2010-ES KOMPLEX VERSENYKULTÚRA FELMÉRÉS

 H-1143 Budapest, Ilka u. 48.  (+36 1) 470-70-30; 470-70-60; 470-40-70 fax: (+36 1) 470-4-074 e-mail: [email protected] honlap: www.masmi.com

2010-ES KOMPLEX VERSENYKULTÚRA FELMÉRÉS A KÖZIGAZGATÁSI SZAKEMBEREK KÖRÉBEN

Budapest, 2010. október 21.

KOMPLEX VERSENYKULTÚRA FELMÉRÉS - 2010

KÖZIGAZGATÁS

Tartalomjegyzék

1.

Bevezető .............................................................................................................. 5 1.1. A kutatás módszere ..................................................................................... 5 1.2. A minta megbízhatósága ............................................................................ 6 1.3. A kérdőív ...................................................................................................... 7 1.4. A minta összetétele ...................................................................................... 8

2.

Verseny-attitűd, gyakorlati piactudatosság....................................................... 9

3.

A Versenytörvény ismerete .............................................................................. 15 3.1. A Versenytörvény általános ismerete ...................................................... 15 3.2. A Versenytörvény részletes ismerete ....................................................... 15 3.2.1 Ismeretek a Versenytörvény céljáról .................................................... 16 3.2.2 Ismeretek a Versenytörvény tartalmáról .............................................. 19 3.3. A Versenytörvény szerepe a közigazgatásban........................................ 20 3.4. A versenyszabályozás értékelése .............................................................. 23

4.

A GVH ismertsége, megítélése ........................................................................ 24 4.1. A GVH általános ismertsége .................................................................... 24 4.2. A GVH hatáskörének, eszközeinek ismerete .......................................... 26 4.3. A GVH megítélése ..................................................................................... 29

5.

Összesített ismereti mutató .............................................................................. 35

2


KÖZIGAZGATÁS

Vezetői összefoglaló A Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja megbízásából a MASMI Hungary Piackutató Intézet felmérést végzett több célcsoportban, köztük a magyarországi közigazgatási szakemberek körében. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezzük az önkormányzati és államigazgatási szakemberek ismereteit, véleményét a Versenytörvénnyel, a GVH-val és általában a magyar versenyszabályozással, illetve piaci helyzettel kapcsolatban. Az adatfelvétel 200 fős mintán, 10 perces kérdőívet alkalmazó, telefonos megkérdezéssel történt 2010 szeptemberében. Versenyattitűd és gyakorlati piactudatosság Minden második közigazgatási szakember szerint az ideális helyzetet az állam és a piaci verseny egyensúlya jelenti. Több mint egyharmaduk (36%) a piaci versenyt preferálja az állami szabályozással szemben, egytizedük pedig az állami beavatkozás nagyobb súlyát, illetve kizárólagosságát tartja kívánatosnak. A jelenlegi versenyt a nagy többségük az ideálisnál gyengébbnek gondolja. A három vizsgált területen: a szolgáltatások, élelmiszerek, műszaki és háztartási cikkek piacán ebben a sorrendben csökken azok aránya, akik erőteljesebb versenyt szorgalmaznának az adott piacon. A közigazgatási szakemberek többsége (52%) – magánszemélyként – a „változóan piactudatos” fogyasztókhoz tartozik, 36%-uk bizonyult „következetesen piactudatos fogyasztónak”, míg minden nyolcadik (12%) megkérdezett a „nem piactudatos” kategóriába esett. A deklarált versenypártiság és a gyakorlati piactudatosság egyidejű vizsgálatából az derül ki, hogy a közigazgatási szakemberek alig több mint egytizede (12%) deklaráltan versenypárti és piactudatos egyszerre. A versenyszabályozással kapcsolatos ismeretek A közigazgatási szakemberek 81%-a hallott már a Versenytörvényről. Mindössze 14%-uk tudta spontán módon helyesen meghatározni a Versenytörvény célját. A célok ismeretének támogatott vizsgálata során viszont már a háromnegyedük egyetértett azzal, hogy a Versenytörvény alapvető célja a „gazdasági verseny fenntartása a különböző piacokon”. Ennél jóval kevesebben, 60%-uk tudta csak helyesen azt, hogy „a fogyasztók tájékozottságának biztosítása” is célja a törvénynek. A közhivatalnokok 71%-a tudja, hogy a Versenytörvény a vállalkozások, cégek gazdasági ügyeire vonatkozóan tartalmaz előírásokat, ugyanakkor csak minden hetedik (14%) van tisztában azzal, hogy a törvény kizárólag a vállalkozások gazdasági ügyeit érinti (a felsoroltak közül).

3


KÖZIGAZGATÁS

Egy több kérdésből képzett ismereti mutató alapján a közhivatalnokok közel egynegyedéről (23%) mondható el, hogy nagyon jól tájékozott a versenyszabályozással kapcsolatban, további egyharmaduk (34%) ismeri azt elég jól (több jó választ adott, mint rosszat). Egynegyedük (24%) azonban egyáltalán nem tájékozott e téren. A közigazgatási szakemberek egyötöde (19%) véli úgy, hogy a jelenlegi versenyszabályozás megfelel az aktuális jogi és gazdasági követelményeknek. Az elégedetlenség inkább abból fakad, hogy túl megengedőnek tartják a szabályozást a vállalkozásokkal szemben (22%). Túl szigorúnak mindössze 5% véli, ambivalens véleménye (bizonyos területeken túl szigorú, másokon túl megengedő) pedig 11%uknak van. A közigazgatási szakemberek háromnegyede (76%) tudja, hogy a Versenytörvény állami és önkormányzati vállalatokra is vonatkozik. Kevesebb közigazgatási szakember (51%) van viszont tisztában azzal, hogy a Versenytörvény az állami szervekre vonatkozóan is tartalmaz előírásokat, konkrét helyes szabályt/előírást pedig senki nem tudott említeni. A közbeszerzéssel (is) foglalkozó közhivatalnokok közül minden ötödik fordulna a GVH-hoz, ha azt tapasztalnák, hogy a közbeszerzésen részt vevő ajánlattévő cégek egymással összebeszélve egyeztették az ajánlatukat, a relatív többség (41%) a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulna. A jogszabálytervezetek előkészítésével (is) foglalkozó közigazgatási szakemberek egyharmada tudja azt, hogy a GVH-val véleményeztetni kell bizonyos jogszabályok vagy intézkedések tervezetét (még ha ezt spontán módon nem is említették az erre vonatkozó nyitott kérdésnél). A GVH ismertsége, megítélése A megkérdezett közigazgatási szakemberek közül szinte mindenki hallott már a GVH-ról; de senki nem volt körükben, aki teljes mértékben tájékozottnak érzi magát a GVH munkájával, hatáskörével, feladataival kapcsolatban. A legtöbben (38%) közepesre osztályozták ismeretük szintjét, minden második közhivatalnok pedig bevallottan nem igazán érzi magát tájékozottnak a GVH-val kapcsolatban. A tájékozottság viszonylag alacsony szintje ellenére a közhivatalnokok háromnegyede vállalkozott arra, hogy értékelje a GVH munkáját; bár az is igaz, hogy a legtöbben (42%) semleges osztályzatot adtak. A pozitív és negatív értékelések közül az előbbiek valamivel nagyobb arányt képviseltek, így az 1-5-ig terjedő skálán számított átlagosztályzat valamivel hármas feletti. A GVH-ról kialakult általános összkép a döntések igazságosságának és a tájékoztatás részletességének megítélésével van a legszorosabb kapcsolatban. Minden harmadik (31%) közigazgatási szakember gondolja úgy, hogy a GVH fellépése éppen megfelelő a megbüntetett vállalatok száma és a büntetések mértéke alapján, a kevésbé elégedettek többsége úgy véli, hogy a GVH inkább engedékeny ezen a téren (27%). A megkérdezettek közel egyharmada nem tudta minősíteni a GVH-t ebből a szempontból.

4


KÖZIGAZGATÁS

1. Bevezető A Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja megbízásából a MASMI Hungary Piackutató Intézet felmérést végzett a GVH és a versenyszabályok ismertségéről, megítéléséről a lakosság, valamint a versenyhivatali munka szempontjából kiemelt csoportok (vállalkozások, jogászok, közigazgatási szakemberek, gazdasági újságírók) körében. A GVH rendszeresen rendel meg közvélemény-kutatásokat e témában. A tanulmányban feltüntetett 2004-es és 2007-es adatok a TÁRKI felméréséből származnak. A jelenlegi kutatás a korábbiakhoz képest frissített, néhány kérdéssel kibővített kérdőívvel, hasonló célcsoportok körében zajlott. Idén a lakosságon, a jogászokon, a vállalkozókon és a gazdasági újságírókon túl önkormányzati és államigazgatási szakembereket is bevontunk a kutatásba, akik egy új, ún. közigazgatási célcsoportban kaptak helyet. A kérdőívek módosításait, illetve az új célcsoport bevonásához kapcsolódó módszertani részleteket a MASMI a GVH munkatársaival együttműködve dolgozta ki. A kutatás fókuszában az alábbi témakörök állnak:  versennyel kapcsolatos attitűd és fogyasztói attitűd  verseny a saját iparágban (vállalkozóknál)  a Versenytörvény ismertsége általában és részleteiben  a GVH ismertsége, a GVH feladatainak, illetve hatáskörének ismerete, munkájának megítélése  az EU tagság hatása a versenyszabályozásra Ez a tanulmány a közigazgatási szakemberek véleményét, ismereteit elemzi.

1.1. A kutatás módszere Az adatfelvétel módja:

telefonos interjúk (CATI)

Az adatfelvétel ideje:

2010. szeptember 9-24.

Alapsokaság:

közigazgatási szakemberek

Minta:

200 közigazgatási szakember, ebből: 100 önkormányzati 100 központi közigazgatási

5


KÖZIGAZGATÁS

A közigazgatási mintánál egyenlő számú (100-100) interjút készítettünk a két vizsgált szegmensben, vagyis a mintavétel során (az ajánlatkéréssel összhangban) aránytalan rétegezést használtunk. A minta összeállítása során az ajánlati felhívás és a GVH-val folyatott egyeztetések alapján a következő elveket tartottuk szem előtt: Az önkormányzati célcsoportot a települési önkormányzatoknál dolgozó fizetett hivatalnokok, köztisztviselők alkotják (tehát szakemberek, és nem a képviselőtestületbe választott politikusok vagy azok tanácsadói). A mintába az önkormányzat saját vállalkozásait (pl. közműveket) felügyelő osztályok vezetői, illetve olyan szakemberek kerülhettek be, akik részt vesznek a helyi szintű gazdasági vagy szabályozási döntések előkészítésében, vagy foglalkoznak ilyen jellegű ügyekkel. Első lépésben a megkeresendő önkormányzatokat (pontosabban azok hivatali képviseletét) választottuk ki, majd ezt követően a helyi szervezeti adottságoknak megfelelően, az adott önkormányzat tisztviselőinek iránymutatása alapján választottuk ki az interjúalanyt. A Megrendelő igényeinek megfelelően a helyi önkormányzatok közül a gazdaságilag jelentősebbekre koncentráltunk. A GVH-val történt egyeztetések alapján az önkormányzatok „gazdasági jelentőségének” indikátoraként a helyi adóbevételeket jelöltük meg. Az önkormányzatok kiválasztásánál törekedtünk arra, hogy Budapest minden kerülete és az összes megyei jogú város települési önkormányzata képviseltesse magát a mintában1. Az egyéb települési önkormányzatok közül azok kerülhettek a mintába, amelyek a helyi adóbevételek nagysága alapján a 700 legjelentősebb önkormányzat közé tartoznak (a felső kb. 20%-ba). Az államigazgatási almintába a központi közigazgatási szerveknél, azaz a minisztériumokban és azok – döntéselőkészítéssel vagy javaslatok megfogalmazásával is foglalkozó – (a GVH-val való egyeztetés alapján meghatározott) háttérintézményeiben dolgozó köztisztviselők kerültek. Szűrőfeltételként azt vártuk el, hogy a válaszadó munkája – saját bevallása szerint – szervesen kapcsolódjon a vizsgált területekhez.

1.2. A minta megbízhatósága Egy minta megbízhatóságát a minta konfidencia-intervallumával szokás jellemezni. Ez az érték azt mutatja meg, hogy a reprezentatív kiválasztás szabályainak betartása esetén a minta segítségével mért érték maximálisan (azaz matematikai értelemben vett elképzelhető „legrosszabb esetben”, szimmetrikus eloszlás esetén) mennyire térhet el attól a hipotetikus eredménytől, amit akkor kaptunk volna, ha nem mintát veszünk, hanem az alapsokaság minden egyes tagját megkérdeztük volna. A teljes mintát tekintve (N=200), 95%-os megbízhatósági szinten ±7,1%, az egyes részmintákat tekintve (N=100 esetén) ±9.8% konfidencia-intervallummal számolhatunk az

1

Ez a törekvés minden második fővárosi és megyei jogú városi önkormányzatnál végződött sikeres interjúval.

6


KÖZIGAZGATÁS

elemzés során, azaz az értékelésnél 95%-os biztonsággal állíthatjuk, hogy a kapott eredmény maximum ekkora mértékben térhet el a célcsoport egészének véleményétől.

1.3. A kérdőív A kérdőívet a megbízó képviselőivel folytatott konzultációk során állítottuk össze, melynek során két szempontot tartottunk szem előtt: a többi célcsoport adataival való összehasonlíthatóságot és azt, hogy a kérdéseinkre minél inkább releváns válaszokat kapjunk. Időbeli összehasonlításra ennél a célcsoportnál – korábbi adatok híján – nincs lehetőségünk.

7


KÖZIGAZGATÁS

1.4. A minta összetétele Elemszám Részarány Nem

Férfi Nő

62 138

31% 69%

Kor

20-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60 éves vagy idősebb

63 61 74 2

32% 31% 37% 1%

Településtípus

Budapest Város Község

114 47 39

57% 24% 20%

Régió

Központi régió Kelet-Magyarország Nyugat-Magyarország

124 41 35

62% 21% 18%

Érintett területek

Gazdasági döntések előkészítése Döntéshozatal gazdasági ügyekben Vállalkozások gazdasági tevékenységével kapcsolatos szabályozás Közbeszerzések Jogszabálytervezet előkészítése Közszolgáltatókkal kapcsolatos ügyek

159 60

80% 30%

34

17%

96 123 127

48% 62% 64%

Főosztályvezető / helyettes Osztályvezető / helyettes Csoportvezető / helyettes Irodavezető Gazdasági vezető Egyéb vezető Főelőadó, főmunkatárs Főtanácsos, tanácsos Jegyző, aljegyző, körjegyző Jogi munkatárs Gazdasági munkatárs Egyéb előadó, munkatárs

12 21 39 15 7 4 16 6 20 12 39 9

6% 11% 20% 8% 4% 2% 8% 3% 10% 6% 20% 5%

200

100%

Beosztás

ÖSSZESEN

8


KÖZIGAZGATÁS

2. Verseny-attitűd, gyakorlati piactudatosság A megkérdezett közigazgatási szakemberek többsége (51%) szerint az ideális helyzetet az állam és a piaci verseny egyensúlya jelenti. Több mint egyharmaduk (36%) a piaci versenyt preferálja az állami szabályozással szemben, bár ezen belül a teljesen szabad, állami beavatkozástól mentes versenyt mindössze 1%-uk tartaná kívánatosnak. A közhivatalnokok egytizede tartja kívánatosnak az állami beavatkozás nagyobb súlyát, illetve kizárólagosságát.

Piaci verseny vs. állami szabályozás Vannak, akik úgy vélik, hogy az állam feladata szabályozni az árakat, béreket, általában a gazdasági folyamatokat. Mások szerint jobb az, ha a kereskedők, termelők versenyeznek egymással, azaz a piaci verseny dominál. Ön szerint melyik a kívánatos változat a következők közül? 100%

80%

2 1

3 1

5

4 1

NT/NV

32

35

38

4

Ha kizárólagos a piaci verseny szerepe (5) Ha döntő a piaci verseny szerepe (4)

60%

3,3

3,3

3,2

3 40%

51

56

Ha azonos mértékű az állam és a piaci verseny szerepe (3) Ha döntően az állam szabályoz (2)

46 2

20%

Ha kizárólag az állam szabályoz (1) Átlag [1..5]

9

2

8 1

TOTAL

Önkormányzat

Államigazgatás

9 0%

2

1

Bázis: teljes minta, N=200

Az államigazgatásban dolgozók valamivel jobban preferálják a piaci versenyt, mint az önkormányzati szakemberek, ami leginkább a 4-es vagy 5-ös skálaértékeket választók részarányából (TOP2Box) látszik. Az 5 fokozatú skálán (ahol az 1-es jelenti a kizárólagos állami szabályozást, az 5-ös pedig a teljesen szabad piaci versenyt) mért eredményekből számolt átlagok alig térnek el a két részmintában. Az egyéb jellemzők közül csak a megkérdezett életkora mutatott összefüggést ezzel a kérdéssel: az 50 év felettiek jobban igényelnék az állami szabályozást, mint a fiatalabbak.

9


KÖZIGAZGATÁS

A közigazgatási szakemberek egyhatoda (16%) érzékeli magánemberként, vásárlóként ideális mértékűnek a versenyt. A nagy többség (71%) a szükségesnél gyengébbnek gondolja azt: egynegyedük szerint sokkal gyengébb, közel felük (46%) szerint valamivel gyengébb. Mindössze 12% érzi úgy, hogy a verseny erősebb a kívánatosnál. Az államigazgatásban dolgozók közül kevesebben (65%) érzik az ideálisnál gyengébbnek a versenyt, mint az önkormányzati munkatársak közül (76%).

A gazdasági verseny erőssége I. Vásárlóként Ön személy szerint hogy érzi, milyen mértékű a gazdasági verseny a mai Magyarországon az ideálishoz képest …?

ÖSSZESSÉGÉBEN 100%

1 1

2 2 10

80%

5

3 3

9

NT/NV

11 13

16 4

18

Sokkal erősebb az ideálisnál (5) Valamivel erősebb az ideálisnál (4)

60%

48

3

46

Éppen ideális (3)

43 40%

Valamivel gyengébb az ideálisnál (2)

2,3

2,2

2,1

2

Sokkal gyengébb az ideálisnál (1)

20%

25

28

22

Átlag [1..5] 0%

1

TOTAL

Önkormányzat

Államigazgatás


A verseny erősségének megítéléséről nemcsak összességében kérdeztük a közigazgatási szakembereket, hanem három konkrét terület – szolgáltatások, élelmiszerek, műszaki és háztartási cikkek – tekintetében is. E három terület közül a szolgáltatások területén érzik a leggyengébbnek a versenyt a megkérdezettek mindkét szegmensben. A legtöbben a műszaki cikkek versenyére mondták azt, hogy éppen ideális (a teljes minta 45%-a), de még ezen a piacon is többen preferálnának erősebb (30%), mint gyengébb (20%) versenyt.

10


KÖZIGAZGATÁS

A gazdasági verseny erőssége II. Vásárlóként Ön személy szerint hogy érzi, milyen mértékű a gazdasági verseny a mai Magyarországon az ideálishoz képest …?

TOTAL 100%

2 2

3 5

3 2

10

13

5

7 3

NT/NV

14 17

80%

16

Sokkal erősebb az ideálisnál (5)

4

19 33

60%

Valamivel erősebb az ideálisnál (4) 45

46

3

2,9 43

40%

2,3

2,2

Éppen ideális (3)

2,6 30


2 20%

23 25

21


17 7

0%

Összességében

A különféle Az élelmiszerek szolgáltatások terén tekintetében

1

Átlag [1..5]

A műszaki cikkek / háztartási cikkek tekintetében


A gazdasági verseny erőssége III. 100% 80%

A KÜLÖNFÉLE 60% SZOLGÁLTATÁSOK TERÉN 40%

100%

80%

3 11

20%

8

0%

11

100%

1 10

3 2 13

22

19

AZ ÉLELMISZEREK TEKINTETÉBEN

80% 60%

5 2,3

2 2,2 8 25 6

3 15 5 14

1 4 13

4 57 15

33

32 46

34

32 2,5

2,7 50 27 2.5

2.3

17

18 2.2

0%

0%

TOTAL 100%

30 7 3

Önkormányzat

80%

17

27 7 4 12

A MŰSZAKI CIKKEK 2010 / 60% HÁZTARTÁSI CIKKEK TOTAL TEKINTETÉBEN 40% 20%


0%

4

5

Kisvállalat 45

43

23

47

12

2,9

5


41


3

Átlag [1..5]

2

7

7

18 6

TOTAL

Önkormányzat

Államigazgatás

11

Éppen ideális (3)

2

Nagyvállalat

2,8 27

3

Államigazgatás 6 1 16 22

Közepes vállalat

2,9

15

3

Sokkal erősebb az ideálisnál (5) Valamivel erősebb az ideálisnál (4)

4

2,6

NT/NV

1

13 Államigazgatás

30

24.3

5

2

11 17

11 Önkormányzat

20%

20%

43 2,4 3

4 TOTAL

40%

2.4

3

42

43

33

43 40%

4

16

21 13

60%

5

6 3 15

1


KÖZIGAZGATÁS

A gyakorlati piactudatosságot – vagyis azt, hogy a válaszadó konkrét (bár hipotetikus) élethelyzetekben, fogyasztóként hogyan viselkedne, mennyire alaposan tájékozódna, illetve mennyire alapozna a versenyre – két kérdés vizsgálta. Az egyik arra kérdezett rá, hogy milyen gyakran olvassa el az „apró betűs részeket” a szerződéskötéseknél (gyakorlati tájékozódás), a másik pedig a lakásfelújítást végző szakember kiválasztásának módjához kapcsolódóan, a versennyel összefüggő attitűdöt kívánta felmérni. A közigazgatási szakemberek több mint kétharmada (68%) állította azt, hogy az esetek túlnyomó többségében el szokta olvasni az „apró betűs” részeket is, amikor magánszemélyként szerződést köt egy szolgáltatóval, 43%-uk pedig úgy nyilatkozott, hogy lakásfelújítás esetén több forrásból is érdeklődne, mielőtt döntene egy szakember mellett. Mindössze 7% azoknak az aránya, akik soha nem olvassák el az apró betűs részeket a szerződéskötések során. Az államigazgatási részmintában magasabb volt azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy a legtöbb esetben nem olvassák el az apró betűs részeket. A szakemberek kiválasztása terén viszont nincs különbség a két alminta között.

Gyakorlati tudatosság I. El szokta Ön olvasni az „apró betűs” részeket is, amikor magánszemélyként pénzügyi-, közüzemi-, vagy mobil-szolgáltatóval szerződést köt? 100% 80%

7

7

26

22

7 30

A legtöbb esetben nem olvassa el

60%

40

45

28

26

29

TOTAL

Önkormányzat

Államigazgatás

34

40% 20%

Soha nem szokta elolvasni

0%

A legtöbb esetben elolvassa Minden alkalommal figyelmesen elolvassa

Tegyük fel, hogy fel szeretné újítani az otthonát és ehhez szakemberre van szüksége. Melyik állítás jellemző Önre inkább? 100% 80%

57

57

57

43

43

43

TOTAL

Önkormányzat

Államigazgatás

60% 40% 20% 0%


12

Több ismerőst is megkérdezne tapasztalatairól, esetleg több ajánlatot is kérne, mielőtt szakembert választ

Ha van egy korábban már bevált, vagy egy ismerős által ajánlott szakember, akkor őt kérné fel


KÖZIGAZGATÁS

A megkérdezetteket – a fenti két kérdésre adott válaszaik alapján – három, a gyakorlati piactudatosság szerint kialakított csoportba soroltuk: Következetesen piactudatos fogyasztók: akik a legtöbb esetben, vagy minden alkalommal elolvassák az „apró betűs” részeket és a szakemberválasztásnál is alternatívákban gondolkoznak (vagyis a gyakorlatban is élnek a piacgazdaság lehetőségeivel). Változóan piactudatos fogyasztók: akik vagy (a legtöbb esetben / minden alkalommal) elolvassák az „apró betűs” részeket, vagy a szakemberválasztás előtt alternatívákban gondolkoznak. Nem piactudatos fogyasztók: akik magánszemélyként nem próbálnak élni a versenypiacok adta lehetőséggel, illetve nem mutatnak igényt az ezeken szükséges alaposabb tájékozódásra a két kiválasztott fogyasztói döntési helyzetben; azaz többnyire nem olvassák el az apró betűs részeket a szerződéseknél, és nem keresik az alternatívákat a szakemberek kiválasztása során. A közigazgatási szakemberek többsége (52%) a „változóan piactudatos” fogyasztók közül kerül ki, 36%-uk bizonyult „következetesen piactudatos fogyasztónak”, minden nyolcadik (12%) pedig a „nem piactudatos” kategóriába sorolódott. Ez utóbbi csoport felülreprezentált az államigazgatási dolgozók körében (15%).

Gyakorlati piactudatosság II. 100%

12

9

15

Nem piactudatos 80%

60%

52

54 50

Változóan piactudatos 40%

20%

36

37

35

0%

TOTAL

Önkormányzat

Államigazgatás


13

Következetesen piactudatos


KÖZIGAZGATÁS

E két dimenziót – azaz a versenyhez való „elvi” hozzáállást és a gyakorlatban tanúsított piactudatosságot – együttesen is vizsgáltuk. A gyakorlati piactudatosságot a korábbiakban már definiáltuk2. A „deklaráltan versenypárti” kategóriába tartozás feltétele az, hogy a válaszadó kívánatosnak tartsa a piaci verseny dominanciáját, azaz azt, hogy kizárólagos vagy döntő legyen a piaci verseny szerepe a gazdasági folyamatokban. A közigazgatási szakembereket e két dimenzió alapján négy különböző csoportba lehet besorolni. Ezt a következő ábra szemlélteti. A válaszadók mindössze 12%-a egyszerre deklaráltan versenypárti és piactudatos is. Egynegyedükre jellemző a gyakorlati piactudatosság, de nem jellemző a versenypártiság, további egynegyedük pedig csak versenypártinak mondható, piactudatos fogyasztónak nem. A megkérdezettek 40%-a sem nem piactudatos, sem nem versenypárti.

Piactudatos, de nem versenypárti

Piactudatos Piactudatos és versenypárti

Gyakorlati piactudatosság

• Inkább • önkormányzati (27%) • nő (29%)

• Inkább • város (15%) • Kelet-Magyarország (15%)

25% 12%

Deklaráltan nem versenypárti

Deklaráltan versenypárti

25%

40% Nem piactudatos és nem versenypárti

Nem piactudatos de versenypárti Nem piactudatos

• Inkább • 50 év feletti (46%) • község (46%)

• Inkább • férfi (29%) • 40-49 éves (28%)

Deklarált verseny-attitűd

2

Ebben a felosztásban az egyszerűség kedvéért összevontuk a „változóan piactudatos” és a „nem piactudatos” kategóriákat, és „piactudatos” fogyasztónak csak a „következetesen piactudatosakat” neveztük (akik az apró betűs részeket is elolvassák és a szakemberválasztásnál is alternatívákban gondolkoznak).

14


KÖZIGAZGATÁS

3. A Versenytörvény ismerete 3.1. A Versenytörvény általános ismerete A közigazgatási szakemberek 81%-a hallott már a Versenytörvényről. Szignifikáns eltérés tapasztalható a két vizsgált szegmens között; míg az önkormányzati szakemberek esetén a törvényt ismerők aránya 72%, addig az államigazgatásban dolgozók esetében 89%. Az átlagosnál magasabb a törvényt ismerők aránya a férfiak (95%) és a budapestiek (89%) körében.

A Versenytörvény ismertsége Hallott már Ön a Versenytörvényről? (Az „igen” válaszok aránya) 100%

89% 81% 80%

72%

60%

40%

20%

0%

TOTAL

Önkormányzat

Államigazgatás


3.2. A Versenytörvény részletes ismerete Az általános ismertségen túl a vizsgálat arra is kitért, hogy milyen részletes ismereteik vannak a közigazgatási szakembereknek a Versenytörvény céljával, tartalmával, hatásköreivel kapcsolatban.

15


KÖZIGAZGATÁS

3.2.1 Ismeretek a Versenytörvény céljáról Először egy teljesen nyitott, majd egy több állításos, zárt kérdés vizsgálta a Versenytörvény céljára vonatkozó ismereteket. A nyitott kérdés szöveges válaszait utólag kódoltuk, majd ezeket a kódokat a GVH munkatársainak segítségével csoportosítottuk a válasz helyessége alapján 6 kategóriába (jó, inkább jó, kétértelmű, inkább rossz, rossz, illetve semmitmondó válasz). A részletesen kódolt válaszok említési számát és a teljes mintára vetített százalékos arányát mutatja az alábbi táblázat. Ön szerint mi volt a törvényhozók szándéka a Versenytörvény megalkotásával? Említések száma

Százalékos arány

9 8 7 7 1 1 1

5% 4% 4% 4% 1% 1% 1%

Tiszta, tisztességes, igazságos verseny biztosítása Tiszta, átlátható, tisztességes körülmények megteremtése a piacon Verseny szabályozása, kontrollálása Esélyegyenlőség biztosítása a piaci szereplőknek Piaci szereplők, folyamatok szabályozása Egyensúly fenntartása Etikai szabályok betartatása Inkább rossz válaszok:

41

21%

20

10%

17 11 9 3 3

9% 6% 5% 2% 2%

Túl nagy piaci részesedés, erőfölény megakadályozása Monopóliumok kialakulásának megakadályozása Rossz válaszok:

8 7

4% 4%

Szabályozás (általában) Árak szabályozása A gazdaság élénkítése, gazdasági helyzet javítása Korrupció háttérbe szorítása Egyéb válasz Semmitmondó válaszok / NT/NV:

3 2 2 1 2

2% 1% 1% 1% 1%

NT/NV

27

14%

Bázis: teljes minta (N=200) Egyértelműen helyes válaszok: Fogyasztók védelme, jó legyen a fogyasztóknak Kartellek, egyeztetések megakadályozása Tisztességtelen piaci magatartás megakadályozása A verseny elősegítése, fenntartása Visszaélések megakadályozása Jobb termékek, jobb minőség, nagyobb választék Uniós jogszabályok, normák érvényesítése Kétértelmű válaszok3:

3

Ezek a válaszok lehetnek helyesek is, helytelenek is, attól függően, hogy mire gondolt közben a válaszadó.

16


KÖZIGAZGATÁS

A nyitottan feltett kérdésekre adott válaszok helyessége alapján csoportokba soroltuk a válaszadókat. Aki többféle választ is adott, az egy köztes kategóriába került 4. Ennek alapján elmondhatjuk, hogy a megkérdezett közigazgatási szakemberek 14%-a van teljes mértékben tisztában a Versenytörvény céljaival. Elég nagy hányaduk (50%-uk) adott csupán részben jó (kétértelmű vagy inkább rossz) választ erre a kérdésre. A teljesen tájékozatlanok aránya 38%, beleértve azokat is, akik nem tudtak érdemi választ adni, illetve nem is hallottak még a Versenytörvényről. Az önkormányzati szakemberek közül az átlagosnál kevesebben adtak jó választ, náluk még inkább dominánsak a kétértelmű válaszok.

A Versenytörvény céljainak ismerete I. Tudomása szerint mi a célja a Versenytörvénynek? – A válaszok helyessége alapján képzett kategóriák.

100%

14

11 17

jó választ adott

80%

kétértelmű választ adott 44

46 41

60%

40%

inkább rossz választ adott

6 4

rossz választ adott

2 2

9

11 6

14 20%

16

nem tudott érdemi választ adni

28 20 11

nem hallott a VT-ről

0%

TOTAL

Önkormányzat

Államigazgatás


4

Pl. egy jó és egy kétértelmű válasz esetén az „inkább jó”, egy jó és egy rossz válasz esetén a „kétértelmű” kategóriába került.

17


KÖZIGAZGATÁS

Az egyes lehetséges célok ismeretének támogatott vizsgálatában a túlnyomó többség (76%) helyesen állította, hogy a Versenytörvény alapvető célja a „gazdasági verseny fenntartása a különböző piacokon”. Ennél jóval kevesebben, a közigazgatási szakemberek kevesebb mint kétharmada (60%) tudta csak helyesen azt, hogy „a fogyasztók tájékozottságának biztosítása” is célja a törvénynek. A téves célmeghatározások között is akadtak azonban olyanok, amelyeket sokan igaznak véltek; a megkérdezettek kétharmada (65%) nyilatkozott úgy, hogy cél a „vállalkozások védelme a versenytársakkal szemben”, s csupán alig több mint egytizedük (12%) adott helyes választ ezen állítás kapcsán. A válaszadók több mint fele (52%) gondolja úgy, hogy „a kis- és közepes vállalatok támogatása” is a Versenytörvény céljai között szerepel. A közigazgatásban dolgozók 14%-a még a sportrendezvények rendjének fenntartását is a Versenytörvény feladatkörei közé sorolta.

A Versenytörvény céljainak ismerete II. Ön szerint célja-e a Versenytörvénynek …?

IGAZ

ÖNKORMÁNYZAT

TOTAL

A gazdasági verseny fenntartása a különböző piacokon

76

A fogyasztók tájékozottságának biztosítása

67

42 20

60

41 28

54

17 4 20 67

ÁLLAMIGAZGATÁS

15 3

4

11

84

28

3211

66

19 411

18

HAMIS A multinacionális cégek 12 támogatása

35 60

A sportrendezvények rendjének 14 fenntartása A magyar gazdaság védelme a külföldi vállalkozásokkal szemben

A kis- és közepes vállalkozások támogatása A vállalkozások védelme a versenytársakkal szemben

9 20

50 34 39

17

33

15

65

Igen

20

24

28 46

16

10

42

30

10

20 19

34

9 20

16

52

20

41 6 20

25

25 50

56 33

1234 4 20

Nem

NT/NV

13

18 28

8

74

7 11

28 18

17

58

14 11

28

16 6

18 28

12 4

28 18

44

40

53

31

74

511

511

12 311

Nem hallott a Versenytörvényről


Mindössze a válaszadók 3%-a tudta mind a 7 állításra a helyes választ, viszont közel felük (47%) adott legalább négy jó választ (azaz több jó választ, mint rosszat).

18


KÖZIGAZGATÁS

3.2.2 Ismeretek a Versenytörvény tartalmáról A megkérdezett közigazgatási szakemberek közel háromnegyede (71%) tudja, hogy a Versenytörvény a vállalkozások, cégek gazdasági ügyeire vonatkozóan tartalmaz előírásokat. A téves válaszok között viszonylag nagy arányban szerepeltek az állampolgárok ügyei általában (40%). A jogászok, ügyvédek etikai ügyeit 25%-uk vélte a Versenytörvény hatáskörébe tartozónak. A kizárólag jó választ adók (akik csak a vállalkozások gazdasági ügyeit jelölték meg) aránya 15% volt.

A Versenytörvény „hatóköre” Ön szerint tartalmaz-e előírásokat a Versenytörvény …?

IGAZ

ÖNKORMÁNYZAT

TOTAL

A vállalkozások, cégek gazdasági ügyeire

71

37 20

65

67

4

25

11

ÁLLAMIGAZGATÁS

28

77

4 8 11

65

16 11

18

HAMIS A politikusok politikai ügyeire

6

35 58

A sportolók, sportversenyzők sportolói magatartására

10

47 34

A jogászok, ügyvédek etikai ügyeire Az állampolgárok ügyeire általában

25 16

18

36

40 15

Igen

30

20

25

20

20

20 41

20

28 50

3

30

8

19

40 19

24

33 33

11 20 34

Nem

30 25

26

NT/NV


19

24

18

13

18 28

8

28 18

11

28 18

28 18

53

26

25

42

46

11

21 11

34

9 11

Nem hallott a Versenytörvényről


KÖZIGAZGATÁS

3.3. A Versenytörvény szerepe a közigazgatásban A Versenytörvény ismerete kapcsán a kutatás kitért a versenyszabályozás állami, államigazgatási vonatkozásaira is. A témát két kérdéssel közelítettük meg: az egyikben a Versenytörvénynek az önkormányzatok vagy más állami szervek által irányított vállalatokra való érvényességéről kérdeztünk az interjúalanyokat, a másikban pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy ismerik-e a Versenytörvény bizonyos, az állami szervekre vonatkozó előírásait. A közigazgatási szakemberek háromnegyede (76%) tudja, hogy a Versenytörvény állami és önkormányzati vállalatokra is vonatkozik. Az önkormányzatok munkatársai közül 70%, míg az államigazgatásban dolgozók közül 81% adott helyes választ.

A Versenytörvény hatálya az állami és az önkormányzati vállalatokra Ön szerint vonatkozik a Versenytörvény az állami és az önkormányzati vállalatokra is ? 100% 13 80%

12

12

13

6 18

NT/NV 60%

Nem 40%

76

81 70

Igen 20%

0%

2010 TOTAL

Önkormányzat


20

Államigazgatás


KÖZIGAZGATÁS

Kevesebb közigazgatási szakember (51%) van viszont tisztában azzal, hogy a Versenytörvény az állami szervekre vonatkozóan is tartalmaz előírásokat, és ezeknek a válaszoknak egy jelentős része is valószínűleg inkább csak tipp, mint konkrét tudás; legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy a helyesen válaszolók közül senki sem tudott valós, konkrét szabályt/előírást említeni. Kétharmada (64%) azoknak, akik szerint vannak a versenyszabályozásnak állami vonatkozásai, nem tudott említeni egyetlen konkrét vonatkozást sem, a többiek pedig téves válaszokat adtak5.

A Versenytörvény és az állami szervek Ön szerint tartalmaz előírásokat a Versenytörvény az állami szervekre vonatkozóan is? 100% 21

20

29

26

22

80% 60%

NT/NV 31

Nem 40% 20%

51

54

47

TOTAL

Önkormányzat

Államigazgatás

Igen

0%


Milyen előírásokat tartalmaz Ön szerint a Versenytörvény az állami szervekre vonatkozóan? Ugyanazt, mint a vállalkozásokra

7

Közbeszerzésekkel kapcsolatos Nem élhetnek vissza a helyzetükkel Piaci tevékenységekre vonatkozó Szabályozott árak Szabályok betartása általában

Bázis: Akik szerint az állami szervekre vonatkozik a Versenytörvény, N=101

Egyéb NT/NV

5

7 3 3 2 4

10 64

A válaszok helyességéről itt is a GVH iránymutatásai alapján döntöttünk. A helyes válasz ez lett volna: a versenyt érintő jogszabályok és intézkedések tervezeteinek előzetes véleményeztetése a GVH.

21


KÖZIGAZGATÁS

A megkérdezett közigazgatási szakemberek közel fele (48%) szokott közbeszerzésekkel foglalkozni munkája során. Közülük csak alig több mint minden negyedik végez rendszeresen ilyen tevékenységet. Az érintetteket (akik szoktak közbeszerzésekkel foglalkozni) megkérdeztük, mit tennének, ha azt tapasztalnák, hogy a közbeszerzésen részt vevő ajánlattévő cégek egymással összebeszélve egyeztették az ajánlatuk egy vagy több elemét. A többségük (41%) a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulna, 20-20%-uk közbeszerzési szakemberhez vagy a GVH-hoz. A válaszadók egytizede ilyen esetben megkérdezne egy jogászt, és hasonló azok aránya is, akik a felettesükhöz fordulnának.

A GVH és a közbeszerzések A munkája során milyen gyakran szokott Ön közbeszerzéssel kapcsolatos ügyekkel foglalkozni?

Rendszeresen

13

[%]

Alkalmanként

52

NT/NV

34 1

Soha


Mit tenne Ön olyan esetben, ha azt tapasztalná, hogy a közbeszerzésen résztvevő ajánlattevő cégek összebeszéltek egymással, és egyeztették az ajánlatuk egy vagy több elemét? (Spontán válaszok említési aránya)

A Közbeszerzési Döntőbizottsághoz f ordulna

41

Közbeszerzési szakértőhöz f ordulna

20 20

A GVH-hoz f ordulna

Megkérdezne egy jogászt / a jogi részleget

10

A f eletteséhez f ordulna

10

Érvénytelennek nyilvánítaná a közbeszerzést

7

Kizárná őket

5

Kérdőre vonná a cégeket

5

Feljelentést tenne

Új közbeszerzési pályázatot írna ki

Egyéb

Bázis: Akik munkájuk során foglalkoznak közbeszerzéssel, N=96*

NT/NV

22

4 2

5 8

[%]


KÖZIGAZGATÁS

3.4. A versenyszabályozás értékelése A közigazgatási szakemberek egyötöde (19%) (a kérdésben állást foglalók egyharmada) véli úgy, hogy a jelenlegi versenyszabályozás megfelel az aktuális jogi és gazdasági követelményeknek. Az elégedetlenség inkább abból fakad, hogy túl megengedőnek tartják a szabályozást a vállalkozásokkal szemben (22%). Túl szigorúnak mindössze 5% véli, ambivalens véleménye (bizonyos területeken túl szigorú, másokon túl megengedő) pedig 11%-uknak van. Bár államigazgatásban dolgozók közül jóval kevesebben adtak ambivalens választ (7%), ugyancsak relatív nagy arányban (29%) voltak azok, akik nem tudtak állást foglalni körükben (29%).

A jelenlegi versenyszabályozás megítélése Véleménye szerint a jelenlegi versenyszabályozás …? 100% 11 20

Nem hallott a versenytörvényről

28

NT/NV

80%

29 24 19

60%

7 11 26

Túl megengedő velük szemben

7

Túl szigorú a vállalkozásokkal szemben

15 40%

Bizonyos területeken túl szigorú, más területeken túl megengedő

22 18 20%

5

3

19

17

20

TOTAL

Önkormányzat

Államigazgatás

0%


23

Megfelel az aktuális jogi és gazdasági követelményeknek


KÖZIGAZGATÁS

4. A GVH ismertsége, megítélése A kutatás egyik fő célja volt a GVH ismertségének és megítélésének általános és részletes vizsgálata. A felmért ismeretek érintették a GVH konkrét tevékenységét és jogosultságait is.

4.1. A GVH általános ismertsége A közigazgatási szakemberek közül szinte mindenki hallott már a GVH-ról; elenyésző, mindössze 4% azoknak az aránya, akik soha nem találkoztak még a versenyhivatal nevével. Az GVH-t ismerők aránya valamivel magasabb az államigazgatási (97%), mint az önkormányzati szakemberek (94%) körében.

A GVH ismertsége Hallott már Ön a Gazdasági Versenyhivatalról, azaz a GVH-ról? 100%

96%

94%

97%

TOTAL

Önkormányzat

Államigazgatás

80%

60%

40%

20%

0%


24


KÖZIGAZGATÁS

A közigazgatási szakemberek között egy sem akadt, aki teljes mértékben tájékozottnak érzi magát a GVH munkájával, hatáskörével, feladataival kapcsolatban. Az inkább tájékozottak köre (4-es válasz az 1-5-ig terjedő skálán) is viszonylag alacsony, 4%. A legtöbben (38%) közepesre osztályozták ismeretük szintjét, minden második közhivatalnok (49%) pedig bevallottan nem igazán érzi magát tájékozottnak a GVH-val kapcsolatban (ebből 20% egyáltalán nem). Inkább az önkormányzati szakemberek érzik úgy, hogy a Versenyhivatallal kapcsolatos ismereteik nem elég alaposak.

Tájékozottság a GVH-val kapcsolatban Mennyire érzi Ön tájékozottnak magát a GVH munkájával, hatáskörével, feladataival kapcsolatban? 100%

5

6

6 4

5 1

5

3 7 7

Nem hallott még a GVH-ról

NT/NV

80% 4

38

Teljes mértékben tájékozottnak érzi magát (5)

37 38

60%

4 3

3

40%

27 29 2,3

2,4 30

2,2

2 2

20%

20

Egyáltalán nem érzi magát tájékozottnak (1)

24 15

0%

1

TOTAL

Önkormányzat

Államigazgatás


25

Átlag [1..5]


KÖZIGAZGATÁS

4.2. A GVH hatáskörének, eszközeinek ismerete Kilenc piaci szituációról kellett eldönteniük a válaszadóknak, hogy azok beletartoz(ná)nak-e a GVH hatáskörébe. A felsorolt ügyekből a valóságban csak négy esik ténylegesen a versenyhivatal kompetenciájába. A közigazgatási szakemberek túlnyomó többsége (89%) helyesen a GVH jogkörébe tartozónak tartja azt az esetet, ha a versenytársak összebeszélnek egymással, és egyeztetik az áraikat. A többi igaz állítást helyesnek vélők aránya is kifejezetten magas: a megtévesztő módon történő reklámozást 84%, a dömpingár alkalmazását 83%, a fogyasztók nem megfelelő tájékoztatását pedig 72% tartja a GVH hatáskörébe tartozónak. Elmondható ugyanakkor az is, hogy a GVH hatáskörébe ténylegesen nem sorolható ügyek közül is többről vélték úgy viszonylag sokan, hogy azok a hivatal jogkörébe tartoznak. A megkérdezettek fele gondolja – tévesen –, hogy a GVH feladatkörébe tartozik a hazai vállalkozásokat nehéz helyzetbe hozó külföldi cégek féken tartása, de sokan érezték úgy, hogy a versenyhivatal eljárhat akkor is, ha a közbeszerzési eljárás szabályait nem tartják be (47%), vagy ha egy vállalkozás rossz minőségű termékeket gyárt, illetve ad el (44%).

A GVH „hatásköre” Ön szerint eljárhat-e a GVH,....?

IGAZ

ÖNKORMÁNYZAT

TOTAL

Ha versenytársak "összebeszélnek" egymással és egyeztetik az áraikat

89

56

87

ÁLLAMIGAZGATÁS

76

91

36

Ha egy vállalkozás azáltal jut előnyhöz a piacon, hogy megtévesztő módon reklámozza termékét

84

116

80

15 5

87

76

Ha egy vállalkozás kihasználva gazdasági erőfölényét, termékeit költségeinél alacsonyabb áron kínálva kiszorítja versenytársait a piacról

83

99

80

11 9

86

68

Ha egy vállalkozás úgy jut előnyhöz a piacon, hogy nem informálja megfelelően a fogyasztókat termékeiről

72

20 9

67

24

9

76

16 8

HAMIS Ha a kis és középvállalkozók anyagi támogatásért folyamodnak 15

68

18

17

66

17

13

Ha a sportolók doppingolnak egy versenyen 15

67

19

17

68

15

12

69

18

65

23

Ha egy vállalkozás rossz minőségű terméket gyárt vagy ad el

44

47

10

44

46

10

Ha a közbeszerzési eljárás szabályait nem tartják be

47

42

12

43

47

10

51

36

13

A hazai vállalkozást nehéz helyzetbe hozó külföldi vállalkozás féken tartása érdekében

50

33

18

46

36

18

53

29

18

Igen


26

Nem

43

NT/NV

47

10


KÖZIGAZGATÁS

A megkérdezett közhivatalnokok 61%-a foglalkozik munkája során jogszabálytervezetek előkészítésével, ebből 24% rendszeresen végez ilyen tevékenységet. Azt, hogy a GVH-val véleményeztetni kell bizonyos jogszabályok vagy intézkedések tervezetét, az érintetteknek (a jogszabálytervezeteket előkészítőknek) csak az egyharmada tudja. Arra a kérdésre, hogy milyen jogszabálytervezeteket kell a GVH-nak véleményeznie, a jogszabálytervezetek előkészítésével foglalkozók egyharmada nem tudott válaszolni, egyértelműen jó választ (piaci versenyre vonatkozó, piaci szabályozással kapcsolatos, árakkal kapcsolatos szabályozás) pedig csak alig minden ötödik adott (20%).

A GVH és a jogszabálytervezetek Ön szerint előfordulhat-e, hogy a GVH-val véleményeztetnie kell bizonyos jogszabályok vagy intézkedések tervezeteit?

A munkája során milyen gyakran szokott Ön jogszabálytervezet előkészítésével foglalkozni?

24 39

Rendszeresen

Igen

6 33

Alkalmanként

[%]

Nem

[%]

NT/NV 2

36

61

NT/NV

Soha


Bázis: Akik foglalkoznak jogszabálytervezetekkel, N=123

Ön szerint milyen jellegű jogszabály és intézkedés-tervezetet kell a GVH-nak véleményeznie? (Spontán válaszok említési aránya)

Gazdasági / pénzügyi területre vonatkozó

18

Piaci versenyre vonatkozó

14

Vállalkozásokra vonatkozó

9

Közbeszerzésekkel kapcsolatos

5

Piaccal, piaci szabályozással kapcsolatos

4

Versenytörvény

2

Árakkal kapcsolatos

2

Közszolgáltatókkal kapcsolatos

2

Egyéb

Bázis: Akik foglalkoznak jogszabálytervezetekkel, N=123

NT/NV

27

13 33

[%]


KÖZIGAZGATÁS

A megkérdezettek több mint fele (57%) nem tudott válaszolni arra, hogy milyen eszközei vannak a GVH-nak a vizsgálatok lefolytatásán kívül a gazdasági verseny elősegítésére. (5%-uk pedig azt mondta, hogy semmi más eszköze nincs.) Érdemi választ mindössze 38%-uk adott. Ezek között összességében kevesebb volt az egyértelműen helyes − többnyire valamilyen versenykultúrával vagy versenypártolással kapcsolatos − válasz (az érdemi válaszok 28%-a), mint a helytelen vagy semmitmondó (54%)6. Vizsgálatok folytatásán kívül milyen más eszközei vannak a GVH-nak a gazdasági verseny elősegítésére? Spontán említések Bázis: teljes minta (N=200)

Egyértelműen helyes válaszok Tájékoztatás Perek indítása Felmérések, elemzések Tanácsadás, segítség nyújtás Nyilvánosság, sajtómegjelenés Kétértelmű válaszok Jogszabály alkotás, előkészítés Javaslattétel Alapvetően helytelen vagy semmitmondó válaszok Szankcionálás, büntetés Ellenőrzés Egyéb Semmi más NT/NV

6

Említések száma

Százalékos arány

10 5 3 2 2

5% 3% 2% 1% 1%

9 6

5% 3%

34 3 6 10 114

17% 2% 3% 5% 57%

A válaszlehetőségek besorolása a GVH instrukciói szerint történt meg. A válaszok közül néhány csak bizonyos megszorításokkal igaz, attól függően, hogy mire gondolt a válaszadó; (például az állásfoglalás, amennyiben a GVH versenypártolási tevékenységéhez tartozó ajánlást jelent, a helyes válaszok közé sorolódna, de ha valami mást, például eljárással kapcsolatos „állásfoglalást”, akkor helytelen vagy semmitmondó válasznak számítana). Ezek a válaszok a „Kétértelmű válaszok” kategóriába kerültek. Az „Alapvetően helytelen vagy semmitmondó válaszok” közé soroltuk az olyan tevékenységek említését is, amelyek egyébként is beletartoznak a GVH vizsgálatainak folyamatába, tehát a valóságban nem jelentenek azon túlmutató eszközöket (pl. szankcionálás, büntetés, ellenőrzés).

28


KÖZIGAZGATÁS

4.3. A GVH megítélése A GVH munkájának értékelésére a válaszadók háromnegyede (74%) vállalkozott. A közigazgatási szakemberek 29%-a gondolja úgy, hogy a GVH jól vagy kiválóan végzi a munkáját, 42% adott semleges, 4%-uk pedig rossz vagy nagyon rossz értékelést. Az államigazgatásban dolgozók közül jóval többen adtak semleges választ (47%), mint az önkormányzati szakemberek körében (37%).

A GVH munkájának megítélése I. Az Ön megítélése szerint hogyan végzi a GVH a munkáját? 100%

5

6

21

20

2

2

3

5

Nem hallott még a GVHról 22

80%

1

4

NT/NV, nem ismeri eléggé Kiválóan (5)

60%

27

3,3

26 3,4

28 3,3

4 3

3 40%

2 42

37

47

2

20%

0%

Nagyon rosszul (1) Átlag [1..5]

3 1

5 2

1

TOTAL

Önkormányzat

Államigazgatás


29

1


KÖZIGAZGATÁS

Nincs szignifikáns összefüggés aközött, hogy mennyire érzi magát egy közhivatalnok tájékozottnak a GVH munkájával kapcsolatban és mennyire elégedett azzal. A legjellemzőbb kombináció a közepesen tájékozott és a közepesen vagy inkább elégedett válaszadó.

A GVH ismertsége és megítélése Az Ön megítélése szerint hogyan végzi a munkáját a GVH?

Menyire érzi tájékozottnak magát a GVH munkájával kapcsolatban?

Nagyon rosszul

2

3

4

Teljes mértékben

2%

4

1%

2%

1%

18%

17%

3

Kiválóan

1%

2

1%

2%

15%

6%

1%

Egyáltalán nem

1%

1%

7%

2%

1%

30


KÖZIGAZGATÁS

A GVH munkáját különböző szempontok alapján is véleményezniük kellett a válaszadóknak. El kellett dönteniük, hogy mennyire jellemzik a GVH-t például az igazságos döntések, az átlátható működés stb. A legtöbben a tájékoztatás részletessége (75%), a legkevesebben pedig az ügyintézés, döntéshozatal sebessége alapján (64%) tudták megítélni a GVH munkáját. A véleményt alkotók nagyobb része tartja jellemzőnek a GVH-ra a pozitív jellemzők (szinte) mindegyikét, mint ahányan úgy érzik, hogy az adott állítás nem (igazán) jellemzi a hivatalt. Az átlagok alapján kialakult sorrendiséget tekintve leginkább az igazságos döntéseket és a gazdasági érdekcsoportoktól való függetlenséget tartják a GVH sajátjának a felsoroltak közül (az 1-5-ig terjedő skálán történő értékelések átlaga: 3,6 ill. 3,5). Összességében a legkevésbé a gyorsaságot érzik jellemzőnek a GVH-ra (mindössze 17%). Az államigazgatásban dolgozók (az átlátható működés kivételével) minden pozitív állítást valamivel nagyobb arányban társítanak a GVH-hoz, mint az önkormányzati szakemberek.

A GVH munkájának megítélése II. Ön szerint mennyire jellemzők a következő állítások a GVH-ra?

ÁTLAG [1..5]

Igazságos döntések

5 12 gazdasági Függetlenség érdekcsoportoktól 8

16

2

23

37

2334

9

24

15

14

2 7

29

18

Gyors ügyintézés/ döntéshozatal

27

7

31

3,6

3,5

24 19

5

3,53

3,4

24

19

4

Egyáltalán nem jellemző (1)

8

20

5

3,4

5

3,3

14

29 16

28

10

35

2

3

14

4

11

10

3

25

31

Nagyon jellemző (5)


31

3,5

6

3,2

22 26

1 3,2

5

3,0

NT/NV

2 2

3,3

2 2

3,5

18

7

85

3,7

21

3

27

25

4

12

26

16

13 Politikai függetlenség18 4

3,7

5

30

3 10

ÁLLAMIGAZGATÁS

17

25

18

Részletes tájékoztatás

ÖNKORMÁNYZAT

23

34

Átlátható működés 13 13 8

7

TOTAL

2

3,129

3,3

2,9

3,1

2

Nem hallott még a GVH-ról


KÖZIGAZGATÁS

Korreláció elemzés segítségével vizsgáltuk, hogy mennyire szorosan kötődnek a fent bemutatott jellemzők a GVH általános megítéléséhez, azaz másképpen fogalmazva mely területeken kialakult percepciók mentén formálódik az általános vélemény. A GVH-ról kialakult általános kép az igazságosságnak és a tájékoztatás részletességének a megítélésével van a leginkább szoros kapcsolatban. A többi vizsgált tényező esetében a korrelációs együtthatók valamivel alacsonyabbak.

Igazságos döntések Részletes tájékoztatás Átlátható működés Gyors ügyintézés, döntéshozatal Függetlenség gazdasági érdekcsoportoktól Politikai függetlenség

Korrelációs együttható (r) 0,55 0,54 0,47

1. 2. 3.

Teljesítmény (átlag 1-5-ig skálán) 3,60 3,35 3,41

A teljesítmény sorrendje 1. 4. 3.

0,45

4.

3,02

6.

0,36

5.

3,54

2.

0,30

6.

3,18

5.

Fontossági sorrend

32


KÖZIGAZGATÁS

Egy úgynevezett imázstérképen együtt jelenítettük meg az egyes jellemzők fontosságát7, illetve a GVH (érzékelt) teljesítményét e jellemzők szerint. Az ábrát négy területre osztja a két mutató (fontosság és teljesítmény) középértékénél húzott vonal. A felső két szegmensben vannak a jobban teljesítő elemek, az alsókban a gyengébbek. A jobb oldalon találjuk a fontosabb jellemzőket, a bal oldalon a kevésbé fontosakat. Ez alapján a jobb felső területen helyezkednek el a GVH erősségei, vagyis azok a jellemzők, amelyekkel elégedettek a válaszadók és egyúttal fontosak is. Ide két tényező került a közigazgatási szakemberek esetén: az igazságosság és a részletes tájékoztatás. Az összes többi tényező a fenntartandó attribútumok közé került, vagyis kevésbé fontosak, de a GVH megítélése e szempontok szerint is kedvező.

A GVH imázs térképe Teljesítmény+

Fenntartandók

Erősség

Igazságos döntések

Függetlenség gazdasági érdekcsoportoktól Átlátható működés

Politikai függetlenség

Részletes tájékoztatás

Gyors ügyintézés, döntéshozatal

Fontosság-

Másodlagos prioritás

Fontosság +

Teljesítmény-

Elsődleges prioritás

Fontosság = az általános megítélés és az egyes imázs attribútumok közötti korrelációs együttható

7

A fontosságot az adott jellemző és a GVH összteljesítménye közötti korreláció alapján határoztuk meg.

33


KÖZIGAZGATÁS

Az idei felmérés kitért a GVH „szigorúságával” kapcsolatos véleményekre is. A megkérdezettek közel egyharmada nem tudta minősíteni a GVH-t ebből a szempontból, a relatív többség, majdnem minden harmadik válaszadó (31%) ugyanakkor úgy gondolja, hogy a GVH fellépése pont megfelelő a megbüntetett vállalatok száma és a büntetések mértéke alapján. A kevésbé elégedettek többsége a viszonylag enyhe (23%) vagy túlzottan enyhe (4%) fellépést kéri számon a hivataltól, míg engedékenyebb politikát a közigazgatási szakemberek 11%-a szorgalmazna. Az államigazgatási szakemberek közül ennél a kérdésnél többen adtak érdemi választ, mint az önkormányzatoknál dolgozók, de az értékeléseik átlaga között nincs különbség.

A GVH munkájának megítélése III. Kérem, értékelje a GVH-t a megbüntetett vállalatok száma és a büntetések mértéke alapján. Ön szerint a GVH…? 100%

5

5

3

6

Nem hallott még a GVHról 24

80%

27

NT/NV

30 4

Túl erősen lép fel (5)

9 60%

11 13 3

36 40%

2,7

31 2,7

Megfelelő mértékben lép fel (3)

2,7

25

2 20%

0%

23

21

25

4

5

3

TOTAL

Önkormányzat

Államigazgatás

Viszonylag erősen lép fel (4)

Viszonylag enyhén lép fel (2) Túl enyhén lép fel (1) Átlag [1..5]


34

1


KÖZIGAZGATÁS

5. Összesített ismereti mutató Három, az előzőekben bemutatott, a magyar versenyszabályozásra vonatkozó kérdésből (mire vonatkoznak a Versenytörvény előírásai; mi a célja a Versenytörvénynek; milyen ügyekben járhat el a GVH) képeztünk egy összesített ismereti mutatót. Ez az index azt mutatja meg, hogy egy adott válaszadó az összes ezzel kapcsolatos kérdés hány százalékára adott helyes választ. Azok, akik még nem hallottak korábban a Versenytörvényről automatikusan az utolsó („Nem ismeri”) csoportba kerültek, függetlenül attól, hogy az – index részét képező – zárt kérdések közül hányra adtak helyes választ. Ez alapján a közigazgatási szakemberek közel egynegyede (23%) nagyon jól tájékozott a versenyszabályozással kapcsolatban (a kérdések több mint háromnegyedére helyes választ adott), és további egyharmaduk (34%) ismeri azt elég jól (a jó válaszok aránya 51-75%). Minden ötödik válaszadó (20%) tartozik a kevéssé tájékozottak közé (azaz az előbb említett kérdésekre többször adott rossz, mint helyes választ). A közigazgatásban dolgozók egynegyede (24%) pedig egyáltalán nem tájékozott a hazai versenyszabályozással kapcsolatban (azaz a kérdések maximum egynegyedére adott jó választ, vagy nem is hallott még a Versenytörvényről). A hazai versenyszabályozást jobban ismerik az államigazgatásban dolgozók, mint az önkormányzatok szakemberei (magasabb körükben a nagyon jól ismerők aránya és alacsonyabb az egyáltalán nem ismerőké).

A versenyszabályozás ismeretének szintje 3 kérdésből: Mire vonatkoznak a VT előírásai? Mi a célja a VT-nek? Milyen esetekben járhat el a GVH? – képzett mutató a helyes válaszok százalékos aránya alapján. 100%

16 23 30

Nagyon jól ismeri (76-100%)

80%

33 60%

Elég jól ismeri (51-75%)

34 35 20

40%

Kevéssé ismeri (26-50%)

20 19 20%

31 24 16 0%

TOTAL

Önkormányzat

Államigazgatás


35

Nem ismeri (0-25%)

2010-ES KOMPLEX VERSENYKULTÚRA FELMÉRÉS

Recommend Documents