Kommunikációs Fıigazgatóság „C” Igazgatóság – A Polgárokkal való Kapcsolattartás Osztálya KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELİ EGYSÉG 11/12/2008 2009-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Standard Eurobarométer (EB 701) – 2008. ısz Elsı eredmények: az európai átlag és a fıbb tendenciák országok szerint Népesség: EU-15+ Hatókör: EU-27 (26 618 európai polgár) Az adatfelvétel idıpontja: 2008. október vége–november eleje
I. 2009-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ........................................................................................... 2
A. Kampánytémák.............................................................................................................. 2 B. A választások idıpontjának ismerete és a választások iránti érdeklıdés ...................... 3 C. A szavazáson való részvétel valószínősége................................................................... 4 II. IDENTITÁS ÉS POLGÁRSÁG, AZ EU MA ÉS HOLNAP, ÉRTÉKEK, POLITIKÁK, PRIORITÁSOK, EURÓPA ÉPÍTÉSÉNEK JELENTÉSE, TÁMOGATÁS, A TAGSÁG MEGÍTÉLÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE .................................................................................................... 4
A. Polgárság és identitás .................................................................................................... 4 B. Az Európai Unió és az Európai Unió építésének „jelentése” napjainkban ................... 6 C. A Lisszaboni Szerzıdés elutasítása ............................................................................... 8 D. Az Európai Unió ma és holnap – értékek, politikák és prioritások ............................... 8 E. A tagság megítélése és értékelése................................................................................ 11 F. A különféle szakpolitikák harmonizálásának támogatottsága. .................................... 12 III. AZ EURÓPAI PARLAMENTRİL KIALAKULT KÉP; SZEREPE ÉS A MÉDIÁBAN VALÓ SZEREPLÉSE, AZ EURÓPAI ÉS A NEMZETI INTÉZMÉNYEK IRÁNTI BIZALOM, AZ EPBEN FOLYÓ DÖNTÉSHOZATALRA VONATKOZÓ ISMERETEK.......................................... 12
A. Médiaszereplés és általános tájékozottság .................................................................. 12 B. Az Európai Parlamentrıl kialakult kép ....................................................................... 13 C. Szerep .......................................................................................................................... 14 D. Az európai és a nemzeti intézmények iránti bizalom.................................................. 15 E. Az EP-ben folyó döntéshozatalra vonatkozó ismeretek .............................................. 16
1
„Tendencia” kérdések: ezeket az EB korábbi felméréseiben már feltették a válaszadóknak; az EB Standard 68-hoz (adatfelvétel ideje: 2007. szeptember–október) vagy az EB Standard 69-hez (adatfelvétel ideje: 2008. március–április) képest. Új kérdések: ezeket most elıször tették fel, csillaggal (*) vannak jelölve.
I. 2009-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK
A. Kampánytémák QD6 Ön szerint az alábbi témák közül melyekre kellene összpontosítani a következı európai választások kampányában? Melyik a legfontosabb? Még melyiket tartja fontosnak? KAMPÁNYTÉMÁK Gazdasági növekedés Munkanélküliség Infláció és vásárlóerı Bőnözés A nyugdíjak jövıje Bevándorlás Az éghajlatváltozás elleni küzdelem Terrorizmus A közös valuta, az euro Mezıgazdaság Az EU szerepe nemzetközi ügyekben Az európai intézmények hatáskörei és kompetenciái Európai értékek és identitás Az európai szociális modell megırzése Egyéb Nem tudja
EB 69 45% 47% 41% 37% 32% 32% 33% 35% 17% 17% 15% 12% 12% 12% 1% 5%
EB 70 51% 49% 47% 33% 33% 29% 29% 28% 17% 17% 17% 13% 13% 13% 1% 6%
Országok szerinti eltérések a három fı kampánytémát tekintve: Gazdasági növekedés: - A polgárok Görögországban (79%), Cipruson (76%) és Magyarországon (71%) nyilatkoztak úgy, hogy leginkább a gazdasági növekedés foglalkoztatja ıket. - A polgárok Dániában (38%), Máltán (41%) és az Egyesült Királyságban (40%) nyilatkoztak úgy, hogy legkevésbé a gazdasági növekedés foglalkoztatja ıket. Munkanélküliség: - A polgárok Görögországban (87%), Írországban (73%) és Magyarországon (70%) nyilatkoztak úgy, hogy leginkább a munkanélküliség foglalkoztatja ıket. - A polgárok Dániában (26%), Hollandiában (28%) és az Egyesült Királyságban (35%) nyilatkoztak úgy, hogy legkevésbé a munkanélküliség foglalkoztatja ıket. Infláció és vásárlóerı: - A polgárok Ausztriában és Franciaországban (70%) és Németországban (62%) nyilatkoztak úgy, hogy leginkább az infláció és a vásárlóerı foglalkoztatja ıket. - A polgárok Lengyelországban (23%), az Egyesült Királyságban (24%) és Dániában (25%) nyilatkoztak úgy, hogy legkevésbé az infláció és a vásárlóerı foglalkoztatja ıket. Demográfiai eltérések: o o
A férfiakat sokkal jobban foglalkoztatja a gazdasági növekedés, és szeretnék a kiemelt kampánytémák között látni. A legfiatalabb polgárokat (15–24 évesek) lényegesen kevésbé foglalkoztatja a gazdasági növekedés (46% említi meg a fontos témák között), de ez már a következı korcsoportban (25– 39 évesek) megváltozik, ıket ugyanis az összes többi korcsoportnál jobban foglalkoztatja (56%).
2
B. A választások idıpontjának ismerete és a választások iránti érdeklıdés QD3 Az Ön véleménye szerint itt (HAZÁNKBAN) mikor tartják a következı európai választásokat? EB68 9% 14% 75%
2009 Egyéb Nem tudja
EB69 16% 9% 75%
EB70 26% 7% 67%
QD3 Azon válaszadók közül, akik helyesen nevezték meg a 2009. évet EB69 4% 9% 16% 9% 75%
2009. június 2009-ben, más hónap 2009-ben Egyéb Nem tudja
EB70 8% 18% 26% 7% 67%
Országok szerinti eltérések: A következı európai választások idıpontját a legjobban Luxemburgban (36% adta meg a helyes évet és hónapot), Máltán (33%) és Belgiumban (27%) ismerik. Errıl a kérdésrıl a legkevésbé tájékozottak a finnországi (csak 2% válaszolt helyesen), az egyesült királysági (3%) és a ciprusi (3%) válaszadók. QD4 A következı európai választásokat 2009. júniusban rendezik. Saját bevallása szerint Önt mennyire érdeklik ezek a választások? EB69 EB70 46% 44% 51% 54%
Érdeklik Nem érdeklik
Érdeklik: a „nagyon érdeklik” és a „valamennyire érdeklik” válaszok összesen Nem érdeklik: a „nem nagyon érdeklik” és az „egyáltalán nem érdeklik” válaszok összesen Országok szerinti eltérések: A következı európai választások iránt a legnagyobb érdeklıdést elmondásuk szerint az írországi és hollandiai (60%), illetve a máltai (57%) válaszadók tanúsítják (nagyon vagy valamennyire érdeklik). Lettországban ezzel szemben csak a polgárok 19%-át érdeklik a választások, utánuk pedig az Egyesült Királyság és Szlovákia következik, ahol az érdeklıdı válaszadók aránya 34%.
3
C. A szavazáson való részvétel valószínősége QD5 Meg tudná mondani egy 1 és 10 közötti skálán, mekkora valószínőséggel fog szavazni a következı, 2009. júniusi európai választásokon? Kérem, helyezze el magát ezen a skálán, ahol az „1” azt jelenti, hogy „biztosan nem fog szavazni”, a „10” a „mindenképpen szavazni fog”, a közbeesı számok pedig a két véglet közötti álláspontokat jelölik.
1. Biztosan nem fog szavazni 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Mindenképpen szavazni fog Nem tudja Átlag
EB69 14% 3% 4% 3% 10% 6% 8% 10% 7% 30% 5% 6,6
EB70 15% 4% 5% 4% 10% 6% 7% 9% 6% 28% 6% 6,3
QD5 A szavazáson való részvétel valószínőségére vonatkozó skála végpontjai *
Biztosan nem fog szavazni (1) Valószínőleg szavazni fog (9-10)
EB 69 14% 37%
EB70 15% 34%
*A korábbi kutatás azt mutatja, hogy csak azok esetében van tényleges valószínősége a szavazáson való részvételnek, akik a tízes skálán 10-re vagy 9-re értékelték a részvételük valószínőségét. Országok szerinti eltérések: A szavazáson való részvétel valószínőségét a fentiek szerint számolva (azaz 1–8-ig alacsony valószínőség, 9–10 nagy valószínőség) a legnagyobb valószínőséget Belgiumban mérték (61%), ahol a szavazás kötelezı, valamint Hollandiában (58%) és Dániában (57%). Ugyanezen kritériumok alapján a szavazáson való részvétel valószínősége Portugáliában (76% esetében nem valószínő, hogy szavazni fog), az Egyesült Királyságban és Ausztriában (75%) a legalacsonyabb.
II. IDENTITÁS ÉS POLGÁRSÁG, AZ EU MA ÉS HOLNAP, ÉRTÉKEK, POLITIKÁK, PRIORITÁSOK, EURÓPA ÉPÍTÉSÉNEK JELENTÉSE, TÁMOGATÁS, A TAGSÁG MEGÍTÉLÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE A. Polgárság és identitás *QD20 A következı elemek közül melyik erısítené meg legjobban az Ön európai polgársággal kapcsolatos érzéseit?
A tagállamok között összehangolt európai szociális jóléti rendszer (egészségügy, nyugdíjak stb.) Egy közösségi készenléti szolgálat az európai és nemzetközi természeti csapások ellen Egy elnök az EU számára, akit a tagállamok polgárai közvetlenül választanának Szavazási jogosultság minden olyan választáson, amelyet a lakóhelye szerinti tagállamban tartanak
4
EB70 39% 24% 20% 19%
Egy európai személyazonosító kártya a nemzeti személyazonosító kártya mellett Európai állampolgári ismeretek oktatása gyermekeknek, általános iskolás kortól Európai nagykövetségek a nem EU-tag országokban A fentiek közül egyik sem (SPONTÁN) Európai olimpiai csapat Nem akarok európai polgár lenni (SPONTÁN) Egyéb (SPONTÁN) Nem tudja
18% 18% 8% 8% 5% 5% 1% 10%
Országok szerinti eltérések a polgárság három legfontosabb elemét tekintve: A tagállamok között összehangolt európai szociális jóléti rendszer (egészségügy, nyugdíjak stb.): - Ezt a leggyakrabban Magyarországon (65%), Szlovákiában (61%) és Görögországban (60%) választották. - A legritkábban az Egyesült Királyságban (21%), Finnországban (22%) és Máltán (24%) választották ki. Egy közösségi készenléti szolgálat az európai és nemzetközi természeti csapások ellen: - Ezt a leggyakrabban Svédországban (41%), Hollandiában és Dániában (37%) választották. - A legritkábban Görögországban és Lettországban (10%), illetve Litvániában (12%) választották ki. Egy elnök az EU számára, akit a tagállamok polgárai közvetlenül választanának - Ezt a leggyakrabban Franciaországban és Luxemburgban (29%), illetve Németországban (27%) választották. - A legritkábban az Egyesült Királyságban (8%), Lettországban (10%) és Litvániában (11%) választották ki. Demográfiai eltérések: o
A legfiatalabb polgárok (15–24 évesek) külön jelentıséget tulajdonítanak az európai személyazonosító kártyának a nemzeti személyazonosító kártya mellett (ennek az elemnek a fontossága az életkor növekedésével csökken) és a szavazási jogosultságnak a lakóhely szerinti tagállamban.
*QD21 Az európai identitás számos elembıl tevıdhet össze. Az Ön véleménye szerint az alábbiak közül melyek az európai identitás részét képezı legfontosabb elemek?
A közös valuta, az euro Demokratikus értékek Történelem Az európai gazdaság sikerei (európai navigációs mőhold, európai repülıgépgyárak, nagysebességő nemzetközi vonatok stb.) Kultúra Földrajz Az európai lobogó Az Európai Unió mottója: „Egység a sokféleségben” Az európai himnusz Egyik sem (SPONTÁN) Egyéb (SPONTÁN) Nem tudja
5
EB70 40% 37% 24% 23% 22% 17% 15% 12% 7% 5% 1% 8%
Országok szerinti eltérések az identitás három legfontosabb elemét tekintve: A közös valuta, az euro: - Az identitásukat ezzel az elemmel a legtöbben Belgiumban (66%), Finnországban (65%), és Szlovákiában (63%) határozzák meg. - A legkevésbé az Egyesült Királyságban (17%), Lengyelországban (26%) és Dániában (27%) azonosulnak vele. Demokratikus értékek: - Az identitásukat ezzel az elemmel a legtöbben Svédországban (61%), Dániában (60%) és Németországban (53%) határozzák meg. - A legkevésbé Lettországban (22%), az Egyesült Királyságban (23%) és Észtországban (26%) azonosulnak vele. Történelem: - Az identitásukat ezzel az elemmel a legtöbben Dániában (49%), Görögországban (44%) és Írországban (38%) határozzák meg. - A legkevésbé Olaszországban (17%); Litvániában (18%) és a Cseh Köztársaságban (18%) azonosulnak vele. B. Az Európai Unió és az Európai Unió építésének „jelentése” napjainkban * QD16 Meg tudná mondani, hogy mennyire ért egyet a következı, Európa építésével kapcsolatos állításokkal?
Az EU túl gyorsan bıvült Fontosabb az, ami a különbözı országok polgárait összeköti, mint az, ami szétválasztja ıket Az EU-nak jelenleg nincsenek se ötletei, se projektjei Az EU elengedhetetlenül szükséges a globális kihívások leküzdéséhez (éghajlatváltozás, terrorizmus stb.)
TELJES MÉRTÉKBEN EGYETÉRT
RÉSZBEN EGYETÉRT
RÉSZBEN NEM ÉRT EGYET
EGYÁLTALÁN NEM ÉRT EGYET
EGYETÉRT
NEM ÉRT EGYET
20%
36%
27%
5%
56%
32%
22%
50%
14%
3%
72%
17%
11%
31%
31%
7%
42%
38%
27%
46%
12%
4%
73%
16%
Országok szerinti eltérések: Az EU túl gyorsan bıvült - Az ezzel egyetértı válaszadók aránya a legmagasabb Luxemburgban (83%), Cipruson (73%) és Görögországban (72%). - Az ezzel egyetértı válaszadók aránya a legalacsonyabb Lengyelországban (32%), Olaszországban (37%) és Litvániában (43%). Fontosabb az, ami a különbözı országok polgárait összeköti, mint az, ami szétválasztja ıket - Az ezzel egyetértı válaszadók aránya a legmagasabb Szlovákiában (90%), Finnországban (87%) és Németországban (84%). - Az ezzel egyetértı válaszadók aránya a legalacsonyabb Olaszországban (54%), Portugáliában (62%) és Spanyolországban (66%).
6
Az EU-nak jelenleg nincsenek se ötletei, se projektjei - Az ezzel egyetértı válaszadók aránya a legmagasabb Franciaországban (61%), Görögországban (58%) és Ausztriában (54%). - Az ezzel egyetértı válaszadók aránya a legalacsonyabb Bulgáriában (15%), Svédországban (21%) és Hollandiában (23%). Az EU elengedhetetlenül szükséges a globális kihívások leküzdéséhez (éghajlatváltozás, terrorizmus stb.) - Az ezzel egyetértı válaszadók aránya a legmagasabb Cipruson és Németországban (87%), illetve Belgiumban (86%). - Az ezzel egyetértı válaszadók aránya a legalacsonyabb Írországban (47%), Finnországban (49%) és Görögországban (55%). *QD17 Véleménye szerint – a birtokában lévı összes információ alapján – az alábbi két vélemény közül melyik áll legközelebb az Ön nézeteihez?
Európa építésének folytatódnia kell Európa építése túl messzire ment, vissza kell lépnünk Európa építésében sem továbbhaladásra, sem visszalépésre nincs szükség (SPONTÁN) Nem tudja
EB70 54% 19% 16% 11%
Országok szerinti eltérések: Európa építésének folytatódnia kell: - Az átlaghoz képest a legtöbben Szlovákiában (80%), Szlovéniában (70%) és Lengyelországban (75%) értenek egyet ezzel az állítással - A legkevesebben Írországban (34%), Ausztriában (35%) és az Egyesült Királyságban (37%) értenek vele egyet. Európa építése túl messzire ment, vissza kell lépnünk: - Az átlaghoz képest a legtöbben az Egyesült Királyságban (34%), Ausztriában (30%) és Franciaországban (26%) értenek egyet ezzel az állítással - A legkevesebben Bulgáriában (4%), Szlovákiában (5%), Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban (7%) értenek vele egyet. Európa építésében sem továbbhaladásra, sem visszalépésre nincs szükség: - Az átlaghoz képest a legtöbben Luxemburgban (31%), Írországban (29%) és Németországban (28%) értenek egyet ezzel az állítással. - A legkevesebben Lengyelországban és Bulgáriában (7%), illetve Szlovákiában (9%) értenek vele egyet. Demográfiai eltérések: o o
A férfiak lényegesen jobban meg vannak gyızıdve arról, hogy Európa építésének folytatódnia kell. Az eredmények életkor szerinti összehasonlítása azt mutatja, hogy az életkor növekedésével egyre csökken az integráció folytatásának támogatottsága.
7
C. A Lisszaboni Szerzıdés elutasítása *QD14 Az utóbbi hónapokban az európai média sokat foglalkozott az Európai Unióval, ezen belül különösen Írországgal. Milyen esemény kapcsán? Meg tudja mondani, mirıl volt szó?
Semmit nem olvasott, hallott vagy látott errıl a kérdésrıl Az írek elutasították a Lisszaboni Szerzıdést Valamit olvasott, látott vagy hallott, de nem emlékszik rá Az írországi népszavazás (konkrétumok nélkül) Írországban új népszavazást kell tartani Európa építése megakadt Egyéb Nem tudja
EB70 28% 16% 13% 8% 4% 3% 4% 28%
Országok szerinti eltérések: Ha figyelmen kívül hagyjuk Írországot, ahol a téma ismertsége értelemszerően a legmagasabb, és ha összeadjuk az összes, legalább részben helyes választ (eltekintve a „valamit olvasott, látott vagy hallott, de nem emlékszik rá”, „semmirıl nem hallott”, „nem tudja” és „egyéb” válaszoktól, amelyek még Írországban is az összes válasz 27%-át teszik ki), a kérdés legnagyobb ismertségét Ausztriában (67%), Luxemburgban (64%) és Dániában (51%) tapasztalták. A Lisszaboni Szerzıdés elutasításáról a legkevésbé tájékozottak a görögországi válaszadók, ahol 70% semmit nem olvasott, hallott vagy látott errıl a kérdésrıl. A legtöbb „nem tudja” válasz az Egyesült Királyságban (49%) és Máltán (47%) fordult elı. D. Az Európai Unió ma és holnap – értékek, politikák és prioritások *QD12 Az Európai Parlament védelmezi bizonyos európai uniós szintő politikák kidolgozását. Az Ön véleménye szerint mely politikákat kellene elınyben részesíteni? AZ EU POLITIKÁI Olyan biztonsági és védelmi politika, amely lehetıvé teszi az EU számára, hogy szembeszálljon a nemzetközi válsággal A fogyasztóvédelem és a közegészség-védelem javítása Hatékony fellépés az éghajlatváltozás ellen Közös energiapolitika az EU energiafüggetlenségének biztosítása érdekében Olyan külpolitika, amelynek révén az EU egyhangúlag tud kiállni a nemzetközi ügyekben A terrorizmus elleni küzdelem, tiszteletben tartva az egyéni szabadságjogokat A gazdasági, költségvetési és adópolitika összehangolása Olyan környezetbarát agrárpolitika, amely hozzájárul a globális élelmiszer-egyensúly megteremtéséhez A származási országokkal egyeztetve végrehajtott bevándorlási politika A versenyképességet és az innovációt biztosító kutatási és fejlesztési (K+F) politika Az európai szociális modell megerısítése Nem tudja
EB70 36% 33% 31% 30% 29% 29% 26% 25% 19% 14% 11% 9%
Országok szerinti eltérések a három legfontosabb politikát tekintve: Olyan biztonsági és védelmi politika, amely az EU számára lehetıvé teszi, hogy szembeszálljon a nemzetközi válsággal: - Ez a kritérium a legfontosabb Cipruson és Szlovákiában (54%), illetve Romániában (51%).
8
-
Ez a kritérium a legkevésbé fontos Máltán (19%), Szlovéniában és az Egyesült Királyságban (23%).
A fogyasztóvédelem és a közegészség-védelem javítása: - Ez a kritérium a legfontosabb Cipruson (68%), Görögországban (56%) és Szlovéniában (44%). - Ez a kritérium a legkevésbé fontos az Egyesült Királyságban (29%), Svédországban (23%) és Litvániában (26%). Hatékony fellépés az éghajlatváltozás ellen: - Ez a kritérium a legfontosabb Svédországban (72%), Dániában (59%) és Finnországban (53%). - Ez a kritérium a legkevésbé fontos Észtországban (12%), Lettországban (13%) és Litvániában (16%). Demográfiai eltérések: o
o o
A nıket sokkal inkább foglalkoztatja a fogyasztóvédelem és a közegészség védelme, de lényegesen kevésbé érdekli ıket a külpolitika, amelynek révén az EU egyhangúlag tudna kiállni a nemzetközi ügyekben. A 15–24 éves fiatalok kevésbé érzik prioritásnak a közös energiapolitikát és külpolitikát, mint a válaszadók idısebb csoportjai. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek tulajdonított fontosság az életkor elırehaladásával csökken.
QD13Az Ön véleménye szerint a felsorolt értékek közül melyeket kellene az Európai Parlamentnek kiemelten védelmezni? (legfeljebb 3 válasz) ÉRTÉKEK Az emberi jogok védelme a világban Az EU-tagállamok közötti szolidaritás A férfiak és a nık közötti egyenlıség Az EU és a világ szegény országai közötti szolidaritás A kultúrák és vallások közötti párbeszéd A kisebbségek védelme A halálbüntetés eltörlése az egész világon Nem tudja Ezek közül egyik sem (SPONTÁN)
EB68 58% 36% 41% 32% 28% 27% 17% 4% 1%
EB70 53% 36% 33% 28% 26% 22% 16% 6% 3%
Országok szerinti eltérések a három legfontosabb értéket tekintve: Az emberi jogok védelme a világban: - Ezt az értéket az emberek legnagyobb arányban Cipruson (82%), Svédországban (71%) és Finnországban (69%) találják fontosnak. - A legritkábban Máltán (39%), Olaszországban (41%) és az Egyesült Királyságban (43%) választották. Az EU-tagállamok közötti szolidaritás - Ezt az értéket az emberek legnagyobb arányban Szlovákiában és Bulgáriában (56%), illetve Görögországban (52%) találják fontosnak. - A legritkábban az Egyesült Királyságban (21%), Máltán (26%) és Portugáliában (27%) választották. A férfiak és a nık közötti egyenlıség - Ezt az értéket az emberek legnagyobb arányban Svédországban (57%), Franciaországban (54%), Cipruson és Luxemburgban (50%) találják fontosnak. - A legritkábban Olaszországban és Lettországban (19%), illetve Magyarországon (23%) választották.
9
Demográfiai eltérések: o o
*QD18 *QD19
Úgy tőnik, hogy az EU-tagállamok közötti szolidaritás a nık számára kevésbé fontos, mint a férfiaknak (33% említi, szemben a 40%-kal). Az ellenkezıje igaz a nemek közti egyenlıségre: ezt a férfiak 29%-a találta fontos értéknek, amelyet az Európai Parlamentnek védelmeznie kellene, a nık körében viszont 37%. Az Ön véleménye szerint Európa építésének jelenleg mi a legfıbb célkitőzése? És Ön szerint milyen fı célt kellene szolgálnia Európa építésének?
Fİ CÉLKITŐZÉS A gazdaság fejlesztése és a növekedés fellendítése az EU-ban Az életszínvonal javítása az EU valamennyi polgára számára A béke és a stabilitás fenntartása Az EU fontos diplomáciai szereplıvé tétele a nemzetközi színtéren A globális fenyegetések elleni fellépés (terrorizmus, éghajlatváltozás) Annak lehetıvé tétele, hogy az európai polgárok részesüljenek a globalizáció pozitív hatásaiból (kulturális csereprogramok kidolgozása, új exportlehetıségek az európai vállalkozások számára)* A demokrácia és az emberi jogok elımozdítása szerte a világon A legszegényebb országok fejlıdésének elımozdítása az EU-n kívül Más válaszok (SPONTÁN) NT
JELENLEG 23% 18% 16% 9% 8%
AMI KELLENE 17% 23% 17% 6% 9%
7%
9%
5% 4% 1% 9%
7% 5% 1% 6%
*Ezt a célkitőzést a válaszadók felénél ebben a megfogalmazásban szerepeltették: „Az európai polgárok védelme a globalizáció negatív hatásaival szemben (az iparágak és munkahelyek áthelyezése, a gazdaságilag felemelkedı országok versengése az európai vállalkozásokkal)”, de mivel nem volt számottevı különbség a két alcsoport között, az eredményeket összeadták.
Országok szerinti eltérések a három legfontosabbnak érzékelt jelenlegi célkitőzést tekintve: A gazdaság fejlesztése és a növekedés fellendítése az EU-ban: - Ezt a célkitőzést mint aktuálisan legfontosabbat a válaszadók legnagyobb hányada Svédországban (39%), Cipruson és Hollandiában (33%) sorolta az elsı helyre. - A legkevesebben Portugáliában (12%), az Egyesült Királyságban (15%), Görögországban és Spanyolországban (18%) tették az elsı helyre. Az életszínvonal javítása az EU valamennyi polgára számára: - Ezt a célkitőzést mint aktuálisan legfontosabbat a válaszadók legnagyobb hányada Bulgáriában és Lettországban (28%), illetve Portugáliában (27%) sorolta az elsı helyre. - A legkevesebben Svédországban (9%), Dániában (12%) és Hollandiában (13%) tették az elsı helyre. A béke és a stabilitás fenntartása - Ezt a célkitőzést mint aktuálisan legfontosabbat a válaszadók legnagyobb hányada Észtországban (29%), Németországban (25%) és Finnországban (23%) sorolta az elsı helyre. - A legkevesebben Romániában és Máltán (7%), Írországban és Bulgáriában (8%) tették az elsı helyre. Országok szerinti eltérések a három legfontosabb kívánatos célkitőzést tekintve: Az életszínvonal javítása az EU valamennyi polgára számára: - Ezt a célkitőzést a válaszadók legnagyobb hányada Bulgáriában (43%), Szlovákiában (40%) és Szlovéniában (38%) szeretné a legfontosabbnak látni. - A legkevesebben Dániában (15%), Németországban és Svédországban (17%) tették az elsı helyre.
10
A gazdaság fejlesztése és a növekedés fellendítése az EU-ban: - Ezt a célkitőzést a válaszadók legnagyobb hányada Írországban (26%), Görögországban és Bulgáriában (22%) szeretné a legfontosabbnak látni. - A legkevesebben Máltán (11%), Finnországban és az Egyesült Királyságban (12%) tették az elsı helyre. A béke és a stabilitás fenntartása - Ezt a célkitőzést a válaszadók legnagyobb hányada Észtországban (28%), Németországban és Finnországban (26%) szeretné a legfontosabbnak látni. - A legkevesebben Bulgáriában (6%), Romániában (8%), Írországban (9%) tették az elsı helyre. E. A tagság megítélése és értékelése QA9a Általában véve, Ön szerint (HAZÁNK) európai uniós tagsága...? A TAGSÁG MEGÍTÉLÉSE Jó dolog Rossz dolog Se nem jó, se nem rossz dolog NT
EB69 52% 14% 29% 5%
EB70 53% 15% 27% 5%
Ez a kérdés az EB Standard kérdıív általános részében szerepel. Országok szerinti eltérések Az Európai Unióban való tagságot a legkedvezıbben Hollandiában (80%), Luxemburgban (71%) és Írországban (67%) ítélik meg. Azoknak a válaszadóknak az aránya, akik „rossz dolognak” ítélik a tagságot, a legmagasabb az Egyesült Királyságban (30%), Ausztriában, Magyarországban és Lettországban (21%) volt. QA10a Mindent figyelembe véve, Ön szerint (HAZÁNKNAK) elınyére vált az európai uniós tagsága, vagy sem? EB69 54% 31% 15%
A TAGSÁG ÉRTÉKELÉSE Elınyére vált Nem vált elınyére NT
EB70 56% 31% 13%
Ez a kérdés az EB Standard kérdıív általános részében szerepel. Országok szerinti eltérések Azok a válaszadók, akik szerint országuknak elınyére vált az Európai Unióban való tagság, a legmagasabb arányban Észtországban (78%), Szlovákiában (77%), Dániában és Hollandiában (76%) találhatók. Azok a válaszadók, akik szerint országuknak nem vált elınyére az Európai Unióban való tagság, a legmagasabb arányban Magyarországon (51%), az Egyesült Királyságban és Cipruson (46%) találhatók. Bulgáriában, az egyik „újonnan érkezett” országban, a válaszadók közel egyharmada (30%) nem tudta eldönteni, hogy az országuknak származott-e már valamilyen elınye a tagságból.
11
F. A különféle szakpolitikák harmonizálásának támogatottsága. *QD22 Jelenleg az Európai Unió minden tagállama maga felel a saját …-ért. Ön milyen mértékben támogatná vagy ellenezné a … harmonizálását az Európai Unión belül? HATÁROZ OTTAN TÁMOGATJ A
Szociális jóléti rendszer Oktatási rendszer Adórendszer
VALAMENNY IRE TÁMOGATJA
VALAMENNY
HATÁROZOT
IRE ELLENZI
TAN ELLENZI
NEM TUDJA
TÁMOGA TJA
ELLENZI
19%
45%
19%
10%
7%
64%
29%
20%
45%
19%
9%
7%
65%
28%
15%
39%
24%
11%
11%
54%
35%
Országok szerinti eltérések: Szociális jóléti rendszer: - E terület támogatói a legtöbben Szlovákiában (90%), Magyarországon (89%) és Görögországban (85%) találhatók. - E terület harmonizálását a legkevesebben Finnországban (40%), az Egyesült Királyságban (47%) és Hollandiában (49%) támogatják. Oktatási rendszer: - E terület támogatói a legtöbben Szlovákiában (82%), Szlovéniában (81%) és Görögországban (80%) találhatók. - E terület harmonizálását a legkevesebben Finnországban (41%), az Egyesült Királyságban (48%) és Írországban (49%) támogatják. Adórendszer: - E terület támogatói a legtöbben Magyarországon (77%), Szlovákiában (74%) és Görögországban (73%) találhatók. - E terület harmonizálását a legkevesebben Luxemburgban (32%), az Egyesült Királyságban (36%) és Finnországban (37%) támogatják.
III. AZ EURÓPAI PARLAMENTRİL KIALAKULT KÉP; SZEREPE ÉS A MÉDIÁBAN VALÓ SZEREPLÉSE, AZ EURÓPAI ÉS A NEMZETI INTÉZMÉNYEK IRÁNTI BIZALOM, AZ EP-BEN FOLYÓ DÖNTÉSHOZATALRA VONATKOZÓ ISMERETEK A. Médiaszereplés és általános tájékozottság QD1 Olvasott-e mostanában valamit a sajtóban, az interneten, illetve hallott-e valamit a rádióban vagy a tévében az Európai Parlamentrıl? EB68 42% 54% 4%
Igen Nem Nem tudja
EB70 44% 53% 3%
Országok szerinti eltérések: Az eredmények alapján az Európai Parlament médiaszereplése a legnagyobb arányú Szlovákiában (72%), Szlovéniában (67%) és Luxemburgban (66%). Ez a fajta jelenlét a médiában a legalacsonyabb szinten az Egyesült Királyságban (28%), Olaszországban (34%) és Franciaországban (38%) áll.
12
QD2 Általában véve nagyon jól, elég jól, elég rosszul vagy nagyon rosszul tájékozottnak tartja magát az Európai Parlament tevékenységeivel kapcsolatban? (1 és 4 közötti skálán)
Jól tájékozott Rosszul tájékozott
EB68 24%
EB70 23%
73%
73%
Jól tájékozott: a „nagyon jól tájékozott” és az „elég jól tájékozott” kategória összesen Rosszul tájékozott: az „elég rosszul tájékozott” és a „nagyon rosszul tájékozott” kategória összesen
Országok szerinti eltérések: Az Európai Parlamentre vonatkozó tájékozottságukat jónak ítélı válaszadók aránya Luxemburgban (42%), Írországban (40%) és Szlovéniában (34%) a legmagasabb. Hollandia (79%), Spanyolország (79%) és Portugália (78%) polgárai érezték magukat a legkevésbé tájékozottnak az Európai Parlamentrıl. B. Az Európai Parlamentrıl kialakult kép QD7 Kérem, mondja meg, hogy az alábbi szavak/kifejezések Ön szerint nagyon jól, elég jól, elég rosszul vagy nagyon rosszul jellemzik-e az Európai Parlamentet. JÓL JELLEMZI Dinamikus Demokratikus Odafigyel az európai polgárokra Nem elég ismert Nem hatékony Technokrata
EB68 EB70 EB68 EB70 EB68 EB70 EB68 EB70 EB68 EB70 EB68 EB70
45% 44% 69% 66% 42% 40% 55% 51% 32% 34% 38% 40%
ROSSZUL JELLEMZI
NEM TUDJA
35% 36% 16% 19% 41% 43% 33% 37% 43% 43% 23% 25%
10% 20% 33% 15% 17% 17% 12% 12% 25% 23% 39% 35%
Jól jellemzi: a „nagyon jól jellemzi” és az „elég jól jellemzi” válaszok összesen Rosszul jellemzi: az „elég rosszul jellemzi” és a „nagyon rosszul jellemzi” válaszok összesen
Országok szerinti eltérések: Dinamikus: - Ezt a legtöbben Szlovákiában (69%), Görögországban és Cipruson (64%) érzik az Európai Parlamentre jellemzınek. - Ezzel a jellemzéssel azonban sokkal kevesebben értenek egyet az Egyesült Királyságban (22%), Hollandiában (25%) és Franciaországban (34%). Demokratikus: - Ezt a legtöbben Szlovákiában (81%), Németországban (75%), Hollandiában és Lengyelországban (74%) érzik az Európai Parlamentre jellemzınek. - Ezzel a jellemzéssel azonban sokkal kevesebben értenek egyet az Egyesült Királyságban (45%), Lettországban (51%) és Finnországban (57%). Odafigyel az európai polgárokra: - Ezt a legtöbben Szlovákiában (65%), Máltán (63%) és Romániában (57%) érzik az Európai Parlamentre jellemzınek. - Ezzel a jellemzéssel azonban sokkal kevesebben értenek egyet Ausztriában (29%), Finnországban és Franciaországban (31%).
13
Nem elég ismert: - Ezt a legtöbben Finnországban (68%), Hollandiában (65%) és Franciaországban (60%) érzik az Európai Parlamentre jellemzınek. - Ezzel a jellemzéssel azonban sokkal kevesebben értenek egyet Máltán (14%), Litvániában (15%) és Portugáliában (21%). Nem hatékony: - Ezt a legtöbben Hollandiában (55%), Finnországban és Svédországban (51%) érzik az Európai Parlamentre jellemzınek. - Ezzel a jellemzéssel azonban sokkal kevesebben értenek egyet Bulgáriában (8%), Litvániában (13%), Máltán és Romániában (15%). Technokrata: - Ezt a legtöbben Görögországban (67%), Belgiumban (62%) és Franciaországban (57%) érzik az Európai Parlamentre jellemzınek. -
Ezzel a jellemzéssel azonban sokkal kevesebben értenek egyet Bulgáriában (13%), Máltán (17%), Litvániában és Lengyelországban (20%).
QD8 Általában véve nagyon pozitív, aránylag pozitív, semleges, aránylag negatív vagy nagyon negatív kép él Önben az Európai Parlamentrıl? EB 68 39% 41% 15% 5%
Pozitív Semleges Negatív Nem tudja
EB 70 34% 43% 17% 6%
Pozitív: a „nagyon pozitív” + „aránylag pozitív” válaszok összege Negatív: az „aránylag negatív” + „nagyon negatív” válaszok összege Országok szerinti eltérések: Az Európai Parlament általános megítélése Bulgáriában és Romániában (57%), illetve Litvániában (52%) a leginkább pozitív. A negatívan vélekedı válaszadók a legnagyobb arányban az Egyesült Királyságban (36%), Ausztriában (29%) és Hollandiában (22%) találhatók. C. Szerep QA17.1 Hogyan vélekedik a felsorolt európai szervekrıl, Ön szerint fontos szerepet töltenek be az Európai Unió életében?
Fontos Nem fontos NT
Európai Parlament
Európai Bizottság
Európai Tanács
Európai Központi Bank
EB69 EB70
EB69 EB70
EB69 EB70
EB69 EB70
75% 11% 14%
74% 12% 14%
68% 10% 22%
68% 11% 21%
60% 12% 28%
61% 12% 27%
71% 8% 21%
73% 8% 19%
Ez a kérdés az EB Standard kérdıív általános részében szerepel. Az Európai Unió fıbb intézményei által betöltött szerep fontosságát a válaszadók általában véve többé-kevésbé ugyanúgy ítélték meg. Az Európai Központi Bank esetében két ponttal javult azoknak a válaszadóknak az aránya, akik fontosnak találják a szerepét.
14
Országok szerinti eltérések: Azok az országok, amelyek polgárai a legnagyobb arányban látják fontosnak az Európai Parlament szerepét: Szlovákia (91%), Görögország (90%) és Luxemburg (89%). Ezzel szemben azok az országok, amelyek polgárai az EU átlagához viszonyítva a legnagyobb arányban nem tekintik fontosnak a Parlament szerepét az Európai Unió életében: az Egyesült Királyság (22%), Németország (17%) és Ausztria (15%). QD10 Ön személy szerint melyiket szeretné, ha az Európai Parlament fontosabb, vagy ha kevésbé fontos szerepet játszana a jelenleginél? EB68 48% 12% 22% 18%
Fontosabb Kevésbé fontos Ugyanolyan (SPONTÁN) Nem tudja
EB70 44% 14% 24% 18%
Országok szerinti eltérések: A „fontosabb” válasz legnagyobb arányban Cipruson (74%), Görögországban (66%), Máltán és Hollandiában (57%) fordult elı. A „kevésbé fontos” választ viszont legnagyobb arányban az Egyesült Királyságban (28%), Ausztriában és Dániában (23%) adták. D. Az európai és a nemzeti intézmények iránti bizalom QA18.1 Kérem, a felsoroltak (európai intézmények) mindegyikérıl mondja meg, hogy inkább bízik bennük, vagy inkább nem bízik bennük!
Inkább bízik Inkább nem bízik NT
Európai Parlament EB EB 69 70 52% 51% 27% 31% 21% 18%
Európai Bizottság EB EB 69 70 47% 47% 27% 30% 26% 23%
Európai Tanács EB EB 69 70 43% 42% 26% 29% 31% 29%
Európai Központi Bank EB EB 69 70 50% 48% 24% 30% 26% 22%
Ez a kérdés az EB Standard kérdıív általános részében szerepel. Az Európai Unió intézményeibe vetett bizalom nagyjából változatlan, ugyanakkor növekedés észlelhetı azoknak a válaszadóknak az arányában, akik a négy fı intézmény egyikében sem bíznak. Az Európai Parlament még mindig a legnagyobb bizalmat élvezi a polgárok részérıl (51%), a második helyen pedig az Európai Központi Bank (48%) áll. Ugyanakkor a bizalomhiány terén a legnagyobb növekedést (24%-ról 30%-ra) az EKB esetében jegyezték fel. Azoknak a válaszadóknak az aránya, akik elmondásuk szerint inkább nem bíznak az Európai Parlamentben, 27%-ról 31%-ra nıtt. Országok szerinti eltérések Azoknak a válaszadóknak az aránya, akik inkább bíznak az Európai Parlamentben, Szlovákiában (70%), Luxemburgban és Máltán (64%) a legmagasabb.
15
Ezzel szemben azoknak a polgároknak az aránya, akik inkább nem bíznak az Európai Parlamentben, az Egyesült Királyságban (51%), Görögországban (41%) és Ausztriában (40%) a legmagasabb. QA12.5 Most azt szeretném megkérdezni Öntıl, hogy mennyire bízik Ön a következı intézményekben. Kérem, a felsorolt intézmények mindegyikérıl mondja meg, hogy inkább bízik bennük, vagy inkább nem bízik bennük!
Inkább bízik Inkább nem bízik NT
Nemzeti parlament EB69 EB70 34% 34% 58% 58% 8% 8%
Nemzeti kormány EB69 EB70 32% 34% 62% 61% 6% 5%
Ez a kérdés az EB Standard kérdıív általános részében szerepel. Országok szerinti eltérések: A nemzeti parlament iránti bizalom a legmagasabb Dániában (75%), Finnországban (71%), Hollandiában és Svédországban (64%). A nemzeti parlamentjükben bízó válaszadók aránya a legalacsonyabb Bulgáriában (8%), Lettországban (9%) és Litvániában (11%). A nemzeti kormány iránti bizalom hasonlóképpen Finnországban Hollandiában (66%), Luxemburgban és Dániában (60%) a legmagasabb.
(68%),
A legalacsonyabb Bulgáriában (mindössze 15% bízik a nemzeti kormányban), Lettországban, Litvániában és Magyarországon (16%) volt. E. Az EP-ben folyó döntéshozatalra vonatkozó ismeretek QD11 Ön szerint az Európai Parlament döntéseit mindenekelıtt …? EB68 EB70 Azoknak a tagállamoknak az érdekei szerint fogadják el, ahonnan a képviselık származnak Az európai parlamenti képviselık politikai elkötelezettségei szerint fogadják el Mindkettı egyszerre (SPONTÁN) Nem tudja
41%
34%
25%
29%
15% 19%
18% 19%
Országok szerinti eltérések: Hollandiában (50%), a Cseh Köztársaságban és Görögországban (48%) találhatók a legnagyobb arányban azok a válaszadók, akik szerint az Európai Parlamentben a döntéshozatal nemzeti érdekek mentén történik. Belgiumban (44%), Dániában (43%) és Franciaországban (40%) viszont a válaszadók az átlagnál sokkal nagyobb arányban tudják, hogy a döntések politikai elkötelezettségek mentén születnek.
16
