.../2007. (… …) Korm. rendelet az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet, és a tűzvédelmi bírságnak, valamint a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásának a központi költségvetésbe történő befizetése és elszámolása rendjéről, valamint felhasználásának és ellenőrzésének módjáról szóló 180/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság Alkotmánya 35.§-ának (2) bekezdése alapján a Kormány eredeti jogalkotó hatáskörében az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről, továbbá a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 47. §-a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a tűzvédelmi bírság, valamint a biztosítási ágazatokból befolyt biztosítási díjakból bejövő hozzájárulás befizetési és elszámolási rendjéről, valamint felhasználásának és ellenőrzésének módjáról a Kormány a következőket rendeli el: 1. § (1) Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Támogatásban részesíthető mindazon károsult lakástulajdonos, aki lakóépületének károsodását 2002. január 15-ig bejelentette, továbbá akinél az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) által megrendelt szakértői vizsgálat megállapította, hogy az ózdi martinsalak felhasználása miatt, építési engedéllyel épített, általa lakott lakását, lakóépületét kár érte.” (2) Az R. 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A támogatás a károsodott ingatlan helyreállítására, „E” kategóriába sorolt ingatlan esetében új lakás építésére vagy lakás vásárlására fordítható, a kárenyhítési határozat – új lakás építése esetén az építési engedély – jogerőssé, végrehajthatóvá válásától számított 2 éven belül.” 2. § Az R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A bontással együtt kalkulált újjáépítési költség megtérítésére fordított támogatás, illetve a lakások vásárlása esetén a támogatás mértéke nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott mértékű lakásnagyságra eső részt, illetve a korábbi lakás komfortfokozatának, készültségi állapotának megfelelő mértéket és a támogatás mértéke nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti bruttó 140.000 Ft összeget.” 3. § Az R. 4.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
1
„(2) Ha a szakértői vizsgálat óta eltelt időszakban az épület az állagromlás miatt életveszélyessé és azonnal bontandóvá vált, akkor az épület az I. fokú építési hatóság bontási kötelezése alapján is „E” kategóriába sorolható. Az épületkategória átsorolásáról készült határozatot az elsőfokú építési hatóság az érintettekkel egyidőben megküldi a II. fokú építési hatóságnak.” 4. § Az R. 5. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § (1) A támogatás odaítéléséről a jegyző dönt. (2) Az ingatlanon található károsodott lakóingatlan helyreállításáról, újjáépítéséről vagy bontásáról – a kárenyhítési határozat meghozatala előtt – az I. fokú építési hatóság külön határozatban rendelkezik. (3) A lakást vásárló tulajdonosok támogatásának feltétele, hogy a visszamaradó ingatlant a károsult az illetékes települési önkormányzat részére ingyenes tulajdonszerzés céljából felajánlja. Amennyiben az önkormányzat az ingatlant nem fogadja el, az ingyenesen állami tulajdonba kerül.” 5. § A tűzvédelmi bírságnak, valamint a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásának a központi költségvetésbe történő befizetése és elszámolása rendjéről, valamint felhasználásának és ellenőrzésének módjáról szóló180/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. §ának (1) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép: [A tűzvédelmi hozzájárulás és a tűzvédelmi bírság befizetése] „3. § (1) A biztosító minden negyedévet követő hónap 30. napjáig köteles az alszámlára befizetni a Ttv. 44. §-ának (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokból befolyó biztosítási díjak – ide nem értve a biztosító egyesületek által beszedett tagdíj – 1,5 %ának megfelelő tűzvédelmi hozzájárulás összegét.” 6§ Az R2. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: [A bevételek felhasználása] „5. § (2) A bevétel kizárólag a Ttv. 44. §-ának (1) bekezdésben meghatározott célokra használható fel.” 7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása vonatkozásában a még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.
2
3
RÉSZLETES ELŐTERJESZTÉS 1. Az ózdi martinsalak felhasználásával épült lakóépületek tulajdonosaira vonatkozó kárenyhítési rendszer alapját az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületekben keletkezett károk helyreállításának támogatásáról, lebonyolításáról szóló 1085/2001. (VII. 25.) Korm. határozat, 1016/2002. (III. 7.) Korm. határozat, 1136/2002. (VIII. 7.) Korm. határozat, valamint 2003-ban az R. teremtette meg. Az R.-ben rögzített szabályok összességében jól szolgálják a kitűzött célt – a károsodott ingatlanokban élők biztonságos lakhatási feltételeinek megoldását –, a gyakorlati alkalmazás során azonban felszínre kerültek olyan problémák, amelyek orvoslása csak módosítással oldható meg. Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületekben keletkezett károkkal kapcsolatban 2001-ben született először döntés (1085/2001. (VII. 25.) Korm. határozat), melyben a Kormány megállapította, hogy az állami tulajdonban volt és jogutód nélkül megszűnt Ózdi Kohászati Művek által forgalmazott martinsalak felhasználásával épült lakóházakban jelentős károk következtek be, ezért a helyreállítás ill., életveszélyes épületek esetén a lakhatás feltételeinek biztosítása érdekében - a kormány önkéntesen vállalt kötelezettségével - támogatást nyújt. (A szakértő akkor összesen 1084 db lakóingatlant mért fel és azokat 5 kategóriába sorolta a szükséges intézkedések mértéke és sürgőssége szerint.) Az újjáépítéssel, helyreállítással kapcsolatos munkák irányítását, koordinálását és ellenőrzését 2002. augusztusáig kormánymegbízott végezte. Az igények benyújtásának végső határidejét – 2002. január 15. – a 1016/2002. (III. 7.) Korm. határozat rögzítette, majd később az előirányzatok összegének meghatározásánál a költségvetési törvények is tartalmazták ezt a határidőt. 2003-ban született meg az R., mely rendeleti formában rögzítette és részletesebben rendezte a 2001-2002-ig e tárgyban született Korm. határozatokban elkezdett támogatás szabályozását. Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóingatlanok folyamatos, de prognosztizálhatatlan ütemű állagromlása és az éves költségvetési törvényben meghatározott előirányzat közti egyensúly fenntartását teszi egyértelművé a tervezet, amikor az 1.§-ban utal a költségvetési törvényben meghatározott 2002. január 15-i bejelentési határidőre. Ennek fontosságát az indokolja, hogy a romló állagú épületek tulajdonosai folyamatosan jelzik ezt az állapotot, azonban ezen tulajdonosok kárenyhítésére költségvetési forrás belátható ideig vélhetően nem áll rendelkezésre. A módosítással a támogatás felhasználásának határideje is korlátok közé szorul, ezzel elkerülhető a hosszan elhúzódó újjáépítésekből, lakásvásárlásokból fakadó bizonytalanság. A támogatás odaítélésénél a jegyzőnek az egyéb feltételek vizsgálatán túlmenően figyelembe kell vennie a károsodott épület tényleges készültségi fokát, állapotát, tekintettel arra, hogy épület-és épület között tapasztalhatóak minőségi különbségek, így azok figyelembe vétele jobban igazodik a társadalmi igazságosság követelményéhez is. A módosítás csak a bontásra ítélt épületek esetében teszi lehetővé a károsultnak, hogy dönthet az épület újjáépítése, új lakás építése, vagy lakás vásárlása között. E megoldás az enyhébben sérült épületek helyreállítását ösztönzi.
4
Az R. rögzíti, hogy „ha a szakértői vizsgálat óta eltelt időszakban az épület az állagromlás miatt életveszélyessé és azonnal bontandóvá vált, akkor az épület az I. fokú építési hatóság bontási határozata alapján is ’E’ kategóriába sorolható. Az épületkategória az időszakos és soron kívüli szakértői vizsgálat alapján is módosulhat. A soron kívüli átsorolást a károsult saját költségére kezdeményezheti”. A közpénzek felelős felhasználásának a garanciáját teremti meg a tervezet, amikor a 4. §-ában elrendeli, hogy az épületkategória átsorolásáról készült határozatot az elsőfokú építési hatóság az érintettekkel egyidőben megküldi a II. fokú építési hatóságnak, így a II. fokú építési hatóság azonnal ellenőrizheti az I. fokú építési hatóság határozatának megalapozottságát. Ugyanakkor ezzel a megoldással – a visszaélések elkerülése érdekében - a tervezet megszünteti a károsult megrendelésére készíttetett szakértői vizsgálat alapján történő épületkategóriamódosítási lehetőséget. Ez a módosítás fokozottabb figyelmet követel meg az I. fokú építési hatóságtól. A módosítás egyértelművé teszi a károsodott ingatlan bontásának kérdését is, e szerint a kárenyhítési eljárás megindítása előtt határozatban kell rendelkeznie az I. fokú építési hatóságnak az épület sorsáról. Bontás elrendelése esetén az ezirányú kötelezettségről is dönteni kell (károsult, tulajdonos, építtető), így a visszamaradó telek jövőbeni sorsa megnyugtató módon rendeződik. (Ha a bontás kétséges, úgy – a fentiekre tekintettel - a megalapozottságot a II. fokú építési hatóság ellenőrizheti.) 2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 44. §-ának (1) bekezdése 2007. január 1-jétől hatályos módosítása szerint, a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 1. mellékletében meghatározott biztosítási ágazatokból befolyt biztosítási díjak 1,5 %-át a biztosító köteles hozzájárulás címén a Ttv. rendelkezése szerinti feladatok ellátásának céljára a központi költségvetésbe befizetni. (A korábbi szabályozás 1 %- hozzájárulást írt elő.) Erre a rendelkezésre tekintettel a tűzvédelmi bírságnak, valamint a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásának a központi költségvetésbe történő befizetése és elszámolása rendjéről, valamint felhasználásának és ellenőrzésének módjáról szóló 180/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdését és 5. §-ának (2) bekezdését is módosítani szükséges. A rendeletben rögzített szabályokat az R. módosítása vonatkozásában a még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni. Budapest, 2007.
5
