Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének …/2012. (…….) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról szóló 14/2009. (V.15.) önkormányzati rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az állatok tartásáról szóló 14/2009. (V. 15.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 2. §-a a következő 21. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „21. Nagytestű eb: minden olyan eb, amelyeknek marmagassága kifejlett korban a 50 cm-t meghaladja.”
2. §
Az Ör. 15. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A személyes adatok kezelésében érintettek jogai és azok érvényesítése az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben, valamint az adatvédelmi szabályzatban foglaltak szerint történik.”
3. §
Az Ör. a következő 5/A. alcímmel egészül ki: „5/A. Méltányossági eljárás 20/A. § (1) A Polgármester kérelem alapján az állattartó életkorára, szociális helyzetére, az állattartó ingatlanának védelmére tekintettel méltányossági eljárást folytathat le, amely eljárásban eltérhet a rendelet szabályaitól. (2) A Polgármester a méltányossági eljárás eredménye során hozott határozatában a rendeletben meghatározott maximálisan tartható állatszámnál több állat tartását, valamint haszonállatok esetében az adott állattartási övezetben egyébként nem tartható állat tartását engedélyezheti. A Polgármester a méltányossági eljárás során megvizsgálja, hogy az állattartási körülmények és az állattartás helyéül szolgáló ingatlan mérete, illetve egyéb jellemzője – így különösen kerítése, megközelítése, udvarának kialakítása, az állatok elhelyezésére szolgáló épület, épületrész adottsága, szomszédos ingatlantól való távolsága alapján – alkalmas-e arra, hogy az állattartó a megengedettnél több állatot vagy egyébként nem engedélyezett állatot tartson. (3) A méltányossági kérelemhez az állattartónak csatolnia kell a telekhatáros szomszédok írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát. A hozzájárulás megtagadását a telekhatáros szomszédnak indokolnia kell, amelyben köteles valószínűsíteni, hogy az állattartás számára szükségtelen zavarást okoz, vagy nem felel meg a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi szabályoknak, illetve a biztonsági szabályoknak. A hozzájárulás megtagadásának okait a Polgármester a méltányossági eljárásban mérlegelheti.
(4) A Polgármester a méltányossági eljárásban nem engedélyezhet több haszonállat tartását, mint az adott állattartási övezetben – állat fajtánként – maximálisan tartható haszonállatok számának 200 %-a. (5) Az adott állattartási övezetben egyébként nem tartható haszonállatok közül a Polgármester legfeljebb kettő darab állat tartását engedélyezheti. (6) Az 1. számú állattartási övezetben haszonállattartás a méltányossági eljárás keretében sem engedélyezhető. (7) A méltányossági eljárás keretében sem engedélyezhet a Polgármester több kedvtelésből tartott állat tartását, mint az adott ingatlanon egyébként tartható állatok számának 200 %-a. (8) A többlakásos lakóépületben, lakásonként a rendeletben meghatározott állatszámnál több állat tartása a méltányossági eljárás keretében nem engedélyezhető.” 4. §
Az Ör. a) 9. § (3) bekezdésében a „Családi házban” szövegrész helyébe az „Egy önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanon – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – legfeljebb” szöveg, b) 14. § (3) bekezdésében és 14. § (4) bekezdésében az „a gyepmester” szövegrész helyébe az „az állategészségügyi szolgálat munkatársa” szöveg, c) 14. § (5) bekezdésében az „A gyepmesteri tevékenység” szövegrész helyébe az „Az állategészségügyi szolgálat” szöveg, d) 16. § (4) bekezdésében a „Családi házban” szövegrész helyébe az „Egy önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanon” szöveg, e) 18. § (8) bekezdésében az „a Gyepmesteri” szövegrész helyébe az „az Állategészségügyi” szöveg f) 21. § (1) bekezdés b) pontjában a „illetve családi házban” szövegrész helyébe az „ és önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanon” szöveg lép.
5. §
E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
6. §
Hatályát veszti az Ör. a) 1. § (3) bekezdésében az „az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti állatvédelmi hatósági hatásköröket a Korm. rendelet felhatalmazása alapján a jegyző gyakorolja” szövegrész, b) 4. § (3) bekezdése, c) 9. § (5) bekezdésében és a 10. § (7) bekezdésében „A rendelet 3. sz. melléklet 2.) pontjában felsorolt” szövegrész, d) 3. melléklete. Dr. Páva Zsolt s.k. polgármester
Záradék: Elfogadta: a Közgyűlés a 2012. március 22-i ülésén Kihirdetve: 2012. …………..-én.
Dr. Lovász István s.k. jegyző
A helyi rendelet tervezetet a – jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-ában foglaltaknak megfelelően eljárva – az alábbiak szerint indokolom: Általános indokolás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének …./2012. (……) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról szóló 14/2009. (V. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 21. §-a szerint önkormányzati rendelet esetén folyamatosan figyelemmel kell kísérni a jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint le kell folytatni a jogszabály utólagos hatásvizsgálatát. Továbbá a Jat. 22. §-a alapján a jogszabályok tartalmi felülvizsgálatát is el kell végezni. Több olyan, az állattartási tevékenységet érintő jogszabály változott meg, így különösen az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény amely Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az állatok tartásáról szóló 14/2009. (V. 15.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör.) módosítását teszi szükségessé. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 2012. január 1-i módosítása által meghatározott formai-szerkezeti követelményekre, továbbá a Jat. 21. és 22. §-ára figyelemmel felülvizsgálatra került a hatályos Ör. és a megváltozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseivel összhangban nem álló, vagy azokat szükségtelenül megismétlő rendelkezéseket a Javaslat hatályon kívül helyezi.
Részletes indokolás Az 1. §-hoz Ez a rendelkezés határozza meg a nagytestű eb definícióját, ugyanis indokolttá vált a Ör.-ből a 3. számú mellékletben felsorolt nagytestűnek minősített ebek exemplifikatív listájának törlése, s ahelyett egy általános szabály felállítása, ami könnyebb jogalkalmazást eredményezhet mind a jogalkalmazó szervek, mind az állattartók számára. Az egységes fogalom alkotás mellett a Javaslat a nagytestű minősítéshez szükséges marmagasságot 45 cm-ről 50 cm-re növeli, mivel a Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóság Kerületi Főállatorvosának állásfoglalására is tekintettel a 45 cm túl alacsony egy nagytestű ebnek. A 2. §-hoz Az adatkezelés kapcsán jogszabályi változás történt, 2012. január 1-től az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján kell az adatokat kezelni, így ezen törvényre kell hivatkozni az Ör.-ben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény helyett.
A 3. §-hoz A Javaslat bevezeteti a méltányossági eljárás lehetőségét. A Ör.-nek egyfajta rugalmasságot biztosíthat és ezáltal hatékonyabban kezelheti az állampolgárok állattartási szokásait a méltányossági eljárás bevezetése. A méltányossági eljárás a közigazgatási eljárásokban egy régóta ismert eljárási mód. Lényege abban ragadható meg, hogy a jogszabályban foglaltaktól eltérően, az ügyfél javára méltányosságból a közigazgatási hatóság eltekinthet egyes feltételek érvényesítésétől azért, hogy a jogszabály alkalmazása ne okozzon az ügyfél számára aránytalanul súlyos hátrányt. Több jelzés is érkezett a hivatalhoz, hogy a megváltozott szociális, anyagi helyzetre tekintettel a saját szükségletek kielégítésére apró haszonállatokat szeretnének tartani a lakók, hogy ezzel is csökkentsék az élelmiszerek beszerzésének költségét. A méltányossági eljárás az ilyen helyzetben lévő embereknek is segítséget nyújthat. A haszonállatokon túl a méltányossági eljárás alkalmazásának lehetőségét célszerű kiterjeszteni azonban valamennyi a rendeletben szabályozott állat tartására, hiszen számos olyan – anyagi helyzeten túli – körülmény adódhat, ami indokolhatja a rendelettől történő eltérés lehetőségének biztosítását. Megemlíthető példaként a nagy méretű ipari területek, gazdasági célra hasznosított ingatlanok kutyákkal történő védelme, egyéb állatok sport és szórakoztatási, nevelési célból történő tartása. Az Ör. jelenleg hatályos szabályai szerint ugyanis családi háznál 3 db kutya tartható. Ha az állattartó kellően nagy ingatlannal rendelkezik, ahol akár 3-nál több kutya is megfelelően elhelyezhető, és megfelelő életfeltételeket (ideértve elsősorban az elhelyezést, a táplálást, a gondozást) is biztosítja az állattartó, valamint a több állat tartása nem zavarja a szomszédokat, akkor akár 3-nál több kutya is tartható. Természetes a méltányossági eljárás nem lehet parttalan, ezért egy korlátot is be kell építeni. Így nem lehetne engedélyezni több kedvtelésből tartott állat tartását, mint az adott ingatlanon egyébként tartható állatok számának 200 %-a, azaz maximum tehát 6 db kutyát lehetne tartani önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanon (pl. családi háznál, ipari területen) A többlakásos lakóépületben tartott állatok számának növelése sem elfogadható, tekintettel arra, hogy egy társasházban egyrészről nincsen elegendő élettér az Ör.-ben meghatározottnál több állat tartásához, másodsorban a szomszédokat zavarnák a megnövekedett állatszám által okozott zajok, szagok. A 4. §-hoz Az Ör.-ben szereplő családi házas ingatlanok, mint ingatlantípus, megjelölés helyett pontosabb az „önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlan” megjelölés alkalmazása. Ugyanis Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén számos olyan ingatlan található, ami nem minősíthető sem családi házas ingatlannak, sem többlakásos lakóépületnek (például beépítetlen telkek, ipari ingatlanok, stb.), így a rendelet jelenleg hatályos szabályozása szerint ezen ingatlanokon folytatott kedvtelésből folytatott állattartás nehezen összeegyeztethető az Ör. szövegével, jogalkalmazási, értelmezési nehézségeket vet fel, így indokolt a kifejezés korrekciója.
A gyepmesterre vonatkozó rendelkezések vonatkozásában névváltozás miatt a Javaslat módosítja az elnevezést állategészségügyi telep és állategészségügyi szolgálat munkatársa kifejezésekre. Az 5. §-hoz A rendelet-módosítás hatályba lépését és technikai deregulációját meghatározó rendelkezés. A 6. §-hoz A magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit megismétlő, hatályon kívül helyezni kívánt rendelkezéseket tartalmazza.
