2010. (IV. 22.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről alapján

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1963-06 Közbeszerzési vonatkozású általános jogi ismeretek Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1. vizsgafeladat Jogi ismeretek

A 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: 54 343 03 0000 00 00

Közbeszerzési referens

Közbeszerzési referens

A tételek kidolgozása során a Kbt. és egyéb jogszabályok használata nem megengedett!

-

-

-

-

A tételek többsége feltételezett jogi szituációk (tényállások, rövid esettanulmányok) alapján azt kívánja felmérni, hogy a vizsgázó miként alkalmazza a közbeszerzési vonatkozású polgári jogi, közösségi jogi, közigazgatási jogi alapismereteket, képes-e az alkalmazandó jogszabályt kiválasztani, illetve felkészült-e az elméleti képzés során megismert jogi fogalmakat és jogintézményeket gyakorlati példákon keresztül is felismerni és elhatárolni. A tételek felmérik a vizsgázó arra való alkalmasságát, hogy képes-e mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szempontból megfelelő tartalmú beadványokat készíteni és az esetleges jogorvoslati eljárásokban eljárási cselekményeket végezni, illetve szakszerű tanácsokat adni. A tételek az adott témakörhöz tartozó ismereteket úgy kérik számon, hogy a vizsgázónak számot kell adni meggyőzőkészségéről, érvelési képességéről, illetve adott esetben a specifikus közbeszerzési ismereteit és a gyakorlati munkahelyen szerzett tapasztalatait is be kell illesztenie a feleletébe. A megfogalmazott tételek egyaránt feltételezik az elméleti jártasságot, a precizitást és a tömör fogalmazási készséget, ezek felhasználásával a vizsgázó számot adhat problémafelismerő és prezentációs készségéről, ideértve saját álláspontjának bemutatását is. Az általános jogi ismeretek visszacsatolásával értékelhető az áttekintő képesség, a rendszerben való gondolkodás, szintetizáló és analizáló készség, valamint az értékelési, következtetési képesség. A válaszadás során a vizsgázó az elméleti ismeretek felhasználásával egy szűkebb témakör gyakorlati alkalmazásának célirányos kifejtésével mutatja be tudását.

A tételsor a 15/2008. (VII. 28.) IRM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.

2/60


1. Az Európai Bizottság a 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek megfelelő, közbeszerzési eljárások keretében megjelenő hirdetmények közzétételére használandó szabványos űrlapok létrehozásáról rendeletet bocsátott ki, illetve a tagállamokban a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról irányelveket bocsátott ki. Intézményük, mint a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérő, közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. A beszerzésért felelős vezető az Ön tanácsát kéri, hogy a szabványűrlapokat hol tudná megtekinteni, van-e lehetőség attól eltérni, illetve miként lehetséges, hogy a közbeszerzési törvény az irányelvekhez képest több tekintetben részletesebb előírásokat tartalmaz. Válaszoljon a vezető kérdéseire! Információtartalom vázlata  Közösségi jogforrások rendszere, a jogforrások jellemzői  A rendelet és az irányelv fogalma, az irányelvek rendszere  Közvetlen alkalmazhatóság és közvetlen hatály fogalma, értelmezése

3/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 1. Az Európai Bizottság a 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek megfelelő, közbeszerzési eljárások keretében megjelenő hirdetmények közzétételére használandó szabványos űrlapok létrehozásáról rendeletet bocsátott ki, illetve a tagállamokban a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról irányelveket bocsátott ki. Intézményük, mint közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérő, közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. A beszerzésért felelős vezető az Ön tanácsát kéri, hogy a szabványűrlapokat hol tudná megtekinteni, van-e lehetőség attól eltérni, illetve miként lehetséges, hogy a közbeszerzési törvény az irányelvekhez képest több tekintetben részletesebb előírásokat tartalmaz? Válaszoljon a vezető kérdéseire! Pontszámok Szakmai ismeretek Az információtartalom Típus alkalmazása a szakmai és vázlata alapján Maximum Elért vizsgakövetelmény szerint Közösségi jogforrások 40 Közösségi közbeszerzési rendszere, a jogforrások jogforrások rendszere, a jellemzői jogforrások jellemzői, a közösségi jogforrások A rendelet és az irányelv 25 B hatálya. fogalma, az irányelvek rendszere A közbeszerzési irányelvek rendszere, az irányelv Közvetlen alkalmazhatóság 20 fogalma és közvetlen hatály fogalma, értelmezése Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum Elért szerint Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... dátum

............................................... aláírás 4/60


2. Az Európai Parlament és Tanács a közös közbeszerzési szójegyzékről (CPV) rendeletet bocsátott ki. Válaszoljon a kérdésekre! Az adott tagállamnak van-e harmonizációs kötelezettsége a CPVkódok tekintetében? A tagállam a rendeletben foglalt CPV-kódokat módosíthatja vagy kiegészítheti-e a nemzeti jog keretében? Van-e a rendelettől történő eltérésre lehetősége az ajánlatkérőnek? Információtartalom vázlata  Közösségi jogforrások rendszere, a jogforrások jellemzői  A rendelet és az irányelv fogalma, az irányelvek rendszere  A tagállami közbeszerzési szabályozás és a közösségi közbeszerzési szabályozás egymáshoz való viszonya

5/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 2. Az Európai Parlament és Tanács a közös közbeszerzési szójegyzékről (CPV) rendeletet bocsátott ki. Válaszoljon a kérdésekre! Az adott tagállamnak van-e harmonizációs kötelezettsége a CPVkódok tekintetében? A tagállam a rendeletben foglalt CPV-kódokat módosíthatja vagy kiegészítheti-e a nemzeti jog keretében? Van-e a rendelettől történő eltérésre lehetősége az ajánlatkérőnek? Pontszámok Szakmai ismeretek Az információtartalom Típus alkalmazása a szakmai és vázlata alapján Maximum Elért vizsgakövetelmény szerint Közösségi jogforrások 40 rendszere, a jogforrások Közösségi közbeszerzési jellemzői jogforrások rendszere, a jogforrások jellemzői. A rendelet és az irányelv 25 fogalma, az irányelvek A közbeszerzési rendeletek B rendszere és irányelvek rendszere. A tagállami közbeszerzési A tagállami közbeszerzési 20 szabályozás és a közösségi szabályozás és a közösségi közbeszerzési szabályozás jogforrások kapcsolata (az egymáshoz való viszonya implementáció és az önálló tagállami jogalkotás). Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum Elért szerint Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... ............................................... dátum aláírás 6/60


3. Egy közbeszerzési eljárásban az egyik ajánlattevő az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen a közbeszerzési törvényben meghatározott határidőn belül jogorvoslati kérelemmel fordul a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A jogorvoslati kérelemben – többek között – közvetlenül a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló közösségi irányelvek egyes rendelkezéseire, továbbá az Európai Bíróság azzal kapcsolatos ítéleteire hivatkozik. Válaszoljon a kérdésekre! Hivatkozhat-e az ajánlatkérő közvetlenül az irányelv rendelkezésére egy jogorvoslati eljárás során? Mit tehet a Közbeszerzési Döntőbizottság, ha a jogorvoslati kérelem elbírálása az irányelv valamely rendelkezésének értelmezését igényli, és a nemzeti jog nem ad eligazítást az adott jogkérdésben? Milyen fórumhoz fordulhat a Közbeszerzési Döntőbizottság, és milyen eljárási cselekményeket kell megtennie az adott jogorvoslati eljárással kapcsolatban? Hol tájékozódhatnak a közbeszerzési eljárás résztvevői a közbeszerzési tárgyú európai bírósági ítéletekről? Információtartalom vázlata  Közvetlen alkalmazhatóság és közvetlen hatály fogalma, értelmezése  Előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének szabályai és az Európai Bíróság ítéleteinek figyelembe vétele  A közösségi jogforrások értelmezése, fórumrendszere, az előzetes döntés hatálya

7/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 3. Egy közbeszerzési eljárásban az egyik ajánlattevő az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen a közbeszerzési törvényben meghatározott határidőn belül jogorvoslati kérelemmel fordul a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A jogorvoslati kérelemben – többek között – közvetlenül a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló közösségi irányelvek egyes rendelkezéseire hivatkozik. Válaszoljon a kérdésekre! Hivatkozhat-e az ajánlatkérő közvetlenül az irányelv rendelkezésére egy jogorvoslati eljárás során? Mit tehet a Közbeszerzési Döntőbizottság, ha a jogorvoslati kérelem elbírálása az irányelv valamely rendelkezésének értelmezését igényli, és a nemzeti jog nem ad eligazítást az adott jogkérdésben? Milyen fórumhoz fordulhat a Közbeszerzési Döntőbizottság, és milyen eljárási cselekményeket kell megtennie az adott jogorvoslati eljárással kapcsolatban? Szakmai ismeretek alkalmazása Pontszámok Az információtartalom Típus a szakmai és vizsgakövetelmény vázlata alapján Maximum Elért szerint Közvetlen alkalmazhatóság és 20 közvetlen hatály fogalma, Közösségi közbeszerzési értelmezése jogforrások rendszere, a Előzetes döntéshozatali eljárás 30 jogforrások jellemzői, a közösségi kezdeményezésének szabályai jogforrások hatálya A közösségi jogforrások B A közbeszerzési irányelvek értelmezése, fórumrendszere, az 20 rendszere, az irányelv fogalma előzetes döntés hatálya Az Európai Unió főbb intézményei A közbeszerzési tárgyú európai és működésük bírósági döntések figyelembe vétele a tagállami közbeszerzési 15 eljárásban Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése 4 2 megértése A szakmai ismeretek szakszerű 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 2 megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... dátum

............................................... aláírás 8/60


4. A jogszabályváltozások figyelemmel kísérése során azt tapasztalja, hogy egy közbeszerzési vonatkozású kormányrendelet a közbeszerzési törvény rendelkezéseivel ellentétes előírást tartalmaz, ráadásul a jogszabály szövege a Magyar Közlönyben és a szaktárca honlapján eltér egymástól. Válaszoljon a kérdésekre! Megfelel-e a jogforrási hierarchiának a kormányrendelet rendelkezése? A jogszabály eltérő tartalmú szövegei közül melyet tekinti irányadónak (érvényesnek) és miért? Mely jogorvoslati fórumhoz fordulna jogszabályok közötti ellentmondás megszüntetése érdekében? Információtartalom vázlata  Jogszabályok érvényességének feltételei  Kihirdetés és közzététel különbsége  Jogforrási hierarchia lényege  A közbeszerzésekről szóló törvény kógenciájának értelmezése

9/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 4. A jogszabályváltozások figyelemmel kísérése során azt tapasztalja, hogy egy közbeszerzési vonatkozású kormányrendelet a közbeszerzési törvény rendelkezéseivel ellentétes előírást tartalmaz, ráadásul a jogszabály szövege a Magyar Közlönyben és a szaktárca honlapján eltér egymástól. Válaszoljon a kérdésekre! Megfelel-e a jogforrási hierarchiának a kormányrendelet rendelkezése? A jogszabály eltérő tartalmú szövegei közül melyet tekinti irányadónak (érvényesnek) és miért? Mely jogorvoslati fórumhoz fordulna jogszabályok közötti ellentmondás megszüntetése érdekében? Típus

B

Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint

Az információtartalom vázlata alapján

Pontszámok Maximum 30

Jogforrási hierarchia

Jogforrási hierarchia lényege Jogszabályok érvényességének feltételei

Jogszabályok hatályának és érvényességének fogalma

Kihirdetés és közzététel különbsége

20

20

A közbeszerzésekről szóló 15 törvény kógenciája Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum szerint Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... dátum

............................................... aláírás 10/60

Elért

Elért

Elért


5. A jogszabályváltozások figyelemmel kísérése során azt tapasztalja, hogy egy közbeszerzési vonatkozású kormányrendelet átmeneti rendelkezése a hatálybalépés időpontjában már folyamatban lévő eljárások tekintetében új kötelezettséget állapít meg, ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy a hatályba lépésnek időpontjától a folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatosan már meghatározott előírásoknak nem kell eleget tenni. A jogszabály-módosítás ráadásul a közbeszerzési törvénnyel is ellentétes. Válaszoljon a kérdésekre! Azonos megítélés alá esik-e a jogszabály azon rendelkezése, amely új kötelezettséget állapít meg, illetve amely meghatározott kötelezettségeket eltöröl? Mely jogorvoslati fórumhoz fordulna jogszabályok közötti ellentmondás megszüntetése érdekében? Információtartalom vázlata  Jogforrási hierarchia lényege  Visszaható hatály tilalma  Jogszabályi kollízió esetén igénybe vehető jogorvoslati lehetőség

11/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 5. A jogszabályváltozások figyelemmel kísérése során azt tapasztalja, hogy egy közbeszerzési vonatkozású kormányrendelet átmeneti rendelkezése a hatálybalépés időpontjában már folyamatban lévő eljárások tekintetében új kötelezettséget állapít meg, ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy a hatályba lépésnek időpontjától a folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatosan már meghatározott előírásoknak nem kell eleget tenni. A jogszabály-módosítás ráadásul a közbeszerzési törvénnyel is ellentétes. Válaszoljon a kérdésekre! Azonos megítélés alá esik-e a jogszabály azon rendelkezése, amely új kötelezettséget állapít meg, illetve amely meghatározott kötelezettségeket eltöröl? Mely jogorvoslati fórumhoz fordulna jogszabályok közötti ellentmondás megszüntetése érdekében? Típus



Pontszámok Maximum

Jogforrási hierarchia lényege

30

Visszaható hatály tilalma

25

Elért

Jogforrási hierarchia B

Jogszabályok hatályának és érvényességének fogalma

Jogszabályi kollízió esetén 30 igénybe vehető jogorvoslati lehetőség Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum szerint Gördülékeny 4 Köznyelvi beszédkészség előadásmód, 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... dátum

............................................... aláírás 12/60

Elért

Elért


6. Egy közbeszerzési eljárásban gyümölcsfák metszésére irányuló szolgáltatás-megrendelésre kerül sor. A szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevő a fák metszése során a szomszéd gyümölcsfáinak átnyúló ágait is levágja, amely súlyos sérülést és károkat okoz a fákban. Válaszoljon a kérdésekre! Milyen jogok illetik meg a (szomszédot) tulajdonost tulajdonával kapcsolatban és mi ezek tartalma? Milyen jogcímen és kihez fordulhat jogorvoslatért a tulajdonos a megcsonkított fákkal kapcsolatban? Információtartalom vázlata  A tulajdonjog tárgyai  A tulajdonjog tartalma (a tulajdonjog részjogosítványai)  Tulajdonjog védelme

13/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 6. Egy közbeszerzési eljárásban gyümölcsfák metszésére irányuló szolgáltatás-megrendelésre kerül sor. A szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevő a fák metszése során a szomszéd gyümölcsfáinak átnyúló ágait is levágja, amely súlyos sérülést és károkat okoz a fákban. Válaszoljon a kérdésekre! Milyen jogok illetik meg a (szomszédot) tulajdonost tulajdonával kapcsolatban és mi ezek tartalma? Milyen jogcímen és kihez fordulhat jogorvoslatért a tulajdonos a megcsonkított fákkal kapcsolatban? Típus


Az információtartalom vázlata alapján A tulajdonjog tárgyai

B

A tulajdonjog tartalma Tulajdonjog fogalma, tárgya, (a tulajdonjog tartalma részjogosítványai)

Pontszámok Maximum 20 45

Tulajdonjog védelme 20 Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum szerint Gördülékeny 4 Köznyelvi beszédkészség előadásmód, 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... dátum

............................................... aláírás

14/60

Elért

Elért

Elért


7. Egy közbeszerzési eljárásban gyümölcsfák metszésére irányuló szolgáltatás-megrendelésre kerül sor. A szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevő megkezdi a fák metszését, amikor azt tapasztalja, hogy a szomszédban tűz üt ki, és a tűzoltók azért, hogy a tűz tovaterjedését és a nagyobb károkat elhárítsák a mentés során, az egyik fát kivágják az ajánlatkérő ingatlanán, ahol a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésére köteles. Válaszoljon a kérdésekre! Illeti-e meg kártérítés vagy más kompenzáció a tulajdonost a tűzoltók által szükséghelyzetben okozott károk tekintetében? Más lenne-e a helyzet, ha a fákat jégeső teszi tönkre? Információtartalom vázlata  A tulajdonjog tartalma (a tulajdonjog részjogosítványai)  Tulajdonjog védelme  A tulajdonjog korlátai  Kárveszélyviselés fogalma

15/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 7. Egy közbeszerzési eljárásban gyümölcsfák metszésére irányuló szolgáltatás-megrendelésre kerül sor. A szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevő megkezdi a fák metszését, amikor azt tapasztalja, hogy a szomszédban tűz üt ki, és a tűzoltók azért, hogy a tűz tovaterjedését és a nagyobb károkat elhárítsák a mentés során, az egyik fát kivágják az ajánlatkérő ingatlanán, ahol a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésére köteles. Válaszoljon a kérdésekre! Illeti-e meg kártérítés vagy más kompenzáció a tulajdonost a tűzoltók által szükséghelyzetben okozott károk tekintetében? Más lenne-e a helyzet, ha a fákat jégeső teszi tönkre? Típus


Az információtartalom vázlata alapján A tulajdonjog tartalma (a tulajdonjog részjogosítványai)

B


Tulajdonjog fogalma, tárgya, Tulajdonjog védelme tartalma

20

A tulajdonjog korlátai

10

Kárveszélyviselés fogalma 10 Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum szerint Gördülékeny 4 Köznyelvi beszédkészség előadásmód, 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... dátum

............................................... aláírás 16/60

Elért

Elért

Elért


8. Egy ajánlatkérő az éves közbeszerzési terv elkészítése során megállapítja, hogy gépjárműbeszerzése egybeszámítással nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, ezért beszerzését közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kívánja megvalósítani. Egy hivatalos márkakereskedés nem sokkal később hirdetést tesz közzé, amelyben eladásra kínál egy birtokában lévő gépjárművet. Az említett ajánlatkérő jelentkezik a felhívásra (vevő), aki a vételárat és minden egyéb feltételt elfogadva úgy nyilatkozik, hogy megvásárolja a gépjárművet, ha az fehér színű, mivel olyan tevékenységhez kívánja használni, ahol lényeges a gépjármű színe. A vevő a vételi szándékát a jelzett tartalommal írásban is megerősíti. A vevő a gépjármű megtekintése során azt tapasztalja, hogy annak színe sárga, ezért az eladó által előkészített adásvételi szerződés aláírását megtagadja. Az eladó arra hivatkozva, hogy a gépjármű színe a rendeltetésszerű használatot nem akadályozza, kéri a bíróságot, hogy a felek között a szerződést hozza létre. Válaszoljon a kérdésekre! Ki minősül a jogesetben (polgári jogi értelemben vett) ajánlattevőnek? Fennáll-e a vevő ajánlati kötöttsége, és ha igen, milyen tartalommal? Létrejött-e a felek között a szerződés? Információtartalom vázlata  Az ajánlat fogalmi ismérvei  Ajánlati kötöttség tartalma, szabályai és jogkövetkezményei  A szerződés létrejöttének feltételei, a szerződések szerkezete, elemei,

17/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 8. Egy ajánlatkérő az éves közbeszerzési terv elkészítése során megállapítja, hogy gépjárműbeszerzése egybeszámítással nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, ezért beszerzését közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kívánja megvalósítani. Egy hivatalos márkakereskedés nem sokkal később hirdetést tesz közzé, amelyben eladásra kínál egy birtokában lévő gépjárművet. Az említett ajánlatkérő jelentkezik a felhívásra (vevő), aki a vételárat és minden egyéb feltételt elfogadva úgy nyilatkozik, hogy megvásárolja a gépjárművet, ha az fehér színű, mivel olyan tevékenységhez kívánja használni, ahol lényeges a gépjármű színe. A vevő a vételi szándékát a jelzett tartalommal írásban is megerősíti. A vevő a gépjármű megtekintése során azt tapasztalja, hogy annak színe sárga, ezért az eladó által előkészített adásvételi szerződés aláírását megtagadja. Az eladó arra hivatkozva, hogy a gépjármű színe a rendeltetésszerű használatot nem akadályozza, kéri a bíróságot, hogy a felek között a szerződést hozza létre. Válaszoljon a kérdésekre! Ki minősül a jogesetben (polgári jogi értelemben vett) ajánlattevőnek? Fennáll-e a vevő ajánlati kötöttsége, és ha igen, milyen tartalommal? Létrejött-e a felek között a szerződés? Pontszámok Szakmai ismeretek Az információtartalom vázlata Típus alkalmazása a szakmai és alapján Maximum Elért vizsgakövetelmény szerint Az ajánlat fogalmi ismérvei a kötelmi 30 jogban, annak eltérő jellemzői a közbeszerzési eljárás ajánlattételétől. Ajánlati kötöttség tartalma, szabályai Szerződés létrejöttének, B és jogkövetkezményei a kötelmi megkötésének szabályai jogban. A szerződés létrejöttének feltételei, a 30 szerződések szerkezete, elemei a kötelmi jogban. 25 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése 4 2 megértése A szakmai ismeretek szakszerű 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 2 megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... ............................................... dátum aláírás 18/60


9. Egy ajánlatkérő az éves közbeszerzési terv elkészítése során megállapítja, hogy gépjárműbeszerzése nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, ezért beszerzését közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kívánja megvalósítani. Egy hivatalos márkakereskedés nem sokkal később hirdetést tesz közzé, amelyben eladásra kínálja a birtokában lévő gépjárművet. Az említett ajánlatkérő jelentkezik a felhívásra (vevő), aki a vételárat és minden egyéb feltételt elfogadva szóban úgy nyilatkozik, hogy megvásárolja a gépjárművet. Az adásvételi szerződés aláírását követően, utóbb kiderül, hogy az eladásra kínált gépjármű nem volt a márkakereskedés, mint eladó tulajdonában. A márkakereskedés az ajánlati kötöttségre hivatkozva megkísérli bírósági eljárás kilátásba helyezésével kényszeríteni a vevőt az adásvételi szerződés aláírására. Válaszoljon a kérdésekre! Szerezhet-e tulajdonjogot a vevő a gépjárművön? Létrejön-e és érvényes-e a szerződés, ha a vevőt az eladó erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszeríti a szerződés aláírására? Információtartalom vázlata  Tulajdonszerzés kereskedelmi forgalomban eladott dolgon  A szerződés létrejöttének feltételei  Szerződés létrejöttének és érvényességének elhatárolása

19/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 9. Egy ajánlatkérő az éves közbeszerzési terv elkészítése során megállapítja, hogy gépjárműbeszerzése nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, ezért beszerzését közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kívánja megvalósítani. Egy hivatalos márkakereskedés nem sokkal később hirdetést tesz közzé, amelyben eladásra kínálja a birtokában lévő gépjárművet. Az említett ajánlatkérő jelentkezik a felhívásra (vevő), aki a vételárat és minden egyéb feltételt elfogadva szóban úgy nyilatkozik, hogy megvásárolja a gépjárművet. Az adásvételi szerződés aláírását követően, utóbb kiderül, hogy az eladásra kínált gépjármű nem volt a márkakereskedés, mint eladó tulajdonában. A márkakereskedés az ajánlati kötöttségre hivatkozva megkísérli bírósági eljárás kilátásba helyezésével kényszeríteni a vevőt az adásvételi szerződés aláírására. Válaszoljon a kérdésekre! Szerez-e tulajdonjogot a vevő a gépjárművön? Létrejön-e és érvényes-e a szerződés, ha a vevőt az eladó erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszeríti a szerződés aláírására? Pontszámok Szakmai ismeretek Az információtartalom Típus alkalmazása a szakmai és vázlata alapján Maximum Elért vizsgakövetelmény szerint Tulajdonszerzés 20 kereskedelmi forgalomban eladott dolgon (tulajdonszerzés Szerződés létrejöttének, átruházással) B megkötésének szabályai A szerződés létrejöttének 30 feltételei Szerződés létrejöttének és érvényességének elhatárolása 35 Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum Elért szerint Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás észsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... ............................................... dátum aláírás 20/60


10. Tekintettel arra, hogy az ingatlanbeszerzések nem tartoznak a Kbt. hatálya alá, a helyi önkormányzat közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerzi meg egy ingatlan tulajdonjogát. A szóban forgó ingatlanban az önkormányzat bölcsődét kíván működtetni, de a felújítási munkálatok megkezdése során az önkormányzat képviselője azt tapasztalja, hogy a tulajdonát képező ingatlanba mások költöztek be. A beköltözők be is mutatnak neki egy adásvételi szerződést, amellyel az ingatlant megvásárolták. Utóbb kiderül, hogy a meghamisított adásvételi szerződés alapján a vevők tulajdonjogát a földhivatal be is jegyezte. Válaszoljon a kérdésekre! Az eredeti állapot helyreállítását, a tulajdonjog visszajegyzését milyen jogcímen kérheti a sérelmet szenvedett ingatlantulajdonos? Ezzel összefüggésben értelmezze a „bárki” és a „határidő nélküliség” fogalmát! Melyek az érvénytelenség jogkövetkezményei? Információtartalom vázlata  Szerződés létrejöttének és érvényességének elhatárolása  A semmisség és a megtámadhatóság közötti különbségek  Az érvénytelenség jogkövetkezményei

21/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 10. Tekintettel arra, hogy az ingatlanbeszerzések nem tartoznak a Kbt. hatálya alá, a helyi önkormányzat közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerzi meg egy ingatlan tulajdonjogát. A szóban forgó ingatlanban az önkormányzat bölcsődét kíván működtetni, de a felújítási munkálatok megkezdése során az önkormányzat képviselője azt tapasztalja, hogy a tulajdonát képező ingatlanba mások költöztek be. A beköltözők be is mutatnak neki egy adásvételi szerződést, amellyel az ingatlant megvásárolták. Utóbb kiderül, hogy a meghamisított adásvételi szerződés alapján a vevők tulajdonjogát a földhivatal be is jegyezte. Válaszoljon a kérdésekre! Az eredeti állapot helyreállítását, a tulajdonjog visszajegyzését milyen jogcímen kérheti a sérelmet szenvedett ingatlantulajdonos? Ezzel összefüggésben értelmezze a „bárki” és a „határidő nélküliség” fogalmát! Melyek az érvénytelenség jogkövetkezményei? Szakmai ismeretek Pontszámok Az információtartalom Típus alkalmazása a szakmai és vázlata alapján Maximum Elért vizsgakövetelmény szerint Szerződés létrejöttének és 25 érvényességének elhatárolása B

Semmisség, megtámadhatóság fogalma, szabályai

Semmisség és a megtámadhatóság közötti különbségek

35

Az érvénytelenség 25 jogkövetkezményei Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum szerint Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... dátum

............................................... aláírás 22/60

Elért

Elért


11. A felek adásvételi szerződést kötöttek egymással, amelyben annyit rögzítettek, hogy az eladó elismeri, miszerint a vevő a szerződés aláírásával egyidejűleg 100.000 Ft-ot részére átadott, amely összeg a teljes vételárba beleszámít. A felek megállapodtak abban is, hogy az eladónak a szerződés aláírásától számított 15 napon belül kell birtokba bocsátania a vétel tárgyát. Tekintettel arra, hogy az eladó 30 nap után sem bocsátotta birtokba a vétel tárgyát, a vevő élt az elállási jogával, egyúttal kérte az eladót, hogy fizesse meg neki az átadott 100.000 Ft kétszeres összegét. Válaszoljon a kérdésekre! Jelölje meg, hogy az eladónak milyen jogcímen és milyen összegű fizetési kötelezettsége áll fenn? Ha a vevő nem él elállási jogával, a kétszeres összeg megfizetése mentesíti-e az eladót a teljesítés alól? Információtartalom vázlata  Szerződést biztosító mellékkötelezettségek funkciója  Foglaló fogalmi ismérvei, szabályai  Előleg és foglaló elhatárolása

23/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 11. A felek adásvételi szerződést kötöttek egymással, amelyben annyit rögzítettek, hogy az eladó elismeri, miszerint a vevő a szerződés aláírásával egyidejűleg 100.000 Ft-ot részére átadott, amely összeg a teljes vételárba beleszámít. A felek megállapodtak abban is, hogy az eladónak a szerződés aláírásától számított 15 napon belül kell birtokba bocsátania a vétel tárgyát. Tekintettel arra, hogy az eladó 30 nap után sem bocsátotta birtokba a vevőt, a vevő élt az elállási jogával, egyúttal kérte az eladót, hogy fizesse meg neki az átadott 100.000 Ft kétszeres összegét. Válaszoljon a kérdésekre! Jelölje meg, hogy az eladónak milyen jogcímen és milyen összegű fizetési kötelezettsége áll fenn? Ha a vevő nem él elállási jogával, a kétszeres összeg megfizetése mentesíti-e az eladót a teljesítés alól? Típus

B

Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Szerződést biztosító mellékkötelezettségek fajtái, bankgarancia és biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény fogalma, szabályai

Az információtartalom Vázlata alapján

Pontszámok Maximum

Szerződést biztosító mellékkötelezettségek funkciója

30

Foglaló fogalmi ismérvei, szabályai

30

Előleg és foglaló 25 elhatárolása Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum szerint Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... ............................................... dátum aláírás 24/60

Elért

Elért

Elért


12. A felek adásvételi szerződést kötöttek egymással, amelyben megállapodtak abban, hogy a vevő késedelme esetén az eladót napi 100.000 Ft késedelemi kötbér, illetve a kötbér után még 5% kamat is megilleti. A felek megállapodtak abban is, hogy fizetési késedelem esetén az eladó elállhat a szerződéstől. A vevő csak az esedékességet követő harmadik napon fizetett, így az eladó élt az elállási jogával, egyúttal kérte a vevőt, hogy fizessen meg neki 3 napra számított késedelmi kötbért és az ezután járó kamatot. A vevő a fizetési kötelezettségtől elzárkózott. Válaszoljon a kérdésekre! Fennáll-e a vevőnek kötbérfizetési kötelezettsége? Minősítse a kötbér után kikötött kamatot érvényesség szempontjából! Melyik fél esett késedelembe, és melyek a késedelembe esés jogkövetkezményei? Információtartalom vázlata  Szerződést biztosító mellékkötelezettségek funkciója  A kötbér fogalma, szabályai  A késedelem és a kötbérfizetési kötelezettség kapcsolata

25/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 12. A felek adásvételi szerződést kötöttek egymással, amelyben megállapodtak abban, hogy a vevő késedelme esetén az eladót napi 100.000 Ft késedelemi kötbér, illetve a kötbér után még 5% kamat is megilleti. A felek megállapodtak abban is, hogy fizetési késedelem esetén az eladó elállhat a szerződéstől. A vevő csak az esedékességet követő harmadik napon fizetett, így az eladó élt az elállási jogával, egyúttal kérte a vevőt, hogy fizessen meg neki 3 napra számított késedelmi kötbért és az ezután járó kamatot. A vevő a fizetési kötelezettségtől elzárkózott. Válaszoljon a kérdésekre! Fennáll-e a vevőnek kötbérfizetési kötelezettsége? Minősítse a kötbér után kikötött kamatot érvényesség szempontjából! Melyik fél esett késedelembe, és melyek a késedelembe esés jogkövetkezményei? Típus



Pontszámok Maximum

Szerződést biztosító 30 mellékkötelezettségek funkciója Kötbér és foglaló fogalma, A kötbér fogalma, 35 B szabályai szabályai A késedelem és a 20 kötbérfizetési kötelezettség kapcsolata Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum szerint Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... dátum

............................................... aláírás 26/60

Elért

Elért

Elért


13. Egy közbeszerzési eljárás eredményeként vásárolt gépjármű a birtokba adást követően a garázsban állva kigyulladt. A gépjárművet az ajánlatkérő (károsult) a márkaszerviztől vette, és a szerződés alapján szervizelését is mindig ugyanezen márkaszerviz végezte. A káresetet megelőzően a gépkocsi időszaki átvizsgálása megtörtént a szerviz részéről, amely munkáért jótállást is vállalt. A tűz a gépjármű eredeti (széria) tartozékát képező riasztó áramkörében kialakult műszaki hiba miatt keletkezett. A szerviz a jótállás alapján történő károk megfizetését megtagadta, mivel álláspontja szerint a károsult a hibátlan riasztóberendezés átvizsgálását nem kérte, ezért azt nem is végezte el, így erre jótállási nyilatkozata nem terjedt ki. A károsult bírósághoz fordult, és a tűzeset folytán keletkezett kárának megfizetésére kérte kötelezni a márkaszervizt. A bírósági eljárásban lefolytatott szakértői bizonyítás a hiba keletkezésének időpontját nem tudta megállapítani. Válaszoljon a kérdésekre! Fennáll-e a szerviz jótállási kötelezettsége, ha a károsult a riasztó, illetve a világítás és a jelzőberendezések meghibásodását nem jelezte? Szerződést szegett-e a szerviz? Melyik felet terheli a bizonyítási teher jótállási kötelezettség fennállása esetén? Információtartalom vázlata  A jótállás fogalma és szabályai  Felelősség kimentése (mentesülés esetei) jótállás és szavatosság esetén  A jótállás és a szavatosság esetén érvényesíthető jogok és az érvényesítés feltételei, határideje

27/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 13. Egy közbeszerzési eljárás eredményeként vásárolt gépjármű a birtokba adást követően a garázsban állva kigyulladt. A gépjárművet az ajánlatkérő (károsult) a márkaszerviztől vette, és a szerződés alapján szervizelését is mindig ugyanezen márkaszerviz végezte. A káresetet megelőzően a gépkocsi időszaki átvizsgálása megtörtént a szerviz részéről, amely munkáért jótállást is vállalt. A tűz a gépjármű eredeti (széria) tartozékát képező riasztó áramkörében kialakult műszaki hiba miatt keletkezett. A szerviz a jótállás alapján történő károk megfizetését megtagadta, mivel álláspontja szerint a károsult a hibátlan riasztóberendezés átvizsgálását nem kérte, ezért azt nem is végezte el, így erre jótállási nyilatkozata nem terjedt ki. A károsult bírósághoz fordult, és a tűzeset folytán keletkezett kárának megfizetésére kérte kötelezni a márkaszervizt. A bírósági eljárásban lefolytatott szakértői bizonyítás a hiba keletkezésének időpontját nem tudta megállapítani. Válaszoljon a kérdésekre! Fennáll-e a szerviz jótállási kötelezettsége, ha a károsult a riasztó, illetve a világítás és a jelzőberendezések meghibásodását nem jelezte? Szerződést szegett-e a szerviz? Melyik felet terheli a bizonyítási teher jótállási kötelezettség fennállása esetén? Típus

B

Szint 4 4 4



A jótállás fogalma és szabályai Felelősség kimentése (mentesülés esetei) jótállás és Jótállás és szavatosság szavatosság esetén fogalma, szabályai A jótállás és a szavatosság esetén érvényesíthető jogok és az érvényesítés feltételei, határideje Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Gördülékeny előadásmód, Köznyelvi beszédkészség közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek beszédkészség szakszerű megfogalmazása

Összesen

Pontszámok Maximum

Elért

10 30 45

Maximum

Elért

1 2 2 90

Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Precizitás Önállóság Társas Tömör fogalmazás készsége Meggyőzőkészség Határozottság Módszer Áttekintő képesség Értékelés Összesen Mindösszesen

Maximum 2 2 1 1 1 2 1 10 100

............................................... dátum

............................................... aláírás 28/60

Elért


14. Az eladó és a vevő közötti szállítási szerződésben a vevő vállalta, hogy az eladó javára bankgaranciát biztosít. Ennek megfelelően a vevő megbízása alapján a bank bankgarancia nyilatkozatában vállalta, hogy fizetést teljesít az eladó javára, az eladó első írásbeli felszólítása alapján, függetlenül az eladó és a vevő között létrejött szerződés érvényességétől és következményeitől, lemondva a kifogásolásnak és a védekezésnek a szerződésből eredő valamennyi jogáról. A lehívás feltételeként az eladónak írásbeli igényében ki kellett jelentenie, hogy az árut a szerződésnek megfelelően leszállította, és esedékességkor az áru ellenértékét nem kapta meg, továbbá be kellett nyújtania a vevő által aláírt számlát. E kötelezettségeinek az eladó a bank felé eleget tett. A bank az eladó fizetési felszólítását mégis visszautasította, mert a vevő időközben visszavonta a fizetéshez való hozzájárulását. Ezért a visszavonó nyilatkozat után a bank az eladó által fizetésre benyújtott számlát úgy tekintette, mintha azt a vevő alá sem írta volna. Válaszoljon a kérdésekre! A bankgarancia mely felek között hozott létre jogviszonyt? A bank fizetési kötelezettségét érinti-e az eladó és a vevő közötti szerződés érvényessége és annak következményei? Mi lenne a helyzet abban az esetben, ha a vevő biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvényt bocsát az eladó rendelkezésére? Információtartalom vázlata  A szerződést biztosító mellékkötelezettségek rendszere  A bankgarancia fogalma, szabályai  Biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvény fogalma, szabályai  A kezesség fogalma

29/60


A vizsgázó neve: ...............................................................................

Értékelő lap 14. Az eladó és a vevő közötti szállítási szerződésben a vevő vállalta, hogy az eladó javára bankgaranciát biztosít. Ennek megfelelően a vevő megbízása alapján a bank bankgarancia nyilatkozatában vállalta, hogy fizetést teljesít az eladó javára, az eladó első írásbeli felszólítása alapján, függetlenül az eladó és a vevő között létrejött szerződés érvényességétől és következményeitől, lemondva a kifogásolásnak és a védekezésnek a szerződésből eredő valamennyi jogáról. A lehívás feltételeként az eladónak írásbeli igényében ki kellett jelentenie, hogy az árut a szerződésnek megfelelően leszállította és esedékességkor az áru ellenértékét nem kapta meg, továbbá be kellett nyújtania a vevő által aláírt számlát. E kötelezettségeinek az eladó a bank felé eleget tett. A bank az eladó fizetési felszólítását mégis visszautasította, mert a vevő időközben visszavonta a fizetéshez való hozzájárulását. Ezért a visszavonó nyilatkozat után a bank az eladó által fizetésre benyújtott számlát úgy tekintette, mintha azt a vevő alá sem írta volna. Válaszoljon a kérdésekre! A bankgarancia mely felek között hozott létre jogviszonyt? A bank fizetési kötelezettségét érinti-e az eladó és a vevő közötti szerződés érvényessége és annak következményei? Mi lenne a helyzet abban az esetben, ha a vevő biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvényt bocsát az eladó rendelkezésére?

Típus


Az információtartalom vázlata alapján A szerződést biztosító leggyakoribb biztosítékok köre

B

Szint 4 4 4 Összesen


Biztosítási szerződés Szerződést biztosító alapján kiállított mellékkötelezettségek fajtái, készfizető 30 bankgarancia szabályai kezességvállalást tartalmazó - kötelezvény fogalma, szabályai. A bankgarancia fogalma. A kezesség fogalma, fajtái 15 Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Maximum szerint Gördülékeny előadásmód, Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása 90

............................................... dátum

............................................... aláírás

30/60

Elért

Elért


A vizsgázó neve: ............................................................................... Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... dátum

............................................... aláírás

31/60

Elért


15. Egy közbeszerzési eljárás eredményeként az ajánlatkérő vállalkozási szerződést kötött az ajánlattevővel, amely alapján a nyertes ajánlattevő (vállalkozó) köteles az építményt felépíteni és „kulcsrakészen” átadni az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő (építtető) a műszaki átadás-átvételi eljárást követően ténylegesen birtokba lépett, azonban jelezte a vállalkozónak, hogy a teljesítéssel kapcsolatosan különféle hibákat észlelt, ezért részben árleszállítást, részben pedig a hibák kijavítását kérte. Válaszoljon a kérdésekre! Az építtető milyen jogokat érvényesíthet a vállalkozóval szemben, és hogyan (milyen szabályok szerint) gyakorolhatja ezeket a jogokat? Követelhet-e az építtető a hibák kijavításával összefüggő teljesítési késedelem időtartamára a kijavítás mellett késedelmi kötbért is? Mit tehet az építtető, ha a hibákat a vállalkozó a felszólítás ellenére sem javítja ki? Információtartalom vázlata  A szerződésszerű teljesítés feltételei  A hibás teljesítés fogalma  A hibás teljesítés érvényesíthető jogok és e jogok gyakorlásának szabályai  A felfedezett hiba közlésének szabályai és a késedelem következményei

32/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 15. Egy közbeszerzési eljárás eredményeként az ajánlatkérő vállalkozási szerződést kötött az ajánlattevővel, amely alapján a nyertes ajánlattevő (vállalkozó) köteles az építményt felépíteni és „kulcsrakészen” átadni az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő (építtető) a műszaki átadás-átvételi eljárást követően ténylegesen birtokba lépett, azonban jelezte a vállalkozónak, hogy a teljesítéssel kapcsolatosan különféle hibákat észlelt, ezért részben árleszállítást, részben pedig a hibák kijavítását kérte. Válaszoljon a kérdésekre! Az építtető milyen jogokat érvényesíthet a vállalkozóval szemben, és hogyan (milyen szabályok szerint) gyakorolhatja ezeket a jogokat? Követelhet-e az építtető a hibák kijavításával összefüggő teljesítési késedelem időtartamára a kijavítás mellett késedelmi kötbért is? Mit tehet az építtető, ha a hibákat a vállalkozó a felszólítás ellenére sem javítja ki? Szakmai ismeretek Pontszámok Az információtartalom Típus alkalmazása a szakmai és vázlata alapján Maximum Elért vizsgakövetelmény szerint A szerződés teljesítésének 20 feltételei A hibás teljesítés fogalma 20 A hibás teljesítés esetén Szerződésszegés esetei és érvényesíthető jogok, és e B jogkövetkezményei jogok gyakorlásának 35 szabályai A felfedezett hiba közlésének szabályai és a 10 késedelem következményei Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum Elért szerint Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése 4 2 megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... ............................................... dátum aláírás 33/60


16. Egy közigazgatási szerv a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő beszerzése során adásvételi szerződést kötött három darab fekete-fehér nyomtató beszerzésére. A szerződés aláírását követően azonban kiderült, hogy abban az évben a közigazgatási szerv olyan európai uniós pályázatokon is szeretne indulni, amelyekhez színes nyomtatók szükségesek. Erre való figyelemmel a közigazgatási szerv vezetője a nyomtatókat szállító gazdasági társaságnak írt levelében kérte az eredeti szerződés módosítását. A gazdasági társaság vezetője tájékoztatta a közigazgatási szervet, hogy a szerződésmódosításra azért nem kerülhet sor, mert a közigazgatási szerv már elkezdte a nyomtatók használatát, de azokat még nem fizette ki. A közigazgatási szerv vezetője a levélre válaszolva kifejtette, hogy a kifizetés valóban nem történt meg, de ez nem akadálya a szerződés módosításának, a nyomtatók vonatkozásában pedig kifejtette, hogy a fekete-fehér nyomtatóért kért ellenszolgáltatás feltűnően aránytalan. Válaszoljon a kérdésekre! A szerződéskötést követően milyen kötelezettségei vannak a feleknek? Köteles-e az eladó módosítani a szerződést? Mit tehet az eladó, ha nem szeretné módosítani a szerződést? Mit tehet a vevő, ha módosítani szeretné a szerződést? Semmis-e, vagy megtámadható-e a szerződés? Információtartalom vázlata:  Szerződés módosítás  Az érvénytelenség szabályai  Az adásvétel legfontosabb szabályai

34/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 16. Egy közigazgatási szerv a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő beszerzése során adásvételi szerződést kötött három darab fekete-fehér nyomtató beszerzésére. A szerződés aláírását követően azonban kiderült, hogy abban az évben a közigazgatási szerv olyan európai uniós pályázatokon is szeretne indulni, amelyekhez színes nyomtatók szükségesek. Erre való figyelemmel a közigazgatási szerv vezetője a nyomtatókat szállító gazdasági társaságnak írt levelében kérte az eredeti szerződés módosítását. A gazdasági társaság vezetője tájékoztatta a közigazgatási szervet, hogy a szerződésmódosításra azért nem kerülhet sor, mert a közigazgatási szerv már elkezdte a nyomtatók használatát, de azokat még nem fizette ki. A közigazgatási szerv vezetője a levélre válaszolva kifejtette, hogy a kifizetés valóban nem történt meg, de ez nem akadálya a szerződés módosításának, a nyomtatók vonatkozásában pedig kifejtette, hogy a fekete-fehér nyomtatóért kért ellenszolgáltatás feltűnően aránytalan. Válaszoljon a kérdésekre! A szerződéskötést követően milyen kötelezettségei vannak a feleknek? Köteles-e az eladó módosítani a szerződést? Mit tehet az eladó, ha nem szeretné módosítani a szerződést? Mit tehet a vevő, ha módosítani szeretné a szerződést? Semmis-e, vagy megtámadható-e a szerződés? Típus

B

Szint 4 4 4



Szerződésmódosítás fogalma, szabályai A megtámadhatóság szabályai (a megtámadási jog gyakorlása) Az adásvétel legfontosabb szabályai. Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Gördülékeny előadásmód, Köznyelvi beszédkészség közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek beszédkészség szakszerű megfogalmazása Szerződés módosítása Semmisség, megtámadhatóság fogalma, szabályai Az adásvétel legfontosabb szabályai


20 30 Maximum

Elért

1 2 2

Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... ............................................... dátum aláírás 35/60

Elért

Elért


17. Egy közbeszerzési eljárás eredményeként az ajánlatkérő vállalkozási szerződést kötött, amely alapján a nyertes ajánlattevő (vállalkozó) köteles az építményt felépíteni és „kulcsrakészen” átadni az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő (építtető) egy másik közbeszerzési eljárás eredményeként szállítási szerződést kötött az épület berendezési tárgyainak a helyszínre történő szállításáról. Az építkezés adminisztratív teendőinek ellátására az építtető megbízott egy építész diplomával is rendelkező személyt. Kérdések: Milyen szerződéstípusokat tud megkülönböztetni a jogesetben? Kik lesznek a szerződés alanyai? Egy vagy több szerződés jön létre? Információtartalom vázlata:  A vállalkozási szerződés legfontosabb szabályai,  A szállítási szerződés legfontosabb szabályai  A megbízás legfontosabb szabályai

36/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 17. Egy közbeszerzési eljárás eredményeként az ajánlatkérő vállalkozási szerződést kötött, amely alapján a nyertes ajánlattevő (vállalkozó) köteles az építményt felépíteni és „kulcsrakészen” átadni az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő (építtető) egy másik közbeszerzési eljárás eredményeként szállítási szerződést kötött az épület berendezési tárgyainak a helyszínre történő szállításáról. Az építkezés adminisztratív teendőinek ellátására az építtető megbízott egy építész diplomával is rendelkező személyt. Kérdések: Milyen szerződéstípusokat tud megkülönböztetni a jogesetben? Kik lesznek a szerződés alanyai? Egy vagy több szerződés jön létre? Az információtartalom Pontszámok Szakmai ismeretek vázlata alapján Típus alkalmazása a szakmai és Maximu Elért vizsgakövetelmény szerint m A vállalkozási szerződés 35 legfontosabb szabályai A szállítási szerződés 20 B Az egyes szerződések legfontosabb szabályai A megbízás legfontosabb 30 szabályai Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Maximu Szint Elért szerint m Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Maximu Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Elért m Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 …………………….. dátum

………………………………………… aláírás

37/60


18. A helyi önkormányzat több önkormányzattal közösen társulást hozott létre hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása érdekében. A társult önkormányzatok egymással társulási megállapodást kötöttek, melyben megállapodtak abban, hogy a társulás a hulladékgazdálkodáshoz szükséges eszközöket közbeszerzési eljárás útján kívánja beszerezni. A hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenység ellátására a társulás egy gazdasági társaságot alapít. A közbeszerzési eljárás során beszerzett eszközöket a társulás a gazdasági társaság vagyonkezelésébe adja. Kérdések: Az Ön megítélése szerint jogszerűen jártak-e el az önkormányzatok a társulás alapítása tekintetében? Van-e lehetőség arra, hogy az önkormányzatok a kötelező feladataikat (például köztisztasági szolgáltatás) az általuk alapított gazdasági társaság útján lássák el és a beszerzett eszközöket a gazdasági társaság vagyonkezelésébe adják? Információtartalom vázlata - Az államháztartás alrendszereinek fogalmi köre - Gazdálkodás a vagyonnal - A vagyonkezelés főbb szabályai

38/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 18. A helyi önkormányzat több önkormányzattal közösen társulást hozott létre hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása érdekében. A társult önkormányzatok egymással társulási megállapodást kötöttek, melyben megállapodtak abban, hogy a társulás a hulladékgazdálkodáshoz szükséges eszközöket közbeszerzési eljárás útján kívánja beszerezni. A hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenység ellátására a társulás egy gazdasági társaságot alapít. A közbeszerzési eljárás során beszerzett eszközöket a társulás a gazdasági társaság vagyonkezelésébe adja. Kérdések: Az Ön megítélése szerint jogszerűen jártak-e el az önkormányzatok a társulás alapítása tekintetében? Van-e lehetőség arra, hogy az önkormányzatok a kötelező feladataikat (például köztisztasági szolgáltatás) az általuk alapított gazdasági társaság útján lássák el és a beszerzett eszközöket a gazdasági társaság vagyonkezelésébe adják? Típus

B

Szint 4 4 4



Az államháztartás alrendszereinek fogalmi köre Az államháztartás alrendszerei Gazdálkodás a vagyonnal A vagyonkezelés főbb szabályai Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése megértése Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű megfogalmazása

Összesen

Pontszámok Maximum

Elért

25 25 35 Maximum

Elért

1 2 2 90

Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Precizitás Önállóság Társas Tömör fogalmazás készsége Meggyőzőkészség Határozottság Módszer Áttekintő képesség Értékelés

Maximum 2 1

1 1 2 2 1 10 100 ............................................... aláírás

Összesen Mindösszesen ............................................... dátum

39/60

Elért


19. A közigazgatási szerv a kérelemre indult eljárásban a tényállás tisztázása körében a kérelemben foglalt bizonyítási indítványoktól eltérően dönt a bizonyítás módjáról és terjedelméről. Ennek részeként az ügy bonyolultságára hivatkozással az érdekelt felek meghallgatása tekintetében tárgyalást tart, szakértőt rendel ki, okiratok becsatolását kéri az ügyféltől. A hatóság a jogi képviselővel eljáró ügyfelet nem, csak a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról, illetve az őt terhelő kötelezettségekről, valamint a kötelezettség elmulasztásának következményeiről. Ugyanakkor nem rendel ki tolmácsot a beszélt magyar nyelvet értő, de idegen anyanyelvű és magyarul írni nem tudó természetes személy ügyfél részére a költségtakarékosság és a hatékonyság érdekében és a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről sem tájékoztatja. Az eljárás határozattal történő lezárására az eljárás megindítását követő hat hónap után kerül sor. Kérdések: Milyen alapelvi rendelkezéseket érintenek az eljárt hatóság intézkedései? Sértettek-e alapelvi és/vagy tételes jogi rendelkezéseket a közigazgatási szerv döntései? Válaszát indokolja! Információtartalom vázlata - A közigazgatási eljárás alapelvei (felsorolás, csoportosítás) - Az alapelvek jelentősége és funkciója a jogalkotás és jogalkalmazás során - Az alapelvek és a részletes (tételes jogi) rendelkezések viszonya

40/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 19. A közigazgatási szerv a kérelemre indult eljárásban a tényállás tisztázása körében a kérelemben foglalt bizonyítási indítványoktól eltérően dönt a bizonyítás módjáról és terjedelméről. Ennek részeként az ügy bonyolultságára hivatkozással az érdekelt felek meghallgatása tekintetében tárgyalást tart, szakértőt rendel ki, okiratok becsatolását kéri az ügyféltől. A hatóság a jogi képviselővel eljáró ügyfelet nem, csak a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról, illetve az őt terhelő kötelezettségekről, valamint a kötelezettség elmulasztásának következményeiről. Ugyanakkor nem rendel ki tolmácsot a beszélt magyar nyelvet értő, de idegen anyanyelvű és magyarul írni nem tudó természetes személy ügyfél részére a költségtakarékosság és a hatékonyság érdekében és a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről sem tájékoztatja. Az eljárás határozattal történő lezárására az eljárás megindítását követő hat hónap után kerül sor. Kérdések: Milyen alapelvi rendelkezéseket érintenek az eljárt hatóság intézkedései? Sértettek-e alapelvi és/vagy tételes jogi rendelkezéseket a közigazgatási szerv döntései? Válaszát indokolja! Kérdések: Milyen alapelvi rendelkezéseket érintenek a Döntőbizottság intézkedései? Sértettek-e alapelvi rendelkezéseket a közigazgatási szerv döntései? Válaszát indokolja! Szakmai ismeretek alkalmazása Az információtartalom vázlata Pontszámok Típus a szakmai és vizsgakövetelmény alapján Maximum Elért szerint A közigazgatási eljárás alapelvei 45 Az alapelvek jelentősége és funkciója a jogalkotás és B A közigazgatási eljárás alapelvei jogalkalmazás során 20 Az alapelvek és a részletes (tételesjogi) rendelkezések viszonya 20 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, 4 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése 4 2 megértése Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű 4 2 megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... ............................................... dátum aláírás 41/60


20. Egy közbeszerzési eljárásban az egyik főtevékenységszerűen közétkeztetéssel foglalkozó cég jogorvoslati eljárást kezdeményez az ajánlatkérő közétkeztetési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó ajánlati felhívásával szemben, mivel – álláspontja szerint – az előírt feltételek indokolatlanul és versenykorlátozó módon akadályozzák az eljárásban való eredményes részvételben, így nem tudott ajánlatot benyújtani. Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban vitatta a kérelmező ügyfélképességét, mivel a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőhöz kérdést nem intézett, a dokumentációt nem vásárolta meg, ajánlatot nem nyújtott be, így nincs olyan joga, amelyet az ügy érintene. Kérdések: A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás hatósági ügynek minősül-e és kell-e a közigazgatási eljárás szabályait alkalmazni vagy arra kizárólag a közbeszerzési törvény rendelkezései az irányadók? Az Ön megítélése szerint van-e ügyfélképessége a kérelmezőnek? Milyen jogszabályok alapján vizsgálja a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyfélképességet? Más megítélés alá esik-e az, ha a kérelmező az eljárásban formai okokból egyébként érvénytelen ajánlatot nyújtott volna be? A közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységet folytató érdekképviseleti szervezet, kamara előterjeszthet-e jogorvoslati kérelmet? Információtartalom vázlata - A közigazgatási hatósági ügy fogalma - Közigazgatási hatóságok - Közigazgatási eljárási törvény hatálya (kivételek, szubszidiaritás) - Az ügyfél fogalmi elemei - Az ügyfél jogaival rendelkező szervezetek - Az ügyfél eljárási képessége

42/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 20. Egy közbeszerzési eljárásban az egyik főtevékenységszerűen közétkeztetéssel foglalkozó cég jogorvoslati eljárást kezdeményez az ajánlatkérő közétkeztetési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó ajánlati felhívásával szemben, mivel – álláspontja szerint – az előírt feltételek indokolatlanul és versenykorlátozó módon akadályozzák az eljárásban való eredményes részvételben, így nem tudott ajánlatot benyújtani. Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban vitatta a kérelmező ügyfélképességét, mivel a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőhöz kérdést nem intézett, a dokumentációt nem vásárolta meg, ajánlatot nem nyújtott be, így nincs olyan joga, amelyet az ügy érintene. Kérdések: A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás hatósági ügynek minősül-e és kell-e a közigazgatási eljárás szabályait alkalmazni vagy arra kizárólag a közbeszerzési törvény rendelkezései az irányadók? Az Ön megítélése szerint van-e ügyfélképessége a kérelmezőnek? Milyen jogszabályok alapján vizsgálja a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyfélképességet? Más megítélés alá esik-e az, ha a kérelmező az eljárásban formai okokból egyébként érvénytelen ajánlatot nyújtott volna be? A közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységet folytató érdekképviseleti szervezet, kamara előterjeszthet-e jogorvoslati kérelmet? Szakmai ismeretek alkalmazása a Az információtartalom vázlata Pontszámok Típus szakmai és vizsgakövetelmény alapján Maximum Elért szerint 25 A közigazgatási hatósági ügy fogalma 15 Közigazgatási hatóságok Közigazgatási eljárási törvény A közigazgatási hatósági ügy és az 15 B hatálya (kivételek, szubszidiaritás) ügyfél fogalma 20 Az ügyfél fogalmi elemei 5 Az ügyfél jogaival rendelkező szervezetek Az ügyfél eljárási képessége 5 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, 4 1 közérthetőség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése Az esettanulmány megértése 2 Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű 4 2 megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... ............................................... dátum aláírás 43/60


21. A nem magyar állampolgár közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe vételét kezdeményezi a Közbeszerzési Hatóságnál a magyar jogszabály rendelkezése alapján, magyarországi tevékenysége folytatásához. A hatóság a hatáskörét és illetékességét megállapítja, lefolytatja az eljárást és a kérelmet elutasítja. Az ügyfél jogorvoslati kérelmében arra hivatkozott, hogy első fokon mindig az ügyfél lakóhelye szerinti hatóságnak kell eljárnia, így a Közbeszerzési Hatóság eljárása jogellenes volt. Kérdések: Van-e joghatósága a magyar hatóságoknak a nem magyar állampolgár ügyfél hatósági ügyében? Melyik hatóság jogosult a kérelem elbírálására? Milyen szabályok vizsgálatát kell elvégezni ahhoz, hogy eldönthessük, melyik közigazgatási szerv jogosult az adott eljárás lefolytatására? Jogosult-e a Közbeszerzési Hatóság a szóban forgó eljárás lefolytatására, ha igen, milyen jogszabály alapján? Információtartalom vázlata - Joghatóság fogalma, feltételei - Hatáskör fogalma, következményei - Illetékesség fogalma, illetékességi okok - Joghatóság, hatáskör, illetékesség vizsgálata - Hatásköri, illetékességi vita

44/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 21. A nem magyar állampolgár közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe vételét kezdeményezi a Közbeszerzési Hatóságnál a magyar jogszabály rendelkezése alapján, magyarországi tevékenysége folytatásához. A hatóság a hatáskörét és illetékességét megállapítja, lefolytatja az eljárást és a kérelmet elutasítja. Az ügyfél jogorvoslati kérelmében arra hivatkozott, hogy első fokon mindig az ügyfél lakóhelye szerinti hatóságnak kell eljárnia, így a Közbeszerzési Hatóság eljárása jogellenes volt. Kérdések: Van-e joghatósága a magyar hatóságoknak a nem magyar állampolgár ügyfél hatósági ügyében? Melyik hatóság jogosult a kérelem elbírálására? Milyen szabályok vizsgálatát kell elvégezni ahhoz, hogy eldönthessük, melyik közigazgatási szerv jogosult az adott eljárás lefolytatására? Jogosult-e a Közbeszerzési Hatóság a szóban forgó eljárás lefolytatására, ha igen, milyen jogszabály alapján? Az információtartalom Pontszámok vázlata alapján Maximum Elért Joghatóság fogalma, feltételei 15 Hatáskör fogalma, következményei 20 Joghatóság, hatáskör, illetékesség Illetékesség fogalma, B fogalma a Ket. alapján illetékességi okok 20 Joghatóság, hatáskör, illetékesség vizsgálata 15 Hatásköri, illetékességi vita 15 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, 4 1 közérthetőség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése Az esettanulmány megértése 2 Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek 4 2 szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100

Típus


............................................... dátum

............................................... aláírás

45/60


22. Egy közbeszerzési eljárás eredményeként megvalósuló építési beruházás vonatkozásában az építésügyi hatóság hivatalból bizonyítási eljárást folytat le. Ennek részeként tárgyalást tart, a feleket nyilatkoztatja, az egyik ügyfelet pedig fénykép és hangfelvétel becsatolására hívja fel. Emellett az eljárással összefüggő helyszínt is megtekinti, tanút hallgat meg és mivel az ügyben jelentős tény megállapításához nem rendelkezik kellő szakértelemmel szakértő kirendelésére is sor kerül. A tanúmeghallgatás során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, hogy a tanú az egyik ügyfél hozzátartozója. Kérdések: Sorolja fel, hogy a hatóság milyen bizonyítási eszközöket vett igénybe? Milyen egyéb bizonyítási eszközöket ismer? Felhasználható-e a tanúvallomás bizonyítékként? Más megítélés alá esik-e, ha a tanút a hatóság figyelmezteti arra, hogy a tanúvallomást megtagadhatja? Információtartalom vázlata - A bizonyítási eljárás célja - A bizonyítási eszközök és főbb szabályaik - Közreműködők a bizonyítási eljárásban

46/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 22. Egy közbeszerzési eljárás eredményeként megvalósuló építési beruházás vonatkozásában az építésügyi hatóság hivatalból bizonyítási eljárást folytat le. Emellett az eljárással összefüggő helyszínt is megtekinti, tanút hallgat meg és mivel az ügyben jelentős tény megállapításához nem rendelkezik kellő szakértelemmel szakértő kirendelésére is sor kerül. A tanúmeghallgatás során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, hogy a tanú az egyik ügyfél hozzátartozója. Kérdések: Sorolja fel, hogy a hatóság milyen bizonyítási eszközöket vett igénybe? Milyen egyéb bizonyítási eszközöket ismer? Felhasználható-e a tanúvallomás bizonyítékként? Más megítélés alá esik-e, ha a tanút a hatóság figyelmezteti arra, hogy a tanúvallomást megtagadhatja? Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint

Típus

Bizonyítási eljárás céljai, a bizonyítás eszközei a Ket. szerint

B


4 4 4

Maximum

A bizonyítási eljárás célja

20

A bizonyítási eszközök és főbb szabályaik

35

Közreműködők a bizonyítási eljárásban Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése megértése Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű megfogalmazása

Szint

Pontszámok

Összesen

Elért

30 Maximum

Elért

1 2 2 90

Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Precizitás Önállóság Társas Tömör fogalmazás készsége Meggyőzőkészség Határozottság Módszer Áttekintő képesség Értékelés Összesen Mindösszesen ............................................... dátum

Maximum 2 2 1 1 1 2 1 10 100

............................................... aláírás 47/60

Elért


23. A Közbeszerzési Döntőbizottság az egyesített jogorvoslati ügyben megállapítja az egyik kérelem elkésettségét, ezért azt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, a másik kérelmező jogorvoslati kérelmét pedig alaptalanság miatt elutasítja. Kérdések: Milyen jogszabályok alapján jár el a Közbeszerzési Döntőbizottság? Köthető-e egyezség a Döntőbizottság előtti eljárásban? Információtartalom vázlata - A hatóság döntései (formája és feltételei) - Speciális döntések a hatósági eljárásban: az egyezség jóváhagyása (formája és feltételei) és a hatósági szerződés főbb szabályai

48/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 23. A Közbeszerzési Döntőbizottság az egyesített jogorvoslati ügyben megállapítja az egyik kérelem elkésettségét, ezért azt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, a másik kérelmező jogorvoslati kérelmét pedig alaptalanság miatt elutasítja. Kérdések: Milyen jogszabályok alapján jár el a Közbeszerzési Döntőbizottság? Köthető-e egyezség a Döntőbizottság előtti eljárásban? Szakmai ismeretek Az információtartalom Pontszámok Típus alkalmazása a szakmai és vázlata alapján Maximum Elért vizsgakövetelmény szerint A hatóság döntései 30 Közigazgatási hatósági döntések

B

Az egyezség jóváhagyása

A hatósági szerződés főbb szabályai Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése megértése Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű megfogalmazása

Szint 4 4 4 Összesen

25 30 Maximum

Elért

1 2 2 90


Maximum 2 2 1 1 1 2 1 10 100

............................................... aláírás

49/60

Elért


24. A hatóság a tényállás tisztázását követően az ügy érdemében határozatot hozott, az eljárás során eldöntendő kérdésekben pedig végzést bocsátott ki. A határozat rendelkező része tartalmazza a megállapított tényállást, és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, továbbá az eljárási költségek viseléséről szóló döntést. A határozat indokolásában került feltüntetésre a döntéshozatal helye és ideje, a döntés kiadmányozójának aláírása, az eljárás során megkeresett szakhatóság megnevezése és állásfoglalása, valamint a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatás. A végzés rendelkező része kizárólag a hatóság döntését és a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást, illetve az eljárási költségek viseléséről szóló döntést tartalmazza. Kérdések: A hatósági határozat és a végzés tartalma megfelel-e hatósági döntés tartalmára vonatkozó előírásoknak? Válaszát indokolja! Információtartalom vázlata - A határozat felépítése, kötelező tartalmi elemei - Az egyszerűsített határozat kibocsátásnak feltételei - A végzés felépítése, kötelező tartalmi elemei - Az indokolás mellőzésének esetei - A döntés közlése és főbb szabályai (formái, időpontja)

50/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 24. A hatóság a tényállás tisztázását követően az ügy érdemében határozatot hozott, az eljárás során eldöntendő kérdésekben pedig végzést bocsátott ki. A határozat rendelkező része tartalmazza a megállapított tényállást, és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, továbbá az eljárási költségek viseléséről szóló döntést. A határozat indokolásában került feltüntetésre a döntéshozatal helye és ideje, a döntés kiadmányozójának aláírása, az eljárás során megkeresett szakhatóság megnevezése és állásfoglalása, valamint a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatás. A végzés rendelkező része kizárólag a hatóság döntését és a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást, illetve az eljárási költségek viseléséről szóló döntést tartalmazza. Kérdések: A hatósági határozat és a végzés tartalma megfelel-e hatósági döntés tartalmára vonatkozó előírásoknak? Válaszát indokolja! Szakmai ismeretek alkalmazása a Az információtartalom Pontszámok Típus szakmai és vizsgakövetelmény vázlata alapján Maximum Elért szerint A határozat felépítése, kötelező 30 tartalmi elemei Az egyszerűsített határozat 10 kibocsátásnak feltételei A hatósági határozatra vonatkozó főbb A végzés felépítése, kötelező 20 B szabályok tartalmi elemei Az indokolás mellőzésének 10 esetei A döntés közlése és főbb 15 szabályai (formái, időpontja) Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, 4 1 közérthetőség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése Az esettanulmány megértése 2 Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű 4 2 megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... ............................................... dátum aláírás

51/60


25. Egy közbeszerzési eljárás előkészítése során építési engedélyek beszerzése válik szükségessé. Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezést terjesztett elő a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál, amely megküldte azt az elsőfokú hatóságnak azzal, hogy az ügy összes iratát terjessze fel elbírálás végett. Az ügyfél a fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a határozat indokolásában kifejtett okfejtéssel nem ért egyet, mert álláspontja szerint az elsőfokú hatóság a feltárt tényekből téves jogi következtetést vont le. Egyebekben álláspontjának alátámasztására új tényekre és bizonyítékokra is hivatkozott. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezést az elsőfokú hatósághoz történt iktatás időpontját alapul véve részben elkésettség, részben pedig azon az alapon utasította el, hogy az elsőfokon feltárt tényálláshoz kötve van, új tényekre és bizonyítékokra a fellebbezés során már nem lehet hivatkozni, egyébként is a fellebbezés jogszabályértést nem jelöl meg, így az elsőfokú döntés nem is lehet sérelmes az ügyfélre nézve. Az ügyben ellenérdekű fél nem volt. Kérdések: Helyesen járt-e el a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elkésettség megállapítása tekintetében, ha egyébként nála a fellebbezést a fellebbezési határidőben nyújtották be? Jogszabálysértés hiányában lehet-e fellebbezést előterjeszteni és a fellebbezésben lehet-e új tényekre és bizonyítékokra hivatkozni? Kötve van-e a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezésben foglaltakhoz? Mit tehet az elsőfokú hatóság, ha ugyan a döntése nem jogszabálysértő, azonban a fellebbezési kérelemben foglaltakkal egyetért? Milyen jogorvoslati lehetősége van az ügyfélnek a jogerős hatósági döntéssel szemben, ha az abban foglaltakkal nem ért egyet? Információtartalom vázlata - Jogorvoslati eljárások kérelem alapján (felsorolás) - A fellebbezés főbb szabályai - A döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján - A bírósági felülvizsgálat főbb szabályai - Újrafelvételi eljárás - Hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások

52/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 25. Egy közbeszerzési eljárás előkészítése során építési engedélyek beszerzése válik szükségessé. Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezést terjesztett elő a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál, amely megküldte azt az elsőfokú hatóságnak azzal, hogy az ügy összes iratát terjessze fel elbírálás végett. Az ügyfél a fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a határozat indokolásában kifejtett okfejtéssel nem ért egyet, mert álláspontja szerint az elsőfokú hatóság a feltárt tényekből téves jogi következtetést vont le. Egyebekben álláspontjának alátámasztására új tényekre és bizonyítékokra is hivatkozott. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezést az elsőfokú hatósághoz történt iktatás időpontját alapul véve részben elkésettség, részben pedig azon az alapon utasította el, hogy az elsőfokon feltárt tényálláshoz kötve van, új tényekre és bizonyítékokra a fellebbezés során már nem lehet hivatkozni, egyébként is a fellebbezés jogszabályértést nem jelöl meg, így az elsőfokú döntés nem is lehet sérelmes az ügyfélre nézve. Az ügyben ellenérdekű fél nem volt. Kérdések: Helyesen járt-e el a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elkésettség megállapítása tekintetében, ha egyébként nála a fellebbezést a fellebbezési határidőben nyújtották be? Jogszabálysértés hiányában lehet-e fellebbezést előterjeszteni és a fellebbezésben lehet-e új tényekre és bizonyítékokra hivatkozni? Kötve van-e a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezésben foglaltakhoz? Mit tehet az elsőfokú hatóság, ha ugyan a döntése nem jogszabálysértő, azonban a fellebbezési kérelemben foglaltakkal egyetért? Milyen jogorvoslati lehetősége van az ügyfélnek a jogerős hatósági döntéssel szemben, ha az abban foglaltakkal nem ért egyet? Típus



Pontszámok Maximum Elért

Jogorvoslati eljárások kérelem 10 alapján A fellebbezés főbb szabályai 20 A döntés módosítása vagy 10 A közigazgatási jogorvoslatok visszavonása fellebbezés alapján B rendszere A bírósági felülvizsgálat főbb 20 szabályai Újrafelvételi eljárás 10 Hivatalból lefolytatható döntés15 felülvizsgálati eljárások Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, 4 1 közérthetőség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése Az esettanulmány megértése 2 Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű 4 2 megfogalmazása Összesen 90 ............................................... dátum

............................................... aláírás

53/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Precizitás Önállóság Társas Tömör fogalmazás készsége Meggyőzőkészség Határozottság Módszer Áttekintő képesség Értékelés Összesen Mindösszesen ............................................... dátum

Maximum 2 2 1 1 1 2 1 10 100

............................................... aláírás

54/60

Elért


26. A hatóság elsőfokú döntése ellen az ügyfél a fellebbezési határidőben nem terjeszt elő fellebbezést. Egy másik ügyben a fellebbezési határidő letelte előtt az ügyfél a fellebbezésről lemond. Egy harmadik ügyben az ügyfél az előterjesztett fellebbezést annak elbírálását megelőzően visszavonja. Kérdések: Jogerőssé váltak-e a határozatok? Mi az egyes esetekben a jogerőssé válás időpontja? Érinti-e az ügyfél szempontjából a határozat jogerejét, ha az eljárás egyéb résztvevője kizárólag a határozat rá vonatkozó része ellen terjeszt elő fellebbezést? Mikor válik jogerőssé a másodfokú határozat? Információtartalom vázlata - A jogerő fogalma, következményei - Az elsőfokú döntés jogerőssé válásának időpontja - A másodfokú döntés jogerőssé válásának időpontja

55/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 26. A hatóság elsőfokú döntése ellen az ügyfél a fellebbezési határidőben nem terjeszt elő fellebbezést. Egy másik ügyben a fellebbezési határidő letelte előtt az ügyfél a fellebbezésről lemond. Egy harmadik ügyben az ügyfél az előterjesztett fellebbezést annak elbírálását megelőzően visszavonja. Kérdések: Jogerőssé váltak-e a határozatok? Mi az egyes esetekben a jogerőssé válás időpontja? Érinti-e az ügyfél szempontjából a határozat jogerejét, ha az eljárás egyéb résztvevője kizárólag a határozat rá vonatkozó része ellen terjeszt elő fellebbezést? Mikor válik jogerőssé a másodfokú határozat? Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint

Típus

Az információtartalom vázlata alapján A jogerő fogalma, következményei

B

Szint 4 4 4


Az elsőfokú döntés Jogerő fogalma, a hatósági jogerőssé válásának döntések végrehajthatóságának időpontja feltételei

45

A másodfokú döntés jogerőssé válásának időpontja Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése megértése Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű megfogalmazása

10

Összesen

Elért

Maximum

Elért

1 2 2 90


Maximum 2 2 1 1 1 2 1 10 100

............................................... aláírás 56/60

Elért


27. A fellebbezés elbírálására jogosult közigazgatási hatóság az ügyfelet pénzbírság megfizetésére kötelezi, és ennek teljesítésére határidőt állapít meg. Az ügyfél a terhére megállapított bírság befizetését határidőre nem teljesíti, ezért a hatóság a végrehajtás megindításáról dönt. Kérdések: Melyik hatóság által és milyen hatósági döntéssel történhet a végrehajtás megindítása? Mit kell tartalmaznia a végrehajtást megindító döntésnek, és kivel kell közölni a döntést? Miként történhet a pénzfizetési kötelezettség végrehajtása? A pénzfizetési kötelezettség határidejének elmulasztása esetére milyen egyéb kötelezettség terheli az ügyfelet? Milyen jogi lehetősége van az ügyfélnek, ha a) a kötelezett a végrehajtás foganatosítása során bizonyítja, hogy a végrehajtás számára aránytalan nehézséget jelentene? b) a végrehajtás folytatása életveszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna? c) a végrehajtáshoz való jog elévült? Információtartalom vázlata - A végrehajtás megindítása és foganatosítása - Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása, cselekmény végrehajtása, ingó végrehajtás - A pénzfizetési kötelezettség késedelmének következményei - Jogorvoslat a végrehajtási szakaszban

57/60


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 27. A fellebbezés elbírálására jogosult közigazgatási hatóság az ügyfelet pénzbírság megfizetésére kötelezi és ennek teljesítésére határidőt állapít meg. Az ügyfél a terhére megállapított bírság befizetését határidőre nem teljesíti, ezért a hatóság a végrehajtás megindításáról dönt. Kérdések: Melyik hatóság által és milyen hatósági döntéssel történhet a végrehajtás megindítása? Mit kell tartalmaznia a végrehajtást megindító döntésnek és kivel kell közölni a döntést? Miként történhet a pénzfizetési kötelezettség végrehajtása? A pénzfizetési kötelezettség határidejének elmulasztása esetére milyen egyéb kötelezettség terheli az ügyfelet? Milyen jogi lehetősége van az ügyfélnek, ha a) a kötelezett a végrehajtás foganatosítása során bizonyítja, hogy a végrehajtás számára aránytalan nehézséget jelentene? b) a végrehajtás folytatása életveszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna? c) a végrehajtáshoz való jog elévült? Szakmai ismeretek alkalmazása Az információtartalom vázlata Pontszámok Típus a szakmai és vizsgakövetelmény alapján Maximum Elért szerint 20 A végrehajtás megindítása és foganatosítása 20 Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása, cselekmény Végrehajtás elrendelése és B végrehajtása, ingó végrehajtás foganatosítása a Ket. szerint A pénzfizetési kötelezettség 20 késedelmének következményei Jogorvoslatok a végrehajtási 20 szakaszban Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, 4 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése 4 2 megértése Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű 4 2 megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... ............................................... dátum aláírás

58/60


28. Egy uniós értékhatárt elérő nyílt közbeszerzési eljárásban a felhívásra három ajánlattevő nyújtja be ajánlatát. Az ajánlatok bírálata során megállapítást nyer, hogy az egyik ajánlattevő a másik ajánlattevő 10 %-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójaként is nevesítve van, a különböző ajánlatok egyes részei mind szövegszerűen, mind pedig megjelenésüket (azonos elrendezés, betűtípus, helyesírási hibák stb.) illetően teljesen azonosak, az ajánlattevők tulajdonosi köre lényegében azonos, illetve az ajánlati árak több, mint 20 %-kal magasabbak az ismert átlagos piaci áraknál, sőt az ajánlattevők honlapján feltüntetett áraknál. Kérdések: Milyen Kbt. szabályok megsértését ismeri fel a bemutatott példában? Milyen lehetőségük van az ajánlatkérőknek, illetve az ajánlattevőknek, ha ilyen magatartást tapasztalnak és milyen jogkövetkezmények érvényesíthetők a jogsértőkkel szemben? Információtartalom vázlata - A verseny tisztaságának alapelve a Kbt-ben - A verseny tisztaságát biztosító Kbt. előírások - A verseny tisztaságát biztosító törvényi rendelkezések megsértésének jogkövetkezményei

59/60


A vizsgázó neve: ………………………………

Értékelő lap 28. Egy uniós értékhatárt elérő nyílt közbeszerzési eljárásban a felhívásra három ajánlattevő nyújtja be ajánlatát. Az ajánlatok bírálata során megállapítást nyer, hogy az egyik ajánlattevő a másik ajánlattevő 10 %-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójaként is nevesítve van, a különböző ajánlatok egyes részei mind szövegszerűen, mind pedig megjelenésüket (azonos elrendezés, betűtípus, helyesírási hibák stb.) illetően teljesen azonosak, az ajánlattevők tulajdonosi köre lényegében azonos, illetve az ajánlati árak több, mint 20 %-kal magasabbak az ismert átlagos piaci áraknál, sőt az ajánlattevők honlapján feltüntetett áraknál. Kérdések: Milyen Kbt. szabályok megsértését ismeri fel a bemutatott példában? Milyen lehetőségük van az ajánlatkérőknek, illetve az ajánlattevőknek, ha ilyen magatartást tapasztalnak és milyen jogkövetkezmények érvényesíthetők a jogsértőkkel szemben? Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint

Típus

A főbb közbeszerzési vonatkozású versenyjogi szabályok

B


25

A verseny tisztaságát biztosító Kbt. előírások

35

Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, közérthetőség Olvasott szakmai szöveg megértése Az esettanulmány megértése Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű megfogalmazása

4 4 4

Maximum Elért

A verseny tisztaságának alapelve a Kbt-ben

A verseny tisztaságát biztosító törvényi rendelkezések megsértésének jogkövetkezményei Szint

Pontszámok

Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Precizitás Önállóság Társas Tömör fogalmazás készsége Meggyőzőkészség Határozottság Módszer Áttekintő képesség Értékelés Összesen Mindösszesen

............................................... dátum

25

Maximum Elért 1 2 2 90 Maximum Elért 2 2 1 1 1 2 1 10 100

............................................... aláírás

60/60

2010. (IV. 22.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről alapján

Recommend Documents