A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott OTSZ-ben definiált és az új OTSZ-be is ugyanazt szabályozó megváltozott fogalmak közötti különbségek
Fogalom Alapterület Beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés üzembe helyezése Beépített tűzoltó berendezés
Beépített tűzvédelmi berendezés
Elsődleges építményszerkezetek
Fedélszerkezet Függönyfal
Füstgátló épületszerkezetekkel határolt térrész
Régi OTSZ szerint
Az új OTSZ szerint
Egy helyiség lehetett építményszerkezettel csak részben elhatárolva is. Az eljárást a telepítő feladataként nevesítette.
Az építményszerkezettel csak részben elhatárolt tér nem helyiség. Az eljárást az üzembe helyező mérnök feladataként határozza meg.
Az építményekben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés. A tűz észlelésére, jelzésére, oltására, valamint a tűzeset során keletkező hőnek, füstnek és égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés. Azok a szerkezeti elemek, amelyek az épület állékonyságát, tűzbiztonságát biztosítják (függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetek, tűzgátló szerkezetek, menekülési útvonalakat határoló szerkezetek és azok szigetelése, burkolata is). A tetőszerkezet teherhordó része, amely hordja és rögzíti a fedélhéjazatot. Függönyfal, függesztett homlokzati fal: olyan nem teherhordó,
A korábbi fogalom-meghatározáson túlmenően kimondja, hogy a berendezés nem minősül tűzoltó vízforrásnak és kézi indítású is lehet.
térelhatároló falszerkezet, amelyet az épület teherhordó szerkezeteire (általában födémeire) rögzítenek, és azok síkja előtt helyezkedik el. Függönyfal részleges konfiguráció: a függönyfal tömör mezői (a tömör mező helyett EI osztályú tűzvédő üvegezés is lehetséges) rendelkeznek, az üvegezett bevilágító felületei nem rendelkeznek tűzállósági határértékkel. Függönyfal teljes konfiguráció: a függönyfal - ami tömör mezőkből és tűzvédő üvegezésű bevilágító felületekből áll, vagy teljes egészében tűzvédő üvegezésű - teljes felülete rendelkezik tűzállósági határértékkel.
A korábbi fogalom-meghatározáson túlmenően kiterjeszti a tulajdonságokat a tűzterjedés gátlására is. Az új fogalom pontosítja a korábbi fogalomban használt „tűzbiztonság biztosítás” tulajdonságot és „tűzterjedést gátló szerkezetek” kifejezést használ. Az új fogalom a fedélhéjazat helyett tetőfedés kifejezést ír. Az új fogalom már nem tartalmazza a „függesztett homlokzati fal” kifejezést.
Füstszakasz: Az új fogalom pontosítja a korábbi „füstgátló épületszerkezetekkel határolt térrész” kifejezést és a helyiségre
vagy annak részére, amelynek kialakítása korlátozza a füst átterjedését a szomszédos füstszakaszba. Füstmentes levegőréteg
Füstgátló nyílászáró (ajtó, kapu, nyílóablak, függöny, redőny, konvejor záróelem): szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban füstnek és a tűz esetén képződő toxikus gázoknak az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben korlátozza. Füstmentes lépcsőház: a nyitott vagy az olyan zárt lépcsőház, amelybe az épülettűz alkalmával képződött füst és mérgező égésgázok bejutásának lehetősége oly mértékben van korlátozva, hogy a lépcsőház az épület biztonságos kiürítésére és mentésre meghatározott ideig alkalmas marad.
Hő- és füstelvezető berendezés
Hő- és füstelvezető rendszer
Kiürítés
Hő- és füstelvezetés: olyan műszaki megoldás, amely tűz esetén alkalmas a helyiségben vagy tűzszakaszban keletkezett, vagy oda behatolt hőnek, füstnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésére.
Az új fogalom kimondja, hogy a beépített tűzjelző berendezés nem képezi a hő- és füstelvezető rendszer részét. Az új fogalom szerint a kiürítés magába foglalja a menekülést és a mentést is.
Minden olyan épület, amely nem minősül lakó-, tárolási-, ipari-, mezőgazdasági épületnek.
Közösségi rendeltetés: Az új fogalom a tartalma szerint megegyezik a közösségi épület fogalmával, azonban így nem csak teljes épületre értelmezhető, hanem annak bármely részére.
Az egy építési telken álló építmények és szabadterek összessége.
Új fogalma valamennyi telekre kiterjedően értelmezhető, míg a korábbi fogalomban építési telek szerepelt.
Létesítmény
Menekülési jel
Az új fogalom a gépi úton történő kiáramlás feltételeként a kényszeráramoltatást követeli meg.
A tűz által veszélyeztetett helyiségben, tűzszakaszban, épületben lévő személyek eltávozása (eltávolítása).
Közösségi épület
Magasépület
A füstszegény levegőréteg új fogalom, mely a korábbi „füstmentes levegőréteg” helyett, nem füstmentességet követel meg, hanem lehetővé teszi, hogy a helyiség légterének alsó részén kismértékben veszélyes mértékű füst is jelen lehet.
Amelyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja. Ha a legfelső két szint egy rendeltetési egységet alkot, úgy a szintmagasság megállapításakor az alsó szint szintmagasságát kell figyelembe venni. Olyan biztonsági jel, amely a kijárat, vészkijárat helyét, és az épületen belül, vagy a szabadtéren - a közlekedési (kijárati) úton - annak irányát mutatja.
Menekülési útvonal A veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala, a kiürítés második szakasza.
Új fogalma illeszkedik az OTÉK-ban meghatározott magas építmény fogalomhoz, ezért mindössze kiterjeszti annak hatályát az épületekre. Új fogalma – a korábbiaktól eltérően – már nem terjeszti ki az előírást a kijáratokra, csak a menekülésre szolgáló kijáratokra, ugyanakkor kiterjed az építményekre is. Új fogalma a tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek esetében kimondja, hogy a követelmények a helyiség kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonalra vonatkoznak.
Mértékadó tűzszakasz Létesítményben a legtöbb oltóvizet igénylő tűzszakasz alapterülete.
Új fogalma a legtöbb oltóvizet igénylő meghatározás helyett a legnagyobb oltóvíz-igény kifejezést használja.
Nem teherhordó födém (vízszintes önhordó membrán)
Olyan önhordó vízszintes térelhatároló szerkezet, amely egyéb szerkezetektől függetlenül, önálló tűzállósági határértékkel rendelkezik.
Új fogalma a szerkezet helyett építményszerkezet kifejezést használ.
Ponyvaszerkezetű építmény
Olyan állandó jellegű, legalább 9 hónapig fennálló, alapozással rendelkező közösségi építmény, amely a környező külső tértől csak húzófeszültségre igénybe vehető külső térelhatároló szerkezettel egészben elválasztott teret alkot és ezzel a használat feltételeit biztosítja.
Új fogalma már nem mondja ki, hogy a definíció alatt legalább 9 hónapig fennálló, alapozással rendelkező közösségi építményt kell érteni.
Robbanásveszélyes állapot
Az „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott.
Új fogalma a megszűnt „A” és „B” tűzveszélyességi osztály kifejezés helyett a robbanásveszélyes osztály fogalmat használja, egyebekben változatlan.
Szabadtéri rendezvény
2 5000 m -nél nagyobb, épületen kívüli területen megtartott szervezett esemény, ide nem értve a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényeket, valamint a létesítmény működési engedélyével összefüggő rendezvényeket.
Új fogalma bevezet egy 1000 fős minimum létszámkorlátot, amely e létszám alatti rendezvényre nem terjed ki, továbbá már nem veszi kivételnek a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényeket.
Helyiségnek nem minősülő térség − beleértve a nyitott fedett tereket −, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek.
Szabadtéri tárolóterület: ez az új fogalom a korábbi „szabadtér” fogalmat pontosítja és kimondja, hogy nem minősül szabadtéri tárolóterületnek a gépjárműparkoló, a gépjármű telken való elhelyezése és az épület tetőfödémén kialakított tárolóterület.
A tetőszerkezet csapadékzáró része.
A tetőfedés új fogalom a korábbi „fedélhéjazat” fogalmat váltja fel.
Tetőtér nélkül kialakított épület legfelső használati helyisége(i)-t lefedő, csapadékzáró héjazattal ellátott födém.
Új fogalma valamennyi épületre vonatkozóan mondja ki, hogy a legfelső szintet felülről határoló födémet jelenti, míg a korábbi fogalom csak a tetőtér nélkül kialakított épületekre vonatkozott.
Szabadtér
Fedélhéjazat Tetőfödém
Tetőszerkezet Tetőtérrel kialakított épület tetőterét felülről határoló szerkezet, amely fedélszerkezetből és fedélhéjazatból áll.
Új fogalma valamennyi épületre vonatkozóan mondja ki, hogy az épület legfelső szintjét felülről határoló szerkezet, amely fedélszerkezetből és tetőfedésből áll, míg a korábbi fogalom csak a tetőtérrel kialakított épületekre vonatkozott.
Tetőtűzterjedés elleni gát és osztósáv
Hő és csapadékvíz elleni éghető anyagú tetőszigetelés mezőit megszakító olyan A1 tűzvédelmi osztályú gát és osztósáv, amely megakadályozza a tetőtűz terjedését.
Tűzgátló fal
A vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú térelhatároló (vagy teherhordó és térelhatároló) falszerkezet, amely a tűz az épület más tűzszakaszára (esetenként az épület más funkcionális egységére) való átterjedését megakadályozza.
Új fogalma nem tartalmazza azt, hogy anyaga milyen tűzvédelmi osztályú lehet. Új fogalma nem tartalmazza azt, hogy anyaga milyen tűzvédelmi osztályú lehet. A tűzgátló válaszfal új fogalom szerint a tűzgátló falnál kisebb teljesítményű és tűzgátló lezárások nélküli szerkezet.
Tűzgátló födém
Tűzgátló nyílászáró (ajtó, kapu, nyílóablak, függöny, redőny, konvejor záróelem) szerkezet Tűzgátló csappantyú
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzszakasz
A vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú födémszerkezet, amely a tűz az épület más tűzszakaszára (esetenként az épület más funkcionális egységére) való átterjedését előírt időtartamig megakadályozza. Amely beépítve, csukott állapotban a tűznek az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben gátolja (előírt időtartamig megakadályozza). Szellőzővezetékbe építhető hőre, füstre, vagy egyéb indítójelre és/vagy kézzel működésbe hozható zárószerkezet, amely a füst vagy forró égésgázok továbbterjedését zárt állapotban előírt ideig megakadályozza. E rendeletben meghatározott az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló a homlokzat előtt létesített, megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú, terület (út) amelynek méretét a tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg -, s amely a tűzoltás technikai eszközeinek (emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, gépjárműfecskendő), és a tűzoltóegységek a rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja. Az építmény vagy szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől - meghatározott tűzvédelmi osztályú és tűzállósági határértékű - tűzgátló szerkezetek és a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el.
Új fogalma nem tartalmazza azt, hogy anyaga milyen tűzvédelmi osztályú lehet. Tűzgátló lezárás: új fogalma összefoglalóan jelenti a tűzgátló nyílászárókat, a tűzgátló záróelemeket, a tűzgátló réskitöltőréslezáró rendszereket és a tűzgátló hézagtömítéseket. Tűzgátló záróelem: új fogalma a tűz átterjedését meggátoló szerkezetet definiál, míg korábban a tűzgátló csappantyú a füst vagy forró égésgázok továbbterjedését hivatott megakadályozni.
Új fogalma nem mondja ki, hogy méretét a tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg.
Új fogalma épületekre, speciális építményekre, szabadtéri tárolóterületekre terjed ki, míg a korábbi definíció valamennyi építményre kiterjedt. Tűzterjedés elleni gát: új fogalma szerint a tűzgátló falnál kisebb teljesítményű és tűzgátló lezárások nélküli szerkezet.
Tűzvédő burkolat, tűzvédő bevonat
Alkalmas műszaki eljárással épületszerkezetekhez közvetlenül vagy közvetetten csatlakozó, tűzvédő célokat szolgáló anyagréteg.
Új fogalma kimondja, hogy a tűzvédő célokat szolgáló anyagréteg legkülső vagy legalsó lehet.
Tűzvédő képesség
Tűzveszélyességi osztály
Az elsődleges épületszerkezetek tűzállósági határértékének növelése érdekében alkalmazott tűzvédő álmennyezetek, burkolatok, bevonatok hatékonyságának mértéke.
Az új fogalom a fal- vagy mennyezetburkolatra vonatkozik, míg a korábbi fogalom tűzvédő álmennyezetekre és bevonatokra is kiterjedt.
Veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tűzszakaszok), épületek, műtárgyak, létesítmények besorolására meghatározott kategória a bennük folytatott tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemzői, valamint az alkalmazott technológiai folyamat tűzveszélyessége, egyes esetekben - (lakó- és közösségi épületek) - a rendeltetés alapján.
Új fogalma anyagra és keverékre terjed ki, és már nem fejezi ki veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok, tűzszakaszok, épületek, műtárgyak, létesítmények, technológiai folyamatok, rendeltetések besorolását.
Üzembe helyező mérnök
Az új fogalom szerint az üzembe helyezéssel kapcsolatos tevékenység megvalósításának felelőse, míg a korábbi szabályozás azt mondta ki, hogy azok elvégzéséért felelős.
Üzemeltető
Új fogalma kiterjeszti a felelősség körét és valamennyi létesítményre kiterjed, míg korábban csak a tűzvédelmi berendezés által védett épület esetében volt értelmezendő.
Üzemeltetői ellenőrzés
Új fogalma kimondja, dokumentálni kell.
Vonatkozó műszaki követelmény Hazai és Európai Uniós szabványok és normák összessége.
hogy
annak
eredményét
írásban
Új fogalma a szabványokon kívül már nem vonatkozik valamennyi normára.
