2006.(III.29.)Önk. határozata: Derekegyház Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciója

DEREKEGYHÁZ KÖZSÉG HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

2006.

Derekegyház Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2006.(III.29.)Önk. határozata: Derekegyház Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciója

1. A fejlesztési koncepció alapelvei Településpolitikai elhatározások, prioritások 2. Társadalmi-gazdasági környezet 2.1. A népességszám és a lakáskörülmények alakulása 2.2. A gazdaság és a foglalkoztatás helyzete és jövője 2.3. Egészségügyi, szociális ellátás 2.4. Kultúra, oktatás, szabadidő, sport 2.5. Kommunális ellátás 3. Derekegyház műszaki jellemzői 3.1. Településszerkezet, területfelhasználás 3.2. Közlekedés, hírközlés 3.3. Energiagazdálkodás 3.4. Vízgazdálkodás 3.5. Hulladékgazdálkodás 4. A település ökológiai környezete 4.1. A természeti és az épített környezet jellemzői, kölcsönhatásai 4.2. Egyéb környezeti adottságok 5. Az önkormányzat lehetőségei és szerepvállalása 5.1. Az önkormányzati vagyon és működtetése 5.2. A településfejlesztés eszközrendszere

Derekegyház, 2006. március hó ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

1


2006.

1. A fejlesztési koncepció alapelvei Településpolitikai elhatározások, prioritások Minden civilizált társadalom harmonikus működéséhez nélkülözhetetlenek az egyértelműen megfogalmazott és a többség által elfogadott – hosszabb-rövidebb távra vonatkozó – célok, valamint ezek eléréséhez szükséges szabályok meghatározása, továbbá az eszközök biztosítása. A települések demokratikus, tervszerű fejlesztési és működési feltételeinek tisztázását, az életkörülmények folyamatos jobbítását célzó – egyben a településrendezési tervet megalapozó – komplex társadalmi–gazdasági–műszaki–ökológiai stratégia a Településfejlesztési koncepció. Kidolgozását a települési önkormányzatok településrendezési feladatait, annak eszközrendszerét is szabályozó, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény írja elő kötelező jelleggel. Fontos, hogy az önkormányzat településfejlesztési döntéseit rendszerbe foglaló dokumentum legalább 10-15 évet átfogó időtávlatra készüljön. A település és környezete alakításának alapeszközei a Településfejlesztési koncepció és az arra épülő településrendezési tervek, azaz a Településszerkezeti terv, a Helyi Építési Szabályzat és a Szabályozási terv (továbbiakban együtt: Terv). A Terv feladata, hogy térbeli-műszaki-ökológiai kereteket biztosítson a koncepció célkitűzéseinek megvalósításához, kiteljesítéséhez. A Terv feladata továbbá a D e r e k e g y h á z területén elhelyezkedő ingatlanokkal kapcsolatos közösségi- és magánérdekek összehangolása. Fontos, hogy az önkormányzat településfejlesztési döntéseit rendszerbe foglaló dokumentum legalább 10-15 évet átfogó időtávlatra készüljön. Erre a dokumentumra építhetők az egyes választási ciklusok programjai, valamint a helyi önkormányzat egyéb tárgykörben több évre megalkotott fejlesztési, intézkedési tervei, továbbá az adott gazdasági- költségvetési év fejlesztési tervei. A tágabb és szűkebb térségre jellemző politikai, társadalmi, gazdasági változások, a kultúra, a természeti környezet, az infrastruktúra helyzete, a foglalkoztatási, jövedelmi viszonyok átrendeződése együtt határozza meg a 21. század elején körvonalazható fejlődés mértékét és irányait. A koncepció a lakosság és a helyi társadalmi szervezetek bevonásával, az Étv. által megfogalmazott elsődleges cél: a településrendezési terv megalapozása, a község térbeli alakítására vonatkozó jövőkép felvázolása érdekében készült. A működő, élő települések állandó jellemzője a változás. Derekegyház község Önkormányzatának feladata a lakosság változó igényeinek minél teljesebb kielégítése, az emberhez méltó környezet és a folyamatos megújulás feltételeinek a megteremtése. Mindez a település szellemi, környezeti, tárgyi hagyományainak – adottságainak – tiszteletben tartását, illetve a lehető leghatékonyabb felhasználását és megújítását jelenti.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

2


2006.

2. Társadalmi-gazdasági környezet 2.1. A népességszám és a lakáskörülmények alakulása Derekegyházra is jellemző az elöregedés. Ezen csak betelepítéssel lehetne segíteni. Ennek alapjai adottak: egyrészt a rendelkezésre álló, olcsó építési telkek, másrészt a könnyen elérhető, közeli városok (Szentes, Hódmezővásárhely, Orosháza). Utóbbiak kapcsolata tovább javul, ha megépül a 451 sz. út belterületet elkerülő szakasza, illetve a Hódmezővásárhely-TompahátDerekegyház összekötő út. Derekegyház családiházas falusias beépítettségű község. A régi építésű házakat általában idős emberek lakják, komfort fokozatuk a mai kor elvárásainak nem felel meg. Félő a házak további megüresedése is. Az elmúlt évtizedekben a lakásállomány csak nagyon kis mértékben növekedett és ez a folyamat várhatóan a távlatban sem módosul jelentősen. A népesség- és lakásszám, illetve az ezekből számítható viszonyszám alakulása – az utóbbi évtizedek változásait tükröző népszámlálási adatok (KSH) alapján – a következők szerint prognosztizálható: 1980  lakónépesség:

2.221 fő

közp. belterületen:

 lakás:

656

fő/lakás: 3,39

1.544 fő

458

fő/lakás: 3,37

Tompahát belterületen: 261 fő

82

fő/lakás: 3,18

116

fő/lakás: 3,59

679

fő/lakás: 2,87

külterületen:

416 fő

1990  lakónépesség:

1.949 fő


1.440 fő

470

fő/lakás: 3,06


85

fő/lakás: 2,65

124

fő/lakás: 2,29

676

fő/lakás: 2,65

külterületen:

 lakás:

284 fő

2001  lakónépesség:

1.791 fő


1.385 fő

486

fő/lakás: 2,85


82

fő/lakás: 2,44

206 fő

108

fő/lakás: 1,90

 lakónépesség:

1.800 fő  lakás:

690

fő/lakás: 2,61

közp.belterületen:

1.450 fő

530

fő/lakás: 2,74


85

fő/lakás: 2,35

külterületen:

75

fő/lakás: 2,00

külterületen:

 lakás:

2020 – prognózis

150 fő

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

3


2006.

A vázolt adatok szerint a központi belterületen 2020-ra közel 50, míg Tompaháton csupán három új lakás építése szükséges. A Tervben – a jelenlegi üres telkekre tekintettel – új területeket nem kell lakóterületi célra kijelölni. A még beépítetlen részeken – a már kiosztott telkek szükség szerinti átosztásával, növelésével – lehetővé kell tenni a környezetre nem káros tevékenységet végző vállalkozók letelepedési lehetőségét.

2.2. A gazdaság és a foglalkoztatás jelene és jövője Derekegyházon jellemző, hogy a lakosság munkaképes rétege máshol, döntően a közeli településeken keres, illetve talál munkát. A helyben maradók általában mezőgazdasággal, vagy állattenyésztéssel foglalkoznak. Az alapvető ellátást szolgáló egységek megtalálhatók a faluban (élelmiszerbolt, vendéglátóegység, kereskedelmi egység, stb.), a fejlesztési lehetőségek azonban csekélyek, javulás, fejlődés évek óta nem tapasztalható. A közeljövőben – az Ápoló Otthon új helyre költözése után – számítani lehet a Kastély turisztikai célú hasznosítására, továbbá a tervezett önkormányzati építkezések (pl.: tompai Műv. Ház) beindulásával a helyi munkaerő egy részének foglalkoztatására. A foglalkoztatási szint emelkedése várható a DALERD Rt. által kezdeményezett ökoturizmus, továbbá az energianövények termesztésére és feldolgozására (pellet, biodízel, stb.) alapozott, betanított munkára épülő vállalkozások beindulásától.

2.3. Egészségügyi, szociális ellátás Az egészségügyi ellátást a közel központi helyen épült egészségház megfelelően ellátja. Itt működik a háziorvosi, fogorvosi, valamint a védőnői szolgálat. A szakrendelést Szentes látja el. A gyógyszerellátás is helyben biztosított. A betegszállítás megoldott. Az idősek házi szociális ellátását 2 fő végzi, akiknek kb. 80 idős embert kell ellátni. A hálózatot indokolt bővíteni, mivel az idősek száma is növekszik. A szociális ellátást – a polgármester és a jegyző által – a község Képviselő Testülete továbbra is biztosítja. Az ellátás jelenlegi formái: időskorúak járadéka, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmenti segély, temetkezési segély, köztemetés, közgyógy-ellátás, valamint a gyermekvédelmi támogatások: kiegészítő családi pótlék, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

2.4. Kultúra, oktatás, szabadidő, sport A Művelődési Ház a központban található. Az épület felújításra szorul. A toldalékrészre, (konyha) időszerű lenne az előző rendezési tervben ajánlott magastetőt megépíteni. A létesítmény kihasználtsága megfelelő. Működik könyvtár, dalkör, szakkörök, kiállítások, rendezvények (nyugdíjas találkozók, iskolai, óvodai rendezvények, falunapi rendezvények stb.) A konyha a Művelődési Ház toldalékszárnyában működik. Felújításra szorul. A 800 adag kapacitású üzem teljesítménye jelenleg 280 adag. Itt főznek az óvodának, ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

4


2006.

iskolának, a szociálisan rászorulóknak, valamint igény szerint a környező lakosságnak, üzemeknek. A konyha felszereltsége kielégítő, további üzemeltetése indokolt. A 48 férőhelyes óvoda kihasználtsága jelenleg 110 % (4 óvónő, és 3 dajka dolgozik). Az épület nagyobb felújítást igényelne, mind a belső és külső részén. Tavaly a csatornázásra és a sérült cserepek kicserélésére került sor, pályázati pénzből. Távlatban funkcióváltásra lehet számítani: az átalakítandó épületben az idősek otthona és gondozási központ kap helyet. A tompaháti óvodát - az épület állaga és a kis gyermeklétszám miatt – be kellett zárni. Az épület más célú hasznosítását az önkormányzat elkezdte – faluházként kívánja üzemeltetni. Az állapot javítás mellet azonban még létre kell hozni itt egy informatikai pontot, valamint az épületben megfelelő vizesblokk kialakítása is szükséges. Az Általános iskolába 106 gyermek jár, általában 10-11 pedagógus látja el a tanítási feladatokat. Fontos lenne az iskola számítógép parkjának bővítése, cseréje, továbbá a gyermekek környezeti nevelése, a környezetvédelem, az állat- és növényszeretet. Távlatban összevont iskolaközpont kialakítása indokolt, az általános iskola és az óvoda összevonásával. A jelenlegi tornaterem korszerűsítése és bővítése szélesebb körű használatra (pl.: squash-pálya), felszereltségének javítása indokolt. További fejlesztési szándék az erdei iskola létrehozása, ahol közös programok rendezhetők a vadászházzal és a testvér-iskolákkal. A Könyvtár a Művelődési Házban működik, jelenleg 4200 kötet könyvvel. A könyvek bővítése folyamatos, az anyagi helyzet függvényében, vagy ajándékozás útján. Pályázaton nyert számítógépeken Internet elérhetőség is van. Szintén a lakosság rendelkezésére áll egy pályázaton nyert multifunkciós nyomtató. A feladatokat egy könyvtáros látja el, aki a havonta megjelenő Derekegyházi Híreket is szerkeszti. Távlatban informatikai bázisként működhetne a könyvtár, ahol a lakosság minden szükséges információt megtalálhat. A sportpálya öltöző épülete további felújításra szorul. A megyebajnokságban szereplő csapatnak helyet adó létesítmény fejlesztése érdekében folyamatosan pályázik az önkormányzat. A Nemzeti Sporthivatal pályázata keretében nyert összegből valósultak meg a tervezett fejlesztések. Így pl.: a közönség számára vizes-blokk épült, a pálya körüli fásítás, továbbá egy füves kispálya. A jelenleg nagyon rossz állapotban lévő lőtér felújítása, korszerűsítése indokolt. Igény van az íjászat és egyéb sportágak, pl.: paint-ball iránt.

2.5. Kommunális ellátás Derekegyház kommunális ellátottsága az ország községeit figyelembe véve jónak mondható. Egyedül a szennyvízcsatornahálózat hiányzik. A községben mintegy 1,3 km hosszú zárt csapadékvíz csatorna épült, továbbá vezetékes víz-, gáz- és villanyhálózat működik. A község úthálózata közel 100%-ban pormentes. A javítási munkákat pályázati pénzekből végzik. (A településen az AQUAPLUS Kft. szolgáltatja az ivóvizet. A vezetékes ivóvíz hálózat kiépítettsége 100%-os, a rákötések száma 94 %-os. Gázszolgáltatást a DÉGÁZ végzi, az ellátás 90%-os. A település elektromos hálózatának kiépítettsége 100 %, a szolgáltatást a DÉMÁSZ végzi. A szilárd burkolatú utak a Közútkezelő

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

5


2006.

Kht. és az önkormányzat kezelésében vannak. A belterületi utak hossza 8,7 km. Csapadékvíz csatorna 1,3 km)

Szennyvízelvezetés: A településen nincs kiépített szennyvízhálózat, a szennyvizet egyedi szennyvízszikkasztókban elszikkasztják, illetve – az újabb előírásoknak megfelelően – zárt rendszerű aknában tárolják. A szennyvíz begyűjtését a Szentes Vízmű Kft. végzi. Szükség van egy központi szennyvíztisztítótelep létesítésére, illetve Tompaháton önálló egység kiépítése is megfontolandó. A település méreténél fogva célszerű a természetközeli tisztítási módokat figyelembe venni. Kommunális hulladék: a begyűjtést és elszállítást az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Rt. végzi, szerződés szerint. A 0459/2 hrsz-ú régi hulladéklerakó rekultiválandó. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése érdekében fontos egy hulladékudvar kialakítása (István majorban), valamint az elhullott állatok ideiglenes tárolása, továbbá a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok rendszeres gyűjtése és elszállítása. Javasolt az építési törmelék feldolgozása, ill. felhasználása (pl. mezőgazdasági utak felújítása során).

3. Derekegyház műszaki jellemzői 3.1. Településszerkezet, területfelhasználás Derekegyház község három fő részre tagolható: -Derekegyház központi belterület, -Tompahát -Paptelek, Ördöngös, Kláramajor A fenti egységeken kívül az igazgatási területen csak néhány tanyás ingatlan található. A község lakossága az elmúlt években csökkent. A csökkenés megállítását a betelepülés támogatásával lehetne elérni. Elő kell segíteni a meglévő építési telkek eladását. (Arany János utca, Köztársaság tér, Tompai út, valamint a Névtelen utca.) A község rendelkezik vállalkozásra alkalmas telkekkel is, melyek közül néhány már gazdára lelt, de építkezés még nem történt. Fontos lenne ezeknek a telkeknek a felmérése, esetleges visszavásárlása, valamint meghirdetése és újraértékesítése. Jelenleg a munkaképes lakosság többsége a környező városokba jár dolgozni, a községben maradók mezőgazdasággal, vagy állattenyésztéssel foglakoznak. A községet kelet-nyugati irányban keresztezi a 4405 jelű közút. Itt a jelentős átmenő forgalom miatt, illetve a balesetek megelőzése és a forgalom lassítása érdekében a létrehozott terelő-lassító szigetek, valamint gyalogátkelő helyek folyamatos biztonságossági felügyelete szükséges. Az út két oldalán találhatók a fontosabb létesítmények: Önkormányzat, Egészségház, Művelődési Ház, Gyógyszertár, Közért, Temető. A főútvonal mentén vállalkozói telkeket is kialakítottak az elmúlt évekbe. Vizsgálni kell ezek szükségességét, esetleges átalakításuk lehetőségét. A temető bővítése folyamatban van, a ravatalozó felújítása szükséges. Kegyeleti park kialakítása, a régi, értékes fejfák felmérése és rendszerezése indokolt. ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

6


2006.

Településszerkezeti célok: 1: A községközpont építészeti rekonstrukciója és kiteljesítése, minden új intézmény ide helyezése, a malom és környezetének rehabilitációja, közösségi célú igénybevétele. 2: Az előző rendezési tervben előirányzott, szabálytalanul kiosztott, szerkezeti jelentőségű zöldsáv védelme, illetve lehetséges helyreállítása. 3: Tilos meglévő közpark, vagy erdő területének csökkentése (pl.: beépítésre szánt területté minősítéssel). Ha ez kivételesen mégis indokolt és elkerülhetetlen, akkor a megszűnő terület dupláját kell pótolni. 4: A településre jellemző erdős jelleg megőrzése. 5: A helyi védelem kiterjesztése az épített értékeken túl a természeti értékekre is. 6: A külterületi termőföldek művelés alóli kivonását igénylő, ún. zöldmezős beruházások kerülése, a beruházások belterületi megvalósulásának támogatása. 7: Vállalkozások területi központosítása: a felvásárló telep mellett, a hűtőház, illetve a víztorony környékén.

3.2. Közlekedés, hírközlés 3.2.1. Közlekedés A község kialakult közlekedés-szerkezetet érintő változást a tervezett 451 sz. út megvalósulása jelent. Csongrád Megye jóváhagyott Területrendezési Terve – a térség megfelelő közúti feltárása, illetve a jelentős átmenő forgalom kiváltása érdekében – a 451 sz. Kiskunfélegyháza-Csongrád-Szentes főút keleti folytatását irányozza elő. A belterületet délről kerülő út megvalósulása biztosítja a 4405 jelű közút forgalmával jelenleg túlterhelt központi területek tehermentesítését. A külterületi feltáróutak kiépítése az alábbi helyenen indokolt: Ördöngöst a 45. sz. főúttal összekötő út – a Mihási úthoz vezetően, Tompahát – Rárósi út – Foltényi bekötőút. A belterületet átszelő kerékpárút folytatása szükséges Papptelekig, illetve – a szentesi csatlakozás biztosítása érdekében – a 45-ös útig. A település közúthálózatát alapvetően helyesen rögzíti a hatályos ÖRT. Ebből eredően az új tervben gyökeres változásokat nem kell javasolni. A gépjárművek várakozóhelyeinek lehetőségét tovább kell bővíteni. El kell érni, hogy új létesítmény csak a szükséges gépjárműszám saját telken történő elhelyezése esetén valósulhasson meg. A községet vasút nem érinti.

3.2.2. Hírközlés Az utóbbi évek leglátványosabb fejlődése ebben az ágazatban valósult meg. Az ellátottság mind a vezetékes, mind a mobil vonalak tekintetében teljeskörű, kialakult a kínálati piac, az igények azonnal kielégíthetők. Az alaplétesítmények megvalósultak, újabb, területigényes fejlesztésekkel nem kell számolni. Az alépítmény-hálózatot alkalmassá kell tenni a regionális és

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

7


2006.

országos telekommunikációs rendszerek, illetve a digitalizált és az optikai hálózatok fogadására. A kábel TV hálózat még ez évben kiépül. A továbbiakban elsődleges feladat a település érdekeinek előtérbe helyezése, kiemelten a hírközlési létesítmények által okozott településképi, vizuálisesztétikai problémák szem előtt tartása. Így pl. meg kell követelni a föld feletti műtárgyak számának minimálisra csökkentését és igényes, formatervezett kialakítását, továbbá a légvezetékek föld alattira történő fokozatos átépítését.

3.3. Energiagazdálkodás Derekegyház energiaellátása a tervezés távlatában változatlanul az elektromos energiára és a földgázra épül. Annak érdekében, hogy a környezeti minőség javuljon, alternatív helyi erőforrások bevonására kell felkészülni. Elsősorban a helyben található és hasznosítható, ún. megújuló energiák, természeti adottságok, természetes anyagok igénybevétele a cél. (pl.: alternatív energiahordozók, napenergia stb.) Érdemes átgondolni a település energiafüggőségének átalakítását, hiszen a környezetében adott a lehetőség a biomassza kihasználására.

3.3.1 Villamosenergia: A 20 kV-os alaphálózata község ellátását jelenleg megfelelően biztosítja. A távlatban várható igények kiszolgálására a rendszer bővítésével lehet biztosítani. A transzformátorok folyamatosan végzendő átépítése, korszerűsítése során a következőket kell biztosítani: – az egyes létesítmények vagy egyedi, épített-házasra cserélendők, vagy – a környező telekosztások adta lehetőségek függvényében a jelenlegi, településképileg kedvezőtlen közterületi helyükről a telektömbök (kerített) területére helyezendők. A kisfeszültségű hálózat folyamatos rekonstrukciója során a földkábel hálózat terjedését, minél nagyobb területeken történő kiépítését kell előirányozni. A közvilágítás bővítése, korszerűsítése, az energiatakarékos rendszer minél teljesebb kiépítése kívánatos.

3.3.2 Földgázellátás A földgázellátás jelenleg csaknem teljes, melyet a gázátadó állomás, valamint a középnyomású és hálózat biztosít. A földgázellátás területén a legfontosabb feladat a meglévő földgázellátó rendszer felújítása, rekonstrukciója.

3.3.3 Termálvíz A településen ez az energia-fajta nem jelenik meg, hasznosíthatóságát azonban – a feltételezhetően kedvező lehetőségek miatt – meg kell vizsgálni.

3.4. Vízgazdálkodás Alapvető cél, hogy a lakosságot kiszolgáló alapközművek a lehetőségekhez képest teljeskörűen, az egyes területek beépítettségi jellegéhez illeszkedően álljanak rendelkezésre. ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

8


2006.

3.4.1 Vízellátás Az egészséges ivóvízszükséglet biztosítására megfelelő mennyiségű és minőségű vízkészlet áll rendelkezésre, ami hosszú távra biztosítja a településen élők vízszükségletét. A vonatkozó rendeleteknek megfelelő ivóvízminőség biztosítása érdekében szükséges technológiai fejlesztéseket el kell végezni. 2007-ig el kell készíteni a vízbázis védelmi programot, ki kell építeni a monitoring rendszert.

Ki kell dolgozni a kijelölt védőidom, illetve vízbázis védelmét szolgáló intézkedéseket, az integrált vízügyi program keretében pedig felszíni vizek biztosításával, valamint a tisztított szennyvizek újrahasznosítása révén törekedni kell az ivóvíz más irányú használatának csökkentésére.

3.4.2. Szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás A szennyvíztisztítás szükségessége évek óta ismert, egyre sürgetőbb feladat A jelenleg ellátatlan területeket az egyedi gyűjtés, illetve a szikkasztás jellemzi. Utóbbi nemcsak szennyezi a talajt és a felszín alatti vizeket, de magas talajvízszint esetében az egyes létesítmények használatát is ellehetetleníti. Mindemellett az EU direktívák is sürgetik a szennyvíztisztítás és csatornázás mielőbbi megvalósítását. A telep és a szennyvízhálózat kiépítését az önkormányzat önállóan kívánja megvalósítani. A tisztítótelep építése a megyei terv szerint, Derekegyház igazgatási területén, esetleg a Tompahátat szolgáló önálló egységgel tervezendő. Gondoskodni kell a szennyvíztisztítás megvalósulásáig szükséges közműpótló műtárgyak létesítésének és üzemeltetésének szabályozásáról.

3.4.3. Csapadék- és belvízvíz-elvezetés 3.4.3. Csapadék- és belvízvíz-elvezetés Derekegyház csapadékvíz elvezetését döntően földmedrű nyílt árkok biztosítják. A lefolyó csapadékvizek befogadója a Kórógy-ér. A kiépített öntözési rendszerek jó lehetőséget biztosítanak a mezőgazdasági termeléshez a térségben. A további lehetőségek feltárása, a fejlesztések megtervezése és kivitelezése folyamatos feladat. Azonban az öntözéssel járó talajvízemelő hatás kedvezőtlen a központi belterület alsó harmadára (Béke u.Arany J u. közötti terület). Ezért az öntözési időszakokon kívül ezen a részen a vízszint magasan tartását nem szabad engedélyezni. Derekegyház mélyebb fekvésű területein a csapadékos időjárás súlyos belvízkárokat okoz, amelyek a belvízvédelmi rendszerek teljesítőképességének növelésével enyhíthetők. A névleges kapacitás elérése érdekében rendszeresen el kell végezni a karbantartási és rekonstrukciós munkákat. A csapadékos évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a belvízelvezető rendszerek kapacitása esetenként kevésnek bizonyul, ezért – térségi összefüggésekben is – fel kell tárni, hol érdemes belvíztározókat kijelölni, hogy az értékes területek mentesülhessenek a belvizektől. A további fejlesztéseket a települési infrastruktúra-hálózat részeként, a településrendezési terv keretében kell összehangolni.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

9


2006.

A belvízvédelemmel, a mezőgazdasági, ipari és kommunális vízhasználattal (vízellátással, tisztítással, csatornázással, feszíni és felszín alatti vizek hasznosításával és védelmével) kapcsolatos feladatokat – hosszú távon – integrált vízügyi rendszerek keretében érdemes megtervezni és elvégezni, ahol figyelemmel kell lenni az átadott vízügyi tulajdonra, a kialakult mezőgazdasági földbirtok-rendszerre, a meglévő meliorációs létesítményekre, az öntözési igényekre és a hévízkészletre.

3.5 Hulladékgazdálkodás 3.5.1 Települési szilárd hulladékok A távlatban szükséges tennivalókat a 2.5 Kommunális ellátás című fejezet tartalmazza.

3.5.2. Települési folyékony kommunális hulladék A települési folyékony kommunális hulladék gyűjtését, szállítását, kezelését a Hulladéktörvény az önkormányzatnak, mint kötelező közműpótló településtisztasági szolgáltatás megvalósítását írja elő. Távlatban a tervezett szennyvíztisztító telepen kell biztosítani a települési folyékony kommunális hulladék kezelését. Ennek megvalósulásáig a szippantott szennyvíz valamelyik közeli város szennyvíztisztítójába szállítandó. Erről helyileg kell rendeletet alkotni, illetve szerződést kötni. Cél, hogy a csatornázatlan területekről minden szippantással eltávolított települési folyékony kommunális hulladék szennyvíztisztítóra kerüljön.

3.5.3 Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékok kezelése, ártalmatlanítása, elhelyezése az azt előállító feladata. Ezen a területen a mindenkori vonatkozó rendelet előírásainak hatósági betartatása a legfontosabb feladat.

4. A település ökológiai környezete 4.1. A természeti és az épített környezet jellemzői 4.1.1. Derekegyház táji és természeti adottságai Derekegyház Csongrád megye északi harmadán, Szentestől 10 km-re helyezkedik el. A település benépesülése a XIII. század végén, a tatárjárás után közel ötven évvel kezdődött. A XVI. században – háromszori török pusztítást követően – megsemmisült, és a XVIII. század elején, mint puszta került Schlick Lipót császári tábornok, majd gróf Károlyi Sándor tulajdonába. A Károlyi család uradalmi központtá építette, kastéllyal és gazdasági épületekkel. A XX. sz. első felében határának felét – a téglagyárral együtt – báró Weiss Manfréd örökösei birtokolták, akik – akkori modern megoldásaként – különleges hajós öntözőrendszert építettek ki. A szabályos csatornákon közlekedő hajó az 1960-as évekig működött. –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 10


2006.

Derekegyház igazgatási területe 5.379 hektár, melyből 5.189 ha külterület. A külterület mezőgazdasági művelésre alkalmas, jó minőségű szántóterület. A szántóföldek átlagosan 30,4 aranykorona értékűek. A település alapvetően mezőgazdasági jellegű, a mezőgazdasági termékek közül jellemző a gabonafélék, az olajos növények és a cukorrépa, továbbá a szántóföldi és a hajtatott zöldségnövények termesztése. Van példa a hidegfóliás termesztésre is, mintegy 8 ha területen. A termőterület nagy részének öntözési lehetősége biztosított. A jó minőségű szántóterületek lehetőséget biztosítanak a biotermesztés, illetve az ún. energianövények meghonosítására és a keresletnek megfelelő termesztésére. Az állattenyésztés jellemzői és lehetőségei: a település egészére kiterjedően a szarvasmarha, sertés, baromfi, hal és vad tenyésztés volt jellemző. A meglevő szakértelem, valamint takarmánytermesztési lehetőségek adottak ma is. Az elmúlt évek kedvezőtlen gazdasági és jogi hatásai miatt azonban a tartási kedv és az állattartótelepek állagának nagyfokú romlása miatt kétséges az újbóli beindulás. A hal és vadtenyésztés jelenleg fejlődik és további növekedés várható. A többi állat tenyésztése sajnos hanyatló. A település védett részei a Kastélypark és a Natura 2000 területek. A védett településrészek „élővé tétele” és hasznosítása érdekében megfelelő önkormányzati stratégia kidolgozása szükséges (pl.: turizmus, oktatás fejlesztés). A Kórógy-ér partja és környezete folyamatos karbantartást igényel. A tervezés során vizsgálandók a helyi védettségre érdemes természeti értékek, kiemelten pl.: a polgármesteri hivatal mögötti öreg tölgyek, stb.

4.1.2. Az épített környezet jellemzői A belterület kisebb részére a nőtt jellegű, nagyobb részére a szabályos települési forma a jellemző. A beépítés jellemzően hagyományos családi házas, földszintes, oldalhatáron álló lakó- és melléképületekkel. A település fejlesztése során elsődlegesen az ún. foghíj-telkek beépítésével lehet számolni. Az országos műemléki védettségű Károlyi-kastély barokk-copf stílusban épült 1765-ben. Az uradalom egykori központja a 19. században a grófi család nyaralóhelyéül szolgált. Az eredetileg földszintes épületre 1869-ben húztak emeletet. A manzárdtető 1932-ben készült. Jelenlegi, egészségügyi (ápolási otthon) hasznosítása nem megfelelő, távlatban kulturális, vagy rekreációs célú funkcióváltása indokolt. A létesítmény új helyének biztosítására min. 5,0 hektár nagyságú terület tervezendő. A tervezés során vizsgálandók a helyi védettségre érdemes épített értékek, kiemelten pl.: a jelenleg is védett Malom és az Óvoda, illetve a Művelődési Ház, Paplak (Petőfi u 11.), ÁFÉSZ bolt, Polgármesteri Hivatal, Sárai vendégház, Ördöngősi harangláb, stb. –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 11


2006.

4.2. Egyéb környezeti adottságok 4.2.1. A termőföld és a talaj védelme Talajvédelmi szempontból is fontos védőfasorok telepítése az eróziós hatások csökkentése miatt. Szükséges a szilárd és folyékony hulladékok talajba kerülésének megakadályozása, illetve mennyiségének csökkentése, a hígtrágya kezelés szabályainak betartása és betartatása (szervezett szemétszállítás bevezetése) Az intenzív mezőgazdasági tevékenységből származó kemikáliák mennyiségét hosszútávon csökkenteni kell. Elő kell segíteni az ökogazdálkodás meghonosítását, a biogazdálkodás mind szélesebb körben történő megismertetését. A termelés és a szállítás érdekében is fontos a mezőgazdasági feltáró utak rendszeres karbantartása.

4.2.2. Levegőtisztaság védelem A település légszennyezését elsősorban a helyi és az átmenő közlekedés, illetve a mezőgazdasági tevékenység okozza. A fűtési szezonban már csak néhány lakásban használnak hagyományos fűtési módot. Az avar, stb. égetését az önkormányzat rendelettel tiltja. Az intenzív mezőgazdálkodás okozza a nagyobb porterheléseket. Ezek csökkentése érdekében a fasorok hiányosságainak pótlása, illetve új fasorok telepítése indokolt. A települési klímát a földszintes beépítések jelentősen nem befolyásolják. A közterületen lévő allergén növényeket fokozatosan le kell cserélni. A parlagfűmentesítést a vonatkozó előírásokban szabályozottakon túl, akciók szervezésével és a védekezés fontosságának tudatosításával is segíteni kell.

4.2.3. Vízminőség védelem 4.2.3.1. Felszíni vizek A területen átmenő felszíni folyóvíz a Kórógy-ér. A szükséges tennivalók: átfogó térségi összefogással megszüntetni a beáramló szennyeződéseket (szennyvíz, termálvíz, egyéb hulladékok, stb), valamint rendszerbe foglaltan karbantartani. Elő kell segíteni a már kiépült öntöző-csatornák hasznosításával, továbbá a halastavak nyitottabbá tételével a lehetőségek jobb kihasználását.

4.2.3.2. Felszín alatti vizek a.) Talajvíz Fokozott figyelmet érdemel a már kiépült belvízelvezető csatorna-rendszer karbantartása, illetve továbbépítése, a befogadók karbantartása, stb. A község talajvize a szennyvíz-szikkasztás és az intenzív mezőgazdasági művelés miatti nitrát tartalma miatt ivásra alkalmatlan, sőt öntözésre sem felel meg. –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 12


2006.

b.) Rétegvizek Az ivóvíz ellátást a talajvizek szennyezettsége miatt kizárólag a mélységi rétegekre telepített kutakkal lehet megvalósítani. Cél, hogy a szennyvízelvezető és tisztító rendszer kiépítésére mielőbb kerüljön sor.

4.2.4. Zaj- és rezgésvédelem A 4405 jelű út mentén a zaj- és rezgésterhelés gyakran jóval meghaladja a lakóterületen megengedett határértékeket. Az elkerülő út megépülésével várhatóan a forgalommal párhuzamosan a zaj- és rezgésártalom is jelentősen csökken.

5. Az önkormányzat lehetőségei és szerepvállalása Cél a csökkenő mennyiségű, de szerényen javuló minőségű alapellátás biztosítása. A fejlődés lehetőségét az országos, illetve térségi fejlesztési tervek, pályázatok teremthetik meg. A település társadalmi és gazdasági szereplőivel szorosan együttműködve kell megteremteni azokat a lehetőségeket, melyekből a település gazdasági fejlődése, lakosainak megélhetése is adódhat. (közös célok kialakítása, közös pályázatok )

5.1. Az önkormányzati vagyon és működtetése Az alapellátáshoz rendelkezésre álló ingatlan-állomány mennyisége elegendő, a fejlesztési lehetőség esetén minőségi fejlesztésre kerül sor (pld.: iskola, tornaterem). Az épületek egy része elveszti funkcióját, kiürül, illetve módosul. A funkcióját vesztett épületek hasznosítását úgy kell megoldani, hogy az mielőbb tehermentesítse az önkormányzat működési költségvetését. A működési költségek csökkentését a meglévő épületállomány felhasználásával, a feladatok, intézmények összevonásával is meg kell valósítani. A önkormányzati vagyon felülvizsgálatát, a hasznosítás állapotát gyakrabban át kell tekinteni. A forgalomképes, illetve -képtelen vagyonkimutatás karbantartásával biztosítani kell a forgalomképes, de nem hasznosított ingatlanok hasznosítását, eladását.

5.2. A településfejlesztés eszközrendszere A helyi önkormányzat településfejlesztési elképzeléseit a már meglévő országos, megyei és térségi koncepciók, programok keretei közé kell illeszteni a Területfejlesztésről a Területrendezésről szóló 1996.évi XXI. Törvény rendelkezései szerint. A településfejlesztés eszközrendszerének az Országos Területfejlesztési Koncepcióra épülő regionális, megyei, kistérségi fejlesztési koncepció, stratégiai, operatív programok rendszeréhez kell illeszkedni. /Csongrád Megye Területfejlesztési Programja, Csongrád Megye Területrendezési Terve/ A településfejlesztés helyi dokumentumai: A kialakításra kerülő Fejlesztési Koncepció, az arra épülő ágazati tervek, programok pld: az önkormányzati intézményekre vonatkozó ellátási, működtetési és fejlesztési feladatterv, továbbá az önkormányzat által elfogadott vagyonpolitikai program, a vagyongazdálkodás szabályairól alkotott önkormányzati rendelet stb. –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 13

2006.(III.29.)Önk. határozata: Derekegyház Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciója

Recommend Documents