MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 19/2010. (VI. 2.) sz. rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervérıl
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 35. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
1.§ Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlése Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervét – 2010-2014. évre – e rendelet 1. sz. melléklete szerint állapítja meg.
2.§ Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejőleg a települési hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatáról szóló 20/2007. (V.17.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.
M i s k o l c, 2010. május 27.
Dr. Mihalecz Péter s.k. jegyzı
Káli Sándor s.k. polgármester
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
1. sz. melléklet
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2010-2014
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából készítette: Zöld Akció Egyesület Miskolc, 2009.
1
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
TARTALOMJEGYZÉK 1
A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI .......................................................... 5 1.1 TERVEZÉSI ALAPADATOK........................................................................................................................ 5 1.1.1 Tervezési szint................................................................................................................................... 5 1.1.2 A HHT készítıjének adatai ............................................................................................................... 5 1.1.3 Az érintett Önkormányzat adatai ...................................................................................................... 6 1.1.4 A terv készítése során figyelembe vett fenntarthatósági elvek .......................................................... 6 1.1.5 Miskolc rövid bemutatása................................................................................................................. 6 1.2 A TERVEZÉS ÁLTALÁNOS JOGSZABÁLYI HÁTTERE................................................................................... 7 1.2.1 A helyi hulladékgazdálkodási terv .................................................................................................... 7 1.2.2 Kapcsolódás a TSZH Fejlesztési Stratégiájához .............................................................................. 8 1.3 TERMINOLÓGIA ..................................................................................................................................... 10
2
KORÁBBI TERVEK TELJESÜLÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE ..................................... 10 2.1 2.2 2.3
TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK ......................................................................................................... 10 TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKOK ................................................................................................ 12 A KÖRNYEZET VÉDELMÉT ÉRINTİ ÁTFOGÓ INTÉZKEDÉSEK .................................................................. 12
3
A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZİ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE ...... 13 3.1 A KELETKEZİ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE .................................................................. 14 3.1.1 Nem veszélyes hulladékok............................................................................................................... 14
3.1.1.1 3.1.1.2 3.1.1.3 3.1.1.4 3.1.2
Települési szilárd hulladékok.................................................................. 14 Települési folyékony hulladék ................................................................ 18 Kommunális szennyvíziszap ................................................................... 20 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok ........................... 20
kiemelten kezelendı veszélyes hulladékáramok...............................................................................20
3.1.2.1 3.1.2.2 3.1.2.3 3.1.2.4 3.1.2.5 3.1.2.6 3.1.2.7 3.1.2.8 3.1.2.9
Hulladékolajok ........................................................................................ 22 Akkumulátorok, elemek .......................................................................... 23 Hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések (HEEB)........ 24 Kiselejtezett gépjármővek ....................................................................... 25 Egészségügyi hulladékok ........................................................................ 25 Állati eredető hulladékok ........................................................................ 26 Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik ......................................... 27 Azbeszt .................................................................................................... 27 Egyéb veszélyes hulladékok.................................................................... 28
3.1.3 Csomagolási hulladékok................................................................................................................. 28 3.2 A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE (TONNA) ..................................................... 29 3.2.1 Nem veszélyes hulladékok............................................................................................................... 29 3.2.2 A területen felhalmozott, kiemelten kezelendı hulladékáramok ..................................................... 30 3.2.3 Csomagolási hulladékok................................................................................................................. 30 3.3 A TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE 31 3.3.1 Nem veszélyes hulladékok............................................................................................................... 31
3.3.1.1 3.3.1.2 3.3.1.3 3.3.2
Települési szilárd hulladék...................................................................... 31 Települési folyékony hulladék ................................................................ 31 Kommunális szennyvíziszap ................................................................... 31
A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok ................... 31
3.3.2.1 3.3.2.2 3.3.2.3 3.3.2.4 3.3.2.5
Hulladékolajok ........................................................................................ 32 Akkumulátorok és szárazelemek............................................................. 32 Hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések...................... 32 Kiselejtezett gépjármővek ....................................................................... 32 Egészségügyi hulladékok ........................................................................ 32
2
3.3.2.6 3.3.2.7 3.3.2.8
Állati eredető hulladékok ........................................................................ 33 Csomagolási hulladékok ......................................................................... 33 Egyéb hulladékok .................................................................................... 33
3.4 A TERVEZÉSI TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGÉNEK BEMUTATÁSA ................................................... 33 3.4.1 TSZH, TFH, szennyvíziszap és inert hulladékok............................................................................. 33 3.4.2 Veszélyes hulladékok ...................................................................................................................... 34 3.4.3 Csomagolási hulladék..................................................................................................................... 34 3.4.4 A területen jelenleg kezelésre nem kerülı hulladékok .................................................................... 35
4
A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETİ MŐSZAKI KÖVETELMÉNYEK ............................................................................................... 35 4.1
A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MŐSZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉS A TERÜLETEN FOLYÓ HULLADÉKKEZELÉSRE ELİÍRT KÖVETELMÉNYEK ISMERTETÉSE ....................................................................... 35 4.2 A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL ELTÉRİ SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI VAGY EGYEDI MŐSZAKI KÖVETELMÉNYEK, BELSİ MŐSZAKI ELİÍRÁSOK RÖVID LEÍRÁSA ....................................................... 36
5
AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK36 5.1
AZ ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEKTİL ELTÉRİ, EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA .................................................................................................................................... 36
6
A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELİTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK ........... 38 6.1 HULLADÉKOK GYŐJTÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA .............................................................................................. 38 6.1.1 A területen engedéllyel mőködı győjtı-szállító szervezetek bemutatása ........................................ 38 Miskolc városában 2008-ig a települési folyékony hulladék szippantására kijelölt közszolgáltató cég, melynek fı profilját a víz- és csatornarendszerek karbantartása, ellenırzése és felülvizsgálata határozza meg. A tevékenységet 2009. július 1.-tıl a MiVíz Kft. megbízásából az Energie AG Miskolc Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kft. látja el. ..................................................................................... 40 6.1.2 A felhalmozott hulladékok tárolását végzı vállalkozások............................................................... 44 6.1.3 A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése ................................................................................................................................. 44
6.1.3.1 6.1.3.2
Települési szilárd hulladékok kezelése ................................................... 44 Települési folyékony hulladék kezelése.................................................. 44
6.1.4 Rekultiválást ill. fejlesztést igénylı kezelıtelepek........................................................................... 45 6.2 A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSÉNÉL ELİÍRTAKON TÚL ISMERTETENDİ TÉNYEZİK................................................................................................................................ 46 6.2.1 A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen ........................... 46 6.2.2 A területen a települési hulladék részeként keletkezı biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebbıl a lerakásra kerülı mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelıkapacitás és a késıbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése .................................................................................. 48 6.3 A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL ÉS SZENNYVÍZISZAPPAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE ........................................................................................................................................... 49
7
Törölt: 39
Törölt: 43
Törölt: 43
Törölt: 43
Törölt: 43
Törölt: 44
Törölt: 45
Törölt: 45
Törölt: 47
Törölt: 48
AZ ELÉRENDİ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ....... 50
Törölt: 49
7.1 A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŐZÉSEI A TERVEZÉSI TERÜLETEN, A TERVIDİSZAK VÉGÉRE VÁRHATÓAN KELETKEZİ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS ÖSSZETÉTELE .............................................. 50
Törölt: 49
7.1.1
A képzıdı hulladék mennyiségének várható alakulása a tervezési területen ................................. 51
7.1.1.1 7.1.1.2
Nem veszélyes hulladékok ...................................................................... 51 Szelektíven győjtött veszélyes és csomagolási hulladékok..................... 53
7.1.2 Csökkentési célok............................................................................................................................ 57 7.2 HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŐZÉSEK TERVEZÉSE ........................................ 58 7.2.1 Megelızés ....................................................................................................................................... 59 7.2.2 Hasznosítás..................................................................................................................................... 60 7.2.3 Ártalmatlanítás ............................................................................................................................... 63 7.3 HULLADÉKHASZNOSÍTÓ ÉS –ÁRTALMATLANÍTÓ KAPACITÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK PRIORITÁSAI ÉS CÉLKITŐZÉSEI ................................................................................................................................................... 65
Törölt: 50
Törölt: 50
Törölt: 52
Törölt: 56
Törölt: 57
Törölt: 58
Törölt: 59
Törölt: 62
Törölt: 64
8
A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM ÉS ANNAK KÖLTSÉGEI ................................................... 65 8.1 A HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK RACIONALIZÁLÁSÁT ELİSEGÍTİ INTÉZKEDÉSEK MEGHATÁROZÁSA .... 65 8.1.1 A hulladékhasznosítás környezetvédelmileg megfelelı és gazdaságilag megvalósítható célkitőzéseinek elérését szolgáló intézkedések, fejlesztések......................................................................... 65
8.1.1.1 8.1.1.2 8.1.1.3
Megelızés és környezettudatosság fejlesztése........................................ 65 Települési szilárd hulladék kezelésének fejlesztése................................ 67 TFH és szennyvíziszapok kezelésének fejlesztése.................................. 69
8.1.2 Illegális kezelı , lerakótelepek rekultiválásának, felszámolásának a feladatai.............................. 70 8.2 TOVÁBBI INTÉZKEDÉSEK ÜTEMTERVE ÉS FORRÁSIGÉNYE ..................................................................... 71 8.2.1 Általános érvényő hulladékgazdálkodási intézkedések................................................................... 71 8.2.2 Környezettudatosság fejlesztését célzó intézkedések ...................................................................... 72 8.2.3 A TSZH-ok kezelésével kapcsolatos intézkedések ........................................................................... 74 8.2.4 A TFH-ok kezelésével kapcsolatos intézkedések............................................................................. 75 8.2.5 Egyéb kiemelt hulladékáramok kezelésével kapcsolatos intézkedések............................................ 76 8.2.6 Hulladéklerakóra kerülı, biológiailag lebomló szervesanyagok csökkentését célzó intézkedések. 77 8.3 MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK, BERENDEZÉSEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA ............................................................................................................................................. 78 8.3.1 Települési szilárd hulladék kezelés ................................................................................................. 78 8.3.2 Települési folyékony hulladékok ..................................................................................................... 79 8.3.3 Egyéb, kiemelt hulladékáramok...................................................................................................... 80
Törölt: 64
Törölt: 64
Törölt: 64
Törölt: 64
Törölt: 66
Törölt: 68
Törölt: 69
Törölt: 70
Törölt: 70
Törölt: 71
Törölt: 73
Törölt: 74
Törölt: 75
Törölt: 76
Törölt: 77
Törölt: 77
Törölt: 78
Törölt: 79
Köszönetnyilvánítás A Terv készítıi köszönetet mondanak mindazon intézményeknek és személyeknek, akik adatokkal, hasznos információkkal és tanácsokkal segítették a tervezési folyamatot. Külön köszönet illeti a Terv elkészítésében segítséget adó Inno-Log Nonprofit Kft. munkatársait.
1 A tervkészítés általános adatai 1.1 Tervezési alapadatok 1.1.1 Tervezési szint Jelen tervezés célja a 2009-2014. közötti idıszakra Miskolc város helyi hulladékgazdálkodási tervének összeállítása és a tervben foglalt célkitőzések teljesülésének elemzése, illetve ez alapján további javaslatok megfogalmazása. A helyi hulladékgazdálkodási terv az országos és területi hulladékgazdálkodási tervekben foglalt célkitőzésekkel, feladatokkal és a település rendezési tervévvel összhangban kerül kidolgozásra. A helyi terv a települési hulladékok körében értelmezhetı, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél egészségügy, tömegközlekedés, közterület-fenntartás, stb. keletkezı hulladékokkal foglalkozik. A HHT a hulladékgazdálkodás célrendszerének megfelelıen elemzi Miskolc közigazgatási területén a hulladékképzıdés és -kezelés helyzetét és határozza meg a 2014-ig terjedı idıszakban elérendı célokat, valamint a célok elérését biztosító intézkedéseket és programokat. A tervezés bázisát a 2008. évi alapadatok jelentik, amiket az érintett területen mőködı gazdálkodó szervezetek és hatóságok által biztosítottak rendelkezésre. • Miskolc Megyei Jogú Város Építési és Környezetvédelmi Osztálya • Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. • Mivíz Kft. • AVE Miskolc Kft. • Zöld Akció Egyesület • Ökológiai Intézet Alapítvány • Zöld Kapcsolat Egyesület • Hulladék Munkaszövetség • Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség • Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága • Kanal Technik Kft. • Energie AG Miskolc Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kft. • Cirkont Hulladékgazdálkodási Zrt.
1.1.2 A HHT készítıjének adatai Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala megbízásából a tervet 2009. novemberében készítette: Név: Zöld Akció Egyesület Cím: 3525 Miskolc, Kossuth Lajos u. 13. Projektfelelıs: Demeter Zoltán
5
1.1.3 Az érintett Önkormányzat adatai Név: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Cím: 3525 Miskolc, Városház tér 8. A település statisztikai azonosítószáma: 30456 Tervezés idıtartama: 2009-2014. Tervezés báziséve: 2008.
1.1.4 A terv készítése során figyelembe vett fenntarthatósági elvek A HHT alapvetı célkitőzése, hogy a fenntartható fejlıdés alappillérei (környezeti, gazdasági, mőszaki, társadalmi) helyi szinten is érvényesüljenek a hulladékgazdálkodás területén. A környezeti szempontból a hangsúlyt a környezeti terhelésnek megfelelı prioritás szerint a megelızésre, újrahasználatra való elıkészítésre, újrafeldolgozásra, egyéb (pl. energetikai) hasznosításra és végül az ártalmatlanításra helyezi. Az intézkedések elsıdleges célja, hogy a hulladékgazdálkodás az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül történjen. Gazdasági szempontból is a megelızésen van a hangsúly, mivel az ártalmatlanítás és a fellépı környezeti terhelés elhárítása költségesebb megoldást jelent. Mőszaki szempontok alapján az alkalmazott eljárások figyelembe vétele az elérhetı legjobb technikák 314/2005. (XII. 25.) Kr.) alapján. Társadalmi szempontok alapján a hulladékgazdálkodás alapvetı társadalmi igény, amit közszolgáltatás keretében végeznek, így annak költségeit a lakosság is viseli. A terv készítésekor a 2000. évi XLIII. törvényben felsorolt hulladékgazdálkodási alapelvek kerültek figyelembevételre.
1.1.5 Miskolc rövid bemutatása Miskolc az Északi középhegység legfontosabb helyén, az ún. Miskolci-kapuban fekszik; a borsod-zempléni tájaknak nemcsak földrajzi központja, hanem a különbözı tájegységek találkozópontja is. A város körül körcikkszerően találkoznak egymással: a Bükk hegység, a Cserehát, a Zempléni-hegység és az Alföld szegélye. Miskolc Budapest és Debrecen után az ország harmadik legnépesebb városa: lakónépessége 2008. év végén 170 234 fı volt. A város a Bükk hegység keleti oldalán, a Szinva, a Hejı és a Sajó völgyében, változó természeti és gazdasági tájegységek találkozásánál épült. Miskolc területe 236,7 km2, ebbıl az 58,02 km2-es belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km. A város a csökkenı népességszám ellenére is a sőrőbben lakott megyeszékhelyek közé tartozik. 2008-ban egy km2-en átlagosan 719 fı élt. A lakosságszám alakulására a természetes fogyás és a vándorlási veszteség egyaránt befolyást gyakorolt. Ezek következtében az elmúlt évtizedben több mint 15 ezer fıvel csökkent a város lakosainak száma1. Terület: 236,68 km2 A város hosszúsága (K-Ny): 27,5 km Lakónépesség: 170 234 fı Szélessége (É-D): 10 km 2 Népsőrőség: 719 fı/km Lakásállomány: 75 747 db Miskolc város hulladékgazdálkodási szempontból fontosabb adatait mutatja be a 1.1-1. Táblázat.
1
KSH – Miskolc a Kultúra magyar városa, 2008.
6
Törölt: 1.
1.1-1. Táblázat: Miskolc város 2008-as évi hulladékgazdálkodási szempontból fontosabb, elérhetı statisztikai adatai
Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km) Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db, ill. %) Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza (km)
2008.* 5476 657,9 9623 74299 (98,09%) 546,9
* elızetes adatok Forrás: KSH, 2009.
A gazdaság jellemzése Miskolc Megyei Jogú városban 2008. év végén 9875 nyilvántartott álláskeresı élt, 341-gyel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek 51%-a férfi. A tartósan állás nélküliek (180 napon túl nyilvántartott álláskeresık) aránya 62%. A városban minden száz munkát keresıbıl 78 fizikai foglalkozású, 8 pedig pályakezdı. 2008-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált vállalkozások közel harmada, ezen belül az egyéni vállalkozások egynegyede és a társas vállalkozások 47%-a Miskolcra koncentrálódott. A regisztrált társas vállalkozások döntı többsége 10 fıt vagy annál kevesebbet foglalkoztató vállalkozás volt. A megyeszékhelyen a regisztrált vállalkozások száma egy év alatt 1,6%-kal emelkedett. 2007-ben 12 512 miskolci székhelyő vállalkozás mőködött, melynek 55%-a társas-, 45%-a egyéni vállalkozás volt. Az országos tendenciának megfelelıen Miskolcon az utóbbi években sorra nyitották kapuikat a bevásárlóközpontok. A város kereskedelmi palettáján egyszerre vannak jelen fıleg a város peremén épült üzletközpontok és a hagyományos kiskereskedelmi egységek. Miskolcon bıvült a kereskedelmi üzletek száma, 2008. év végén számuk megközelítette a 3100-at, melynek 23%-a élelmiszer szaküzlet és élelmiszer jellegő üzlet, szintén 23%-a egyéb, iparcikk-szaküzlet, 13%-a ruházati bolt, valamint 8% feletti a jármőüzletek- és üzemanyagtelepek részaránya. Az egyéni vállalkozás által mőködtetett üzletek hányada közel egynegyedet tett ki. A kiskereskedelmi hálózat bıvülése ellenére a tízezer lakosra jutó üzletek száma alapján Tatabányát követıen a második legkevésbé ellátott megyeszékhely Miskolc. Ugyanakkor e beruházásokhoz kötıdıen is jelentısen nıtt a települési szilárd és egyéb hulladék mennyisége (pl. csomagolóanyagok, reklámanyagok, veszélyes hulladékok).
1.2 A tervezés általános jogszabályi háttere 1.2.1 A helyi hulladékgazdálkodási terv A helyi hulladékgazdálkodási terv követi az Országos és Területi Hulladékgazdálkodási Tervek felépítését, valamint a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit szabályozó 126/2003 (VIII. 15.) Kormányrendeletet. Emellett hasznosítja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által összeállított „Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez” címő dokumentumot is. A helyi szabályozás terén a terv összhangban áll a Miskolc Megyei Jogú Város III100/95.543/2006. sz. települési környezetvédelmi programjában foglalt célkitőzésekkel, illetve a város településrendezési tervében szereplı hulladékgazdálkodási elképzelésekkel is. A terv kialakításánál a következı fı szempontok érvényesültek:
7
•
A Miskolc város gesztorságával elindult, ISPA programból finanszírozott hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása (szelektív győjtés, hasznosítás, ártalmatlanítás). • A hulladék keletkezésének megelızését szolgáló lakossági szemléletformálás és környezeti nevelés elısegítése. • A nagy számú illegálisan lerakott vagy elhagyott hulladék tervszerő felszámolása és megfelelı kezelése. A terv tartalmazza a közszolgáltató által begyőjtésre kerülı települési szilárd és folyékony hulladék, a települési szilárd hulladékból szelektíven győjthetı frakciók (papír, üveg, PET) kezelését különös tekintettel az önkormányzat felelısségi körébe tartozó veszélyes hulladékok és a kiemelten kezelt csomagolási hulladékokra egyaránt. Az OHT-ban és a THT-ban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban Miskolc 2004-ben elkészítette a 2004-2008. évre szóló Helyi Hulladékgazdálkodási Tervét, melyet a Közgyőlés 23/2004 (VII.6.) számú helyi rendeletként el is fogadott. A tervkészítés a területen lévı, illetve mőködı regionális ill. helyi hatóságok, gazdasági és szakmai érdekképviseletek, valamint környezetvédelmi társadalmi szervezetek képviselıinek bevonásával történt. A HGT 37. § (1) alapján a különbözı szintő hulladékgazdálkodási terveket - kidolgozói hat évre készítik el és 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. Sajnos ez a kötelezettség sem az OHT, sem a területi tervek esetében nem teljesült 2007. márciusáig. (Az OHT I. felülvizsgálatára összevontan az OHT II- kidolgozása során került sor.). Mindezek ellenére Miskolc városa 2007-ben a törvényi kötelezettségének eleget téve elkészítette a HHT 2 éves felülvizsgálatát.
1.2.2 Kapcsolódás a TSZH Fejlesztési Stratégiájához A 2007-es felülvizsgálattal egyidejőleg készítette el a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Települési szilárd hulladékgazdálkodás (TSZH) fejlesztési stratégiáját a 2007-2016 közötti idıszakra. Ez alapján a települési szilárd hulladék gazdálkodás önkormányzati szinten is közvetve, vagy közvetlenül kezelhetı feladatai a következık (dılt betővel szedettek az EUkötelezettségbıl adódó feladatok): Megelızés: • az összes települési szilárd hulladék képzıdésének 2000. évi szinten tartása (a települési szilárd hulladék képzıdésében a növekedés a GDP növekedési rátájának felét ne érje el). • a lakossági szerves hulladékok házi komposztálásának elterjesztése. A TSZH képzıdésének mérséklése, megelızése érdekében célul tőzi ki a házi és a helyi komposztálás elterjesztését, a szükséges eszközök beszerzésének támogatását, valamint a fogyasztói szokások megváltoztatását célzó szemléletformáló, oktató-képzı és ismeretterjesztı tevékenység bıvítését, ebbe a társadalmi szervezetek és az oktatási intézmények bevonását. • Miskolcon – hasonlóképp az országos tapasztalatokhoz – évrıl évre nı a begyőjtésre kerülı települési szilárd hulladék térfogata, elsısorban az egyre könnyebb szerkezető csomagolóanyagok terjedése és a fogyasztás centrikus életmód miatt. A tapasztalatok alapján 2008-ig nem teljesült a 2000. év mennyiségi szintre való csökkentés.
8
Hasznosítás: • a települési szilárd hulladék 50%-ának hasznosítása 2013. végéig 2 • a lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmának a 1999/31/EK irányelvben foglaltak szerinti csökkentése az 1995. évi szinthez képest (az ehhez szükséges elkülönített biohulladék és papír-hulladék begyőjtésének, illetve hasznosításának és elıkezelésének – komposztálás, MBH, biogáz-elıállítás stb. – fejlesztésével)3 • a csomagolási hulladékok 60%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2012-re (ebbıl legalább 20% a lakossági közszolgáltatás keretében, a gyártói felelısség alapján mőködı rendszerekkel és a gyártók (forgalmazók) termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekkel integrálva)4 • a háztartási elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak 4 kg/fı/év mennyiségben történı begyőjtése (nagyrészt a gyártói felelısség alapján, a forgalmazók visszavételi kötelezettségére építve) • a gumiabroncs-hulladék lerakásának teljes tilalma (2006-tól) és visszavételi kötelezettség bevezetése 2013-ig (nagyrészt a gyártói felelısség alapján, a forgalmazók termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekre építve) • Az ólomakkumulátorok 2013-ra 95% fölötti elkülönített begyőjtésének a biztosítása (nagyrészt a gyártói felelısség alapján, a forgalmazók termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekre építve) • A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak 2013-ra legalább 25%-os begyőjtése • az önkormányzati egészségügyi intézmények hulladékkezelésének fejlesztése, beleértve a lakossági gyógyszer-hulladék elkülönített begyőjtését is • a lakossági és az önkormányzati építési-bontási hulladékok elkülönített begyőjtésének és feldolgozásának fejlesztése • a szelektív győjtés eszközeinek biztosítása a lakosság legalább 80%-a részére 2013. végére.
2
A biológiailag lebomló szerves anyag kifejezést a továbbiakban szerves hulladéknak nevezzük. Mivel a szerves hulladék magában foglalja a papír-hulladékot is, ezért a továbbiakban a biohulladéknak nevezzük a papír-hulladékot nem tartalmazó, illetve a papír-hulladék elkülönítését követıen fennmaradó szerves hulladékot. 3 A hulladéklerakásáról szóló 1999/31/EK irányelv alapján 2006, 2009 és 2016 évekre kell a lerakásra kerülı települési hulladék biológiailag lebontható részét ütemezetten csökkenteni, az 1995-ben képzıdött mennyiséghez képest 25, 50, illetve 65% arányban. 4 A csomagolásról és csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK irányelv elıírta, hogy a tagországok legkésıbb 2001-ben a csomagolási hulladék legalább 50%-ának hasznosítását valósítsák meg, oly módon, hogy a hulladék legalább 25%-a anyagában hasznosuljon, ezen belül pedig a papír, az üveg, a fém és a mőanyag csomagolási anyagok anyagában történı hasznosítása egyaránt legalább 15% legyen. Magyarország a Csatlakozási Szerzıdésben ezen arányok teljesítésére 2005 végéig kapott átmeneti mentességet. A 2004/12/EK és a 2005/20/EK irányelv szerint a csomagolási hulladék legalább 60%-át kell hasznosítani, oly módon, hogy a hulladék legalább 55%-a anyagában hasznosuljon.
9
Biztonságos ártalmatlanítás: • a települési szilárd hulladék lerakási arányának 50%-ra csökkentése 2013. végére, • a lerakásra vonatkozó követelményeket ki nem elégítı településihulladék-lerakók bezárása, a bezárt lerakók folyamatos rekultiválása; • az állami, illetve önkormányzati felelısségi körbe tartozó állati hulladék begyőjtı és kezelı rendszerek fejlesztése, a korszerőtlen, nem megfelelı kezelı-létesítmények (dögkutak, dögtemetık) megszüntetése; • egyéb lakossági veszélyes hulladékok (festékek, növényvédı szerek, háztartási vegyiáruk stb.) elkülönített begyőjtésének fejlesztése.
1.3 Terminológia Jelen hulladékgazdálkodási tervben használt alapfogalmak alatt a 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvényben szereplı definíciók az irányadók. Emellett a terv számos helyen rövidítéseket tartalmaz, melyek értelmezései az alábbiak: • TSZH - Települési Szilárd Hulladék • TFH - Települési Folyékony Hulladék • OHT - Országos hulladékgazdálkodási Terv • THT - Területi Hulladékgazdálkodási Terv • HHT - Helyi Hulladékgazdálkodási Terv • Hgt. – 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról • HIR – Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer • ÉmiKöFe - Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Jelen HHT-ben használt, de a hulladékgazdálkodási törvényben nem definiált fogalmak: • MBH - Mechnikai-Biológiai Hulladékkezelés Olyan vegyes háztartási hulladék kezelésére alkalmazott eljárásokat takar, amelyek a hulladék egyes alkotórészeit eltávolítják, másokat biológiai eljárásokkal kezelnek, így stabilizálva a kimeneten megjelenı hulladékot, vagy alkalmassá téve azt további felhasználásra. Látható, hogy az MBH nem egy adott technológia, sem egy konkrét megoldás, hanem egy elnevezés, ami számos mechanikai és biológiai alapfolyamatokból, különbözı célok elérésére összeépített technológiákat takar.
2 Korábbi tervek teljesülésének értékelése 2.1 Települési Szilárd Hulladék Hulladék-megelızési intézkedések • A civil kezdeményezésre 2005-ben létrejött hulladék-kommandó tevékenysége során a illegális hulladéklerakások feltérképezésén, a tetten ért elkövetık felelısségre vonásán kívül környezeti tudatformáló tevékenységet is kifejt. A potenciális talajszennyezési veszélyt jelentı illegális hulladéklerakások megelızése érdekében tájékoztató, figyelemfelhívó szórólapokat készített. • A köztisztaság, közterületi rend fenntartása és javítása érdekében a Közterületfelügyelet 2008-ban is fokozott ellenırzı tevékenységet fejtett ki. A szabálysértések túlnyomó része a közterületek tisztántartásával volt kapcsolatos.
10
•
Lakossági tudatformálás keretében a környezetvédelmi szempontú napokon (Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap, stb.) felhívások, tájékoztatók készültek a lakosság számára.
Hulladékkezelési intézkedések • A konténeres szemétszállítás, valamint a kézi takarítás során összesen mintegy 1800 tonna kevert kommunális hulladék, valamint 2400 tonna inert hulladék került elszállításra a lerakó helyekre 2008-ban. A munkát a Városgazda Kht. közcélú dolgozók bevonásával végezte. A takarítandó felület 225 000 m² közterület, amely a tömegközlekedési útvonalak mentén található, 10 m-es határon kívül elhelyezkedı járdaszakaszokat, valamint a terek burkolt felületeit tartalmazza. A kézi takarítás feladatkörébe tartozik továbbá 416 db buszmegálló folyamatos takarítása és a közterületi hulladékgyőjtık ürítése, a hulladék elszállítása, lerakón történı elhelyezése. • Az illegális hulladéklerakók felszámolását az év során folyamatosan végezte a Városgazda Kht.. 2008-ban a Polgármesteri Hivatallal közösen felmérték a városban található összes lerakót. Önkormányzati tulajdonban lévı területen összesen 2183 tonna hulladék volt. Ebbıl a mennyiségbıl az erre a célra felhasználható keretbıl 900 tonna kevert települési hulladékot, illetve építıipari bontási hulladékot szállítottak és helyeztek el lerakóhelyen. • Három lakossági hulladékudvar is kiépült a városban • A városi komposztálási programban rögzített célok idıarányosan teljesültek • Komposztkeretek kerültek kiosztásra városszerte és kísérleti jelleggel megvalósult a háztartásoknál keletkezı zöldhulladékok begyőjtése és komposztálása, alacsony részvételi hajlandósággal a lakosság részérıl. 2008-ban összesen 400 komposztkeret került kiosztásra Miskolcon. • Elkészült a városi bemutató komposztkert (Avasi Arborétum területén). • Néhány iskolában és óvodában komposztáló rekeszek kerültek elhelyezésre, amely elsıdleges funkciójukon túl környezeti nevelési célokat is szolgálnak. Rekultivációs intézkedések • Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Program (2000/HU/16/P/PE/004 ISPA/KA) keretén belül 19 hulladéklerakó rekultivációjára került, melybıl 4 db felszámolt, vagy helyben rekultivált hulladéklerakó Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén található. Ezek: o Martintelepi lerakó (felszámolásra került) 0163/39, 0163/59-68 hrsz. KTJ: 101 897 023 utógondozási kötelezés 17386-1/2008 ÉMI-KTVF határozatban; o Muszkás oldali lerakó (felszámolásra került) 71022 hrsz. KTJ: 101 897 089 utógondozási kötelezés 17387-1/2008 ÉMI-KTVF határozatban; o Vologda úti lerakó (felszámolásra került) 20150 hrsz. KTJ: 101 895 100 utógondozási kötelezés 17388-1/2008 ÉMI-KTVF határozatban; o Bogáncs úti központi lerakó (helyben történı rekultivációval) 0156/4-5, 0156/7 hrsz. KTJ: 100 266 064 utógondozási kötelezés 14442-1/2008 ÉMIKTVF határozatban.
11
2.2 Települési folyékony hulladékok A TFH-val foglalkozó fejezetekben a csatornahálózatba nem kerülı szennyvizek mellett a közcsatorna-hálózaton elvezetett szennyvizeket is bemutatjuk, tekintettel arra, hogy a jelentısebb mennyiséget ez utóbbi képezi, amellett kezelésükre ugyanazon technológia alkalmazásával kerül sor. Hulladékmegelızı intézkedések •
A takarékos vízhasználat lehetıségeirıl, alternatíváiról tájékoztató szórólapokat készített Miskolc városa a lakosság számára. A terjesztést a nagyobb tudatformáló hatás érdekében az iskolákon keresztül oldották meg.
•
A szennyvízcsatorna-hálózatra csatlakozás ösztönzése a már ellátott területeken a talajterhelési díj rendszeres, következetes alkalmazásával történik.
•
Figyelemfelhívó kampányok és tájékoztató szórólapok lakossági terjesztése a takarékos vízfelhasználás és szennyvízkibocsátás mértékének csökkentése érdekében.
Hulladékkezelési intézkedések •
A vízszennyezı felszíni hulladékok eltávolítására az Önkormányzat az évente rendelkezésre álló anyagi források mértékében folyamatosan tesz intézkedéseket. Sajnálatos módon az illegális hulladék-elhelyezés megakadályozására hatásos megoldást találni ez idáig nem sikerült.
•
A Miskolci Központi Szennyvíztisztító telep tisztítási folyamatának III. fokozatára, a keletkezı szennyvíziszap energetikai hasznosítására, valamint a városi ellátatlan területek szennyvízhálózatának kiépítésére pályázat került benyújtásra a KEOP 1.2.0 programhoz.
2.3 A környezet védelmét érintı átfogó intézkedések A TSZH és települési szennyvizeket egyaránt érintı intézkedések is történtek az elmúlt években, amelyek célja a helyi környezetvédelmi ipar és teljesítmény fokozása: • A környezetvédelmi ipar helyi meghonosításának elısegítése érdekében létrehozásra került az Észak-Magyarországi Regionális Környezetipari Klaszter, mely ösztönzı, koordináló tevékenységet fejt ki a kérdéskörben. • Elkészült Miskolc 2005-2011. idıszakra szóló Környezetvédelmi Programja • Elkészült Miskolc környezeti állapotát részletesen elemzı tanulmány 2009-ben • Elkészült Miskolc helyi hulladékgazdálkodási tervének felülvizsgálata 2007-ben.
12
3 A tervezési területen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete A fejezetben bemutatott hulladékáramok és azok mennyiségeinek felmérésével kapcsolatban néhány szót érdemes szólni az adatok forrásával és és megbízhatóságával kapcsolatban. A HIR-ben tárolt adatok a mód.164/2003.(X. 18.) Korm. rendelet alapján adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodó szervezetek, vállalkozások önbevallásából származnak. A HIR-ben lévı, jelenleg rendelkezésre álló lekérdezési algoritmusokból eredıen ezek az adatok az alábbi korlátokkal bírnak5. − Az adatszolgáltatási kötelezettség a csak bizonyos peremfeltételek teljesülése esetén kötelezı, függetlenül attól, hogy a halmazba tartozó termelık (így pl. orvosi rendelık, gyógyszertárak stb.) összességükben képviselhetnek számottevı volument. Az adatszolgáltatási kötelezettség termelık esetében az alábbi esetekben áll fenn: • a gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak száma eléri a 10 fıt, • vagy a tárgyévben a telephelyen keletkezett (birtokolt) hulladékok összes mennyisége meghaladja veszélyes hulladék esetében a 200 kg-ot, • vagy a nem veszélyes hulladék esetében a 2000 kg-ot, • vagy a nem veszélyes építési és bontási hulladék esetében az 5000 kg-ot. A különbség kezelésére kialakított statisztikai korrekció a település szintő lekérdezések esetében még nem alkalmazható. − Miskolc város közigazgatási területére vonatkozóan csak azon hulladékok esetében nyerhetık korrekt adatok, melyek a termelıi adatszolgáltatásban szerepelnek. − Azon hulladékok esetében, ahol a keletkezésre a begyőjtık, ill. a kezelık adatszolgáltatását kell használni – jelentıs az adatszolgáltatási mentességet élvezı kör száma -, ott a megadott adatok a településen telephellyel rendelkezı vállalkozások tevékenységére és begyőjtési körzeteire jellemzıek, és nem a közigazgatási határon belül keletkezett mennyiségekre. Ezekben az esetekben a közölt adatok nagyobbak, mint az adott településhez közvetlenül köthetı mennyiségek. A tervezésnél ezen adatok – a tartalmuk által hordozott információ birtokában – természetesen használhatók, hiszen ezek a hulladékáramok a közigazgatási területen többségükben fizikálisan is megjelennek, függetlenül azok eredetétıl. Ezek a hulladékáramok az alábbiak: • települési folyékony hulladékok, • építési és bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok, • növényvédıszer hulladék, és növényvédıszerrel szennyezett csomagólóeszköz hulladék, • kiselejtezett gépjármővek, • gumiabroncs. − A kezelt hulladék áramok lekérdezésénél rendszer nem képes figyelembe venni a készletmozgásokat. 2008 évben Miskolc Megyei jogú város közigazgatási területérıl beérkezett adatszolgáltatások alapján termelık esetében 472 db telephely, a hulladékkezelık esetében 51 db telephely adatai kerültek rögzítésre. 5
Az ÉmiKöFe tájékoztatása alapján
13
A fentebb felsorolt megkötések a HIR-bıl származó adatok esetén érvényesek, jelen HHT-ban azonban más forrásból származó adatok is szerepelnek, az azokra vonatkozó megjegyzések és feltételek feltüntetésével együtt.
3.1 A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége 3.1.1 Nem veszélyes hulladékok A hulladékgazdálkodás megfelelı, reális tervezéséhez, a hulladék kezelésének, forgalmának nyomon követéséhez elengedhetetlen a hulladék mennyiségének, minıségének, kezelésének és a hulladékgazdálkodásban szerepet játszó vállalkozásoknak minél pontosabb ismerete. Szükséges továbbá a hulladék termelıinek és kezelıinek pontos, méréseken alapuló jogszabályban rögzített adattartalmú nyilvántartása és adatszolgáltatása, valamint a szolgáltatott adatok feldolgozására alkalmas eszközrendszer és személyi állomány. Tekintettel arra, hogy jelenleg ezen feltételek nem állnak teljes körően rendelkezésre, illetve az adatok csak részben, a közszolgáltatást végzı cégek és az ehhez kapcsolódó kezelı létesítmények nyilvántartási adatain alapulnak, így a hulladékkategóriára vonatkozó adatok, megállapítások tájékoztató jellegőek.
3.1.1.1 Települési szilárd hulladékok Az országos szintnek megfelelıen a települési szilárd hulladék mennyisége 2000-2007 között kismértékben emelkedett. Ennek hátterében a fogyasztói szokások általában kedvezıtlen változása, valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatás bıvülése (a közszolgáltatás kötelezıvé tétele, a begyőjtésbe bevont lakások számának növekedése, üdülıterületekre történı kiterjesztés) áll. Lépések történtek a többször használható csomagolások alkalmazásának ösztönzésére, jogszabályok segítik a betétdíjas termékek forgalmazását; mindezek ellenére a betétdíjas forgalmazás jelentısen visszaesett6. Az országos TSZH Stratégia alapján a fogyasztás kismértékő bıvülését bizonyos mértékben kompenzálni tudta a fogyasztói szokások kedvezı, bár minimális változása, de döntı szerepet játszott a hulladék tömeg/térfogat arányának további változása a könnyő összetevık további növekedése révén. Ez a tendencia várhatóan a következı években is folytatódni fog. A keletkezı TSZH mennyiségére a az OHT II tervezetében szereplı adatok alapján 20102011 idıszakban kismértékő (<1%) csökkenés prognosztizálható, majd ezt követıen 2014-ig hasonló arányú növekedés fog bekövetkezni. A Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 megállapítása szerint az EU tagországokra jellemzı fogyasztási minták, és piaci magatartások gyors átvételével, a környezettudatos termelési és fogyasztási szokások terjedése nem tartott lépést. Magyarországon az elmúlt idıszakban folyamatosan nıtt a képzıdı, és ezzel párhuzamosan – a növekvı hasznosítási arányok ellenére – a lerakásra kerülı települési szilárd hulladék mennyisége. Ez utóbbi a hulladékhasznosítás hiányos infrastrukturális feltételeinek tudható be.
6
Országos Hulladékgazdálkodási Terv II. tervezet
14
A TSZH mennyisége A feltüntetett mennyiségek a KSH település-statisztikai adatainak lekérdezése során kapott eredmények.. Ennek fényében látható, hogy a Miskolcon begyőjtésre kerülı TSZH mennyisége 321 kg/fı/év, ami a hazai 310-360 kg/fı/év átlag alsó tartományába esik., viszont az elızı évhez képest a gyarapodás 2,2%-os.. Miskolcon a TSZH begyőjtés aránya jónak mondható, a háztartások 97,04%-át lefedve (2008-as KSH adat), ami a megyei, sıt régiós átlagot is meghaladja. 2008-ban a begyőjtött összes mennyiség 54 645 t, amibıl 37 872 t lakosságtól származott (3.1-2. Táblázat).
Törölt: 3.
3.1-2. Táblázat: Miskolc fıbb hulladékgazdálkodási adatai 2007-2008.
Összes elszállított települési szilárd hulladék (tonna) Ebbıl lakosságtól elszállított mennyiség (tonna) Lakosságtól szelektíven begyőjtött (tonna) Összes elszállított települési szilárd hulladék lakosonként (kg/fı) Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma (db. ill. %)
2007. év
2008. év*
54 074,7
54 645,1
37 058,3
37 872 1 401,3
316,0
321,0
75 029 (99,47%)
73 508 (97,04%)
Forrás: KSH
A TSZH összetétele A begyőjtött vegyes települési szilárd hulladék (TSZH) anyagféleségenkénti összetétele az elmúlt egy évtizedben szintén nem változott lényegesen. A biológiailag lebomló szerves hulladék aránya az AVE Miskolc Kft. mérései alapján 38% körüli, amelynek mintegy 1/3-át (a teljes mennyiség 13–14%-a) teszi ki a papírhulladék. A Miskolcon keletkezı TSZH összetételére vonatkozó adatokat a 3-1. ábra mutatja be. Szerves 24,33% Egyéb 42,55%
Papír 13,40%
Textil Fém Üveg 2,10% 2,63% 3,11%
Mőanyag 11,88%
3-1. ábra: A Hejıpapi Regionális lerakóba szállított települési szilárd hulladék összetevık szerinti átlagos megoszlása (forrás: AVE Miskolc Kft.)
Az eredményeket a korábbi Miskolcon begyőjtött TSZH-ok analízisének eredményeivel összevetve megállapítható, hogy a mőanyagok aránya jelentısen megnıtt, még a szerves és textilhulladékoké jelentısen lecsökkent.
15
Törölt: 3-
A TSZH győjtésének módjai Vegyes győjtés Miskolcon összesen 73,5 ezer háztartást kiszolgáló kommunális hulladékgyőjtı konténer van az AVE Miskolc Kft. kezelésében, amit az övezettıl (bérházas, családi házas) függıen hetente egyszer, ill. kétszer (illetve igény szerint gyakrabban) ürítenek. Miskolcon vegyes TSZH-ot az AVE Miskolc Kft. győjt. A vegyes győjtés során jelentkezı problémák az alábbiak: • Sok hulladékgyőjtı konténer mellett jelentkezik az illegálisan elhelyezett többlethulladék. Annak ellenére, hogy a lehetıség adott a lakosság számára a többlethulladék elszállítására. (A kommunális többlethulladékot az erre a célra alkalmazandó piros színő, még a zöldhulladékot a fehér színő zsákban helyezhette el a lakos, melyet az ürítés alkalmával szállítanak el az AVE Kft. munkatársai.) • A guberálás sajnos jelentısnek mondható, ami közegészségügyi és esztétikai szempontból is aggályos. Ennek megakadályozására már lehetıség van a hulladékgyőjtı konténerek körbekerítésére és kulccsal történı elzárására. Szelektív hulladékgyőjtés Szelektív győjtıszigetek A szelektív hulladékgyőjtés a háztartásokban, intézményekben és kereskedelmi egységeknél keletkezı csomagolási és egyéb hulladékok anyagfajtánként történı külön győjtését jelenti. Miskolcon jelenleg 113 db szelektív győjtısziget áll a lakosság rendelkezésére. A győjtıszigetek kihelyezésére 2003. májusától kezdıdıen került sor iskolák, óvodák, közintézmények, kereskedelmi egységek, nagyforgalmú parkolók és csomópontok közelében. A szigeteken jellemzıen 4 db konténer található, ebbıl 2 db a mőanyagpalackok (egyenként 2,5m3), 1 db a papír (2,5m3) és 1 db az üvegpalackok (1,5 m3) győjtésére.. Tesztürítéseket végezve elemezték a lakosság által szelektíven győjtött hulladék tisztaságát és megállapításra került, hogy pl. a PET palackok vonatkozásában kimondottan nagy tisztaságú a hulladék. 2008-ban a lakosságtól szelektíven begyőjtött frakciók mennyisége az alábbiak szerint alakult (forrás: AVE Miskolc Kft.): Papír: 780,36 t Üveg: 357,62 t Mőanyag: 263,3 t A szelektív hulladékgyőjtés során jelentkezı problémák: • Jelentıs problémát okoz, hogy a lakosság a szelektív szigetek mellé helyezi el egyéb jellegő hulladékait is, ami 2008-ban 77 tonnát tett ki. • A szelektív szigetek rongálása (2008-ban 4 db győjtıedényt gyújtottak fel és számos edényzetet firkáltak össze). Megjegyzendı, hogy a közterületi zöldhulladékok az AVE Kft. Hejıpapi, valamint a Speciál-Transz Kft. miskolci komposzt-telepén kerültek komposztálásra.
16
Hulladékudvarok Miskolcon jelenleg 3 hulladékudvar áll a lakosság rendelkezésére, ahol a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 56/2001. (XII. 12.) sz., valamint az 5/2002 (X.29.) sz. KvVM rendeletek elıírásaiban meghatározott mennyiség erejéig, ingyen elhelyezheti az alábbi hulladékfajtákat: • Települési szilárd hulladékok hasznosítható összetevıi (pl. hulladékká vált csomagolóanyagok, mőanyag, papír, karton, üveg, fém, stb.) • Háztartási mőszaki hulladékok (TV, hőtıszekrény, mosógép, stb.) • Veszélyes lakossági hulladékok (gyógyszerhulladékok, fénycsövek, festékdobozok, elemek, akkumulátorok) • Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladékok (pl.: gallyak, nyesedékek, lomb, stb.) • Nagydarabos lomhulladékok (bútorok) • Gumiabroncs • Építési, bontási törmelék (tégla, beton, mosdó, csempe, vakolat, stb.) 2008-as évben a miskolci hulladékudvarokban 1712 t hulladékot szállítottak be. A begyőjtött hulladékok frakciónkénti mennyiségeit a 3.1-3. Táblázat mutatja be: 3.1-3. Táblázat: a miskolci hulladékudvarokba beszállított hulladékok és azok mennyisége 2008-ban Begyőjtött tömeg Megnevezés EWC – kód (tonna) Papír és karton csomagolási hulladékok
150101
68,14
Mőanyag csomagolási hulladékok
150102
0,28
Üveg csomagolási hulladékok Kiselejtezett elektromos berendezések Vas és acél Fémek
150107 200136 170405 200140
2,336 56,336 19,334 103,787
Termékként tovább nem használható gumiabroncsok
160103
40,924
Biológiailag lebomló hulladékok
200201
229,757
Lom hulladék Beton, tégla, cserép és kerámia Étolaj és zsír Alumínium Vörösréz, bronz, sárgaréz Összesen:
200307 170107 200125 170402 170401
340,096 847,21 0,458 3,735 0,074 1712,467
Lomtalanítás Miskolcon minden évben két alkalommal, rendszerint tavasszal és ısszel van lakossági lomtalanítási akció. Ennek során a kommunális hulladékgyőjtı edényzetek mellé helyezhetıek el az olyan nagymérető, lommá vált háztartási tárgyak, berendezések, amik egyébként a kommunális hulladékgyőjtı konténerbe méretük miatt egyébként nem (pl. bútorok). Kivételt a kommunális, veszélyes és zöldhulladékok képeznek. Az AVE Miskolc Kft. 2008-ban 340,1 tonna hulladékot győjtött be a lomtalanítás során a lakossági hulladékudvarokon keresztül, ami lerakással került ártalmatlanításra. A KSH
17
Törölt: 3.
adatok szerint, az Észak-magyarországi régióban lomtalanítás során keletkezett hulladékok mennyiségét figyelembe véve - a lakos szám alapján arányosítva - Miskolcon mintegy 850 tonna hulladék válhatott lommá 2008-ban. A lomtalanítástól eltérı, de jellege miatt ide sorolható a Karácsonyi Ünnepeket követı fenyıfagyőjtési akció is. Az így keletkezett zöldhulladék aprítást követıen hasznosításra kerül. A lomtalanítás során problémát a lomizás jelensége okoz: a tájékoztatás ellenére a lakosság veszélyes hulladékot (gumiabroncs, elektronikai hulladék, stb.) helyez ki és a kihelyezett, ırizetlen hulladékokat szétbontják, aminek révén az azokban lévı veszélyes anyagok könnyen a környezetbe kerülhetnek (pl. televíziók, monitorok képcsövének szétzúzása során a talajba kerülı foszfor és potenciális ólomszennyezés, vagy kondenzátorokban lévı szennyezıanyagok), az utcaképet rontó megjelenésérıl már nem is beszélve.
3.1.1.2 Települési folyékony hulladék A 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról úgy rendelkezik, hogy azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezetı hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek (3. § d). Csıvezetéken beérkezı szennyvizek A települési szennyvízkezelésrıl szóló EU 91/271 EK direktíva valamennyi tagországa számára meghatározta a szennyvízelvezetéssel kapcsolatos minimális követelményrendszert. Ehhez igazodva Magyarország is elkészítette a 2015 évi célállapotot figyelembevevı Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programját, melyet a 25/2002 Korm. rendelet deklarált. Eszerint 2015. év végéig az ország lakosságának csatornaellátottsági szintje el kell érje a 87%-ot. Ebbıl a szempontból Miskolc helyi szinten már most teljesíti ezt a határt. A jelenlegi helyzet felmérése során azonban figyelembe vételre került a csatornahálózaton a szennyvízkezelı telepre érkezı mennyiségeket is. Ennek alapján 2008-ban a miskolci szennyvíztisztító telepre a csatornahálózaton érkezett szennyvizek mennyisége 13.841 ezer m3 (KSH). A MIVÍZ Kft. adatai alapján ennek a mennyiségnek közel 8%-a, ami Miskolc közigazgatási területén kívülrıl érkezett. A teljes beérkezett szennyvízmennyiség biológiai fokozattal ellátott rendszeren keresztül került tisztításra (3.1-4. Táblázat). 3.1-4. Táblázat: a miskolci kommunális szennyvizek összefoglaló adatai 2007-2008.
Közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3) - Ebbıl háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3) Közcsatornába tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3) Külsı szolgáltatótól közvetlenül a telepre szállított folyékony hulladék (1000 m3) Az összes tisztított szennyvízbıl, biológiailag is tisztított szennyvíz mennyisége (1000 m3) Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db ill. %) Forrás: KSH
18
2007. év
2008. év*
13419
13840,8 5452
5182
13419
13840,8
9
12,4
13428
13853,2
67666 (89,71%)
67982 (89,75%)
Törölt: 3.
Miskolc és a környezı települések kommunális szennyvizeinek a kezelését a Miskolci Központi Szennyvíztisztító telepen végzik, amelynek átlagos tisztítási hatásfoka az alábbi7: • KOI: 90,8% • BOI: 95,7% • Összes lebegıanyag: 90,5% • Foszfor: 61,2% • Összes nitrogén: 56,5% • Átlagos összetétel A miskolci Központi Szennyvíztisztító telepére csıvezetéken beérkezı szennyvizek átlagos összetétele a MIVÍZ Kft. tájékoztatása szerint az alábbi (3.1-5. Táblázat):
Törölt: 3.
3.1-5. Táblázat: a miskolci központi szennyvíztisztító telepre csatornán beérkezı kommunális szennyvizek átlagos összetétele
Jellemzı
Mennyiség 414 mg/l
BOI5 KOIcr Összes nitrogén
785 mg/l 56 mg/l
Összes foszfor Összes lebegıanyag pH
9,8 mg/l 382 mg/l 8,1
Forrás: MIVÍZ Kft.
Tengelyen érkezı szennyvizek A külsı szolgáltatóktól közvetlenül a szennyvíztisztító telepre szállított szippantott szennyvíz mennyisége 2008-ban 12.400 m3, amely a kiszolgált területet tekintve kevésnek mondható, annak ellenére, hogy a megelızı évhez képest növekedés volt tapasztalható (3.1-6. Táblázat). 3.1-6. Táblázat: a miskolci központi szennyvíztisztító telepre tengelyen beérkezı települési folyékony hulladékok mennyisége 2007-2008.
Külsı szolgáltatótól közvetlenül a telepre szállított folyékony hulladék (1000 m3)
2007. év
2008. év*
9
12,4
Forrás: KSH
Bár Miskolc csatornázottsága jónak mondható, számos háztartásból és ingatlanról azonban csak szippantójármővel (tengelyen) történik a települési folyékony hulladék elszállítása. A 2008-as adatok alapján ez 3,9 ezer m3 mennyiséget jelent, még 8,5 ezer m3 pedig Miskolc közigazgatási területén kívülrıl érkezik a telepre, ami a statisztikai adatok alapján 32.646 fıt jelent. A tengelyen beérkezı települési folyékony hulladék összetétele jelentısen eltér a csıvezetéken érkezıtıl, tekintve, hogy hosszú állási idı után kerül elszállításra, ami az állási idıtıl függıen betöményedik. Emiatt az összetételbeli ingadozásuk is szignifikánsnak mondható. Ennek ellenére az alábbi, átlagos összetétellel jellemezhetı: • KOIcr ≈ 2 500 mg/l • pH ≈ 7,5
7
Tájékoztató Miskolc város környezeti állapotáról - 2009
19
Törölt: 3.
3.1.1.3 Kommunális szennyvíziszap 2008-ban a Miskolci Központi Szennyvíztisztító telepen összesen 19.597 m3 víztelenített iszap került kiszállításra. A kommunális szennyvíztisztító-telepeken keletkezı iszapok átlagos összetételére jellemzı a magas szervasanyag-tartalom (77,7%), még a maradék rész ásványi anyag (23,3%). A szennyvíziszapot 2008-ban a Remondis Kft. szállította el a kétpói hulladéklerakó komposztáló telepére.
3.1.1.4 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Miskolc területén becslések szerint – az illegális lerakásra kerülı mennyiséget is beleértve – hozzávetılegesen évi 150.000 tonna építési-bontási hulladék keletkezik, melybıl kb. 50.000 tonna föld és kövek. Az ÉmiKöFe tájékoztatása alapján, a HIR-ben nyilvántartott mennyiség mindössze 43.000 t, a 3. fejezet elején bemutatott feltételek miatt. A keletkezı építési bontási hulladék becsült összetételét a lerakott hulladékok adatai alapján a 3.1-7. Táblázat mutatja be. 3.1-7. Táblázat: a Miskolcon keletkezı építési és bontási hulladékok átlagos összetétele
frakció
arány beton 15-18% tégla 4-6% cserép és kerámia 1-2% beton, tégla és kerámia keveréke 10-12% föld és kövek 10-12% üveg 2% fa 1% gipsz alapú építıanyag 1% vegyes 50-55% Forrás: „Miskolc környezeti állapota 2008.” jelentés
Az AVE Miskolc Kft. 2008-ban Miskolc közigazgatási területén összesen 10,086 ezer tonna, a MIK Zrt. pedig 1,843 ezer tonna építési és bontási hulladékot szállított el Miskolcról (összesen 11,929 ezer t). A város területén keletkezı építési-bontási hulladékok hasznosításának kezdetét jelentette az AVE Miskolc Kft. Sajószigeti úti inert hulladékkezelı telepének megnyitása, 9.900 t/év kapacitással. A telephelyen a beérkezı hulladékokat, azok átvizsgálását követıen átválogatják, majd törı-osztályozó gépsorral aprítják, osztályozzák. Az így nyert elıkezelt hulladékokat a terület rendezett feltöltésére használják. A kiválogatott, nem hasznosítható hulladékfrakciók - mőanyagok, szennyezett fahulladékok, szigetelıanyagok stb. - EU szintő ártalmatlanításáról gondoskodnak. A technológia során nyert anyagokat jelenleg területfeltöltésre alkalmazzák. Megjegyzendı, hogy a város területén több vállalkozás rendelkezik terület-feltöltésre vonatkozó hulladék-kezelési engedéllyel, melynek birtokában inert hulladékokat fogadnak elhelyezésre. (pl. Bogáncs Green Kft, Lyukószén Kft,) Ezen vállalkozások által fogadott inert hulladékok mennyiségérıl pontos információ nem áll rendelkezésre.
3.1.2 kiemelten kezelendı veszélyes hulladékáramok Az önkormányzat felelısségi körébe kevés fajta és kis mennyiségő kiemelten kezelendı, elkülönítetten győjtött veszélyes hulladék tartozik. Ide sorolandó az önkormányzati érdekeltségbe tartozó Miskolc Városi Közlekedési ZRt.-hez (MVK ZRt.), valamint a Miskolci Ingatlankezelı Zrt-hez (MIK ZRt.) kötıdı veszélyes hulladékok (olajok és olajos hulladékok,
20
Törölt: 3
Törölt: 3.
akkumulátorok), az egészségügyi intézmények hulladékai, a közterületrıl begyőjtött, illetve lakosság által leadott veszélyes hulladékok. A közölt adatok az említett intézményektıl származnak. A 2008-ban a fentebb felsorolt forrásoktól begyőjtött veszélyes hulladékok mennyiségét az 3.1-8. Táblázat foglalja össze.
Törölt: 3.
3.1-8. Táblázat: Miskolcon begyőjtött, az önkormányzati érdekeltségekbe és közszolgáltatás alá tartozó veszélyes hulladékok mennyisége 2008-ban
Megnevezés Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómő- és kenıolajok Olajos iszap, föld Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbeszt) tartalmazó fémbıl készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szőrıanyagok, törlıkendık, védıruházat Olajszőrık Szennyezett gumi Nikkel-kadmium elemek Ólom akkumulátor Azbesztet tartalmazó építıanyagok Lúgok Növényvédı szerek Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Festékek, tinták, ragasztók és gyanták Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek Elemek és akkumulátorok Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések
EWC
Mennyiség (kg/év)
130205
19 953
130502
25 812
150110
2 095
150111
20
150202
3 048
160107 160121 160602 160708 170605 200115 200119
471 1 566 20 4 820 4 640 210 315
200121
777
200127 200131 200133
10 333 115 6 328
200135
56 336
Összesen:
136 859
Ebbıl a mennyiségbıl a lakossági hulladékudvarokon keresztül összesen 37,5 tonna veszélyes hulladék került begyőjtésre (3.1-9. Táblázat).
21
Törölt: 3.
3.1-9. Táblázat: a hulladékudvarokon keresztül begyőjtött lakosság veszélyes hulladékok és azok mennyiségei 2008-ban Megnevezés
EWC
Begyőjtött tömeg (kg)
Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek
200131
115
Festékek, tinták, ragasztók és gyanták
200127
10 333
Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok
200121
527
Motor-, hajtómő- és kenıolajok Elemek és akkumulátorok Növényvédı szerek
130205 200133 200119
3 779 6 328 315
Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések
200135
16 060 Összesen
37457
Forrás: AVE Miskolc Kft.
AZ AVE Kft. által begyőjtött veszélyes hulladékok egy része égetéssel kerül ártalmatlanításra az ÉMK Kft. sajóbábonyi égetımővében (az elektromos és elektronikai berendezések fémtartalma, illetve az egyéb hasznosítható összetevıket tartalmazó hulladékok hasznosításra kerülnek). Lakossági veszélyes-hulladék győjtési akciók A miskolci lakosságnak utoljára, a hulladékudvarok megnyitását megelızıen, 2005 és 2006 novemberében 6-6 alkalommal, különbözı városrészekben nyílt lehetısége 7 különféle, veszélyes hulladék típus díjmentes leadására (3.1-10. Táblázat), melyet szakszerő kezelés követett (hasznosítás, illetve ártalmatlanítás). 3.1-10. Táblázat: 2005-2006-ban a lakossági veszélyes-hulladék begyőjtési akciók átvett mennyiségei
mennyiség [kg] mennyiség [kg] 2005 2006 szárazelem 40 55 fénycsövek 25 136 gyógyszerek 556 452 akkumulátor 6100 3840 elektronikai hulladék 6090 6680 göngyöleg 3540 3860 gumihulladék 15540 13140 Összesen: 31891 28163 A begyőjtési akcióra Miskolc MJ Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervének végrehajtása során került sor az önkormányzat, a Városgazda Kht., az AVE Miskolc Kft és a Zöld Akció Egyesület, illetve civil önkéntesek összefogásával. A begyőjtési akció is rávilágított arra, hogy a háztartásokban jelentıs mennyiségő hulladék keletkezik. A legfontosabb teendı a hulladék keletkezésének megelızése. Hulladék fajta
3.1.2.1 Hulladékolajok A hulladékolajok kezelésének részletes szabályait a hulladékolajok ártalmatlanításáról szóló 75/439/EGK irányelvvel összhangban a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól szóló 4/2001. KöM rendelet szabályozza. A rendelet megfogalmazása szerint hulladékolaj 22
Törölt: 3.
bármely, az eredeti rendeltetési céljára már nem használható, hulladékká vált ásványolaj alapú kenıolaj, illetve ipari olaj, továbbá a motorolaj, illetve sebességváltó-olaj, valamint turbinaolaj és hidraulikaolaj. A 2008/98/EK hulladék keret-irányelv kiterjeszti a definíciót a szintetikus eredető olajokra is. A hulladékolajokkal kapcsolatos begyőjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységek végzésére csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkezı gazdálkodó szervezetek jogosultak, a jogszabályokban elıírt feltételek teljesítése esetén. A hulladékolajok győjtése a gazdálkodó szervezetek esetében megfelelıen szabályozott. Az ehhez kapcsolódó termékdíj visszaigénylési rendszer gazdaságilag érdekeltté teszi a gazdálkodó szervezeteket az olajok visszagyőjtésében. Ennek megfelelıen az országosan keletkezett mennyiség közel azonos a begyőjtött mennyiséggel. A lakosságnál keletkezı fáradtolajakat az üzemanyagtöltı állomásokon, valamint a hulladékgyőjtı udvarokon veszik át. Mennyiség A HIR-ben lévı adatok alapján 2008-ban 1424 t hulladékolaj keletkezett. Ebbıl a lakossági hulladékgyőjtı udvarokon és önkormányzati illetékességő területeken összesen 20 tonna hulladékolaj került begyőjtésre.
3.1.2.2 Akkumulátorok, elemek Az elemekrıl és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekrıl és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérıl szóló 2006/66/EK irányelv elıírásainak való megfelelést szolgáló új jogszabály, az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételérıl szóló 181/2008. Korm. rendelet minden elemre és akkumulátorra vonatkozik, azaz nem kizárólag az önállóan forgalmazottakra, hanem a beépítettekre, valamint azokra is, amelyeket mellékelnek valamilyen elektronikai készülékhez. A kormányrendelet a korábbi, az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételérıl szóló 109/2005. Korm. rendelettel megegyezıen három alapvetı elem és akkumulátorkategóriát különböztet meg, hordozható, ipari és gépjármő akkukat, mely felosztás megfelel a 2006/66/EK elıírásainak. E hulladékcsoport visszagyőjtése gyártói és forgalmazói felelısségi körbe került. Az akkumulátorok közel minden fajtája termékdíj köteles, még az elemek nem. Az irányelv visszagyőjtési kötelezettséget ír elı, hordozható elem-akkumulátorokból 2012re 25%-ot, míg 2016-ra 45%-ot. A vonatkoztatási alap az elmúlt három évben piacra vitt mennyiség számtani átlaga. Szárazelemek: az elemek kezelését végzı koordináló szervezetek közül Miskolcon a R’elem Nonprofit Kft. 235 db győjtıpontot mőködtet, többek között a polgármesteri hivatal épületeiben is (Városház tér, Petıfi utca, Kis-Hunyad utca). A Rebat Nonprofit Közhasznú Kht. 15 helyen mőködtet átvételi pontot. Akkumulátorok: Mind a CCR REBAT Nonprofit Kft (korábban Akku-Hulladék Kht.), mind a Hungakku Nonprofit Közhasznú Kft. rendelkezik miskolci szerzıdött partnerekkel, ahol átvételre kerülnek a különbözı hulladék akkumulátorok (pl. mobiltelefon-szolgáltatóknál is). Rajtuk kívül a Hungarohab Nonprofit Kft. is foglalkozik ólom-sav akkumulátorhulladék ártalmatlanításával.
23
Mennyiség A hordozható elemek és akkumulátorok közül Miskolcon a KSH-tól származó országos mennyiségek lélekszám alapján történı arányosításának megfelelıen 2005-ben 2,84 tonna, 2006-ban 4,19 tonna, 2007-ben 4,44 tonna került összesen visszagyőjtésre, ami az éves forgalmazott mennyiségek közel 15%-át teszik ki. Az ipari és gépjármő-akkumulátorokra vonatkoztató hasonlóan származtatott begyőjtésre kerülı mennyiségek évente 350 tonnát tesznek ki. Az önkormányzati illetékességő területeken 2008-ban összesen közel 5 tonna elem és akkumulátor került begyőjtésre.
3.1.2.3 Hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések (HEEB) Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékáról szóló 2002/96/EK irányelvet a hazai jogrendbe az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételérıl szóló 264/2004. Korm. rendelet, valamint az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól szóló 15/2004. KvVM rendelet ülteti át. A 264/2004. Korm. rendelet néhány nevesített kivételtıl eltekintve a gyártó visszavételi kötelezettségét állapítja meg. A gyártó köteles a begyőjtött és visszavett hulladék hasznosításáról és újrafeldolgozásáról - berendezés-kategóriánként meghatározott mértékben gondoskodni. E hulladékcsoport visszagyőjtése gyártói és forgalmazói felelısségi körbe került. Magyarország számára az elıírás 2008-ra lakosonként 4 kg ilyen jellegő hulladék begyőjtése és kezelése. A jövıre vonatkozóan egyelıre nincsenek szigorúbb begyőjtési arányok elıírva, mivel a direktíva felülvizsgálata jelenleg is zajlik az Európai Unióban. A lakosság részére az ilyen típusú termékeket árusító üzletekben hasonló termék vásárlása esetén díjmentes elhelyezésre van lehetısége, illetve több, elektronikai berendezés forgalmazásával is foglalkozó áruházakban vásárlás nélkül is, valamint a három lakossági hulladékudvarok valamelyikén. Szerzıdött partnereik révén Miskolcon is jelenlévı koordináló szervezetek: Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft., Ökomat Közhasznú Nonprofit Kft., Elektro-Waste Nonprofit Közhasznú Kft. Mennyiség 2008-ban Magyarországon a begyőjtött és visszavett háztartási berendezések mennyisége 44.784 tonna8, ami lakosszám alapján, Miskolcon 762 tonna visszavett HEEB-t jelent. A képzıdött hulladékmennyiségeket csak becsülni tudjuk, ennek alapján évente mintegy 1,5-2 ezer tonna elektronikai berendezés válik hulladékká Miskolcon. A HEEB legnagyobb veszélyességét a higanytartalma jelenti. Az önkormányzati felelısségi körbe tartoznak az önkormányzati intézményekbıl leselejtezett elektronikus eszközök. Ezek jelentıs részét a dolgozók, vagy más intézmények használják tovább, illetve eseti gyakorisággal a közszolgáltató veszi át ártalmatlanításra. Ennek a mennyisége 2008-ban 56,3 tonna volt Miskolcon. Sajnos, a lomtalanításkor több száz tonna ilyen hulladék is helytelenül az utcákra kerül még, holott a HEEB veszélyes hulladéknak minısül, így a lomtalanítás során nem lenne szabad kihelyezni.
8
http://www.orszagoszoldhatosag.gov.hu
24
3.1.2.4 Kiselejtezett gépjármővek A hulladékáramot a 267/2004. (IX. 23.) sz. „a hulladékká vált gépjármővekrıl” szóló kormányrendelet szabályozza, amely 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelıen került kidolgozásra. Az irányelv elıírásait 2006-tól kezdıdıen kezdték alkalmazni hazánkban, ekkortól a forgalomból véglegesen csak bontási igazolással lehetett kivonni gépjármővet. E hulladékcsoport visszagyőjtése gyártói és forgalmazói felelısségi körbe került. A hazai rendelet értelmében az érintett gazdasági szereplıknek (gyártók, forgalmazók, győjtık, gépjármő biztosítással, a győjtéssel, hasznosítással, kezeléssel foglalkozó társaságok) győjtırendszert kell felállítaniuk a kiselejtezett jármővek, illetve a javítás során eltávolított jármő-alkatrészek begyőjtésére és biztosítaniuk kell, hogy a begyőjtött jármő-hulladékok ellenırzött és bejegyzett kezelı létesítményekbe kerüljön. Mennyiség A mennyiségek tekintetében a témakör igen érzékeny terület, a jelentıs mértékő illegális bontási tevékenység, valamint a meglévı jogi kiskapuk miatt. Így a legális rendszerbe a ténylegesen hulladékká vált gépjármőveknek mintegy fele kerül csak be. Ez a mennyiség országosan 2008-ra vonatkoztatva 35 960 db kiadott bontási igazolást jelent, ami az országos személygépjármő-állomány Miskolcra vetített lakosarányban közel 540 db forgalomból véglegesen kivont jármővet jelent. Illegális bontásra ennek a mennyiségnek közel a 2-3-szorosa kerülhet becslés alapján. A HIR-ben szereplı hivatalosan nyilvántartott adatok alapján azonban ennek csaknem a duplája, összesen 1007 db gépjármő került selejtezésre. Miskolcon összesen 3 regisztrált átvevıhely van, amelyek kiadhatnak bontási átvételi igazolást. Kettı közülük bontási tevékenységet is végezhet (3.1-11. Táblázat). 3.1-11. Táblázat: Miskolcon 2008-ban nyilvántartott átvevı- és bontóhelyek Cégnév Cím Megjegyzés ERECO Zrt. Észak–Magyarországi Méh Zrt. Black Bontó Trend Bt.
3500 Miskolc, Fonoda u. 5. 3527 Miskolc, Besenyıi út 16. 3527 Miskolc, Besenyıi u. 24.
Csak átvétel Bontás és átvétel Bontás és átvétel
3.1.2.5 Egészségügyi hulladékok Az egészségügyi hulladékok kezelésérıl az egészségügyi intézményekben keletkezı hulladék kezelésérıl szóló 1/2002. EüM rendelet rendelkezik, melynek 4. § (3) f) pontja kimondja, hogy fertızı hulladékok égetéssel vagy fertıtlenítéssel ártalmatlaníthatók. Emellett figyelembe kell venni a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 98/2001 KvVM rendelet elıírásait is. Külön jogszabály híján a fertızı hulladékok szállítását és győjtését is ez utóbbi miniszteri rendelet elıírásai szerint kell végzik. A 20/2006. a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekrıl szóló KvVM rendelet szerint tilos a kórházi vagy más humánegészségügyi, illetve állat-egészségügyi intézménybıl származó fertızı hulladék lerakása, így azokat valamilyen módon kezelni kell.
25
Törölt: 3.
Jelenlegi helyzet: • A kórházak, egészségügyi intézmények megvalósították a veszélyes hulladékok szelektív győjtését. • Hatékonyan végzik a kommunális és a veszélyes hulladékok elkülönítését. • Rögzítették a veszélyes hulladékok szelektív győjtésére szolgáló elıírásokat. • Kezdeményezték a hulladékmennyiség kategorizálását és csökkentését. • Javult a hulladékok azonosítása, szétválogatása. • Javult a győjtés és szállítás szabályozása. • Elkészült a hulladékkezelés költségdokumentációja. • A nyilvántartási, bejelentési kötelezettség teljesítése rendszeressé vált. E hulladékcsoportból a lejárt szavatosságú gyógyszerek gyártói és forgalmazói felelısségi körbe kerültek. Koordináló szervezet a Recyclomed Kht.; a visszagyőjtés a gyógyszertárakon keresztül történik. Mennyiség Az egészségügyi létesítményekben keletkezı veszélyes hulladékok mennyisége az önbevalláson alapuló HIR adatbázis szerint került megállapításra. Eszerint 2008-ban Miskolc területén 425 t ilyen jellegő hulladék keletkezett. Megjegyzendı, hogy egészségügyi hulladéknak tekinthetıek a gyógyszerhulladékok is, ami a KSH adatai alapján országos szinten évente mintegy 180 tonna kerül visszagyőjtésre, ami a miskolci lakosszámra vetítve közel 3 tonnának felel meg.
3.1.2.6 Állati eredető hulladékok A Hgt és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIH. Törvény mellet az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérıl szóló 2008. évi XLVI. törvény szabályozza az állati eredető hulladékok területét. Az állati eredető hulladékokat (vagy melléktermékeket) illetıen az elsıdleges, közvetlenül hatályos jogszabály a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredető melléktermékek egészségügyi elıírásairól szóló 1774/2002/EK (20002. október 3.) rendelet. Önkormányzati felelısségi körben, állati eredető hulladék képzıdik a háztartásokban, közterületen elhullott állatok esetén, illetve a Városgazda Kht.-hoz tartozó Állategészségügyi Telepen és a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban. Az állati hulladékok begyőjtésének, ártalmatlanításának támogatása az állati tetemek elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatásáról szóló 56/2008. FVM-rendelet alapján az állattartók és az önkormányzati győjtıhelyek meghatározott állati hulladékok begyőjtésének és ártalmatlanításának támogatására van lehetıség. Mennyiség Az állati eredető hulladék mennyiségét lapvetıen az állatállomány, valamint az élelmiszer kereskedelem alakulása határozza meg. Hazánkban évente hozzávetılegesen 300 ezer tonna vágóhídi, húsfeldolgozási és bıripari hulladék valamint 50 ezer tonna állati tetem keletkezik a SZATEV ZRt. adatai alapján. A Miskolcon a közterületen elhullott állat-tetemeket Városgazda Kft. a SZATEV Zrt-nek adják át ártalmatlanításra. A korábbi évek adatai alapján évente mintegy 15-20 tonna állattetemet szállít el a SZATEV Zrt.
26
3.1.2.7 Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik A növényvédı szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezését, valamint a növényvédı szerek csomagolását, jelölését, tárolását és szállítását a 89/2004 FVM rendelet szabályozza. A növényvédı szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezelésérıl szóló 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet a göngyölegek összegyőjtésére és szállítására vonatkozó elıírásokat határozta meg. A hulladékok jegyzékérıl szóló 16/2001 KöM rendelet szerint a növényvédı szer hulladékok és a növényvédı szerrel szennyezett csomagoló eszköz hulladékok veszélyes hulladéknak minısülnek, hulladékaiknak kezelését a növényvédelmi tevékenységrıl szóló 5/2001 FVM rendelet szabályozza. A növényvédıszer hulladék, és növényvédıszerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék kategória esetében a növényvédıszer hulladékok mennyisége nemcsak a nagyvárosokban, hanem mindenütt visszaszorult. Ennek oka, egyrészt a szerek ára, másrészt a korábbi tevékenységekbıl eredıen felhalmozódott veszélyes hulladékok már ártalmatlanításra kerültek. Az újonnan képzıdı csomagolási hulladék begyőjtésére és ártalmatlanítására – a gyártói felelısség elve alapján – a forgalmazott növényvédı szer mennyiség 97%-áért hazánkban felelıs 20 gyártó 2003-ban koordináló szervezetet alapított, így gondoskodva a hulladék kezelésérıl (CSEBER Nonprofit Közhasznú Kft.). A szervezet térítés nélkül átveszi ezen hulladékokat, és egyben mentesíti az adatszolgáltatástól is a termelıt – a szerek értékesítésénél már felhívják erre a figyelmet a kereskedık, akik többnyire a visszagyőjtést is megszervezik. Azon hulladékhányad pedig, ami nem kerül be ebbe a körbe, az a rendszerint a 150110* EWC azonosító számmal, „veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok” megnevezéssel kerülnek átadásra. Miskolchoz a legközelebbi begyőjtıpont Mályiban van a Borsod Agroker Zrt-nél és Felsızsolcán a KITE Zrt-nél. Mennyiség Az önkormányzat által kezelt növényzet növényvédelmét, szerzıdések alapján külsı cégek végzik, így saját hatáskörben nem keletkezik ez a hulladéktípus. 2008-ban a lakossági hulladékudvarokon keresztül összesen 0,315 tonna növényvédıszert győjtöttek be.
3.1.2.8 Azbeszt Az azbeszt környezetszennyezésének megelızésérıl és csökkentésérıl szóló 87/217/EGK irányelv szerinti kötelezettség a szabályszerő bontás és ártalmatlanítás biztosítása. Az irányelv rendelkezéseit az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmérıl szólt 12/2006. EüM rendelet ültette át a magyar jogrendbe, így azok fokozatosan szorulnak ki a hulladékáramokból is. Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. EüM-KöM együttes rendelet forgalmazási és felhasználási tilalmat vezet be a krokidolit, az amozit, az antofillit azbeszt, az aktinolit azbeszt, a tremolit azbeszt és a krizotil rostok és ezen rostokat tartalmazó termékek esetében.
27
Mennyiség Az II. OHT tervezetében szereplı adatok szerint az országban jelenleg már beépített 150 millió m2 tetıfedı anyagból származó 1,2 millió m3, továbbá a 86 millió folyóméter csı bontásával keletkezı mintegy 900 000 m3 darabos hulladék (összesített tömege kb. 1,6 millió tonna) elhelyezésével kell számolni kb. 2030-ig. Az azbesztcement termékek további forgalmazása rendeletileg tiltott. Miskolcon 2008-ban 4,6 tonna azbeszttel kevert építési és bontási törmelék került elszállításra (MIK Zrt). Az EmiKöFe tájékoztatása alapján, a HIR-ben nyilvántartott adatok szerint összesen 121 t azbeszthulladék keletkezett, amelynek eredete elsısorban az építıipar, kis mennyiségben pedig még a gépjármővekbıl származó fékbetétek.
3.1.2.9 Egyéb veszélyes hulladékok A fentebb felsoroltakon kívül a nyilvántartások alapján egyéb veszélyesnek minısülı hulladékok is képzıdtek (3.1-12. Táblázat). 3.1-12. Táblázat: Önkormányzati közszolgáltatás keretébe tartozóan begyőjtött egyéb veszélyes hulladékok mennyisége 2008-ban Miskolcon Megnevezés EWC Mennyiség (kg/év) Olajos iszap, föld 130502 25 812 Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok
150110
2 095
Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbeszt) tartalmazó fémbıl készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat
150111
20
Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szőrıanyagok, törlıkendık, védıruházat
150202
3 048
160107 160121 200115 200121 200127 200131 Összesen:
471 1 566 210 777 10 333 115 44 447
Olajszőrık Szennyezett gumi Lúgok Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Festékek, tinták, ragasztók és gyanták Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek
3.1.3 Csomagolási hulladékok Az Európai Unió az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelvével szabályozta a csomagolás feltételeit és a csomagolási hulladék kezelésének közösségi szabályait, amit a hazai jogrendbe a csomagolásról és csomagolási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. Korm. rendelet (cskr) illesztett. A csomagolási területre (is) ezzel párhuzamosan vonatkozik még az 1995. évi LVI. számú termékdíj törvény és végrehajtási utasításai is, amelynek segítségével jelentıs eredményeket sikerült elérni a csomagolási hulladékok elkülönített győjtése és hasznosítása terén. Az EU elıírásokkal, elvárásokkal összhangban jelenleg már törvényi kötelezettség is van a hulladékká vált csomagolóanyagok hasznosítására, mely csak a hulladékok szelektív győjtésével érhetı el. Ezeknek megfelelıen a csomagolási hulladék hasznosításában 2005-ig el kellett érni az 50 %-os hasznosítási arányt. A hasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében legalább az e hulladékokra kiterjedı elkülönített begyőjtést 2008-ig az ország 60 %-ára ki kellett terjeszteni.
28
Törölt: 3.
További kötelezettséget jelent a csomagolási hulladékra vonatkozóan is a 2008/98/EK irányelv (jogharmonizációja jelenleg még nem történt meg), amely szerint: • 2015-ig szelektív hulladékgyőjtési rendszert kell felállítani legalább a következık esetében: papír, fém, mőanyag és üveg • 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-, mőanyag- és üveghulladék, illetve lehetıség szerint egyéb forrásokból a háztartásokból származó fenti hulladékáramokhoz hasonló hulladék estében az újrahasználatra való elıkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50 %-ra kell növelni. A jelenleg összegyőjtött szelektív hulladék legjelentısebb hányada az intézményi, ipari, kereskedelmi szelektív győjtésbıl származik. 3.1-13. Táblázat: csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Miskolcon (kg/év)
2004 Ipari, kereskedelmi győjtésbıl [t] Papír és karton 1 797,015 Mőanyag csomagolási 80,899 Fa n.a. Üveg 7,096 Vegyes (porcelán, stb.) 215,198 Szelektív hulladékgyőjtésbıl [t] Papír és karton 88,454 Mőanyag / PET palack 116,791 Üveg 174,583 Összesen: 2 480,036
2005
2008*.
1 789,017 298,670 n.a. 22,919 154,563
7 485,773 677,400 591,530 47,58 617,547
131,657 156,696 195,008 2 748,530
848,500 263,671 603,478 10 226,830
* forrás: AVE Miskolc Kft.
A csomagolási hulladék szelektív győjtése mind a gazdálkodó szervezetek, mind a lakosság részére szervezett keretek között történik, illetve a közszolgáltató által szervezett iskolai papírgyőjtések, illetve alkalmi mőanyag csomagolási hulladék győjtések során kerül sor az elkülönített győjtésre. A feltüntetett adatok az AVE Miskolc Kft. és a Cirkont Zrt. (csak ipari) által, összegyőjtött mennyiségeket tartalmazza. A koordináló szervezetek közül Miskolcon az Öko-Pannon Kht. áll szerzıdésben a begyőjtı szervezetekkel. Említésre érdemes, hogy a polgármesteri hivatal Petıfi utcai épületében is elkülönülten folyik a papírhulladék győjtése, ennek mennyisége része a fenti táblázat adatainak. Áruházakban, töltıállomásokon, oktatási és közintézményekben találkozhatunk az ÉAI Magyarország Kht. (ÉAI - Érdektársulat az Alumínium Italos Dobozok Újrahasznosítására) alumínium italdoboz győjtıpréseivel is.
3.2 A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége (tonna) 3.2.1 Nem veszélyes hulladékok Miskolc város közigazgatási területén az elmúlt évek adatai alapján közel 50 db illegális hulladéklerakó található, illetve nagymértékő a közterületekre kerülı szemét mennyisége is. A területen a felhalmozott hulladékok tárolásának közös jellemzıje, hogy a tárolás mindennemő tervezett mőszaki védelem nélkül kerül ill. került megvalósításra. Összetételük jellemzıen TSZH, építési és bontási törmelék, valamint gumiabroncs.
29
Hulladék-kommandó program 2005. január 25.-én a Nyíregyházán mőködı Hulladékgazdálkodási Kerekasztal és hulladék-kommandó mintájára, hasonló kezdeményezés elindítását határozták el Miskolcon a következı szervezetek: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, Közterület-Felügyelet, Miskolci Városgazda Kht., Városi Rendırkapitányság, Miskolc Városi Bőnmegelızési Centrum (polgárırség), AVE Miskolc Kft., Zöld Akció Egyesület. Emellett az együttmőködésben rendszeres résztvevı a Miskolci Kommunikációs Kht., illetve eseti jelleggel a MIK Rt., a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és az Északerdı Rt. A téli idıszak kivételével, általában kétheti, elıre egyeztetett, közös bejárásokra került sor a különbözı városrészekben. Célok: illegális lerakás tettenérése, illegális hulladék tulajdonosának kiderítése és felszólítása a terület megtisztítására, szemléletformálás a nyilvánosság bevonásával, megelızés módjainak kidolgozása, hulladékszállítási szerzıdések meglétének ellenırzése. A hulladék-kommandó 2008-tól már nem mőködik, tevékenységüket a Közterületfelügyelet látja el mindennapi tevékenységei során. 3.2-14. Táblázat: A településen felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladékok és becsült mennyiségük
Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok
Mennyiség (t) 5 000 m3 n.a. n.a. 3 000 m3 n.a. n.a.
3.2.2 A területen felhalmozott, kiemelten kezelendı hulladékáramok Önkormányzati felelısségi körbe tartozó, e csoportba tartozó hulladékról nincs tudomásunk.
3.2.3 Csomagolási hulladékok Önkormányzati felelısségi körbe tartozó, e csoportba tartozó hulladékról nincs tudomásunk, kivéve a hulladéklerakó helyeken, kevert állapotban lévı mennyiséget.
30
3.3 A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 3.3.1 Nem veszélyes hulladékok 2008-ban Miskolc város közigazgatási területére be- és onnan kiszállított hulladékok mennyiségét a 3.3-15. Táblázat szemlélteti.
Törölt: 3.
3.3-15. Táblázat: A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok 2008ban
Hulladék
Településre beszállított Településrıl kiszállított
Települési szilárd hulladék (TSZH) Települési folyékony hulladék Csıvezetéken érkezı települési szennyvíz Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok
0 8 472 m3
54 645,1 t 0
1 012 354 m3
0
0
19 597 m3
0
11 929 t
3.3.1.1 Települési szilárd hulladék Miskolcon a Bogáncs utcai lerakó 2006. évi bezárásával megszőnt a Közszolgáltató által más településrıl Miskolcra történı TSZH-beszállítás. Az AVE Miskolc Kft. Hejıpapira szállítja a nem veszélyes, lerakásra kerülı hulladékokat és átrakóállomást is mőködtet Miskolcon.
3.3.1.2 Települési folyékony hulladék A miskolci Központi Szennyvíztisztító adatai alapján 2008-ban Miskolcon kívülrıl beszállított TFH mennyisége 8 472 m3. Kiszállításra nem került sor, tekintettel arra, hogy a Miskolcon keletkezı TFH kezelése ezen a telepen valósul meg.
3.3.1.3 Kommunális szennyvíziszap A miskolci Központi Szennyvíztisztító telepen 2008-ban kiszállított víztelenített szennyvíziszap mennyisége közel 20 ezer m3. Ezt a Remondis Kft. szállította el a kezelésében lévı kétpói hulladéklerakóra. Mivel ennek költsége jelentıs, ennek a hasznosítása fontos szempont kell, hogy legyen a jövıben.
3.3.2 A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok A tervezési területre be- illetve kiszállított mennyiségeket a kiemelten kezelendı hulladékáramok esetén mutatja be a 3.3-16. Táblázat.
31
Törölt: 3.
3.3-16. Táblázat: Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük
Hulladék Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Veszélyes Egészségügyi hulladékok hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt (azbeszttel szennyezett építési és bontási törmelék) Egyéb hulladék* Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen hulladékok Egyéb hulladék**
Településre beszállított (t/év, db/év)) -
Településrıl kiszállított (t/év, db/év) 19,953 4,84
240 db (becsült)
300 db (becsült)
-
22
56,336
0,315
-
-
4,64 49,998 10 226,830 5 549
* Az egyéb veszélyes hulladékok mennyiségébıl közel 26 tonnát „olajos iszap, föld” teszi ki ** egyéb hulladék: fémek, biológiailag lebomló szerves hulladékok, emésztıgödrökbıl származó iszap, lom hulladékok
3.3.2.1 Hulladékolajok A tervezési területre nem történik hulladékolaj beszállítása, az itt keletkezı hulladékolajokat elszállítják hasznosításra.
3.3.2.2 Akkumulátorok és szárazelemek A teljes Miskolcon keletkezı és begyőjtött mennyiség a területen kívül kerül hasznosításra. Ezek kezelésére a megfelelı koordináló szervezetek már megalakultak.
3.3.2.3 Hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések A területen egy elektronikai bontással foglalkozó (legális) vállalkozás ismert, a Wiker Kft, közel 1000 tonna/év bontási kapacitással. Azonban megállapítható, hogy Miskolc hulladékmérlege negatív, mivel az itt keletkezı HEEB jelentıs mennyisége más régiókban kerül hasznosításra.
3.3.2.4 Kiselejtezett gépjármővek Miskolc területén két regisztrált bontóhely van a hulladékká vált gépjármővek szakszerő kezelésére, ahová nyilvánvalóan nem csak Miskolc területérıl szállítanak be bontásra ítélt jármőveket, ezért ezekre a telepekre, egyúttal a településre beszállított mennyiség nem becsülhetı.
3.3.2.5 Egészségügyi hulladékok A városban keletkezett egészségügyi hulladékok a Borsodkomm Kft. által üzemeltetett, Sajóbábony külterületén található, kistérségi egészségügyi veszélyeshulladék-égetıben kerülnek ártalmatlanításra. 32
3.3.2.6 Állati eredető hulladékok Az állati eredető hulladékok a szikszói Szatev Fehérjefeldolgozó és Közszolgáltató Rt.-nél kerülnek ártalmatlanításra, így a tervezési területrıl csak kiszállítás történt.
3.3.2.7 Csomagolási hulladékok A településre az AVE Miskolc Kft. által, más településen győjtött, elsısorban papír-, üvegés mőanyaghulladék kerül beszállításra, azonban az a cég telephelyén átrakásra kerül, így hasznosítás ott nem valósul meg. A teljes mennyiség kiszállításra kerül Miskolcról.
3.3.2.8 Egyéb hulladékok A kategóriában nevesített egyéb hulladékok esetében – tekintettel arra, hogy a város közigazgatási határán belül sem égetı, sem lerakó nem található – a kezelés más helyszíneken történik. Itt említhetı ugyanakkor a HOLCIM Rt. miskolci cementgyára, ahol együttégetéses technológiával termikus hulladékhasznosítás is történik.
3.4 A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása 3.4.1 TSZH, TFH, szennyvíziszap és inert hulladékok Miskolcon belül csak az építési és bontási törmelékek hasznosítására kerül sor az AVE Miskolc Kft Sajószigeti úti inert hulladékkezelı telepén (3.4-17. Táblázat). Önkormányzati felelısségkörben égetésre sem kerül sor, ennek lehetısége (együttégetés) a Holcim Rt. hejıcsabai cementipari gyáregységében rendelkezésre áll. Sajnos a begyőjtött hulladékok jelentıs része nem kerül hasznosításra, csak lerakásra. Ezzel egyrészt a jogszabályi kötelezettségek teljesítése kerülhet veszélybe, másodsorban a gazdaság számára értékes másodnyersanyagok vesznek el. Ezek jövıbeni hasznosításának a fejlesztése hulladékgazdálkodási szempontból stratégiai fontossággal bír. Az egyéb kezelés a szennyvíztelepen végzett tisztítási eljárást foglalja magába. 3.4-17. Táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) 2008-ban
Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok * ** ***
Hasznosítás* t/év, % db/év
Égetés** t/év, % db/év
Lerakás t/év, % m3/év
Egyéb kezelt*** t/év, m3/év
%
-
-
-
-
54 645
100
-
-
-
-
-
-
-
-
12 354 m3
100
-
-
-
-
19 597 m3
100
-
-
9 900
83
2 029
17
-
-
anyagában történı hasznosításra átadott mennyiség energianyerés céljából végzett hasznosítás az „Egyéb kezelt” oszlopban kerül feltüntetésre az égetés, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékok.
33
Törölt: 3.
3.4.2 Veszélyes hulladékok A kezelési arányokat tekintve a hasznosítás a meghatározó, amely a jelzett hulladékfajtáknál az önkormányzati felelısségkörbıl való értékesítést jelenti, illetve az ezt követı hasznosítást (3.4-18. Táblázat).
Törölt: 3.
3.4-18. Táblázat: Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt veszélyes hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)
Hulladék Veszélyes hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék * ** ***
Egyéb kezelt***
Hasznosítás*
Égetés**
Lerakás
t/év, db/év
%
t/év
%
t/év
%
t/év
%
19,953 4,840 56,336
100 100 100
-
-
-
-
-
-
300 db (becsült)
100
-
-
-
-
-
-
22 -
100 -
-
-
-
-
0,315
100
-
-
-
-
4,64 100 - 49,99
100
anyagában történı hasznosításra átadott mennyiség energianyerés céljából végzett hasznosítás az „Egyéb kezelt” oszlopban kerül feltüntetésre az égetés, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minısül, ezért azt a „hasznosítás” oszlopban szerepel.
3.4.3 Csomagolási hulladék A csomagolási hulladékok közel teljes mennyisége anyagában történı hasznosításra kerül. Miskolcon nem történik hasznosítás, csak átrakás, a teljes mennyiség kiszállításra kerül a településrıl (3.4-19. Táblázat). A nem veszélyes hulladékok „egyéb” kategóriája alatt a fémek, étolajok, biológiailag lebomló hulladékok, és lomtalanítás során képzıdı hulladékokat értjük. 3.4-19. Táblázat: Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt nem veszélyes hulladékáram kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)
Hulladék Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok Egyéb hulladék
Hasznosítás*
Égetés**
Lerakás t/év
t/év, db/év
%
t/év
%
10 226,830 3 070
100 55
414
1
34
%
2 438 44
Egyéb kezelt*** t/év % -
-
Törölt: 3.
3.4.4 A területen jelenleg kezelésre nem kerülı hulladékok Miskolc közigazgatási területén az összes begyőjtésre kerülı hulladék vagy a területen belül, vagy azon kívül kezelésre kerül. A nem kezelt hulladékok az illegális hulladéklerakókban lévı mennyiségek, amikrıl csak nagyságrendi becslések állnak rendelkezésre.
4 A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények 4.1 A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények ismertetése A tervezési területen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat a • az önkormányzat jegyzıje, •
és az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség látja el, (engedélyek kiadása, ellenırzések) az érintett szakhatóságok bevonásával. Általánosan alkalmazandó jogszabályok A hulladékgazdálkodás törvényi kereteit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény határozza meg. A törvényi kötelezettség végrehajtásának részletszabályait rendeletek határozzák meg: • 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól; • 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékérıl. • 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl; • 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyzı hulladékgazdálkodási feladat- és hatáskörérıl; • 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerzıdésrıl; Az EU hulladékgazdálkodási Acquis-ban foglalt jogforrásainak harmonizációja során további, a települési hulladékgazdálkodást is érintı jogszabályok kerültek kiadásra. • 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl (2006/12/EK); • 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének mőszaki követelményeirıl, mőködési feltételeirıl és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeirıl (2000/76/EK); • 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekrıl (1999/31/EK); A 91/156/EGK irányelvvel módosított 75/442/EGK irányelv alapján került bevezetésre a Hgt.-ben a hulladékgazdálkodási tervezési rendszer, amely elıírja, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban 6 évre szóló országos, területi és helyi hulladékgazdálkodási terveket kell készíteni. Ennek megfelelıen született meg a 110/2002.
35
(XII. 12.) OGY határozattal kihirdetett, 2003-2008. közötti idıszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT), a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelettel kihirdetett 7 területi hulladékgazdálkodási terv, valamint a 2080 településre kiterjedı helyi tervek, amelynek készítését a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalták.. Az országos és területi tervek külön fejezetben foglalkoznak a települési hulladékokra vonatkozó fejlesztési igényekkel, a helyi tervek pedig kimondottan az önkormányzatok felelısségi körébe tartozó hulladékok helyi kezelés-fejlesztési terveit tartalmazzák. Az OHT 2009-2014-re szóló idıszakára szóló tervezet már készen áll, várhatóan 2009. év végén kerül az Országgyőlés által elfogadásra. A hulladékok kezelésével kapcsolatban az alább felsorolt jogszabályok írnak elı alapvetı mőszaki követelményeket, amit részletesen a 2009. év végén várhatóan elfogadásra kerülı OHT II. 5. sz melléklete tartalmaz. Miskolc Megyei Jogú Város hulladékkezeléssel kapcsolatos rendeletei az alábbiak: • 24/1996. (V.8.) számú rendelet a települési szilárd hulladék részét képezı háztartási hulladék összegyőjtésére és ártalmatlanítására szervezett kötelezı helyi közszolgáltatásról • 64/1997. (XI.1.) sz. rendelet a települési folyékony hulladék győjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelezı helyi közszolgáltatásról • 22/1999. (VI.7.)sz. rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggı tevékenységrıl • 56/2001. (XII.12.).sz. rendelet a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról • 23/2004 (VII.6.) sz. rendelet a települési hulladékgazdálkodási tervrıl • 9/2009.(III. 11.) számú rendelet a többszörösen módosított települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 56/2001. (XII.12.) sz. rendelet módosításáról
4.2 A jogszabályokban meghatározottaktól eltérı speciális területi, helyi vagy egyedi mőszaki követelmények, belsı mőszaki elıírások rövid leírása Miskolcon nincsenek speciális területi, helyi vagy egyedi mőszaki követelmények, belsı mőszaki elıírások alapján engedélyezett létesítmények, telephelyek.
5 Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A jogszabályokban meghatározottaktól eltérı speciális területi, helyi vagy egyedi mőszaki követelmények, belsı mőszaki elıírások nem ismeretesek.
5.1 Az általános kötelezettségektıl eltérı, egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések leírása PCB és PCT tartalmú hulladékok 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól Hulladékolajok 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól Akkumulátorok, elemek 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól 36
181/2008. Korm. Rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételérıl (2006/66/EK); Elektronikai termékek 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételérıl (2002/96/EK); 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól Kiselejtezett gépjármővek 267/2004. Korm. Rendelet a hulladékká vált gépjármővekrıl 286/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjármővekrıl szóló 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet módosításáról Egészségügyi hulladékok 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkezı hulladék kezelésérıl 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezelésérıl Állati eredető hulladékok 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról, illetve 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól. Növényvédı szer és csomagoló eszközeik 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet a növényvédı szerrel szennyezett csomagolóeszközhulladékok kezelésérıl 89/2004 FVM rendelet a növényvédı szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésérıl, valamint a növényvédı szerek csomagolásáról, jelölésérıl, tárolásáról és szállításáról Csomagolóanyagok 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól (94/62/EK); Biológiailag lebomló hulladékok 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezelésérıl és a komposztálás mőszaki követelményeirıl; Építési és bontási törmelék 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól
37
6 A hulladékok kezelésére alkalmas kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások A Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 helyzetelemzése szerint problémát jelent, hogy Magyarországon jelenleg részben az EU irányelvek és a támogatási rendszer hatására egy igen drága, nem munkaerı-, hanem technológia-igényes (bár kétségtelenül korszerő) hulladékkezelési rendszer alakul ki. A lakosság hulladékkezelési költségei ennek megfelelıen jelentısen nınek, miközben a foglalkoztatási hatások alatta maradnak az elvártnak. Miskolc esetében is hasonló folyamat játszódott le a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt keretein belül.
6.1 Hulladékok győjtése és szállítása 6.1.1 A területen bemutatása
engedéllyel
mőködı
győjtı-szállító
szervezetek
Az engedéllyel rendelkezı győjtı-szállító szervezetek mőszaki-technikai felkészültsége tekintettel az egyre szigorodó elıírásokra, és engedélyezési gyakorlatra - jónak mondható. A kezelés ezen csoportja az esetek meghatározó hányadában nem igényel speciális kritériumokat. Miskolc közigzagatási területén mőködı, a kommunális hulladékok kezelését végzı vállalkozásokat mutatja be röviden a fejezet. AVE Miskolc Kft. Miskolcon önkormányzati rendelettel szabályozott közszolgáltatás keretében az AVE Miskolc Kft. látja el a hulladékgazdálkodási feladatokat. A céget 45%-ban az Önkormányzat Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelı Zrt.:cége birtokolja, míg a többségi tulajdonos az AVE Magyarország Hulladékgazdálkodási Kft. A cég a tervezés idıpontjában Miskolc komplex hulladékgazdálkodását és több mint 100 település közel 350.000 lakosának kommunális hulladékának elszállítását biztosítja. A vállalat fı profilja a hulladékszállítás, a lerakás, az ártalmatlanítás, a másodnyersanyag feldolgozás, de ezen kívül foglalkozik aszfaltburkolatok kialakításával, parkfenntartással, gépi sepréssel, valamint téli síktalanítással. Tevékenységüket mintegy 260 alkalmazottal látják el. Adataik alapján 2008-ban Miskolcon összesen 47,491 ezer tonna vegyes TSZH-ot győjtöttek be, amibıl 37,235 ezer tonna a lakosságtól és 10,256 ezer tonna közületektıl származik. A szelektíven összesen 1,401 ezer tonna hulladékot győjtöttek be 2008-ban. A hulladékszállítási tevékenységüket 2008-ban összesen 24 db gépjármővel látták el, amelyek jellemzıen 16-20m3-es Variopress (1:5 tömörítı funkcióval ellátott) jármővek
Hulladékgazdálkodási alközpont mőködik a Társaság József A. úti telephelyén.
38
2007. szeptember 19-én két hulladékudvar megnyitására került sor az Európai Unió által támogatott ISPA projekt keretén belül, melynek gesztora Miskolc Megyei Jogú Város. Az egyik hulladékudvar az AVE Miskolc Kft. központi telephelyén (Miskolc, József A. út 65.) a másik Miskolc, Lórántffy Zsuzsanna úton nyílt meg. 2008. április 25-én a Bogáncs úton, a már rekultivált hulladéklerakó szomszédságában megnyitották a harmadik hulladékudvart is. A lakosság a M. M. J. V. Önkormányzatának 56/2001. (XII. 12.) sz., valamint az 5/2002 (X.29.) sz. KvVM rendeletek elıírásaiban meghatározott mennyiség erejéig, ingyen elhelyezheti az alábbi hulladékfajtákat: •
Települési szilárd hulladékok hasznosítható összetevıi csomagolóanyagok, mőanyag, papír, karton, üveg, fém, stb.)
•
Háztartási mőszaki hulladékok (TV, hőtıszekrény, mosógép, stb.) •
(pl.
hulladékká
vált
Veszélyes lakossági hulladékok (gyógyszerhulladékok, fénycsövek, festékdobozok, elemek, akkumulátorok)
• Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladékok (pl.: gallyak, nyesedékek, lomb, stb.) •
Nagydarabos lomhulladékok (bútorok)
•
Gumiabroncs
•
Építési törmelék (mosdó, csempe, WC kagyló, vakolat)
A lakos által beszállított hulladékokat hulladékfajták szerint, külön az erre a célra alkalmazott EWC kóddal és megnevezéssel ellátott győjtıkonténerekben helyezik el, nagy hangsúlyt fektetve a szelektivitás fontosságára.
Cirkont Hulladékgazdálkodási Zrt. A Cirkont Zrt-nek a megyeszékhelyen felül összesen több mint 30 település mintegy 100.000 lakosára terjed ki a hulladékkezelési szolgáltatása. Az összegyőjtött hulladékok az újonnan kiépített, európai uniós forrásokból és EU-normáknak megfelelıen megvalósított, korszerő és biztonságos hulladékártalmatlanító telepre kerülnek. Ez a lerakó a szemételhelyezés gondját több évtizedre oldja meg, megoldó Sajókazai Hulladék Centrum, amely néhány éve létezik, üzemel, s azóta is idırıl idıre újabb fejlesztési egységekkel bıvül. A telep két részbıl áll: van egy veszélyes hulladéklerakó/kezelı, és a kommunális lerakó/kezelı. A kommunális lerakó mellett mőködik a szelektív győjtést kiszolgáló épület, egy komposztáló. Egy további egység az építési törmelékek feldolgozását végzi.
39
A Cirkont Zrt. 2008-ban Miskolc közigazgatási területén csak gazdálkodó szervezetektıl győjtött be TSZH-t, lakossági hulladékszállítást nem végzett. Ennek során 12.110 m3 TSZH-t vettek át ártalmatlanításra, valamint ezen felül további 1.420 kg papír, 760 kg mőanyag és 1.570 kg egyéb (üveg) hulladékot győjtöttek be. Ezeket a hulladékokat a Sajókazai Hulladékkezelı Centrumban rakták le, ill. készítették elı újrahasznosításra. Városgazda Nonprofit Kft. Önkormányzati tulajdonú cég, mely a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódva köztisztasági feladatokat lát el: rendszeres és rendkívüli takarítás, illegális szemétlerakók felszámolása, parkgondozás, síktalanítás, hóeltakarítás. MIK Zrt. Önkormányzati cég, mely a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódva az önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetében, a települési szilárd és folyékony hulladék szállítási feladatait látja el. MIVÍZ Kft. A korábban tanácsi irányítás alatt álló, állami tulajdonban lévı vállalat vagyona 1993-ban került a városi Önkormányzat tulajdonába. A tulajdonos döntése alapján a vállalat 1995. április 1-én alakult Részvénytársasággá. A részvénytársaság 2005-ben szétvált, ezt követıen a vízellátási, valamint a szennyvízelvezetési és -tisztítási üzemeltetıi feladatokat a MIVÍZ Kft., míg a vagyonkezelıi feladatokat a VFV Miskolc Zrt. látta el. 2006-ban megalakult a Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelı Zrt., mely a város stratégiájával összhangban a holding szervezetbe integrált önkormányzati tulajdonban lévı gazdasági társaságokon keresztül hatékony vállalat-, város- és gazdaságfejlesztést valósít meg. A MIVÍZ Kft. e holding szervezet tagjaként, folyamatosan növelve mőködési biztonságát és hatékonyságát, szolgálja ki Miskolc és vonzáskörzetének fogyasztóit Kanal Technik Kft. Miskolc városában 2008-ig a települési folyékony hulladék szippantására kijelölt közszolgáltató cég, melynek fı profilját a víz- és csatornarendszerek karbantartása, ellenırzése és felülvizsgálata határozza meg. A tevékenységet 2009. július 1.-tıl a MiVíz Kft. megbízásából az Energie AG Miskolc Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kft. látja el.
40
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.
6.1-20. Táblázat: Miskolc közigazgatási területén telephellyel rendelkezı, 2008-ban adatszolgáltatást teljesített vállalkozások* Tárgyév Kezelı neve Kezelı telephely címe 2008 Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. Miskolc 3527 Besenyıi út 16. 2008 "Ankét" Hulladékkereskedelmi És Szolgáltató Kft Miskolc 3527 Besenyıi u. 24. 2008 Arcus Center Környezetvédelmi És Energetikai Kft Miskolc 3527 József A. u. 74. 2008 AVE Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft Miskolc 3527 József Attila u. 65., Bogáncs u. 2008 AVE Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft Miskolc 3527 Lorántffy Zsuzsanna utca 2008 Bari Istvánné ev. Miskolc 3530 Avar u. 17. 2008 Black-Bontó Trend Kereskedelmi És Szolgáltató Betéti Társaság Miskolc 3527 Besenyıi u. 24. 2008 Borsod Imex Nagykereskedelmi Korlátolt Felelısségő Társaság Miskolc 3525 Széchenyi u. 19. 2008 Ciks Kereskedelmi És Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság Miskolc 3533 Vasgyári u. 43. 2008 Cirkont Hulladékgazdálkodási Részvénytársaság Miskolc 3527 Besenyıi u. 16. 2008 Dam 2004 Acél-És Hengermő Kereskedelmi És Szolgáltató Kft Miskolc 3533 Vasgyári u. 43. 2008 Diósgyıri Öntöde Ipari, Kereskedelmi És Szolgáltató Kft Miskolc 3533 Vasgyári út 43. 2008 ecorec Hungária hulladékhasznosító és feldolgozó Kft Miskolc 3527 Besenyıi u. 8. 2008 "É-D Vascentrum " Ingatlanforgalmazó, Kereskedelmi És Szolgáltató Kft Miskolc 3527 Besenyıi u. 24 2008 E+E Metal Ipari És Kereskedelmi Korlátolt Felelısségő Társaság Miskolc 3526 Repülıtéri u. 3-5. 2008 Ereco Kelet-Európai Hulladékfeldolgozó és Környezetvédelmi Zrt Miskolc 3527 Fonoda u. 5. 2008 Észak-Magyarországi Méh Nyersanyaghasznosító Zrt Miskolc 3527 Besenyıi u. 16. 2008 Eurofém-Halna Salakfeldolgozo Kft Miskolc 3500 Vsgyári út 43. 2008 Flotál Kft Miskolc 3527 Üteg u. 3. 2008 Forego Magyarország Alapanyag Hasznosító És Kereskedelmi Kft Miskolc 3527 Besenyıi u. 16. 2008 GLO-METÁL KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft Miskolc 3531 KERPELY A. U. 1. 2008 Holcim Hungária Zrt. Miskolc 3508 Fogarasi 6. 2008 "Karina Konténer" Kereskedelmi És Szolgáltató Kft Miskolc 3527 Besenyıi út 8. 2008 Kiss Jánosné ev. Miskolc 3526 Hatvanötösök u. 27. 2008 Koalfém Kohászati Alapanyag-, Fémfeldolgozó És Forgalmazó Kft Miskolc 3526 Repülıtéri u. 3-5.sz. 2008 Luferro Kereskedelmi És Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság Miskolc 3527 József A. u. 7. 2008 Lyukószén Bányászati Befektetési Korlátolt Felelısségő Társaság Miskolc 3532 Lyukóbánya 2008 Magyar Aszfalt Korlátolt Felelısségő Társaság Miskolc 3527 Sajószigeti út 2008 Mi-Invest 2005 Gyártó És Kereskedelmi Kft Miskolc 3544 Kerpely A. u. 1. 2008 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Miskolc 3508 Pesti út (bemenı) 2008 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Miskolc 3526 Búza tér
41
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014 32. 2008 33. 2008 34. 2008 35. 2008 36. 2008 37. 2008 38. 2008 39. 2008 40. 2008 41. 2008 42. 2008 43. 2008 44. 2008 45. 2008 46. 2008 47. 2008 48. 2008 49. 2008 50. 2008 51. 2008 52. 2008 53. 2008 54. 2008 * forrás: ÉmiKöFe
Orosz Ferencné ev. Pel-Job Építıipari Szolgáltató És Kereskedı Betéti Társaság Petra Nord Környezetgazdálkodási Szolgáltató És Kereskedelmi Kft Print-Plate Nyomdai, Kereskedelmi És Szolgáltató Betéti Társaság Realiting Környezetgazdálkodási Ker Szolg Kft Rittenbacher'2000 Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. Shredder Center Ipari, Kereskedelmi És Szolgáltató Kft SPECIAL TRANSZ Fuvarozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Szerviz'99 Szolgáltató És Kereskedelmi Koft Tamás Péter ev. Thermosoft Hıtermelı És Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság Thermoxid 94 Ipari Kereskedelmi Es Alapanyaggyarto Beteti Tarsasag Tóth Attila ev. Tóth Bertalan ev. Toth És Társa Épitöipari Kereskedelmi És Szolgáltato Kft Tóthné Boros Mónika ev. Ud Stahl Recycling Ipari, Kereskedelmi És Szolgáltató Kft Vincze Viktória ev. WER-Technik Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Wiker Kereskedelmi És Szolgáltato Kft Zolavas Kereskedelmi És Szolgáltató Kft Zöld Tengely Környezetgazdálkodási És Szolgáltato Kft Zs És J Metáll Fémkereskedelmi Kft
42
Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc
3521 3518 3508 3535 3533 3500 3526 3527 3527 3532 3527 3533 3526 3500 3531 3528 3531 3533 3527 3531 3527 3527 3526
Somlay Artúr u. 15-17. Erenyı u. 1. Május 1 telep 3-5. Bartók Béla u. 74. Vasgyári u. 43. Pesti út 38-40. Repülıtéri út 3-5. Hernád u. 22. Fonoda u. 1. Lyukói u. 30. Zsigmondi u. 79. Vasgyári u. 43. Bessenyıi u. Hernád u. 22. Tímár Malom u. 30. Kisfaludy u. 67. Gábor A. u. 42. Alsószinva u. 38. Besenyıi u. 8. Vasgyári u. 43. Besenyıi u. 24. Üteg u. 3. Repülıtéri út 25.
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
6.1-21. Táblázat: Miskolc város közigazgatási területére vonatkozó települési szilárd (Sz) és folyékony (F) hulladékok kezelésére (szállítás, begyőjtés) engedéllyel rendelkezı vállalkozások
Forrás: ÉMI-KTVF, 2007. március
43
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
6.1.2 A felhalmozott hulladékok tárolását végzı vállalkozások Ilyen vállalkozásokról nem áll rendelkezésünkre információ a tervezési területen.
6.1.3 A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése
6.1.3.1 Települési szilárd hulladékok kezelése A miskolci önkormányzat tulajdonában lévı Bogáncs úti hulladéklerakó 2006. május 31-én bezárt. Utódlétesítménye, az új regionális hulladéklerakó Hejıpapi közelében található. A teljes, 2 millió m3-es kapacitásából 2009. január 15-i állapot szerint közel 310 ezer m3 (15,5%) már felhasznált. Az eredeti tervek szerint a lerakónak legalább 20 évre kellene biztosítania Miskolc és környéke kommunális hulladékainak biztonságos elhelyezését. A kommunális hulladékok a nem termelési hulladékok közül a legnagyobb tömegő hulladékáramot jelentik. Kezelésük rendkívül költséges, a legelterjedtebb kezelési mód a hulladékok mőszaki védelem melletti ártalmatlanítása regionális célokat szolgáló hulladéklerakókon. A hulladéklerakók kiépítése általában több milliárdos beruházásokat jelent, üzemeltetésük alapos szakmai felkészültséget és jelentıs ráfordítást igényel, mely a lakossági díjak emelkedését is maga után vonja, az egyre szigorodó jogszabályi környezetben. 2009. július 16-át követıen az országban több ezer – mőszaki védelemmel nem rendelkezı, vagy nem kielégítı mőszaki védelmő – hulladéklerakó bezárására kerül sor. Miskolc Megyei Jogú Város, mint Gesztor Önkormányzat által vezetett Miskolc Térségi Konzorcium tulajdonában lévı Hejıpapi Regionális Hulladékkezelı Központ (073/6 hrsz.) 2006-os átadásával az érintett Önkormányzatok az uniós elıírásoknak történı megfelelés érdekében még idıben léptek. Hejıpapi depónia az ország egyik legmodernebb hulladékkezelı létesítménye, a megyében található 4 regionális hulladéklerakóból a legmodernebb infrastruktúrájú. A depónián az alábbi hulladékfajták helyezhetık el: • kommunális jellegő hulladék • nem veszélyes ipari hulladék • építési törmelék • föld • kertészeti hulladék Miskolcon a TSZH-val kapcsolatos közszolgáltatást az AVE Miskolc Kft. végzi. A közterületek takarításából származó hulladékokat a Városgazda Nonprofit Kft. kezeli.
6.1.3.2 Települési folyékony hulladék kezelése Miskolc és vonzáskörzetének csıvezetéken és tengelyen érkezı kommunális szennyvizét a MIVÍZ Kft. Központi Szennyvíztisztító telepén kezelik. Miskolc városában a szennyvízcsatorna hálózat 450 km körül van. A tisztítóba érkezı napi átlagos szennyvízmennyiség 52 000 m3. A miskolci Fonoda út és Szirma közötti külterületen épült Sajóparti Központi Szennyvíztisztító Telep fontosabb jellemzıit a 6.1-212. Táblázat, még technológiai sémáját a 6-2. ábra mutatja.
44
Törölt: 6.
Törölt: 6-
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
6.1-212. Táblázat: a MIVÍZ Kft. Központi Szennyvíztisztító Telepre beérkezı és tisztított szennyvizének átlagos kémiai jellemzıi
Jellemzı
A beérkezı szennyvíz fıbb paraméter 511
KOI (mg/l) Lebegıanyag345 tartalom (mg/l) Összes foszfor (mg/l) 8,95 Összes nitrogén 24,2 (mg/l) A szerves és lebegıanyag eltávolítás hatásfoka: 90%.
A tisztított szennyvíz fıbb paramétere 51 31 5,13 0,37
6-2. ábra: A tisztítási és iszapkezelési technológiai jelenlegi sémája a MIVÍZ Kft. Központi
Szennyvíztisztító Telepén
A mechanikai elıtisztítás 210e m3/nap kapacitással durvarács-finomrács-homokfogó együttesén keresztül történik meg. Ezt követi a mechanikai tisztítás (a db DORR típusú elıülepítı) 140e m3/nap kapacitással. A biológiai tisztítási fokozat (mélylégbefúvásos eleveniszapos medence, 4 db DORR típusú medence) 70e m3/nap kapacitással történik. A keletkezett iszapot gravitációs sőrítés után iszapcentrifugázás sőrítı (8% szárazanyag tartalom), vagy víztelenítı (18-20% szárazanyag tart.) üzemmódban. A keletkezett iszap lerakásra kerül. A késıbbiekben ennek hasznosítása fı célként szerepel a telep üzemeltetıjének terveiben, csakúgy, mint a III. szennyvíztisztítási fokozat kiépítése is.
6.1.4 Rekultiválást ill. fejlesztést igénylı kezelıtelepek Miskolcon 2006-ban befejezıdött a Bogáncs utcai kommunális hulladéklerakó rekultivációja. Ezt követıen a Miskolcon keletkezı kommunális hulladékok jelentıs részét a hulladékkezelési közszolgáltatást végzı AVE Miskolc Kft. az ISPA támogatással megépült korszerő Hejıpapiban található hulladéklerakóra szállítja. A másik vegyes TSZH-t begyőjtı vállalkozás a Cirkont Zrt - amely csak közületi forrásoktól szállít el Miskolcon ilyen jellegő hulladékokat – szintén ISPA támogatással újonnan megépült, Sajókazán található EUkonform lerakóba szállítja a hulladékot.
45
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
A TFH-k esetében szükségessé vált a miskolci Központi Szennyvíztisztító Telep fejlesztése, amely fejlesztéseket a 8.1.1.3. fejezet mutatja be részletesen.
6.2 A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél elıírtakon túl ismertetendı tényezık 6.2.1 A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen Települési szilárd hulladék A TSZH-ok egy része szelektíven kerül begyőjtésre annak további hasznosítása miatt, azonban a tervezési területen ennek csak a győjtése, ill. átrakása történik. Települési folyékony hulladék A TFH (több ezer m3) jelentıs része a talajba kerül. A csatornázás és a rácsatlakozás elırehaladásával, valamint a talajterhelési díjak következetes alkalmazásával e mennyiség csökkenthetı. Ezzel párhuzamosan fejleszteni kell a városi kezelıtelep kapacitásait és hatásfokát, illetve folyamatos tudatformálás révén törekedni kell a víztakarékosság gyakorlati megvalósítására. Kommunális szennyvíziszap Hasznosítás jelenleg nem folyik. Minél elıbb célszerő a biogáz hasznosítást - esetleg komposztálással egybekötve- elindítani a miskolci szennyvízkezelı telephelyen. Építési-bontási hulladék A tervezési területen keletkezı építési törmelékek egy részét Miskolcon az AVE Miskolc Kft. Sajószigeti úton lévı telepén aprítást és válogatást követıen területfeltöltésre hasznosítják (9 900 t/év). Egészségügyi hulladékok Az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására legelterjedtebb mód az égetı-berendezésben történı égetés: Borsodkomm Kft. (kistérségi egészségügyi hulladékégetı). A kapacitásokat illetıen változást jelenthet, hogy a mőködı hulladékégetıket 2005. július 30-ig alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, vagy be kell zárni azokat. Állati eredető hulladékok Az állati eredető veszélyes hulladékok begyőjtésére, kezelésére (hasznosítására /feldolgozására/, ártalmatlanítására) engedéllyel csak a SZATEV ZRt. (3800 Szikszó, Külterület Pf.: 44.) rendelkezik. Hulladék növényvédı szerek és csomagolóeszközeik A területen csak begyőjtés folyik, ártalmatlanítás nem. Ártalmatlanításukat két égetı, az ECOMISSIO Kft. (Tiszaújváros) és ÉMK Kft. (Sajóbábony) végzi.
46
Törölt: 8.
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014 6.1-23. táblázat: Veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelését végzı telephelyek ( A közszolgáltatón kívül)
Forrás: ÉMI-KTVF, 2007. március
47
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
6.2.2 A területen a települési hulladék részeként keletkezı biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebbıl a lerakásra kerülı mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelıkapacitás és a késıbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése Az EU irányelvekbıl, illetve a Nemzeti Környezetvédelmi Program III-ból következıen a biológiailag lebomló szerves hulladékokra országos szinten az alábbi kötelezettség adódik: • A biológiailag lebomló összetevık elkülönített kezelésének megoldása oly módon, hogy 2009-ben legfeljebb 1170 ezer tonna, 2016-ban legfeljebb 820 ezer tonna biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú települési hulladék kerüljön lerakásra. Az „Országos Hulladékgazdálkodási Terv II” megalapozó tanulmányában szereplı megállapítás szerint - 2014-ig a már jóváhagyott fejlesztések hatásait figyelembe véve látható, hogy a 2009. évi szerves hulladék lerakási kötelezettségek nem teljesíthetıek. A már lekötött fejlesztésekkel a 1170 ezer tonnát 2010-re 5 ezer tonna híján lehet teljesíteni. A szerves lerakására vonatkozó 2016-ra vonatkozó 820 et célkitőzés teljesítéséhez 2014-re még 110 ezer tonna hiányzik országosan. Ennek elérésére reálisan 2016-ra nyílik lehetıség. Miskolc város közigazgatási területének túlnyomó részén hulladékkezelési közszolgáltatást végzı cég adatai alapján 2008-ban a begyőjtött TSZH biológiailag lebomló szerves hulladékának a mennyisége összesen 37,74% volt, ami a vegyesen begyőjtött TSZH szabvány szerint mért átlagos összetételét9 jól közelíti (6.2-224. Táblázat). 6.2-224. Táblázat: 2008-ban Miskolcon és az OHT II-ben szereplı, vegyesen begyőjtött TSZHösszetételek összehasonlítása Miskolc Országos Frakció (AVE Miskolc Kft.) (OHT II) Szerves 24,33% 26,93% Papír (és karton) 13,40% 13,01% Mőanyag 11,88% 17,92% Üveg 3,11% 2,90% Fém 2,63% 2,90% Textil 2,10% 3,60% Egyéb 42,55% 32,74% Összesen: 100,00% 100,00%
A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkitőzések alapján, az OHT II szerint az 1995-ös bázisévben mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat 2009-re 50%-ra 2016-ra. 35%-ra kell csökkenteni. Az 1995-ös bázisévhez viszonyított biológiailag lebomló szervesanyag mennyisége a 2009re elıírt 50%-os csökkentése már 2008-ban teljesült helyi szinten, a fent hivatkozott összetételi adatokat figyelembe véve. A következı 2016-ra az elıírás az 1995-ös bázisév mennyiségéhez képesti a 65%-os biológiailag lebomló szervesanyag mennyiség, ami azonban jelenleg még nem teljesül. Ennek elérésére további intézkedésekre van szükség a biológiailag lebomló szervesanyagok vegyes hulladékgyőjtési körbıl történı eltérítésére, de legalább az annak mennyiségét csökkentı kezelés nélküli lerakás elkerülésére (pl. MBH). A rendelkezésre álló számítások alapján (a jelenlegi összetételi arányokat figyelembe véve) 2016-ra több 10 ezer t vegyes települési szilárd hulladék MBH-n történı kezelésére lesz 9
„Országos Hulladékgazdálkodási Terv II 2009-2014” megalapozó tanulmány
48
Törölt: 6.
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
szükség. Nem hagyható figyelmen kívül az ehhez szükséges beruházás anyagi igénye, illetve annak – késıbbi – díjnövelı hatása.
6.3 A települési folyékony hulladékkal és szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése A Hgt. rendelkezése szerint azokat, a - lakosságnál hulladékká vált - folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezetı hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek (3. § d). A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szabályozza. A Hgt. elıírja azt, hogy az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani, a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Ez Miskolc esetében a Kanal Technik Víz és Csatornamő Karbantartó és Szolgáltató Kft. 2009. július 1.-ig. Az önkormányzat felelıssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel. A Hgt. 20. §-a egyértelmően meghatározza a TFH-ra vonatkozó elıírásokat, az ingatlantulajdonos kötelezettségeit. Az ingatlantulajdonosok felelıssége az ingatlan területén keletkezı szennyvíz tárolására szolgáló létesítmények elıírás szerinti megvalósítása, a keletkezı szennyvizek elszállíttatása, amely az erre a feladatra jogosult, megfelelı engedéllyel rendelkezı közszolgáltató vállalkozók igénybevételével lehetséges. A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles tevékenység, mely tevékenységet a környezetvédelmi elıírások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vevı speciális szállítójármővel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelı szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végzı felelıssége, hogy a birtokában lévı hulladékot engedéllyel rendelkezı kezelınek adja át további kezelésre. A korábbi fejezetekben már megtörtént a Miskolc városát jellemzı helyzet bemutatása. Az országos átlaghoz képest jóval magasabb a csatornázott és a rendszerre rácsatlakozott háztartások aránya. A fı problémát a rácsatlakozás ösztönzése, a szennyvízcsatorna rendszerbe be nem kerülı hulladékmennyiség (több millió m3) szakszerő kezelése, a keletkezett mennyiség csökkentése, a kezelıkapacitás és hatásfok növelése, illetve a szennyvíziszap hosszú távú, kellı mértékő hasznosítása jelenti. A nehezen csatornázható területeken közmőpótló megoldásokat kell alkalmazni (egyedi szennyvíztisztítók, természetes szennyvíztisztítási megoldások). A tisztított szennyvizekre egyre szigorúbb határértékek vonatkoznak, leginkább a foszfor- és nitrogén-tartalom, illetve annak koncentrációja tekintetében. Így a szennyvíztisztító telep III. tisztítási fokozatának beruházására is szükség van.
49
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
Tervezésnél figyelembe veendı fıbb irányvonalak • A szennyvízcsatorna rendszer kiépítése, ellenırzése, karbantartása folyamatosan zajlik. • A rendszerbe történı csapadékvíz bekötések felderítése is folyamatos. • Az ipari szennyezık felderítése, s ezzel párhuzamosan a nehézfém tatalom csökkentése is folyamatos. • Élıvízbe történı szennyvízbekötések felderítése. • Szennyvíztelep technikai fejlesztése. • Géppark fejlesztése. • Szippantott szennyvizek leürítése jelenleg 2 helyen biztosított. • Lakossági szennyvíztározók esetében nem érvényesül a vízfogyasztás 80%-át kitevı szennyvízmennyiség. Követelmény, hogy a települési önkormányzatnak legyen Települési Szennyvízkezelési Programja, amely arra épül, hogy a nem csatornázott településrészeken megszervezi és üzemelteti a szakszerő egyedi szennyvízkezelési közszolgáltatást. Ezt a lakosság a helyi programnak megfelelıen - az egyedi kislétesítmények alkalmazása esetén - jegyzıi engedélyezés alapján veszi igénybe.
7 Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása 7.1 A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései a tervezési területen, a tervidıszak végére várhatóan keletkezı hulladékok mennyisége és összetétele A hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek között felállított prioritási sorrendben a megelızés az elsı. Fontos cél, hogy a fogyasztói szokások alakításával, a tudatosabb, kevesebb hulladékot generáló termékek, tartósabb, újrahasználható termékek irányába történı elmozdulással eleve kevesebb legyen a keletkezı hulladék mennyisége. A lakossági fogyasztási szokások alakulása legjelentısebb hatással a települési szilárd hulladékok mennyiségére van, mely az összes, gazdaságon belül keletkezı hulladék hozzávetılegesen negyedét teszi ki. Fontos kiemelni azonban, hogy hosszútávon a tudatosabb, a termékek környezeti hatásait is szem elıtt tartó vásárlók a vállalatokat az egyre tisztább technológiák használatára, és ezen keresztül az iparban keletkezı hulladékmennyiség csökkentésére ösztönözhetik. Ez a hatás tulajdonképpen a felhasznált alapanyagok megválasztásában, a gyártási technológiák kialakításában, valamint az elıállított termékek minıségében különkülön és együttesen is jelentkezik. Néhány hulladékáram helyzete különleges a megelızés szempontjából. Ezeknél elsıdleges szempont, hogy minél gyorsabban, minél több keletkezzen, azaz a meglévı termékeket minél gyorsabban kivonják a használatból. Ilyenek az egészségügyi hulladékok, ahol a higiénia követelményei minél több eldobható eszköz használatát diktálják. A PCB/PCT tartalmú olajok, az azbeszt és a higany esetén azok használata során jelentkezı negatív élettani hatásai miatt szorgalmazott azok mihamarabbi kivonása.
50
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
7.1-235. Táblázat: célkitőzések a hasznosítás területén (forrás: OHT II megalapozó háttértanulmány) Érintett Célok megnevezése hulladékáram A települési szilárd hulladék 2014-ben se haladja meg az 5 millió tonna (500 TSZH kg/fı/év), ezen belül a háztartásokban a napi 1 kg/fı mennyiséget. Általános célként a hulladék-hierarchia által meghatározott sorrend szerint Veszélyes hulladék elsıdlegesen a hulladék keletkezésének megakadályozását kel kitőzni. Ösztönözni kell a gazdaság szereplıit a kevesebb veszélyes hulladékot termelı Veszélyes hulladék technológiák alkalmazására. A kiviteli tilalom következtében felhalmozódó higany piaci forgalomba való Higany visszakerülésének megakadályozása. Általános cél, hogy hazánkban 2014-ben se keletkezzen 20 millió tonnánál több hulladék. Megelızési intézkedésekkel kell biztosítani, hogy a képzıdı, kezelendı hulladék mennyisége összességében az idıszak végére ne haladja meg a 2000. Egyéb, gazdasági évi szintet. A hulladék hasznosítása terén el kell érni, hogy a gazdasági tevékenységekbıl tevékenységekbıl származó hulladék mintegy 40-50 %-a hasznosításra kerüljön, származó, nem lerakásra pedig csak a más módon nem ártalmatlanítható hulladék kerüljön. veszélyes hulladék Továbbra is folyamatosan biztosítani kell a hazai, ártalmatlanítandó hulladék mennyiséget kiszolgálni képes, korszerő ártalmatlanító kapacitásokat
7.1.1 A képzıdı hulladék mennyiségének várható alakulása a tervezési területen Az alábbi fejezet a veszélyes és nem veszélyes hulladékok 2014-re várhatóan keletkezı területi mennyiségeinek a becslését mutatja be. A becslésekhez a történelmi adatokat, valamint az ország jövıbeli, a hulladékgazdálkodásra kihatással járó gazdasági folyamatokra vonatkozó prognózisokat vettük figyelembe.
7.1.1.1 Nem veszélyes hulladékok A nem veszélyes hulladékok 2014-re várható mennyiségét a történelmi adatok feltüntetésével együtt a 7.1-246. Táblázat mutatja be a tervezési területre vonatkozóan. 7.1-246. Táblázat: A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év, ill. m3/év)
2005* (t/év ill. m3/év) Települési szilárd hulladék 57 800 Települési folyékony hulladék kb. 2,5 millió m3 Kommunális szennyvíziszap 7 000 Építési-bontási hulladékok és egyéb 110 000 inert hulladékok Mezıgazdasági és élelmiszeripari n.a. nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 15 000 veszélyes hulladékok Hulladék
* forrás: Miskolc HHT 2004-2009. ** Becslés
51
2008 (t/év ill. m3/év) 58 500 50 000 m3 19 597 m3 150 000
2014** (t/év ill. m3/év) 69 100 45 000 m3 25 000 m3 160 000
n.a.
n.a.
14 000
13 500
Törölt: 7.
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
Települési szilárd hulladék A TSZH begyőjtött mennyiségének becsléséhez az OHT II megalapozó tanulmányában szereplı országos TSZH begyőjtött mennyiségére vonatkozó prognózist használtuk fel. Ennek alapján az elkövetkezı években (2012-ig) a gazdasági világválság hatására várhatóan stagnálni fog a begyőjtött (keletkezett) mennyiség, még az utána következı években (a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan) enyhe növekedésnek indul. Az összetétel tekintetében a könnyő fajsúlyú, mőanyag csomagolóanyagok nagyobb (1-2%-nyi) térnyerése várható. Települési folyékony hulladék A csatornázás folyamatos kiépítésével és a rácsatlakozás arányának növelésével nagymértékben csökkenthetı a mennyiség. Fontos szempont az illegális szennyvízelvezetések folyamatos felszámolása, amelynek nagyságrendjérıl csak becslésekkel rendelkezünk. A jövıben várható mennyiségek becslése során a történelmi adatok alapján a vízfogyasztás tekintetében a takarékosság miatt enyhe csökkenés, de legfeljebb stagnálás várható a közmővel elvezetett szennyvizek esetén. Amellett folytatódik a nem ellátott területek csatornával történı ellátása, ami a keletkezı TFH-ok mennyiségének csökkenése irányában hat. Összetételben nem várható változás. Kommunális szennyvíziszap A szennyvízkezelı telepre beérkezı szennyvíz (egyrészt több közcsatorna-hálózatra rácsatlakozó háztartás, másrészt több szippantott szennyvíz) mennyiségének növekedése révén folyamatosan emelkedı kommunális szennyvíziszapra számíthatunk. Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 2014-re a várható gazdasági fellendülés hatására a beruházások révén a hulladékáram mennyiségében enyhe növekedés várható. A Bogáncs utcai telep bezárás révén új lerakóhely kijelölése válik szükségessé. A hulladékáram összetételében nem várható változás a tervezési idıszakra nézve. Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ezen hulladékáram önkormányzati felelısségi körbe tartozó mennyiségérıl nincs információ. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok A technikai fejlesztések, a kezelési alternatívák és költségek növekedése révén kisebb mértékő csökkenés várható. Az önkormányzat elısegíti a hulladékszegény technológiák kutatásának és betelepítésének lehetıségét, amit az ENIN Környezetipari Klaszter Kft. megalakulása is ösztönöz.
52
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
7.1.1.2 Szelektíven győjtött veszélyes és csomagolási hulladékok A veszélyes és a csomagolási hulladékok 2014-re várhatóan szelektíven begyőjtött mennyiségét a történelmi adatok feltüntetésével együtt a 7.1-257. Táblázat mutatja be. 7.1-257. Táblázat: A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év)
Hulladék
Veszélyes hulladékok
Nem veszélyes hulladékok
Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen (a TSZH mennyiségének változásával megegyezıen) Egyéb hulladék
2005* (t/év 15 50
2008 (t/év) 19,9 4,84
2014** (t/év) 23 7
10
56,3
60
40 30 60
540** 35* 22
1000
n.a.
0,315
0,5
n.a. n.a.
4,6*** 49,99
1 55
10 226,830
3 237,3
5,92
7
n.a.
22
* forrás: Miskolc HHT 2004-2009. ** Becslés *** azbeszttel kevert építési és bontási törmelék mennyisége
Hulladékolajok Csökkentési célkitőzés általánosságban határozható meg a hosszú élettartamú kenıanyagok használata, illetve a gépjármőpark korszerősítése révén. Ezzel ellentétesen hat az üzemeltetett gépjármővek számának folyamatos növekedése. Elsıdleges célként a meglévı kezelési rendszer(ek) továbbfejlesztése, teljessé tétele tőzhetı ki. Akkumulátorok, elemek Az elızı ponttal megegyezıen itt is elsıdleges cél a begyőjtési rendszer teljessé tétele. Mennyiségi csökkenés nem prognosztizálható, sıt a hulladékudvarok megnyitásával várhatóan növekedni fog a közszolgáltatás által begyőjtött mennyiség. Elektronikai termékek Az egyre gyorsabb technikai elavulás, valamint az életszínvonal emelkedése az elektronikai hulladékok mennyiségének növekedését fogja eredményezni. A kezelendı hulladékok mennyiségét növeli egy visszavételi, győjtési rendszer kialakítása is, hiszen a jelenleg a települési hulladékkal együtt „kezelt” elektronikai hulladékok külön kezelendı elektronikai hulladékként jelennek meg.
53
Törölt: 7.
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
Kiselejtezett gépjármővek A gépjármőpark folyamatos növekedésével a kiselejtezett gépjármővek mennyisége növekedni fog. Általános megelızési célként az alkatrészek és maradékok hasznosítási arányának és újrahasználatának növekedése, valamint a gyártás során felhasznált anyagok veszélyességének csökkentése határozható meg, ezek azonban a helyi tervezés eszközeivel nagyon nehezen befolyásolhatók. Egészségügyi hulladékok Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a keletkezı mennyiségekben jelentıs változás nem prognosztizálható. A kezelendı mennyiségeket viszont növelni fogja a magánorvosi szektorra is kiterjedı begyőjtési hálózat létrehozása, valamint a lakossági gyógyszerhulladék begyőjtési lehetıségének megteremtése. Állati eredető hulladékok A keletkezı mennyiségek jelentıs növekedése nem várható. Kisebb emelkedés várható a szakszerő kezelés iránti lakossági igény növekedésével. Hulladék növényvédı szerek és csomagolóeszközeik hulladékai A takarékos felhasználás, a kis kiszerelések bevezetése, illetve a nagyobb hatékonyságú szerek bevezetése miatti mennyiségi csökkenés az elmúlt évtizedben megvalósult. A Cseber Kht. visszagyőjtési rendszerének fokozatos kiépülése is elısegíti az önkormányzati hatáskörbe kerülı hulladék mennyiségének csökkenését. Gumihulladékok A gépjármőpark növekedése, illetve a gumiabroncsok minıségi javulása egymással ellentétesen hat a keletkezı gumiabroncs hulladék mennyiségére. Jelentıs növekedés nem prognosztizálható. Megelızési célként az újrafutózási kapacitás növelése és fejlesztése jelölhetı meg. Csomagolási hulladékok A települési szilárd hulladékok mennyiségi növekedésével párhuzamosan a csomagolási hulladékok mennyiségének növekedése is várható (7.1-268. Táblázat). A kezelendı mennyiségek aránya viszont jelentısen növekedni fog az elkülönített győjtési rendszerek bevezetésével annak érdekében, hogy a 2005-re vállalt 50 %-os hasznosítási arány biztosítható legyen. Megelızési célként a kevesebb csomagolóanyag felhasználás, a betétdíjas csomagolóanyag használat ösztönzése, illetıleg az újrahasználati rendszerek támogatásának megvalósítása tőzhetı ki.
54
Törölt: 7.
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
7.1-268. Táblázat: A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év)
Hulladék
2008. (t/év)
2014* (t/év)
Papír és karton csomagolási hulladék
8 334,27
9 843,10
Mőanyag csomagolási hulladék
941,07
1 111,44
Fa csomagolási hulladék
591,53
698,62
Fém csomagolási hulladék
2,00
2,36
Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék
n.a.
n.a.
Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék
n.a.
n.a.
359,96 n.a.
425,12 n.a.
Textil csomagolási hulladék Összesen
10 228,83
12 080,65
* Becslés
A képzıdı csomagolási hulladékok mennyiségének begyőjtési arányára vonatkozóan jogszabályok rendelkeznek annak mennyiségérıl. A 7.1-279. Táblázat országos arányokat tartalmazza, aminek utolsó oszlopában – a lakosszám alapján arányosított (Miskolc/Ország) – Miskolcra vonatkoztatott származtatott mennyiségek szerepelnek.
55
Törölt: 7.
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
7.1-279. Táblázat: A keletkezı csomagolási hulladék mennyisége és a jogszabályi elıírások teljesítéséhez szükséges anyagában hasznosítandó mennyiségek országosan és Miskolcon (lakosságszám aránya alapján(et)
2005. Üveg
Papír
Fém
Mőanyag
Összesen
képzıdı mennyiség[et] hasznosított [et] % ebbıl anyagában [et] % képzıdı mennyiség[et] hasznosított [et] % ebbıl anyagában [et] % képzıdı mennyiség[et] hasznosított [et] % ebbıl anyagában [et] % képzıdı mennyiség[et] hasznosított [et] % ebbıl anyagában [et] % képzıdı mennyiség[et] hasznosított [et] % ebbıl anyagában [et] %
175 29 16.7 29 16.7 400 296 74 284 71 90 54 60 54 60 170 43 25 26 15.5 835 422 50.5 393 47.1
2012. Országos Miskolc* 195-200 3,3-3,4 117-120 1,9-2,0 60 1,0 117-120 1,9-2,0 60 1,0 450-460 7,7-7,8 368 6,3 80 1,4 325-345 5,5-5,9 72-75 1,2-1,3 125-130 2,1-2,2 79-85 1,3-1,4 63-65 1,1 79-85 1,3-1,4 63-65 1,1 200-210 3,4-3,6 63 1,1 30 0,5 45-48 0,8 22,5 0,4 970-1000 16,5-17 585-600 9,9-10,2 60 1,0 535-550 9,0-9,4 0,9 55
* saját becslés a várható országos és miskolci lélekszám alapján. A képzıdı csomagolási hulladékmennyiségek természetesen nagy mértékben összefüggenek a fogyasztással, ami alapján Miskolcon ez az érték inkább maximumnak tekinthetı. (Forrás: Termékdíjas nyilvántartás és a teljesítésre kötelezettek beszámolói)
A szelektív győjtés elindítása, illetve a hulladékudvarok megnyitása révén jelentısen nı a csomagolási hulladékok elkülönítetten kezelt mennyisége. Ezzel párhuzamosan kellene a technológiai fejlesztés és a környezetbarát csomagolóanyagok, vagy éppen csomagolásmentes termékek elterjesztése révén elkezdeni a keletkezı mennyiség csökkentését. A jelenlegi rendszer, mely a csomagolóanyag gyártók felelısségi körébe rendeli a visszagyőjtést, ám nem irányozza elı a csökkentést, nem alkalmas a megelızési, csökkentési célkitőzések elérésére.
56
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
7.1.2 Csökkentési célok Az önkormányzat részére viszonylag kevés eszköz áll rendelkezésre a felelısségi körébe tartozó hulladékok mennyiségének csökkentésére. Ezek: - az intézményi hulladékkeletkezés megelızését és csökkentését szolgáló intézkedések összegyőjtése, megvalósítása - önkormányzati intézményrendszer környezetbarát beszerzési politikájának kialakítása (példamutatás, szemléletformálás) - önkormányzati intézmények környezetbarát minısítése (irodák, ügyfélszolgálatok, konyhák, büfék, közösségi helyiségek stb.) - intézményi szelektív hulladékgyőjtés bevezetése - helyi környezetvédelmi rendeletek alkotásánál a szennyezı fizet elv alkalmazása, konkrét és elrettentı mértékő szankciók érvényesítése - a fogyasztást és ezáltal a hulladékképzıdést növelı közterületi és önkormányzati médiában megjelenı reklámok korlátozása Települési szilárd hulladék A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyagtartalmat, az 1995-ben képzıdött mennyiséghez képest (Hgt.): 2009. július 1 napjáig 50%-ra 2016. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A zöldterületeken keletkezı hulladék regionális lerakóra, illetve komposztálóra szállítása nem gazdaságos. Ehelyett megfelelı berendezés révén helyszíni aprítás után talajtakarásra, illetve helyi komposztálásra használható. Ugyanez az elv vonatkozik a lakosságnál keletkezett zöldhulladékra (szemléletformálás, komposztládák és egyéb edényzet beszerzése). Az egyéb, elkülönítetten győjtött szerves anyag szállítása és kezelése történhet a regionális hulladékkezelı komposztáló telepén. A veszélyeshulladék-tartalom csökkentésére lehetıséget ad egyes frakciók (pl. festékpatronok, szárazelemek, elektronikai hulladék) lakossági győjtésének és a hulladék ártalmatlanításának megszervezése a közszolgáltatón, vagy önkormányzati intézményeken keresztül. Emellett évente egyszer veszélyes hulladék győjtıjárat indítása javasolható (festékes göngyöleg, növényvédı szerek és csomagolásaik, akkumulátorok, gyógyszermaradványok stb.) kiegészítve a hulladékudvarok funkcióit. Települési folyékony hulladékok A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitőzéseit alapvetıen magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közmőves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos elırehaladásának megfelelıen a győjtött és elszállítandó települési folyékony hulladék mennyisége fokozatosan csökkenni fog. Miskolc területe a programnak olyan módon a részese, hogy ott szennyvíztisztító és csatornahálózat már kiépítésre került, illetve folytatódik a csatornahálózattal nem ellátott területek csatornázása.
57
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
Kommunális szennyvíziszap A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program elırehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkezı és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges lesz. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek minıségének szigorú ellenırzésével, szükség esetén korlátozásokkal. Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék Csökkentési célkitőzés a technológiák ismeretében nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakértıi vélemények hosszútávon is a keletkezı hulladék mennyiségének évenkénti kismértékő növekedését jósolják. A lerakandó inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével lehetséges. Ez egyrészt a regionális rendszer keretein belül beszerzett mobil törı gépsor, másrészt a környezı hasznosító telephelyek igénybevételével valósulhat meg.
7.2 Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitőzések tervezése Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkezı hulladék hasznosítása, a hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkezı hulladék jövıbeni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív győjtés után hasznosító szervezeteknek történı átadással teljesít. Az Európai Uniós jogharmonizáció során vállalt hulladékgazdálkodási kötelezettségek az országos szintet veszik alapul. Azonban ez csak akkor teljesül, ha a területi, ill. helyi szintekre is hasonló módon írják elı a különbözı hulladékkezelési célokat és feladatokat a nem veszélyes, veszélyes és a csomagolási hulladékok területén (7.2-30. Táblázat, 7.2-31. Táblázat, 7.2-282. Táblázat). 7.2-30. Táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális általános érvényő hasznosítási , ártalmatlanítási célok összehasonlítása
Hulladék Települési szilárd hulladék
Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok
Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi Hasznosítható és veszélyes frakciók szelektív győjtése, zöldhulladék helyi Szelektív győjtés kiterjesztése aprítása/talajtakarás, lakossági és telepi A lerakással ártalmatlanított komposztálás, maradékhulladék szigetelt lerakóban történı ártalmatlanítása, MBH biológiailag lebomló szervesanyagmegvalósítása, üzemeltetése- a keletkezı tartalom csökkentése anyagok hasznosítási lehetıségeinek megteremtése Szennyvízkezelı telepre juttatás ill. alternatív megoldások
Mezıgazdasági hasznosítás a lehetséges mértékben
mezıgazdasági hasznosítás, komposztálás, esetleges energetikai hasznosítás
Hasznosítási arány növelése
újrafeldolgozás feltételeinek biztosítása, törés-osztályozás
A keletkezı hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása
Szelektív győjtés, maradékhulladék szigetelt lerakóban történı ártalmatlanítása
A keletkezı hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása
58
Törölt: 7.
Törölt: 7.
Törölt: 7.
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014 7.2-31. Táblázat: általános hasznosítási célok a veszélyes hulladékok területén
Hulladék Hulladék olajok Hulladék akkumulátorok, Elemek Elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Veszélyes hulladékok Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszer és csomagolóanyag hulladék Gumihulladék
Hasznosítási cél Hulladékudvarok megnyitása Győjtıhálózat kiépítésének fokozása Hasznosítási kapacitások kiépítésének elısegítése Komposztáló telepek kapacitásának növelése Bekapcsolódás országos visszagyőjtı hálózatba Helyi, regionális hasznosítási lehetıségek kihasználása
7.2-282. Táblázat: A fıbb csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok
Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Mőanyag csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék
Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Lakossági szelektív győjtıszigetek kialakítása, intézményi győjtés, papíripari értékesítés Lakossági szelektív győjtıszigetek kialakítása, intézményi győjtés, viszonteladói, ill. mőanyagipari értékesítés Jelenlegi fémhasznosítási rendszer fejlesztése, alumínium csomagolóanyagok külön győjtése Lakossági szelektív győjtıszigetek kialakítása, viszonteladói értékesítés
7.2.1 Megelızés A 2008/98 EK irányelv kimondja, hogy a tagállamok legkésıbb 2013. december 12-ig hulladék-megelızési programokat hoznak létre. Ezeket a programokat vagy be kell építeni a hulladékgazdálkodási tervekbe, vagy más környezetvédelmi politikai programokba, vagy adott esetben külön programokként kell mőködniük10. Amennyiben az ilyen programot beépítik a hulladékgazdálkodási tervbe vagy más programokba, akkor a hulladékmegelızı intézkedéseket egyértelmően meg kell határozni. A hulladék-megelızési programok hulladékmegelızési célkitőzéseket állapítanak meg, ismertetik a megelızésre irányuló meglévı intézkedéseket, és értékelik az irányelv IV. mellékletében foglalt intézkedések példáinak vagy az egyéb megfelelı intézkedéseknek a hasznosságát. A programokban gondoskodni kell az intézkedések által elért eredmények nyomon követésérıl és értékelésérıl konkrét minıségi és mennyiségi célkitőzéseket vagy mutatókat meghatározásával. A megelızés során a jövıben kulcsfontosságú szerepe lehet a még felhasználható eldobott termékek vagy azok összetevıi újrahasználatának és/vagy megjavításának elımozdítására olyan oktatási, gazdasági, logisztikai vagy egyéb intézkedések alkalmazása révén, mint például a hitelesített javító és újrahasználati központok és hálózatok támogatása vagy létesítése, különösen a sőrőn lakott régiókban.
10
Forrás: OHT II megalapozó tanulmány
59
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
7.2.2 Hasznosítás A hulladékok hasznosítása terén fontos célkitőzés, hogy minden hasznosítható hulladékrész ténylegesen hasznosításra kerüljön, ezzel minimálisra csökkentve az ártalmatlanítandó mennyiséget, valamint, hogy energetikai hasznosításra csak másként már nem hasznosítható rész kerüljön. A hasznosítás alapfeltétele az egyes hulladékáramok elkülönített győjtése. Ennek megoldása elsısorban a koordináló szervezetek és az önkormányzatok feladata, a lakossággal és a gazdálkodó szervezetekkel igen szoros együttmőködésben. Igen fontosak a tájékoztató, szemléletformáló programok, melyekben a civil szervezetek részvétele szintén nagyon fontos tényezı. A lakossági szelektív hulladékgyőjtés egyre szélesebb körben válik elérhetıvé, a papír, mőanyag, üveg, illetve fém frakciók esetében. Szelektív hulladékgyőjtésbe a feldolgozott adatok alapján a lakosság 68 %-át vonták be eddig. A bevont lakosság legnagyobb része (57 %) hulladékgyőjtı szigeteken keresztül kapcsolódik a rendszerbe, míg kisebb részüket (6-7 %) házhoz menı győjtéssel vonják be. A szelektív győjtésre hulladékudvarokon is lehetıség van. Magyarország 52 településén 81 hulladékudvar található. A 81 hulladékudvar az egyes települések lakosságszámának figyelembe vételével több, mint 3,5 millió embert ér el, azonban ha a hulladékudvaronként elért lakosság számát a tervezési alapadatként használt 4000 fıvel számítjuk, 324 000 fıt ér el. Igen komoly hiányosság mutatkozik a lakossági illetve a kisvállalkozóktól származó veszélyes hulladékok győjtése terén. Szükség van a lakossági hulladékgyőjtı udvarok rendszerének fejlesztésére, újabb győjthetı hulladékáramokkal való kiegészítésére, a lakossági újrahasználati központok rendszerbe integrálásával. A hasznosító kapacitások sok hulladékáram esetén nem megfelelıen kiépültek, igen érzékenyen reagálnak a világgazdasági helyzetre, a nemzetközi nyersanyag illetve másodnyersanyag árakra, a feldolgozó ipar igényeire. A hasznosítással kapcsolatos gazdasági érdekek igen gyakran felülírják a hulladékgazdálkodási érdekeket. Egyes esetekben elıfordul, hogy a meglévı magyar kapacitások ellenére a külföldi hasznosítás gazdaságossága miatt hulladék kivitel történik. Kivitelre kerül jelenleg többek között a papír bizonyos része, valamint a meglévı jelentıs kapacitások ellenére a veszélyes hulladékok számottevı része. Kapacitáshiány miatt hazánk az üveghulladék jelentıs hányadát, egyes mőanyaghulladékokat, valamint a teljes begyőjtött elem és akkumulátor hulladékot országhatáron túlra szállítja. A települési szilárd hulladékok esetén a hasznosítás aránya az elmúlt években jelentısen növekedett, köszönhetıen a szelektív hulladékgyőjtés terjedésének, az elkülönített biohulladék-kezelés növekedésének, valamint az egyes gyártói kötelezettségbe tartozó csomagolási és elektronikai hulladékok hasznosítási kötelezettségeinek teljesítésének. Az eredmények elérésében kulcsszerepet töltött be a termékdíj bevezetése. A szennyvíziszapok hasznosítása kapcsán a települési szennyvízkezelı szervezeteknek számolniuk kell az iszapok energetikai célú hasznosításának lehetıségével, mely egyrészt a víztelenítés utáni égetést, másrészt a biogáz célú felhasználást jelenti. Jelenleg megfelelı hasznosítási kapacitásokkal rendelkezik hazánk a gumiabroncs terén. A begyőjtött elektromos-elektronikai hulladékok legnagyobb hányadát hazánkban hasznosítják, kisebb részét az Európai Unió tagországaiban, az Unión kívül történı kezelés szinte elhanyagolható mértékő. A hulladékká vált gépjármővek esetében a felhatalmazott bontóknak a kapacitása az évente kivont mennyiség duplájára is elegendı, ugyanakkor a shredderezésnek nem kielégítı,
60
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
különösen a hasznosítható összetevık leválogatása, valamint az anyagában történı ill. energetikai hasznosításra (mőanyag, üveg, gumi). Feldolgozási kapacitás szempontból a speciális üvegek és mőanyagok feldolgozása technikai fejlesztést igényel. A hulladékolajok jelentıs része anyagában kerül hasznosításra, valamint az energetikai hasznosítás is jellemzı. Ennél a hulladékáramnál is problémát jelent a ritkán, kis mennyiségben keletkezı hulladékolajok kezelése. Az építési-bontási hulladék-hasznosítás alacsony arányú (2006-ban kb. 26%). Ennek oka többek között a hulladékkezelı telepek nagy távolsága, a települési hulladéklerakókban való lerakás kis költsége. A hasznosítás területén az országoshoz hasonló célkitőzések fogalmazhatóak meg11 (7.2-293. Táblázat): 7.2-293. Táblázat: célkitőzések a hasznosítás területén
Célok megnevezése Érintett hulladékáram A szelektív győjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság TSZH 80%-a számára. A biológiailag lebomló összetevık elkülönített kezelésének megoldása oly módon, hogy 2016-ban legfeljebb 820 ezer tonna TSZH biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú települési hulladék kerüljön lerakásra. Hordozható elemek és akkumulátorok esetében a 2006/66/EK irányelv visszagyőjtési kötelezettséget ír elı, 2012-re 25%-ot, míg Elemek-akkumulátorok 2016-ra 45%-ot. Az ipari és gépjármő akkuk esetében teljes körő visszagyőjtési Elemek-akkumulátorok kötelezettség van. A történelmi hulladék kezelésének megoldása, a folyamatosan Növényvédı szer képzıdı hulladék elıírásoknak megfelelı begyőjtése és kezelése. Elkülönített győjtés biztosítása Hulladékolaj A begyőjtött hulladékolaj mennyiségnek további növelése Hulladékolaj A begyőjtési cél 2008-ra 4 kg/fı. Az EU várhatóan 2009 az irányelv felülvizsgálata kapcsán új célokat fog kitőzni. Ennek mértéke még nem ismert, de valószínőleg a piacra helyezett termékek tömegéhez fog kapcsolódni. A fentiek miatt a 2014-ben Elektromos és begyőjtendı hulladékká vált háztartási elektromos és elektronikai elektronikai berendezések berendezések mennyiségének el kell érnie 7-8 kg/fı/év mennyiséget. A hasznosítás mértékében jelentıs változás nem várható, így minimálisan a jelenlegi szintet tartani kell. A hulladékká vált gumiabroncsok teljeskörő begyőjtése és Gumiabroncs hasznosítása A települési szilárd hulladék újrafeldolgozható (papír, mőanyag, fém, üveg és szerves) frakciói esetében az újrafeldolgozás TSZH arányának 40% fölé emelése. A teljes települési hulladék hasznosításának 40% fölé emelése. TSZH 2014-ig a papír, üveg, fém és mőanyag hulladékok 35%-os TSZH hasznosítása (2008/98/EK szerint (2020-ig 50%).
11
OHT II megalapozó tanulmány
61
Törölt: 7.
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
Célok megnevezése Érintett hulladékáram A hulladékgazdálkodási törvény által megfogalmazott célkitőzés alapján 2012-re a képzıdı csomagolási hulladékok 60%-os hasznosítása az elérendı, ezen belül 55%-os újrafeldolgozása úgy, Csomagolás hogy papírra-kartonra és üvegre 60%-os, fémre 50%-os, mőanyagra 22,5%-os, fára 15%-os minimális újrafeldolgozás teljesüljön. A 2008/98/EK irányelv 2020-ra vonatkozó célkitőzéseinek teljesítésére való felkészülés a háztartásokból származó csomagolási hulladékok újrafeldolgozásának növelésével a nem Csomagolás háztartásokból származó csomagolási hulladékok hasznosítási szintjének megırzése mellett Az arra alkalmas gumiabroncsok újrafutózása Gumiabroncs Hordozható, ipari illetve gépjármő akkumulátoroknak bizonyos Elemek-akkumulátorok újrafeldolgozási hatékonysági mutatóknak kell megfelelnie. 2014. végére az összes hulladékká vált gépjármő - az átlagos gépjármőtömeget alapul véve - újrahasználatának és Gépjármővek hasznosításának együttes aránya legalább az évi 95 tömeg %-ot kell elérnie., Bontás hatékonyságának növelése, szelektivitás fejlesztése Gépjármővek Fontos cél még a már hulladékká vált termékek újból felhasználhatósága. A regenerálás, illetve az égetés ösztönzése, a két módszer Hulladékolaj környezeti hatásainak függvényében. Az építési-bontási hulladékok legalább 70%-os hasznosítása 2020Építési-bontási ig: 2008/98/EK irányelv a hulladékról hulladékok A térségi szinten kialakítandó új kezelırendszerek technológiájának és kapacitásának tervezésekor javítani szükséges a szakmai tervezés színvonalát: csak a jogszabályokban foglalt kötelezettség erejéig kell a keletkezı állati melléktermékek, hulladékok mennyiségének kezelését az önkormányzat felelısség Állati eredető hulladékok körében végezni. Másrészt megbízhatóbban kell tervezni a kezelırendszereket abból a szempontból, hogy a potenciálisan keletkezı állati hulladék milyen arányban tartozik az állattartásból adódó felelısségi körbe, illetve mi az a melléktermék/hulladék mennyiség, ami önkormányzati feladatkörben kezelendı. Az állati melléktermékekbıl és biohulladékokból komposzt mezıgazdasági felhasználásának növelése
62
készült
Állati eredető hulladékok
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
A hulladékgazdálkodás javasolt sorrendje az új hulladék-keretirányelvnek megfelelıen (7-3. ábra): • a hulladék keletkezésének megelızése (K+F tevékenység, hulladékszegény technológiák fejlesztése, szemléletformálás, fogyasztói szokások alakítása) • Újrahasználatra való elıkészítés • Újrafeldolgozás ((anyagában történı hasznosítás preferálása, csomagolóanyagok és biológiailag lebomló hulladék elkülönített győjtése) • Egyéb hasznosítás (pl. energetikai) • Ártalmatlanítás (pl. lerakás csak környezetvédelmi szempontból megfelelı lerakóban, biztosítva a további hasznosítás lehetıségét) Megelőzés
Hulladékképződés megelőzése, keletkező hulladékok veszélyességének csökkentése
Újrahasználatra való előkészítés
Újrahasználat, hasznosítás
Újrafeldolgozás Biztonságos ártalmatlanítás
Egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás
Régi HKI
Új HKI
Ártalmatlanítás
7-3. ábra: a régi és az új hulladék keretirányelv hulladékkezelési prioritásai
A hulladék hasznosítása nem csak környezetvédelmi kérdés, gazdasági kérdés is. A hulladékban elıforduló hasznosítható anyag szekunder nyersanyagforrás, a hasznosítással a primer nyersanyag elıfordulások kímélése is elérhetı. A hulladékgazdálkodás fejlesztés a térségben összhangban kell legyen az EU direktívákkal. Tehát a ma még elsısorban deponálást preferáló megoldás helyett fejlesztéseknek a hulladék mennyiségének csökkentésére, a hulladék, mint alapanyag anyagában történı hasznosítására és a maradványanyagok korszerő, környezetkímélı kezelésére kell irányulnia.
7.2.3 Ártalmatlanítás A hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek prioritási sorrendjében – mint ahogy azt az elsı fejezetben található ábra is mutatja – az ártalmatlanítás áll az utolsó helyen. Ez alapján igen fontos cél a lerakott és energetikai hasznosítás nélküli hulladékégetés mennyiségének minél alacsonyabb szintre szorítása. A vonatkozó EU irányelv szerint 2009. július 15. után bezárásra került az összes olyan hulladéklerakó, amely nem elégíti ki a rendeletben foglalt követelményeiket. A kiesı kapacitások helyét folyamatosan korszerő ártalmatlanító létesítmények veszik át, a bezárt lerakók szakszerő utógondozása még évtizedekig környezetvédelmi feladatként jelentkezik. A szabályok szigorodása nem csak a települési szilárd hulladékokat, hanem a települési folyékony hulladékok ártalmatlanítását is igen jelentısen érinti. A hulladéklerakókon történı hulladék-elhelyezés, mint általános hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási gyakorlat folytatása a céldátum után igen korlátozott keretek között történhet, a lebomló szerves összetevıkre vonatkozó határértékeket minden esetben szigorúan be kell tartani. A termelési hulladékok ártalmatlanítása terén általánosságban nincsenek jelentısebb problémák a vállalkozásoknál. A veszélyes hulladéklerakó kapacitás-bıvítésre a korábbi fejlesztési tervekkel szemben nem volt szükség a jelenleg kiadott engedélyekben biztosított kapacitás kielégíti az ártalmatlanítási
63
Törölt: 7-
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
szükségleteket. Az Unió elvárása szerint 2005-ig megtörténtek az ártalmatlanítófelülvizsgálatok, minden jelenleg üzemelı veszélyes hulladék-ártalmatlanító létesítmény a vonatkozó elıírásoknak megfelel, mindegyik rendelkezik valamilyen energetikai vagy hıhasznosító rendszerrel. Látható a fentiek alapján, hogy a szakszerően begyőjtött veszélyes hulladékok megfelelı ártalmatlanítása biztosított. Azonban komoly gondot jelent a begyőjtı hálózat hiányossága, a nem megfelelı területi lefedettség, az egyes hulladék kibocsátó csoportok, így jellemzıen a kisvállalkozások és háztartások körébıl történı begyőjtés nem minden esetben megoldott. Ennek következtében az ezen termelıknél keletkezı veszélyes hulladékok egy része a települési szilárd hulladékokkal együtt kerül ártalmatlanításra, nem megfelelı körülmények között. Igen fontos feladat ezen hulladékok begyőjtésének megszervezése, különös tekintettel a kisvállalkozásoknál keletkezı hulladékokra. Megoldást jelenthet a hulladékudvarok bıvítése, mely együtt jelenti a nagyobb lefedettség elérésének célját, valamint nem csak a lakosságtól történı átvétel lehetıségének biztosítását. Egyes hulladékáramok tekintetében nem megoldott a lerakás szakszerő lerakó-kapacitások hiányában. Ilyenek az inert, és azbeszt hulladék lerakók, a higany-ártalmatlanítási kapacitások. Az inert hulladék lerakására vonatkozóan speciális szabályok vannak életben. Ennek megfelelıen az inerthulladék-lerakók mőszaki védelem szempontjából alacsonyabb kategóriába soroltak, mint a településihulladék-lerakók, ezáltal kialakításuknak – és így az ott lerakott hulladék kezelésének – költsége alacsonyabb, miközben az inert hulladékok tulajdonsága következtében a környezeti kockázat nem növekszik. Az inert hulladék kezelésének egyéb megoldásai esetében a hulladékok kezelésére vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárni. Az 1. osztályba sorolt hulladékok elégetését végzı monoégetı kapacitás nem áll rendelkezésre Magyarországon. Az égetésre elıkészített hulladék együttégetéssel kerül ártalmatlanításra. A biológiai úton lebontható növényi és állati hulladék lerakása megszüntetendı, ennek érdekében komposztáló, biogáz-elıállító és felhasználó, illetve bioenergia hasznosító létesítményeket kialakítása javasolható. E létesítményekben kell megoldani az élelmiszeripari hulladék kezelését is. A helyi hulladékártalmatlanítási célkitőzések az országos célkitőzésekhez igazodnak (7.2-304. Táblázat). 7.2-304. Táblázat: célkitőzések az ártalmatlanítás területén
Célok megnevezése történı ártalmatlanítás arányának
12
Érintett hulladékáram
A lerakással 60% alá TSZH csökkentése. A lerakási tilalmak folyamatos teljesítése Gumiabroncs Törekedni kell arra, hogy az egészségügyi veszélyes hulladék ártalmatlanítása teljes egészében égetéssel történjék, ezzel egyben a lerakókon elhelyezett hulladékok biológiailag bontható része is csökken. Az OHT-II célkitőzése az EU-s és hazai elıírásoknak való Azbeszt megfelelés, az illegális lerakás elkerülése. A fertızı egészségügyi hulladék lerakásának megakadályozása. Az egészségügyi hulladékok szelektív győjtésének és megfelelı Egészségügyi hulladékok ártalmatlanításának biztosítása.
12
OHT II megalapozó tanulmány
64
Törölt: 7.
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
Célok megnevezése A biológiai úton lebontható növényi és állati hulladék lerakását gyakorlatilag teljes egészében meg kell szüntetni, és ennek érdekében komposztáló, biogáz-elıállító és felhasználó, illetve bioenergia hasznosító létesítményeket kell kialakítani a tervezési idıszak végére. A rendelkezésre álló adatok szerint még több száz dögkút rekultivációját kell elvégezni. A térségi szinten kialakítandó új kezelırendszerek technológiájának és kapacitásának tervezésekor javítani szükséges a szakmai tervezés színvonalát: csak a jogszabályokban foglalt kötelezettség erejéig kell a keletkezı állati melléktermékek, hulladékok mennyiségének kezelését az önkormányzat felelısség körében végezni. Másrészt megbízhatóbban kell tervezni a kezelırendszereket abból a szempontból, hogy a potenciálisan keletkezı állati hulladék milyen arányban tartozik az állattartásból adódó felelısségi körbe, illetve mi az a melléktermék/hulladék mennyiség, ami önkormányzati feladatkörben kezelendı. Kiemelt vízbázisok, vízadó rétegek védelme
Érintett hulladékáram Nem települési szilárd hulladékok közé tartozó biohulladékok
Állati eredető hulladékok
Állati eredető hulladékok
7.3 Hulladékhasznosító és –ártalmatlanító kialakításának prioritásai és célkitőzései
TFH
kapacitások
A hulladékok kezelését célzó kapacitásokat, azok kialakításának és fejlesztésének szükségességét az 8.1. Fejezet ismerteti.
8 A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program és annak költségei 8.1 A hulladékok kezelésének intézkedések meghatározása
racionalizálását
elısegítı
8.1.1 A hulladékhasznosítás környezetvédelmileg megfelelı és gazdaságilag megvalósítható célkitőzéseinek elérését szolgáló intézkedések, fejlesztések A helyi hulladékgazdálkodással kapcsolatban általános érvényő, tervezett intézkedések a 2014-ig terjedı idıszakra vonatkozóan: • Az országos és helyi érvényő jogi szabályozásoknak megfelelıen a hulladékgazdálkodási tervezés idıszakonkénti (két évenkénti) felülvizsgálata és aktualizálása • Hulladékkeletkezés adók útján történı csökkentési lehetıségének vizsgálata („zöld” adó): helyi szinten közvetett módon is van lehetısége az Önkormányzatnak a hulladékgazdálkodási folyamatok befolyásolására a helyi adózási szabályozásokkal.
8.1.1.1 Megelızés és környezettudatosság fejlesztése Az új Hulladék Keretirányelv (2008/98/EK) szerint a tagállamoknak 2013. december 12-ig hulladék-megelızési programokat kell létrehozniuk, melyeket vagy beépítenek a hulladékgazdálkodási tervekbe, vagy más környezetvédelmi programokba. Ennek a
65
Törölt: 8.
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
direktívának a hazai jogrendbe történı átültetésére elıbb vagy utóbb sor kerül, így tervezni kell, hogy jelen HHT felülvizsgálatakor már várhatóan ezzel a feladattal is kalkulálni kell. Ezért ennek várható költségeit a hulladék-megelızési programok között szerepeltetjük. A hulladékkeletkezés megelızésének a termék (ami használati fázisából kikerülve válik hulladékká) két oldala van: egyrészt gyártói, másrészt a fogyasztói. A gyártók is kezdik egyre inkább kezdik felismerni a környezetvédelmi szempontok fontosságát a fenntartható fejlıdés szempontjából, ám jelentıs áttörés még nem alakult ki ezen szemlélet elterjedésében. Számos termék van jelen napjainkban a polcokon, aminek a csomagolása nagyobb mennyiséget és térfogatot jelent magánál a terméknél, de ide sorolható a termékek rövid élettartama is. A HHT-nak nem hatásköre ezen oldal közvetlen befolyásolása, annál inkább a fogyasztói (lakosság) szemléletformálása. A megelızés terén hangsúlyos szerepet kaphat az a törekvés, amelyet már az OHT II tervezete is tartalmaz, hogy a még felhasználható eldobott termékek vagy azok összetevıi újrahasználatát ösztönözzék hitelesített javító és újrahasználati központok és hálózatok támogatása vagy létesítése révén, elsısorban a sőrőn lakott régiókban, a hulladékudvarok funkcióinak bıvítése révén. Az elérni kívánt célok önmagukban nem valósíthatóak meg kizárólag a technológiák fejlesztésével, kapacitások bıvítésével. A fenntartható fejlıdés elvét követı társadalom esetén már a hulladékképzıdés megelızésére, illetve a hulladékok megfelelı győjtésére és elhelyezésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Ennek elérésében jelentıs szerep jut a lakossági környezettudatosság fejlesztésének, ami az alábbi tevékenységek révén érhetıek el: • „Reuse” centerek (újrahasználati központok) kialakítása: a miskolci hulladékudvarokban a még használható, kisebb javítással üzemképessé tehetı termékek újrahasználatának ösztönzésével jelentıs eredmények érhetıek el: egyrészt egy-egy terméknek a használati fázisával együtt az életciklusa is meghosszabbodik, így késıbb válik hulladékká, valamint lerakó-kapacitásokat lehet vele megspórolni. Fontos megjegyezni, hogy ezt a tevékenységet olyan termékek esetén szabad elvégezni, amelyekre javítást követıen van igény. Ennek a megvalósítását az országos tervekkel összhangban célszerő kialakítani. • Lomtalanítás során begyőjtött termékek hasznosítása: jelenleg a Miskolcon begyőjtött lomtalanítási hulladékok lerakásra kerülnek, holott jelentıs mennyiségben tartalmaznak még használható, illetve anyagában és energetikailag hasznosítható frakciókat. A lomtalanítás során begyőjtött hulladékok az újrahasználati központokba kerülhetnek. • Lakossági tájékoztatás, tudatformálás: a hulladékképzıdés megelızésével, a helyes hulladék-elhelyezéssel kapcsolatos figyelemfelkeltı kampányok és programok folytatása; • Környezetvédelmi kommunikációs terv: a terv célja, hogy ennek révén elsısorban a városi, de a késıbbiek során a megyei, ill. regionális környezeti kommunikációt összehangoló és koordináló szervezet jöhessen létre a környezeti nevelést és tudatformálást célzó intézkedések és erıforrások minél hatékonyabb felhasználása érdekében. Feladata lenne a lakossági tudatformálási kampányok hatékonyságának monitorozása egyaránt; • Környezeti nevelést segítı városi információs-tanácsadó hálózat fejlesztése: a városi környezetvédelmi tevékenységek és kezdeményezések koordinálása, támogatása és azok céljának hatékony elérése érdekében szükséges egy támogató hálózat fenntartása.;
66
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
•
•
• • •
A környezeti nevelési programok értékelése: mivel sok iskola rendelkezik környezetvédelmi nevelési programmal, ezért fontos azok végrehajtásának a nyomon követése, hatékonyságuk értékelése. A helyi környezeti nevelés és a minıségbiztosítás kapcsolata nagyon laza, többnyire hiányzik. Ehhez szükséges a környezeti nevelés értékelési rendszerének (mutatók) kidolgozása, rendszeres felülvizsgálata, ösztönzık meghatározása, a környezeti nevelık elismerése; Az iskolákon keresztül történı környezeti nevelés fejlesztése, a fenntarthatósági és ökológiai szemlélet szélesebb körő elterjesztése a pedagógusok és a diákok körében, a vonatkozó környezetvédelmi és képzések bıvítése, demonstrációs eszközök, kiadványok beszerzése; A szakképzı iskolák környezettechnológiai oktatási lehetıségeinek a feltárása és szakember képzés bevezetése a piaci igények és oktatási feltételek figyelembevétele mellett, közép- és felsıfokon egyaránt; Iskolán kívüli nevelési programok támogatása: önkormányzati, vagy civil szervezetek által szervezett terepgyakorlatok, környezetvédelmi kampányok, elıadások, szakkörök támogatása révén; Környezettudatossági és energiahatékonysági kampány és verseny: a verseny és kampány célja a gazdasági szervezetek, vállalkozások és ezen keresztül az egyének figyelmének a felkeltése, hogy akár már kis odafigyeléssel, szokások megváltoztatásával is észrevehetı megtakarítást lehet elérni és élhetıbb környezetet kialakítani.
8.1.1.2 Települési szilárd hulladék kezelésének fejlesztése A győjtıszigeteken alapvetıen a csomagolási hulladékok, illetve a begyőjtött mennyiség közel felét kitevı nem csomagolási papírhulladék kerül összegyőjtésre, míg a létrejövı hulladékgyőjtı udvarok biztosítják a lakosságnál képzıdı egyéb hasznosítható, illetve veszélyesnek számító hulladékok viszonylag kis hányadot kitevı mennyiségben történı összegyőjtését. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a szelektív győjtés hatékonysága egy bizonyos mértéken túl nem növelhetı (a tapasztalatok szerint legfeljebb (70–75%), de nagyvárosi környezetben az 50%-ot is nehéz biztosítani. Mivel a tapasztalatok szerint a győjtıszigetek hatékonysága viszonylag alacsony, a szelektív hulladékgyőjtési rendszer továbbfejlesztése során szükség van a nagyobb hatékonyságú helyben történı szelektív győjtés elterjesztésére is (a győjtıszigetes megoldás megtartása mellett kiegészítésként), elsısorban a családi házas övezetekbe tartozó ingatlanoknál. A lakosságtól történı hulladékátvételben továbbra is jelentıs hányadot fog képviselni a gyártói felelısségbe tartozó hulladékok visszavétele, így a gyógyszerhulladék teljes mértékben a gyógyszertáraknál, az elektromos és elektronikai berendezések, az elemek és akkumulátorok, a gumiabroncsok döntı mértékben a forgalmazás helyén kerül visszavételre, azonban ez utóbbiak átvételére a hulladékgyőjtı udvarok is lehetıséget adnak. A késıbbi fejlesztési tervként az alábbi célok jelölhetık meg: • Mechanikai-biológiai hulladékkezelı kapacitások kiépítése, bıvítése. Ennek a hulladék-kezelési technológiának a szükségessége nem kérdéses, jelentıs szerepe lehet a begyőjtött vegyes TSZH-ok szervesanyag-csökkentési törekvések során, amellett jelentıs főtıértékkel bíró másod-tüzelıanyag frakciót eredményez. • A TSZH biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmának (zöld és biohulladékok)csökkentése érdekében a lakossági szelektív zöldhulladék begyőjtés népszerősítése és elterjesztése.
67
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
•
A háztartásokban keletkezı biológiailag lebomló szerves hulladékok elkülönített győjtésének népszerősítése (házi komposztálás). • A begyőjtött biomassza komposztálása illetve energetikai hasznosításának a fokozása, lehetıségeinek elemzése. • A szelektív győjtıszigetek és hulladékudvarok számának bıvítése: ennek révén lehetıség nyílik a begyőjtött szelektív hulladékok mennyiségének növelésére, ezzel együtt a lerakásra kerülı kevert települési szilárd hulladékokban fellelhetı papír és karton és veszélyes hulladék mennyisége csökkenthetı. • Az AVE Miskolc Kft. tervei közt szerepel a zsákos (házhoz menı) szelektív győjtési módszer bevezetése a magas fogyasztással bíró településrészeken, amit más hulladékgazdálkodást folytató cégek tapasztalatai alapján a csomagolóanyagok visszagyőjtésének magas hányada jellemez. • A háztartási sütıolajok elkülönített győjtési rendszerének a kialakítása városszerte: ez a fajta hulladék a biológiai szennyvíztisztítást is megnehezíti, így a szennyvízcsatornába engedett háztartási sütıolajok jelentıs környezeti terhet okoznak. • A közterületek állati ürülékkel való szennyezettségének a visszaszorítása figyelemfelkeltı és tudatformáló kampányok révén, valamint hatékonyabb ellenırzés és szankcionálás. A közterületekrıl jelenleg hiányoznak ennek győjtését szolgáló edényzetek, de hiányos a megfelelı lakossági tájékoztatás is. • A felszíni vizeket szennyezı hulladékok eltávolítása: az illegális hulladéklerakás nemcsak környezeti, de esztétikai szempontból is káros. Ezért fontos ezeknek a szennyezıforrásoknak a felszámolása, kialakulásuk megelızése. További, a hulladékáramot érintı jövıbeni fejlesztés a TSZH-ok hasznosítása szintézisgáz elıállításával és metanol szintézisével. Ennek keretében az AVE Miskolc Kft. az ENIN Környezetipari Klaszter Kft.-vel együttmőködve igyekszik megvalósítani. Egyéb kiemelt hulladékáramok: Építési és bontási hulladék Hasznosítási célként az építési és bontási hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása, újrahasználata fogalmazható meg. A bontási hulladékok újrahasználata, hasznosítása érdekében be kell vezetni a szelektív bontási gyakorlatot. Emellett az AVE Kft. Sajószigeti úton már meglévı 9.900 t/év kapacitású építésitörmelék-feldolgozó bıvítése, kapacitás és technológia-fejlesztés tekintetében egyaránt. Miskolc és térségének építési és bontási hulladékainak feldolgozó rendszere inert hulladéklerakó és mobil feldolgozósor kiépítésével célszerő sort keríteni. Az építési és bontási törmelékek hasznosítása környezeti szempontból is indokolt: feldolgozásával az építkezéseknél használható alapanyagot jelent, amivel a természetes alapanyagforrásokat kíméljük, a hosszú távú fenntarthatóság érdekében. Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékok területén az egyik legfontosabb feladat a lakosságnál keletkezı mennyiségek elkülönített begyőjtése, mivel ezek jelentıs része jelenleg a vegyesen győjtött települési szilárd hulladékokkal lerakásra kerülnek. Így célként a lakossági tudatformálás és az országos törekvésekkel összhangban a begyőjtési hálózat szervezése jelölhetı meg.
68
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
8.1.1.3 TFH és szennyvíziszapok kezelésének fejlesztése A települési szennyvizek okozta környezeti károk mérséklése érdekében fontos intézkedések: • a szennyvízcsatorna hálózat bıvítése az ellátatlan területeken, olyan esetekben, ahol jogilag az engedélyezett és gazdaságilag elınyösebb megoldást jelentenek az egyedi zárt szennyvíztisztító berendezésekkel szemben. Ezzel összhangban kell törekedni a szennyvízcsatorna hálózattal már ellátott területeken a rácsatlakozások ösztönzésére és a teljes lefedettségnek az elérésére, valamint az illegális csapadékvíz-bevezetések és szennyvíz elvezetések feltárásának folytatása. • Nem csatornázott területek szennyvízkezelésének megoldása: ott, ahol a szennyvízhálózat kiépítése gazdaságosan nem megoldható, azokon a területeken az egyedi ill. természetközeli szennyvíztisztító létesítmények, vagy zárt szennyvíztárolók kiépítésének ösztönzése, támogatása. • Illegális szennyvízelhelyezés csökkentése: a már meglévı, de nem ellenırzött közmőpótló mőtárgyak felülvizsgálata, illetve a talajterhelési díj következetes alkalmazása, a szennyvízdíj fizetési rendszer kidolgozása és bevezetése, amit a települési folyékony hulladékok illegális szippantásának és elhelyezésének a fokozott ellenırzésével célszerő megvalósítani. • A Miskolci Központi Szennyvíztisztító telep III. fokozatának kiépítése: A telep jelenleg csak II. szintő biológiai fokozattal rendelkezik. Ez nem képes a szennyvizekben lévı foszfor- és nitrogén-vegyületek mennyiségének hatékony csökkentésére, terhelve ezzel a Sajó, mint befogadó környezeti terhelését (KEOP 1.2.0 pályázati támogatással). • A Miskolci Központi Szennyvíztisztító telepen képzıdı szennyvíziszap kezelése: a Miskolc Települési Környezetvédelmi Programban szereplı terv szerint az itt keletkezı szennyvíziszapot a parkgondozás során, valamint a lakosságtól begyőjtött zöldhulladékkal együtt komposztálásra kerülhet. Ez utóbbiból összesen 25-30.000 tonna szükséges, aminek révén a Miskolcon keletkezı mennyiség elegendınek ígérkezik, feltételezve annak hatékony begyőjtését. A telep tervezett kapacitása 50 ezer t/év13. A folyamatot motiváló jogszabályi tényezı, hogy a lerakásra kerülı TSZH biológiailag lebomló szervesanyag tartalmát 2014-ig (derogáció esetén 2016-ig) ütemesen csökkenteni kell (2000. évi XLIII. Tv.) az 1995-ös szint 35%-ra. Ezért a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom lerakóktól történı eltérítése stratégiai fontosságú. A szennyvíziszap kezelésére további potenciális lehetıséget kínálhat a mezıgazdasági vagy energetikai hasznosítás a minél nagyobb arányú hasznosítás érdekében.
13
Tájékoztató Miskolc város környezeti állapotáról - 2009
69
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
•
8.1.2 Illegális kezelı-, lerakótelepek rekultiválásának, felszámolásának a feladatai Az elmúlt évek tapasztalatai alapján Miskolc közigazgatási területén évente mintegy 50 illegális hulladéklerakót tartanak nyilván, amiknek a felszámolása a rendelkezésre álló források függvényében folyamatos. Ezek az illegális lerakók fele-fele arányban találhatóak önkormányzati- ill. magánterületen. 2008-ban összesen 4 500 m3.nyi illegálisan elhelyezett hulladékokat tartottak nyilván. Az illegálisan lerakott hulladékok jellemzıen kommunális és építési hulladék, de ezen kívül elıfordulnak benne gépjármővek gumiabroncsai és zöldhulladékok is. Az önkormányzat kalkulációi alapján a 2008-ban a kezelésük alá tartozó területeken lévı 2 183 m3-nyi illegális hulladékot tartalmazó lerakók felszámolása összesen mintegy 21 millió Ft-ot igényel, ami 9 500 Ft/m3 átlagárat jelent. Az elkövetkezı években hasonló nagyságrendő, ám növekvı költséggel kell számolni az illegális lerakók felszámolása tekintetében. Ennek oka, hogy a már felszámolt lerakók újraképzıdnek, így a felszámolások folytatása mellett fontos a megelızés, szankciók és tudatformáló eszközök alkalmazása révén. Miskolc területén a korábban legálisként mőködı Bogáncs utcai TSZH lerakó 2006-ban rekultiválásra került.
70
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
8.2 További intézkedések ütemterve és forrásigénye 8.2.1 Általános érvényő hulladékgazdálkodási intézkedések Általános érvényő intézkedések a helyi hulladékgazdálkodás fejlesztése területén Becsült Intézkedés Határidı Együttmőködı Forrás költség Hulladékgazdálkodási tervezés Önkormányzat, civil 2013 3 m Ft Önkormányzat idıszakonkénti felülvizsgálata szervezetek, szakhatóságok Önkormányzat, helyi Hulladékkeletkezés adók útján hulladékgazdálkodást végzı nem történı csökkentési 2011 vállalkozások, civil Önkormányzat becsülhetı lehetıségének vizsgálata szervezetek, szakhatóságok, iparkamarák, érdekképviseletek *1 – fontos 3 – legfontosabb Intézkedés Hulladék-kommandó program folytatása, figyelıszolgálat beindítása Felszámolás ütemtervének kialakítása, elszállítás kijelölt lerakóra ill. hasznosítás Közterületi hulladékgyőjtı edényzetek zárhatóvá tételének megtervezése, illetve elindítása.
Helyi hulladékgazdálkodási terv céljaihoz források biztosítása
Becsült Forrás költség Illegális hulladéklerakás megakadályozása, lerakók felszámolása folyamatos Önkormányzati, civil és egyéb KöltségelemÖnkormányzat, partnerszervezetek zés alapján pályázati források Határidı
folyamatos
Együttmőködı
Önkormányzat, civil és egyéb szervezetek, közszolgáltató
10-15 millió Ft/év
Közterületre kerülı hulladék mennyiségének csökkentése folyamatos Önkormányzat, helyi Költségelemhulladékgazdálkodási zés alapján vállalkozások, lakásszövetkezetek/társasházak Közgazdasági, jogi eszközök folyamatos Önkormányzat Egyes tevékenységeknél
71
Prioritás (1-3)* 3
2
Prioritás (1-3)
3
Önkormányzat, központi és egyéb pályázati források
3
Önkormányzat, közszolgáltató, központi és egyéb pályázati források
2
Lásd egyes tevékenységeknél
3
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014 Szükséges helyi rendeletek megalkotása, kapcsolódó hulladékgazdálkodási jogszabályokkal történı aktualizálása Hulladék-megelızési terv kidolgozása (a jogszabályi kötelezettség megvalósulása esetén)
2010-2014
Önkormányzat
Feladatoktól függıen
Önkormányzat 3.
2013.
Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkodási vállalkozások, civil szervezetek
3 m Ft
Önkormányzat (célzott támogatás)
3
*1 – fontos 3 – legfontosabb
8.2.2 Környezettudatosság fejlesztését célzó intézkedések Intézkedés „Reuse” centerek (újrahasználati központok) kialakítása
Lomtalanítás során begyőjtött termékek hasznosítása
Lakossági tájékoztatás, tudatformálás Környezetvédelmi kommunikációs terv
Intézkedések a környezettudatosság fejlesztése területén Becsült Határidı Együttmőködı Forrás költség Önkormányzat, helyi Önkormányzat, hulladékgazdálkodást végzı Költségpályázatok, 2014. vállalkozások, hasznosítók, elemzés országos tervek civil szervezetek, gyártók, alapján alapján lakosság Önkormányzat, helyi Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkod 2010. hulladékgazdálkodást végzı 3-4 m Ft/év ást végzı vállalkozások, hasznosítók vállalkozások, hasznosítók Önkormányzat, civil Önkormányzat, szervezetek, helyi pályázatok, érintett folyamatos 5 m Ft/év hulladékgazdálkodást végzı gazdasági vállalkozások, média, lakosság szereplık Önkormányzat, civil Önkormányzat, 2010 5 m Ft/év szervezetek, média, lakosság pályázatok, érintett
72
Prioritás (1-3)*
3
3
3
3
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
Városi Információs Tanácsadó Hálózat fejlesztése
folyamatos
Környezeti nevelési programok értékelése
folyamatos
Iskolákon keresztül történı környezeti nevelés fejlesztése
folyamatos
Szakképzı iskolák környezettechnológiai oktatási lehetıségeinek a feltárása
Iskolán kívüli nevelési programok támogatása
Környezettudatossági és energiahatékonysági kampány és verseny
folyamatos
Önkormányzat, civil szervezetek Önkormányzat, civil szervezetek, környezeti nevelık Önkormányzat, civil szervezetek, környezeti nevelık Önkormányzat, közép- és felsıfokú oktatási intézmények, szakmai szervezetek, iparkamarák
folyamatos
Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkodást végzı vállalkozások., civil szervezetek
folyamatos
Önkormányzat, civil szervezetek, helyi hulladékgazdálkodást végzı vállalkozások, gazdasági szereplık
* 1 – fontos 3 - legfontosabb
73
3 m Ft/év
gazdasági szereplık Önkormányzat, pályázatok, egyéb támogatások
3
2 m Ft/év
Önkormányzat, pályázatok
2
1 m Ft/év
Önkormányzat, pályázatok
1
Változó
4 m Ft/év
2 m Ft/év
Önkormányzat, iskolák fejlesztési keretei, pályázatok, egyéb támogatók Önkormányzat, pályázatok, érintett szereplık hozzájárulása (pl. hulladékkezelı vállalkozások) Önkormányzat, vállalkozások, gazdasági társaságok
2
3
2
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
8.2.3 A TSZH-ok kezelésével kapcsolatos intézkedések Intézkedés
Intézkedések a települési szilárd hulladékok kezelésének fejlesztése területén Becsült Határidı Együttmőködı Forrás költség
Mechanikai-biológiai hulladékkezelı (MBH) mő tervezése, -lehetıség szerint létrehozása Biológiailag lebomló szerves hulladékok elkülönített győjtésének népszerősítése A begyőjtött biomassza komposztálása illetve energetikai hasznosításának a fokozása, lehetıségeinek elemzése A szelektív győjtıszigetek és hulladékudvarok számának bıvítése
2014
folyamatos
2012
2014
A zsákos (házhozmenı) szelektív győjtési módszer bevezetése
2014
A háztartási sütıolajok elkülönített győjtési rendszerének a kialakítása
2014
Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkodást végzı vállalkozások, civil szervezetek, energetikai hasznosítók Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkodást végzı vállalkozások, civil szervezetek, lakosság Önkormányzat, civil szervezetek, hulladék- és energiagazdálkodási vállalkozások, lakosság Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkodást végzı vállalkozások, civil szervezetek, lakosság Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkodást végzı vállalkozások, civil szervezetek, lakosság Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkodást végzı vállalkozások, civil 74
Prioritás (1-3)*
Költségelemzés alapján
Önkormányzat, saját ill. pályázati források
3
2 m Ft/év
Önkormányzat, pályázati források
3
3 m Ft (egyszeri)
Önkormányzat, pályázati és saját források
3
Költségelemzés alapján
Önkormányzat, saját ill. pályázati források
3
Költségelemzés alapján
Önkormányzat, saját ill. pályázati források
2
3 m Ft/év
Önkormányzat, pályázati források
2
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
Közterületek állati ürülékkel való szennyezettségének a visszaszorítása A felszíni vizeket szennyezı hulladékok eltávolítása: * 1 – fontos 3 - legfontosabb
folyamatos
folyamatos
szervezetek, lakosság Önkormányzat, ÁNTSZ, állatvédı szervezetek, lakosság, állatorvosok Önkormányzat, vízkezelı, civil szervezetek
1 m Ft/év Nem becsülhetı
Önkormányzat, pályázati források Önkormányzat, érdekelt hatóságok
2
2
8.2.4 A TFH-ok kezelésével kapcsolatos intézkedések Intézkedés Szennyvízcsatorna hálózat bıvítése Nem csatornázott területek szennyvízkezelésének megoldása
Illegális szennyvízelhelyezés csökkentése
Miskolci Központi Szennyvíztisztító telep III. fokozatának kiépítése A Miskolci Központi Szennyvíztisztító telepen képzıdı szennyvíziszap
Intézkedések a TFH kezelésének fejlesztése területén Becsült Határidı Együttmőködı Forrás költség KöltségMIVÍZ Kft, Önkormányzat, MIVÍZ Kft., folyamatos elemzés Önkormányzat, lakosság alapján pályázati források KöltségMIVÍZ Kft, folyamatos Önkormányzat, MIVÍZ Kft. elemzés Önkormányzat, alapján pályázati források MIVÍZ Kft, Önkormányzat, Költségpályázati források, folyamatos Önkormányzat, MIVÍZ Kft. elemzés szennyvízdíj alapján bevezetésébıl származó bevételek KöltségMIVÍZ Kft, 2010. Önkormányzat, MIVÍZ Kft. elemzés Önkormányzat, alapján pályázati források KöltségMIVÍZ Kft, 2014 Önkormányzat, MIVÍZ Kft. elemzés Önkormányzat, alapján pályázati források
75
Prioritás (1-3)* 3
3
3
3
3
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
kezelése * 1 – fontos 3 - legfontosabb
8.2.5 Egyéb kiemelt hulladékáramok kezelésével kapcsolatos intézkedések Intézkedések egyéb kiemelt hulladékáramok kezelésének fejlesztése területén Becsült Intézkedés Határidı Együttmőködı Forrás költség Építési és bontási hulladékok Önkormányzat, szakhatóságok, Nem Önkormányzat, minél nagyobb arányú folyamatos vállalkozások, iparkamarák becsülhetı pályázati források hasznosítása helyi Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkod AVE Kft. építési-törmelék Költségelem 2011 hulladékgazdálkodást végzı ást végzı feldolgozó bıvítése zés alapján vállalkozások. vállalkozások, Önkormányzat Önkormányzat, k helyi Veszélyes hulladékokkal hulladékgazdálkodást végzı Önkormányzat, kapcsolatos tudatformálás és folyamatos 2 m Ft/év vállalkozások, civil pályázati források begyőjtı hálózat szervezése szervezetek, lakosság * 1 – fontos 3 - legfontosabb
76
Prioritás (1-3)* 3
2
3
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
8.2.6 Hulladéklerakóra kerülı, biológiailag lebomló szervesanyagok csökkentését célzó intézkedések A hulladéklerakóra kerülı szerves anyag mennyiségének csökkentése (A 2007. március 1.-i Közgyőlés állásfoglalása értelmében) Tevékenység Határidı Együttmőködı Költség Forrás Prioritás (1-3)* Környezeti Tanácsadó Iroda folyamatos Önkormányzat, Helyi KÖT iroda, 1 millió Ft/év Önkormányzat, 3 mőködtetése civil szervezetek Pályázati források (A környezettudatos magatartási formák, fogyasztói szokások kialakításának segítése, Tanácsadás pályázati lehetıségekkel kapcsolatban) Lakossági ismeretterjesztı folyamatos. Önkormányzat, civil szervezetek 1 millió Ft/év Önkormányzat, 2 anyagok kiadása és terjesztése Pályázati források (brosúrák, CD-k, filmek) a házi komposztálással kapcsolatban Helyi komposztálási képzések folyamatos Önkormányzat, civil szervezetek 200 ezer Önkormányzat, 3 Ft/év Pályázati források Komposztálási referens folyamatos Helyi civil szervezetek 1,5 millió Önkormányzat, 2 alkalmazása Ft/év Pályázati források Kerti zöldhulladék folyamatos Önkormányzat, civil szervezetek 3 ezer, ill. 50 Önkormányzat, 2 komposztálásának elısegítése, ezer Ft/db Pályázati források komposztáló edényzet és aprító 600 ill. 200 biztosításával (200 ill. 4 db) ezer Ft Zöldhulladék elkülönített folyamatos. Költségelemz Önkormányzat, 3 Önkormányzat, helyi győjtésének bıvítése családi és alapján Pályázati források , hulladékgazdálkodást végzı házas ingatlanok bevonásával közszolgáltatást vállalkozások, civil szervezetek végzı vállalkozás
* 1 – fontos 3 - legfontosabb
77
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
8.3 Megvalósításhoz szükséges eszközök, eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása Hulladék-gazdálkodási szempontból a legfontosabb feladatok az elkövetkezı néhány évben az alábbi technológiai kapacitások megvalósítása.
8.3.1 Települési szilárd hulladék kezelés „Reuse center”-ek kialakítása Az OHT II. tervezetében az új Hulladék Keretirányelvnek (2008/98/EK) megfelelıen a hulladék-keletkezés megelızésének egyik legfontosabb eszköze az újrahasználatra történı elıkészítés (7-3. ábra). Ennek megfelelıen a még használható és felhasználói igénnyel, piaccal bíró termékek felújításra kerülnek. Természetesen egy ilyen központ nem kizárólag az újrahasználatra való elıkészítés feladatát látná el, hanem a már nem használható, azonban hasznosításra értékes anyagok kinyerését, lerakástól történı eltérítésének feladatát is elvégezné. Ennek helyet az OHT II-ben szereplı elképzelések szerint a lakossági hulladékudvarok biztosítanának. Miskolcon a két hulladékudvar esetén szükséges lenne egy diagnosztikaiszerviz csarnok kialakítása, ahol ez elektronikai berendezések tesztelését, javítását végeznék el. A még használható, de nem elektromos berendezések (pl. bútorok) javítására is egy ilyen csarnokban kerülne sor. MBH-kapacitások bıvítése A TSZH-ok a nem termelési hulladékok közül a legnagyobb tömegő hulladékáramot jelentik. Kezelésük rendkívül költséges, a legelterjedtebb kezelési mód a hulladékok mőszaki védelem melletti ártalmatlanítása regionális célokat szolgáló hulladéklerakókon. A hulladéklerakók kiépítése általában több milliárdos beruházásokat jelent, üzemeltetésük alapos szakmai felkészültséget és jelentıs ráfordítást igényel, mely a lakossági díjak emelkedését is maga után vonja, az egyre szigorodó jogszabályi környezetben. 2009. július 16-át követıen az országban több ezer – mőszaki védelemmel nem rendelkezı, vagy nem kielégítı mőszaki védelmő – hulladéklerakó bezárására került sor. Ez azt jelenti, hogy a maradék közel 70 db lerakó kapacitásával jól kell tudni gazdálkodni, hiszen azok idı elıtti megtelésével nem lesz ismét EU-s forrás újak építésére, a fenntarthatóság elveirıl már nem is beszélve. Tehát a keletkezı TSZH-ok hasznosítható részének kinyerése stratégiai fontosságú, egyrészt lerakó-kapacitás spórolható meg vele, másrészt hasznos másodnyersanyagok nyerhetıek ki belıle, elsısorban tüzelıanyagok. A lerakható biológiailag lebomló szervesanyagok megengedett mennyisége is gátat szab a lerakható vegyes TSZH-ok mennyiségének. Az MBH rendszerek e két szempontnak egyszerre tud megfelelni. A fent leírt kiegészítı tüzelıanyag elıállítását szolgáló rendszerek fejlesztéseként a mechanikai kezelést biológiai stabilizálás követi. A kinyerhetı másod-tüzelıanyag főtıértéke 18-20 MJ/ kg. Miskolc TSZH-ainak esetében a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján 2016-ig (amikorra az országnak teljesítenie kell a biológiailag lebomló szervesanyagok lerakására vonatkozó elıírásokat), a jelenlegi TSZH összetételi adatok figyelembe vétele mellett, 2016ig összesen közel 10 ezer t MBH-n történı TSZH kezelésére van szükség Miskolc tekintetében.
78
Törölt: 7-
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
TSZH-ok hasznosítása szintézisgáz elıállításával és metanol szintézisével Ennek keretében az AVE Miskolc Kft. az ENIN Környezetipari Klaszter Kft.-vel együttmőködve igyekszik megvalósítani a kommunális hulladékok hasznosítását lehetıvé tevı, Prof. Raisz Iván és Barta István feltatáló páros által jegyzett technológia kiépítését. A kísérleti üzem célja, hogy az elıkezelt, szerves anyagban dúsított hulladékok kátránymentes pirolízisével és égetésével szintézisgázt állítson elı. A szintézisgáz felhasználható energetikai célra – gázmotor – illetve az ún. C1 kémiai eljárásokhoz is metanol, etanol szintézise után. A tervezett hulladékkezelı technológia mellékterméke kalcium-klorid, elemi kén, cseppfolyós szén-dioxid, fı terméke pedig metanol. A technológia magas hımérsékletének köszönhetıen dioxin és furán keletkezését megakadályozza, a szén-dioxid komprimálása pedig az üvegházhatású gázok megakadályozását biztosítja. A képzıdı termékek felhasználása: Elemi kén: vegyipari alapanyag Cseppfolyós szén-dioxid: tisztítás után felhasználható élelmiszeripari célra (szénsav), kriogén technológiáknál, speciális tisztítási eljárásokban stb. Kalcium-klorid: felhasználható téli síktalanításhoz, olvadáspontja alacsonyabb, mint a konyhasóé, nem veszélyes környezetbarát anyag. Metanol: felhasználása C1 kémiában általános, tüzelıanyag, gépjármővek hajtása, általánosan keresett tızsdén is jegyzett alapanyag. A megvalósuló üzem éves szinten 2 000 tonna kommunális hulladék hasznosítására nyújt megoldást, az elérhetı legjobb technikának történı követelmények betartása mellett. A projekt sikere esetén több tízezer tonnás üzemek létrehozására kerülhet sor.
8.3.2 Települési folyékony hulladékok Központi Szennyvíztisztító telep III. tisztítási fokozatának a kiépítése A Miskolci Szennyvíztisztító telep ez idáig csak II. biológiai fokozattal rendelkezik, ami a szerves szennyezıanyagok hatékony lebontása mellett csak mérsékelni képes a foszfor és nitrogén tartalmat, ami továbbra is a Sajót terheli. Ki kell építeni a szennyvíztisztító III. fokozatát, amely tovább csökkentené a Sajó szennyezıanyag terhelését. Meg kell vizsgálni a tisztított szennyvíz élıvízbe bocsátásának kiváltását szolgáló technológiai megoldások megvalósíthatóságát is. Szennyvíziszap kezelésének kiépítése A tisztán biológiai eljárásokkal lebontható hulladékok körébe elsısorban kertészeti, erdészeti, mezıgazdasági és faipari hulladékok, szennyvíziszapok tartoznak. A Miskolci Vízmővek szennyvíztisztító telepén keletkezı szennyvíziszap – évi mintegy 25. 000 tonna – helyben történı kezelése megoldásra váró feladat. A keletkezı iszapokat jelenleg nem a város területén hasznosítják, ezáltal a környezetet is terhelı jelentıs logisztikai költséggel és ezzel együtt jár. A Miskolci Vízmővek fejlesztési területe lehetı teszi, hogy anaerob rothasztó üzemet és aerob komposztáló üzemet építsenek ki. A kombinált hulladékkezelési módszerrel a kezelésre váró hulladékokból környezetbarát módon állítható elı energia, ill. biztosítható a hulladékok stabilizálása, veszélyességük és térfogatuk jelentékeny csökkentése. Kombinált, biogázt elıállító és a rothasztott hulladékok komposztálását szolgáló mővek együttes kiépítésére ismert nyugat-európai minták állnak rendelkezésünkre, a tapasztalatok kedvezıek, a kezelési mód az EU által preferált. (végsı nem hasznosítható lerakásra kerülı hulladékok biológiai úton lebomló tartalmának jelentıs csökkentése, lerakó kapacitások kímélése, hulladékok veszélyességének megszüntetése stb.)
79
Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014
Ennek érdekében a tervek között szerepel egy évi 50.000 tonna hulladék rothasztását biztosító biogáz üzem és ezzel párhuzamosan egy 30.000 tonnás membrános komposztáló üzem kiépítése.
8.3.3 Egyéb, kiemelt hulladékáramok Inerthulladék-feldolgozó kapacitás bıvítése A kommunális hulladék után legnagyobb mennyiségben keletkezı építési és bontási hulladék különösen jó arányban és sokoldalúan hasznosítható. Az építési és bontási hulladékok hasznosítása az építıiparban világszerte terjed. A széleskörő hasznosításnak mőszaki-technológiai akadályai alapvetıen nincsenek, a feldolgozás eredményeként másodlagos nyersanyagok jelennek meg, csökkennek a hulladék-elhelyezési gondok, valamint a folyamat a természetes környezet megırzését is elısegíti. A hulladékkezelési tevékenységgel érintett ingatlanok a hasznosítási tevékenység befejezését követıen az AVE Miskolc Kft. fejlesztési területeként kerül hasznosításra, ahol új hulladékkezelési technológiák megvalósítását tőzte ki célul. A hulladékkezelı telepnek jelenleg 9 900 tonna/év kapacitás erejéig van engedélye, a 10 000 tonna/év feletti kapacitásra vonatkozó engedélykérelem elbírálását már kezdeményezték. A rendelkezésre álló terület összes kapacitása 180 000 tonna. Céljuk, hogy a rendelkezésünkre álló inert hulladékkezelı gépsort tovább fejlesszék új eszközök beszerzésével (pofás törık, légszeparálók, fémszeparátorok, rakodógépek), valamint a kezelési technológia hatásfokát növeljék. Az elkövetkezı években – az új hulladék keretirányelv Magyarországi jogharmonizációját követıen – a kezelt hulladékokból termék elıállítását tekintik céljuknak.
80
