánja értékesíteni köteles beszállítani a vadbegyűjtő helyre. A hatósági állatorvosi húsvizsgálat ugyanis csak itt végezhető el, terítéken történő húsvizsgálatra nincs mód. Másrészt pedig azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a vadászatra jogosultnak az elejtés után a lehető leghamarabb értesítenie kell a területileg illetékes kerületi hivatalt, hogy az előírt hatósági húsvizsgálat az elejtést követő 48 órán belül megtörténhessen. Ennek érdekében célszerű az értesítés során a kerületi hivatalnak megadni az elejtés órára pontos idejét is. A vadászatra jogosultnak, amennyiben a fenti forgalmazási csatornák valamelyikén kívánja értékesíteni a területén elejtett vadat, és az adott vad húsa trichinella parazitát tartalmazhat, biztosítania kell, hogy a hatósági állatorvos laboratóriumi vizsgálat céljára a szükséges mintát levehesse. Ennek érdekében például egy elejtett vaddisznó, mint az egyik legismertebb vadászható vadfaj melynek húsában trichinella paraziták fordulhatnak elő

zsigerelésekor, nem szabad eltávolítani sem a nyelvet sem pedig a

tonsillákat, mivel ezek hiányában a trichinella minta levétele nem lehetséges. Célszerű ezért a nyelő és légcsövet a gége magasságában átvágni és a zsigerelést ettől a ponttól megkezdeni, így ugyanis biztos, hogy a tonsillák épek maradnak. Természetesen a tonsilla az állat elejtésekor is megsérülhet (pl.: toroklövés), éppen ezért nem szabad a nyelvet eltávolítani a zsigereléskor, mert így még mindig rendelkezésre fog állni ez a szerv, mint a trichinella kimutatása szempontjából fontos predilekciós hely. Ezt követően

a

trichinella

vizsgálati

mintát

a

vizsgálat

elvégzésére

alkalmas

laboratóriumba kell juttatni. A vizsgálati mintát elszállíthatja a laboratóriumba a vadászatra jogosult, vagy ha erre nincs módja, akkor a laboratóriumba juttatás érdekében a hatósági állatorvos segítségét kérheti. A trichinella vizsgálatot a rendelet alapján vagy trichinella vizsgálatra akkreditált laboratórium, vagy az MgSzH által erre


18




1. számú tananyag

kijelölt laboratórium végezheti el. A trichinella vizsgálat eredményének megérkezéséig a vadászatra jogosultnak kell biztosítani az elejtett vad megfelelő körülmények közötti tárolását. Megfelelő körülmények alatt a rendeletben meghatározott feltételekkel rendelkező vadbegyűjtő helyet kell érteni, ahol az elejtett vadat temperált körülmények között kell tárolni úgy, hogy annak a fogyasztók egészségét sértő, vagy veszélyeztető romlását, vagy szennyeződését megakadályozzák az idő alatt is, amíg a laborvizsgálati eredményközlést a vadászatra jogosult meg nem kapja. A vadászatra jogosultnak nyilvántartást kell vezetnie, amennyiben a területileg illetékes kerületi hivatalnak az előzőekben részletezett módon bejelentett értékesítési tevékenységet folytat. Az előző vadászati évre vonatkozó nyilvántartást a következő év március 20-ig kell eljuttatni a vadászterület helye szerint illetékes megyei élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak. Ennek alapján a megküldött nyilvántartás az előző év március elsejétől a folyó év február hónap utolsó napjáig terjedő időszakban folytatott értékesítéseknek a rendeletben előírt, az alábbiakban részletezett, kötelezően nyilvántartandó adatait kell, hogy tartalmazza: elejtett vad darabszáma, faja elejtett nagyvad azonosító jel száma, vagy az elejtett apróvad apróvad gyűjtőigazolás sorszáma a közvetlenül végső fogyasztót ellátó helyi kiskereskedelmi, vagy vendéglátó egységnek forgalmazott elejtett vad pontos rendeltetési helye Mindezek alapján azt is el kell mondani, hogy a vadászatra jogosult által vezetett nyilvántartás formáját a rendelet nem szabályozza, így arról minden vadászatra jogosult saját maga dönthet. A papír alapon vezetett nyilvántartás tehát éppen úgy elfogadható, mint az elektronikus nyilvántartás, a lényeg csak az, hogy a kötelező tartalmi elemek megtalálhatók legyenek benne. A március 20-i dátum azért került meghatározásra, mert a vadászatra jogosultaknak az egyéb, a vadászati hatóságnak küldött jelentési kötelezettségeire is ez a határnap vonatkozik, ennek alapján célszerűnek látszott ezt a jelentési kötelezettséget is hozzá igazítani az összes többihez. A vadászatra jogosultnak az eddig elmondottakon kívül rendelkezésére kell, hogy álljon legalább egy a rendelet 12. és 13. §-aiban szabályozott feltételeknek megfelelő vadbegyűjtő hely. A vadbegyűjtő helynek lehet akár a tulajdonosa a vadászatra jogosult, de minimum üzemeletetője kell, hogy legyen.


19





Végül, de nem utolsó sorban a vadászatra jogosultnak úgynevezett Helyes Higiéniai Gyakorlatot kell tevékenységére kidolgoznia és működtetnie.

7.3 A Helyes Higiéniai Gyakorlatról általában A vadászatra jogosult köteles a rendeletben előírt tartalmi elemekkel bíró úgynevezett Helyes Higiéniai Gyakorlatot bevezetni és működtetni elsődleges termelő tevékenysége során. De mit is jelenthet ez a fogalom? A rendelet fogalom meghatározása szerint a helyes higiéniai gyakorlat a vadászatra jogosult által folytatott elsődleges termelés szintjén jelentkező élelmiszer eredetű veszélyeket azonosító, valamint az azonosított veszélyek szabályozására kidolgozott útmutató. Most pedig lássuk ezt egy kicsit részletesebben. A vadászatra jogosult tehát egy elsődleges termelő tevékenységet folytat, amelynek végterméke az elejtett vad. Ez a termelő tevékenység azonban több egymást követő és egymásra épülő munkafolyamatból áll. Ezeknek a munkafolyamatoknak a gyakorlati kivitelezése során a termék fogyaszthatóságát veszélyeztető számos tényező előfordulása valószínűsíthető. Ezeket a tényezőket összefoglaló néven veszélyeknek nevezzük, amely veszélyek három kategóriába sorolhatók: Ennek megfelelően megkülönböztetünk, fizikai, kémiai és biológiai veszélyeket. A

vadászatra

jogosult

feladata,

hogy

az

egyes

munkafolyamatok

vonatkozásban

meghatározza, hogy a saját körülményei között és a saját gyakorlatát folytatva milyen veszélyek előfordulása valószínűsíthető. Ez után elemeznie kell, hogy a valószínűsíthető veszélyek közül melyek azok, amelyek akár a körülmények akár a gyakorlat módosításával kizárhatók. Az ezek után is valószínűsíthető veszélyek esetében pedig olyan gyakorlati útmutatókat kell készítenie, amelyekkel azok előfordulása kizárhatóvá válik, vagy ha nem, akkor is azok a termék fogyaszthatóságát lényegesen nem fogják befolyásolni. Ezeknek a gyakorlati útmutatóknak az összessége a helyes higiéniai gyakorlat. A kérdés már csak az lehet, hogy miért került bele a rendeletbe ez a követelmény?


20




1. számú tananyag

A választ a kérdésre megint csak a 852/2004/EK rendeletben fogjuk megtalálni. Ezen rendelet alapján ugyanis a Tagállamoknak a nemzeti joggal összhangban meg kell állapítaniuk többek között a vadászatra jogosultak azon tevékenységére vonatkozó szabályokat is, amelyek során azok a területükön elejtett kis mennyiségű vaddal a végső fogyasztót, vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi egységet ellátják. Ezen nemzeti jogszabályokat pedig úgy kell elkészíteni, hogy az azokban foglalt előírások biztosítsák a 852/2004/EK rendelet célkitűzéseit. A 852/2004/EK rendelet legfőbb célkitűzéseit annak preambulumában találjuk meg, amelyek közül az egyik éppen a helyes higiéniai gyakorlatokról szóló útmutatók alkalmazása a származási gazdaságok szintjén: „852/2004/EK preambulum (11) A veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok (HACCP) elveinek alkalmazását az elsődleges termelésben általánosan még nem lehet megvalósítani. A származási gazdaság szintjén azonban a helyes gyakorlatról szóló útmutatókkal kell ösztönözni a megfelelő higiéniai gyakorlat alkalmazását. Ezeket az útmutatókat szükség szerint az elsődleges termelésre vonatkozó különleges higiéniai szabályokkal kell kiegészíteni. Helyénvaló, hogy az elsődleges termelésre és az azzal összefüggő műveletekre vonatkozó higiéniai követelmények eltérjenek a többi műveletekre vonatkozóktól.”

7.4 A Helyes Higiéniai Gyakorlat tartalmi elemei 1.

a vadászatra jogosult által az elsődleges termelés szintjén folytatott tevékenységének részletes leírása

2. az egyes tevékenységek kapcsán az élelmiszerbiztonsági veszélyek azonosítása 3. az azonosított veszélyek kockázatbecslését, és a kockázatbecslés alapján besorolt kockázati megszüntetése vagy elfogadható szintre való csökkentése érdekében bevezetett és alkalmazott intézkedések 4. az elsődleges termelő tevékenység szintjén felmerülő kockázatok megelőzése érdekében bevezetett és alkalmazott helyes gyakorlati útmutatók

7.5 Az elejtett vad forgalmazása az Európai Unió más Tagállamaiba Az első és legfontosabb megállapítás, hogy az Európai Unión belüli forgalmazás belföldi forgalmazásnak számít. Ennek következtében, ha a vadászatra jogosult a területén elejtett vadat bármely más Tagállamában lévő vadfeldolgozónak, vagy vadfelvásárlással és tovább értékesítéssel 110729_AROPjog_1.tananyag

21




1. számú tananyag

foglalkozó élelmiszeripari vállalkozásnak kívánja értékesíteni, akkor az elejtett vadat csak a nyomon követhetőséget biztosító dokumentumoknak és a kereskedelmi okmányoknak kell kísérnie a rendeltetési helyig. A nyomon követhetőséget biztosító dokumentum szerepét jelen esetben a vadkísérő jegy, illetve az apróvad gyűjtőigazolás tölti be. A vadászatra jogosult a más Tagállamba értékesített elejtett vad vadkísérő jegyéről, illetve apróvad gyűjtőigazolásáról valamint valamennyi a szállítmányt kísérő kereskedelmi dokumentumról másolatot kell, hogy készítsen. A dokumentum másolatokat pedig a rendeletetési hely pontos megadásával a szállítást követő 24 órán belül meg kell küldenie a területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak. Erre azért van szükség, mert bármely a vadállományt érintő járványhelyzetben a járványügyi nyomozáshoz valamint a szükséges járványügyi intézkedések megtételéhez a hazai hatóságnak pontosan tudnia kell, hogy az adott területről hova, mikor és milyen fajú elejtett vad került kiszállításra.

7.6 Az élelmiszer birtokosának kötelezettségei Ezzel kapcsolatban azt kell tisztázni, hogy mit értünk az élelmiszer birtokos fogalma alatt. Ez a fogalom általánosan használt az élelmiszerhigiéniai szakzsargonban. Jelentése: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akinek, vagy amelynek az adott élelmiszer, esetünkben az elejtett vad a birtokában van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akinek az elejtett vad a birtokában van az egyúttal annak tulajdonosa is. Mindössze annyiról van szó, hogy az élelmiszer birtokos felügyeli és biztosítja az adott élelmiszer biztonságát. Az élelmiszer birtokosának számít tehát a vadászatra jogosult a vad elejtésétől mindaddig, amíg azt a végső fogyasztónak, a végső fogyasztót közvetlenül ellátó

helyi

kiskereskedelmi

vagy

vendéglátóhelynek,

a

vadfelvásárlással

és

továbbértékesítéssel foglalkozó élelmiszeripari vállalkozónak, vagy vállalkozásnak, illetve vadfeldolgozónak át- vagy el nem adja. Ettől kezdve viszont az előbb felsoroltak válnak az élelmiszer birtokosává.


22



szakigazgatásban


1. számú tananyag

1.

Az élelmiszer birtokosa felelős az általa szállított, tárolt, forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, a nyomon követhetőség biztosításáért és dokumentálásáért, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások megtartásáért.

2. A rendelet 3. melléklete szerinti hússzállítási igazolást, vagy annak a hatósági állatorvos által

hitelesített

másolatát

a

helyi

kiskereskedelmi

vagy

vendéglátó

egység

üzemeltetőjének az árusítás helyén kell tartania. 3. Az élelmiszer birtokosa felhasználásig köteles biztosítani, hogy az elejtett nagyvad hőmérséklete teljes tömegében 0-7 C, az elejtett apróvad hőmérséklete teljes tömegében 0-4 C legyen. 4. Az elejtett vad szállítása során az élelmiszer birtokosának meg kell akadályoznia annak szennyeződését. Az elejtett vadat egymásra halmozva szállítani tilos. A felsorolt kötelezettségek közül talán csak a harmadik szorul némi magyarázatra. Ezen belül is azt kell pontosítani, hogy az egyes élelmiszer birtokosok esetében mit is értünk felhasználás alatt. Ezt egy táblázat formájában tesszük szemléletessé.

Élelmiszer birtokosa vadászatra jogosult végső fogyasztó végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi egység végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi vendéglátó egység vadfelvásárlással és továbbértékesítéssel foglalkozó élelmiszeripari vállalkozás vadfeldolgozó

Az elejtett vad felhasználása az elejtett vad átadása eladása az elejtett vad konyhai feldolgozása az elejtett vad értékesítése a végső fogyasztónak az elejtett vad vendéglátó ipari feldolgozása az elejtett vad továbbértékesítése az elejtett vad feldolgozása


23




1. számú tananyag

8

Az elejtett vad kezelése és vizsgálata

Az elejtett vad vizsgálata hasonlóan a háziasított állatók húsvizsgálatához alapvetően az ante mortem, azaz élőállat vizsgálatból és a post mortem, vagyis az élet kioltását követő vizsgálatból áll. Az azonban egyértelmű. hogy egy vadon élő állat elejtésének és az elejtett vad kezelésének mozzanatai nem egyeznek meg a háziasított állatok vágóhídon történő levágásának menetével. Éppen e speciális helyzetből adódóan a vadon élő állatok esetében ante mortem és a post mortem vizsgálat fogalma alatt is mást kell érteni, mint ahogy ezt tesszük a háziasított állatoknál.

8.1 A vadon élő állatok ante mortem vizsgálata Tekintettel arra, hogy a vadászható vadfajok esetében az elejtés előtt tényleges élőállat vizsgálat nem értelmezhető, így esetünkben ennek szerepét az elejtő vadász megfigyelései töltik be. Az elejtő vadásznak az elejtés előtt meg kell figyelnie az állat élő állapotban tanúsított viselkedését. Például, hogy észrevehetők voltak-e az állaton valamilyen rendellenes a normálisan az adott fajra jellemző viselkedésformák. De ezen kívül a vadásznak az elejtett vad környezetét is vizsgálnia kell. Ennek során az esetleges környezeti szennyeződések lehetőségét kell kizárnia. Ilyenek lehetnek például a látható vegyi szennyeződések, vagy kihelyezett mérgek jelenléte a vad élőhelyén.

8.2 A nagyvad post mortem vizsgálata 8.2.1 A nagyvad post mortem vizsgálatának első szakasza A post mortem vizsgálat nagyvadnál a zsigereléssel kezdődik. Ezt rendszerin még az elejtő vadász végzi, akinek, ennek során különös figyelmet kell fordítania az elejtett vadtesten és a zsigereken

észlelhető

elváltozásokra,

illetve

az

azokon

vagy

azokban

észlelhető

rendellenességekre.


24




1. számú tananyag

8.2.2 A nagyvad post mortem vizsgálatának második szakasza: A zsigerelést követően a forgalmazásra szánt minden nagyvadat az úgynevezett képesített vadhúsvizsgálónak, vagy egy hatósági állatorvosnak, vagy egy magán állatorvosnak kell megvizsgálnia. Ez a vizsgálat megtörténhet még a terítéken vagy a vadbegyűjtő helyen is. Amennyiben azonban a terítéken a képesített vadhúsvizsgáló, vagy a hatósági vagy magán állatorvos nem végezte el a test és a zsigervizsgálatot, akkor a vadbegyűjtő helyre az elejtett vaddal együtt annak zsigereit is be kell szállítani. Amennyiben lehetőség volt arra, hogy a test és zsigervizsgálatot az előbb felsorolt személyek valamelyike elvégezze, úgy a vadbegyűjtő helyre elegendő csak az elejetett vadtestet beszállítani. Természetesen ezzel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy a terítéken történő test és zsigervizsgálat csak megfelelő fényviszonyok mellet végezhető el. Megfelelő fényviszonyok alatt általánosságban az olyan erősségű világítást kell érteni, amelynél már a kezdődő romlás jelei is megállapíthatók. A pontos fényerősségre jogszabályi előírás nincsen, azonban a szakirodalom és a korábbi, azóta hatályon kívül helyezett élelmiszerhigiéniai jogszabályok az 540 lux fényerőt jelölik meg, az előzőekben leírt általános követelmények teljesülését biztosító fényerőként. 8.2.3 A nagyvad post mortem vizsgálatának harmadik szakasza: Ez konkrétan a húsvizsgálati döntés meghozatalának a szakasza. A post mortem vizsgálatnak ezt a szakaszát csak hatósági állatorvos végezheti és ez a szakasz csak vadbegyűjtő helyen végezhető el. A hatósági állatorvos, amennyiben a vadászatra jogosult az elejtett nagyvadat a végső fogyasztónak minősülő természetes, jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek átadásra vagy eladásra szánja a vadászatra jogosult értesítése alapján az elejtést követő 48 órán belül kell, hogy azt megvizsgálja. Ez a vizsgálat több dologra terjed ki. Egy felöl meg kell vizsgálni az elejtett vadtestet abból a szempontból, hogy azon felismerhetők-e a fogyaszthatóságot befolyásoló elváltozások. Más felöl az ante mortem vizsgálat tapasztalatait és a post mortem vizsgálat első két szakasza során tett megállapításokat is elemezni kell.

8.3 Az apróvad post mortem vizsgálata. 8.3.1 Az apróvad post mortem vizsgálatának első szakasza: Az apróvad elejtését követően nem történik meg azonnal a zsigerelés. A post mortem vizsgálatnak ezt a szakaszát hasonlóan a nagyvad post mortem vizsgálatának második szakaszához a képesített vadhúsvizsgáló, a hatósági állatorvos, vagy a magán állatorvos végezheti el. A vizsgálat során azonban nem kell tényleges testvizsgálatot végezni valamennyi elejtett apróvadon, hanem csak egy úgynevezett reprezentatívnak tekinthető számú elejtett


25




1. számú tananyag

apróvadat kell az összes közül kiválasztani, amelyeket szemrevételezéssel és tapintással kell vizsgálni.

8.3.2 Az apróvad post mortem vizsgálatának második szakasza Ez a szakasz lényegében megegyezik a nagyvadnál elmondottakkal.

8.4 Eljárások és kötelezettsége a húsvizsgálat során 8.4.1 Az elejtő vadász kötelezettségei Az elejtő vadász köteles tájékoztatni a képesített vadhúsvizsgálót, vagy hatósági, vagy magán állatorvost az ante mortem vizsgálat és nagyvad elejtésekor a post mortem vizsgálat első szakasza kapcsán tett megállapításairól.

8.4.2 A vadkísérő jegy kitöltése A képesített vadhúsvizsgálót, vagy hatósági, vagy magán állatorvos saját és az elejtő vadász megállapításai alapján kitölti a vadkísérő jegyet, amennyiben semmilyen a fogyaszthatóságot kizáró, vagy kérdésessé tevő körülmény nem áll fenn. A vadkísérő jegyre rá kell vezetni az elejtett nagyvad azonosító jelének számát is ugyanis ez fogja a továbbiakban a vad és a kísérő dokumentum összetartozását és így a nyomon követhetőséget biztosítani.

8.4.3 Az apróvad gyűjtőigazolás kitöltése A képesített vadhúsvizsgálót, vagy hatósági, vagy magán állatorvos a vadász ante mortem vizsgálata és a saját megállapításai alapján, amennyiben semmilyen a fogyaszthatóságot kizáró, vagy kérdésessé tevő körülmény nem áll fenn, kitölti az apróvad gyűjtőigazolást. Az apróvad gyűjtőigazolás egyedi sorszámmal ellátott nyomtatvány szemben a vadkísérő jeggyel. Apróvad esetében azonban lévén egyedi megjelölés nem létezik csak tétel szerinti nyomon követhetőségre van mód a kísérő dokumentum alapján.

8.4.4 Eljárás kifogásolás esetén Amennyiben a képesített vadhúsvizsgáló, vagy a magán állatorvos saját vizsgálatai vagy az elejtő vadász megfigyelései alapján olyan megállapításra jut, hogy az adott elejtett vad nem minősíthető kifogásmentesnek, azonnal értesíti a hatósági állatorvost.


26




1. számú tananyag

A hatósági állatorvos az értesítés alapján haladéktalanul megvizsgálja a kifogásolt elejtett vadat annak valamennyi zsigerével együtt. Ebben az esetben a hatósági állatorvosnak be kell mutatni az elejtett vad csonkítatlan testén kívül annak valamennyi zsigerét is. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni egyrészt, hogy nem minősül trófeás vad esetében csonkításnak a trófea eltávolítása. Másrészről azt is pontosítani kell, hogy mit értünk valamennyi zsiger alatt. Abban a helyzetben, amikor a tapasztalt elváltozás nem érinti a gyomor bélrendszer, akkor azt nem kell bemutatni a hatósági állatorvosnak. Ha viszont a kifogásolás alapját adó elváltozás, vagy rendellenesség érinti a gyomor béltraktust is, akkor természetesen ezeknek is rendelkezésre kell állniuk a hatósági állatorvosi vizsgálat során. Harmadsorban az a rendelkezés is magyarázatra szorul, hogy a rendelet miért nem határozza meg pontosan, hogy a hatósági állatorvosnak mennyi idő belül és hol kell megvizsgálnia a kifogásolt vadat. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy mindig az adott bejelentés alapján kell, hogy a hatósági állatorvos a szakma és a járványügyi szituáció alapján eldöntse egyrészt, hogy milyen gyorsan száll ki a helyszínre, másrészt, hogy az elejtett vadat el lehet szállítani az elejtés helyéről, vagy nem.

8.4.5 Az elejtett vad húsvizsgálati döntésének meghozatala és az ezzel kapcsolatos egyéb teendők: Az elejtett vaddal kapcsolatos húsvizsgálati döntést csak hatósági állatorvos hozhat. A hatósági állatorvosnak kétféle döntési lehetősége van. Az egyik, hogy a megvizsgált elejtett vadat fogyasztásra alkalmasnak találja. Ebben az esetben kitölti a hússzállítási igazolást. A vadkísérő jegyet illetve az apróvad gyűjtőigazolást bevonja és visszajuttatja az azt kibocsátó élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak. A másik lehetséges döntés, hogy az elejtett vadat, vagy annak bizonyos részeit fogyasztásra alkalmatlannak minősíti. Ebben az esetben a hatósági állatorvosnak újabb két körülményt kell mérlegelnie. Az egyik, hogy fenn áll-e annak a gyanúja, hogy az elejtett vad, emberre vagy állatra átvihető járványos betegséggel fertőzött. Amennyiben igen, akkor a fogyasztásra


27




1. számú tananyag

alkalmatlan vadat, a vonatkozó Uniós rendelet szerint 1. kategóriába tartozó állati eredetű mellékterméknek kell minősíteni. Amennyiben viszont nem, akkor a fogyasztásra alkalmatlan elejtett vadat 3. kategóriába tartozó állati eredetű mellékterméknek kell minősíteni. Azokban az esetekben, amikor a hatósági állatorvos az általa megvizsgált elejtett vadat fogyasztásra alkalmatlannak találja, köteles a húsvizsgálati döntéséről hozott határozatban a fogyasztásra alkalmatlan elejtett vad ártalmatlanításáról is rendelkezni. A végső fogyasztónak vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek értékesítendő elejtett vad húsvizsgálatát végző hatósági állatorvos nyilvántartása a következő elemeket tartalmazza: a húsvizsgálat eredménye, ez alatt a húsvizsgálati döntést kell érteni, azaz, hogy az elejtett vadat fogyasztásra alkalmasnak, vagy fogyasztásra alkalmatlannak találta. az általa megvizsgált elejtett nagyvad húsvizsgálatával kapcsolatban az elejtett nagyvad faját a megvizsgált elejtett nagyvad azonosító jelének sorszámát az elvégzett húsvizsgálatok alkalmával bevont és a kibocsátó élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak visszaküldött vadkísérő jegyek darabszámáról, az általa megvizsgált elejtett apróvad húsvizsgálatával kapcsolatban az elvégzett húsvizsgálatok alkalmával bevont és a kibocsátó élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak visszaküldött az apróvad gyűjtőigazolások sorszámát a megvizsgált apróvad darabszámáról, és fajáról

8.4.6 Húsvizsgálat a vadfeldolgozó üzemben A vadfeldolgozó üzemekbe beszállított elejtett vad húsvizsgálatát kizárólag hatósági állatorvos végezheti el. Az elejtett vadat a vadfeldolgozó üzembe minden esetben kísérnie kell a vadkísérő jegynek, illetve apróvad esetében az apróvad gyűjtőigazolásnak. A hatósági állatorvos beszállításkor meg kell, hogy győződjön arról, hogy valamennyi nagyvadhoz tartozik vadkísérő jegy is és a vadtestek valamint a vadkísérő jegyek összetartozása igazolható. Ez alatt azt kell érteni, hogy a vadtesteken lévő azonosító jelek sorszáma megegyezik a beküldött vadkísérő jegyeken feltüntetett azonosító jel számokkal. A beküldött apróvad tételek esetében csak arra van lehetőség, hogy az apróvad gyűjtőigazoláson feltüntetett fajonkénti darabszámokat összevesse a beszállított darabszámokkal fajok szerint.


28




1. számú tananyag

Az azonosítást követően a hatósági állatorvos a vadkísérő jegyek, illetve az apróvad gyűjtőigazolások megállapításait áttekinti, majd nagyvad esetében egyenként, apróvad esetében tételenként elvégzi a húsvizsgálatot. A húsvizsgálat eredménye alapján húsvizsgálati döntést hoz. A beküldött vadkísérő jegyekről és apróvad gyűjtőigazolásokról másolatot készít, majd azokat bevonja és visszajuttatja a kibocsátó illetékes megyei élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságoknak. A vadkísérő jegyekről és apróvad gyűjtőigazolásokról azért kell másolatot készíteni, mivel ezek a dokumentumok hozzájárultak a húsvizsgálati döntésének kimeneteléhez. Ezen kívül egy esetleges járványügyi, vagy élelmiszerhigiéniai nyomozáshoz is adatokat tud szolgáltatni.


29





9

Vadbegyűjtő helyek

Mielőtt a vadbegyűjtő helyekkel kapcsolatos részletes szabályok ismertetésébe kezdenénk először is tisztázni kell néhány alapvető kérdést. Kire vonatkoznak a rendelet 12. és 13.§-ban foglaltak? Vagyis, hogy az itt leírt feltételeket kinek kell biztosítania? Ahogy erről már egy korábbi fejezetben is szóltunk, mindazon vadászatra jogosultak, akik a végső fogyasztónak minősülő természetes személynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi

kiskereskedelmi

vagy

vendéglátóegységnek

kívánják

értékesíteni

a

saját

vadászterületükön elejtett vadat, üzemeltetniük kell legalább egy a rendelet 12. és 13.§aiban

részletezett

feltételeknek

megfelelő

vadbegyűjtő

helyet.

Tehát

az

ilyen

tevékenységet folytató vadászatra jogosultakra vonatkoznak az e két paragrafusban leírtak. Ennek megfelelően az ebben a két paragrafusban leírtakat csak azon vadbegyűjtő helyek esetében lehet megkövetelni, amely létesítményeket a végső fogyasztónak minősülő természetes személynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátóegységnek történő értékesítési tevékenységekkel összefüggésben vesznek igénybe az érintett vadászatra jogosultak. Miért kell minden vadászatra jogosultnak - aki a végső fogyasztónak minősülő természetes személynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátóegységnek kívánja értékesíteni a saját vadászterületén elejtett vadat - üzemeltetnie legalább egy a 12. és 13.§-ban leírt feltételeknek megfelelő vadbegyűjtő helyet? Erre a kérdésre a választ az Uniós élelmiszerhigiéniai jogszabályokban találjuk meg. Először is a kérdés kapcsán újra el kell mondani, hogy a 852/2004/EK rendeletben szereplő felhatalmazás szerint a Tagállamoknak a termelők azon tevékenységére vonatkozó szabályokat kell a nemzeti joggal összhangban megállapítaniuk, amikor azok kis mennyiségű alaptermékkel közvetlenül látják el a végső felhasználót, vagy a végső felhasználót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményeket. Tehát a rendelet a vadászatra jogosultaknak, mint elsődleges termelőknek azon tevékenységére vonatkozó részletszabályokat kell, hogy tartalmazza, amelynek során azok 110729_AROPjog_1.tananyag

30




1. számú tananyag

a vadászterületükön elejtett vadat, mint alapterméket, a végső fogyasztónak minősülő természetes személynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátóegységnek értékesítik. Ha viszont egy vadászatra jogosult a saját területén elejtett vadat egy nem saját maga által üzemeltetett vadbegyűjtő helyre szállítja be mielőtt azt a végső fogyasztónak értékesítené, akkor erről az elejetett vadról a továbbiakban már nem lehet elmondani, hogy az a termelőtől került a végső fogyasztóhoz. Ennek megértése érdekében egy kicsit vissza kell nyúlni az alapokat jelentő 178/2002/EK rendelet fogalom meghatározásaihoz. A 178/2002/EK rendelet 3. cikkének (8) bekezdése szerint ugyanis forgalomba hozatalnak számít az élelmiszer átadásának bármilyen formája. Ebben az esetben pedig pontosan ez történik, vagyis azzal, hogy a vadbegyűjtő hellyel nem rendelkező vadászatra jogosult a saját területén elejtett vadat egy nem saját maga által üzemeltetett létesítménybe elszállítja, élelmiszerbiztonsági szempontból forgalomba hozta a termékét. Attól a pillanattól kezdve tehát, hogy a vadászatra jogosult a vadászterületén elejtett vadat egy nem saját maga által üzemeltetett vadbegyűjtő helyre beszállította, az élelmiszer birtokosának a vadbegyűjtő hely üzemeltetőjét kell tekinteni még akkor is, ha anyagi értelemben az elejtett vad tulajdonosa a beszállító vadászatra jogosult maradt. Milyen szabályok vonatkoznak azokra a vadbegyűjtő helyekre, amelyeket nem az előbb említett tevékenységekkel összefüggésben üzemeltetnek? Konkrétabban: mi vonatkozik a vadfeldolgozók, illetve a vadfelvásárlással és továbbértékesítéssel foglalkozó vállalkozások által üzemeltetett vadbegyűjtő helyekre? Erre a kérdésre a választ a 852/2004/EK rendeletben találhatjuk meg. Azok a vadfeldolgozók, illetve vadfelvásárlással és továbbértékesítéssel foglalkozó vállalkozások, amelyek vadbegyűjtő helyet üzemeltetnek a 852/2004/EK rendelet 4. cikke és I. mellékletének A rész I. (1) bekezdés c) pontja alapján olyan élelmiszeripari vállalkozóknak számítanak, akik az elejtett vadnak a termelés helyéről valamely létesítménybe

történő

eljuttatásának

szállítási

műveleteit

követő

tevékenységet

folytatnak. Az ilyen tevékenységekre, jelen esetben tehát a vadbegyűjtő helyekre a 852/2004/EK rendelet II. mellékletében megállapított általános higiéniai követelmények vonatkoznak. Az ilyen típusú létesítmények működése csak regisztráció köteles és nem engedélyköteles tevékenységnek számít a 852/2004/EK rendelet 6. cikke szerint. 852/2004/EK 4. cikk Általános és különleges higiéniai követelmények


31




1. számú tananyag

(1) Az I. mellékletben felsorolt elsődleges termelést és az ahhoz kapcsolódó műveleteket végző élelmiszeripari vállalkozók betartják az I. melléklet A. részében megállapított általános higiéniai rendelkezéseket és a 853/2004/EK rendeletben előírt bármely különleges követelményt. (2) Az élelmiszerek termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának bármely szakaszát az (1) bekezdés alkalmazási körébe tartozó szakaszokat követően végző élelmiszeripari vállalkozók betartják a II. mellékletben megállapított általános higiéniai követelményeket és a 853/2004/EK rendeletben előírt bármely különleges követelményt. 852/2004/EK I. melléklet Elsődleges termelés A. rész: Az elsődleges termelésre és az ahhoz kapcsolódó műveletekre vonatkozó általános higiéniai rendelkezések I. Hatály (1) Ezt a mellékletet az elsődleges termelésre és a következő kapcsolódó műveletekre kell alkalmazni: c) növényi eredetű termékek, halászati termékek és vadak esetén olyan alaptermékek, amelyek jellege lényegesen nem változott, a termelés helyéről valamely létesítménybe történő eljuttatásának szállítási műveletei. 852/2004/EK 6. cikk Hatósági ellenőrzések, nyilvántartásba vétel és engedélyezés (2) Különösen minden élelmiszeripari vállalkozó értesíti a megfelelő hatáskörrel rendelkező hatóságot, az utóbbi által előírt módon, az ellenőrzése alá tartozó, az élelmiszerek termelésének,

feldolgozásának

vagy

forgalmazásának

bármely

szakaszát

végző

valamennyi létesítményről, e létesítmények nyilvántartásba vétele céljából. (3) Az élelmisze-ipari vállalkozók azonban biztosítják, hogy a létesítményeket a hatáskörrel rendelkező hatóság legalább egy helyszíni szemlét követően engedélyezi, amennyiben engedélyezés szükséges: a) a létesítmény helye szerinti tagállam nemzeti joga érelmében; b) a 853/2004/EK rendelet értelmében; vagy Ezután, a bevezető után térjünk rá a konkrétan a rendelet hatálya alá tartozó vadbegyűjtő helyekre vonatkozó szabályok ismertetésére.


32




1. számú tananyag

9.1 Bejelentési kötelezettségek

A vadbegyűjtő hely üzemeltetését illetve üzemeltetésnek megszüntetését be kell jelenteni a területileg illetékes kerületi hivatalhoz. Illetékes kerületi hivatalnak a vadbegyűjtő elhelyezkedése szerinti hivatalt kell tekinteni és nem a vadászatra jogosult székhelye szerint kerületi hivatalt. A bejelentést az üzemelés megkezdését, illetve megszüntetését követő nyolc napon belül meg kell tenni írásban.

9.2 Nyilvántartá

A vadbegyűjtő hely üzemeltetésére vonatkozó bejelentést a kerületi hivatalhoz kell benyújtani nyilvántartásba vétel céljából. A nyilvántartásba vett vadbegyűjtő helyek regisztrációs számot kapnak. A regisztrációs szám a következő elemekből áll: NUTS kód – „VGY” – futósorszám (hat számjegyű) Az egyes megyék NUTS kódjai megtalálhatóak az Európai Parlament és a Tanács (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 1059/2003/EK rendeletének I. mellékeltében.

Megye Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád

NUTS kód HU101 HU102 HU211 HU212 HU213 HU221 HU222 HU223 HU231 HU232 HU233 HU311 HU312 HU313 HU321 HU322 HU323 HU331 HU332 HU333


33




1. számú tananyag

A rendelet két kiemelt esetet határoz meg, amikor az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságnak a vadbegyűjtő hellyel kapcsoltban szankciót kell alkalmaznia. Az egyik, amikor a nyilvántartásba vett vadbegyűjtő hely nem fele meg a rendelet előírásainak. A másik eset, amikor a nyilvántartásba vett vadbegyűjtő hely tevékenységével, vagy mulasztásával a fogyasztók egészségét sérti vagy veszélyezteti. E két eset bármelyikének előfordulásakor az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság a vadbegyűjtő hely üzemeltetését egy évre megtiltja, amely tiltás tényét nyilvántartásában feltünteti.

9.3 A vadbegyűjtő helyre vonatkozó részletes szabályok 9.3.1 A létesítés feltételei, és az egyes feltételek magyarázata 1.

A terület legyen szilárd burkolattal ellátva, erre elsősorban azért van szükség, hogy a terület könnyen por és sár-mentesíthető legyen.

2. Legyen csatornázott vagy, ha ez nem megoldható, akkor legalább szennyvízakna álljon rendelkezésre. Erre azért van szükség, mert így elkerülhető a vadbegyűjtő és berendezési tárgyainak takarításakor a csurgalék víz talajba kerülése, ami egy járványhelyzet esetében különösen fontos körülmény. Ebből az is következik, hogy a csatornának, illetve a szennyvízaknának a létesítménnyel szerves kapcsolatban kell lennie, annak érdekében, hogy a szilárd burkolatról a szennyezett víz közvetlenül ezekbe folyhasson bele. 3. Legyen bekerítve. A kerítés elsősorban az emlős kártevők távoltartását célozza. 4. Álljon rendelkezésre ivóvíz minőségű víz. Ebben az esetben az ivóvíz minőségű víz, rendelkezésre állásával kapcsolatban nem teljesen ugyan azt az analógiát kell követni, mint amit a csatorna, illetve a szennyvízakna rendelkezésre állása vonatkozásában elmondtunk. Ha ugyanis a vadbegyűjtő hely közvetlen környezetében elérhető távolságban van ivóvíz minőségű vízvételi lehetőség, akkor nem kell magánál a létesítménynél egy külön vízvételi helyet kialakítani. De mit kell érteni elérhető közelség alatt. Például, ha az ivóvíz minőségű vizet az üzemeltető, egy gumitömlőn segítségével a vadbegyűjtő létesítményhez el tudja vezetni. Ennek egyik tipikus esete lehet az, amikor a vadászatra jogosult saját vadászházának kertjében alakítja ki a vadbegyűjtő helyet. Ilyenkor ugyanis legtöbbször a vadászházban rendelkezésre áll például kommunális vezetékes víz, ami pedig ivóvíz minőségű víznek számít. Ha a vadászatra jogosult meg tudja oldani, hogy a házból valamilyen módszerrel kivezesse a vizet a vadbegyűjtőhöz, akkor nem szükséges a külön vízvételi hely biztosítása a létesítménynél. 110729_AROPjog_1.tananyag

34




1. számú tananyag

9.4 A vadbegyűjtő hely üzemeltetőjének kötelezettségei A vadászatra jogosultnak, mint a vadbegyűjtő hely üzemeltetőjének nyilvántartást kell vezetnie a következőkről: 1.

a beszállított elejtett vad fajáról,

2. a beszállított elejtett vad darabszámáról, 3. nagyvad esetén a beszállított elejtett vad azonosító jelének sorszámáról, 4. apróvad esetén a beszállított apróvad gyűjtőigazolásának sorszámáról, 5. a beszállítás idejéről (év/hónap/nap/óra), 6. az elejtett vadat beszállító személy nevéről, lakcíméről vagy székhelyéről, 7.

az elejtett vad beszállításkor mért termék hőmérsékletéről,

8. a kiszállítás idejéről (év/hónap/nap/óra), 9. az elejtett vadat kiszállító személy nevéről, lakcíméről vagy székhelyéről, 10. az elejtett vad kiszállításkor mért termék hőmérsékletéről, valamint 11. a vadhűtő hőmérsékletéről. Ennek a felsorolásnak a láttán, egy felületes szemlélőben az a kép alakulhat ki, hogy a rendeletnek ez a szakasza túlzott mértékű adminisztrációs terhet ró a vadászatra jogosultra. Ha azonban figyelmesen áttekintjük a fenti felsorolás egyes elemeit, akkor megállapíthatjuk, hogy azok közül a legtöbbnek a nyilvántartását már egyéb vadászati jogszabályok e rendelet hatályba lépése előtt is előírták. Mindössze néhány olyan elem szerepel a fenti felsorolásban, amelyeket a vadászatra jogosult korábban nem tartott nyilván, vagy ha igen akkor nem pontosan ebben a formában. Ezek közül érdemes megemlíteni a felsorolás 6. és 9. pontjait, amelyekre azonban azért van szükség, hogy ha a termékkel kapcsolatban annak értékesítését követően bármilyen kifogásolásra kerülne sor, akkor a vadászatra jogosult be tudja azonosítani azokat a személyeket, akik az elejtett vad kezelésében részt vettek. Ugyancsak érdemes egy két szót ejteni a felsorolás 7. és 10. pontjairól. Ezeket az elemeket azért szükséges, hogy nyilván tartsa a vadászatra jogosult, mert így tudja igazolni a későbbiekben is, hogy az általa, pontosabban a területén megtermelt, azaz elejtett vad a vadbegyűjtő helyre történő beszállítás után megfelelő hatásfokú hűtésnek lett alávetve. A vadászatra jogosultnak, mint a vadbegyűjtő hely üzemeltetőjének gondoskodnia kell az állati kártevők távoltartásáról. Állati kártevő alatt kell érteni minden olyan állatot, amely a vadbegyűjtő helyen tárolt elejtett vadat szennyezheti vagy szennyezi, azt fogyasztásra 110729_AROPjog_1.tananyag

35




1. számú tananyag

alkalmatlanná teheti vagy teszi. Éppen ezért az állati kártevők távoltartásáról való gondoskodás nem merül ki abban, hogy az üzemeltető néhány rágcsáló irtó dobozt elhelyez, amelyeket bizonyos időközönként ellenőriz. Szükség van a létesítmény bekerítésére is, amely a nagyobb állatok bejutását akadályozza meg. Előfordulhat sok esetben az a helyzet, amikor a vadászatra jogosult a vadbegyűjtő helyet saját vadászházának kertjében kívánja létesíteni, ezekben az esetekben, ha a vadászház kertje egyszer már körül van kerítve, magát a vadbegyűjtő helyet nem kell még egy kerítéssel bekeríteni.

9.4.1 A vadbegyűjtő hely vadhűtőjének paraméterei

1.

Az első lényeges feltétel, hogy a vadhűtőben rendelkezésre kell állnia minden olyan felszerelésnek és berendezési tárgynak, amely a függesztett tárolást lehetővé teszi. Ennek a feltételnek való megfelelés legtökéletesebb módja a magaspálya és az elejtett vad, ezen történő mozgatásához szükséges magaspálya kocsik és kampók alkalmazása. De természetesen minden olyan alternatív megoldást elfogadhatónak kell tartani, például állványok, vagy falra szerelt kampók használata, amelyek által a további feltételeknek való megfelelés nem sérül.

2. A következő feltétel, amelyet teljesíteni kell a vadhűtő méretére vonatkozik. A rendelet szándékosan fogalmaz nagyon általános módban, és mondja azt, hogy a vadhűtőnek olyan méretűnek kell lennie, hogy a benne tárolt vadászható állatfajok, a függesztett tárolás során, sem a padozattal, sem az oldalfallal, sem egyéb olyan felülettel nem kerülnek érintkezésbe, amelyek az elejtett vadat tovább szennyeznék. Ugyanis a hazánkban az egyes vadászható állatfajok előfordulása nem egyforma. Így vannak olyan területei az országnak, ahol zömében csak apróvad és őz kerül hasznosításra. Az ilyen vadgazdálkodóknak viszont nincs szükségük arra, hogy ugyan akkora belmagasságú vadhűtőt üzemeltessenek, mint egy zömében nagyvadas, azon belül is jelentős mennyiségű gímszarvast hasznosító vadászatra jogosultnak. A lényeg az, hogy az adott vadászatra jogosult vadászterületén hasznosításra tervezett vadfajok bármelyikét, ha az alkalmazott függesztési megoldással a vadhűtőben tárolják, akkor az sem az oldalfallal, sem a padozattal sem semmilyen felülettel nem fog érintkezésbe kerülni. 3. A harmadik feltétel a vadhűtő teljesítményét szabályozza. Konkrét mindenkire egyaránt vonatkozó szabályt azonban ebben az esetben sem lehetett megfogalmazni, ezért csak az elérendő cél került a rendeletben rögzítésre. Arra kell tehát törekedni, hogy ha a vadhűtő


36




1. számú tananyag

teljes kihasználtság mellett működik (tele van), akkor is valamennyi nagyvad teljes tömegének

hőmérséklete

0-7 C,

illetve

valamennyi

apróvad

teljes

tömegének

hőmérséklete 0-4 C legyen. Ebből természetesen az is következik, hogy azoknak a vadászatra jogosultaknak, akik általában csak kisszámú elejtett vadat tárolnak egy időben a vadhűtőjükben, elég egy kisebb teljesítményű hűtő is szemben azokkal, akiknél gyakoriak a nagyterítékű nagyvad vadászatok, ennek megfelelően egy időben sok nagyvadat tárolnak vadhűtőjükben.

9.4.2 A vadbegyűjtő hely egyéb feltételei

A rendelet ezzel kapcsolatban két dolgot említ. Az egyik, hogy a vadbegyűjtő helyen rendelkezésre kell állnia az állati eredetű melléktermékek gyűjtésére zárt csorgásmentes, mosható és fertőtleníthető tartálynak, vagy azzal egyenértékű megoldásnak. Mit kell tehát érteni ez alatt az általános megfogalmazás alatt? Az ennél a pontnál felsorolt feltételeknek megfelelő egyik talán legegyszerűbb módszer a műanyag kuka alkalmazása lehet. De mit jelent az, hogy egyenértékű megoldás? Egyenértékű megoldás lehet például egy erős jó minőségű műanyag zsák használata, amely biztosítja a csorgásmentességet és a zártságot (zsák szája bekötve). A másik dolog, aminek a vadbegyűjtő helyen rendelkezésre kell állnia, az a fényforrás. Természetesen egyértelmű elvárás ezzel kapcsolatban, hogy ez működő képes is legyen. De mit kell az alatt érteni, hogy az a kezdődő, a húsvizsgálat szempontjából lényeges elváltozásokat is láthatóvá teszi? Erre a kérdésre a választ az élelmiszerhigiéniai szakirodalomban találjuk meg. A húsvizsgálatról szóló szakmai írásokban az 540 lux szerepel, mint ezt a feltételt biztosító fényerősség. Ennek megfelelően törekedni kell arra, hogy lehetőleg legalább ekkora fényerejű világítás legyen biztosított a létesítményben. Azon belül is ott, ahol a hatósági állatorvos a húsvizsgálatot fogja végrehajtani.


37




1. számú tananyag

10 A képesített vadhúsvizsgálókra vonatkozó szabályok

10.1 Ki lehet képesített vadhúsvizsgáló?

A képesített vadhúsvizsgálói képzettség megszerzésének vannak bizonyos előfeltételei. Ezek az előfeltételek némileg szigorúbban lettek meghatározva a rendeletben a korábbi hatályon kívül helyezett rendelethez képest. Ugyanis a 43/2011/VM rendelet a középfokú végzettség mellett tíz év szakmai gyakorlat és állami vadászvizsga meglétét is előírja, mint a vadhúsvizsgáló képzésen való részvétel alapkövetelményét. A szigorítás ok az, hogy a képesített vadhúsvizsgáló vizsgálati megállapításai adják a hatósági állatorvos húsvizsgálati döntését megalapozó adatok egy részét. Ezért elvárható, hogy a fogyasztók

egészségének

védelme

érdekében

ilyen

vizsgálatokat,

csak

kellő

előtanulmányokkal és gyakorlattal rendelkező személy végezhessen. A hatósági állatorvos felügyelete alá rendelet kisegítők szakképzési követelményeit teljesített személyek a kellő előtanulmányokat az élelmiszerlánc felügyeleti hatóságtól megkapták ahhoz, hogy a húsvizsgálati döntést megalapozó előzetes vizsgálatokat a lehető legmagasabb színvonalon elvégezzék. Így az ő esetükben a tíz év szakmai gyakorlat és az állami vadászvizsga megléte nem előfeltétele a vadhúsvizsgálói képzésen való részvételnek.

10.2 A képesített vadhúsvizsgálók képzése és a tevékenység végzésének engedélyezése Annak érdekében, hogy a képesített vadhúsvizsgálók képzésük során egyforma ismeretekkel rendelkezzenek, szükség van egy országosan egységes tananyag kidolgozására. Ezt a feladatot az MgSzH az Országos Magyar Vadászkamarával egyeztetve végzi. Az oktatások és vizsgáztatások végrehajtását túlzottan bonyolult lenne központi szintről intézni, így ezeket az illetékes megyei élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságoknak kell a Vadászkamara megyei szervezeteivel közösen megszervezni. A sikeres vizsgát tett személyek képesített vadhúsvizsgálói tevékenységét az illetékes megyei élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságok engedélyezik, valamint ezekről a személyekről nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartás a képesített vadhúsvizsgálók alap adatai mellett tartalmazzák azok nyilvántartási számát, a működési területet és a nyilvántartásba vétel napját is.


38





10.3 A képesített vadhúsvizsgálók kötelezettségei Elsőként a képesített vadhúsvizsgálók azon bejelentési kötelezettségét kell említeni, amely szerint a vadhúsvizsgálói tevékenység befejezését a képzett személynek 8 napon belül be kell jelentenie az illetékes megyei élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak. A képesített vadhúsvizsgálók másik a rendeletben említett kötelessége az MgSzH által meghatározott továbbképzéseken való részvétel. Ez a továbbképzési kötelezettség azonban nem csak rájuk vonatkozik, hanem azokra a magán állatorvosokra is, akik képesített vadhúsvizsgálói

tevékenységet

is

kívánnak

folytatni.

Azok,

akik

e

továbbképzési

kötelezettségüknek nem tesznek eleget, nem folytathatnak vadhúsvizsgálói tevékenységet addig, amíg az adott továbbképzésen nem vesznek részt. Az ilyen nem a kötelezően előírt időpontban elvégzett továbbképzésen való részvételt igazolniuk kell azonban, mind a vadászkamara, mind pedig az illetékes megyei élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság felé.

10.4 A képesített vadhúsvizsgálók szankcionálása Azokat a képesített vadhúsvizsgálókat, akik a rendeletben meghatározott rájuk vonatkozó előírásokat megszegik az illetékes megyei élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságok nyilvántartásukból törlik, engedélyüket visszavonják. Ezek a személyek vadhúsvizsgáló tevékenységet csak egy év letelte után akkor folytathatnak újra, ha vadhúsvizsgálói képzésen ismételten részt vett és sikeres vizsgát tett.


39



szakigazgatásban


1. számú tananyag

11 Összefoglalás Jelen oktatási anyag az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló, 43/2011. (V. 26.) VM rendelet ismertetését tartalmazza. A 43/2011/VM rendelet a 852/2004/EK rendeletben megfogalmazott, valamennyi Tagállamra vonatkozó jogszabály alkotási kötelezettségnek való megfelelés végett került megalkotásra. Ezek szerint ugyanis a Tagállamoknak a nemzeti joggal összhangban meg kell állapítaniuk a vadászok, mint elsődleges termelők azon tevékenységére vonatkozó szabályokat, amikor azok kis mennyiségű alaptermékkel, esetükben elejtett vaddal, közvetlenül látják el a végső felhasználót, vagy a végső felhasználót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményeket. Éppen ezért a rendelet hatálya elsősorban azon vadászatra jogosultakra terjed ki, amelyek a végső fogyasztónak minősülő természetes vagy jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak, valamint a közvetlenül a végső fogyasztót ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységeknek értékesítenek.

A

rendeletet

azonban

alkalmazni

kell

a

vadfelvásárlással

és

továbbértékesítéssel foglalkozó vállalkozásnak, illetve vadfeldolgozónak történő értékesítés esetén is. A rendelet definiálja a helyi kiskereskedelmi és vendéglátó egység, valamint a kis mennyiségű vadhús fogalmát. De tisztázza azt is, hogy a vadászat, mint elsődleges termelő tevékenység esetében mit, illetve kiket kell termelőnek tekinteni. A rendelete alkalmazási területe nem terjed ki a vadászatra jogosultak magánfogyasztására kerülő elejtett vadra. Arra vonatkozóan sem mennyiségi sem egyéb korlátozást nem határoz meg. Ezáltal a vadászat, mint elsődleges élelmiszertermelő tevékenység a többi mezőgazdasági kistermelői tevékenységhez hasonló elvek szerint kerül szabályozásra. Azaz az elejtett vad magáncélú házi használatra történő elsődleges termelését nem kell sem szabályozni sem korlátozni. Tisztázza a végső fogyasztónak minősülő természetes vagy jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak, valamint a közvetlenül a végső fogyasztót ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységeknek, értékesíteni kívánt elejtett vad húsvizsgálati szabályait. Az elejtett vad, nyomon követhetőségét és a húsvizsgálati döntéshez adatokat biztosító vadkísérő jegyre és apróvad gyűjtőigazolásra vonatkozó szabályokat. A rendelet meghatározza, hogy azoknak a vadászatra jogosultaknak, amelyek a végső fogyasztónak minősülő természetes vagy jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak, valamint a közvetlenül a végső fogyasztót ellátó helyi 110729_AROPjog_1.tananyag

40




1. számú tananyag

kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységeknek kívánják forgalmazni a területükön elejtett vadat, milyen infrastruktúrával kell rendelkezniük. Ez alatt értendők elsősorban a vadbegyűjtő helyekre vonatkozó szabályok.


41




1. számú tananyag

12 Melléklet - 43/2011. (V. 26.) VM rendelet

43/2011. (V. 26.) VM rendelet az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeiről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 26., 28. és 41. pontjában, valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pont 4., 15. és 26. alpontjában kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) és i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelyek során a vadászatra jogosult a) a tulajdonába kerülő elejtett vad 3. §-ban meghatározott mennyiségét átadja, valamint eladja a végső fogyasztónak minősülő természetes személynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek, b) a tulajdonába kerülő elejtett vadat felvásárlással és továbbértékesítéssel foglalkozó élelmiszeripari vállalkozónak vagy vadfeldolgozó üzemnek értékesíti. (2) E rendelet 12. és 13. §-ának előírásait arra a vadászatra jogosult által üzemeltetett vadbegyűjtő helyre kell alkalmazni, amelyben a vadászatra jogosult kizárólag a saját vadászterületén hasznosított (elejtett) vadat tárolja. Amennyiben a vadászatra jogosult az általa üzemeltetett vadbegyűjtő helyen nemcsak a saját vadászterületén hasznosított (elejtett) vadat tárol, a vadbegyűjtő helynek meg kell felelnie az az élelmiszerhigiéniáról szóló 2004. április 29-i 852/2004/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet előírásainak. (3) E rendeletet nem kell alkalmazni a) a tenyésztett vadra, b) az elhullva talált vadra, c) azon tevékenységekre, amelyek során a vadászatra jogosult a tulajdonába kerülő elejtett vadat kizárólag magánfogyasztásra, mint végső fogyasztó felhasználja, vagy a tulajdonába kerülő elejtett vadat átadja, valamint eladja a végső fogyasztónak minősülő, vadászjeggyel rendelkező elejtőnek vagy az elejtőtől eltérő, a vadászatra jogosult vadászterületén a vadgazdálkodási tevékenységben elsődleges termelőként részt vevő végső fogyasztónak. (4) E rendelet végrehajtása során a) az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i, 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó rendelkezéseit, valamint b) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i, 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. apróvad: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásainak szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet [a továbbiakban: 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet] 1. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti állatfajok, 2. apróvad gyűjtőigazolás: az elejtett apróvad, képesített vadhúsvizsgáló, vagy hatósági állatorvos vagy magán-állatorvos által elvégzett részleges húsvizsgálatát igazoló, a fogyaszthatósági döntéshez részadatokat biztosító 2. melléklet szerinti kísérőirat, 3. azonosító jel: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (továbbiakban: Vadászati törvény) 57. §-a szerinti azonosító jel,


42




1. számú tananyag

4. Helyes Higiénia Gyakorlat: a vadászatra jogosult által folytatott elsődleges termelés szintjén jelentkező élelmiszer eredetű veszélyeket azonosító, valamint az azonosított veszélyek szabályozására kidolgozott útmutató, 5. helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység: a húsvizsgálat helyétől közúton legfeljebb 60 km távolságon belül és legfeljebb 1 óra alatt elérhető, valamint hűtött rakterű szállító járművel való szállítás esetén bármely Magyarország területén működő, vadhús-forgalmazási engedéllyel rendelkező, a végső fogyasztót közvetlenül ellátó kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység, 6. képesített vadhúsvizsgáló: az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i, 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklet IV. szakasz I. fejezet 2. pontja szerinti képzett személynek minősülő személy, aki a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) engedélyével rendelkezik, 7. nagyvad: a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti állatfajok, 8. vadászatra jogosult: a Vadászati törvény 6. §-a szerinti vadászatra jogosult, 9. vadászati év: a Vadászati törvény 38. §-a szerinti vadászati év, 10. vadászjegy: a Vadászati törvény 60. és 61. §-ban meghatározott, a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 14. melléklete szerinti vadászjegy, 11. vadászterület: a Vadászati törvény 8. §-a szerinti vadászterület, 12. vadbegyűjtő hely: az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által nyilvántartásba vett, a 12. és 13. §-ban foglaltaknak megfelelő létesítmény, 13. vadkísérő jegy: az elejtett nagyvadnak az elejtő és a képesített vadhúsvizsgáló vagy a hatósági állatorvos vagy magán-állatorvos által elvégzett részleges húsvizsgálatát igazoló, a fogyaszthatósági döntéshez részadatokat biztosító, az elejtett nagyvad jelölését kiegészítő, 1. melléklet szerinti adattartalommal bíró kísérő irat.

2. Az elejtett vad forgalomba hozatala 3. § (1) Azok a vadászatra jogosultak, amelyek esetében az egy vadászati évben hasznosításra tervezett nagyvad darabszáma nem haladja meg a 100 darab nagyvadat, az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint forgalomba hozhatják az egy vadászati évben, a vadászatra jogosult vadászterületén elejtett nagyvad darabszám száz százalékának megfelelő, de maximum 100 darab nagyvadat. Azok a vadászatra jogosultak, amelyek esetében az egy vadászati évben hasznosításra tervezett nagyvad darabszáma meghaladja a 100 darab nagyvadat, az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint forgalomba hozhatnak 100 darab a vadászati év során, a vadászatra jogosult vadászterületén elejtett nagyvadat, valamint az ezen felül elejtett nagyvad darabszám negyven százalékának megfelelő darab nagyvadat. (2) Azok a vadászatra jogosultak, amelyek esetében az egy vadászati évben hasznosításra tervezett apróvad darabszáma nem haladja meg az 5000 darab apróvadat, az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint forgalomba hozhatják az egy vadászati évben, a vadászatra jogosult vadászterületén elejtett apróvad darabszám száz százalékának megfelelő, de maximum 5000 darab apróvadat. Azok a vadászatra jogosultak, amelyek esetében az egy vadászati évben hasznosításra tervezett apróvad darabszáma meghaladja az 5000 darab apróvadat, az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint forgalomba hozhatnak 5000 darab a vadászati év során, a vadászatra jogosult vadászterületén elejtett apróvadat, valamint az ezen felül elejtett apróvad darabszám maximum negyven százalékának megfelelő apróvadat. (3) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti forgalomba hozatal során az élelmiszer birtokosa, az elejtett vad húsát hűtött rakterű szállító járművel bármely Magyarország területén működő helyi kiskereskedelmi és vendéglátó egységbe akkor szállíthatja, ha a szállító jármű rakterének hűtési rendszere aktív hűtési rendszer, amely biztosítja, hogy a szállított elejtett nagyvad hőmérséklete teljes tömegében 0-7 °C, az elejtett apróvad hőmérséklete teljes tömegében 0-4 °C legyen a szállítás teljes időtartama alatt. (4) Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott forgalomba hozatal mennyiségi korlátozás nélkül végezhető.

3. A vadászatra jogosult és az élelmiszer birtokosának kötelezettségei


43




1. számú tananyag

4. § (1) A vadászatra jogosultnak az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységének megkezdését illetve megszüntetését, annak időpontjától számított nyolc napon belül nyilvántartásba vétel céljából a vadászterület helye szerinti élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság kerületi hivatalának írásban be kell jelentenie, az alábbi adatok feltüntetésével: a) a vadászatra jogosult aa) neve, ab) lakóhelye vagy székhelye, ac) levelezési címe, ad) vadászati hatóság által adott kódszáma, b) a vadászterület helye, c) az elejtett vad húsvizsgálatának helye; d) a vadászatra jogosult 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységének pontos megjelölése, e) vadbegyűjtő hely címe. (2) Amennyiben a vadászterület több megye területére terjed ki, úgy azon élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság kerületi hivatalának kell megtenni a bejelentést, amelynek illetékessége a vadászterület nagyobb hányadára terjed ki. (3) Amennyiben az(1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett vadászatra jogosult a) a 3. § (1) és (2) bekezdése szerint forgalmazható mennyiséget bizonyíthatóan túllépte, b) tevékenységével vagy mulasztásával az állategészségügyi, élelmiszerhigiéniai vagy élelmiszerbiztonsági jogszabályok előírásait olyan súlyosan megsérti, hogy azzal a fogyasztók egészségét sérti vagy veszélyezteti az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a vadászatra jogosult 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységének végzését egy évre megtiltja, és ennek tényét a nyilvántartásában feltünteti. (4) A járványügyi helyzettől függően a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) országos vagy területi szintű monitoring programot vezethet be a vadállománynak az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló jogszabályban felsorolt bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségekkel való fertőzöttségének felmérése céljából. A program gyakorlati végrehajtásához szükséges részletes szabályokat a vadászterület helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság határozza meg az MgSzH által kiadott útmutató alapján. (5) A vadászatra jogosult az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenysége során mintát vesz az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által meghatározott esetekben a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek monitorozása érdekében laboratóriumi vizsgálat céljára elejtett vagy elhullva talált vadból, és azt az igazgatóság rendelkezésében megjelöltek szerint leadja. A minta laboratóriumba szállításáról az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság gondoskodik. A monitoring program során a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség megállapításra, valamint kizárására irányuló laboratóriumi vizsgálatok állami költségre történnek. 5. § (1) A vadászatra jogosult az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység során köteles a) gondoskodni arról, hogy az elejtett vadat a hatósági állatorvos, a vadbegyűjtő helyen az elejtéstől számított 48 órán belül megvizsgálhassa, és olyan elejtett vad esetében, amelynek húsa trichinella parazitát tartalmazhat a húsban előforduló trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2005. december 5-i, 2075/2005/EK bizottsági rendelet szerint mintát vehessen trichinella vizsgálatra, mielőtt az elejtett vad húsát a végső fogyasztónak minősülő természetes, jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek átadja, vagy eladja, b) a szükséges intézkedéseket megtenni a trichinella vizsgálati mintának az MgSzH által kijelölt vagy trichinella vizsgálatra akkreditált laboratóriumba juttatása és laboratóriumi vizsgálata érdekében, vagy a szükséges intézkedések megtétele érdekében hatósági állatorvos közreműködését kérni, c) gondoskodni a trichinella vizsgálati eredmények megérkezéséig az elejtett vad megfelelő megőrzéséről és tárolásáról, d) nyilvántartást vezetni 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint forgalomba hozott, elejtett vad darabszámáról, fajáról, nagyvad esetében a felhasznált azonosító jel sorszámáról, apróvad esetében a felhasznált apróvad gyűjtőigazolás sorszámáról, valamint arról, hogy az adott elejtett vad, mely végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységbe került, e) a d) pont szerinti nyilvántartást, megküldeni minden év március 20. napjáig a vadászterület helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak, f) üzemeltetni legalább egy, a 12. és 13. § szerinti vadbegyűjtő helyet. (2) (3) A vadászatra jogosult az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység során, amennyiben az elejtett vadat az Európai Unió másik tagállamában engedélyezett az elejtett vad felvásárlásával és 110729_AROPjog_1.tananyag

44




1. számú tananyag

továbbértékesítésével foglalkozó élelmiszeripari vállalkozásnak, vagy vadfeldolgozó üzemnek értékesíti, köteles a szállítás előtt a vadkísérő jegyekről, továbbá az apróvad gyűjtőigazolásokról, valamint a szállítmány minden egyéb kereskedelmi dokumentumáról másolatot készíteni és azt az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak, az elejtett vad rendeltetési helyének megadásával megküldeni a szállítást követő 24 órán belül. A vadkísérő jegy, továbbá az apróvad gyűjtőigazolás eredeti példánya az elejtett vadat a rendeltetési helyig végig kell, hogy kísérje. 6. § (1) A vadkísérő jegyet darabonként 200 forint díj ellenében, az apróvad gyűjtőigazolást darabonként 100 forint díj ellenében, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság bocsátja a vadászatra jogosult rendelkezésére. (2) A vadkísérő jegyért, és az apróvad gyűjtőigazolásért fizetendő díjat az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni. 7. § (1) Az élelmiszer birtokosa felelős az általa szállított, tárolt, forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, a nyomon követhetőség biztosításáért és dokumentálásáért, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások megtartásáért. (2) A 3. melléklet szerinti hússzállítási igazolást, vagy annak a hatósági állatorvos által hitelesített másolatát a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység üzemeltetőjének az árusítás helyén kell tartania. (3) Az élelmiszer birtokosa felhasználásig köteles biztosítani, hogy az elejtett nagyvad hőmérséklete teljes tömegében 0-7 °C, az elejtett apróvad hőmérséklete teljes tömegében 0-4 °C legyen. (4) Az elejtett vad szállítása során meg kell akadályozni annak szennyeződését. Az elejtett vadat egymásra halmozva szállítani tilos.

4. Az elejtett vad kezelése és vizsgálata 8. § (1) A forgalomba hozatalra szánt nagyvad elejtése után, az elejtő vadász köteles tájékoztatni az elejtett nagyvad további vizsgálatát végző személyt, az elejtése során megfigyelt rendellenes viselkedésről, a zsigerelés során tapasztalt rendellenes jellemzőkről, vagy ezek hiányáról. (2) A forgalomba hozatalra szánt valamennyi elejtett nagyvad csonkítatlan testét - trófeás vad esetében nem minősül csonkításnak a trófea eltávolítása - zsigereivel együtt, egy képesített vadhúsvizsgálónak, vagy egy hatósági állatorvosnak vagy egy magán-állatorvosnak az elejtést követően haladéktalanul meg kell vizsgálnia. Amennyiben a vizsgálat nem állapított meg rendellenes jellemzőket az elejtett nagyvad testén és zsigerein, a vadász az elejtés során nem figyelt meg rendellenes viselkedést és nem áll fenn a környezeti szennyeződés gyanúja, az elejtett nagyvadat a vizsgálatot végző személy kifogásmentesnek minősíti, az elvégzett vizsgálatok megállapításai alapján kitölti a vadkísérő jegyet, és a vadkísérő jegyre rávezeti az azonosító jel sorszámát. (3) A forgalomba hozatalra szánt apróvad elejtése után haladéktalanul, egy képesített vadhúsvizsgáló vagy egy hatósági állatorvos vagy egy magán-állatorvos köteles az egészségügyi kockázatot jelentő jellemzők kizárására és azonosítására irányuló vizsgálatokat elvégezni. Amennyiben a vizsgálat során rendellenes jellemzőket nem talált, az elejtés előtt rendellenes viselkedést nem figyeltek meg, és a környezeti szennyeződés gyanúja nem áll fenn, az elejtett apróvadat kifogásmentesnek minősíti és kitölti az apróvad gyűjtőigazolást. 9. § (1) A képesített vadhúsvizsgáló vagy a magán-állatorvos köteles azonnal értesíteni az illetékes hatósági állatorvost, amennyiben a vizsgálatai során tapasztalt elváltozások, vagy az elejtő vadász által megfigyelt körülmények nem teszik lehetővé, hogy az elejtett vadat kifogásmentesnek minősítse, és ennek alapján kitöltse a vadkísérő jegyet, vagy az apróvad gyűjtőigazolást. (2) A hatósági állatorvos a képesített vadhúsvizsgáló vagy a magán-állatorvos értesítését követően haladéktalanul köteles a kifogásolt elejtett vadat megvizsgálni, annak fogyaszthatóságáról döntést hozni. (3) A kifogásolt elejtett vadat csonkítatlanul - gyomor és a belek kivételével - zsigereivel együtt kell a hatósági állatorvosnak bemutatni. Ha az elváltozás a gyomrot, valamint a beleket érinti, azokat is be kell mutatni. 10. § (1) A hatósági állatorvos a vadászatra jogosult értesítése alapján, a 12. és 13. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő vadbegyűjtő helyen, az elejtést követő 48 órán belül megvizsgálja a végső fogyasztónak minősülő természetes, jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek átadásra vagy eladásra kerülő elejtett vadat. Amennyiben az elejtett vad húsát fogyasztásra alkalmasnak találta, a 3. melléklet szerinti hússzállítási igazolást állít ki.


45




1. számú tananyag

(2) A hatósági állatorvos az elejtett vadat vagy annak bizonyos részeit, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: 1069/2009/EK rendelet) 8. cikk a) pont v. alpontja alapján 1. kategóriába tartozó anyagnak minősíti, amennyiben fennáll annak a gyanúja, hogy az emberre vagy állatra átvihető járványos betegséggel fertőzött. A hatósági állatorvos dönt a fogyasztásra alkalmatlan 1. kategóriába tartozó anyagnak minősített elejtett vadnak vagy részeinek további sorsáról, elszállításának és megsemmisítésének módjáról, valamint az ártalmatlanításért felelős személy vagy szervezet meghatározásáról az 1069/2009/EK rendelet alapján. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 19. § (4) bekezdése esetében az ártalmatlanítás költsége az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot terheli. Ha a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség gyanúja kizárható, továbbá a (3) bekezdésben részletezett esetben - összhangban az Éltv. 19. § (1) bekezdésével - az állati eredetű melléktermék tulajdonosa saját költségén gondoskodik annak elszállításáról és ártalmatlanná tételéről. (3) Amennyiben a hatósági állatorvos vizsgálatai során az elejtett vadat vagy annak bizonyos részeit fogyasztásra alkalmatlannak minősíti és nem áll fenn annak gyanúja, hogy az emberre vagy állatra átvihető járványos betegséggel fertőzött, köteles a fogyasztásra alkalmatlan elejtett vadnak vagy részeinek további sorsáról, elszállításának és ártalmatlanításának módjáról, valamint az ártalmatlanításért felelős személy vagy szervezet meghatározásáról döntést hozni. A fogyasztásra alkalmatlan, elejtett vad vagy bizonyos részeinek elszállítása és ártalmatlanítása során, amennyiben nem áll fenn az emberre vagy állatra átvihető járványos betegség gyanúja, az 1069/2009/EK rendelet 10. cikk b) pont i. alpontjában meghatározott 3. kategóriába tartozó anyagokra vonatkozó szabályokat kell betartani. 11. § (1) A hatósági állatorvos a vadbegyűjtő helyen történő húsvizsgálat során, nagyvad esetében a vadkísérő jegyet, apróvad vizsgálat esetén az apróvad gyűjtőigazolást bevonja és visszajuttatja, az azt kibocsátó élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak. Az azonosító jelnek, a lőtt nagyvad feldolgozásáig annak csánkján kell maradni. (2) A hatósági állatorvos nyilvántartást vezet a) a húsvizsgálat eredményéről, b) az általa megvizsgált elejtett nagyvad esetében ba) az azonosító jel sorszámáról, bb) a vadkísérő jegy darabszámáról, bc) az elejtett vad fajáról, c) az általa megvizsgált elejtett apróvad esetében az apróvad ca) gyűjtőigazolás sorszámáról, cb) darabszámáról, cc) fajáról. (3) A vadfeldolgozó létesítménybe szállított elejtett vad esetében a hatósági állatorvos a) a vadfeldolgozó létesítményben elvégzi a húsvizsgálatot, b) a vadkísérő jegyet továbbá az apróvad gyűjtőigazolást bevonja, c) a b) pontban foglalt okiratról másolatot készít, d) a b) pontban foglalt okirat eredeti példányát visszajuttatja az azt kibocsátó élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósághoz. (4) Elejtett vad húsvizsgálata során fogyaszthatósági döntés csak valamennyi vizsgálati eredmény ismeretében hozható. (5) Állategészségügyi vagy élelmiszer-biztonsági okból az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság állategészségügyi intézkedés keretében előírhatja az elejtett vad kötelező hatósági állatorvosi vizsgálatát is függetlenül azok forgalomba hozatali módjától.

5. Vadbegyűjtő hely 12. § (1) A vadbegyűjtő hely üzemeltetését, illetve az üzemeltetés megszüntetését, annak időpontjától számított nyolc napon belül írásban be kell jelenteni a vadbegyűjtő hely elhelyezkedése szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság kerületi hivatalához nyilvántartásba vétel céljából. (2) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a vadbegyűjtő helyekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartott vadbegyűjtő létesítményeket a megyekódból (NUTS kód), a „VGY”


46




1. számú tananyag

betűkombinációból és egy hat számjegyű futósorszámból álló regisztrációs számmal látja el. A kiadott regisztrációs szám nem adható ki még egyszer. (3) Amennyiben a regisztrált vadbegyűjtő hely a) nem felel meg e rendelet előírásainak, vagy b) tevékenységével vagy mulasztásával az állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszerbiztonsági jogszabályok előírásait olyan súlyosan megsérti, hogy a fogyasztók egészségét sérti vagy veszélyezteti, a vadbegyűjtő hely fekvése szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a vadbegyűjtő hely üzemeltetését egy évre megtiltja, és ennek tényét a nyilvántartásában feltünteti. 13. § (1) Vadbegyűjtő helyet létesíteni szilárd burkolattal ellátott, csatornázott vagy szennyvízaknával rendelkező, bekerített helyen lehet, ahol ivóvíz minőségű víz rendelkezésre áll. (2) A vadbegyűjtő hely üzemeltetője nyilvántartást köteles vezetni a) a beszállított elejtett vad aa) fajáról, ab) darabszámáról, b) nagyvad esetén az elejtett vad azonosító jelének sorszámáról, c) apróvad esetén az apróvad gyűjtőigazolásának sorszámáról, d) a beszállítás idejéről (év/hónap/nap/óra), e) az elejtett vadat beszállító személy nevéről, lakcíméről vagy székhelyéről, f) az elejtett vad beszállításkor mért termék hőmérsékletéről, g) a kiszállítás idejéről (év/hónap/nap/óra), h) az elejtett vadat kiszállító személy nevéről, lakcíméről vagy székhelyéről, i) az elejtett vad kiszállításkor mért termék hőmérsékletéről, valamint j) a vadhűtő hőmérsékletéről. (3) A vadbegyűjtő hely üzemeltetőjének gondoskodnia kell az állati kártevők távoltartásáról. (4) A vadbegyűjtő hely vadhűtőjének a) rendelkeznie kell a függesztett tároláshoz szükséges felszerelésekkel és berendezési tárgyakkal, b) olyan méretűnek kell lennie, hogy a benne tárolt vadászható állatfajok, a függesztett tárolás során, sem a padozattal, sem az oldalfallal, sem egyéb olyan felülettel nem kerülnek érintkezésbe, amelyek az elejtett vadat tovább szennyeznék, c) olyan teljesítményűnek kell lennie, hogy a benne, egy időben tárolt összes nagyvad teljes tömegének hőmérséklete 0-7 °C, valamint a benne, egy időben tárolt összes apróvad teljes tömegének hőmérséklete 0-4 °C legyen. (5) A vadbegyűjtő helyen rendelkezésre kell állnia a) az állati eredetű melléktermékek gyűjtésére zárt, csorgásmentes, mosható és fertőtleníthető tartálynak vagy azzal egyenértékű megoldásnak, b) olyan működőképes fényforrásnak, amely már a kezdődő, a húsvizsgálat szempontjából lényeges elváltozások észlelését is lehetővé teszi.

6. A képesített vadhúsvizsgáló képesítési követelményei 14. § (1) A képesített vadhúsvizsgálók képzése iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés. (2) A tanfolyamon való részvétel alapkövetelménye a) középfokú végzettség, b) minimum tíz év szakmai gyakorlat és állami vadászvizsga megléte, vagy c) a hatósági állatorvos felügyelete alá rendelt kisegítők szakképzési követelményeinek teljesítése. (3) A képesített vadhúsvizsgálók képzéséhez az oktatási anyagot az MgSzH az Országos Magyar Vadászkamarával (továbbiakban: vadászkamara) egyeztetve készíti el. (4) A képesített vadhúsvizsgálók képzésének, illetve továbbképzésének szervezését és lebonyolítását az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a Vadászkamarával közösen végzi. A vizsgabizottság tagjai az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság képviseletében kettő fő állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakértő és a vadászkamara képviseletében egy fő. (5) A képesített vadhúsvizsgálói tevékenységet - a képzés sikeres teljesítése esetén - az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság engedélyezi és a képesített vadhúsvizsgálót ezzel egy időben nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás tartalmazza a képesített vadhúsvizsgáló nevét, működési területét, nyilvántartási számát, továbbá a nyilvántartásba vétel napját.


47




1. számú tananyag

(6) Amennyiben a képesített vadhúsvizsgáló a tevékenységét nem folytatja tovább, azt 8 napon belül köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak. (7) A képesített vadhúsvizsgáló, illetve a 8. § szerinti vizsgálatot végző magán-állatorvos köteles az MgSzH által meghatározott továbbképzéseken részt venni. Amennyiben a képesített vadhúsvizsgáló nem igazolja a továbbképzésen való részvételét, úgy a vadhúsvizsgáló tevékenységét az illetékes élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi igazgatóság ideiglenesen felfüggeszti. A tevékenység csak a továbbképzés elvégzése és a területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság és vadászkamara felé történő igazolása után engedélyezhető újra. (8) A (7) bekezdés kivételével a képesített vadhúsvizsgálókra vonatkozó előírások megsértése esetén a képesített vadhúsvizsgáló engedélyét vissza kell vonni, és egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell. A vadhúsvizsgálói tevékenység ismételt engedélyezésére - a képzés újbóli teljesítése esetén - az engedély visszavonását követő egy év eltelte után kerülhet sor.

7. Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) Az 5. § (2) bekezdése 2011. szeptember 1-jén lép hatályba. 16. § Az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről szóló 141/2009. (X. 29.) FVM rendelet 3. § 6. pontja és 2. számú melléklete szerinti vadkísérő jegy a 2011/2012. vadászati évben is felhasználható. 17. § Ez a rendelet a) az élelmiszer-higiéniáról szóló 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdés c) pontja, 1. cikk (3) bekezdése, b) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 2004. április 29i 853/2004/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet 1. cikk (3) bekezdés e) pontja, 1. cikk (4) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 18. §

1. melléklet a 43/2011. (V. 26.) VM rendelethez VAD-KÍSÉRŐ JEGY MINTÁJA Azonosító jel sorszáma: Vadászatra jogosult kódszáma: Elejtő neve: Elejtés helye, ideje (év, hónap, nap, óra): Elejtett vad faja, kora: Elejtés előtt tapasztalt elváltozások: Elejtett vad testének és zsigereinek vizsgálatakor észlelt elváltozások: Vizsgálat helye, ideje (év, hónap, nap, óra): Vizsgáló nyilvántartási száma, vagy bélyegzőszáma: Vizsgáló neve, aláírása:

2. melléklet a 43/2011. (V. 26.) VM rendelethez APRÓVAD GYŰJTŐIGAZOLÁS MINTÁJA Sorszám a következő adattartalommal: 1. a vadásztársaság helye szerinti megye kódja (NUTS), 2. hat számjegyű futósorszám. Apróvad faja: Apróvad darabszáma fajonként: Elejtés helye, ideje (év, hónap, nap, óra):


48




1. számú tananyag

Vadászatra jogosult kódszáma: Vizsgálat helye, ideje (év, hónap, nap, óra): A vizsgálat megállapításai: Vizsgáló nyilvántartási száma, vagy bélyegzőszáma: Vizsgáló neve, aláírása:

3. melléklet a 43/2011. (V. 26.) VM rendelethez HÚSSZÁLLÍTÁSI IGAZOLÁS Az elejtett vad, végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítménybe történő szállításához Ügyiratszám: Elejtett nagyvad faja: Azonosító jel sorszáma: Elejtett apróvad faja: Elejtett apróvad darabszáma: Apróvad gyűjtőigazolás sorszáma: Vadászatra jogosult kódszáma: Vizsgálat helye, ideje (év, hónap, nap, óra): Elejtett vad rendeltetési helye: Nyilatkozat: alulírott hatósági állatorvos igazolom, hogy a fent leírt elejtett vadat megvizsgáltam, azokat fogyasztásra alkalmasnak találtam. Érvényesség: kiállítástól számított 2 nap, az előírt tárolási, szállítási és értékesítési feltételek esetén. Hatósági állatorvos neve: Hatósági állatorvos bélyegzőjének száma: Kiállítás dátuma: A vizsgáló bélyegzőjének lenyomata és aláírása:


49

2011. (V.26

Recommend Documents