2009-ES TANÉVRE

SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF)

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ A 2008/2009-ES TANÉVRE BSc SZAKOK TESTNEVELŐ– EDZŐSZAK REKREÁCIÓSZERVEZÉS ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS SZAK SPORTSZERVEZŐSZAK HUMÁNKINEZIOLÓGIA SZAK

MSc SZAKOK SPORTMENEDZSER SZAK SZAKEDZŐSZAK

HAGYOMÁNYOS KÉPZÉSI STRUKTÚRA GYÓGYTESTNEVELŐTANÁR SZAK

SZAKIRÁNYÚ SZAKOK LOVASKULTÚRA-OKTATÓ FELSŐFOKÚ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK SPORTPSZICHOLÓGIA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

Budapest, 2008 1

Kiadja a Semmelweis egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) 1123 Budapest, Alkotás utca 44. A kiadásért felel a Kar dékánja. Nyomdai munkák: Plantin-Print Eurotrans Kft. Tel.: 06 1 487 92 39

2

TARTALOM Bevezető……………………………………………………….……..………….…….….……7 A TF rövid története……………………………………………..……….………….……..…..8 Képzési szintek..........................................................................................................................9 Az új képzési struktúrában meghirdetett alapképzési szakok (BSc szint) ………………9 Az új képzési struktúrában meghirdetett mesterképzési szakok (MSc szint)……….....…9 A hagyományos képzési struktúrában meghirdetett szakok (egyetemi szint)……....…...9 Posztgraduális képzés…………………………………………………………….…..9 Nem iskolai rendszerűképzés………………………………………………………10 A képzés struktúrája………………………………………………..................................11 Szakok és tagozatok, szakfelelősök……………………………………………………...12 Dékáni Hivatal………………………………………………..…………………………..14 Tanulmányi Osztály………………………………………..………………………..14 Tudományos és Nemzetközi Osztály…………………...…………………………...16 Hallgatói Önkormányzat (HÖK)………………………………………………………..18 Tudományos diákkörök…………………………………….……………………………19 Diáktanácsadás…………………………………………………………………………...21 Eseménynaptár…………………………………………………………………………...23 Tanítási rend……………………………………………………………………………...25 Képesítési feltételek A 2008/2009-es tanévben indított alapképzési szakok (BSc) Testnevelő-edzőszak…………………………………………………………...…27 Óra- és vizsgaterv (nappali tagozat)…………………..………..……………...29 Óra- és vizsgaterv (levelezőtagozat)…………..……………………………...33 Tantárgyi programok…………………………………………………………..36 Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak……………………………………52 Óra- és vizsgaterv (nappali tagozat)…………………..………..…….………..54 Óra- és vizsgaterv (levelezőtagozat)…………..……………………………...59 Tantárgyi programok…………………………………………………………..63 Sportszervezőszak………………………………………………………………...98 Óra- és vizsgaterv (nappali tagozat)…………………..………..…….………..100 Óra- és vizsgaterv (levelezőtagozat)…………..……………………………...103 Tantárgyi programok…………………………………………………………..106 Humánkineziológia szak…………………………………………………………122 Óra- és vizsgaterv (nappali tagozat)…………………..………..…….………124 Tantárgyi programok…………………………………………………………127 A 2008/2009-es tanévben indított mesterképzési szakok (MSc) Sportmenedzser szak……………………………………………………………..144 Óra- és vizsgaterv (levelezőtagozat)…………..…………………………….146 Tantárgyi programok…………………………………………………………148 Szakedzőszak…………………………………………………………………….155 Óra- és vizsgaterv (levelezőtagozat)…………..…………………………….158 Tantárgyi programok…………………………………………………………160 Hagyományos képzési struktúra Gyógytestnevelőtanár szak……………………………………………………....167 Óra- és vizsgaterv (levelezőtagozat)…………..…………………………….169 Tantárgyi programok…………………………………………………………170 3

Szakirányú szakok Lovaskultúra-oktató felsőfokú szakirányú továbbképési szak………………...…173 Óra- és vizsgaterv (levelezőtagozat)…………..…………………………….174 Tantárgyi programok…………………………………………………………176 Sportpszichológia szakirányú továbbképzési szak……………………………….182 Óra- és vizsgaterv (levelezőtagozat)…………..…………………………….184 Tantárgyi programok…………………………………………………………185 Oktatási egységek……………………………………………………………………….188 Könyvtár…………………………………………………………………………………196 Kollégium………………………………………………………………………………..198 TF TovábbképzőIntézet (TFTI).....................................................................................200 Létesítmények…………………………………………………………………………...202 Fontosabb telefonszámok………………………………………………………………….203

4

SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) Az intézmény alapítója: gróf Klebelsberg Kuno, vallás- és közoktatásügyi miniszter

Az alapítás éve: 1925 Dékán: Dr. TIHANYI JÓZSEF egyetemi tanár

Tanulmányi és sportszakmai dékánhelyettes: DR. BOGNÁR JÓZSEF egyetemi docens

Tudományos és külkapcsolati dékánhelyettes: Dr. RADÁK ZSOLT egyetemi tanár

Az intézmény korábbi elnevezései: Magyar királyi Testnevelési Főiskola (1925-1945) Magyar Testnevelési Főiskola (1945-1989) Magyar Testnevelési Egyetem (1989-1999)

Az egyetem rövidített megnevezése:

TF Az intézmény elnevezése angolul: Semmelweis University Faculty of Physical Education and Sport Sciences

Az intézmény elnevezése németül: Semmelweis Universität Fakultät für Sport und Sportwissenschaften

5

6

BEVEZETŐ A Testnevelési és Sporttudományi Kar jogelődje a Magyar Testnevelési Egyetem (TF) kezdetben − és még jó ideig − kis intézmény volt csekély létszámú tanári karral és hallgatósággal, nem túl sok, ezáltal jól áttekinthető tantárggyal. A kezdeti fő cél, a testnevelőtanár-képzés a hatvanas évek elején a gyógytestnevelőtanár-, a szakedző- és sportszervezőképzéssel bővült, majd a különböző(főként nyári) továbbképzőtanfolyamok tették színesebbé az itt folyó munkát. Évtizedek múltán igen erőteljes fejlődésnek indult a testnevelés és sport világa, ami újabb és újabb kihívásokat jelentett a TF számára. Jelentősen gyarapodott a hallgatók száma, új tanszékek alakultak, új tantárgyak kerültek be a képzési programba és egyre nagyobb hangsúly helyeződött a tudományos kutatómunkára. Az elmúlt esztendőkben minden eddiginél jobban felgyorsultak a változások, új szakok születtek, létrejött az egyre terebélyesedőszakpáros képzés, tovább színesedett a képzési formák palettája, lehetővé vált a szakok, illetve az intézmények közötti átjárhatóság, megjelent a kreditrendszer, nőtt a kötelező, a kötelezően választható, illetve a fakultatív tárgyak köre. 1997-ben a TF megkapta a doktorképzés jogát, amely egyetemi státuszának megerősítését jelentette. Ezzel lehetővé vált, hogy a TF-en végzett hallgatók ott folytathatták tanulmányaikat, ahol diplomájukat szerezték. 2006-tól a magyar felsőoktatásban, így a TF-en is bevezetésre került a háromfokozatú képzés (alapképzés, mesterképzés, doktoranduszképzés). Ez új kihívást jelent nem csak a tanároknak, de a hallgatóknak is, ugyanis a mesterképzésbe csak azok kerülhetnek be, akik az alapképzésben a legjobban teljesítettek. Mindez arra késztette a kar vezetését, hogy egy olyan kalauzt adjon az elsőéves hallgatók kezébe, amely segít az alma mater megismerésében, segít eligazodni a bővülő szakok, a színesedőképzési szintek és lehetőségek, s mindezzel összefüggésben az egyre szaporodó tantárgyak közötti választási lehetőségekben, a kreditrendszer rejtelmeiben. Kiadványunkat annak reményében adjuk egyetemünk új polgárainak kezébe, hogy tanulmányaik során haszonnal tudják majd forgatni lapjait.

Dr. Tihanyi József dékán

7

A TF RÖVID TÖRTÉNETE Egy testnevelési szakemberek képzésére hivatott AZ INTÉZMÉNY VEZETŐI intézmény életre hívásának gondolata már az elő ző századfordulón felmerült, de a konkrét elő készületek DR. GYULAI ÁGOST csak az 1920-as évek elején kezdő dtek, majd igazgató (1925-1928) alapítónk, Klebersberg Kuno kultuszminiszter DR. SZUKOVÁTHY IMRE fáradozása nyomán a TF elsőtanévének ünnepélyes megnyitására 1925 novemberében került sor. Az igazgató (1928-1941) intézménnyel egy idő ben alakult meg a Testnevelési DR. MISÁNGYI OTTÓ Fő iskola Sport Clubja. A kezdeti három évről 1929igazgató (1941-1944) ben négyre emelték a tanulmányi időt. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium fennhatósága alatt álló DOLLAI DOBLER ANTAL TF működése elsőkét évtizedében a tanárképzésen igazgató (1945-1947) kívül jelentő s sikereket ért el az edzőképzésben, a DR. HEPP FERENC különféle továbbképzőtanfolyamok szervezése és a igazgató (1947-1951) tudományos kutatások alapjainak megvetése terén is. A második világháborút követ ő en, 1946 februárjában ANTAL JÓZSEF nyitotta meg újra kapuit a fő iskola. Az újjáalakuló igazgató (1951-1965) sportklub a Testnevelési Főiskola Sportegyesülete KEREZSI ENDRE (TFSE) néven kezdte meg működését. Az 1949/50-es igazgató (1965-1967) tanévben megalakultak a tanszékek, új tantervek készültek és új szervezeti szabályzat született. A DR. TERÉNYI IMRE tanári szak mellett létrejött az edző i, majd a főigazgató (1967-1973) sportvezet ő i szak, megindult az esti és a levelező oktatás. DR. KOLTAI JENŐ Az 1959-ben létesített Testnevelési Tudományos főigazgató (1973-1975) Kutató Intézet 1969. január 1-jétől a Testnevelési rektor (1975-1978) Fő iskola Kutató Intézeteként (TFKI) folytatta ZALKA ANDRÁS mű ködését. A testnevelési és sportszakemberek rektor (1978-1984) továbbképzési feladatainak ellátására 1975-ben megalakult a Testnevelési Fő iskola Továbbképző DR. ISTVÁNFI CSABA Intézete (TFTI). rektor (1984-1994) 1975-ben a fennállása 50. évfordulóját ünneplő DR. TIHANYI JÓZSEF Magyar Testnevelési Fő iskola egyetemi rangot rektor (1994-1999) kapott, 1985-ben teljes jogú, 1989-ben pedig elnevezésében is egyetem lett. dékán (2000-2001) A kilencvenes évek elején a magyar DR. NYERGES MIHÁLY felsőoktatásban bekövetkezett változások nem dékán (2001-2007) hagyták érintetlenül a Magyar Testnevelési Egyetem DR. TIHANYI JÓZSEF tevékenységét és működését sem. Növekedett a dékán (2007-) hallgatói létszám, új szakok kezdték meg mű ködésüket, az egyetem elnyerte a tudományos fokozat megszerzésére irányuló képzés jogát (PhD-képzés). Az oklevél kiadásával már rendelkező alapképzési szakokat a Magyar Akkreditációs Bizottság 1998-ban akkreditálta. 2000-ben a fennállásának 75. évfordulóját ünneplőintézmény már a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karaként (TF) szolgálja a magyar testnevelés és sport ügyét. A kar a felsőoktatás általános változásának megfelelően, 2006-tól áttért a kétszintű bolognai képzési rendszerre. Ebben a képzési struktúrában a 2006/2007-es tanévben a TF a sporttudományi képzési terület mind a négy alapképzési szakán elindította a képzést és a 2008/2009-es tanévben két szakon (sportmenedzser, szakedz ő ) megkezdődik a mesterképzés is.

8

KÉPZÉSI SZINTEK Az új képzési struktúrában meghirdetett alapképzési szakok (BSc szint) A kar BSc szintűképzési programjában (nappali és levelezőtagozatos oktatási formában) testnevelő-edző, rekreációszervezés és egészségfejlesztés, sportszervező és humánkineziológia szakokat indít. A BSc-oklevél birtokában a hallgatók a magyar testnevelés és sport különbözőterületein működőszakemberek, sportszervezők, szabadidősport-irányítók utánpótlását adják. Külföldi hallgatók számára meghirdettük a testnevelő-edző, illetve a rekreációszervezés és egészségfejlesztés szakokat angol nyelven.

Az új képzési struktúrában meghirdetett mesterképzési szakok (MSc szint) A 2008/2009-es tanévben két szakon, a sportmenedzser, valamint a szakedzőszakon indít mesterképzést karunk. Mindkét szakon levelezőtagozatos oktatási formában indulnak az előreláthatóan nem nagy létszámú évfolyamok.

A hagyományos képzési struktúrában meghirdetett szakok (egyetemi szint) A gyógytestnevelőtanár szak képzési célja tudományosan megalapozott pedagógiai, orvostudományi és pszichomotoros ismeretekkel rendelkező gyógytestnevelő tanárok képzése. Levelező tagozaton – a már meglévő testnevelő tanári oklevél birtokában – másoddiplomás képzés formájában történik az iskolai gyógytestnevelőtanárok képzése. A szak elvégzése esetén a hallgatók okleveles iskolai gyógytestnevelőtanárok lesznek. A gyógytestnevelő tanár szakon végzett hallgatóink specifikus ismereteiket az iskolai gyógyítás és betegségmegelőzés szolgálatába állítják.

Posztgraduális képzés A posztgraduális képzési szint egyik ága, a szakirányú továbbképzés jelenleg három akkreditált szakkal, a pedagógus szakvizsgára előkészítő (PSzE), a lovaskultúraoktató és a sportpszichológia szakirányú szakkal rendelkezik. A PSzE szakirányú szak célja az alapképzésben megszerzett, a pedagógus tevékenység ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek frissítése, továbbá az alapképzést kiegészítőúj elméletek, eljárások, illetve módszerek megismerése. A képzés négy féléves. A lovaskultúra-oktató szakirányú szak a 2008/2009-es tanévben már három évfolyammal vesz részt a szakirányú képzésben, stabilnak mondható létszámmal. A sportpszichológia szakirányú szak a 2007/2008-as tanévben egy évfolyammal sikeresen kezdte meg működését. 9

A doktori (PhD-) képzés az integráció után megváltozott, létrejött az egyetem doktori iskolája. A doktori (PhD-) képzés a TF-en két (társadalomtudományi és természettudományi) alprogram keretében zajlik.

Nem iskolai rendszerűképzés A kar iskolai rendszerű képzését kiegészítik a továbbképző intézet (TFTI) tanfolyamai, a hazai és külföldi előadók bevonásával rendezett nyári konferenciák, továbbá a külföldi hallgatók számára szervezett speciális kurzusok. A TFTI több mint 25 éve szervezi az angol oktatási nyelvű „postsecondary” edzőképzést. A TF Nemzetközi EdzőképzőTanfolyama (NET) világszerte elismert. A képzés nemzetközi elismertségét ékesen bizonyítja, hogy a TF 1991 óta a NOB hivatalos oktatási intézménye. Ez időalatt több mint nyolcvan országból több mint ezer szakember szerzett edzői oklevelet Budapesten és vitte intézményünk jó hírét hazájába. Sikeresek az 1986 óta kétévenként megrendezett nemzetközi tanári továbbképző konferenciák, amelyeken a vendégek alkalmanként húsz-harminc ország képviseletében vesznek részt szakmai programjainkon.

10

A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Az új képzési struktúra szakjai

Szint

Oktatási forma (tagozat) Nappali Levelező magyar angol magyar félév félév félév

Szakok

Testnevelő -edző BSc

MSc

Rekreációszervezés és egészségfejlesztés Sportszervező Humánkineziológia Sportmenedzser Szakedző

6

6

6

6

6

-

6 6 -

6 -

6 4 4

A hagyományos képzési struktúra szakjai (kimenőrendszerben) Szint

Fő iskolai

Posztgraduális

Egyetemi

Szakok, szakpárok Szakedző * Sportmenedzser* Rekreáció Rekreáció-sportmenedzser Testnevelőtanár* Testnevelőtanáregészségtantanár Testnevelőtanárgyógytestnevelőtanár Humánkineziológia* Testnevelőtanár -rekreáció Egészségtantanár* Gyógytestnevelőtanár Pedagógus szakvizsgára elő készítő

Szakirányú Lovaskultúra-oktató képzés Sportpszichológia Doktori képzés (sporttudomány)

Oktatási forma (tagozat) Nappali Levelező magyar angol magyar félév félév félév 6 8 8 8 10 8 8 4 és 5 10 10

-

-

8 10

8 -

4 -

-

-

5 és 7 4 4

-

-

5

-

-

4

6

-

6

* A 2008/2009-es tanévben az utolsó, kimenőévfolyam.

11

SZAKOK ÉS TAGOZATOK, SZAKFELELŐSÖK Az új alapképzési struktúra szakjai (BSc) Szak

Testnevelő-edző Rekreációszervezés és egészségfejlesztés Sportszervező Humánkineziológia

Szakfelelős

Dr. Radák Zsolt egyetemi tanár Dr. Mészáros János egyetemi tanár Dr. Nyerges Mihály egyetemi docens Dr. Nyakas Csaba egyetemi tanár

Tagozat, képzési forma Nappali alapképzés Nappali alapképzés (angol) Levelezőalapképzés (edző) Nappali alapképzés Levelezőalapképzés Nappali alapképzés Levelezőalapképzés Nappali alapképzés

Az új mesterképzési struktúra szakjai (MSc) Szak Sportmenedzser Szakedző

Szakfelelős Dr. Nyerges Mihály egyetemi docens Dr. Tihanyi József egyetemi tanár

12

Tagozat, képzési forma Levelezőmesterképzés Levelezőmesterképzés

Az alapszakok és a mesterszakok kapcsolódási lehetőségei MSc

Tt - Gyt

Tt - Egt

E

D-D

T

D-D

Eg R

Eg t- Gyt

Sze

Re

Sm

Hk m

D - +20(e)

+20(e) - D

D22(ed)

+20(r)

+20(g)

+20(o)

D- D20(e)

D20(e) - D

+22(ed)

+20(r)

+20(g)

+20(o)

20(S) - D

+20(S) - D

D -D

+22(ed)

D

+20(g)

+20(o)

+10*(p) - D

+10*(p) - D

+10 (p) - D

+22(ed)

D

+20(g)

+20(o)

MSc ut án 3 féléves képzésben

+10 (p)10(e)+12(S)

+22(ed)

20(r) + 20(s)

+20(g)

D

Hka

MSc után 3 féléves képzésben MSc után 3 féléves képzésben

MSc ut án 3 féléves képzésben

MSc ut án 3 féléves képzésben

+10(o)+22(ed)

10(o)+20(r)

D

-

Ssz

BSc T-E

R - Eg

Jelmagyarázat: Tt - Gy t = testnevelőtanár-gyógytestnevelőtanár Tt - Eg t = testnevelőtanár- egészségfejlesztés tan ár Egt - Gyt = egészségfejlesztés tanár – gyógytestnevelőtanár Sze = szakedző Re = rekreáció Sm = sportmenedzser Hkm = humánkineziológia T-E = testnevelő -edző R-Eg = rekreációszervez és és egészségfejlesztés Ssz = sportszervező Hka = humánkineziológia alapszak *a belépés a sportági szigorlatok letételéhez köt ött

D = közvetlen bemenet Ei = egészségfejlesztés szakirány Ri = rekreációszervezés szakirány arab számok a felveendőkrediteket jelentik (e) = egészségfejlesztőismeretek (s) = sportági szakaismeretek (r) = rekreáció szakismeretek (g) = közgazdasági szakismeretek (o) = orvostudományi ismeretek (p) = pedagógiai ismeretek (ed) = edző i ismeretek

A hagyományos képzési struktúra szakjai Szak

Testnevelőtanár (egyetemi)

Szakfelelős

Dr. Gombocz János egyetemi tanár

Dr. Pavlik Gábor Gyógytestnevelőtanár (egyetemi) egyetemi tanár

Tagozat, képzési forma Nappali szakpáros Levelezőkiegészítő Levelezőkiegészítő (kihelyezett) Nappali (angol) Nappali szakpáros Levelezőújabb okleveles képzés Levelezőújabb okleveles képzés (kihelyezett) Nappali szakpáros Levelezőújabb okleveles képzés Nappali alapképzés Nappali (angol)

Egészségtantanár (egyetemi)

Dr. Sipos Kornél egyetemi tanár

Humánkineziológia (egyetemi)

Dr. Nyakas Csaba egyetemi tanár

Rekreációirányító (főiskolai)

Dr. Mészáros János egyetemi tanár

Levelezőalapképzés Levelezőújabb okleveles képzés

Sportmenedzser (főiskolai)

Dr. Nyerges Mihály egyetemi docens

Levelezőalapképzés

13

DÉKÁNI HIVATAL DÉKÁN HIVA A hivatal vezetője: Végh László Tarsoly Lászlóné

Szilágyiné Barra Jolán

Szabóné Nagy Andrea

elő adó

elő adó

elő adó

Tanulmányi Osztály Osztályvezető: Oláh Zsolt Csoportvezető: Eőryné Kókán Margit Előadók: Bell Izabella (nappali, levelezőtagozat) Dörfler Sándorné (nappali, levelezőtagozat) Gubó Anikó (nappali, levelezőtagozat) Gombás Ferencné (levelezőtagozat) Nagyné PethőKatalin (levelezőtagozat) Gyurkovics Zoltánné (levelezőtagozat) Horváth Ildikó (Neptun-rendszer, terembeosztás) Nemzetközi Csoport

A Tanulmányi Osztály irányítja a magyar és a külföldi hallgatók tanulmányi munkáját. Az osztály munkatársaihoz kell fordulni a tanév folyamán minden óralátogatási, vizsga- és ösztöndíjügyben. Az illetékes tanulmányi előadó I. éves koruktól az oklevél megszerzéséig végigkíséri, gondozza, szervezi a hallgatóság tanulmányi ügyeit.

14

A Tanulmányi Osztály fogadóórái SZORGALMI IDŐSZAKBAN

Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:

12.30-14.30 12.30-14.30 12.30-14.30 9.15-11.15 9.15-11.15

VIZSGAIDŐSZAKBAN

8.00-10.00

„K” HÉTEN

12.30-15.30 12.30-15.30 12.30-15.30 8.30-12.30 8.30-12.30

A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben elsőfokon az oktatókból és hallgatókból álló Tanulmányi Bizottság jár el. A Tanulmányi Bizottság elnökét és oktató tagjait a Kari Tanács, hallgató tagjait pedig a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) választja meg. A Tanulmányi Bizottság öt főből áll, a másodfokú hatáskört a dékán gyakorolja.

Tanulmányi Bizottság Elnök: dr. Gyimes Zsolt, egyetemi docens Titkár: Révész László Tagok: Horváth Balázs Bendzsák Balázs, hallgató (HÖK) Turcsik István, hallgató (HÖK)

Az előadásokat és gyakorlati foglalkozásokat az adott szak tanterve határozza meg. A tanórák időtartama 80 (2x40) perc. A félév elején a hallgató köteles beiratkozni: a Neptun-rendszeren keresztül a státuszát beállítani és a leckekönyvébe a kötelezőés a szabadon választható tantárgyakat az oktató tanár nevével és a tárgy óraszámával beírni. A felvett tárgyak előadásait, illetve gyakorlatait a hallgató köteles látogatni, amit a tanár aláírásával igazol. A félév megismétlését eredményezi, ha a hallgatói hiányzás meghaladja a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat által meghatározott mértéket egy adott tantárgyból. A sikertelen vizsgát ugyanabban a vizsgaidőszakban kétszer lehet megismételni. A hallgatóknak a Tanulmányi Osztály fényképes diákigazolványt állít ki, amelyet félévenként érvényesíttetni kell. A hallgatók munkarendjére vonatkozó előírásokat a kari Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rögzíti.

15

Tudományos és Nemzetközi Osztály Nemzetközi Csoport Ügyvivőszakértők: dr. Kőműves Veronika Kovrig Johanna A Nemzetközi Csoport irányítja a kar külföldi kapcsolatait és szervezi a hallgatók külföldi partneregyetemeken folytatott tanulmányait. A kar nemzetközi kapcsolatai igen szerteágazóak, évről évre egyre több külföldi társintézménnyel kötünk együttműködési szerződést. A külföldi egyetemeken többnyire olyan kurzusokat vesznek fel hallgatóink, amelyek lehetővé teszik, hogy itthoni tanulmányi előmenetelük folyamatos, tudásuk széles körűlegyen. A kreditrendszer nagyban elősegítheti az oktatás megfelelőekvivalenciájának biztosítását. A Nemzetközi Csoport  a fennálló nemzetközi kapcsolatok keretén belül megszervezi a külföldi tanulmányokat;  pályázatokat ír ki, segít a kiutazásokhoz szükséges dokumentumok beszerzésében, a hivatalos ügyek intézésében;  információkat szerez és továbbít a külföldi egyetemekről, az ezeken folyó alapképzésekről, illetve posztgraduális képzési lehetőségekről;  lehetőséget biztosít az idegen nyelveket beszélőhallgatók számára a kar nemzetközi életének szervezésében, a konferenciákon való részvételben (kísérői feladatok, tolmácsolás stb.). Milyen feltételeknek kell eleget tenni azoknak a hallgatóknak, akik külföldön kívánnak tanulni?  Az idegen nyelvek, elsősorban az angol, a német és a francia nyelv magas szintű elsajátítása szükséges ahhoz, hogy az adott országban képesek legyenek teljesíteni a tanulmányi kötelezettségeket.  Megfelelőtanulmányi eredményt kell elérni és teljesíteni kell a pályázati kiírás követelményeit.  Egyes esetekben (pl. Egyesült Államok, Kanada) kötelezően előírt angol nyelvvizsgát (TOEFL-vizsga) kell letenni. Ez a vizsga általában a jelentkezés feltételei közé tartozik, és a teljesítése hosszú ideig tart.

16

Tudományos Csoport Csoportvezető: dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Varga Istvánné oktatási ügyintéző

A Tudományos Csoport feladatait a TF Működési Rendjében foglaltak határozák meg: A kar az oktató-nevelőmunka korszerűszínvonalon tartása érdekében, képzési irányának megfelelőtudományágban tudományos munkát végez, részt vesz a társadalom és a gazdaság fejlődését elősegítő kutatómunkában, figyelemmel kíséri és közreadja a tudomány új eredményeit. A kar az akkreditált tudományterületeken tudományos utánpótlást képez, az egyetemi oktató-nevelőmunka során támogatja a tudományos munkaterületre, valamint az egyetemi oktatói hivatásra készülőhallgatókat, különösen a tudományos diákköri (TDK-) munkában részt vevőket. A kar oktató-nevelőés tudományos munkájában együttműködik a hazai és külföldi oktatási és tudományos intézményekkel. A csoport főfeladata az intézmény tudományos életének szervezése, dokumentálása, az adminisztratív feladatok ellátása, a kar tudományos tevékenységének zökkenőmentes elősegítése; a tudományos és külkapcsolati dékánhelyettes munkájának maximális segítése.

17

HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT (HÖK) Az önkormányzat a TF hallgatóinak érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el, dönt az alapszabályban ráruházott kérdésekben. A TF minden nappali és levelezőtagozatos beiratkozott hallgatója alanyi jogon tagja az önkormányzatnak. Az önkormányzat célja:  a hallgatói érdekképviselet ellátása a hallgatókat érintővalamennyi kérdésben, illetve minden illetékes egyetemi és országos testületben;  a hallgatók TF-fel kapcsolatos ügyeinek intézése és segítése;  a hallgatók szakmai és egyéb közösségi tevékenységének támogatása;  hozzájárulás a széles látókörű , értelmiségi szemléletű, már pályájuk kezdetén értékes közéleti ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkezőszakemberek képzéséhez;  a hallgatók tájékoztatása az önkormányzat tevékenységéről, az intézmény életével kapcsolatos kérdésekről, a pályázatokról, az ösztöndíjas álláslehetőségekről;  saját anyagi függetlenségének megteremtése;  a lehetőségek megteremtése a hallgatók színvonalas külföldi ösztöndíjas képzéséhez és annak segítése;  együttműködés a hazai és a nemzetközi hallgatói szervezetekkel. Az önkormányzat tisztségviselői, képviselői ellátják a hallgatók képviseletét az országos és kari testületekben, részt vesznek a hallgatók tanulmányi, szociális, ösztöndíj-, tudományos és egyéb ügyeinek intézésében; tevékenységük során tájékoztatják a hallgatókat a kar életével kapcsolatos kérdésekről, segítik ügyeik intézésében. Az önkormányzat állítja össze a hallgatói juttatások és térítések szabályzatát, illetve más szabályzatokat. A HÖK-nek alapvetőszerepe van a hallgatói támogatások elosztásában, képviselői révén jelen van a kollégium irányításában. A HÖK szolgáltatásokat nyújt a hallgatóknak, például információkat ad munkalehetőségekről, tájékoztat az intézmény életéről, szervezi a jelentősebb hallgatói rendezvényeket (sportversenyek és bajnokságok, gólyabálok, kulturális rendezvények), támogatja a hallgatók kulturális és szakmai csoportjainak működését. Az önkormányzat legfőbb szerve a közgyűlés, amelynek tagjait a hallgatók választják az önkormányzati választások során.         

A Hallgatói Önkormányzat vezetősége: Bendzsák Balázs - elnök, Egyetemi Szenátus tag, Kari Tanács tag, ONB, HÖOK Választmány és Budapesti Régiószövetség elnökségi tag, TFSE elnökségi tag Bagyinszki Gyula - alelnök, sport- és kulturális bizottság elnöke, Kari Tanács tag, Turcsik István - a Tanulmányi Bizottság elnöke, Sáfár Sándor - a Gazdasági Bizottság elnöke, Berkes Márton - az Informatikai Bizottság elnöke, Kari Tanács tag, TFSE elnökségi tag, Kiszela Kinga - a Kollégiumi Bizottság elnöke, Szkalák Attila - a Külügyi Bizottság elnöke, Kari Tanács tag, TFSE elnökségi tag, Varga Ádám - a Kommunikációs Bizottság elnöke, Máthé Fanni - irodavezető.

HÖK-iroda: TF Főépület, III.em. 307. (1123 Budapest, Alkotás u.44.) Telefon: 487-92-03 Fax: 356-63-37 e-mail: [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected] 18

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRÖK A tudományos diákkör (TDK) az oktatási-nevelési folyamathoz kapcsolódó, a kötelezőtananyagot meghaladó, tudományos igényűönképzést folytató diákszervezet, amely  elősegíti, hogy a legtehetségesebb hallgatók elméleti szinten még jobban felkészülhessenek választott hivatásukra;  lehetővé teszi, hogy a hallgatók bekapcsolódhassanak az intézmény tudományos és oktatómunkájába;  együttműködhet más felsőoktatási intézmények tudományos diákköreivel, továbbá szakmai, tudományos szervezetekkel és egyesületekkel;  hozzájárul a kar tudományos szakember-utánpótlásának biztosításához. A tudományos diákköri munka lehetőségét teremt a hallgatók számára, hogy  az oktatási törzsanyagot meghaladó ismeretekre tegyenek szert;  bepillantást nyerjenek a szakterületükön folyó elméleti és módszertani kutatásokba;  megismerjék a legújabb, legfontosabb hazai és külföldi tudományos eredményeket;  bekapcsolódhassanak a hazai tudományos közéletbe;  részesei legyenek a nemzetközi tudományos diákkapcsolatoknak. A tudományos diákköri munka önkéntes. TDK-t a tanszékvezetőhozzájárulásával bármely hasonló érdeklődésűcsoport szervezhet. A TDK ügyeinek intézésére titkárt kell választani. A tudományos munka irányítására egy vagy több oktató (kutató) kérhetőfel. A tudományos diákkörnek minden I-V. éves hallgató tagja lehet (a végzettek az abszolutórium megszerzését követőegy évig). A tudományos diákkörök munkáját a karon belül a Tudományos Diákköri Tanács irányítja. A tudományos diákköri tevékenységre vonatkozó releváns tények:  a tudományos diákköri konferenciákon elért díjak és helyezések,  a tudományos diákköri tevékenység alapján odaítélt egyéb díjak és kitüntetések a hallgató leckekönyvébe bejegyzést nyernek. A bejegyzéseket az illetékes kari (dékáni) hivatalok jogosultak megtenni a Tudományos Diákköri Tanács írásbeli közlése alapján.

Kari Tudományos Diákköri Tanács Tanárelnök: dr. Kovács Katalin Tagok: dr. Farkas Anna, dr. Hamar Pál, dr. Sós Csaba, dr. Farkas Péter, dr. Rácz Levente, dr. Bartha Csaba A Tudományos Diákköri Tanács minden évben konferenciát és minden második évben nemzetközi konferenciát szervez. A konferencián való részvétel (azaz előadás tartásának) feltételei:

19

 tudományos diákköri tagság (más egyetem hallgatója is lehet tagja a TDK-nak),  az előadáskivonat(ok) határidőre történőbeadása,  PhD-hallgató nem lehet szerző(társ) TDK-konferencián bemutatásra kerülő előadásban. Az előadásokat I., II. és III. díjjal, illetve különdíjakkal ismerik el. Az arra érdemes előadásokat közli a Kalokagathia, a kar tudományos folyóirata.

20

DIÁKTANÁCSADÁS A TF Diáktanácsadó Szolgálat célja, hogy információt és segítséget nyújtson a hallgatóknak  a tanulmányaik sikeres elvégzéséhez,  az egyetemi életbe való beilleszkedésükhöz,  az intézmény hagyományainak megismeréséhez és ápolásához,  egyéni életvezetési problémáik megoldásához. A Diáktanácsadó lehetőséget és keretet nyújt a szakmai felkészülés folyamatában az aktív, autonóm, választott hivatását magas szinten művelő szakmai önmegvalósítás eléréséhez. A TF Diáktanácsadó Szolgálat vezetője: Kormosné dr. Acsai Irén, egyetemi adjunktus Új épület I. em. 125 szoba, telefon: 9264 mellék Információs szolgálat Itt szerezhetők be mindazon információk, melyek az intézményen belüli képzés és vizsgáztatás rendjéről, a különbözőszakok közötti átjárhatóságról, más intézményekbe való áthallgatási lehetőségekről, külföldi pályázatokról és ösztöndíjakról, munkavállalási lehetőségekről (a képzés alatt és a végzés után), az egyetem hagyományairól stb. szólnak. Ezt a szo lgáltatást a hallgatók önkéntesen és öntevékenyen működőKortárssegítőCsoportja látja el, melynek munkájába minden érdeklődőhallgató bekapcsolódhat. A csoport célja és feladatai:  a számítógépes adatbázis folyamatos, érvényes és aktuális információkkal történő feltöltése és ennek alapján az érdeklődőhallgatók tájékoztatása;  a Diáktanácsadó munkáját és működését megismertető tájékoztató anyagok, szórólapok készítése;  a hallgatók érdeklődésének és információs igényének felmérése;  kapcsolattartás az országos hálózatot alkotó Felsőoktatási Tanácsadó szervezettel;  minden olyan feladat, melyet a Diáktanácsadó céljainak megfelelően önszerveződő jelleggel felvállalnak és bővítenek. A KortárssegítőCsoport a kollégiumban külön irodával rendelkezik és a hallgatók által megadott ügyeleti rendben működik. Életvezetési, pszichológiai tanácsadás Ezt a tanácsadást sokéves tapasztalataik alapján a Pszichológia Tanszék szakemberei végzik. Hozzájuk fordulhatnak azok a hallgatók, akik nehéz élethelyzetbe vagy krízishelyzetbe kerültek, akik bármilyen (magánéleti, párkapcsolati, tanulmányi, vizsgázással kapcsolatos, sportolással vagy beilleszkedési stb.) problémával néznek szembe. Itt minden hallgató szakszerű és szigorúan bizalmasan kezelt segítséget kaphat. Célunk, hogy hallgatóink tudják: problémáikkal, gondjaikkal nincsenek magukra hagyva, teljes bizalommal fordulhatnak hozzánk.

21

Karrier-tanácsadás A szakmai felkészülést kiegészítő, támogató, elmélyítőprogramokat is szervezünk kiscsoportos (önismereti és személyiségfejlesztő, kommunikációs, konfliktuskezelő, relaxációs stb.) tréningek formájában. Ezeket a programokat minden tanév elején meghirdetjük és a jelentkezőhallgatókkal egyeztetett időpontban tartjuk meg. A végzős hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy elhelyezkedésükhöz segítséget kapjanak a karrier-tanácsadás keretén belül. A TF Diáktanácsadó Szolgálat várja a hallgatókat, hogy egyetemista éveiket aktív, felelősségteljes munkával, tanulással és sportolással, a kalokagathia eszméjének megvalósításával töltsék el. A TF Diáktanácsadó Szolgálat a Pszichológia Tanszéken (Új épület, I. emelet) működik (ugyanitt található a TÁMASz Alapítvány drogprevenciós tanácsadása is) és konzultációs időben, időpont-egyeztetésért felkereshető. Fogyatékkal ÉlőHallgatók Képviselete (FÉK) A bizottság a 2005/2006-os tanévben kezdte meg működését. Célunk tájékoztatást és segítséget nyújtani, érdekeiket képviselni – az érvényben lévőtörvényi jogszabályok szerint – a fogyatékkal élőhallgatóink és a jelentkezők számára. A FÉK a kar oktatóit, hallgatóit képviselőtagokból áll. Ügyintézéssel közvetlenül Horváth Balázs megbízott koordinátor foglalkozik, míg a bizottság elnöki funkcióit dr. Lénárt Ágota látja el. Telefon: 06/70-221-4959/154. mellék. e-mail: [email protected] Évfolyamvezetői rendszer A Kar nappali tagozatán a hallgatók tanulmányi, társadalmi és kulturális munkájának segítésére évfolyamvezetői rendszer működik. 1. évfolyam: felkérés alatt 2. évfolyam: Németh Lajos, mestertanár (Sportjáték Tanszék) 3. évfolyam: dr. Tóth László, egyetemi adjunktus (Pszichológia Tanszék) 4. évfolyam: dr. Szőts Gábor, egyetemi adjunktus (Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék) 5. évfolyam: Fajtné Thuróczy Zsuzsanna, egyetemi tanársegéd (Torna, RG,Tánc és Aerobik Tanszék)

22

ESEMÉNYNAPTÁR Időpont

Esemény

2008. augusztus 25.

Az őszi szemeszter elsőtanítási napja a levelezőtagozaton

2008. szeptember 1.

Az őszi szemeszter elsőtanítási napja a nappali tagozaton

2008. szeptember 6.

Kari tanévnyitó

2008. szeptember 7.

Központi tanévnyitó

2008. október 6.

Október 6-i ünnepség

2008. október 22.

Október 23-i ünnepség

2008. november 13.

Házi TDK-konferencia

2008. november 14.

Gólyabál

2008. december 12009. január 24.

Vizsgaidőszak a levelezőtagozaton

2008. december 13.

Nyílt nap

2008. december 20.

Az őszi szemeszter utolsó tanítási napja a nappali tagozaton

2008. december 22.-2009. Vizsgaidőszak a nappali tagozaton január 31. 2009. január 19-24.

„Téli” záróvizsgák

2009. január 26.

A tavaszi szemeszter elsőtanítási napja a levelezőtagozaton

2009. február 2.

A tavaszi szemeszter elsőtanítási napja a nappali tagozaton

2009. február 21.

„Téli” kari tanévzáró diplomaosztó ünnepély

2009. március 13.

Március 15-i ünnepség

2009. április 16-18.

OTDK (Sopron)

23

nyilvános

ünnepi

tanácsülés

és

Időpont

Esemény

2009. április 23-25.

TF-napok, Wesselényi-emlékverseny és birkózó CSB

2009. április 25.

A tavaszi szemeszter utolsó tanítási napja a levelezőtagozaton

2009. április 27-június 6.

Vizsgaidőszak a levelezőtagozaton

2009.május 4-június 27.

Vizsgaidőszak a nappali tagozaton

2009. május 9.

Ballagás

2009. május 18-22.

Alkalmassági vizsgák (BSc)

2009. május 23.

A tavaszi szemeszter utolsó tanítási napja a nappali tagozaton a nem végzősöknek

2009. június 4.

Pedagógusnapi ünnepség és jubileumi diplomaosztó ünnepség

2009. június 8-20.

Záróvizsgák

2009. június 22-27.

MSc szakok felvételi vizsgái (levelezőtagozat)

2009. június 28-július 3.

MSc szakok felvételi vizsgái (nappali tagozat)

2009. július 4.

Kari tanévzáró nyilvános ünnepi tanácsülés és diplomaosztó ünnepély

24

25

26

KÉPESÍTÉSI FELTÉ

27

28

A 2008/2009-es tanévben indított alapképzési szakok (BSc) Testnevelő -edzőszak 1. Képzési időés a kreditek száma: 6 félév, 180 kredit  a szakmai gyakorlat időtartama és jellege: a) táborok az óra- és vizsgatervben közöltek szerint; b) sportszakmai gyakorlatok az elsőnégy félévben; c) az edzői differenciált szakmai ismeretek felvétele esetén – a választott sportág elmélete és módszertana tantárgy keretében – a 4-6. félévekben edzésmegfigyelések és edzésvezetési gyakorlatok végzése, valamint a sportszakmai gyakorlatok továbbvitele és teljesítése az 5. és 6. félévben. 2. Képzési cél A TF-en folyó testnevelő-edző alapképzés célja olyan sokoldalúan képzett sportszakemberek kibocsátása, akik a gyakorlati irányultságú képzettségük mellett birtokolják a sporttudomány elméleti alapismereteit, alapvető módszereit is. A sokoldalúság, a gyakorlatorientáltság és sportszakmai készségek birtokában képesek – a sport sajátos eszközrendszerének alkalmazásával – a pszichomotoros képességek és készségek céltudatos fejlesztésére, a pedagógiai és szomatomotoros programok levezetésére, megvalósítására a sport és testnevelés különbözőszínterein. A célok között szerepel olyan tudásanyag és magatartásminta közvetítése is, amely hivatástudatot ébreszt a tanári szakma iránt, azaz belépést biztosít a testnevelő-edzőés gyógytestnevelőtanár mesterképzésbe. A testnevelő-edzőszak alapozó és szakmai törzsmodulját alkotó kötelezőtantárgyak kreditértéke 160 kredit, a hiányzó 20 kredit különbözőválasztható tantárgyi modulok felvételével pótolható, amelyek egyben elősegítik a későbbi MSc tanulmányok előkészítését is. Az erre vonatkozó részletesebb információ megtalálható a szak nappali tagozatának óra- és vizsgatervénél. 3. Az oklevélben feltüntetett képzettség megjelölése: testnevelő-edző(edzői differenciált ismeretek birtokában a sportág megjelölésével) 4. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái A képzési programot alkotó tantárgyak gyakorlati jeggyel, kollokviummal és szigorlattal zárulnak (részletesen lásd az óra- és vizsgatervet).

29

5. Szakdolgozat Az oklevél elnyeréséhez, a záróvizsgát megelőzően, tudományos módszereket alkalmazó szakdolgozat benyújtása szükséges. A szakdolgozatnak tanúsítania kell, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva képes részben önálló kutatómunkára, illetve a szakirodalom feldolgozásával képes alkalmazni a tanult ismeretanyagot. A szakdolgozat témaválasztásának ideje a tanulmányok 4. féléve. 6. Záróvizsga A szak befejezése záróvizsgával, bizottság előtt történik. A záróvizsgára bocsátás feltételei:  a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése,  a szakdolgozat elkészítése és megvédése,  az intézménnyel szembeni pénzügyi kötelezettségek teljesítése. A záróvizsga jellege és típusa: a képzési célnak megfelelően komplex, szóbeli és írásbeli vizsga. A záróvizsga főbb ismeretkörei:  biológiai és orvostudományi alapismeretek,  edzéselméleti alapismeretek,  neveléstudományi alapismeretek,  sportágak elmélete és módszertana. A záróvizsga összetevői:  a szak képzési követelményeit leképezőírásbeli és szóbeli vizsga a fentiekben említett ismeretekből,  a szakdolgozat bemutatása és védése,  a szakmai gyakorlat keretében foglalkozásvezetési vizsga. A záróvizsga érdemjegyének összetevői:  a szakdolgozat és a védés érdemjegyéből számított átlag,  a záróvizsgán nyújtott írásbeli és szóbeli vizsga érdemjegyéből számított átlag,  foglalkozásvezetési vagy edzésvezetési vizsga. Az oklevél érdemjegye Az oklevél minősítésének kiszámításánál egyharmados súllyal kell figyelembe venni  a záróvizsga érdemjegyét,  a szigorlatok érdemjegyének átlagát és  a félévek átlagosztályzatainak átlagát.

30

ÓRA- ÉS VIZSGATERV Testnevelő-edzőszak, nappali tagozat (2008/2009-es tanév) I.

II. III. IV. V. félévek/óraszám

VI.

Kredit

Vizsgaforma

Kötelezőtantárgyak ALAPOZÓ ISMERETEK Medicinális ismeretek I. Biológiai alapismeretek Balesetmegelő zés, első segély Társadalomtudományi ismeretek Filozófia Bevezetés a szociológiába Jogi alapismeretek Közgazdasági alapismeretek Mű velő déstörténet Közismereti tárgyak Informatika Kommunikáció EU-alapismeretek Bevezetés a tudományos kutatásba Sportági alapismeretek Az atlétika alapjai A torna alapjai A gimnasztika alapjai Az úszás alapjai Testnevelési játékok A labdajátékok alapjai A küzdő sportok alapjai Az aerobik és az RG alapjai Kondicionális képességfejlesztés Koordinációs képességfejlesztés Az alapozó ismeretek kreditértékei összesen

15 15 30

1 Gyakorlat 1 Gyakorlat 30 30

2+2=4 2 1 1 1

15 15 15 30

2 1 1 2

15 15 30 15 15

1 1 2 1 2 2 1 1+1=2 2 1

30 15 30 30 15 30

15 15 15

19

13

0

0

0

0

Kollokvium/szigorlat Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat

32

SZAKMAI TÖRZSMODUL Medicinális ismeretek II. Anatómia 60 30 Élettan 60 45 Biokémia 45 Humánbiológia 15 Egészségtan 30 Sportsérülések, sportártalmak A gyógytestnevelés alapjai 30 Neveléstudományi és pszichológiai ismeretek Bevezetés a pszichológiába 30 Bevezetés a pedagógiába 30 A fejlő déslélektan alapjai 30 Bev. a ped. gondolkodás és az iskola történetébe 30 A pedagógiai pszichológia alapjai 30 Bevezetés a sportpszichológiába 30 Bevezetés a sportpedagógiába

31

4+2=6 4+3=7 3 1 2 15 1 2

Kollokvium/kollokvium Kollokvium/szigorlat Kollokvium Gyakorlat Kollokvium Gyakorlat Kollokvium

2 Kollokvium 2 Kollokvium 2 Kollokvium

30

2 2 2 2

Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium

I. Sporttudományi ismeretek Testnevelés- és sporttörténet 30 Az edzéselmélet alapjai Biomechanika Mozgástanulás és -szabályozás Sportmenedzsment Bevezetés a sportszociológiába A sport- és testnevelés-elmélet alapjai 30 Sportági szakismeretek Atletikus alapképzés Torna I. Gimnasztika Úszás I. Sportjátékok I-II.(kézilabda, labdarúgás, röplabda, kosárlabda) Küzdő sportok, önvédelem Tánc Sportjátékelmélet Sportjáték szigorlat Az atlétika versenyszámai Torna II. Úszás II. Tenisz Birkózás Judo Vívás Aerobik Ritmikus gimnasztika Nem tanórai tagozódású foglalkozások kreditjei Sportszakmai gyakorlat 1 Természetjárás 1 Rekreáció I. tábor 1 Rekreáció II. tábor Kerékpártábor Jeges tábor Szakdolgozat A nem tanórai tagozódású foglalkozások kreditértékei összesen 3 A szakmai törzsmodul kreditértékei összesen 11 KREDITEK MINDÖSSZESEN 30

II. III. IV. V. VI. félévek/óraszám 30 60 30 30 30 30

30

45

30 30 30 30 45 15 15

45

45

15

30 30 30 30 30 30

30 X 30 15 30

30 30 30 30 30 1

1

1

1 2 1

1 15 28

3

6

3 22 22

5 30 30

6 22 22

2 28 28

1

Kredit

Vizsgaforma

2+2=4 4 2 2 2 2 2

Kollokvium/kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium Gyakorlat Kollokvium Kollokvium

2 2 2+2=4 2

Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat/kollokvium Gyakorlat

3+3+3+3=12 1 1+1=2 2 2+2+2=6 2+2+1=5 2+2=4 2 2 2 2 2 2 4x1=4 1 1 1 2 1 10

Koll./koll./koll./koll. Gyakorlat Gyakorlat/gyakorlat Kollokvium Szigorlat Gyak./koll./szigorlat Gyak./koll./szigorlat Kollokvium/szigorlat Gyakorlat Kollokvium Kollokvium Kollokvium Gyakorlat Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat

20 128 160

Megjegyzés:  A kötelez őtantárgyakból elérhetőkrediteket 180 kreditre kell kiegészíteni a diploma elnyeréséhez. A hiányzó kreditpont(ok) megszerzésére szolgál a kötelező en és szabadon választható tantárgyak modulja.  Ugyancsak a megszerzendőkreditpont(ok) elérését szolgálja a modulokban rendezett tantárgyi csoportok érdeklő dés szerinti felvétele, amely egyrészt b ő víti a szakképzettséget (edző i szakképzettség elnyerése) és elő segíti az MSc bemeneti feltételeinek teljesítését.

32

Tantárgyak Didaktika Emberierő forrás-menedzsment Létesítményüzemeltetés Mozgásfejlő dés Olimpizmus Sport- és testnevelés-elmélet alapjai Sportfilozófia Atlétika Autogén tréning Aviatika Baseball Biológiai alapismeretek Búvárkodás, szabadvízi merülés Golf Mentálhigiéné Ökölvívás Önismereti csoport Rekreáció tábor RG Sportjátékok 1. Sportlövészet Sportszaknyelvi alapismeretek (angol, német) Szabadidő sportok Szikla- és falmászás Természetjárás Torna Úszás Vívás

Választható tantárgyak Szemeszter Őszi Tavaszi óraszám

Kredit

Vizsgaforma

30

2

Kollokvium

30

2

Gyakorlat

30

2

Kollokvium

30

2

Gyakorlat

Felnő ttnevelés Kisebbségtudományi alapismeretek Közoktatási ismeretek Neveléselmélet Projektmenedzsment Sport és mű vészet Szervezés- és vezetéslélektan Mozgástanulás és szabályozás Szervezeti adminisztráció Aerobik, fitnesz Bánásmód pszichológia Fallabda Jóga, meditáció Kendo Kerékpár tábor Küzdő - és önvédelmi sportok Lovaglás, lovasturizmus Rögbi Sítábor Sportjátékok 2. Sportszaknyelvi alapismeretek (angol,

33

német) Személyiségfejlesztés Tánc Téli sportok Testépítés Testépítés/fitnesz Triatlon Vízitábor A táborok és egyes kurzusok önköltségesek A választható kurzusok minimum 12 fő esetén indíthatók

34

Tantárgyi modulok az edzői szakképzettség és az MSc bemeneti feltételeinek teljesítéséhez

Tantárgyak

I.

II. III. IV. V. VI. félévek/óraszám EDZŐI DIFFERENCIÁLT ISMERETEK 30 30 30

Sportélettan, táplálkozás-élettan Sport-biomechanika Edzéselmélet és -módszertan A választott sportág elmélete és módszertana* Nem tanórai tagozódású foglalkozások Edzésmegfigyelések és edzésvezetési gyakorlatok kreditjei A sportszakmai gyakorlat kreditjei Kreditek mindösszesen az edző i irányultságú képzésben

Kredit

Vizsgaforma 2 Kollokvium 2 Kollokvium 2 Szigorlat

60

60

60 4+4+4=12 Koll./koll./szigorlat

1

2 1

2 1

6

5

2 Gyakorlat

9

20

*Választható sportági képzések a nappali tagozaton: aerobik, atlétika, birkózás, judo, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, ritmikus gimnasztika (RG), röplabda, tenisz, torna, úszás, vívás.

Az egészségfejlesztés-tanár MSc szak felvételéhez szükséges tantárgyi modul Tantárgyak

I.

II. III. IV. V. félévek/óraszám

Egészségfejlesztés-tanár elő ismeretek Egészségnevelés Egészségpszichológia Mentálhigiéné Családszociológia Iskolaegészségtan Kreditek mindösszesen az egészségfejlesztéstanár irányultságú képzésben

30 30 30

6

VI.

Kredit

30 30 30

45 2+3=5 30 2+2+2=6 2+2=4 2 30 2

6

7

Vizsgaforma Kollokvium/kollokvium Gyakorlat/koll./koll. Gyakorlat/kollokvium Kollokvium Kollokvium

19

A sportmenedzser MSc szak felvételéhez szükséges tantárgyi modul Tantárgyak Sportgazdaságtan Közgazdaságtan Marketing Stratégiai menedzsment Könyvvitel Vállalkozási alapismeretek Kreditek összesen

I.

II. III. IV. V. félévek/óraszám 30 30 15 30 30 30 15 30 15 15 10 6

VI. 30 30 15 30 7

Kredit 2+2+2 1 2+2+2 2+1+1 2 1+1+2 23

*A szigorlat eredményes teljesítése feltételezi az elő zőkét félév tananyagának ismeretét.

35

Vizsgaforma Koll./koll./szigorlat Szigorlat* Koll./koll./szigorlat Koll./gyak. /kollokvium Kollokvium Gyak./gyak./kollokvium

A 2006/2007-es tanévben tanulmányaikat megkezdők minta óra- (kredit-) és vizsgaterve a 2008/2009-es tanévben (az V. és VI. félévben) a testnevelő-edzőalapképzési szak nappali tagozatán* V. félév: Kötelezőtantárgyak Egészségtan Az edzéselmélet alapjai Bevezetés a sportpszichológiába A gyógytestnevelés alapjai Az atlétika versenyszámai (ugrások) Torna II Úszás II. Sportjátékok II. Judo Aerobik Szakdolgozat Kerékpártábor Összesen

Óraszám Kredit Vizsgaforma 30 2 Kollokvium 30 2 Kollokvium 30 2 Gyakorlat 30 2 Kollokvium 30 2 Gyakorlat 30 2 Kollokvium 30 2 Szigorlat 45 3 Kollokvium 30 2 Kollokvium 30 2 Gyakorlat – 3 Gyakorlat – 1 Gyakorlat 25

Kötelezőtantárgyak Sportsérülések, sportártalmak Bevezetés a sportpedagógiába Bevezetés a sportszociológiába Sportjátékelmélet Az atlétika versenyszámai Torna II. Sportjátékok Tenisz Vívás Ritmikus gimnasztika Szakdolgozat Összesen

Óraszám Kredit Vizsgaforma 15 1 Gyakorlat 30 2 Kollokvium 30 2 Gyakorlat 30 2 Kollokvium 30 2 Gyakorlat + szigorlat 30 2 Gyakorlat + szigorlat – – Szigorlat 30 2 Gyakorlat 30 2 Kollokvium 30 2 Kollokvium – 6 Gyakorlat 22

VI. félév:

* A 30 kredit eléréséhez a kötelező en vagy szabadon választható tantárgyak moduljából kell a hiányzó krediteket pótolni.

36

A 2007/2008-as tanévben tanulmányaikat megkezdők minta óra- (kredit-) és vizsgaterve a 2008/2009-es tanévben (a III. és IV. félévben) a testnevelő-edzőalapképzési szak nappali tagozatán*

III. félév: Kötelezőtantárgyak Élettan Humánbiológia Bevezetés a pedagógiába A fejő déslélektan alapjai Biomechanika Sportmenedzsment Atletikus alapképzés Torna I. Gimnasztika Úszás I. Sportjátékok I. Küzdő sportok, önvédelem Tánc Sportszakmai gyakorlat Jeges tábor Összesen

Óraszám Kredit Vizsgaforma 60 4 Kollokvium 15 1 Gyakorlat 30 2 Kollokvium 30 2 Kollokvium 30 2 Kollokvium 30 2 Gyakorlat 30 2 Gyakorlat 30 2 Gyakorlat 30 2 Kollokvium 30 2 Gyakorlat 45 3 Gyakorlat 15 1 Gyakorlat 15 1 Gyakorlat – 1 Gyakorlat – 1 Gyakorlat 28

Kötelezőtantárgyak Élettan Bev. a ped. gondolkodás és iskola történetébe A pedagógiai pszichológia alapjai Sportjátékok II. Tánc II. Az atlétika versenyszámai Torna II. Úszás II. Birkózás Sportszakmai gyakorlat Rekreáció II. tábor Szakdolgozat Összesen

Óraszám Kredit 45 3 30 2 30 2 30 2 15 1 30 2 30 2 30 2 30 2 – 1 – 1 – 1 21

IV. félév: Vizsgaforma Szigorlat Kollokvium Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat Kollokvium Gyakorlat Kollokvium Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat

* A 30 kredit eléréséhez a kötelező en vagy szabadon választható tantárgyak moduljából kell a hiányzó krediteket pótolni.

37

ÓRA- ÉS VIZSGATERV Testnevelő-edzőszak, levelezőtagozat (2008/2009-es tanév) I.

II. III. IV. V. félévek/óraszám

VI.

Kredit

Vizsgaforma

Kötelezőtantárgyak ALAPOZÓ ISMERETEK Medicinális ismeretek I. Biológiai alapismeretek 4 Balesetmegelő zés, első segély 4 Társadalomtudományi ismeretek Filozófia 8 8 Bevezetés a szociológiába 8 Bevezetés a pszichológiába 8 Bevezetés a pedagógiába 8 Jogi alapismeretek 4 Közgazdasági alapismeretek 4 Mű velő déstörténet 4 Bev. a ped. gondolkodás és az iskola történetébe 8 Közismereti tárgyak Informatika I. 8 Kommunikáció 4 EU-alapismeretek 4 Bevezetés a tudományos kutatásba 8 Sportági alapismeretek Az atlétika alapjai 4 A torna alapjai 4 A gimnasztika alapjai 8 Az úszás alapjai 4 Testnevelési játékok 8 A labdajátékok alapjai 8 A küzdő sportok alapjai 4 Az aerobik és az RG alapjai 4 4 Kondicionális képességfejlesztés 8 Koordinációs képességfejlesztés 4 Az alapozó ismeretek kreditértékei összesen 19 15 2 2 0 SZAKMAI TÖRZSMODUL Medicinális ismeretek II. Anatómia 16 8 Élettan 16 12 Biokémia 12 Humánbiológia 4 Egészségtan 8 Sportsérülések, sportártalmak Gyógytestnevelés 8

38

1 Gyakorlat 1 Gyakorlat 2+2=4 2 2 2 1 1 1

Kollokvium/szigorlat Kollokvium Kollokvium Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat

2 Kollokvium 2 1 1 2

0

4

Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Kollokvium

1 1 2 1 2 2 1 1+1=2 2 1 38

Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat

4+2=6 4+3=7 3 1 2 1 2

Kollokvium/kollokvium Kollokvium/szigorlat Kollokvium Gyakorlat Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat

I. Sporttudományi ismeretek Testnevelés- és sporttörténet Az edzéselmélet alapjai Biomechanika Mozgástanulás és -szabályozás Sportmenedzsment A sport- és testnevelés-elmélet alapjai Bevezetés a sportpedagógiába Bevezetés a sportpszichológiába Bevezetés a sportszociológiába A fejlő déslélektan alapjai Sportági szakismeretek I. Atletikus alapképzés Torna Gimnasztika Úszás Sportjátékok Küzdő sportok Tánc Edző i ismeretek Sportélettan Táplálkozás-élettan Sportmasszázs Sport-biomechanika Edzéselmélet és -módszertan A választott sportág elmélete és módszertana

II. III. IV. V. VI. félévek/óraszám

8

8 16 8 8 8

8 8 8 8 8

8

8 4 8

Vizsgaforma

2+2=4 4 2 2 2 2 2 2 2 2

Kollokvium/kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium Gyakorlat Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium

2 2 2+2=4 2 2+2=4 1 1+1=2

Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat/kollokvium Gyakorlat Gyakorlat/gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat/gyakorlat

8

Kollokvium Kollokvium 8 Gyakorlat 8 Kollokvium 8 Szigorlat gyak/gyak./koll./ 28 32 32 2+2+7+8+8=27 koll./szigorlat 8

8 Nem tanórai tagozódású foglalkozások Sportszakmai gyakorlat kreditjei Edzésmegfigyelések és edzésvezetési gyakorlatok kreditjei Táborok (termlészetjárás, rekreáció alapképzés, kerékpáros) Szakdolgozat kreditjei A szakmai törzsmodul kreditértékei összesen Kreditek mindösszesen az edző i irányultságú képzésben

8 8 8 8 8 4 4

Kredit

2 2 2 2 2

1

1

1

2

2

2

3x1+3x2=9 Gyakorlat

1

1

1

2

2

2

3x1+3x2=9 Gyakorlat

6

1+3=4 Gyakorlat 1+3+6=10 Gyakorlat

1

1+2 1

3

10

14

27

25

31 27

134

29

29

29

25

31

170

27

Megjegyzés: A kötelezőtantárgyakból összegyű jthetőkrediteket a diploma elnyeréséhez 180 kreditre kell kiegészíteni! A hiányzó kredit(ek) megszerzésére a kötelező en és szabadon választható tantárgyak modulja nyújt lehető séget.

39

Tantárgyak Didaktika Emberierő forrás-menedzsment Létesítményüzemeltetés Mozgásfejlő dés Olimpizmus Sport- és testnevelés-elmélet alapjai Sportfilozófia Atlétika Autogén tréning Aviatika Baseball Biológiai alapismeretek Búvárkodás, szabadvízi merülés Golf Mentálhigiéné Ökölvívás Önismereti csoport Rekreáció tábor RG Sportjátékok 1. Sportlövészet Sportszaknyelvi alapismeretek (angol, német) Szabadidő sportok Szikla- és falmászás Természetjárás Torna Úszás Vívás

Választható tantárgyak Szemeszter Őszi Tavaszi óraszám

Kredit

Vizsgaforma

8

2

Kollokvium

8

2

Gyakorlat

8

2

Kollokvium

8

2

Gyakorlat

Felnő ttnevelés Kisebbségtudományi alapismeretek Közoktatási ismeretek Neveléselmélet Projektmenedzsment Sport és mű vészet Szervezés- és vezetéslélektan Mozgástanulás és szabályozás Szervezeti adminisztráció Aerobik, fitnesz Bánásmód pszichológia Fallabda Jóga, meditáció Kendo Kerékpár tábor Küzdő - és önvédelmi sportok Lovaglás, lovasturizmus Rögbi Sítábor Sportjátékok 2.

40

Sportszaknyelvi alapismeretek (angol, német) Személyiségfejlesztés Tánc Téli sportok Testépítés Testépítés/fitnesz Triatlon Vízitábor A táborok és egyes kurzusok önköltségesek A választható kurzusok minimum 12 fő esetén indíthatók

41

TANTÁRGYI PROGRAMOK* Alapozó ismeretek Medicinális ismeretek I. Biológiai alapismeretek A hallgatók a tantárgy közvetítésével kibővíthetik ismereteiket a biológia, mindenekelőtt a humánbiológia területéről, mint például a sejt, a sejtszervecskék felépítéséről és működéséről, a transzportfolyamatokról; elmélyíthetik tudásukat az emberi szervrendszerek működéséről, az egyedfejlődés, a növekedés és az érés folyamatáról; ismereteket szerezhetnek a biológia aktuális – sport- és egészségtudományt érintő – témaköreiből. Balesetmegelőzés, elsősegély Napjaink felgyorsult ritmusú és motorizált világában csakúgy, mint a sportban, egyre nőa balesetek, sérülések száma. Egyre nagyobb igény van arra, hogy a nagy létszámú csoportokkal foglalkozó szakemberek (tanárok, edzők, menedzserek) szükség esetén tisztában legyenek a szakszerű teendőkkel. Képzésünk a balesetek számának csökkentéséhez és a túlélés esélyének javításához kíván hozzájárulni. Célunk az elsősegélynyújtásban és az újraélesztésben jártas segélynyújtók képzése, akik bármilyen helyzetben az adott körülmények között elérhetőeszközökkel képesek a hatékony ellátásra, segítségnyújtásra. Az oktatást azok számára is elérhetővé kívánjuk tenni, akik a munkahelyükön vagy környezetükben szembesülhetnek balesetekkel és szükségük lehet a jártasságra, hogy a bajbajutott embertársukon segíthessenek. Társadalomtudományi ismeretek Filozófia A tantárgy megismertet az emberi alapkérdések és alapmegoldások aktuális rendszerével és történeti kibontakozásával. Az emberi gondolkodás alapfogalmainak és a legnagyobb mestereinek megismerésén túl, a hallgatók elsajátítják a helyes érvelés, a helyes elemzés (analízis) és a helyes összefoglalás (szintézis) érvényes elméleteit és gyakorlatát. Bevezetés a szociológiába A tantárgy segítségével megismerhetik a hallgatók a szociológiai alapfogalmakat, kategóriákat, az alapvetőtársadalmi jelenségeket és folyamatokat, néhány elméleti kérdést és kutatási módszert, valamint a mai magyar valóság társadalmi jelenségeit és folyamatait. Jogi alapismeretek A tantárgy által a hallgatók megismerhetik a legfontosabb köznapi jogi fogalmakat, kategóriákat, áttekintést kaphatnak az alkotmányról, a közigazgatásról, a testnevelés és sport állami berendezkedéséről, szervezetének működéséről, megismerkedhetnek a jogszabályok megtalálásának és értelmezésének módszerével, egyes jogi, igazgatási megoldásokkal, egyszerűbb jogi okiratok elkészítésével.

*

A tantárgyi programok a nappali tagozatok óra- és vizsgatervében feltüntetett tantárgyi sorrendet követik.

42

Közgazdasági alapismeretek A kurzus során a hallgatók megismerik a közgazdasági alapfogalmakat és törvényszerűségeket. A gazdasági életből vett példákon keresztül képessé válnak a piac működési logikájának megértésére. A közgazdasági elmélettörténet legfontosabb szerzőinek munkásságán keresztül értelmezik a fejlődési trendeket. Művelődéstörténet A tantárgy oktatása pótolni igyekszik azt a hiányt, amelyet a – rendszerváltás előtti és utáni – közoktatás hagy maga után, nevezetesen azt, hogy a tantervi anyagok nincsenek kellő mértékben beágyazva a magyar kultúrába. A tárgy megismertet a művészetek, a tudományok és a technikai alkotások történetével, azok formanyelvével, főleg azokkal, amelyek összefüggnek a magyar história életmód- és mentalitástörténetével, az adott korban elfogadott és megélt közös értékekkel, a közösségi művelődési tevékenységekkel, valamint a kulturális hagyományokkal. A kulturális tradíciók, az egyéni és társadalmi tendenciák ismerete különösen fontos az európaizálódás és a globalizálódás korában. Különös hangsúlyt helyezünk a sport és a testnevelés művelődéstörténeti vonatkozásaira. Közismereti tárgyak Informatika A tárgy célja az informatikai írástudás szilárd alapokra helyezése és kiszélesítése. Közvetlen célunk a hallgatók tudásának és gyakorlati készségének olyan szintre emelése, amely lehet ővé teszi a diplomamunkájukhoz szükséges számítógépes eljárások hatékony alkalmazását. A kurzus távolabbi célja felkészíteni a hallgatókat arra, hogy az informatikai ismereteiket önálló tanulással tudják naprakész szinten tartani: képesek legyenek az egész életen át való tanulásra. Kommunikáció A tantárgy célja, hogy hallgatók ismerjék meg a sportszakmai kommunikációelmélet lényegét, funkciójának, alkalmazásainak sajátosságait, képességfeltételeit, legyenek képesek a sportszakmai környezet információit venni, kifejezni, értelmezni, szakszerűen felhasználni. A hallgatókkal szemben elvárás, hogy ismerjék és értsék a kommunikációs hatáselmélet lényegét, főbb elveit, jelentőségét a testkultúra érvénykörében, értsék meg a kommunikációs technikák és technológiai képességek viszonyproblémáit, a humán és tárgyi eszközrendszer szerepét. Ennek érdekében és kapjanak szisztematikus kommunikációtani bevezetést kapnak tanulmányaikhoz. EU-alapismeretek A tantárgy ismereteket ad az Európai Unió kialakulásáról, intézményeiről és a sport kapcsolódási területeiről, bemutatja az uniós sportintézményeket és azok működési mechanizmusait, részletesen ismerteti az európai nem kormányzati sportszervezeteket, testületeket és azok együttműködését a kormányzati intézményekkel.

43

Bevezetés a tudományos kutatásba A tantárgy a tudományos kutatómunkához szükséges alapvetőelméleti és gyakorlati ismeretek elsajátíttatását célozza. Magába foglalja a probléma kiválasztásához és a problémamegoldáshoz szükséges alapvető szintű ismeretek megszerzését, a sporttudományban is felhasználható kutatási (ismeretszerzési) módszerek megismerését, ezek etikus alkalmazásának feltételeit, hogy a hallgatók képesek legyenek a tudományosság igényét kielégítő adatfeldolgozásra és eredményközlésre (szakdolgozat, TDK-előadás, tudományos közlemény). Sportági alapismeretek Az atlétika alapjai A hallgatók a tantárgy oktatása során megismerkedhetnek az atlétika versenyszámaival, azok történeti kialakulásával. Elméletben és gyakorlatban elsajátíthatják a fő versenyszámcsoportok (futás-ugrás-dobás) főbb technikai jellemzőit, végrehajtásuk egyszerűsített formáit és a legfontosabb versenyszabályokat. A képzés során ismereteket kapnak a hazai és a nemzetközi atlétikai szövetségek kialakulásáról, munkájáról, működéséről, a jelenlegi legfontosabb hazai és nemzetközi versenyekről. A tantárgy betekintést nyújt az atlétikai versenyek rendezésének témakörébe is. A torna alapjai A tantárgy a női, illetve a férfi hallgatóknak külön és együttesen nyújt lehetőséget a női, illetve férfi szertorna-alapelemek technikájának, oktatásának, a segítségnyújtásnak és a kiegészítőképességfejlesztőgyakorlatainak megismerésére, alkalmazására. A hallgatók áttekintést kapnak a magyar torna történetéről, a versenyszabályokról. A gimnasztika alapjai A hallgatók a tantárgy által megismerkedhetnek a gimnasztika cél-, feladat- és eszközrendszerével, alkalmazási területeivel, mozgásrendszerével, a gimnasztikai gyakorlatok alapformáival, terminológiájával, a gyakorlatábrázolással, a rajzírással. Az úszás alapjai A hallgatók megismerkednek a vízben való mozgás alapvetőtörvényszerűségeivel, elsajátítják a mellúszás technikájának alapjait. A tanulás folyamatában a hallgatók elérik, hogy a vízben mint idegen közegben teljesen otthonosan viselkedjenek, mozogjanak, megismerik és elsajátítják a levegővétel és kifújás technikáját. Megismerkednek az úszómozgás felépítésével, a mozgáselemzés alapjaival, a ritmus kialakításának fogalmával. Testnevelési játékok A hallgatók megismerkednek a kondicionális és koordinációs képességek, a pszichikai és erkölcsi tulajdonságok fejlesztését szolgáló, a különbözősportági mozgások oktatását előkészítőfogójátékokkal, kisjátékokkal, fogyasztó-, kidobó-, küzdőjátékokkal, ütőjátékokkal, métákkal, sor-, váltó- és akadályversenyek változataival, ezek oktatásmódszertanával és alkalmazásával különbözőkorosztályokban, különbözőfeladatok megoldására. A labdajátékok alapjai Az oktatás során a sportjátékok általános előkészítése, a technikai elemek oktatási feltételeinek megteremtése, az alapvetőjátékszabályok ismeretének megszerzése a feladat. Hangsúlyosan kerül bemutatásra a labda nélküli mozgások, a labdaátadások, a célfelületre történőtovábbítások, a labdával történő előrehaladás különböző formáinak oktatása. A tananyag tartalmazza a védekezés és támadás taktikájának alapelemeit is. 44

A küzdősportok alapjai A tantárgy keretein belül a hallgatók megismerkednek a birkózás, vívás, ökölvívás, judo és önvédelem, röviden a küzdőjátékok személyiségformáló és képességfejlesztő hatásaival. Az alapelemek megismerése segít a baleset megelőzésében, valamint a helyes önvédelmi magatartás kialakításában. A küzdősportokat sportköri foglalkozásokon, sporttáborozásokon, de a mindennapi életben is sikerrel használhatják hallgatóink. Az aerobik és az RG alapjai Az előírt elméleti és gyakorlati anyag elsajátításával célunk a hallgatók mozgás- és egészségkultúrájának fejlesztése, a fitneszaerobik és az RG mozgásanyagának megismertetése. Bemutatjuk a testösszetétel megváltoztatásának és az állóképesség fejlesztésnek alapvetőmódszereit. A hallgató megismeri a fitneszaerobic és az RG cél- és feladatrendszerét, az órákon alkalmazható gyakorlatok körét, valamint az aerobik és a RG óra felépítését. Kondicionális képességfejlesztés A tantárgy betekintést nyújt azon gyakorlatanyagba, melyet az erő, gyorsaság és állóképesség fejlesztése céljából alkalmazhatunk különböző korú és előképzettségű fiataloknál. Bemutatjuk azokat a legalapvetőbb edzéseszközöket és módszereket, melyek a fizikai képességek fejlesztésében a legelterjedtebbek. A kurzus során megismertetjük az erő, a gyorsaság és az állóképesség különböző megjelenési formáit, illetve azok fejlesztési lehetőségeit. Koordinációs képességfejlesztés A koordinációs képességek közül az ízületi mozgékonyság, az egyensúlyozás és a ritmusképesség fejlesztését oktatjuk elsősorban, amellyel a váll-, a csípőízület és a gerincoszlop hajlékonyságát segítőgyakorlatok korszerűalkalmazása a célunk.

Szakmai törzsmodul Medicinális ismeretek II. Anatómia A tantárgy ismereteket nyújt az emberi szervezet anatómiai felépítéséről, amelyek alapul szolgálnak a funkciók megértéséhez és az egyéb orvostudományi tárgyak és sportági szaktárgyak elsajátításához. Ismertetésre kerül az anatómiai képletek latin elnevezése, felépítése és elhelyezkedése. Élettan A hallgatók a tantárgy segítségével megismerhetik az emberi szervezet működését: az idegrendszert, az érzékszerveket, az endokrin rendszert, az izomrendszert, a vér általános tulajdonságait és szerepét, a szív és vérkeringési rendszer működését, szabályozását, a légzőrendszer működését, szabályozását, az emésztőrendszert, a kiválasztórendszert, az anyagcserét, a táplálkozás mennyiségi és minőségi szempontjait.

45

Biokémia A tantárgy által sejttani alapismeretekre tehetnek szert a hallgatók, megismerhetik az enzimek hatásait, a szénhidrát-, a zsír- és fehérje-anyagcserét, az izmok szerkezetét, működését, az edzések hatásait az izom finomabb szerkezetére, a különböző típusú izommunkákhoz szükséges energiaforrásokat. Ezek az ismeretek lehetővé teszik az élettan, sportélettan, terhelésélettan tantárgy jobb megértését. Humánbiológia A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek azokkal az alapvető antropometriai adatfelvételi, adatfeldolgozási eljárásokkal és elvekkel, amelyek a testnevelő és edzői gyakorlathoz szükségesek, a fontosabb testméretekkel és az alkalmazható mérőeszközökkel, a testalkat jellemzésével, a testösszetétellel és meghatározásával, az antropometriai és a terhelés-élettani mutatók kapcsolatával. Egészségtan A tantárgy által a hallgatók megismerkedhetnek az egészségtan céljával, feladataival, a természetes és mesterséges környezet jelentőségével, hatásaival, az akklimatizáció problémakörével, a mikrobiológiai, járványtani és immunitástani alapismeretekkel. Sportsérülések, sportártalmak A hallgatókat megismertetjük a sportsérülések megelőzésének, kezelésének és rehabilitációjának korszerűelveivel és gyakorlatával. Célunk a hallgatók komplex szemléletének kialakítása, melynek alapja a sportsérülések elemzése, keletkezési okainak feltárása és ennek ismeretében a kezelés leghatékonyabb módszereinek megismerése. Az elméleti oktatás mellett a hallgatóknak lehetőséget biztosítunk az OSEI Sportsebészeti, Rehabilitációs és Fizikoterápiás Osztályának és szakrendeléseinek gyakorlati munkájába való betekintésre. A gyógytestnevelés alapjai A tantárgy nevéből ízelítőt kíván nyújtani a testkultúrában tevékenykedő hallgatóságnak az ortopédiai és/vagy belgyógyászati betegségben szenvedő tanulók mozgásterápiás ellátásából. A hallgatók általános képet kapnak arról, hogy az iskola- és/vagy szakorvos által kiszűrt gyermekek sokoldalú testedzésének vezetése milyen ismereteken alapszik. Megismerik a testnevelésre történőbesorolás rendjét, az egyes kategóriák testedzését vezető szakemberek kompetenciáját, az ellenjavallt gyakorlatok körét. Megismerik a testnevelési és gyógytestnevelési órán érvényes, a testgyakorlásra vonatkozó „mindent szabad, ami nem árt” elvet. Ismereteket szerezhetnek arra vonatkozóan is, hogy tanácsot tudjanak adni a gyógytestnevelésre járó gyermekek sportágválasztásában. Neveléstudományi és pszichológiai ismeretek Bevezetés a pszichológiába A hallgatók pszichológiai kulturáltságához és sikeres szakmai tevékenységéhez szükséges alapvetőáltalános-, személyiség- és szociálpszichológiai ismeretek bemutatása, fogalmak, elméletek, irányzatok és technikák megismertetésén felül a pedagógiai jellegű tevékenység során felmerülőfeladatok pszichológiai vonatkozásainak áttekintése.

46

Bevezetés a pedagógiába A hallgatók a tantárgy keretében elsajátíthatják mindazon nevelésfilozófiai és neveléstörténeti (problématörténeti) ismereteket, melyek a magyar pedagógusképzésben általában és a testkulturális pedagógusok képzésében különösen megkívántatnak. Megismerhetik a pedagógia fontos fogalmait, csomópontjait, mint a szükséglet, érdek, érték, szerep, szereptanulás, szocializáció, jellem, identitás, autonómia, kognitív disszonancia, modellhatás, pedagógiai interakciók, társadalmi determináló tér, környezet, belsőfeltételek, tevékenység, elmélet és gyakorlat viszonya, nevelési stílusok. A fejlődéslélektan alapjai A cél az emberi fejlődés általános és specifikus pszichológiai törvényszerűségeinek ismeret szintűelsajátítása. Az érési, fejlődési, tanulási folyamatok megismerése a méhen belüli élettől a felnőtté válásig. Az individualizáció, a szocializáció és az identitás alakulása – az egész életen át tartó folyamat szemléletének jártasság szintűelsajátítása. Bevezetés a pedagógiai gondolkodás és az iskola történetébe A tanegység fő célja, hogy neveléstörténeti megközelítésre építve a hallgatók megismerjék a pedagógiai gondolkodás fejlődését, rendszerét, hatásmechanizmusait, illetve az oktatással-neveléssel kapcsolatos elvek alakulását. Lényeges célként jelenik meg, hogy a hallgatók megértsék a neveléstörténeti változások eredetét, alakulását és következményeit. Emellett szándékunk, hogy a félév végére hallgatóink össze tudják kapcsolni mindezen információkat az aktuális nemzetközi és hazai oktatás-nevelés problémáival, viszonyaival, helyzetével, fejlesztési lehetőségeivel. A pedagógiai pszichológia alapjai A tantárgy célja az iskolai tanulás és nevelés pszichológiai törvényszerűségeinek és a fejlesztés módszereinek elsajátítása. A isko lai tanulás, normaalakulás, versengés és együttműködés kölcsönhatásainak megismerése. A pedagógiai folyamat gyakorlati munkájában az individuális és csoportfüggőmagatartási normák és eltérések felismerése. Az egészséges és problémás tanulókkal való bánásmód módszereinek elsajátítása. Bevezetés a sportpszichológiába Az edzőszakirány hallgatói megismerkednek a gyakran határterhelésűversenysport, a rendszeres, nagy intenzitású fizikai aktivitás idegélettani és pszichés hatásaival, az egészségmegőrző mozgásprogramokkal, a sportsérülések megelőzését szolgáló komplex programokkal, valamint az élsportolók pszichológiai versenyfelkészítésének módszereivel. Bevezetés a sportpedagógiába A hallgatók a tantárgy révén megismerkedhetnek a sportolók nevelésének, felkészítésének, versenyeztetésének pedagógiai vonatkozásaival, a sportpedagógiai kutatás módszertanával, a viselkedési, magatartási anomáliák pedagógiai kezelésmódjával, az edzői és sportolói viszony pedagógiai kritériumaival. Sporttudományi ismeretek Testnevelés- és sporttörténet A hallgatók a tantárgyon keresztül megismerhetik a testnevelés és sport társadalomtörténeti összefüggéseit, az őskor, az ókori Kelet, Athén, Spárta testkultúráját, a lovagi testkultúrát Nyugat-Európában, a magyar testkultúrát Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás korában, a végvári harcok időszakában, az abszolutizmus korszakának testkultúráját, a modern angol sportirányzat kialakulását, a német és a svéd tornamozgalmat, a reformkori 47

Magyarország testkultúráját, megismerkedhetnek a nemzetközi olimpiai mozgalom, a modern sport kialakulásának és fejlődésének, valamint a magyar testnevelés és sportmozgalom kialakulásának, fejlődésének történetével, a nemzetközi és a magyar sportmozgalom jelenlegi helyzetével. Az edzéselmélet alapjai A hallgatók a tantárgy keretében megismerhetik az edzéselmélet és -módszertan fogalomrendszerét, a sportedzés élettani hátterét, feltételeit, módszereit, az erő, a gyorsaság és az állóképesség megnyilvánulási formáit, valamint fejlesztésük elméleti és alapvető módszertani lehetőségeit. A tárgy érinti a koordinációs képességek megnyilvánulásait, a fejleszthetőség lehetőségeit. Biomechanika A hallgatók ismereteket szerezhetnek a tantárgyon keresztül a biomechanika történetéről, vizsgálati területeiről (a test, testrészek súlypontja, az emberi test elemeinek mechanikája, a mozgáselemzés alapelvei, sebesség-, gyorsulás-, erőmérés, az ember mozgásának törvényszerűségei talajon, vízben, levegőben, eszközök és az ember kölcsönhatása mozgás közben), vizsgálati módszereiről és vizsgálati eszközeiről. Mozgástanulás és -szabályozás A mozgástanulás és a mozgásszabályozás tantárgy a mozgástanulás elméleti hátterét, mechanizmusát, a gyakorlat során született tanuláselméletek lényegi kérdéseit taglalja. A hallgató betekintést nyer a verbális és motoros tanulás azonosságaiba és különbözőségeibe, a mozgástanulási folyamat főbb fázisaiba. Sportmenedzsment A hallgatók a tantárgy keretében megismerhetik azokat a vezetés- és szervezéselméleti alapokat, amelyekre a testnevelői, sportvezetői munka épül, megismerkedhetnek a testnevelést és sportot átható gazdasági tényezőkkel és folyamatokkal, az anyagi erőforrások kitermelésének lehetőségeivel, az iskolai diáksportkörök, egyesületek megalakításának feladataival, az események szervezésével. Bevezetés a sportszociológiába A hallgatók ismerjék meg a sportot mint társadalmi jelenségcsoportot, és annak viszonyát más társadalmi jelenségekhez és a társadalom egészéhez. Nyerjenek áttekintést a jelenkori sporttal kapcsolatos legfontosabb társadalmi jelenségekről, folyamatokról, csoportokról, valamint a társadalmi változásokról. A mindennapi élet tapasztalatait felhasználva és meghaladva rendelkezzenek tudományosan megalapozott információkkal az élsport, a versenysport és a szabadidősport hatékonyságát befolyásoló társadalmi tényezőkről. A sport- és testnevelés-elmélet alapjai A tantárgy oktatásának keretében a hallgatók megismerik a szélesen értelmezett sport és testnevelés gondolatköréhez tartozó fogalmi hátteret, és az ahhoz kapcsolódó tartalmi és formai összefüggéseket. Célunk, hogy a hallgatók a félév végére átfogó ismeretekkel és megértéssel rendelkezzenek a sportot és a testnevelést érintő nemzetközi és hazai viszonyokkal, problémákkal, illetve lehetőségekkel.

48

Sportági szakismeretek Atletikus alapképzés A hallgatók elméletben és gyakorlatban elsajátítják a különböző sebességű gyaloglások, futások, a felugrások és elugrások, a lökések, hajítások és vetések technikáját, oktatási fokozatrendszerét, oktatásmódszertanát, iskolai tantervi feldolgozását, gyakorlati alkalmazását, megismerik a természetes emberi mozgásformák kiegészítőképességfejlesztő hatását. Torna I. A tantárgy oktatása keretében a női és a férfi hallgatók megismerkednek a sportfoglalkozásokon használatos tornaszerek balesetmentes használatával, a legfontosabb szabályokkal. Ezen kívül bemutatjuk és oktatjuk az ember természetes mozgásaival megegyezőés attól eltérőlegegyszerűbb tornaelemeket, amelyeket a tornaszereken végre lehet hajtani. Oktatjuk és bemutatjuk ezen elemek sikeres végrehajtásához szükséges képességfejlesztés módszereit. A hallgatók megismerkedhetnek a torna alapját képező mozgáselemek segítségadásával, valamint a tornafoglalkozások megszervezésének és levezetésének módjával. Gimnasztika A gimnasztikai alapismeretekre építve a szakmai törzsanyag tanulmányozása segítségével a hallgatók képessé válnak a gimnasztika mozgásanyagának elemzésére, a motoros képességeket megalapozó, fejlesztő, szinten tartó, bemelegítő és bevezető gyakorlatok megtervezésére, a gimnasztika mozgásanyagának (a szükséges hatás kiváltásához megfelelőtechnikával történő) végrehajtására, a gyakorlatok oktatására. Úszás I. A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek két új úszásnem (a hát- és a gyorsúszás) technikai alapjaival. Elsajátítják a koordinált, ritmusos úszómozgás részmozdulatait és azok összekapcsolását. Megismerkednek az úszómozgásban érvényesülő fizikai törvényszerűségekkel. Sportjátékok I-II. Az integratív tantárgycsoport célja a testnevelő-edző szakos hallgatókkal megismertetni a klasszikus labdajátékok alaptechnikáját, és taktitkáját hogy a sportfoglalkozások mozgásanyagának színesítését, a sportági edzések kiegészítő labdás ismereteit az igényeknek megfelelően közvetíthessék. A sportjátékok profiljának és a legalapvetőbb szabályainak ismertetését követően a labdával való bánásmód szakmai fogásainak ismertetését adja a tárgy. Az alapállások, a helyezkedések elveinek, a labdafogással, birtoklással (beleértve a kézzel és lábbal történő labdavezetéseket) és a továbbjátszással kapcsolatos sportági technikák (átadások, lövés-dobás és ütésmódok) elsajátítására kerül sor. A célfelületek (kapu, kosár síkja, az ellenfél pályarészei) akadály nélküli, majd akadályok ellenében való legyőzésére, az eredmény pozitív alakítására készít fel. A fenti ismeretanyag jártasság és készség szintű elsajátítását a kézilabdázás, kosárlabdázás, labdarúgás és röplabdázás sportágak technikai-taktikai elemeinek felhasználásával oldjuk meg.

49

Küzdősportok, önvédelem Az integratív tantárgycsoport célja a testnevelő-edző szakos hallgatókkal megismertetni a klasszikus küzdősportok alaptechnikai elemeit, a közös és eltérő sajátosságait, hogy a testnevelési foglalkozások mozgásanyagát színesíthessék, a sportági edzések kiegészítőismereteit az igényeknek megfelelően közvetíthessék. Tánc Az oktatás célja: a leendő sportszakemberek megalapozása, gazdagítása. E tánckulturális érték hozzájárul a hallgatók műveltségi szintjének emeléséhez. A hallgatók megismerik a különböző tájegységek, dialektusok stílusjegyeit, lépésanyagát, oktatásmódszertanát. A jártasság szintjén képesek lesznek a tanult tánc lépésanyagának és koreográfiájának visszaadására. Sportjátékelmélet A tantárgy a sportjátékok elméletének megalapozó ismereteit adja. A hallgatók elsajátítják a játékok szerepét az ember életében, a játék sporttal és neveléssel kapcsolatos viszonyát. Képet kapnak arról, hogyan lehet a játékot az életre szóló felkészülés egyik eszközévé tenni. Megismerkednek a cselezéssel, a megtévesztőstratégiákkal. Kiemelten foglalkozik a tárgy a mozgásos játékok világával. Megkülönböztetett figyelmet kapnak a labdajátékok, az ütővel játszott labdás sportok, valamint az egyéni és társas gyakorlatok alkalmazásának módszertani kérdései. Az atlétika versenyszámai A hallgatók a tantárgy oktatása során megismerkedhetnek a futó-, ugró- és dobóversenyszámok biomechanikai alapjaival, technikájával, stílustörténetével, oktatási fokozatrendszerével, az egyes versenyszámok versenyszabályaival, a versenyek rendezésével, szervezésével és lebonyolításával. Elsajátítják a fiatalkorú atléták felkészítenek alapelveit, megismerik az atlétikai foglalkozások levezetésének technikáját. Torna II. A tantárgy a női, illetve a férfi hallgatóknak külön és együttesen nyújt lehetőséget szertornaelemek technikájának, oktatásának, a segítségnyújtásnak és kiegészítő képességfejlesztő gyakorlatainak megismerésére, illetve a gyakorlatban történő alkalmazására. Gyakorlati foglalkozások keretében bemutatjuk a hatékony foglalkozásszervezési technikákat. A hallgatók áttekintést kapnak a sportág hazai és nemzetközi történetéről; megismerkednek a torna versenyszabályok alapjaival, illetve azok gyakorlatban történő alkalmazásával; megismerik a sportköri tornafoglalkozások szervezésének és levezetésének technikáját. Úszás II. A hallgatók megismerkednek a pillangóúszás technikai alapjaival, elsajátítják a négy úszásnem rajtját és fordulóját; megismerik a vegyesúszás sajátosságait, jártasságot szereznek a vízből mentés alapismereteiben; megismerkednek az úszásoktatás módszertani alapjaival; megtanulják és alkalmazzák a vízhez szoktatás és három úszásnem oktatásának gyakorlatait.

50

Tenisz A tantárgy révén a hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteket szerezhetnek a teniszezés technikai elemeiről, a helyes lábmunkáról, a helyes mozgásról az alapvonalon, a különbözőütésekről és kombinációikról, a védekező, támadó és kényszerítőjátékelemekről, a hálójátékról, az egyes és páros játékról, megismerkedhetnek a teniszezés történetével, oktatásmódszertanával, szabályaival, a versenyekre való felkészítéssel. Birkózás A birkózás alapjainak megismerése során a sportműveltség egyik ősi mozgásformájával találkoznak a hallgatók. A birkózás alkalmas több pszichofizikai képesség fejlesztésére és az akarati-erkölcsi nevelésre. A hallgatók alapfokon elsajátítják a grundbirkózás és a birkózás alapelemeit, amelyeket a testnevelésben, sportköri foglalkozásokon és táborozásokon is alkalmazni lehet. Megtanulják, hogyan kell a tanulók fejlettségi szintjének megfelelő mozgásanyagot kiválasztani, hogyan szükséges a küzdőfeladatokat a testnevelésórákon megszervezni és módszeresen lebonyolítani. Judo A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a judo történetével, a budo sportok és harci művészetek családjával. A hallgatók elsajátítják a különbözősportfoglalkozásokon alkalmazható páros küzdőjátékokat, küzdőfeladatokat, valamint csoportos küzdőgyakorlatokat. A félév anyagának legfontosabb része a judo eséstechnikák (ukemi) iskolai oktatásmódszertanának elmélyült ismerete és alkalmazni tudása. A hallgatók megismerkednek néhány egyszerűbb állás- és földharctechnikával, valamint azok előkészítőés rávezető gyakorlataival. Vívás Az órákon a hallgatók a vívás történetével, harci és küzdősport jellegével, valamint a kardvívás alapvető szabályaival, technikájával, taktikájával, illetve oktatás-módszertani szempontjaival ismerkednek meg. Nemcsak csoportban, de páros gyakorlás, versenyzés keretében a félév során egy-egy mérkőzést is vívnak egymással (elektromos találatjelző használatával). Aerobik A hallgatók gyakorlatorientált ismereteket sajátítanak el, amelyek birtokában képesek lesznek a fitneszaerobik különbözőóratípusainak levezetésére. Megismerik a fitneszaerobik eszközökkel végrehajtott mozgásanyagát, a gyakorlatok oktatását, a foglalkozások tervezését és vezetésének módszertanát. Elsajátítják a gyakorlatösszeállítás elméleti és gyakorlati ismereteit. Ritmikus gimnasztika Tanulmányaik révén a hallgatók megismerik és képesekké válnak alapszinten bemutatni és tanítani a sportág legegyszerűbb technikai elemeit. Bővül a szernélküli oktatásanyag a sportági főmozgások: szökdelések, ugrások, forgások, egyensúlyhelyzetek, valamint a karikás, labdás kéziszertechnikai elemek alapozó mozgásaival. A hallgatók készség szinten ismerik a felsorolt mozgások technikai kivitelezését, és képesek meghatározni a végrehajtás kritériumait. A tanulás eredményeként képessé válnak a tanult mozgások felhasználásával „újszerű” képességfejlesztőprogramok összeállítására.

51

Nem tanórai tagozódású foglalkozások Sportszakmai gyakorlat A sportszakmai gyakorlat célja, hogy felkészítse a hallgatót a sportfoglalkozások megszervezésére és irányítására, illetve az edzői munka speciális feladatainak ellátására. A sportszakmai gyakorlatok során a hallgatók közvetlen edzés- és edzésvezetési, verseny- és versenyrendezési tapasztalatokat szereznek. Természetjárás A hallgatók gyakorlati és elméleti ismereteket kapnak a természeti környezetben, tábori viszonyok között zajló élet megszervezéséről, az ember és természet közös harmonikus kapcsolatáról, a tájékozódás lehetőségeiről. Az így szerzett ismeretek birtokában képessé válnak táborvezetésre, túrák szervezésére. Rekreáció I-II. tábor A tábor célja a hallgatók szabadidősportok iránti fogékonyságának elősegítése, minél több szabadban űzhetősportág megismertetése, azokkal kapcsolatos információk átadása, a kevésbé ismert sportágak hallgatók elé tárása, mely segítséget nyújthat a fakultatív sportágak felvételénél. Olyan szabadidős programok megismertetése a hallgatókkal (műfalmászás, jazz-tánc, kötélugrás) melyek nagy segítségükre lehetnek későbbi pályafutásuk során az iskola életének szervezésében, különféle rendezvények lebonyolításánál. Ez a két rekreációs hét a TF hagyományos táboraival (turisztika, si, vízi, kerékpár) egységet képezve biztosítja, hogy az intézményünkből kikerülőszakemberek mind a teremben mind a szabadban űzhetősportok terén kellőrálátással és felkészültséggel rendelkezzenek. Kerékpártábor A tábor célja, hogy a jövőszakemberei hozzáértéssel szervezzenek eseményeket, biztonsággal vezessenek kerékpártúrákat, önbizalommal lássanak hozzá a természeti környezetben, illetve közutak igénybevételével megoldható, örömteli sportos foglalkozások lebonyolításához. A tábor foglalkozásain a hallgatók megismerkednek a kerékpározás történetével, a kerékpárok típusaival, felépítésével, karbantartásával, a túra-, a hegyi- és versenykerékpározással, a közlekedés kerékpárra vonatkozó szabályaival. Jeges tábor A tábor célja a téli sportok közül a jeges sportágak (műkorcsolya, gyorskorcsolya, korcsolyázás, shortrack, jégkorong, jéglabda, ringhoki, curling, jégtánc) alapjainak megismertetése. Vízi tábor A táborban megvalósuló képzés célja, hogy a hallgatók megismerjék az oktatott vízi sporteszközök rendeltetésszerű használatát, a vízi közlekedés szabályait, a leggyakoribb áramlástani jelenségeket és azok leküzdésének módját. A 4-5-ös osztályzatot elért hallgatók vízi túravezetői vizsgát tehetnek, melynek birtokában szervezett vízi túrát vezethetnek.

52

Választható tantárgyak Biológiai alapismeretek A hallgatók a tantárgy közvetítésével kibővíthetik ismereteiket a biológia, mindenekelőtt a humánbiológia területéről, mint például a sejt, a sejtszervecskék felépítéséről és működéséről, a transzportfolyamatokról; elmélyíthetik tudásukat az emberi szervrendszerek működéséről, az egyedfejlődés, a növekedés és az érés folyamatáról; ismereteket szerezhetnek a biológia aktuális – sport- és egészségtudományt érintő – témaköreiből. Mentálhigiéné A stúdium előadásai az orvos, a pedagógus, a szociológus, a szociálpolitikus példáin és gondolkodásmódján keresztül növeli a hallgatók konfliktuskezelési és reflexiós képességét, mentálhigiénés kompetenciáját, és hozzájárul a humanisztikus emberkép kialakításához. A személyközi kölcsönhatások és egészséges lélektani folyamatok példáinak segítségével képet ad a magukat egészséges embereknek érzők energiáinak mozgósításához és működésmódjuk megváltoztatásához, valamint hozzájárul az intézmények és a társadalom egészséges működéséhez. Didaktika A hallgatók a tantárgy által megismerkedhetnek az iskolai oktatásra vonatkozó általános és alapvetőösszefüggésekkel, törvényszerűségekkel, elvekkel, a rendszerszemléletű oktatásmodellel, a tanulásszervezéssel, az oktatás követelményrendszerével, a tantervek formáival, a NAT-tal a testnevelés szempontjából, a tanítás és a tanulás infrastruktúrájával, a pedagógiai értékeléssel, valamint a testnevelés-tanításban közvetlenül is alkalmazható didaktikai ismeretekkel. Emberierőforrás-menedzsment Az emberierőforrás-menedzsment jelentősége az elmúlt években egyre inkább növekedett. A sikeres és sikertelen vállalatok között elsősorban nem a műszaki-technológia fejlettségben vannak a meghatározó különbségek, hanem a szervezetben dolgozó emberek minőségében. Az emberi erőforrások fejlettsége és a gazdaság teljesítőképessége közötti összefüggések közgazdasági vizsgálata azt mutatta, hogy a gazdasági növekedés meghatározó eleme a munkaerő-struktúra fejlettsége. Emiatt fontos, hogy a hallgatók megismerjék a humánerőforrás-menedzsment területeit – a motivációt, a vezetési stílusokat, a csoportok természetét, működését, a kommunikáció jelentőséget a szervezetben, a munkakörök kialakításának jelentőségét, a teljesítményértékelést. EU-alapismeretek A tantárgy ismereteket ad az Európai Unió kialakulásáról, intézményeiről és a sport kapcsolódási területeiről, bemutatja az uniós sportintézményeket és azok működési mechanizmusait, részletesen ismerteti az európai nem kormányzati sportszervezeteket, testületeket és azok együttműködését a kormányzati intézményekkel. Létesítményüzemeltetés A tantárgy főbb tárgykörei a sportlétesítmények, sportpályák, sportcsarnokok és uszodák tervezése, telepítése, üzemeltetése mellett, foglalkozik a rekreációs és fitneszközpontok működtetésének kérdéseivel, a költséghatékony facility management hazai alkalmazási lehetőségeivel; a sportlétesítmények magyarországi helyzetével, működtetési lehetőségeivel, tulajdonviszonyaival. Az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalatok 53

megszerzésével a hallgatók képesek lesznek arra, hogy megítéljék egy-egy sportlétesítmény létrehozásának, átépítésének lehetőségeit, valamint profitorientáltan működtessenek egy adott Mozgásfejlődés A tantárgy választásával a hallgatók ismereteket szerezhetnek az emberi fejlődés szakaszairól, azok jellemzőiről, a mozgásfejlődés biológiai és környezeti feltételeiről, az alapvetőmozgásformák fejlődéséről a csecsemőkortól a felnőttkorig, a kondicionális és koordinációs képességek fejlődésének érzékeny szakaszairól. Olimpizmus A tantárgy révén a hallgatók megismerkedhetnek az olimpiai mozgalom új- és legújabb kori történetének a nemzetközi politikai, diplomáciai folyamatokban játszott szerepével, a nemzetközi olimpiai mozgalom szakirodalmával, az olimpiai eszme nevelő hatásával, a fair play mozgalom célkitűzéseivel, valamint azokkal az ellentmondásos folyamatokkal, amelyek az olimpizmus humanista eredményeinek érvényre juttatását fenyegették és fenyegetik. A sport- és testnevelés-elmélet alapjai A tantárgy oktatásának keretében a hallgatók megismerik a szélesen értelmezett sport és testnevelés gondolatköréhez tartozó fogalmi hátteret, és az ahhoz kapcsolódó tartalmi és formai összefüggéseket. Célunk, hogy a hallgatók a félév végére átfogó ismeretekkel és megértéssel rendelkezzenek a sportot és a testnevelést érintő nemzetközi és hazai viszonyokkal, problémákkal, illetve lehetőségekkel. Sportfilozófia A tantárgy célja, hogy a hallgató tudatosan törekedjen önálló gondolkodásra és értékkövetkezetességre, akarjon és tudjon különbséget tenni jó és rossz között, de e megkülönböztetésben támaszkodjon az együttműködés és a szabadság fogalmilag is tisztán értett törvényszerűségeire, legyen tisztában személyes és nembeli tudásának határaival, legyen tudomása a „nem tudásról”, legyen képes másokat beszéltetni, másokkal együtt gondolkodni, egy dialógusban szabatosan érvelni és problémacentrikusan irányítani, ha kell hallgatni. A hallgató igyekezzen a testnevelés és a sport ügyét civilizációs vonatkozásaiban is megérteni, kulturális szerepeiben is mérlegelni, ne csak szakmailag, de erkölcsileg és logikailag is jól felkészült, érett és igényes legyen, tudja, hogy elsősorban ember és másodsorban szakember. Sportszaknyelvi ismeretek A hallgatók megismerkedhetnek a sportszaknyelv alapjaival, a sporttal kapcsolatos általános, az alapkommunikációban használatos szavakkal és kifejezésekkel angol vagy német nyelven. Atlétika A képzés első félévében a hallgatók ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat szereznek az atlétika mozgásanyagának rekreáció és egészségfejlesztő szempontú alkalmazásáról, különös tekintettel a járás, a gyaloglás és az állóképességi futásokra. A képzés második félévében a hallgatók a tantárgy oktatása során megismerkednek az atlétika versenyszámaival, azok történeti kialakulásával. Elméletben és gyakorlatban elsajátíthatják a fő versenyszámcsoportok (futás-ugrás-dobás) főbb technikai jellemzőit, végrehajtásuk egyszerűsített formáit és a legfontosabb versenyszabályokat. A képzés során ismereteket kapnak a hazai és a nemzetközi atlétikai szövetség kialakulásáról, munkájáról, 54

működéséről, a jelenlegi legfontosabb hazai és nemzetközi versenyekről. A tantárgy betekintést nyújt az atlétikai versenyek rendezésének témakörébe is. Aviatika A tantárgy ismeretanyaga bemutatja az aviatika alapjait, a repülés alapelméletét és alapgyakorlatait. Az oktatás célja, hogy a hallgatók alapos tájékozottságot és ismeretanyagot szerezzenek az aviatika témavilágából, a különböző repülősportok elméleti és gyakorlati ismereteiből, betekintést nyerjenek a különbözőtechnikai sportok (autó-motor, modellezés stb.) világába. A tananyag továbbfejleszthető módon tartalmazza a repülés, az autó-motor sport történetét, az aerodinamikai alapismereteket, a repülés-meteorológiát, az egészségvédelmi eljárásokat, a biztonságtechnikai feltételeket, a légi járművekre vonatkozó előírásokat, a repülés oktatásának és gyakorlatának elméleti alapjait. A hallgatók a gyakorlati órákon megismerkednek egy sportrepülőtérrel, a reptéren található légi járművekkel. A gyakorlati oktatás lehetőséget biztosít, hogy elsajátítsák a siklóernyőzés alapjait. Búvárkodás, szabad vízi merülés A tantárgy oktatásának célja, a rekreációs jellegű búvártevékenység elméleti és gyakorlati alapjainak elsajátítása a Magyar Búvár Szövetség ajánlásainak megfelelően. Az érdeklődők részére adott a lehetőség a nemzetközi búvárminősítés és búvárkártya megszerzésének előkészítése. A választható plusz 30 órát igénybe vevőhallgatók részére a nemzetközileg elismert és elfogadott nyílt vízi készülékes merüléses vizsga letételére is lehetőség nyílik. Golf A tantárgy révén a hallgatók megismerhetik a golf kialakulásának történetét, a versenyszabályait, a személyi és tárgyi feltételeit, különbözőütők esetében a mechanikai és aerodinamikai törvényszerűségeket, az ütések technikáját, a sajátos fizikai és pszichikai képességek fejlesztésének módszertanát. Sportjátékok I. A szabadon választható sportjátékok keretében, olyan nálunk kevésbé ismert, főleg angolszász labdajátékokkal ismerkednek meg a hallgatók, mint a baseball, korfball, tollaslabda, fallabda, rögbi. A játékokat félévenként váltakozva hirdeti meg a Sportjáték Tanszék. Az oktatás folyamatában a hallgatók megismerik a játékok történetét, alapvető szabályait, technikai elemeit, a támadó- és védőjáték taktikai lehetőségeit. Sportlövészet A tantárgy célja a sportlövészet alapjainak megtanítása a leendőszakemberek számára abból a célból, hogy a sportágat meg tudják ismertetni általános és/vagy középiskolai diákokkal. Szabadidősportok A gyakorlati foglalkozások keretében a hallgatók megismerkednek a kerékpározás történetével, típusaival, felépítésével, karbantartásával, kerékpárutak szervezésével és irányításával, a kerékpáros közlekedés szabályaival, valamint a görgős (görkorcsolya, gördeszka) sportokkal. Szikla- és falmászás A tantárgy oktatásának célja ismeretek nyújtása erről a Magyarországon egyre népszerűbb és a magasabb hegyekkel rendelkezőországok turizmusában jelentős, kihívásokkal 55

járó testgyakorlati ág elméleti és gyakorlati lényegéről; az érdeklődés felkeltése a hegyi turizmus ezen speciális formája iránt, választható módon. Az elméleti és gyakorlati képzés földrajzi, kőzettani, természetvédelmi ismeretekkel egészül ki. A képzés egészét áthatja a biztonsági szabályok megismerése, és a gyakorlati tevékenység során azok szigorú betartása, hogy a hallgatók a későbbiekben sérülés- és balesetmentesen hasznosíthassák azt munkájukban. Torna A tantárgy a női, illetve a férfi hallgatóknak külön és együttesen nyújt lehetőséget a női, illetve férfi szertorna-alapelemek technikájának, oktatásának, a segítségnyújtásnak és a kiegészítőképességfejlesztőgyakorlatainak megismerésére, alkalmazására. A hallgatók áttekintést kapnak a magyar torna történetéről, a versenyszabályokról. Úszás A hallgatók megismerkednek a vízben való mozgás alapvetőtörvényszerűségeivel, elsajátítják a mellúszás technikájának alapjait. A tanulás folyamatában a hallgatók elérik, hogy a vízben mint idegen közegben teljesen otthonosan viselkedjenek, mozogjanak, megismerik és elsajátítják a levegővétel és kifújás technikáját. Megismerkednek az úszómozgás felépítésével, a mozgáselemzés alapjaival, a ritmus kialakításának fogalmával. Vívás Az órákon a hallgatók a vívás történetével, harci és küzdősport jellegével, valamint a kardvívás alapvető szabályaival, technikájával, taktikájával, illetve oktatás-módszertani szempontjaival ismerkednek meg. Nemcsak csoportban, de páros gyakorlás, versenyzés keretében a félév során egy-egy mérkőzést is vívnak egymással (elektromos találatjelző használatával). Felnőttnevelés A hallgatók a tantárgy keretében mélyreható elméleti és gyakorlati ismereteket szerezzenek az andragógia kialakulásáról, témavilágából, valamint nemzetközi és hazai problémáiról. A tantárgy kiemelt célja, hogy a hallgatók mélyreható megértést tanúsítsanak a felnőttoktatási tevékenység jellegéről, sajátosságairól, jogi szabályozásairól és rendeleteiről. Ezen kívül olyan további területeken mutassanak be pedagógiai elméleteken alapuló gyakorlatias gondolkodást, mint az élethosszig tartó fejlődés oktatói, edzői, vezetői és szervezői szemléletének kialakítása. Kisebbségtudományi alapismeretek A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a kisebbségi helyzetből adódó társadalmi konfliktusokat, ezek 20. századi történetét és okait. A kurzus során sor kerül a különböző, témával releváns fogalmak (etnikum, kisebbség, előítélet, diszkrimináció, xenofóbia) tisztázására, a magyarországi kisebbségek helyzetének elemzésére, külön kiemelve a cigányságot. A hallgatók a legújabb kutatási eredmények segítségével képet kapnak a romák társadalmi helyzetéről (munkapiac, lakáskörülmények, egészségi állapot), valamint kilátásaikról az Európai Unióhoz való csatlakozást követően. Közoktatási ismeretek A tanegység célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a közoktatás működésmechanizmusait, a közoktatással kapcsolatos pedagógiai, társadalomfilozófiai és közgazdasági elveket, váljanak a demokratikus közoktatás elkötelezettjeivé, értsék meg és értelmezzék helyesen az aktuális közoktatási problémákat. 56

Főbb témakörök: a modern magyar közoktatás kialakulása, európai trendek a közoktatásban az ezredfordulón. Az iskola szerkezeti problémái. Az iskolaügy finanszírozása, gazdasági háttér. A közoktatás jogi szabályozása, fontosabb törvények. A demokrácia, az esélyegyenlőség, a hátrányos helyzet (kisebbségek, területi problémák), a tehetséggondozás közoktatási vetületei. Neveléselmélet A tantárgy segítségével a hallgatók ismereteket szerezhetnek különbözőnevelési irányzatokról, nevelési koncepciókról, a nevelési folyamat strukturális sajátosságairól, szereplőiről, a nevelés céljairól, feladatairól, a nevelés főterületeiről, módszertanáról, a nevelés tervezéséről, nevelési problémák, feladatok megoldásáról. Projektmenedzsment A kurzuson a következő témakörök kerülnek ismertetésre: Projekt és projektmenedzsment. Alapfogalmak. A létesítménymegvalósítási ciklus sajátosságai, szereplői. A projektmenedzsment elméleti alapjai. Interdependenciák. Bizonytalanságok. A szerződésstratégia elemei. A szerződés típusai. A menedzsmentszerződés. A pénzügyi elszámolás módja. Az optimális szerződésstratégia kialakítása. Előminősítés, felhívás, dokumentáció, értékelés. A tenderezés, típusai. Projekttervezés, projekttervezési technikák, az alkalmas technika kiválasztása. A szervezeti struktúra, kialakításának alapelvei, szervezeti formák. Projektmenedzser. Technikai háttér. Az ajánlat értékesítése. Vállalkozói szerződés. Teljesítés, kockázatkezelés. Marketingsajátosságok. Sport és művészet A tárgy célja, hogy a hallgatók a sport által esztétikai élményhez jussanak, indító energiákban részesüljenek, hogy testkultúra-hivatásuk lelki-szellemi hátterét megkapják Szervezeti adminisztráció A közigazgatásban dolgozó munkatársak számára elengedhetetlen a szervezeti adminisztráció alapos ismerete, így különösen a levelezés, az iktatás, az ügykezelés megismerése. A kurzus során a hallgatók betekintést nyernek a különbözőszabályzatok készítésének módszertanába is. Szervezés- és vezetéslélektan Szükséges, hogy a hallgatók az elméleti alapismereten túl a munkájukhoz szükséges pszichológiai hatásmechanizmusokkal is tisztában legyenek és a kommunikációs folyamatok széles skáláját ismerjék. A saját élményűgyakorlatok során felkeltett érdeklődés remélhetőleg nyitottabbá teszi őket pszichológiai kulturáltságuk fejlesztésére a tanulmányok befejezése után is. A tanárrá, illetve edzővé válás elősegítése pszichológiai technikák, gyakorlatok, élmények felhasználásával. Sportszaknyelvi ismeretek A hallgatók megismerkedhetnek a sportszaknyelv alapjaival, a sporttal kapcsolatos általános, az alapkommunikációban használatos szavakkal és kifejezésekkel angol vagy német nyelven. Aerobik, fitnesz A hallgatók megismerkednek az aerobik, a fitnesz és a zenés kondicionáló gimnasztika praxisának különböző alkalmazási lehetőségeivel. A tantárgy célja a képzéskör alapmozgásanyagának és oktatásmódszereinek megismertetése a gimnasztika rendszerének 57

már tanult elveire építve olyan szinten, hogy azt a rekreációs foglalkozásokon, tudatosan, célirányosan tervezve alkalmazni tudják. Jóga, meditáció A tantárgy oktatásának célja a több évezredes jóga és meditáció filozófiai hátterének, mozgásrendszerének és elméletének megismertetése, a hallgatókkal, a jóga kultúra rekreációs felhasználhatóságának bemutatása, elméleti megalapozása. A képzés tartalmazza az alapfogalmakat, a jóga és meditáció eredetét, fejlődéstörténetét és viszonyát a pszichológiával, a vallással. A tananyag foglalkozik a jógával mint életmóddal, rendszerének szerkezetével, különböző irányzataival. Elemzi a jógalégzések szerepét a légzőszervi, a szív- és vérkeringési, a lelki megbetegedések megelőzésében, csökkentésében. Kendo A hallgatók megismerkednek ennek az ősi japán sportnak az alapjaival. Ismertetést kapnak a kendo történeti és kulturális hátteréről; elsajátítják és módszeresen felépítik a lábmozgásokat és a bambuszkarddal történő vágásokat, szúrásokat; megismerik és gyakorolják a védekezési módokat; útmutatást kapnak a gyakorlatok megtanításáról és a hibák javításáról. Az alapfokú iskolai oktatás számra megtanulják az alapvető szabályokat, versenyszerűalkalmazásokat. Küzdő- és önvédelmi sportok A hallgatók megismerik a testkultúra egyik legősibb mozgásrendszerét a mai urbanizált kultúra igényei szerint, a küzdő- és önvédelmi sportok elhelyezését a rekreáció rendszerében, eszköziségének felhasználási lehet őségeit az edzettség növelésére. Tanulmányaik eredményeként hallgatóink képessé válnak a kultúrkör mélyebb igényű elsajátítására, módszertani útmutatás segítségével az önálló gyakorlatvezetés feltételeinek megteremtésére A tananyag ismereti a távol-keleti (japán, kínai, koreai, thaiföldi) küzdősportok elméletfilozófiai hátterét, gyakorlati jellemzőit, az önvédelem technikai és oktatási módszereit. Részletesen foglalkoznak a judo és a birkózás mozgásanyagával. A tananyag bemutatja a judo helyét a budosport rendszerében, jelentőségét az ifjúság nevelésében, személyiségformáló hatásait, a legfontosabb technikai és taktikai elemeit. A birkózás oktatásának keretében a hallgatók megismerik a birkózás rövid történetét, megjelenésének változatait, napjaink versenyágait, a technika és taktika alapvetőelemeit. Lovaglás, lovasturizmus A hallgatók az oktatás folyamatában ismereteket szereznek a lovassport mai helyzetéről, rekreációs kultúrértékéről, a rekreálódásban felhasználható lényegéről. Az egyéni előképzettségtől függően, továbbfejlesztéshez alapot adó módon, a hallgatók képessé válnak – az oktató irányítása mellett – a szóbeli és vizuális információkat értelemszerűen, mozgásos cselekvésre átalakítani úgy, hogy a ló munkája összhangban legyen a lovas akaratával. Egyben a biztonságosság szintjéig érezze a hallgató a lovaglásban vállalható határokat, legyen képes önálló lovaglásra; értse meg az ember-ló viszony absztrahált értékkezelési viszonyait és annak megfelelően cselekedjen, bánjon a lóval.

58

Sportjátékok II. Az integratív tantárgycsoport célja a testnevelő-edző szakos hallgatókkal megismertetni a klasszikus labdajátékok alaptechnikáját, és taktitkáját hogy a sportfoglalkozások mozgásanyagának színesítését, a sportági edzések kiegészítő labdás ismereteit az igényeknek megfelelően közvetíthessék. A sportjátékok profiljának és a legalapvetőbb szabályainak ismertetését követően a labdával való bánásmód szakmai fogásainak ismertetését adja a tárgy. Az alapállások, a helyezkedések elveinek, a labdafogással, birtoklással (beleértve a kézzel és lábbal történő labdavezetéseket) és a továbbjátszással kapcsolatos sportági technikák (átadások, lövés-dobás és ütésmódok) elsajátítására kerül sor. A célfelületek (kapu, kosár síkja, az ellenfél pályarészei) akadály nélküli, majd akadályok ellenében való legyőzésére, az eredmény pozitív alakítására készít fel. A fenti ismeretanyag jártasság és készség szintű elsajátítását a kézilabdázás, kosárlabdázás, labdarúgás és röplabdázás sportágak technikai-taktikai elemeinek felhasználásával oldjuk meg. Tánc Az oktatás célja: a leendő sportszakemberek tánctudásának megalapozása, gazdagítása. E tánckulturális érték hozzájárul a hallgatók műveltségi szintjének emeléséhez. A hallgatók megismerik a különböző tájegységek, dialektusok stílusjegyeit, lépésanyagát, oktatásmódszertanát. A jártasság szintjén képesek lesznek a tanult tánc lépésanyagának és koreográfiájának visszaadására. Téli sportok A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a téli sportok rekreációs tevékenységben felhasználható rendszerét. Cél továbbá az, hogy a hallgatók felismerjék a téli sportok szabadban űzhetőjellegéből fakadó, egészségmegőrzőlehetőségeit. A téli sportok egyik nagy területe a jeges sportok, amelyek keretében a hallgatók elsajátíthatják a korcsolyázás elméleti alapjait, technikai elemeit, az indulást és fékezést, az egyenes vonalú előre és hátra siklást, a koszorúzást, a fordulatokat és az ugrásokat, megismerhetnek játékokat a jégen, a jégsport mozgásanyagának alkalmazását a rekreációban. A hallgatók a tantárgyon keresztül megismerkedhetnek a gyorskorcsolyázás, a műkorcsolyázás és a jégtánc elemeivel, a jégkorong, jéglabda mozgástechnikák elméleti alapjaival, a technikai végrehajtással, a taktikai elemekkel és mindezek oktatásmódszertanával. A téli sportok másik nagy területe a havas sportok, amely során a hallgatók megismerik a sízés és szánkózás és a snowboard történetét, technikáját, versenyszámait, eszközeit, a pályák méreteit, építését és gondozását. Testépítés A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a testformálás elméleti hátterével, edzésegységre szóló és hosszabb távú edzésprogramok készítésével kezdőktől a haladókig, öntevékeny testépítőktől a versenyzőkig. A gyakorlati foglalkozásokon a hallgatók elsajátíthatják a testépítő gyakorlatok technikáját, oktatását, az edzésgyakorlatok, gyakorlatismétlési formák és edzési segédeszközök célszerűalkalmazását

59

Testépítés/fitnesz A tantárgy feladata elméleti és módszertani úton tisztázni e divatos „sportágcsoport”ban uralkodó visszásságokat. A hallgatók megtanulják az erősportok, az izomgyarapítás, a testformálás egészséges, eredményre vezető módszereit, gyakorlatanyagát, eszközeit, a terhelés korra, előképzettségre, aktuális fizikai állapotra érvényes tervezését. A testépítés mellett a leendőszakemberek megismerik a fitnesz-aerobik és a zenés kondicionáló gimnasztika praxisának különbözőalkalmazási lehetőségeit, a képzés alap mozgásanyagát, és oktatásmódszereit, a gimnasztika rendszerének már tanult elveire építve olyan szinten, hogy azt a rekreációs foglalkozásokon, tudatosan, célirányosan tervezve alkalmazni tudják. Triatlon A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók behatóan megismerjék az immár olimpiai műsorra került sportágat. Tanulmányaik során a hallgatók megismerik a triatlon versenyszámainak technikai alapjait, felszerelését és eszközeit; megismerkednek a versenyzés, a versenyszervezés kérdéseivel és a versenyszabályokkal; ismereteket nyernek a triatlonra való felkészülés életkor és nem szerinti sajátosságairól. Rekreáció tábor A tábor célja a hallgató szabadidősportok iránti fogékonyságának elősegítése, minél több szabadban űzhetősportág megismertetése, azokkal kapcsolatos információk átadása, a kevésbé ismert sportágak hallgatók elé tárása, mely segítséget nyújthat a fakultatív sportágak felvételénél. Olyan szabadidős programok megismertetése a hallgatókkal (műfalmászás, jazztánc, kötélugrás) melyek nagy segítségükre lehetnek későbbi pályafutásuk során az iskola életének szervezésében, különféle rendezvények lebonyolításánál. Ez a két rekreációs hét a TF hagyományos táboraival (turisztika, sí, vízi, kerékpár) egységet képezve biztosítja, hogy az intézményünkből kikerülő szakemberek mind a teremben, mind a szabadban űzhető sportok terén kellő rálátással és felkészültséggel rendelkezzenek. Természetjárás A hallgatók gyakorlati és elméleti ismereteket kapnak a természeti környezetben, tábori viszonyok között zajló élet megszervezéséről, az ember és természet közös harmonikus kapcsolatáról, a tájékozódás lehetőségeiről. Az így szerzett ismeretek birtokában képessé válnak táborvezetésre, túrák szervezésére. Sítábor A sítábor célja az alpesi sízés és a sífutás alapfokú ismereteinek átadása a jövő rekreációszervező és egészségfejlesztő szakembereinek, hogy azok a kezdő sízők gyakorlatoztatásához szakértelemmel közelítsenek. A táborban tanultak eredményeként a hallgatók képessé válnak sítáborok szervezésére és a sízés alapszintűoktatására. Kerékpártábor A tábor célja a hallgatók megismertetése a kerékpározás formáival (pályakerékpár, országúti kerékpár, hegyi kerékpár, túrakerékpár). A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a kerékpáros közlekedés szabályait, valamint megfelelő ismereteket kell szerezniük a kerékpáros túrázás megszervezéséhez; a különféle kerékpározási formák alapfokú elsajátításához.

60

Vízi tábor A táborban megvalósuló képzés célja, hogy a hallgatók megismerjék az oktatott vízi sporteszközök rendeltetésszerű használatát, a vízi közlekedés szabályait, a leggyakoribb áramlástani jelenségeket és azok leküzdésének módját. A 4-5-ös osztályzatot elért hallgatók vízi túravezetői vizsgát tehetnek, melynek birtokában szervezett vízi túrát vezethetnek. Edzői differenciált ismeretek Sportélettan, táplálkozás-élettan A hallgatók a tantárgy segítségével megismerhetik a különböző intenzitású és időtartamú sportterhelések hatásait az emberi szervezet működésére, a terhelés hatására bekövetkező– a szervrendszerben és biokémai folyamatokban végbemenő– adaptációs folyamatokat és azok alakíthatóságának legcélszerűbb folyamatát. A tantárgy célja, hogy a hallgatók legyenek tájékozottak a táplálkozás alapvető fiziológiai hátterével, ismerjék a korszerűtáplálkozási elveket, a rendszeres fizikai aktivitás, a felkészülési időszak és a versenyzés eltérő táplálkozási és folyadékfogyasztási jellegzetességeit, valamint az egyes sportágak eltérőigényeit. Sport-biomechanika A hallgatóknak általános képet kívánunk nyújtani a különböző sportágak mozgásanyagáról, illetve mozgásszerkezetéről. A tantárgy ismereteinek elsajátítása után a hallgatók képessé válnak arra, hogy tanulmányozzák és elemezzék egy kiválasztott emberi mozgássorozat, sportszermozgás, illetve különbözőspeciális kölcsönhatások kinematikai, dinamikai, kinetikai, izomaktivitásbeli szerkezetét. Edzéselmélet és -módszertan Az edzéselmélet bevezetőfejezeteire építve a hallgatók elsajátítják a terhelésadagolás és -szabályozás alapvetőösszefüggéseit, a motoros tanulás elméleti és módszertani alapjait, a stratégia, a taktikai képzés elméleti és módszertani kérdéseit, a formaidőzítés, a versenyeztetés problémáit, az edzéstervezés szempontjait, az edzéstervek tartalmát, formáit. A tárgy a sportteljesítmény fokozásának, illetve szinten tartásának elméleti és módszertani kérdéseit foglalja össze. A választott sportág elmélete és módszertana A hallgatók a tantárgy keretében megismerik és elsajátítják a sportáguk elméletét és módszertanát az alábbi témakörökben. A sportág jellege, profilja. A sportág nemzetközi és hazai története; a felkészítéssel kapcsolatos tendenciák, irányzatok, iskolák, kiemelkedőedzői és sportolói egyéniségek. A kiválasztás folyamata, a tehetség ismérvei. Felkészítés (1): a koordinációs és kondicionális képességek (erő, gyorsaság, állóképesség, mozgékonyság) fejlesztése. Felkészítés (2): a mozgástanítás, a sportági technika elsajátításának elméleti és módszertani kérdései. Sportbiomechanikai elvek érvényesülése a modelltechnikában. Versenyzés, versenyrendezés. Az edzőverseny előtti-alatti-utáni szakmai és szervezési munkája. A versenymegfigyelés elmélete és módszertana, az adatrögzítési technikák ismerete. 61

Az edzőtervezőmunkája: rövid, közép, hosszú távú grafikus és szöveges edzéstervek készítésének elmélete és gyakorlata. Az utánpótlás tervezése, szervezése, a tehetséggondozás gyakorlata. A szponzorálás, menedzselés kérdései, az edzőkommunikatív tevékenysége az iskolák, egyesületek, sportági szakszövetségek integrációjában. Az edző sporttudományos tevékenysége, a sportágfejlesztő kutatások szervezése, irányítása, menedzselése. Nemzetközi tapasztalatok sportági adaptációjának kérdései.

62

Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak 1. Képzési időés a kreditek száma:  6 félév, 180 kredit;  a szakmai gyakorlat időtartama és jellege: - tábor jellegűfoglalkozások: az óra- és vizsgatervben meghatározott félévekben (5x5 nap), ebből három tábor (1., 5. és 6. félév) közös a két szakirányon; - hospitálás: folyamatos megfigyelések sport- és fitneszközpontokban, valamint egészségügyi intézményekben a 4. félévben; - szakmai gyakorlatok: rekreáció szakmai gyakorlatok (1x7 nap) a 2. félévben, egészségfejlesztő szakmai gyakorlat – az egészségfejlesztő szakirányon – (egészségügyi intézményekben a 4-6.félévben); - foglalkozásvezetési gyakorlat: folyamatos az 5. félévben, összefüggő(1x5 nap) a 6. félévben (az itt szerzett érdemjegy a záróvizsga részét képezi). 2. Képzési cél A BSc képzési szinten olyan szakembereket képezünk, akik elsősorban gyakorlatorientált tudással rendelkeznek, képesek szakmaiságukat az állandóan változó természeti és társadalmi környezethez adaptálni, valamint tanulmányaikat egyetemes alapokról kiindulva szakspecifikus képzési irányokban folytatni. Az új rendszerben képzett szakember a BSc szinttel már az idegenforgalom, a fizikai munkatevékenységet szolgáló személyi edző, a vállalkozói létforma stb. területén is hasznos munkavégzésre képes. A szakirányon végzettek képessé válnak a rekreációhoz, a sporthoz kapcsolódó egyéb területeken is szervezői, programvezetői, animátori és egyéb instruktori feladatok betöltésére. Így hozzájárulhatnak a szabadidő kulturált eltöltéséhez, a jobb életminőség, az egészségtudatos magatartás kialakításához. A mesterképzést a rekreáció, illetve az egészségfejlesztőtanár szakon folytathajták hallgatóink. Az egészségfejlesztőtanár szakot a testnevelőtanázakkal szakpárban kívánjuk indítani. A tervezett mesterképzés képzési ideje négy félév, a mesterfokozat eléréséhez 120 kredit pontot kell a hallgatóknak elérniük. A TF rendelkezik a testnevelőtanár-egészségfejlesztőtanár mesterképzés eredményes műveléséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Az eddig csak főiskolai szinten működőrekreáció szak a jövőben MSc szinten is folytat képzést. Az új BSc szak rekreációszervezés szakiránya – a neveléstudományi modul felvétele esetén – utat nyithat a testnevelőtanári MSc felé is. 3. Az oklevélben feltüntetett képzettség megjelölése: rekreációirányító-egészségfejlesztő(a választott szakirány megjelölésével). 4. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái A képzési programot alkotó tantárgyak aláírással, gyakorlati jeggyel, kollokviummal és szigorlattal zárulnak (részletesen lásd az óra- és vizsgatervet).

63

5. Szakdolgozat Az oklevél elnyeréséhez, a záróvizsgát megelőzően tudományos módszereket alkalmazó szakdolgozat benyújtása szükséges. A szakdolgozatnak tanúsítania kell, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva képes részben önálló kutatómunkára, illetve a szakirodalom feldolgozásával képes alkalmazni a tanult ismeretanyagot. 6. Záróvizsga A szak befejezése záróvizsgával, bizottság előtt történik. A záróvizsgára bocsátás feltételei:  a végbizonyítván (abszolutórium) megszerzése,  a szakdolgozat elkészítése és megvédése.  az intézménnyel szembeni pénzügyi kötelezettségek teljesítése. A záróvizsga jellege és típusa: a képzési célnak megfelelően komplex, kombinált szóbeli és írásbeli vizsga. A záróvizsga főbb ismeretkörei:  biológiai, orvos- egészségtudományi alapismeretek (mindkét szakirányon);  edzéselméleti és módszertani ismeretek (mindkét szakirányon);  rekreációelmélet és módszertan (rekreációszervezés szakirányon);  egészségnevelés elmélete és módszertana (egészségfejlesztés szakirányon). A záróvizsga összetevői:  a szakterületi ismereteket felmérőírásos feladat megoldása (tesztdolgozat);  a szakdolgozat bemutatása és védése;  szóbeli vizsga;  gyakorlati vizsga (foglalkozásvezetési gyakorlat keretében a foglalkozásvezetés értékelése a rekreáció szakirányon). A záróvizsga érdemjegye:  a szakdolgozat és -védés érdemjegyéből számított átlag;  a záróvizsgán nyújtott írásbeli és szóbeli vizsga érdemjegyéből számított átlag;  foglalkozásvezetési, vagy edzésvezetési vizsga. Az oklevél érdemjegye: Az oklevél minősítésének kiszámításánál egyharmados súllyal lehet figyelembe venni  a záróvizsga érdemjegyét,  a szigorlatok érdemjegyének átlagát és  a félévek átlagosztályzatainak átlagát.

64

ÓRA- ÉS VIZSGATERV Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak, nappali tagozat (2008/2009-es tanév) I.

II. III. IV. V. félévek/óraszám

VI.

Kredit

Vizsgaforma

Kötelezőtantárgyak ALAPOZÓ ISMERETEK Medicinális ismeretek I. Biológiai alapismeretek 15 Balesetmegelő zés, első segély 15 Társadalomtudományi ismeretek I. Filozófia 30 30 Mű velő déstörténet 15 Bevezetés a szociológiába 30 Bevezetés a pszichológiába 30 Bevezetés a pedagógiába 30 Jogi alapismeretek 15 Közgazdasági alapismeretek 15 Közismereti tárgyak Informatika 30 Kommunikáció 15 EU-alapismeretek 15 Bevezetés a tudományos kutatásba 30 Az alapozó modul kreditértékei összesen 10 9 2 0 0 0 SZAKMAI TÖRZSMODUL Medicinális ismeretek II. Anatómia 60 30 Élettan 60 45 Biokémia 30 Humánbiológia 15 Társadalom- és népegészségtan 30 Táplálkozás-élettan 30 Sportsérülések, sportártalmak 15 Egészségkultúra, egészségfejlesztés 30 Társadalomtudományi ismeretek II. Marketing és szervezetfejlesztés 30 Környezetismeret, természetvédelem 30 A zeneelmélet alapjai 30 Protokoll, viselkedéskultúra 15 Kommunikációs készségfejlesztés 15 Sporttudományi ismeretek Testnevelés- és sporttörténet 30 30 Az edzéselmélet alapjai 60 Rekreációelmélet és -módszertan I. 15 Turizmus, turisztikai alapismeretek 30 Biomechanika 30

65

1 Gyakorlat 1 Gyakorlat 2+2=4 1 2 2 2 1 1 2 1 1 2 21

4+2=6 4+3=7 2 1 2 2 1 2 2 2 2 1 1 2+2=4 4 1 2 2

Kollokvium/szigorlat Gyakorlat Kollokvium Kollokvium Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Kollokvium

Kollokvium/kollokvium Kollokvium/szigorlat Kollokvium Gyakorlat Kollokvium Kollokvium Gyakorlat Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Kollokvium/kollokvium Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat Kollokvium

I. Sportági szakismeretek I. A gimnasztika alapjai Gimnasztika Az atlétika alapjai Úszás, vízbő l mentés A csapatsportjátékok alapjai Az aerobik és az RG alapjai Testnevelési játékok

II. III. IV. V. félévek/óraszám

30 15 15 15 30 15 30

30 30 15

VI.

Kredit

Vizsgaforma

2 1 1+1=2 2

Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat/gyakorlat Kollokvium

2+2=4 Gyakorlat, gyakorlat 1+1=2 Gyakorlat/gyakorlat 2 Gyakorlat

Népek testkultúrája és játékai 30 2 Kollokvium A szakmai törzsmodul kreditértékei összesen 14 15 21 4 4 3 61 DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK REKREÁCIÓSZERVEZÉS SZAKIRÁNY Szakmai ismeretek Rekreációelmélet és -módszertan II. 30 45 2+3=5 Gyakorlat/kollokvium Rekreáció-edzéselmélet 30 2 Kollokvium Edzést kiegészítőeljárások 30 2 Gyakorlat Rekreáció- és sportpedagógia 30 2 Kollokvium Rekreáció- és sportpszichológia 30 2 Szigorlat Rekreáció- és sportszociológia 15 1 Gyakorlat Mentális rekreáció 30 2 Gyakorlat A fogyatékkal élő k rekreációja 30 2 Gyakorlat Animáció 30 30 2+2=4 Gyakorlat/kollokvium Rekreációs eseményszervezés 30 2 Gyakorlat Rekreáció és idegenforgalom, sportturizmus 30 2 Gyakorlat Életminő ségalakítás-elmélet és -módszertan 30 2 Kollokvium Rekreáció- és sportmenedzsment 30 2 Gyakorlat Rekreációmarketing 30 2 Gyakorlat Sportlétesítmények üzemeltetése 15 1 Gyakorlat Eszközismeret, eszközhasználat Sportági szakismeretek II. Torna, akrobatika Küzdő - és önvédelmi sportok Egyéni és csapatsportjátékok

15 30 30

1 Gyakorlat

30

2 Gyakorlat 2+2=4 Gyakorlat/gyakorlat

30 30 2+2=4 Aerobik, ritmikus gimnasztika 15 15 1+1=2 Tánc 15 30 1+2=3 Divat- és extrém sportok 30 30 2+2=4 Jóga, meditáció 30 2 A szakirány kreditértékei összesen 19 19 17 55 A nem tanórai tagozódású foglalkozások kreditértékei a rekreáció szakirányon Természetjárás 2 2 Rekreáció I. tábor 1 1 Jeges tábor 2 2 Kerékpártábor 2 2 Vízi tábor 2 2 Sítábor 2 2 Rekreáció II. tábor 1 1 Hospitálás 1 1

66

Gyakorlat/gyakorlat Gyakorlat/gyakorlat Gyakorlat/gyakorlat Gyakorlat/gyakorlat Gyakorlat

Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat

I.

II. III. IV. V. VI. félévek/óraszám 1 1 1 3 6 0 2 4 6 10 24 25 27 29 30

Kredit

Vizsgaforma

Rekreációfoglalkozás-vezetési gyakorlat 2 Gyakorlat Szakdolgozat 10 Gyakorlat Kreditértékek összesen 3 25 Rekreáció szakirány mindösszesen 27 162 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS SZAKIRÁNY Medicinális ismeretek III. Addiktológia 30 30 2+2=4 Kollokvium/szigorlat Élelmezés-egészségügyi ismeretek 15 1 Gyakorlat Házi ápolási ismeretek 30 2 Gyakorlat Humángenetika 30 2 Kollokvium Természetgyógyászat 30 2 Gyakorlat Családtervezés, szexuális kultúra 30 2 Gyakorlat Iskola-egészségtan 30 2 Gyakorlat A gyógytestnevelés alapjai 30 2 Kollokvium Neveléstudományi és pszichológiai ismeretek Bevezetés a pedagógia gondolkodás és az iskola történetébe 30 2 Kollokvium A fejlő déslélektan alapjai 30 2 Kollokvium A pedagógiai pszichológia alapjai 30 2 Kollokvium Személyiségfejlesztés 30 2 Gyakorlat Egészség- és társadalomtudományi ismeretek Egészségügyi jog 30 2 Gyakorlat Családszociológia 30 2 Kollokvium Egészségpszichológia 30 30 30 2+2+2=6 Gyakorlat/kollokv/szigorl. Egészségszociológia 45 30 3+2=5 Kollokvium/kollokvium Egészségnevelés 30 45 2+3=5 Kollokvium/szigorlat Egészségügy-menedzsment 15 1 Gyakorlat Mentálhigiéné 30 30 2+2=4 Kollokvium/kollokvium Szociálpolitika 30 2 Kollokvium Szakkommunikáció és tanácsadás 30 15 2+1=3 Gyakorlat/kollokvium A szakirány kreditértékei összesen 2 21 17 15 55 A nem tanórai tagozódású foglalkozások kreditértékei az egészségfejlesztés szakirányon Természetjárás 2 2 Gyakorlat Rekreáció I. tábor 1 1 Gyakorlat Jeges tábor 2 2 Gyakorlat Vízi tábor 2 2 Gyakorlat Hospitálás 1 1 Gyakorlat Egészségfejlesztés szakmai gyakorlat 2 4 2 8 Gyakorlat Szakdolgozat 1 3 6 10 Kreditértékek összesen 3 0 2 4 9 8 26 Egészségfejlesztés szakirány mindösszesen 27 24 27 29 30 26 163 Megjegyzés:  A kötelezőtantárgyakból elérhetőkrediteket 180 kreditre kell kiegészíteni. A hiányzó kreditpont(ok) megszerzésére szolgál a kötelező en és szabadon választható tantárgyak modulja.  Ugyancsak a megszerzendőkreditpont(ok) elérését szolgálja a modulokban rendezett tantárgyi csoportok érdeklő dés szerinti felvétele, amely egyrészt bő víti a szakképzettséget és elő segíti az MSc bemeneti feltételeinek teljesítését.

67

Tantárgyak Didaktika Emberierő forrás-menedzsment Létesítményüzemeltetés Mozgásfejlő dés Olimpizmus Sport- és testnevelés-elmélet alapjai Sportfilozófia Atlétika Autogén tréning Aviatika Baseball Biológiai alapismeretek Búvárkodás, szabadvízi merülés Golf Mentálhigiéné Ökölvívás Önismereti csoport Rekreáció tábor RG Sportjátékok 1. Sportlövészet Sportszaknyelvi alapismeretek (angol, német) Szabadidő sportok Szikla- és falmászás Természetjárás Torna Úszás Vívás

Választható tantárgyak Szemeszter Őszi Tavaszi óraszám

Kredit

Vizsgaforma

30

2

Kollokvium

30

2

Gyakorlat

30

2

Kollokvium

30

2

Gyakorlat

Felnő ttnevelés Kisebbségtudományi alapismeretek Közoktatási ismeretek Neveléselmélet Projektmenedzsment Sport és mű vészet Szervezés- és vezetéslélektan Mozgástanulás és szabályozás Szervezeti adminisztráció Aerobik, fitnesz Bánásmód pszichológia Fallabda Jóga, meditáció Kendo Kerékpár tábor Küzdő - és önvédelmi sportok Lovaglás, lovasturizmus Rögbi Sítábor Sportjátékok 2.

68

Sportszaknyelvi alapismeretek (angol, német) Személyiségfejlesztés Tánc Téli sportok Testépítés Testépítés/fitnesz Triatlon Vízitábor A táborok és egyes kurzusok önköltségesek A választható kurzusok minimum 12 fő esetén indíthatók

A testnevelőés gyógytestnevelőMSc szak felvételéhez szükséges tantárgyi modul Nem testnevelő– edzősporttudományi alapképzés (30 kredit)  Neveléstudományi és pszichológiai ismeretek: min. 10 kredit  Közismereti tárgyak : min. 3 kredit  Sporttudományi ismeretek: min. 5 kredit  Medicinális ismeretek: min. 2 kredit  Élettan: záróvizsga vagy szigorlat  Sportági alap- és szakismeretek: min. 8 kredit  Nem tanórai tagozódású foglalkozások: min. 2 kredit  Legalább két tábor teljesítése Más tanári képzés (50 kredit)  Sporttudományi ismeretek:  Medicinális ismeretek:  Élettan:  Sportági alap- és szakismeretek:  Nem tanórai tagozódású foglalkozások:  Legalább három tábor teljesítése

min. 14 kredit min. 10 kredit záróvizsga vagy szigorlat min. 20 kredit min. 6 kredit

69

ÓRA- ÉS VIZSGATERV Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak, levelezőtagozat (2008/2009-es tanév) I.

II.

III. IV. V. félévek/óraszám

VI.

Kredit

Vizsgaforma

Kötelezőtantárgyak ALAPOZÓ ISMERETEK Medicinális ismeretek I. Biológiai alapismeretek Balesetmegelő zés, első segély Társadalomtudományi ismeretek I. Filozófia Mű vel ő déstörténet Bevezetés a szociológiába Bevezetés a pszichológiába Bevezetés a pedagógiába Jogi alapismeretek Közgazdasági alapismeretek Közismereti tárgyak Informatika I. Kommunikáció EU-alapismeretek Bevezetés a tudományos kutatásba Az alapozó modul kreditértékei összesen Medicinális ismeretek II. Anatómia Élettan Biokémia Humánbiológia Társadalom- és népegészségtan Táplálkozás-élettan Sportsérülések, sportártalmak Egészségkultúra, egészségfejlesztés Társadalomtudományi ismeretek II. Marketing és szervezetfejlesztés Környezetismeret, természetvédelem A zeneelmélet alapjai Protokoll, viselkedéskultúra Kommunikációs készségfejlesztés Sporttudományi ismeretek Testnevelés-, sport- és rekreációtörténet Az edzéselmélet alapjai Rekreációelmélet és -módszertan I. Turizmus, turisztikai alapismeretek Biomechanika

4 4 8 4

1 Gyakorlat 1 Gyakorlat 8

2+2=4 1 2 2 2 1 1

8 8 8 4 4 8 4 4 8 10 9 2 0 0 SZAKMAI TÖRZSMODUL 16

8 16

4+2=6 4+3=7 2 1 2 8 2 4 1 2

12

8 4 8

8 8

2 2 2 1 1

8 8 4 4 8 8 16 4 8 8

70

0

2 1 1 2 21

2+2=4 4 1 2 2

Kollokvium/szigorlat Gyakorlat Kollokvium Kollokvium Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Kollokvium

Kollokvium/kollokvium Kollokvium/szigorlat Kollokvium Gyakorlat Kollokvium Kollokvium Gyakorlat Kollokvium Gyakorlat Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Kollokvium/kollokvium Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat Kollokvium

I. Sportági szakismeretek I. A gimnasztika alapjai Gimnasztika Az atlétika alapjai Úszás, vízbő l mentés Az egyéni és csapatsportjátékok alapjai Az aerobik és az RG alapjai Testnevelési játékok Népek testkultúrája és játékai

II. III. IV. V. félévek/óraszám

8 4 8 8 4 8

8 8 4

VI.

Kredit 2 1 2 2 2+2=4 1+1=2 2 2 61

8 A szakmai törzsmodul kreditértékei 14 15 21 4 4 3 DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK REKREÁCIÓSZERVEZÉS SZAKIRÁNY Szakmai ismeretek Rekreációelmélet és -módszertan II. 8 12 2+3=5 Rekreáció-edzéselmélet 8 2 Edzést kiegészít őeljárások 8 2 Rekreáció- és sportpedagógia 8 2 Rekreáció- és sportpszichológia 8 2 Rekreáció- és sportszociológia 4 1 Mentális rekreáció 8 2 Fogyatékkal élő k rekreációja 8 2 Animáció 8 8 2+2=4 Rekreációs esemény szervezése 8 2 Rekreáció és idegenforgalom, túrizmus 8 2 Életminő ségalakítás-elmélet és -módszertan 8 2 Rekreáció- és sportmenedzsment 8 2 Rekreációmarketing 8 2 Sportlétesítmények üzemeltetése 4 1 Eszközismeret, eszközhasználat 4 1 Sportági szakismeretek II. Torna, akrobatika 8 2 Küzdő - és önvédelmi sportok 8 8 2+2=4 Egyéni és csapatsportjátékok 8 8 2+2=4 Aerobik, ritmikus gimnasztika 4 4 1+1=2 Tánc 4 8 1+2=3 Divat- és extrém sportok 8 8 2+2=4 Jóga 8 2 A szakirány kreditértékei összesen 19 19 17 55 A nem tanórai tagozódású foglalkozások kreditértékei a rekreáció szakirányon Természetjárás 2 2 Rekreáció I. tábor 1 1 Jeges tábor 2 2 Kerékpártábor 2 2 Vízi tábor 2 2 Sítábor 2 2 Rekreáció II. tábor 1 1 Hospitálás 1 1 Rekreáció foglalkozásvezetési gyakorlat 1 1 2 Szakdolgozat 1 3 6 10 Kreditértékek összesen 3 0 2 4 6 10 25 Rekreációszervezés szakirány 27 24 25 27 29 30 162 mindösszesen

71

Vizsgaforma Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Kollokvium Gyakorlat/gyakorlat Gyakorlat/gyakorlat Gyakorlat Kollokvium

Gyakorlat/kollokvium Kollokvium Gyakorlat Kollokvium Szigorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat/kollokvium Gyakorlat Gyakorlat Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat/gyakorlat Gyakorlat/gyakorlat Gyakorlat/gyakorlat Gyakorlat/gyakorlat Gyakorlat/gyakorlat Gyakorlat

Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS SZAKIRÁNY Medicinális ismeretek III. Addiktológia 8 8 2+2=4 Kollokvium/szigorlat Élelmezés-egészségügyi ismeretek 4 1 Gyakorlat Házi ápolási ismeretek 8 2 Gyakorlat Humángenetika 8 2 Kollokvium Természetgyógyászat 8 2 Gyakorlat Családtervezés, szexuális kultúra 8 2 Gyakorlat Iskola-egészségtan 8 2 Gyakorlat A gyógytestnevelés alapjai 8 2 Kollokvium Neveléstudományi és pszichológiai alapismeretek Bevezetés a pedagógiai gondolkodás és az iskola történetébe 8 2 Kollokvium A fejlő déslélektan alapjai 8 2 Kollokvium A pedagógiai pszichológia alapjai 8 2 Kollokvium Személyiségfejlesztés 8 2 Gyakorlat Egészség- és társadalomtudományi ismeretek Egészségügyi jog 8 2 Gyakorlat Családszociológia 8 2 Kollokvium Egészségpszichológia 8 8 8 2+2+2=6 Gyakorlat/kollokv./szigorl. Egészségszociológia 12 8 3+2=5 Kollokvium/kollokvium Egészségnevelés 8 12 2+3=5 Kollokvium/szigorlat Egészségügy-menedzsment 4 1 Gyakorlat Mentálhigiéné 8 8 2+2=4 Kollokvium/kollokvium Szociálpolitika 8 2 Kollokvium Szakkommunikáció és tanácsadás 8 4 2+1 Gyakorlat/kollokvium A szakirány kreditértékei összesen 2 23 15 15 55 A nem tanórai tagozódású foglalkozások kreditértékei az egészségfejlesztés szakirányon Természetjárás 2 2 Gyakorlat Rekreáció I. tábor 1 1 Gyakorlat Jeges tábor 2 2 Gyakorlat Vízi tábor 2 2 Gyakorlat Hospitálás 1 1 Gyakorlat Egészségfejlesztés szakmai gyakorlat 2 4 2 8 Gyakorlat Szakdolgozat 1 3 6 10 Kreditértékek összesen 2 1 2 4 9 8 26 Egészségfejlesztés szakirány mindösszesen 26 25 27 33 28 26 165 Megjegyzés:  A kötelezőtantárgyakból elérhetőkrediteket 180 kreditre kell kiegészíteni. A hiányzó kreditpont(ok) megszerzésére szolgál a kötelező en és szabadon választható tantárgyak modulja.  Ugyancsak a megszerzendőkreditpont(ok) elérését szolgálja a modulokban rendezett tantárgyi csoportok érdeklő dés szerinti felvétele, amely egyrészt bő víti a szakképzettséget és elő segíti az MSc bemeneti feltételeinek teljesítését.

72

Tantárgyak Didaktika Emberierő forrás-menedzsment Létesítményüzemeltetés Mozgásfejlő dés Olimpizmus Sport- és testnevelés-elmélet alapjai Sportfilozófia Atlétika Autogén tréning Aviatika Baseball Biológiai alapismeretek Búvárkodás, szabadvízi merülés Golf Mentálhigiéné Ökölvívás Önismereti csoport Rekreáció tábor RG Sportjátékok 1. Sportlövészet Sportszaknyelvi alapismeretek (angol, német) Szabadidő sportok Szikla- és falmászás Természetjárás Torna Úszás Vívás

Választható tantárgyak Szemeszter Őszi Tavaszi óraszám

Kredit

Vizsgaforma

8

2

Kollokvium

8

2

Gyakorlat

8

2

Kollokvium

8

2

Gyakorlat

Felnő ttnevelés Kisebbségtudományi alapismeretek Közoktatási ismeretek Neveléselmélet Projektmenedzsment Sport és mű vészet Szervezés- és vezetéslélektan Mozgástanulás és szabályozás Szervezeti adminisztráció Aerobik, fitnesz Bánásmód pszichológia Fallabda Jóga, meditáció Kendo Kerékpár tábor Küzdő - és önvédelmi sportok Lovaglás, lovasturizmus Rögbi Sítábor Sportjátékok 2.

73

Sportszaknyelvi alapismeretek (angol, német) Személyiségfejlesztés Tánc Téli sportok Testépítés Testépítés/fitnesz Triatlon Vízitábor A táborok és egyes kurzusok önköltségesek A választható kurzusok minimum 12 fő esetén indíthatók

74

TANTÁRGYI PROGRAMOK* Alapozó ismeretek Medicinális ismeretek I. Biológiai alapismeretek A hallgatók a tantárgy közvetítésével kibővíthetik ismereteiket a biológia, mindenekelőtt a humánbiológia területéről, mint például a sejt, a sejtszervecskék felépítéséről és működéséről, a transzportfolyamatokról; elmélyíthetik tudásukat az emberi szervrendszerek működéséről, az egyedfejlődés, a növekedés és az érés folyamatáról; ismereteket szerezhetnek a biológia aktuális – sport- és egészségtudományt érintő – témaköreiből. Balesetmegelőzés, elsősegély Napjaink felgyorsult ritmusú és motorizált világában csakúgy, mint a sportban, egyre nőa balesetek, sérülések száma. Egyre nagyobb igény van arra, hogy a nagy létszámú csoportokkal foglalkozó szakemberek szükség esetén tisztában legyenek a szakszerű teendőkkel. Képzésünk a balesetek számának csökkentéséhez és a túlélés esélyének javításához kíván hozzájárulni. Célunk az elsősegélynyújtásban és az újraélesztésben jártas segélynyújtók képzése, akik bármilyen helyzetben az adott körülmények között elérhetőeszközökkel képesek a hatékony ellátásra, segítségnyújtásra. Az oktatást azok számára is kívánjuk elérhetővé tenni, akik a munkahelyükön vagy környezetükben szembesülhetnek balesetekkel és szükségük lehet a jártasságra, hogy a bajba jutott embertársukon segíthessenek. Társadalomtudományi ismeretek I. Filozófia A tantárgy megismertet az emberi alapkérdések és alapmegoldások aktuális rendszerével és történeti kibontakozásával. Az emberi gondolkodás alapfogalmainak és a legnagyobb mestereinek megismerésén túl, a hallgatók elsajátítják a helyes érvelés, a helyes elemzés (analízis) és a helyes összefoglalás (szintézis) érvényes elméleteit és gyakorlatát. Művelődéstörténet A tantárgy oktatása pótolni igyekszik azt a hiányt, amelyet a – rendszerváltás előtti és utáni – közoktatás hagy maga után, nevezetesen azt, hogy a tantervi anyagok nincsenek kellő mértékben beágyazva a magyar kultúrába. A tárgy megismertet a művészetek, a tudományok és a technikai alkotások történetével, azok formanyelvével, főleg azokkal, amelyek összefüggnek a magyar história életmód- és mentalitástörténetével, az adott korban elfogadott és megélt közös értékekkel, a közösségi művelődési tevékenységekkel, valamint a kulturális hagyományokkal. A kulturális tradíciók, az egyéni és társadalmi tendenciák ismerete különösen fontos az európaizálódás és a globalizálódás korában. Különös hangsúlyt helyezünk a sport és a testnevelés művelődéstörténeti vonatkozásaira.

*

A tantárgyi programok a nappali tagozatok óra- és vizsgatervében feltüntetett tantárgyi sorrendet követik.

75

Bevezetés a szociológiába A tantárgy segítségével megismerhetik a hallgatók a szociológiai alapfogalmakat, kategóriákat, az alapvetőtársadalmi jelenségeket és folyamatokat, néhány elméleti kérdést és kutatási módszert, valamint a mai magyar valóság társadalmi jelenségeit és folyamatait. Bevezetés a pszichológiába A tantárgy célja a hallgatók pszichológiai kultúráltságához és sikeres szakmai tevékenységükhöz szükséges alapvető általános, személyiség- és szociálpszichológiai ismeretek bemutatása, fogalmak, elméletek, irányzatok és technikák megismertetése; a pedagógiai jellegűtevékenység során felmerülőfeladatok pszichológiai vonatkozásainak áttekintése. Bevezetés a pedagógiába A hallgatók a tantárgy keretében elsajátíthatják mindazon nevelésfilozófiai és neveléstörténeti (problématörténeti) ismereteket, melyek a magyar pedagógusképzésben általában és a testkulturális pedagógusképzésben különösen megkívántatnak. Megismerhetik a pedagógia fontos fogalmait, csomópontjait (szükséglet, érdek, érték, szerep, szereptanulás, szocializáció, jellem, identitás, autonómia, kognitív disszonancia, modellhatás, pedagógiai interakciók, társadalmi determináló tér, környezet, belsőfeltételek, tevékenység, elmélet és gyakorlat viszonya, nevelési stílusok). Jogi alapismeretek A tantárgy által a hallgatók megismerhetik a legfontosabb köznapi jogi fogalmakat, kategóriákat, áttekintést kaphatnak az alkotmányról, a közigazgatásról, a testnevelés és sport állami berendezkedéséről, szervezetének működéséről, megismerkedhetnek a jogszabályok megtalálásának és értelmezésének módszerével, egyes jogi, igazgatási megoldásokkal, egyszerűbb jogi okiratok elkészítésével. Közgazdasági alapismeretek A kurzus során a hallgatók megismerik a közgazdasági alapfogalmakat és törvényszerűségeket. A gazdasági életből vett példákon keresztül képessé válnak a piac működési logikájának megértésére. A közgazdasági elmélettörténet legfontosabb szerzőinek munkásságán keresztül értelmezik a fejlődési trendeket. Közismereti tárgyak Informatika A tárgy célja az informatikai írástudás szilárd alapokra helyezése és kiszélesítése. Közvetlen célunk a hallgatók tudásának és gyakorlati készségének olyan szintre emelése, amely lehetővé teszi a szakdolgozatukhoz szükséges számítógépes eljárások hatékony alkalmazását. A kurzus távolabbi célja felkészíteni a hallgatókat arra, hogy az informatikai ismereteiket önálló tanulással tudják naprakész szinten tartani: képesek legyenek az egész életen át való tanulásra. Kommunikáció A tantárgy célja, hogy a leendő szakemberek ismerjék meg a sportszakmai kommunikációelmélet lényegét, funkciójának, alkalmazásainak sajátosságait, képességfeltételeit, legyenek képesek a sportszakmai környezet információit venni, megtartani, kifejezni, értelmezni, a szakszerűen felhasználni elsősorban a kommunikáció érvénykörében. A hallgatókkal szemben elvárás, hogy ismerjék és értsék a kommunikációs hatáselmélet lényegét, főbb elveit, jelentőségét a testkultúra érvénykörében, értsék meg a 76

kommunikációs technikák és technológiai képességek viszonyproblémáit, a humán és tárgyi eszközrendszer szerepét, kapjanak szisztematikus kommunikációtani bevezetést tanulmányaikhoz. EU-alapismeretek A tantárgy ismereteket ad az Európai Unió kialakulásáról, intézményeiről és a sport kapcsolódási területeiről, bemutatja az uniós sportintézményeket és azok működési mechanizmusait, részletesen ismerteti az európai nem kormányzati sportszervezeteket, testületeket és azok együttműködését a kormányzati intézményekkel. Bevezetés a tudományos kutatásba A tantárgy a tudományos kutatómunkához szükséges alapvetőelméleti és gyakorlati ismeretek elsajátíttatását célozza. Magában foglalja a probléma kiválasztásához és a problémamegoldáshoz szükséges alapvető szintű ismeretek megszerzését, a sporttudományban is felhasználható kutatási (ismeretszerzési) módszerek megismerését, ezek etikus alkalmazásának feltételeit, hogy a hallgatók képesek legyenek a tudományosság igényét kielégítő adatfeldolgozásra és eredményközlésre (szakdolgozat, TDK-előadás, tudományos közlemény).

Szakmai törzsmodul Medicinális ismeretek II. Anatómia A tantárgy ismereteket nyújt az emberi szervezet anatómiai felépítéséről, amelyek alapul szolgálnak a funkciók megértéséhez és az egyéb orvostudományi tárgyak és sportági szaktárgyak elsajátításához. Ismertetésre kerül az anatómiai képletek latin elnevezése, felépítése és elhelyezkedése. Élettan A hallgatók a tantárgy segítségével megismerhetik az emberi szervezet működését: az idegrendszert, az érzékszerveket, az endokrin rendszert, az izomrendszert, a vér általános tulajdonságait és szerepét, a szív és vérkeringési rendszer működését, szabályozását, a légzőrendszer működését, szabályozását, az emésztőrendszert, a kiválasztórendszert, az anyagcserét, a táplálkozás mennyiségi és minőségi szempontjait. Biokémia A tantárgy által sejttani alapismeretekre tehetnek szert a hallgatók, megismerhetik az enzimek hatásait, a szénhidrát-, a zsír- és fehérje-anyagcserét, az izmok szerkezetét, működését, az edzések hatásait az izom finomabb szerkezetére, a különböző típusú izommunkákhoz szükséges energiaforrásokat. Ezek az ismeretek lehetővé teszik az élettan, sportélettan, terhelésélettan tantárgy jobb megértését. Humánbiológia A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek azokkal az alapvető antropometriai adatfelvételi, adatfeldolgozási eljárásokkal és elvekkel, amelyek a testnevelő és edzői gyakorlathoz szükségesek, a fontosabb testméretekkel és az alkalmazható mérőeszközökkel, a testalkat jellemzésével, a testösszetétellel és meghatározásával, az antropometriai és a terheléses élettani mutatók kapcsolatával. 77

Társadalom- és népegészségtan A hallgatók ismereteket szereznek a társadalom- és népegészségügy kiterjedt területéről, feladatairól. Megismerik az egészség és a társadalmi fejlődés kapcsolatát, azokat az egészségtudományi kezdeményezéseket, amelyek létrehozták a fejlett társadalmak átfogó népegészségügyi rendszerét. Az elsajátítandó tanagyag tartalmazza a hazai és nemzetközi egészségvédelmi, egészségmegőrzési és megelőzési szervezetek célkitűzéseit és programjait. Táplálkozás-élettan A tantárgy által közvetített ismeretek segítségével a szak hallgatói tájékozottakká válnak a táplálkozás alapvetőfiziológiai hátterével, megismerik a korszerűtáplálkozási elveket, a rendszeres fizikai aktivitás, a felkészülési időszak és a versenyzés eltérőtáplálkozási és folyadékfogyasztási jellegzetességeit, valamint az egyes tevékenységi formák eltérőigényeit, a különböző táplálékkiegészítők lehetséges hatásait, alkalmazási kritériumait, korlátait és indikációit. Továbbá olyan ismereteket sajátítanak el, amelyek szilárd alapot nyújtanak a hallgatók számára a végzés után hosszabb időelteltével is az aktuális újdonságok megértésére. A hallgatók – biokémiai és élettani ismeretek birtokában – képessé válnak arra, hogy az e témában szinte tömegével megjelenőbestseller kiadványokat megfelelőkritikával vegyék kézbe. Sportsérülések, sportártalmak A hallgatókat megismertetjük a sportsérülések megelőzésének, kezelésének és rehabilitációjának korszerű elveivel és gyakorlatával. Célunk a hallgatók komplex szemléletének kialakítása, melynek alapja a sportsérülések elemzése, keletkezési okainak feltárása és ennek ismeretében a kezelés leghatékonyabb módszereinek megismerése. Az elméleti oktatás mellett a hallgatóknak lehetőségük nyílik az OSEI Sportsebészeti, Rehabilitációs és Fizikoterápiás Osztályának és szakrendeléseinek gyakorlati munkájába való betekintésre. Egészségkultúra, egészségfejlesztés Az oktatás célja, hogy a hallgatók megismerjék a tantárgyban megjelenőfogalmak pontos tartalmát, az egészségkultúra és egészségfejlesztés különbözőkomponenseit és azok jellemzőit hazánkban, valamint az egészségnevelés feladatait és jelenlegi trendjeit; ismereteket szereznek a természetes és mesterséges környezet jelentőségéről, hatásairól, az akklimatizáció problémáiról; elsajátítják a mikrobiolgóiai, járványtani és immunitástani alapismereteket, az edzés és versenyzés egészségtani kérdéseit. A tantárgy tanulmányozása megismertet a kultúra, az egészség, az egészségkultúra és a testkultúra fogalmának közös értékeivel, céljaival és eszközrendszerével, továbbá hazánk lakosságának egészségi állapotával, az egészségkultúra komponenseivel, az egészségmagatartás jellemzőivel, a rendszeres testmozgás jelentőségével, a szabadidősport helyzetével, lehetőségeivel. A tananyag bemutatja a szociális kohézió egészségvédelemben játszott szerepét, a társas kapcsolatok hiányát, mint megbetegítőtényezőt; foglalkozik az egészségkultúra a különböző életkorokban jelentkező sajátosságaival, a család és a pedagógusok szerepével a helyes értékrendszer kiépülésében. Társadalomtudományi ismeretek II. Marketing és szervezetfejlesztés A tárgy oktatásának célja, hogy fejlessze a hallgatók piacérzékenységét, szélesítse és megalapozza vállalkozói ismereteiket, módszert adjon a piaci alkalmazkodás hosszú távú tervezéséhez és indíttatást a környezethez való alkalmazkodáshoz. A hallgatók ismereteinek 78

gyarapodásával aktív résztvevőivé válnak az oktatásnak, képessé válnak későbbi saját vállalkozásaik marketingfeladatainak tervezésére, a piaci folyamatok ellenőrzésére. Környezetismeret, természetvédelem A tantárgy oktatásának célja – a középiskolai földrajzi anyagra építve –, hogy a hallgatók olyan modern szemléletűökológiai ismeretanyagba nyerjenek betekintést, mely nélkülözhetetlen a 21. század környezeti kultúrájának alakításához. Cél továbbá annak felismertetése, hogy a környezetvédelem nem öncélú tevékenység, hanem önmagunk, társadalmunk, anyagi és szellemi javaink védelmére, utódaink egészségének, a jövőnemzedékek életfeltételeinek megmentésére irányul, amelyben a rekreációs tevékenység is jelentős képzési és eszközfunkcióval rendelkezik. A zeneelmélet alapjai A tantárgy okt atásának célja, hogy a hallgatók az általános műveltséghez tartozó, illetve azt meghaladó zeneelméleti és zenetörténeti ismereteket sajátítsanak el. Így lehetőség nyílik a zene és mozgás (tánc és sport) kapcsolatának – egyéni ambíciók szerinti – továbbfejlesztésére, az ismeretek és készségek kiszélesítésére. Alapvető követelmény a zenei, zenetörténeti alapfogalmak (periodizációstílusok, műfajok, formák), a zene és mozgás kapcsolatának ismeret szintjén történőelsajátítása. Protokoll, viselkedéskultúra A tantárgy a hallgatók biztos és határozott foglalkozásvezetői magatartásának kialakulásához megfelelőismereteket kíván nyújtani. Az oktatás célja a helyes viselkedés követendőnormáinak megismertetése, a viselkedéstechnika elemeinek bemutatása, a nevelés illemtanának elsajátíttatása. A tantárgy ismereteket nyújt a hallgatók biztos – társadalmilag elfogadott – viselkedésbeli és határozott foglalkozásvezetői magatartásának kialakításához. A hallgatók megismerik a helyes viselkedés követendőnormáit, továbbá betekintést nyernek a különböző sportágak és sportszínterek sajátos illemtanába. Viselkedéstechnikai elemek és protokolláris tevékenységi feladatok bemutatása és gyakorlása segítségével a hallgatók képessé válnak új, váratlan szituációk megoldására és az illemszabályok szűkebb és tágabb környezetben történőbetartására. Kommunikációs készségfejlesztés A tantárgy a kommunikációs technológia szaktudományi műveltségi értékeinek közvetítése révén szakkommunikációs műveltség kialakítására törekszik. Az oktatás célja, hogy a hallgató szükségletként élje meg, érdeklődjön és értékelje a rekreáció-egészségfejlesztő szemléletűkommunikáció elveit, gyakorlatát, technológiáját. A hallgatónak a megértés – alkalmazás – szemléleti belátás és cselekvéses végrehajtás (kommunikációs viselkedési kultúra) szintjén szükséges bizonyítani a szervezői és sportszakmai kommunikációs kulturáltságának színvonalát. A képzés tartalmazza az általános és a sportszakmai kommunikáció viszonyát, lényegük, elméleti és technológiai szintű művelésük értékét a rekreációszervező, a rekreációs és egészségfejlesztési folyamatok egyéb szereplői számára, továbbá az általános és sportszakmai kommunikáció technológiáját. Sporttudományi ismeretek Testnevelés- és sporttörténet A hallgatók a tantárgyon keresztül megismerhetik a testnevelés és sport társadalomtörténeti összefüggéseit, az őskor, az ókori Kelet, Athén, Spárta testkultúráját, a lovagi testkultúrát Nyugat-Európában, a magyar testkultúrát Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás 79

korában, a végvári harcok időszakában, az abszolutizmus korszakának testkultúráját, a modern angol sportirányzat kialakulását, a német és a svéd tornamozgalmat, a reformkori Magyarország testkultúráját, megismerkedhetnek a nemzetközi olimpiai mozgalom, a modern sport kialakulásának és fejlődésének, valamint a magyar testnevelés és sportmozgalom kialakulásának, fejlődésének történetével, a nemzetközi és a magyar sportmozgalom jelenlegi helyzetével. Az edzéselmélet alapjai A hallgatók a tantárgy keretében megismerhetik az edzéselmélet és -módszertan fogalomrendszerét, a sportedzés élettani hátterét, feltételeit, módszereit, az erő, a gyorsaság és az állóképesség megnyilvánulási formáit, fejlesztésük elméleti és alapvető módszertani lehetőségeit. A tárgy érinti a koordinációs képességek megnyilvánulásait, a fejleszthetőség lehetőségeit. Rekreációelmélet és -módszertan I. A hallgatók a tantárgy bevezető szemeszterében megismerik a rekreáció, az életminőségtan fogalmát, terminológiai kifejezésrendszerét, különböző filozofikus megközelítési módozatait, kapcsolatát a társtudományokkal, a rekreációkultúra viszonyát a test, az egészség, a művészet és az általános emberi kultúra egyéb megjelenési területeivel; megismerik a rekreáció egészségmegőrzésben és -fejlesztésben betöltött szerepét, lehetőségeit és korlátait. Turizmus, turisztikai alapismeretek A hallgatók gyakorlati és elméleti ismereteket kapnak a természeti környezetben, tábori viszonyok között zajló élet megszervezéséről, az ember és a természet harmonikus kapcsolatáról, a tájékozódás lehetőségeiről. Az így szerzett ismeretek birtokában képessé válnak táborvezetésre, túrák szervezésére. Biomechanika A hallgatók ismereteket szerezhetnek a tantárgyon keresztül a biomechanika történetéről, vizsgálati területeiről (a test, testrészek súlypontja; az emberi test elemeinek mechanikája; a mozgáselemzés alapelvei, sebesség-, gyorsulás- és erőmérés; az ember mozgásának törvényszerűségei talajon, vízben és levegőben; az eszközök és az ember kölcsönhatása mozgás közben), vizsgálati módszereiről és vizsgálati eszközeiről. Sportági szakismeretek I. A gimnasztika alapjai A hallgatók a tantárgy által megismerkedhetnek a gimnasztika cél-, feladat- és eszközrendszerével, alkalmazási területeivel, mozgásrendszerével, a gimnasztikagyakorlatok alapformáival, terminológiájával, a gyakorlatábrázolással, a rajzírással. Gimnasztika A tantárgy oktatásának célja a torna rendszeréből szinte teljesen önállóvá vált gimnasztika funkcionális és formális rendszerének megismertetése, a gimnasztika a rekreációs és egészségfejlesztő tevékenységben alapnak számító mozgásformáinak a megismertetése és motoros elsajátítatása; a gimnasztika eszköziségével végzett terhelésalakítás, képességfejlesztés bemutatása, a más sportágak végzésénél nélkülözhetetlen előkészítő, bemelegítést szolgáló szerepének megértése, kihangsúlyozása. Tanulmányaik eredményeként a hallgatók képessé válnak összefüggőcselekvéssorokat önállóan szerkeszteni, egyszerűbb gimnasztikai sorokat vezényelni, betanítani. 80

Az atlétika alapjai A képzés első félévében a hallgatók ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat szereznek az atlétika mozgásanyagának rekreáció és egészségfejlesztő szempontú alkalmazásáról, különös tekintettel a járás, a gyaloglás és az állóképességi futásokra. A képzés második félévében a hallgatók a tantárgy oktatása során megismerkednek az atlétika versenyszámaival, azok történeti kialakulásával. Elméletben és gyakorlatban elsajátíthatják a fő versenyszámcsoportok (futás-ugrás-dobás) főbb technikai jellemzőit, végrehajtásuk egyszerűsített formáit és a legfontosabb versenyszabályokat. A képzés során ismereteket kapnak a hazai és a nemzetközi atlétikai szövetség kialakulásáról, munkájáról, működéséről, a jelenlegi legfontosabb hazai és nemzetközi versenyekről. A tantárgy betekintést nyújt az atlétikai versenyek rendezésének témakörébe is. Úszás, vízből mentés A tantárgy oktatásának célja a hallgatók felkészítése a vízben való biztonságos tartózkodásra, a rekreációs tevékenységek és események során előforduló balesetvédelmi tudnivalókra, a vízben előforduló veszélyek elhárítására. További cél a vízi sportok, az úszás iránti motivációs bázis kiépítése módszertani útmutatással, foglalkozásvezetési készség megalapozásával A csapatsportjátékok alapjai Az integratív tantárgycsoport célja: a hallgatókkal megismertetni a klasszikus labdajátékok alaptechnikáját, hogy a rekreációs foglalkozások mozgásanyaga színesebb legyen. A sportjátékok profiljának és a legalapvetőbb szabályainak ismertetését követően a labdával való bánásmód szakmai fogásainak ismertetését adja a tárgy. Az alapállások, a helyezkedések elveinek, a labdafogással, birtoklással (beleértve a kézzel és lábbal történő labdavezetéseket) és a továbbjátszással kapcsolatos sportági technikák (átadások, lövés-, dobás- és ütésmódok) elsajátítására kerül sor. A tárgy a célfelületek (kapu, kosár síkja, az ellenfél pályarészei) akadály nélküli, majd akadályok ellenében való legyőzésére, az eredmény pozitív alakítására készít fel. A fenti ismeretanyag jártasság és készség szintű elsajátítását a kézilabdázás, kosárlabdázás, labdarúgás, röplabdázás, tenisz és fallabda sportágak technikai elemeinek felhasználásával oldjuk meg. Az aerobik és az RG alapjai A tantárgy a gimnasztika mozgásrendszerére épülőúj gimnasztika jellegűsportágak ismereteit közvetíti. Az oktatás célja a hagyományos sportágak végzéséhez szükséges előkészítő tevékenység gyakorlása során felmerülő, bemelegítési és egyéb célzatú terhelésalakítás megalapozása; a rekreációs tevékenységben megjelenő előkészítő, karbantartó mozgásrendszerekkel való szinkronitás megteremtése az alkalmazási lehetőségek, területek feltárására; a két sportág elméleti szintűmegismertetése alapvetőmozgásos sportági képzési anyag elemeinek bemutatása, gyakoroltatása; mindkét sportág alapvető mozgásanyagával hozzájárulni a fitt kondicionális állapot megteremtéséhez, annak felismertetése, hogy e sportágak gyakorlása rekreációs erővel rendelkezik. Testnevelési játékok A tantárgy oktatásának célja: kedvezőpszichomotoros feltételek biztosítása a játékok és a sportjátékok elsajátításához; mozgásos, játékos gyakorlatgyűjtemény kialakítása a rekreációs foglalkozások hatékony szervezéséhez; a különbözőéletkoroknak és csoportoknak megfelelő versenyzési alkalmak kialakítása, ismerete. 81

Népek testkultúrája és játékai A tantárgy oktatásának célja a kedvezőpszichomotoros feltételek biztosítása a játékok és a sportjátékok elsajátításához; mozgásos, játékos gyakorlatgyűjtemény kialakítása a rekreációs foglalkozások hatékony szervezéséhez; a különbözőéletkornak és csoportoknak megfelelőversenyzési alkalmak kialakítása, ismerete. Bevezetés a távoli kultúrák (Amerika, Ázsia, Ausztrália, Afrika) Magyarországon kevésbé ismert sportjainak, testgyakorlási játékainak elméletébe és gyakorlatába. A magyar és más népek játékainak megismertetése a népi játékok társadalmi és történeti hátterének tudatosítására.

Differenciált szakmai ismeretek REKREÁCIÓSZERVEZÉS SZAKIRÁNY Szakmai ismeretek Rekreációelmélet és -módszertan II. A tantárgy – a rekreáció mint fogalomrendszer szűrőjén keresztül az előző szemeszterben e tantárgy keretében elsajátított ismeretekre építve – tudományos alapossággal vizsgálja, rendszerezi és integrálja a tanult ismereteket, a környezetünkben megjelenő elméletileg rendszerbe foglalt és eddig még nem rendszerezett mozgásos cselekvéseket, az élet minőségét javító, színesítő eseményeket. Értékpreferált tevékenységcélokat ad, életvitelprogramok tervezésére készít fel, összegyűjti az életminőség javításának eszközrendszerét, egyben felkészít a pillanatnyi állapot ellenőrzése megítélésére. Útmutatást ad a hallgató érdeklődésének megfelelőprofilválasztási igényéhez. Több kultúrterület sajátos szemléletét és tanítását a rekreációs gondolkodás szellemében integrálja, egyben orientálja ezen speciális nézőpont bevonását a gondolkodásba. Igyekszik a hallgatók felkészítését úgy irányítani, hogy értékrendjükben harmonikus egységben jelenjen meg a környezet és ember, illetve ember és társadalom. Rekreáció-edzéselmélet Az edzéselmélet alapjai tantárgy elsajátított ismereteire építve, a hallgatók megismerik a rekreációs színtéren megvalósuló edzés, versenyzés jellemzőit. A sportbeli felkészítés folyamatából jutnak el a hallgatók a rekreációs tevékenységek irányításához szükséges absztrahált, egyben integrált, speciális edzéselméleti tudáshoz, emberközpontú fejlesztő, mégis szórakoztató bánásmódhoz. A hallgatók megismerik az élsport, illetve a rekreációs tevékenység jellemzőit és különbözőségeit; a rekreációs tevékenység egyéni és csoportos szerveződésű tervezését; különböző sportágak, rekreációs tevékenységek speciális erő- és állóképesség-fejlesztő szerepét; a magaslat élettani és edzettséget befolyásoló szerepét; a drogok és genetikai doppingok teljesítményt befolyásoló hatásmechanizmusát. A hallgatók megismerik a felnőttkor és az öregkor rekreációs szempontú felkészítésének sajátosságait, lehetőségeit, módszertani ajánlásait; az életminőség-alakítás módszertanát öregkorban, különbözőedzéseszközök felhasználásával; a rekreációs szakember versenyzést befolyásoló, segítőtevékenységét; különbözőedzéskiegészítőeljárásokat és módszereket. Edzést kiegészítőeljárások A tantárgy olyan ismereteket közvetít, amelyek segítségével a hallgatók megismerik a közérzet alakíthatóságát, gyorsabb regenerációt segítő eljárásokat, edzéseszközöket mind elméletben, mind gyakorlatban. Tanulmányaik során feldolgozzák, rendszerezik, ezzel mintegy 82

nyomon is követik azokat az új, divatos testi és szellemi képességpotenciált növelőés irányító elméleteket és eljárásokat, amivel a rekreáció területén dolgozó szakember nap mint nap találkozik, véleményét a témakörben kikérik, válaszadást elvárnak tőle. A hallgatók megismerik a masszázs egyik legegyszerűbb és legtermészetesebb módszerét, amivel a betegségeket megelőzhetjük, egészségünket megőrizhetjük, a pszichés feszültségeket oldhatjuk; ismereteket szereznek a hőlégfürdők, a szauna alkalmazásának elméleti hátteréről, hatékony alkalmazásáról. A tantárgy kritikai értékelését adja az agy-, az izom-, a test- és a stressz-kontroll divatos eljárásainak. Rekreáció- és sportpedagógia A leendőrekreációs szakemberek átfogó ismereteket szereznek a sport pedagógiai szerepéről és lehetőségeiről; tanulmányaik eredményeképpen helyesen értelmezik a testnevelés és sporttevékenység pedagógiai problematikáját, képessé válnak a sportrekreátor sajátos eszközeivel támogatni a pedagógiai érdekek érvényre jutását. A hallgatók teljesítőképes műveltséget nyernek a testkultúra nevelésfilozófiai és neveléstörténeti vonatkoztatásainak történetileg kialakult rendszeréről, az egyetemes kultúra és a testkultúra pedagógiai áttételezéséről, az emberi életminőség megtartásáról. Megismerik a rekreációs és a sportrekreációs pedagógiai logika és cselekvésmód specifikumait és elhelyezhetőségét a különbözőtörténetileg kialakult pedagógiai rendszerekben, továbbá a rekreáció-sportrekreáció színtereinek, szervezeti formáinak és módszereinek pedagógiai problematikáját, a sportmozgalom pedagógiai lehetőségeit; a tömegek sportolásának kiterjedését, a rekreációs sport sajátos pedagógiai lehetőségeit, a sportrekreátor személyes pedagógiai hatékonyságát, a nevelés tervezését és kivitelezését a rekreáció gyakorlatában. Rekreáció- és sportpszichológia A tantárgy ismeretanyaga foglalkozik a sportpszichológia kialakulásával, a sportpszichológia alapkérdéseivel, a rekreáció- és a sportpszichológia összehasonlításával és kapcsolatával, a tágabban értelmezett rekreációpszichológia különbözőéletkori szakaszokról bemutatott elemzésével. A tananyag összehasonlítja az edzés, a versenyzés pszichológiáját a versenysportban és a Sport for All-ban, bemutatja a rekreáció szociálpszichológiai vonatkozásait a lakossági sportban. Rekreáció- és sportszociológia A tantárgy oktatásának célja a szociológia tantárgy képzési tartalmaira építve, az ott elsajátított tudás sajátos szintérre (rekreáció-sport) történőadaptálása és ezen keresztül speciális látásmód kialakítása. A hallgatók megismerik a rekreáció- és sportszociológiai alapfogalmakat, kategóriákat, a rekreáció és a sport alapvetőtársadalmi jelenségeit és folyamatait, valamint a velük kapcsolatos legfontosabb elméleti kérdéseket és kutatási módszereket. A képzési tartalmak: Bevezetés a rekreáció- és sportszociológiába. Változások a sportrekreáció fogalmában, társadalmi funkcióiban és gyakorlatában. A rekreációs tevékenység és társadalmi rétegződés. Sport és társadalmi mobilitás. A sport átalakulása a posztkommunista társadalmakban. A migrációs folyamatok hatása a sportra napjainkban. A rekreáció és az életmód szociológiai szempontú szemlélete. Rekreáció, sport és gazdaság szociológiai szempontú értelmezése. Rekreáció, sport és deviáns viselkedés. Rekreáció, sport és tömegkommunikáció. A kisebbségek rekreációjának és sportjának szociológiai problémái. Nemzetközi tendenciák a rekreáció- és sportszociológiában.

83

Mentális rekreáció A tantárgy oktatásának célja a relaxációs és mentáltréning módszerek elméletének megismerése és gyakorlatainak elsajátítása. Az autogén tréning alapfokának elsajátítása mellett imaginációs gyakorlatokkal is megismerkednek hallgatóink. A neurolingvisztikai programozás módszere felkészíti a hallgatókat az önismereti foglalkozások levezetésére. A személyiségfejlesztés módszerei közül bemutatásra kerül az Inver Mental Training. A képzési tartalmak magukban foglalják: az autogén tréning keletkezését és történetét, lényegét és hatását, az önbizalom, a nyugalom és a pihenés elérését, az akaratlagos és a vegetatív folyamatok harmonizálását, az autogén tréning hatásmechanizmusát, megtanulásának lehetőségeit, az elmélyült önmagunkba tekintést. A fogyatékkal élők rekreációja Magyarországon a lakosság 7-8 százaléka él valamilyen kisebb-nagyobb fogyatékossággal. Számukra sok esetben speciális eszközök, helyszínek, módszerek alkalmazása szükséges a teljes értékűéletvitelhez. Nincs ez másként a sportos élet területén, a rekreációs tevékenység során sem. A tantárgy célja, megismertetni a leendőrekreációs szakembereket azokkal a módszerekkel, eszközökkel, melyek segítségével a fogyatékkal élők (vakok, siketek, mozgássérültek, értelmileg akadályozottak) sikeresen integrálhatók a rekreációs tevékenység munkájába. A hangsúly az integráción van, hiszen elsődleges cél a fogyatékosok beillesztése az épek tevékenységi területeibe, nem pedig az elkülönített foglalkoztatás. A tantárgy tanulmányai során, a hallgatók megismerkednek a fogyatékossági formák mibenlétével, a fogyatékosokkal való foglalkozás specialitásaival és az alkalmazott eszközökkel, módszerekkel. Animáció A tantárgy ismereteinek átadási folyamatában a hallgatók megismerik az animáció fogalmát, elméleti alapjait, történetét, szerepét, különös tekintettel a turisztikai és sportanimációra. A csoportjelenségek ismerete nem csupán elméleti síkon, gyakorlati feladatok megoldásán keresztül is kiemelt szerepet kap. A tananyag vizsgálja és elemzi az animátor szerepét, tevékenységterületét, a csoportdinamika jelentőségét az animációban, a csoport és az animátor kapcsolatát, a vendég és a vezetési stílusokat; bemutatja a programtervezés lépéseit, az igényfelmérés módszereit (kérdőívkészítés kis csoportokban); ismereteket nyújt a program levezetésről, a konfliktuskezelés módszereiről, a programértékelésről; megismertet a gyermek és a felnőtt programok jellemzőivel, programtípusaival, csakúgy, mint más célcsoportok speciális igényeivel. Rekreációs eseményszervezés A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók – az általános szervezési ismereteik és tapasztalataik célirányos felhasználásával – átfogó képet kapjanak a rekreáció egyes színtereinek szervezési sajátosságairól. A hallgatók megismerik a rekreációs tevékenység értelmezési tartományait, szintereit, a szervezés fogalmát, célját, a szervezés mozzanatait. A tananyag taglalja szabadidős tevékenységszervezés elméleti kérdéseit, feltételrendszerét, keletkezését, sajátosságait, fajtáit. Rekreáció és idegenforgalom, sportturizmus A tantárgy oktatásának célja olyan ismeretek átadása a hallgatóknak, amelyek a szakmai, az általánosan művelőés a sportági ismeretek képzési anyagának beépítésével alkalmassá teszi őket a turizmusban és az idegenforgalomban végzendőmunka magabiztos ellátására, egyben 84

továbbfejleszthetőlehetőséget kínál a magasabb szintűidegenforgalmi tevékenység művelésére is. A képzés anyaga tartalmazza az idegenforgalom és a rekreáció kapcsolatát, az idegenforgalom hazai és nemzetközi szervezeti felépítését. A tananyag megismertet a turizmus különbözőformáival, így a természetjáró (gyaloglás, kerékpározás, sízés stb.), az autós, a falusi és a gyógyturizmussal. Bemutatja a vadászatot, mint turisztikai céltevékenységet, és az aktív üdülés különbözőformáit (kondicionáló, helyreállító sportüdülés stb.). Életminőségalakítás-elmélet és -módszertan A tantárgy oktatásának célja: a motivációs céltartalom rekreációfilozófia szintűtudása, akarása a rekreációs praxis teleológiai rendszerében (céltani alapvetés a rekreációs képzés és a rekreációpraxis számára). A tananyag tanulmányozása azt eredményezi, hogy a hallgatók a megértés szintjén értelmezik az életminőség témakörét, elvi, filozofikus hátterét, a látszólagos egyszerűség rendkívüli bonyolultságát; elvi megalapozottságot nyer értékrendjükben az elmélet és a gyakorlat szintetizált egysége. A hallgatók megismerik az életminőség-javítás elméleti kérdéseit, a minőségi élet alapvetőfeltételrendszerét, az életminőség összetevőit, célokat, módszereket és eszközöket, az életminőséget befolyásoló törvényszerűségeket, a fejlesztés módszertanát. Rekreáció és sportmenedzsment A tantárgy oktatásának célja megismertetni a hallgatókkal azokat a vezetés- és szervezéselméleti alapokat, amelyekre a sportvezetői-menedzseri munka épül, segíteni ezek sportra, rekreációs tevékenységre történőadaptálását, gyakorlati alkalmazását, bemutatni és elemezni azt a makro- és mikrokörnyezetet, amelyben a leendő sportvezetők, rekreációs menedzserek működni fognak. A hallgatók a tantárgy keretében ismereteket szereznek a testnevelést és sportot átható gazdasági tényezőkről és folyamatokról, az anyagi erőforrások kitermelésének lehetőségeiről, az iskolai diáksportkörök, egyesületek megalakításának feladatairól, események szervezéséről. Rekreációmarketing A rekreációs tevékenység piaci forgalomban levőértéket, hasznot termelőiparággá vált. A tantárgy elsajátítása során a hallgatók ismereteket szereznek arról, hogy későbbi rekreációs szakterületüket, rekreációs tudásukat hogyan tudják „eladni”, érvényesíteni ezen az egyáltalán nem könnyűterületen. A tananyag tartalmazza a marketingmix-koncepciót, marketingstratégiákat kisvállalkozások számára, a marketingmenedzsment-koncepciót, a marketing-erőforrások hatékony elosztásának közelítéseit, a marketinginformációs rendszert, kutatási módszereket, a versenykörnyezet vizsgálatát, portfolióelemzéseket, a kereslet becslését, tesztvizsgálati módszereket a piaci bizonytalanságok hatásának csökkentésére. Sportlétesítmények üzemeltetése A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a hazai csarnokok, pályák, uszodák, szabadtéri sportlétesítmények tervezésével, működtetésével, vezetésével kapcsolatos feladatokat. A tananyag bemutatja a sportlétesítményeket, azok működtetését, irányítását. A hallgatók ismereteket szereznek a sportlétesítmények tulajdonviszonyairól, gazdálkodási alapelveiről, működésük finanszírozásáról. A tananyag bemutatja a világ és hazánk főbb sportlétesítményeit, nagyobb sportcsarnokokat, uszodákat, pályákat, szabadtéri sportlétesítményeket. 85

Eszközismeret, eszközhasználat A hallgatók továbbfejleszthetőismereteket szereznek a rekreációs színtereken – sportlétesítmények, sportpályák, fitneszstúdiók, erősítőtermek, szépségfarmok stb. – használatos sport- és kiegészítőeszközök tulajdonságairól és ajánlatos használati módjáról. A hallgatók tanulmányaik során elsajátítják az erősítőgépek, a különbözőfutószalagok, egykaros-kétkaros súlyzók javasolt használatát, különböző számítógép vezérelt gépeken terhelési programok beállításait, masszírozó, fogyasztó, elektro-myostimmulációs eszközök, fizio- és fizikoterápiás berendezések és egyéb rekreációs eszközök működési elvét, használatát. Sportági szakismeretek II. Torna, akrobatika A tantárgy oktatásának célja a sportágak alap mozgásanyagának oktatása és módszerének ismertetése, olyan szinten, hogy ezt a szakemberek a rekreációs foglalkozásokon alkalmazni tudják. Négy szertorna versenyszeren és az akrobatika mozgásrendszerét szolgáló sportszereken szereznek ismereteket hallgatóink a gyakorlati feladatokon keresztül (rekreációs mozgásanyagként, a motoros képesség fejlesztése). A hallgatók megismerik a torna történetét, mozgásanyagának fejlődését, a fejlődés jelenlegi tendenciáit; elméleti és gyakorlati ismeretekre tesznek szert a talajtorna, a szertorna alapvető mozgásanyagából, megismerik a gumiasztalon végezhető akrobatikus ugrások alapelemeit. Küzdő- és önvédelmi sportok A hallgatók megismerik a testkultúra egyik legősibb mozgásrendszerét a mai urbanizált kultúra igényei szerint, a küzdő- és önvédelmi sportok elhelyezését a rekreáció rendszerében, eszköziségének felhasználási lehet őségeit az edzettség növelésére. Tanulmányaik eredményeként hallgatóink képessé válnak a kultúrkör mélyebb igényű elsajátítására, módszertani útmutatás segítségével az önálló gyakorlatvezetés feltételeinek megteremtésére A tananyag ismereti a távol-keleti (japán, kínai, koreai, thaiföldi) küzdősportok elméletfilozófiai hátterét, gyakorlati jellemzőit, az önvédelem technikai és oktatási módszereit. Részletesen foglalkoznak a judo és a birkózás mozgásanyagával. A tananyag bemutatja a judo helyét a budosport rendszerében, jelentőségét az ifjúság nevelésében, személyiségformáló hatásait, a legfontosabb technikai és taktikai elemeit. A birkózás oktatásának keretében a hallgatók megismerik a birkózás rövid történetét, megjelenésének változatait, napjaink versenyágait, a technika és taktika alapvetőelemeit. Egyéni és csapatsportjátékok A tantágy elméleti és gyakorlati tudással gazdagítja a már meglévő egyéni és csapatsportjátékokhoz kapcsolódó sportismereteket. Elsősorban olyan területekre koncentrál, mely a tantervi tartalmat meghaladó, elsősorban rekreációs irányú felhasználást közelít meg. lényeges szempont, hogy a tantárgy minden életkorra mutat és adaptál megfelelősportjátékokat. Aerobik, ritmikus gimnasztika A tantárgy oktatásának célja, hogy az aerobik és a ritmikus gimnasztika alapismereteinek birtokában a hallgatók behatóbban megismerjék a két sportág mozgásanyagát és azt széleskörűen alkalmazzák a rekreációs tevékenységben megjelenő előkészítő, karbantartó mozgásrendszerekkel való szinkronitás megteremtésében.

86

Tánc A tantárgy oktatásának célja, hogy a rekreációs tevékenység során felhasználható, továbbfejleszthetőtánckulturális gyakorlati alapismereteket sajátítsanak el hallgatóink, amelyek eredményeként többféle szintéren alkalmassá válnak foglalkozások, hangulatilag oldott összejövetelek, bemutatók levezetésére, különböző életkorú és előképzettségű csoportokat irányítva. A képzés tartalmazza – a rekreációs tevékenységben történő felhasználási szempontokat szem előtt tartva – a társastáncok alaplépéseit, rövidített etűdökké fűzve, valamit a magyar néptánc alapelemeit, oktatási módszertanát. Divat- és extrém sportok A tantárgy oktatásának célja a fiatalok érdeklődési körében divatosnak, extrémnek számító tevékenységek, sportágak alapszintű bemutatása, megismertetése. Cél továbbá a hallgatók érdeklődésének felkeltése a – továbbfejleszthetőség lehetőségének felvázolásával – különbözőszínterek bemutatásával, a rekreációs hatórendszer kiemelésével. A kínálat köre flexibilis, aktuálisan változó, szűkíthető-bővíthető a lehetőségek, környezeti feltételek változásának függvényében. A divat- és extrém sportok tevékenységi köre – a kar jelenlegi képzési lehetőségeit figyelembe véve – magukban foglalják az íjászat, a barlangászat, a golf, a bowling, a teke, a biliárd, a gyeplabda, a bocsa, a baseball és a rögbi sportágak bemutatását, megismerését. Jóga, meditáció A tantárgy oktatásának célja a több évezredes jóga filozófiai hátterének, mozgásrendszerének és elméletének megismertetése, a hallgatókkal, a jógakultúra rekreációs felhasználhatóságának bemutatása, elméleti megalapozása. A képzés tartalmazza az alapfogalmakat, a jóga eredetét, fejlődéstörténetét és viszonyát a pszichológiával, a vallással. A tananyag foglalkozik a jógával mint életmóddal, rendszerének szerkezetével, különbözőirányzataival; elemzi a jógalégzések szerepét a légzőszervi, a szív- és vérkeringési, a lelki megbetegedések megelőzésében, csökkentésében. Nem tanórai tagozódású foglalkozások a rekreáció szakirányon Természetjárás A tábor a természeti környezetben olyan ismereteket közvetít, amelyek segítségével a jövőrekreációs és egészségfejlesztőszakemberei sikeresen szerveznek táborokat, biztonsággal vezetnek túrákat, önbizalommal látnak hozzá természeti környezetben megoldható, örömteli sportfoglalkozások lebonyolításához. A tábor „tevékenységi keretében” a hallgatók megismerik a táborok formáit, szervezeti kereteit, a táborok szervezéséhez és levezetéséhez kapcsolódó feladatokat; ismereteket szereznek a térkép, a tájoló kezeléséről, a tájfutás sportág elméleti és gyakorlati tudnivalóiról. Rekreáció I -II. tábor A tábor célja a hallgató szabadidősportok iránti fogékonyságának elősegítése, minél több szabadban űzhetősportág megismertetése, azokkal kapcsolatos információk átadása, a kevésbé ismert sportágak hallgatók elé tárása, mely segítséget nyújthat a fakultatív sportágak felvételénél. Olyan szabadidős programok megismertetése a hallgatókkal (műfalmászás, jazztánc, kötélugrás), melyek nagy segítségükre lehetnek későbbi pályafutásuk különféle rendezvények lebonyolításánál. Jeges tábor A tábor célja a jeges sportágak (műkorcsolya, gyorskorcsolya, korcsolyázás, shorttrack, jégkorong, jéglabda, ringhoki, curling, jégtánc) alapjainak megismertetése és 87

elsajátíttatása, a téli sportok megkedveltetése, hogy a képzés későbbi szakaszában a hallgatók választás útján elmélyültebb ismereteket szerezzenek e területről. A képzés középpontjában a korcsolyázás technikájának elsajátítása áll. A biztonságos korcsolyázás lehet ővé teszi a szükséges eszközök használatát, a jeges játékok bizonyos taktikai feladatainak megoldását. Kerékpártábor A tábor célja, hogy a jövő rekreációs szakemberei hozzáértéssel szervezzenek eseményeket, biztonsággal vezessenek kerékpártúrákat, önbizalommal lássanak hozzá a természeti környezetben, illetve közutak igénybevételével megoldható, örömteli sportos foglalkozások lebonyolításához. A tábor foglalkozásain a hallgatók megismerkednek a kerékpározás történetével, a kerékpárok típusaival, felépítésével, karbantartásával, a túra-, a hegyi és a versenykerékpározással, a közlekedési kerékpárra vonatkozó szabályokkal. Vízi tábor A táborban megvalósuló képzés célja, hogy a hallgatók megismerjék az oktatott vízi sporteszközök rendeltetésszerű használatát, a vízi közlekedés szabályait, a leggyakoribb áramlástani jelenségeket és azok leküzdésének módját. A 4-5-ös osztályzatot elért hallgatók vízi túravezetői vizsgát tehetnek, melynek birtokában szervezett vízi túrát vezethetnek. Sítábor A sítábor célja az alpesi sízés és a sífutás alapfokú ismereteinek átadása a jövő rekreációszervező és egészségfejlesztő szakembereinek, hogy azok a kezdő sízők gyakorlatoztatásához szakértelemmel közelítsenek. A táborban tanultak eredményeként a hallgatók képessé válnak sítáborok szervezésére és a sízés alapszintűoktatására. Hospitálás A hospitálás elsősorban az iskolán kívüli rekreációs foglalkozások látogatását jelenti, lehetőséget ad a különbözőprogramok, eljárások, módszertanok megismerésének. Rekreációfoglalkozás-vezetési gyakorlat A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók módszeresen tematizált gyakorlatot szerezzenek a különbözőrekreációs foglalkozások levezetésében. A gyakorlat során a hallgatók átérzik a foglalkozásvezetőfelelősségét, tapasztalatot szereznek az elmélet és a gyakorlat – nem mindig szinkronban lévő– kapcsolatáról, kipróbálhatják vezetői, szervezőés irányító képességüket. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS SZAKIRÁNY Medicinális ismeretek III. Addiktológia A tantárgy ismeretanyagának elsajátítása segítségével a hallgatók megismerik a droghasználat szociális környezetének természetét és működési rendjét; átlátják és rendszerszerűen értékelni és értelmezni tudják a drogozás folyamatát; megértik a drogfogyasztó magatartás deviáns minősítésének okait és motivációit. Elsajátított ismereteik alapján a prevenció terén készségeket szereznek a drogproblémák intervenciós lehetőségeinek gyakorlata terén.

88

Élelmezés-egészségügyi ismeretek A képzés célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a táplálkozás- és az élelmezésegészségtani ismereteket. A tananyag tartalmazza az élelmezés, a táplálkozás és az anyagcserefolyamatok alapvetőismérveit, történeti kialakulását, az ételkészítés és étkezés higiénéjét; az anya, csecsemő, gyermek és ifjak táplálkozása és tápláltsági állapotának megítélését, az iskolai étkeztetés és közétkeztetés feltételeit, alapvetőkövetelményeit. Házi ápolási ismeretek A tananyag tartalmazza az otthoni ápolás feltételeit, az ápolt állapotváltozásainak elemzését és ismeretét, a folyamatos orvosi kontroll megszervezését, a teendők meghatározását, az utasítások pontos betartását, a házi ápolás legfontosabb gyakorlati teendőit. Humángenetika A tantárgy által a hallgatók megismerik a humán öröklődés törvényszerűségeit, az örökítőanyag szerkezetét, működését és szabályozását, az öröklődés formáit, a genetikai károsodások okait, mechanizmusait, a leggyakoribb genetikai eredet ű betegségeket és kezelhetőségét, a motoros teljesítmények örökletes komponenseit, valamint a humángenetika más tudományágakkal való kapcsolatrendszerét. Természetgyógyászat A hallgatók megismerik a klasszikus gyógyászati módszerek mellett fellelhető természetes gyógymódokat, az orvosi diplomához kötötten végezhető, illetve az orvosi diploma nélkül is végezhetőágazatokat. Felfedezik, hogy saját szakmai életükben mit hogyan tudnak ezen eljárások közül alkalmazni, valamint mélyebb ismeretekre tesznek szert egy maguk által választott mozgás/masszázsterápiában; megismerkednek továbbá a természetgyógyászat kialakulásával, rövid történetével, tudományos hátterével és ennek kritikájával, elterjedésének okaival és feltételeivel, alkalmazásával a gyógyításban és a megelőzésben Családtervezés, szexuális kultúra A tantárgy főbb témái: az egyén, a család és a társadalom kapcsolata; a gyermeknevelés egyéni és társadalmi feladatai; a családtervezés gazdasági és társadalmi feltételei; a modellek és azok kritikái; a szexuális kultúra történeti fejlődése, a fiatalkorúak szexuális problémái; a biológiai alkalmasság; a mentális fejlettség; az egyéni és a közös felelősségvállalás. Iskola-egészségtan A tantárgy ismeretanyaga az iskoláskorúaknál előforduló fertőzőés nem fertőző betegségek, érzékszervi és mozgásszervi, valamint krónikus betegségek alapismereteit tartalmazza. A hallgatók megismerkednek az iskolaérettség, a pályaválasztási és pályaalkalmassági vizsgálatok alapelveivel és ezek alkalmazásával; az iskolai tanulás, a tanóra egészségügyi kritériumaival. A gyógytestnevelés alapjai A tantárgy nevéből is következik, hogy csupán ízelítőt kíván nyújtani a testkultúrában tevékenykedő hallgatóságnak elsősorban iskolai keretek között ortopédiai és/vagy belgyógyászati betegségben szenvedőtanulók mozgásterápiás ellátásából. A hallgatóság általános képet kap arról, hogy az iskola- és/vagy szakorvos által kiszűrt gyermekek sokoldalú testedzésének vezetése milyen ismereteken alapszik. Megismerik a testnevelésre történőbesorolás rendjét, az egyes kategóriák testedzését vezetőszakemberek 89

kompetenciáját, az ellenjavallt gyakorlatok körét; megismerik a testnevelési és gyógytestnevelési órán érvényes, a testgyakorlásra vonatkozó, „mindent szabad, ami nem árt” elvet. Neveléstudományi és pszichológiai ismeretek Bevezetés a pedagógiai gondolkodás és az iskola történetébe A tanegység fő célja, hogy neveléstörténeti megközelítésre építve a hallgatók megismerjék a pedagógiai gondolkodás fejlődését, rendszerét, hatásmechanizmusait, illetve az oktatással-neveléssel kapcsolatos elvek alakulását. Lényeges célként jelenik meg, hogy a hallgatók megértsék a neveléstörténeti változások eredetét, alakulását és következményeit. Emellett szándékunk, hogy a félév végére hallgatóink össze tudják kapcsolni mindezen információkat az aktuális nemzetközi és hazai oktatás-nevelés problémáival, viszonyaival, helyzetével, fejlesztési lehetőségeivel. A fejlődéslélektan alapjai A tantárgy célja az életkori sajátosságok és a fejlődés pszichológiai törvényszerűségeinek megismertetése. A tantárgy a fejlődés mechanizmusait tárgyalja a biológiai érés, a környezeti tanulás, az univerzális-konstruktivista és kulturális megközelítés szerint életkoronként; bemutatja a fejlődési szakaszokat, különösen a mozgásfejlődés szakaszait, a szenzomotoros értelemtől a formális gondolkodásig. A pedagógiai pszichológia alapjai A tantárgy célja az iskolai tanulás és nevelés pszichológiai törvényszerűségeinek és a fejlesztés módszereinek elsajátítása; az iskolai tanulás, normaalakulás, versengés és együttműködés kölcsönhatásainak megismerése; a pedagógiai folyamat gyakorlati munkájában az individuális és csoportfüggőmagatartási normák és eltérések felismerése; az egészséges és problémás tanulókkal való bánásmód módszereinek elsajátítása. Személyiségfejlesztés A tantárgy a szak alapozó pszichológiai stúdiumai között az önismeret, a személyiségfejlesztés és a kommunikációs képességfejlesztés elméleti alapjait tárgyalja; önés társismereti módszerek, információszerzési és -kezelési technikák különböző életkori csoportoknál való alkalmazásának ismertetést foglalja magában. Egészség- és társadalomtudományi ismeretek Egészségügyi jog A tananyag megismertet a jogalkotás és az egészségügy kapcsolódási pontjaival a szakmai és az általános műveltség fejlesztése érdekében. A hallgatók megismerik a fontosabb egészségügyi, magzatvédelmi jogszabályokat, illetve a társadalombiztosítás alapkategóriáit, a törvények, a rendeletek alkalmazásának feltételeit és szabályait. Családszociológia A hallgató megismeri az egészségszociológia speciális területét, a magánéleti kultúra szakmai-elméleti hátterét, e tárgy történetét és társadalmi szerepét, a különbözőhátránnyal élők problémáit, a családi életre nevelés specialitásait, módszereit, a munka során alkalmazható készségeket, technikákat.

90

Egészségpszichológia A tantárgy integratív jellegénél fogva foglalkozik az egészségmegőrzés környezeti tényezőinek pszichológiai összetevőivel társadalmi és csoport szinten, illetve egyénre vonatkozóan. Foglalkozik továbbá a tudományos módszereknek az egészségvédelemben való alkalmazásával, a magatartástudomány és az egészségvédelem kapcsolatával, a dohányzás, az alkohol- és a drogfogyasztás problémáival, a balesetmegelőzés, a szív- és keringési betegségek megelőzésének, valamint a szexuális úton terjedőbetegségek egészséglélektani vonatkozásaival. Egészségszociológia A hallgatók az általános szociológiai alapfogalmak ismerete birtokában betekintést nyernek az egészségszociológiai kutatásokba, megismerik ezek eredményeit, valamint a különbözőtársadalmi jelenségek hatását a népesség egészségi állapotára. Egészségnevelés A tantárgy ismereteket közvetít az egészség értékéről és az egészséges életmód összetevőiről. Arra motiválja a hallgatókat, hogy a fenti ismeretek birtokában hogyan tanítsák meg tanítványaikat az egészség értékére és az egészséges életmód szabályainak követésére. Ugyancsak célja az oktatásnak, hogy a hallgatók megismerjék a különbözőegészségfejlesztési tervek összeállításának elméleti és gyakorlati szempontjait. Egészségügy-menedzsment A tantárgy oktatásának az a célja, hogy az egészségfejlesztés területén dolgozó szakemberek elsajátítsák az egészségügyi menedzsment általános ismereteit. Ezen ismeretek teszik képessé hallgatóinkat arra, hogy az egészséget megőrző, annak állapotát javító tevékenységeket és szempontrendszereket érvényesíteni tudják későbbi tevékenységükben. Mentálhigiéné A stúdium előadásai az orvos, a pedagógus, a szociológus, a szociálpolitikus példáin és gondolkodásmódján keresztül növeli a hallgatók konfliktuskezelési és reflexiós képességét, mentálhigiénés kompetenciáját, és hozzájárul a humanisztikus emberkép kialakításához. A személyközi kölcsönhatások és egészséges lélektani folyamatok példáinak segítségével képet ad a magukat egészséges embereknek érzők energiáinak mozgósításához és működésmódjuk megváltoztatásához, valamint hozzájárul az intézmények és a társadalom egészséges működéséhez. Szociálpolitika A tananyag elsajátítása során a hallgatók megismerkednek a szociálpolitika fogalmának értelmezéseivel, alapelveivel és technikáival, a szociálpolitikát alakító értékekkel, a szociálpolitika viszonyával a társadalom többi alrendszeréhez, a jóléti állam koncepciójával, valamint az állami szociálpolitika kialakulásával. A hallgatók képet kapnak a magyarországi szegénységről, a rendszerváltás utáni hazai szociálpolitika dilemmáiról és az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásairól a magyar szociálpolitikára. Szakkommunikáció és tanácsadás A tantárgy oktatásának célja a közlési hatékonyság növelése, a kommunikációs folyamat elemeinek, tényezőinek, törvényszerűségeinek, valamint technikáinak tudatosítása által. A hallgatók megismerik a közlési helyzetek szakmai feladatmegoldásait, az egyéni, a kis- és nagycsoportos közlés, a tömegkommunikáció specifikumait.

91

Nem tanórai tagozódású foglalkozások az egészségfejlesztés szakirányon Természetjárás A tábor a természeti környezetben olyan ismereteket közvetít, amelyek segítségével a jövőrekreációs és egészségfejlesztőszakemberei sikeresen szerveznek táborokat, biztonsággal vezetnek túrákat, önbizalommal látnak hozzá természeti környezetben megoldható, örömteli sportfoglalkozások lebonyolításához. A tábor „tevékenységi keretében” a hallgatók megismerik a táborok formáit, szervezeti kereteit, a táborok szervezéséhez és levezetéséhez kapcsolódó feladatokat; ismereteket szereznek a térkép, a tájoló kezeléséről, a tájfutás sportág elméleti és gyakorlati tudnivalóiról. Rekreáció I. tábor A tábor célja a hallgatók szabadidősportok iránti fogékonyságának elősegítése, minél több szabadban űzhetősportág megismertetése, azokkal kapcsolatos információk átadása, a kevésbé ismert sportágak hallgatók elé tárása, mely segítséget nyújthat a fakultatív sportágak felvételénél. Olyan szabadidős programok megismertetése a hallgatókkal (műfalmászás, jazz-tánc, kötélugrás), melyek nagy segítségükre lehetnek későbbi pályafutásuk során a különféle rendezvények lebonyolításánál. Ez a két rekreációs hét a TF hagyományos táboraival (turisztika, si, vízi, kerékpár) egységet képezve biztosítja, hogy az intézményünkből kikerülő szakemberek mind a teremben, mind a szabadban űzhető sportok terén kellő rálátással és felkészültséggel rendelkezzenek. Jeges tábor A tábor célja a jeges sportágak (műkorcsolya, gyorskorcsolya, korcsolyázás, shorttrack, jégkorong, jéglabda, ringhoki, curling, jégtánc) alapjainak megismertetése és elsajátíttatása, a téli sportok megkedveltetése, hogy a képzés későbbi szakaszában a hallgatók választás útján elmélyültebb ismereteket szerezzenek e területről. A képzés középpontjában a korcsolyázás technikájának elsajátítása áll. A biztonságos korcsolyázás lehet ővé teszi a szükséges eszközök használatát, a jeges játékok bizonyos taktikai feladatainak megoldását. Vízi tábor A táborban megvalósuló képzés célja, hogy a hallgatók megismerjék az oktatott vízi sporteszközök rendeltetésszerű használatát, a vízi közlekedés szabályait, a leggyakoribb áramlástani jelenségeket és azok leküzdésének módját. A 4-5-ös osztályzatot elért hallgatók vízi túravezetői vizsgát tehetnek, melynek birtokában szervezett vízi túrát vezethetnek. Hospitálás A hospitálás az iskolai és iskolán kívüli egészségneveléshez kapcsolódó foglalkozások látogatását jelenti, lehetőséget ad a különböző programok, eljárások, módszertanok megismerésének. Egészségfejlesztés szakmai gyakorlat A szakmai gyakorlat célja, hogy felkészítse a hallgatót az egészségfejlesztéshez kapcsolódó foglalkozások megszervezésére és irányítására, illetve speciális feladatainak ellátására. A szakmai gyakorlatok során a hallgatók közvetlen foglalkozásvezetési tapasztalatokat szereznek.

92

Választható tantárgyak Biológiai alapismeretek A hallgatók a tantárgy közvetítésével kibővíthetik ismereteiket a biológia, mindenekelőtt a humánbiológia területéről, mint például a sejt, a sejtszervecskék felépítéséről és működéséről, a transzportfolyamatokról; elmélyíthetik tudásukat az emberi szervrendszerek működéséről, az egyedfejlődés, a növekedés és az érés folyamatáról; ismereteket szerezhetnek a biológia aktuális – sport- és egészségtudományt érintő – témaköreiből. Mentálhigiéné A stúdium előadásai az orvos, a pedagógus, a szociológus, a szociálpolitikus példáin és gondolkodásmódján keresztül növeli a hallgatók konfliktuskezelési és reflexiós képességét, mentálhigiénés kompetenciáját, és hozzájárul a humanisztikus emberkép kialakításához. A személyközi kölcsönhatások és egészséges lélektani folyamatok példáinak segítségével képet ad a magukat egészséges embereknek érzők energiáinak mozgósításához és működésmódjuk megváltoztatásához, valamint hozzájárul az intézmények és a társadalom egészséges működéséhez. Didaktika A hallgatók a tantárgy által megismerkedhetnek az iskolai oktatásra vonatkozó általános és alapvetőösszefüggésekkel, törvényszerűségekkel, elvekkel, a rendszerszemléletű oktatásmodellel, a tanulásszervezéssel, az oktatás követelményrendszerével, a tantervek formáival, a NAT-tal a testnevelés szempontjából, a tanítás és a tanulás infrastruktúrájával, a pedagógiai értékeléssel, valamint a testnevelés-tanításban közvetlenül is alkalmazható didaktikai ismeretekkel. Emberierőforrás-menedzsment Az emberierőforrás-menedzsment jelentősége az elmúlt években egyre inkább növekedett. A sikeres és sikertelen vállalatok között elsősorban nem a műszaki-technológia fejlettségben vannak a meghatározó különbségek, hanem a szervezetben dolgozó emberek minőségében. Az emberi erőforrások fejlettsége és a gazdaság teljesítőképessége közötti összefüggések közgazdasági vizsgálata azt mutatta, hogy a gazdasági növekedés meghatározó eleme a munkaerő-struktúra fejlettsége. Emiatt fontos, hogy a hallgatók megismerjék a humánerőforrás-menedzsment területeit – a motivációt, a vezetési stílusokat, a csoportok természetét, működését, a kommunikáció jelentőséget a szervezetben, a munkakörök kialakításának jelentőségét, a teljesítményértékelést. EU-alapismeretek A tantárgy ismereteket ad az Európai Unió kialakulásáról, intézményeiről és a sport kapcsolódási területeiről, bemutatja az uniós sportintézményeket és azok működési mechanizmusait, részletesen ismerteti az európai nem kormányzati sportszervezeteket, testületeket és azok együttműködését a kormányzati intézményekkel. Létesítményüzemeltetés A tantárgy főbb tárgykörei a sportlétesítmények, sportpályák, sportcsarnokok és uszodák tervezése, telepítése, üzemeltetése mellett, foglalkozik a rekreációs és fitneszközpontok működtetésének kérdéseivel, a költséghatékony facility management hazai alkalmazási lehetőségeivel; a sportlétesítmények magyarországi helyzetével, működtetési lehetőségeivel, tulajdonviszonyaival. Az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalatok 93

megszerzésével a hallgatók képesek lesznek arra, hogy megítéljék egy-egy sportlétesítmény létrehozásának, átépítésének lehetőségeit, valamint profitorientáltan működtessék azt. Mozgásfejlődés A tantárgy választásával a hallgatók ismereteket szerezhetnek az emberi fejlődés szakaszairól, azok jellemzőiről, a mozgásfejlődés biológiai és környezeti feltételeiről, az alapvetőmozgásformák fejlődéséről a csecsemőkortól a felnőttkorig, a kondicionális és koordinációs képességek fejlődésének érzékeny szakaszairól. Olimpizmus A tantárgy révén a hallgatók megismerkedhetnek az olimpiai mozgalom új- és legújabb kori történetének a nemzetközi politikai, diplomáciai folyamatokban játszott szerepével, a nemzetközi olimpiai mozgalom szakirodalmával, az olimpiai eszme nevelő hatásával, a fair play mozgalom célkitűzéseivel, valamint azokkal az ellentmondásos folyamatokkal, amelyek az olimpizmus humanista eredményeinek érvényre juttatását fenyegették és fenyegetik. A sport- és testnevelés-elmélet alapjai A tantárgy oktatásának keretében a hallgatók megismerik a szélesen értelmezett sport és testnevelés gondolatköréhez tartozó fogalmi hátteret, és az ahhoz kapcsolódó tartalmi és formai összefüggéseket. Célunk, hogy a hallgatók a félév végére átfogó ismeretekkel és megértéssel rendelkezzenek a sportot és a testnevelést érintő nemzetközi és hazai viszonyokkal, problémákkal, illetve lehetőségekkel. Sportfilozófia A tantárgy célja, hogy a hallgató tudatosan törekedjen önálló gondolkodásra és értékkövetkezetességre, akarjon és tudjon különbséget tenni jó és rossz között, de e megkülönböztetésben támaszkodjon az együttműködés és a szabadság fogalmilag is tisztán értett törvényszerűségeire, legyen tisztában személyes és nembeli tudásának határaival, legyen tudomása a „nem tudásról”, legyen képes másokat beszéltetni, másokkal együtt gondolkodni, egy dialógusban szabatosan érvelni és problémacentrikusan irányítani, ha kell hallgatni. A hallgató igyekezzen a testnevelés és a sport ügyét civilizációs vonatkozásaiban is megérteni, kulturális szerepeiben is mérlegelni, ne csak szakmailag, de erkölcsileg és logikailag is jól felkészült, érett és igényes legyen, tudja, hogy elsősorban ember és másodsorban szakember. Sportszaknyelvi alapismeretek A hallgatók megismerkedhetnek a sportszaknyelv alapjaival, a sporttal kapcsolatos általános, az alapkommunikációban használatos szavakkal és kifejezésekkel angol vagy német nyelven. Atlétika A képzés első félévében a hallgatók ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat szereznek az atlétika mozgásanyagának rekreáció és egészségfejlesztő szempontú alkalmazásáról, különös tekintettel a járás, a gyaloglás és az állóképességi futásokra. A képzés második félévében a hallgatók a tantárgy oktatása során megismerkednek az atlétika versenyszámaival, azok történeti kialakulásával. Elméletben és gyakorlatban elsajátíthatják a fő versenyszámcsoportok (futás-ugrás-dobás) főbb technikai jellemzőit, végrehajtásuk egyszerűsített formáit és a legfontosabb versenyszabályokat. A képzés során ismereteket kapnak a hazai és a nemzetközi atlétikai szövetség kialakulásáról, munkájáról, 94

működéséről, a jelenlegi legfontosabb hazai és nemzetközi versenyekről. A tantárgy betekintést nyújt az atlétikai versenyek rendezésének témakörébe is. Aviatika A tantárgy ismeretanyaga bemutatja az aviatika alapjait, a repülés alapelméletét és alapgyakorlatait. Az oktatás célja, hogy a hallgatók alapos tájékozottságot és ismeretanyagot szerezzenek az aviatika témavilágából, a különböző repülősportok elméleti és gyakorlati ismereteiből, betekintést nyerjenek a különbözőtechnikai sportok (autó-motor, modellezés stb.) világába. A tananyag továbbfejleszthető módon tartalmazza a repülés, az autó-motor sport történetét, az aerodinamikai alapismereteket, a repülés-meteorológiát, az egészségvédelmi eljárásokat, a biztonságtechnikai feltételeket, a légi járművekre vonatkozó előírásokat, a repülés oktatásának és gyakorlatának elméleti alapjait. A hallgatók a gyakorlati órákon megismerkednek egy sportrepülőtérrel, a reptéren található légi járművekkel. A gyakorlati oktatás lehetőséget biztosít, hogy elsajátítsák a siklóernyőzés alapjait. Búvárkodás, szabad vízi merülés A tantárgy oktatásának célja a rekreációs jellegűbúvártevékenység elméleti és gyakorlati alapjainak elsajátítása a Magyar Búvár Szövetség ajánlásainak megfelelően. Az érdeklődők részére adott a lehetőség a nemzetközi búvárminősítés és búvárkártya megszerzésének előkészítésére. A választható plusz 30 órát igénybe vevőhallgatók részére a nemzetközileg elismert és elfogadott nyílt vízi készülékes merüléses vizsga letételére is lehetőség nyílik. Golf A tantárgy révén a hallgatók megismerhetik a golf kialakulásának történetét, versenyszabályait, személyi és tárgyi feltételeit, különbözőütők esetében a mechanikai és aerodinamikai törvényszerűségeket, az ütések technikáját, a sajátos fizikai és pszichikai képességek fejlesztésének módszertanát. Sportjátékok I. A szabadon választható sportjátékok keretében, olyan nálunk kevésbé ismert, főleg angolszász labdajátékokkal ismerkednek meg a hallgatók, mint a baseball, korfball, tollaslabda,fallabda, rögbi. A játékokat félévenként váltakozva hirdeti meg a Sportjáték Tanszék. Az oktatás folyamatában a hallgatók megismerik a játékok történetét, alapvető szabályait, technikai elemeit, a támadó- és védőjáték taktikai lehetőségeit. Sportlövészet A tantárgy célja a sportlövészet alapjainak megtanítása a leendőszakemberek számára abból a célból, hogy a sportágat minél szélesebb körben meg tudják ismertetni. Szabadidősportok A gyakorlati foglalkozások keretében a hallgatók megismerkednek a kerékpározás történetével, típusaival, felépítésével, karbantartásával, kerékpárutak szervezésével és irányításával, a kerékpáros közlekedés szabályaival, valamint a görgős (görkorcsolya, gördeszka) sportokkal. Szikla- és falmászás A tantárgy oktatásának célja ismeretek nyújtása erről a Magyarországon egyre népszerűbb és a magasabb hegyekkel rendelkezőországok turizmusában jelentős, kihívásokkal járó testgyakorlati ág elméleti és gyakorlati lényegéről; az érdeklődés felkeltése a hegyi turizmus ezen speciális formája iránt. 95

Az elméleti és gyakorlati képzés földrajzi, kőzettani, természetvédelmi ismeretekkel egészül ki. A képzés egészét áthatja a biztonsági szabályok megismerése, és a gyakorlati tevékenység során azok szigorú betartása, hogy a hallgatók a későbbiekben sérülés- és balesetmentesen hasznosíthassák azt munkájukban. Torna A tantárgy a női, illetve a férfi hallgatóknak külön és együttesen nyújt lehetőséget a női, illetve férfi szertorna-alapelemek technikájának, oktatásának, a segítségnyújtásnak és a kiegészítőképességfejlesztőgyakorlatainak megismerésére, alkalmazására. A hallgatók áttekintést kapnak a magyar torna történetéről, a versenyszabályokról. Úszás A hallgatók megismerkednek a vízben való mozgás alapvetőtörvényszerűségeivel, elsajátítják a mellúszás technikájának alapjait. A tanulás folyamatában a hallgatók elérik, hogy a vízben mint idegen közegben teljesen otthonosan viselkedjenek, mozogjanak, megismerik és elsajátítják a levegővétel és kifújás technikáját; megismerkednek az úszómozgás felépítésével, a mozgáselemzés alapjaival, a ritmus kialakításának fogalmával. Vívás Az órákon a hallgatók a vívás történetével, harci és küzdősport jellegével, valamint a kardvívás alapvető szabályaival, technikájával, taktikájával, illetve oktatás-módszertani szempontjaival ismerkednek meg. Nemcsak csoportban, de páros gyakorlás, versenyzés keretében a félév során egy-egy mérkőzést is vívnak egymással (elektromos találatjelző használatával). Felnőttnevelés A hallgatók a tantárgy keretében mélyreható elméleti és gyakorlati ismereteket szereznek az andragógia kialakulásáról, témavilágából, valamint nemzetközi és hazai problémáiról. A tantárgy kiemelt célja, hogy a hallgatók mélyreható megértést tanúsítsanak a felnőttoktatási tevékenység jellegéről, sajátosságairól, jogi szabályozásairól és rendeleteiről. Ezen kívül olyan további területeken mutassanak be pedagógiai elméleteken alapuló gyakorlatias gondolkodást, mint az élethosszig tartó fejlődés oktatói, edzői, vezetői és szervezői szemléletének kialakítása. Kisebbségtudományi alapismeretek A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a kisebbségi helyzetből adódó társadalmi konfliktusokat, ezek 20. századi történetét és okait. A kurzus során sor kerül a különböző, témával releváns fogalmak (etnikum, kisebbség, előítélet, diszkrimináció, xenofóbia) tisztázására, a magyarországi kisebbségek helyzetének elemzésére, külön kiemelve a cigányságot. A hallgatók a legújabb kutatási eredmények segítségével képet kapnak a romák társadalmi helyzetéről (munkapiac, lakáskörülmények, egészségi állapot), valamint kilátásaikról az Európai Unióhoz való csatlakozást követően. Közoktatási ismeretek A tanegység célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a közoktatás működésmechanizmusait, a közoktatással kapcsolatos pedagógiai, társadalomfilozófiai és közgazdasági elveket, váljanak a demokratikus közoktatás elkötelezettjeivé, értsék meg és értelmezzék helyesen az aktuális közoktatási problémákat. Főbb témakörök: A modern magyar közoktatás kialakulása. Európai trendek a közoktatásban az ezredfordulón. Az iskola szerkezeti problémái. Az iskolaügy finanszírozása, 96

gazdasági háttér. A közoktatás jogi szabályozása, fontosabb törvények. A demokrácia, az esélyegyenlőség, a hátrányos helyzet (kisebbségek, területi problémák), a tehetséggondozás közoktatási vetületei. Neveléselmélet A tantárgy segítségével a hallgatók ismereteket szerezhetnek különbözőnevelési irányzatokról, nevelési koncepciókról, a nevelési folyamat strukturális sajátosságairól, szereplőiről, a nevelés céljairól, feladatairól, a nevelés főterületeiről, módszertanáról, a nevelés tervezéséről, nevelési problémák, feladatok megoldásáról. Projektmenedzsment A kurzuson a következő témakörök kerülnek ismertetésre: Projekt és projektmenedzsment. Alapfogalmak. A létesítménymegvalósítási ciklus sajátosságai, szereplői. A projektmenedzsment elméleti alapjai. Interdependenciák. Bizonytalanságok. A szerződésstratégia elemei. A szerződés típusai. A menedzsmentszerződés. A pénzügyi elszámolás módja. Az optimális szerződésstratégia kialakítása. Előminősítés, felhívás, dokumentáció, értékelés. A tenderezés típusai. Projekttervezés, projekttervezési technikák, az alkalmas technika kiválasztása. A szervezeti struktúra, kialakításának alapelvei, szervezeti formák. Projektmenedzser. Technikai háttér. Az ajánlat értékesítése. Vállalkozói szerződés. Teljesítés, kockázatkezelés. Marketingsajátosságok. Sport és művészet A tárgy célja, hogy a hallgatók a sport által esztétikai élményhez jussanak, indító energiákban részesüljenek, hogy testkultúra-hivatásuk lelki-szellemi hátterét megkapják. Szervezeti adminisztráció A közigazgatásban dolgozó munkatársak számára elengedhetetlen a szervezeti adminisztráció alapos ismerete, így különösen a levelezés, az iktatás, az ügykezelés megismerése. A kurzus során a hallgatók betekintést nyernek a különbözőszabályzatok készítésének módszertanába is. Szervezés- és vezetéslélektan Szükséges, hogy a hallgatók az elméleti alapismereten túl a munkájukhoz szükséges pszichológiai hatásmechanizmusokkal is tisztában legyenek és a kommunikációs folyamatok széles skáláját ismerjék. A saját élményűgyakorlatok során felkeltett érdeklődés remélhetőleg nyitottabbá teszi őket pszichológiai kulturáltságuk fejlesztésére a tanulmányok befejezése után is. A tantárgy célja a szakemberré válás elősegítése pszichológiai technikák, gyakorlatok, élmények felhasználásával. Sportszaknyelvi alapismeretek A hallgatók megismerkedhetnek a sportszaknyelv alapjaival, a sporttal kapcsolatos általános, az alapkommunikációban használatos szavakkal és kifejezésekkel angol vagy német nyelven. Aerobik, fitnesz A hallgatók megismerkednek az aerobik, a fitnesz és a zenés kondicionáló gimnasztika praxisának különböző alkalmazási lehetőségeivel. A tantárgy célja a képzéskör alapmozgásanyagának és oktatásmódszereinek megismertetése a gimnasztika rendszerének már tanult elveire építve olyan szinten, hogy azt a rekreációs foglalkozásokon, tudatosan, célirányosan tervezve alkalmazni tudják. 97

Jóga, meditáció A tantárgy oktatásának célja a több évezredes jóga és meditáció filozófiai hátterének, mozgásrendszerének és elméletének megismertetése a hallgatókkal, a jógakultúra rekreációs felhasználhatóságának bemutatása, elméleti megalapozása. A képzés tartalmazza az alapfogalmakat, a jóga és meditáció eredetét, fejlődéstörténetét és viszonyát a pszichológiával, a vallással. A tananyag foglalkozik a jógával mint életmóddal, rendszerének szerkezetével, különböző irányzataival; elemzi a jógalégzések szerepét a légzőszervi, a szív- és vérkeringési, a lelki megbetegedések megelőzésében, csökkentésében. Kendo A hallgatók megismerkednek ennek az ősi japán sportnak az alapjaival. Ismertetést kapnak a kendo történeti és kulturális hátteréről; elsajátítják és módszeresen felépítik a lábmozgásokat és a bambuszkarddal történő vágásokat, szúrásokat; megismerik és gyakorolják a védekezési módokat; útmutatást kapnak a gyakorlatok megtanításáról és a hibák javításáról. Az alapfokú iskolai oktatás számra megtanulják az alapvető szabályokat, versenyszerűalkalmazásokat. Küzdő- és önvédelmi sportok A hallgatók megismerik a testkultúra egyik legősibb mozgásrendszerét a mai urbanizált kultúra igényei szerint, a küzdő- és önvédelmi sportok elhelyezését a rekreáció rendszerében, eszköziségének felhasználási lehet őségeit az edzettség növelésére. Tanulmányaik eredményeként hallgatóink képessé válnak a kultúrkör mélyebb igényű elsajátítására, módszertani útmutatás segítségével az önálló gyakorlatvezetés feltételeinek megteremtésére A tananyag ismereti a távol-keleti (japán, kínai, koreai, thaiföldi) küzdősportok elméletfilozófiai hátterét, gyakorlati jellemzőit, az önvédelem technikai és oktatási módszereit. Részletesen foglalkoznak a judo és a birkózás mozgásanyagával. A tananyag bemutatja a judo helyét a budosport rendszerében, jelentőségét az ifjúság nevelésében, személyiségformáló hatásait, a legfontosabb technikai és taktikai elemeit. A birkózás oktatásának keretében a hallgatók megismerik a birkózás rövid történetét, megjelenésének változatait, napjaink versenyágait, a technika és taktika alapvetőelemeit. Lovaglás, lovasturizmus A hallgatók az oktatás folyamatában ismereteket szereznek a lovassport mai helyzetéről, rekreációs kultúrértékéről, a rekreálódásban felhasználható lényegéről. Az egyéni előképzettségtől függően, továbbfejlesztéshez alapot adó módon, a hallgatók képessé válnak – az oktató irányítása mellett – a szóbeli és vizuális információkat értelemszerűen, mozgásos cselekvésre átalakítani úgy, hogy a ló munkája összhangban legyen a lovas akaratával. Egyben a biztonságosság szintjéig érezze a hallgató a lovaglásban vállalható határokat, legyen képes önálló lovaglásra; értse meg az ember-ló viszony absztrahált értékkezelési viszonyait és annak megfelelően cselekedjen, bánjon a lóval. Sportjátékok II. Az integratív tantárgycsoport célja a hallgatókkal megismertetni a klasszikus labdajátékok alaptechnikáját és taktitkáját, hogy a sportfoglalkozások mozgásanyagának színesítését, a sportági edzések kiegészítőlabdás ismereteit az igényeknek megfelelően közvetíthessék. A sportjátékok profiljának és a legalapvetőbb szabályainak ismertetését követően a labdával való bánásmód szakmai fogásainak ismertetését adja a tárgy. Az alapállások, a helyezkedések elveinek, a labdafogással, birtoklással (beleértve a kézzel és lábbal történő labdavezetéseket) és a továbbjátszással kapcsolatos sportági technikák (átadások, lövés-dobás és ütésmódok) elsajátítására kerül sor. A célfelületek (kapu, kosár síkja, az ellenfél pálya98

részei) akadály nélküli, majd akadályok ellenében való legyőzésére, az eredmény pozitív alakítására készít fel. A fenti ismeretanyag jártasság és készség szintű elsajátítását a kézilabdázás, kosárlabdázás, labdarúgás és röplabdázás sportágak technikai-taktikai elemeinek felhasználásával oldjuk meg. Tánc Az oktatás célja a leendősportszakemberek tánctudásának megalapozása, gazdagítása. E tánckulturális érték hozzájárul a hallgatók műveltségi szintjének emeléséhez. A hallgatók megismerik a különböző tájegységek, dialektusok stílusjegyeit, lépésanyagát, oktatásmódszertanát. A jártasság szintjén képesek lesznek a tanult tánc lépésanyagának és koreográfiájának visszaadására. Téli sportok A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a téli sportok rekreációs tevékenységben felhasználható rendszerét. Cél továbbá az, hogy a hallgatók felismerjék a téli sportok szabadban űzhetőjellegéből fakadó egészségmegőrzőlehetőségeit. A téli sportok egyik nagy területe a jeges sportok, amelyek keretében a hallgatók elsajátíthatják a korcsolyázás elméleti alapjait, technikai elemeit, az indulást és fékezést, az egyenes vonalú előre és hátra siklást, a koszorúzást, a fordulatokat és az ugrásokat, megismerhetnek játékokat a jégen, a jégsport mozgásanyagának alkalmazását a rekreációban. A hallgatók a tantárgyon keresztül megismerkedhetnek a gyorskorcsolyázás, a műkorcsolyázás és a jégtánc elemeivel, a jégkorong, jéglabda mozgástechnikák elméleti alapjaival, a technikai végrehajtással, a taktikai elemekkel és mindezek oktatásmódszertanával. A téli sportok másik nagy területe a havas sportok, amely során a hallgatók megismerik a sízés és szánkózás és a snowboard történetét, technikáját, versenyszámait, eszközeit, a pályák méreteit, építését és gondozását. Testépítés A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a testformálás elméleti hátterével, edzésegységre szóló és hosszabb távú edzésprogramok készítésével kezdőktől a haladókig, öntevékeny testépítőktől a versenyzőkig. A gyakorlati foglalkozásokon a hallgatók elsajátíthatják a testépítő gyakorlatok technikáját, oktatását, az edzésgyakorlatok, gyakorlatismétlési formák és edzési segédeszközök célszerűalkalmazását Testépítés/fitnesz A tantárgy feladata elméleti és módszertani úton tisztázni e divatos „sportágcsoport”ban uralkodó visszásságokat. A hallgatók megtanulják az erősportok, az izomgyarapítás, a testformálás egészséges, eredményre vezető módszereit, gyakorlatanyagát, eszközeit, a terhelés korra, előképzettségre, aktuális fizikai állapotra érvényes tervezését. A testépítés mellett a leendőrekreáció-írányító szakemberek megismerik a fitneszaerobik és a zenés kondicionáló gimnasztika praxisának különbözőalkalmazási lehetőségeit, a képzés alap mozgásanyagát, és oktatásmódszereit, a gimnasztika rendszerének már tanult elveire építve olyan szinten, hogy azt a rekreációs foglalkozásokon, tudatosan, célirányosan tervezve alkalmazni tudják. Triatlon A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók behatóan megismerjék az immár olimpiai műsorra került sportágat. Tanulmányaik során a hallgatók megismerik a triatlon versenyszámainak technikai alapjait, felszerelését és eszközeit. Megismerkednek a versenyzés, a versenyszervezés 99

kérdéseivel és a versenyszabályokkal; ismereteket nyernek a triatlonra való felkészülés életkor és nem szerinti sajátosságairól, a sportágnak a rekreáció szolgálatába állításáról. Rekreáció tábor A tábor célja a hallgatók szabadidősportok iránti fogékonyságának elősegítése, minél több szabadban űzhetősportág megismertetése, azokkal kapcsolatos információk átadása, a kevésbé ismert sportágak hallgatók elé tárása, mely segítséget nyújthat a fakultatív sportágak felvételénél. Olyan szabadidős programok megismertetése a hallgatókkal (műfalmászás, jazztánc, kötélugrás) melyek nagy segítségükre lehetnek későbbi pályafutásuk során a különféle rendezvények lebonyolításánál. Ez a két rekreációs hét a TF hagyományos táboraival (turisztika, sí, vízi, kerékpár) egységet képezve biztosítja, hogy az intézményünkből kikerülő szakemberek mind a teremben, mind a szabadban űzhető sportok terén kellő rálátással és felkészültséggel rendelkezzenek. Természetjárás A hallgatók gyakorlati és elméleti ismereteket kapnak a természeti környezetben, tábori viszonyok között zajló élet megszervezéséről, az ember és természet harmonikus kapcsolatáról, a tájékozódás lehetőségeiről. Az így szerzett ismeretek birtokában képessé válnak táborvezetésre, túrák szervezésére. Sítábor A sítábor célja az alpesi sízés és a sífutás alapfokú ismereteinek átadása a jövő rekreációszervező és egészségfejlesztő szakembereinek, hogy azok a kezdő sízők gyakorlatoztatásához szakértelemmel közelítsenek. A táborban tanultak eredményeként a hallgatók képessé válnak sítáborok szervezésére és a sízés alapszintűoktatására. Kerékpártábor A tábor célja a hallgatók megismertetése a kerékpározás formáival (pályakerékpár, országúti kerékpár, hegyi kerékpár, túrakerékpár). A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a kerékpáros közlekedés szabályait, valamint megfelelő ismereteket kell szerezniük a kerékpáros túrázás megszervezéséhez; különféle kerékpározási formák alapfokú elsajátításához. Vízi tábor A táborban megvalósuló képzés célja, hogy a hallgatók megismerjék az oktatott vízi sporteszközök rendeltetésszerű használatát, a vízi közlekedés szabályait, a leggyakoribb áramlástani jelenségeket és azok leküzdésének módját. A 4-5-ös osztályzatot elért hallgatók vízi túravezetői vizsgát tehetnek, melynek birtokában szervezett vízi túrát vezethetnek.

100

Sportszervezőszak 1. Képzési időés a kreditek száma:  6 félév, 180 kredit  a szakmai gyakorlat időtartama és jellege: - rekreációs tábor: 15 óra; - eseményszervezési gyakorlat: 90 óra kihelyezett gyakorlat; - sportegyesületi gyakorlat: 90 óra kihelyezett gyakorlat; - sportirányítási gyakorlat: 90 óra kihelyezett gyakorlat; - sportvállalkozási gyakorlat: 60 óra kihelyezett gyakorlat. 2. A képzés célja A gazdasági szemlélet előtérbe kerülésével, a sportirányítás átalakulásával, egyre inkább növekszik az igény az új típusú ismeretekkel rendelkezőszakemberek iránt, akik a következőterületeken tudják hasznosítani tapasztalataikat:  országos hatáskörű sportszervezeteknél ügyintéző, csoport- és osztályvezető, igazgató;  sportegyesületeknél ügyintéző, szakmai vezető, ügyvezetőelnök;  önkormányzatok polgármesteri hivatalainál általános szervezéssel, vezetéssel, valamint testneveléssel és sporttal foglalkozó ügyintéző, csoportvezető;  rendezvényszervezéssel foglalkozó szervezetek szervezéssel és menedzseléssel megbízott ügyintézője, vezetője;  sportmarketing- és reklámvállalkozások ügyintézője, vezetője;  sportlétesítmények vezet őbeosztású munkatársa, vezetője;  egyéni vagy társas vállalkozás keretében működősport- és rekreációs központok szakmai ügyintézője, vezetője;  felsőfokú végzettséghez kötött, nem felsorolt, szervezési és vezetési ismereteket feltételezőmunkakörök. 3. Az oklevélben feltüntetett képzettség megjelölése: sportszervező 4. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái A képzési programot alkotó tantárgyak aláírással, gyakorlati jeggyel, kollokviummal és szigorlattal zárulnak (részletesen lásd az óra- és vizsgatervet). 5. Szakdolgozat Az oklevél elnyeréséhez, a záróvizsgát megelőzően tudományos módszereket alkalmazó szakdolgozat benyújtása szükséges. A szakdolgozatnak tanúsítania kell, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva képes részben önálló kutatómunkára, illetve a szakirodalom feldolgozásával képes alkalmazni a tanult ismeretanyagot. 6. Záróvizsga A szak befejezése záróvizsgával, bizottság előtt történik.

101

A záróvizsgára bocsátás feltételei:  a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése,  a szakdolgozat elkészítése és megvédése,  az intézménnyel szembeni pénzügyi kötelezettségek teljesítése. A záróvizsga jellege és típusa: a képzési célnak megfelelően komplex szóbeli és/vagy írásbeli vizsga. A záróvizsga főbb ismeretkörei:  közgazdaságtani és pénzügytani alapismeretek,  általános- és sportmenedzsment,  sportgazdaságtani ismeretek. A záróvizsga összetevői:  a szakdolgozat és a védés érdemjegyéből számított átlag,  a záróvizsgán nyújtott írásbeli és szóbeli vizsga érdemjegyéből számított átlag,  a szakmai gyakorlatok, táborok érdemjegyének átlaga. Az oklevél érdemjegye Az oklevél minősítésének kiszámításánál egyharmados súllyal lehet figyelembe venni  a záróvizsga érdemjegyét,  a szigorlatok érdemjegyének átlagát és  a félévek átlagosztályzatainak átlagát.

102

ÓRA- ÉS VIZSGATERV Sportszervezőszak, nappali tagozat (2008/2009-es tanév) I.

II. III. IV. V. VI. Kredit félévek/óraszám

Vizsgaforma

Kötelezőtantárgyak ALAPOZÓ ISMERETEK Medicinális ismeretek I. Biológiai alapismeretek Balesetmegelő zés, első segély

15 15

Társadalomtudományi és közismereti tárgyak Filozófia 30 Mű vel ő déstörténet 15 Informatika I. 30 Kommunikáció EU-alapismeretek 15 Bevezetés a pszichológiába Bevezetés a pedagógiába Bevezetés a szociológiába Jogi alapismeretek 15 Közgazdasági alapismeretek 15 Bevezetés a tudományos kutatásba Sportági szakismeretek Az atlétika alapjai A torna alapjai Gimnasztika 30 Az úszás alapjai A labdajátékok alapjai 30 A küzdő sportok alapjai Az aerobik és az RG alapjai 15 A kondicionális képességek fejlesztése 30 Szabadidősportok 30 Alapozó ismeretek kreditértéke összesen 19

1 Gyakorlat 1 Gyakorlat 30

4 1 2 1 1 2 2 2 1 1 2

15 30 30 30

30 15 15 15 15 15

14

2

0

0

0

1 1 2 1 2 1 2 2 2 35

Kollokvium/szigorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Kollokvium Kollokvium Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat

SZAKMAI TÖRZSMODUL Közgazdasági ismeretek Általános menedzsment Közgazdaságtan Marketing Minő ségbiztosítási alapismeretek Pénzügytan Statisztika Stratégiai menedzsment Könyvviteltan Vállalkozási alapismeretek

30 30

30 30

15 30

30 30 30 30 30 30 30 30

103

30

30 30

15

15

4 5 6 2 2 2 4 4 4

Kollokvium/kollokvium Kollokv./kollokv./szigorl. Kollokv./kollokv./szigorl. Kollokvium Kollokvium Kollokvium Gyak./gyak./kollokvium Kollokvium/kollokvium Gyak./gyak./kollokvium

I.

II. III. IV. V. VI. Kredit Vizsgaforma félévek/óraszám

Társadalom- és sporttudományi ismeretek Informatika II. 30 30 Alkalmazott kommunikáció 30 30 Edzéselmélet alapjai Az EU és a sport 30 Logika 30 Politológia 30 Protokoll és diplomácia 30 15 Retorika 30 Sportgazdaságtan 30 Sportjog 15 15 Sportmenedzsment 30 Bevezetés a sport pedagógiába Bevezetés a sportpszichológiába Bevezetés a sportszociológiába Testnevelés- és sporttörténet 30 30 Szervezés- és vezetéslélektan 30 Rekreáció elmélet és módszertan Létesítmény üzemeltetés Emberi erő forrás menedzsment Projektmenedzsment Vezető i számvitel A szakmai törzsmodul kreditjei összesen 6 10 19 23 A nem tanórai tagozódású foglalkozások kreditjei Rekreáció tábor 1 Eseményszervezési gyakorlat 4 Sportegyesületi gyakorlat 4 Sportirányítási gyakorlat Sportvállalkozási gyakorlat 4 Szakdolgozat 1 A nem tanórai tagozódású foglalkozások kreditjei összesen 1 4 4 5 Kreditérték mindösszesen 26 28 25 28

30

30 30 30 30

30 30 30

30 30

30 30 30 30 30 25

4 4 2 2 2 4 3 4 6 2 6 2 2 2 4 2

30 30 30 30 30 23

106

3

6

1 4 4 4 2 10

7 32

6 29

27 168

4

Kollokvium/kollokvium Kollokvium/kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium/kollokvium Gyak. jegy/kollokvium Kollokvium/kollokvium Kollokv./kollokv./szigorl. Kollokvium/kollokvium Gyak. jegy/kollokv./kollokv. Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium/kollokvium Kollokvium

Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat

Megjegyzés:  A kötelezőtantárgyakból elérhetőkrediteket 180 kreditre kell kiegészíteni. A hiányzó kreditpont(ok) megszerzésére szolgál a kötelezően és szabadon választható tantárgyak modulja.  Ugyancsak a megszerzendőkreditpont(ok) elérését szolgálja a modulokban rendezett tantárgyi csoportok érdeklődés szerinti felvétele, amely egyrészt bővíti a szakképzettséget és elősegíti az MSc bemeneti feltételeinek teljesítését.

104

Tantárgyak Didaktika Emberierő forrás-menedzsment Létesítményüzemeltetés Mozgásfejlő dés Olimpizmus Sport- és testnevelés-elmélet alapjai Sportfilozófia Atlétika Autogén tréning Aviatika Baseball Biológiai alapismeretek Búvárkodás, szabadvízi merülés Golf Mentálhigiéné Ökölvívás Önismereti csoport Rekreáció tábor RG Sportjátékok 1. Sportlövészet Sportszaknyelvi alapismeretek (angol, német) Szabadidő sportok Szikla- és falmászás Természetjárás Torna Úszás Vívás

Választható tantárgyak Szemeszter Őszi Tavaszi óraszám

nappali

Kredit

Vizsgaforma

30

2

Kollokvium

30

2

Gyakorlat

30

2

Kollokvium

30

2

Gyakorlat

Felnő ttnevelés Kisebbségtudományi alapismeretek Közoktatási ismeretek Neveléselmélet Projektmenedzsment Sport és mű vészet Szervezés- és vezetéslélektan Mozgástanulás és szabályozás Szervezeti adminisztráció Aerobik, fitnesz Bánásmód pszichológia Fallabda Jóga, meditáció Kendo Kerékpár tábor Küzdő - és önvédelmi sportok Lovaglás, lovasturizmus Rögbi Sítábor Sportjátékok 2.

105

Sportszaknyelvi alapismeretek (angol, német) Személyiségfejlesztés Tánc Téli sportok Testépítés Testépítés/fitnesz Triatlon Vízitábor A táborok és egyes kurzusok önköltségesek A választható kurzusok minimum 12 fő esetén indíthatók

106

ÓRA- ÉS VIZSGATERV Sportszervezőszak, levelezőtagozat (2008/2009-es tanév) I.

II. III. IV. V. VI. Kredit félévek/óraszám

Vizsgaforma

Kötelezőtantárgyak ALAPOZÓ ISMERETEK Medicinális ismeretek I. Biológiai alapismeretek Balesetmegelő zés, első segély

4 4

1 Gyakorlat 1 Gyakorlat

Társadalomtudományi és közismereti tárgyak Filozófia 8 8 Mű vel ő déstörténet 4 Informatika I. 8 Kommunikáció 4 EU-alapismeretek 4 Bevezetés a pszichológiába 8 Bevezetés a pedagógiába 8 Bevezetés a szociológiába 8 Jogi alapismeretek 4 Közgazdasági alapismeretek 4 Bevezetés a tudományos kutatásba 8 Sportági szakismeretek Az atlétika alapjai 4 A torna alapjai 4 Gimnasztika 8 Az úszás alapjai 8 A labdajátékok alapjai 8 A küzdő sportok alapjai 4 Az aerobik és az RG alapjai 4 4 Kondicionális képességfejlesztés 8 Szabadidő sportok 8 Az alapozó ismeretek kreditértéke összesen 19 14 2 0 0 SZAKMAI TÖRZSMODUL Közgazdasági ismeretek Általános menedzsment 8 8 Közgazdaságtan 8 8 4 Marketing 8 8 Minő ségbiztosítási alapismeretek Pénzügytan 8 8 Statisztika 8 Stratégiai menedzsment 8 4 Könyvviteltan 8 8 Vállalkozási alapismeretek 8 8

107

4 1 2 1 1 2 2 2 1 1 2

0

8 8

4

1 1 2 1 2 1 2 2 2 35

4 5 6 2 4 2 4 4 4

Kollokvium/szigorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat/kollokvium Gyakorlat Kollokvium Kollokvium Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat

Kollokvium/kollokvium Kollokv./kollokv./szigorl. Kollokv./kollokv./szigorl. Kollokvium Kollokvium Kollokvium Gyak./gyak./kollokvium Kollokvium/kollokvium Gyak./gyak./kollokvium

I. II. III. IV. V. VI. Kredit félévek/óraszám Társadalom- és sporttudományi ismeretek Informatika II. 8 8 Alkalmazott kommunikáció 8 8 Az edzéselmélet alapjai Az EU és a sport 8 Logika 8 Politológia 8 Protokoll és diplomácia 8 4 Retorika 8 Sportgazdaságtan 8 Sportjog 4 4 Sportmenedzsment 8 Bevezetés a sportpedagógiába Bevezetés a sportpszichológiába Bevezetés a sportszociológiába Testnevelés- és sporttörténet 8 8 Vezetéslélektan 8 Rekreáció elmélet és módszertan Létesítmény üzemeltetés Emberi erő forrás menedzsment Projektmenedzsment Vezető i számvitel A szakmai törzsmodul kreditei összesen 6 10 19 23 A nem tanórai tagozódású foglalkozások kreditjei Rekreáció tábor 1 Eseményszervezési gyakorlat 4 Sportegyesületi gyakorlat 4 Sportirányítási gyakor lat Sportvállalkozói gyakorlat 4 Szakdolgozat 1 A nem tanórai tagozódású foglalkozások kreditjei összesen 1 4 4 5 Kreditérték mindösszesen 26 28 25 28

8

8 8 8

8

8

8 8

8 8

8 8 8 8 8 25

8 8 8 8 8 23

4 4 2 2 2 4 3 4 6 2 6 2 2 2 4 2

Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium Gyakorlat/kollokvium Kollokvium Kollokv./kollokv./szigorlat Kollokvium/kollokvium Gyak./kollokvum/kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium/kollokvium Kollokvium

106 1 4 4 4

4

Vizsgaforma

3

6

10

7 32

6 29

25 168

Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat

Megjegyzés: A kötelezőtantárgyakból elérhetőkrediteket 180 kreditértékre kell kiegészíteni a kötelezően és szabadon választható tantárgyak moduljából.

108

Tantárgyak Didaktika Emberierő forrás-menedzsment Létesítményüzemeltetés Mozgásfejlő dés Olimpizmus Sport- és testnevelés-elmélet alapjai Sportfilozófia Atlétika Autogén tréning Aviatika Baseball Biológiai alapismeretek Búvárkodás, szabadvízi merülés Golf Mentálhigiéné Ökölvívás Önismereti csoport Rekreáció tábor RG Sportjátékok 1. Sportlövészet Sportszaknyelvi alapismeretek (angol, német) Szabadidő sportok Szikla- és falmászás Természetjárás Torna Úszás Vívás

Választható tantárgyak Szemeszter Őszi Tavaszi óraszám

Kredit

Vizsgaforma

8

2

Kollokvium

8

2

Gyakorlat

8

2

Kollokvium

8

2

Gyakorlat

Felnő ttnevelés Kisebbségtudományi alapismeretek Közoktatási ismeretek Neveléselmélet Projektmenedzsment Sport és mű vészet Szervezés- és vezetéslélektan Mozgástanulás és szabályozás Szervezeti adminisztráció Aerobik, fitnesz Bánásmód pszichológia Fallabda Jóga, meditáció Kendo Kerékpár tábor Küzdő - és önvédelmi sportok Lovaglás, lovasturizmus Rögbi Sítábor Sportjátékok 2.

109

Sportszaknyelvi alapismeretek (angol, német) Személyiségfejlesztés Tánc Téli sportok Testépítés Testépítés/fitnesz Triatlon Vízitábor A táborok és egyes kurzusok önköltségesek A választható kurzusok minimum 12 fő esetén indíthatók

110

TANTÁRGYI PROGRAMOK* Alapozó ismeretek Medicinális ismeretek Biológiai alapismeretek A hallgatók a tantárgy közvetítésével kibővíthetik ismereteiket a biológia, mindenekelőtt a humánbiológia területéről, mint például a sejt, a sejtszervecskék felépítéséről és működéséről, a transzportfolyamatokról; elmélyíthetik tudásukat az emberi szervrendszerek működéséről, az egyedfejlődés, a növekedés és az érés folyamatáról; ismereteket szerezhetnek a biológia aktuális – sport- és egészségtudományt érintő – témaköreiből. Balesetmegelőzés, elsősegély Napjaink felgyorsult ritmusú és motorizált világában csakúgy, mint a sportban, egyre nőa balesetek, sérülések száma. Egyre nagyobb igény van arra, hogy a nagy létszámú csoportokkal foglalkozó szakemberek (tanárok, edzők, menedzserek) szükség esetén tisztában legyenek a szakszerűteendőkkel. Képzésünk a balesetek számának csökkentéséhez és a túlélés esélyének javításához kíván hozzájárulni. Célunk az elsősegélynyújtásban és az újraélesztésben jártas segélynyújtók képzése, akik bármilyen helyzetben az adott körülmények között elérhetőeszközökkel képesek a hatékony ellátásra, segítségnyújtásra. Az oktatást azok számára is kívánjuk elérhetővé tenni, akik a munkahelyükön vagy környezetükben szembesülhetnek balesetekkel, és szükségük lehet a jártasságra, hogy a bajbajutott embertársukon segíthessenek. Társadalomtudományi és közismereti tárgyak Filozófia A tantárgy megismertet az emberi alapkérdések és alapmegoldások aktuális rendszerével és történeti kibontakozásával. Az emberi gondolkodás alapfogalmainak és a legnagyobb mestereinek megismerésén túl, a hallgatók elsajátítják a helyes érvelés, a helyes elemzés (analízis) és a helyes összefoglalás (szintézis) érvényes elméleteit és gyakorlatát. Művelődéstörténet A tantárgy oktatása pótolni igyekszik azt a hiányt, amit a – rendszerváltás előtti meg az utáni – közoktatás hagy maga után, nevezetesen azt, hogy a tantervi anyagok nincsenek kellőmértékben beágyazva a magyar kultúrába. A tárgy megismertet a művészetek, a tudományok és a technikai alkotások történetével, azok formanyelvével, főleg azokkal, amelyek összefüggnek a magyar história életmód- és mentalitástörténetével, az adott korban elfogadott és megélt közös értékekkel, a közösségi művelődési tevékenységekkel, valamint a kulturális hagyományokkal. A kulturális tradíciók, az egyéni és társadalmi tendenciák ismerete különösen fontos az európaizálódás és a globalizálódás korában. Különös hangsúlyt helyezünk a sport és a testnevelés művelődéstörténeti vonatkozásaira. Informatika I. A tárgy célja az informatikai írástudás szilárd alapokra helyezése és kiszélesítése. Közvetlen célunk a hallgatók tudásának és gyakorlati készségének olyan szintre emelése, amely lehetővé teszi a szakdolgozatukhoz szükséges számítógépes eljárások hatékony *

A tantárgyi programok a nappali tagozatok óra- és vizsgatervében feltüntetett tantárgyi sorrendet követik.

111

alkalmazását. A kurzus távolabbi célja felkészíteni a hallgatókat arra, hogy az informatikai ismereteiket önálló tanulással tudják naprakész szinten tartani: képesek legyenek az egész életen át való tanulásra. Kommunikáció A tantárgy célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a sportszakmai kommunikációelmélet lényegét, funkciójának, alkalmazásainak sajátosságait, képességfeltételeit, legyenek képesek a sportszakmai környezet információit venni, megtartani, kifejezni, értelmezni szakszerűen felhasználni elsősorban a kommunikáció érvénykörében. A hallgatókkal szemben elvárás, hogy ismerjék és értsék a kommunikációs hatáselmélet lényegét, főbb elveit, jelentőségét a testkultúra érvénykörében, értsék meg a kommunikációs technikák és technológiai képességek viszonyproblémáit, a humán és tárgyi eszközrendszer szerepét és kapjanak szisztematikus kommunikációtani bevezetést tanulmányaikhoz. EU-alapismeretek A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat az európai integráció – és ezen belül az Európai Unió – fejlődésével; az európai intézmények felépítésével és működésével; az EU szakpolitikáival; Magyarország kötelezettségeivel és lehetőségeivel az unión belül. Bevezetés a pszichológiába A tantárgy célja a hallgatók pszichológiai kultúráltságához és sikeres szakmai tevékenységükhöz szükséges alapvető általános, személyiség- és szociálpszichológiai ismeretek bemutatása, fogalmak, elméletek, irányzatok és technikák megismertetése; a pedagógiai tevékenység során felmerülőfeladatok pszichológiai vonatkozásainak áttekintése. Bevezetés a pedagógiába A hallgatók a tantárgy keretében elsajátíthatják mindazon nevelésfilozófiai és neveléstörténeti (problématörténeti) ismereteket, melyek a magyar pedagógusképzésben általában és a testkulturális pedagógusképzésben különösen megkívántatnak. Megismerhetik a pedagógia fontos fogalmait, csomópontjait (szükséglet, érdek, érték, szerep, szereptanulás, szocializáció, jellem, identitás, autonómia, kognitív disszonancia, modellhatás, pedagógiai interakciók, társadalmi determináló tér, környezet, belsőfeltételek, tevékenység, elmélet és gyakorlat viszonya, nevelési stílusok). Bevezetés a szociológiába A tantárgy segítségével megismerhetik a hallgatók a szociológiai alapfogalmakat, kategóriákat, az alapvetőtársadalmi jelenségeket és folyamatokat, néhány elméleti kérdést és kutatási módszert, valamint a mai magyar valóság társadalmi jelenségeit és folyamatait. Jogi alapismeretek A tantárgy által a hallgatók megismerhetik a legfontosabb köznapi jogi fogalmakat, kategóriákat, áttekintést kaphatnak az alkotmányról, a közigazgatásról, a testnevelés és sport állami berendezkedéséről, szervezetének működéséről, megismerkedhetnek a jogszabályok megtalálásának és értelmezésének módszerével, egyes jogi, igazgatási megoldásokkal, egyszerűbb jogi okiratok elkészítésével. Közgazdasági alapismeretek A stúdium során a hallgatók elsajátítják azokat a gazdasági alapfogalmakat, összefüggés-rendszereket, amelyekre a további gazdasági-szakmai ismeretek (marketing, pénzügy stb.) ráépíthetők; megismerkednek a piaci alapfogalmakkal, a piaci mechanizmusok 112

működésével, a vállalatszerűgazdálkodás feltételeivel, céljaival és környezetével, valamint a legfontosabb vállalkozói döntésekkel. Bevezetés a tudományos kutatásba A tantárgy a tudományos kutatómunkához szükséges alapvetőelméleti és gyakorlati ismeretek elsajátíttatását célozza. Magában foglalja a probléma kiválasztásához és a problémamegoldáshoz szükséges alapvető szintű ismeretek megszerzését, a sporttudományban is felhasználható kutatási (ismeretszerzési) módszerek megismerését, ezek etikus alkalmazásának feltételeit, hogy a hallgatók képesek legyenek a tudományosság igényét kielégítő adatfeldolgozásra és eredményközlésre (szakdolgozat, TDK-előadás, tudományos közlemény). Sportági szakismeretek Az atlétika alapjai A hallgatók a tantárgy oktatása során megismerkedhetnek az atlétika versenyszámaival, azok történeti kialakulásával. Elméletben és gyakorlatban elsajátíthatják a fő versenyszámcsoportok (futás-ugrás-dobás) főbb technikai jellemzőit, végrehajtásuk egyszerűsített formáit és a legfontosabb versenyszabályokat. A képzés során ismereteket kapnak a hazai, és a nemzetközi atlétikai szövetség kialakulásáról, munkájáról, működéséről, a jelenlegi legfontosabb hazai és nemzetközi versenyekről. A tantárgy betekintést nyújt az atlétikai versenyek rendezésének témakörébe is. A torna alapjai A tantárgy a hallgatóknak külön és együttesen nyújt lehetőséget a női, illetve férfi szertorna-alapelemek technikájának, oktatásának, a segítségnyújtásnak és a kiegészítő képességfejlesztőgyakorlatainak megismerésére, illetve gyakorlatban történőalkalmazására. A hallgatók áttekintést kapnak a magyar torna történetéről, megismerik a versenyszabályokat. Gimnasztika A hallgatók a tantárgy által megismerkedhetnek a gimnasztika cél-, feladat- és eszközrendszerével, alkalmazási területeivel, mozgásrendszerével, a gimnasztikagyakorlatok alapformáival, terminológiájával, a gyakorlatábrázolással, a rajzírással, a gimnasztikagyakorlatok oktatásával, technikai végrehajtásával és a szervezetre kifejtett hatásaival. Jártasságot szereznek az általános bemelegítés tervezése és levezetése, továbbá a kondicionális képességek, koordinációs képességek és az ízületi mozgékonyság gimnasztika mozgásanyagával történőfejlesztése terén. Az úszás alapjai A hallgatók megismerkednek a vízben való mozgás alapvetőtörvényszerűségeivel, elsajátítják a mellúszás technikájának alapjait. Az oktatás célja, hogy a vízben, mint idegen közegben teljesen otthonosan viselkedjenek, mozogjanak, megismerjék és elsajátítsák a levegővétel és a kifújás technikáját; legyenek tisztában az úszómozgás felépítésével, a mozgáselemzés alapjaival, a ritmus kialakításának fogalmával. A labdajátékok alapjai Az oktatás során a sportjátékok általános előkészítése, a technikai elemek oktatási feltételeinek megteremtése, az alapvető játékszabály-ismeretek megszerzése a feladat. Hangsúlyosan kerül bemutatásra a labda nélküli mozgások, a labdaátadások, a célfelületre 113

történőtovábbítások, a labdával történő előrehaladás különböző formáinak oktatása. A tananyag tartalmazza a védekezés és támadás taktikájának alapelemeit is. A küzdősportok alapjai A tantárgy keretein belül a hallgatók megismerkednek a birkózás, a vívás, az ökölvívás, a judo és az önvédelem, röviden a küzdő játékok személyiségformáló és képességfejlesztőhatásaival. Megismerésük segít a baleseti megelőzés, valamint a helyes önvédelmi magatartás kialakításában. Az aerobik és az RG alapjai A tantárgy célja a hallgatók mozgás- és egészségkultúrájának fejlesztése, a fitnesz, az RG mozgásanyagának megismerése; a testösszetétel megváltoztatása és állóképességfejlesztés az alaplépések és a legegyszerűbb lépéskombinációk használatával. A hallgatók megismerik a fitnesz, az RG cél- és feladatrendszerét, a foglalkozásokon alkalmazható gyakorlatok körét, valamint az RG-óra felépítését. A kondicionális képességek fejlesztése A tantárgy betekintést nyújt azon gyakorlatanyag körébe, melyet erő, gyorsaság és állóképesség fejlesztése céljából alkalmazhatunk különböző korú és előképzettségű fiataloknál. A hallgatók megismerik azokat a legalapvetőbb edzéseszközöket és -módszereket, melyek a fizikai képességek fejlesztésében a legelterjedtebbek. A kurzus során megismerik az erő, a gyorsaság és az állólépesség különbözőmegjelenési formáit, illetve azok fejlesztési lehetőségeit.

Szakmai törzsmodul Közgazdasági ismeretek Általános menedzsment A tantárgy oktatásának az a célja, hogy a hallgatók megismerjék a vezetés és szervezés alapfogalmait, kialakulásának folyamatát és körülményeit, a különbözőtudományos iskolákat, irányzatokat; legyenek képesek az ismertetett technikákat saját szervezetük irányítása során alkotó módon alkalmazni, legyenek tisztában az eredményes vezetéshez nélkülözhetetlen elméleti és gyakorlati ismeretekkel. Közgazdaságtan A tantárgy megismerteti a hallgatókat a mikro- és makroökonómia alapjaival. A közgazdasági törvényszerűségek vizsgálata elősegíti a piaci és állami szereplők magatartásának megértését. A harmadik félévre a hallgatók képessé válnak a sportiparág sajátos gazdasági intézményeinek leírására, elemzésére. Marketing A tárgy oktatásának célja, hogy fejlessze a hallgatók piacérzékenységét, szélesítse és megalapozza vállalkozói ismereteiket, adjon módszert a piaci alkalmazkodás hosszú távú tervezéséhez és adjon indíttatást a környezethez való alkalmazkodáshoz. Ennek érdekében a hallgatók ismereteinek gyarapodásával aktív résztvevőivé válnak az oktatásnak saját vállalkozásaik marketingfeladatainak tervezésével, végrehajtásával és ellenőrzésével.

114

Minőségbiztosítási alapismeretek A tantárgy bemutatja a minőségbiztosítási rendszerek lényegét, kiépítésük módszerét és területeit az egész szervezetre vonatkozóan. Az ISO-rendszerek formális eljárásainak ismertetése elkerülhetetlen: a kijelölt termelési terület felülvizsgálata, a szabvány előírásaihoz való alkalmazásának módszerei mellett a minőségbiztosítás szabványos dokumentumainak, a minőségpolitikáknak, a minőségi és eljárási kézikönyv elkészítésének szentel nagy figyelmet a tantárgy. Az órák során kitérnek a kézikönyv szerepének ismertetésére és az egyéb utasítások fontosságára. Pénzügytan A képzés célja, hogy a hallgatók megismer jék a leggyakrabban előforduló pénzügyi fogalmakat és azok értelmezését, a pénzügyi döntések tartalmát, típusait, a döntések korlátait és a döntési szabályokat. Statisztika A statisztika tantárgy tanításának célja, hogy alapvetőismereteket biztosítson a statisztika fogalomrendszeréről, a leggyakrabban használt statisztikai módszerekről, a feldolgozás eredményeként kapott adatok értelmezéséről. Az elsajátítandó tananyag lehetőséget ad, hogy a hallgatók megismerjék az adatgyűjtés, rendszerezés és adatszolgáltatás lehetőségét, ismerteti, rendszerezi azokat a statisztikai módszereket, amelyek elsajátításával a hallgató a legfontosabb mutatókat ki tudja számítani, fejleszti a hallgatók számarányérzékét, felkelti az érdeklődést az összefüggések feltárására, a következtetések megállapítására, levonására, segít értelmezni a megtanult alapismeretek alapján a gazdasági élet napi eseményeit, a média és a sajtó híranyagait. Stratégiai menedzsment A tantárgy segítségével a hallgatók elmélyítik tudásukat a modern szervezetirányítás és tervezés területén, megismerik azon technikákat, amelyek a költséghatékony és eredményes vezetéshez szükségesek, áttekintik a legújabb vállalatvezetési módszereket és technikákat. A környezeti trendek és jelenségek elemzését követően a stratégiaalkotás, a vállalatszervezés és a folyamatszervezés kérdéseivel foglalkoznak, a stratégia területén a jövőképekre és az értékekre koncentrálva. Külön figyelmet szentel a tantárgy az értékláncok fejlődésének. A szervezeteket bemutató órák főtémái az értékteremtés, a tevékenységek kiszervezése, a szövetségi rendszerek felépítése és működése, a hálózatosodás. A folyamatszervezési óra a vállalati folyamatok radikális újraszervezésének módszertanáról ad összefoglalót. Könyvviteltan A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek az alapvető számviteli fogalmakkal. Képet kapnak arról, hogy a számvitel rendszerén keresztül hogyan lehet bemutatni egy vállalkozás vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetét, melyek azok a kötött formai jegyek, amivel egy számviteli beszámolónak rendelkeznie kell. Bemutatásra kerül a beszámoló egyes részeinek tartalma. Ezen belül is elsősorban a mérleg felépítése, amely a vállalkozás vagyoni helyzetét mutatja be, illetve az eredménykimutatatás felépítése, amely a vállalkozás éves jövedelmi helyzetéről ad számot. Vállalkozási alapismeretek A tantárgy oktatásának célja a hallgatók felkészítése a modern piaci viszonyok közötti helytállásra. Tanulmányaik során elsajátítják a kisvállalati gazdálkodás alapjait, megismerkednek az üzleti terv készítésének módszertanával. Cél továbbá a hallgatók vállalkozói készségének felmérése és fejlesztése; a vállalkozói ötlet megtalálásához, a 115

vállalkozás megtervezéséhez és a működővállalkozás sikeressé tételéhez szük séges alapvető ismeretek átadása és esettanulmányok elemzésével történőgyakoroltatása; a tanterv más tárgyaiban szerzett ismeretek integrálása az üzletiterv-készítés folyamatába. Társadalom- és sporttudományi ismeretek Informatika II. A tárgy célja az informatikai írástudás szilárd alapokra helyezése és kiszélesítése. Közvetlen célunk a hallgatók tudásának és gyakorlati készségének olyan szintre emelése, amely lehetővé teszi a szakdolgozatához szükséges számítógépes eljárások hatékony alkalmazását. A kurzus távolabbi célja felkészíteni a hallgatókat arra, hogy az informatikai ismereteiket önálló tanulással tudják naprakész szinten tartani, képesek legyenek az egész életen át való tanulásra. Alkalmazott kommunikáció A tantárgy célja a kommunikáció és a PR, valamint a reklámozás elméleti ismeretanyagának elsajátítása, gyakorlati ismeretek szerzése a különbözőreklám-, illetve szponzori ajánlatok és a reklámkészítés területén. Az edzéselmélet alapjai A teljesítményfokozás elméleti és módszertani alapjainak megismerése azért szükséges a hallgatók számára, mert gyakorlati munkájuk során – mind a sportedzéssel, mind a rekreációs tevékenységgel kapcsolatban – szembe találják magukat az edzés és felkészítés szakmai problémáival. Intézkedéseiket akkor kísérheti siker, ha ezekben a kérdésekben is képesek tájékozódni. A programban szereplőanyag közvetítése révén az edzéselméleti alapfogalmak és főbb módszertani elvek megismertetése, valamint a felkészítés folyamatának figyelemmel kíséréséhez szükséges alapvetőszakmai szemlélet kialakítása a célunk. Az EU és a sport Az oktatás célja megismertetni a hallgatókat a sport helyével és szerepével az integráción belül, a sportirányítás különbözőkoncepcióival és modelljeivel Európában, a sportot érintő közösségi politikákkal és jogi esetekkel, az integráció sportstratégiai kérdéseivel. Logika A tantárgy célja az emberi megismerés formális logikai alapjának ismertetése és gyakorlatban történőelsajátítása; a logikai alapfogalmak és alapelvek tisztázása; a különböző logikai irányzatok vázolása. Érintett területek: A logikáról általában. A megismerés empirikus és teoretikus szintjei. Természetes és mesterséges nyelvek. Szintaktikai és szemantikai vonatkozások. A formális (szimbolikus) logika alapjai. Definíció, osztályozás. A fogalom. Az ítéletek. A következtetés (szillogizmus). A logika alapelvei. A formális logika gyakorlati problémái a sportban és a menedzselésben. Politológia A tantárgy keretében mód nyílik a politika tudományának áttekintésére, a gazdasági és a politikai rendszer kapcsolatának bemutatására, a politika fogalmának és összetevőinek meghatározására, a politikai pártok, valamint a demokratikus hatalomgyakorlás eszközeinek ismertetésére.

116

Protokoll és diplomácia A tantárgy oktatásának célja a mindennapi élet helyzeteiben és külö nbözőszínterein használt viselkedési szabályok és technikák megismertetése. A protokoll rendszerezi mindazon ismereteket, amelyet a hallgatók a munkájuk során eredményesen használhatnak. Ezen ismeretek nagy része a „családi nevelés témakörében már ismert anyag”, de ezen ismeretek rendszerezése és helyes alkalmazásának elsajátítása az alkalmazásuk hatását megsokszorozhatja. Retorika A tantárgy oktatásának célja a közéleti beszéd (szónoklattan) tudományában és művészetében (gyakorlatában) felhalmozott norma- és eszköztudás lényegének megismertetése, a közéleti beszéd egyetemes és testkulturális érvénykörűhatékonysági követelményeinek bemutatása, ilyen megnyilvánulások értő elemzésének képességi felvételeiről szóló ismeretek közvetítése, illetve ilyen képességek és készségek kialakítása; a praktikus és gyakorlati ismeretek révén speciális beszédtréningek útján teljesítményképes közéleti beszédképességek kialakítása, ösztönzés ilyen képességek önálló fejlesztésére. Sportgazdaságtan A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat azokkal az alapvetőközgazdasági fogalmakkal és elméletekkel, amelyek a sportpiac működését elméletileg magyarázza. Egy olyan kép, olyan elméleti keret kialakítására törekszünk, amely lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy rendszerezzék és egésszé tegyék maguk számára is a hallgatott sportmenedzsment-, sportvállalkozási és marketingismereteket. Sportjog A tárgy oktatásának célja a jogi alapismeretek tantárgy keretében szerzett ismeretek intelligens alkalmazása a sportjog intézményeinek tanulmányozása során Sportmenedzsment A tantárgy oktatása során a hallgatóknak módja lesz megismerni a sportmenedzsment fogalmát, kialakulását, interdiszciplináris kapcsolatait, területeinek felosztását. A stúdium fundamentumát a sport társadalmi funkcióinak, azok változásainak elemzését követően a sport nemzetközi és hazai szervezetrendszerének bemutatása, szervezeteinek, szervezeti típusainak ismertetése, végrehajtó sportszervezetek alakításának és működtetésének módszertani kérdései képezik. Emellett a sportesemények szervezésének módszertani kérdései és a sport finanszírozásának aktuális lehetőségei is szerepelnek a tantervben. Bevezetés a sportpedagógiába A tantárgy oktatásának célja, hogy a leendő sportszervező átfogó ismeretekkel rendelkezzék a társadalom pedagógiai működéséről; ismerje a pedagógiai folyamatok alapvető törvényszerűségeit, értse meg, értelmezze helyesen a testnevelési és sporttevékenység sajátos pedagógiai problematikáját; legyen képes a sportvezető – a sportszervezősajátos eszközeivel – támogatni a sportmozgalomban a pedagógiai érdekek érvényre jutását. Bevezetés a sportpszichológiába A tantárgy oktatásának célja az alapvető pszichológiai fogalmak, irányzatok, technikák tájékozódási szintű ismerete; a sportszervezői tevékenység során felmerülő feladatok pszichológiai vonatkozásainak áttekintése; a szakemberré válás elősegítése pszichológiai technikák, gyakorlatok, élmények felhasználásával. 117

Bevezetés a sportszociológiába A tantárgy oktatásának célkitűzése, hogy az elméleti és gyakorlati ismeretek közlésén túl, ösztönözze a hallgatók kreatív gondolkodását, járuljon hozzá szociológiai látásmódjuk, problémaérzékenységük kialakulásához és ezáltal a sportban tevékenykedő „kreatív kisebbség” kis létszámú csoportjának bővítéséhez. Testnevelés- és sporttörténet A tantárgy oktatásának célja a gyakorlati szakemberek számára humán szellemiségű elméleti háttér biztosítása. A hallgatók a testnevelés- és sporttörténet tanulmányozása révén áttekintést nyernek a magyar és az egyetemes történelem testnevelési és sporttárgyú tényeinek láncolatáról, a mindenkori társadalmi fejlődés eredményeinek sportéletben való tükröződéséről. A testnevelés- és sporttörténeti képzés vezérfonalát az ókori és a modern olimpiai mozgalom alapvető problematikái adják, tekintettel arra, hogy állami és társadalmi támogatottságukat tekintve az olimpiai sportágak permanensen kiemelkedőhelyet foglalnak el a hazai és a nemzetközi sportéletben. Szervezés- és vezetéslélektan Az oktatás kiemelt területei: Vezetővé válás strukturálatlan helyzetekben, Tömeglélektan, Klasszikus vezetéselméletek, a karizmatikus személyiség („Nagy Ember” elmélet), Hatékony vezetés, Viselkedési stílus elmélet (Lewin); Kontingencia elmélet (Fiedler). Nem tanórai tagozódású foglalkozások Rekreáció tábor A tábor célja a hallgatók szabadidősportok iránti fogékonyságának elősegítése, minél több szabadban űzhetősportág megismertetése, az azokkal kapcsolatos információk átadása, a kevésbé ismert sportágak hallgatók elé tárása, mely segítséget nyújthat a fakultatív sportágak felvételénél. Olyan szabadidős programok megismertetése a hallgatókkal (műfalmászás, jazztánc, kötélugrás), melyek nagy segítségükre lehetnek későbbi pályafutásuk során különféle rendezvények lebonyolításánál. Szakmai gyakorlatok A szakmai (eseményszervezési, sportegyesületi, sportirányítási, sportvállalkozói) gyakorlatok célja, hogy a hallgatók alapos szakmai ismereteket és tapasztalatokat szerezzenek a kulturális és sportesemények, konferenciák, kongresszusok, értekezletek szervezésének módszertani lehetőségeiről. A különbözőgyakorlatok során megismerkednek a fontosabb szervezési metódusokkal, a hagyományos és a legújabb módszerekkel, eljárásokkal. Követelmény, hogy megfigyeléseiket és elvégzett feladataikat írásban is rögzítsék. Választható tantárgyak Biológiai alapismeretek A hallgatók a tantárgy közvetítésével kibővíthetik ismereteiket a biológia, mindenekelőtt a humánbiológia területéről, mint például a sejt, a sejtszervecskék felépítéséről és működéséről, a transzportfolyamatokról; elmélyíthetik tudásukat az emberi szervrendszerek működéséről, az egyedfejlődés, a növekedés és az érés folyamatáról; ismereteket szerezhetnek a biológia aktuális – sport- és egészségtudományt érintő – témaköreiből. 118

Mentálhigiéné A stúdium előadásai az orvos, a pedagógus, a szociológus, a szociálpolitikus példáin és gondolkodásmódján keresztül növeli a hallgatók konfliktuskezelési és reflexiós képességét, mentálhigiénés kompetenciáját, és hozzájárul a humanisztikus emberkép kialakításához. A személyközi kölcsönhatások és egészséges lélektani folyamatok példáinak segítségével képet ad a magukat egészséges embereknek érzők energiáinak mozgósításához és működésmódjuk megváltoztatásához, valamint hozzájárul az intézmények és a társadalom egészséges működéséhez. Didaktika A hallgatók a tantárgy által megismerkedhetnek az iskolai oktatásra vonatkozó általános és alapvetőösszefüggésekkel, törvényszerűségekkel, elvekkel, a rendszerszemléletű oktatásmodellel, a tanulásszervezéssel, az oktatás követelményrendszerével, a tantervek formáival, a NAT-tal a testnevelés szempontjából, a tanítás és a tanulás infrastruktúrájával, a pedagógiai értékeléssel, valamint a testnevelés-tanításban közvetlenül is alkalmazható didaktikai ismeretekkel. Emberierőforrás-menedzsment Az emberierőforrás-menedzsment jelentősége az elmúlt években egyre inkább növekedett. A sikeres és sikertelen vállalatok között elsősorban nem a műszaki-technológiai fejlettségben vannak a meghatározó különbségek, hanem a szervezetben dolgozó emberek minőségében. Az emberi erőforrások fejlettsége és a gazdaság teljesítőképessége közötti összefüggések közgazdasági vizsgálata azt mutatta, hogy a gazdasági növekedés meghatározó eleme a munkaerő-struktúra fejlettsége. Emiatt fontos, hogy a hallgatók megismerjék a humánerőforrás-menedzsment területeit, a motivációt, a vezetési stílusokat, a csoportok természetét, működését, a kommunikáció jelentőséget a szervezetben, a munkakörök kialakításának jelentőségét, a teljesítményértékelést. EU-alapismeretek A tantárgy ismereteket ad az Európai Unió kialakulásáról, intézményeiről és a sport kapcsolódási területeiről, bemutatja az uniós sportintézményeket és azok működési mechanizmusait, részletesen ismerteti az európai nem kormányzati sportszervezeteket, testületeket és azok együttműködését a kormányzati intézményekkel. Létesítményüzemeltetés A tantárgy főbb tárgykörei (sportlétesítmények, sportpályák, sportcsarnokok és uszodák tervezése, telepítése, üzemeltetése) mellett, foglalkozik a rekreációs és fitneszközpontok működtetésének kérdéseivel, a költséghatékony facility management hazai alkalmazási lehetőségeivel; a sportlétesítmények magyarországi helyzetével, működtetési lehetőségeivel, tulajdonviszonyaival. Az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalatok megszerzésével a hallgatók képesek lesznek arra, hogy megítéljék egy-egy sportlétesítmény létrehozásának, átépítésének lehetőségeit, valamint profitorientáltan működtessék azokat. Mozgásfejlődés A tantárgy választásával a hallgatók ismereteket szerezhetnek az emberi fejlődés szakaszairól, azok jellemzőiről, a mozgásfejlődés biológiai és környezeti feltételeiről, az alapvetőmozgásformák fejlődéséről a csecsemőkortól a felnőttkorig, a kondicionális és koordinációs képességek fejlődésének érzékeny szakaszairól.

119

Olimpizmus A tantárgy révén a hallgatók megismerkedhetnek az olimpiai mozgalom új- és legújabb kori történetének a nemzetközi politikai, diplomáciai folyamatokban játszott szerepével, a nemzetközi olimpiai mozgalom szakirodalmával, az olimpiai eszme nevelő hatásával, a fair play mozgalom célkitűzéseivel, valamint azokkal az ellentmondásos folyamatokkal, amelyek az olimpizmus humanista eredményeinek érvényre juttatását fenyegették és fenyegetik. A sport- és testnevelés-elmélet alapjai A tantárgy oktatásának keretében a hallgatók megismerik a szélesen értelmezett sport és testnevelés gondolatköréhez tartozó fogalmi hátteret, és az ahhoz kapcsolódó tartalmi és formai összefüggéseket. Célunk, hogy a hallgatók a félév végére átfogó ismeretekkel és megértéssel rendelkezzenek a sportot és a testnevelést érintő nemzetközi és hazai viszonyokkal, problémákkal, illetve lehetőségekkel. Sportfilozófia A tantárgy célja, hogy a hallgató tudatosan törekedjen önálló gondolkodásra és értékkövetkezetességre, akarjon és tudjon különbséget tenni jó és rossz között, de e megkülönböztetésben támaszkodjon az együttműködés és a szabadság fogalmilag is tisztán értett törvényszerűségeire, legyen tisztában személyes és nembeli tudásának határaival, legyen tudomása a „nem tudásról”, legyen képes másokat beszéltetni, másokkal együtt gondolkodni, egy dialógusban szabatosan érvelni és problémacentrikusan irányítani, ha kell hallgatni. A hallgató igyekezzen a testnevelés és a sport ügyét civilizációs vonatkozásaiban is megérteni, kulturális szerepeiben is mérlegelni, ne csak szakmailag, de erkölcsileg és logikailag is jól felkészült, érett és igényes legyen, tudja, hogy elsősorban ember és másodsorban szakember. Sportszaknyelvi alapismeretek A hallgatók megismerkedhetnek a sportszaknyelv alapjaival, a sporttal kapcsolatos általános, az alapkommunikációban használatos szavakkal és kifejezésekkel angol vagy német nyelven. Atlétika A hallgatók a tantárgy oktatása során megismerkednek az atlétika versenyszámaival, azok történeti kialakulásával. Elméletben és gyakorlatban elsajátíthatják a főversenyszámcsoportok (futás-ugrás-dobás) főbb technikai jellemzőit, végrehajtásuk egyszerűsített formáit és a legfontosabb versenyszabályokat. A képzés során ismereteket kapnak a hazai és a nemzetközi atlétikai szövetség kialakulásáról, munkájáról, működéséről, a jelenlegi legfontosabb hazai és nemzetközi versenyekről. A tantárgy betekintést nyújt az atlétikai versenyek rendezésének témakörébe is. Aviatika A tantárgy ismeretanyaga bemutatja az aviatika alapjait, a repülés alapelméletét és alapgyakorlatait. Az oktatás célja, hogy a hallgatók alapos tájékozottságot és ismeretanyagot szerezzenek az aviatika témavilágából, a különböző repülősportok elméleti és gyakorlati ismereteiből, betekintést nyerjenek a különbözőtechnikai sportok (autó-motor, modellezés stb.) világába. A tananyag továbbfejleszthető módon tartalmazza a repülés, az autó-motor sport történetét, az aerodinamikai alapismereteket, a repülés-meteorológiát, az egészségvédelmi eljárásokat, a biztonságtechnikai feltételeket, a légi járművekre vonatkozó előírásokat, a repülés oktatásának és gyakorlatának elméleti alapjait. A hallgatók a gyakorlati órákon megismerkednek 120

egy sportrepülőtérrel, a reptéren található légi járművekkel. A gyakorlati oktatás lehetőséget biztosít, hogy elsajátítsák a siklóernyőzés alapjait. Búvárkodás, szabad vízi merülés A tantárgy oktatásának célja, a rekreációs jellegű búvártevékenység elméleti és gyakorlati alapjainak elsajátítása a Magyar Búvár Szövetség ajánlásainak megfelelően. Az érdeklődők részére adott a lehetőség a nemzetközi búvárminősítés és búvárkártya megszerzésének előkészítésére. A választható plusz 30 órát igénybe vevőhallgatók részére a nemzetközileg elismert és elfogadott nyílt vízi készülékes merüléses vizsga letételére is lehetőség nyílik. Golf A tantárgy révén a hallgatók megismerhetik a golf kialakulásának történetét, a versenyszabályait, a személyi és tárgyi feltételeit, különbözőütők esetében a mechanikai és aerodinamikai törvényszerűségeket, az ütések technikáját, a sajátos fizikai és pszichikai képességek fejlesztésének módszertanát. Sportjátékok I. A tantárgy keretében, olyan nálunk kevésbé ismert, főleg angolszász labdajátékokkal ismerkednek meg a hallgatók, mint a baseball, korfball, tollaslabda,fallabda, rögbi. A játékokat félévenként váltakozva hirdeti meg a Sportjáték Tanszék. Az oktatás folyamatában a hallgatók megismerik a játékok történetét, alapvetőszabályait, technikai elemeit, a támadó- és védőjáték taktikai lehetőségeit. Sportlövészet A sportlövészet alapjainak megtanítása a leendőszakemberek számára abból a célból, hogy a sportágat minél szélesebb körben meg tudják ismertetni. Szabadidősportok A gyakorlati foglalkozások keretében a hallgatók megismerkednek a kerékpározás történetével, típusaival, felépítésével, karbantartásával, kerékpárutak szervezésével és irányításával, a kerékpáros közlekedés szabályaival, valamint a görgős (görkorcsolya, gördeszka) sportokkal. Szikla- és falmászás A tantárgy oktatásának célja ismeretek nyújtása erről a Magyarországon egyre népszerűbb és a magasabb hegyekkel rendelkezőországok turizmusában jelentős, kihívásokkal járó testgyakorlati ág elméleti és gyakorlati lényegéről; az érdeklődés felkeltése a hegyi turizmus ezen speciális formája iránt. Az elméleti és gyakorlati képzés földrajzi, kőzettani, természetvédelmi ismeretekkel egészül ki. A képzés egészét áthatja a biztonsági szabályok megismerése, és a gyakorlati tevékenység során azok szigorú betartása, hogy a hallgatók a későbbiekben sérülés- és balesetmentesen hasznosíthassák azt munkájukban. Torna A tantárgy a női, illetve a férfi hallgatóknak külön és együttesen nyújt lehetőséget a női, illetve férfi szertorna-alapelemek technikájának, oktatásának, a segítségnyújtásnak és a kiegészítőképességfejlesztőgyakorlatainak megismerésére, alkalmazására. A hallgatók áttekintést kapnak a magyar torna történetéről, a versenyszabályokról. 121

Úszás A hallgatók megismerkednek a vízben való mozgás alapvetőtörvényszerűségeivel, elsajátítják a mellúszás technikájának alapjait. A tanulás folyamatában a hallgatók elérik, hogy a vízben mint idegen közegben teljesen otthonosan viselkedjenek, mozogjanak, megismerik és elsajátítják a levegővétel és kifújás technikáját; megismerkednek az úszómozgás felépítésével, a mozgáselemzés alapjaival, a ritmus kialakításának fogalmával. Vívás Az órákon a hallgatók a vívás történetével, harci és küzdősport jellegével, valamint a kardvívás alapvető szabályaival, technikájával, taktikájával, illetve oktatás-módszertani szempontjaival ismerkednek meg. Nemcsak csoportban, de páros gyakorlás, versenyzés keretében a félév során egy-egy mérkőzést is vívnak egymással (elektromos találatjelző használatával). Felnőttnevelés A hallgatók a tantárgy keretében mélyreható elméleti és gyakorlati ismereteket szereznek az andragógia kialakulásáról, témavilágából, valamint nemzetközi és hazai problémáiról. A tantárgy kiemelt célja, hogy a hallgatók mélyreható megértést tanúsítsanak a felnőttoktatási tevékenység jellegéről, sajátosságairól, jogi szabályozásairól és rendeleteiről. Ezen kívül olyan további területeken mutassanak be pedagógiai elméleteken alapuló gyakorlatias gondolkodást, mint az élethosszig tartó fejlődés oktatói, edzői, vezetői és szervezői szemléletének kialakítása. Kisebbségtudományi alapismeretek A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a kisebbségi helyzetből adódó társadalmi konfliktusokat, ezek 20. századi történetét és okait. A kurzus során sor kerül a különböző, témával releváns fogalmak (etnikum, kisebbség, előítélet, diszkrimináció, xenofóbia) tisztázására, a magyarországi kisebbségek helyzetének elemzésére, külön kiemelve a cigányságot. A hallgatók a legújabb kutatási eredmények segítségével képet kapnak a romák társadalmi helyzetéről (munkapiac, lakáskörülmények, egészségi állapot), valamint kilátásaikról az Európai Unióhoz való csatlakozást követően. Közoktatási ismeretek A tanegység célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a közoktatás működésmechanizmusait, a közoktatással kapcsolatos pedagógiai, társadalomfilozófiai és közgazdasági elveket, váljanak a demokratikus közoktatás elkötelezettjeivé, értsék meg és értelmezzék helyesen az aktuális közoktatási problémákat. Főbb témakörök: A modern magyar közoktatás kialakulása. Európai trendek a közoktatásban az ezredfordulón. Az iskola szerkezeti problémái. Az iskolaügy finanszírozása, gazdasági háttér. A közoktatás jogi szabályozása, fontosabb törvények. A demokrácia, az esélyegyenlőség, a hátrányos helyzet (kisebbségek, területi problémák), a tehetséggondozás közoktatási vetületei. Neveléselmélet A tantárgy segítségével a hallgatók ismereteket szerezhetnek különbözőnevelési irányzatokról, nevelési koncepciókról, a nevelési folyamat strukturális sajátosságairól, szereplőiről, a nevelés céljairól, feladatairól, a nevelés főterületeiről, módszertanáról, a nevelés tervezéséről, nevelési problémák, feladatok megoldásáról.

122

Projektmenedzsment A kurzuson a következő témakörök kerülnek ismertetésre: Projekt és projektmenedzsment. Alapfogalmak. A létesítménymegvalósítási ciklus sajátosságai, szereplői. A projektmenedzsment elméleti alapjai. Interdependenciák. Bizonytalanságok. A szerződésstratégia elemei. A szerződés típusai. A menedzsmentszerződés. A pénzügyi elszámolás módja. Az optimális szerződésstratégia kialakítása. Előminősítés, felhívás, dokumentáció, értékelés. A tenderezés, típusai. Projekttervezés, projekttervezési technikák, az alkalmas technika kiválasztása. A szervezeti struktúra, kialakításának alapelvei, szervezeti formák. Projektmenedzser. Technikai háttér. Az ajánlat értékesítése. Vállalkozói szerződés. Teljesítés, kockázatkezelés. Marketingsajátosságok. Sport és művészet A tárgy célja, hogy a hallgatók a sport által esztétikai élményhez jussanak, indító energiákban részesüljenek, hogy testkultúra-hivatásuk lelki-szellemi hátterét megkapják Szervezeti adminisztráció A közigazgatásban dolgozó munkatársak számára elengedhetetlen a szervezeti adminisztráció alapos ismerete, így különösen a levelezés, az iktatás, az ügykezelés megismerése. A kurzus során a hallgatók betekintést nyernek a különbözőszabályzatok készítésének módszertanába is. Szervezés- és vezetéslélektan Szükséges, hogy a hallgatók az elméleti alapismereten túl a munkájukhoz szükséges pszichológiai hatásmechanizmusokkal is tisztában legyenek és a kommunikációs folyamatok széles skáláját ismerjék. A saját élményűgyakorlatok során felkeltett érdeklődés remélhetőleg nyitottabbá teszi őket pszichológiai kulturáltságuk fejlesztésére a tanulmányok befejezése után is. A tanárrá, illetve edzővé válás elősegítése pszichológiai technikák, gyakorlatok, élmények felhasználásával. Sportszaknyelvi alapismeretek A hallgatók megismerkedhetnek a sportszaknyelv alapjaival, a sporttal kapcsolatos általános, az alapkommunikációban használatos szavakkal és kifejezésekkel angol vagy német nyelven. Aerobik, fitnesz A hallgatók megismerkednek az aerobik, a fitnesz és a zenés kondicionáló gimnasztika praxisának különböző alkalmazási lehetőségeivel. A tantárgy célja a képzéskör alapmozgásanyagának és oktatásmódszereinek megismertetése a gimnasztika rendszerének már tanult elveire építve olyan szinten, hogy azt a rekreációs foglalkozásokon, tudatosan, célirányosan tervezve alkalmazni tudják. Jóga, meditáció A tantárgy oktatásának célja a több évezredes jóga és meditáció filozófiai hátterének, mozgásrendszerének és elméletének megismertetése, a hallgatókkal, a jógakultúra rekreációs felhasználhatóságának bemutatása, elméleti megalapozása. A képzés tartalmazza az alapfogalmakat, a jóga és meditáció eredetét, fejlődéstörténetét és viszonyát a pszichológiával, a vallással. A tananyag foglalkozik a jógával mint életmóddal, rendszerének szerkezetével, különböző irányzataival. Elemzi a jógalégzések szerepét a légzőszervi, a szív- és vérkeringési, a lelki megbetegedések megelőzésében, csökkentésében.

123

Kendo A hallgatók megismerkednek ennek az ősi japán sportnak az alapjaival. Ismertetést kapnak a kendo történeti és kulturális hátteréről; elsajátítják és módszeresen felépítik a lábmozgásokat és a bambuszkarddal történő vágásokat, szúrásokat; megismerik és gyakorolják a védekezési módokat; útmutatást kapnak a gyakorlatok megtanításáról és a hibák javításáról. Az alapfokú iskolai oktatás számra megtanulják az alapvető szabályokat, versenyszerűalkalmazásokat. Küzdő- és önvédelmi sportok A hallgatók megismerik a testkultúra egyik legősibb mozgásrendszerét a mai urbanizált kultúra igényei szerint, a küzdő- és önvédelmi sportok elhelyezését a rekreáció rendszerében, eszköziségének felhasználási lehet őségeit az edzettség növelésére. Tanulmányaik eredményeként hallgatóink képessé válnak a kultúrkör mélyebb igényű elsajátítására, módszertani útmutatás segítségével az önálló gyakorlatvezetés feltételeinek megteremtésére A tananyag ismereti a távol-keleti (japán, kínai, koreai, thaiföldi) küzdősportok elméletfilozófiai hátterét, gyakorlati jellemzőit, az önvédelem technikai és oktatási módszereit. Részletesen foglalkoznak a judo és a birkózás mozgásanyagával. A tananyag bemutatja a judo helyét a budosport rendszerében, jelentőségét az ifjúság nevelésében, személyiségformáló hatásait, a legfontosabb technikai és taktikai elemeit. A birkózás oktatásának keretében a hallgatók megismerik a birkózás rövid történetét, megjelenésének változatait, napjaink versenyágait, a technika és taktika alapvetőelemeit. Lovaglás, lovasturizmus A hallgatók az oktatás folyamatában ismereteket szereznek a lovassport mai helyzetéről, rekreációs kultúrértékéről, a rekreálódásban felhasználható lényegéről. Az egyéni előképzettségtől függően, továbbfejlesztéshez alapot adó módon, a hallgatók képessé válnak – az oktató irányítása mellett – a szóbeli és vizuális információkat értelemszerűen, mozgásos cselekvésre átalakítani úgy, hogy a ló munkája összhangban legyen a lovas akaratával. Egyben a biztonságosság szintjéig érezze a hallgató a lovaglásban vállalható határokat, legyen képes önálló lovaglásra; értse meg az ember-ló viszony absztrahált értékkezelési viszonyait és annak megfelelően cselekedjen, bánjon a lóval. Sportjátékok II. Az integratív tantárgycsoport célja a hallgatókkal megismertetni a klasszikus labdajátékok alaptechnikáját, és taktitkáját hogy a sportfoglalkozások mozgásanyagának színesítését, a sportági edzések kiegészítőlabdás ismereteit az igényeknek megfelelően közvetíthessék. A sportjátékok profiljának és a legalapvetőbb szabályainak ismertetését követően a labdával való bánásmód szakmai fogásainak ismertetését adja a tárgy. Az alapállások, a helyezkedések elveinek, a labdafogással, birtoklással (beleértve a kézzel és lábbal történő labdavezetéseket) és a továbbjátszással kapcsolatos sportági technikák (átadások, lövés-dobás és ütésmódok) elsajátítására kerül sor. A célfelületek (kapu, kosár síkja, az ellenfél pályarészei) akadály nélküli, majd akadályok ellenében való legyőzésére, az eredmény pozitív alakítására készít fel. A fenti ismeretanyag jártasság és készség szintű elsajátítását a kézilabdázás, kosárlabdázás, labdarúgás és röplabdázás sportágak technikai-taktikai elemeinek felhasználásával oldjuk meg. Tánc Az oktatás célja a leendősportszakemberek tánctudásának megalapozása, gazdagítása. E tánckulturális érték hozzájárul a hallgatók műveltségi szintjének emeléséhez. 124

A hallgatók megismerik a különböző tájegységek, dialektusok stílusjegyeit, lépésanyagát, oktatásmódszertanát. A jártasság szintjén képesek lesznek a tanult tánc lépésanyagának és koreográfiájának visszaadására. Téli sportok A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a téli sportok rekreációs tevékenységben felhasználható rendszerét. Cél továbbá az, hogy a hallgatók felismerjék a téli sportok szabadban űzhetőjellegéből fakadó, egészségmegőrzőlehetőségeit. A téli sportok egyik nagy területe a jeges sportok, amelyek keretében a hallgatók elsajátíthatják a korcsolyázás elméleti alapjait, technikai elemeit, az indulást és fékezést, az egyenes vonalú előre és hátra siklást, a koszorúzást, a fordulatokat és az ugrásokat, megismerhetnek játékokat a jégen, a jégsport mozgásanyagának alkalmazását a rekreációban. A hallgatók a tantárgyon keresztül megismerkedhetnek a gyorskorcsolyázás, a műkorcsolyázás és a jégtánc elemeivel, a jégkorong, jéglabda mozgástechnikák elméleti alapjaival, a technikai végrehajtással, a taktikai elemekkel és mindezek oktatásmódszertanával. A téli sportok másik nagy területe a havas sportok, amely során a hallgatók megismerik a sízés és szánkózás és a snow-board történetét, technikáját, versenyszámait, eszközeit, a pályák méreteit, építését és gondozását. Testépítés A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a testformálás elméleti hátterével, edzésegységre szóló és hosszabb távú edzésprogramok készítésével kezdőktől a haladókig, öntevékeny testépítőktől a versenyzőkig. A gyakorlati foglalkozásokon a hallgatók elsajátíthatják a testépítő gyakorlatok technikáját, oktatását, az edzésgyakorlatok, gyakorlatismétlési formák és edzési segédeszközök célszerűalkalmazását Testépítés/fitnesz A tantárgy feladata elméleti és módszertani úton tisztázni e divatos „sportágcsoport”ban uralkodó visszásságokat. A hallgatók megtanulják az erősportok, az izomgyarapítás, a testformálás egészséges, eredményre vezető módszereit, gyakorlatanyagát, eszközeit, a terhelés korra, előképzettségre, aktuális fizikai állapotra érvényes tervezését. A testépítés mellett a leendőszakemberek megismerik a fitnesz-aerobik és a zenés kondicionáló gimnasztika praxisának különbözőalkalmazási lehetőségeit, a képzés alap mozgásanyagát és oktatásmódszereit, a gimnasztika rendszerének már tanult elveire építve olyan szinten, hogy azt a foglalkozásokon tudatosan, célirányosan tervezve alkalmazni tudják. Triatlon A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók behatóan megismerjék az immár olimpiai műsorra került sportágat. Tanulmányaik során a hallgatók megismerik a triatlon versenyszámainak technikai alapjait, felszerelését és eszközeit; megismerkednek a versenyzés, a versenyszervezés kérdéseivel és a versenyszabályokkal; ismereteket nyernek a triatlonra való felkészülés életkor és nem szerinti sajátosságairól. Rekreáció tábor A tábor célja a hallgatók szabadidősportok iránti fogékonyságának elősegítése, minél több szabadban űzhetősportág megismertetése, az azokkal kapcsolatos információk átadása, a kevésbé ismert sportágak hallgatók elé tárása, mely segítséget nyújthat a fakultatív sportágak felvételénél. Olyan szabadidős programok megismertetése a hallgatókkal (műfalmászás, jazztánc, kötélugrás) melyek nagy segítségükre lehetnek későbbi pályafutásuk során a különféle rendezvények lebonyolításánál. 125

Ez a két rekreációs hét a TF hagyományos táboraival (természetjárás, sí, vízi, kerékpár) egységet képezve biztosítja, hogy az intézményünkből kikerülőszakemberek mind a teremben, mind a szabadban űzhetősportok terén kellőrálátással és felkészültséggel rendelkezzenek. Természetjárás A hallgatók gyakorlati és elméleti ismereteket kapnak a természeti környezetben, tábori viszonyok között zajló élet megszervezéséről, az ember és természet harmonikus kapcsolatáról, a tájékozódás lehetőségeiről. Az így szerzett ismeretek birtokában képessé válnak táborvezetésre, túrák szervezésére. Sítábor A sítábor célja az alpesi sízés és a sífutás alapfokú ismereteinek átadása a jövő sportszervezőszakembereinek, hogy azok a kezdősízők gyakorlatoztatásához szakértelemmel közelítsenek. A táborban tanultak eredményeként a hallgatók képessé válnak sítáborok szervezésére és a sízés alapszintűoktatására. Kerékpártábor A tábor célja a hallgatók megismertetése a kerékpározás formáival (pályakerékpár, országúti kerékpár, hegyi kerékpár, túrakerékpár). A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a kerékpáros közlekedés szabályait, valamint megfelelő ismereteket kell szerezniük a kerékpáros túrázás megszervezéséhez; a különféle kerékpározási formák alapfokú elsajátításához. Vízi tábor A táborban megvalósuló képzés célja, hogy a hallgatók megismerjék az oktatott vízi sporteszközök rendeltetésszerű használatát, a vízi közlekedés szabályait, a leggyakoribb áramlástani jelenségeket és azok leküzdésének módját. A 4-5-ös osztályzatot elért hallgatók vízi túravezetői vizsgát tehetnek, melynek birtokában szervezett vízi túrát vezethetnek.

126

Humánkineziológia szak 1. Képzési időés a kreditek száma:  6 félév, 180 kredit.  Szakmai gyakorlat: Rehabilitációs intézetekben, fitnesz- és wellness-, valamint sportklubokban végzett szakmai gyakorlatot foglalja magában, amelynek kreditértéke 12 kredit. 2. A képzés célja A képzés célja olyan humánkineziológusok képzése, akik integrált testkulturális és egészségtudományi ismereteik birtokában képesek a fizikai teljesítmény korszerűeszközökkel és módszerekkel történő megállapítására; képesek a fiatal, felnőtt és idős emberek mozgáskultúrájának, állóképességének, terhelhetőségének, erőnlétének a fejlesztésében, megőrzésében, a mozgásszervi és keringési rendellenességek megelőzésében, illetve rehabilitációjában való közreműködésre. Továbbá kellő mélységűelméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történőfolytatásához. Az alapfokozat birtokában a humánkineziológus ismeri:  a fizikai és egészségi állapot, illetve a károsodás mértékének megállapítására alkalmas műszereket, eljárásokat;  a sportbeli csúcsteljesítmények eléréséhez a fizikai és mentális képesség fejleszthetőségének eljárásait, módszereit;  az egészségében károsodott emberek mozgásszervi és keringési rendszere rehabilitációjának folyamatát, eljárásait, a rehabilitáció során bekövetkező változások mérésének, értékelésének módszereit;  az egészségfejlesztőprogramokat;  az egészséges és egészségében károsodott emberi szervezet működésének alapvető elveit. Az alapfokozat birtokában a humánkineziológus képes:  a mozgató és keringési rendszer fejlettségi szintjének meghatározására;  modern vizsgálati és olyan fejlesztőmódszerek alkalmazására, amelyekkel az egészségükben károsodott emberek mozgásszervi és keringési rendszere rehabilitálható;  betegség, műtét vagy egyéb károsodások következtében legyengült szervezet roborálásának elősegítésére;  sportolók fizikai képességeinek fejlesztésére;  felügyelet mellett tudományos kutatási módszerek alkalmazására a sport- és egészségtudományi kutatások területén;  a fizikai és erőnléti állapot, illetve károsodás mértékének meghatározására, az ehhez kapcsolódó eljárások alkalmazására. Az alapfokozat birtokában humánkineziológus alkalmas:  sportklubokban fizikai képességek felmérésére, edzéstervezésre, mozgáselemzésre, játékelemzésre;  egészségmegőrzést, rehabilitációt szolgáló intézményekben fizikai aktivitási programok tervezésére, foglalkozások megszervezésére és lefolytatására; 127

 a fizikai állapot műszeres mérésének elvégzésére;  sportklubokban sportsérülések rehabilitációjában való részvételre. A szakon végzettek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel rendelkeznek. Az alapfokozatot végzett humánkineziológusok elsősorban a mester szintű(MSc) humánkineziológia szakon folytathatják tanulmányaikat. 3. Az oklevélben feltüntetett képzettség megjelölése: humánkineziológus 4. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái A képzési programot alkotó tantárgyak aláírással, gyakorlati jeggyel, kollokviummal és szigorlattal zárulnak (részletesen lásd az óra- és vizsgatervet). 5. Szakdolgozat Az oklevél elnyeréséhez, a záróvizsgát megelőzően tudományos módszereket alkalmazó szakdolgozat benyújtása szükséges. A szakdolgozatnak tanúsítania kell, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva képes részben önálló kutatómunkára, illetve a szakirodalom feldolgozásával képes alkalmazni a tanult ismeretanyagot. 6. Záróvizsga A szak befejezése záróvizsgával, bizottság előtt történik. A záróvizsgára bocsátás feltételei:  a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése,  a szakdolgozat elkészítése és megvédése,  az intézménnyel szembeni pénzügyi kötlezettségek teljesítése. A záróvizsga jellege és típusa: a képzési célnak megfelelően komplex, szóbeli és írásbeli vizsga. A záróvizsga főbb ismeretkörei:  rehabilitáció,  fizioterápia,  terhelésélettan és  biomechanika. A záróvizsga összetevői:  a szak képzési követelményeit leképezőírásbeli és szóbeli vizsga,,  a szakdolgozat bemutása és védése. A száróvizsga érdemjegyének összetevői:  a szakdolgozat és a védés érdemjegyzéből számított átlag,  a záróvizsgán elért írásbeli és szóbeli vizsga érdemjegyéből számított átlag. Az oklevél érdemjegye Az oklevél minősítésének kiszámításánál egyharmados súllyal lehet figyelembe venni  a záróvizsga érdemjegyét,  a szigorlatok érdemjegyének átlagát és  a félévek átlagosztályzatainak átlagát. 128

ÓRA- ÉS VIZSGATERV Humánkineziológia szak, nappali tagozat (2008/2009-es tanév) I.

II. III. IV. V. félévek/óraszám

VI.

Kredit

Vizsgaforma

Kötelezőtantárgyak ALAPOZÓ ISMERETEK Medicinális és természettudományi ismeretek I. Genetikai alapismeretek 30 Kémia 30 Matematika 30 Balesetmegelő zés, első segély 15 Bevezetés a mozgástudományba 15 Társadalomtudományi és közismereti tárgyak Filozófia 30 30 Mű velő déstörténet 15 Informatika 30 Kommunikáció 15 EU-alapismeretek 15 Bevezetés a pszichológiába 30 Bevezetés a pedagógiába 30 Bevezetés a szociológiába 30 Jogi alapismeretek 15 Közgazdasági alapismeretek 15 Bevezetés a tudományos kutatásba 30 Orvosi latin 30 Sportági szakismeretek A gimnasztika alapjai 30 Az úszás alapjai 30 Testnevelési játékok 30 Az aerobik és az RG alapjai 15 15 Az alapozó ismeretek kreditjei összesen 22 13 2 0 0 0 SZAKMAI TÖRZSMODUL Medicinális és természettudományi ismeretek II. Anatómia 60 30 Élettan 60 60 Biokémia 45 Humánbiológia 30 Egészségtan 30 Biometria 30 30 Biofizika 30 Sportsérülések, sportártalmak 15 Biomechanika 30 Funkcionális anatómia 45 Funkcionális biomechanika 45 45 Mozgásfejlő dés 30 Terhelésélettan 30 30

129

2 2 2 1 1 4 21 2 1 1 2 2 2 1 1

Kollokvium Kollokvium Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat Kollokvium/szigorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Kollokvium Kollokvium Kollokvium Gyakorlat Gyakorlat

2 Kollokvium 2 Gyakorlat 2 2 2 2

Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat/gyakorlat

37

6 8 3 2 2 4 2 1 2 3 6 2 4

Kollokvium/kollokvium Kollokvium/szigorlat Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium/kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium/szigorlat Gyakorlat Kollokvium/szigorlat

Tantárgyak

I.

II. III. IV. V. félévek/óraszám

Táplálkozás-élettan Életszakaszok Modern képalkotó eljárások Belgyógyászat Kardiológia Anyagcsere-betegségek Neurológia Ortopédia Patológia Laboratóriumi diagnosztika Fizioterápia Mozgásszervi rehabilitáció Kardiorespiratorikus rehabilitáció Masszázs Akupresszúra Autogén és mentáltréning A gyógytestnevelés alapjai Társadalom- és sporttudományi ismeretek Fejlő déslélektan Testnevelés- és sporttörténet 30 30 Az edzéselmélet alapjai Mozgástanulás és -szabályozás Népegészségtan A nem tanórai foglalkozások kreditjei Hospitálási kritériumkövetelmény X Szakmai gyakorlat kreditjei A nyári gyakorlat kritériumkövetelményei A szakdolgozat kreditjei A nem tanórai foglalkozások kreditjei összesen 0 A szakmai törzsmodul kreditértékei 6 11 A humánkineziológia kreditjei összesen 28 24

30

VI. 30 30 30

30 30 30 30 30

30

30 30 30

30

30

30 60

30 30

30 30

30

30 30 30 30 30 30

4

4

4

Kredit

Vizsgaforma

2 4 2 2 2 2 2 4 2 2 8 4 2 4 4 2 2

Kollokvium Kollokvium/kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium/kollokvium Kollokvium Gyakorlat Gyak./gyak./kollokv./szigorl. Kollokvium Kollokvium Gyakorlat/kollokvium Gyakorlat/kollokvium Kollokvium Kollokvium

2 4 2 2 2

Kollokvium Kollokvium/kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium

12 Gyakorlat 12 nap

1

3

6

10

0

5

7

10

22

28

24

31

29

129

30

24

31

29

166

Megjegyzés:  A kötelezőtantárgyakból elérhetőkrediteket 180 kreditre kell kiegészíteni. A hiányzó kreditpont(ok) megszerzésére szolgál a kötelezően és szabadon választható tantárgyak modulja.  Ugyancsak a megszerzendő kreditpontok elérését szolgálja a modulokban rendezett tantárgyi csoportok érdeklődés szerinti felvétele, amely egyrészt bővíti a szakképzettséget és elősegíti az MSc bemeneti feltételeinek teljesítését.

130

Tantárgyak Didaktika Emberierő forrás-menedzsment Létesítményüzemeltetés Mozgásfejlő dés Olimpizmus Sport- és testnevelés-elmélet alapjai Sportfilozófia Atlétika Autogén tréning Aviatika Baseball Biológiai alapismeretek Búvárkodás, szabadvízi merülés Golf Mentálhigiéné Ökölvívás Önismereti csoport Rekreáció tábor RG Sportjátékok 1. Sportlövészet Sportszaknyelvi alapismeretek (angol, német) Szabadidő sportok Szikla- és falmászás Természetjárás Torna Úszás Vívás

Választható tantárgyak Szemeszter Őszi Tavaszi óraszám

levelező

Kredit

Vizsgaforma

8

2

Kollokvium

8

2

Gyakorlat

8

2

Kollokvium

8

2

Gyakorlat

Felnő ttnevelés Kisebbségtudományi alapismeretek Közoktatási ismeretek Neveléselmélet Projektmenedzsment Sport és mű vészet Szervezés- és vezetéslélektan Mozgástanulás és szabályozás Szervezeti adminisztráció Aerobik, fitnesz Bánásmód pszichológia Fallabda Jóga, meditáció Kendo Kerékpár tábor Küzdő - és önvédelmi sportok Lovaglás, lovasturizmus Rögbi Sítábor Sportjátékok 2.

131

Sportszaknyelvi alapismeretek (angol, német) Személyiségfejlesztés Tánc Téli sportok Testépítés Testépítés/fitnesz Triatlon Vízitábor A táborok és egyes kurzusok önköltségesek A választható kurzusok minimum 12 fő esetén indíthatók

132

TANTÁRGYI PROGRAMOK Alapozó ismeretek Medicinális és természettudományi ismeretek I. Genetikai alapismeretek A hallgatók a tantárgy közvetítésével kibővíthetik ismereteiket a biológia, mindenekelőtt a humánbiológia területéről. Megismerkednek a sejt, a sejtszervecskék felépítésével és működésével, a transzportfolyamatokkal. Ismereteket szereznek a genomika alapfogalmairól, az öröklés törvényszerűségeiről, a génmeghatározásokról és az edzés okozta géndepresszió-változásokról. Kémia A tantárgy alapozó jelleggel ismereteket nyújt a kémiai alapfogalmakról (atom, vegyületek, izotópok), a kémiai kötésekről, a halmazokról és halmazállapotokról, a híg oldatok törvényeiről, a sav-bázis reakciókról, szervetlen és szerves anyagokról, szerves vegyületekről, a szénhidrátokról, zsírokról és fehérjékről. Matematika A hallgatók a tantárgy keretében megismerkedhetnek a halmazokkal, a függvényekkel, algebrai struktúrákkal, determinánsokkal, egyenletrendszerekkel, a humánkineziológiai problémák vizsgálatához, a mozgásvizsgálatokhoz szükséges számtani, algebrai, geometriai és felsőbb matematikai tételekkel, módszerekkel, számításokkal. Balesetmegelőzés, elsősegély Napjaink felgyorsult ritmusú és motorizált világában csakúgy, mint a sportban, egyre nőa balesetek, sérülések száma. Egyre nagyobb igény van arra, hogy a nagy létszámú csoportokkal foglalkozó szakemberek szükség esetén tisztában legyenek a szakszerű teendőkkel. Képzésünk a balesetek számának csökkentéséhez és a túlélés esélyének javításához kíván hozzájárulni. Célunk az elsősegélynyújtásban és az újraélesztésben jártas segélynyújtók képzése, akik bármilyen helyzetben az adott körülmények között elérhetőeszközökkel képesek a hatékony ellátásra, segítségnyújtásra. Az oktatást azok számára is elérhetővé kívánjuk tenni, akik a munkahelyükön vagy környezetükben szembesülhetnek balesetekkel, és szükségük lehet a jártasságra, hogy a bajba jutott embertársukon segíthessenek. Bevezetés a mozgástudományba A mozgás, mint az élet indikátora, a humánbiológiának is centrális kérdése, melynek magatartási, biológiai és mechanikai összetevői alkotják a mozgástudományt. Bár a humánmozgástan az elsődleges, állatkísérletes vizsgálatokat és matematikai modellkísérleteket is magában foglal ez a tudomány. A mozgástudomány három diszciplínára épül: biomechanika, testmozgás-fiziológia és mozgásszabályozás. Elméletileg e diszciplínákhoz kapcsolódik számos egészségtudományi határterület mellett két fontos további kategória: táplálkozás és dietétika, valamint a mentális egészség és neuropszichológia. Gyakorlati ismeretköre a következő területekre terjed ki: mozgástréning és mozgásterápia, kardiális és fizikai rehabilitáció, foglalkozás és wellness, sport-biomechanika, a fizikai állapot és a teherbiróképesség mérése, prevenció és a sérülések megelőzése, alkalmazott fiziológia, fizikai aktivitás és egészség, teljes életkor spektrum és a mozgás. A tantárgy célja ezeken túlmenően 133

annak bemutatása, hogy a mozgástudomány hogyan kapcsolódik a többi humánkineziológiai tantárgyhoz és azok tananyagához. Társadalomtudományi és közismereti tárgyak Filozófia A tantárgy megismertet az emberi alapkérdések és alapmegoldások aktuális rendszerével és történeti kibontakozásával. Az emberi gondolkodás alapfogalmainak és a legnagyobb mestereinek megismerésén túl, a hallgatók elsajátítják a helyes érvelés, a helyes elemzés (analízis) és a helyes összefoglalás (szintézis) érvényes elméleteit és gyakorlatát. Művelődéstörténet A tantárgy oktatása pótolni igyekszik azt a hiányt, amelyet a – rendszerváltás előtti és utáni – közoktatás hagy maga után, nevezetesen azt, hogy a tantervi anyagok nincsenek kellő mértékben beágyazva a magyar kultúrába. A tárgy megismertet a művészetek, a tudományok és a technikai alkotások történetével, azok formanyelvével, főleg azokkal, amelyek összefüggnek a magyar história életmód- és mentalitástörténetével, az adott korban elfogadott és megélt közös értékekkel, a közösségi művelődési tevékenységekkel, valamint a kulturális hagyományokkal. A kulturális tradíciók, az egyéni és társadalmi tendenciák ismerete különösen fontos az európaizálódás és a globalizálódás korában. Különös hangsúlyt helyezünk a sport és a testnevelés művelődéstörténeti vonatkozásaira. Informatika A tárgy célja az informatikai írástudás szilárd alapokra helyezése és kiszélesítése. Közvetlen célunk a hallgatók tudásának és gyakorlati készségének olyan szintre emelése, amely lehet ővé teszi a diplomamunkájukhoz szükséges számítógépes eljárások hatékony alkalmazását. A kurzus távolabbi célja felkészíteni a hallgatókat arra, hogy az informatikai ismereteiket önálló tanulással tudják naprakész szinten tartani: képesek legyenek az egész életen át való tanulásra. Kommunikáció A tantárgy célja, hogy a leendőhumánkineziológusok ismerjék meg a szakmai kommunikációelmélet lényegét, funkciójának, alkalmazásainak sajátosságait, képességfeltételeit, legyenek képesek a szakmai környezet információit venni, megtartani, kifejezni, értelmezni, szakszerűen felhasználni. A hallgatókkal szemben elvárás, hogy ismerjék és értsék a kommunikációs hatáselmélet lényegét, főbb elveit, jelentőségét a test- és egészségkultúra érvénykörében, értsék meg a kommunikációs technikák és technológiai képességek viszonyproblémáit, a humán és tárgyi eszközrendszer szerepét. Ennek érdekében szisztematikus kommunikációtani bevezetést kapnak tanulmányaikhoz. EU-alapismeretek A tantárgy ismereteket ad az Európai Unió kialakulásáról, intézményeiről és a sport kapcsolódási területeiről, bemutatja az uniós sportintézményeket és azok működési mechanizmusait, részletesen ismerteti az európai nem kormányzati sportszervezeteket, testületeket és azok együttműködését a kormányzati intézményekkel.

134

Bevezetés a pszichológiába A tantárgy célja a hallgatók pszichológiai kulturáltságához és sikeres szakmai tevékenységéhez szükséges alapvetőáltalános, személyiség- és szociálpszichológiai ismeretek bemutatása, fogalmak, elméletek, irányzatok és technikák megismertetésén felül a humánkineziológusok tevékenysége során felmerülőfeladatok pszichológiai vonatkozásainak áttekintése. Bevezetés a pedagógiába A hallgatók a tantárgy keretében nevelésfilozófiai és neveléstörténeti (problématörténeti) ismereteket szerezhetnek; megismerhetik a pedagógia fontos fogalmait, csomópontjait (szükséglet, érdek, érték, szerep, szereptanulás, szocializáció, jellem, identitás, autonómia, kognitív disszonancia, modellhatás, pedagógiai interakciók, társadalmi determináló tér, környezet, belsőfeltételek, tevékenység, elmélet és gyakorlat viszonya, nevelési stílusok). Bevezetés a szociológiába A tantárgy segítségével megismerhetik a hallgatók a szociológiai alapfogalmakat, kategóriákat, az alapvetőtársadalmi jelenségeket és folyamatokat, néhány elméleti kérdést és kutatási módszert, valamint a mai magyar valóság társadalmi jelenségeit és folyamatait. Jogi alapismeretek A tantárgy által a hallgatók megismerhetik a legfontosabb köznapi jogi fogalmakat, kategóriákat, áttekintést kaphatnak az alkotmányról, a közigazgatásról, a testnevelés és sport állami berendezkedéséről, szervezetének működéséről, megismerkedhetnek a jogszabályok megtalálásának és értelmezésének módszerével, egyes jogi, igazgatási megoldásokkal, egyszerűbb jogi okiratok elkészítésével. Közgazdasági alapismeretek A kurzus során a hallgatók megismerik a közgazdasági alapfogalmakat és törvényszerűségeket. A gazdasági életből vett példákon keresztül képessé válnak a piac működési logikájának megértésére. A közgazdasági elmélettörténet legfontosabb szerzőinek munkásságán keresztül értelmezik a fejlődési trendeket. Bevezetés a tudományos kutatásba A tantárgy a tudományos kutatómunkához szükséges alapvetőelméleti és gyakorlati ismeretek elsajátíttatását célozza. Magában foglalja a probléma kiválasztásához és a problémamegoldáshoz szükséges alapvető szintű ismeretek megszerzését, a sporttudományban is felhasználható kutatási (ismeretszerzési) módszerek megismerését, ezek etikus alkalmazásának feltételeit, hogy a hallgatók képesek legyenek a tudományosság igényét kielégítő adatfeldolgozásra és eredményközlésre (szakdolgozat, TDK-előadás, tudományos közlemény). Orvosi latin A tantárgy a latin nyelv olyan mértékűmegismerését szolgálja, amely érthetővé teszi az anatómiában, az élettanban, az orvosi gyakorlatban leggyakrabban előforduló orvosi kifejezéseket, bevezet a diagnózis, a tünetek és egyes betegségek nevezéktanába, s ezek latin nyelvi sajátosságaiba.

135

Sportági szakismeretek A gimnasztika alapjai A hallgatók a tantárgy által megismerkedhetnek a gimnasztika cél-, feladat- és eszközrendszerével, alkalmazási területeivel, mozgásrendszerével, a gimnasztikai gyakorlatok alapformáival, terminológiájával, a gyakorlatábrázolással, a rajzírással. Az úszás alapjai A hallgatók megismerkednek a vízben való mozgás alapvetőtörvényszerűségeivel, elsajátítják a mellúszás technikájának alapjait. A tanulás folyamatában a hallgatók elérik, hogy a vízben mint idegen közegben teljesen otthonosan viselkedjenek, mozogjanak, megismerik és elsajátítják a levegővétel és kifújás technikáját. Megismerkednek az úszómozgás felépítésével, a mozgáselemzés alapjaival, a ritmus kialakításának fogalmával. Testnevelési játékok A hallgatók megismerkednek a kondicionális és koordinációs képességek, a pszichikai és erkölcsi tulajdonságok fejlesztését szolgáló, a különbözősportági mozgások oktatását előkészítőfogójátékokkal, kisjátékokkal, fogyasztó-, kidobó-, küzdőjátékokkal, ütőjátékokkal, métákkal, a sor-, váltó- és akadályversenyek változataival, ezek oktatásmódszertanával és alkalmazásával különbözőkorosztályokban, különbözőfeladatok megoldására. Az aerobik és az RG alapjai Az előírt elméleti és gyakorlati anyag elsajátításával célunk a hallgatók mozgás- és egészségkultúrájának fejlesztése, a fitneszaerobik, az RG mozgásanyagának megismertetése. Bemutatjuk a testösszetétel megváltoztatásának és az állóképesség fejlesztésnek alapvető módszereit az alaplépések és a legegyszerűbb lépéskombinációk használatával. A hallgató megismeri a fitneszaerobik és az RG cél- és feladatrendszerét, a foglalkozásokon alkalmazható gyakorlatok körét, valamint az aerobictánc- óra felépítését.

Szakmai törzsmodul Medicinális és természettudományi ismeretek II. Anatómia A tantárgy ismereteket nyújt az emberi szervezet anatómiai felépítéséről, amelyek alapul szolgálnak a funkciók megértéséhez és az egyéb orvostudományi tárgyak és sportági szaktárgyak elsajátításához. Ismertetésre kerül az anatómiai képletek latin elnevezése, felépítése és elhelyezkedése. Élettan A hallgatók a tantárgy segítségével megismerhetik az emberi szervezet működését, az idegrendszert, az érzékszerveket, az endokrin rendszert, az izomrendszert, a vér általános tulajdonságait és szerepét, a szív és vérkeringési rendszer működését, szabályozását, a légzőrendszer működését, szabályozását, az emésztőrendszert, a kiválasztórendszert, az anyagcserét, a táplálkozás mennyiségi és minőségi szempontjait. Biokémia A tantárgy által sejttani alapismeretekre tehetnek szert a hallgatók, megismerhetik az enzimek hatásait, a szénhidrát-, a zsír- és fehérje-anyagcserét, az izmok szerkezetét, működését, az edzések hatásait az izom finomabb szerkezetére, a különböző típusú 136

izommunkákhoz szükséges energiaforrásokat. Ezek az ismeretek lehetővé teszik az élettan, a sportélettan és a terhelésélettan tantárgy jobb megértését. Humánbiológia A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek azokkal az alapvető antropometriai adatfelvételi, adatfeldolgozási eljárásokkal és elvekkel, amelyek a humánkineziológusi gyakorlathoz szükségesek, a fontosabb testméretekkel és az alkalmazható mérőeszközökkel, a testalkat jellemzésével, a testösszetétellel és meghatározásával, az antropometriai és a terhelés-élettani mutatók kapcsolatával. Egészségtan A tantárgy által a hallgatók megismerkedhetnek az egészségtan céljával, feladataival, a természetes és mesterséges környezet jelentőségével, hatásaival, az akklimatizáció problémakörével, a mikrobiológiai, járványtani és immunitástani alapismeretekkel. Biometria A hallgatók a tantárgyon keresztül megismerhetik a matematikai statisztika alapfogalmait, az alapstatisztikákat, az egyváltozós, kétváltozós és többváltozós statisztikai próbákat, a faktoranalízist, a cluster-analízist, a diszkriminancia-analízist és ezek alkalmazását. Biofizika A tantárgyon keresztül a hallgatók megismerhetik a biofizika területeit, kapcsolatát más tudományokkal, ismereteket szerezhetnek a prebiológiai fejlődésről, a szerves molekulák létrejöttéről, általában a molekulákról, a sejtekről, a szállítási jelenségekről, a fotoszintézisről, a harántcsíkolt izom és a csontrendszer specifikumairól, a szervrendszerek biofizikájáról, az élőszervezetek és a környezet kölcsönhatásairól, az életjelenségekről. A gyakorlatokon különböző biofizikai mérési módszerekkel, számításokkal ismerkedhetnek meg a hallgatók Sportsérülések, sportártalmak A hallgatókat megismertetjük a sportsérülések megelőzésének, kezelésének és rehabilitációjának korszerűelveivel és gyakorlatával. Célunk a hallgatók komplex szemléletének kialakítása, melynek alapja a sportsérülések elemzése, keletkezési okainak feltárása és ennek ismeretében a kezelés leghatékonyabb módszereinek megismerése. Az elméleti oktatás mellett a hallgatóknak lehetőséget biztosítunk az OSEI Sportsebészeti, Rehabilitációs és Fizikoterápiás Osztályának és szakrendeléseinek gyakorlati munkájába való betekintésre. Biomechanika A hallgatók ismereteket szerezhetnek a tantárgyon keresztül a biomechanika történetéről, vizsgálati területeiről (a test, testrészek súlypontja, az emberi test elemeinek mechanikája, a mozgáselemzés alapelvei, sebesség-, gyorsulás-, erőmérés, az ember mozgásának törvényszerűségei talajon, vízben, levegőben, eszközök és az ember kölcsönhatása mozgás közben), vizsgálati módszereiről és vizsgálati eszközeiről.

137

Funkcionális anatómia A tantárgy megismerteti a hallgatókat a természetes és műmozgások, mozgássorok szerveződésével, a mozgások szabályozásával, az egyes ízületekben létrejövőmozgásokkal, a mozgásokban közreműködőizmokkal, a passzív és aktív mozgatórendszer részvételével az alapvetősportmozgásokban. A tantárgy megfelelőtudásalapot nyújt a gyógytestnevelés, a fizioterápia, a fiziológia, a masszázs és a terhelésélettan elsajátításához. Funkcionális biomechanika A tantárgy céljai közé tartozik az ízületekben létrejövőelmozdulások kvalitatív és kvantitatív meghatározásának megismertetése normál és kóros mozgások alatt; a mozgásterjedelem, a mozgási szabadságfok fogalmának megismerése, illetve számítása, mérése; az egyes ízületek mozgásterjedelmének és mozgási szabadságfokának értelmezése, mérése, számítása; az ízületekre ható erők (húzó, nyomó, nyíró, torziós, reakció) megismertetése; az egyes izületekre ható erők mérése, számítása; a mozgásterjedelem és az erőhatások mérési és számítási módszereinek elsajátítása. Mozgásfejlődés A hallgatók ismereteket szerezhetnek az emberi fejlődés szakaszairól, azok jellemzőiről, a mozgásfejlődés biológiai és környezeti feltételeiről, az alapvetőmozgásformák fejlődéséről a csecsemőkortól a felnőttkorig, a kondícionális és koordinációs képességek fejlődésének érzékeny szakaszairól. Terhelésélettan A tantárgy témakörei: A fizikai terhelésre adott válasz akut és krónikus formáinak megismerése. Az aerob funkciós rendszer, annak faktorai, a limitáló tényezők, a diagnosztika és a javítás lehetőségei. Az „edzett” szív, a vérkeringés, a tüdő, az anyagcsere, az idegrendszer, a hő- és folyadékháztartás szabályozása. A „küszöbjelenség” és alkalmazása. Energiaforrások a különbözőterhelések során. A környezeti és egyéb hatások szerepe. Az egészségmegőrzés, a rehabilitáció és az élsport szempontjai. A károsodások megelőzése. A fáradás, túledzés, letörés. Táplálkozás-élettan A tantárgy célja, hogy a szak hallgatói legyenek tájékozottak a táplálkozás alapvető fiziológiai hátterével, ismerjék a korszerűtáplálkozási elveket, a rendszeres fizikai aktivitás, a felkészülési időszak és a versenyzés eltérő táplálkozási és folyadékfogyasztási jellegzetességeit, valamint az egyes sportágak eltérő igényeit; szerezzenek ismereteket szereznek a testsúly megtartásának, a súlycsökkentés és növelés módszereiről. Életszakaszok A tantárgy megismerteti a hallgatókat azokkal a spontán fejlődéssel és/vagy az edzéshatásokra kialakuló funkcionális különbségekkel, amelyek a fejlődő és a felnőtt szervezet szabályozórendszeri és szabályozott rendszeri szintjén bizonyíthatók. Modern képalkotó eljárások A tantárgy témakörei: A biomechanikai vizsgálatokban és az orvosi gyakorlatban használt modern képalkotó eljárások (ultrahang, mágneses rezonancia, komputertomográfia, röntgen) fizikai alapjai. A különbözőeljárásokkal készült leletek összehasonlítása. A normál és patológiás képek összehasonlítása. A leletek segítségével a rehabilitációs módszerek, eljárások, programok meghatározása. 138

Belgyógyászat A hallgatók a tantárgy által megismerkedhetnek a leggyakrabban előforduló belgyógyászati betegségekkel. Kezelésükben a prevencióra és a rehabilitációra építve elsajátíthatják a beteg állapotához, a betegség súlyosságához és stádiumához igazított optimális terápiát, amely a betegség gyógyulását, a beteg visszailleszkedését segíti. Megtanulhatják a hallgatók, hogyan kell sürgősségi ellátást nyújtani néhány belgyógyászati panasz esetében. Kardiológia A hallgatók a tárgy hallgatása során megismerkednek a szív és a keringési rendszer anatómiájával, normális és patológiás működésével, a szívizom elektrofiziológiájával, a transzmitter anyagokkal és azok befolyásolásával a szívműködés kapcsán, a szívműködés vizsgálatának kísérletes módszereivel, a szívműködés mechanikájával és annak szabályozásával. Anyagcsere-betegségek A hallgatók az alábbi ismereteket szerzik a tárgy hallgatása során: Az energia fogalma, az energiaháztartás zavarai. A szénhidrát-anyagcsere zavarai, a cukorbetegség. A cukorbetegség és a fizikai aktivitás kapcsolata. A zsíranyagcsere betegségei, a hiperlopémia. A zsírok szerepe a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. Az elhízás fogalma, a zsírszövet élettani szerepe. Az elhízás szövődményei, metabolikus szindróma. Az elhízás megelőzése és mozgásterápiája (mozgásprogramok). A fehérjeháztartás zavarai, hiperurikémiák. A növekedési faktorok anyagcserehatásai. A vitaminháztartás, hiper- és hipovitaminózisok. Az antioxidánsok és nyomelemek jelentősége egyes betegségek megelőzésében és kezelésében. A só- és vízháztartás zavarai, a folyadék- és elektrolitpótlás jelentősége. Neurológia A hallgatók megismerkednek az idegrendszer szerkezeti felépítésével és funkcionális működésével; a főbb idegrendszeri elváltozásokkal, különös tekintettel a mozgásszervi és mozgásszabályozási idegrendszeri betegségekkel; a lehetséges terápiás eljárásokkal, a rehabilitációval és a megelőzés módjaival. Ortopédia A hallgatók megismerik a leggyakoribb mozgásszervi betegségeket, megismerkednek azok okaival, epidemiológiájával, patomechanizmusával, klinikai megjelenési formáival, lefolyásával, valamint konzervatív és műtéti, kezelési lehetőségeivel. Az alapvetőismeretek átadásával megfelelőszemlélet kialakítása a cél a mozgásszervi problémák kineziológiai megközelítéséhez; a prevenció és rehabilitáció lehetőségeinek megismeréséhez. Patológia A patológia preklinikai elméleti és gyakorlati tantárgy, melynek keretében a hallgatók megismerkednek a keringési, a mozgásszervi, valamint egyes anyagcsere-betegségek etiológiájával és patomechanizmusával; képet kapnak általános kórtani folyamatokról, így a gyulladás, a kóros immunválasz, az arteriosclerosis, az öregedés, valamint a daganatképződés mechanizmusáról. A gyakorlatokon jártasságot szereznek az elektrokardiográfiai felvételek elemzésében, a hematológiai kenetek vizsgálatában, továbbá néhány népbetegség klinikai kémiai diagnosztikájában, így a cukorbetegség, a májcirrhosis, az osteoporosis és a myocardialis infarktus laboratóriumi kimutatásában.

139

Laboratóriumi diagnosztika A hallgatók a tantárgy révén megismerkedhetnek a laboratóriumi diagnosztikában használatos eszközök, műszerek működési elveivel és az alapvető mérési eljárásokkal: laboratóriumi eszközök (üvegeszközök, mérlegek stb.) használata és karbantartása, fotométerek, fluoriméterek, elektroforézis, kromatográfiás eljárások, szövetminták feldolgozása, az enzimaktivitás, lipidanyagcsere, szénhidrát-anyagcsere, fehérje-anyagcsere, a hormonszint vizsgálata, szérum- és plazmavizsgálat, vizeletvizsgálat. Fizioterápia A tantárgy megismerteti a hallgatókat a fizikai energiák alkalmazási módjainak elméleti alapjaival és gyakorlatával. A hallgatók ismereteket szerezhetnek a meleg, hideg és manuális terápiákról, a sérülések fizioterápiájáról, az elektro-, ultrahang-, lézer- és akupunktúra-terápiáról, kondicionális, diéta- és reflexterápiáról, a fájdalomcsillapításról, a kezelések megtervezéséről. Mozgásszervi rehabilitáció A tantárgy tanulása során az alábbi ismereteket kell a hallgatóknak elsajátítani: A rehabilitáció fogalomrendszere. Károsodás, fogyatékosság, rokkantság. Orvosi, pedagógiai, foglalkoztatási, szociális rehabilitáció. A mozgásszervi rehabilitáció területe, alapelvei, az aktív funkcionális kezelés adta lehetőségek. A regenerációs inger, izomerő, állóképesség, mobilitás, flexibilitás kérdései. Speciális alapelvek, szempontok a sportolók mozgásszervi rehabilitációjában. Fizioterápiás lehetőségek a sportolók mozgásszervi rehabilitációjában. A fizioterápia fogalomrendszere. Elektroterápia. Mechanoterápia. Hidroterápia. Fototerápia. Termoterápia. A gyakori sérülések, ártalmak fizioterápiája. A sportolók poszttraumás rehabilitációjában használatos rögzítések. A rehabilitáció eredményeinek objektív mérése, értékelése. Kardiorespiratorikus rehabilitáció A tantárgy céljai közép tartozik a fizikai aktivitás preventív szerepének részletes elemzése a hatásmechanizmus ismertetésével; a hazai mortalitási statisztika elsőhelyén álló szív- és érrendszeri betegségek terápiájában a mozgásprogram helyének és alapelveinek bemutatása; a leggyakoribb légúti betegségek etiológiájának és mozgásterápiájának ismertetése, különös tekintettel a fiatalkorra. Masszázs A tantárgy témakörei felölelik a masszázs történetét, közvetlen és közvetett élettani hatásait, alapfogásait, a hát, a nyak, a láb, a far, a lumbális tájék, a felsővégtag és a mellkas masszázsát. Akupresszúra A tantárgy célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a hagyományos kínai orvoslás elméleti alapjait és az akupresszúra gyakorlatát, betekintést kapjanak a komplementer és az alternatív gyógyászat egyes területeibe. Autogén és mentáltréning A tantárgy foglalkozásain a hallgatók egészségeseknél és betegek különböző csoportjainál alkalmazható pszichoregulációs módszerek elméletével és gyakorlatával ismerkednek meg. A legelterjedtebb pszichoterápiás módszerek (relaxációs eljárások, hipnózis, biofeedback-tréning, stb.) alkalmazásának története, az alkalmazott eljárások pszichofiziológiai, pszichológiai alapjainak ismertetése is a tantárgy részét képezik. 140

A gyógytestnevelés alapjai A tantárgy csupán ízelítőt kíván nyújtani a testkultúrában tevékenykedő hallgatóságnak az ortopédiai és/vagy belgyógyászati betegségben szenvedő tanulók mozgásterápiás ellátásából. A hallgatók általános képet kapnak arról, hogy az iskola- és/vagy szakorvos által kiszűrt gyermekek sokoldalú testedzésének vezetése milyen ismereteken alapszik. Megismerik a testnevelésre történőbesorolás rendjét, az egyes kategóriák testedzését vezető szakemberek kompetenciáját, az ellenjavallt gyakorlatok körét. Megismerik a testnevelési és gyógytestnevelési órán érvényes, a testgyakorlásra vonatkozó „mindent szabad, ami nem árt” elvet. Ismereteket szerezhetnek arra vonatkozóan is, hogy tanácsot tudjanak adni a gyógytestnevelésre járó gyermekek sportágválasztásában. Társadalom- és sporttudományi ismeretek Fejlődéslélektan A tantárgy ismerteti az életkori sajátosságok és a fejlődés pszichológiai törvényszerűségeit; tárgyalja a fejlődés mechanizmusait, a biológiai érés, a környezeti tanulás az univerzális-konstruktivista és kulturális megközelítés szerint életkoronként; bemutatja a fejlődési szakaszokat, különösen a mozgásfejlődés szakaszait, a szenzomotoros értelemtől a formális gondolkodásig. Testnevelés- és sporttörténet A hallgatók a tantárgyon keresztül megismerhetik a testnevelés és sport társadalomtörténeti összefüggéseit, az őskor, az ókori Kelet, Athén, Spárta testkultúráját, a lovagi testkultúrát Nyugat-Európában, a magyar testkultúrát Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás korában, a végvári harcok időszakában, az abszolutizmus korszakának testkultúráját, a modern angol sportirányzat kialakulását, a német és a svéd tornamozgalmat, a reformkori Magyarország testkultúráját, megismerkedhetnek a nemzetközi olimpiai mozgalom, a modern sport kialakulásának és fejlődésének, valamint a magyar testnevelés és sportmozgalom kialakulásának, fejlődésének történetével, a nemzetközi és a magyar sportmozgalom jelenlegi helyzetével. Az edzéselmélet alapjai A hallgatók a tantárgy keretében megismerhetik az edzéselmélet és -módszertan fogalomrendszerét, a sportedzés élettani hátterét, feltételeit, módszereit, az erő, a gyorsaság és az állóképesség megnyilvánulási formáit, valamint fejlesztésük elméleti és alapvető módszertani lehetőségeit. A tárgy érinti a koordinációs képességek megnyilvánulásait, a fejleszthetőség lehetőségeit. Mozgástanulás és -szabályozás A tantárgy a mozgástanulás és -szabályozás elméleti hátterét, mechanizmusát, a gyakorlat során született tanuláselméletek lényegi kérdéseit taglalja. A hallgató betekintést nyer a verbális és motoros tanulás azonosságaiba és különbözőségeibe, a mozgástanulási folyamat főbb fázisaiba. Népegészségtan A hallgatók ismerteket szereznek a népegészségügy történetéről és módszereiről; megismerkednek a magyar népegészségügy felépítésével és szervezeti rendszerével; elmélyítik a járványtannal, a környezet-egészségtannal, a foglalkozás- és munkaegészségtannal kapcsolatos ismereteiket. 141

Választható tantárgyak Biológiai alapismeretek A hallgatók a tantárgy közvetítésével kibővíthetik ismereteiket a biológia, mindenekelőtt a humánbiológia területéről, mint például a sejt, a sejtszervecskék felépítéséről és működéséről, a transzportfolyamatokról; elmélyíthetik tudásukat az emberi szervrendszerek működéséről, az egyedfejlődés, a növekedés és az érés folyamatáról; ismereteket szerezhetnek a biológia aktuális – sport- és egészségtudományt érintő – témaköreiből. Mentálhigiéné A stúdium előadásai az orvos, a pedagógus, a szociológus, a szociálpolitikus példáin és gondolkodásmódján keresztül növeli a hallgatók konfliktuskezelési és reflexiós képességét, mentálhigiénés kompetenciáját, és hozzájárul a humanisztikus emberkép kialakításához. A személyközi kölcsönhatások és egészséges lélektani folyamatok példáinak segítségével képet ad a magukat egészséges embereknek érzők energiáinak mozgósításához és működésmódjuk megváltoztatásához, valamint hozzájárul az intézmények és a társadalom egészséges működéséhez. Didaktika A hallgatók a tantárgy által megismerkedhetnek az iskolai oktatásra vonatkozó általános és alapvetőösszefüggésekkel, törvényszerűségekkel, elvekkel, a rendszerszemléletű oktatásmodellel, a tanulásszervezéssel, az oktatás követelményrendszerével, a tantervek formáival, a NAT-tal a testnevelés szempontjából, a tanítás és a tanulás infrastruktúrájával, a pedagógiai értékeléssel, valamint a testnevelés-tanításban közvetlenül is alkalmazható didaktikai ismeretekkel. Emberierőforrás-menedzsment Az emberierőforrás-menedzsment jelentősége az elmúlt években egyre inkább növekedett. A sikeres és sikertelen vállalatok között elsősorban nem a műszaki-technológia fejlettségben vannak a meghatározó különbségek, hanem a szervezetben dolgozó emberek minőségében. Az emberi erőforrások fejlettsége és a gazdaság teljesítőképessége közötti összefüggések közgazdasági vizsgálata azt mutatta, hogy a gazdasági növekedés meghatározó eleme a munkaerő-struktúra fejlettsége. Emiatt fontos, hogy a hallgatók megismerjék a humánerőforrás-menedzsment területeit – a motivációt, a vezetési stílusokat, a csoportok természetét, működését, a kommunikáció jelentőséget a szervezetben, a munkakörök kialakításának jelentőségét, a teljesítményértékelést. EU-alapismeretek A tantárgy ismereteket ad az Európai Unió kialakulásáról, intézményeiről és a sport kapcsolódási területeiről, bemutatja az uniós sportintézményeket és azok működési mechanizmusait, részletesen ismerteti az európai nem kormányzati sportszervezeteket, testületeket és azok együttműködését a kormányzati intézményekkel. Létesítményüzemeltetés A tantárgy a főbb tárgykörei (sportlétesítmények, sportpályák, sportcsarnokok és uszodák tervezése, telepítése, üzemeltetése) mellett foglalkozik a rekreációs és fitneszközpontok működtetésének kérdéseivel, a költséghatékony facility management hazai alkalmazási lehetőségeivel; a sportlétesítmények magyarországi helyzetével, működtetési lehetőségeivel, tulajdonviszonyaival. Az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalatok 142

megszerzésével a hallgatók képesek lesznek arra, hogy megítéljék egy-egy sportlétesítmény létrehozásának, átépítésének lehetőségeit, valamint profitorientáltan működtessék azt. Mozgásfejlődés A hallgatók ismereteket szerezhetnek az emberi fejlődés szakaszairól, azok jellemzőiről, a mozgásfejlődés biológiai és környezeti feltételeiről, az alapvetőmozgásformák fejlődéséről a csecsemőkortól a felnőttkorig, a kondicionális és koordinációs képességek fejlődésének érzékeny szakaszairól. Olimpizmus A tantárgy révén a hallgatók megismerkedhetnek az olimpiai mozgalom új- és legújabb kori történetének a nemzetközi politikai, diplomáciai folyamatokban játszott szerepével, a nemzetközi olimpiai mozgalom szakirodalmával, az olimpiai eszme nevelő hatásával, a fair play mozgalom célkitűzéseivel, valamint azokkal az ellentmondásos folyamatokkal, amelyek az olimpizmus humanista eredményeinek érvényre juttatását fenyegették és fenyegetik. A sport- és testnevelés-elmélet alapjai A tantárgy oktatásának keretében a hallgatók megismerik a szélesen értelmezett sport és testnevelés gondolatköréhez tartozó fogalmi hátteret, és az ahhoz kapcsolódó tartalmi és formai összefüggéseket. Célunk, hogy a hallgatók a félév végére átfogó ismeretekkel és megértéssel rendelkezzenek a sportot és a testnevelést érintő nemzetközi és hazai viszonyokkal, problémákkal, illetve lehetőségekkel. Sportfilozófia A tantárgy célja, hogy a hallgató tudatosan törekedjen önálló gondolkodásra és értékkövetkezetességre, akarjon és tudjon különbséget tenni jó és rossz között, de e megkülönböztetésben támaszkodjon az együttműködés és a szabadság fogalmilag is tisztán értett törvényszerűségeire, legyen tisztában személyes és nembeli tudásának határaival, legyen tudomása a „nem tudásról”, legyen képes másokat beszéltetni, másokkal együtt gondolkodni, egy dialógusban szabatosan érvelni és problémacentrikusan irányítani, ha kell hallgatni. A hallgató igyekezzen a testnevelés és a sport ügyét civilizációs vonatkozásaiban is megérteni, kulturális szerepeiben is mérlegelni, ne csak szakmailag, de erkölcsileg és logikailag is jól felkészült, érett és igényes legyen, tudja, hogy elsősorban ember és másodsorban szakember. Sportszaknyelvi alapismeretek A hallgatók megismerkedhetnek a sportszaknyelv alapjaival, a sporttal kapcsolatos általános, az alapkommunikációban használatos szavakkal és kifejezésekkel angol vagy német nyelven. Atlétika A hallgatók ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat szereznek az atlétika mozgásanyagának rekreáció és egészségfejlesztő szempontú alkalmazásáról, különös tekintettel a járás, a gyaloglás és az állóképességi futásokra. A hallgatók a tantárgy oktatása során megismerkednek az atlétika versenyszámaival, azok történeti kialakulásával. Elméletben és gyakorlatban elsajátíthatják a főversenyszámcsoportok (futás-ugrás-dobás) főbb technikai jellemzőit, végrehajtásuk egyszerűsített formáit és a legfontosabb versenyszabályokat. A képzés során ismereteket kapnak a hazai és a nemzetközi atlétikai szövetség kialakulásáról, munkájáról, működéséről, a jelenlegi 143

legfontosabb hazai és nemzetközi versenyekről. A tantárgy betekintést nyújt az atlétikai versenyek rendezésének témakörébe is. Aviatika A tantárgy ismeretanyaga bemutatja az aviatika alapjait, a repülés alapelméletét és alapgyakorlatait. Az oktatás célja, hogy a hallgatók alapos tájékozottságot és ismeretanyagot szerezzenek az aviatika témavilágából, a különböző repülősportok elméleti és gyakorlati ismereteiből, betekintést nyerjenek a különbözőtechnikai sportok (autó-motor, modellezés stb.) világába. A tananyag továbbfejleszthető módon tartalmazza a repülés, az autó-motor sport történetét, az aerodinamikai alapismereteket, a repülés-meteorológiát, az egészségvédelmi eljárásokat, a biztonságtechnikai feltételeket, a légi járművekre vonatkozó előírásokat, a repülés oktatásának és gyakorlatának elméleti alapjait. A hallgatók a gyakorlati órákon megismerkednek egy sportrepülőtérrel, a reptéren található légi járművekkel. A gyakorlati oktatás lehetőséget biztosít, hogy elsajátítsák a siklóernyőzés alapjait. Búvárkodás, szabad vízi merülés A tantárgy oktatásának célja, a rekreációs jellegű búvártevékenység elméleti és gyakorlati alapjainak elsajátítása a Magyar Búvár Szövetség ajánlásainak megfelelően. Az érdeklődők részére adott a lehetőség a nemzetközi búvárminősítés és búvárkártya megszerzésének előkészítésére. A választható plusz 30 órát igénybe vevőhallgatók részére a nemzetközileg elismert és elfogadott nyílt vízi készülékes merüléses vizsga letételére is lehetőség nyílik. Golf A tantárgy révén a hallgatók megismerhetik a golf kialakulásának történetét, versenyszabályait, személyi és tárgyi feltételeit, különbözőütők esetében a mechanikai és aerodinamikai törvényszerűségeket, az ütések technikáját, a sajátos fizikai és pszichikai képességek fejlesztésének módszertanát. Sportjátékok I. A tantárgy keretében, olyan nálunk kevésbé ismert, főleg angolszász labdajátékokkal ismerkednek meg a hallgatók, mint a baseball, korfball, tollaslabda,fallabda, rögbi. A játékokat félévenként váltakozva hirdeti meg a Sportjáték Tanszék. Az oktatás folyamatában a hallgatók megismerik a játékok történetét, alapvetőszabályait, technikai elemeit, a támadó- és védőjáték taktikai lehetőségeit. Sportlövészet A sportlövészet alapjainak megtanítása a leendőszakemberek számára abból a célból, hogy a sportágat minnél szélesebb körben meg tudják ismertetni. Szabadidősportok A gyakorlati foglalkozások keretében a hallgatók megismerkednek a kerékpározás történetével, típusaival, felépítésével, karbantartásával, kerékpárutak szervezésével és irányításával, a kerékpáros közlekedés szabályaival, valamint a görgős (görkorcsolya, gördeszka) sportokkal. Szikla- és falmászás A tantárgy oktatásának célja ismeretek nyújtása erről a Magyarországon egyre népszerűbb és a magasabb hegyekkel rendelkezőországok turizmusában jelentős, kihívásokkal 144

járó testgyakorlati ág elméleti és gyakorlati lényegéről; az érdeklődés felkeltése a hegyi turizmus ezen speciális formája iránt. Az elméleti és gyakorlati képzés földrajzi, kőzettani, természetvédelmi ismeretekkel egészül ki. A képzés egészét áthatja a biztonsági szabályok megismerése, és a gyakorlati tevékenység során azok szigorú betartása, hogy a hallgatók a későbbiekben sérülés- és balesetmentesen hasznosíthassák azt munkájukban. Torna A tantárgy a női, illetve a férfi hallgatóknak külön és együttesen nyújt lehetőséget a női, illetve férfi szertorna-alapelemek technikájának, oktatásának, a segítségnyújtásnak és a kiegészítőképességfejlesztőgyakorlatainak megismerésére, alkalmazására. A hallgatók áttekintést kapnak a magyar torna történetéről, a versenyszabályokról. Úszás A hallgatók megismerkednek a vízben való mozgás alapvetőtörvényszerűségeivel, elsajátítják a mellúszás technikájának alapjait. A tanulás folyamatában a hallgatók elérik, hogy a vízben mint idegen közegben teljesen otthonosan viselkedjenek, mozogjanak, megismerik és elsajátítják a levegővétel és kifújás technikáját; megismerkednek az úszómozgás felépítésével, a mozgáselemzés alapjaival, a ritmus kialakításának fogalmával. Vívás Az órákon a hallgatók a vívás történetével, harci és küzdősport jellegével, valamint a kardvívás alapvető szabályaival, technikájával, taktikájával, illetve oktatás-módszertani szempontjaival ismerkednek meg. Nemcsak csoportban, de páros gyakorlás, versenyzés keretében a félév során egy-egy mérkőzést is vívnak egymással (elektromos találatjelző használatával). Felnőttnevelés A hallgatók a tantárgy keretében mélyreható elméleti és gyakorlati ismereteket szereznek az andragógia kialakulásáról, témavilágából, valamint nemzetközi és hazai problémáiról. A tantárgy kiemelt célja, hogy a hallgatók mélyreható megértést tanúsítsanak a felnőttoktatási tevékenység jellegéről, sajátosságairól, jogi szabályozásairól és rendeleteiről. Ezen kívül olyan további területeken mutassanak be pedagógiai elméleteken alapuló gyakorlatias gondolkodást, mint az élethosszig tartó fejlődés oktatói, edzői, vezetői és szervezői szemléletének kialakítása. Kisebbségtudományi alapismeretek A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a kisebbségi helyzetből adódó társadalmi konfliktusokat, ezek 20. századi történetét és okait. A kurzus során sor kerül a különböző, témával releváns fogalmak (etnikum, kisebbség, előítélet, diszkrimináció, xenofóbia) tisztázására, a magyarországi kisebbségek helyzetének elemzésére, külön kiemelve a cigányságot. A hallgatók a legújabb kutatási eredmények segítségével képet kapnak a romák társadalmi helyzetéről (munkapiac, lakáskörülmények, egészségi állapot), valamint kilátásaikról az Európai Unióhoz való csatlakozást követően. Közoktatási ismeretek A tanegység célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a közoktatás működésmechanizmusait, a közoktatással kapcsolatos pedagógiai, társadalomfilozófiai és közgazdasági elveket, váljanak a demokratikus közoktatás elkötelezettjeivé, értsék meg és értelmezzék helyesen az aktuális közoktatási problémákat. 145

Főbb témakörök: A modern magyar közoktatás kialakulása. Európai trendek a közoktatásban az ezredfordulón. Az iskola szerkezeti problémái. Az iskolaügy finanszírozása, gazdasági háttér. A közoktatás jogi szabályozása, fontosabb törvények. A demokrácia, az esélyegyenlőség, a hátrányos helyzet (kisebbségek, területi problémák), a tehetséggondozás közoktatási vetületei. Neveléselmélet A tantárgy segítségével a hallgatók ismereteket szerezhetnek különbözőnevelési irányzatokról, nevelési koncepciókról, a nevelési folyamat strukturális sajátosságairól, szereplőiről, a nevelés céljairól, feladatairól, a nevelés főterületeiről, módszertanáról, a nevelés tervezéséről, nevelési problémák, feladatok megoldásáról. Projektmenedzsment A kurzuson a következő témakörök kerülnek ismertetésre: Projekt és projektmenedzsment. Alapfogalmak. A létesítménymegvalósítási ciklus sajátosságai, szereplői. A projektmenedzsment elméleti alapjai. Interdependenciák. Bizonytalanságok. A szerződésstratégia elemei. A szerződés típusai. A menedzsmentszerződés. A pénzügyi elszámolás módja. Az optimális szerződésstratégia kialakítása. Előminősítés, felhívás, dokumentáció, értékelés. A tenderezés, típusai. Projekttervezés, projekttervezési technikák, az alkalmas technika kiválasztása. A szervezeti struktúra, kialakításának alapelvei, szervezeti formák. Projektmenedzser. Technikai háttér. Az ajánlat értékesítése. Vállalkozói szerződés. Teljesítés, kockázatkezelés. Marketingsajátosságok. Sport és művészet A tárgy célja, hogy a hallgatók a sport által esztétikai élményhez jussanak, indító energiákban részesüljenek, hogy testkultúra-hivatásuk lelki-szellemi hátterét megkapják Szervezeti adminisztráció A közigazgatásban dolgozó munkatársak számára elengedhetetlen a szervezeti adminisztráció alapos ismerete, így különösen a levelezés, az iktatás, az ügykezelés megismerése. A kurzus során a hallgatók betekintést nyernek a különbözőszabályzatok készítésének módszertanába is. Szervezés- és vezetéslélektan Szükséges, hogy a hallgatók az elméleti alapismereten túl a munkájukhoz szükséges pszichológiai hatásmechanizmusokkal is tisztában legyenek és a kommunikációs folyamatok széles skáláját ismerjék. A saját élményűgyakorlatok során felkeltett érdeklődés remélhetőleg nyitottabbá teszi őket pszichológiai kulturáltságuk fejlesztésére a tanulmányok befejezése után is. A tanárrá, illetve edzővé válás elősegítése pszichológiai technikák, gyakorlatok, élmények felhasználásával. Sportszaknyelvi ismeretek A hallgatók megismerkedhetnek a sportszaknyelv alapjaival, a sporttal kapcsolatos általános, az alapkommunikációban használatos szavakkal és kifejezésekkel angol vagy német nyelven. Aerobik, fitnesz A hallgatók megismerkednek az aerobik, a fitnesz és a zenés kondicionáló gimnasztika praxisának különböző alkalmazási lehetőségeivel. A tantárgy célja a képzéskör alap mozgásanyagának és oktatásmódszereinek megismertetése a gimnasztika rendszerének már 146

tanult elveire építve olyan szinten, hogy azt a rekreációs foglalkozásokon, tudatosan, célirányosan tervezve alkalmazni tudják. Jóga, meditáció A tantárgy oktatásának célja a több évezredes jóga és meditáció filozófiai hátterének, mozgásrendszerének és elméletének megismertetése, a hallgatókkal, a jógakultúra rekreációs felhasználhatóságának bemutatása, elméleti megalapozása. A képzés tartalmazza az alapfogalmakat, a jóga és meditáció eredetét, fejlődéstörténetét és viszonyát a pszichológiával, a vallással. A tananyag foglalkozik a jógával mint életmóddal, rendszerének szerkezetével, különböző irányzataival. Elemzi a jógalégzések szerepét a légzőszervi, a szív- és vérkeringési, a lelki megbetegedések megelőzésében, csökkentésében. Kendo A hallgatók megismerkednek ennek az ősi japán sportnak az alapjaival. Ismertetést kapnak a kendo történeti és kulturális hátteréről; elsajátítják és módszeresen felépítik a lábmozgásokat és a bambuszkarddal történő vágásokat, szúrásokat; megismerik és gyakorolják a védekezési módokat; útmutatást kapnak a gyakorlatok megtanításáról és a hibák javításáról. Az alapfokú iskolai oktatás számra megtanulják az alapvető szabályokat, versenyszerűalkalmazásokat. Küzdő- és önvédelmi sportok A hallgatók megismerik a testkultúra egyik legősibb mozgásrendszerét a mai urbanizált kultúra igényei szerint, a küzdő- és önvédelmi sportok elhelyezését a rekreáció rendszerében, eszköziségének felhasználási lehet őségeit az edzettség növelésére. Tanulmányaik eredményeként hallgatóink képessé válnak a kultúrkör mélyebb igényű elsajátítására, módszertani útmutatás segítségével az önálló gyakorlatvezetés feltételeinek megteremtésére A tananyag ismereti a távol-keleti (japán, kínai, koreai, thaiföldi) küzdősportok elméletfilozófiai hátterét, gyakorlati jellemzőit, az önvédelem technikai és oktatási módszereit. Részletesen foglalkoznak a judo és a birkózás mozgásanyagával. A tananyag bemutatja a judo helyét a budosport rendszerében, jelentőségét az ifjúság nevelésében, személyiségformáló hatásait, a legfontosabb technikai és taktikai elemeit. A birkózás oktatásának keretében a hallgatók megismerik a birkózás rövid történetét, megjelenésének változatait, napjaink versenyágait, a technika és taktika alapvetőelemeit. Lovaglás, lovasturizmus A hallgatók az oktatás folyamatában ismereteket szereznek a lovassport mai helyzetéről, rekreációs kultúrértékéről, a rekreálódásban felhasználható lényegéről. Az egyéni előképzettségtől függően, továbbfejlesztéshez alapot adó módon, a hallgatók képessé válnak – az oktató irányítása mellett – a szóbeli és vizuális információkat értelemszerűen, mozgásos cselekvésre átalakítani úgy, hogy a ló munkája összhangban legyen a lovas akaratával. Egyben a biztonságosság szintjéig érezze a hallgató a lovaglásban vállalható határokat, legyen képes önálló lovaglásra; értse meg az ember-ló viszony absztrahált értékkezelési viszonyait és annak megfelelően cselekedjen, bánjon a lóval. Sportjátékok II. Az integratív tantárgycsoport célja a hallgatókkal megismertetni a klasszikus labdajátékok alaptechnikáját, és taktitkáját hogy a sportfoglalkozások mozgásanyagának színesítését, a sportági edzések kiegészítőlabdás ismereteit az igényeknek megfelelően közvetíthessék. A sportjátékok profiljának és a legalapvetőbb szabályainak ismertetését követően a labdával való bánásmód szakmai fogásainak ismertetését adja a tárgy. Az alapállások, a 147

helyezkedések elveinek, a labdafogással, birtoklással (beleértve a kézzel és lábbal történő labdavezetéseket) és a továbbjátszással kapcsolatos sportági technikák (átadások, lövés-dobás és ütésmódok) elsajátítására kerül sor. A célfelületek (kapu, kosár síkja, az ellenfél pályarészei) akadály nélküli, majd akadályok ellenében való legyőzésére, az eredmény pozitív alakítására készít fel. A fenti ismeretanyag jártasság és készség szintű elsajátítását a kézilabdázás, kosárlabdázás, labdarúgás és röplabdázás sportágak technikai-taktikai elemeinek felhasználásával oldjuk meg. Tánc Az oktatás célja a leendősportszakemberek tánctudásának megalapozása, gazdagítása. E tánckulturális érték hozzájárul a hallgatók műveltségi szintjének emeléséhez. A hallgatók megismerik a különböző tájegységek, dialektusok stílusjegyeit, lépésanyagát, oktatásmódszertanát. A jártasság szintjén képesek lesznek a tanult tánc lépésanyagának és koreográfiájának visszaadására. Téli sportok A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a téli sportok rekreációs tevékenységben felhasználható rendszerét. Cél továbbá az, hogy a hallgatók felismerjék a téli sportok szabadban űzhetőjellegéből fakadó, egészségmegőrzőlehetőségeit. A téli sportok egyik nagy területe a jeges sportok, amelyek keretében a hallgatók elsajátíthatják a korcsolyázás elméleti alapjait, technikai elemeit, az indulást és fékezést, az egyenes vonalú előre és hátra siklást, a koszorúzást, a fordulatokat és az ugrásokat, megismerhetnek játékokat a jégen, a jégsport mozgásanyagának alkalmazását a rekreációban. A hallgatók a tantárgyon keresztül megismerkedhetnek a gyorskorcsolyázás, a műkorcsolyázás és a jégtánc elemeivel, a jégkorong, jéglabda mozgástechnikák elméleti alapjaival, a technikai végrehajtással, a taktikai elemekkel és mindezek oktatásmódszertanával. A téli sportok másik nagy területe a havas sportok, amely során a hallgatók megismerik a sízés és szánkózás és a snow-board történetét, technikáját, versenyszámait, eszközeit, a pályák méreteit, építését és gondozását. Testépítés A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a testformálás elméleti hátterével, edzésegységre szóló és hosszabb távú edzésprogramok készítésével kezdőktől a haladókig, öntevékeny testépítőktől a versenyzőkig. A gyakorlati foglalkozásokon a hallgatók elsajátíthatják a testépítő gyakorlatok technikáját, oktatását, az edzésgyakorlatok, gyakorlatismétlési formák és edzési segédeszközök célszerűalkalmazását Testépítés/fitnesz A tantárgy feladata elméleti és módszertani úton tisztázni e divatos „sportágcsoport”ban uralkodó visszásságokat. A hallgatók megtanulják az erősportok, az izomgyarapítás, a testformálás egészséges, eredményre vezető módszereit, gyakorlatanyagát, eszközeit, a terhelés korra, előképzettségre, aktuális fizikai állapotra érvényes tervezését. A testépítés mellett a leendőszakemberek megismerik a fitnesz-aerobik és a zenés kondicionáló gimnasztika praxisának különbözőalkalmazási lehetőségeit, a képzés alap mozgásanyagát és oktatásmódszereit, a gimnasztika rendszerének már tanult elveire építve olyan szinten, hogy azt a foglalkozásokon tudatosan, célirányosan tervezve alkalmazni tudják.

148

Triatlon A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók behatóan megismerjék az immár olimpiai műsorra került sportágat. Tanulmányaik során a hallgatók megismerik a triatlon versenyszámainak technikai alapjait, felszerelését és eszközeit; megismerkednek a versenyzés, a versenyszervezés kérdéseivel és a versenyszabályokkal; ismereteket nyernek a triatlonra való felkészülés életkor és nem szerinti sajátosságairól. Rekreáció tábor A tábor célja a hallgatók szabadidősportok iránti fogékonyságának elősegítése, minél több szabadban űzhetősportág megismertetése, az azokkal kapcsolatos információk átadása, a kevésbé ismert sportágak hallgatók elé tárása, mely segítséget nyújthat a fakultatív sportágak felvételénél. Olyan szabadidős programok megismertetése a hallgatókkal (műfalmászás, jazztánc, kötélugrás) melyek nagy segítségükre lehetnek későbbi pályafutásuk során a különféle rendezvények lebonyolításánál. Ez a két rekreációs hét a TF hagyományos táboraival (természetjárás, sí, vízi, kerékpár) egységet képezve biztosítja, hogy az intézményünkből kikerülőszakemberek mind a teremben, mind a szabadban űzhetősportok terén kellőrálátással és felkészültséggel rendelkezzenek. Természetjárás A hallgatók gyakorlati és elméleti ismereteket kapnak a természeti környezetben, tábori viszonyok között zajló élet megszervezéséről, az ember és természet harmonikus kapcsolatáról, a tájékozódás lehetőségeiről. Az így szerzett ismeretek birtokában képessé válnak táborvezetésre, túrák szervezésére. Sítábor A sítábor célja az alpesi sízés és a sífutás alapfokú ismereteinek átadása a jövő szakembereinek, hogy azok a kezdősízők gyakorlatoztatásához szakértelemmel közelítsenek. A táborban tanultak eredményeként a hallgatók képessé válnak sítáborok szervezésére és a sízés alapszintűoktatására. Kerékpártábor A tábor célja a hallgatók megismertetése a kerékpározás formáival (pályakerékpár, országúti kerékpár, hegyi kerékpár, túrakerékpár). A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a kerékpáros közlekedés szabályait, valamint megfelelő ismereteket kell szerezniük a kerékpáros túrázás megszervezéséhez; különféle kerékpározási formák alapfokú elsajátításához. Vízi tábor A táborban megvalósuló képzés célja, hogy a hallgatók megismerjék az oktatott vízi sporteszközök rendeltetésszerű használatát, a vízi közlekedés szabályait, a leggyakoribb áramlástani jelenségeket és azok leküzdésének módját. A 4-5-ös osztályzatot elért hallgatók vízi túravezetői vizsgát tehetnek, melynek birtokában szervezett vízi túrát vezethetnek.

149

A 2008/2009-es tanévben indított mesterképzési szakok (MSc) Sportmenedzser szak 1. Képzési időés a kreditek száma:  4 félév, 120 kredit. 2. A képzés célja A képzés célja olyan speciális ismeretekkel rendelkezőszakemberek képzése a testnevelés és sport legkülönbözőbb szervezetei számára, akik képesek meghatározni a sportvezetésnek a modern piacgazdaság viszonyai között betöltendőcéljait, előírni feladatait; jól eligazodnak a sportot átható társadalmi, gazdasági tényezők és folyamatok között; képesek megkeresni, kitermelni és hatékonyan felhasználni a testneveléshez és a sporttevékenységhez szükséges erőforrásokat; felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzésben való folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:  a sport- és közgazdaság-tudományi ismeretek rendszerezett alapjait és törvényszerűségeit;  a szakterületükön felmerülőúj problémák, új jelenségek megoldási és kezelési módjait;  a problémamegoldó technikákat a sport- és menedzsmenttudomány területén;  az aktuális sporttudományi kutatásokat és vezetéstudományi munkákat, képesek azok kritikus értékelésére, továbbfejlesztésére; b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:  önálló tevékenység végzésére és eredeti ötletek megfogalmazására a felvetődő speciális problémák megoldása érdekében;  magas szinten megtervezni és végrehajtani specifikus szakmai feladatokat;  sportmenedzseri szakterületük alkotó művelésére, a vezetés-szervezés elméletének és gyakorlatának továbbfejlesztésére, eredményeik közlésére;  a sporttudomány és a menedzsment korszerű elméleti és módszertani ismereteinek felhasználásával a testkultúra/sport területén végbemenő folyamatok szakszerűelemzésére, tervezésére és irányítására a testnevelés és a sport sajátos eszközrendszerének alkalmazásával;  különböző típusú testkulturális/sport/rekreációs/turisztikai szervezetek alakítására és működtetésére; c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:  rendelkeznek a sportmenedzseri munkakör betöltéséhez szükséges azon tulajdonságokkal, amelyek biztosítják a sportvezetés és szervezés magas szintjét és hatékonyságát az irányító, illetve végrehajtó sportszervezetekben éppúgy, mint a piac bármely más területén;  a permanens tanulás és továbbképzés igénye, amely a vezetői munka folyamatos megújulását eredményezi; 150

 magas szintű szakmaspecifikus ismeretek, amelyek a sajátos feladatok megoldását és innovatív továbbfejlesztését szolgálják. 3. Az oklevélben feltüntetett képzettség megjelölése: sportmenedzser 4. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái A hallgatói teljesítmények értékelését és ellenőrzését a tanterv óra- és vizsgatervében előírt gyakorlati jegyek, kollokviumok, továbbá szigorlatok egymáshoz kapcsolódó rendszere biztosítja. 5. Szakdolgozat A szakdolgozat elkészítése a záróvizsgát megelőzően az oklevél megszerzésének előfeltétele.A szakdolgozat megírása több félévet felölelő, összetett, részben irányított, egyéni munkát igénylőhallgatói feladat, amely a megszerzett ismeretek szintézisét és alkotó alkalmazását követeli meg. A sportmenedzser mesterszakon a szakdolgozati témát a 2. félévben kell megválasztani. 6. Záróvizsga A szak befejezése záróvizsgával, bizottság előtt történik. A záróvizsgára bocsátás feltételei:  a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése,  a szakdolgozat elkészítése és megvédése,  az intézménnyel szembeni pénzügyi kötelezettségek teljesítése. A záróvizsga jellege és típusa: a képzési célnak megfelelően, komplex szóbeli és írásbeli vizsga. A záróvizsga főbb ismeretkörei:  vezetés- és szervezéselmélet,  esemény- és létesítménymenedzsment,  spormarketing ismeretek. A záróvizsga összetevői:  a szakdolgozat és a védés érdemjegyéből számított átlag,  a záróvizsgán nyújtott írásbeli és szóbeli vizsga érdemjegyéből számított átlag. Az oklevél érdemjegye Az oklevél minősítésének kiszámításánál egyharmados súllyal lehet figyelembe venni  a záróvizsga érdemjegyét,  a szigorlatok érdemjegyének átlagát és  a félévek átlagosztályzatainak átlagát.

151

ÓRA- ÉS VIZSGATERV Sportmenedzser szak, levelezőtagozat (2008/2009-es tanév) I. II. III. IV. Kredit Vizsgaforma Félévek/óraszám ALAPOZÓ ISMERETEK A sport üzleti kérdései 16 4 Kollokvium Humánerő forrás-menedzsment 16 4 Kollokvium Marketingmenedzsment 16 4 Kollokvium Sportágak gazdaságtana * 16 4 Szigorlat Sporttörténet 16 4 Kollokvium Vezetés és szervezés 16 4 Kollokvium Sportfilozófia 8 2 Gyakorlat Sportközgazdaságtan 8 2 Gyakorlat Tudományelmélet 8 2 Gyakorlat Az alapozó ismeretek kreditjei 20 10 30 SZAKMAI TÖRZSMODUL A sport kereskedelmi joga 16 4 Kollokvium A sport status joga 16 4 Kollokvium Diplomácia, sportdiplomácia 12 3 Kollokvium Döntéselmélet 16 4 Kollokvium Egyéni és csapatmenedzselés 12 3 Kollokvium Eseménymenedzsment 12 3 Kollokvium Kutatásmódszertan 16 4 Kollokvium Létesítménymenedzsment 16 4 Kollokvium Sportmarketing 16 4 Kollokvium Sportmédia 12 3 Kollokvium Sportpénzügyek 16 4 Kollokvium Stratégiai menedzsment 16 4 Kollokvium Projektmenedzsment 12 3 Kollokvium Sport és szervezetszociológia 12 3 Kollokvium A szakmai törzsmodul kreditjei 8 18 18 6 50 DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK A sport belsőés nemzetközi joga ** 16 4 Szigorlat Sport és turizmus 8 2 Gyakorlat Sportpedagógia 8 2 Gyakorlat Sportpszichológia 8 2 Gyakorlat A szabadidő sport üzleti kérdései 12 3 Kollokvium Politológia 12 3 Kollokvium Sportüzleti esettanulmányok 16 4 Kollokvium A differenciált szakmai ismeretek kreditjei 14 6 20 Tantárgyak

152

Tantárgyak A testnevelés és sport elmélete Vállalat-gazdaságtan Sportadminisztráció Szolgáltatás- és minő ségmenedzsment Üzleti teljesítménymérés és minő ségmenedzsment Egyéb kreditértékűórák A szakdolgozat kreditértéke Kreditek féléves bontásban

I. II. III. IV. Kredit Vizsgaforma Félévek/óraszám VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK + 16 4 Szigorlat 16 4 Szigorlat 12 3 Kollokvium

2 32

3 30

12

3 Kollokvium

12

3 Kollokvium

5 35

23

10 Gyakorlat 120

* A szigorlatban a sport üzleti kérdései tantárgy is szerepel. ** A szigorlatban az elő zőfélévek jogi tárgyai is szerepelnek. + A választható tárgyak blokkból 10 kreditet kell összegyű jteni az alábbiak szerint: - aki sporttudományi, testkulturális alapdiplomával rendelkezik, a vállalat gazdaságtan tantárgy felvétele kötelező ; - aki közgazdasági alapdiplomával rendelkezik, a testnevelés és sport elmélete tantárgy felvétele kötelező .

153

TANTÁRGYI PROGRAMOK Elméleti alapozó tárgyak A sport üzleti kérdései A tantárgy célja elméleti igényességgel és a gyakorlat fokozott figyelembevételével bemutatni a sport és az üzlet ellentmondásos kapcsolatának időszerű kérdéseit; a sportgazdasági alapfogalmak és összefüggések ismertetését követően az üzleti logika sportbeli működésének lehetőségeit és korlátait rendszerszerűen áttekinteni. A tárgy a sport szolgáltatásként való értelmezésének fogalmi keretét megadva, a hivatásos sport és a szabadidősport intézményi működését integráltan kezeli. A tárgy két féléven keresztül átfogó képet ad a sport eredeti társadalmi azonosságának történelmi alakulásáról, az üzletté válás folyamatának időszerűkérdéseiről, dilemmáiról. Kiemelten foglalkozunk a sport üzletté válásában kulcsszerepet játszó médiaiparág és az egyes sportágak kapcsolatának intézményi kérdéseivel, azok elemzésével. Az üzleti értelmezést alapul véve, a modern üzleti módszertanok felhasználásával a sport beruházásként való értékelését adjuk, kitérve az infrastruktúra és a humán erőforrás szerepére is. A gyakorlati hasznosíthatóság igényével tapasztalt sportmenedzserek bevonásával ismertetjük a sportmenedzsment egyes funkcionális területeinek (marketing, humánerőforrás-menedzsment, stratégia, pénzügy, PR stb.) időszerű kérdéseit, a gyakorlat kihívásait, a lehetséges megoldásokat. Humánerőforrás-menedzsment A tantárgy megismerteti a hallgatót a humánerőforrás-menedzsment legfontosabb kérdésköreivel. Kiemelten foglalkozik a kiválasztás, a toborzás, a teljesítményértékelés és a vállalati képzések kérdéseivel. Emellett minden egyes témakörnél megismerhetik a hallgatók a sportszervezetek, sportvállalkozások egyedi emberi erőforrás menedzsment problémáit, sajátosságait. Marketingmenedzsment A tantárgy a marketing alapismereteikre alapozva elmélyült tudást kíván adni a marketingstratégia kialakításáról és megvalósításáról a vállalatok életében; bemutatja, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a fogyasztók megismerésére és a termékek megfelelő marketingakciókkal történő pozícionálására. A tárgy hangsúlyosan foglalkozik a szolgáltatások marketingjével, mint a marketing egyik legígéretesebb területével. Sportágak gazdaságtana A tantárgy célja konkrét sportágakon, eseményeken, sportági versenyrendszereken keresztül bemutatni a legfőbb érintettek motivációit, feladatait és együttműködésük kereteit. Az előadásokon szó esik azon egyéni és csapatsportágakról, amelyek üzleti működéssel jellemezhetők. Külön hangsúlyt kapnak az olimpiák rendezéséhez kapcsolható gazdálkodástani kérdések. Az előadásokhoz kapcsolódó szemináriumok lehetővé teszik, hogy a hallgatók maguk is összeállíthassák a konkrét témához kapcsolódó szakmai javaslataikat. Sporttörténet A tárgy oktatása során a hallgatók – építve a BSc-képzésben oktatott tananyagra – megismerkednek a nemzetközi és a hazai sportélet 20. századi történéseivel. A képzés során feldolgozásra kerül a nemzetközi és a hazai sportszervezetek kialakulásának története, szerepük az egyes történeti korszakok kultúrtörténetében. A hallgatóság a jelentős sporttörténeti személyiségek „korszakformáló” tevékenységébe is bepillantást nyerhet. 154

Vezetés és szervezés A vezetés és szervezés alapvető fogalmainak tisztázása után a szervezetek működtetésének, a vezetésnek jellemzőproblémáit és megoldásait ismerik meg a hallgatók. Ezen belül olyan problémák kerülnek tisztázásra, mint pl. szervezeti magatartás és tanulás, változásvezetés, vállalati kormányzás, felelős vállalati magatartás stb. A program során előadások, valamint esettanulmányok és órai kitöltésűtesztek segítik a hallgatóknak a témával való megismerkedését. Az órai teljesítmények mellett a hallgatók önálló dolgozata kiértékelése alapján kerül sor a félév minősítésére. Sportfilozófia A tantárgy célja, hogy a hallgató tudatosan törekedjen önálló gondolkodásra és értékkövetkezetességre, akarjon és tudjon különbséget tenni jó és rossz között, de e megkülönböztetésben támaszkodjon az együttműködés és a szabadság fogalmilag is tisztán értett törvényszerűségeire, legyen tisztában személyes és nembeli tudásának határaival, legyen tudomása a „nem tudásról”, legyen képes másokat beszéltetni, másokkal együtt gondolkodni, egy dialógusban szabatosan érvelni és problémacentrikusan irányítani, ha kell hallgatni. A hallgató igyekezzen a testnevelés és a sport ügyét civilizációs vonatkozásaiban is megérteni, kulturális szerepeiben is mérlegelni, nem csak szakmailag, de erkölcsileg és logikailag is jól felkészült, érett és igényes legyen, tudja, hogy elsősorban ember és másodsorban szakember. Sportközgazdaságtan A tantárgy tematikája foglalkozik a professzionális és rekreációs sport sajátosságaival, a szabadidős sport piacosításának, piaci alapú működtetésének elméleti összefüggéseivel, ezeken belül a többi között a sportpiac szerkezetével, az árakkal, a sportpiac intézményi szerkezetével, az adózással, a sportberuházásokkal és azok gazdaságossági számításaival. Tudományelmélet A tantárgy célja az általános műveltség bővítése, a sportmenedzserek gyakorlati munkájának elméleti megalapozása; a későbbi PhD-hallgatók megismertetése az alkotó munka alapjaival. A tantárgy főbb témakörei: a tudomány, tudás, ismeret fogalma; tudományelméleti megközelítések, irányzatok; az alkotó megismerés folyamata; tudományos módszer; megfigyelés és elméletalkotás; hipotézisek felállítása és ellenőrzése; igazolás és cáfolat; igazságelméletek; a tudományos megismerés fejlődése; relativizmus, racionalizmus; magyarázat és előrelátás; sporttudomány-elmélet.

Szakmai törzsmodul A sport kereskedelmi joga A tantárgy a sporttörvény alapján foglalkozik a sportolói munka- és polgári jogi szerződésekkel, a szponzorálási és az arculatátviteli szerződéssel, a sport immateriális jogainak értékesítésével, a sportlétesítmények használatával, a sportesemény-szervezési szerződéssel, a szurkolói szerződéssel. A sport status joga A tantárgy a sporttörvény alapján foglalkozik az általános sportolói jogállással, az amatőr, illetve profi sportolói jogállással, a sportszervezeti jogállással, a sportvállalkozások jogállásával, a sportszövetségek típusával, az országos sportjogi szakszövetségek jogállásával.

155

Diplomácia, sportdiplomácia A tárgy oktatásának célja a nemzetközi sportélet aktuális (utóbbi 10 év) eseményeinek diplomáciaszempontú elemzése, kiemelten kezelve a Magyarországon rendezett, illetve rendezendősportesemények politikai háttértörténéseit. A tárgy oktatása során a hallgatók megismerik a hazai és a nemzetközi sportszervezetek struktúráját (állami, közigazgatási, sportegyesületi, sportszövetségi, civil szervezeti, projekt jellegűvalamint alapítványi formáit), nemzetközi kapcsolataik fejlődési tendenciáit. Döntéselmélet A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék, és jártassági szinten elsajátítsák a döntéselmélet legfontosabb fejezeteit, a döntésmódszertan alapjait, a döntéselőkészítés és a döntéshozatal technikáit. A kurzus a menedzsment tárgyak módszertani kiegészítője kíván lenni. Ennél fogva – az általános elvi bevezetés után – különbözővalós problémák elemzése kapcsán bepillantást enged a döntéselmélet főbb iskoláinak munkájába, illetve olyan módszertani eszközöket mutat be, amelyeket ezek az irányzatok alkalmaznak. Egyéni és csapatmenedzselés Kommunikációnkat, egyúttal személyes és üzleti sikereinket nagyban befolyásolja, hogy mennyire ismerjük önmagunkat és azt a személyt, akivel kommunikálunk. Nincsenek csodák és olyan módszerek sem, amelyek az egyetlen megoldást jelentik. Vannak viszont olyan eszközök, amelyekkel az adott helyzetben, az adott partner függvényében meghatározhatjuk a sikerre vezetőstílust. A tantárgy ezekbe az eszközökbe enged betekintést, olyan ötletekkel és tanácsokkal, amelyek a hallgatóság egyedi igényeire épülnek. Eseménymenedzsment A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a legkülönbözőbb típusú események (értekezletek, konferenciák, kongresszusok, sportversenyek, koncertek, szabadidős rendezvények, egészségnapok stb.) szervezésének módszertani fogásait. Tanulmányaik során betekintést nyernek az események szervezésének külföldi gyakorlatába, és részt vesznek valós események szervezési feladatainak ellátásában is. Széles körű tapasztalatokat szereznek az események szervezésével járó kapcsolt területekkel összefüggésben, így különösen a szponzorálás, fund raising és a mecenatúra, valamint az események szervezésének jogi és gazdasági aspektusai tárgyában. Kutatásmódszertan A tantárgy elsajátításának célja a tudományos kutatómunkához szükséges elméleti ismeretek elsajátíttatása; a kutatómunkához szükséges, elégséges szintűismeretek nyújtása a probléma kiválasztásához, az adatgyűjtéshez, az adatok, eredmények értelmezéséhez, hogy a hallgatók képesek legyenek tudományos igényű dolgozataik elkészítésére, eredményeik értékelésére, statisztikai és szakmai értelmezésére. Létesítménymenedzsment A tantárgy főbb tárgykörei a különböző sportlétesítmények, sportpályák, sportcsarnokok és uszodák tervezése, telepítése, üzemeltetése mellett foglalkozik a rekreációs és fitneszközpontok működtetésének kérdéseivel, megismerteti a hallgatókat a költséghatékony facility management hazai alkalmazási lehetőségeivel, a sportlétesítmények magyarországi helyzetével, működtetési lehetőségeivel, tulajdonviszonyaival, képessé teszi a hallgatókat, hogy megítéljék egy-egy sportlétesítmény létrehozásának, átépítésének lehetőségeit, valamint profitorientáltan működtessenek egy adott sportlétesítményt.

156

Sportmarketing A tantárgy főbb tárgykörei az általános fogyasztói, és ipari marketinggyakorlattól eltérőelméleti, módszertani, marketingmenedzsment ismeretek. Ezeket egészítik ki a hazai és a nemzetközi sportszabályozásból származó különleges eljárásmódok, szponzorszerzési módszerek, márkaépítéshez szükséges információk és felhasználásuk formái, a sportfogyasztók motiválását szolgáló ismeretek. Sportmédia A hivatásos sport üzleti fejlődésében a média jelenti a legnagyobb húzóerőt, és így a sportban megjelenő üzleti elemek, a folyamatok mögött meghúzódó törvényszerűségek nehezen érthetők meg a sportmédia iparág ismerete nélkül. A sportmédiának mint önálló iparágnak eltérőfejlődési modelljei alakultak ki, amelyek egyaránt hatással vannak a sportilletve a médiaipar szerkezetére. A globális sportüzlet, illetve a magyarországi hivatásos sport sem érhetőmeg anélkül, hogy a média szerepét ne vizsgálnánk, szükséges annak tisztázása, hogy a média miként kapcsolódik be a hivatásos sportba, a fogyasztók (helyszíni és médiafogyasztók), a jellemzően marketing céllal érdeklődővállalatok (hirdetők, szponzorok) és az ügynökségek kapcsolatába. A sikeres sportvállalatok többek között annak köszönhetik eredményességüket, hogy felismerték a média szerepét, ugyanakkor a legnagyobb médiabirodalmak között a közvetítési jogok piacán a sportközvetítések jogaiért folyik a leglátványosabb küzdelem. A kapcsolat kölcsönös, és a tárgy célja, hogy a hallgatókkal felismertesse azokat a gazdaságtani törvényszerűségeket, amelyek meghúzódnak a sportmédia iparág látványos fejlődése mögött. Sportpénzügyek A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgató megismerkedjen a legalapvetőbb vállalati pénzügyi fogalmakkal, megismerje a vállalatban zajló pénzügyi folyamatokat, képes legyen értelmezni és értékelni egy vállalat pénzáramlását (cash flow); megismerje egy részvénytársaság felépítését. A tárgy első felében a vállalatfinanszírozásban felhasznált eszközöket (kötvényeket, hiteleket, részvényeket, származtatott ügyleteket) tekintjük át. A hallgatók megismerkednek ezek pénzáramlásával, illetve a pénzügyi termékek árazásának problémáival. A tananyag második része a vállalat eszközoldalával foglalkozik. Ebben a részben a vállalati cash flow tervezés módszerei és a projektértékelés kérdései kerülnek tisztázásra. A félév harmadik blokkja a finanszírozási és a beruházási kérdések összekapcsolását tartalmazza. Stratégiai menedzsment A tantárgy az üzleti stratégiák kialakításához szükséges alapvetőismeretekkel és elemzési eljárásokkal, valamint a stratégiai menedzsment jellemzőivel kívánja a hallgatókat megismertetni.A tantárgy a stratégiai üzleti egységek piaci és iparági környezetének elemzésénél alapvetően M. Porter versenystratégiai megközelítését követi, de más elemzési eszközöket is bemutat. Jelentős teret kapnak a versenyelőnyök meghatározását, valamint a versenyelőnyökön alapuló stratégiák kialakítását szolgáló elméletek és módszerek. Az üzleti stratégiaalkotás megközelítései közül külön egységben foglalkozunk a vállalati erőforrások és képességek stratégiai szerepével. Projektmenedzsment A mai szervezetek, különösen az üzleti környezetben működőszervezetek, szinte folyamatosan változó működési környezetben léteznek. Ez maga után vonja azt, hogy maguknak a szervezeteknek is sokféle módon kell változniuk. A változás irányait a stratégia fogalmazza meg, miközben a megvalósítás eszközei a projektek és ezzel együtt a projektvezetési tevékenység. Magától adódik tehát, hogy egy szervezet hosszú távú sikeres 157

működése projektjeinek sikeres teljesítésén múlik. A tantárgy oktatása így a stratégiaorientált projektvezetés szemléletmódján alapul, amely kerüli mind az ágazatspecifikus közelítésmódot, mind a projekteredmény technikai specifikumain alapuló közelítésmódot. Az oktatás során a projektvezetési mesterség alapvetőeszköztárának elsajátítása mellett az alkalmazási készség kialakítására is törekszünk. Ugyancsak ezt a célt szolgálja az, hogy az egyes kérdéskörök ismeretanyaga többnyire példaprojekteken keresztül kerül bemutatásra az előadások során. Sport és szervezetszociológia A hallgatók ismerjék meg a mai, illetve a közelmúltbeli hazai és nemzetközi sport legfontosabb társadalmi jelenségeit, és alapvetőszociológiai elméleti és módszertani ismérvek birtokában, valamint hazai és nemzetközi tendenciák tükrében törekedjenek ezek megértésére, magyarázatára. Legyenek tudatában a szociológiai információk és szemlélet társadalmi jelentőségének, erősödjék kreatív gondolkodásuk, valamint a sporttársadalom iránt érzett felelősségük.

Differenciált szakmai ismeretek A sport belsőés nemzetközi joga A tárgy tartalma a sport jogi, illetve önszabályozása, az állam szerepe a sportban, a hazai sportjog fejlődésmenete, a sporttörvény felépítése, állampolgári jogok a sportban, az állami sportirányítás szervei,jogszabályai, a sport köztestületei, a sport finanszírozásának jogi szabályozása, az európai sportjog aktusai. Sport és turizmus A tantárgy főbb témái: Az aktív turizmus elméleti alapjai. A turizmus felosztása, az egyes csoportok speciális jellemzői. A sportturizmus szerepe a turisztikai régiókban, az emberek turisztikai szokásainál. Sportföldrajzi ismeretek. Sportturisztikai helyszínek tesztelése. A sportanimáció alapjai. Animációs technikák. Sportpedagógia A tantárgy bevezeti a hallgatót a sportpedagógiai gondolkodás legfontosabb kérdésköreibe; rámutat a sport szerepére a társadalom pedagógiai működésmechanizmusaiban; ismerteti a sportbeli nevelés elveit és módszertanát, az edzőpedagógiai hatékonyságának személyi feltételeit. Sportpszichológia A tantárgy oktatásának célja az alapvető pszichológiai fogalmak, irányzatok, technikák tájékozódási szintűmegismertetése; a menedzseri tevékenység során felmerülő feladatok pszichológiai vonatkozásainak áttekintése; a menedzserré válás elősegítése pszichológiai technikák, gyakorlatok, élmények felhasználásával. A szabadidősport üzleti kérdései A tantárgy a szabadidősporttal kapcsolatba hozható üzleti tevékenységeket kettős, fogyasztói és tulajdonosi értékteremtés felől közelíti; tisztázza a szabadidősporttal kapcsolatos fogalmakat, a hivatásos sporttal való legfőbb különbségeket, szól a szabadidősport társadalmi hasznosságáról, szolgáltatásként való értelmezéséről, legfőbb érintettjeiről, valamint működéséről. Az érintettek közül kiemelt hangsúly esik az állam közgazdasági szerepéről, illetve a szabadidősport nemzetgazdasági versenyképességen és a különbözőkapcsolódó iparágakon keresztül ható makrogazdasági hatásairól. Részleteiben tárgyaljuk a szabadidősport-fogyasztókat. Tárgyaljuk mindazon szolgáltatásokat, amelyek a fogyasztók 158

szempontjából értékkel bírnak, a szabadidőhasznos, tartalmas, színvonalas, aktív eltöltését biztosítják. A tantárgy megközelítésének középpontjában a (szabadidős) sportszolgáltatásokat nyújtó vállalatok állnak. Politológia A tantárgy oktatása során a hallgatók megismerkednek a politikai rendszer és a társadalom politikai jelenségeinek, folyamatainak lényegi összefüggéseivel, illetve a legfontosabb politikai intézményekkel. Sportüzleti esettanulmányok A tárgy oktatása során sportüzletből vett oktatási esetek segítségével a megalapozott üzleti döntések meghozatalát elősegítőelemzési eljárások és módszerek alkalmazásának ismertetésére és gyakorlására helyezzük a hangsúlyt. Ennek érdekében a felsővezetés nézőpontjából vesszük sorra a vállalati működés egyes funkcionális területeinek néhány elemzési módszerét. Szeretnénk továbbá a hallgatók szóbeli kommunikációs készségének fejlesztéséhez is hozzájárulni, és felvértezni őket a csoportos munkavégzésben való jártassággal.

Választható tárgyak A testnevelés és sport elmélete A tantárgy célja a tudományfilozófia (tudományelmélet) legújabb ismereteinek felhasználásával bemutatni a sport és testnevelés (testkultúra) elméletének kialakulását, aktuális problémáit és várható fejlődésének irányait. Vállalat-gazdaságtan A tantárgy bemutatja a vállalkozás működését a piacgazdaság keretei között. A hallgatók megismerik a vállalkozás erőforrásait azzal a céllal, hogy képessé váljanak a gazdasági folyamatok elemzésére, üzleti tervek készítésére és vállalkozásszervezési döntések előkészítésére. Sportadminisztráció A közigazgatásban dolgozók számára elengedhetetlen a szervezetek működésének alapos ismerete, így különösen a szervezeti folyamatok ismerete. A tantárgy oktatásának célja továbbá, hogy megismertesse a leendő vezetőket működési területük sajátosságaival, a potenciális konfliktusok okaival. A képzés kiterjed a levelezés, az iktatás és az ügykezelés megismertetésére, illetve a kurzus során a hallgatók betekintést nyernek a különböző szabályzatok készítésének módszertanába is. Szolgáltatás- és minőségmenedzsment A sport többrétűszolgáltatás. Maga a sportoló is igénybe vesz tevékenysége során szolgáltatásokat, és a sportot nézőként követők is szolgáltatások sorával lépnek kapcsolatba. Ezért a szolgáltatások fő jellemzőinek, meghatározó összefüggéseinek ismerete elengedhetetlen, ha valaki a sporttal, mint üzlettel kíván foglalkozni. A tantárgy a szolgáltatásmenedzsment alapfogalmainak és alapkoncepcióinak bemutatásán túl a sporttal kapcsolatos szolgáltatások nyújtásának kérdéseivel, a szolgáltatási stratégia és a mindennapi működés összefüggéseivel, a szolgáltatási folyamattal, a kapacitások problematikájával foglalkozik behatóbban. Külön figyelmet fordítunk a szolgáltatásminőségre (minőségmérés, minőségfejlesztés, elkövetett hiba orvoslása), mint a vevői elégedettséget döntően befolyásoló tényezőre. A tárgyban törekszünk a gyakorlati, elsősorban sporttal kapcsolatos szempontok hangsúlyozására, a témák interaktív feldolgozására. 159

Üzleti teljesítménymérés és minőségmenedzsment A tantárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókat a teljesítménymérés és -menedzsment szemléletmódjával, eszköztárával, kiemelve a sport területének (események, rendezvények, szolgáltatások, egyesületek, kapcsolódó termékek és szolgáltatások) specialitásait. A félév során értelmezzük az üzleti teljesítményt, vizsgáljuk az érték, az értékteremtés és a teljesítmény kapcsolatát, a teljesítményméréssel szemben megfogalmazható elvárásokat, a pénzügyi és a nem pénzügyi teljesítménymérés eszköztárának fejlődését, a teljesítménymenedzsment megközelítéseit. Kitérünk az érintettekhez kapcsolódó teljesítmény értelmezésére és mérési lehetőségeire, s a pénzügyi, piaci, működési teljesítmény mellett szót ejtünk a környezeti és társadalmi teljesítményről is. Az e témákkal való ismerkedést példák, esetek feldolgozásán keresztül, illetve egy-egy érintetett területen jártas vendégelőadó meghívásával igyekszünk színesebbé tenni.

160

Szakedzőszak 1. Képzési időés a kreditek száma:  4 félév, 120 kredit;  a szakmai gyakorlat időtartama és jellege: a) az 1. és 2. félévben edzésmegfigyelési gyakorlatok teljesítése, amelyek időtartama az őszi és tavaszi félévben is egy-egy hét (értéke: 2 kredit); b) a 3. és 4. félévben edzésvezetési gyakorlat követelményeinek teljesítése, amely az őszi és a tavaszi időszakban is kéthetes gyakorlati munkát jelent (értéke: 4 kredit). 2. Képzési cél A képzés célja sportszakemberek képzése a csúcsteljesítmény elérésére törekvő versenysport területére, akik a tanulmányaik során elsajátított szakmai ismeretek, képességek és készségek birtokában képesek az élsportolóvá válás teljes folyamatának tervezésére és irányítására, a sporttehetségek kiválasztására, a céltudatos versenyeztetésére, a hosszú távú felkészítés sajátos technológiájának tervezésére, a tudományos igényűedzésszervezés és – tervezés gyakorlati alkalmazására, valamint a sportági edzéselmélet továbbfejlesztésére. A végzettek felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:  a sporttudományi kutatás elméletét és módszertanát, az élsport-finanszírozás kérdéseit, a szponzorálással és a marketinggel kapcsolatos folyamatokat, a sportfejlesztési stratégiákat;  az élsportolók felkészítésének specifikus orvosbiológiai és pszichopedagógiai törvényszerűségeit, a határterhelések nyomán fellépőélettani jelenségeket és viselkedésformák típusait, illetve individuális sajátosságait;  a sportágcsoporti szakirány és a választott sportág teljesítményprofilját, a teljesítményt döntően meghatározó összetevők rendszerét, ezek kölcsönhatását és fejleszthetőségét;  a sportbeli felkészítés meghatározó területeit, hangsúllyal a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztésének elméletére és módszertanára;  az edzésterhelés alakításának elméletét és gyakorlatát, a csúcsteljesítmény időzítésének módszertanát, az informatikai lehetőségek felhasználását a korszerűedzéstervezésben;  a teljesítményfokozás megengedett és meg nem engedett módszereit, a doppingellenes küzdelem aktuális kérdéseit;  az élsportedzés – sportági szakirányra, illetve sportágra vonatkozó – hazai és nemzetközi szakirodalmát. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:  szakmai problémák megoldására, eredeti ötletek megfogalmazására;  szakmai feladatok magas szintűmegtervezésére és végrehajtására;  az edzés folyamatának direkt és indirekt irányítására;  pozitív szemléletmód, cselekvéskultúra kialakítására; 161

 önálló edzőtevékenység végzésére, élsportolók felkészítésének és versenyeztetésének szakmai vezetésére;  sportolók felkészítését segítőmunkacsoport irányítására;  vezetői feladatok ellátására, az utánpótlás korcsoportokat felkészítőedzők szakmai felügyeletére;  szövetségi kapitányi feladatok ellátására, az adott sportági szövetség szakmai munkájának irányítására;  hosszú, közép- és rövid távú célok meghatározására, illetve az azokhoz rendelhetőadekvát felkészítési programok kidolgozására;  vizsgálati eredmények értékelésére és értelmezésére, optimális fejlesztési döntések meghozatalára;  a sportszakma ismeretanyagának bővítésére és korszerűsítésére az elvégzett kutatási eredmények birtokában;  nemzetközi szövetségek bizottságaiban a szakma képviseletére. 3. Az oklevélben feltüntetett képzettség megjelölése: okleveles szakedző( a sportág megjelölésével) 4. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái A hallgatói teljesítmények értékelését és ellenőrzését a tanterv óra- és vizsgatervében előírt gyakorlati jegyek, kollokviumok, továbbá szigorlatok egymáshoz kapcsolódó rendszere biztosítja. 5. Szakdolgozat A szakdolgozat elkészítése a záróvizsgát megelőzően az oklevél megszerzésének előfeltétele.A szakdolgozat megírása több félévet felölelő, összetett, részben irányított, egyéni munkát igénylőhallgatói feladat, amely a megszerzett ismeretek szintézisét és alkotó alkalmazását követeli meg. A szakedzőmesterszakon a szakdolgozati témát a 3. félévben kell megválasztani. 6. Záróvizsga A szak befejezése záróvizsgával, bizottság előtt történik. A záróvizsgára bocsátás feltételei:  a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése,  a szakdolgozat elkészítése és megvédése,  az intézménnyel szembeni pénzügyi kötelezettségek teljesítése. A záróvizsga jellege és típusa: a képzési célnak megfelelően, komplex szóbeli és írásbeli vizsga. A záróvizsga főbb ismeretkörei:  terhelés- és táplálkozás-élettani ismeretek,  sportpedagógiai és sportpszichológiai ismeretek,  általános és sportágspecifikus edzéselméleti és -módszertani ismeretek,  specifikus sportágelméleti és módszertani ismeretek élsport vonatkozásai.

162

A záróvizsga összetevői:  a szakdolgozat és a védés érdemjegyéből számított átlag,  a záróvizsgán nyújtott írásbeli és szóbeli vizsga érdemjegyéből számított átlag,  az edzésvezetési gyakorlatot bezáró vizsga (edzésvezetési vizsga) érdemjegye. Az oklevél érdemjegye Az oklevél minősítésének kiszámításánál egyharmados súllyal lehet figyelembe venni  a záróvizsga érdemjegyét,  a szigorlatok érdemjegyének átlagát és  a félévek átlagosztályzatainak átlagát.

163

ÓRA- ÉS VIZSGATERV Szakedzőszak, levelezőtagozat (2008/2009-es tanév) I. II. III. IV. Félévek/óraszám

Kredit

Vizsgaforma

Kötelezőtantárgyak Tudomány-, sportudomány-elmélet Sportfilozófia Sportfejlesztési stratégiák Élsport-finanszírozás, sportfinanszírozási modellek Európai sportpolitikák Sportszociológia Sportdiplomácia Hazai és nemzetközi sportadminisztráció Az alapozó ismeretek kreditjei összesen

ALAPOZÓ ISMERETEK 8 8 8 4 8

2 Kollokvium 2 Kollokvium 2 Gyakorlat

8 8

1 2 2 2

Kollokvium Gyakorlat Kollokvium Gyakorlat

8

2 Gyakorlat

9 6 0 0 15 SZAKMAI TÖRZSMODUL 8 8 2+2=4 Kollokvium/szigorlat 8 2 Kollokvium 8 8 2+2=4 Gyakorlat/szigorlat

Funkcionális (sport-) anatómia Humángenetika Sport-biomechanika Az élsportedzés elmélete és módszertana 8 8 2+2=4 Gyakorlat/kollokvium Sportpedagógia az élsportban 8 2 Gyakorlat Alkalmazott (sport-) pszichológia az élsportban 8 2 Kollokvium Pszichoreguláció 8 2 Gyakorlat Sportbiokémia 8 2 Kollokvium Kinatropometria 8 2 Gyakorlat Terhelésélettan 8 8 2+2=4 Kollokvium/szigorlat Biometria 8 2 Kollokvium Mentáltréning 8 2 Gyakorlat Sportági stratégia 8 2 Gyakorlat Sportolók táplálkozása 8 2 Kollokvium Sportsérülések megelő zése 8 8 2+2=4 Gyakorlat/kollokvium Bánásmód-pszichológia 8 2 Kollokvium Sportágspecifikus edzéselmélet 8 2 Szigorlat Sportpedagógia és pszichológia szigorlat X Szigorlat A szakmai törzsmodul kreditjei összesen 14 18 10 2 44 DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK A sportág elmélete és módszertana 16 16 28 36 4+4+7+9=24 Gyakorlat/koll./koll./szigorlat A nem tanórai foglalkozások kreditjei Edzésmegfigyelések 1 1 2 Gyakorlat/gyakorlat Edzésvezetési gyakorlat 2 2 4 Gyakorlat/gyakorlat Edzésvezetési vizsga X Záróvizsga része Szakdolgozat 10 10 20 Gyakorlat/záróvizsga része A differenciált szakmai ismeretek kreditjei összesen 5 5 18 20 50 A kötelezőtantárgyak kreditértékei mindösszesen 28 29 28 22 109

164

I. II. III. IV. Félévek/óraszám Kötelező en választható tantárgyak* Sportszaknyelv 1. Etika 8 Esztétika Sportszaknyelv 2. Sportpolitika Zeneelmélet 8 Szabadon választható tantárgyak Testépítés Súlyemelés Kondicionális képességfejlesztés 8 Küzdő sportok Edzésjátékok Sportjátékok Úszás 4

Kredit

Vizsgaforma Gyakorlat 2 Kollokvium Gyakorlat 2 Kollokvium

2 Gyakorlat

1 Gyakorlat

*A kötelező en választható tárgyakból a II. és III. félévekben legalább 6 kreditpontot kell megszerezni.

165

TANTÁRGYI PROGRAMOK Alapozó ismeretek Tudomány-, sporttudomány-elmélet A tantárgy főbb témakörei: tudomány, tudás, ismeret fogalma; tudományelméleti megközelítések, irányzatok; az alkotó megismerés folyamata; a tudományos módszerek, a megfigyelés és elméletalkotás, a hipotézisek felállítása és ellenőrzése; igazolás és cáfolat; igazságelméletek, a tudományos megismerés fejlődése; relativizmus és racionalizmus; magyarázat és előrelátás; sporttudomány-elmélet. Sportfilozófia A tantárgy célja, hogy a hallgató tudatosan törekedjen önálló gondolkodásra és értékkövetkezetességre, akarjon és tudjon különbséget tenni jó és rossz között, de e megkülönböztetésben támaszkodjon az együttműködés és a szabadság fogalmilag is tisztán értett törvényszerűségeire, legyen tisztában személyes és nembeli tudásának határaival, legyen tudomása a „nem tudásról”, legyen képes másokat beszéltetni, másokkal együtt gondolkodni, egy dialógusban szabatosan érvelni és problémacentrikusan irányítani, ha kell hallgatni. A hallgató igyekezzen a testnevelés és a sport ügyét civilizációs vonatkozásaiban is megérteni, kulturális szerepeiben is mérlegelni, nem csak szakmailag, de erkölcsileg és logikailag is jól felkészült, érett és igényes legyen, tudja, hogy elsősorban ember és másodsorban szakember. Sportfejlesztési stratégiák A tantárgy taglalja stratégia fogalmát és szerepét, bemutatja a stratégia megjelenését más területeken (hadászat, menedzsment); ismerteti a stratégiai gondolkodás alapjait, elemzési módszereit; foglalkozik a problémamegoldás és döntés kérdéseivel a sportban, a racionális döntések és a racionalitás korlátaival; a játékelmélet alapjaival, a heurisztikus döntések, a döntéshozatal csapdáival; részletesen elemzi a stratégia szerepét a sportban. Élsport-finanszírozás, sportfinanszírozási modellek A képzés során a hallgatók – az alapképzésük során elsajátított tananyagra építve – továbbfejlesztik ismereteiket a nemzetközi és hazai sportfinanszírozási modellek változásairól, a változások tendenciáiról, a finanszírozás módszereiről; áttekintik a sportágának financiális ellátásának lehetséges formáit, a nemzeti és a nemzetközi szövetség(ek) szerepének alakulását a pénzügyi kérdésekben. Európai sportpolitikák A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat az európai sport-intézményrendszeri modellek kialakulásával, fejlődésével; a különböző sportkoncepciók és megközelítések politikai adaptálásával, a különböző államok szakpolitikáival; Magyarország kötelezettségeivel és lehetőségeivel az Európai Unión belül. Sportszociológia A hallgatók a tantárgy ismereteinek elsajátításával megismerik a mai, illetve a közelmúltbeli hazai és nemzetközi sport legfontosabb társadalmi jelenségeit; az alapvető szociológiai elméleti és módszertani ismérvek birtokában, valamint hazai és nemzetközi tendenciák tükrében képessé válnak a sport társadalmi jelenségeinek megértésére, magyarázatára. 166

Sportdiplomácia A sport területén tevékenykedőszakemberek számára adódik olyan szituáció, hogy a szűk geográfiai határokat át kell lépni és a nemzetközi életben is szerepet kell vállalni. Fontos, hogy ebben a tágabb rendszerben is tudjon tájékozódni, ismerje a nemzetközi sportszervezeteket. Ennek megfelelően a tantárgy oktatásának a célja, hogy áttekintést adjon a hallgatóknak a diplomácia kialakulásáról, annak rövid történetéről és alapfogalmairól, valamint ismereteket nyújtson a sportdiplomácia elméleti és gyakorlati kérdéseiről, különös tekintettel a nemzetközi olimpiai mozgalom történetére. Hazai és nemzetközi sportadminisztráció A képzés során a hallgatók – az alapképzésük során elsajátított tananyagra építve – továbbfejlesztik ismereteiket a nemzetközi és hazai sportadminisztráció feladatairól, módszereiről; betekintést nyernek a sportdiplomácia alapjaiba, illetve áttekintik a sportágak adminisztrációs feladatainak lehetséges formáit, megismerik a nemzeti és a nemzetközi szövetség(ek) elvárásait e kérdésekben. Főleg a sportirányításban dolgozó munkatársak számára elengedhetetlen a szervezeti adminisztráció alapos ismerete, így különösen a levelezés, iktatás, ügykezelés megismerése. A kurzus során a hallgatók betekintést nyernek a különbözőszabályzatok készítésének módszertanába is.

Szakmai törzsmodul Funkcionális (sport-) anatómia A tantárgy célja a BSc szintűképzés keretében megszerzett anatómiai ismeretek elmélyítése, és új ismeretek kialakítása.Az egyetem speciális képzési céljait figyelembe véve, kiemelt figyelem hárul a mozgatórendszer funkcionális anatómiájára, és az egyes sportmozgások anatómiai alapjaira. Humángenetika A hallgató megismerkedik a tudományterület elméleti és gyakorlatban hasznosítható alapjaival. A tantárgy főbb témái: A genetika molekuláris alapjainak megismerése. A génelmélet, az öröklődés típusai, szabályozása. A sejtosztódás, a mutáció, a kromoszómák ismerete. Az elméleti ismeretek alkalmazása a gyakorlatban: genetikai tanácsadás, leggyakoribb öröklődő betegségek és kezelési lehetőségeik, a genetikai ismeretek felhasználása az egészséges életmódra nevelésben, a testnevelésben és a sportban. Sport-biomechnika A tantárgy oktatásának elsőfélévében a hallgatók anatómiai, élettani és biomechanikai ismeretekre alapozva megismerik az egyes sportágak mozgásaiban jelentkezőmechanikai törvényszerűségeket, a mozgások lefolyásának leíró és analitikus megközelítési módszereit. A második félév tananyaga bemutatja az erőedzések gyakorlatanyagának biomechanikai szempontjait, a biomechanikai ismeretek edzéstervezésben való alkalmazhatóságát, a biomechanikai vizsgáló módszerek felhasználhatóságát a fizikai képességek diagnosztizálásában. Az élsportedzés elmélete és módszertana A hallgatók az elsőfélév során ismereteket szereznek az edzéselmélet stratégiaitaktikai kérdéseiről, a sportversenyzés jellemzőiről, a versenyzői típusokról, a kondicio nális és koordinációs képességek kölcsönhatásáról, az edzés és versenyzés előtti bemelegítésről. A képzés elsőfélévében hangsúlyos szerepet kap az edzéselvekhez igazodó sportfelkészítés folyamata, a nők sportja és edzése, a tehetség fogalma, a sportbeli felkészítés szakaszai, továbbá a mérési eszközök és mérési eljárások az élsportban. 167

A második félév tanulmányai során a hallgatók megismerkednek a sportgenomika fogalmával és jövőbeni jelentőségével, a pozitív és negatív edzéseszközökkel, a táplálkozás teljesítményt befolyásoló hatásaival, továbbá az edzés és versenyzés tervezésének folyamatával. Sportpedagógia az élsportban A tantárgy ismereteket közvetít az élsport pedagógiai működésmechanizmusairól, érzelmeket kelt a nevelői felelősséggel kapcsolatban, készségeket formál az élsportban felmerülőpedagógiai problémák megoldási lehetőségeiről. Alkalmazott (sport-) pszichológia az élsportban A kurzus a Bsc szakon tanult sportpszichológiai ismeretekre építve a gyakorló szakember számára közvetíti a legmodernebb alkalmazott sportpszichológiai ismeretanyagot. A képzés legfontosabb területei: az edző és edzésmunka pszichológiája és gyakorlata; motiváció; vezetés, leadership készségek és képességek; pszichológiai tréningek; imagináció ; pszichés energetizálás; stresszkezelés; figyelemtréning; önbizalomtréning; célállítás; tanácsadás; felkészítés; terápia. A kurzus során a hallgatók az alapvető eljárásokkal ismerkednek meg, néhányat saját élmény szintjén is elsajátítanak; betekintést nyernek a sportpszichológus által végzett felkészítés menetébe. Pszichoreguláció A BSc szintűprogramban szereplőpszichoregulációs kurzus folytatásaként – az autogén tréning, a progresszív relaxáció, a szuggesztopédia, és az inner mental training (IMT) elméleti alapjaira építve – folytatjuk a pszichés önszabályozás elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítését. Elméleti foglalkozások keretében ismerkedhetnek meg a hallgatók a harcművészetek filozófiájával, történetével és élettani hátterével. Speciális légzőgyakorlatok és mozgás közbeni meditációs gyakorlatok (Tai Chi Chuan) segítségével hangoljuk át a magasabb idegrendszeri működéseket, megteremtve ezzel a pszichés önszabályozás alapjait. Mind a hagyományos módszerek (pl. Tai Chi Chuan, jóga, transzcendentális meditáció stb.), mind a legújabb technikai vívmányokra támaszkodó terápiás módszerek (biofeedback, magnetoterápiás módszerek, virtuális valóság – deszenzitizáló – tréningek stb.) is a program részét képezik. Sportbiokémia A tantárgy célja olyan ismeretek átadása, amelyek lehetővé teszik a biztos eligazodást az alapvető kémiai, sejttani ismeretekre épülő anyagcsere- és izomműködésbeli folyamatokban. A tanulmányok hozzájárulnak a korábban tanult biokémiai ismeretek sportbeli alkalmazásához, a hallgatók biológiai, biokémiai szemléletmódjának formálásához. A hallgatók tájékozottságot szereznek a természettudományok megismerési módszereiben. Kinatropometria A kurzus megismerteti a hallgatókat a két- és négykomponensű testösszetételbecslések életkor, nem és fizikai aktivitás függőkülönbségeivel, a testösszetétel rendszeres fizikai aktivitás függőfiziológiás és nem fiziológiás változásaival. Terhelésélettan A hallgatók a képzés minkét félévében ismereteket szereznek a fizikai aktivitás emberi szervezetre gyakorolt akut és krónikus élettani hatásairól; megismerik az aerob és anaerob funkciós rendszer egyes kiemelten fontos faktorait, különös tekintettel az edzhetőségre, a teljesítmény limitáló tényezőire, a dopping és a táplálékkiegészítők hatásmechanizmusára. 168

Biometria A tantárgy a sporttudományos kutatómunkához szükséges biometriai gyakorlati ismeretek elsajátítását és elmélyítését célozza. Magában foglalja a sporttudományban is felhasználható adatfeldolgozási módszerek megismerését, ezek alkalmazásának feltételeit, hogy a hallgatók képesek legyenek a tudományosság igényét kielégítőadatfeldolgozásra és eredményközlésre (szakdolgozat, TDK-előadás, tudományos közlemény). Mentáltréning A tantárgy célja a hallgatók gyakorlati sportpszichológiai módszerrel való megismertetése, a mentális tréning alkalmazásának elsajátítása. Az alkalmazott módszer pszichológiai, pszichofiziológiai alapjainak ismertetése, sporttudományban való alkalmazásának gyakorlata, valamint a módszer saját élmény szintjén való elsajátítása specifikus célként szerepel. A program a gyakorlati munka szerves részeként alkalmazható.A foglalkozások mindegyike gyakorlati feladatokat is tartalmaz. Sportági stratégia A tantárgy megismertet a sportágak stratégiai sajátosságaival, a stratégiai döntéseket meghatározó tényezőkkel, a támadás és védekezés szempontjaival, a kognitív sémák szerepével a stratégiai gondolkodásban, továbbá a stratégiai-taktikai gondolkodás tanítási módszereivel. Sportolók táplálkozása A tantárgy áttekinti a táplálkozás kémiai és élettani alapjait, a kalorigén, a nonkalorigén tápanyagok, a folyadékháztartás szerepét a fizikai aktivitásban; megismertet a tápláltsági állapot felmérésével; a tápláltsági indexekkel és azok értékelésével, a testtömegszabályozás és a testsúly változásaival. A tantárgy bemutatja az étvágyszabályozás fiziológiai hátterét és társadalmi vonatkozásait, a versenysport és szabadidős tevékenység eltérő szükségletét, a testsúlycsökkentőeljárásokat; ismereteket ad a táplálékkiegészítőkről, az étrend összeállításáról az egyes sportágak speciális igényeiről. Sportsérülések megelőzése A tantárgy elsőfélévében alapvetőcél olyan ismeretek kialakítása, amelyek alapul szolgálnak ahhoz, hogy a hallgatók sportsérülések esetén tudják mit, hogyan, mikor és miért kell tenniük. Ennek érdekében a tantárgy bemutatja a sportsérülésekkel kapcsolatos epidemiológiai adatokat és alapkutatás eredményeit ; megismertet a sportsérülések kialakulásának mechanizmusával, azokkal a klinikai és gyakorlati tudományos alapú ismeretekkel, amelyek segítik a sportsérülések megelőzését, megítélését, klinikai általános menedzselését, kezelését; bemutatja az egyes testtájak jellemzősportsérüléseit. A képzés második félévében a tantárgy megismertet az egyes sportágak és sportolói csoportok jellemzősportsérüléseinek megelőzésével és ellátásával, a sportoláshoz használatos segéd- és védőeszközök szakszerűalkalmazásával, a doppingellenes küzdelem feladataival. Bánásmód-pszichológia A tantárgy személyiségfejlesztő, kommunikációs, konfliktuskezelő gyakorlati alapismereteket nyújt. A hallgatók megismerik a passzív-alárendelődő, az agresszív és az asszertív önérvényesítőviselkedés okait, kialakulását és hatását a társas kapcsolatokban. Kiemelt célkitűzés az emberi kapcsolatokban kialakuló nyílt és rejtett konfliktusok felismerésének, tudatosítási folyamatainak megtapasztaltatása. A kurzus gyakorlatorientált, a tapasztalatból hozott konfliktusok feldolgozásán keresztül az önismeret fejlesztésére és a társas kapcsolatok eredményes kezelésének hatékonyabbá tételére koncentrál. 169

Sportspecifikus edzéselmélet Az élsportedzés elmélete és módszertana kurzus foglalkozásain közvetített ismeretekre építve a hallgató sportágához közelálló sajátos edzésproblémákkal ismerkedik meg a specifikus edzéselmélet előadásain. A hallgatók a tantárgy oktatásának keretében átfogó képet kap a különböző sportági csoportok csúcsteljesítményszintjét meghatározó teljesítményösszetevőkről, a terhelés jellegzetességeiről; megismeri a sportági csoportok csúcsteljesítményének elérését szolgáló kondicionális képességek fejlesztésének korszerűelméletét és módszertanát, a stratégiai és taktikai képzés elméletét és módszertanát, a versenyzés, versenyeztetés sportágcsoporti sajátosságait napjaink élsportjában.

Differenciált szakmai ismeretek A sportág elmélete és módszertana Az alapképzés során elsajátított sportági ismeretekre építve a hallgatók az első félévben elemzik az adott sportágban végbemenőhazai és nemzetközi változásokat; a fejlődés tendenciáit, azok mozgatórugóit; áttekintik napjaink élsportjának szervezeti kereteit; a nemzeti és nemzetközi szövetségek szerepének átalakulását; az élvonalban tevékenykedő edzők szerepének módosulását. A második félévben elmélyítik a sportág technikai végrehajtására vonatkozó biomechanikai, oktatástechnológiai és módszertani ismereteket, képességeiket és készségeiket; megvizsgálják a technikai és koordinációs hátterének fejlesztési lehetőségeit, eszközeit, eljárásait az élsport szintjén. A harmadik félévben hallgatóink elemzik sportágukban a csúcsteljesítmény elérésének kondicionális képességfeltételét; a teljesítménnyel releváns képességháteret; a képesség célirányos fejlesztésének korszerű módszertanát, eszközrendszerét az adott sportág vonatkozásában; megismerik azokat a laboratóriumi és pályán végezhetőteszteket, amelyek az általános és specifikus kondicionális képességszintek objektív meghatározására szolgálnak. A kombinatív sportágakban meghatározó szerepet kapnak a stratégia és taktika kérdései is. A hallgatók tanulmányaik utolsó félévében megvizsgálják sportágukban a felkészítés és versenyzés sajátosságait; az élvonalbeli sportolók edzésterhelésének szerkezetét, versenyeztetési sajátosságait; a kiemelt jelentőségűversenyekre történőfelkészítés menetét; a versenyforma alakításának folyamatát és ellenőrzését, az edzésmunka adatainak korszerű dokumentálását. Nem tanórai foglalkozások Edzésmegfigyelések és edzésvezetési gyakorlat A gyakorlati-módszertani képzés célja a tanítványok elméleti foglalkozásokon elsajátított ismereteinek gyakorlatban történő alkalmazása, oktatási-képzési kultúrájuk fejlesztése, az általános és a szakmai (sportági) elmélet kreatív alkalmazása az edzéstervezés, edzésvezetés, illetve a versenyek szervezése és lebonyolítása során. Integrációs jelleggel megismerik a haladó versenyzők edzésvezetésének sajátos módszereit; az edzéseken és a mérkőzéseken előforduló hibákat, javításuk módszereit és eszközeit. A hallgatók kiegészítő feladatok keretében elsajátítják az edzés elemzésének, illetve értékelésének korszerű módszereit.

170

Választható tárgyak Kötelezően választható tantárgyak Sportszaknyelv A levelezőtagozatos kétféléves nyelvi képzés csak útmutatót tud adni ahhoz, hogy a hallgatók képessé váljanak a saját sportáguk speciális szakszavainak, szakkifejezéseinek elsajátítására, a külföldi szakirodalom tanulmányozására; az idegen nyelven (angol és német) történőszakmai kommunikációra, valamint felkészíteni őket edzői feladatuk során az edzések idegen nyelven történőlevezetésére. Etika Az etika fogalmát és alapvető kérdéseit tekintjük át, valamint konkrét emberi erényeket beszélünk meg szemináriumi formában. A tantárgy célja, hogy a hallgató tudatosan törekedjen önálló gondolkodásra és értékkövetkezetességre, akarjon és tudjon különbséget tenni jó és rossz között, de a megkülönböztetésben támaszkodjon az együttműködés és a szabadság fogalmilag is tisztán értett törvényszerűségeire, legyen tisztában a személyes és a nembeli tudásának határaival, legyen tudomása a „nem tudásról”, legyen képes másokat beszéltetni, másokkal együtt gondolkodni, egy dialógusban szabatosan érvelni és problémacentrikusan irányítani és hallgatni, ha kell; igyekezzen a testnevelés és a sport ügyét civilizációs vonatkozásaiban is megérteni, kulturális szerepeiben is mérlegelni, ne csak szakmailag, de erkölcsileg és logikailag is jól felkészült, érett és igényes legyen és tudja, hogy elsősorban ember és másodsorban szakember. Esztétika Az esztétika fogalmát és alapvető kérdéseit tekintjük át, valamint konkrét műalkotásokat beszélünk meg szemináriumi formában. A tantárgy célja, hogy a hallgató tudatosan törekedjen önálló gondolkodásra és értékkövetkezetességre, akarjon és tudjon különbséget tenni hiteles és hamis között, legyen tisztában a személyes és a nembeli tudásának határaival, legyen tudomása a "nem tudásról", legyen képes másokat beszéltetni, másokkal együtt gondolkodni, egy dialógusban szabatosan érvelni és problémacentrikusan irányítani és hallgatni, ha kell. Igyekezzen a testnevelés és a sport ügyét civilizációs vonatkozásaiban is megérteni, kulturális szerepeiben is mérlegelni, ne csak szakmailag, de esztétikailag is jól felkészült, érett és igényes legyen. Sportpolitika A tantárgy célja megismertetni a hallgatókkal a politikai rendszer és a társadalom politikai jelenségeinek, folyamatainak lényegi összefüggéseit illetve az ennek során kialakuló legfontosabb politikai intézményeket és kiemelve mindezek sportvonatkozásait. Zenelmélet A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók az általános műveltséghez tartozó, illetve azt meghaladó zeneelméleti és zenetörténeti ismereteket sajátítsanak el. Így lehetőség nyílik a zene és a mozgás (tánc és sport) kapcsolatának – egyéni ambíciók szerinti – továbbfejlesztésére, az ismeretek és készségek kiszélesítésére. Alapvetőkövetelmény a zenei, zenetörténeti, zeneértési alapfogalmak (periodizáció, tagoltság, megragadhatóság a zenehallgatásban, analóg nyelvszerűség, stílusok, műfajok, formák), a zene és mozgás kapcsolatának ismeret szintjén történőelsajátítása.

171

Testépítés A tantárgy célja a testépítés módszereinek megismertetése, edzéseszközei alkalmazásának elmélyítése, a testépítő versenyek tartalmának, versenyszabályainak, a versenyekre történőfelkészítés megismertetése, a nemenként kötelezőpózok elsajátíttatása, valamint a szabadidősport jellegűtestépítés hosszú távú folyamatának a megismertetése különös tekintettel életkori csoportok kondicionális és egészségi sajátosságaira. Súlyemelés A tantárgy célja a súlyemelősportág történetének, versenyszámtechnikáinak, ezek oktatási fokozatrendszerének, a versenyszámokhoz kapcsolódó képességfejlesztőmódszerek és segédeszközök megismertetése, versenyekre történőfelkészítés elméleti elsajátíttatása, a versenyszámtechnikákhoz kapcsolódó koordinációs és kondicionális képességfejlesztő gyakorlatok elsajátíttatása az alaptechnika szintjén. Kondicionális képességfejlesztés A tantárgy célja az atlétikai gyaloglások, futások, ugrások és dobások élettani, érzékelés-lélektani, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztését lehetővé tevő hatásainak a megismertetése, továbbá azoknak a módszereknek az elméleti és gyakorlati elsajátítása, amelyekkel a fenti hatások elérhetők. Küzdősportok A tantárgy célja a birkózás, a judo, és a vívás mozgásanyagának megismertetése a szakedzők számára. A pályakezdőszakedzők alapszinten ismerjék, és legyenek képesek a gyakorlatban is végrehajtani ezen küzdősportok egyszerűbb alaptechnikáit, a gyakorlatban is tudják alkalmazni a csoportos és páros küzdőgyakorlatokat, legyenek jártasak ennek szervezésében. Edzésjátékok A tantárgy oktatásának célja olyan felkészült szakedzők kibocsátása, akik képesek az edzésjátékok mozgásanyagát korszerűen és szakszerűen oktatni; ismerik a játékokkal is megoldható célokat és feladatokat; a játék oktatásához, az edzések vezetéséhez rendelkeznek szükséges gyakorlati és szaktudományi ismeretekkel; ismerik az edzéseken alkalmazható játékokat és azok oktatásmódszertanát. Sportjátékok A tantárgy célja a kézilabdázás, a labdarúgás, a röplabdázás, kosárlabdázás és a tenisz technikai-taktikai elemeinek, az alapképzés során tanultakra épülő, magasabb szintű megismertetése, oktatásának elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítása, hogy a szakedzőképes legyen a különbözősportjátékok célszerűfelhasználására az élsportolók edzésfolyamatában. Úszás A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a mell-, a hát- és a gyorsúszás technikájával, megismerik az úszás szervezetre gyakorolt kedvezőhatását, valamint az úszás és a különbözősportmozgások egymásra gyakorolt hatását.

172

Hagyományos képzési struktúra Gyógytestnevelőtanár szak (levelezőtagozat) 1. Képzési idő Négy félév a főiskolai vagy egyetemi szintűtestnevelőtanári alapképzési szakra épülően (másodszakos képzés). 2. Képzési cél Olyan tanárok képzése, akik tudományosan megalapozott pedagógiai, orvostudományi és pszichomotoros ismeretekkel rendelkeznek; felkészültek arra, hogy a hazai általános és szakmai képzést folytató oktató-nevelő intézmények minden évfolyamában eredményesen közreműködjenek a mozgásszervi és belgyógyászati betegségek kialakulásának megelőzésében, illetve a rehabilitáció folyamatában; tudományos felkészültségük és készségszintű adaptív pszichomotoros tudásuk mellett a sérült vagy beteg gyermek sorsát átérző, azon segíteni akaró tulajdonságokkal rendelkeznek; a szakmai tradíciók megőrzése mellet képesek szakterületük alkotó művelésére, továbbfejlesztésére és eredményeik közlésére. 3. Az oklevélben feltüntetett képzettség megjelölése: okleveles gyógytestnevelőtanár 4. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái A képzési programot alkotó tantárgyak aláírással, gyakorlati jeggyel, kollokviummal és szigorlattal zárulnak (részletesen lásd az óra- és vizsgatervet). 5. Szakdolgozat Az oklevél elnyeréséhez, a záróvizsgát megelőzően, a gyógyító testnevelés, a mozgásterápia témakörében tudományos módszereket alkalmazó szakdolgozat benyújtása szükséges. A szakdolgozatnak tanúsítania kell, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva képes részben önálló kutatómunkára, illetve a szakirodalom feldolgozásával képes alkalmazni a tanult ismeretanyagot. 6. Záróvizsga A szak befejezése záróvizsgával, bizottság előtt történik. A záróvizsgára bocsátás feltételei: az abszolutórium megszerzése, a szakdolgozat elkészítése és megvédése, az intézménnyel szembeni pénzügyi követelmények teljesítése. A záróvizsga jellege és típusa: a képzési célnak megfelelően komplex, szóbeli és írásbeli vizsga.

173

A záróvizsga tartalma A mozgásterápia alkalmazása a fogyatékos, a beteg és a sérült gyermekeknél, illetve a betegellátásban. Ennek megfelelően a komplex záróvizsga a belgyógyászat, az ortopédia, a sebészet, a traumatológia és a mozgásterápia ismeretanyagára épül. A szakdolgozat megvédése. A záróvizsga érdemjegyének összetevői: a szakdolgozat és a védés érdemjegyéből számított átlag, a vizsgatanítás érdemjegye, a záróvizsgán nyújtott teljesítmény érdemjegye. Az oklevél érdemjegye Az oklevél minősítésének kiszámításánál egyharmados súllyal kell figyelembe venni  a záróvizsga érdemjegyét,  a szigorlatok érdemjegyének átlagát és  a félévek átlagosztályzatainak átlagát.

174

ÓRA- ÉS VIZSGATERV Gyógytestnevelőtanár szak, levelezőtagozat (2008/2009-es tanév) Félévek/óraszám I. II. III. ALAPOZÓ ISMERETEK Orvosi latin 6/Gy Grafikus mozgásábrázolás SZAKMAI TÖRZSMODUL Funkcionális anatómia 14/K 18/Sz Funkcionális gimnasztika 14/K Belgyógyászat 14/K 14/K 18/Sz Ortopédia, sebészet, traumatológia 14/K 14/K 18/Sz Mozgásterápia 14/K 18/Sz Mozgáskoreográfia Táncos, zenére végezhető mozgásformák Vízi gyakorlatok, gyógyúszás 12/Gy Gyógypedagógiai alapismeretek 14/K Sportágak gyógyító adaptációja 14/Gy Gyermekgyógyászat 14/K Szakkommunikáció 14/K KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK Masszázs* 14/K Teljesítménydiagnosztika* Fizio- és fizikoterápia** Dietetika** 14/K Természetgyógyászat*** 12/Gy Számítógépes edzéstervezés*** 12/Gy SZAKMAI GYAKORLATOK Hospitálás 30/Gy Kórházi ápolási gyakorlat 30/Gy Gyógytestnevelés tanítási 30/Gy gyakorlat Szakdolgozat X Tantárgyak

IV. 14/Gy 12/Gy 18/Gy 18/K 14/K 14/K 14/K 30/Vt

Jelölések: Gy = gyakorlati jegy, K = kollokvium, Sz = szigorlat, Vt = vizsgatanítás, * = két tantárgyból egyet kell választani, ** = két tantárgyból egyet kell választani, *** = két tantárgyból egyet kell választani.

175

TANTÁRGYI PROGRAMOK Alapozó ismeretek Orvosi latin A tantárgy a latin nyelv olyan mértékűmegismerését szolgálja, amely érthetővé teszi az anatómiában, az élettanban, az orvosi gyakorlatban leggyakrabban előforduló orvosi kifejezéseket, bevezet a diagnózis, a tünetek és egyes betegségek nevezéktanába, s ezek latin nyelvi sajátosságaiba. Grafikus mozgásábrázolás A gimnasztikában megszokott és bevált pálcikarajzok sok esetben −főleg a terápiás célú mozgássorozatok esetében − nem nyújtanak kellő kifejezési lehetőséget az adott gyakorlat leírására. A tantárgy a térbeli megjelenítést is lehetővé tevő, a betegek számára is könnyen érthetőés olvasható mozgásábrázolásra vezet rá sok otthoni gyakorlás, rajzolgatás és a vizuális kultúrában való elmélyedés alapján.

Szakmai törzsmodul Funkcionális anatómia Anatómiai ismeretekre építve a tantárgy megismerteti a hallgatókkal az ízületek mozgásait, mozgáshatárait, az agonista és antagonista izmok működési összhangját, s általában a mozgatórendszeri működés pontos mechanizmusát a mozdulatok, az egyszerűbb és összetettebb mozgások esetében. Funkcionális gimnasztika A tantárgy keretében a hallgatók − megfelelő funkcionális anatómiai ismeretek birtokában −elsajátíthatják a különbözőizomcsoportok foglalkoztatására (erősítés, nyújtás, lazítás) alkalmas gyakorlatokat, gyakorlatsorokat, s ezek összeállítását, megismerhetik egyegy mozdulatban, mozgásban részt vevőizmok működését, bekapcsolódási sorrendjét. Belgyógyászat A hallgatók a tantárgy által megismerkedhetnek a gyermekkorban leggyakrabban előforduló belgyógyászati betegségekkel. Kezelésükben elsősorban a prevencióra, a mozgásterápiára építve elsajátíthatják a beteg állapotához, a betegség súlyosságához és stádiumához igazított optimális terápiát, amely a betegség gyógyulását, a beteg normál populációba való beilleszkedését segíti. Megtanulhatják a hallgatók, hogyan kell sürgősségi ellátást nyújtani néhány, iskolában is előforduló, belgyógyászati panasz esetében. Ortopédia, sebészet, traumatológia A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a veleszületett és szerzett mozgásszervrendszeri (ortopéd) elváltozásokkal, azok megelőzésével, korai felismerésével és kezelésével. Fontos annak a szemléletnek a kialakulása, mely a megváltozott fizikai teljesítőképesség és a megváltozott mozgás alapján segít a korai kórismében és a megelőzésben, számol a betegség pszichés következményeivel. A hallgatók megismerik a legfontosabb sebészeti megoldásokat és a traumatológia alapjait, elsajátítják, hogyan nyújthatnak majd segítséget pedagógusként a tanítványok alkati sajátosságai alapján a sportágválasztásukban.

176

Mozgásterápia A tantárgy keretén belül ismerkedhetnek meg a hallgatók a gyógytestnevelés klasszikus elemeivel, módszereivel. A habilitáció-rehabilitáció részeként döntően a preventív szemlélet jegyében, elsősorban az iskoláskorban előforduló betegségek iskolai gyógytestnevelési órán történőkezelését, gyógyítását és az ezzel kapcsolatos életmódbeli kérdéseket tekinti át a tantárgy. Mozgásanyagában a klasszikus gimnasztika, célgimnasztika, funkcionális gimnasztika mellett a „mindent szabad, ami nem árt” elvnek megfelelően sokoldalú mozgásformával ismertet meg. Mozgáskoreográfia A hallgatók a tantárgy révén jártasságot szerezhetnek a gyógytestnevelés gyakorlatainak zenére történő végeztetésében, az egy-egy testrészt, izomcsoportot foglalkoztató mozgáselemek célszerűösszekapcsolásának megtervezésében, a mozdulatok, mozgások sebességével, ritmusával összhangban lévőzene kiválasztásában. Táncos, zenére végezhetőmozgásformák A tantárgy hallgatói belül olyan speciális mozgásanyagot sajátíthatnak el −táncok, aerobik, jazzbalett −, amely figyelemmel van a sérültek vagy betegek sajátos teljesítőképességére, és betartja az elváltozásokból következőtiltásokat, kontraindikációkat. Vízi gyakorlatok és gyógyúszás A tantárgy vízben végezhetőgyakorlatokkal, ezek sajátos végrehajtásával, adaptált vízi játékokkal és egyes elváltozások természetének leginkább megfelelő úszásnem megválasztásának szempontjaival foglalkozik. Gyógypedagógiai alapismeretek A tantárgy áttekintést nyújt a sérült, akadályozott emberekkel kapcsolatos fogalmakról, mint például a sérült személyiség kialakulása; a sérült, akadályozott emberekkel szembeni reakciók; a sérült, akadályozott emberek megközelítésének főbb modelljei; megsegítésük hazai rendszere és azok működésének törvényi szabályozása, továbbá a gyógypedagógiai tevékenység körébe tartozók osztályozása (tipológia) és az őket szolgáló szakterület, illetve intézményrendszer. Sportágak gyógyító adaptációja A tantárgy iránymutatást ad arra, hogy sportági ismeretek birtokában milyen szempontok figyelembevételével kell sérült betegek számára kiválasztani azokat a sportágakat, amelyek a betegségük, elváltozásuk elleni terápiában korlátozás nélkül felhasználhatók. Ugyanakkor betegségcsoportonként, az ellenjavallatok figyelembevételével kiemeli a sportágakból a betegség szempontjából nemkívánatos mozdulatokat, mozgásformákat anélkül, hogy a sportág arculatát jelentősen megváltoztatná. Gyermekgyógyászat A tantárgy megismerteti a hallgatókat az iskoláskorban előforduló betegségek felismerésével, az esetleges fertőzések elkerülésével, a preventív intézkedésekkel, az iskolaorvossal, a szülőkkel való kapcsolattartás módjaival; tájékoztatást nyújt a kötelezőés javasolt olt ásokról, szűrővizsgálatokról. Szakkommunikáció A tantárgy hallgatói megismerhetik a gyógytestnevelési szaktudás kommunikációs lehetőségeit, a szabályokat, elveket, törvényszerűségeket a gyógytestnevelés kommunikációs gyakorlatában. 177

Kötelezően választható tárgyak Masszázs A masszázs kivitelezésének, klasszikus technikájának elsajátítása mellett a hallgatók megismerhetik annak közvetlen és közvetett élettani hatásait, alkalmazásának sokféleségét és a terápiában, a rehabilitációban betöltött szerepét. Teljesítménydiagnosztika A tantárgy hallgatói megismerkedhetnek a sérült, beteg, fogyatékos ember teljesítőképességének méréseivel, a terhelés mértékének optimalizálásával, a legegyszerűbb fizikális vizsgálatokkal és a kevésbé egyszerű, objektív műszeres ellenőrzési lehetőségekkel. Fizio- és fizikoterápia A rehabilitáció fontos része a fizio- és fizikoterápia, amely előkészíti és kiegészíti a mozgásterápiát. A tantárgyból a hallgatók ismereteket szerezhetnek a természet adta gyógyító hatásokról (napfény, víz stb.), a különbözőgyógyszeres kiegészítéssel és anélkül történő elektromos kezelésekről, az alkalmazás indikációiról és kontraindikációiról. Dietetika A korszerűtáplálkozás és testsúlyszabályozás mindenki számára fontos alapismeretei mellett a tantárgy keretén belül ismeretekhez juthat a hallgató az egyes betegségek táplálkozási előírásairól (diétáról), különös tekintettel a kórosan kövérek és cukorbetegek esetében. Megtanulhatják, hogyan lehet pontosan összeállítani előre meghatározott összetételű és kalóriatartalmú ételeket. Természetgyógyászat A tantárgy a társadalmi tévhitektől és kuruzslástól mentes, orvosilag is elfogadott természetgyógyászati alapismereteket tár fel a környezet, a táplálkozás és az életmód orvosbiológiai hatásmechanizmusain keresztül. Számítógépes edzéstervezés A tantárgy hallgatói ismereteket szerezhetnek a mozgásterápia számítógépes tervezéséről betegségenként, tünetcsoportonként, a működőés néma izmok, az elvárható mozgásformák és kontraindikációk figyelembevételével.

Szakmai gyakorlatok Hospitálás A hospitálás elsősorban iskolai gyógytestnevelési órák látogatását jelenti, de a rehabilitációs intézmények életébe való betekintést is lehetővé teszi. Kórházi ápolási alapismeretek A tantárgy gyakorlati alkalmakat biztosít betegségek előzményeinek, sérült, beteg emberek rehabilitációja kezdeti lépéseinek a megismerésére. Gyógytestnevelés tanítási-nevelési gyakorlat A tantárgy alkalmat ad a hallgatóknak a testnevelés a mozgásterápia terén szerzett elméleti és gyakorlati tudásuk alkalmazására az iskolai gyógytestnevelési órákon.

178

Szakirányú szakok Lovaskultúra-oktató felsőfokú szakirányú továbbképzési szak 1. Képzési időés a végzettség szintje:  öt félév, a kreditpontok száma: 120,  a végzettség szintjét nem emeli a képzés. 2. A képzési cél A lovaskultúra-oktató felsőfokú szakirányú továbbképzésben részt vevők állami, egyesületi és magánszektorokban, a lovaskultúra különböző területein – a képzés eredményeként – legyenek képesek alkalmazni a feladatok ellátásához szükséges legújabb elméleti és gyakorlati ismereteket. 3. Az oklevélben megnevezett szakképzettség: lovaskultúra-oktató 4. A szakirányú továbbképzésben való részvétel feltételei (végzettség szintje, szakképzettség/ek) Egyetemi-főiskolai szintűoklevél, valamint a testkultúrában, illetve a lovaskultúrában való jártasság igazolása. 5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere  Kötelezőszigorlati tárgyak: -

lovaskultúra-ismeretek, speciális jogi, gazdasági és igazgatási ismeretek.

 A szakdolgozat követelményei A szakdolgozat a lovaskultúra oktató képzettségnek megfelelő, írásban elkészített kreatív feladat. A hallgató a szakdolgozatot a lovaskultúra témakörből, önálló kutató-fejlesztő munka alapján, konzulens irányításával végzi. Az írásos formában elkészített szakdolgozattal a hallgatónak igazolnia kell, hogy képes az adott téma irodalmi feldolgozására, valamint a saját vizsgálatokból származó eredmények szabatos, szakszerűbemutatására és az azokból származó következtetések levonására. 6. A záróvizsga  a szakdolgozat megvédéséből és,  a szakdolgozat témájához kapcsolódó komplex szóbeli vizsgából áll.

179

Óra- és vizsgaterv Lovaskultúra-oktató felsőfokú szakirányú továbbképzési szak (2008/2009-es tanév) 1.

Anatómia Biológia Sportegészségtan Biomechanika Gimnasztika, stretching Sportedzéselmélet és módszertan Ökológia, környezetismeret Sportmenedzsment Lovaskultúra alapjai A ped.elmélete és tört.alapjai Okt.-nev. módszertan A gyógypedagógia alapjai Pszichológia, sportpszichológia A ló származása, a fajták és a fajtacsoportok kialakulása A ló anatómiája A ló egészségvédeleme Takarmányozástan Lósportok, lovassportok Bevezetés a sporttudományos kutatásba A lovaglás mozgástana A sportló tenyésztése, szelekció Lovardai ismeretek, magatartás A fiatal ló alapkiképzése Szerszám- és eszközismeret, A lovas oktatása futószáron Futószárazás A lovaglás gyakorlati alapjai (osztály, terep, lovasjátékok) Lovastorna Díjlovaglás Fogathajtás Díjugratás Hagyományő rzés, huszár Hagyományő rzőő smagyar, népi Western, reining lovaglás

18/3 18/3

2.

Összesen Óra/kredit

Vizsga

30/5 18/3 18/3 6/1 12/2 24/4 6/1 12/2 12/2

Koll/koll. Koll. Gyak./koll. Gyak. Gyak./koll. Gyak./koll. Gyak. Koll. Koll.

18/3 30/5 6/1 18/3

Koll. Koll./szig. Koll. Koll./szig.

6/1

Gyak.

30/6 12/2 18/3 6/ 12/2

Koll./szig. Gyak./koll. Koll. Aláírás Gyak./koll.

6/1 6/1 12/2 24/4

Gyak. Gyak. Gyak. Gyak./koll.

6/1 18/3 18/3 48/8

Gyak. Gyak./koll. Gyak. Gyak./gyak.

12/2 54/9

12/ 12/2 12/2 12/2

Gyak./koll. Gyak./gyak./ koll. Gyak. Gyak./gyak./ gyak./koll. Aláírás Gyak. Gyak. Gyak.

18/3

12/2 18/3

Gyak. Koll.

18/3

18/3

Gyak.

ALAPOZÓ ISMERETEK 12/2 12/2

6/1

Félévek óraszáma/kredit 3. 4. 5

6/1 6/1

6/1 6/1 18/3 6/1

12/2 12/2 NEVELÉSTUDOMÁNYI TANTÁRGYAK 18/3 18/3 12/2 6/1 6/1 12/2 SZAKMAI TÖRZSMODUL 6/1 18/3 6/1

18/3 6/1 18/3

6/ 6/1

6/1

6/1 6/1 12/2 12/2

12/2

6/1

12/2

6/1 18/3 30/5 6/1

18/3 6/1 18/3

18/3

18/3

6/1

12/2 18/3

18/3 12/

12/2 12/2

Összetett versenyek, military

12/2

Távlovaglás A gyógylovaglás elmélete és módszertana A lovasedzés módszertana

12/2

180

12/2

12/2 54/9

1. A lovaskultúra az iskolákban, az intézményekben és a társadalomban Lovasturizmus Lovastájékozódási ismeretek A lótartás, lovasintézmények, a rendezvények jogi szabályozása Lovasintézmények gazdálkodása, lovassportok létesítményei Kontakt óra összes óraszáma/ kredit Táborok ebbő l Hospitálások (oktatási gyakorlat) óraszáma Diplomadolgozat elő készítése, kidolgozása Összesen

2.

Félévek óraszáma/kredit 3. 4. 5.

Összesen Óra/kredit 6/1

Vizsga

12/2 18/3 6/ A LOVASKULTÚRA MENEDZSMENTJE 6/1 12/2

30/5 6/

Koll./szig. Aláírás

18/3

Gyak./koll.

18/3

18/3

Koll.

132 /22

60/ 10

720/ 120

60/2 20/2

60/2 20/2

300/10 60/6

6/1

168/ 28 60/2

218/ 30

180/ 30 60/2

236/ 32

180/ 30 60/2 20/2

40/4

50/5

272/ 38

264/ 31

50/5 150/ 19

Gyak.

Aláírás Vizsgatanítás

140/14 1140 / 150

Jelölések: Gy = gyakorlat; K = kollokvium, Sz = szigorlat, T = tábor, H = hospitálás.

181

TANTÁRGYI PROGRAMOK Alapozó ismeretek Anatómia, funkcionális anatómia A tantárgy olyan ismereteket nyújt az emberi szervezet anatómiai felépítéséről, amelyek alapok a funkciók megértéséhez, az egyéb orvostudományi tárgyak és a sportági szaktárgyak értelmezéséhez. Az anatómiai képletek elnevezésén túl, azok felépítése, elhelyezkedése és funkcionális kapcsolatrendszerük is feldolgozásra kerül. Sportegészségtan A tantárgy a környezet és az életmód egészségre gyakorolt hatásaival, a közegészségügy rendszabályaival, törvényeivel, a megelőző orvostudomány sajátos területeivel ismerteti meg a hallgatókat; elemzi a település, a táplálkozás, higienét, a mozgás, az edzés egészségi hatásait, a szaktudomány hazai fejlődését. Gimnasztika, stretching E tanulmányok révén a hallgatók megismerik a gimnasztika tárgyát, felosztását, cél,feladat- és eszközrendszerét, alkalmazási területeit, a gyakorlatok alapformáit és hatásait. Elsajátítják a szakterület terminológiáját, a rajzírást, a gyakorlatok tervezését és vezetését. Az előbbiekhez hasonlóan megismerik a stretching hasznát, lehetőségeit, alkalmazását a fáradtság oldásában, a bemelegítésben és a mindennapi életben. Sportedzéselmélet és módszertan A stúdium ismeretanyagának feldolgozása révén, a hallgatók elsajátítják a sportedzés elméletének tárgyát, összetevőit, kialakulásának és fejlődésének fázisait, a sportedzés módszertanának leírását, értelmezését; megismerik a szaknyelvet, az edzés- illetve az edzésfolyamat megtervezését, a felkészítés rendszerét, a versenyzés, a magasabb teljesítmény elérésének feltételeit, eljárásait. A tanulmányok fontos része a tantárgy más tudományterületekkel való kapcsolatrendszerének feltárása. Ökológia, környezetismeret Elsősorban a természeti környezet alaposabb megismeréséről, erre alapozottan a fenntartható fejlődés követelményeit követőmagatartásra oktatja – neveli a hallgatókat a tantárgy; a levegő, víz, talaj, flóra állapotának s az ember és az élővilág, benne a ló egészségének szoros összefüggéseit elemzi részletesen. Hazánk környezeti mutatói, a Kárpát medence természeti értékeinek sorsa ugyancsak egymást feltételezik. Az épített környezet egészségi, közlekedési, szociológiai – az életminőséget meghatározó – vonatkozásait az előbbiekkel összefüggésben tanulják, dolgozzák fel a hallgatók. Sportmenedzsment A tantárgy anyagának megismerése révén a hallgatók kiismerik magukat a magyar sportélet szervezeti-szerkezeti struktúrájában, működésében; tájékozódnak a sportműködés törvényi szabályozásában, önszabályozásában, illetve társadalmi megítélésében, helyében az államon belül. Találkoznak a nemzetközi kapcsolatokkal és intézményekkel; megtanulják a sportműködés gazdasági feltételeinek kezelését, az anyagi alapok lehetséges megteremtését, felhasználását, annak szabályait, eljárásait és a vállalkozásra vonatkozó előírásokat.

182

Neveléstudományi tantárgyak A stúdium alapvetőcélja, hogy összefoglalja és rendszerezze a lovaskultúra oktató számára nélkülözhetetlen oktatási-nevelési tevékenység tudományelméleti és módszertani ismeretanyagát. Tisztázza a tárgy alapfogalmait, összefüggéseit, történeti fejlődését. Célja továbbá, hogy bevezesse a hallgatókat az neveléstudomány részterületeinek modern szakirodalmába. Szakmai törzsmodul A ló származása, a fajták és kialakulása A tantárgy ismereteket közöl az őslóról, majd az eurázsiai kontinensen továbbfejlődő Equusról, és alfajtársairól; követi a megszelídített alfajok, elsősorban a melegvérűek egyre tudatosabb tenyésztését, használatbafogását. Xenophontól kezdve foglalkozik a lovaskultúra elismert szakértőivel, a legtöbb értéket teremtő arab, spanyol, nápolyi, francia, német, angol és természetesen a magyar tenyésztőkkel, iskolateremtőkkel, továbbá az angol telivér már kifejezetten sportra tenyésztését követőspeciális sportlovak „megalkotásával”, jellemzésükkel. A ló anatómiája A tantárgy révén ismeri meg a hallgató a ló alkatát (típusait), szervrendszereit és azok működését, különösen a mozgásszerveket és az érzékszerveket; a testalkat és a mozgás értékelését, a bírálat jelentőségét a tenyésztésben, s a kiválasztásban; a hátasló és a fogatos ló bírálatának eltérővonásait. A ló mozgásának ergonómiai és mechanikai vonatkozásait a tenyésztési, nevelési, speciális alkalmassági, és teljesítményi szempontok szerint taglalja a tantárgy. Takarmányozástan A tenyésztési cél meghatározásával kezdve, a genetika törvényeivel folytatva jut el a hallgató a tenyésztési módszerekhez és eljárásokhoz. A fajtiszta tenyésztés és a keresztezések megismerése után foglalkozik a lófajták, elsősorban a melegvérűek leírásával. A szelekció céljait, módszereit, a törzskönyvezést a sport-lóra koncentrálva ismerteti a tantárgy. A ló szaporításának hagyományos és modern eljárásait, a csikónevelés, majd a lovak elhelyezése, ápolása, gondozása követi: külön is figyelmet kíván a takarmányozás és a takarmánykiegészítők célszerűadása. A ló egészségvédelmében a megelőzés (védőoltások, balesetvédelem, kifogástalan tartási körülmények) és a megfigyelés, az időben alkalmazott, szakszerűelsősegély és szakápolás egymást kiegészítő, nélkülözhetetlen láncszemek. . Lósportok, lovassportok A lósportokkal – lóversenyzéssel – kultúrtörténeti, s a tenyésztésben játszott szerepük miatt folytatnak tanulmányokat a hallgatók. Hangsúlyosabban a galoppal (sík és korteher versenyek, illetve az ugró-, gát- és akadályversenyekkel), de fontossága szerint az ügetőversenyzéssel is. A lovassportok a ló legteljesebb kiképzését igénylik, még ha a specifikumok más-más hangsúlyt igényelnek is. E sportokban fokozott az ember-ló egyidejűés magas szintűegyüttes teljesítménye. Önálló versenyág, de alapképzettség is a díjlovaglás, a neveltség, s az együttműködés bizonyítása. Az ugratás – díjugratás – látványossága és teljesítményszintjei miatt magasan értékelt versenyág. Az összetett versenyekben is szerepet játszik (pl. military, öttusa). A távlovaglás az egyik legrégibb, följegyzett teljesítménysport. 183

A lovastorna előkészítő szerepének több évezredes múltja van. Napjainkban pótolhatatlan a gyermeklovagoltatás elterjesztésében, látványossága, pedig szereplőnek és nézőnek is jelentős. A lovaspóló a lovasjátékok tantárgy keretében érdemel részletesebb ismertetést. A magasiskola a lóháton folytatott közelharcra felkészült lovas és ló roppant látványos teljesítménye. A fogathajtás (fogatversenyzés) magyar hagyományai és évszázados eredményessége miatt kerül elméleti és gyakorlati órák tárgyaként a szakirányú képzésbe. Bevezetés a sporttudományos kutatásba A tantárgy lehetőséget teremt a sporttudomány kutatási területeinek, módszereinek megismeréséhez, a legfontosabb és elérhetőmérő-vizsgáló eljárások, műszerek használatához, a mért adatok feldolgozásához és értékeléséhez. A lovaglás mozgástana A tantárgy értelemszerűen kapcsolódik a tudományos módszertanhoz is. A tantárgy a ló mozgásának ergonómiai és mechanikai tanulmányozására építve, a lólovas együttmozgását elemzi valamennyi járásmódban, illetve a díjlovaglás, az ugratás, a lova torna sajátosan jellemzőkövetelményeit vizsgálva. A hallgató képessé válik a két lény mozgásszerveződésének, a kettő összehangolásának vizsgálatára, a tudományos igényűmérések, elemzések hasznosítására, a mozgáselemzést szolgáló műszerek, eszközök használatára. Ennek érdekében a gyakorlati órák egyes részeit videóra rögzítve, mérések, adatrögzítés és értékelés kerül sorra, többcélú hasznosítással. Lovardai ismeretek, magatartás A tanulmányi időegészén végigfutó ismeretek – készségek és magatartásformák tanulása, betartása, betartatása jelenti a tantárgyi célok megvalósítását. Ide tartozik a lovaglás színhelyeinek (fedett és nyitott létesítmények, berendezések) alapos megismerése, a lovas képzés elemi szabályainak, rendjének, a balesetek elkerülésének, az utasítások pontos végrehajtásának szigorúan elvárt betartása. A hallgatók előbb felkészülnek a lovardai rend elfogadására, teljesítésére, majd oktatóként a betartatására. A tanulás előrehaladtéval a hallgatók megismerik a pályán elhelyezett akadályokat, azok méreteit, formáit, felépítésüket. A fiatal ló alapkiképzése E sokrétűtantárgy túlnyomóan elméleti feladatokat ró a hallgatókra. A belovaglás első fázisa a betanítás, melyben a 2-2,5 éves csikót türelemmel, türelemmel és jutalmazásokkal magához szelídíti a lovas. A hátasnak szánt csikót előbb „előkészíti” a várható teher eltűrésére, majd segítségekkel betanítja. A belovaglás további fázisai a „mire alkalmasság” eldöntése után, szakértőkiválasztás szerint következnek. A ló edzése azonban már korábban kezdődik: 1 éves korától fokozatos terheléssel futó-járó-ugró képességeit kell alakítani, hogy később jó kiválasztással kerüljön nyereg alá, fogat elé. A teljesítményvizsgálatok feltételekt ől függően igényes, vagy egyszerűbb mérőadatrögzítőeljárások annak érdekében, hogy az edzés hatásfoka ellenőrzött, a kiválasztás eredményes legyen.

184

Szerszám- és eszközismeret A hallgatók meg kell ismerjék a hátaslóra való kantártípusokat, a különböző feladatokra speciálisan épített nyergeket és tartozékaikat, a feladathoz, s a ló vérmérsékletéhez, érzékenységéhez illeszkedőzablákat, kiegészítőket (martingál, kikötőszár, stb.), amelyek a ló irányítását elősegítik. A lovas ruházata elsősorban biztonságot, kényelmet s a sérülések megelőzését szolgálja; feleljen meg az aktuális időjárási viszonyoknak, s a művelt szakág előírásainak. A hallgatók ismerjék meg, s tudják viselni, illetve kezelni az alkalmasnak ítélt felszerelést, ruházatot. A védőfelszerelés elsősorban a lovat illeti: kényes, esetleg sérülékeny ízületeit, fülét, hátát, hasát stb. védi célszerűen. A lovas elsődleges védelme a fejfedő(kobak), a kesztyű, egyáltalán: az alkalmas ruházat. A fogathajtásban használt ló szerszámozottsága: a kantár (és kiegészítői), a gyeplő (szár), a hám, a rúdhoz és fogathoz illesztés eszközei. A hallgatók meg kell ismerjék az egyes-kettes-négyes fogat szerszámegyütteseit, illetve e fogatok típusait, valamint a fogathajtó öltözetét, felszerelését és a segéd(ek) öltözetét. A lovas oktatása futószáron A futószáras lovon kezdett oktatást megelőzi a lóval kialakuló kapcsolat kedvező megteremtése (megközelítés, hang-kéz-szaglás-simogatás) a ló kommunikációjának – testbeszédének – megtanulása és hasznosítása. Oktatásra az előzőleg már futószáron kiképzett hibátlan járású, nyugodt, megengedő lovat (lovakat) ajánlott használni. A fölnyergelt ló orrszíjkarikájához vagy zablakarikájához csatolt futószár, s az ostor csak képzett oktató kezében eredményes segédeszközök. Felülés, szár kézbevétele, ülés és tartásigazítás, indítás-megállítás próbája után oktatjuk a különböző járásmódokban lovaglást, kellőidőben irányváltoztatásokkal. Járásban egyensúlygyakorlatok. Osztályban képzett éllovas mögé sorakozva halad a ló irányítására már alkalmas tanítvány: a lovardai alakzatok, fordulatok, váltások valamennyi járásmódban való teljesítése után lehet nagykarámban, immár nagyobb tempóban folytatni az alapképzést. Járó-ugróiskola (földre helyezett rudak) teljesítése után következhet a könnyű tereplovaglás. Lovastorna A tantárgy elsődleges célja a lovastorna népszerűsítése általános iskolákban, lehetőleg már az alsó tagozat tanulói körében; másodlagos a versenyzésre felkészítés, a minőségi eredmények megalapozása. A gimnasztikai, majd akrobatikai elemek hagyományos feltételek közötti tanulása – tornaterem, talaj, ugrószőnyeg, szekrény stb – egyidejű lehet a lóval ismerkedéssel, voltizsálásra szerszámozott lovon, a rövidvágtáig minden járásmódban lovas alapképzéssel. A már otthonosan mozgó kezdő„lovasok” speciális felkészítése, illetve kiválasztása és edzése, versenyeztetése zárja a képzést. A hallgatók az alapképzés gyakorlati teljesítése után együttműködőiskola tanulóival folytatják a tantárgyi követelmények teljesítését. Díjlovaglás A tantárgy célja a versenyág gyakorlatanyagának, a pályának, valamint a versenyfeladatoknak és szabályoknak a megismerése, továbbá személyes „élmények” elérése, a kezdőkategória követelményeinek teljesítésével, amelyek a használati iskolához tartoznak. 185

A nehezebb kategóriájú díjlovaglás fokozatairól elméleti tudásról kell számot adni a hallgatóknak. Fogathajtás A tantárgy célja annak elérése, hogy a hallgatók ismerjék meg az egyes-kettes-négyes fogatok előkészítésének, edzésének és versenyzésének feltételeit, követelményeit és szabályait; legyenek tisztában a fogatok elbírálásának elveivel (bemutatás), a díjhajtás és a marathon szabályaival, követelményeivel, a pályák méreteivel, berendezésével; legyenek képesek egyes- és kettes-fogat befogására, hajtására, a leszerszámozásra; ismerjék a magyar fogathajtás történetét, eredményeit, legjobb művelőit, bázisait; legyenek felkészültek a fogathajtás eszközeiről, a lovas turizmusban elfoglalt szerepéről. Díjugratás A tantárgy célja a leglátványosabb lovassport alapos megismerése, s kellőjártasság elsajátítása ahhoz, hogy az alacsony szintűpályát sikeresen teljesítsék a hallgatók. a hallgatók legyenek képesek a sportág műveléséhez szükséges előképzettség megítélésére, az ugró ló alkalmassági mutatóinak fölismerésére; birtokolják a sportág versenyszabályait, a versenyrendezés feltételeit, a pálya és berendezésével kapcsolatos ismereteket valamennyi kategóriában; legyenek képesek beszámolni a sportág hazai és nemzetközi történetéről, mai helyzetéről; eredményesen oktassanak kezdőlovast, alapfeladatokra felkészítőedzéseken. Hagyományőrzés A tantárgy célja a remélhetően világörökségként is elismerésre kerülőmagyar lovashagyományok megismertetése, értékelése, továbbterjesztése. E hagyományok kiterjednek a magyar tenyésztésűlovak 2-3 évezredes értékeire, a szerszámok, eszközök, ruházat ismeretére és értékeire és megjelenítésére, a különleges lovas tudás fölelevenítésére. A tantárgy bemutatja a honfoglaló ősök kivételes lóról művelt íjász tudomány, a csikósok ma is megbámult attrakcióit, a hagyományőrző magyar huszárok bemutatóit, a puszta látványosságot messze túlhaladó élményeket és értékeket. Lovas játékok A tantárgy célja elsősorban a lovaglás biztonságának, csiszoltságának és a segítségadások finomításának eredményeit hozó előkészítő, rávezetőjellegűeszközös – pl. hordás – és eszköz nélküli gyakorlatok tudatos alkalmazása, fejlesztése. Szerepük van továbbá a foglalkozások-edzések hangulatának emelése, a levezetőszakasz keretében. A szakágnak minősülőlovaspólót csak elméletileg érinti a képzés, szabályainak, leírásának, sajátos mozgásanyagának és lovainak említésével. A gyógylovaglás elmélete és módszertana A gyógylovaglás – hypoterápia – oktatásának célja a hazánkban különösen sok rászorult gyermek és felnőtt segítése, e terápia sajátos többletet adó hatásai révén. Már a megelőzésben rengeteget segít a tanulók 40-50%-án kimutatott tartáshibák kijavításával. A tulajdonképpeni terápiás eljárások mozgássérültek, fogyatékkal élők, baleset, illetve műtétek utáni gyógykezelésre szorultak hatásos gyógytornája az együttműködőtárs, a szeretetreméltó ló segítségével. A hallgatók ismerjék meg e roppant hatásos javító-gyógyító eljárás lehetőségeit, módszereit; mélyítsék el ismereteiket az ember és a ló funkcionális anatómiája, a biomechanika, a kineziológia ismeret- és eszközrendszere terén; legyenek képesek ezen ismeretek alkotó felhasználására, az orvos, a gyógytornász, a pszichiáter munkatársaként, ha ez indokolt. 186

A lovasedzés módszertana A tantárgy anyaga kapcsolódik a legtöbb szaktárgyéhoz. E roppant összetett tantárgy célja a hallgatók lovaskulturális műveltségének, szűkebben az oktatás és edzés elméletének megalapozása, rendszerezése; továbbá az önálló szakmai és tudományos tevékenység lehetséges útjainak fölrajzolása, továbbgondolása, a kutató eljárások eszköztárának ismeretéhez és használatához vezetősegítségadás; kellőalapozás után a szakági specifikumok megismerése, illetve a lehetséges kooperációk, a célszerűinterdiszciplináris tevékenység megalapozása. A hallgatók legyenek felkészültek a módszertani munka tervezésére és vezetésére. Western, reining lovaglás A westernlovaglás oktatásának célja ezen – itthon még vadonatújan is eredményes – szakág megismerése, elméleti, s a kóstoló szintjén gyakorlati képzés révén. A hallgatók megismerik a western díjlovaglás, a szlalom és a hordókerülés technikáit, szabályait, a westernszámokra legalkalmasabb quarter horse származását, küllemét, képességeit, a speciális szerszámozottságot, versenyeszközöket, pályaadatokat. A lótartás, a lovasintézmények, a rendezvények jogi szabályozása A tantárgy célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a lovas szakemberképzést szabályozó hatályos törvényeket és jogszabályokat, kapjanak tájékoztatást az EU-ban folyó felsőfokú lovas-szakemberképzés legelismertebb német és brit változatairól. A hallgatók iránymutatást kapnak a tárgykörre vonatkozó kiterjedt törvénykezés és szabályozás szövevényéről, s feladatot a tájékozódás-rendszerezés munkájában; képessé válnak megtalálni a fölmerült kérdésekre vonatkozó kormányi, önkormányzati szabályokat, s azokat körültekintően alkalmazni is tudják. A lovaskultúra menedzsmentje, a lovasintézmények gazdálkodása A tantárgy célja felkészíteni a hallgatókat a látogatott intézményeknél szerezhető tapasztalatok értékelésére és kamatoztatására; hasonló intézmények és vállalkozások irányításában való részvételre, hatóságokkal, önkormányzatokkal szükséges együttműködésre, támogatások elnyerésére, a tervszerű és korrekt gazdálkodásra, illetve gazdálkodási tevékenységek áttekintésére. A lovaskultúra az iskolákban, az intézményekben és a társadalomban A tantárgy célja a hallgatókat felkészíteni arra, hogy elkötelezetten működjenek közre a tanintézetekben meghonosítandó lovaskultúra-képzésre. A tantárgy arra törekszik, hogy a hallgatók ismerjék fel a működésük terén lehetséges iskola- és iskolafenntartó-közeli lovasintézmény adta lehetőségeket, szervezzék a megoldás előkészítését, kísérjék figyelemmel a megindított folyamatot. A megújuló magyar lovaskultúra alapintézménye az iskola, ahol – lehetőségek szerint – tanórai, tanórán kívüli és egyéb keretek között folytatható lovas képzés. A társadalom „beoltása” is az iskolából indulhat ki: az ottani sikerek, a tanulók élménygazdag foglalkozásai a szülők és a tantestület pozitív tapasztalatai révén. Lovasturizmus A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat a nagy lehetőségeket rejtő, hazánk imázsát és gazdaságát egyaránt befolyásolni képes ágazattal; felkészíteni és irányítani a hallgatókat az ágazatban való tevékenységre.

187

Sportpszichológia szakirányú továbbképzési szak 1. Képzési időés a kreditek száma:  4 félév, 120 kredit. 2. Azoklevélben feltüntetett képzettség megjelölése: sportszakpszichológus 3. A felvétel feltételei: egyetemi vagy mester fokozatú pszichológiai végzettség. 4. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhetőismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben Kompetenciák:     

oktató, kutató (egyetemi szinten); sportpszichológus; részvétel sporttudományos kutatások pszichológiai vonatkozású projektjeiben; sporttudományos kutatói életpálya megkezdése (PhD); sportpszichológusi munka ellátása (egyesületek, szakszövetségek, sportiskolák, rekreációs fórumok, edzőtáborok, versenyek), tanácsadás, felmérés, tesztelés, felkészítő programok összeállítása, vezetése, eredményességének mérése, szakvéleményezés, konzultáció, a sportteljesítmény pszichés oldalának biztosítása, egyéni és csapatsportolók ellátása stb.);  a szakmódszertani végzettségnek megfelelően pszichoterápiás munka ellátása;  nemzetközi kapcsolattartás, kutatásokban való részvétel, szakmai képviselet, szakmai fórumok szervezése. Tudáselemek, megszerezhetőismeretek:  sportpszichológia (bevezetés, pszichodiagnosztika, módszerspecifikus képzések, alkalmazott sportpszichológia, módszertan, pszichometria, sportpszichiátria, pszichoterápiás alapok);  orvostudományi alapismeretek;  sportági alapismeretek;  biomechanika;  sportszociológia;  edzéselmélet;  mozgástan;  sportpedagógia;  sportdiplomácia. Személyes adottságok, készségek:  a képzés során a sportpszichológusi munkához elengedhetetlen attitűd, empátia, kommunikáció, viselkedés; a pszichoterápiában és a felkészítő munkában 188

megnyilvánuló magatartás és kommunikációs minták, a kapcsolattartáshoz szükséges tárgyalási módok, a szakvéleményezéshez kellően árnyalt kifejezésbeli képesség, a tanácsadáshoz és konzultációhoz szükséges megértési, meghallgatási és beavatkozási technikák elsajátítása, valamint a társas helyzetek kezelése a csapat és csoportmunkában;  kutatói gondolkodásmód, problémaérzékenység, problémafókuszú megközelítés, tesztfelvételi, mérési és kiértékelési rutin. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:  oktatói, kutatói közeg (egyetem, főiskola, oktatási intézmények, kutatóintézetek stb;  alkalmazott sportpszichológusi tevékenységet igénylő közeg (egyesületek, szakszövetségek, sportszövetségek, sportiskolák, rekreációs helyszínek stb.). 8. A szakképzettség szempontjából ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek

meghatározó

A szakirányon belüli főismeretkörök: 1. Sporttudományi alapismeretek 2. Sportpszichológia és alkalmazott sportpszichológia 3. Módszerspecifikus képzés (csoportanalízis, T-csoport, autogén tréning, mentáltréning stb.) 4. Szakdolgozat 9. A szakdolgozat kreditértéke: 20 kredit

189

ismeretkörök

20 kredit 40 kredit 40 kredit 20 kredit 120 kredit

és

a

főbb

ÓRA ÉS VIZSGATERV Sportpszichológia szakirányú továbbképzési szak, levelezőtagozat (2008/2009-es tanév) Félévek/óraszáma 1.

2.

3.

ALAPOZÓ ISMERETEK 10/K 10/Gy 10/K 10/K 10/K 10/K 10/K 10/K 10/Gy 10/K SZAKMAI TÖRZSMODUL Bevezetés a sportpszichológiába 10/K Pszichodiagnosztika 10/K 10/K Alkalmazott sportpszichológia 10/K 10/K Sportpszichológiai módszertan 10/K 10/K 10/Sz Esetelemzés 10/Gy Határ- és kapcsolódó tudományok 10/K Esetbemutatás 10/Gy Sportpszichiátria Szakdolgozat Pszichoterápiás alapok Csapatsportok pszichológiája Módszerspecifikus képzés 50/Gy 50/Gy 50/Gy Edzés- és versenylátogatás 10/A Sportági sajátélmény 10/A 10/A Terepgyakorlat 10/Gy Laborgyakorlat 10/Gy 10/Gy

összesen

Kreditpontok

10 10 10 10 10 10 10 10 10 10

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

10/Gy

10 20 30 30 10 10 10 10 10 10 10 200 10 30 10 30

2 4 6 6 2 2 2 2 20 2 2 40 2 3 2 3

120

540

120

4.

Orvostudományi alapismeretek Sportági alapismeretek Sportszociológia Biomechanika Mozgástan Sportpedagógia Pszichometria Edzéselmélet Kommunikáció Sportdiplomácia

Összes óraszám

140

140

140

10/Sz

10/K 10/A 10/K 10/K 50/Gy 10/A

Jelölések: Gy = gyakorlat; K = kollokvium, SZ = szigorlat; A = aláírás. Megjegyzés: Az alapozó, illetve a szakterületi speciális órák egy része, s a vonatkozó kollokviumok alól felmentést kaphatnak azok, akik egyetemi leckekönyvükkel igazolják az adott területen folytatott tanulmányaikat.

190

TANTÁRGYI PROGRAMOK Alapozó ismeretek Orvostudományi alapismeretek A hallgatók a tantárgy segítségével megismerhetik a különböző intenzitású és időtartamú sportterhelések hatásait az emberi szervezet működésére, a terhelés hatására bekövetkező– a szívben, a különbözőszervrendszerekben és biokémiai folyamatokban végbemenő– adaptációs folyamatokat és azok alakíthatóságának legcélszerűbb folyamatát; megismerik a legalapvetőbb sportsérülések jellemzőit, ellátásuk alapjait és a sérülések pszichés vonatkozásait. Sportági alapismeretek Az integratív tantárgycsoport célja a hallgatókkal megismertetni a különböző sportágak alaptechnikáját, hogy a sportpszichológusi munkájuk során eligazodjanak a különbözőegyéni és csapatsportok, sportjátékok profiljaiban és a legalapvetőbb szabályok terén. Sportszociológia A hallgatók megismerik a sportot, mint társadalmi jelenségcsoportot, és annak viszonyát más társadalmi jelenséghez és a társadaloam egészéhez; áttekintést nyernek a jelenkori sporttal kapcsolatos legfontosabb társadalmi jelenségekről, folyamatokról, csoportokról, valamint a társadalmi változásokról. A mindennapi élet tapasztalatait felhasználva és meghaladva rendelkezni fognak tudományosan megalapozott információkkal az élsport, a versenysport és a szabadidősport hatékonyságát befolyásoló társadalmai tényezőkről. Biomechanika A hallgatók ismereteket szereznek a biomechanika történetéről, vizsgálati területeiről (a test, testrészek súlypontja; az emberi test elemeinek mechanikája; a mozgáselemzés alapelvei; sebesség, gyorsulás, erőmérés; az ember mozgásának törvényszerűségei talajon, vízben, levegőben; eszközök és az ember kölcsönhatása mozgás közben), vizsgálati módszereiről és vizsgálati eszközeiről. Mozgástan A tantárgy a mozgástanulás elméleti hátterét, mechanizmusát, a gyakorlat során született tanuláselméletek lényegi kérdéseit taglalja. A hallgató betekintést nyer a motoros tanulás azonosságaiba és különbözőségeibe, a mozgástanulási folyamat főbb fázisaiba, valamint az alapvetőmozgásformák fejlődésébe. Sportpedagógia A hallgatók a tantárgy révén megismerkednek a sportolók nevelésének, felkészítésének, versenyeztetésének pedagógiai vonatkozásaival, a sportpedagógiai kutatás módszertanával, a viselkedési, magatartási anomáliák pedagógiai kezelésmódjával, az edzői és sportolói viszony pedagógiai kritériumaival. Pszichometria A kurzus célja a pszichológiai tesztelmélet és szerkesztés legfontosabb vonatkozásainak bemutatása részben elméleti ismeretek, részben önálló feladatok útján. Elsődlegesen arra koncentrál, hogy mely szempontok alapján minősül egy pszichológiai teszt jól használhatónak a sportpszichológiai gyakorlati és kutatómunkában. 191

A hallgató megismeri a legalapvetőbb pszichometriai eljárások és a statisztikai mutatók képzésének alapjait, műszeres gyakorlataik során tapasztalatokat szereznek a pszichikus funkciók életkori és egyéni jellemzőiről, különös tekintettel a sport kontextusára, a sportpszichológiai gyakorlatban történőalkalmazhatóságukról. Edzéselmélet A hallgatók a tantárgy keretében megismerik az edzéselmélet és -módszertan fogalomrendszerét, a sportedzés élettani hátterét, feltételeit, módszereit, az erő, a gyorsaság és az állóképesség megnyilvánulási formáit, és fejlesztésük elméleti és alapvetőmódszertani lehetőségeit. A tárgy érinti a koordinációs képességek megnyilvánulásait, a fejleszthetőség lehetőségeit. Kommunikáció A tantárgy célja a pszichológus szakmában szokásos kommunikációs készségek ismertetése, bemutatása, elsajátítása és ezzel a hatékony kommunikáció művelésének közvetítése és megteremtése. A hallgató megismeri a különféle kommunikációs módszereket, jártassá válik az interperszonális kommunikáció hatékony formáiban, képes lesz a különbözőszemélyiségű emberekkel történődifferenciált bánásmódra. Kiemelten kezeljük a sportpszichológus-sportoló-edző viszony különféle tipikus helyzeteit, megoldási lehetőségeit és konfliktuskezelési technikáit. A hallgatók megismerkednek a kommunikációs technológiai tevékenységekkel, és az ezek hatékony alkalmazásához szükséges készségekkel; megismerik a hatékony sportpszichológiai felkészítéshez elengedhetetlen felkészítési és pszichoterápiás foglalkozások kommunikációs csatornáit. Sportdiplomácia A tantárgy célja ismeretek nyújtása a testkulturális értékek, érdekek, viszonyrendszerek, testnevelési és sportpolitikai megközelítéséről történeti és aktuálpolitikai optikán keresztül; a testnevelés és sport globalitásának érzékeltetése a teljes társadalmi praxis részeként és ennek alapítójaként.

Szakmai törzsmodul Bevezetés a sportpszichológiába A kurzus bevezetést nyújt a pszichológia sporttal foglalkozó ágának művelésébe. A hallgatók megismerkednek a sportpszichológia föbb területeivel: az emberi viselkedés és a sport kapcsolata, arousal, szorongás, motiváció, teljesítmény, a csapatsportok dinamikája, személyiség és sporttevékenység, edző-sportoló viszony stb. Pszichodiagnosztika A tantárgy célja a pszichológia gyakorlatban alkalmazott diagnosztikai tesztek áttekintése, valamint a sportpszichológiában alkalmazott diagnosztikai repertoár kialakítása; a legfontosabb tesztek alkalmazásának elsajátítása és készségszintűhasználata. Alkalmazott sportpszichológia A kurzus a gyakorló szakember számára közvetíti a legmodernebb sportpszichológiai ismeretanyagot. A képzés legfontosabb területei: az edzőés az edzésmunka pszichológiája és gyakorlata, motiváció, vezetés, leadership készségek és képességek, pszichológiai tréningek, imagináció, pszichés energetizálás, pszichoreguláció, stresszkezelés, tanácsadás, felkészítés, terápia. 192

A kurzus során a hallgatók megismerkednek az alapvetőeljárásokkal, néhányat saját élmény szintjén elsajátítanak; betekintést nyernek a sportpszichológus által végzett felkészítés menetébe. Sportpszichológiai módszertan A kurzus a leendősportpszichológusok számára gyakorlati képzést nyújt a szakmában használatos módszerek kiválasztásával, alkalmazásával, a folyamat értékelésével kapcsolatosan. A hallgatók megtanulják a már elsajátított diagnosztikus ismeretek birtokában a felkészítési, illetve beavatkozási programok kiválasztását és alkalmazását; megismerkednek a gyakorlati munka folyamatának törvényszerűségeivel, sportágspecifikus aspektusból is. Sportpszichiátria A kurzus során a hallgatók megismerkednek a sportpszichiátria és a klinikai sportpszichológia alapjaival; a sportpszichológiai nosológia rendszerével (MCS-SP), a klinikai sportpszichológiai mérési eljárásokkal, intervenciós technikáival, terápiáival; áttekintik a teljesítmény-diszfunkciókat, a szorongásos hangulati, táplálkozási és hiperaktivitás zavarokat ; az alkohol- és drogproblémákat, valamint az impulzuskontrollzavarok területeit; megismerkednek a gyógyszerfogyasztás kérdéskörével, a pszichiátriai patológiákkal és ezek biopszichoszociális hátterével. Pszichoterápiás alapok A tantárgy célja betekintést nyújtani a pszichoterápia formáiba, megismertetni a hallgatókat a különféle pszichoterápiás formák hasonlóságaival, különbségeivel. A tantárgy megismertet az alkalmazási területekkel és a legfőbb módszertani eszközökkel. A képzés célja az alapvetőterápiás ismeretek, készségek és technikák megismerése. A kurzus során elsajátítják a pszichoterápiás irányzatok elméleti hátterét és gyakorlati lehetőségeit; megismerik a pszichoterápia kereteit, lehetőségeit és alkalmazhatóságát; önismereti gyakorlatok segítségével fejlesztik empátiás és interperszonális készségeiket és introspekciójukat. Csapatsportok pszichológiája A tantárgy célja a csoportdinamika működésének megismerése, és ezen ismeretek alkalmazása a sportcsapatok kontextusában. A hallgatók megismerik a sportcsapatoknál végbemenőcsoportfolyamatok szociálpszichológiai vonatkozásait, és betekintést nyernek a csoportterápia alapjaiba is. A kurzus során elsajátítják a csoport, valamint a csapat, mint csoport működésének elméleti hátterét; megismerkednek a csapatépítés, valamint a csoportkohézió legfontosabb jellemzőivel, kialakításuk lehetőségeivel; megtanulják az egyéni és csapatsportok alapvet őpszichológiai különbségeit, és ezen különbségek intervenciós lehetőségeit.

193

OKTATÁSI EGYSÉGEK ATLÉTIKA TANSZÉK D-épület, I. emelet

Fogadóóra

Tanszékvezető Szalma László, egyetemi docens

....................................................................

Előadó Kotányi Magdolna Dr. Szécsényi József, professor emeritus

…………………………………………….

Dr. Gyimes Zsolt, egyetemi docens

....................................................................

Dr. Keresztesi Katalin, egyetemi docens

....................................................................

Dr. Kovács Etele, egyetemi docens

....................................................................

Dr. Vágó Béla, egyetemi docens

....................................................................

Skoumal András, egyetemi adjunktus

....................................................................

Benczenleitner Ottó, egyetemi tanársegéd

....................................................................

Dr. Sztipits László, szaktanácsadó

....................................................................

Kenyeres Ágnes, előadó

BIOMECHANIKA TANSZÉK Új épület, III. emelet

Fogadóóra Tanszékvezető Dr. Tihanyi József, egyetemi tanár

....................................................................

Előadó Varga Zsanett Dr. Csende Zsolt, egyetemi docens

....................................................................

Dr. Laczkó József, egyetemi docens

....................................................................

Dr. Rácz Levente, tudományos főmunkatárs

....................................................................

Szilágyi Tibor, tudományos munkatárs

....................................................................

Dr. Trzaskoma Lukas, tudományos munkatárs Gréger Zsolt, asszisztens

194

EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI ÉS SPORTORVOSI TANSZÉK Új épület, II. emelet

Fogadóóra Tanszékvezető Dr. Tóth Miklós, egyetemi tanár

....................................................................

Előadó Madari Csilla Pirityné Winterstein Ágnes Dr. Frenkl Róbert, professor emeritus .................................................................... Dr. Berkes István, egyetemi tanár .................................................................... Dr. Mészáros János, egyetemi tanár .................................................................... Dr. Pavlik Gábor, egyetemi tanár .................................................................... Bartusné dr. Szmodis Márta, egyetemi docens .................................................................... Dr. Faludi Judit, egyetemi docens .................................................................... Dr. Gunda András, egyetemi adjunktus .................................................................... Dr. Osváth Péter, egyetemi adjunktus .................................................................... Dr. Pavlik Attila, egyetemi adjunktus .................................................................... Dr. Prókai András, egyetemi adjunktus .................................................................... Dr. Szalay Piroska, egyetemi adjunktus .................................................................... Dr. Szőts Gábor, egyetemi adjunktus .................................................................... Dr. Kneffel Zsuzsanna, egyetemi adjunktus .................................................................... Ramocsa Gábor, egyetemi tanársegéd …………………………………………….. Dr. Uvacsek Martina, egyetemi tanársegéd .................................................................... Dr. Farkas Anna, tudományos munkatárs .................................................................... Dr. Olexó Zsuzsa, tudományos munkatárs .................................................................... Krälingné Zsirai Zsuzsanna, tud. segédmunkatárs ................................................................ Apor Jánosné, asszisztens Richter Veronika Ibolya, asszisztens Patikás Attiláné, segédasszisztens Szendrei Eszter, asszisztens Farkas Istvánné, kisegítő Faragó Zsolt, állatgondozó Lovaskultúra Páska Ildikó, ügyvivőszakértő Zupán Péter, ügyvivőszakértő Nagy Zsolt, adminisztrátor

195

Orvosi rendelés a tanszéken 30

00

00

00

Hétfő- csütörtök: 7 - 8 és 13 - 15 Péntek: 7 30- 800 és 1300 - 1400 Vizsgaidőszakban: 1100 - 1300 INFORMATIKAI ÉS OKTATÁSTECHNOLÓGIAI TANSZÉK Főépület, I. emelet

Fogadóóra mb. tanszékvezető Dr. Zsidegh Miklós, egyetemi docens

....................................................................

Előadó Juhász Lászlóné

Ungvárai János, egyetemi adjunktus

....................................................................

Antal Sándor, szoftvermenedzser Vass Róbert, rendszergazda Király András, animátor (SGI) Varga Ferenc, technikus (videó) Kovács Benedek, műszaki ügyintéző

KÜZDŐSPORTOK TANSZÉK D-épület, II. emelet

Fogadóóra Tanszékvezető Dr. Barna Tibor, egyetemi docens

....................................................................

Előadó Polka Valéria Dr. Szepesi László, egyetemi docens

....................................................................

Bognár Gábor, egyetemi adjunktus

....................................................................

Dr. Fodor Tamás, egyetemi adjunktus

....................................................................

Dr. Németh Endre, egyetemi adjunktus

....................................................................

Horváth Tamás, egyetemi tanársegéd

....................................................................

Felletár György, fegyvermester

196

PSZICHOLÓGIA TANSZÉK Új épület, I. emelet

Fogadóóra Tanszékvezető Dr. Lénárt Ágota, egyetemi docens

....................................................................

Ügyviteli alkalmazott Konkoliné Kovács Judit Dr. Sipos Kornél, egyetemi tanár

....................................................................

Kormosné dr. Acsai Irén, egyetemi adjunktus .................................................................... Dr. Tóth László, egyetemi adjunktus

....................................................................

Majoross Kinga, egyetemi tanársegéd

....................................................................

SPORTJÁTÉK TANSZÉK D-épület, II. emelet

Fogadóóra Tanszékvezető Mocsai Lajos, egyetemi docens

....................................................................

Előadó Bunda Györgyné Dr. Reigl Mariann, egyetemi docens

....................................................................

Németh Lajos, mestertanár

....................................................................

Dr. Fekete Béla, egyetemi adjunktus

....................................................................

Jókay Zoltán, egyetemi adjunktus

....................................................................

Dr. Kovács Katalin, egyetemi adjunktus

....................................................................

Nemes Gábor, egyetemi adjunktus

....................................................................

Dr. Ökrös Csaba, egyetemi adjunktus

....................................................................

Pálinkás József, egyetemi adjunktus

....................................................................

Pári Sándor, egyetemi adjunktus

....................................................................

Tóth János, egyetemi adjunktus

....................................................................

Dobos Károly, egyetemi tanársegéd

....................................................................

Dr. Trzaskoma-Bicsérdy Gabriella, egyetemi tanársegéd .....................................................

197

SPORTMENEDZSMENT ÉS REKREÁCIÓ TANSZÉK Főépület, II. emelet

Fogadóóra Tanszékvezető Dr. Nyerges Mihály, egyetemi docens

....................................................................

Titkárságvezető Györgyné Szűcs Éva Adminisztrátor Szabóné Nagy Andrea Dr. Dosek Ágoston, egyetemi docens

....................................................................

Dr. Nemes András, egyetemi docens

....................................................................

Dr. Bartha Csaba, egyetemi adjunktus

....................................................................

Dr. Irmai István, egyetemi adjunktus

....................................................................

Pálfi Béla Gábor, egyetemi adjunktus

................................................................ …

Dr. Sterbenz Tamás, egyetemi adjunktus

....................................................................

Szuhár Gabriella, egyetemi adjunktus

....................................................................

Gősi Zsuzsanna, egyetemi adjunktus

....................................................................

Berkes Péter, egyetemi adjunktus

……………………………………………..

Lacza Gyöngyvér, egyetemi tanársegéd

....................................................................

Szűcs Attila, egyetemi tanársegéd

....................................................................

Dénes Ferenc, külsőoktató

....................................................................

Dr. Jakabházy László, külsőoktató

....................................................................

Dr. Petruska Ildikó, külsőoktató

....................................................................

Szilágyi Dezső, külsőoktató

....................................................................

SPORTSZAKNYELVI LEKTORÁTUS Főépület, III. emelet

Fogadóóra Lektorátusvezető Nemerkényiné Hidegkuti Krisztina

....................................................................

Előadó Fazakas Mónika Kiss Pál, nyelvtanár

....................................................................

Kunné László Kornélia, nyelvtanár

.................................................................... 198

Nagy Katalin, nyelvtanár

....................................................................

Szűcsné Radványi Julianna, nyelvtanár

....................................................................

Mike Leszkai, angol lektor

....................................................................

SPORTTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Dr. Radák Zsolt, egyetemi tanár

....................................................................

Dr. Nyakas Csaba, egyetemi tanár

....................................................................

Dr. Petrekanits Máté, tudományos munkatárs .................................................................... Bori Zoltán, tudományos munkatárs

....................................................................

Dr. Felszeghy Klára, tudományos munkatárs

.......................................................................

Dr. Encsné Molnár Judit, labortechnikus Zobák Ferencné, állatgondozó

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANSZÉK Főépület, II. emelet Tanszékvezető Dr. Szikora Katalin, egyetemi docens

Fogadóóra ....................................................................

Ügyviteli alkalmazott Sztán Györgyné Dr. Takács Ferenc, professor emeritus

....................................................................

Földesiné dr. Szabó Gyöngyi, egyetemi tanár .................................................................... Dr. Szakály Sándor, egyetemi tanár

....................................................................

Dr.Vermes Katalin, egyetemi docens

....................................................................

Dr. Farkas Péter, egyetemi adjunktus

....................................................................

Dr. Kokovay Ágnes, egyetemi adjunktus

....................................................................

Gáldiné dr. Gál Andrea, egyetemi tanársegéd ....................................................................

199

TESTNEVELÉS-ELMÉLET ÉS PEDAGÓGIA TANSZÉK Főépület, II. emelet

Fogadóóra Tanszékvezető Dr. Gombocz János, egyetemi tanár

....................................................................

Előadó Fábiánné Lepsényi Laura Biróné dr. Nagy Edit, professor emerita

....................................................................

Dr. Istvánfi Csaba, professor emeritus

....................................................................

Dr. Nádori László, professor emeritus

....................................................................

Dr. Bognár József, egyetemi docens

....................................................................

Dubecz József, egyetemi docens

....................................................................

Budainé dr. Csepela Yvette, egyetemi adjunktus .................................................................. Woth Klára, egyetemi adjunktus

....................................................................

Oláh Zsolt, egyetemi tanársegéd

....................................................................

Révész László, egyetemi tanársegéd

....................................................................

Vajda Krisztina, koordinátor

TORNA, RG, TÁNC ÉS AEROBIK TANSZÉK A tornacsarnokok épülete („A” és „B” épület), Barakképület

Fogadóóra Tanszékvezető Dr. Hamar Pál, egyetemi docens

....................................................................

Adminisztrátor Valis Jánosné Dózsa Imre, egyetemi tanár

....................................................................

Dr. Karácsony István, egyetemi docens

....................................................................

Dr. Hamza István, egyetemi docens

....................................................................

Fajtné Thuróczy Zsuzsanna, egyetemi adjunktus .................................................................. Gyulai Gergely László, egyetemi adjunktus

....................................................................

Katus Tamás, egyetemi adjunktus

....................................................................

Machalikné dr. Hlavács Irén, egyetemi adjunktus .................................................................... Dr. Metzing Miklós, egyetemi adjunktus

....................................................................

Adorjánné Olajos Andrea, egyetemi tanársegéd ................................................................... 200

Kalmár Zsuzsa, egyetemi tanársegéd

....................................................................

Halmos Csaba, egyetemi tanársegéd

....................................................................

Dr. Leibinger Éva, egyetemi tanársegéd

......................................................................

Dr. Vigh László, külsőoktató

....................................................................

ÚSZÁS ÉS VÍZI SPORTOK TANSZÉK D-épület, I. emelet

Fogadóóra Tanszékvezető Dr. Sós Csaba, egyetemi docens

....................................................................

Adminisztrátor Fekete Ibolya Dr. Tóth Ákos, egyetemi docens

....................................................................

Csaba László, egyetemi docens

....................................................................

Dr. Egressy János, egyetemi docens

....................................................................

Kovácshegyi Ferenc, mestertanár

....................................................................

Dr. Kiricsi János, egyetemi adjunktus

....................................................................

201

KÖNYVTÁR Igazgató Ortutayné dr. Léces Melinda Titkárnő Lukács Mária

Könyvtári Csoport

Dokumentációs Csoport

Csoportvezető Bodnár Ilona Csermely Józsefné tájékoztató könyvtáros

Csoportvezető Krasovec Ferenc Dr. Molnárné Vég Anna információs munkatárs

Szabó Kinga tájékozatató könyvtáros

Dr. Tóthné Végh Márta információs munkatárs

Sárdiné Bóka Hedvig tájékoztató könyvtáros

Nagy Pál információs munkatárs

Ribinszky István feldolgozó könyvtáros

Horváth Ákos információs munkatárs

Szabiányi Lászlóné könyvtári asszisztens

A könyvtár elsődleges feladata: a TF-en folyó oktató-nevelőés tudományos munka szakirodalmi ellátása; a testnevelési és sportmozgalom különböző területeinek, illetve testületeinek szakirodalmi tájékoztatása. A könyvtár a Magyarországon megjelenőszakirodalmat a teljesség igényével, a társtudományok kiadványait, illetve a külföldi szakkönyveket és szakfolyóiratokat válogatva gyűjti. Az állomány jelenleg mintegy 90.000 dokumentumból áll. A hazai szaklapokon kívül, évente több mint 200 külföldi szakfolyóirat jár a könyvtárba. A Könyvtári Csoport a hagyományos szolgáltatásokat végzi (beszerzés, referenszszolgálat, kölcsönzés, másolatkészítés stb.). A Dokumentációs Csoport foglalkozik a szakirodalmi információ feltárásával, rögzítésével és visszakeresésével. A magyar nyelvű szakirodalmat a könyvtár saját online adatbázisában dolgozzák fel, ami telnettel és web-en is elérhető. A külföldi szakirodalmat CD-ROM-okból és online adatbázisokból keresik vissza az érdeklődőknek. Az osztályon folyik az egyetem kiadványainak nyomdai előkészítése és a levéltári anyagok feltárása is.

202

A könyvtár igénybevételének feltételei A könyvtár nyilvános, minden 16. életévét betöltött állampolgár használhatja. A beiratkozás az egyetem munkatársai és hallgatói részére ingyenes, mindenki másnak beiratkozási díjat kell fizetni. A beiratkozást minden tanévben meg kell újítani. (A könyvtár használatáról, a szolgáltatások igénybevételéről külön szabályzat rendelkezik.) A könyvtár főépület I. emeleti (29-33. sz.) helyiségeiben van a beiratkozás, a kölcsönzés és a helyben olvasás, itt van a cédulakatalógus, itt lehet használni a számítógépes adatbázist. A folyóiratolvasóban videokazetták megtekintésére is van lehetőség. Az I. emeleti angol nyelvűolvasóteremben (34-35. sz.) internethasználatra is lehetőség nyílik.

Nyitvatartási idő Olvasószolgálat, kölcsönzés Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök:

1200-1900 Péntek: 00 00 9 -17 Szombat: 900-1700 Vasárnap: 00 00 9 -17 Angol nyelvűolvasóterem Hétfő-csütörtök: 800-1800 Péntek: 800-1600 Szombat, vasárnap: zárva

900-1500 zárva zárva

Könyvtári díjak Elveszett olvasójegy pótlása: 100 Ft. Elveszett könyv pótlása: a könyv ugyanazon kiadásának beszerzése vagy eszmei értékének megtérítése. Késedelmi díj: 20 Ft / dokumentum / nap (+ 100 Ft, a felszólító lap ára). Fénymásolás (pénzbedobós készüléken): 12 Ft/oldal (A/4). (A régi könyvekből, folyóiratokból csak különleges esetekben, a könyvtárigazgató engedélyével lehet fénymásolatot készíteni.) CD-ROM visszakeresés: díjtalan, a tételek nyomtatása 12 Ft/oldal. A barakképületben üzemelőjegyzet- és tankönyvbolt nyitvatartási ideje: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök:

1400-1800 zárva 1000-1400 1400-1800

Péntek: 1000-1400 Szombat: zárva Vasárnap: zárva A bolt vezetője: Christián Klára

203

KOLLÉGIUM Igazgató Pálinkás József kollégiumi nevelő tanár

Gondnok Tábori János

A TF Kerezsi Endre Kollégiuma saját szervezeti és működési szabályzata, illetve házirendje szerint működik. A kollégium legfontosabb feladata az itt lakók zavartalan tanulási és pihenési feltételeinek biztosítása, a lakhatással, az önellátással összefüggő alapvető szükségletek kielégítése. A kollégium irányításának hierarchikus rendje a következő: Kari Tanács, dékán, oktatási dékánhelyettes, Kollégiumi Tanács, kollégiumigazgató, nevelőtanárok, Kollégiumi Közgyűlés, Kollégiumi Bizottság, kollégiumi gondnok, kollégiumi portaszolgálat. A kollégiumba minden TF-es hallgató jelentkezhet. A kollégiumi felvétel pontrendszer alapján kialakított rangsor szerint történik. Az 1. félévre a rangsor alapja az írásbeli felvételi vizsga eredménye és a sportminősítés, a 2. félévtől a tanulmányi átlag, a sportminősítés, a kollégiumi tevékenységgel, viselkedéssel összefüggőesetleges plusz, illetve mínusz pontok száma, az 5. félévt ől előbbiek mellé a tudományos diákköri konferenciá(ko)n elért helyezés. A kollégiumi szobaválasztásnak is a teljesítményrangsor az alapja. Azok választhatnak előbb szobát és szobatársat, akik a rangsorban magasabb helyen vannak, illetve amely együtt lakni szándékozó párnak vagy diákcsoportnak magasabb az együttes pontszáma. A kollégiumban két-, három- és négyágyas fürdőszobás, valamint két- és négyágyas mosdós szobák vannak. A kar szükség szerint bérbe adja a római-parti vízi telepén lévő szobákat is, ahol egy földszintes épületben négyágyas mosdós szobák és egy emeletes épületben három és öt férőhelyes összkomfortos lakások vannak. A mosdós szobák lakói közös zuhanyozókat és WC-ket vehetnek igénybe. A férőhelyekért havi bérleti díjat kell fizetni. Általában a kisebb létszámú fürdőszobás szobák és a római-parti lakások drágábbak, legolcsóbbak a római-parti földszintes épület férőhelyei. A kollégiumban a lányok és a fiúk szobái nincsenek elkülönítve, sőt szülői engedéllyel együtt is lakhatnak a hallgatók. A kollégium rendelkezik egy társalgóval, két tévészobával, egy olvasóteremmel, két benyíló társalgóval, egy számítógépszobával, egy szakköri szobával és hat konyhával. (A konyhák főzőedényekkel nincsenek ellátva.) A szobákat a bentlakók, a közös helyiségeket takarítószemélyzet tartja tisztán. A szobákban okozott károkat a bentlakóknak, a közös helyiségekben okozott károkat a kollégiumi közösségnek kell megtérítenie. A kollégistáknak a szobákba bevitt saját, elektromos árammal működőeszközök használatáért átalánydíjat kell fizetniük. A kollégiumi személyi ügyekkel, személyes gondokkal elsősorban a kollégiumigazgatót és a nevelőtanárokat kell megkeresni a kollégistáknak. A szobákban keletkezett műszaki hibákat a kollégium portáján elhelyezett „Hibabejelentőfüzet”-be kell beírni, a kollégium tárgyi felszerelésével kapcsolatos problémákkal a kollégium gondnokához kell fordu lni. A kollégiumban 24 órás portaszolgálat működik. A kapuk este 11-től reggel 6-ig zárva vannak. Éjszakai közlekedés csak a főkapun át történhet. 204

A kollégiumban, a szobákban tisztaságot, rendet kell tartani, tartózkodni kell a pazarlástól, a rongálástól, a hangoskodástól, zajkeltéstől, mások pihenésének, nyugalmá-nak vagy munkájának megzavarásától. A fegyelmi vétségekért enyhébb esetben figyelmeztetés, súlyosabb esetben megrovás, szigorú megrovás vagy kizárás történik. A kollégiumban az alkoholfogyasztás, -tárolás, illetve a dohányzás tilos. Nem kollégisták reggel 9 és este 9 között, csak a vendéglátó kollégista kíséretében, a személyi vagy diákigazolványuk portán való leadása után mehetnek fel a kollégiumba. A kollégisták a barátnőjüket vagy barátjukat hétköznapokon vagy hétvégeken a házirendben rögzített feltételek mellett fogadhatják a kollégiumban. A kollégiumban biliárdasztal, pingpongasztal, sakk, társasjáték, video és mosógép bérelhető, a számítógépek használata ingyenes. Különböző szakkörök, tanfolyamok, programok indítására van lehetőség a kollégiumban.

205

TF TOVÁBBKÉPZŐINTÉZET (TFTI) Igazgató Dr. Petrovics László

Igazgatóhelyettes Dr. Metzingné Király Zsuzsa Dr. Tamás István szaktanácsadó

Katona Sándorné ügyvivőszakértő

Horváth Rita ügyvivőszakértő

Kovácsné Balogh Judit ügyvivőszakértő

Kristály Mátyásné oktatási ügyintéző

Nagy Dóra előadó

Beló Ilona oktatási ügyintéző

Szeiler Gézáné asszisztens

A TF TovábbképzőIntézetet 1975-ben alapították azzal a céllal, hogy továbbképző kurzusokat tartson a testnevelés és sport szakembereinek. Az időközben központtá, majd újból intézetté (1999) alakult intézmény szervezi az alapfokú tanfolyamokat, a középfokú edzőképzést, illetve továbbképzési lehetőségeket nyújt a testnevelő tanárok és a sportszakemberek számára. A TFTI több mint ötven hazai sporttestülettel működik együtt. A megnövekedett feladatok összehangolt, jól szervezett csapatmunkát követelnek meg az intézet munkatársaitól, így az egységes csapat csak a feladatokban való részvétel hangsúlyozottsága alapján tagolható az alábbi csoportokba: Az EdzőképzőCsoport feladatai:  kétéves edzői szaktanfolyamok,  egyéves sportoktatói szaktanfolyamok és  testnevelőtanárok részére intenzív edzői szaktanfolyamok szervezése. Az Általános továbbképzési Csoport feladatai:  testnevelőtanárok részére akkreditált pedagógus-továbbképzőtanfolyamok,  sportmenedzser szaktanfolyamok,  egyéves intenzív sportmenedzser szaktanfolyamok,  terápiás lovasoktatói tanfolyamok,  előkészítőszaktanfolyamok - a testnevelőtanár szakra, - a szakedzőszakra és - a sportmenedzser szakra, valamint  szakmai konferenciák és továbbképzések szervezése.

206

A Nemzetközi szervezési Csoport feladatai:  nemzetközi, angol oktatási nyelvű„postsecondary” edzőképzés *;  nemzetközi testnevelőtanár-továbbképzőkonferenciák **, valamint  hazai és nemzetközi sporttudományi konferenciák szervezése.

*

1991 óta a NOB hivatalos oktatási intézménye. Kétévente kerül megrendezésre.

**

207

LÉTESÍTMÉNYEK A TF legrégebbi épülete a Hauszmann Alajos által tervezett, s 1884-ben elkészült (1987-től városképileg védetté nyilvánított) főépület, illetve az ezzel közel egyidős női kollégium. A férfi és a női tornacsarnok 1935-ben készült el. Ezt követőleg jelentősebb változások csak a második világháború utáni években történtek, amikor is elkészült a játékcsarnok (1953) és 1953-54-ben felépült a férfi kollégium, valamint az étterem. A 25 m-es feszített víztükrűuszoda és a felette lévőjátékterem ünnepélyes átadására 1968-ban került sor. Az egykori 200 m-es atlétikai pálya helyén emelt 24x72 m-es műanyag borítású edzőcsarnok és a 430 főbefogadására alkalmas aula épületkomplexuma, az Alkotás utcai fronton emelkedő korszerűötszintes épület munkálatai 1987-ben fejeződtek be. Ugyanebben az esztendőben vehette birtokba a hallgatóság az egy szinttel kibővített, korszerűvé varázsolt férfi kollégiumot. A TF szerves része a Csörsz utcai sporttelep, amelynek építése 1948-ban vette kezdetét. Az 1976-78-as években a sporttelepet átalakították, kialakult a helyalja úttal párhuzamos füves labdarúgópálya, 400 m-es műanyag atlétikai pálya, salakos dobópálya, aszfalt, illetve salak borítású teniszpályák, kézilabdapálya. 2006-ban a kerület gondozásába került Koltai Jenősportcentrum labdarúgó pályája korszerűműfüves borítást kapott. A terület fejlesztése, korszerűsítése jelenleg is folyik. Megújulnak a teniszpályák, a kispályás labdarúgó pálya és az atlétikai dobószámok lebonyolításához szükséges terület is. Korszerűkiszolgáló épületek készülnek, amelyek az oktatás, az edzés és a lakosság sportjának szolgálatára állnak Az intézmény rekonstrukciós programjának keretében az 1990-ben felújított játékcsarnok egy emelettel bővült és egy korszerűkondicionáló teremmel egészült ki. Több évtizedes hiányt pótol és hallgatóink vízi túrázását, táborozását, dolgozóink felüdülését, nemzetközi kapcsolataink bővülését szolgálja a volt Munkásőrségtől átvett és 1992-ben felújított római-parti vízi telep. 1993-ban fejeződött be a kollégiumok teljes korszerűsítése, melynek eredményeképpen egy 250 ágyas, háromszintes szállodaszerűépületkomplexum alakult ki, amely modern konyhával és felújított étteremmel van összekapcsolva. 2002-2003. évben felújításra került a „D” terem (játékcsarnok), a Díszterem, valamint az uszoda. Emellett berendezésre került a számítástechnikai labor, új, korszerűburkolatot kapott a szabadtéri röplabda-, kosár-, illetve teniszpálya.

208

FONTOSABB TELEFONSZÁMOK KÖZPONTI HÍVÓSZÁM: 487-9200 TELEFAX:

356-6337

EGYÉB FŐVONALAK Jegyzetbolt: 487-9293

Dékáni Hivatal: 356-7327

TFSE Iroda:487-9289 Dékánhelyetttesek:356-5764, 487-9245

TF TovábbképzőIntézet: 356-5966

Tanulmányi Osztály: 214-0431

Főmérnökség: 212-8530

TO Angol Csoport: 214-5684

Csörsz utcai sporttelep: 212-3736

Testnevelési Egyetem Támogató Köre

Római-parti vízi sporttelep: 388-8824

Alapítvány: 201-6699 Könyvtár: 487-9279

FONTOSABB HÁZI MELLÉKEK Telefonközpont:1000 Pénztár: 1138

Étterem: 9269

Raktár: 9282

Büfé (főépület): 1195

Szertár: 1153

Büfé (új épület): 1331

Központi iktató: 1267

Orvosi rendelő: 1205

Könyvtár (tájékoztató szolgálat): 9279

Rendész: 1318

Hallgatói Önkormányzat (HÖK): 9203

Jegyzetbolt: 9293 Nyomda: 9239, 1158 PORTÁK

Főépület: 1199

Kosárlabdacsarnok: 1272

Új épület: 1238

Uszoda: 1130

Atlétikacsarnok: 1225

Barakképület: 1101

D-épület (játékcsarnok): 1118

Teherporta: 1112

Győri úti porta: 1200

Kollégium: 1160

209