Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft.
2011. évi FELADATTERV
2011. február 1.
Tartalomjegyzék
1
ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI KÖRÜLMÉNYEK, FELTÉTELEK, CÉLKITŰZÉSEK ............... 3 1.1 ELŐZMÉNYEK ........................................................................................................................................ 3 1.2 A TÁRSASÁG CÉGADATAI....................................................................................................................... 4 1.3 KÖZHASZNÚ KÖTELEZETTSÉGEK VÁLLALÁSA ....................................................................................... 5 1.4 A KFT. TEVÉKENYSÉGEI, FONTOSABB PARTNEREI ................................................................................. 5
2
VAGYONHASZNOSÍTÁS ................................................................................................................. 7 2.1 SZÉNBÁNYÁSZATI ÜZLETÁG .................................................................................................................. 7 2.2 CH ÜZLETÁG ......................................................................................................................................... 8
3
MŰSZAKI FELADATOK .................................................................................................................. 9 3.1 BÁNYABEZÁRÁS .................................................................................................................................... 9 3.2 TÁJRENDEZÉS ...................................................................................................................................... 21 3.3 BÁNYAKÁR .......................................................................................................................................... 23 3.4 VAGYONHOZ KÖTÖTT KÖTELEZETTSÉG ............................................................................................... 30 3.5 SZÉNHIDROGÉN ÜZLETÁG .................................................................................................................... 31 3.6 KÖZBESZERZÉSEK KÖLTSÉGEI ............................................................................................................. 34
4
HUMÁNPOLITIKAI KÖTELEZETTSÉGEK .............................................................................. 35 4.1. A TÁRSASÁG 2011. ÉV HUMÁN TEVÉKENYSÉGE .................................................................................. 35
5
A SZERVEZET ÉS A LÉTSZÁM ALAKULÁSA .......................................................................... 36 5.1
6
LÉTSZÁM ALAKULÁSA ................................................................................................................ 36
A PÉNZÜGYI HELYZET ALAKULÁSA, FINANSZÍROZÁSA ................................................. 37 6.1 BEVÉTELEK ALAKULÁSA ..................................................................................................................... 37 6.2 KIADÁSOK ALAKULÁSA ....................................................................................................................... 38 6.3 ÁFA VISSZAIGÉNYLÉS ALAKULÁSA ..................................................................................................... 39 6.4 A PÉNZÜGYI HELYZET ALAKULÁSA...................................................................................................... 39
2
1
Általános tervezési körülmények, feltételek, célkitűzések
1.1 Előzmények Társaságunk 2011. évre vonatkozó feladattervének összeállítását a 2330/2004.(XII. 21.) sz. Kormányhatározatban foglalt feladat-meghatározások alapján végeztük. A hivatkozott kormányhatározat rögzítette: Társaságunk – névváltozást megelőzően Bányavagyon-hasznosító Kht. megalapítását. Meghatározta társaságunk feladatát és biztosította ezek végrehajtásához szükséges forrásokat: o a szénbányászati szerkezetátalakításból még hátralévő állami feladatok teljesítése, o az állami tulajdonú „meddő” szénhidrogén kutak kezelésével, értékesítésével és felszámolásával kapcsolatos állami kötelezettségek ellátása, o a bánya – erőmű integrációs szerződések megkötésekor még nem ismert állami kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása, o engedélyezte, hogy kötelezettségeinek vagyonértékesítésből fedezhető hányadát a költségvetés finanszírozza.
nem
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) jogelődjeként a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) között létrejött „társasági részesedés hasznosításának átengedéséről” tárgyú Megállapodás alapján a Társaság tulajdonosi jogait az NFM gyakorolja, melyet a Miniszter képvisel. Társaságunk neve és cégformája a tulajdonos 16/2008.(X.20) számú határozatának megfelelően Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságra (továbbiakban: Kft.) változott 2008. november 1-től. A változás cégbírósági bejegyzése 2009. január 8-án megtörtént. A Kft 2011. évi finanszírozását egyrészt az egyes gazdálkodó szervezetek részére nyújtott 2010. évi egyedi támogatásokról, költségtérítésekről, valamint az egyéb vállalati támogatások keretében nyújtott termelési támogatásokról szóló 20/2010 (II.09.) Korm. rendelet (hatályos 2011. március 31-ig), valamint az eddigi gyakorlatnak megfelelően 2011-ben megalkotandó új korm. rendelet szabályozza. A rendelet 2. §-a szerint a bányabezárásra fordítandó központi költségvetési előirányzatot az NFM Energiagazdálkodási Főosztály folyósítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon keresztül.
3
A fenti kormányhatározat és rendeletek meghatározzák a társaság feladatát, biztosítják a feladatok végrehajtásához szükséges forrást, meghatározzák a társaság tulajdonosi és felügyeleti viszonyait. A Kft. legfőbb célkitűzése, hogy a kormány által megfogalmazott célokat, a vonatkozó előírásoknak és a társadalmi elvárásoknak egyaránt megfelelő minőségben, ugyanakkor a költségvetést legkevésbé terhelő módon érje el.
1.2 A társaság cégadatai A jelenleg hatályos okirat a következő lényeges információkat tartalmazza: - társasági forma:
nonprofit közhasznú Kft.
- tevékenységi kör
(1.1.pont szerint)
- székhely:
1024 Budapest, Margit krt.85.
- ügyvezető:
Czémán Miklós (8800 Nagykanizsa, Bősze köz 7.)
- Felügyelő Bizottság: Dr. Kocsis Tamás Tímár András Dávid Éva - könyvvizsgáló:
K-E-S Audit Könyvvizsgáló,Könyvvezető és Adószakértő Kft.
- törzstőke:
20 MFt
- fióktelepek: Miskolc,
3525 Miskolc, Kazinczy u. 28.
Pécs
7629 Pécs Dobó I. u. 89.
Veszprém
8200 Veszprém, Budapest út 2.
Nagykanizsa
8800 Nagykanizsa, Király út 20. I em.17.
Dorog
2510 Dorog, Hősök tere 15/A
A társaság a 15/2010 (V.17.) számú tulajdonosi határozat alapján az Alapító Okirat 10.3. m) pontja szerint a társadalmi közös szükséglet kielégítésért felelős szervezettel - az NFM jogelődje KHEM-mel – a közhasznú tevékenység folytatására szóló Támogatási szerződést kötött, amely 2011. március 31-ig hatályos. E szerződés biztosítja a feladatok végrehajtásához szükséges anyagi forrásokat és fő vonalakban szabályozza a Kft. és a finanszírozó kapcsolatát. Jelen módosított feladatterv a fent említett szerződés mellékletét képezi.
4
A társaság egyéb adatai: -
Cégjegyzék szám: Cg. 01-09-908199 Statisztikai szám: 22143200-7112-599-01 Bankszámlaszám: 10032000-00288011-00000017 Adószám: 22143200-2-41
1.3 Közhasznú kötelezettségek vállalása A tervkészítés időpontjáig több ütemben összesen 5.607.594,-eFt értékben vett át a Kft. kötelezettségeket a végelszámolás alá került bányavagyon-hasznosító részvénytársaságoktól és a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központtól (SZÉSZEK) Az állami tulajdonú meddő CH kutak vagyonkezelésbe vétele a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal 2005. augusztus 31-én aláírt 620552-2005./0100 sz. vagyonkezelési szerződéssel megtörtént. A vagyonkezelési szerződés az időközben bekövetkezett jogszabályi és szervezeti változások ellenére jelenleg is hatályos. A szerződés 3093 kút vagyonkezelését tartalmazta. A kutak közül 2433 kút átvételre került, 660 kút helyzete rendezetlen. Jelenlegi állapot szerint ezen a kutak megoszlását a következőkben mutatjuk be: – – – –
244 db kút tulajdonjogát a MOL Nyrt. szeretné megszerezni; 30 db kút nem került lemélyítésre, azaz nem kút; 145 db „harmadik fél” tulajdonában van, illetve a tulajdonjog nem tisztázott; 241 db kút a MOL apport jegyzék szerint a MOL Nyrt. tulajdonában van.
1.4 A Kft. tevékenységei, fontosabb partnerei A Kft. tevékenységei 3 fő csoportba sorolhatók: Szénbányászat szerkezetátalakításával kapcsolatosak o bányabezárás o tájrendezés o bányakár o vagyonhoz kötődő kötelezettségek (műszaki, hasznosítási, értékesítési) o humán kötelezettségek (járadékok, kártérítések)
CH „meddő” kutakkal kapcsolatosak o vagyonkezelés (kútdokumentációk, vagyonkataszter, kútfelügyelet, eseti biztonsági intézkedések)
kitörésvédelem,
o kútfelszámolás (kutak felhagyása és az ahhoz szükséges munkák)
5
o tájrendezés (felszámolt kutak körzeteinek tájrendezése, kármentesítése, építési tilalmak bejegyeztetése) o hasznosítás (értékbecslés, hasznosíthatósági értékelések)
A társaság működési feltételeivel kapcsolatosak o számvitel, pénzügy, adóügy, bérügy o jogügy o munkaügy o belső ellenőrzés A szénbányászati szerkezetátalakítással kapcsolatos feladatoknál csökkenő trend várható. A „meddő” CH kutakkal kapcsolatos feladatok 2011. évben: 50 db kútfelszámolási terv készítése; 7 db kút fúróberendezés igénybevételével történő műszaki felszámolása, beleértve a szükséges kiegészítő munkákat; 38 db tájrendezési terv készítése; 22 db felszámolt kútkörzet tájrendezése és a Komádi-3 kármentesített kútkörzet utóellenőrzése; rendszeres kútfelügyeleti-, kútellenőrzési tevékenység; havária esetben biztonsági intézkedések; a kúthasznosításhoz szükséges értékelési tevékenység.
A Kft. az alábbi szervezetekkel tart partneri kapcsolatot: -
NFM Vagyonfelügyeleti Főosztály: az alapítói, tulajdonosi, vagyonkezelői joggal kapcsolatos tevékenység végzője
-
NFM Energiagazdálkodási Főosztály: a társaság szakmai felügyelete, finanszírozója.
-
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal: A Kft. által végzett bányászati tevékenységek (bányabezárás, tájrendezés, fúrólyuk felhagyás, stb) engedélyező hatósága.
-
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Az állami tulajdonban lévő kutak fölött a tulajdonosi jogokat gyakorolja. Az értékesítés a feladatterv készítésének időpontjában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hatáskörébe tartozik.
-
A NAV-on keresztül történik a társaság finanszírozása.
-
A Magyar Államkincstár (törvényi előírás) a társaság számlavezetője.
-
Pécs Holding Zrt.: a bányavállalkozóként társaságunk felelősségi körébe tartozó egyes mecseki kötelezettségek végrehajtásában történő szoros együttműködés a 2008-ban megkötött megállapodás alapján.
6
-
Pannon Hőerőmű Zrt. A Karolina külfejtés és néhány más, mindkét bányavállalkozót terhelő bányászati kötelezettségek végrehajtásában történő szoros együttműködés.
-
A hatóságok az engedélyeztetésekben és az ellenőrzésekben vesznek részt a feladatok végrehajtása során.
-
Az önkormányzatok több szempont miatt is fontos partnerek: o Társadalmi kontrollt gyakorolnak a Kft. tevékenysége felett és kifejezésre juttatják az érintett állampolgárok elvárásait a Kft. közhasznú tevékenysége iránt. o A tervek engedélyezési folyamatának résztvevői.
2
-
A MOL Nyrt. folyamatos kapcsolattartás mind a rendezetlen státuszú kutak kérdéskörében, mind a Kft. által birtokba vett kutak kapcsán, (kitörésvédelem, dokumentációk).
-
A vállalkozók hajtják végre a Kft. által kitűzött feladatokat. A pályáztatás, a kivitelezés és a garanciális munkák folyamán egyaránt szoros együttműködés szükséges velük.
-
A károsultak csoportja az egyik legfontosabb partner, hisz a közhasznú feladatok nagy része valamilyen bányászat által okozott kár (anyagi vagy egészségi) elhárítására, megtérítésére irányul.
Vagyonhasznosítás
2.1 Szénbányászati üzletág Az üzletág vagyonhasznosítási politikája: A társaság működéséhez szükségtelen vagyont minél előbb, a piacon elérhető legkedvezőbb áron értékesíteni kell. Ha az értékesítés fizetőképes kereslet hiányában átmenetileg nem lehetséges, úgy törekedni kell a vagyontárgyak bérletbe adással történő hasznosítására. Az Észak-magyarországi területen egy hasznosítható vagyonelem található, a Putnok lejtősaknai ipari terület, amely azonban már jelzáloggal terhelten került társaságunk tulajdonába. Jogerős ítélettel lezárt per alapján társaságunk tűrni köteles hogy a jelzálog jogosultja az ingatlan vételárából egyenlítse ki követelését. A telephelyet jelenleg egy társaság bérli, így fenntartására a bérleti díj elegendő fedezetet biztosít. Az Észak-dunántúli területen Az Észak-Dunántúli Bányavagyon-hasznosító Zrt. „va”-val 2009-ben megkötött III. ütemű szerződés-rendszer alapján tulajdonunkba került ingatlanokból jelenleg
7
–
a Veszprém központjában álló irodaház egyes önálló albetétei összesen 575 m2-es alapterülettel, valamint
–
5 db várpalotai, pétfürdői, földingatlannal rendelkezünk.
Az irodák egy része bérbe adott, a bérleti díj fedezi a fenntartással járó kiadásokat. A mecseki területen, a Pécsi Ipari Parkban és Pécs-Vasason vannak korlátozott hasznosíthatóságú ingatlanaink. Valamennyi ingatlanunkat érintően vételi ajánlattételre szóló felhívást tettünk közzé országos és helyi napilapokban 2011. február 2-án Az ingatlanok bérbeadásából és értékesítéséből 2011-ben összesen 37,6 MFt-ot tervezünk.
2.2 CH üzletág A társaság 2007. évben megkezdte a hasznosítható kutak értékesítését célzó tevékenységét az állami vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok betartása mellett. Az állami tulajdonú kutak felett akkor még tulajdonosi jogokat gyakorló Kincstári Vagyoni Igazgatóság azonban egyetlen értékesítési engedélykérelmünkre sem reagált érdemben. 2007. évben megjelent a 2007. évi CVI. az állami vagyonról szóló törvény (Vtv) és a 254/2007. (X. 4.) sz., az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet. Egyidejűleg hatályát vesztette a kincstári vagyongazdálkodást szabályozó Áht. 109/A – 109/K §-a és az ide vonatkozó 58/2005. (IV. 4.) sz. Kormányrendelet. 2008 január 1-től megalakult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt (MNV Zrt). Az állami vagyonba tartozó kutak értékesítésére vonatkozóan a Vtv és a 254/2007. (X. 4.) sz. kormányrendelet nem biztosít önálló jogosítványokat és mozgásteret a Kft-nek. A kútértékesítés bonyolítását a BVH Kft csak az MNV Zrt külön megbízása alapján végezhetné. Az újra előterjesztett értékesítési engedélykérelmekről – annak ellenére, hogy a teljes dokumentációs rendszer kidolgozásra került – az MNV Zrt 2008-ban és 2009-ben nem hozott érdemi döntést. Az MNV Zrt. 2009. január 22-én kelt MNV/01/4079/2009 sz. levelében közölte, hogy a Kft nem jogosult a kutak értékesítésének bonyolítására és a kutak értékesítéséből befolyó bevétel nem illeti meg a társaságot. 2009 októberében ismét elkezdődtek és 2010 során is folytak a tárgyalások az MNV Zrt és a Kft között arról, hogy milyen feltételek mellett lehet a Kft a kutak értékesítésének bonyolítója és a kútértékesítésből származó bevételt hogyan lehet felhasználni a vagyonkezelésben lévő kutak fenntartására. A tárgyalások kimenetele bizonytalan. Ez alapján a Kft. jelenleg a kútértékesítés előkészítő munkálataiban vesz részt (kapcsolattartás a kutak megvásárlása iránt érdeklődő potenciális vevőkkel, kutak értékesítési dokumentációjának összeállítása, forgalmi értékbecslések készítése, stb). A fentiek alapján a kutak értékesítéséből származó bevételt nem terveztünk.
8
3
Műszaki feladatok
A feladatokat a 2011. január 1-én rendelkezésünkre álló adatok, a jelenleg hatályos Támogatási szerződés, valamint a Magyar Köztáraság 2011. évi költségvetési törvénye alapján állítottuk össze. Az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága határozataiban rögzítettek szerint társaságunk általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult a szénhidrogénes és a működési költségei tekintetében. A 2011. évi műszaki feladatokat és a hozzájuk tartozó legfontosabb információkat a X. számú táblázat tartalmazza. Az egyes tevékenységek sorszámának utolsó római számjegye azt mutatja meg, hogy a feladat a biztosan végrehajtandók csoportjába (I) vagy a tartalék munkákba (II) tartozik. A tartalék munkákat a III – IV. negyedévre ütemeztük, mivel végrehajtásuk a pénzügyi helyzet vagy az I. kategóriás feladatok esetleges elmaradásának függvénye. Műszaki feladataink között az évek óta folyamatosan prioritásként kezelt pécsi Karolina külfejtés felhagyására vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatására törekszünk, azonban ennek megkezdéséhez is a bányavállalkozó Pannon Hőerőmű Zrt. szándéka, valamint a több éves finanszírozási igényre tekintettel a Kormány határozata, engedélye is szükséges.
3.1 Bányabezárás 3.1.1 Mecsek 3.1.1.1/I Rétegvíz megfigyelő kutak ellenőrzése (bruttó 2.713 eFt) A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 2741-29/2003. számú határozatában kiadott 2015. december 31-ig szóló környezetvédelmi működési engedélyében szabályozta a vízmegfigyelő-rendszer üzemeltetését, ezért az elvégzendő feladatok eddig e szerint kerültek meghatározásra. A BVH Kft. 2009. évi környezetvédelmi tevékenységéről készített jelentésre a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség figyelemfelhívást intézett társaságunk felé a környezetvédelmi tevékenység további folytatása tekintetében. A levélben közölt észrevételek teljesítésére Műszaki Intézkedési Terv készült, mely alapján négy rétegvíz megfigyelő kútban (1., 5., 9., MSZ-2) havi két alkalommal kell vízszintet mérni, valamint az 5. sz. kútból havi rendszerességgel kell vízmintát venni, amennyiben a vízszint meghaladja a + 185 mBf-i szintet. Az utóbbi hónapok mérései alapján ez is januártól végzendő. Rétegvíz figyelő kutak: 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., MSZ-2, VA-1 (10 db) - havonta két alkalommal végzendő feladatok: vízszintmérés: 1., 5., 9., MSZ-2 - havonta végzendő feladatok: vízszintmérés: 3., 4., 6., VA-1
9
vízminőség vizsgálat: 5. víznyomásmérés: 7., 8. vízhozam mérés: 7., 8. (vízóra leolvasás) - negyedévente végzendő feladat: vízminőség vizsgálat a következő komponensekre: pH, kémiai oxigén igény, fajlagos vezetőképesség, összes oldott anyag, lúgosság, összes keménység, karbonát keménység, nem karbonát keménység, hidrogénkarbonát, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát, klorid, vas, mangán, kálium, nátrium, TPH (19 db) Egyéb talajvízfigyelő kutak: MSZ-1, PH-1, PH-2, 1MF, 2MF, Vs-1, Vs-2, Nm-1, Nm-2 (9 db) - félévente végzendő feladat: vízszintmérés, vízminőség vizsgálat a fenti komponensek szerint, kivéve a TPH-t (18 db) A vízmintákat akkreditált laboratóriumban kell vizsgáltatni. A PH-2 számú talajvíz megfigyelő kút a közeli épület bontás során megsérült és építési törmelék alá került. A helyreállítása folyamatban van, a következő évben a mérések elvégezhetők itt is. A mérési eredményekről havonta jegyzőkönyvet kell összeállítani. Évente, március 31-ig környezetvédelmi jelentést kell készíteni a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számára. Öt évenként összefoglaló jelentést kell készíteni a megelőző öt évről, ez legközelebb 2013-ban esedékes (Környezetvédelmi jelentés részeként). A kutak állapotát folyamatosan felül kell vizsgálni és a szükséges karbantartásokat el kell végezni. A kutak környezetét tisztán kell tartani, a bozótirtást, fűnyírást el kell végezni. A vízmegfigyelő pontok helye: 1.sz. kút telepítési hely: Széchenyi akna üzemudvar 3.sz. kút telepítési hely: Pécs, Csárda u. és Bánom köz találkozási pontja 4.sz. kút telepítési hely: Pécs, Hársfa u. és Papszőlő u. kereszteződése 5.sz. kút telepítési hely: Pécs, Rákos u. 6.sz. kút telepítési hely: Pécs, Arany J. u. 7.sz. kút telepítési hely: Pécs, Szabadságharc u. 65.sz. mellett 8.sz. kút telepítési hely: Pécs, Kinizsi u. 9.sz. kút telepítési hely: István I. akna
10
MSz-2. sz. kút telepítési hely: Szabolcs légakna területe VA-1. sz. kút telepítési hely: Petőfi akna üzemudvar A korábbi vízjogi üzemeltetési engedélyeket visszavonták és a 3331-1/2007-953 számú egységes üzemeltetési engedélyt adta ki a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A 13133-1/2008-953 számú határozattal módosította a hatóság az üzemeltetési engedélyt, kiegészítve a VA-1. számú kút üzemeltetésével. 3.1.1.2/I Felszíni vizek ellenőrzése (bruttó 1.925 eFt) A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 2741-29/2003. számú határozatában kiadott 2015. december 31-ig szóló környezetvédelmi működési engedélyében szabályozta a felszíni vízfolyások és vízbevezetések ellenőrzésének rendjét, ezért az elvégzendő feladatok e szerint kerültek meghatározásra. Ezek szerint 36 mintavételi ponton évente két alkalommal kell vízmintát venni és akkreditált laboratóriumban elemeztetni. A mérési eredményeket az évente március 31-ig készítendő környezetvédelmi jelentésben szerepeltetni kell. A vizsgálandó komponensek: pH, kémiai oxigén igény, fajlagos vezetőképesség, összes oldott anyag, lúgosság, összes keménység, karbonát keménység, nem karbonát keménység, hidrogénkarbonát, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát, klorid, vas, mangán, kálium, nátrium. A felszíni vizek mérési pontjai közül több a mintavételek időpontjában száraz szokott lenni, így előfordul, hogy egyetlen mintavételre sem kerül sor az év folyamán. Ezt elkerülendő az előbbi pontban már említett Műszaki Intézkedési Terv alapján a jövőben a 2009-2010-ben száraz mintavételi pontokat 2011. év januárjától rendszeresen ellenőrizni kell és mintavételre alkalmas esetben el kell végezni a mintavételt és vízminőség vizsgálatot. Évente legalább egy vízminőség vizsgálat minden ponton kívánatos. A rendszeres ellenőrzések elvégzésére a szolgáltatást végző vállalkozástól Ft/alkalom egységárajánlat kérése folyamatban van. 3.1.1.3/I Aknák, tárók ellenőrzése, szükség szerint után tömedékelése (bruttó 1.000 eFt) A BVH Kft. 21 tömedékelt akna, táróvágat lezárásának ellenőrzését végzi évente egy alkalommal. Az aknák, tárók az átvett négy bányatelken találhatók. Az ellenőrzés(ek) megállapításai alapján szükség szerint történik az utántömedékelés. A tárók lezáró gátjainak, aknafedlapok javítása szintén az ellenőrzés(ek) megállapítása után szükség szerint történik. A 2010. évi ellenőrzés alapján a Kossuth IV. aknai kábelalagút aknácskájának lezárása hatósági dokumentumban is rögzített feladat. A munkák elvégzéséhez előreláthatólag terv készítése, hatósági engedély nem szükséges. Ugyancsak ezen a soron szerepeltetjük az előre nem tervezett, bejelentés alapján balesetveszély elhárításából végzendő feladatokat (pld. beszakadás elhárítás, stb).
11
3.1.1.4/I Harkányi kárelhárítás (monitoring) (bruttó 675 eFt) Harkány, Bajcsy Zsilinszky Endre u. 3 szám alatt, a 2408 hrsz-ú ingatlanon lévő szállodában, melynek jelenlegi tulajdonosa a KORTERMÁL Kft. (7815 Harkány, Siklósi u. 21) a Mecseki BVH Rt. működése során szénhidrogén szennyezés történt. A bekövetkezett szénhidrogén szennyezés jóváhagyott műszaki beavatkozási terv szerinti felszámolása (talajcsere, talajvíz ártalmatlanítása) megtörtént. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Zárójelentést elfogadta, a kutak (tisztító és ellenőrző) felszámolását, 4 év időtartamig utómonitoring tevékenységét rendelte el. 2011. évben is a már 2009. évben megkezdett monitoring tevékenységet kell végezni, az éves tevékenységről zárójelentést kell készíteni. 3.1.1.5/I Felszíni mozgásmérés (Vasas, Szászvár)( bruttó 538 eFt) A Mecseki Bányavagyon-hasznosító Zrt. „v.a.” a bányatelkek törlését kérvényezte 2005ben a Pécsi Bányakapitányságnál. A bányatelkek törlésének érdekében indított eljárásokat megszüntető, 2622/2005/2. sz. és 3482/2005/1. sz. Bányakapitánysági határozat indoklásában foglaltak szerint a törlés érdekében szükséges a mélyműveléses bányászattal igénybe vett külszíni területen a süllyedési horpa meghatározása, illetve a felszínt már nem veszélyeztető mozgás meghatározására mérési vonalak létesítése, rendszeres mérése. A hivatkozott határozatban a Bányakapitányság bányászati szakvélemény készíttetését írta elő. A bányászati szakértőnek meg kellett tervezni: -
a mozgás mérések helyét (mérési vonal, mérési pontok kijelölése, kialakításuk módja – falicsap, stb) a mérés gyakoriságát, a mérések időintervallumát.
A terveket a szakértők elkészítették, melyek alapján a pályázat útján kiválasztásra került vállalkozó 2007-ben elvégezte az alapméréseket és azóta is folyamatosan végzi a feladatot. A méréseket Vasason évente egyszer, Szászváron kétszer kell elvégezni. A mérési eredmények feldolgozása, értékelése után kezdeményezhető ismételten a bányatelkek törlése. 3.1.1.6/I
György aknai táróvágat (bruttó 14.250 eFt)
tömedékelése
tervkészítés,
kivitelezés
A Mecseki Szénbányák FA. és Mecseki Bányavagyon-hasznosító Zrt. a volt bányaüzemek bányabezárási megvalósulási dokumentációit (üzemudvarainak tájrendezési,újrahasznosítási terveit) az értékesítéseket megelőzően nem készíttette el, a Bányakapitánysággal nem engedélyeztette. A hiányt a BVH Kft. 2009-2010-ben pótolta. A György aknai Műszaki Üzemi Tervet a Bányakapitányság 138/8/2010. számú határozatában jóváhagyta, egyben elrendelte a még be nem tömedékelt György aknai táróvágat tömedékelésére terv-, (külszínre nyíló bejáratok lezárására - összesen 5 db – lezárási terv), üzemi utasítás-, zajvédelmi dokumentáció készítését.
12
A tervek, dokumentáció készítését pályáztatás során jogosított tervezővel, a kivitelezést pályáztatáson kiválasztott kivitelezővel kívánjuk elvégeztetni. A tervsoron a tervkészítéssel, a kivitelezéssel kapcsolatos költségeket terveztük. 3.1.1.7/I
Pécsbánya, Károly aknai ereszke tömedékelési, üregkutatási terve, kivitelezés (bruttó 1.875 eFt)
2010. szeptember hóban Pécs, Károly tér 8. sz. alatti (Pécs, kültelek 0503/1 hrsz-ú) ingatlanon a lakóház közelében, az egykori Károly aknai ereszke nyomvonalán beszakadás keletkezett, a balesetveszélyes állapot tömedékeléssel elhárításra került. A helyszíni szemlén azonban megállapításra került, hogy az egykori ereszke felhagyását az 1960-as évek végén - a fával biztosított alsó szakaszon vélhetően omlasztással, az idomkővel biztosított felső 10 m-es szakaszon 2 db gát építésével végezték el, az idomkővel és fával biztosított ereszke szakasz találkozási pontjánál történt a beszakadás, a felszíni üreg kialakulása. A további beszakadás, balesetveszély megelőzése céljából a nyitott vágatszakasz tömedékelése, a fával biztosított (a pécsbányai közút alatti) szakaszon üregkutatás szükséges. A tömedékelési tervet a Fióktelep dolgozói készítik el. Az üregkutatást pályáztatáson kiválasztott vállalkozóval tervezzük elvégeztetni. A nyitott vágatszakasz tömedékelése a tartalékmunkák között szerepel. A tervsoron a tervkészítéssel kapcsolatos költségeket terveztük. 3.1.1.8/I Bányaszolgalom alapítás (bruttó 375 eFt) A Bányavagyon-hasznosító NK Kft-nek, mint bányavállalkozónak a Bányatörvény előírása szerint a külszínre vezető bányakijáratokat (lezárt aknákat), a Környezetvédelmi működési engedély szerint a monitoring kutakat rendszeresen ellenőriznie kell. A bejáráshoz bányaszolgalmi jogot kell a földhivatali nyilvántartásba bevezetni. A bejegyzés feltétele a jogosított földmérő által készítendő vázrajz, a tulajdonos hozzájárulása (melyért jogosult pénzösszeget is kérni – a Mecseki BVH Rt. a szerződésben nem kötötte ki az ingyenes hozzájárulást). A szolgalmak alapítását folyamatosan végezzük és várhatóan 2011-ben ez a folyamat befejeződik. A következő létesítmények ingatlanaira kell még a bejegyzést elintézni: - Kossuth III. akna (közigazgatási eljárás folyamatban) - 7. sz. rétegvíz megfigyelő kút (vázrajzkészítés folyamatban) - VS-1, VS-2 sz. talajvíz megfigyelő kutak (vázrajzkészítés folyamatban) - PH-1, PH-2 sz. talajvíz megfigyelő kutak (PH-2 helyreállítása után indítható a szolgalmi jog bejegyzés) - MF-1, MF-2 sz. talajvíz megfigyelő kutak (vagyonrendezés után indítható a szolgalmi jog bejegyzés) - György akna
13
3.1.1.9/I Mecseknádasdi fúrás felszámolása (bruttó 18.075 eFt) A Mecseknádasd 1315/2 hrsz-ú ingatlanon a Tolna-Váralja V15/A fúrást 1980-ban bányametán lecsapolási kísérlet céljából létesítették. A fúrólyuk 1000 m mélységig béléscsövezett, több helyen a gázbeáramlás miatt a béléscső perforált. A kútban 542 m-es tetőmélységgel cementdugó van elhelyezve. A szerény beáramlási mennyiség mérése után a kísérletet befejezték, a kút lezárásra került. Az egykori fúrás helyén egy 12,0 x 17,5 x 1,2 m méretű betonalap található. A felszámolási feladat elvégzéséhez a BVH Kft. tervet készíttetett, melyet a Pécsi Bányakapitányság 4942/10/2008. sz. határozatában engedélyezett. A fúrólyuk felszámolására 2010. év végén közbeszerzési felhívást tettünk közzé, amely eljárás jelenleg folyamatban van. 3.1.1.10/I Mázai szállító akna végleges lezárása (bruttó 200 eFt) 2009. szeptember 16-án Máza Község Polgármestere 66-26/2009. ikt. sz. levelében a Pécsi Bányakapitányság 4653/2/2009. sz. levelében előírtak szerint megkereste a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. Mecseki Fióktelepét, hogy az egykori (nyilvántartásból törölt) Máza védnevű bányatelken lévő külszínre nyíló bányatérségek biztonsági övezetét határozza meg. A Fióktelep dolgozói a Pécsi Bányakapitányság képviselőjével 2009. október 05-én megbeszélést, majd az egykori bányatelken 2009. október 8-án helyszíni szemlét tartottak. A helyszíni szemlén megállapítást nyert, hogy a 9 db egykori nyitó létesítmény közül a Mázai szállító akna nem került vasbeton fedlappal lezárásra. Elvégzendő feladat: a végleges lezárás tervének elkészíttetése.
Tartalékmunkák: 3.1.1.7/II Pécsbánya, Károly aknai ereszke nyitott vágatszakasz tömedékelése Az ereszke idomkővel biztosított felső 10 m-es szakaszán a bányatérség lezárását 2 db gát építésével végezték el, ezen szakasz tömedékelése szükséges. 3.1.1.10/II Mázai szállító akna végleges lezárásának kivitelezése Méretezett vasbeton aknafedlap beépítése ellenőrző nyílással, utántömedékelő nyílással. 3.1.1.11/II Mecseki szénvagyon UCG megosztásával kapcsolatos tevékenységek
hasznosításával,
bányatelek
A folyamatban lévő bányatelekrész átruházásra vonatkozó szerződéstervezet NFM általi engedélyezése esetén alapján társaságunk feladatát képezi a vonatkozó bányatelekrész önálló bányatelekké alakítása. Az ehhez szükséges munkarészek költségeit tartalmazza a tervsor.
14
3.1.2 Észak-Magyarország 3.1.2.1/I Vízmonitoring (bruttó 2.688 eFt) A jelenlegi érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyek 2015 – ig, illetve 2020 – ig érvényesek. A monitoring rendszer működtetése 2011-ben kibővül az UMF–2 jelű kút működtetésével. 3.1.2.2/I Nagybátonyi olajosföld kármentesítése (bruttó 3.250 eFt A kármentesítési munka 2007. év végén kezdődött a mentesítő rendszer telepítésével. A kármentesítés mindaddig tart, amíg a területre megállapított kármentesítési célállapot négy egymást követő alkalommal (D) határérték alá csökken. A mentesítés állapotát záródokumentációval kell bemutatni a hatóságnak. A záródokumentációt 2011. I. negyedévben benyújtjuk a hatóságnak, aki határozatban dönt a kármentesítés befejezéséről. 3.1.2.3/I Monitoring kutak felújítása, újrafúrása (bruttó 3.750 eFt) A Vmf – 7 jelű vízmegfigyelő kút béléscsöve tönkrement. A vízminőségi vizsgálatok a béléscső tönkremenetelét követően határérték feletti TPH értéket mutattak ki, így a kút jelen állapotában alkalmatlan a vízjogi engedélyben meghatározott IV. telep feletti homokréteg figyelésére, ezért melléfúrással új kút kialakítása szükséges. Jelenleg a vízjogi létesítési engedélyre vonatkozó hatósági eljárás van folyamatban. A kút kivitelezésére várhatóan 2011. I. negyedévében kerülhet sor, majd ezt követően a vízjogi üzemeltetési engedélyt kell megszereznünk. Várhatóan az utolsó negyedévben ismét megkezdhetők a vízminőség vizsgálatok. A 2009. évi éves jelentés elfogadásakor az Észak – Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a SZOE vizsgálatok helyett TPH vizsgálatokat írt elő több vízmegfigyelő kút esetében. 2010. II. negyedévtől a Pm – 3 jelű vízmegfigyelő kútban határérték feletti TPH értéket mutatott ki a laborvizsgálat, amelynek okát egyenlőre nem ismerjük. A Pm – 3 jelű kút béléscsövének az állapotát lyuktelevíziós vizsgálattal megvizsgáltuk, a béléscső nem sérült. A hatóság az éves jelentés keretében kéri a tervezett teendők benyújtását.
3.1.2.4/I Aknák ellenőrzése, utántömedékelése, lezárása (bruttó 27.500 eFt) Egyrészt a még nem ellenőrzött külszínre nyíló bányatérségek ellenőrzését és az év során jelentkező azonnali beavatkozást igénylő kiviteli munkákat terveztük ezen a költségsoron, másrészt a már ellenőrzött külszínre nyíló bányatérségek közül a beavatkozást igénylők kiviteli munkáit. 2011-ben a nógrádi és borsodi bányavidéken összesen kb. 100 db, helyszíni aknaellenőrzést tervezünk. A korábbi ellenőrzés során beavatkozást igénylő külszínre nyíló bányatérségek közül a következők kiviteli munkáit tervezzük:
15
BORSOD Keleti – táró (Izsófalva) A táró első 10 m – re fennmaradt. A lezáró falazatot megbontották, mögötte omlás látható. A táró első kb. 40 m-es szakasza felett felett több beszakadás van, de a tágabb környezetében is süllyedések láthatók, melyek a felszín közeli vágatok, illetve kamra fejtések beszakadásából származnak. Bódvavölgyi Kőszénbányák táró Az egykori bejárattól kb. 40 m hosszban a volt táró nyomvonalán 1 – 4 m mély beszakadások találhatók. Szükséges ezek tömedékelése és a táró feladása. Légakna ( Ormos IV. lejtősakna DK – i fő szállítóvágat) A légakna helyén ismeretlen mélységű beszakadás látszik, környezetében az egykori építmények betonalapjai láthatók a felszínen. A fokozott balesetveszély miatt a munka mielőbbi elvégzése indokolt. Kakucsa táróhoz kapcsolódó légakna tömedékelése A külszínre nyíló bányatérségek ellenőrzése során észleltük a balesetveszélyt (több mint 3,5 m mély beszakadás). A fokozott balesetveszély miatt a munka mielőbbi elvégzése indokolt. Légakna (Ferencz – táró, II. sikló közelében) A légakna helyén 2 m átmérőjű és 1 m mély, oldalirányú üreg látható. A légakna feltárása és utántömedékelése szükséges. Bratt bánya, Magdolna táró lezárása A táró Múcsony községben a Kossuth Lajos út 209. számú ingatlan kertjének végéből nyílik. A táró 6 m hosszban maradt vissza, végleges lezárása szükséges. Miskolc, Márton I. lejtősakna tömedékeltségének a vizsgálata A lejtősakna egy lakóház udvaráról indult és lakott terület alatt húzódik, de bejárata nem látható. A lejtősakna felszín közeli szakaszának fúrásos kutatását tervezzük a tömedékeltség megállapítása érdekében. NÓGRÁD Baglyas alja bányavasúti alagút A bányatérség kb. 250 m hosszúságú szakasza a felszin közelében (3-12 m) halad, nyomvonala felett több, jelentős méretű felszíni beszakadás van. Az egyik beszakadásból víz áramlik ki. A bányatérség azon szakaszának kitakarással történő felszámolását tervezzük, amellyel a bányatérségbe történő vízbeáramlás helye is megszüntethető. Amennyiben a vízbeáramlás nem koncentrált helyen történik, úgy a víz ki- és elvezetését is meg kell oldani.
16
Vizslás-Újlaki beszakadások és vágattömedékelés Mezőgazdasági területen bejelentett 2 db nagyméretű (5 és 10 m3) felszíni beszakadás felszámolása és a beszakadások alatt húzódó felszínközeli (7-11 m) vágatok (V. sz. Újlaki lejtősakna kerülővágat, és I. sz. Újlaki lejtősakna) áthalmozásos módon történő tömedékelése a feladat. A térképi adatok alapján a 12 m-nél kisebb takarórétegű vágatszakaszok összes hossza 235 m. Kutató táró és légaknájának lezárása A táró nyomvonala 20 – 25 m hosszon árokszerűen megsüllyedt, majd ezt követően a nyitott táróba be lehet menni. A táró végleges lezárását tervezzük a balesetveszély megszüntetése érdekében. A légakna süllyedése jelenleg 2 m. A balesetveszély megszüntetése érdekében a légakna utántömedékelése szükséges. Légakna 2 (Karancsság) A légakna tölcsérszerűen megsüllyedt, melynek mértéke az ellenőrzés idején 3 m volt. A megsüllyedt légakna utántömedékelését tervezzük. Homokkő táró lezárása A homokkőből induló táró nyitott. Végleges felhagyása szükséges. Mátraszele, darazsikpusztai beszakadás és légakna utántömedékelése A légakna megsüllyedt tömedékét pótolni, tömedékelni szükséges.
és a közelben lévő beszakadást
Sándor táró (I. számú) végleges felhagyása A táróból kifolyó bányavizet megvizsgáltattuk, szennyeződést nem tartalmaz. A tárószáj építménymaradványainak elbontása a feladat. Nógrádi volt villamos hálózat felmérése A Nógrádi Szénbányák kezelésében volt villamos hálózat oszlopmaradványainak felmérését - az NFM erre vonatkozó kötelezettségként történt elismerése alapján – elvégezzük. MÁTRAALJA Szűcsi mezőgazdasági ingatlan rendezése A Szűcsi, 036/25; 036/26; 036/27; 063/28. hrsz-ú mezőgazdasági ingatlanokon 2010-ben bekövetkezett beszakadás, amely kb. 100 m hosszúságú, 0,5 m-től 15 m-ig terjedő szélességű, mélysége több helyen eléri a 2,5 m-t. A kivizsgálás igazolta az érintettségünket. A terület rendezését 2011. első félévére tervezzük, az időjárás függvényében. Visonta, Gyöngyös XII. légakna Az aknatömedék megsüllyedt. Az akna utántömedékelése, és a légakna környezetében maradt vasbeton maradványok elszállítása szükséges.
17
3.1.2.5/I Gyöngyös XII. táró tömedékelési terve, a kivitelezés előkészítése (bruttó 625 eFt) A táró mintegy 400 m hosszú, felszínközeli (6-12 m) szakaszának tömedékelésére engedélyezési terv készítése, a külszínen lévő infrastruktúra (villamos vezeték) áthelyeztetése, ingatlan tulajdonosi és közműnyilatkozatok beszerzése a feladat. 3.1.2.6/I Bátonyterenye külterületén bejelentett bányanyílások (3db) lezárása (bruttó 1.150 eFt) Bejelentés alapján elvégeztük a kivizsgálást (Északi táró, Légakna, Szeptember 6. II. táró). A kivizsgálás és a kötelezettség elismerés alapján mind a három helyszínen be kell avatkozni. A Szeptember 6. II. táró esetében kifolyó bányavíz is van. A beavatkozás elkezdéséhez szükséges ingatlan tulajdonosi és kezelői hozzájárulásokat megszereztük. A kiviteli munka pályáztatása és a szerződéskötés 2010-ben megtörtént. 3.1.2.7/I Dorogháza–Ménkesi bányatelepen kármentesítés folytatása (bruttó 35.300 eFt) A Dorogháza – Ménkesi monitoring rendszer működtetésének végén végzett hatósági vizsgálat szennyeződést mutatott ki és újabb részletes tényfeltárásra kötelezték társaságunkat. A részletes tényfeltárás befejeződött, annak alapján a beavatkozási tervdokumentáció és monitoring terv elkészült, a hatósághoz benyújtásra került. Biztosra vehető, hogy a kármentesítést el kell végezni, majd azt követően a monitoring rendszert is fel kell állítani. 2011-ben a kármentesítést (vízkezelési technológia kiépítése, vízemelés, szádfal építés, szennyezett föld kitermelése és elszállítása, csereföld beépítése, tereprendezés) tervezzük végrehajtani. 3.1.2.8/I UMF – 2 jelű monitoring kút kivitelezése és engedélyek megszerzése (bruttó 11.176 eFt) Létesítési engedély alapján közbeszerzési eljáráson kiválasztott kivitelezővel a 340 m mélységű kút létesítése 2010. utolsó napjaiban befejeződött. 2011-ben a létesítés költségeinek kifizetése, valamint az üzemeltetési engedély beszerzése történik. 3.1.2.9/I Edelény III. szállító lejtősakna tömedékelése (bruttó 1.375 eFt) A szállító lejtősakna és személybejáró lejtősakna végleges lezárási munkáira vonatkozó pályázati eljárás 2010-ben lezárult, a kivitelezés 2011-ben történik. 3.1.2.10/I Edelény II. lejtősakna kitakarásos felszámolása (bruttó 1.225 eFt) Edelény II. aknai üzemtéren lévő szociális otthon vezetője a meglévő épületeik károsodása miatt fordult társaságunkhoz. Megállapítottuk, hogy az épületek károsodásával kapcsolatosan a rendelkezésünkre álló térképek alapján nem vagyunk érintettek. Vizsgálataink alapján viszont a potenciális balesetveszélyt jelentő lejtősakna felszínközeli részének (30 m) kitakarásos tömedékelését 2010. IV. negyedévben elvégeztük, a munka kifizetése húzódik át 2011-re.
18
3.1.2.11/I Ella I. és II. légakna utántömedékelés (bruttó 313 eFt) Mindkét légaknában (kb. 80 m – re vannak egymástól) megsüllyedt a tömedékanyag, ezért szükségessé vált utántömedékelésük. 3.1.2.12/I Fúrásos üregkutatás (16.250 eFt) Az üregkutatásokra elsősorban bányakárok kivizsgálásához, bányászati szakvéleményekhez, valamint tömedékeltségi vizsgálatokhoz van szükség. A fúrási munka elvégzésére és a szükségessé váló geofizikai vizsgálatok elvégzésére nyílt közbeszerzési pályázaton választottuk ki a kivitelezőt. A fúrási munka 2010. októberében Rózsaszentmártonban kezdődött, 2011-ben jellemzően Salgótarján Forgách telepen folytatódik. 3.1.2.1/I. Sajószentpéter II. akna személybejáró felszámolása (1.156 eFt) A személybejáró lejtősakna felszámolását kitakarásos módszerrel végeztettük el 2010. végén, a munka kifizetése húzódik 2011-re. 3.1.2.14/I Sajólászlófalva, Lusztig (Anna) lejtősakna első szakaszának felszámolása (bruttó 1.500 eFt) A lejtősakna belterületi ingatlanok alatt halad el. A lejtősakna felszinközeli (max. 40 mes) első szakaszának kitakarásos felszámolását 2011. I. negyedévben tervezzük, a 2010ben közbeszerzési eljáráson kiválasztott kivitelezővel. 3.1.2.1/I. Tervtárói bejelentett süllyedés elhárítása (bruttó 2.100 eFt) Az egykori Sándor táró fejtési mezejéhez tartozó vágat feletti süllyedés geodéziai felmérése 2010-ben megtörtént. A süllyedés mérete lényegesen nagyobb, mint azt korábban becsültük. A kiviteli munkát a II. negyedévre tervezzük, mert a téli időjárás nem kedvez a süllyedés megközelítésében. 3.1.2.16/I Karancsaljai beszakadás elhárítása (bruttó 2.000 eFt) A 2010. évi rendkívül csapadékos időjárás váltotta ki a bányatérség feletti beszakadást egy családi ház kertjében. A kiviteli munkát 2011. I. negyedévében tervezzük elvégeztetni. 3.1.2.1/I Bányából kifolyó vizek rendezése (bruttó 4.000 Ft) Az eddigi aknaellenőrzések során számos helyszínen tapasztalható, hogy a bányatérségből folyamatos vízkiáramlás történik, amelynek elvezetése sem műszakilag, sem jogilag nem rendezett. Ezek közül 2011–ben a Pereces – Pálinkási alagút pálinkási kijáratából kifolyó víz, a Lyukóbánya – Pereces közötti alagút perecesi kijáratánál kifolyó víz és a Tógát akna és tárói kifolyó bányavíz rendezését tervezzük megkezdeni.
19
3.1.2.18/I Sajókazai földalatti robbantóanyag raktár felszámolása (bruttó 3.115 eFt) A 2010-ben lefolytatott közbeszerzési eljáráson kiválasztott kivitelezővel végeztettük el a robbantóanyag raktár felszinközeli vágatrendszerének kitakarásos felszámolását, amely munka 2010 IV. negyedévben elkészült, a kifizetés húzódik át 2011-re. 3.1.2.23/I Edelény I. akna Ny-i lejtősakna feletti beszakadás elhárítása (bruttó 520 eFt) A munka 2010-ben befejeződött a kifizetés húzódik át 2011-re.
Tartalékmunkák: 3.1.2.19/II. Sajóvárkony Béke táró és légakna beszakadás elhárítás Erdősült területen az egykori Béke táró nyomvonala felett keletkezett több nagy méretű felszíni beszakadás tömedékelése, valamint a közelben lévő légakna utántömedékelése. 3.1.2.20/II. Kondói Kossuth táró és Tanbánya tömedékelése A Tanbánya feletti beszakadás ideiglenes elhárítása korábban megtörtént, jelenleg közvetlen balesetveszély nincs. Az egy helyszínen lévő két vágat végleges felhagyására a balesetveszélyes állapotok kialakulásának a megelőzése érdekében van szükség. 3.1.2.5/II. Gyöngyös XII. táró tömedékelése A táró felhagyási tervének hatósági jóváhagyása, a felszíni infrastruktúra áthelyezés, az ingatlan tulajdonosok hozzájáruló nyilatkozata és közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatása esetén kezdhető meg a kivitelezés. 3.1.2.21/II. Forgách telepi ereszke kutatást követő felszakadást megelőző munkái A Forgách telepi fúrásos üregkutatás során a lejtősakna tömedékeltségi állapotáról is információt szerzünk. A vizsgálatok eredménye alapján kerülhet sor a lakott terület alatt húzódó – esetleg tömedékeletlen - lejtősakna felszínközeli szakaszának tömedékelésére.
3.1.3 Észak-Dunántúl 3.1.3.2/I Csolnok V. akna területén keletkezett felszíni beszakadás tömedékelés (bruttó 2.500 eFt) Az egykori függőleges akna helyén ismeretlen mélységű aláhajló beszakadás keletkezett, amely lakóépületet is veszélyeztet. A kifejezett balesetveszély miatt sürgős beavatkozás indokolt. A keletkezett üreg tömedékelését tervezzük.
20
Tartalékmunkák 3.1.3.1/II Oroszlány XXII. aknai bányavíz elvezető rendszer üzemeltetésnek átadása Az Oroszlány XXII. aknai fakadó bányavíz elvezető rendszer üzemeltetésének hosszútávú átadása a korábbi években nem járt eredménnyel, 2010. végén érkezett levél szerint a Komáromi Vizitársulat sem kívánja – egyenlőre – a feladatot átvállalni. Az ezzel kapcsolatos tervezett költséget ezért csak a tartalékmunkák között szerepeltetjük.
3.2 Tájrendezés 3.2.1 Mecsek 3.2.1.1/I
Nagymányoki meddőhányó ( bruttó5.500 eFt)
tájrendezésének
befejező
munkái
A Pécsi Bányakapitányság határozata a Nagymányoki meddőhányó tájrendezési munkáinak befejezésére vonatkozóan Műszaki Üzemi Tervet kellett készíteni és engedélyeztetni. A Bányakapitányság a benyújtott MÜT-öt 2012. december 31.érvényességi idővel jóváhagyta. A jóváhagyott terv szerint 800 m3 mennyiségű termőtalajjal földtakarást, őshonos fák telepítését, valamint a csapadékvíz elvezetést, - annak szükséges vízjogi engedélyezési eljárását is beleértve - kell megoldanunk. A vízjogi engedélyeztetés jelenleg folyamatban van. 3.2.1.2/I Kénes úti meddőhányó tájrendezésével kapcsolatos engedélyeztetés, kivitelezés pályáztatás (bruttó 196.875 eFt) A Pécs, Kénes úttól D-re lévő meddőhányó tájrendezési Műszaki Üzemi Tervét a Pécsi Bányakapitányság 2042/1/2008. sz. határozatában elrendelteknek megfelelően a Bányavagyon-hasznosító NK Kft. elkészítette, melyet a Bányakapitányság 27/12/2010. sz. határozatában feltételekkel hagyott jóvá. A tájrendezés kiviteli tervének részét képező, a vízfolyás vízjogi létesítési terve is benyújtásra került, jelenleg hiánypótlási szakban van. Az engedély jogerőre emelkedését követően kezdhető meg a kiviteli munkákra vonatkozó közbeszerzési eljárás. A folyamat időigénye miatt a kivitelezés optimális esetben 2011-ben befejeződik, 2012-re áthúzódó kifizetéssel.
3.2.1.3/I
Karolina külfejtés tájrendezés közbeszerzéssel kapcsolatos költségei (bruttó 750 eFt)
Az 1993-ban megvalósult mecseki bánya-erőmű integráció során a Pannon Hőerőmű Rthez (bányavállalkozó) került pécsi külfejtéses bányák rekultivációihoz, jelentős nagyságú (2010. októberi költségszinten összességében bruttó 5162 MFt) állami finanszírozási kötelezettség maradt fenn. A kötelezettség teljesítése a széntermelés befejezését követően, azaz 2005-től vált lehetővé, egyben aktuálissá, de a szükséges források hiányában eddig nem valósult meg.
21
A társasági és az állami kötelezettségeket, azok teljesítéseinek módját a finanszírozó felek (egyrészről a már megszüntetett SZÉSZEK, majd később a Bányavagyon-hasznosító Kft., másrészről a Pannon Hőerőmű Zrt.) között 2005-ben és 2006-ban megkötött szerződések szabályozzák. A szerződésekben foglaltakkal összhangban 2007-ben közös nyílt közbeszerzési pályázat kiírására került sor a munka kivitelezőjének kiválasztására, amely eljárás 2008 első felében eredménytelenül zárult. Újabb közbeszerzési eljárás elindítására az állami források hiánya miatt ez idáig nem kerülhetett sor. A Pécsi Bányakapitányság még elfogadta a rekultiváció teljesítési határidejének 2012. december 31-i dátumra történő módosítását, de az időközben tapasztalt késedelem miatt büntetést helyezett kilátásba, már a kezdés elhúzódása, a kivitelezés megadott ütemezéstől történő eltérése esetére is. A kivitelezés esetleges további késedelme lehetetlenné teszi a hatósági határozatban foglalt ütemezések és határidők betartását. A késedelem a Magyar Állam számára hátrányos következményekkel járhat, egyrészt a Pannon Hőerőmű esetleges kártérítési követelése, másrészt a hatalmas tájseb belterületi elhelyezkedése okán fellépő lakossági elégedetlenség miatt. Tekintettel arra, hogy a Magyar Állam pénzügyi finanszírozási kötelezettsége a Karolina projekt végrehajtása ügyében továbbra is fennáll, és a projekt végrehajtása tárgyéven túli finanszírozású, a források biztosításához kormányzati döntés meghozatala szükséges. A közbeszerzési eljárás lefolytatásának feltétele a több évre átnyúló állami támogatáshoz szükséges kormányzati engedély megszületése, melyhez társaságunk az NFM igényei szerint előkészítési, adatszolgáltatási tevékenységgel tud hozzájárulni. A tervsoron szereplő összeg a külső szakértők bevonásával lebonyolítandó közbeszerzési eljárás költsége. 3.2.1.4/I Budafai meddőhányó tájrendezés tervaktualizálás (bruttó 2.250 eFt) A BVH Kft. 2009-ben a tájrendezés elvégzésére műszaki üzemi tervet készített, mely változatlan műszaki tartalommal készült, mint a 2003-as tájrendezési terv. A Pécsi Bányakapitányság hiánypótlás elrendelése után a 2367/6/2009. számú határozatában felfüggesztette az eljárást, mert egy ingatlan tulajdonos esetében nem tudta a bányavállalkozó igazolni igénybevételi jogosultságát. A BVH Kft. peres úton próbálja kikényszeríteni az igénybevételi jogosultságot. A bíróság I. fokú – közbenső ítélettel – pótolta a szükséges ingatlantulajdonosi hozzájárulást. A Pannon Hőerőmű is készíti új műszaki üzemi tervét a tájrendezés kapcsán. A Pannon Hőerőmű tervét a csatolt garancianyújtás módja miatt a Bányakapitányság nem fogadta el. Társaságunk MÜT-höz csatolandó biztosíték nyújtása tekintetében fenn áll annak kockázata, hogy azt a Bányakapitányság nem fogadja el. A kivitelezés pályáztatására csak akkor kerülhet sor, ha mindkét bányavállalkozó megszerzi a Pécsi Bányakapitányság jóváhagyását a műszaki üzemi tervekre és sikerül megállapodniuk a munkák összehangolása tekintetében. Ehhez további tárgyalások szükségesek a két bányavállalkozó között. Tartalékmunkát a mecseki térségben nem tervezünk.
22
3.2.2 Észak-Magyarország 3.2.2./I. Petőfibányai meddőhányó rendezése (bruttó 500 eFt) A meddőhányó kiporzásos részeinek rendezése elkészült, 2011-ben a szerződés szerinti utógondozási munkát kell elvégezni. 3.2.2.2/I Rózsaszentmárton II. – III. meddőhányó és a volt ahidráló üzem területének rendezése (bruttó 6.000 eFt) A Rózsaszentmárton II. – III. meddőhányó rendezését 2010 – ben nem végeztük el, mert az Önkormányzat időközben a meddőhányó melletti területek rendezési igényével is fellépett. Az igény vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a szóban forgó terület a Mátraaljai Szénbányák jogelődje által létesített egykori ahidráló üzem építménymaradványait, valamint salakhányóját foglalja magába. A két terület együttes rendezése mind gazdasági, mind műszaki szempontok alapján indokolt. Az ahidráló terület rendezési tervének elkészítése jelenleg folyamatban van, hatósági benyújtására 2011. I. negyedévében sor kerül. 3.2.2.3/I Ádámvölgyi meddőhányó mozgó részének vizsgálata (bruttó 500 eFt) A meddőhányó hobbikertekkel szemközti szakasza jelenleg is mozog. A mozgást nagy valószínűséggel a meddőhányó alatt lévő két volt táróból (Cserbabos, Ferber) kifolyó víz okozza. Szükség van egy átfogó vizsgálatra, melynek alapján elkészíthető a végleges rendezési terv. Az Észak-magyarországi térségben tartalékmunkát nem tervezünk.
3.2.3. É-Dunántúl Az Észak-dunántúli térségben tájrendezési tevékenységet nem tervezünk.
3.3 Bányakár 3.3.1 Mecsek 3.3.1.1/I Szakértés, tervezés (bruttó 3.850 eFt) A volt mélybányászati tevékenységet kísérő felszínmozgás és vizesedés következtében károsodott épületek ügyében beérkező kárbejelentések rendezése a bányatelek jogosítottjának feladata, melyet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatályos rendelkezései szerint rendeznie kell.
23
Az épület kárbejelentések eseti bányászati kivizsgálását saját hatáskörben végezzük. Az elkészült vizsgálati anyag alapján (a kárbejelentés elfogadása esetén) vagy egyezség megkötésére teszünk javaslatot, vagy építész szakértő vizsgálatát kérjük a károsodások összegszerűségének megállapítása végett. Az építész szakértő kiválasztása közbeszerzési pályáztatás útján történt. 3.3.1.2/I Bányakártalanítás (bruttó 3.700 eFt) Az épületkártalanítási igénybejelentések Pécs térségéből, „Pécs-Mecsekszabolcs” és „Vasas” bányatelkek vonatkozásában jelentkeznek. A bányatelkeken a külszíni magassági értelmű geodéziai mérések eredményeinek, vízszintadatok figyelembevételével összeállított szakértői anyag megállapításai alapján, a károk költségelését követően történik az egyezségi ajánlat. Annak ügyfél általi elfogadása esetén kifizetésre kerül a kártalanítási összeg. Bírósági eljárás (peresített igény) esetén a megítélt összeget is e soron tervezzük. Az elmúlt 3 év során a bányakár bejelentések száma folyamatosan nőtt. A „PécsMecsekszabolcs” védnevű bányatelekre kiterjedően 2008-ban készített műszaki szakértői tanulmány alapján az elutasított kárigények száma, illetve aránya 2008 végétől folyamatosan nő. A mecseki térségben 1 db bányakár tárgyú per van folyamatban (Pécs, Komlói u. 217), a 2010. elején peresített ügyben ítélet még nem született. 3.3.1.3/I Felszíni mozgásmérés (Pécs-Mecsekszabolcs) (bruttó 1.475 eFt) „Pécs-Mecsekszabolcs” bányatelken belül a kárigények elbírálása során fontos információt nyújt többek között a süllyedési horpa kiterjedésének ismerete. A süllyedési horpa időben és térben történő változásait a bányavállalkozó szakemberei folyamatosan nyomon követték. A legutolsó földalatti bányaműveletek befejezése óta eltelt közel 20 év után célszerű volt a süllyedési horpa kiterjedését, épületkárosodások szempontjából figyelembe veendő területét újra meghatározni. A „Felszínmozgások komplex vizsgálata „Pécs-Mecsekszabolcs” bányatelken” című műszaki szakértői tanulmány javaslatot tett 3 db új mozgásmérési vonal telepítésére. Az újonnan telepített pontok mindegyike atmoszférikus pont, hogy a duzzadó agyag talajok okozta mozgások kiküszöbölhetők legyenek. A mérési vonalak elhelyezkedése a következő: - Józsefháza – István akna - Komlói út - Debreceni M. - Gesztenyés utca A kivitelező 2009. évben elvégezte a ponttelepítéseket és az alapmérést. A méréseket 2011-ben két alkalommal április és október hónapban kell elvégezni. 3.3.1.4/I Vízszintmegfigyelés, üzemeltetés, vízkor meghatározás (bruttó 2.488 eFt) A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 2741-29/2003. számú határozata 2015. december 31-ig szóló környezetvédelmi működési engedélyben szabályozta a vízmegfigyelő-rendszer üzemeltetését, és a környezetvédelmi jelentés elkészítését. A
24
bányakár ügyintézése meghatározásra:
érdekében
elvégzendő
feladatok
is
e
szerint
kerültek
a./ Szabolcsi talajvíz észlelő kutak: 1., 2., 3., 4., 6., 8., 9., 10. (8 db Szé jelű kút) –
havonta végzendő feladatok: vízszintmérés mindegyik kútnál
–
félévente végzendő feladat: vízminőség vizsgálat a következő komponensekre: pH, kémiai oxigén igény, fajlagos vezetőképesség, összes oldott anyag, lúgosság, összes keménység, karbonát keménység, nem karbonát keménység, hidrogénkarbonát, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát, klorid, vas, mangán, kálium, nátrium (18 db)
b./ Szabolcsi szivattyúzott kutak: Lehel u. 8., Lehel u. 14., Szabolcsi u. 40., Szabolcsi u. 57., Szabolcsi u. 59., Szabolcsi u. 61. (6 db) –
hetente végzendő feladatok: szivattyúk ellenőrzése, adatok rögzítése
–
havonta végzendő ellenőrzése
–
évente végzendő feladat: vízminőség vizsgálat júniusban a fenti komponensek szerint (18 db)
feladat:
áramvédő
kapcsoló
működőképességének
A Szabolcsi talajvíz megfigyelő kutak közül három (Szé-6, -8, -10) eltérő vízjárást mutat, mint a másik öt. Az ok tisztázása érdekében a 3.1.1.1 pontban említett Műszaki Intézkedési Terv alapján 2011. július 31-ig vízkor vizsgálatok elvégzésére kerül sor. Meg kell határozni, mely kutakat kell bevonni a vizsgálatba és a kapott adatok értékelését is el kell végezni.. 3.3.1.5/I Jogi tanácsadás (bruttó 2.925 eFt) A bányakártalanítással és a bányaszolgalom alapítással kapcsolatosan továbbra is szükséges a jogi képviselet, tanácsadás. A jogi képviselő ellátja a Kft. Mecseki Fióktelepének működésével kapcsolatos egyéb jellegű jogi tanácsadást, képviselet ellátását is.
3.3.2 Észak-Magyarország 2010-ben a bányakár ügyek kivizsgálása során minden egyes bejelentés helyszíni szemléjét és a bányakár szakértői szakvélemény készítését továbbra is a fióktelep dolgozói végezték, és ezt tervezzük 2011-re is. Az általunk végzett kivizsgálások és bányakár szakvélemények lényegesen átfogóbbak és egységesebb szemléletűek, mint korábban a külső szakértők által végzett egyedi kivizsgálások.
25
A bányakár ügyek mennyiségének 2010. évi alakulását az alábbi táblázat tartalmazza. Borsod
Ózd-vidék Nógrád Mátraalja Összesen
2010. 01. 01-én a lezáratlan ügyek száma:
6
9
71
59
145
2010. 01. 01-től 2010. 12.31-ig elutasítás
17
4
32
33
86
2010. 01. 01-től 2010. 12.31-ig kártalanítás
3
2
11
21
37
Eljárás megszűntetve:
1
0
2
2
5
2010. 01. 01-től 2010. 12. 31-ig lezárt ügy összesen:
21
6
45
56
128
2010-ben érkezett új bejelentés
19
2
23
17
61
A 4 évvel ezelőtt telepített, majd negyedéves gyakorisággal rendszeresen mért felszínmozgások adatai, a megállapítható trendek alapján Farkaslyuk, Sajómercse, Kazár és Felsőnyárád község bányászattal érintett területeire kiterjedően a bányászattal összefüggő felszínmozgások komplex vizsgálatát tartalmazó bányakárszakértői szakvéleményeket készíttettünk, amelyek megalapozták az ezen községekből érkező bányakár bejelentések elbírálásakor a bányászati hatások térbeli-időbeli lehatárolását. A mozgásmérő hálózat eredményeinek a felhasználásával készített területi bányakár szakértői szakvélemények megállapították, hogy a volt szénbányászat hatása a vizsgált területeken nagy részén megszűnt. A felszín épületkárosító mértékű mozgása csak a fejtési területek felett, illetve nyitvamardt felszínközeli vágatok nyomvonala felett fordulhat elő. Ezeken a területeken csak teljes körű vizsgálattal lehet elbírálni a bányakár bejelentéseket és esetlegesen kizárni a volt szénbányászat hatását. A hatékony (mérések, talajmechanika, fúrások, alapfeltárások segítségével) kivizsgálás eredményeként egyre több bejelentés esetén bizonyosodik be, hogy az egykori szénbányászat épületkárosító mértékű felszínmozgást már nem okoz. Az új kárbejelentések száma csökkenő tendenciájú. 2010-ben elértük, hogy év végére a helyszíni szemle megtartásához szükséges idő a bejelentéstől számítva három hónap alá csökkent. Az Észak-magyarországi területen jogerős ítélettel le nem zártan jelenleg 2 bányakár tárgyú peres ügyünk van: – Hupcsik Lászlóné (Salgótarján, Forgách Antal u. 28.): Az I. fokú bíróság 2009 társaságunkat elmarasztaló 2009-es ítélete ellen fellebbezéssel éltünk. A II. fokon eljáró Nógrád Megyei Bíróság új eljárásra kötelezte az I. fokú bíróságot, aki 2010. decemberi ítéletében a felperes kárigényét teljes mértékben elutasította. Az ítélet jelenleg nem jogerős. – Rónai Miklós és társa 3721 Felsőnyárád, Kossuth u. 26. szám alatti lakosok felperesek a Miskolci Városi Bíróság előtt 18.P.24.427/2007. szám alatt tettek pert folyamatba.
26
Felperesek keresetükben 5.000.000.-Ft összeget és annak 2006. április hó 20. napjától esedékes kamatát kérték megítélni bányakár jogcímén. A Miskolci Városi Bíróság a 2009. október hó 21. napján kelt 18.P.24.427/2007./35. számú ítéletével felperesek keresetét elutasította. Az elutasító ítélet ellen felperesek fellebbezést terjesztettek elő. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság mint II. fokú Bíróság 2010. március hó 02. napján 1.Pf.20.076/2010. szám alatt tartott fellebbezési tárgyalást, melynek során az I. fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a bíróságot a per újra tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Ítélet még nem született. 3.3.2.1/I. Építmény – és mezőgazdasági károk miatti kártalanítás (bruttó 11.300 eFt) A bejelentett és kivizsgált bányakár ügyek kártalanítási összege. A bejelentett bányakárok közül egyre többet utasítunk el a mozgásmérő hálózatokon mért mérési adatok, a már elkészült területi szakértői szakvélemények alapján, illetve az egyedileg végzett talajmechanikai vizsgálatok, alapfeltárások tapasztalatai alapján. 3.3.2.2/I Mozgásvizsgálatok (bruttó 8.625 eFt) A süllyedésmérő hálózatok nagy része már elérte azt az időt amikor az első kiértékeléseket már megtehetjük. Ez a munka megkezdődött. A mérési hálózatok mérési adatait folyamatosan értékeljük és a hálózatokat a szükséges mértékben módosítjuk. A mérési hálózatok adatsora a készülő területi szakértői szakvéleményekben felhasználásra kerül(t). Eddig négy szakvélemény készült el. A mérési eredmények alapján a bányakárral érintett terület nagysága jelentősen szűkült. 3.3.2.3/I Bányakár vizsgálatok (bruttó 8.500 eFt) Ezen a költség soron terveztük a káresemények egyedi helyszíni szemléjét is magába foglaló, saját alkalmazottak által készített bányászati szakvéleményeket, a Rózsaszentmárton községre és Salgótarján Forgách-telepi városrészre vonatkozó területi műszaki szakértői szakvélemények, valamint az egyedi talajmechanikai, és építész szakvélemények elkészítését. 3.3.2.4/I Jogi tanácsadás (bruttó 3.250 eFt) A bányakártalanítással és egyéb bányászattal összefüggő ügyekkel kapcsolatosan továbbra is szükséges a jogi képviselet, tanácsadás, ügyvitel.
Tartalékfeladatok 3.3.2.2/II. Mozgásmérési hálózat bővítése Salgótarján Forgács telepen A folyamatban lévő fúrásos üregkutatás eredményeinek kiértékelését követően, amennyiben az állapítható meg, hogy a vágatok egy része nyitott, úgy az ezen vágatok nyomvonala feletti épületeken is mozgásmérési pontokat létesítünk.
27
3.3.3 Észak-Dunántúl 3.3.3.1/I. Dudari süllyedésmérések (bruttó 2.438 eFt) Tekintettel arra, hogy nagy létszámú felperest felvonultató bányakár per van folyamatban Dudar községet érintően, 2011-ben is még tervezzük az ellenőrző méréseket, de már csak évi egy alkalommal. A község érintett részére 2010-ben elkészült az átfogó műszaki szakértői szakvélemény amely alapjaiban építkezett az elmúlt években rendszeresen végzett mozgásmérések eredményeire. . 3.3.3.4/I Herendi rézsűmozgás geodéziai ellenőrzése (bruttó 113 eFt) Herend Város polgármestere bejelentette, hogy a tulajdonukban lévő, Herend 079/5. hrsz.-ú ingatlanon több és egyre tágasodó repedés jelentkezett, amely részint az erdőben járókat, részben a rézsű lábánál elhelyezkedő horgásztó látogatóit és tulajdonosait veszélyezteti. A jelenség az egykori Herendi külfejtés felhagyásának körülményeire vezethető vissza, ezért a szükséges beavatkozás meghatározására bányászati szakvélemény készítését tervezzük, ezt megelőzően azonban a terület geodéziai megfigyelését ütemeztük be 2011. évre is, ennek költségeit tartalmazza a terv. 3.3.3.5/I Dorogi táró ellenőrzése (bruttó 50 eFt) Dorog Város polgármestere a városban észlelt beszakadásról tájékoztatta Társaságunkat. A beszakadás a Dorogi táró nyomvonalába esik, melynek betömedékelését az Éd.-i BVH Rt. végeztette el 1999-ben. A tervezett költségek a feltételezett mozgások megfigyelésének költségeit tartalmazzák. 3.3.3.6/I Várpalotai beszakadások (bruttó 500 eFt) Várpalotai bejelentések alapján a Veszprémi Bányakapitányság folytatott le vizsgálatot, melyben valószínűsíti, hogy a beszakadásos jelenségek összefüggésbe hozhatók az egykor itt folytatott bányászkodással. Az eddigi vizsgálatok alapján nem lehet kizárni a lokális felszakadások formájában jelentkező bányakárok megtérítésében az állami szerepvállalást, ugyanis a bányászatot magánvállalkozás folytatta, de a jogutód államosításával végül a Magyar Állam tulajdonába került a bányászati jog. 3.3.3.7/I Várpalotai mozgásmérés (bruttó 1.750 eFt) A térségben korábban is folytak mozgásmegfigyelések, tekintettel arra, hogy több bányakár bejelentés, és per is volt a 80-100 éve művelt terület fölött kiépített lakónegyedben. Az esetlegesen jelentkező bányakár perekben egyetlen elfogadható érvelés a mozgásmegfigyeléseken alapszik, ezért a hálózat telepítését és alapmérését a csapadék mennyiségének függvényében 2011-ben el kívánjuk végezni.
28
3.3.3.8/I
Dudari bányakár (bruttó 30.000 eFt)
perben
kártalanítás
bírósági
ítélet
alapján
A Hegyi Kálmánné és tsai felperesek több éve folyamatban lévő bányakár tárgyú perében a II. fokú közbenső ítéletében elmarasztalta társaságunkat a Fővárosi Ítélőtábla. Az ítélet a felperesek keresetének helyt adott a jogalap tekintetében, a károk összegszerűségének megállapítására utasította az I. fokon eljáró Fejér Megyei Bíróságot. A jogalap tekintetében felülvizsgálati kérelemmel fordultunk a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához, amelyet elutasítottak, így jelenleg a kártérítési összeg meghatározására folyik az I. fokú eljárás, amelyben a bíróság elfogadta bányászati, robbantástechnikai és geofizikai igazságügyi szakértő felkérésére vonatkozó indítványunkat. A perben a szakértők személye többször változott. Komoly realitással bír, hogy 2011. I. félévében megszületik az I. fokú ítélet. Álláspontunk szerint, amennyiben az ítélet szerint fizetendő kártalanítás összege nem haladja meg a 30 MFt-ot, úgy fellebbezés nélkül célszerű annak megfizetése. Ezen összeg szerepel a feladattervben. Az egyébként bizonytalan összegű és időpontú kifizetések miatt 60 MFt összegű céltartalékot képeztünk. További – jogerős ítélettel le nem zárt - bányakár perek –
Dudar, Arany János u. 33. sz. ingatlan tulajdonosának per-újrafelvételi kérelme a Fővárosi Bíróság előtt van, amely során a bíróság 2008. augusztus 28.-i végzésével a felperes keresetlevelét – formai okok miatt – elutasította. Kártalanítással nem számolunk.
–
Sárisáp, Móricz Zsigmond u. 7. sz. ingatlannal kapcsolatos bányakár perből elbocsátottak, majd ismételten perbe vontak, majd ez megismétlődött. Az épület károsodásában megítélésünk szerint a bányászati közrehatás kizárt, kártalanítással nem számolunk.
3.3.3.9/I Bányászati szakvélemény tokodi vízfakadásokról (bruttó 225 eFt) Tokod Nagyközség polgármestere 2010-ben jelezte, hogy a község belterületén 2 helyen folyamatos vízfakadás történt, a víz károsítja a környező területeket és egy alsóbbrendű utat is. A polgármester hidrogeológiai szakvéleményt is készíttetett, amely egyrészt a bányászati vízemelés megszűntét követő karsztvíznívó folyamatos emelkedésével, továbbá a korábbi védőrétegekben történt bányászati beavatkozásokkal hozta összefüggésbe a felszínen megjelent forrásokat. A vízfakadásokról társaságunk bányászati szakvéleményt készíttetet, amely kizárta a források megjelenésének okai közül a bányászatot. Ennek alapján a bejelentést és a potenciális kárigényt elutasítottuk. A bányászati szakvélemény kifizetése 2011-re húzódott.
29
3.4 Vagyonhoz kötött kötelezettség 3.4.1 Mecsek 3.4.1.1/I Ingatlanok gondozása, hirdetés (bruttó 300 eFt) A társaságunk tulajdonában lévő, a Pécsi Ipari Parkban, valamint Pécs-Vasason lévő földingatlanok gyomtalanítási és értékesítésükre vonatkozó hirdetések költségei.
3.4.2 Észak-Magyarország 3.4.2.1/I Sajóvelezdi (015/12hrsz ) ingatlan őrzése (bruttó 1.650 eFt) A régi Putnok aknai ingatlan jelzáloggal terhelten került társaságunk tulajdonába a Borsodi Bányavagyon-hasznosító Zrt. végelszámolásakor. A régi Putnok aknai ingatlan rész értékesítési és bérbeadási pályázataira és hirdetéseire érdemi jelentkezés nem volt. Az ingatlan jelenleg bérbe adott, a bérlő a teljes terület őrzését biztosítja. A bérleti díj fedezi az őrzési költséget. Az ingatlant a Munkaügyi Központ jelzálogjoga terheli, amelyet az egykori tulajdonos Gömör-Metál Kft. „fa” tartozása miatt jegyeztek fel. A jelzálogjog végrehajtására vonatkozó per 2010. végén II. fokú ítélettel lezárult, amely szerint társaságunk tűrni köteles, hogy a Munkaügyi Központ 7,5 MFt + kamatok + járulékok követelését az ingatlan eladásából származó vételárból elégítse ki. Tekintettel arra, hogy az ítélet végrehajtására a bíróság végrehajtót jelöl ki, 2011. II. negyedévétől kezdődően az ingatlan bérbeadását és őrzését már nem tervezzük.
3.4.3. Észak-Dunántúl 3.4.3.1/I Veszprém, Budapest u. 2. sz. alatti társasházi irodák közös költsége (bruttó 1.860 eFt) Az Észak-Dunántúli BVH Zrt. „v.a.” és társaságunk közt 2009. áprilisban létrejött szerződésrendszerrel tulajdonunkba került a Veszprém, Budapest u. 2. alatti társasházi formában működő irodaház 20 db önálló albetétje összesen 898 m2 alapterülettel. 2010. év végére az eddigi értékesítések eredményeként az alapterület kb. 60%-a maradt már csak tulajdonunkban, melynek egy részére már most van érdeklődés, ezért 2011. II. negyedévétől már jelentősen kisebb összegű közös költséget tervezünk. 3.4.3.2/I Ingatlan hirdetések (bruttó 500 eFt) A fenti pontban leírt szerződéssel tulajdonunkba került 6 db Várpalotai Ipari Parkban, továbbá a Péti Nitrogénművek szomszédságában lévő, összesen mintegy 4,5 ha nagyságú földingatlan. Az irodaházi albetétek és ezen pont szerinti ingatlanok értékesítése érdekében közzéteendő hirdetések költségeit tüntettük fel ezen a költségsoron.
30
3.5 Szénhidrogén üzletág A 2330/2004.(XII.21.) évi Kormányhatározat, valamint a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft (BVH Kft) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt (MNV Zrt) között 2014. december 31-ig hatályos, az állami tulajdonú meddő CH kutak vagyonkezeléséről szóló szerződés alapján a BVH Kft feladatai az állami tulajdonú kutakkal kapcsolatban a következők: – A kutak információs adatbázisának (kútkataszter) létrehozása, az adatbázisban szereplő információk karbantartása, az információs adatbázis működésének biztosítása. Az adatbázis teljes körű feltöltése a kutak műszaki állapotára, hasznosíthatóságára, forgalmi és könyvszerinti értékére vonatkozó információkkal. – A kutak vagyonkezelési feladatainak ellátása, megfelelő időközönkénti helyszíni ellenőrzés, szükséges biztonsági intézkedések megtétele a bányakárok megelőzésének elhárítása érdekében. – A kutak hasznosításának, értékesítésének előkészítése, kapcsolattartás a potenciális hasznosítókkal. – Nem hasznosítható, meglévő kutak biztonságba helyezése, biztonságos elzárása. – A nem hasznosítható, elzárt kutak tájrendezési kötelezettségeinek a végrehajtása. A kutakkal kapcsolatos kötelezettségeket az 1993. évi XLVIII. törvény (bányászatról) 36.§, valamint az e törvény végrehajtásáról szóló 203/1998.(XII.19.) Kormányrendelet 22.§-a szabályozza. A törvény a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokkal kapcsolatos tájrendezési feladatok elvégzésére azt kötelezi, aki 2004. december 31-én a bányászati mélyfúrások tulajdonosa volt, vagy aki e határidő után a mélyfúrás tulajdonjogát megszerezte. Ugyanakkor nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. A hatályos vagyonkezelési szerződésben 3093 db kút szerepel, közülük a BVH NK Kft. 2433 kúttal kapcsolatban látja el a vagyonkezelési feladatokat. (A különbözet 660 db kútból 244 db-ot a MOL Nyrt. nem adott át, mert azok nagy részét használja, és meg kívánja szerezni ezeknek a tulajdonjogát. 416 db kút pedig, a rendelkezésre álló információk szerint, nem állami tulajdonban van. A 2433-ból 1501 kút tájrendezése már a vagyonkezelési szerződés aláírása előtt megtörtént, további 33 kútkörzetben ezt a munkát (beleértve a művelésbe történt visszaadást is) már a BVH NK Kft végeztette el. A nem tájrendezett (felszínen megtalálható 899-ből) a geológiai értékelés alapján 601 kút hasznosítható, illetve korlátozottan hasznosítható. A többi nem hasznosítható kútra kell elvégeztetni a tájrendezést, illetve (amelyik kútnál nem történt meg) a műszaki felszámolást is. Ezt a munkát, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36.§ alapján, a tulajdonos a
31
Magyar Állam, illetve a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően a BVH Kft. köteles elvégezni. A 2011. évi tervben a fenti kötelezettségek közül azoknak a végrehajtását szerepeltetjük, amelyekre a 2011. évben rendelkezésünkre álló források fedezetet nyújtanak. A végrehajtásra tervezett feladatok a következők.
3.5.1 Vagyonkezelési feladatok A tervezett vagyonkezelési tevékenység minden olyan műszaki feladatot magába foglal, ami a kutak állapotának megőrzésére, szükség estén helyreállítására (javítására) irányul és nem közvetlenül műszaki felszámolási, tájrendezési, vagy értékesítési feladat. A tervsorban szerepelnek a kutakhoz kapcsolódó felügyeleti-ellenőrzési, információszerzési és kútkataszter adatbázis kiegészítési, karbantartási feladatok. Ugyancsak itt tervezzük a tulajdonosi jogok gyakorlójának MNV Zrt. fizetendő vagyonkezelési díjat is. A költségterv sorok alapjául a 2010. évi tény költségek, a meglevő (2011.-re áthúzódó) illetve 2011. évben megkötni tervezett szerződések szolgálnak. 3.5.1.1/I Folyamatos működés biztosítása (nettó 9.582 eFt) A kutakkal kapcsolatos információs rendszer fenntartása (geológiai- és műszaki kútkönyvek tárolása, kezelése, kapcsolat a földhivatali ingatlan-nyilvántartó rendszerrel, kútkataszter adatbázis kiegészítés és felügyelet) valamint a kitörésvédelmi készültség biztosítása. E sorban tervezzük a vagyonkezelési díjat is. 3.5.1.2/I Kútfelügyelet, kútellenőrzés (nettó 10.670 eFt) A kutak felügyeletét, helyszíni ellenőrzését a vagyonkezelői szerződés alapján folyamatosan kell végeznünk, továbbá a megrendelt kútmunkálatok és az eseti állapot fenntartó, vagy helyreállító munkák elvégzését is ellenőriznünk szükséges. A munkát 1 fő saját nyugdíjas alkalmazottal, és a csúcsidőszakokban (ha szükséges) külső megbízott vállalkozó igénybevételével tervezzük végezni. 3.5.1.3/I Biztonsági intézkedések (nettó 12.000 eFt) A helyszíni kútellenőrzések során megállapításra kerültek, és nagy valószínűséggel a jövőben is kerülnek olyan hiányosságok, amelyek veszélyhelyzetet jelentenek. Ezeket a hiányosságokat fel kell számolni. A tervezett összeg korábbi tapasztalataink alapján került megtervezésre. 3.5.1.4/I Kútkataszter adatbázis kiegészítés, karbantartás (nettó 3.510 eFt) A teljesség érdekében meglevő kútkataszter adatbázisunk további kiegészítése szükséges, a mintegy 12 még nem értékelt meglevő kút geológiai hasznosíthatósági (melegvíz termelésre való alkalmasság) és műszaki állapot értékelésével.
32
3.5.2
Kútfelszámolás
A feladatok költségterveinek alapjául a 2010. évi tényköltségek, a rendelkezésünkre álló kiviteli tervek és a 2011. évi feladat kitűzések szolgálnak. 3.5.2.1/I Kútfelszámolási tervek készítése (nettó 27.000 eFt) A tervezett összeg 50 kút műszaki felszámolási tervének elkészítését és engedélyeztetését fedezi, ezekre a következő évek műszaki felszámolásainak előkészítése miatt van szükség. 3.5.2.2/I Kútfelszámolás kivitelezés (nettó 270.000 eFt) A tervsor 7 kút berendezéssel történő műszaki felszámolásának a szükséges kútbeállók elkészítésével együttes költségét tartalmazza, amelyből 57,0 millió Ft kifizetése 2012. éve húzódik át.
3.5.3
Tájrendezés
A feladatok költségterveinek alapjául a 2010. évi tényköltségek, a rendelkezésünkre álló kiviteli tervek és a 2011. évi feladat kitűzések szolgálnak. 3.5.3.1/I Tájrendezési tervek készítése (nettó 44.385 eFt) A tervezett összeg 38 kút, továbbá a 2010. évről áthúzódó 5 kút tájrendezési tervének elkészítését és engedélyeztetését fedezi. A tervekre a következő évek tájrendezéseinek előkészítése miatt van szükség. 3.5.3.2/I Tájrendezés kivitelezés (244.311 eFt) 22 kút tájrendezése (amiből 3 kútkörzet jelentős mennyiségű veszélyes hulladékot is tartalmaz) és a Komádi-3 kútkörzet veszélyes hulladék kármentesítésének 2011. évi költségét (utóellenőrzés) tartalmazza a sor.
3.5.4
Kutak értékesítése
A tervezett kútértékesítések összes költsége. A költségterv alapjául a 2010. évi tényköltségek és a tervezett 2011. évi szerződések szolgálnak. 3.5.4.1/I Értékesítési folyamat támogatása (nettó 7.250 eFt) Az értékesítési folyamat előkészítése, menedzselése, amelyet 1 fő saját alkalmazottal tervezünk végezni. 3.5.4.2/I Értékesítési különköltség (nettó 20.755 eFt) A társaság 2011-ben is folytatja a kútértékesítések előkészítését, a vételi szándékot bejelentőkkel a kapcsolattartást. Az értékesítés előkészítő folyamatában 30 kút forgalmi értékbecslését és 40 kút forgalmi értékbecslésének aktualizálását tervezzük. A kutak
33
kijelölésére később kerül sor. Tervezzük a tárgyalások folytatását a MOL Nyrt-vel, az általa igényelt 244 db állami tulajdonú kút eladásáról. Ezzel összefüggésben 25 kút hasznosíthatósági értékelését, majd forgalmi értékbecslését tervezzük. Tartalék feladatok A feladat végrehajtása során külső, a társaságtól független okok miatt bekövetkező csúszások, elmaradások pótlására a társaság pótmunkákat is előkészített, amelyeknek a költségei nem szerepelnek a tervben, de szükség esetén az elmaradó munkák kompenzálására elvégezhetők. Ezek a tartalék munkák a következők: felszámolási és tájrendezési tervek készítése, kútfelszámolások és tájrendezések kivitelezése.
3.6 Közbeszerzések költségei A tervezett költségek a törvényi előírások szerinti hirdetményi díjakat tartalmazzák. Társaságunk 2011-ben hivatalos közbeszerzési tanácsadóval nem tervez szerződést kötni, ez alól csak a külön soron is nevesített Karolina külfejtés tájrendezésére vonatkozó közbeszerzési eljárás lesz kivétel. 3.6.1. Szénbányászati üzletág 2011-ben az alábbi eljárásokat tervezzük lebonyolítani. György aknai táróvágat tömedékelése Külszínre nyíló bányatérségek felhagyása és a felszín tájrendezése Dorogháza-Ménkes bányatelep kármentesítés Karolina külfejtés tájrendezése Kénes úti meddőhányó tájrendezése, vízrendezése 3.6.2. Szénhidrogén üzletág 2011. évben az alábbi eljárásokat tervezzük lebonyolítani. 50 kút műszaki felszámolási tervének elkészítése 7 kút műszaki felszámolásának kivitelezése 38 kút tájrendezési műszaki tervének elkészítése 22 kútkörzet tájrendezés kivitelezése
34
4
Humánpolitikai kötelezettségek
4.1. A társaság 2011. év humán tevékenysége 4.1.1 Kártérítési járadékok A kártérítési járadékosok ügyintézése keretén belül az alábbi feladatokat végezzük: – A kártérítési járadékosok nyilvántartása. – A kártérítési járadékosok jövedelméről információ gyűjtés. – A járadékok évenkénti felülvizsgálata, fejlesztése. – Határozat-hozatal a járadékok nagyságáról és folyósítási idejéről. Jelenleg a nyilvántartott járadékosok száma 44 fő, melynek megoszlása: Veszprémi Fióktelep Nyilvántartott száma: Ebből
kártérítési
járadékosok
Mecseki Fióktelep
Összesen
16 fő
28 fő
44 fő
11 fő
11 fő
22 fő
keresetvesztesége van:
9 fő
9 fő
18 fő
nincs keresetvesztesége:
2 fő
2 fő
4 fő
5 fő
17 fő
22 fő
keresetvesztesége van:
5 fő
17 fő
22 fő
nincs keresetvesztesége:
0 fő
0 fő
0 fő
NYUFIG-os
Vállalati:
4.1.2 Baleseti járadékok A baleseti járadékok esetében a társaság nincs közvetlen kapcsolatban a járadékossal, hanem azzal a megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatósággal, amely folyósítja a baleseti járadékot az egészségkárosodott dolgozóknak. A folyósított összeget viszont kiterheli a kötelezettség átvállalási szerződés szerint társaságunkra. Az üzleti évben 4 fő baleseti járadékát finanszírozzuk két Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnak.
4.1.3 Nem vagyoni és dologi kártérítések A tervezett nem vagyoni és dologi kártérítések – amely zömmel a mecseki körzetben fordulnak elő – a humánpolitikai kiadások közel 50%-át teszik ki. Ezen kártérítési igény elsősorban a volt egészségkárosodott dolgozók egészségének további romlásából, valamint kegyeleti költségek ellentételezéséből és özvegyi-rokkantsági nyugdíj kiegészítéséből képződik.
35
A nem vagyoni és dologi kártérítések – bírósági költségek megtakarítása céljából – rendezésére törekszünk egyezségeket kötni, amelyek az elmúlt időszakban nem minden esetben sikerültek az általunk túlzottnak tartott igények miatt. Ezt a tendenciát figyelembe vettük az ez évi tervezésnél, amely többlet kiadást eredményez az elmúlt időszakokhoz képest. Pedig az egyezségek során megállapodott összegek értéke, az azonos témában előfordult perekben megítélt nem vagyoni és dologi kártérítés összegének nagyságát nem haladja meg. Az egyezség megkötésének folyamata: – A bejelentett igények – kérelmek – nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba vétellel egy időben megvizsgáljuk az egykorú iratok és információk alapján az igények jogosságát. – Az igényeket értékeljük és az elmúlt időszak tapasztalatai alapján ügyvéd közreműködésével megállapítjuk az egyezségben felajánlásra kerülő összeget. – A jogosnak talált kérelmekre a fent leírt előkészítés alapján, a témával foglalkozó ügyvéd elkészíti az egyezséget és jóváhagyás céljából az ügyvezető igazgató elé terjeszti. Az ügyvezető igazgató jóváhagyását követően, a kérelmezőnek felajánljuk az egyezséget. – Az egyezség megkötését követően, az ügyvezető igazgató ad engedélyt az összeg kifizetésére. 4.1.4 Egyéb kiadások A bíróság által megítélt szakértői díjakat és a felperes képviseletével járó, valamint az ügyvitellel kapcsolatos adminisztratív költségeket, a társaság által foglalkoztatott ügyvédi díjakat tartalmazza az egyéb humánpolitikai költség. Az egyéb humánpolitikai költségek között szerepeltetjük még, a Bányavagyon-hasznosító Részvénytársaságoktól átvett nyugdíjas szénjárandóság jogosultságának igazolásával, lakáshiteleknél oka fogyottá váló jelzálogjogok törlésével kapcsolatos költségeket. Itt tüntetjük fel az NFM/4271/2/2010. számú levél alapján az egykori állami szénbányavállalatok munkaügyi iratanyagának átmeneti időszakra vonatkozó kezeléséből és az adatszolgáltatásból költségeket is.
5
A szervezet és a létszám alakulása
5.1 Létszám alakulása A Bányavagyon-hasznosító Kft. budapesti központtal, dorogi irodával és négy vidéki fiókteleppel rendelkezik. A létszám és a produktív munkaidő tervezésénél figyelembe vettük a szénbányászati, a szénhidrogén üzletág és a humán terület 2011. évre tervezett feladatait. Már korábban megvalósítottuk a nyugdíjas munkavállalók munkaidejének csökkentését 6, illetve 4 órás foglalkoztatás bevezetésével. A 2011. évben a felmerülő feladatokat továbbra is a legnagyobb gondossággal tervezzük elvégezni, átszervezéssel és a munkaidő hatékonyabb kihasználásával.
36
6
A pénzügyi helyzet alakulása, finanszírozása
6.1 Bevételek alakulása A 2011. évi tervezett bevételek összetételét az I. sz. táblázat tartalmazza. Tárgyi eszközértékesítésből 2011. I. negyedévben 34,9 MFt, terveztünk, az Északdunántúli Bányavagyon-hasznosító Zrt.-től az átvállalt kötelezettségek ellentételezésére III. ütemben átvett Veszprém, Budapesti u. 2. szám alatti irodák a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal részére történő eladásából. Bérbeadás árbevételeként a sajóvelezdi (Putnok) telephely esetében 1,1 MFt-ot, veszprémi irodák bérbeadásából 1,6 MFt terveztünk. Részletes indoklás a 3.4.2 pontban található. A Bányavagyon-hasznosító Rt-ktől átvett követelések behajtásából 28,- MFt bevételt terveztünk. Egyrészt a Tatabányai Bányák felszámolása a felszámoló újabb nyilatkozata alapján 2011. évben fog jogerősen befejeződni, és a zárómérleg cégbíróság által történő elfogadása után a követelés összege, 27,- MFt. átutalásra kerül. Másrészt várhatóan 1,MFt értékben a Pécs Holding Zrt. átvett tartozása ellentételeként biztosítja a pécsi fióktelep működési költségeit. A tovább számlázott bevételek (telefon, klf. szolgáltatások stb.) összege várhatóan 0,1 MFt lesz. A közbeszerzési dokumentációk értékesítéséből várakozásaink szerint 2,3 MFt bevételt fogunk realizálni. A Felsőnyárád III. bánya bányászati jogának átruházásából 1,1 MFt-ot bevételt tervezünk. A szerződést még a Borsodi BVH Rt. „va”-tól vettük át. Meddő CH kutak bérbeadásából, eladásából bevételt nem terveztünk. Részletes indoklás a 2.2 pontban található. A Magyar Államkincstárban lekötött Diszkont Kincstárjegy után járó kamat tervezett mértéke 14,- MFt. Egyéb bevételek soron közbeszerzési eljárások ajánlati, jóteljesítési biztosíték bevételeként 13,5 MFt-ot terveztünk. Egyedi termelési támogatásként várhatóan beérkező bevételünk 2011. évben 1 000 MFt lesz a 2010. évi CLXIX. törvény A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről (MK. 200. szám) XVII. fejezet Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 17 címszám, 1 alcímszám 2 jogcím csoportszám alapján.
37
6.2 Kiadások alakulása A kiadások összetételét költségnemek szerint a II. számú táblázat, költséghelyek szerint a III. számú táblázat, a kiadások szerkezetét a IV. számú táblázat tartalmazza. A műszaki feladatok részletes felsorolását szénbányászati és CH üzletág bontásban részletesen a X. számú táblázat tartalmazza. A működési kiadásokat a III/a. számú táblázat költségnemenkénti bontásban ismerteti. „Egyéb” kiadások megjelölésű sorok tartalma, tételes felsorolása, számszerű összetétele: II. táblázat: 5. sor
Személyi jellegű egyéb kiadások 22,2 MFt ebből: működési kiadás III/a tábla személyi jellegű egyéb kifizetéseket 18,6 MFt-ot részletesen tartalmazza.
8. sor.
Egyéb kiadások 126,4 MFt ebből: - Humán kötelezettség teljesítésére 49,3 MFt, - Bányakártérítésekre
52,3 MFt,
- Közbeszerzés ktg-ei
5,8 MFt
- Ajánlati biztosíték visszafizetés
11,5 MFt
- Működési költség : - beruházás
6,- MFt
- egyéb ráfordítás
1,5 MFt
III. táblázat: 5. sor
Egyéb kiadások 17,3 MFt ebből: - közbeszerzések kiadásai
5,8 MFt
- Ajánlati biztosíték visszafizetés 11,5 MFt IV. táblázat: 8.sor
ugyanaz mint a II. táblázat 8. sor
5. oszlop
ugyanaz mint a III. táblázat 5. sor
38
A működési költség tervezett összege 302,6 MFt, amely tartalmazza a 2010. évről áthúzódó kifizetések összegét, valamint a tulajdonosi döntés alapján az ügyvezető igazgató felmondásának költségeit is. A terv készítésénél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által a 2011. évi tervkészítéshez írásban megküldött szempontokat vettük figyelembe: – A fogyasztói árindex (infláció) 2011. évi várható értéke: 3,5 % – Irányadó árfolyam 280 Ft/EUR – Jegybanki alapkamat 5,3 % – Az állami többségi tulajdonú gazdasági társaságok bértömege nem nőhet a 2010. évi bázishoz képes. – A 2011. évi adózás és járulékfizetés szabályait vettük figyelembe. – 2011 évre a Költségvetési törvényben a bányabezárási sorra tervezett 1.000 MFt-ot. Társaságunk a 2011. évi terv előterjesztésében a bértömegnövelési tilalom alóli felmentési kérelmet terjeszt elő a 2011. évi üzleti terv 2. - a bérek tervezése - pontjában meghatározott korrekciós feltételek alapján. A korrekció szükségességét a tulajdonosi döntés alapján történt ügyvezető változás és a dudari irattározás felmerülő költségei indokolják.
6.3 ÁFA visszaigénylés alakulása A 2011. évi tervünk készítésekor az általános forgalmi adó vonatkozásában az előző évek ellenőrzési megállapításait figyelembe véve, a szénbányászati területen nem igényeltük vissza az ÁFÁ-t, viszont a szénhidrogénes területen visszaigénylésre került az általános forgalmi adó.
6.4 A pénzügyi helyzet alakulása A társaság likviditásának éves változását a V. sz. táblázat tartalmazza. A 2011 évi Egyedi termelési támogatás és a 2010. évről felhasználható, áthúzódó pénzállomány biztosítja a társaság folyamatos pénzellátását. 2011. év végi záró pénzállomány várhatóan 430,9 MFt.
Budapest, 2011. február 1.
Czémán Miklós ügyvezető igazgató
39
Mellékletek
I. számú táblázat: Bevételek II. számú táblázat: Kiadások költségnemek szerint III. számú táblázat: Kiadások költséghelyek szerint III/A számú táblázat: Működési kiadások IV. számú táblázat: Kiadások szerkezete V. számú táblázat: Likviditás VI. számú táblázat: Létszám VII. számú táblázat: Munkaügyi folyamatok VIII. számú táblázat: Humánpolitikai kiadások IX. számú táblázat: Humánpolitikai kiadások fióktelepenként X. számú táblázat: Műszaki kiadások
40
