EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2008.XI.12 C(2008) 6357 végleges
Tárgy:
N 201/a/2007. számú állami támogatás – Magyarország Módszertan a Hitelgarancia Zrt. támogatástartalmának kiszámításához
által
nyújtott
kezességvállalás
Tisztelt Miniszter Asszony! 1.
ELJÁRÁS
(1)
A magyar hatóságok 2007. április 11-én kelt és a Bizottságnál ugyanazon a napon iktatott levelükben az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében módszertant jelentettek be az állami kezességvállalások támogatástartalmának kiszámításához.
(2)
A Bizottság 2007. június 7-én (D/52417), 2007. október 5-én (D/53962), 2007. december 21-én (D/55151) és 2008. szeptember 16-án (D/53563) kelt levelében további kiegészítő tájékoztatást kért, amelynek Magyarország a 2007. augusztus 6-i (A/36637. sz.), 2007. november 13-i (A/39337. sz.), 2008. július 16-i (A/14749. sz.), 2008. augusztus 7-i (A/16609)1 és 2008. október 3-i (A/20363) levelében tett eleget. 2007. szeptember 26-án megbeszélésre került sor a magyar hatóságok és a Bizottság szolgálatai között.
(3)
A bejelentés eredetileg olyan módszertanra terjedt ki, amelyet két garanciaintézmény alkalmazna. Azonban a két intézmény közötti különbségek, valamint az ebből eredő és a módszertant érintő eltérések miatt a bejelentést két részre osztották. E határozat csak az N 201/a/2007. számú ügyre vonatkozik2.
1
A magyar hatóságok felvilágosítása szerint a Bizottság harmadik levelét azért csak hosszú idő elteltével válaszolták meg, mert számítani lehetett az alkalmazandó közösségi szabályok módosítására, azaz az új kezességvállalási közlemény elfogadására.
2
Az N 201/b/2007. számú ügy a 2008. április 2-i B(2008) 1098 sz. bizottsági határozat tárgya volt.
Őexcellenciája Dr GÖNCZ Kinga Asszony Külügyminiszter Bem rakpart 47 H - 1027 BUDAPEST Commission européenne, B-1049 Bruxelles – Europese Commissie, B-1049 Brussel – Belgium Telephone: 00 32 (0) 2 299.11.11
2.
A MÓDSZER LEÍRÁSA
2.1.
A módszer hatálya
(4)
A magyar hatóságok az állami kezességvállalások támogatási elemének kiszámítására szolgáló módszertant (a továbbiakban: számítási módszer vagy módszer) jelentettek be a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet3 2. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően; e rendelkezés helyébe 2008. augusztus 29-i hatállyal a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet)4 5. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja lépett.
(5)
Az általános csoportmentességi rendelet alapján az állami kezességvállalás formájában nyújtott támogatásokat átláthatónak lehet tekinteni a fent említett 800/2008/EK bizottsági rendelet értelmében, amennyiben az azok támogatási elemének kiszámítására alkalmazott módszert annak bejelentését követően a Bizottság elfogadta.
(6)
A magyar hatóságok a de minimis támogatásokra vonatkozó szabályok szerint nyújtott kezességvállalásoknál is ezt a számítási módszert kívánják alkalmazni. A Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet5 (a továbbiakban: de minimis rendelet) lehetővé teszi, hogy a tagállamok olyan módszertant alkalmazhassanak annak megállapítására, hogy a kezességvállalásban foglalt támogatástartalom nem haladja-e meg a de minimis küszöbértéket, amelyet a Bizottság valamely állami támogatási tárgyú rendelet alapján történő bejelentés után elfogadott, amennyiben a jóváhagyott módszertan kifejezetten a de minimis rendelet alkalmazásával összefüggésben foglalkozik a kérdéses kezességvállalások és alapul szolgáló ügyletek típusaival.
2.2. (7)
A garanciaintézmény A módszert a Hitelgarancia Zrt. (a továbbiakban: HG Zrt.) alkalmazza. A HG Zrt.-t a magyar állam és magyar kereskedelmi bankok alapították azért, hogy készfizető kezességvállalás nyújtásával hozzásegítse a kis- és középvállalkozásokat kölcsönök és bankgaranciák igénybevételéhez. A vállalkozás által nyújtott szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a kkv-k projektjeinek finanszírozásához egybefogják az állami és a banki eszközöket, valamint a hitelfelvevő vállalkozások saját forrásait, és hogy e források között ésszerű kockázatmegosztást alkalmazzanak.
3
HL L 302., 2006.11.1. 29. o.
4
HL L 214., 2008.8.9., 3. o.
5
HL L 379., 2006.12.28., 5. o. 2
(8)
A tulajdonosok közül a Magyar Köztársaság kormánya 50,02 %-os tulajdonrésszel rendelkezik a vállalkozásban, amely 50 % + 1 szavazatot jelent. Az ezen tulajdonosi jogok kezelésével megbízott Magyar Fejlesztési Bank szintén rendelkezik saját tulajdoni hányaddal, 13,97 %-nyi közvetlen tulajdonosi részvénnyel. A további tulajdonosok között nagyobb kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, üzleti kamarák és különféle érdekképviseleti szervek találhatók.
(9)
A HG Zrt. 1992. december 7-én kezdte meg működését. Garancia-portfóliója 2006 végén 285 milliárd HUF-ot (kb. 1,1 milliárd EUR) tett ki, ugyanekkor közel 28 000 érvényes szerződéssel rendelkezett. A vállalkozás által a kkv-k hitel- és garanciafelvételeihez nyújtott kezességvállalásokra az állam kezdettől fogva viszontgaranciát vállalt.
2.3. (10)
2.4.
Az alapul szolgáló ügylet A módszert beruházási hitelhez/működőtőke-hitelhez nyújtott készfizető kezességvállalásoknál, valamint termelőeszköz beszerzésére igénybe vett pénzügyi lízinghez nyújtott kezességvállalásoknál alkalmazzák majd. Kedvezményezettek
(11)
A módszer alkalmazásánál a kezességvállalás kedvezményezettje kizárólag olyan vállalkozás lehet, amely a 2003/361/EK bizottsági ajánlás6 értelmében kis- vagy középvállalkozásnak minősül.
(12)
A módszert nem lehet nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra alkalmazni, amelyek meghatározása megfelel a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás7 (9) és (10) bekezdésének.
2.5. (13)
2.6. (14) 2.7. (15)
Az alapul szolgáló ügylet lefedettségi százaléka E módszer alkalmazása esetén a HG Zrt. által nyújtott kezességvállalás maximális mértéke nem haladhatja meg az alapul szolgáló pénzügyi kötelezettségvállalás 80 %-át. A kezességvállalás legmagasabb összege A módszer alkalmazásában egy adós vonatkozásában maximálisan 2,5 millió eurónak megfelelő forintösszeg értékben nyújtható kezességvállalás. Futamidő A bejelentett módszer legfeljebb 25 év futamidejű kezességvállalásokra terjed ki.
6
HL L 124., 2003.5.20., 36. o.
7
HL C 244., 2004.10.1., 2. o. 3
2.8. (16)
A kezesség beváltása A pénzügyi intézmény jogosult a készfizető kezesség beváltására, ha: − a hitelszerződést, pénzügyi lízingszerződést a Ptk. rendelkezései és a szerződés kikötései szerint szabályszerűen felmondta, vagy − a hitelszerződésben, pénzügyi lízingszerződésben meghatározott utolsó törlesztőrészlet megfizetésének elmulasztása esetén a kötelezettet a teljesítésre felhívta, vagy − az adós ellen felszámolási eljárás indult, vagy − pénzügyi lízingszerződés visszabirtoklására és
alapján
kísérletet
tett
az
eszköz
− a visszabirtokolt eszközt értékesítette, vagy − a visszabirtokolt eszközt a visszabirtoklás időpontjától számított 60 napon belül nem sikerült értékesítenie, vagy − a visszabirtoklást két alkalommal sikertelenül megkísérelte, majd rendőrségi feljelentést tett, vagy − a káresemény bekövetkezése esetén a lízingtárgyra kötött biztosítás alapján a biztosítóval elszámolt. 2.9.
A módszer gondolatmenete
(17)
A módszer olyan feltételezett piaci díj kiszámításán alapul, amelyet magánbefektető szabna meg. A támogatástartalom az az aggregált összeg, amely az e piaci díj és a ténylegesen fizetett díj közötti éves különbségekből adódik, amelyeket a garancia megadásának napjára diszkontálnak. A módszertan segítségével egyenként határozzák meg a feltételezett piaci díjat az egyes kialakított szegmensek tekintetében.
(18)
A számítás lényege az, hogy az intézmény saját múltbéli adatai alapján meghatározzák, hogy a kezességvállalásért fizetett díjakból származó átlagos éves bevételnek mennyinek kellett volna lennie az elmúlt tíz évben8, hogy e bevétel fedezze − az adott szegmensben a tíz (de legalább három) éves idősor alapján számított átlagos éves veszteség összegét (igénybe vett kezesség mínusz behajtott összeg), − a garanciaintézmény tíz éves idősor alapján számított átlagos éves működési költségeinek9 a szegmensre eső (azaz a szegmens nagyságával arányos) részét, továbbá
8
Vagy legalább három év, amennyiben az adott szegmens tekintetében tíz évre visszamenő múltbéli adatok nem állnak rendelkezésre.
9
A működési költségeket az eredménykimutatás következő sorainak összegeként kell meghatározni: általános igazgatási költségek, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből. 4
− az adott szegmens tíz (de legalább három) éves idősor alapján számított átlagos fennálló garanciaállományának 0,32 %-át kitevő kockázati prémiumot. (19)
2.10.
A számított átlagos éves díjbevételt a szegmens átlagos nagyságával10 kell osztani, hogy százalékban kifejezve megkapjuk a szegmensre alkalmazandó piaci díjat. Szegmensek képzése
(20)
A vizsgálat alá vont módszertan szerint összesen négy szegmenst határoztak meg. A HG Zrt. által alkalmazott szegmentálás egyrészt a kockázatértékelés jellemzőin és a pénzintézetekkel kötött megállapodásokon, másrészt a kezességvállalási összeg nagyságán alapul.
(21)
Az alábbi szegmenseket határozták meg: 1. Széchenyi-kártyás ügyletekre nyújtott kezességek (egy évnél rövidebb futamidejűek); 2. bankokkal kötött („csomagok”);
megállapodások
alapján
vállalt
kezességek
3. maximálisan 100 millió HUF (kb. 400 000 EUR) összegű hitel- és lízingügyletekhez nyújtott kezességek; 4. 100 millió HUF összeget meghaladó hitel- és lízingügyletekhez nyújtott kezességek, amelyek esetében a kezességvállalás összege nem haladja meg a 2,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget. (22)
Magyarország véleménye szerint az 1. és a 2. szegmens számos tekintetben különbözik a többi ügylettől. A Széchenyi kártya maximálisan 25 millió forint összeget biztosító hitelkeret, amely a kis- és középvállalkozások forgótőkefinanszírozását segíti elő. Az ügyletek egy éven belüli futamidejűek. A banki keretmegállapodásos (csomag)ügyleteket a kockázatkezelés különleges módja jellemzi: a HG Zrt. ezen kisebb ügyletek esetében nem végez külön kockázatelemzést, hanem miután megállapodást kötött az általa megbízhatónak vélt kockázatkezelést (adósértékelés, biztosítékok értékelése stb.) végző pénzintézetekkel, a bankok saját értékelését veszi alapul. A banki megállapodások esetében az átlagos hitelösszeg 50 millió HUF, a garanciaplafon pedig 100 millió HUF.
(23)
A 3. és 4. szegmenssel kapcsolatban Magyarország megjegyezte, hogy mivel az elmúlt években jelentősen módosult a HG Zrt. által alkalmazott kockázatértékelési rendszer, a nemfizetéssel való szoros korreláció csak a kezességvállalási összeg nagysága vonatkozásában volt megállapítható. A 100 millió HUF szegmenshatárérték magyarázata az, hogy a HG Zrt. az ezen összeget meghaladó kezességekre kockázatarányos változó díjat számít fel.
10
A szegmens nagysága az adott szegmensben nyújtott kezességvállalások év végi összegének átlaga. Átlagolni tíz éves időszakra kell, de legalább három évre, ha a szegmensben történt legrégibb egyedi ügyletre kevesebb mint tíz évvel ezelőtt került sor.
5
2.11.
De minimis alkalmazás
(24)
A magyar hatóságok ezt a módszert kívánják alkalmazni a de minimis rendelet alapján nyújtott támogatások bruttó támogatástartalmának számításánál is. A de minimis rendelet alapján forgótőke-finanszírozáshoz kapcsolódó kezességvállalás formájában nyújtott támogatás is megengedett.
(25)
Ugyanakkor a nem induló beruházáshoz kapcsolódó kezességvállalások jellemzői eltérhetnek a beruházási hitelek vagy lízingek biztosítására nyújtott kezességvállalásokétól, például a megfelelő biztosítékok valószínűbb hiánya miatti alacsonyabb behajtási arány tekintetében.
(26)
Ennélfogva a magyar hatóságok az érintett (2., 3. és 4.) szegmensek11 bukásra (azaz beváltott kezességvállalásokra) és behajtásra vonatkozó múltbéli adatait a kezességvállalás típusa alapján osztották fel (beruházási hitel/lízing vagy forgótőke-finanszírozáshoz nyújtott hitel). Ez lehetővé teszi, hogy a piaci díjat külön számítsák ki a beruházási hitelekhez/lízinghez kapcsolódó, illetőleg a forgótőke-finanszírozáshoz nyújtott hitelek biztosítására szolgáló kezességvállalások vonatkozásában.
2.12. (27)
A számított piaci díjak A módszer alkalmazása (az 1998 és 2007 közötti időszakból származó múltbéli adatok alapján) szegmensenként a következő piaci díjakat eredményezte:
3. táblázat: Szegmensenkénti piaci díjak 1. szegmens (kezességvállalások forgótőke esetén) 2/a. szegmens (kezességvállalások forgótőke esetén) 2/b. szegmens (kezességvállalások beruházások esetén) 3/a. szegmens (kezességvállalások forgótőke esetén) 3/b. szegmens (kezességvállalások beruházások esetén) 4/a. szegmens (kezességvállalások forgótőke esetén) 4/b. szegmens (kezességvállalások beruházások esetén)
3,4 % 2,8 % 1,7 % 3,1 % 2,1 % 3,4 % 2,9 %
(28)
A piaci díjat minden év július 1-jén a legutóbbi adatok figyelembevételével újraszámítják.
(29)
A kezességvállalások évenkénti bruttó támogatástartalma a szegmenshez tartozó számított piaci díj és a ténylegesen felszámított díj különbségeként határozandó meg. Az egy évnél hosszabb futamidejű kezességvállalások esetén a díjak diszkontált értékeinek különbsége tekintendő bruttó támogatástartalomnak. A diszkontálásra a referenciaráta alkalmazásával kerül sor.
2.13. (30)
11
Beszámolók A magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak, hogy a számítási módszer alkalmazásáról évenként jelentést nyújtanak be a Bizottságnak. A magyar
Az 1. szegmens csak forgótőke-finanszírozáshoz kapcsolódó kezességvállalásokat tartalmaz.
6
hatóságok emellett részletes statisztikákat állítanak össze a számítási módszer, valamint az egyes kategóriákban alkalmazott értékek elemzéséhez. 3.
ÉRTÉKELÉS
(31)
A bejelentés a HG Zrt. által a kezességvállalások támogatástartalmának meghatározására alkalmazandó módszerre vonatkozik. Ezért e módszer értékelése nem köti a Bizottságot az állam és a HG Zrt. közötti kapcsolatok összességének megítélése terén.
(32)
A 800/2008/EK rendelet (21) preambulumbekezdésének megfelelően a számítási módszert a Bizottság az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közleménynek12 (kezességvállalási közlemény) megfelelően értékeli.
(33)
A kezességvállalási közlemény 4.1. pontját idézve: (i)
Főszabályként állami támogatási elemnek az egyénileg vagy támogatási programon keresztül nyújtott kezességvállalás megfelelő piaci ára és az intézkedésért ténylegesen fizetett ár közötti különbség tekintendő.
(ii)
A teljes támogatástartalom eléréséhez a fentiek alapján kiszámított, készpénzben kifejezett éves támogatástartalmakat a referencia-kamatláb alkalmazásával jelenértékükre kell diszkontálni, majd össze kell adni.
(iii) Egy kezesség támogatási elemének kiszámítása során a Bizottság kitüntetett figyelmet fog szentelni a következő elemeknek: − kezességvállalási programok esetében a programban való részvétel feltételei rendelkeznek-e a nehéz helyzetben lévő vállalkozások kizárásáról; − megfelelően mérhető-e a kezességvállalás terjedelme a kezesség vállalásának időpontjában; − a kezességvállalás legfeljebb a kintlévő hitel vagy egyéb pénzügyi kötelezettség 80 %-át fedezi-e; − figyelembe vették-e a kezesség és a hitel (vagy egyéb pénzügyi kötelezettség) részleteit a kezességvállalás piaci árának meghatározása során, amelyből a támogatástartalom a ténylegesen fizetett díjjal való összevetés útján számítandó. (34)
12
A kezességvállalási közlemény 4.4. pontja alapján a készpénzben kifejezett támogatástartalom a program részét képező valamennyi kezességvállalás esetében a ténylegesen felszámított díj (ha volt ilyen) és az egyenértékű, támogatásnak nem minősülő program keretében felszámítandó díj közötti különbség. Az előbbiekben említett elméleti díjaknak, amelyekre vonatkozóan a támogatástartalmat kiszámítják, fedezniük kell tehát a kezességgel együtt
HL C 155., 2008.6.20., 10. o.
7
járó rendes kockázatokat, valamint az igazgatási és tőkeköltségeket. A támogatástartalom ezen számítási módjának célja annak biztosítása, hogy a program keretében nyújtott összes támogatás közép- és hosszú távon is egyenlő legyen az állami hatóságok által a program hiányának fedezése érdekében a programba fektetett pénzösszeggel. Mivel az állami kezességvállalási programok esetében előfordulhat, hogy az egyedi esetek sajátosságai nem ismertek a program értékelésének időpontjában, a támogatási elemet a program rendelkezéseire hivatkozással kell értékelni. (35)
A kezességvállalási közlemény 4.5. pontja a kkv-k számára nyújtott kezességvállalási programokhoz kapcsolódó, következő két egyszerűsített eszközről rendelkezik, amelyeket a támogatások kiszámítására lehet felhasználni: mentesülési díjak ("safe harbour premium") és egységes díjak alkalmazása.
(36)
A kezességvállalási közlemény 4.1. pontjában felsorolt megfelelő feltételek teljesülnek, különösen mivel az éves támogatási egyenértékek jelenértékét a referenciaráták alkalmazásával történő diszkontálással határozzák meg (vö. a fenti (29) bekezdéssel), kizárják a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat (vö. a fenti (12) bekezdéssel), a kezességvállalás legmagasabb összege pontosan meghatározott (vö. a fenti (14) bekezdéssel), a kezességvállalások az alapul szolgáló ügylet legfeljebb 80 %-át fedik le (vö. a fenti (13) bekezdéssel), és a kezességvállalás piaci árának meghatározása során figyelembe vették a kezességvállalás sajátos jellemzőit (vö. a fenti (17)–(26) bekezdéssel). A magyar hatóságok továbbá biztosították a Bizottságot arról, hogy benyújtják a kezességvállalásról szóló közlemény 6. pontjában előírt jelentéseket (vö. a fenti (30) bekezdéssel).
(37)
A magyar módszer összeegyeztethetőnek tűnik a kezességvállalási közlemény 4.4. pontjával, mivel egy támogatásnak nem minősülő program keretében felszámítandó elméleti díjon alapul. Figyelembe veszi a bukásra és behajtásra vonatkozó múltbáli adatokat, a működési költségeket, valamint a tőke díjazását, amelyet a kezességvállalási közlemény 3.4. pontja f) alpontjával összhangban határoz meg. Az így számított piaci díjak mértéke – a kkv-k számára a kezességvállalásról szóló közleményben előírt mentesülési díjakkal is összehasonlítva – megfelelően magas.
(38)
A módszer gondolatmenete biztosítja, hogy amennyiben a meghatározott piaci díjat számították volna fel, az egész rendszer (valamint az egyes szegmensek) önfinanszírozó lenne, és biztosítaná a tőkerészre jutó elvárt kockázati prémiumot.
(39)
Pozitívan kell továbbá azt is értékelni, hogy a módszer átlátható és jól ellenőrizhető, az intézmény belső múltbéli adataira támaszkodik, továbbá viszonylag hosszú (tízéves) időszakra vonatkozó adatokon alapul.
(40)
Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy a módszer nem tartalmaz egyértelműen kockázatalapú szegmentálást, ami azt jelenti, hogy noha a számítási módszer robusztus, és a piaci díj mértéke az adott szegmens vonatkozásában átlagosan megfelelő, mégis jelentős eltéréseket hordozhat az egyes egyedi kezességvállalások tekintetében, mivel alulértékeli a piaci díjat a szegmens 8
legkockázatosabb vállalkozásai és felülértékeli a legkevésbé kockázatos vállalkozásai vonatkozásában. (41)
Mindazonáltal igazoltnak tűnik a nem kockázatalapú szegmentálás is, ha a módszer sajátos jellemzőit tekintjük. A kkv-knak nyújtott csekély összegű kezességvállalások esetében valószínűleg nem költséghatékony az egyes kedvezményezettek egyéni kockázatértékelése.
(42)
Emellett, amennyiben a kezességvállalással biztosított összeg az adott programban nem lépi túl vállalatonként a 2,5 millió eurós küszöböt, a kezességvállalási közlemény 4.5. pontja lehetővé teszi a kkv-knak szóló kezességvállalási programok esetében egységes díjak alkalmazását, eltérve attól az előírástól, hogy a programon belül külön kell értékelni minden egyes egyéni kezességvállalást vagy kockázati osztályt. A bejelentett módszertan túlmegy az egységes díj alkalmazásán, mivel minden egyes meghatározott (bár nem kockázatalapú) szegmens vonatkozásában külön számítja ki az elméleti piaci díjat, miközben a kezességvállalással biztosított összeg maximuma vállalatonként 2,5 millió euró.
(43)
Ez a módszer a kezességvállalási programok támogatástartalmának a kezességvállalási közlemény 4.4. pontjában bemutatott kiszámítási elvét követi, a mentesülési díjakon alapuló egyszerűsített értékelési rendszer igénybevétele nélkül.
(44)
A módszertan figyelembe veszi továbbá a de minimis (csekély összegű) kezességvállalások azon jellegzetességeit is, hogy azok nagy valószínűséggel forgótőke-finanszírozáshoz kapcsolódnak, hiszen külön adatkészletet használ, és külön számítja ki a piaci díjat a beruházási hitelhez/lízinghez, illetőleg a forgótőke-finanszírozási hitelhez kapcsolódó kezességvállalások vonatkozásában.
Következtetés (45)
4. (46)
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a számítási módszerrel megfelelően kalkulálható az állam által támogatott ügyletek kockázata, valamint a kezességvállalások támogatástartalma. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a számítási módszer megfelel a kezességvállalási közleményben foglaltaknak. HATÁROZAT A Bizottság ennélfogva elfogadja, hogy a magyar hatóságok e módszert alkalmazzák olyan kezességvállalási programok támogatástartalmának meghatározására, amelyek keretében az HG Zrt. kölcsön- vagy lízingügylethez nyújt kezességet legkésőbb 2013. december 31-ig, és amelyeknél az alapul szolgáló hitel vagy lízing beruházási célú, összhangban a 800/2008/EK bizottsági rendelettel. Az ilyen kezességvállalási programokat tehát az 800/2008/EK bizottsági rendelet 5. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja értelmében átláthatónak lehet tekinteni. A Bizottság továbbá elfogadja, hogy a magyar hatóságok a módszert olyan kezességvállalási programok 9
támogatástartalmának meghatározására is alkalmazzák, amelyek keretében a HG Zrt. kölcsön- vagy lízingügylethez nyújt kezességet az 1998/2006/EK bizottsági rendelet értelmében, legkésőbb 2013. december 31-ig.
Amennyiben e levél olyan bizalmas információkat tartalmaz, amelyeket harmadik személyek nem ismerhetnek meg, kérjük, értesítse erről a Bizottságot a levél kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül. Ha az előírt határidőn belül nem érkezik a Bizottsághoz indokolással ellátott kérelem, a Bizottság úgy tekinti, hogy a címzett egyetért a levél teljes terjedelmű hiteles nyelvi változatának harmadik felekkel való közlésével és a következő internetes címen történő közzétételével: http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/index.htm. A kérelmet ajánlott levélben vagy faxon kell elküldeni a következő címre: Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság) State Aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala) B-1049 Brussels (Brüsszel) Fax: +32 2 296 12 42 Kérem, Miniszter Asszony, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.
A Bizottság részéről
Neelie KROES a Bizottság tagja
10
