2011. szabályzat. Technikai minimumvizsga. Magyar Ökölvívó Szakszövetség Edzőbizottsága. Mottó:

2011.

Magyar Ökölvívó Szakszövetség Edzőbizottsága

Technikai minimumvizsga szabályzat

Magyar Ökölvívó Szakszövetség

Mottó: „A sport megtanít becsületesen győzni vagy emelt fővel veszíteni. A sport tehát mindenre megtanít.” Ernest Hemingway


Tartalomjegyzék: 1.

A TECHNIKAI MINIMUMVIZSGA SZÜKSÉGESSÉGE ................................................................................................... 3

2.

A MINIMUMVIZSGÁT MEGELŐZŐ KÉPZÉS SORÁN KITŰZÖTT CÉLOK: ........................................................................ 4

2.1. 2.2.

ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉS: .............................................................................................................................. 4 SPORTÁGI CÉLKITŰZÉSEK: ............................................................................................................................. 4

3.

A MINIMUMVIZSGA FELKÉSZÜLÉSÉT SEGÍTŐ KÉPZÉS KÖVETELMÉNYE: .................................................................... 5

4.

A VIZSGÁK LEBONYOLÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS RENDJE: ............................................................................................ 8

4.1. HELYSZÍN: ................................................................................................................................................. 8 4.2. A VIZSGA MENETRENDJE: ................................................................................................................................... 9 4.3. A VIZSGÁZÓ: ............................................................................................................................................. 9 4.3.1. Kötelessége: .................................................................................................................................. 9 4.3.2. Jogai: ............................................................................................................................................ 9 4.4. A VIZSGÁZTATÓ: ........................................................................................................................................ 9 4.4.1. Kötelessége: .................................................................................................................................. 9 4.4.2. Jogai: .......................................................................................................................................... 10 5.

PÓTVIZSGA:............................................................................................................................................................10

A VIZSGAANYAG ÉRTELMEZÉSE .......................................................................................................................................11 1.

ELMÉLETI VIZSGA ...................................................................................................................................................11

2.

GYAKORLATI VIZSGA (A MINIMUMVIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉSÉT SEGÍTŐ KÉPZÉS KÖVETELMÉNYE ALAPJÁN) 11

A GYAKORLATI VIZSGA HÁROM LÉNYEGI RÉSZBŐL TEVŐDIK ÖSSZE: ................................................................................11 ÁRNYÉKMOZGÁS (ALAPÁLLÁS ALAPÜTÉSEK BEMUTATÁSA).............................................................................................11 ÁLLÓ ILL. MOZGÓ SZERMUNKA ( EGYSZERŰ ÉS ÖSSZETETT ÜTÉSEK BEMUTATÁSA,FOLYAMATOS SZERMUNKA ) KÜZDELEM ( ÉLETKORÁNAK, SÚLYCSOPORTJÁNAK MEGFELELŐ ELLENFÉLLEL FOLYTATOTT KÜZDELEM) ..........................11

2.1. 2.2. 2.3. 3.

ÁRNYÉKMOZGÁS ...................................................................................................................................... 11 ÁLLÓ ILL. MOZGÓ SZERMUNKA .................................................................................................................... 11 KÜZDELEM .............................................................................................................................................. 12

ERŐNLÉTI VIZSGA ...................................................................................................................................................12

A TECHNIKAI MINIMUMVIZSGA ELMÉLETI KÉRDÉSEI ÉS AZOK VÁLASZAI .........................................................................12

2


Mire tanít az ökölvívás Megtanít harcolni, küzdeni, győzni, a győzelmet kellő alázattal és tisztelettel viselni, megtanít felállni mások által vesztesnek hitt helyzetekből, és megtanít elviselni a vereséget is.

1.

A technikai minimumvizsga szükségessége 

Egységesen elfogadott azonos (jó) ökölvívó technika, mozgásminta kialakítása a versenyzés megkezdése előtt :



Az alapképzésben - jól-rosszul – megtanított ökölvívó technika egy életen át végigkísérheti a versenyző sportpályafutását (Automatizmusok, emléknyomok).



A kezdetben jó ökölvívó technikára megtanított versenyzőknél a későbbiekben (serdülő, ifi, felnőtt) nagyobb figyelmet lehet szentelni az egyéb képességek, valamint a taktikai megvalósítások és az egyéni stílus fejlesztésére.



A technikailag még nem érett - nem kellőképpen felkészített – sportolók kiszűrése a versenyeztetésből.



Nagyobb odafigyelés megkövetelése a kezdőkkel foglalkozó edzőktől.



Az éles küzdelemre való felkészülés fontossága miatt

Az edző az ökölvívás versenyszerű műveléséhez szükséges általános és speciális fizikai képességek mellett az eredményes gyakorláshoz szükséges motivációs szint legalább közepes szintű meglétét követelje meg a sportolótól. A technikai minimum vizsga alapvető feltétele, követelménye, hogy a jelentkező legalább féléves rendszeres edzésmunkával rendelkezzen.. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy ez idő alatt egy átlagos képességekkel rendelkező fiatal jártassági szinten (korosztályának megfelelően) megismerheti a sportág technikáját-taktikáját, és otthonosan mozoghat (képességeinek megfelelően) a szorító adta lehetőségek között. Képességek és készségek 3


vonatkozásában olyan szintre kell hozni a versenyzőt, amely a későbbiekben biztos alapot jelenthet a magasabb szintű edzésmunkához. 2.

A minimumvizsgát megelőző képzés során kitűzött célok:

2.1.

Általános célkitűzés:       

Fizikai képességek megalapozása. A sportághoz szükséges akarati-lelki tulajdonságok kialakításának megkezdése. Elméleti képzés alapjainak lerakása. Váratlan helyzetekre a gyors reagálás képességének kialakítása. A győzelem és a kudarc elviselési képességének kialakítása. A sportos életforma kialakítása. A sportszerű viselkedés kialakítása. Sportági célkitűzések:

2.2.

 Az ökölvívó sportág megismertetése.  Kiegészítő és előkészítő mozgások (sportjátékok, atlétika, úszás, torna) aktív végzése).  Általános és speciális képességek fejlesztése a korosztálynak megfelelő ütéstechnika és védés technika kialakításának megkezdése.  A sportolók számára váljon természetessé a test-test elleni küzdelem.  Elméleti képzés alapjainak (boksztörténet, szabályismeret) lerakása.  A sokoldalú technikai képzettség elérése érdekében kiemelt fontosságú, hogy a testsúlyáthelyezéseket és a lábmunkát, a mindenirányban történő gyors helyzetváltoztatást – az alapállás állandó fenntartása mellett – sajátíttassuk el. Jellemzően gyorsan fejlődő, kombinálható mozgásformák:  Ritmusváltások  Könnyed irányváltások  Egyensúlyozás  Járás, futás, szökkenés, ugrás Fokozottan fejlesztendő kondicionális képességek:  Gyorsasági erő  Állóképességi erő  Dinamikus és statikus erő Fokozottan fejlesztendő koordinációs képességek:  Motorikus tanulási képesség  Térbeli tájékozódó képesség  Ritmusképesség  Mozgás-mozdulatgyorsaság  Egész test koordináció  Reagálási képesség látási ingerre 4


3.

A minimumvizsga felkészülését segítő képzés követelménye:

Tananyag Alapvető mozgásformák:



 járások, futások  testsúlyáthelyezések  szabadgyakorlatok  rövidtávú futások: 10-40m szubmaximális iramú futás (versenyek).

Követelmény

Megjegyzés

 Legyen képes a bemelegítési Cél: gyakorlatok önálló  Az alapvető mozgásformák végrehajtására. magas szintű összekapcsolásának  Sajátítsa el a vágtafutás kialakítása és a mozdulatok technikáját és legyen képes gyors végrehajtása. 40 métert szubmaximális iramban lefutni.

Cél:  Legyen képes maximális oxigén felhasználáshoz  Az oxigénfelvétel és szállítás  általános állóképesség közeli színvonalon a 5-15” színvonalának megnövelése. fejlesztése közötti terhelés  A légzés és vérkeringés gyors  megszakítás nélküli végrehajtására. és maximális adaptációja. folyamatos munka 5-15 perc  Legyen képes Cooper-teszt között. (aerob állóképesség során 2300 m-t saját állandó fejlesztése egyenletes tempóban lefutni. módszer alkalmazásával)  gyors indulási és irányváltási gyakorlatok  jelre történő indulások (versenyek, küzdőjátékok) Cél:  ügyesség fejlesztése  Legyen képes megfelelő érdekében testnevelési koncentrálással a gyors  A játékok felhasználásával a játékokat alkalmazunk indulási és irányváltási figyelem és az önbizalom feladatok végrehajtására fejlesztésére és kialakítására  fogójátékok mindenfajta erőltetés nélkül, törekszünk.  pontszerző játékok könnyített feltétel mellett  A győzelem és kudarc  váltóversenyek elviselés képességének  sportágspecifikus rávezető kialakítása. gyakorlatok Cél:  szabadgyakorlatok köredzés  Legyen képes az alábbi jellegű végrehajtása gyakorlatok  Az ütések a közel-belharc ismétlésszámainak kivitelezésének  medicinlabda dobások egy végrehajtására: végrehajtásához szükséges és páros kézzel, párokban dinamikus és statikus erő vagy dobófalnál  Fekvőtámasz: 20 fejlesztése.  Függésből lábemelés: 10  Ismerje és alkalmazza az  Húzódzkodás: 6-8 erősítő gyakorlatokat.  Lebegő ülés: 15  Folyamatosan külharc alapállásból időre 0,5 perces ciklusokban

A képességek fejlesztése:

5


Gyorsaság fejlesztése:

 30 m gyorsfutás  váltó versenyek  folyamatos zsákmunka

 nyújtó-lazító stretching végrehajtása

 Legyen képes 30 m-es távon 4-4,5mp időket futni sorozatterhelés közben is.  A megadott jelre rövid reakció idővel történő válaszadás, feladat végrehajtás.  Legyen képes 1’ alatt 60 ütés leadására rögzített szeren.  A gyakorlatok pontos ismerete, önálló végrehajtása.

 izomfeszítések-ellazulások  testsúlyáthelyezések

 Egy-egy mozdulat könnyed végrehajtása, a mozdulatok időbeni és térbeni kapcsolatának kialakítása.

Technikai képzés:

 A küzdelem egyes helyzeteinek megfelelő ütések és védések elsajátítása.

Alapállás kialakítása:

 ököltartás lábak helyzete  lépések, lábmunka/ egyidejűleg a többi előkészítő gyakorlattal/

Cél  A ritmusképesség, mozdulatgyorsaság, reagálási képesség (látás ingerre) javítása.

Cél:  A lazító gyakorlatok fontosságának ismerete, tudatos végrehajtása. Cél:  A technikai képzés során a koordinált mozgáskészség kialakítása, valamint az ütések gazdaságos végrehajtásának elsajátítása.

Cél:  A versenyző ismerje meg az ökölvívás alapelemeit, technikáját, magas szintű elsajátítása készítse elő azok változó körülmények közötti alkalmazását.

Alapütések:

 bal-jobb egyenes ütések fejre, testre  bal-jobb horogütés testre, fejre  bal-jobb felütés testre, fejre Alapvédések:

   

hárítás lezárás hajlás lépés

Alapütések gyakorlása állásból:

 helyből, testsúly az elől lévő lábon  helyből, balra dőlve  jobbra hajtással  előrelépés közben

 Legyen képes az alapütések végrehajtására, térben és időbeli elhelyezésére.  A technika színvonala legyen olyan, hogy már ne akadályozza az egyszerű taktikai feladatok

Célja  Az ökölvívás alapelemeinek elsajátítása könnyített feltételek melletti önálló végrehajtása és ellenőrzése, javítása. 6


 hátralépés közben  jobbra lépéssel  ütések testre Alapütések gyakorlása mozgásból:

megoldását, az ökölvívó mozgása a már megtanultbegyakorolt ütések-védések készség szintű végrehajtása jellemezze.

 előre lépésből  hátralépésből  oldallépésből  Árnyékbox /képzelt ellenféllel szemben, szermunka, szák/  Ütés-védés ellenütés gyakorlatok  Feladathoz kötött kesztyűzés  Gyakorlókesztyűzés  Legyen képes az idő és a térérzékelésre, a figyelem  taktikai megoldások összpontosítására, a gyakorlása, leegyszerűsített helyzetek pontos edzésfeltételek mellett felismerésére  ütés-védés ellenütés gyakorlatok  feladathoz kötött kesztyűzés  gyakorló kesztyűzés  edzőküzdelem Elméleti képzés:  Legyen tudatában a sportág szabályrendszerével.  szabályismeret  Ismerje a súlycsoportokat,  a sportág története, tudja használni az ökölvívó fejlődése sport eszközeit.  a sportág sajátossága  Ismerje a táplálkozás  a sportolói táplálkozás törvényszerűségeit.  a doppingról általában  sportszerű életmód Kiegészítő sportok:  Alapvető mozgásformák és azok összekapcsolásának  labdajátékok magas szintű kialakítása.  küzdőjátékok  váltóversenyek  úszás Technikai minimum vizsga  Szabályok és a szakmai alapok megismerése. szabályzata Taktikai feladatok:

Cél:  A helyes taktikai feladatok megoldása érdekében sajátos ismeretek, tapasztalatok megszerzése, a versenyző gondolkodásának alakítása, valamint a versenyző elhatározó képességének javítása.

Cél:  Legyen képes az irányváltásokra, a gyors indításra, helyzetek felismerésére. Cél:  A vizsgabizottság felmérje a sportoló elméleti és gyakorlati felkészültségét. 7


4.

A vizsgák lebonyolításának általános rendje:

A ökölvívó technikai minimumvizsga a vizsgázó erőnléti, technikai és elméleti felkészültségét tükrözi, mely objektívan mutatja meg a versenyző „jelölt” jártasságát a megszerzett tudások terén. A képzési régióban lévő vizsgáztató minden vizsgát köteles a Magyar Ökölvívó Szakszövetség felé jelezni. A szövetség minden vizsgát nyilvántartásba vesz a vizsgáztató, a vizsga helyszíne, időpontja és a vizsgázók neve szerint, a vizsga jkv.-ek másolata alapján. A jegyzőkönyvet azonban minden esetben a vizsgáztató köteles tárolni és megőrizni. A Szövetség minimumvizsgái nyilvánosak azokat bárki megtekintheti, amennyiben viselkedésével az ökölvívás etikai szabályait nem sérti meg, valamint nem zavarja a vizsgázókat és a vizsgáztatót. 4.1.

Helyszín:

Budapesten és a régiós területeken a technikai minimum vizsgát csak azok a vizsgaelnökök bonyolíthatják le, akiket a MÖSZ edzőbizottsága írásban felhatalmazott. Az edzőbizottság által kezdeményezett régiós képzési központok szervezési és szakmai koordinátorai felelősek a területükön /régiókban/ bonyolított minimumvizsga szervezéséért lebonyolításáért és szakmai színvonaláért. A vizsga szervezője a vizsgáztatóval egyeztetve biztosít olyan területet, amely alkalmas a vizsgaanyagban szereplő gyakorlatok biztonságos végrehajtására. Továbbá legyen szabad terület a vizsgára várakozók felkészülésére, és a szülők, vendégek elhelyezésére is. Központi régió: Budapest, Pest megye Észak-magyarországi régió: Borsod, Heves, és Nógrád megyék Észak-alföldi régió: Hajdú, Szabolcs, és Szolnok megyék

Dél-alföldi régió: Bács, Békés, és Csongrád megyék

Dél-dunántúli régió: Baranya, Somogy, és Tolna megyék

Régió koordinátor: Farkas József Szakmai koordinátor: Balzsay Károly Szántó Imre Régió koordinátor: Wida József Szakmai koordinátor: Botos Tibor Krai Csaba Régió koordinátor: Szabó Sándor Szakmai koordinátor: Balogh András Deél István Szántó József Régió koordinátor: Pálos Péter Szakmai koordinátor: Konkoly István Maczik Pál Szuknai Zsuzsanna Régió koordinátor: Alvics Gyula Szakmai koordinátor: Urszán Béla Vajmi Csaba 8


Észak-dunántúli régió: Fejér, Komárom, és Veszprém megyék Nyugat-magyarországi régió: Győr-Sopron,Vas, és Zala megyék

Régió koordinátor: Flórián Béla Szakmai koordinátor: Rózsa András Régió koordinátor: Bolla Szilárd Szakmai koordinátor: Nagy Zoltán Zámbó József

4.2. A vizsga menetrendje: A vizsga kezdetén a vizsgázók felsorakoznak a vizsgáztatóval szemben. Ezután a vizsgáztató meghatározza a vizsga pontos menetrendjét, közli a jelenlévőkkel és levezényli a vizsgát. A vizsga befejeztével a vizsgáztató értékeli a vizsgát és kihirdeti az eredményt. A vizsga végén ismét felsorakoznak a vizsgázók. 4.3.

A vizsgázó:

Vizsgát tehet minden a szövetség klubjaihoz tartozó ökölvívó aki: Rendelkezik érvényes tagsági könyvvel. Rendelkezik 6 hónapot meghaladó orvosi alkalmassági vizsgálattal 4.3.1. Kötelessége: A vizsgán megjelenni tiszta edzőszerelésben, majd határozottan, komolyan és tisztelettel végrehajtani a vizsgáztató utasításait. A vizsgáztató kérdéseire érthetően és lényegre törően válaszolni. Tilos a vizsgázónak engedély nélkül közbeszólni és magyarázkodni. 4.3.2. Jogai:

Teljesítményének szakszerű, igazságos és pártatlan elbírálása. Ha valamit nem ért, karfelemeléssel jelezni és felvilágosítást kérni.

4.4.

A vizsgáztató: Vizsgáztatni csak a Magyar Ökölvívó Szakszövetség engedélyével rendelkező vizsgáztató vizsgáztathat. A szövetség a vizsgáztatókat régionként határozta meg.

4.4.1. Kötelessége: A vizsgáról a szövetség Edzőbizottságát tájékoztatni és a jkv. másolatát megküldeni. A vizsgán megjelenni és határozottan, szakszerűen levezényelni a vizsgát. Szakszerűen, objektíven elbírálni a vizsgázók teljesítményét, és azt a szövetség által rendszeresített jegyzőkönyvben rögzíteni, majd saját irattárában azt tárolni. (A 9


jegyzőkönyvet joga van megtekinteni a vizsgázónak és az edzőjének, valamint a szövetség elnökségének) A vizsga végén értékelni a vizsgát és kihirdetni az eredményt. 4.4.2. Jogai: Legjobb belátása szerint kialakítani a helyszínen a vizsga, a vizsgára várakozók és a nézők területét. A vizsga menetét-rendjét meghatározni, de ezt közölni kell a vizsgázókkal a vizsga elején. A sportág és versenyszabályának etikai kódexét megsértőket azonnal kizárni a vizsgából, illetve az ilyen nézőket elküldeni. 5.

Pótvizsga: Ha a vizsgázó nem felelt meg a vizsg követelményeknek pótvizsgát tehet. A pótvizsga és a vizsga között minimum egy hónapnak kell eltelnie. A vizsgáztatónak a nyújtott teljesítmény alapján meg kell határozni, hogy a teljes vizsgát, vagy csak a kritikus részeket / elméleti ill. gyakorlati/ kell a vizsgázónak megismételni. A vizsgáztatónak kötelessége közölni a vizsgázóval a döntését és kijelölni számára a fentiek alapján azt az időpontot, amikortól a pótvizsgára jelentkezhet. Pótvizsgát minden esetben annál a vizsgáztatónál tehet a vizsgázó, aki a sikertelen vizsgáját elbírálta. Ez alól kivétel, ha az edzőbizottság másként rendelkezik.

10


A VIZSGAANYAG ÉRTELMEZÉSE A technikai minimumvizsga a technikai képzettség, a harci szellem, az elsajátított tudás és képesség értékelésére szolgál. A vizsgaanyag három lényegi részből áll: elméleti, gyakorlati (technikai, küzdelmi), erőnléti 1.

Elméleti vizsga

Ebben a részben az ökölvívás történetével, elméletével, szabályaival, technikáival kapcsolatos ismereteket kéri számon a vizsgáztató. Ez a vizsga önálló kutatómunkát követel, a vizsgázótól amennyiben meg akar felelni a követelményeknek. Ehhez a felkészítő edzők, valamint a megjelent forrásmunkák segítséget nyújtanak a vizsgázó számára (Pl.: Az ökölvívás szabálykönyve, valamint a minimumvizsga anyaga és más megjelent szakcikkek, szakkönyvek ). 2. Gyakorlati vizsga (A minimumvizsgára történő felkészülését segítő képzés követelménye alapján) A gyakorlati vizsga három lényegi részből tevődik össze: Árnyékmozgás (alapállás alapütések bemutatása) Álló ill. mozgó szermunka ( egyszerű és összetett ütések bemutatása,folyamatos szermunka ) Küzdelem ( életkorának, súlycsoportjának megfelelő ellenféllel folytatott küzdelem) 2.1.

Árnyékmozgás

A vizsgázó mutassa meg az ökölvívás alapmozgás anyagát  ököltartás  alapállás  lépések-lábmunka  egyenes ütések  horogütések  felütések  védések a tanultakat az életkorának megfelelő hozzáállással és technikai szinten. 2.2.

Álló ill. mozgó szermunka

A vizsgázó mutassa be, hogy a könnyű feltételek között alkalmazott, és már sikeresen bemutatott technikai elemeket nehezebb feltételek mellett hogyan alkalmazza. A TMV felkészülésének követelményéből kiválasztva a vizsgáztató meghatározza a feladatokat és a vizsgázó először állított szeren majd mozgószeren mutatja be azokat, mozgószeren legalább a korosztályának megfelelő menetideig.

11


2.3.

Küzdelem

A TMV felkészülésének követelményéből kiválasztva a vizsgáztató meghatározza a vizsgázó számára a bemutatandó páros gyakorlatokat ( ütés- védés- ellenütés) A páros feladatok végrehajtását követően szabad edzőküzdelemben ad számot a vizsgázó szorító érettségéről. 3. Erőnléti vizsga A vizsgázó kondicionális képességet vizsgáljuk, a képzési követelménynek megfelelően a vizsgázó legyen képes az alábbi gyakorlatok ismétlésszámainak végrehajtására:    

Fekvőtámasz: Függésből lábemelés: Húzódzkodás: Lebegő ülés:

10-30 (korosztályonként változó) 15 3-10 ( korosztályonként változó) 15



Medicinlabda dobás

(kb. 6-8 m)

Állóképességi feladatként figyelembe vesszük a mozgószeren végrehajtott korosztálynak megfelelő időtartamú folyamatos szermunkát.

A technikai minimumvizsga elméleti kérdései és azok válaszai

1. Mikor volt hazánkban az első nyilvános ökölvívó mérkőzés, és ki volt a győztes? Az első hazai ökölvívó mérkőzésekre 1875.05.06-án a MAC atlétikai versenyének keretében került sor. A négy induló küzdelmét Fittler Kamill nyerte. 2. Mikor alakult meg az első önálló Magyar Ökölvívó Szövetség és ki volt a szövetség első elnöke és a szövetségi kapitány? (és jelenleg?) Az önálló MÖSZ 1925.08.17-én Budapesten a Park Hotelben alakult meg. Az első elnök gróf Sigray Antal , míg a szöv.kap. Kállai Jenő volt. (A MÖSZ jelenlegi elnöke Dr. Csötönyi Sándor mesteredző, szöv.kap: Dr. Kovács László TF. dipl. szakedző) 3. Soroljon fel olimpiai bajnokainkat, kiegészítve bajnoki címük megszerzésének időpontjával és helyével? Kocsis Antal Énekes István Harangi Imre Csík Tibor

1928 1932 1936 1948

Amsterdam Los Angeles Berlin London 12


Papp László 1948 London 1952 Helsinki 1956 Melbourne Török Gyula 1960 Róma Gedó György 1972 München Kovács István 1996 Atlanta 4. Ismertesse a női és a férfi Elit (felnőtt) világbajnokainkat. Pruzsinszky Ivett 2001 Scranton Kovács Mária 2002 Antalya 2005 Podolszk Kovács István 1991 Sydney 1997 Budapest Erdei Zsolt 1997 Budapest 5. Ismertesse a versenyzők korcsoportjait. A korcsoportok besorolásánál csak a születési évet kell figyelembe venni. a) b) c) d)

Serdülő korcsop. 13/14 évesek Junior korcsop. 15/16 évesek Ifjúsági korcsop. 17/18 évesek Felnőtt (Elit) korcsop: 17/34 évesek

6. Ismertessük a súlycsoportokat. (A vizsgáztatóktól csak a saját korcsoportjuk és nemük súlyait kérdezzük. Serdülő fiuk: 16 súlycsoport 37-38.5-40-41.5-43-44.5-46-48-50-52-54-56-59-62-65-68-72 kg. Junior lányok és fiuk 13 súlycsoport 44-46-48-50-52-54-57-60-63-66-70-75-80-80 kg felett Felnőtt (elit) Nők és az ifjúsági lányok 11 súlycsoport 45-48-51-54-57-60-64-69-75-81-81 kg felett Felnőtt (elit) férfi és ifj. fiúk 11 súlycsoport 46-49-52-56-60-64-69-75-81-91-91 kg felett 7. Ismertesse a versenyzők ruházatát A versenyzők sarok és szögek nélküli magas szárú cipőt, zoknit legalább a combközépig érő, de a térdet még nem takaró nadrágot, valamint olyan mezt (trikót), amely fedi a hátat és a mellkast – viseljenek. A versenyző saját szorítósarka színével megegyező – piros vagy kék színű – nadrágot és mezt köteles viselni, a fiúk herevédőt, míg a lányok a mezük alatt melltartót viselnek. Az öv vonalát 10 cm széles eltérő színű szalaggal vagy rugalmas (pl. gumírozott) övvel kell jelezni, illetve ilyet viselni. 13


8. Ismertesse a fejvédő használata. A versenyzők a saját szorítósarka színével megegyező- piros vagy kék színű – fejvédőt kötelesek viselni mérkőzésük teljes ideje alatt. A fejvédőt – a bemutatásuk után – a szorítóban kell felvenni, majd az eredményhirdetés előtt kell levenni. 9. Ismertesse a fogvédő használatát. A versenyzők a mérkőzésük alatt kötelező FOGVÉDŐT VISELNI. Piros színű vagy ahhoz hasonló színű fogvédőt tilos viselni. A mérkőzés alatt tilos a foggumit kiejteni vagy kiköpni. 10. Ismertesse a versenykesztyűt. A versenyzők a szorítósarok színével – piros vagy kék színű – megegyező kesztyűt viselnek. A versenykesztyű súlya – valamennyi kor és súlycsoportban illetve nemnél – egységesen 10 uncia – azaz 284 gramm 11. A bandázs használata és mérete. A versenyzők a kesztyűk alatt – mindkét kézen – egy-egy legalább 5.7m hosszúságú bandázst kötelesek viselni. 12. Ismertesse a menetidőket Serdülők: 3x1,5 perc meneteknél 1-1 perc pihenővel Junior fiuknál és leányoknál: 3x2 perc, 1-1 perc pihenővel Felnőtt (elit) nők és ifj. leányok: 4x2 perc, pihenő idő 1-1 perc Felnőtt (elit) férfi és ifj. fiuk: 3x3 perc, pihenő idő 1-1 perc 13. Mérkőzéseken mit nem lehet viselni? Szemüveget, kontaktlencsét, nyakláncot, pecsét vagy köves gyűrűt, könyökvédőt, fülbevalót és egyéb testékszert. Mérlegeléskor a fiúk sem bajuszt, sem szakált nem viselhetnek. 14. Meddig érvényesek a versenyzési engedélyek? („Fit to box”) A 18-34 éves versenyzőknél egy-egy évig, míg a 18 év alattiaknál 6 hónapig. Kivétel: KO-H vagy RSC-H vereség időpontjától számított pihenő lejártáig. 15. Fej KO-s (KO-h) vagy Döntőfölényes – Fej (R RSC-H) vereség után mikor lehet újból versenyezni?

14


16. Eszméletvesztéssel nem járó első KO-H vagy RSC-H vereség után a kötelező pihenőidő: Felnőtt (elit) és ifj. korcsop.-ban

30 nap

Junior korcsoportban

45 nap

Serdülő korcsoportban

60 nap

Három hónapon (90 nap) belüli második KO-H vagy RSC-H vereség után a kötelező pihenőidő 180 nap Egy éven belüli ismételt KO-H vagy RSC-H vereség után a harmadik ilyen vereségtől számítva az ökölvívó egy évig (360 nap) nem kaphat engedélyt. A pihenő idő vonatkozik az edzésben történő KO-H esetére is, illetve az un. „sparringolás” tilalmára is. 17. Hányszor van kézfogás egy mérkőzésen? A versenyzők a szorítóban történő bemutatásuk után, majd a mérkőzésük végén – vagyis összesen kétszer – foghatnak kezet. 18. Hogyan lehet feladni a mérkőzést? A versenyző karfeltartással jelzi a vezetőbírónak (Referee) feladási szándékát vagy edzője – kivéve ha a vezetőbíró számol- bedobja a törölközőt vagy a szivacsot. 19. A versenyzőnek mi a feladata a STOP (Állj!) vezényszóra? A STOP vezényszóra köteles mindkét versenyző azonnal megállni, majd meghallgatva a vezetőbíró közlését, a BOKSZ (tovább) vezényszóra folytatni a küzdelmet. 20. A versenyzőnek mi a feladata a BREAK (Szét) versenyszóra? E vezényszóra mindkét ökölvívó köteles egy-egy lépést hátralépni, majd újabb vezényszó nélkül folytathatják a küzdelmet. 21. A versenyzőnek mi a feladata a BOKSZ vezényszóra? E vezényszóra a versenyzők elkezdhetik a küzdelmet, illetve a STOP vezényszó után a küzdelmüket folytathatják.

15


22. Egy versenyzőt egy mérkőzés alatt hányszor lehet meginteni (Warning)? Egy versenyzőt egy mérkőzés alatt legfeljebb háromszor lehet meginteni (3xW). A harmadik intés automatikusan diszkvalifikációt jelent. A diszkvalifikált (leléptetett) versenyző helyezést nem érhet el, nem kaphat semmiféle díjat, érmet, oklevelet, sem csapatpontot. 23. Mi a szabályos ütőfelület? Az ökölvívó versenykesztyűkön a szabályos ütőfelület a kesztyűk elülső részén jól látható – elsősorban – fehér (esetleg sárga) színnel van megjelölve. 24. Mi a szabályos üthető felület? Amit kölcsönös alapállásban az ellenfelünkkel szemben az övvonalán felül a testén és a fején látunk. 25. Sorolja fel a szabálytalan ütéseket! Mely (övön aluli) ütés, ütés fejjel, karral, vállal, könyökkel, csuklóval, nyitott kesztyűvel (tenyeres) – kalapácsütés – körlengő ütés – tarkó és veseütés – hereütés képtelen, roggyant vagy földre került ellenfél megütése, a BOKSZ vezényszó előtti ütések stb. 26. Szabálytalanságok. Rúgás térddel vagy lábbal az ellenfél arcának, nyakának nyomása, hátraszorítása, az ellenféllel birkózni, megfogni, megmarkolni, átkarolni, tolni, lökni, gáncsolni, a szorítókötelet egyik kézzel fogni a másikkal ütni, a kötéltől elrugaszkodni és ütni, a BREAK vezényszó után nem hátralépni, az ún. első kézzel (nyújtott karral) az ellenfél látását akadályozni, a teljesen passzív védekezés, pl. a tartós kettős fedezék, a kifordulás, a szándékos elesés, a támadás előli futás, a mérkőzés alatt az ellenféllel civakodni, beszélgetni, sértegetni, a vezetőbíróval vitatkozni, ítéleteit kritizálni, a foggumi kiejtése vagy szándékos kiköpése, fejvédője többször leesik, cipőfűzője többször kioldódik, a szorítósegéd sportszerűtlen viselkedése stb.

16


17

2011. szabályzat. Technikai minimumvizsga. Magyar Ökölvívó Szakszövetség Edzőbizottsága. Mottó:

Recommend Documents