2009-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE

RÓZSAHEGYI KÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA GYOMAENDRŐD Népliget u. 2. sz. 5502 E-mail: [email protected]; www.rozsahegyiiskola.hu

A 2008/2009-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE

GYOMAENDRŐD 2009

RÓZSAHEGYI K ÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA GYOMAENDRŐD A 2008-2009-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE

TARTALOM BEVEZETŐ.................................................................................................................................................................. 2 1. GAZDÁLKODÁS ..................................................................................................................................................... 2 1.1. FEJLESZTÉSI, FELÚJÍTÁSI MUNKÁK ....................................................................................................................... 2 1.2. PÁLYÁZATOK..................................................................................................................................................... 2 1.3. ELLENŐRZÉSEK .................................................................................................................................................. 3 2. TANÜGYIGAZGATÁS ............................................................................................................................................ 4 3. FELTÉTELEK .......................................................................................................................................................... 4 3.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ....................................................................................................................................... 4 3.1.1. Továbbképzések ....................................................................................................................................... 5 3.1.2. Innováció.................................................................................................................................................. 5 3.2. TÁRGYI FELTÉTELEK .......................................................................................................................................... 5 4. NEVELTSÉGI HELYZETKÉP.................................................................................................................................. 6 4.1. TANKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE ........................................................................................................................ 6 4.2. MAGATARTÁS .................................................................................................................................................... 7 4.3. NEVELTSÉGI, TUDATOSSÁGI MÉRÉSEK .................................................................................................................. 7 4.3.1. Neveltségi, tudatossági szint mérése a 4. osztályokban ............................................................................... 7 4.3.2. Neveltségi, tudatossági szintmérés 8. osztályban ........................................................................................ 9 5. OKTATÁS, KÉPZÉS .............................................................................................................................................. 11 5.1. SZORGALOM ÁTLAGOK ..................................................................................................................................... 11 5.2. TANTÁRGYI ÁTLAGOK ...................................................................................................................................... 12 5.2.1. Normál tagozat ....................................................................................................................................... 12 5.2.2. Speciális tagozat ..................................................................................................................................... 13 5.3. BEISKOLÁZÁS .................................................................................................................................................. 13 5.4. TANTÁRGYI MÉRÉSEK ....................................................................................................................................... 14 5.5. EREDMÉNYEK .................................................................................................................................................. 24 5.6. SPORTEREDMÉNYEK ......................................................................................................................................... 26 6. SZOLGÁLTATÁS .................................................................................................................................................. 27 6.1 NAPKÖZIOTTHON .............................................................................................................................................. 27 6.2. KOLLÉGIUM ..................................................................................................................................................... 28 6.3. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ................................................................................................................... 29 6.4. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ELLÁTÁSA................................................................................................. 31 6.5. INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS................................................................................................................................ 32 6.6. GYERMEKVÉDELEM .......................................................................................................................................... 33 7. SZERVEZET ÉS VEZETÉS.................................................................................................................................... 34 8. KAPCSOLATRENDSZER, TÁRSADALMI ELISMERTSÉG ................................................................................. 34

1


BEVEZETŐ Iskolánk 2005. július 1-jétől lát el kistérségi feladatokat. Ettől az évtől kezdve követve a jogszabályi környezetet, a költségvetési mutatókat és figyelembe véve a települések adottságait, igényeit minden évben változott az intézmény szervezeti felépítése. 2008. szeptember 1-jétől a Rózsahegyi Könyvtár a városi könyvtár fiókkönyvtára lett szervezetileg. Az iskolakönyvtári feladatokat továbbra is ellátja együttműködési megállapodás keretében. A városi könyvtár októberben felvette Határ Győző nevét, az endrődi fiókkönyvtár pedig felvette Tímár Máté nevét. Az iskola pedagógiai gyakorlatában ez nem jelent változást. A tanév végével átadtuk a gyakorlókertet a Zöldpark Kft-nek, ami önkormányzati érdekeltségű vállalkozás. Fákat, cserjéket, palántákat nevelnek itt a város szépítésére. A kertet tanulóink ezután is látogathatják, egyéb tekintetben nem történt változás. Csárdaszálláson összevont alsó tagozat működött 14 tanulóval, 2 tanítóval. A felső tagozatosok iskolabusszal jártak Gyomaendrődre. Az iskolabusz szolgáltatás megfelelő. Állandó kísérő gyermekfelügyelőt biztosítunk a járaton. A hunyai tanulók közül a kollégisták és egy bejáró tanuló járt intézményünkbe. A jelenlegi szervezeti felépítés a jogszabályi előírásoknak és a helyi adottságoknak, elvárásoknak megfelel. A csárdaszállási alsó tagozatot hosszú távon működtetni kívánja a fenntartó, valamint támogatja a speciális tagozat és a diákotthon működtetését is mindaddig, amíg anyagi lehetőségei ezt megengedik.

1. GAZDÁLKODÁS 1.1. FEJLESZTÉSI, FELÚJÍTÁSI MUNKÁK A költségvetésben a pályázatokhoz elkülönített önerő állt rendelkezésre az intézmény számára, valamint a 2007. évből fennmaradó pénzmaradvány. Mindkét forrást az alsó tagozatos épület felújítására használtuk fel. Az emeleti vizesblokkok felújítása, a folyosók festése, az ajtók mázolása történt meg a tanévkezdés előtt. A felújítás költsége 5 890 ezer Ft A diákotthon és a speciális tagozat épületeiben elvégeztük a tisztasági meszeléseket, festéseket, a nyári nagytakarítást. A csárdaszállási telephelyet a csárdaszállási önkormányzat gondozza szép, tiszta, rendezett körülményeket biztosítva a tanulók részére. A tanév folyamán szükség volt a villámhárító rendszer soron kívüli felújítására, amelynek a költsége 1 430 ezer Ft, és a forrását a 2008. évre elkülönített pályázati önerő biztosította. Az épületek állagmegóvása folyamatos karbantartást igényel, amelynek anyagi fedezetét minden évben biztosítani szükséges.

1.2. PÁLYÁZATOK -

Az OKMTI által kiírt HEFOP 2.1.9. „Nyaraljunk együtt!” című pályázati projekt keretei között 110 tanuló 1 hetes nyaralását biztosítottuk térítésmentesen. A pályázatban előírás volt a résztvevő tanulók közötti halmozottan hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű tanulók legalább 40 %-os aránya. A támogatás összege: 6 549 ezer Ft

2


-

A Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz nyújtottuk be az iskolai egészségfejlesztési és drogmegelőzési programunkat, amelyet az elnyert támogatásból valósítottunk meg. A támogatás összege: 405 ezer Ft

-

A Békés Megyei Közoktatási Közalapítvány támogatásával tanulmányi kirándulást szerveztünk a 3. osztályos évfolyamnak, multikulturális projektet valósítottunk meg és 11 pedagógus módszertani továbbképzését támogattuk. A támogatás összege 430 ezer Ft.

-

A közoktatási intézmények könyvtárainak állománygyarapítására 148 ezer Ft-ot nyertünk, amelyből gyarapítottuk az iskolai könyvtár állományát.

-

Az iskola mellett működő Diáksport Egyesület edzőtábor megrendezésére nyert 173 ezer Ft-ot, működési költségek fedezésére pedig 200 ezer Ft-ot. Az Önkormányzat 520 ezer Ft-tal támogatta az egyesület tevékenységét, amelyből sporteszközöket vásároltunk, nevezési díjakat fizettünk, az utazási költségeket fedeztük, illetve jutalmaztuk a versenyzőket.

-

A Tempus Közalapítvány támogatásával vehettek részt tanulóink az Útravaló ösztöndíj programban, amelynek keretében felkészültek a középiskolai tanulmányokra.

-

Jelentős támogatást kaptunk városunk önkormányzatától a Rózsahegyi napok megrendezéséhez, a lengyel testvériskola diákjainak csereüdültetéséhez és a diákcsoport egyesület működéséhez. A támogatás összege: 200 000 Ft.

-

Központosított támogatásból pályázat útján nyert intézményünk forrást a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kiemelt foglalkoztatására. A támogatás összege: 4 059 ezer Ft.

-

Központosított pályázati támogatást kaptunk informatikai fejlesztésre. A támogatás összege: 537 ezer Ft.

-

A tanév során két uniós pályázatot írtunk, amelyeknek az elbírálása folyamatban van.

-

Még mindig nincs döntés a TIOP 1.1.1 jelű pályázatról, amelynek keretében jelentős informatikai fejlesztésre kerülne sor a város oktatási intézményeiben.

1.3. ELLENŐRZÉSEK -

Átfogó helyszíni pénzügyi ellenőrzést tartott a MÁK szeptember első két hetében. Megállapításai a jegyzőkönyvekben részletesen olvashatók. Intézményünk esetében a dokumentumok átvizsgálásával néhány esetben plusztámogatásra való jogosultságot, néhány esetben a jogosultság hiányát állapították meg. A normatíva szempontjából nem jelent lényeges változást. Ismét szembesültünk a szinte betarthatatlan elvárással, miszerint minden dokumentációs kötelezettségünknek naprakészen, pontosan, hiánytalanul eleget kell tenni.

-

Az intézményi IPR program szakmai megvalósítását ellenőrizte az Oktatási Hivatal szakértője. A szakértő a program dokumentációját mintaszerűnek értékelte.

-

A Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás belső ellenőre vizsgálta a normatív állami hozzájárulások és kötött felhasználású normatív támogatások 2008. évi igénybevételének dokumentáltságát, valódiságát és meglapozottságát. A vizsgálat a felsorolt dokumentumokat rendben találta.

-

A Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás belső ellenőre a 2007., 2008. költségvetési évre vonatkozó átfogó pénzügyi, gazdasági ellenőrzést végzett. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az intézményben körültekintő, felelősségteljes gazdálkodás folyik.

Összegzés: Az intézmény zavartalan működése biztosított, de a fejlesztések, felújítások, eszközbeszerzések többnyire csak pályázati forrásból biztosíthatók. Az utóbbi időben azonban pályázati forráshoz is egyre nehezebben jutnak az intézmények, így a

3


feladat ellátása egyre nagyobb terhet ró a fenntartó önkormányzatokra.

2. TANÜGYIGAZGATÁS A tanulói létszám az előző tanévhez képest nem változott. Az első évfolyamon három osztályt indítottunk. A tanulói összetételt az alábbi táblázat szemlélteti. Tanulói létszámadatok Létszám

Napközis

Diákotthonos

BTM*

SNI*

Integrált

HHH*

Alsó tagozat

179

171

7

31

14

29

27

Felső tagozat

200

101

13

36

35

37

41

Speciális tagozat

30

14

6

0

30

0

9

Gyomaendrőd összesen

409

286

26

79

66

77

Csárdaszállás

14

13

0

3

1

1

2

Intézmény

423

299

26

70

80

67

79

67

* BTM = beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő * SNI = sajátos nevelési igényű * HHH = halmozottan hátrányos helyzetű

Év közben lakóhelyváltozás miatt kiiratkozott 13 tanuló, és beiratkozott 7 tanuló. Ez az átlagosnál nagyobb mozgásnak számít. Egy családban átmeneti nevelésbe vették a gyerekeket. Közülük négyen iskoláskorúak. Iskolánkban magas az aránya a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak. Ez adódik a feladatellátásból (diákotthon, speciális tagozat) és a beiskolázási körzet adottságaiból. Szintén az iskola speciális adottsága, hogy sok tanuló utazik busszal, ami mindenképp szükségessé teszi a napközi, vagy a tanulószoba igénybevételét (buszjárat csak délután van.) A tanulócsoportok száma 22. Átlaglétszáma 20 tanuló/osztály. Az osztálylétszámok egyenlőtlen elosztásúak. Az átlagot jelentősen torzítja a speciális tagozat és a csárdaszállási tagintézmény alacsony létszáma.

3. FELTÉTELEK 3.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az intézmény 73 alkalmazottal látta el a feladatot. Minden engedélyezett álláshelyet betöltöttünk. A három első osztály indítása indokolta 1 fő tanító felvételét. Az alkalmazottak a munkakörüknek megfelelő végzettséggel rendelkeznek, a pedagógusok szakos ellátottsága 100 %-os. Tanév közben gyermekgondozási szabadságra ment egy kolléganőnk, helyette felvettünk egy korábban már alkalmazott tanítót. Pályakezdő munkatársat vettünk fel gazdaságvezetői munkakörbe.

4


Gyomaendrőd

Csárdaszállás

Összesen

Pedagógus álláshely

41

2

43

Pedagógiai munkát segítő alkalmazott

4

0

4

Rendszergazda

1

0

1

Iskolatitkár

1

1

2

3,5

0

3,5

Konyhai dolgozó

7

0

7

Karbantartó

3

0

3

Takarító

9,5

0

9,5

ÖSSZESEN:

70

3

73

Gazdasági, adminisztratív dolgozó

3.1.1. Továbbképzések A továbbképzések szervezésénél a Továbbképzési program megvalósítását tartjuk szem előtt, illetve mindig vannak nem tervezett lehetőségek is, amelyeket igyekszünk kihasználni. Központi támogatásból, illetve pályázati forrásból az alábbi továbbképzések valósultak meg: A továbbképzés megnevezése (időtartam)

A résztvevők száma

JGYTF- gyógypedagógia szak

1 fő

Ayres terápia (Szenzormotoros integrációs terápia) (150 óra)

1 fő

Mérés-értékelés (szakvizsga)

1 fő

Módszertan az átmenet megkönnyítésére tanítóknak és tanároknak. (120 óra)

3 fő

Tanórai differenciálás heterogén csoportban. (30 óra)

1 fő

Interaktív tábla – interaktív módszerek a pedagógusok és a tanulók kompetencia fejlesztésében. (30 óra)

8 fő

3.1.2. Innováció Az iskolában folyó szakmai, módszertani, intézményfejlesztési innováció a HEFOP 2.1.5 és HEFOP 2.1.6 projektek által generált fejlesztések. Az itt elindított szakmai műhelymunkák, a kidolgozott programok bevezetése zajlott ebben a tanévben. A fejlesztéseket folytatnunk kell, mivel felvállaltuk a felmenő rendszerű bevezetést. A kompetencia alapú oktatás dominál a nem szakrendszerű oktatás keretében az 5. évfolyamon, ami szintén a bevezetés stádiumában van.

3.2. TÁRGYI FELTÉTELEK Az intézmény tárgyi feltételei a korszerű nevelési – oktatási feladatellátást lehetővé teszik. Sok tekintetben kell azonban mielőbbi fejlesztéseket megvalósítani. Pályázati forrásból folyamatosan cseréljük a tantermi berendezéseket, különböző fejlesztő- és szemléltető eszközöket vásárolunk. Mielőbb meg kell teremteni az iskola minden tantermében a IKT fogadására alkalmas infrastruktúrát (számítógép, internet elérhetőség). Az új módszerek megkívánják az új eszközök 5


alkalmazását is. Egyre sürgetőbb a diákotthon és speciális tagozat felszereltségének korszerűsítése. Ezekre a feladat-ellátási helyekre évek óta nem lehet pályázatot beadni, ezért kimaradtak a fejlesztésekből.

4. NEVELTSÉGI HELYZETKÉP 4.1. TANKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE Tanulói hiányzások napokban Igazolt

Igazolatlan

Összesen

Nap/tanuló

Alsó tagozat

1567

7

1574

8,79

Felső tagozat

2243

100

1344

11,72

407

90

497

16,57

4216

198

4415

10,79

145

0

145

10,36

4361

198

4560

10,78

Speciális tagozat Gyomaendrőd összesen Csárdaszállás Intézmény összesen

Tanulói hiányzások alakulása az utóbbi öt évben Intézmény összesen:

12 10,75

10,79

10 8,85

8,79

8,4

8

6

Intézmény összesen:

4

2

0 2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

Igazolatlanul mulasztó tanulók száma Tanév

Napok száma

Alsó tagozat

Napok száma

Felső tagozat

Napok száma

Speciális tagozat

2005/2006

6

2

52

21 (3+1)

12

6 (3)

2006/2007

39,6

13

26,4

14

25,2

6

2007/2008

48

13

84

14 (1)

106,8

6

2008/2009

7

3

100,2

30 (1)

90

4 (2)

Zárójelben van feltüntetve azoknak a tanulóknak a száma, akiknek az igazolatlan hiányzása jelentős.) 6


Az alsó tagozaton 3 tanulónak volt igazolatlan hiányzása (2 tanulónak csak az első félévben). A tanév során 12 felszólítást és 3 feljelentést küldtek ki a kollegák. A hiányzók többségénél elegendő volt a beszélgetés, az osztályfőnöki figyelmeztetés. A speciális tagozaton 2 tanulónak volt sok az igazolatlan hiányzása. A tanév során 7 felszólítást és 4 feljelentést küldtek ki a kollegák. Két tanuló esetében sem a felszólítás, sem a feljelentés nem hozott eredményt. A tanulói hiányzások száma az elmúlt évihez képest nem változott. Néhány tanuló esetében hosszas betegség miatt volt a magas számú mulasztás. További teendőnk az orvosokkal, a családsegítővel való együttműködés kiterjesztése, a hiányzások szigorúbb nyomon követésére is.

4.2. MAGATARTÁS Magatartás Tagozat

Példás

Jó

Változó

Rossz

2008/09

2007/08

2006/07

2005/06

Alsó tagozat

70

86

23

0

4,26

4,12

4,27

4,13

Felső tagozat

50

90

45

14

3,88

4,02

4,00

4,00

Speciális tagozat

3

8

17

2

3,40

3,44

3,57

3,375

123

184

85

16

4,01

4,02

4,08

4,01

Csárdaszállás alsó

6

6

2

0

4,29

4,08

4,4

4,0

Csárdaszállás felső

-

-

-

-

-

-

4,1

4,47

Csárdaszállás

6

6

2

0

4,29

4,08

4,2

4,27

129

190

87

16

4,02

4,01

4,13

4,06

Gyomaendrőd

Intézmény

A magatartás intézményi átlaga nem változott az elmúlt négy év során. Kirívó magatartási probléma esetén igénybe vettük a gyermekvédelmi felelős, illetve a Térségi Humánsegítő Központ munkatársainak a segítségét. A magatartási problémák jó részét a tanév közben érkezett tanulók beilleszkedése okozta. A diákotthonban igénybe vettük a mentálhigiénés, a pszichológus és a drámapedagógus szakemberek segítségét. Fegyelmi tárgyalásra nem került sor.

4.3. NEVELTSÉGI, TUDATOSSÁGI MÉRÉSEK 4.3.1. Neveltségi, tudatossági szint mérése a 4. osztályokban A felmérésben megkérdezzük tanulóinkat nemzeti jelképeinkről, bizonyos viselkedési normákról, tulajdonságokról, és szituációkról. Az alábbi kérdéseket tettük fel: 1. Sorold fel hazánk jelképeit! 2. Hogyan viselkedsz, amikor a Himnusz vagy a Szózat dallamát meghallod? 3. Az iskolai ünnepségeken a pedagógusok mindig rendre intik a gyerekeket. Mit gondolsz, miért kell fegyelmezetten viselkedni? 4. Egy iskola udvarára tavaly facsemetéket ültettek, hogy szép lombja kellemessé tegye az udvart. A kis fákat dróthálóval kerítették körbe, s felhívták a gyerekek figyelmét, hogy vigyázzanak rá. A dróthálók tönkre mentek, s a kis fákból is csak egy maradt életben. Szerinted miért pusztultak ki a facsemeték? Hogyan lehetett volna megmenteni őket? Te mit teszel azért, hogy óvd, védd az iskolát és környezetét?

7


5. A következő tulajdonságokat válogasd két oszlopba aszerint, hogy jó, illetve rossz tulajdonságok-e! (őszinte, segítőkész, jószívű, szerény, becsületes, vicces, barátkozó, sértődékeny, zárkózott, önző, hazudós, verekedős, árulkodó, beképzelt, dicsekvő, makacs). Válaszd ki, és indokold, hogy számodra melyik a legszimpatikusabb és a legellenszenvesebb tulajdonság. 6. Szerinted mi számít rossz cselekedetnek az alábbiak közül az iskolai életben? Válaszaidat indokold! (lopás, késés, árulkodás, verekedés, csúfolkodás, köpködés, udvariatlanság, csúnya beszéd, felkészületlenség) 7. Mit tennél, ha - iratot találnál az utcán, - valakit baleset érne a játszótéren, - észrevennéd, hogy egy osztálytársad lopott, - egy társadat rendszeresen csúfolnák a többiek? 8. A kérdés egy konfliktushelyzet kapcsán arra irányult, hogy hogyan oldaná meg a tanuló a problémát. 9. Sorold fel, hogy tanítás után milyen iskolai, vagy iskolán kívüli foglalkozásokon veszel részt! Ebben a tanévben ismét átdolgozásra került a neveltségi szint mérésére szolgáló kérdőív. Az egyik fontos szempont volt, hogy rövidebbé tegyük, illetve az olyan típusú kérdéseket kivegyük belőle, amelyeket más műveltségi terület is mérhet. Ennek ellenére a 4. a osztályban 8 tanuló nem tudta 45 perc alatt befejezni a kérdőívet, így nem kaphatunk teljes képet az osztály neveltségi szintjéről. Bár nyilvánvalóan ez a tény is fontos információ, illetve felveti a további rövidítés szükségességét. A neveltségi szint mérését a 4. évfolyam 53 tanulójából 50 írta meg. Az 1. feladatban a Himnusz és a Szózat említése mintegy 30 %-ot javult a két évvel ezelőttihez viszonyítva. A 4. b osztályban szinte minden tanuló megemlíttette a Szózat illetve a Himnusz költőjének nevét, sőt olyan is akadt, aki a zeneszerző nevét is leírta. Némi javulás tapasztalható a címer esetében, míg a zászló említése kis mértékben csökkent. Hazánk jelképei közül eltűntek a koronázási jelvények, amelyek nem tartoznak a szorosan vett nemzeti jelképekhez. A Himnusz és a Szózat alatti viselkedéssel kapcsolatban nem történt döntő változás a korábbi évekkel összehasonlítva. Válaszok: leveszem a sapkát, egyenesen (kihúzva) állok, énekelek, nem beszélgetek. Arra, hogy miért kell így viselkedni, a „b” osztályban többségében a tisztelet megadásának valamilyen formáját írták, míg az „a”-ban azt válaszolták, hogy ne hozzanak szégyent a tanárokra, illetve senkire. Előfordultak olyan válaszok, amelyek az ismert magatartási szabályokat erősítették meg: nem szabad rosszul viselkedni, ne legyünk rosszak, stb. Akadt néhány értelmezhetetlen válasz is. A kisfák pusztulásának okai között gyakorisági sorrendben a következő válaszok születtek: nem locsolták, nem gondozták, nem vigyáztak rájuk, illetve a szándékos rongálás feltételezése. A válaszok között a legtöbben a locsolást, gondozást, illetve az elkerítést, erősebb hálót javasolták. Egy-egy esetben előfordult, hogy tiltsák meg a labdázást, illetve vegyék be a házirendbe a fák védelmét. Tizenkét tanuló nem javasolt a problémára megoldást. Kapcsolódó kérdés volt, hogy a tanulók mit tesznek az iskola és környezete védelmében. A megszokott válaszok mellett néhány egyedi javaslat is született: Nem csinálok vegyszert, nem szennyezem a levegőt, nem firkálom a padokat és ketten pedig fát ültetnének. A jó és rossz tulajdonságok szétválogatásánál gondot okozott a szerény, a zárkózott, sértődékeny megítélése. A zárkózottságot többen vélték rosszak, mint jónak. A legszimpatikusabb és legellenszenvesebb tulajdonságok kiválasztása az „a” osztály tanulóinak sok esetben problémát jelentett: az osztálytársaik neveit sorolták fel, illetve saját tetteiket írták le. Magyarázatnak többen

8


azt adták, hogy ez(ek) jók, illetve rossz(ak). A „b”-ben a többség az őszinteséget, valamint a viccest választotta. Az „a” osztályban a jószívűség és a barátkozó vezeti a listát. Komoly nehézség elé állította a gyerekeket az a feladat, ahol minden választandó állítás negatív tartalommal rendelkezett, s ezekből kellett kiválasztani azokat, amik az iskolai életben is rosszak. Többen mindegyiket aláhúzták, s azzal magyarázták, hogy ezek rosszak, rosszra utalnak, tilosak. Az iskolai életben hangsúlyosabb vétségeket, a késést és a felkészületlenséget érezték legkevésbé fontosnak. A lopás, verekedés, csúnya beszéd vezeti a sort. Hat tanuló nem válaszolt a kérdésre. Különbség mutatkozott a két osztály között az irat megtalálásával kapcsolatos megoldásokban is. Igaz, hogy az „a”-sok és a „b”-sek is legtöbben körülnéznének, s igyekeznének megtalálni a tulajdonosát. A „b”-ben alig maradt el azoknak a száma, akik elmennének a rendőrségre, mert ott kinyomoznák, megtalálnák a gazdáját. A sebesült ellátásához a döntő többség felnőtt segítséget kért (74%), ami a gyermekek felnőttekbe vetett bizalmát bizonyítja. Néhányan bátran bekötöznék a sérültet. A lopás szemtanújaként mindkét osztályban a tanító nénihez fordultak segítségért, mert rá hallgatnak, mert ő elrendezné, elbeszélgetne a tolvajjal, elmesélné, hogy tilos lopni. Sokkal kevesebben választották azt, hogy megmondanák neki, hogy azonnal tegye vissza. Általában jellemző, hogy nem akarnak árulkodni. A csúfolódás megállítását is a tanító nénitől várják a legtöbben, az előzőekben már említett okokból. A „b”-ből többen, az „á”-ból kevesebben hagynák figyelmen kívül, mert nem akarják elárulni a barátjukat. Legkevesebben azok voltak, akik maguk próbálták volna meg lecsillapítani a hangoskodókat. Nem vállalta be senki, hogy ő maga is csúfolódna, holott a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy sokan élek ezzel a lehetőséggel. A konfliktushelyzet megoldására a tanulók többsége a közös megbeszélést javasolta, illetve a felnőttek segítségében látta a megoldást. Az utolsó kérdésekre adott válaszok már nem voltak teljes körűek, nem jutott el ide minden tanuló. A különböző délutáni foglalkozásokon résztvevők száma és összetétele nem változott számottevően. A legtöbb gyerek délutánja alaposan be van táblázva és vannak néhányan akik nem járnak semmilyen foglalkozásra.

4.3.2. Neveltségi, tudatossági szintmérés 8. osztályban A kérdések hasonló tematikájúak, mint a 4. osztályosoké, ami lehetővé teszi az összehasonlítást a mostani negyedikesekével és saját 4 évvel ezelőtti válaszaikkal. Osztályfőnöki felmérés a 8. osztályokban: 1. Írd le, melyek hazánk jelképei! 2. Sorold fel a magyar koronázási jelvényeket! 3. Mit ünneplünk március 15-én, augusztus 20-án, október 23-án? 4. Szerinted szükség van-e arra, hogy az iskolában megünnepeljék ezeket az ünnepeket? Válaszodat indokold! 5. Szerinted mennyire fontosak a következő dolgok a hazaszeretet kifejezésében? Ahhoz, hogy valaki napjainkban jó hazafi legyen, mennyire fontos, hogy - betartsa az ország törvényeit? - képes legyen meghalni Magyarországért? - részt vegyen a választásokon? - tudjon áldozatot hozni az országért?

9


-

szeresse a piros-fehér-zöld zászlót? legyen meggyőződve arról, hogy minden ember egyenlő? segítse a rászorulókat? tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait? legyen elkötelezett híve a demokráciának? ismerje és szeresse a magyar kultúrát?

6. Ha egy barátod vendégségbe jönne hozzátok, mit mutatnál meg neki Gyomaendrőd nevezetességeiből? 7. Idézd fel és értelmezd iskolánk jelmondatát! 8. Húzz alá az alábbi tulajdonságok közül ötöt, amit a legfontosabbnak tartasz! (becsületesség, megbízhatóság, felelősségtudat, jóindulat, segítőkészség, magabiztosság, önállóság, bátorság, okosság). 9. Mutasd be az iskolát egy vidéki barátodnak! Azokra a dolgokra hívd fel a figyelmét, amiben iskolánk más, mint a többi! 10. Ha lehetőséged lenne rá, hogy teljesüljön három kívánságod, mit kérnél? Válaszodat indokold! 11. Mit tennél, ha a) eltűnne a tollad, majd néhány óra múlva egy osztálytársadnál látnád meg? b) valaki véletlenül fellökne az udvaron? c) egy osztálytársad elkéri tőled a házi feladatodat, hogy lemásolja? d) valaki hazugságokat terjesztene rólad? e) az egyik szomszédos országból új osztálytársad érkezik, magyarul beszél, vagy szokásai, viselkedése, öltözködése kissé furcsa, a többiek gyakran cikizik, te mit tennél? f) mindig a legújabb divat szerint öltözködsz, gyakran kihívó a ruházatod és emiatt többen megszólnak, az osztályfőnököd is szóvá tenné? Változtatnál-e? Ha igen, miért? Ha nem, miért? Összegzés: A kérdőívet a három osztály 59 tanulójából 56-an írták meg. Hazánk nemzeti jelképeinek felsorolásakor a címer és a zászló említése néhány százalékkal csökkent az előző évekhez képest. A Himnusz és a Szózat, mint nemzeti jelkép beírása csaknem 20 %-kal nőtt a korábbi évekhez képest. Ennél a két fogalomnál nagyon gyenge eredményt ért el a b osztály. A koronázási jelvények csaknem mindegyikének felismerése nőtt. A korona említése összességében 11 %-os növekedést mutat, míg a palást és a kard felsorolása még ennél is jelentősebben nőtt. Ebben a kérdésben nincs az osztályok közt jelentős különbség. A nemzeti ünnepekre adott válaszok közül csak a pontosan megfogalmazottakat vettük helyesnek, így a március 15-ére tanulóink 79 %-a, augusztus 20-ára és október 23-ára tanulóink 66%-a adott pontos választ. A válaszadók 93 %-a fontosnak ítéli az ünnepségek megtartását. A következő kérdés célja a hazaszeretethez és az állampolgári kötelességekhez és jogokhoz való kapcsolat mérése volt. Az ország törvényeinek betartását 98 % tartja fontosnak. A tanulók fele fontosnak tartja, hogy aki jó hazafi, az képes legyen meghalni Magyarországért. 18 %-uk egyáltalán nem tartja szükségesnek, a többiek nem tudtak ebben a kérdésben állást foglalni, ami ebben az életkorban nem meglepő. Háromnegyedük fontosnak tartja a választásokon való részvételt. Az egyenlőséget a tanulók 84 %-a fontosnak tartja. Csaknem hasonlóan magas eredményt ért el a kisebbségek jogainak védelme.

10


A demokrácia szerepének megítélése már alacsonyabb mutatókat produkált. 12 % egyáltalán nem érzi fontosnak, 23 % pedig nem tudott dönteni. Valószínűleg van olyan tanuló is, aki nincs tisztában a szó jelentésével. Döntő fölényt hozott ebben a témában a magyar kultúra ismerete és szeretete. Gyomaendrőd bemutatása nem hozott jelentős változást a korábbi évekhez képest. A bemutatandó intézmények, épületek, természeti szépségek legszélesebb körét a 8. a-sok vonultatták fel. Iskolánk jelmondatát a korábbi évekhez viszonyítva többen idézték pontosan, viszont kevesebben értelmezték jól. A tulajdonságok kiválasztásánál a korábbi évekhez hasonlóan a megbízhatóság, becsületesség, segítőkészség és felelősségtudat szerepel az első négy helyen. A tanulók többsége tudja, hogy ezek a tulajdonságok fontos meghatározói az emberi kapcsolatoknak és bízhatunk abban, hogy előbb vagy utóbb ezeket az értékeket képviselik majd. A tulajdonságok értelmezése a többség számára nem okoz gondot. Az iskola bemutatása során a legtöbben a tanárok kedvességét és segítőkészségét tartották a legjellemzőbb vonásnak. Tíz tanuló nem válaszolt a kérdésre, ami magas aránynak mondható. A kívánságok között a többség nem egyéni jólétet kíván. Továbbra is sokan szeretnék, ha a családjuk, szüleik sokáig élnének, egészségesek, boldogok és gazdagok lennének. Többen kértek nagyobb horderejű dolgot, ne legyen betegség, szegénység, szűnjön meg a gazdasági válság és a bűnözés Az egyik kérdéssorban a különböző magatartási és viselkedései szabályokra kérdeztünk rá. Eszerint elmondhatjuk, hogy tanulóink tisztában vannak a legelemibb szabályokkal. A mérések eredményeit az osztályfőnöki munkaközösség elemzi, és egyben kijelöli a jövőre vonatkozó nevelési feladatokat.

5. OKTATÁS, KÉPZÉS 5.1. SZORGALOM ÁTLAGOK Tagozat

Példás

Jó

Változó

Hanyag

2008/09

2007/08

2006/07

2005/06

Alsó tagozat

72

77

30

0

4,23

4,06

4,16

4,02

Felső tagozat

28

54

80

37

3,37

3,52

3,5

3,47

Speciális tagozat

1

9

16

4

3,23

3,26

3,57

3,34

101

140

126

41

3,74

3,73

3,79

3,7

5

7

2

0

4,21

4,31

4,5

4,42

106

147

128

41

3,75

3,74

3,83

3,77

Gyomaendrőd Csárdaszállás alsó Intézmény összesen

A szorgalom átlagok nem változtak számottevően az utóbbi négy évben. A tagozatok közötti eltérés is stagnál. A szorgalommal összhangban vannak a tanulmányi eredmények.

11


5.2. TANTÁRGYI ÁTLAGOK 5.2.1. Normál tagozat 4-8. évfolyam Tantárgyak

4. a, b

5. a

5. b

6. a

6. b

7. a

7. b

8. a

8. b

8. c

Átlag (felső tagozat)

Nyelvtan

3.7

3,04

2,57

3,19

2,11

3,14

2,72

3,30

2,15

2,88

2,86

Irodalom

4,04

3,41

3,05

3,53

2,37

2,95

2,76

3,48

2,00

3,13

3,05

Angol

4,68

3,60

3,05

3,34

2,84

2,94

3,04

3,65

2,36

3,17

3,20

-

-

-

-

4,00

-

3,33

4,00

3,50

3,68

3,67

2,52

3,34

2,21

2,87

3,12

3,43

2,00

2,63

2,99

-

-

-

-

2,87

2,76

3,56

2,08

2,88

2,94

3,25

2,68

3,36

2,50

3,05

3,04

3,48

2,38

2,80

3,03

Fizika

-

-

-

-

3,04

2,80

3,33

2,31

2,63

2,92

Kémia

-

-

-

-

3,13

3,04

3,53

2,23

3,06

3,10

Biológia

-

-

-

-

3,26

3,32

3,90

2,62

3,31

3,39

Német Történelem Földrajz 4,16

Matematika

Ter.ismeret

4,64

3,46

2,63

3,57

2,53

-

-

-

-

-

3,13

Technika

4,81

3,57

3,73

4,38

4,05

3,60

4,60

4,60

3,54

4,31

4,24

Rajz

4,77

4,07

3,63

4,38

3,37

3,82

3,84

4,00

3,85

3,94

3,91

Ének

4,89

3,64

2,42

3,96

3,16

3,04

3,36

4,13

4,08

3,63

3,52

Testnevelés

4,85

4,35

3,42

3,73

3,47

3,13

3,60

4,50

3,40

3,88

3,79

Informatika

4,47

3,82

3,16

3,73

2,79

3,52

3,80

4,20

4,20

3,31

3,61

5,00

4,89

4,88

5,00

-

-

-

-

-

4,95

-

-

-

-

-

-

4,33 3,54

4,00

4,07

Dráma Mozgókép

1-3. évfolyam Tantárgy

Kiválóan

Jól

Megfelelően

Felzárkóztatásra szorul

teljesített

Magyar

39

48

35

4

Matematika

48

50

24

4

Természetismeret

60

43

22

1

Technika

66

54

6

Rajz

59

56

11

Ének

60

57

10

Testnevelés

87

31

8

0

Kitűnő tanulók száma tantárgyanként Magyar nyelv: 3 Német: 1 Matematika: 4 Természetismeret: 6 Ének: 29 Dráma: 3

Magyar irdalom: Történelem: Kémia: Technika: Testnevelés:

12

4 5 1 16 6

Angol: Földrajz: Biológia: Rajz: Informatika:

6 4 5 17 5

RÓZSAHEGYI K ÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA GYOMAENDRŐD A 2008-2009-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE Kitűnő tanulmányi eredmény

2007-2008

2008-2009

Alsó

Felső

Együtt

Alsó

Felső

Együtt

Gyomaendrőd

34

15

49

34

13

47

Csárdaszállás

-

-

-

2

-

2

Összesen

34

15

49

36

13

49

A tanévet eredménytelenül záró tanulók száma Javítóvizsgát tehetnek: Magyar nyelvből: 13 Történelemből: 12 Kémiából: 4 Testnevelésből: 1

Magyar irodalomból: 8 Földrajzból: 1 Rajzból: 1 Informatikából:1 tanuló.

Angolból: 4 Matematikából: 5 Énekből: 3

Egy tanuló hiányzása miatt osztályozó vizsgát fog tenni. A tanévet 27 tanuló zárta sikertelenül, akiknek 52 %-a sajátos nevelési igényű, és 44 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. A tanulókat a pedagógiai asszisztensek segítségével augusztus 3-ától folyamatosan felkészítjük egyéni korrepetálások keretében a javítóvizsgára. Reményeink szerint döntő többségük sikeresen továbbjut a következő évfolyamra.

5.2.2. Speciális tagozat Tantárgy

4.o

5.o

6.o

7.o

8.o

2008/09 2007/08

2006/07

Anyanyelv

3,33

3,33

3,00

2,20

2,66

2,71

2,88

3,15

Történelem

-

3,50

3,00

2,20

2,16

2,59

2,85

3,35

Matematika

3,33

3,00

3,50

2,40

2,83

2,82

3,04

3,25

Természetismeret

3,33

3,50

2,50

2,20

2,16

2,53

2,73

3,5

Életvitel

3,83

3,83

4,00

4,20

4,66

4,12

4,15

4,4

Művészetek

4,00

4,50

4,50

3,66

4,0

4,19

4,58

4,25

Testnevelés

4,11

4,00

5,00

4,23

3,5

4,35

4,16

4,4

Három tanuló (7-8. osztályosok) nem felelt meg a tantervi követelményeknek. Egy tanuló hiányzás miatt osztályozó vizsgát köteles tenni. A javítóvizsgán adhat számot tudásáról anyanyelvből 1, történelemből 2, természetismeretből 2 tanuló.

5.3. BEISKOLÁZÁS 2008/2009 8. a 8. b 8. c 8. d Összesen:

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Helyben Vidéken 8 5 2 0 2 1 0 0 12 6 18 (27,7 %)

Helyben Vidéken 2 10 3 0 1 4 0 0 6 14 20 (30,7 %)

Helyben Vidéken 2 3 7 1 5 3 4 1 18 8 26 (40 %)

13

Speciális szakiskola 0 0 0 1 1 1 (1,6 %)

30 13 16 6 65

RÓZSAHEGYI K ÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA GYOMAENDRŐD A 2008-2009-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE 0 0

HHH

2

1

7

25 %

2

0 0

75 %

12

A tanulók beiskolázását az osztályfőnökök és az oktatási igazgatóhelyettes segíti. A folyamat novemberben kezdődik az első tájékoztató szülői értekezlettel, amelyen részt vesznek a helyi középiskolák képviselői is. Igény szerint helyben tart személyes tanácsadást a megyei fenntartású Tudásház pályaválasztási szakembere. Különösen fontos ez a sajátos nevelési igényű tanulók esetében. A továbbtanulással kapcsolatos információkat a szülők és tanulók rendelkezésére bocsátjuk. Nyílt napokra, rendezvényekre szülői kérésre a tanulókat elengedjük. A választott középiskolák sokfélék. A vidéki iskolákat elsősorban azok választották, akik valamilyen speciális képzést kerestek. Pl. Műszaki, művészeti irányultsággal. Egyre kevesebben választják azokat az intézményeket, amelyeknek a kínálata megegyezik a helyi középiskoláéval.

5.4. TANTÁRGYI MÉRÉSEK A tantárgyi méréseket az éves terv szerint végeztük a tanév folyamán az alábbi táblázatban feltüntetett területeken. Az első osztályosokat gyógypedagógusok segítségével DIFER módszerrel mérték a tanítók. Az eredményeket rögzítették, fejlesztési terveket készítettek és újabb mérésekkel nyomon követték a tanulók fejlődését. Amennyiben szükségesnek látták, további vizsgálatot kértek a nevelési tanácsadótól. A tanulás tanítása projekt keretében kerül sor a tanulási motiváció, stratégia és stílus bemeneti, majd nyomon követő és kimeneti mérésére. Ezeket az eredményeket felhasználjuk a csoportok kialakítására és a tanulók képességeinek alaposabb megismerésére. A tantárgyi méréseket a munkaközösségek végzik az igazgatóhelyettes irányításával. Az elemzések, értékelések a nevelőtestület elé kerülnek, további feladataink alapjául szolgálnak A mérési eredményekről összefoglalóan elmondható, hogy évfolyam szinten nincs számottevő különbség az előző évekhez képest. Jelentős különbség mutatkozik viszont a 2. és a 4. évfolyamon az osztályok között. Ez bizonyos mértékig magyarázható az osztályok eltérő összetételével, de minden lehetőséget meg kell ragadnunk a különbségek csökkentésére. Az országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzésére beiskoláztunk egy kollégát mérési-értékelési szakértő szakvizsgára. A továbbiakban az ő irányításával végezzük az iskolai szintű és az országos mérések elemzéseit egyaránt. Cél

Tartalom

Célcsoport

Képességmérés

Beszédértés Íráskoordináció Összefüggések megértése

A tanuláshoz való viszony változásának nyomon követése

Tanulási motiváció, tanulási stratégia, tanulási stílus mérése

5. évf.

Neveltségi, tudatossági szint mérése.

Önismeret, viselkedéskultúra.

4. évf.

Tudásszint mérése

Matematika

2. évf.

1. évf.

Ideje Szeptemberdecember (folyamatos)

Felelős Tanítók

Év eleje 7. évf. 8. évf.

Oktatási igh. Február Június

Nevelési igh.

Május vége

Oktatási igh., matematika

8. évf.

14

RÓZSAHEGYI K ÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA GYOMAENDRŐD A 2008-2009-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE munkaközösség vezető

4. évf. 8. évf. 5. évf. 2. évf. Magyar nyelvtan és irodalom

A tanulók körülményeinek felmérése

Szociális háttér feltérképezése

Év eleje

4. évf. 8. évf. 5. évf. 1. évf. 5. évf. 2-4. évf. 6-8. évf.

Május vége

Alsós-, humán munkaközösség-vezető, oktatási igh.

Év eleje

Szaktanár

Év eleje

Osztályfőnökök, nevelési igh.

Folyamatos

Országos mérés 4. évf. 6. évf. 8. évf. 4. évf. 6. évf. 8. évf.

Olvasásszövegértés Alapkészségek megléte Matematikai eszköztudás

Oktatási igh. Országos mérés

2008.05.27.

DIFER-mérések az első osztályokban Osztály

Megnevezés

Írásmozgáskoordináció fejlődése

Beszédhanghallás fejődése

Relációszókincs fejlődése

Elemi számolási készség fejlődése

Tapasztalati következtetés fejlődése

Tapasztalati összefüggésmegértés fejlődése

Előkészítő

0

1

1

5

2

0

Kezdő

12

6

9

12

3

3

Haladó

22

4

14

14

13

14

Befejező

12

9

11

11

18

23

Optimum

2

28

13

6

12

8

1. a 1. b 1. c

2. évfolyam Magyar nyelvtan Feladatok

2. a (%)

2. b (%)

Együtt (%)

Mondatfajták

51

77,7

68

Mondat tagolása

78

79,7

79

Hangok csoportosítása

21

88

64

Hiányzó ékezetek pótlása

58

69,5

65

J vagy ly

56

70,1

65

Betűrend

30

69,5

55

Szótagolás

52

79,5

70

Toldalékok pótlása

46

66,8

60

Kijelentő mondat alkotása

48

72,4

64

Kérdő mondat alkotása

33

76

60

Összesen:

51

76,1

67

15


A 10 feladatból álló feladatsort a tanulók önállóan oldották meg annyi idő felhasználásával, amennyire szükségük volt. A gyerekek nagy része 30-35 perc alatt oldotta meg a feladatokat, csak két tanulónak volt szüksége 50 perce. (Ők általában is lassabban dolgoznak.) A feladatlap eredménye körülbelül megfelel az egész évi munkájuk értékelésének. 1 tanuló teljesített a vártnál jobban és egy a vártnál sokkal gyengébben. A feladattípusok közül gyengén sikerült a toldalékok pótlása. Itt a „ba-be, ban-ben” toldalékok helyes használatában tévesztettek. A következő tanév év eleji ismétlésénél a betűrendbe sorolás és a hangok (betűk) időtartamának helyes gyakorlására kell újra nagy hangsúlyt fektetni a toldalékok megfelelő használata mellett. (Mindig minden tanult ismeret folyamatos ismétlést, felszíntartást igényel.) Szövegértés Mókus

2. a (%)

2. b (%)

Együtt (%)

Feleletválasztás

58

96,9

82,5

Igaz-hamis állítás

55

92,7

79

Az olvasottak kiválogatása

83

93,1

89,4

Felsorolás

38

93,3

73,3

Mondat befejezése

28

84,8

64,3

Összesen

60

92,5

80,8

A gombakirály Felsorolás

75,3

Tulajdonság írása

81,8

Mondat kiegészítés

81,8

Csoportosítás

81,8

Kérdésekre felelet írása, felelet keresése.

87,8

Összesen:

81,7

A Mókus ismeretterjesztő szöveg, a Gombakirály mese. A 2. b osztály tanulóinak fele az ismeretterjesztő szöveget dolgozta fel, a másik fele a mesét. A 2. a osztály tanulói csak az ismeretterjesztő szöveget. A 2. b osztályban az ismeretterjesztő szöveg feldolgozása jobban sikerült, nem okozott nehézséget a tanulóknak, míg mesénél nem voltak eléggé pontosak. Pl.: többen nem soroltak fel minden gombafajt, ami a történetben szerepelt. Ez a különbség az olvasmánytípusok feldolgozása között év közben is megmutatkozott. A 2. a osztály tanulói a tőlük elvárt szinten teljesítették a feladatot. Magyar nyelv és irodalom

Kiválóan

Jól

Megfelelően

2. a

0

7

6

2. b

9

9

5

teljesített

Felzárkóztatásra szorul 1

Matematika Feladatok 1.a Számsor folytatása (növekvő sorrend)

16

2. a (%)

2. b (%)

Együtt (%)

15

83

58,4

RÓZSAHEGYI K ÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA GYOMAENDRŐD A 2008-2009-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE 1. b Számsor folytatása mindkét irányban

23

87

63,9

2. kétjegyű számok összeadása, kivonása

78

96

89,5

3. Alapműveletek, műveleti sorrend.

70

93

84,7

4. Nyitott mondat megoldása (egyenlőtlenség)

20

95

67,9

5. Osztás egyjegyű számmal, maradék leírása.

43

92

74,3

6. a szabály megállapítása, táblázat kitöltés

61

95

82,7

6. b szabály kiválasztása

28

94

70,2

7. szöveges feladat megoldása

26

88

65,6

Összesen

53

93

78,6

Mindkét osztály teljesítménye az elvárásnak megfelelő. A 2. b osztály tanulóinak nem jelentett nehézséget a feladatsor megoldása. A 2. b osztály tanulói a továbbhaladáshoz elengedhetetlenül szükséges ismeretekkel rendelkeznek, az alapműveleteket az elfogadható szinten teljesítették. A következő tanévben többet kell foglalkozni a szöveges feladatok megoldásával, a számsorozatokkal (szabály felismerése). Matematika

Kiválóan

Megfelelően

teljesített

2. a 2. b

Jól

12

8

5

8

3

Felzárkóztatásra szorul 1

4. évfolyam Matematika Feladat

4. a (%)

4. b (%)

4. é. (%)

Grafikon elemzése. Adatok leolvasása, kerekítés.

47

60

54

Síkidom leghosszabb illetve legkisebb oldalának színezése.

78

96

88

Számolás fejben

60

76

68

Mértékváltás

72

90

82

Írásbeli számolás, ellenőrzés, becslés

77

87

82

Szöveges feladat egyenes arányosságra.

59

76

68

Téglalap kerülete, területe mérés után

12

43

28

Nyitott mondat megoldásának megkeresése próbálgatással

73

69

71

Szöveges feladat megoldása

14

31

23

A feladatlap eredményessége

53

68

61

A grafikon elemzésekor a konkrét adatokat sikeresen le tudták olvasni, a becslés, a megközelítő érték jelentett gondot. A fejbeli számolás esetén a 10-zel, 100-zal való szorzás és osztás jól ment, a legtöbb hibát a műveleti sorrend megállapításánál ejtettek. A mértékváltásnál az azonos mennyiségeket kellett összekötni. Az egyik oszlopban törttel megadott időtartamot órában illetve percben megadott mennyiséggel kellett párosítani. (Pl.: háromnegyed óra = 45 perc) Írásbeli műveletek esetében a legtöbb pontot az ellenőrzés és a becslés hiánya miatt veszítettek, a szöveges feladatnál is elmarad a becslés valamint a feladat lejegyzése.

17


Téglalap kerületének illetve területének kiszámítása felső tagozatban lesz követelmény, az oldalak hosszának megmérése jó. A szövegből sok tanulónak nem sikerült a mennyiségek közötti összefüggést felírni, nem jegyezték le a feladatot. A továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel valamennyi tanuló rendelkezik. Osztály

jeles

jó

közepes

elégséges

Átlag

4. a

5

10

9

1

3,76

4. b

16

9

2

1

4,48

8. évfolyam Magyar irodalom - szövegértés Örkény István: Kenyér – értékelés Kérdések

8. a

8. b

8. c

1. Hol és mikor játszódhat a történet?

50%

8%

43%

2. Értelmezd a következő szavakat:

53%

44%

55%

Barakk

71%

58%

100%

Priccs

46%

42%

64%

Lovacska

79%

66%

36%

Részrehajló

14%

8%

21%

3. A foglyok miért csoportosan és fegyverrel jártak kenyérért?

87%

92%

57%

4. Ki kapott felmentést a kenyérhordás alól?

93%

83%

82%

5. Igénybe vették-e a felmentést? Miért?

92%

83%

100%

6. Hányan laktak egy barakkban?

92%

75%

86%

7. Mit használtak súly helyett méréskor? Karikázd be!

92%

92%

86%

8/a. Milyen volt a kenyér?

96%

92%

89%

8/b. Számold ki a súlyát!

54%

42%

50%

100%

100%

79%

10. Ki kapott kenyérvéget?

67%

60%

31%

11. Milyen sorrendben osztották ki az adagokat?

63%

29%

54%

12. Miért nem tartott senki igényt a kimaradt kenyérmorzsára?

58%

38%

36%

13. Mi lehetett az író –Örkény István- célja a novellával?

44%

33%

40%

Összesen:

68%

56%

60%

9. Mennyi ideig tartott kidolgozni a megfelelő mérési módszert?

A feladatok három nehézségi fokba sorolhatók. (Csak a teljesen jó válaszokat fogadtuk el.) Első: (egyes típusú feladatok) a szövegből egyszavas válaszokat kellett kikeresni (3, 4, 6, 7-es feladatok). Ezek voltak a legkönnyebbek. A 8. a osztály 91 %-ra, a 8. b osztály 86 %-ra, a 8. c osztály 77 %-ra teljesített. (1. számú táblázat.) Második: (kettes típusú feladatok) a szövegből több adatot kellett kikeresni, vagy mondatokat, szövegrészeket kellett összefoglalni, és saját szavaikkal leírni: (5, 8/a, 9, 10, 11-es feladatok). A 8. a osztály 73%-ra, a 8. b osztály 73 %-ra, a 8. c osztály 71 %-ra teljesített. Harmadik: (hármas típusú feladatok) a szövegből, szövegösszefüggésből kellett kikövetkeztetni a választ. Ez volt a legnehezebb feladat. Ide tartoznak az 1, 2, 8/b, 12, 13-as feladatok. A 8. a osztály 52 %-ra, a 8. b osztály 33 %-ra, a 8. c osztály 45 %-ra teljesített.

18


Mint az várható volt, mindhárom osztályban az első típusú feladatokat oldották meg a legsikeresebben, és a harmadik típusú feladatok okozták a legnagyobb problémát. Az osztályok összeredménye: 8. a osztály 68 %; 8. b osztály 56 %; 8. c osztály 60 %.

egyes típusú feladatok

kettes típusú feladatok

hármas típusú feladatok

8. a

91%

73%

52%

8. b

86 %

73 %

33 %

8. c

77%

71%

45%

Tipikus hibák: -

A szövegtartalmat korban nem tudta elhelyezni. (Tantárgyak közötti koncentráció hiánya.)

-

Nem ír le minden lényeges, pontos információt. A másik véglet: nem tudja a szövegből kiemelni a lényeget, ezért mindent leír.

-

Szóértelmezés: nem tudja kikövetkeztetni a szövegkörnyezetből a szó jelentését.

-

Gondolkodtató, ok-okozati összefüggést igénylő feladatokhoz hozzá sem kezd. (Az „indokold”, cél-kutatás eredménytelen, irritáló a gyerekek számára.)

-

A lassan haladók nem tudják befejezni a feladatsort. (Már a felével is elégedettek.)

Év végi osztályzatok jeles

jó

közepes

elégséges

elégtelen

Átlag

8. a

7

8

7

6

1

3,48

8. b

0

2

9

2

0

2,0

8. c

2

2

8

4

0

3,13

Összességében elmondható, hogy az osztályok eredményei tükrözik az év végi jegyek átlagait. Az osztályok a továbbhaladáshoz szükséges minimumszintet teljesítették (kivéve a 8. a osztályból egy fő). Matematika A 8. osztályos év végi matematika felmérésének elemzése A tesztek statisztikai elemzésénél először a vizsgált minta (csoportok) eloszlását érdemes megvizsgálni. A 1. ábrán a négy csoport tanulóinak képességpontjai láthatók. Megállapítható, hogy a 8.a két csoportra bontása megalapozott volt, jól mértük fel a gyerekek képességeit, tudását. A 8.b görbéje két homogén részcsoportra utal az osztályban, de az eltérések itt sem jelentősek. A 8.c görbéje a legmeredekebb, azaz a tesztnek igen nagy differenciáló ereje volt ebben a csoportban. Érdemes lenne átgondolni, hogy ezt a tesztet év elején írassuk meg és akkor az epochális csoportok segítségével évfolyamszinten homogénebb csoportokat hozhatnánk létre.

19

RÓZSAHEGYI K ÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA GYOMAENDRŐD A 2008-2009-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE 8a1

8a2

8b

8c

700

képességpont

600

500

400

300

200 0

2

4

6

8

10

12

1. ábra: A vizsgált csoportok (osztályok) tanulóinak képességpontjai A klasszikus statisztikai mutatók normáleloszlás mellett használhatók leginkább. A nyolcadikosaink jelentős része azonban a gyengén teljesítők közé tartozik, amely tényező hatással lehet az egész évfolyam értékelésére is. A tanulóinkat teljesítményük alapján csoportokba sorolva megfigyelhető a tehetséges tanulók számának csökkenése. (2. ábra) 12 10

fő

8 6 4

képességpont-csoportok

2 0

1

2

3

4

5

6

7

2. ábra: A tanulók képességei alapján alkotott csoportok létszáma Az értékelés fontos elemei az év során adott érdemjegyek és a félévkor és az év végén a tanulót minősítő osztályzat. Korreláció módszerével megvizsgálva, évfolyamszinten és a csoportok szintjén is, a teszten mutatott teljesítmények és a bizonyítványba kerülő osztályzatok közötti kapcsolatot, azt tapasztaltam, hogy a tanulók értékelése-minősítése következetes és szakmailag megalapozott. (0,6 fölötti korrelációs együtthatót már nagyon jónak tekintünk.) korreláció 0,00

0,10

0,20

0,30

0,40

0,50

össz

8a1

8a2

8b

8c

20

0,60

0,70

0,80

0,90

1,00


3. ábra: Az év végi osztályzat és a teszteredmények korrelációja csoportszinten A 8.c osztályban a legmegfelelőbben értékeltek a tanulók, azaz ők teljesítettek a tőlük egyénileg leginkább elvárható szinten, nem rosszabbul, igaz nem is jobban, mint év közben. A 8.b osztályban kicsi volt a szórás, míg a 8.a mindkét csoportjában voltak, néhányan akik nem következetesen teljesítettek A 4. ábrán a csoportokra kiszámolt néhány jellemző statisztikai adat látható. átlag

650

medián 600

alsó kvartilis felső kvartilis

550 500 450 400 350 300 250 200 8a1

8a2

8b

8c

összes

4. ábra: Az átlag, a medián és a kvartilisek értékei a csoportokban A tanulói- illetve feladatcsoportok vizsgálatára az egyik leginkább alkalmas mutató a relatív szórás (átlag/szórás*100). Leginkább az átlaggal együtt vizsgálva azt mutatja meg, hogy a teljesítmények „közepéhez” képest mekkora eltéréssel dolgoztak a tanulók az adott csoportban vagy évfolyamon. Jól látható, hogy a leginkább az évfolyamot megosztó feladatok a 2.b, a 4. az 5.a és b, a 6.b és a 8.a és b voltak. A „hullámhegyek és völgyek” alapján megállapítható, hogy négy helyen, több feladat megoldása során is akadtak bőven problémák a gyerekek számára. 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 1. a

1. b

1. c 2. a

2. b

3. a

3. b

3. c

4.

5. a

5. b

6. a

6. b

7. a

7. b

7. c 7. d

8. a

8. b

9.

10.

5. ábra: A relatív szórás értékei az egyes feladatoknál A csoportokra bontott átlag- és szóráseredményeket vizsgálva az látszik, hogy mindegyik csoport a várt módon szerepelt. A 8a1 csoportot egységesség, elfogadható átlag, kis szórás jellemzi. A 8a2-es csoport is egységes, közepes átlaggal, de nagyobb szórással. A 8b-sek gyenge átlageredménye, kis szórása is megfelel a vártnak. A 8c-sek átlaga ugyan elfogadható, de náluk a legnagyobb a szórás.

21

RÓZSAHEGYI K ÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA GYOMAENDRŐD A 2008-2009-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE 70 átlagpont

60

szórás 50 40

30

20

10 0 8a1

8a2

8b

8c

összes

6. ábra: Az átlag és a szórás kapcsolata a csoportokban Vizsgálhatjuk azt is, hogy az egyes feladatok milyen hatással vannak a teszt egészére. Az elkülönítési mutató 1-hez tartó értéke a feladatok homogenitását, 0 közeli értéke a feladat és teszt közötti kapcsolat hiányát, a negatív érték pedig érvényességi feladathibát sejtet. Felhasználható az így kapott érték a teszt optimalizálására, illetve a tanulók következetes válaszainak a megítélésére. Érdekes a 8.a 1-es csoportjában levő sok negatív érték, magyarázata ennek az, hogy a magas átlag és a kis szórása mellett mindig egy-két tanuló meglepetésszerűen rosszul válaszolt. Egységes ebből a szempontból a 8.a 2-es csoportja, szeszélyes a 8.b és a legkiegyensúlyozottabb megint a 8.c. lett. 1,20

8a1 8a2

1,00

8b 8c

0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 2. a

3. a

6. a

7. a

7. c

9.

10.

-0,20 -0,40 -0,60

7. ábra: Az elkülönítési korrelációs mutató néhány értéke a csoportokban Az elkülönítés mutató magas értékei az adott feladat fontosságát jelzik, vagyis azt, hogy általuk jól mérhető az oktatás hatékonysága. A gyengébb korrelációjú feladatokat érdemes átgondolni vagy más hasonló feladatokkal helyettesíteni.

22


0,00

0,10

0,20

0,30

0,40

0,50

0,60

0,70

0,80

1. a 1. b 1. c 2. a 2. b 3. a 3. b 3. c 4. 5. a 5. b 6. a 6. b 7. a 7. b 7. c 7. d 8. a 8. b 9. 10.

8. ábra: Az elkülönítési korrelációs mutató értékei a feladatokban

A feladatokat egyenként vizsgálva a következő eredményeket kapjuk: 1. táblázat: A feladatok nehézségi foka (átlagok) 1. a

1. b

1. c

2. a

2. b

3. a

3. b

3. c

4.

5. a

5. b

6. a

6. b

7. a

7. b

7. c

7. d

8. a

8. b

9.

10.

8a1

96

95

92

82

63

96

91

92

39

9

20

48

29

83

100

87

77

57

53

63

83

8a2

75

77

71

54

19

41

18

19

35

5

5

45

15

38

77

62

35

3

6

42

67

8b

46

63

54

38

33

41

8

13

17

0

0

18

0

8

31

23

8

0

0

4

42

8c

56

75

89

29

11

57

55

38

26

10

9

59

21

36

46

36

25

16

14

25

71

együtt

69

78

77

52

32

60

45

42

29

6

9

43

17

43

65

53

37

20

20

35

67

8. a

8. b

9.

10.

2. táblázat: A feladatok megoldásának relatív szórása 1. a

1. b

1. c

2. a

2. b

3. a

3. b

3. c

4.

5. a

5. b

6. a

8a1

0,6

0,8

0,7

0,9

2,7

0,5

0,9

0,9

5,1

8a2

2,7

2,1

2,2

2,6

7,1

2,8

5,4

4,8

5,0

8b

5,2

3,1

3,4

3,9

5,4

3,5

7,8

8,9

8,3

8c

3,9

2,0

1,3

4,9

10,8

2,3

2,7

3,9

együtt

3,0

2,0

1,9

2,7

5,3

2,2

3,2

4,0

6. b

7. a

7. b

7. c

7. d

13,4

8,7

12,3

18,0

2,6

6,7

0,9

0,0

0,8

1,0

4,2

4,8

0,9

1,5

2,9

10,0

2,6

1,1

1,6

2,7

12,2

12,2

2,1

1,8

8,1

14,7

12,7

4,0

9,9

7,2

3,1

3,8

7,2

7,2

3,1

2,8

2,0

2,8

3,4

10,3

12,7

3,4

1,4

6,3

16,3

13,4

4,1

10,0

2,3

1,5

1,9

2,5

9,3

9,9

2,4

2,0

7,8

3. táblázat: Feladatok tartalma, hibaforrások

23


Ssz.

Feladat tartalma, típusa

Hibaforrások, típushibák

1.

egészek és a törtek szétválogatása

tört alakú szám egész értékének figyelmen kívül hagyása

2.

műveletsorok azonos számokkal, eltérő zárójelezéssel

műveleti hibák, műveleti sorrend figyelmen kívül hagyása

3.

algebrai kifejezések felírása szövegből, helyettesítési érték kiszámítása

algebrai összefüggés felírása nélkül számolják ki a kifejezés értékét, pontatlan számolás (zsebszámolóval is), előjel elhagyása

4.

zárójeles algebrai kifejezés felbontása, összevonása, helyettesítési érték kiszámítása

hibás zárójelfelbontás és összevonás, számolási pontatlanság, zárójelfelbontás és összevonás nélküli helyettesítési érték kiszámolása

5.

adatok kigyűjtése szövegből, mértékváltás, téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása

a tanulók 71 %-a meg sem próbálkozott a feladat megoldásával.

6.

lineáris egyenlet algebrai ás grafikus megoldása

a mérlegelvvel tisztában vannak, az előjelek használata pontatlan. Elmarad az ellenőrzés (szinte csak a c osztályosok ellenőrizték az egyenlet megoldását.) Grafikus megoldás esetén a meredekség figyelmen kívül hagyása miatt nem született helyes megoldás.

7.

Egyszerű egyenes illetve fordított arányosságra vonatkozó feladatsor

hibás mértékváltás, becslés hiánya miatt elképzelhetetlen eredmény elfogadása.

8.

törtrész és %-számítás szöveges feladatban

A szöveg, a kérdés pontatlan olvasása, a feladat rossz értelmezése.

9.

Leolvasás halmazábráról.

a kérdés pontatlan elolvasása (hányan tanulnak csak németet helyett a németet tanulók számát állapítják meg.)

10.

valószínűségszámítás, kiválasztás, állítások igazságtartalmának eldöntése

nem lehet tudni, hogy hibás értelmezés, vagy rossz tippelés.

Összegezve a tapasztalatokat elmondható az, hogy ezzel a megfelelő mérőeszközzel a tanulók többsége a tőle elvárt szinten teljesítette, illetve a tanulók év végi értékelése megfelelő volt. Osztály

jeles

jó

közepes

elégséges

elégtelen

Átlag

8. a

8

6

7

8

0

3,48

8. b

0

1

4

7

1

2,38

8. c

2

1

4

8

0

2,80

Összesen

10

8

15

23

1

3,05

5.5. EREDMÉNYEK ▪

Gergely Diák-díjat kapott László Loretta, Szentpéteri Balázs és Tokai Kinga 8. a osztályos tanuló.

▪

Szent Imre emlékérmet kapott Geszti Brigitta 7. b osztályos tanuló.

▪

Az Év sportolója díjat kapta Nándori Nándor 8. c osztályos tanuló.

▪

Mit láthatott Mátyás király Aquincum romjaiból országos rajzpályázat: Koloh Róbert 2. b - I. hely, felkészítő tanár Molnárné Pésó Irma.

24


▪

Országos rajzverseny: Csüllög Zsófia 6. a III. hely, Liszkai Kata, Nemes Zita 6. a – különdíj, felkészítő tanáruk Molnárné Pésó Irma.

▪

A Határ Győző Városi Könyvtár által meghirdetett Könyvtári embléma (logo) tervezése című pályázaton 22 tanulónk vett részt. Szentpéteri Balász 8. a I. hely, Demeter József 8. a dicséretben részesült, felkészítő tanáruk: Szentpéteriné Uhrin Ildikó.

▪

Darvas Tibor vers- és meseillusztrációs pályázaton 22 tanulónk vett részt. Szentpéteri Balázs 8. a II. hely Burai Anasztázia 7. a III. hely, felkészítő tanáruk : Szentpéteriné Uhrin Ildikó.

▪

Az iskola folyosóit díszítő gyermekmunkák és a zsibongóban kiállított színes technikával készült alkotások a kézműves tevékenységgel szívesen foglalkozó tanulók ügyességét bizonyítja, felkészítő tanáruk Molnárné Pésó Irma.

▪

Az Aranyfonál Városi Mesemondó Versenyen 31 tanulónk vett részt. James Lucas Lancaster 3. b I. helyezett, Tokai Kinga 8.a I. helyezett, Rédai Zoltán 1. b, Botos Pongrác 3. b, Vajda Soma 3. b, Roszik László 3. b, Vaszkó Áron 6. a, Liszkai Mária 8. a II. helyezettek. Szujó Róbert 3. b, Lövei Zsuzsanna 3. b, Liszkai Kata 6. a, Bán Brigitta 6. b, Rácz Dóra 7. b, Varga Gréta 7. b III. helyezettek. Felkészítő tanáraik osztályonként: Dajkó Lászlóné Bélteki Éva 1. b, Gyetvai Jánosné 3. b, Komóczi Attiláné 6. a, 8. a, Molnárné Klein Tünde 6. b, 7. b.

▪

A Városi Vers- és Prózamondó Versenyen iskolánkat 40 tanuló képviselte. James Lucas Lancaster 3. b, Vaszkó Áron 6. a I. helyezettek, Botos Pongrác 3. b (különdíjas), Hegedűs Zoé 6. a (különdíjas), Liszkai Mária 8. a II. helyezettek, Megyeri Dóra 4. b,Liszkai Kata 6. a, Tokai Kinga 8. a III. helyezettek, felkészítő tanáraik Gyetvai Jánosné 3. b, Kónyáné Jakab Ida 4. b, Komóczi Attiláné, 6. a, 8. a.

▪

Sikeres angol nyelvvizsgát tettek: Liszkai Mária, Szentpéteri Balázs, Tokai Kinga, Gonda Éva, Benkó Alexandra, Pintér Nikolett, Gonda Nikolett, Iványi Réka, Szujó László, Kulik Andor, Fülöp Csaba, Szujó Tamás, László Loretta 8. a osztályos tanulók, Felkészítő tanáruk: Gresóné Farkasinszki Katalin.

▪

Megyei Levelezős Könyvtárhasználat Versenyen 17 tanulónk vett részt. Varga Rita 5. a I. helyezett, felkészítő tanár Gellainé Tuboly Zsuzsanna.

▪

Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny országos döntőn László Loretta 8. a VI. helyezett, felkészítő tanár Gellainé Tuboly Zsuzsanna.

▪

Zrínyi Ilona és Gordiusz Matematika Verseny Területi fordulón Szujó Róbert 3. b XV. helyezett, felkészítő tanár Csapó Lajosné Katona Gabriella, Szerető József 5. a XIII. helyezett, felkészítő tanára Gellainé Tuboly Zsuzsanna.

▪

Varga Tamás Matematika Versenyen Horváth Richárd, Szabó Zoltán 7. a, Burai Attila, Tóth Gabriella 7. b osztályos tanulók vettek részt, felkészítő tanáruk: Vaszkó András.

▪

Bólyai Matematika Versenyen iskolánkból 18 tanuló vett részt a 3. b, 5. a, 6. a, 7. a, 7. b osztályokból.

▪

A Mezőberényben megrendezett Nemzetközi Matematika Versenyen iskolánkat képviselő 8 fős csapat a VI. helyen végzett. Benkó Alexandra, László Loretta, Liszkai Mária, Tokai Kinga (8. a) Horváth Richárd, Szabó Zoltán, (7.a) Burai Attila, Tímár Csaba (7.b), felkészítő tanáraik: Vaszkó András és Paróczai Zoltán.

▪

Horváth Richárd 7. a osztályos tanulónk az egyéni versenyben II. helyen végzett, felkészítő tanára Vaszkó András.

▪

„Mesélj Európa” Európa díjas régiós angol nyelvi verseny döntőjében Kecskeméten két csapatunk szerepelt. Gonda Bettina, Gyurica Anita, Vári Edina, Varga Rita, Bíró

25


Adrienn 5. a V. helyezettek, Horváth Richárd 7. a, Varga Gréta, Baráth Bernát, 7. b III. helyezettek, felkészítőjük Szedlák Réka. ▪

Országos Süni Komplex Vetélkedő döntőn Bíró Adrienn, Gonda Bettina, Forgács Genovéva, Szilágyi Norbert 5. a osztályos csapat a IX. Helyen végzett, felkészítő tanáruk Gellainé Tuboly Zsuzsanna.

▪

A TIT, Körösök Vidéke Egyesület tehetséggondozó verseny

▪

5 nyolcadikos és 7 hatodikos tanuló nevezett be a levelezős történelmi versenyre. A nyolcadikosok között Szentpéteri Balázs III., Szujó Tamás IV., Tokai Kinga VIII., László Loretta IX., Liszkai Mária X. helyezést ért el, a hatodikosoknál Vaszkó Áron I., Nemes Zita VII., Kulik Zsolt VIII. lett. Felkészítő tanáruk Vaszkóné Dinya Erzsébet. Vaszkó Áron a hatodikosok matematika döntőjén is részt vett, ahol VII. helyezett lett, felkészítő tanára Farkas Zoltánné.

▪

A Hangszeresek Országos Szövetsége által szervezett versenyen a 4. b osztály indult Máté Péter S. Nagy István: Zene nélkül mit érek én c. számának előadásával, felkészítőik, segítőik Kónyáné Jakab Ida, Nagy Ildikó, Szujó Csaba.

▪

A Gyermekétkeztetési Alapítvány által második alkalommal megrendezett Paprikás krumpli főző versenyt iskolánk 20 fős csapata nyerte. Kísérőik Gellainé Nagy Erzsébet, Rácz Józsefné és Dobák Krisztián, Dobákné Szerető Ágnes, Dobák Lászlóné szülők.

▪

„Kádár Ferenc" I. Békés megyei népdalénekesek és népzenei szólisták találkozóján Vaszkó Nikolett 8. a osztályos tanuló endrődi népdalcsokorral lépett fel, felkészítő tanára Nagy Ildikó.

▪

A Kölcsey Ferenc országos versmondó és népdaléneklő versenyen Rafael Péter 5. b (Csongrád megyei és endrődi), Vaszkó Nikolett 8. a (erdélyi és endrődi), Rácz Ildikó 8. b (szlovák és endrődi) dalokat adott elő. Mindhárman könyvjutalomban részesültek. Felkészítő tanáruk Nagy Ildikó.

▪

A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja által meghirdetett 2008. évi „Őszirózsa" Természetvédelmi Vetélkedőn László Loretta, Liszkai Mária, Tokai Kinga és Szentpéteri Balázs 8. a osztályos tanulók III. helyezést értek el. Felkészítő tanáruk Vaszkó András.

▪

Szent-Györgyi Albert Tanulmányi és Művészeti Versenyen Tokai Kinga 8. a, magyarból I. helyezett , fizikából II. helyezett, Szentpéteri Balázs 8. a magyarból II. helyezett, Liszkai Mária 8. a angolból II. helyezett. Felkészítőik, segítőik Komóczi Attiláné, Uhrinné Darvas Erzsébet, Gresóné Farkasinszki Katalin, Szentpéteriné Uhrin Ildikó.

▪

Teleki Pál Országos Földrajz-földtan versenyen Szabó Zoltán 7. a IV. helyezést, Tokai Kinga 8. a IX. helyezést, Szujó Tamás 8. a X. helyezést értek el, felkészítő tanáruk Vaszkó András.

5.6. SPORTEREDMÉNYEK Atlétika ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

Nemzetközi gyermekversenyen 1 csapatezüstben 1 csapattag, 1 bronz egyéni. Országos szakosztályversenyeken 1 csapataranyban 1 csapattag, 3 csapatezüstben 3 csapattag, 3 csapatbronzban 3 csapattag. Országos minősítő versenyeken 4. a – 8. c – 8. b – 7 különdíj Megyei diákolimpiákon 1. a – 2 e – 2 b Körzeti diákolimpiákon 1. a – 2. e – 2 b Megyei szakosztályversenyeken 10 a – 8 e – 11 b Körzeti diákolimpiákon 32 a – 22 e – 25 b Összesen 146 érem: 49 a – 45 e – 55 b – 7 különdíj

26


Játékos sportvetélkedő ▪ ▪ ▪

Országos elődöntő III. hely Megyei Diákolimpia II. hely Körzeti Diákolimpia I. hely

Labdarúgás ▪

Egy fiatal sportág szervezett keretek között iskolai szinten, mely egyenlőre körzeti ezüst- és bronzérmeket tudhat magáénak, de rövid időn belül valószínűsíthető minőségi javulás.

Körzeti Diákolimpia sakk

▪ 8 főből álló csapatunkból első helyezést ért el Dósai Dorina és Szentpéteri Balázs 8. a I. helyezést, Varga Tibor 6. b III. helyezést értek el. Felkészítőjük: Vaszkán Gábor Egyéni versenyek, eredmények ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

Varga Tibor 6. b Megyeválogatott csapattagként Mezei Futó Országos Bajnokságon II. helyezett, Országos Terematlétika Bajnokság (Budapest) V. hely Rau Krisztián 6. b Megyeválogatott csapattagként Mezei Futó Országos Bajnokságon II. hely Szeles Szilárd 6. a Országos Gyermek Csapatbajnokság (Budapest) V. hely Szőke János 6. a Országos Gyermek Csapatbajnokság (Budapest) V. hely Országos Terematlétika Bajnokság (Budapest) V. hely Békés megye válogatottjának tagjaként a 4 x 600 méteres váltóban országos II. hely Szentmiklósi Márk 5. a Országos Terematlétika Bajnokság (Budapest) V. hely Szőke Valentin 5. b Országos Terematlétika Bajnokság (Budapest) V. hely Szőke Patrik 6. a Országos Terematlétika Bajnokság (Budapest) V. hely

6. SZOLGÁLTATÁS 6.1 NAPKÖZIOTTHON Összehasonlító napközis ( + kollégiumi) adatok 2006/2007 Telephely

Csoportok száma

létszám

2007/2008 %

Csoportok száma

létszám

2008/2009 Csoportok száma.

létszám

%

72 %

13

287+ 26 koll. = 313

77 %

%

Gyomaendrőd

12

254

64 %

13

276 (+ 29 koll)= 305

Csárdaszállás

1

15

41 %

1

13

100 %

1

13

93 %

14

289 (+29 koll.) = 318

75 %

14

326

77 %

Összesen:

14

296

62 %

A csoportok száma és összetétele az elmúlt évek során nem változott jelentősen. Ebben a tanévben is 14 csoportban folyt a délutáni tanulmányi munka, ebből 7 csoportban a napközisek és kollégisták együtt tanultak. A napközis ellátást igénybevevő tanulók létszáma folyamatosan nő. Ennek oka, hogy sok tanuló külterületről, illetve távolról jár, ezért a buszközlekedéshez kell igazodni. Másrészt a szülők igénylik a délutáni segítséget a másnapra való felkészülésben, valamint igen széles programkínálatunk van a délutáni foglalkozásokat illetően, amelyeken szívesen részt vesznek a tanulók.

27


A 7. 8. évfolyam részére tanulószobai foglalkozást szerveztünk. Ezekben a csoportokban a pedagógusok naponta váltják egymást, aminek az előnye az, hogy több területen tudnak segítséget nyújtani a tanulóknak. A napközis és kollégista tanulók közül az alsó tagozaton felzárkóztatásra szorul 5 tanuló, bukott a felsőben 16 tanuló. Összesen 21 tanuló nem teljesítette a tantervi minimumot, ez a napközis, tanulószobás és kollégista (továbbiakban napközis) tanulók 6, 5 %-a. A napközis létszám október 1-jéhez képest csökkent 10 fővel. Ennek oka, hogy 5 gyermeket elvittek átmeneti nevelésbe, vannak olyanok, akik az étkezési díjak fizetésének elmaradása miatt maradtak ki a napköziből, és van, aki kollégiumba került. 59 fő sajátos nevelési igényű gyermek tanul itt délután, ez a napközisek 18 %-a és az összes SNI-s tanuló 74 %-a. Közülük nem teljesítette a tantervi minimumot valamelyik tantárgyból 14 tanuló (24 %-uk). 57 fő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek tanul itt délután, ez a napközisek 18 %-a, az összes hhh-s tanuló 72 %-a. Közülük nem teljesítette a tantervi minimumot valamelyik tantárgyból 8 tanuló (14%-uk). 52 fő integrált gyermek tanul itt délután, ez a napközisek 16 %-a, az összes integrált tanuló 73 %-a. Közülük nem teljesítette a tantervi minimumot valamelyik tantárgyból 2 tanuló (4 %-uk). A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók nagy százaléka veszi igénybe a napközis és tanulószobai szolgáltatást. Néhány tanuló esetében biztosítottuk a pedagógiai asszisztensek közreműködésével a személyre szabott felkészítést. A magatartás és a szorgalom átlag is jobb egy-egy tizeddel, mint előző év végén. A félévihez képest a szorgalom átlag 0, 5 tizeddel lett jobb. Általában az alsó tagozatos csoportokban jobbak a magatartási és a szorgalmi átlagok, mint a felső tagozatosoknál. Három alsó tagozatos csoportban nincs felzárkóztatásra szoruló tanuló, de mindegyikben van kitűnő. A felső tagozatos és a vegyes összetételű csoportokban mindegyikben van bukás és van 3 olyan csoport ahol nincs kitűnő tanuló. Nehezebb a felső tagozatos gyermekeket a tanulásra rávenni, és ahogy nőnek a követelmények a gyengébb képességű gyermekek, egyre inkább lemaradnak. Ezeknél a gyermekeknél nagy szükség van a délutáni segítségre a tanulásban napközi, korrepetálás vagy fejlesztő foglalkozás keretében. Akik a felkínált lehetőségekkel nem élnek, általában nem tudják teljesíteni a tantervi minimumot. Sajnos ezeknél a gyermekeknél a családi háttér nem ösztönzőleg hat, pedig anélkül nem lehet eredményt elérni.

6.2. KOLLÉGIUM

%

Felzárkóztatásra szorul alsóban

Bukott felsőben

%

Integrációs felkészítésben vesz részt

%

2.

SNI

1.

11

55

2

2

20

2

10

6

100

-

1

16, 7

-

-

felső

alsó

Csoport

Létszám

Összesített kollégiumi statisztika

20 7

13 6

28

RÓZSAHEGYI K ÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA GYOMAENDRŐD A 2008-2009-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE 4 Össz.

3 26

17

58,6

2

3

19,2

2

7,7

A kollégisták közel 50 %-a gyámügyi beutalt. Október 1-jén összesen 29 gyermek (27 iskolás és 2 óvodás) volt a kollégiumban, tanév végén szintén 29 a létszám csak az összetétel változott (26 iskolás, 3 óvodás). Sikertelenül zárta a tanévet öt tanuló, ez a kollégista létszám 19 %-a. A kollégista tanulók családi háttere nem ösztönzi a gyerekeket a tanulásra. A szülőkkel való együttműködés nehézkes, akadozó. A pedagógusok igyekeznek pótolni a megfelelő családi támogatást. A kollégista tanulók magatartási átlaga 3,3, a szorgalom 3,1. Az iskolai átlagoknál alacsonyabb, de az előző évekhez képest nem változott jelentősen. A tanév elején tervezett programok közül az alábbiakat valósítottuk meg: ▪

Szeptember: Balesetvédelmi, Tűzvédelmi oktatás, Tűzriadó próba Házirend ismertetése, megbeszélése

▪

Október:

Megemlékezés október 6-ról Szalonnasütés, Amőba verseny Túra a gáton a vashídig Megemlékezés október 23-ról

▪

November:

Kollégiumi Tátika

▪

December:

Télapó ünnep a családsegítő központban, disco a kollégiumban Karácsonyi készülődés, kollégiumi fenyő ünnep, disco

▪

Január:

Pótszilveszter

▪

Február:

Farsangi bál fánksütéssel

▪

Március:

Nőnapi megemlékezés Megemlékezés március 15-ről

▪

Április:

Beszélgetés a védőnővel a felső tagozatosoknak (szexuális felvilágosítás) Húsvéti locsolkodás Föld napja – szemétszedés

▪

Május:

Kihívás napja – séta a Bónom-zugba, vacsorával egybekötve

▪

Június:

Liget-fürdőben strandolás Főzés és játék a Neubort – tanyán Nyársalás

Ebben a tanévben is jó kapcsolatot alakítottunk ki a Családsegítő Központtal. Közös programokon vettek részt a gyerekek és a gyámügyi beutaltakkal kapcsolatban is segítették a munkánkat.

6.3. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Szabadidős tevékenységek Az előző évekhez hasonlóan a szülők megkapták a délutáni szabadidős programkínálatunkat, és a segítségükkel választhattak a tanulók a programok közül. Most is nagyon szívesen jártak számítógépezni, tömegsport- és kézműves foglalkozásra.

29


Az alsó tagozatos osztályok közül néhányan jártak úszni a tanév során.

30


Úszásoktatásban részvevő tanulók száma Időszak 2008. szeptember 2008. október 2008. november 2008. december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június Összesen:

Résztvevő tanulók (fő) 224 190 132 60 25 59 49 39 100 249 1 127

Összeg(Ft) 122 000 95 000 66 000 30 000 12 500 29 501 24 500 19 500 50 000 124 501 573 502

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2008/2009. nevelési-oktatási évtől kezdődően megtéríti az iskolák úszásoktatásával kapcsolatos fürdőhasználati költségeit. Intézményünkből havi átlagban 120 tanuló vette igénybe a fürdő szolgáltatásait. Az igénybevétel eloszlása nem egyenletes, ugyanis az órákat tömbösíteni kell, valamint az időjárás miatt is az őszi és a tavaszi időszakokra torlódik. Az iskola helyi tantervében az alsó tagozatosok vízhez szoktatása, illetve egy úszásnem megtanítása szerepel. A tanulók utaztatása nehézséget jelent egyrészt az elegendő kísérő biztosítása miatt, másrészt a helyi járat igénybevétele miatt. Igen sok tanulónak nincs bérlete, a buszköltséget pedig nem tudja kifizetni. Az elmúlt tanévben ezeket a kiadásokat az iskola vállalta magára. A jövőben minden esetben be kell tervezni a költségvetésbe. Az úszásoktatáshoz szükséges egyéb eszközöket, kellékeket pályázati forrásból biztosítottuk. A pedagógusok több tantárgyból tartottak korrepetálást, amelyeken a rászoruló tanulók többsége rendszeresen részt vett. A tehetséggondozás is fontos része a délutáni programoknak. Az irodalom szakkör, a nyelvi előkészítő, a történelem és matematika szakkörök fontosságát, a szaktanárok és a tanulók munkáját tükrözik a tanév során elért eredmények. A szabadidős programok jelentős részét a diákönkormányzat szervezi éves ütemezés szerint. Ezek közül a legjelentősebbek: őszi túra, tátika, terempontozás, amőba bajnokság, ki mit tud?, észkaszinó. Tanulóink nagy számban vesznek részt a diákönkormányzat programjain.

6.4. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ELLÁTÁSA Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása- nevelése integrált és szegregált módon is történik. Azok a tanulók tanulnak a speciális tagozaton, akiknek a szakértői bizottság eltérő tantervű oktatást javasol, mert tanulásban akadályozottak. Őket 3 összevont tanulócsoportban gyógypedagógusok tanítják megfelelő tárgyi feltételekkel felszerelve. A többiek a normál tagozaton, normál tantervvel haladnak. Nekik is gyógypedagógusok tartják a habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat, valamint fejlesztő pedagógusok a szaktárgyi megsegítést. Sajnos nem tudjuk mindenkinek az előírt foglalkozási számot biztosítani kapacitás híján, de a túl sok délutáni fejlesztést a tanulók sem bírják. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók kontrollvizsgálata megtörtént 9 tanuló esetében. Közülük szakértői bizottsághoz küldtünk 2 tanulót, akiknek még nem érkezett meg a vizsgálati eredménye. Újonnan diagnosztizáltak 3 tanulót, akik beilleszkedési és magatartási zavarral küzdenek. Az ő besorolásuk megtörtént a tanév során a nekik megfelelő fejlesztési csoportba. 2 tanuló kontrollvizsgálata sajnálatos módon elmaradt. A jövő tanévtől szorosabb együttműködést kell kidolgozni az osztályfőnökökkel, illetve gyermekfelügyelőkkel. is. A 2008/2009. tanévben magas

31


számú volt a tanulásban akadályozott és a sajátos nevelési igényű tanulók felülvizsgálatának száma is, ezért a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság helyben végezte el a kontrollvizsgálatokat. Ekkor minden tanuló felülvizsgálata megtörtént. Egy tanuló áttelepítésre került a speciális tagozatra, visszatelepítés az idei tanévben nem történt. Városi szinten át kell gondolni a sajátos nevelési igényű tanulók ellátását követve a jogszabályokat és az oktatáspolitikai szándékokat. A beilleszkedési-, tanulási-, és magatartási problémával küzdő tanulók száma is évről-évre nő. Az ellátásukat a nevelési tanácsadó és saját szakembereink segítségével tudjuk megoldani (fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógytestnevelő, pszichológus).

6.5. INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS Az integrációs felkészítés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára kidolgozott pedagógiai rendszer, amelyet röviden IPR-nek szoktunk nevezni. Lényege a tanulók személyre szabott oktatása - nevelése, iskolai életének segítése. Erre támogatást lehet igényelni elképesztő adminisztrációs kötelezettségek elvégzése árán, majd a támogatás felhasználásának módjáról is ilyen feltételekkel kell elszámolni. Öt éve kezdtük bevezetni iskolánkba az IPR-t, és tapasztalataink szerint minden évben több és bonyolultabb a vele járó adminisztrációs kényszer. Iskolánkban 79 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló van, ez az összlétszám 19 %-a. 68-an vesznek részt integrációs felkészítésben. Eddig évente változott, hogy kik kerültek be a rendszerbe attól függően, hogy kapott-e gyermekvédelmi kedvezményt a szülő és tett-e nyilatkozatot iskolai végzettségéről. Ez 30-40%-os mozgást jelentett a rendszerben lévő tanulók személyét illetően. 2007-2008 tanév vége

2008-2009 tanév vége

66

68

Alsóban fokozott segítséget igényel

-

2

Alsóban felzárkóztatásra szorul

-

-

Felsőben bukott 1-2 tárgyból

4

4

Felsőben bukott 3 vagy több tárgyból

-

1

Hiányzás

24 óra/fő

37 óra/fő

Igazolatlan hiányzás (2. félév)

1 óra/fő

1 óra/fő

Integráltak száma

Mindkét tanév végét figyelembe véve a bukások számában nincs jelentősebb változás. 2007/2008as tanévben az integráltak 6 %-a bukott évvégén és valamennyien sikeres javítóvizsgát tettek. 2008/2009-es tanévben az integráltak 7 %-a bukott év végén. A 2007/2008-as tanévben a félévi és év végi felzárkóztatás (bukás) nem változott jelentősen. Év végén a felső tagozatosok 7 %-a bukott javítóvizsgára, és az alsó tagozatosok 3 %-a igényel fokozott segítséget a továbbiakban. Márciustól az iskolai koordinátor segítségével a rászoruló tanulóknak minimum-szinteket gyakorló foglalkozásokat szerveztünk. Ennek is köszönhető, hogy sokkal kevesebben buktak és kevesebb tantárgyból, mint félévkor. A hiányzás mutatószáma csekély növekedést mutat, amelynek egyik oka, hogy egy tanuló tartós betegség miatt sokat hiányzott. A 2007-2008-es tanévben 10 tanuló hiányzott igazolatlanul. Összesen 63 órát. A 2008-2009-es tanévben pedig 8 tanuló mulasztott igazolatlanul összesen 102 órát. Az igazolatlan hiányzások nagy része családi okokra vezethető vissza és a szülők felelőtlensége és nemtörődömsége miatt következett be. Az igazolatlanul mulasztó tanulók közül néhányan védelembe vannak véve. 32


Fontos feladat a következő tanévre, hogy az igazolatlan hiányzás visszaszorítására fokozott figyelmet fordítsunk. Az integrált tanulók 81 %-a tanul délután valamilyen szervezett formában, az iskolában. Ez igen magas arány, mely egyrészt azt igazolja, hogy tanulóink és szülők igénylik, hogy felügyelet mellet, segítséggel készüljenek fel a tanítási órákra, másrészt pedig a távolság miatt sokan közlekednek busszal. Az iskolában színes délutáni programkínálat van, ha ezeken szeretne a tanuló részt venni, akkor is itt kell maradnia.

6.6. GYERMEKVÉDELEM Iskolánkban félállású gyermekvédelmi felelős végzi az ide tartozó feladatokat. A státusz biztosítását indokolja a tanulói összetétel. Iskolánkban alapellátásban részesül 26 tanuló, aki közül 6 alsó tagozatos és 20 felső tagozatos. Az alapellátottak közül folyamatban van a védelembe vételi eljárás 3 tanuló esetében. A védelembe vett tanulók száma 36. Ebből 20 alsós és 16 felső tagozatos. Évek óta folyamatos növekedést mutat a súlyosabb gyermekvédelmi esetek száma. Ez az adat év közben folyamatosan változik és az a tapasztalatunk, hogy aki egyszer a rendszerbe belekerül, utána folyamatos munkát ad a jelzőrendszer tagjainak. Gyermekvédelmi kedvezményben részesül 217 fő, akik közül 108 alsó tagozatos és 109 felső tagozatos. A kollégiumban lévő tanulóinak nagy része a jegyző által beutalt, az elhanyagoló, veszélyeztető szülői magatartás miatt. Az a tapasztalat, hogy ez a szám évről évre növekszik, egyre gyakrabban előfordul, hogy a gondos odafigyelés ellenére is átmeneti nevelésbe kerülnek gyermekek. Ebben a tanévben 8 tanuló került átmeneti nevelésbe. Folyamatos kapcsolatunk van a nevelési tanácsadóval. A pszichológus 24 tanulónkat látta el a tanév során, összesen 235 órában. Minden védelembe vett tanuló esetén megtörtént a kötelező felülvizsgálat (15 család) a Családsegítővel és a Gyámügyi Hivatallal közösen. 3 család esetében a tanév során több alkalommal is kezdeményezni kellett az esetmegbeszélést. Ezen kívül még 12 alkalommal tartottunk esetmegbeszélést a Családsegítőben. Erre olyankor került sor, amikor a probléma túllépte az iskola falait, ugyanakkor a Gyámhivatal bevonása még nem vált szükségessé. Ezeken a megbeszéléseken a gyermekvédelmi felelős, az érintett pedagógusok és a családsegítő alkalmazottai vesznek részt. A jelzőrendszer tagjaival jó, együttműködő kapcsolatot ápolunk, rendszeresen, keressük közösen a megoldást az adandó problémákra. A védőnő rendszeresen ellenőrzi a gyermekek tisztaságát, ápoltságát, lakhatási körülményeit, részt vállal a drog-megelőzési tevékenységünkben. A családsegítővel közösen több alkalommal is tartottunk esetmegbeszélést, valamint pályázatokon való együttműködés is erősíti jó kapcsolatunkat. Rendszeresen részt veszünk a Gyámhivatal munkájában, jellemzések elkészítésével, védelembevételi eljárásokon, felülvizsgálatokon való aktív részvétellel, javaslatainkkal. A drogprevenciós tevékenységünk megvalósításában igénybe vettük a diákönkormányzat segítségét, illetve a szenvedélybetegek rehabilitációs részlegét is. A rendőrséggel napi kapcsolatot tartottunk. Jól működött az egy iskola – egy rendőr program. Minden évben összeülnek a város intézményeinek gyermekvédelmi felelősei, illetve első alkalommal tartott a Gyámhivatal szervezésével a város gyermekvédelmi fórumot, ahol a jelző rendszer minden tagja aktívan részt vett, és több nehezen megoldható probléma esetében sikerült megoldást találni.

33


7. SZERVEZET ÉS VEZETÉS A szervezeti átalakulás nem befolyásolta érzékelhetően az alkalmazotti közösség munkáját. A minőségirányítási csoport több mérést végzett a szervezet működésével kapcsolatosan, aminek az elemzése a beszámoló 1. sz. mellékletében olvasható. A kollektíva több területen kezdeményezett változtatásokat, amelyeket a nevelőtestület megvitatott. A munkaközösségek műveltségterületenként szerveződtek, feladataikat éves terv szerint végezték, a tanév végén beszámolót készítettek munkájukról. Egy-egy adott feladat elvégzésére munkacsoportokat hoztunk létre. Szem előtt tartottuk, hogy a nevelőtestület és a munkacsoportok között megfelelő munkakapcsolat épüljön ki, kölcsönösen segítsék egymás munkáját. A kommunikáció javítása céljából megbíztuk a feladat elvégzésével a sajtófelelősöket és az iskola honlapjának a felelősét. Ennek hatására jelentősen javult az iskola kommunikációja. A belső információáramlást bővítettük az internet-kapcsolatokkal. Minden pedagógus elérhető a levelező programok segítségével. Igyekszünk rugalmassá tenni a szervezetet, hogy mielőbb tudjunk reagálni a környezet változásaira, partnereink igényeire.

8. KAPCSOLATRENDSZER, TÁRSADALMI ELISMERTSÉG Intézményünk kapcsolatrendszere szerteágazó. A szakmai kapcsolataink egy része a munkavégzés feltétele. Ilyen az OKM , OKMT, OOIH, EDUCATIO KHT., Békés Megyei Tudásház. Ezeken kívül szakmai kapcsolatban vagyunk az Önfejlesztő Iskolák Egyesületével, annak tagiskoláival. Évente kétszer találkozunk szakmai konferenciákon, egyéb alkalmakkor pedig műhelymunkákban veszünk részt. Esélyegyenlőség a közoktatásban címmel szakmai fórumot szerveztünk a régió iskolái számára, amelyen képviseltette magát az Oktatási Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatósága, illetve az Országos Oktatási Integrációs Hálózat Dél-alföldi régiója. A helyi társadalom civil szférája is fontos az iskola számára. A nevelőtestület tagjai bekapcsolódnak a Múzeumbarátok Körének, a Természetjáró Tájvédőknek, az Endrődiek Baráti Körének a tevékenységébe. Együttműködünk különböző programok, rendezvények, kiadványok létrehozásában. Az idén a Rózsahegyi Napokat az Endrődiek Baráti Körével közösen rendeztük. Működik az iskola mellett két alapítvány is. A Rózsahegyi Iskola Diákjaiért Alapítvány, amely a jelenlegi diákságot segíti és a dr. Farkas János Alapítvány, amely a magasabb iskolai fokon tanulókat támogatja. A Diáksport Egyesület az iskolai sporttevékenységet és a versenyeztetést támogatja. Testvériskolai kapcsolatot ápolunk Pilzno egyik iskolájával. Az idén két alkalommal vettek részt tanulóink sikeres nyelvvizsgájuk jutalmaként lengyelországi kiránduláson és a mi intézményünk vendégül látott lengyel diákokat. Gyomaendrőd, 2009. június 29. Farkas Zoltánné igazgató

34


Záradék:

A tanév végi beszámolót a nevelőtestület 2009. június 30-án a tanévzáró értekezleten egyhangúlag elfogadta.

Kovásznainé Mikó Klára jkv.

35


36

2009-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE

Recommend Documents