C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 35/2006. (XII. 21.) ÖR. rendelete a helyi iparűzési adóról szóló 10/1999. (IV. 30.) ÖR. rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról Záradék: Kihirdetés ideje: 2006. december 21. Hatálybalépés ideje: 2007. január 1.
Erdélyi Sándorné dr. jegyző
Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete - a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. §-ának (1) bekezdése, 6. §ának és a 43. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás és a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése alapján – a helyi iparűzési adóról szóló 10/1999. (IV. 30.) ÖR. számú rendeletének módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról a következő rendeletet alkotja: Adókötelezettség 1. §. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység.) (2) Adóköteles iparűzési tevékenység a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. (3) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (4) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének hely telephelynek minősül, c) bármely - az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzati illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Az adó alanya 2. §. (1)
Az adó alanya a vállalkozó, aki gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából üzletszerűen végez. Vállalkozó a: a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.
- 2 Adómentesség, adókedvezmény 3. §. (1) Mentes az adó fizetése alól: a) társadalmi szervezet, egyház, b.) alapítvány, közszolgáltató szervezet, köztestület, közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak, c.) 2007. december hó 31. napjáig az a vállalkozó, akinek/amelynek a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése, illetőleg a 39/A vagy 39/B. §-a alapján számított(vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Adókötelezettség keletkezése és megszűnése 4. §. (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűntetésének napjával szűnik meg. (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. Az adó alapja 5. §.
(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja – a /2/ bekezdésben foglalt kivétellel – az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint a.) 1999. évben az anyagköltség 66 %-ával, b.) 2000. évtől az anyagköltséggel.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
-3Az adó mértéke 6. §. (1) Az adó éves mértéke az adóalap 2 %-a. (2) Ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység esetén az adóátalány – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - naptári naponként a.) Az 1. §. (4) bekezdésének a.) pontja szerint tevékenység-végzés után 1000,- Ft. b.) Az 1. §. (4) bekezdésének b.) és c.) pontja szerint tevékenység-végzés után 5.000 Ft. (3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adódóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – az (5) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 7. §. (1)
A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.
(2)
Az adóelőleg összege: a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál – ideértve az idényjellegű tevékenységet is – a megelőző év adójának megfelelő összeg, b) az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege, c) a tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal, vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.
(3)
Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.
(4)
A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónak a cégbírósági bejegyzése napjától
-4számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. (5)
Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.
(6)
Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a)-b) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti. 8. §.
(1) Az adóelőleg megfizetésének határideje: a) I. félév március 15. b) II. félév szeptember 15. (2) A vállalkozónak – az egyszeres könyvvezetésre kötelezettek kivételével - a helyi iparűzési adóelőlegét a várható éves fizetendő teljes összegű adóra december 20-ig kell kiegészítenie. (3) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezésének napján kell megfizetni. (4) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az éves tényleges adó különbözetét május 31-ig fizeti meg, illetve május 31-től igényelheti vissza. (5) A vállalkozó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100,-Ft-ra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti vissza. Eljárási rendelkezések 9. §. (1)
Az iparűzési adót a vállalkozó önadózással köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.
(2)
A vállalkozó az iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-ig köteles bevallást adni. Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja. Az erre kötelezett adózónak akkor is kell bevallást tennie, ha az adót megfizette, vagy később fizeti meg.
(3)
Soron kívüli adóbevallást kell tenni a vállalkozónak – a változást követő 30 napon belül – ha: a) felszámolás nélkül megszűnik, b) adóköteles tevékenységét megszünteti, c) felszámolását rendelik el, d) átalakul.
-5-
(4)
A helyi adók ügyében első fokon a települési önkormányzat jegyzője jár el. Döntése ellen a Csongrád megyei Közigazgatási Hivatalhoz lehet fellebbezni. Értelmező rendelkezések 10. §.
(1) Illetékességi terület: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magában foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. (2) Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályban (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemély esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégjegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. (3) Nettó árbevétel: „a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételeként elszámolt összegével, a b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel,” b) hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel, és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/ nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereség jellegü, a) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevéte-
-6-
b) c)
d)
e)
f)
g)
lekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel, és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének /veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyerség jellegű, a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel, befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegü az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel, a külföldi szélhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott, az a) pont szerinti - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel, a b)-g) és j) alpontokban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az
-7árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra, h) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál: az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések - kockázati tőkebefektetések - eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege. (4) Telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a főolajvagy földgáz-kutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, b) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyen jelenlétet kíván. (5)
Idényjellegű tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakához kötötten rendszeresen végez
(6) Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytáraság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, Diákhitel Központ Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók, ideértve a víziközmű-társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75 %ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik.” (7) Eladott áruk beszerzése értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési (beszerzés) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a 8. pont szerint
-8anyagköltségként, a 10 pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette. (8)Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak - a számvitelről szóló törvény szerint – anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásában végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany a 7. pont szerint az eladott áruk beszerzési értékeként, a 10. pont szerint a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette. (9)Anyag, áru: a számvitelről szóló törvény szerinti vásárolt készletekből az anyagok, áruk. (10)Közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója és a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári törvénykönyv szerinti - írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal az adóalany a 8. pont szerint anyagköltségként nettó árbevételét nem csökkentette. (11)Saját vállalkozásban végzett beruházás: a számviteli törvény szerinti tárgyi eszköznek minőnősülő eszközök saját vállalkozásban végzett megvalósítása, létesítése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának növelése, eredeti állagának helyreállítását szolgáló felújítása – ide nem értve a tárgyi eszköz folyamatos, zabvartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkákat, továbbá az erdőnevelési, erdőfenntartási, erdő-felújítási munkákat – akkor is, ha az adóalany kizárólag a beruházás megvalósításához szükséges anyagot biztosítja.
-9Záró rendelkezések 11. §. (1) Ezen rendelet 2007. január hó 1. napján lép hatályba. (2) Az adóalany köteles a bevezetett adó megállapításához szükséges valamennyi – az önkormányzat felhívásában megjelölt - adatot szolgáltatni a megadott határidőn belül. (3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló, többszörösen módosított 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló, többszörösen módosított 1990. évi XCI. törvény rendelkezései az irányadók. (4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Csanádpalota Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének a helyi iparűzési adó módosításáról szóló 8/2005.(IV.21.)ÖR és a 41/2005. (XII. 23.) ÖR. rendelete hatályát veszti. Csanádpalota, 2006. december 19.
Kovács Sándor polgármester
Erdélyi Sándorné dr. jegyző
Záradék: Ez a rendelet az Európai Uniós jogharmonizáció céljából felülvizsgált, a központi normákkal azonos szabályozást tartalmaz. Csanádpalota, 2006. december 21. Erdélyi Sándorné dr. jegyző
Indoklás Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testületének 35/2006.(XII. 21.)ÖR. Rendelete a helyi iparűzési adóról szóló 10/1999.(IV.30.)ÖR. rendelet módosításához.
Általános Indoklás
Az Önkormányzat iparűzési adóról szóló rendeletének módosítását a 2007. évi költségvetési koncepció tárgyalása során hozott döntés indokolja.
Csanádpalota Nagyközség Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Tel.:62/263-001 Fax: 62/263-105 Tárgy: A helyi iparűzési adóról szóló rendelet módosításáról
9-……../2006.
Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Képviselő- testülete Csanádpalota
Tisztelt Képviselő-testület!
Az Önkormányzat a 2007. évi költségvetési koncepció tárgyalása kapcsán a helyi iparűzési adó megemeléséről döntött, és az ezt megállapító rendelet módosítását tartalmazó tervezetet – az indoklással együtt – megvitatásra és megalkotásra a tisztelt Képviselő-testület elé terjesztem. Csanádpalota, 2006. december 8.
Tisztelettel: Kovács Sándor Polgármester
Az előterjesztést készítette: Debreczenyiné Kun Angéla Pénzügyi csop.vez.
Látta
: Erdélyi Sándorné dr.jegyző
