2006. június – 2007. június
REFORMÉRTÉKELÉS A II. Gyurcsány-kormány első éve
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP
Bevezetés A kormány megalakulása óta eltelt egy év. Számtalan ellentmondással volt terhes ez az időszak. A tények: 9 Soha ilyen aktív Kormány még nem volt, összességében 175 törvényt és törvénymódosítást kezdeményezett. Az Országgyűlés 106 törvény, illetve jogszabály-módosítást, továbbá 69 országgyűlési határozatot fogadott el 9 Soha nem mert még Kormány egyszerre belevágni ennyi mélyreható reformba (egészségügy, oktatás, közigazgatás, gázár, nyugdíj, stb.) 9 Soha nem kellett még Kormánynak ilyen totális ellenzéki támadásban dolgoznia (Parlamenti kivonulás, utcai zavargások) 9 Soha nem követett még Kormány ennyire értékvezérelt, megalkuvásmentes politikát (A népszerűségvesztés ellenére teljes kiállás a politika lényege mellett) 9 Soha nem élte még fel Kormány ilyen gyorsan a politikai bizalmi tőkéjét (2006. májusában 34% az összes választókorú körében, míg 2007 júniusában 18%-os támogatottság) Az elmúlt időszak legnagyobb tapasztalata, hogy a kormányzás túl zárt volt, nem sikerült bevonni a társadalom széles rétegeit a döntések előkészítésébe. Különösen komoly problémát okozott ez azoknál a párttagoknál, baloldali szimpatizánsoknál, akik hisznek abban, hogy a baloldal történelmi felelőssége, hogy segítse az ország modernizációját. A modernizációt a fejekben és lelkekben, modernizációt a szakpolitikai döntéshozatalban, modernizációt a kisvárosi kórházban illetve a falusi polgármesteri hivatalban. A Progresszív Társaság eldöntötte, hogy minden eszközzel igyekszik segíteni azokat a baloldaliakat, akik támogatólag, de a konstruktív kritika szándékával szemlélik a kormányzást. Ez a kiadvány az első lépés ehhez, egyfajta kiindulópont. A lényege nem a kinyilatkoztatás, hanem a vitaindítás. Kérjük így fogadják, és kapcsolódjanak be ebbe a folyamatba!
2
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP
Alapvetés A modern politikában sehol nincsen ma már fekete és fehér. Nem véletlenül attól hangos a világsajtó, hogy a hagyományos bal- és jobboldali szerepek megszűntek. A globalizáció korában lehetőség és veszély van: offenzíva és bezárkózás kényes egyensúlya. Különösen igaz ez egy olyan átmenetben lévő országra mint Magyarország. Itt van már a modern világ valamennyi áldása és baja, ugyanakkor cipeljük még magunkkal a régi világ valamennyi dzsentroid allűrjét, megterhelve mindennapjainkat számtalan felesleges igazságtalansággal. Ennek eredménye a kettészakadó magyar társadalom, amit a baloldali politika nem nézhet tétlenül. A magyar politikai, társadalmi, gazdasági rendszerben hatalmas ellentmondások, egymásnak feszülő ellentétek, kettősségek állnak egymással szemben:
9 Globalizáció
9 Lehetőség és veszély
9 Magyar társadalmi helyzet
9 Egyszerre van jelen egy nyugatos, modernizálódó réteg és a leszakadók egy elfogadhatatlanul széles tömege
9 A politika fókusza, a modern baloldal kihívása
9 Párhuzamosan kell koncentrálni a versenyképesség növelésére és a szolidaritás erősítésére
9 Belpolitikai helyzet
9 Konszenzus igénye az emberekben és egy párbeszédre nem hajlandó, antimodern ellenzék
9 Az általános hozzáállás a reformokhoz
9 Változást általában támogatják, csak éppen őket ne érintse 3
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP
Minden értékelésnek kulcskérdése, hogy milyen szempontokhoz viszonyít. Meg kell határozni a célokat, ahhoz képest lehet elvégezni az értékelést, és megállapítani azt , hogy mennyiben sikerült közelebb kerülni a célokhoz. Ilyen értelemben a szempontrendszer felállítása már önmagában értékválasztás. Ezek alapján egyértelmű, hogy a célok számunkra a
Magyar
Progresszív
Társaság
Platform
Értéknyilatkozatából
származtathatóak. A mai magyar politikai helyzetet, az abban szereplő általános célkitűzésekhez, annak legfőbb kihívásaihoz igazítottuk. Ezek alapján az értékelést a következő szempontok szerint végeztük:
Szemléletváltás 9 Politikai kultúraváltás 9 Aktív, kezdeményező, érdekérvényesítő külpolitika, világos EU-vízió 9 Tudatos állampolgári szemlélet erősítése, a nemzeti pesszimizmus legyőzése Magyar minőséggazdaság, versenyképesség 9 KKV-k számára támogató környezet megteremtése, a feketegazdaság felszámolása 9 Fejlesztéspolitika, vidékfejlesztés 9 Takarékos állam
Lehetőség- és esélyteremtő állam 9 Gyermekesély: Európa legszínvonalasabb alapfokú oktatásának megteremtése 9 Szakképzés, felsőoktatás: digitális szakadék elleni küzdelem, versenyképes tudás minden magyarnak 9 Szociálpolitika átalakítása, hátrányos helyzetű csoportok integrációja, munka becsületének helyreállítása
4
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP
Minőségi élet, fenntartható környezetben 9 Az egészségügyben a feudális viszonyok, középkori állapotok felszámolása 9 A környezet- és energiapolitika stratégiai kezelése 9 Fogyasztóvédelem radikális megerősítése
Megítélésünk szerint, ha ezeken a területeken sikerül áttörést elérni, akkor a nemzeti progresszió erői hosszú távon kerülnek meghatározó, nyertes pozícióba és ezzel az egész ország is nyerni fog!
5
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP
Szemléletváltás A szemléletváltás lényege az állampolgár és az állam viszonyának új alapra helyezésében van. Le kell számolni az évtizedes hazugságokkal! Azzal hitegetni az embereket, hogy az állam majd minden bajukat megoldja, felelőtlenség, mert elkényelmesíti őket. 9 Sokkal őszintébb beszédre van szükség: meg kell egyezni abban, hogy mi várható el az államtól, azt utána azonban minden áron teljesíteni kell, a mainál nagyságrendekkel jobb minőségben. 9 Szemléletváltás nélkül nehéz lesz a fejlődéshez vezető helyes vágányt megtalálni. A társadalmi, gazdasági és a politikai rendszer minőségi fejlődése megköveteli a kultúraváltást. 9 A politika számára a kultúraváltás a társadalmi párbeszéd és a konszenzuskeresés igényét állítja. 9 A társadalmi párbeszédnek
szintén
kiemelt
szerepe
van
a
minőségi
demokrácia
szempontjából.
Érdemi
egyeztetéseket kell tartani a civil szférával, az érdekképviseletekkel és a gazdaság szereplőivel. 9 Mindemellett az Internet elterjedése lehetővé teszi az állampolgárok bekapcsolását a döntéshozatal folyamatába. Róluk dönt a politika, kezeljük őket felnőttként, formáljuk őket tudatos állampolgárrá! 9 Magyarországon tudatosítani kell az emberekben, hogy az ország egy új típusú integráció szereplője. Nem lehet Európa minden bajunkra megoldás, de lehetőség egy jobb és sikeres ország építésére. 9 Vállalkozónak lenni legyen erény, de a vállalkozó vállaljon több felelősséget a szűkebb és tágabb környezete iránt.
6
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP Szemléletváltás
Politikai kultúraváltás A legfontosabb jó intézkedések 9 9 9 9 9 9 9
Kormányjelentések féléves időszakonként Regionalizmus és a kistérségek megerősítése Az egyén és az állam viszonyának újragondolása Kezdeményező, offenzív kormányzás, bátor reformpolitika Olcsóbb állam kialakítása a mindennapi működésben Társadalmi párbeszéd helyreállítása A TÁMOP társadalmi szervezeteket erősíteni szándékozó intézkedései
Mi nem volt megfelelő intézkedés? 9 A társadalmi egyeztetések mélysége elégtelen 9 A Kormány nem használja tudatos reformkommunikációra a párt aktív tagságát 9 A reformok kidolgozása szűk körben történt, ezért a Kormány elvesztette az értelmiség jelentős részének támogatottságát Milyen irányokat kell követni a célok elérése érdekében? 9 Képviselők teljesítményének értékelése minden ülésszakban 9 Információs útépítés a párttagságtól a Kormányig 9 Civil szervezetek aktívabb bevonása a döntéshozatalba
7
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP Szemléletváltás
Aktív, kezdeményező, érdekérvényesítő külpolitika, világos EU-vízió A legfontosabb jó intézkedések 9 9 9 9
Az EU-csatlakozás első három éve sikeres, a Kormány jól menedzseli az EU-ügyeket Az Európai Unióban erősödik a lobbierőnk, van beleszólásunk az uniós ügyekbe Az EU-s források programozása, tervezése, felhasználása jól halad A 2011-es elnökség előkészítése jól halad
Mi nem volt megfelelő intézkedés? 9 9 9 9 9
Elhitetni, hogy az uniós források és az ÚMFT minden bajt megold – a társadalom egyes részei kimaradhatnak A hazai EU-ügyek koordinációját nem sikerült jelentősen javítani A külpolitikai koncepció nem helyettesíti egy hosszútávú Európa-vízió kidolgozását A visegrádi együttműködés kifulladt – részben érthető, nem hazai okok miatt Az EU csekély szinten jelent meg a kormányzati kommunikációban
Milyen irányokat kell követni a célok elérése érdekében? Kormányzati ciklusokon átívelő, aktívabb, kezdeményező EU-politikát kell elfogadni Aktívabb gazdasági diplomáciát kell folytatni Váljon kiemelt prioritássá az euroregionális együttműködések elősegítése Aktív V4 együttműködést – legfőbb szerve a Külügyminiszterek tanácsa helyett a Kancelláriaminiszterek tanácsa legyen 9 A 2011-es EU-elnökséggel kapcsolatban politikai konszenzus kiépítésére kell törekedni 9 Fel kell készülni a költségvetés 2009-es felülvizsgálatára és az uniós agrárpolitika felülvizsgálatára 9 Mélyebb és szervezettebb hazai koordináció kell az Európai ügyekben
9 9 9 9
8
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP Szemléletváltás
Tudatos állampolgári szemlélet erősítése, a nemzeti pesszimizmus legyőzése A legfontosabb jó intézkedések 9 9 9 9
Társadalombiztosítási járulék és az igénybe vett egészségügyi ellátások lekérdezhetősége A kórházi kezelésekről kapott számla Időpont előjegyzési lehetőség az okmányirodákban Gázszámlán a támogatás összegének feltüntetése
Mi nem volt megfelelő intézkedés? 9 A kormány hangneme olykor udvariatlan volt 9 A Kormány nem vázolt egy, a reformok véghezvitele utáni víziót Milyen irányokat kell követni a célok elérése érdekében? Tovább kell fejleszteni az egyéni járulékszámlákat A közszolgáltatások igénybevételekor a tényleges ár feltüntetése Tudatosság-kampányokat kell indítani pl.: adótudatosság, egészségtudatosság, stb. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az állampolgári ismeretek kötelező iskolai oktatására A politika felelőssége példát mutatni az udvariasságról – induljon udvariassági kampány, (pl.: a közlekedésre, tömegközlekedésre, szemetelésre, stb.) 9 Tudatos, belső országimázs építés a FIDESZ-MPSZ „neogagyi operettmagyarkodása” helyett 9 9 9 9 9
9
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP
Magyar minőséggazdaság, versenyképesség Jólétünk alfája a gazdaság, omegája a szolidaritás.
9 Gazdagságot csak egy sikeres gazdaság teremthet, a Kormány feladata pedig: o o o
Az államháztartás rendbetétele; Az aktív gazdaságirányítás, a fejlesztő állam kiépítése; A minőségi, megreformált közszolgáltatások fenntartása.
9 Ennek átfogó gazdaságpolitikai centrumában o
a folyamatos minőségi munkahelyteremtés, a KKV-k erősítése
o
A feketegazdaság felszámolása
o
Fenntartható struktúrák fejlesztéspolitikai támogatása
o
Költséghatékony, olcsóbb állam megteremtése, a bürokrácia csökkentése áll.
9 Etikai követelmény, hogy a tőke felelős a piaci-üzleti tevékenységének társadalmi és környezeti vonzataiért is. 9 A magyar gazdaság egészséges fejlődésének záloga a területi egyenlőtlenségek felszámolása.
10
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP Magyar minőséggazdaság, versenyképesség
KKV-k számára támogató környezet megteremtése, a feketegazdaság felszámolása
A legfontosabb jó intézkedések 9 9 9 9 9 9 9
A minimálbért csak a 2005-ben három évre előre megállapított mértékben emelte a Kormány A járulékalap növelése: 2006. szeptemberétől a minimálbér kétszerese után kell járulékot fizetni A nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságként beleszámít a személyi jövedelemadó alapba Nagyobb mértékű bírság a házipénztár pénzkezelési szabályait megszegők részére Egyéni adó-és járulék-nyilvántartás megteremtése EKHO bevezetése A fiktív cégek adószámának felfüggesztési lehetősége
Mi nem volt megfelelő intézkedés? 9 9 9 9 9
A bürokratikus terhek nem csökkentek jelentősen – nincs egyablakos rendszer A körbetartozások és késedelmes fizetések jelentős hányadában az állami szervek valamelyike a tartozó fél Az autópályák átadásának üteme lassú (lásd: M6 érdi bevezető), a kifizetések késnek Nem született stratégia a KKV-k nemzetközi termelési láncokba való bekapcsolására A közbeszerzések szigorú formai követelményein költséghatékonyabb ajánlatok véreznek el, drága a közbeszerzés
11
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP
Milyen irányokat kell követni a célok elérése érdekében? Az iparűzési adót meg kell szüntetni KKV-k K+F befizetésének ösztönzése, elszámoltathatóság és ellenőrzés szükséges Az állami fizetési fegyelem erősítése – a késedelembe eső kivitelezők kötbér terheinek drasztikus emelése Készüljön átfogó nemzeti stratégia a KKV-k bekapcsolására a nemzetközi termelési láncokba A közbeszerzés szabályainak változtatása: formai okokra hivatkozva ne lehessen a költséghatékonyabb ajánlatokat kizárni, paternált közbeszerzések helyett tényleges verseny az ajánlatok között 9 Legyen szempont a közbeszerzésekben a KKV-k irányában tanúsított fizetési fegyelem – járjon büntetés a notórius késedelembe esőknek, a késedelembe esők listáját egy honlapon hozzák nyilvánosságra 9 A feketemunkásokat foglalkoztatók tíz évig ne vehessenek részt a közbeszerzési eljárásokban 9 Teremtsük meg a munkáltatói jogok gyakorlójának és a társaságok vezető tisztségviselőinek személyes vagyoni felelősségét a feketemunkások alkalmazásáért
9 9 9 9 9
12
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP Magyar minőséggazdaság, versenyképesség
Fejlesztéspolitika, vidékfejlesztés A legfontosabb jó intézkedések 9 A dekoncentrált közigazgatási szervek (Közigazgatási hivatalok, APEH szervek, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, MÁK) regionalizációja 9 A kistérségi társulások támogatása 9 Az ÚMFT és az ÚMVP a magyar gazdaság és társadalom legsúlyosabb problémájára koncentrál: a foglalkoztatási szint növelésére 9 A vidék nyugalmának megteremtése – hatékony ágazati vezetés Mi nem volt megfelelő intézkedés? 9 A fejlesztéspolitika központi intézményrendszerének állandó változtatása 9 Elhitetni az emberekkel, hogy az ÚMFT minden bajukra gyógyírt jelent Milyen irányokat kell követni a célok elérése érdekében? 9 Meg kell szilárdítani a fejlesztéspolitika intézményrendszerét – a fejlesztéspolitikával és az EU ügyekkel külön minisztérium foglalkozzon 9 A társadalmi egyeztetés szabályait törvény szabályozza, a minisztériumok minden évben készítsenek társadalmi egyeztetési tervet, és készítsenek mindenki által megismerhető éves jelentést a társadalmi szervezetek bevonásáról 9 Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a horizontális kormányzásra – a nemzeti prioritások érvényesülését erősíteni kell az ágazati minisztériumokban 9 A nemzeti prioritások érvényesülését erősíteni kell 9 A fejlesztéspolitikai hálózatok szükségesek – párhuzamosságok helyett koordináció
13
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP Magyar minőséggazdaság, versenyképesség
Takarékos állam A legfontosabb jó intézkedések 9 9 9 9 9 9 9
Létszámcsökkentés a közszférában (15187), A Változás Nagykövetei Program Kevesebb vezető a közigazgatásban (50%) Minisztériumok számának csökkentése (15-12) A hatósági árak, árkompenzációk átalakítása a szolidaritás fenntartásával Az államháztartás elsődleges egyenlege nem lehet negatív – a fenntartható költségvetési tervezés A konvergencia-program szigorú és következetes végrehajtása Költségvetési tartalékok megnövelése, az állami garanciák szűkítése
Mi nem volt megfelelő intézkedés? 9 A kamatadó bevezetése hibás, mert a megtakarításokat adóztatja – helyette a luxus fogyasztás megadóztatása szükséges 9 A konvergencia-programban nem határozták meg az euró céldátumát 9 Nem magyarázta el a Kormány az apparátusnak a közigazgatás átalakítását – hatástanulmányokkal, nemzetközi példákkal. Bár a hatékony működésre való átállás önmagában is elég volt a költségek hosszú távú csökkentésére, az átalakítás módja tovább zilálta a politikai vezetés és az apparátus viszonyait 9 Nem került bevezetésre a luxusadó 9 Nem viselnek komolyabb adóterheket a belső fogyasztásra orientálódott multi cégek és a bankok
Milyen irányokat kell követni a célok elérése érdekében? 9 Tovább kell folytatni a szigorú költségvetési politikát 9 Egyszerűsíteni kell az adórendszert, a kis adóbevételt jelentő közterheket el kell törölni 9 A személyi jövedelemadó nagyobb mértékét kell helyi szintre telepíteni – az állampolgárok az 1% mintájára rendelkezhessenek helyi adójuk felhasználásáról helyi közösségi célokra 9 Ehhez hozzuk létre a Helyi Közösségfejlesztési Alapot 9 Az örökösödési illeték átalakítása – rászorultsági alapon járjon teljes illetékmentesség, törvényes örökösök ne fizessenek
14
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP
Lehetőség- és esélyteremtő állam Nem szabad elsiratni a jóléti államot! Csak másképp, modernebben, racionálisabban kell folytatni mindazt, amit eddig a „gondoskodás” jegyében tettünk. 9 Az a tény, hogy a XXI. századi Magyarországon a gyermekszegénység súlyos társadalmi probléma, mindannyiunk szégyene! Ezért az állam feladata egy olyan komplex eszközrendszer kialakítása, amely a gyermekszegénység mielőbbi, teljes megszüntetését segíti! 9 Mindennek az alapja egy esélyteremtő oktatási rendszer. Mindenkinek egyformán jár a tudás! Meg kell szüntetni a közoktatásban a szegregációt, és garantálni a leszakadó rétegeknek, hogy tudásuk útján törjenek ki a mélyszegénységből! 9 Nyújtson versenyképes tudást a szakképzés és a felsőoktatás! 9 A generációk közötti szolidaritás, az idősek megbecsülése, és a fenntartható nyugdíjrendszer megteremtése a baloldali politika sarokkövei kell, hogy maradjanak! 9 Nem oszthat újra más javakat az állam, csak amit a polgárai megtermelnek. A jólét alapja a foglalkoztatottság növekedése. 9 Helyes az olyan politika, amely a nagyobb társadalmi felelősségvállalás igényét fogalmazza meg azokkal a jómódúakkal és vállalatokkal szemben, akik ezt megtehetik. Ugyanakkor minden állampolgártól elvárjuk az öngondoskodás tőle elvárható szintjét.
15
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP Lehetőség- és esélyteremtő állam
Gyermekesély: Európa legszínvonalasabb alapfokú oktatásának megteremtése A legfontosabb jó intézkedések „Legyen Jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia ÚMFT „Gyermekesély” zászlóshajó program Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata Tagintézmények kialakítása, iskolabusz-program Esélykülönbségek mérséklése (körzetkialakításnál a határos körzetekben a hátrányos helyzetűek arányának különbsége <25%) 9 Teljesítményértékelés-alapú finanszírozás (komplex mutatók a létszám alapú normatív támogatás helyett)
9 9 9 9 9
Mi nem volt megfelelő intézkedés? 9 A gyermekszegénység elleni küzdelem koordinációja a Kormányon belül széttagolt 9 Átfogó tehetségmentő program kidolgozásának hiánya Milyen irányokat kell követni a célok elérése érdekében? 9 9 9 9 9 9
Gyermekszegénységi kormánybiztos kinevezése Tovább kell folytatni a készségek, képességek és a tanulási képesség fejlesztését Szemléletváltás a pedagógusképzésben – a tanár legyen képes készségfejlesztésre A tanítási gyakorlat óraszámát jelentősen emeljék, ne csak az utolsó szemeszterekben tegyék kötelezővé Gyermekek mint érintettek intézményesített bevonása a döntéshozatalba Kötelező ECDL-vizsga az általános iskolákban
16
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP Lehetőség- és esélyteremtő állam
Szakképzés, felsőoktatás: digitális szakadék elleni küzdelem, versenyképes tudás minden magyarnak A legfontosabb jó intézkedések 9 Szakképzés és felnőttképzés összenyitása 9 Pályaválasztási és pályaorientációs szolgálat 9 Gazdaság és a szakképzés kapcsolatának erősítése (Kamarák és gazdasági szereplők bevonása a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságba és az OKJ összeállításába) 9 A szakképzés koordinációjának SZMM alá rendezése 9 Fejlesztési Részhozzájárulás, aminek 30-50%-a kötelezően ösztöndíjra költendő 9 Átalakított felsőoktatási finanszírozás (a diákok jelentkezésének sorrendje alapján) 9 A diákok utazási kedvezményének csökkentése, a kedvezmények egységesítése Mi nem volt megfelelő intézkedés? 9 Nyelvoktatás és nyelvtudás katasztrofális helyzete nem változott 9 Az Akkreditációs Bizottság átalakítása elmaradt 9 Nem szabályozták a HÖK ösztöndíj elbírálását 9 A magán és alapítványi felsőoktatási intézményekkel való egyeztetés hiánya 9 Az utazási támogatáshoz nem alakítottak ki rászorultság alapján működő támogatást 9 A leszakadó rétegek informatikai eszközökhöz való hozzáférésére nem fektettek hangsúlyt Milyen irányokat kell követni a célok elérése érdekében? 9 Szigorúbb akkreditáció, az Akkreditációs Bizottság eljárására készüljön rotációs rendszer, ami kizárja a viszontellenőrzéseket 9 Az 50%-os utazási kedvezmény csak az iskola és a lakóhely között járjon 9 További utazási kedvezmények kizárólag rászorultsági alapon, és ne automatikusan járjon a hallgatóknak 9 Az informális tanulási lehetőségek és az ott szerzett tapasztalatok elismerése 9 A Bursa Hungarica szélesebb körben való elterjesztése 9 A hot-spot technológia elterjesztése a nagyvárosokban és a kisfalvakban
17
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP Lehetőség- és esélyteremtő állam
Szociálpolitika átalakítása, hátrányos helyzetű csoportok integrációja, munka becsületének helyreállítása A legfontosabb jó intézkedések 9 A konvergencia-program során megtett intézkedések érdemben nem érintették a szociális ellátórendszert 9 A lakossági gázár-támogatás átalakítása – további átalakításra van szükség 9 A szociális segélyezés munkavállalásra ösztönző elemeinek megerősítése (nyugdíjminimum 90%, egy családra maximum a nettó minimálbér) 9 START Plusz, START Extra, az átképzés támogatása (minimálbér 100%-a) 9 A nyugdíjba vonulás szabályainak átalakítása 9 A rehabilitáció átalakítása
Mi nem volt megfelelő intézkedés? 9 Az államilag támogatott lakáshitel-program fenntartása, az állami kezességvállalás intézménye viszont fenntartandó 9 A nyugdíjasok utazási kedvezményeinek változatlanul hagyása 9 Eltűnt az ifjúságpolitika
Milyen irányokat kell követni a célok elérése érdekében? 9 9 9 9 9 9 9 9
Gázár-támogatás megítélésében a rászorultsági elv határozottabb érvényesítése A gazdasági szereplők társadalmi felelősségének ösztönzése A családi pótlék alanyi jogúságának eltörlése Az álláskeresési támogatás csak akkor jár, ha közmunka-programban részt vesz az igénylő Távmunka és részmunkaidős foglalkoztatás további ösztönzése kedvezményekkel A nulla forintos jegy bevezetése a nyugdíjasoknak Az ifjúságpolitika erősítése A munkaerő mobilitás programot erősíteni kell
18
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP
Minőségi élet… 9
Progresszív baloldaliakként az emberi értékek és a társadalmi fejlődés szószólói vagyunk.
9
Hisszük, hogy az életminőség a társadalmi szolidaritáson alapul, azon a modern szociáldemokrata értéken, amely a közösség erejét, hatékonyságát aknázza ki az egyén egészsége, fejlődése érdekében.
9
Az egészségi állapot javítását nemzeti prioritássá kell emelni, mert a minőségi élet elképzelhetetlen betegségben.
9
Nem teheti meg a politika, hogy a közös piacból eredő káros hatások ellen (fogyasztóvédelem, hibás termékek forgalomba hozatala) ne lépjen fel szigorú eszközökkel.
…fenntartható környezetben. 9
Tegyünk a környezet olyan fejlesztéséért, amely elősegíti az ország környezeti állapotának javulását, ezzel garantálja a lakosság számára minden alapvető emberi igényt kielégítő egészségügyi feltételeket. A gazdasági társaságok érdeke nem gyűrheti maga alá a környezet megóvásához, fenntarthatóságához fűződő érdekeinket!
9
Álljunk ki a határozottabb környezeti nevelés és szemléletformálás mellett! Építsünk esélyeket a jövő generációja számára: figyeljünk a környezetünkre, és fektessünk be a minőségi fejlődést szolgáló rendszerekbe!
9
Elutasítjuk az olyan társadalmi – politikai – gazdasági rendszerek építését, továbbfejlesztését, amelyek hosszabb távon nem tarthatók fenn, vagy annak „árát” az új generációnak kell megfizetni!
19
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP Minőségi élet fenntartható környezetben.
Az egészségügyben a feudális viszonyok, középkori állapotok felszámolása A legfontosabb jó intézkedések 9 Kórházi kapacitások racionalizálása 9 Gyógyszergazdálkodás átalakítása, a gyártók versenye 9 Vizitdíj, kórházi napidíj bevezetése, kétmillió embernek nem kell vizitdíjat fizetnie 9 Szolgáltatás meghatározása, jogosultság ellenőrzése 9 Az egészségügyi szolgáltatásokban a biztosítási elv erőteljesebb érvényesítése (Őstermelők, eltartottak egy részének fizetési kötelezettsége) Mi nem volt megfelelő intézkedés? 9 Egészségmegőrzés támogatásának hiánya 9 Kellő szigor hiánya a dohányzás szabályozásában (teljes tiltás) 9 A Mobilitás Program nem kellő hatékonyságú Milyen irányokat kell követni a célok elérése érdekében? 9 Egészségmegőrzés támogatása, a prevenció finanszírozása 9 Zéró tolerancia a közforgalmú helyeken történő dohányzás ellen, a dohány- és alkoholtermékek árusításának szigorúbb szabályozása, az árusítás ellenőrzése 9 Differenciált vizitdíj fizetés (A szűrővizsgálatokra járóknak és a nemdohányzóknak kisebb vizitdíj)
20
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP Minőségi élet fenntartható környezetben.
A környezet- és energiapolitika stratégiai kezelése A legfontosabb jó intézkedések 9 A lakossági gázár világpiaci árakhoz való közelítése, az ártámogatás szabályozása 9 Panel Plusz program fenntartása, az energiahatékonyság növelése 9 Stratégiai gáztározók építése 9 Populista frázisok helyett nyitás a világpiac felé 9 Európai Uniós energiapolitika szorgalmazása 9 A GMO tilalom fenntartása 9 A hatékonyabb energiafelhasználás támogatása Mi nem volt megfelelő intézkedés? 9 A megújuló energiaforrások nem elégséges támogatása 9 Lassú és eredménytelen döntések a határon átnyúló szennyezések megállítására – Rába, szemétbotrány Milyen irányokat kell követni a célok elérése érdekében? 9 Energiatudatos fogyasztóvá nevelés támogatása 9 A biomassza alapú energia kiemelt támogatása 9 Energiatudatos külpolitika – kapjon nagyobb hangsúlyt az energia a gazdaságdiplomáciában 9 A földgáz energiatermelésben való részesedésének drasztikus csökkentése – helyette a megújuló energiaforrások támogatása 9 Kötelező szelektív hulladékgyűjtés a közfinanszírozott intézményekben (szelektíven gyűjtő általános iskolák) 9 Magasabb termékdíjak bevezetése 9 Nem betétdíjas termékdíjak 9 Hibrid hajtású kormányzati gépjárműpark 9 A Jövő Generációk ombudsmanja intézményének felállítása
21
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP Minőségi élet fenntartható környezetben.
Fogyasztóvédelem radikális megerősítése
A legfontosabb jó intézkedések 9 9 9 9 9
Fogyasztóvédelmi hatóságok egységesítése, megerősítése Civil szervezetek bevonása a fogyasztóvédelembe Négy éves tervezet kialakítása Szankciók növelése Szigorú élelmiszerbiztonsági előírások
Mi nem volt megfelelő intézkedés? 9 További drasztikus szigorítások szükségesek 9 A szankciók hatástalanok, a szervezetrendszer gyenge
Milyen irányokat kell követni a célok elérése érdekében? 9 A fogyasztóvédelmi felügyelők hatósági jogkörének további bővítése 9 A fogyasztókat megkárosító, megtévesztő gazdasági társaság vezetőjének személyes felelősségének fokozása
22
REFORMÉRTÉKELÉS
MPTP
Zárszó Az MSZP-t egy olyan focicsapathoz tudnánk hasonlítani, amelyik megnyerte a bajnokságot és az új idényben, új környezetben felkészültebb csapatokkal kell játszania, illetve a várakozások is magasabbak a csapattal szemben. Az MSZP eddig jól játszott, nagyon szerette a közönsége, de most, az új helyzetben vannak gondok: kétesélyesek a meccsek, olyan is van, amit nem tudunk megnyerni, bár meggyőződésünk, hogy a mi játékunk a sportszerű. De le kell szögezni: magasabb szinten játszunk, hangsúlyozzuk: olyan szinten vagyunk, ahova magyar politika eddig még nem tudott eljutni. Már nem a korábbi „gügyögő politika”, a „dzsentri-politika”, a „mindenképpen győzzük le az ellenfelet- politika” az uralkodó, hanem egy jövőorientált, tudatos országépítéssel foglalkozó politika vette át a stafétát. Ki kell tehát állnunk a csapat mellett, de nem kritikátlanul! A konstruktív kritika igenis a fejlődés egyik feltétele. A Platform értékelése kritikus volt, mert meglátásunk szerint most az segít. Ugyanakkor a lehető leghatározottabban teszünk hitet az alapirány: a társadalmon belüli felelősségi viszonyok tisztázása mellett, a részleteket illetően pedig továbbra sem vagyunk hajlandóak a
„Miért nem”
platformja lenni, maradunk a
23
„Hogyan igen” oldalán.
