2005.(I.11.) KORM. RENDELET ALAPJÁN

MEGBÍZÓ: MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERVEZŐ: KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. TSZ: 1951

MAGLÓD VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

3. KÖTET KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 2/2005.(I.11.) KORM. RENDELET ALAPJÁN 2015. SZEPTEMBER HÓ

ALÁÍRÓLAP Maglód Város Önkormányzata

MEGBÍZÓ:

Cím: 2234 Maglód, Fő utca 12.

KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

TERVEZŐ:

Cím: 1183 Budapest, Üllői út 455. Képviseli: Zajovics András ügyvezető

ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ:

VEZETŐ TERVEZŐ:

VÁROSRENDEZÉS: TÁJRENDEZÉS, ZÖLDFELÜLET, KÖRNYEZETVÉDELEM:

Zajovics András okl. építőmérnök okl. városi közlekedési szakmérnök okl. városép. - városgazd. szakmérnök vezető településrendező tervező Építész Kamara: TT/1 01-4075 Mérnök Kamara: 01-3526 K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell

Sin Emília

településmérnök, városép.városgazd. szakmérnök TT/1 01-4657

Fejős László

okl. építészmérnök É 01-6039

Koprda Ildikó okl. táj- és kertépítészmérnök TK 01-5171, TR 01 5171, K 01-5171

Szűts Orsolya MUNKATÁRSAK:

okl. tájépítészmérnök TK 01-5226, K 01-5226

Aporfi Petra

tájrendező-, és kertépítő mérnök

Horváth Krisztina okl. tájépítészmérnök

Muhel Kata geográfus

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

1951 - Maglód város új Településrendezési Eszközeinek készítése - Környezeti értékelés

KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft.

KÖZMŰVEK:

1016 Budapest, Naphegy utca 26.

Hanczár Zsoltné

okl. gépészmérnök, okl. városépítési szakmérnök MK-01-2418

Bíró Attila

okl. vízépítőmérnök MK-01-2456

Csima-Takács Judit, okl. tájépítészmérnök Hanczár Gábor, okl. infrastruktúra építőmérnök Herczik Eszter, okl. tájépítészmérnök Archeo-Art Bt. Vágner Zsolt

RÉGÉSZET:

okleveles régész osz: 459/2002

Dr. Türk Attila régész szakértői szám 2.3.1/575-6/2005

Budapest, 2015. szeptember hó

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

2


3

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TARTALOMJEGYZÉKE 1.

Környezeti értékelés dokumentáció kidolgozási folyamata ................................................................................ 4

1.1. Előzmények............................................................................................................................................................................... 4 1.2. A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódás, a településrendezési terv készítésének indokai ........................................................................................................................................................................................ 4 1.3. Az értékeléshez felhasznált dokumentumok, adatok ............................................................................................. 5 1.4. A környezet védelméért felelős hatóságok véleményének figyelembe vétele............................................. 5 1.5. A környezeti értékelés készítésekor felmerült bizonytalanságok, korlátok................................................. 6 2. A terv tartalmának, céljainak, releváns tervekkel való összefüggéseinek ismertetése ........................... 7

2.1. A terv céljainak, tartalmának összefoglaló bemutatása ........................................................................................ 7 2.2. A terv összefüggése releváns fejlesztési tervekkel, koncepciókkal .................................................................. 8 2.3. A terv összefüggése a területrendezési és településrendezési tervekkel ...................................................... 8 3. A terv környezeti hatásainak, következményeinek feltárása.............................................................................. 9

3.1. A terv céljainak összevetése a terv szempontjából releváns környezet- és természetvédelmi célokkal....................................................................................................................................................................................... 9 3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése a tervben ................................................................... 10 3.3. Jelenlegi környezeti helyzet tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése a rendelkezésre álló adatok alapján .............................................................................................................................................................. 11 3.4.1. Természeti adottságok, jelenlegi természeti állapot bemutatása ........................................................ 11 3.4.2. Tájhasználat, tájszerkezet...................................................................................................................................... 13 3.4.3. Táji és természeti értékek, ökológiai rendszerek ........................................................................................ 15 3.4.4. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek ................................................................ 17 3.4.5. Terv által befolyásolt környezeti jellemzők ................................................................................................... 17 3.4.6. Zöldfelületi rendszer elemeinek bemutatása ................................................................................................ 26 3.4.7. Fennálló környezeti konfliktusok....................................................................................................................... 29 3.4. A terv megvalósulásával hatást kiváltó tényezők és okok feltárása.............................................................. 32 3.4.1. Természeti erőforrás közvetlen igénybevétele, környezetterhelés előidézése ............................. 32 3.4.2. A terv által kiváltott környezeti következménnyel járó társadalmi-gazdasági folyamatok elemzése ........................................................................................................................................................................ 33 3.5. Várható környezetet, érő hatások, környezeti következmények ................................................................... 36 3.5.1 Környezeti igénybevétel, illetve terhelés ........................................................................................................ 36 3.4.3. Közvetett módon hatást kiváltó tényezők ...................................................................................................... 47 4. Káros környezeti hatások mérséklését célzó javaslatok a tervben ............................................................... 49 4.1. Táj- és természetvédelem, ökológiai rendszerek .................................................................................................. 49 4.1.1. Védett természeti területek .................................................................................................................................. 49 4.1.2. Térségi ökológiai rendszerek védelme ............................................................................................................ 49 4.1.3. Tájképvédelmi javaslatok ...................................................................................................................................... 49 4.1.1. Zöldfelület fejlesztési javaslatok ......................................................................................................................... 50 4.2. Környezeti elemek állapotának védelme .................................................................................................................. 51 4.2.1. Levegőtisztaság védelem ....................................................................................................................................... 51 4.2.2. Talaj, felszíni- és felszín alatti vizek védelme................................................................................................ 52 4.2.3. Zaj- és rezgésterhelés .............................................................................................................................................. 53 4.2.4. Hulladékkezelés ......................................................................................................................................................... 55 5. A tervben szereplő javaslatok hatékonysága, összefoglalás............................................................................. 57

5.1. Táj- és természetvédelmi szempontú javaslatok................................................................................................... 57 5.2. Környezetvédelmi szempontú javaslatok................................................................................................................. 57 5.3. Gazdasági, társadalmi hatások ...................................................................................................................................... 59 6. A településrendezési terv módosítása során tett javaslatok befolyása más tervekre, programokra60 KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu


4

1. Környezeti értékelés dokumentáció kidolgozási folyamata 1.1. Előzmények Maglód Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 52/2014.(V.22.) Kt. határozatában döntött Maglód új: - Településfejlesztési Koncepciójának (TFK), - Településszerkezeti Tervének (TSZT) és - Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) - Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS), elkészítésének szükségességéről. Maglód új településfejlesztési koncepciójának (TFK), településszerkezeti tervének (TSZT), helyi építési szabályzatának (HÉSZ) és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) elkészítésével az önkormányzat a KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.-t. bízta meg.

Az új TFK, TSZT és HÉSZ készítésének célja és alapvető indokai: A TFK és a településrendezési eszközök késztésének  célja Maglód város településfejlesztési és településrendezési feladatainak a jelenleg hatályos jogszabályi követelményeknek megfelelően történő ellátása;  alapvető indoka a Tr. 45.§ (1) bekezdésében szereplő követelmény, miszerint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések 2012. december 31-én hatályban lévő településrendezési eszközei 2015. december 31-ig alkalmazhatók, így Maglód város településrendezési eszközei is.  A készülő településfejlesztési koncepcióval és településrendezési eszközökkel kapcsolatban a tartalmat befolyásoló fejlesztési döntések is rendelkezésre állnak. A tervkészítés a település teljes közigazgatási területét érinti, ezért az egyes tervek és programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 1.§(2) értelmében rendezési terv részeként környezeti vizsgálat készítése is kötelező. A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 7 § (1) bekezdésének megfelelően kikérésre került a kormányrendeletben meghatározott környezet védelméért felelős szervek szakmai véleménye, a környezeti értékelés konkrét tartalmának és részletezettségének megállapításához, a környezeti értékelés tematikájának mellékelésével. A kormányrendeletben meghatározott környezet védelméért felelős szervek speciális tematikát nem javasoltak, így az a rendeletben rögzített tartalmi követelmények szerint került meghatározásra a település léptékének és a változtatási szándékoknak megfelelő részletezettségben. 1.2. A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódás, a településrendezési terv készítésének indokai

A környezeti értékelés a településrendezési eszközök készítésének "a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről , valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről" szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott véleményezési eljárásra kidolgozott dokumentációja részét képezi, a kiküldött KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu


5

környezeti értékelés tematikája szerint, magába foglalva annak egyes táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, zöldfelületi munkarészeit. A környezeti vizsgálat elvégzésére tehát a településrendezési tervek elkészítésével párhuzamosan kerül sor, annak önálló munkarészeként. Ennek következtében a környezeti értékelés során megismert eredmények befolyásolhatják a településrendezési tervek egyes részleteit, és meghatározhatják a tervezés lehetőségeit és korlátait egyaránt. 1.3. Az értékeléshez felhasznált dokumentumok, adatok Az értékelés során a rendezés fejlesztési elképzeléseivel releváns programok, tervek és azok adatai kerültek felhasználásra.  Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT);  Budapest Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT)  Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata - a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról (OFTK)  Pest Megyei Területfejlesztési Program 2014-2020  Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció  Pest Megyei Környezetvédelmi Programja 2011-2016  Környezet védelméért felelős szervek által előzetes véleményezési eljárásban közölt információk, adatok 1.4. A környezet védelméért felelős hatóságok véleményének figyelembe vétele

Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal - Állami Főépítészi Iroda A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott tematikát elégségesnek tartja. Kéri, hogy a készítendő értékelést az épített környezet védelmére kiterjedő munkarészekkel kerüljön kiegészítésre.

KDV Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség A hatályos környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, valamint vízügyi jogszabályokban foglaltakat érvényre kell juttatni a településrendezési eszközök készítése során. A környezeti értékelést tekintve a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott tartalmi követelményeken túl a Felügyelőség egyéb tartalmi elemekre nem tesz javaslatot, a megküldött tematika vonatkozásában kifogást nem emel.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott tartalmi követelmények közül azon fejezeteket szükséges kidolgozni, amelyek a tervezett módosítások hatásait bemutatják. Általánosságban fontosnak tartja az alábbiakat:  "egyértelműen kerüljenek meghatározásra a település táji és természeti értékei.  kerüljön elemzésre, hogy a tervezett területfelhasználás, szabályozás, előírások ezen értékekre milyen hatást gyakorolnak, hogyan változtatják meg. illetve hogyan segítik a hosszú távú megőrzésüket,  szükséges kiértékelni, hogy a tervezett területfelhasználás, szabályozás, előírások alakulásában miként játszanak szerepet a táji és természeti értékek megóvásának szempontjai, KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu

1951 - Maglód város új Településrendezési Eszközeinek készítése - Környezeti értékelés 

6

hogyan jelennek meg a tervezett területfelhasználásban. a tervezett szabályozásban és az előírásokban a táji és természeti értékek megóvására, a nem kívánt hatások megelőzésére tett intézkedések."

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága A környezeti értékelés tematikához nem fűzött véleményt. Az előzetes véleményben felhívja a figyelmet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben foglaltak betartására. Továbbá a BATrT 6 §. (2) bekezdésére, miszerint az egyes településeken lévő. erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága a település közigazgatási területére vetítve nem csökkenhet.

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság A megküldött tematikához nem fűzött véleményt. Az előzetes véleményben kifejti, hogy a tervezési területen nyilvántartott ásványvagyon, bánya nincs. Felszínmozgás-veszélyes, alábányászott területtel a település nem érintett a Bányakapitányság nyilvántartása szerint. 1.5. A környezeti értékelés készítésekor felmerült bizonytalanságok, korlátok A várható környezeti hatások megítélése a pontos, konkrét fejlesztési igények hiányában némely pontokon nehézségekbe ütközik. Az önkormányzattal történt egyeztetések során kialakított programban a meglévő, illetve néhány kisebb kiterjedésű területegység tekintetében újonnan megjelenő gazdasági-, ipari- és különleges funkciójú területek kerülnek jelölésre a továbbiakban is. Bizonytalanságot eredményez, a konkrét megvalósítási elképzelések, műszaki tartalmak, volumenek és tervek hiánya, így a várható környezeti hatások megítélése jelen tervezési szakaszban némely pontokon nehézségekbe ütközik. A várható környezeti hatások megítélése kijelölésre, melyek egyrészt többféle tevékenységnek is helyet biztosíthatnak. így egyes módosítások hatásának vizsgálatakor adódhatnak bizonytalanságok. A településrendezési eszközök készítése során lakó és intézményi funkciójú területek, rekreációs célú különleges beépítésre nem szánt területek kerülnek jelölésre, melyek többféle tevékenységnek is helyet biztosíthatnak, így ezen módosítások hatásának vizsgálatakor is adódhatnak bizonytalanságok. Jelen dokumentum a rendelkezésünkre bocsátott önkormányzati elképzeléseken, valamint fejlesztési szándékokon alapszik.



7

2. A terv tartalmának, céljainak, releváns tervekkel való összefüggéseinek ismertetése 2.1. A terv céljainak, tartalmának összefoglaló bemutatása Maglód az elmúlt évtized alatt jelentős fejlődésen ment keresztül, melynek során városi rangot kapott. Az új ranggal új feladatok és kihívások előtt álló település hatályos településrendezési eszközei részben elavultak, illetve számos ponton - főleg a túlzó fejlesztési területek kijelölése terén felülvizsgálatra szorulnak, továbbá a Budapest Agglomeráció Területrendezési Tervével való összhangba hozatal is jelen tervezési folyamat fontos eleme. Az új településrendezési eszközök elkészítését megelőzően koncepcionális elemeket rögzítő tárgyi programjavaslat került kidolgozásra, mely a város új Településfejlesztési Koncepciójának valamint a Településszerkezeti Tervének véglegesítéséhez szükséges tervezői javaslatokat tartalmazza. A település teljes egészére elkészült Megalapozó vizsgálat: helyzetfeltáró és elemző, valamint helyzetértékelő munkarész c. dokumentáció alapján a város további fejlődéshez szükséges új célkitűzéseit az alábbi pontokban lehet összegezni:  A lakóterületi fejlesztések - főleg a még be nem épült területek esetében - visszavétele  A jogszabályból fakadó települési alapintézményi szolgáltatások bővítése, fejlesztése (bölcsöde-óvoda, iskola)  A városi ranghoz méltó arculat és településközpont kialakítása  Zöldfelületi rendszer fejlesztése  A jogszabályi kötelezettségből fakadó alapintézményi fejlesztések megvalósulása után az egyéb városi szolgáltatások bővítése, a minőségi szolgáltatások számának növelése  A hatályos településszerkezeti tervben kijelölt egyéb fejlesztési területek racionalizálása  A valós területhasználathoz jobban illeszkedő területfelhasználási- és övezeti rendszer kialakítása

A fenti fő célkitűzések alapján a következő fő témakörök szerint kerül a Településszerkezeti Tervet érintő változtatási szándékok ismertetésre.

I. A megvalósulatlan fejlesztési elképzelések felülvizsgálata, tervezett visszasorolása

I./1. Wodiáner-ipari park gazdasági és ipari területeinek felülvizsgálata I./2. Klenovai-dűlő és a 31 sz. főút közötti lakó- és városközponti területek visszavétele I./3. Maglód ún. Öregszőlő szabályozott lakóterületének felülvizsgálata I./4. Maglód ún. Homoki Zsellér ipari-gazdasági fejlesztési területének felülvizsgálata I./5. Maglód ún. Paradicsom-földek menti fejlesztési területének felülvizsgálata I./6. Maglód nyaraló városrész vasút menti lakóterületének felülvizsgálata I./7. A péceli leágazás és a 31 sz. főút mentén található beépítésre nem szánt különleges rekreációs területek visszasorolása I./8. A vasútállomástól délre eső lakóterület átsorolása II. A kialakult belterülethez kapcsolódó minőségi fejlesztések, szolgáltatások bővítése II./1a. Maglód új városközpont kialakítása - tömbfeltárás II./1b. Maglód új városközpont kialakítása - tervezett közpark visszasorolás KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



8

II./2a. Új közintézményi területek fejlesztése - Öregszőlő II./2b. Új közintézményi területek fejlesztése - Klenova II./3. Klenova és a 31 sz. főút közötti zöldfelületi fejlesztés II./4. Maglódi Öregszőlő korábbi lakóterületi kijelöléséhez kapcsolódó zöldfelületi fejlesztés II./5. Maglód Országúti-dűlő fejlesztési terület II./6. Zöldterületi fejlesztések kijelölése III. A vizsgálatokból eredő egyéb területfelhasználás-változástatási javaslatok III./1.a Kisvárosias lakóterületek visszasorolása - valós állapot alapján III./1.b Kisvárosias lakóterületek visszasorolása - valós állapot alapján III./2. Új településközponti terület kijelölése - valós állapot alapján III./3. Maglódi Klenova-dűlő átsorolása - kialakult állapot alapján III./4. Lakóingatlanok átsorolása - valós területhasználat alapján III./5. Tartalék gazdasági terület pontosítása III./6.a-c-Szabályozott véderdő területek felülvizsgálata III./7. Meglévő gazdasági telephelyek III./8.a Az M0 melletti tó és nádas átsorolása - valós területhasználat alapján III./8.b Maglódi 17. csatorna – csapadékvíz elvezetés III./9.a Vízműkutak területének pontosítása III./9.b Vízműterület átsorolása III./10. Péküzem átsorolása III./11. Maglódi Nyaraló vasútállomás menti sportterület III./12. 31 sz. főút tervezett elkerülő (Péceli ág) szakaszának területe III./13. Az 537/2 hrsz-ú ingatlant érintő átsorolás III./14. A maglódi 17. sz. csatorna átsorolása III./15. A városközponttal határos ingatlanok átsorolása III./16. Meglévő csapadékvízelvezető árkok átsorolása III./17. Meglévő gazdasági területek átsorolása IV. Külterületek területfelhasználási rendszerének felülvizsgálata IV/1. Erdőterületek kijelölésének felülvizsgálata IV/2. Mezőgazdasági területek differenciálásának felülvizsgálata IV/3. Korábbi és újonnan kijelölt különleges beépítésre nem szánt területek Jelen tervvel párhuzamosan készülő rendezési terv programjavaslatának részletesebb ismertetését a rendezési terv 2. kötetének "1.2. A változással érintett területek összefoglalója és összefüggései " című fejezet tartalmazza. 2.2. A terv összefüggése releváns fejlesztési tervekkel, koncepciókkal

A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálatát az 1. kötet - Megalapozó Vizsgálat - "2.2. A terv összefüggése releváns, fejlesztési tervekkel, koncepciókkal" című fejezete tartalmazza. 2.3. A terv összefüggése a területrendezési és településrendezési tervekkel

Lásd. az 1. kötet - Megalapozó Vizsgálat 1.3 "A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata" és az Alátámasztó javaslat „1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása " című fejezetét. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



9

3. A terv környezeti hatásainak, következményeinek feltárása 3.1. A terv céljainak összevetése természetvédelmi célokkal

a

terv

szempontjából

releváns

környezet-

és

A jelen terv készítésének idején a 2014-2019 illetve -2020 közötti időintervallumra vonatkozó országos és megyei környezetvédelmi programok még csak tervezetként elérhetők. A korábbi környezetvédelmi programok 2013, illetve 2014-ig vonatkoztathatók. Jelen fejezetben a tervezetek fő célkitűzései kerülnek rövid összefoglalásra. IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2014-2019

Magyarország hosszú távú jövőképét az Országgyűlés által 2013 tavaszán a 18/2013. (III.28.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia fogalmazta meg. A környezet- és természetvédelemhez közvetlenül kapcsolódva a következők kerültek megfogalmazásra a jövőképben. „A gazdaság az ökológiai korlátain belül működik. A fenntartható fejlődés a természeti erőforrásokkal való olyan tartós, értékvédő gazdálkodást jelent, amely lehetővé teszi az emberek boldogulását anélkül, hogy a gazdasági fejlődés lerombolná a sokféleséget, a komplexitást és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Az emberek tisztelik a természetet, természeti értékeinket, a helyi közösségek felismerik a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokból adódó lehetőségeiket, termelésüket, energiafelhasználásukat és fogyasztásukat erre alapozva szervezik meg. jövőkép már önmagában is egyértelmű alapot, meghatározó kiindulási pontot jelent a Környezetvédelmi Program víziójának megfogalmazásához. Hazánk természeti adottságainak és erőforrásainak figyelembe vételével a következő legfontosabb stratégiai kihívások előtt áll:  az erőforrások takarékos, hatékony használatára támaszkodó környezetbarát gazdaság megteremtése;  biztonságos és jó minőségű élelmiszer- és vízellátás biztosítása, ahol a termőföld és a vízkészletek védelme, fenntartható hasznosítása magas szinten biztosított;  a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma szolgáltatások védelme, fenntartása;  a környezeti lehetőségekhez és korlátokhoz illeszkedő területhasználat. A Program átfogó célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához.

A jövőképhez és az átfogó célkitűzéshez kapcsolódóan a Program három stratégiai célt határoz meg:  Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. A környezet-egészségügyi feltételek javítása, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, valamint a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja.  Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata Cél a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások, természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása  Az erőforrás-takarékosság és a -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése. Cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzése, a terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalmi-gazdasági fejlődés és a KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



10

környezetterhelés szétválására. A fenntartható termelés forrástakarékos és csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat.

Pest Megye Környezetvédelmi Programja 2014-2020

Pest megye környezeti jövőképe a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program környezeti jövőképét alapul véve került meghatározásra. A nemzeti jövőképben a környezet- és természetvédelemhez közvetlenül kapcsolódva többek közt a következők kerültek megfogalmazásra.  Pest megye elkötelezett a fenntartható fejlődés megvalósítása mellett, ösztönzi a helyi adottságokon alapuló megújuló-energia hasznosítást, megóvja természeti környezetét, és kiegyensúlyozott térszerkezet, valamint jó minőségű települési környezet kialakítására törekszik.  Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása; a lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet megvalósítása.  A Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság térségének komplex fejlesztése  Fenntarthatóság, klíma és energiapolitika - a rendelkezésre álló erőforrások és a fogyasztás egyensúlyának megteremtése; az „ökológiai lábnyom” csökkentése, hulladékszegény illetve újrahasznosításra épülő technológiák alkalmazása és fejlesztése, felkészülés és alkalmazkodás a klimatikus változások kezelésére, a környezet állapotának megőrzése, javítása. A megújuló energiahordozók használatának növelése, gyors és rugalmas alkalmazkodásra képes térszerkezet, gazdasági és közösségi aktivitás fejlesztése.  Értékmegőrzés, értékteremtés - Pest megye határozottan állást foglal amellett, hogy a meglévő, táji, természeti-, épített környezeti-, kulturális-, közösségi- és gazdasági értékeit meg kívánja védeni, a térség jövőbeni fejlődését azokra építi.  Egészséges társadalom, a megye lakossága egészségi állapotának javítása  Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása a lokális- és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet.  A térség kohéziójának javítása érdekében a megye belső közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése, kiemelten kezelve a térségközpontok és vonzáskörzetük közlekedését és az elővárosi közlekedést  Tervezett, koordinált térségfejlesztés, policentrikus települési struktúra, takarékos területhasználat, az épített és a környezet értékeinek megóvása és fejlesztése  A területi (területfejlesztési- és rendezési) tervezés megújítása, eszközrendszerének összehangolása a koordinált, komplex térségfejlesztés és területhasználat megteremtése érdekében.  hatékony energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közműfejlesztés és környezetvédelem a térségek és települések fejlődésének szolgálatában.  A még biológiailag aktív felületek és a védett területek hálózatosságának erősítése  A megye ökológiai térszerkezetének fejlesztése.

3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése a tervben

A tervben az érvényben lévő környezetvédelmi szempontú, és természetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokban megkövetelt állapotok elérése, valamint a jelenlegi természeti állapot megóvása a cél. Mindezeken túlmenően az előző fejezetekben tárgyalt térségi és települési tervekben, stratégiákban és programokban előirányzott természet-, táj- és környezetvédelmi szempontoknak is megfelelő megoldásokkal járó javaslatok kidolgozása a cél. A negatív hatásokat a terv a városrendezési-, környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi valamint zöldfelületi javaslatai és azok foganatosítására hozott szabályozási előírásai csökkenteni igyekszenek. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



11

Ez vonatkozik mind a levegőminőség, a zajvédelem és talajvédelem kérdéskörére, továbbá a védett természeti területek kiemelt védelmére.

A javasolt módosítások táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi célkitűzések és szempontjai összhangban állnak a felsőbbrendű tervekkel, programokkal, a megye környezetvédelmi programjával, megfeleltetve a helyi lehetőségeknek és állapotoknak.

A terv a tájvédelmi és tájképvédelmi szempontokat is figyelembe veszi, a szabályozási tervi előírásokban részletezett beépítési mutatók, és építészeti kialakításra vonatkozó tájesztétikai szempontok rögzítésével, a környezet végső kialakításának a természet- és környezetvédelmi szempontú meghatározásával, továbbá településkép-védelmi területek lehatárolásával. 3.3. Jelenlegi környezeti helyzet tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése a rendelkezésre álló adatok alapján 3.4.1.

Természeti adottságok, jelenlegi természeti állapot bemutatása

Földtani adottságok, domborzati viszonyok Maglód nagyközség Pest megyében a Gödöllői-dombság délnyugati szélén helyezkedik el, két nagytáj találkozásánál. Magyarország kistájainak katasztere (MTA 1990.) alapján keleti része az Északmagyarországi középhegység nagytájon, Cserhátvidék középtájon belül a Gödöllői dombság kistájhoz tartozik. A nyugati településrész az Alföld Dunamenti-síkság középtájához tartozó Pesti hordalékkúpsíkság területén helyezkedik el. A település földrajzi, domborzati adottságai változatosak, melyet a fenti eltérő tájföldrajzi egységek jelenlétéből származik. A Pesti hordalékkúp-síkság és a Gödöllői dombság találkozásnál kialakult település mindkét kistáj jellegzetességeit magába hordozza. A Gödöllői dombság peremén lévő település mentén húzódik a határvonal az Északi-középhegység és az Alföld között. A középhegységi formákra az Petróczy-hegy, illetve a Haraszt-hegy utal. A település DNy-i irányba lejt. A település északi területeinek tengerszint feletti magassága 240,0 – 160,0 mBf körül változik.

Talajviszonyok Maglód talajviszonyait döntően a két kistáj talajviszonyai határozzák meg. A harmadidőszak végén kiemelkedéssel létrejött fiatal eróziós dombvidékre, a Gödöllői dombságra a Duna akkumulációs tevékenységének köszönhetően folyóvízi homok és kavics rakódott le. A pleisztocénban a folyóvízi feltöltés mellett az eolikus felszínfejlődés is jelentős volt a térségben. A kiemelt térszínen a változó klímán lösz ill. futóhomok alakult ki, így a térségben foltszerűen löszlepusztulási-és futóhomokformák a jellemzőek. A térség jellemző talajtípusai a barnaföldek, és a löszön képződött, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású csernozjom barna erdőtalajok, továbbá a rozsdabarna erdőtalajok. Pesti hordalékkúp-síkság talajainak nagy része a Duna homokhordalékán képződött, a jellemző talajtípusok: a futóhomok, a humuszos homok, a löszös homok, a réti talajok, a lápi réti talajok, homokon kialakult barnaföld. A település nagy részén kémiai tulajdonságait tekintve gyengén savanyú talajok foglalják el, csak az délnyugati részen találhatók felszíntől karbonátos talajtípusok. Fizikai talajtulajdonságok tekintetében a homokos illetve agyagos vályog a jellemző. A terület jelentős részét elfoglaló vályog fizikai féleségű talajok vízgazdálkodási tulajdonságára igen jó, illetve jó víznyelés és vízvezető képesség jellemző. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



12

A mellékelt ábra illusztrálja Maglód jellemző genetikus talajtípusait. A település déli felén a szolonyeces réti talaj az uralkodó kisebb lápos réti talaj foltokkal, míg az északkeleti területeken a barna erdőtalajok kiterjedése jelentős. Forrás: http://www.enfo.hu/gis/korinfo/

Vízrajz A Maglód egy részén elhelyezkedő Gödöllői-dombság a Duna - Tisza vízgyűjtőterületének vízválasztója, így az itt eredő patakok egy része a Dunába, más része a Tiszába ömlik. Mindezek miatt a változatos domborzatú tájon a felszíni vizek lefolyási viszonyai kaotikusak. A vízfolyások közül említésre méltó az Alsó-Tápió, valamint a település nyugati oldalán futó Maglódi 17-es csatorna, mely más vízfolyásokkal egyesülve a Rákos patakba ömlik. A településen nagy értéket képviselnek a felszín alatti vizek tekintetében a rétegvizek, amelyek akár termálvízként is hasznosíthatók. Az Alföld Földtani Térképe alapján a tervezési területen a talajvíztükör nyugalmi szintje többnyire 2,0 m, illetve 6,0 m között található. A talajvíz az első vízzáró agyagréteg felett elhelyezkedő negyedidőszaki sárga homok, homokos agyag összletben tagozódik. A talajvíz áramlása É-D-i irányú, a vízkémiai vizsgálatok alapján kálcium-magnézium-hidrogánkarbonátos, közepesen kemény típusú.

Éghajlati viszonyok A kistáj mérsékelten meleg – mérsékelten száraz éghajlatú. A hőmérséklet évi átlaga 9,7 – 10 0C, az évi abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga a területen 33,0-34,0 0C közötti, a minimumoké –16 0C .Az évi csapadékösszeg átlagos mennyisége 550-600 mm körüli. A fagymentes napok száma: 185186 nap (ápr. 11-okt. 18 között), a hótakarós napok száma: 40-50 nap körüli; az átlagos maximális hóvastagság: 16-18cm; az ariditási index: 1, 19-1, 24. Az uralkodó szélirány Ny-i, ÉNy-i, melynek az átlagos sebessége 2,5-3,0 m/s közötti.

Élővilág A Pesti hordalékkúp-síkság növényföldrajzi tértagolás tekintetében az Alföld flóravidékébe (Eupannonicum), azon belül a Duna-Tisza-közi (Praematricum) flórajárásba sorolódik. A Gödöllői dombság növényföldrajzilag az Északi-középhegység (Matricum) flóravidékébe tartozó Börzsöny és a Cserhát (Neogradense) flórajárásba tartozik. A térség elhelyezkedése, geológiai és klimatikus adottságai alapján átmeneti zónát képez az Alföld és Északi középhegység között. Az intenzív tájhasználat, a növekvő beépítések következményeként az eredeti növényzet foltokban maradt meg.

A Pesti hordalékkúp-síkság térségének potenciális erdőtársulásait a borókás nyárasok (JuniperetoPopuletum albae), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum hungaricum), a kőris-éger láperdők (Fraxino pannonicae-Alnetum hungaricum), a gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario-Quercetum roboris danubiale), valamint az alföldi gyertyános tölgyesek (Querco-robori-Carpinetum hungaricum)alkotják. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



13

Potenciális nyílt társulások a Mészkedvelő egyéves gyep (Brometum tectorum), évelő homokpuszta gyep (Festucetum vaginatae danubiale), homokpuszta rét (Festucetum sulcatae). A Gödöllői-dombvidék löszhátainak jellegzetes erdőtársulásai a száraz tölgyes-hárserdők (DictamnoTilietum) és a gyertyánelegyes mezei juharos tölgyesek (Aceri campestris-Quercetum roboris), valamint a löszpusztai tatárjuharos-tölgyesek (Aceri tatarico - Quercetum) voltak, amelyeket ma a végleges kipusztulás fenyeget. A térség állatvilágáról szórványos adatok állnak rendelkezésre, legrészletesebben a madárfaunát ismerjük. Maglód fővárostól való csekély távolságának következménye a nagyfokú antropogén feltártság, a kiépülő lakó- és gazdasági övezetek az állatvilág életterét is korlátozzák. A gerincesek közül a madarak képviseltetik magukat a legnagyobb számban a térségben, legyen szó rendszeren, vagy alkalomszerűen átvonuló, téli vendég vagy költő madárfajról. A madárfajok közül megtalálhatóak olyan - e tájon ritkább - fajok, mint a darázsölyv, a holló, a fekete harkály, a guvat, a barna rétihéja és a jégmadár. Az madárvilág az erdőkben e mellett főként a tág tűrőképességű „generalista” fajokból tevődik össze: csuszka, cinegék, nagy fakopáncs, feketerigó, énekes rigó, erdei pinty, meggyvágó, seregély, csilpcsalp füzike, szajkó, egerészölyv, stb. A védett emlősök közül egyes denevér fajok, cickányok, pelék, a menyét, a hermelin, vadmacska és a borz viszonylag gyakori. A vadállomány a Gödöllői-dombságban telepített, jelen van a gímszarvas, őz, vaddisznó, a muflon, illetve a dámszarvas. A kétéltűek és hüllők fajai elsősorban vízfolyások mentén valamint száraz gyepekben fordulnak elő. Gyakoribb a vízisikló, a zöld és fürge gyík, a zöld leveli és erdei béka valamint a barna és zöld varangy. Ritkának számít a Gödölői-dombságban a mocsári teknős, a réz és erdei sikló, a pannon és törékeny gyík. A terület rovarvilága gazdag. A védett bogarak közül gyakoribb több futrinkafaj, valamint a szarvasbogár. 3.4.2.

Tájhasználat, tájszerkezet

Maglód változatos domborzati adottságokkal rendelkezik. Tájszerkezetét a domborzati jellemzőkön felül vonalas jellegű természetes és mesterséges elemek határozzák meg. Ilyen szerkezetet meghatározó elemnek tekinthetők a vízfolyások. Az egyik az Alsó-Tápió patak gyepekkel, ligetekkel kísért vonala, a másik a település belterületén eredő Maglódi 17-es csatorna néven ismert vízfolyás, mely észak-déli irányban halad keresztül a lakóterületek között is. A mesterséges elemek közül a sávos tagoltságot a 31. sz. főút és a Budapest-Szolnok vasútvonal K-Ny-i irányű vonalvezetése eredményezi. Az Alsó Tápió vízfolyása, mint a tájszerkezet egyik természetes választóvonalától észak-keleti irányban a Gödöllői dombság lankái találhatók, melyek jellemzően szántóként hasznosítottak, továbbá itt található a település összefüggő erdeje is. A település intenzíven hasznosított lakó és gazdasági területei a pataktól dél-nyugati irányban a találhatók. A vasúthoz délről a település fennmaradt mezőgazdasági művelésű területei csatlakoznak ismét.

A település erdősültsége nagyon alacsony 10% körüli, aránya az országos átlaghoz viszonyítva kedvezőtlen képet mutat. Az erdőterületek mennyisége a külterületekre vetítve is csak 16%, ennek azonban tájtörténeti okai vannak, Maglód a korábbi időszakokban sem volt kiterjedt erdőkkel rendelkező település. Az összefüggő erdőként említhető meg a település északi részének domborzatilag tagolt területein elhelyezkedő Túzbereki erdő, melynek kiterjedése a tájalakulás során is őrizte formáját. Természetes honos állományait tölgyesek alkotják. Egyes részeken, különösen a széleken a telepített erdőket erdei KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



14

fenyő mellett jellemzően akác állományok alkotják. Az erdészeti adatszolgáltatás alapján az itteni erdők részben védelmi, részben gazdasági elsődleges rendeltetésűek. A déli területeteken a korábbiakban sem volt jellemző az erdősültség, jelenleg az M0 autóút menti területeken található erdőállomány szántó művelési ágú földrészleteken. Maglód nyugati településhatárán az egykori mezőgazdasági hasznosítást felváltották a telepített erdők, melyek elsődleges védelmi rendeltetésűek. A 2009-ben elvégzett erdőtelepítések nyomán ma fiatal faállomány helyezkedik el közel 100 m széles sávban. A felnövekvő véderdő a jövőben is fontos szerepet tölt majd be a gyorsforgalmi út zajterhelésének és légszennyezésének csökkentésében, így védve a lakóterületeket. Ezek az erdők az erdészeti adatszolgáltatás és a településszerkezeti terv szerint is erdőként jelöltek.

Maglód közigazgatási területének több, mint felét 52%-át mezőgazdasági területek fedik le. A mezőgazdasági területeken belül a szántóterületek aránya kimagasló, 67%-ot tesznek ki a külterületen. A mezőgazdasági művelés többnyire a kedvező termőhelyi adottságú, Alsó-Tápiótól ÉK-re fekvő területeken, valamint a Maglódi 17-es csatorna települést elhagyó szakaszai mentén a jellemző. A szántóföldi növénytermesztés a mai napig meghatározó a településen, bár kiterjedése az elmúlt időszakban csökkent, jelentősége is visszaszorulóban van, köszönhetően a település agglomerációs helyzetének. A kivett területek evvel párhuzamosan növekedtek, melyek többnyire lakó- és gazdasági területekké alakultak. A jelenleg kivettként nyilvántartott területeken felül a hatályos övezeti és szabályozási tervek további területeket jelöltek ki lakó és gazdasági funkciók számára, melyek egy része még nem valósult meg, helyükön szántóföldi művelés folyik. Ilyenek a Wodiáner ipari park még hasznosítatlan területei, az Óhegyi-szőlők lakóterületei. Az északi részeken egybefüggő nagytáblás szántóföldi művelés folyik, parlagon maradt területek nem találhatók. A déli szegletben szintén nagytáblás (5 ha feletti) szántóföldi gazdálkodás jellemző, a területek szintén művelés alatt állnak. A lakóterületekhez kapcsolódóan, a belterülethez nyugatról csatlakozó és a Maglódi-17 csatornától keletre lévő területeken jelennek meg kisebb táblás szántóterületek. Ezen a területegységen lelhetők fel leginkább a területek felaprózódásának nyomai, A gyepterületek a Maglódi-17 csatorna menti és az északi mezőgazdasági területek tájszerkezeti egységének képezik szerves részét. A legelők domborzatilag is tagolt Rovina-dűlő, Petróczy-hegy, Túzbereki-erdő vonulatában találhatók. Rétek a vízfolyásokat kísérő tájképi és ökológiai szempontból is értékes mélyvonulatokban helyezkednek el. A vízfolyások a kísérő természetes vízparti ökoszisztémákkal, nádasokkal, nedves rétekkel, ligetes szakaszokkal a táj szerkezetének is meghatározó elemei. A rétek és legelők aránya összességében azonban nem túl magas, a település alig 6%-át fedik le. A településen a szőlőterületek, melyek kiemelt jelentőségűek voltak még a XX. sz. kezdetén szinte teljesen eltűntek, összefüggő szőlőültetvény nem található a településen. Külterületre vetítve a kivett területek 8%-os aránya ~120 ha-t tesz ki, mely az utakon, vízfolyásokon és árkokon felül, a külterületen elhelyezkedő, temetőt, vízmű területeket, továbbá néhány telephelyet jelenti elsősorban. Részletes tájszerkezeti vizsgálatot lásd.: 1. kötet - Magalapozó vizsgálat "1.12.2.2. Tájszerkezet vizsgálata, tájhasználati konfliktusok, problémák elemzése" című fejezetben. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu


3.4.3.

15

Táji és természeti értékek, ökológiai rendszerek

Maglódon táji- természetvédelmi szempontból kevés kiemelkedően értékes terület található, ezek többsége a patakokat kísérő természetes és természetszerű élőhelyek, illetve összefüggő erdőterületek, melyek a térségi és országos tervekben lehatárolt országos ökológiai hálózat részei.

Országos jelentőségű védett természeti területek Maglód közigazgatási területén jelenleg nincsen országos jelentőségű védett természeti terület, azonban a település az északi részen határos a Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzettel (Rendelet száma: 4/1990 (VI.18.) KöM). A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint: 23. § (2) E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek [24. § (1) bekezdés] minősülnek. Maglódon is található –ex lege– országos jelentőségű természeti emléknek számító forrás. Ilyen a Maglódi 17-es csatorna forrása, mely a település belterületén egy magán telken ered. Natura2000 területek Maglódon Natura2000 területek nem találhatók.

Helyi védett területek, egyedi tájértékek A helyi védelem jogi alapját külön önkormányzati rendelet képezheti, amely tartalmazza a védetté nyilvánított területek helyrajzi számát, a területen megengedett területhasználatot, a védelemmel összehangolható tevékenységeket és korlátozásokat, a terület védendő értékeinek megmaradását biztosító szükséges intézkedések leírását és a védelem érdekében elkülönített források és alapok megnevezését. Maglód közigazgatási területén helyi jelentőségű természetvédelmi terület és természeti emlék nem került kijelölésre.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben található meghatározás szerint (6. §, (3) bekezdés): „Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos, vagy esztétikai szempontból a társadalom szempontjából jelentősége van.” 6. §, (4) bekezdés értelmében: „Az egyedi tájérték megállapítása és nyilvántartásba vétele a természetvédelem állami területi szerveinek (nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság; a továbbiakban együtt: igazgatóság) feladata.” A tájértékek országos felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van. Az egyedi tájérték kataszter készítését a Corvinus Egyetem végzi, melynek adatai a TÉKA tajertektar.hu weboldalon megtalálhatók. A weboldalon található adatok csak tájékoztató jellegűek, nem hivatalos adatok, melyek Maglódon 63 db egyedi tájértéket tartalmaznak. Ezek közül néhány objektum műemléki oltalom alatt áll. A tájértékek közül a jelentősebbeket az V-13/a-b Értéktérkép című tervlapok tartalmazzák. Ezek az alábbiak:



Ökológiai hálózat

db 1 1 2 2 7 2

16

Jelleg Temető, Kastélykert, kúria Kápolna Gémeskút Kőkereszt Fasor

1993-ban az EU tagországai létrehozták az Európai Ökológiai Hálózat (EECONET) programját, mely kötelezi a tagországokat, hogy létrehozzák saját Nemzeti Ökológiai Hálózatuk elemeit, amelyből fölépül a Páneurópai Ökológiai Hálózat. A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemeinek lehatárolása Az ökológiai hálózat lehatárolását a területrendezési tervek tartalmazzák, melyet a településrendezési eszközök készítése során a meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.

OTrT kivonat

BATrT kivonat

Adatszolgáltatás szerint lehatárolt

Maglód közigazgatási területén az Országos Ökológiai Hálózatba az alábbi területegységek tartoznak:  Alsó-Tápió völgyében a patak mentén hosszan elnyúló, átlagosan 180 méter szélességű, természetes és természetközeli területekkel kísért ligetekkel tagolt nedves rétek,  az Alsó Tápiótól ÉK-i irányban, a Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet felé található Túzbereki-erdő és annak sávjában elhelyezkedő legelő területek,  a Petróczy-hegy összefüggő legelőterületei  a település Pécel menti határán lévő, a közigazgatási határon belül átlagosan 30 méter szélességű erdősáv, mely általános mezőgazdasági területfelhasználási kategóriába tartozik, azonban valós állapotát tekintve mezővédő erdősávként funkcionál A település csak az ökológiai folyosó elemével érintett. Az ökológiai folyosóba olyan többnyire lineáris kiterjedésű élőhelyek és azok láncolata tartozik, melyek alkalmasak a hálózathoz tartozó élőhelyek közötti biológiai kapcsolat biztosítására. A településen található élőhelyek a vonuló madárvilág szempontjából a kontinentális migrációs útvonal fontos részei, egyben regionális, illetve lokális jellegű migrációs útvonalak (pl. hegy- és dombvidéki állatfajok élőhely-használata a vízfolyásokban és a pusztai területeken, kétéltűek vándorlási útvonala a telelőhely és a szaporodó hely között stb.). KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu


3.4.4.

17

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

A táji és természeti értékek védelmével, a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználati formákból adódó tájszerkezeti elemek megőrzésével szorosan összefügg a tájképi értékek védelme. A természeti adottságok és az emberi tevékenység nyomán kialakult sajátos arculatú táj ugyanis egyszerre tájképi érték, építészeti örökség és védendő természeti-, táji érték.

A település tájképvédelmi szempontból kiemelt területei szoros összefüggést mutatnak Maglód ökológiai hálózati elemeivel, melyek az előző fejezetekben részletesen ismertetésre kerültek.

A település jellegzetes adottsága, településképének fő meghatározója az Alsó-Tápió völgye, az attól északkeltre elhelyezkedő domborzatilag változatos Petróczy-hegy, Túzbereki erdő és Túzbereki-dűlő területei. A település vízfolyásait kísérő nádasokkal, mocsaras területekkel, ligeterdőkkel tarkított rétek mozaikos váltakozása, a különböző típusú élőhelyek laza szövete, nemcsak ökológiai, de tájképi szempontból is jelentős. Így a Maglódi -17 csatorna menti gyepekkel kísért területek is, melyek ugyan nem részei az ökológiai hálózatnak.

A hatályos településrendezési eszközökben lehatárolásra kerültek a településkép-védelmi területek, melyek a fent említett területeket is magukba foglalják. Két övezet került megkülönböztetésre az alábbiak szerint:  településkép-védelmi övezetbe: a Maglódi 17-es csatorna völgyének belterületet elhagyó part menti beépítetlen területei, valamint az Alsó-Tápiótól észak-keletre lévő beépítetlen mezőgazdasági és erdőgazdasági hasznosítású területek,  II-es településkép-védelmi övezetbe a Maglódi 17-es csatorna belterületi szakaszának part menti területei tartoznak. Ez utóbbi magában foglalja a történelmi korokban kialakult település ősi magját is. 3.4.5.

Terv által befolyásolt környezeti jellemzők

Levegőminőség Levegőminőség-védelmi szempontból a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről, a települést az 1. kategóriába sorolja. Ez Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációját jelenti. Ennek alapján a légszennyezettségi agglomeráció az alábbi zóna csoportokba tartozik:

Zónacsoport a szennyező anyagok szerint

PM10 PM10 NitroTalaj- PM10 PM10 KénSzénKadmiu Nikke génPM10 Benzol közeli Arzén Ólom dioxid monoxid m l dioxid ózon (As) (Pb) (Cd) (Ni)

Légszennyezettségi agglomeráció 1. Budapest és környéke

E

B

D

B

E

O-I

F

F

F

F

PM10 benz(a) pirén (BaP) B

A 4/2002-es rendelet alkalmazásában zónacsoport vagy zónatípus (a továbbiakban együtt: zónacsoport) a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja tartósan KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



18

vagy időszakosan a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) 5. mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik. Ezek a következők:

1. A csoport: agglomeráció: az Lvr. szerint. 2. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. 3. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. 4. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. 5. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. 6. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. 7. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. 8. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. 9. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározása a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabály szerint történik.

A fentiek szerint a Budapest és környéke területi zóna erősen szennyezett elsősorban NO2, PM10 tekintetében. A zónába sorolás a tervezési területre nem ad értékelhető adatot, ugyanis a zónán belüli átlagot jeleníti meg.

Az agglomerációban a légszennyezés megállapítására a mérőhálózat hivatott, mely folyamatosan végrehajtja a légszennyezettség méréssel történő ellenőrzését. Az országban és így az agglomerációban is a levegőminőség mértékének, tér- és időbeli alakulásának megállapítása telepített mérőhálózati keretek között történik. Maglódon és környékén sem állandó, sem időszakos légszennyezettség mérés nem történik. A területhez legközelebb eső mérési pontok Százhalombattán, Budapesten, valamint Cegléden találhatók. Üzemi eredetű légszennyezés A település ipari tevékenysége nem jelentős. Az üzemi jellegű légszennyezés tekintetében a Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR) adatbázisba önbevallás alapján bekerülő telephelyek esetében adódik kibocsátás. Az alábbi táblázatban szerepelnek a bejelentett, potenciális szennyező anyag kibocsájtók, melyek esetében határérték megállapítás vagy légszennyező pontforrás működési engedélyének kiadása kapcsán hatósági határozat született. telephely név

Auchan Magyarország Kft üzemanyagtöltő állomás

Galvanizálo Ipari Szövetkezet felületkezelő üzem BAUHAUS SZAKÁRUHÁZAK Kereskedelmi Bt.

határozat

légszennyező pontforrások működési engedély kérelme telephelyén üzemelő helyhez kötött légszennyező forrásokon kibocsátott légszennyező anyagok határértéke légszennyező pontforrások működési engedélye, valamint kibocsátási határértékeinek megállapítása helyhez kötött légszennyező pontforrás működési engedélye, valamint kibocsátási határértékeinek megállapítása KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



19

Az önbevalláson alapuló emissziós adatok alapján az ipari szennyezés főleg a szilárd anyag (por), nitrogén-oxidok és szén-monoxid, valamint a sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek kibocsátásában jelentkezik. A közigazgatási területen található egyéb üzemi tevékenységet végző telephelyek kibocsájtása ellenőrzött keretek között, kibocsájtási határértékek megállapítása alapján történik.

Közlekedési eredetű légszennyezés Maglód területen a fentieken túl jelentős kibocsátást okozó, bejelentett helyhez kötött légszennyező forrás nem található, így a levegőminőséget a közúti forgalom határozza meg. A közlekedési eredetű emissziót jellemzően szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok és telítetlen szénhidrogének alkotják. Ezek közül a telítetlen szénhidrogének közvetlenül az utak környezetében rakódnak le. A településen áthaladó 31-es számú főút vonalas légszennyező forrásnak tekinthető, melynek környezeti terhelése, levegőszennyezése forgalmából adódóan jelentős, így feltételezhetően a megengedettnél magasabb a szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxid, valamint a szálló és ülepedő por koncentrációja. Hasonló a helyzet a 3111-es út esetében, mely bár kisebb forgalmat bonyolít, azonban átszeli a település belterületét, ennek következtében az út menti lakóterületeken a közúti forgalom számottevő légszennyezés-terhelést okoz.

Diffúz légszennyezés Jelentős légszennyező forrás a felületi poremisszió, mely elsősorban a laza feltalajú (finomhomokos) mezőgazdasági területekről (elsősorban Maglód erdőben szegényebb részein), másodsorban a növényzettel nem fedett, nem portalanított felületekről (földutak, burkolatok, stb) származik. A szántók nagyfokú porterhelése elsősorban a nagytáblás kialakításuknak köszönhető. Az egybefüggő nagytáblás parcellák között nincsen tagolás, fizikai elválasztás, hiányoznak a dűlőutak menti fásítások, cserjesávok, melyek csökkentenék a deflációt, porterhelést. Valószínűsíthető, hogy térségi szinten a légszennyező komponensek közül nem a füstgázok és egyéb légneműek mennyisége és minősége okoz problémát, hanem az iménti forrásokból származó szálló por mennyiségének mérséklése elsődleges védelmi feladat, tekintettel az imissziós felületek minőségére, az erdős – fás területek (~15%) arányaira. Lakossági, fűtésből eredő légszennyezés A településen a gázvezeték a belterület szinte valamennyi utcában kiépítésre került, így valamennyi ingatlannak megvan a lehetősége a rákötésre. A település lakásállományának 95%-a rendelkezik gázellátással. Az utóbbi években azonban megfigyelhető, hogy egyre több ingatlan a hagyományos tüzelőanyagot is felhasználja fűtési célra, energiatakarékossági okokból, mely a légszennyezést kedvezőtlen irányban befolyásolja.



20

Zajterhelés A zaj- és rezgésvédelem előírásait a zaj- és rezgésvédelemről szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, valamint a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet szabályozza. A települések általános zajterhelését a közúti közlekedésből és az üzemi tevékenységből származó zaj mértéke jellemzi. Maglódon jelentős üzemi zajforrás nem terheli a lakóterületeket. A terület általános zajterhelését a közúti zajterhelés határozza meg.

Közúti zajterhelés A település általános zajterhelésének bemutatására a stratégiai zajtérkép alkalmas. A stratégiai zajtérképeken a zajhelyzetet kétféle zajmutatóval ábrázolják. Az Lden egy olyan „átlagos” zajszint, ami egy nap teljes 24 órájának jellemzésére szolgál. Az Léjjel az éjszakai időszak átlagos zajszintje. A zajterhelési térképek az egyes térképi pontokban észlelhető zaj mértékét ábrázolják, a konfliktustérképek pedig mutatják, hogy a zajterhelés az egyes pontokban mennyivel magasabb, mint a stratégiai küszöbérték, mely alatt nem határértéket, csupán elérendő célértékeket kell érteni. A konfliktustérkép tehát a zajterhelési térkép és a stratégiai küszöbértékek összehasonlításával készül, és a zaj megítélési szintje, valamint a zajforrásra vonatkozó küszöbértékek különbségét, a túllépést ábrázolja Lden-re és Léjjel-re, illetve jól tükrözi a zaj szempontjából konfliktust okozó területeket, útszakaszokat. A stratégiai küszöbértékek, a területi besorolástól függetlenül, közlekedési zajforrások esetén Lden= 63 dB, Léjjel = 55 dB.

2012-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. elkészítette a nagyforgalmú közutakra, valamint a gyorsforgalmi utakra vonatkozó stratégiai zajtérképet. Maglód esetében az M0-ás autópályát, valamint a 31-es számú II. rendű főút 24+668 és 27+540 szelvényét, azaz az északi gazdasági terület és a katolikus temető közötti, mintegy 3km hosszú szakaszát vizsgálták. Ennek keretében elkészült az érintett szakaszok stratégiai zajtérképe és konfliktustérképe. ⋅ M0-ás autóút Az M0-ás autóút Maglódot érintő szakasza 2009ben lett átadva, melynek használatba vételét követően egy új vonalas zajforrás alakult ki. A vizsgálatokból megállapítható, hogy az útszakasz eleve nagy forgalmú (évi legalább 6 millió jármű), tehát az adott útszakasz közvetlen környezetében mindenképpen magas a közúti forgalomból adódó zajterhelés. A konfliktusos területek a stratégiai küszöbértéket meghaladó területek, melyek az út mintegy 250m-es körzetében helyezkednek el. Mivel az autópálya a lakott területet kifejezetten elkerüli, ezért települési terület esetében az autópálya nem okoz konfliktust Maglódon.



Zajterhelés dB (A) Lden

63 dB-es stratégiai küszöbérték túllépés dB (A) Lden

Zajterhelés dB (A) Léjjel

63 dB-es stratégiai küszöbérték túllépés dB (A) Léjjel

21

Az M0-ás mentén a település felé átlagban 80-90 méter szélességű erdősáv található, melynek fiatal telepítésű állománya jelenleg még kevéssé csökkenti a forgalom terhelését, azonban a jövőben az állomány beálltát követően jelentős zajcsökkentő hatással kell számolni. A gyorsforgalmi út megjelenésével egyidejűleg a belterületen áthaladó forgalom csökkenése is észlelhetővé vált, így összességében véve az M0-ás megépítése tehermentesítő hatást eredményezett. ⋅

31-es számú főút

Maglódon áthaladó 31-es főút szintén nagy forgalmat bonyolít le, mely a belterületi szakasz mentén családi házas jellegű lakóterületeket szegélyez. Az alábbi stratégiai zajtérképen látható, hogy a Jászberényi út mentén lévő egyes lakóépületek esetében a stratégiai küszöbértéket meghaladó zajterhelés várható az átlagos zajszint, valamint az éjjeli órákban tapasztalható zajszint esetében egyaránt.



Zajterhelés dB (A) Lden

63 dB-es stratégiai küszöbérték túllépés dB (A) Lden

Zajterhelés dB (A) Léjjel

63 dB-es stratégiai küszöbérték túllépés dB (A) Léjjel

Érintettség adatok – Lden mutató Azon személyek becsült teljes száma (100-ra kerekítve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott Lden értéke a következő sávok valamelyikébe esik: 55-59, 60-64, 6569, 70-74, >75 dB. ⋅ 55-59 dB: 200 fő ⋅ 60-64 dB: 100 fő ⋅ 65-69 dB: 100 fő ⋅ 70-74 dB: 0 fő

Érintettség adatok – Léjjel mutató Azon személyek becsült teljes száma (100-ra kerekítve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott Léjjel értéke a következő sávok valamelyikébe esik: 50-54, 55-59, 6064, 65-69, >70 dB. ⋅ 50-54 dB: 100 fő ⋅ 55-59 dB: 0 fő ⋅ 60-64 dB: 100 fő ⋅ 65-69 dB: 0 fő

22

⋅ ≥75 dB: 0 fő ⋅ ≥70 dB: 0 fő A 31-es számú főút mellett lévő Klenovai dűlő 2005-ös szabályozási tervéhez kapcsolódóan zajvédelmi szakvélemény készült, melynek során forgalmi adatok alapján zajszámítást végeztek. A vizsgálatok a fenti stratégiai zajtérkép adatait megerősítik. A számítás szerint az 55 dB-es éjszakai zajterhelési görbe az út tengelyétől 30 méter távolságban halad, mely a lakóépületek környezetében az előírt határértéket kis mértékben túllépte.

⋅ 3111-es főút A település szintén forgalmas, így egyben számottevő zajterhelést okozó útja a 3111-es út, melyre vonatkozó forgalmi adatok nem állnak rendelkezésre, azonban feltételezhető az út közvetlen közelében lévő zajtól védendő lakóterületek esetében határérték túllépés.



23

Vasúti zajterhelés A településen áthaladó vasútvonal zajterhelésére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, azonban Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérképe ugyanezen nyomvonal Főváros felé eső szakaszára kiterjed, mely esetben hasonló adottságú szakaszokat vizsgálva az alábbiak feltételezhetőek Maglód vonatkozásában. A vasútvonal azon szakaszain, melyek esetében a szomszédos területfelhasználások 2-es zajvédelmi terület kategóriába tartoznak 5-10 dB körüli határérték túllépés feltételezhető. Ezek a területek a Maglódi vasútállomás, és a Maglód nyaralótelep vasútállomás között helyezkednek el. A jelenleg hatályos TSZT kertvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriába sorolja a vasút menti területsávokat, míg a HÉSZ falusias lakóterület övezetet jelöl, így építési jogokat keletkeztet. Ennek megfelelően szórványosan már megkezdődött a lakóterületi beépítés.

Üzemi eredetű zajterhelés Maglódon jelentős üzemi zajforrás jelenleg nem terheli a lakóterületeket. A településen a korábban kijelölésre került gazdasági és ipari területek jelentős része ezidáig nem épült be, azonban a jövőbeni hasznosítása során a közlekedési eredetű és üzemi létesítményektől származó zajterheléssel kell számolni. A település közigazgatási területén működő kisebb telephelyek és üzemi létesítmények nem adnak okot hatósági zaj- és rezgésvizsgálatok elvégzésére, az elmúlt években nem került sor zajvédelmi szempontú bírságolásra, a Felügyelőségre ezzel kapcsolatban bejelentés sem érkezett. Az OKIR adatbázisa sem tartalmaz olyan KDV-KTV határozatot, amely zajvédelmi intézkedéssel, határérték megállapítással kapcsolatos. Talaj, felszíni és a felszín alatti vizek

A felszín alatti víz szempontjából a települések szennyeződésérzékenységi besorolását a 27/2004. (XII. 25.) KvVM. rendelet határozza meg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében. Ez alapján a település a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából érzékeny területnek minősül. Maglód a Magyarországi Vízgyűjtő gazdálkodási terv szerint, két különböző vízgyűjtő területhez tartozik. Nyugati, a belterületet is magába foglaló része, a Duna vízgyűjtő területébe tartozik, azon belül is a Duna-völgyi főcsatorna tervezési alegységbe, míg keleti része a Tisza vízgyűjtő területébe, azon belül is a Zagyva alegységbe tartozik 1 A településen, ahogy az a talajvíz térképen is látható, a terepviszonyokhoz igazodva többékevésbé a felszínt követi. A talajvíz a település területének legnagyobb részén 4-8 méter között húzódik, a vízfolyások, patakok és tavak közvetlen környezetében pedig a part felé haladva fokozatosan emelkedik. A talajvíz áramlása É-D-i irányú, a vízkémiai vizsgálatok alapján kálcium-magnéziumhidrogánkarbonátos, közepesen kemény típusú. Talajvíz mélysége a településen 2

1 2

http://vizeink.hu/ - VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV http://loczy.mfgi.hu

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



24

Maglód felszíni vize a Gödöllői-dombság egyik jelentős vízfolyása, az Alsó-Tápió. Az egyik ága a település észak-keleti részén, a másik a szomszédos településen, Mendén ered. Vízhozamuk és a vízjárásuk szélsőségek között ingadozik. Felszíni vizek tekintetében a település belterületén halad keresztül a Maglódi 17-es csatorna, mely inkább tekinthető a csapadékvizek elvezetését szolgáló csatornának, mintsem élővízfolyásnak. Állóvizek közül egy kisebb kb. 0,2ha vízfelületű tó található a település nyugati részén, a vasúttól északra, mely jelenleg horgász-tóként funkcionál.

A település központjában, a vasút közelében található Maglód egy fontos vízkivételi helye, vízműkútja, melynek kb. 600 méteres környezetében található a közmű adatszolgáltatás alapján ábrázolt hidrogeológiai külső „B” védőidom. Dél-Pest Megyei Viziközmű Szolgáltató Zrt. által üzemeltetett ivóvízbázis vízbázis védelmét szolgáló hidrogeológiai védőidom kijelölése megtörtént. A kijelölt védőidomra vonatkozó előírásokat, korlátozásokat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997 (VII. 18.) korm. rendelet tartalmazza. Maglódon található egy talajvízszint figyelő kút az Országos Vízrajzi Törzshálózat része, mely a Liszt Ferenc utca 6/b szám alatt a belterület: 823/2 hrsz-ú ingatlanon helyezkedik el.

2003-ban készült a Maglód, Kopasz-hegy szabályozási terve, mely érintette Maglód északi részén lévő, a 70-es években felhagyott és azóta rekultivált hulladéklerakót. A szabályozási tervvel kapcsolatosan egy környezetföldtani felderítő tényfeltáró állapotvizsgálat készült, melynek során helyszíni fúrásokkal megvizsgálták a terület talajvizét. A vizsgálatok során bór, kadmium és nitrát ion határérték túllépést tapasztaltak. A nitrát tekintetében a szennyezés eredetéről feltételezhető, hogy a környező terület mezőgazdasági műveléséből adódik. A toxikus fémek esetében a bór magas koncentrációja földtani adottságnak tekinthető, ezzel szemben a kadmium feldúsult állapota feltételezhetően a hulladékból származhat, mely bemosódott a talajba, illetve a talajvízbe. Az azóta rekultivált hulladéklerakó területén bevásárlóközpont épült, kereskedelmi szolgáltató gazdasági területfelhasználási kategóriába tartozik.

A település külterületének csaknem egynegyede állandó növényzettel borított gyep, illetve erdőterület, mely folyamatos védelmet biztosít az erózióval és deflációval szemben. A külterületek további részein intenzív mezőgazdasági termelés folyik, mely időszakos növényborítása miatt kitett a talajpusztulásnak. Ez különösen fennáll a nagyobb tagolatlan összefüggő táblák esetében a mezővédő erdősávok hiánya miatt. Ezen szántóterületek többnyire közepes minőségű, átlagosan 1 méter vastag termőrétegű területek, melyek elhanyagolása esetén fokozatos minőségromlás következhet be. Veszélyforrást jelent a településen a mezőgazdasági tevékenységből származó diffúz szennyezés. A mezőgazdasági területek művelése során a kemikália használat, a talajt, a talajvizeket, és a felszíni vizeket veszélyezteti. A műtrágyák és permetszerek nagyon jól oldódnak, így a csapadék beszivárgásával könnyen eljutnak a talajvízbe.

Maglódon a nagy forgalmat bonyolító 31-es főút potenciális közlekedési eredetű talajszennyező forrást jelent, melyet valamelyest csökkent a főút keleti oldalát szegélyező erdősáv. Az út nyugati felén azonban a forgalom környezeti terhelését védőfásítás hiányában semmi nem csökkenti, így a szennyezőanyagok először a levegőbe jutnak, majd a részecskék ülepedése és a csapadék kimosó hatása következtében kerülnek a talajra és a talajvízbe. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



25

2007. július 1-én lépett hatályba a Felszín alatti víz és földtani közeg információs rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet, mely tartalmazza a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 35.§.1(a) bekezdése szerinti engedélyköteles tevékenységek bejelentéséhez (FAVIENG), szükséges adatlapokat. Az egyéb tevékenységből adódó talaj-, talajvíz szennyezések tekintetében az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatait vizsgálva az alábbi telephelyek esetében történt eljárás lefolytatása, mellyel kapcsolatban Közép-Duna-völgyi KTF által kiadott hatósági határozat született. Ezek a hatósági határozatok többnyire FAVI engedély éves jelentésére, továbbá elmulasztás megállapítására és benyújtásra való kötelezésre vonatkoznak. Hulladékkezelés

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. §a rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási terv készítését illetve a részletes szabályozást a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet tartalmazza. Ennek alapján született Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2004. (XI.29.) Kt. rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről. Az azóta eltelt közel 10 év miatt a terv aktualizálásra szorul.

A településen keletkező szilárd hulladék elszállítását, mint közszolgáltató, a Maglódi Településfejlesztő és Fenntartó Kht (TEFÜ) végzi heti 1 alkalommal. A hulladékot a gyáli A.S.A. hulladéklerakójába szállítják. Maglód külterületén, a 0111/2 helyrajzi szám alatt található egy hulladéklerakó, mely 1992 óta üzemelt, az alapterülete 42 000 m2, a befogadóképessége 15−20 000 m3. A helyi hulladéklerakóba további három településről − Gyömrő, Ecser és Üllő − szállítottak be hulladékot, melyet 2005-ben bezárták. A települési szilárd-hulladéklerakóba beszállított hulladéktömeget sem fizikai, sem termikus, sem kémiai, sem biológiai úton nem kezelték, rekultiváció még jelenleg sem történt meg. A települési folyékony hulladék tekintetében Maglódon elválasztott rendszerű csatornahálózat üzemel, a belterület részén (90%-ban) kiépült a hálózat, a rákötési arány 70 % körüli. A település szennyvízét a Gyömrő és térsége Víziközmű Szolgáltató Kft. fogadja be, ahol hagyományos módon biológiai tisztítással kezelik a beérkezett szennyvizet. A folyékony hulladék szállítását egyéni vállalkozók végzik. A település csatornahálózatát a Gyál és Vidéke Vízügyi Kft (2360, Gyál, Kőrösi u. 190.) üzemelteti. Maglódon több helyen tapasztalható illegális hulladéklerakás, mely a külterületeken, de főként a felhagyott hulladéklerakó környezetében jellemző a leginkább. A lerakóhoz vezető út mente rendkívül szennyezett, az illegális lerakások környezetvédelmi és esztétikai szempontból egyaránt kedvezőtlenek. Maglód település önkormányzata 2006-tól folyamatosan több helyen a városban lakossági hulladékgyűjtő szigetet alakított ki, mellyel egyidejűleg a szemétdíj rendeletben lehetőséget biztosítottak arra, hogy aki vállalja otthonában a szelektív gyűjtést az kevesebb díjat fizet. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



26

2012 évtől kezdve úgynevezett „házhoz menő” szelektív hulladékgyűjtés lett bevezetve az újrahasznosítható hulladék és a zöldhulladék begyűjtése céljából, mely a kommunális hulladékbegyűjtés-szállítás kiegészítő és díjmentes szolgáltatása. Az újrahasznosítható hulladék az egyes ingatlanoktól jelenleg havonta, a keletkező zöldhulladék negyedévente kerül elszállításra Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint az alábbi telephelyek foglalkoznak hulladékgazdálkodási tevékenységgel. A felsorolt cégek esetében folytatott le a KDV hulladékkezelési engedély kiadására irányuló hatósági eljárást.

Utolsó Begyűjtött bevallási adat Telephely hulladék Tevékenység az OKIR Hulladék típusa Veszélyesség Név mennyisége adatbázis (t) szerint csomagolási Sch 99 Kft. begyűjtés 2005 36000 nem veszélyes hulladék begyűjtés, szállítás, előkezelés fém és veszélyes és nem SCH-ÓZON Kft. (fizikai, kémiai kezelés, 2012 60000 csomagolási veszélyes tömörítés, bálázás, válogatás) hulladék begyűjtés, szállítás, előkezelés TILAREX 96 Bt (fizikai, kémiai kezelés, 2011 4200 fémhulladék nem veszélyes válogatás, aprítás)

A felsorolt gazdasági társaságok tevékenységi köre kiterjed a hulladék nagykereskedelemre, a telephelyek mindegyikének Wodiáner Ipari Park területén találhatók. A fenti telephelyek közül az Sch99 Kft. utolsó bevallási adata 2005 évi. 3.4.6.

Zöldfelületi rendszer elemeinek bemutatása

Zöldterületek (közkertek, közparkok, játszókertek) A zöldfelületi rendszer alapvető alkotóelemei a közparkok és a közkertek, vagyis a közhasználatú zöldterületek. A jelenleg érvényben lévő rendelkezések értelmében közpark céljára csak olyan terület alkalmas, amely legalább 1 ha nagyságú és legkisebb oldalmérete is nagyobb, mint 80 m. A közparkok rendeltetésüknek megfelelően sokfunkciójú létesítmények. A pihenést, a játékot, sportot, s egyéb szabadidős tevékenységet szolgáló, önálló és egymáshoz kapcsolódó kertek együttese. Maglód közigazgatási területén közparkot nem igen találunk, mindössze egy tér - a Szabadidő park –

felel meg kiterjedését tekintve a közpark megnevezésnek, ugyanakkor ez sem rendelkezik elegendő funkcióval. Maglód területén ezen felül az alábbi terek rendelkeznek közkert, közpark vagy játszókert funkcióval: • Martinovics tér • Szent István tér • Árpád park • Szabadidő park

A településen található négy közpark egyike sem tölti be a rendeltetését, kiterjedésük, a funkciók hiánya és rendezetlenségük miatt. Ezeknek a területeknek a programszerű kialakítása hiányzik, KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



27

többnyire csak szabadon maradt zöldfelületek, melyek nem képesek kiszolgálni a helyi lakosság rekreációs szükségleteit. A TSZT szerint számos egyéb területen találhatók közparkok, így az Országúti dűlőn, a vasút mentén, továbbá a Pedagógus földek és az Ófalu területén, azonban ezeknek kialakítatlanok, csak a helykijelölésük történt meg.

• Maglódi Általános Iskola és a Katolikus templom előtti tér A főtér szerepét betöltő területet az iskola átépítése alkalmával a közelmúltban rendezték, melynek során egy jelentős burkolattal rendelkező, központi szerepet betöltő reprezentatív teret építettek. Bár a terület területfelhasználás és övezeti besorolás szempontjából nem tekinthető zöldterületnek, ennek ellenére elhelyezkedése és funkciója révén fontos közösségi szerepet tölt be, így a zöldfelületi vizsgálatban megemlítendő.

Intézményekhez kapcsolódó zöldfelületek Ide tartoznak a sportterületek, iskolák, óvodák és temetők kertjei, melyek részletes kifejtése, elemzése a megalapozó vizsgálatok „1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata” című fejezetben található.

Vonalas zöldfelületi elemek A vonalas zöldfelületi elemek az ökológiai és funkcionális kapcsolatok megteremtését hivatott biztosítani. Ilyenek lehetnek a patakmedrek melletti galériaerdő sávok, jelentős fasorokkal, növénysávval rendelkező kerékpárutak, gyalogutak, közlekedési utak, zöldsávval kísért kötöttpályás nyomvonalak, vagy a mezőgazdasági parcellákat elválasztó, tagoló, mezővédő, erdősávok.

Maglód esetében a település szerkezetének egyik meghatározója az itt található természetes vízfolyások, és csapadékvíz elvezetést szolgáló csatornák. A város természetes vízfolyása az Alsó-Tápió patak, mely Maglód külterületi részén halad keresztül. A hozzá kapcsolódó gyepes, természetközeli területek elsősorban táji, természeti értéket képviselnek, részei az ökológiai hálózatnak. Zöldfelületi szempontból a belterületen észak-dél irányban áthaladó Maglódi-csatorna jelentős. A vízfolyás elsősorban csapadékvizek összegyűjtésére szolgál, időszakosan található benne víz, ennek ellenére zöldfolyosó funkciót tölt be, tekintve hogy a hozzá kapcsolódó beépítetlen területek a belterület fontos zöldtömegét adják. A vízfolyás nemcsak, mint vonalas zöldfelületi elem jelentős, természetvédelmi szerepe is fontos. A patak mentén megfigyelhető, a döntően vízparti növényzet jelenléte. Kedvező adottságának tekinthető, hogy a patak nyomvonalvezetése nem szabályos, így kanyarulatai természetközeli hatást keltenek. Kiemelendő, hogy a Maglódi 17-es csatorna menti területek esetében a közelmúltban történtek változások, melynek során a keleti oldalán egy kisebb szakaszon tanösvény került kiépítésre. A tanösvény menti csatlakozó zöldfelületek esetében nagy számban történtek faültetések. A település felismerte a patak menti területrészek értékességét, zöldfelületi rendszerben betöltött kiemelt szerepét. Fontos vonalas elemek a fasorok, melyek zöldfelületi rendszerben betöltött szerepe igen sokrétű. A közlekedési útvonalak melletti zöldsávnak, fasoroknak feladatuk egyrészt a közlekedés által szennyezett levegő tisztítása, másrészt vizuális szerepet is betöltenek a figyelem irányításával. Ezen kívül nagyobb zöldfelületeket, erdő- és mezőgazdasági területeket köthetnek össze a település belsejével, így az átszellőzésben is jelentős a szerepük. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



28

Sajnos sok esetben ültetéskor nem veszik figyelembe a fasor felett húzódó légvezetéket, így emiatt egészséges, szép habitusú fákat kell visszavágni. Az utcai fák között sok az elöregedett, beteg és csonkolt egyed. Jelentős zöldfelületi értéket képvisel a Fő utca melletti tekintélyes korú állomány japánakác (Sophora japonica) állomány megmaradt egyedei, melyek mellett megjelentek az új kiültetésű szivarfák (Catalpha bignoioides) és vérszilvák (Prunus cerasifera ’Nigra’). A közelmúltban fásításra került a Maglódi 17-es csatorna belterületi parti sávja, rézsűs felületei, melynek során a vízparti vegetáció fái, többnyire füzek lettek telepítve. Zöldfelületi vizsgálat megállapításai Maglód zöldfelületi elemzéséből kitűnik, hogy a legnagyobb problémát a településen a hiányos közhasználati zöldfelületi ellátottság jelenti, mely elsősorban minőségi értelemben fejlesztésre szorul. A 2002 évi TSZT és HÉSZ által kijelölt zöldterületeken tervszerűen kialakított közparkokra, közösségi terekre lenne szükség, továbbá fontos lenne egy egységes koncepció szerint kialakított arculat kialakítása (információs táblák, kerti bútorok).

Maglód kedvező természeti adottságának tekinthető a Maglódi-csatorna, illetve az Alsó-Tápió vízfolyások megléte, közülük a Maglódi-csatorna a belterületet szeli ketté. A beépítések terjeszkedtek, így a lakóterületek egyre közelebb kerületek a mederhez. Mindezek ellenére a Maglódi-csatorna mentén ma is jelentős zöldsávok találhatóak, melyek azonban kihasználatlanok. Ennek a zöldfolyosónak feladata a kondicionálás és a pihenés, a sport és a kirándulás helyigényének biztosítása lenne. Sajnálatos, hogy a medret kísérő sávba kisebb-nagyobb beszögelések, szűkületek ékelődtek be, így bizonyos helyeken a beépítetlen területek szélessége annyira leszűkült, hogy már akadályozza az egyes területrészeket összekötő infrastruktúra létesítményeinek (kerékpárút, gyalogút) elhelyezését. Mindezek alapján a legfontosabb megállapítások a következők: ⋅ A kijelölt belterületi zöldterületek minőségi értelemben javításra szorulnak ⋅ A Maglódi-csatorna belterületi szakasza mentén lévő szabad zöldfelületek koncepcionális kialakítására nincsen egy átfogó terv, így az kisebb fejlesztések, emlékműépítés, fásítás nem éri el a kívánt hatást. ⋅ A patak menti értékek nincsenek feltárva, így a lehetőségek kiaknázatlanok. ⋅ Az elszigetelt zöldfelületi elemek között hiányoznak a kapcsolatot megteremtő fasorok, sétányok. ⋅ A Maglódi-csatorna nyomvonalvezetése és mederkialakítása helyenként tájidegen, így használhatósága korlátozott. ⋅ A településen a tervszerűen ültetett, egyöntetű fasorok nem jellemzők.



3.4.7.

29

Fennálló környezeti konfliktusok

Talaj, felszíni és a felszín alatti vizek ⋅ A település a felszín alatti víz állapotának szempontjából érzékeny területnek minősül. ⋅ A település központjában, a vasút mentén található Maglód egy fontos vízkivételi helye, vízműkútja, melynek kb. 600 méteres környezetében található a közmű adatszolgáltatás alapján ábrázolt hidrogeológiai külső „B” védőidom. ⋅ A talaj-, a felszíni- és felszín alatti vizek védelme szempontjából kedvezőtlen, hogy a szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötések aránya nem 100%-os. A keletkezett szennyvizek derítőaknákba kerülnek, potenciális szennyező forrást jelentenek a talajra és a felszín alatti vizek minőségére. ⋅ A nagy forgalmat bonyolító 31-es főút potenciális közlekedési eredetű talajszennyező forrás, ⋅ A mezőgazdasági területek művelése során a kemikália használat, a talajt, a talajvizeket, és a felszíni vizeket veszélyeztetik. ⋅ A talajminőséget rontó tényezők közül a legjelentősebb az erózió, mely esetében a fizikai talajféleség, valamint a helytelen hasznosítás, a szántók tagolatlan kialakítása a meghatározó, melynek eredményeként fokozatos minőségromlás következik be. ⋅ A település külterületének csaknem egynegyede állandó növényzettel borított gyep, illetve erdőterület, mely folyamatos védelmet biztosít az erózióval és deflációval szemben.

Levegőtisztaság és védelme ⋅ Maglód Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációjának zónájába tartozik. ⋅ A település belterületének forgalmasabb útjai közvetlen közelében feltételezhető koncentráltabb terhelés, így a 31-es és 3111-es főút mentén. ⋅ A település potenciális légszennyező forrás a rekultiválatlan hulladéklerakó területe. ⋅ A közigazgatási területen található egyéb üzemi tevékenységet végző telephelyek kibocsátása ellenőrzött keretek között, kibocsátási határértékek megállapítása alapján történik. ⋅ Diffúz légszennyezést a növényzettel időszakosan fedett szántóföldekről illetve burkolatlan utakról származó por jelenti. ⋅ A szántók porterhelése elsősorban a nagytáblás kialakításuknak, tagolatlanságuknak, és a talajadottságoknak köszönhető. ⋅ A gázvezeték a belterület szinte valamennyi utcában kiépítésre került, azonban egyre több ingatlan a hagyományos tüzelőanyagot is felhasználja fűtési célra, mely légszennyezést kedvezőtlen irányban befolyásolja.

Zaj- és rezgésterhelés ⋅ Az M0-és autópálya a lakott területet elkerüli, Maglódot érintő szakasza erdősávval szegélyezett, ezért települési terület esetében az autópálya nem okoz konfliktust. ⋅ A 31-es főút mentén lévő egyes lakóépületek esetében a stratégiai küszöbértéket meghaladó zajterhelés várható az átlagos zajszint, valamint az éjjeli órákban tapasztalható zajszint esetében egyaránt. ⋅ A település szintén forgalmas, így egyben számottevő zajterhelést okozó útja a 3111-es út, melyre vonatkozó forgalmi adatok nem állnak rendelkezésre, azonban feltételezhető az út közvetlen közelében lévő zajtól védendő lakóterületek esetében határérték túllépés. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



⋅ ⋅

⋅

30

A vasút közvetlen közelében zajtól védendő létesítmények, elsősorban lakóépületek találhatók, mely konfliktust eredményeznek. Maglódon jelentős üzemi zajforrás jelenleg nem terheli a lakóterületeket. A településen a korábban kijelölésre került gazdasági és ipari területek jelentős része ezidáig nem épült be, azonban a jövőbeni hasznosítása során a közlekedési eredetű és üzemi létesítményektől származó zajterheléssel kell számolni. A település közigazgatási területén működő kisebb telephelyek és üzemi létesítmények nem adnak okot hatósági zaj- és rezgésvizsgálatok elvégzésére.

Hulladékkezelés ⋅ Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 35/2004. (XI.29.) Kt. rendelete aktualizálásra szorul. ⋅ A településen a kommunális hulladék, veszélyes hulladékok gyűjtése szervezett keretek között zajlik. ⋅ Maglód külterületén, a 0111/2 hrsz alatt található a felhagyott települési hulladéklerakó, melynek rekultivációja ezidáig nem történt meg. ⋅ A szelektív hulladékgyűjtés házhoz menő rendszerben üzemel. ⋅ A települési folyékony hulladék tekintetében Maglódon elválasztott rendszerű csatornahálózat üzemel, a belterület részén (90%-ban) kiépült a hálózat, a rákötési arány 70 % körüli. ⋅ Illegális hulladéklerakás elsősorban a bezárt hulladéklerakó környezetében jelenik meg. ⋅ A településen a Wodiáner Ipari Part területén találhatók hulladék begyűjtésével, szállításával és előkezelésével foglalkozó telephelyek

Vizuális környezetterhelés ⋅ Degradált területek, így a felhagyott hulladéklerakó megjelenése a tájban vizuális környezetterhelést jelent. ⋅ A hulladéklerakó, valamint az illegális hulladéklerakás esztétikai szempontból is negatív hatást eredményez. ⋅ Kedvezőtlen beépítések, kirívó építészeti kialakítású, jelentősen eltérő építménymagasságú létesítmények, leromlott állagú épületek vizuálisan kedvezőtlenek. ⋅ Magasfeszültségű távvezeték esztétikai szempontból zavaró hatásúak. ⋅ Vonalas közlekedési létesítmények elvágnak egymástól településrészeket.


31

PROBLÉMA TÉRKÉP




32

3.4. A terv megvalósulásával hatást kiváltó tényezők és okok feltárása 3.4.1. Természeti előidézése

erőforrás

közvetlen

igénybevétele,

környezetterhelés

A települési önkormányzattal közösen történt egyeztetések során kialakított program alapján négy fő témakör köré csoportosíthatók a változtatási javaslatok. Melyek az alábbiak:

I.

II. III. IV.

A megvalósulatlan fejlesztési elképzelések felülvizsgálata, tervezett visszasorolása

A kialakult belterülethez kapcsolódó minőségi fejlesztések, szolgáltatások bővítése A vizsgálatokból eredő egyéb területfelhasználás-változástatási javaslatok Külterületek területfelhasználási rendszerének felülvizsgálata

A meg nem valósult fejlesztési elképzelések korábban kijelölt lakó, vegyes, ipari, gazdasági és rekreációs területeket is érintenek a település számos pontján. Ezek a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek kiterjedt, művelt mezőgazdasági területeket is érintettek. A fejlesztési területek visszavétele és tervezett visszasorolásuk mezőgazdasági területbe nem jár természeti erőforrás igénybevételével, illetve környezetterhelő hatással, sőt pozitív irányú változást idézi elő. A korábban kijelölt területek visszasorolásával a természeti erőforrás igénybevételének és potenciális környezetterhelés előidézésének lehetősége jelentősen csökken a településen. A kialakult belterülethez kapcsolódó minőségi fejlesztések, szolgáltatások bővítése témakörébe tartozó változtatási szándékok között több zöldfelületi fejlesztési elképzelés (Öregszőlő és Klenova, volt zsidó temető telke) szerepel. Ezen zöldfelületi fejlesztések nem járnak természeti erőforrás igénybevételével, illetve környezetterhelő hatással, szintén pozitív irányú változást idéznek elő. A belterületeken a javasolt területfelhasználási, illetve szabályozási paraméterekben bekövetkező változások, melyek kijelölt lakó és vegyes területeket érintenek, illetve az Országúti-dűlő fejlesztési területen belül a lakó, vegyes és gazdasági területek arányának átstrukturálódása szintén nem járnak természeti erőforrás igénybevételével, illetve környezetterhelő hatással. A központi területen a kijelölt zöldterület visszasorolása, mely egy korábban tervezett tömbfeltáráshoz kapcsolódik egy tömbbelső beépítetlen belterületi kivett telkét érinti, mely a környezetéhez illeszkedően lakóterületbe kerül visszasorolásra így nem jár erőforrás igénybevételével és környezetterhelő hatással.

A vizsgálatokból eredő egyéb területfelhasználás-változástatási javaslatok szinte kizárólag a valós állapotnak történő megfeleltetések. Ilyen  a kisvárosias lakóterületek visszasorolása,  az új településközponti terület kijelölése,  Maglódi Klenova-dűlő átsorolása kisvárosias lakóterületbe,  Öregszőlőben kiszabályozott véderdő tényleges állomány nélküli területe egy részének valós állapot és a tervezett önkormányzati intézményi fejlesztéseknek való megfeleltetése,  Petőfi-Ady Endre utca között található működő gazdasági telephelyek átsorolása,  a vízműkutakat és vízgazdálkodási területeket, a déli péküzemet, a Nyaraló vasútállomás menti sportterület érintő változtatások.  az 537/2 hrsz-ú ingatlan kisvárosias lakóterületbe való átsorolása  a maglódi 17. sz. csatorna zöldterületi területfelhasználásba való átsorolása KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



33

a városközponttal határos ingatlanok átsorolása kertvárosias lakóterületbe, vagy településközponti vegyes területfelhasználásba  a meglévő csapadékvízelvezető árkok átsorolása vízgazdálkodási területbe  a meglévő gazdasági területek átsorolása kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területfelhasználásba Így nem járnak természeti erőforrás igénybevételével, illetve környezetterhelő hatással. 

A külterületek területfelhasználási rendszerének felülvizsgálata három nagy témakör köré csoportostható:  Erdőterületek kijelölésének felülvizsgálata  Mezőgazdasági területek differenciálásának felülvizsgálata  Korábbi és újonnan kijelölt különleges beépítésre nem szánt területek

Külterületen a településrendezés eszközeivel a hagyományos tájhasználatnak a megőrzése a cél, a külterületek fokozott védelmével, az erdők, a kiterjedt mezőgazdasági tájrészletek arculatának megőrzésével és a fejlődési lehetőségek megteremtésével. A tervezés során az erdőterületek felülvizsgálatra kerültek a földhivatali nyilvántartás, a tényleges erdősültség, a megyei területrendezési terv területfelhasználásai és térségi övezetei, valamint az Országos Erdőállomány Adattárban lehatárolt kataszteri erdőterületek alapján. Szerkezeti szinten a mezőgazdasági területek tekintetében a fentieken felül, alapvető cél volt a művelt, jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek fenntartása, a táji- ökológiai szempontból értékes területek védelme, a tájképileg is értékes részletek megőrzése. Ennek következtében az ehhez köthető javaslatok nem idéznek elő környezetterhelést és közvetlen természeti erőforrás igénybevételét. Különleges beépítésre nem szánt területek tekintetében a javaslatok egy része korábban kijelölt, azonban megvalósulatlan fejlesztési elképzelések nyomán területi visszalépéseket tartalmaz, mely természeti erőforrás igénybevételének és potenciális környezetterhelés előidézésének lehetőségét csökkenti a településen. A rekreációs célú beépítésre szánt területek további nagy része már a hatályos terveken szerepel, így javaslat szerint újabb természeti erőforrás igénybevételével nem jár. Az újonnan kijelölésre kerülő Kb-Mü és Kb-Sp területek a valós állapotoknak történő megfeleltetések, újabb környezetterhelő hatással nem rendelkeznek, és újabb természeti erőforrás igénybevételével sem járnak. 3.4.2. A terv által kiváltott környezeti következménnyel járó társadalmigazdasági folyamatok elemzése A hatályos terveken már szabályozott gazdasági területeken megjelenő új funkciók, jövőbeni beruházások megvalósulása a település gazdaságát élénkíthetik. Jelen TSZT javaslat nem határoz meg környezetre jelentős hatást gyakorló iparterületeket, így nem ad lehetőséget a terv jelentős környezetterhelést okozó, további funkciók megjelenésének. A gazdasági területek beépülése, így nem jár jelentős környezeti következménnyel, ugyanakkor a meglévő területeken újonnan megjelenő beruházások munkahelyteremtő hatásúak, mely kedvező folyamatok megindulását teszi lehetővé Maglód gazdasági életében. A különböző beruházásoknak történő helybiztosítással, a szolgáltató és rekreációs funkciók megjelenésével, egyéb fejlesztések bővítésével és a további gazdasági szereplők megjelenésével a települési szintű foglalkoztatottság növekedése és fejlődése várható, amely további beruházások KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



34

megteremtését vonhatja maga után. Az újonnan megjelenő beruházások munkahelyteremtő hatása, népességmegtartó hatással rendelkezik. A befektetés az önkormányzat számára is bevételi forrás, mely a település fenntartható fejlesztésére, az életminőség javítására, a kulturális és természeti értékek védelmére, a társadalmi-, kulturális hagyományok ápolására fordítható.

Mindezek mellett ugyanakkor a 2009 óta bekövetkezett kedvezőtlen gazdasági folyamatok eredményeként a településfejlődés-, településfejlesztés kulcsa a hosszú-távú, a város élhetőségét szolgáló fejlesztések. Ezek a meglévő települési szövetben való lakhatás-, és megélhetés minőségi javításában, a humán infrastruktúra fejlesztésében, a már fejlesztésre kijelölt, de a megvalósítás szakaszában megrekedt területek szabályozott, ütemezett, fenntartható, az önkormányzat korlátozott pénzügyi lehetőségeit mérlegelő városfejlesztésben és a minőségi szolgáltatások működtetésének megalapozásául szolgáló tematikus fejlesztési programok kidolgozásában, megvalósításában rejlő lehetőségek. Elmondható, hogy a korábbi évekhez képest Maglód - és egyben az egész agglomeráció szuburbanizációs tendenciái mindenütt megtorpantak. A hatályos koncepció és a rendezési tervekben rögzített lakásszám növekedés elérték a maximumot. A kedvező közlekedés-földrajzi adottságokra alapozva folytatódhat a település felértékelődése a gazdaság szereplői számára, s ez további munkahelyek létesítése mellett ösztönözheti a vállalkozók letelepedését, valamint a fiatal korosztály helyben maradását egyaránt. Mindez várhatóan akkor lehetséges, ha a területi terjeszkedés helyett átkerül a hangsúly a magas színvonalú intézményi szolgáltatások és településüzemeltetés fejlesztésére úgy, hogy mindeközben a város megőrzi identitását, kiemelten kezeli a kedvező természeti és kulturális értékek megőrzését és bemutatását, támaszkodva ennek során a helyi humán erőforrásokra. •

Maglód ipari-gazdasági területeit érintő változtatási szándékok az alábbiak:

A gazdasági területeket érintő változtatási szándékok kapcsán általánosan elmondható, hogy olyan területeket érintek, amelyek a korábbi évek során ingatlanfejlesztéssel kapcsolatos módon kerültek kiszabályozása, többségében valós beruházó, illetve konkrét építési szándék nélkül. Ezen területek jellemzően a mai napig is művelt szántóterületként funkcionálnak, vagy csak részben beépültek. Maglód egyetlen valóban az elképzeléseknek megfelelően működő gazdasági területe az ún. Kopaszhegyi gazdasági területe (az Auchan áruház, és a kapcsolódó területek), ahol mind a szükséges közmű és közlekedési infrastrukturális elemek megvalósultak. Ez a terület adja a település egyik fő gazdasági erejét, és az Önkormányzat számára is állandó bevételt jelent, valamint a foglalkoztatási mutatókat is javítja. A települészerkezetben továbbra is fennmaradnak olyan kijelölt gazdasági területek, melyek ütemezett, tervszerű hasznosítása, a gazdasági szereplőkkel való tudatos kommunikációval javíthatja a helyben foglalkoztatottságot.

1. Wodiáner ipari park (I./1.sz. módosítás): Az Alsó-Tápió pataktól délre eső, művelt, 1-4 minőségi osztályú szántóterületeket a hatályos Gip területfelhasználásból Má mezőgazdasági területfelhasználásba javasolt sorolni. A változtatás gazdaságilag semmiféle visszaesést nem jelentene a település számára, mivel alig beépült ipari parkról van szó, így az átsorolásnak negatív hatásai sem gazdaságilag, sem társadalmilag (munkahelymegszűnés) nem jelentene, ugyanakkor környezeti következménnyel járó gazdasági tevékenység megjelenésének lehetősége az ökológiailag érzékeny Alsó-Tápió völggyel határosan megszűnik. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



35

2. Homoki Zsellér gazdasági terület (Déli Ipari Park - I./4.sz. módosítás) : A gazdasági területek TSZT-n történő kijelölését - a terület feltárhatatlansága, illetve túlzó mivolta miatt - a valós területhasználatnak megfelelő mezőgazdasági területfelhasználásba javasoljuk visszasorolni, egyrészt a jó minőségű szántóterületek megtartása, illetve a 17. csatorna menti rétektermészetes élőhelyek védelme érdekében, így a környezeti következménnyel járó gazdasági tevékenység lehetősége csökken. 3. Országúti-dűlő (II./5. sz. módosítás) : A terület északi részén, a Fáy-tanya felé vezető út mentén nemrégiben megindult beruházás várhatóan a terület fejlődését vonja maga után. A terület egy része településközponti területfelhasználásba kerülne, így a település minőségi szolgáltatási szintjét emelő üzletek, irodák, szabadidős-sportolási funkciók megjelenésének ad lehetőséget. A terület további területeinek kereskedelmi-szolgáltató területbe sorolásával városképileg egységes, a lakóterületektől távolabb eső gazdasági terület alakulhat ki. •

Maglód lakó területeit érintő változtatási szándékok az alábbiak:

A tervezés során alapvető cél társadalmi szempontból a városban élők számára, kellemes életkörnyezet és életlehetőségek kialakítása a népesség számának növekedéséhez igazodva, magas színvonalú és mindenki számára elérhető közszolgáltatások biztosításával.

1. Maglód Öregszőlő területén tervezett lakóterületek (I./3. sz. módosítás): Maglód Kopaszhegy gazdasági fejlesztési területe és az Ófalu városrész közötti nagyrészt külterületi szántóterületen jelentős falusias lakóterületi szabályozás került jóváhagyásra. Jelen javaslat alapján a már telekalakított ingatlanok a hatályos Lke-kertvárosias lakóterületi besorolásukat megtartják, míg a jelenleg is mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területek Má - általános mezőgazdasági területbe sorolódnak vissza. A település utóbbi évtizedben mutatkozó robbanásszerű népességnövekedése mára lecsillapodott, de továbbra is növekvő tendenciákat mutat. Mivel a települési infrastruktúra és a kapcsolódó alapintézményi ellátottság hiányosságokat mutat, a nagykiterjedésű, távlatban fejlesztendő lakóterületek kijelölése jelenleg nem célja a településnek. Társadalmi szempontból, a város élhetősége, a lakosság életminősége szempontjából kedvező folyamat a területi terjeszkedés helyett a minőségi szolgáltatások irányába vezető fejlesztések.

2. Klenova-dűlő menti meglévő lakóterületek (III./3. sz. módosítás) : A lakóterület fejlesztés a negatív környezeti hatásokkal járó 31-es számú főút, továbbá az északon lévő jellemzően hulladékgazdálkodási tevékenységgel foglalkozó telephelyek zavarása miatt nem indokolt. A már kialakult beépítések védelme és zöldfelületi ellátottságának növelése érdekében javasolt a lakóterületek mentén a 31-es főúttal párhuzamosan védelmi jelleggel egy közparki sáv kijelölése, melynek területe rekreációs funkcióra is használható (játszótér, kutyafuttató). A rekreációs funkciók megjelenése főként társadalmilag pozitív hatású, javítja a lakók életminőségét is, melyre ez egy jó alternatíva. Emellett Maglód sok tartalékterülettel rendelkezik, továbbá a közeljövőben várható intézmény fejlesztések sem erre a település szélén található területre tervezettek.



•

36

Maglód vegyes (településközponti) területeit érintő változtatási szándékok az alábbiak:

Már a település koncepcionális céljai között szerepel a magas színvonalú intézményi szolgáltatások kialakítása és a településüzemeltetés fejlesztése. A területi terjeszkedés helyett átkerül a hangsúly a minőségre. Maglódon cél a szolgáltatások könnyű elérése a kijelölt, fejlesztendő városközponti és alközponti területeken, továbbá az intézményi szolgáltatások helyi érdekeltségű kihasználása. 1. Új városközpont kialakítása(II./1.a . sz. módosítás) : A korábbi elképzelés racionalizálásával és fejlesztési elképzelések biztosítása érdekében a BajcsyZsilinszky utca és a Wodiáner utca kereszteződésébe koncentráltan kerültek a településközponti területek megtartásra. A közparki funkció most is megtartásra javasolt. A maglódi tájház környezetében tervezett városias tér, olyan multifunkciós rendezvényi- és közösségi térként alakulhat ki, ahol kisebb koncertek, karácsonyi vásár, időszaki őstermelői piac stb megtelepedhet. Ezen változtatások mind társadalmilag, mind gazdaságilag bővíthetik a település lehetőségeit. A közösségi tér kialakítása esztétikusabb településképet kölcsönöz, valamint a lakosok számára vonzóbbá teszi azt, hogy kimozduljanak és részt vegyenek a település életében. Emellett az itt megtartott rendezvények, vásárok, piacok vonzóan hathatnak a más településen élőkre is.

3.5. Várható környezetet, érő hatások, környezeti következmények 3.5.1 Környezeti igénybevétel, illetve terhelés Maglód új településrendezési eszközeinek készítése során a hatályos rendezési tervekhez képest eszközölt módosítások és változások környezetvédelmi szempontból alapvetően és többségében pozitív jellegűek. A korábbi tervekben szereplő, némely esetben indokolatlan és túlzó beépítésre szánt területek kijelölésének felülvizsgálata nyomán, konkrét fejlesztések hiányában, visszasorolások történtek, melyek egy része TSZT és SZT szinten is megvalósul, más részük településszerkezeti szinten ugyan megtartásra kerül, azonban kiszabályozásra jelen tervezés során sem kerül sor. Ezeknél csak a konkrét fejlesztés ismeretében a későbbiek folyamán nyílik lehetőség a kiszabályozásra és a konkrét környezeti igénybevétel meghatározására, mely területek főleg különleges beépítésre nem szánt rekreációs területek. Az előző fejezetekben már részben kifejtésre kerültek jelen tervezési folyamat során javasolt módosítások. Megállapításra került, hogy a kialakított program alapján szabályozási szinten a múltban tervezett fejlesztési területek visszavétele és visszasorolása mezőgazdasági területbe, a minőségi fejlesztések, valamint az egyéb, főleg meglévő állapotnak történő megfeleltetés nyomán, területfelhasználással járó változtatások, pontosítások nem járnak környezeti terheléssel és igénybevétellel. A terv azonban továbbra is keretet szab a gazdasági tevékenységek megjelenésének, melyek potenciális veszélyt jelenthetnek, azonban konkrét fejlesztési igények hiányában ezek jelenleg nem prognosztizálhatók pontosan. Az érintett terület a lakóterületektől távolabb, gazdasági területkehez csatlakozóan helyezkednek el így közvetlen romló egészségügyi hatással a lakosság számára nem kell számolni. A továbbiakban a rendezési tervben megjelenő főbb módosításokat, javaslatokat tárgyaljuk a természeti-, táji értékek, valamint környezeti elemek vonatkozásában. A változtatási szándékok részletes kifejtése az Alátámasztó javaslat „1.2.1.2. A változással érintett területek részletes ismertetése” fejezetben található. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



37

I. A megvalósulatlan fejlesztési elképzelések felülvizsgálata, tervezett visszasorolása

I./1. Wodiáner-ipari park gazdasági és ipari területeinek felülvizsgálata I./2. Klenovai-dűlő és a 31 sz. főút közötti lakó- és városközponti területek visszavétele I./3. Maglód ún. Öregszőlő szabályozott lakóterületének felülvizsgálata I./4. Maglód ún. Homoki Zsellér ipari-gazdasági fejlesztési területének felülvizsgálata I./5. Maglód ún. Paradicsom-földek menti fejlesztési területének felülvizsgálata I./6. Maglód nyaraló városrész vasút menti lakóterületének felülvizsgálata I./7. A péceli leágazás és a 31 sz. főút mentén található beépítésre nem szánt különleges rekreációs területek visszasorolása I./8. A vasútállomástól délre eső lakóterület átsorolása KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu


38

Az I./1 és I./4. jelű területek esetén a korábbi meg nem valósult gazdasági célú fejlesztések miatt a területeket mezőgazdasági területfelhasználásba javasolt visszasorolni. Az I/5, I/7 rekreációs célú fejlesztési elképzelései szintén meghiúsultak, továbbá a Klenovai-dűlői és Öregszőlői lakóterületi fejlesztések is részben elmaradtak. A tervezett átsorolások a valós állapotnak, a földhivatali nyilvántartásnak és a tényleges használatnak megfeleltetve, a környező területek területfelhasználásához szervesen csatlakozóan javasoltak. A kijelölt területeken fejlesztés nem történt, a kijelölt ingatlanok mind mezőgazdasági hasznosítás alatt állnak, így a visszalépések indokolt. A vasútállomástól délre eső lakóterületeken falusias lakóterületbe való visszasorolása során kevésbé intenzív lakóterület jöhet csak létre. Maglód nyaraló városrész felülvizsgálata során az Lke-kertvárosias kijelölés megtartása mellett, a túlépítések korlátozása tervezett szabályozási tervi szinten. Környezeti elemek, rendszerek

Terhelések, közvetlen és közvetett hatások

Környezetállapot szempontjából bekövetkező változások

Forgalmat generáló funkció megszűnésével potenciális légszennyezés lehetősége megszűnik, gazdasági területek Levegő esetén a technológiai eredetű kibocsátás megjelenés lehetősége megszűnik Termőföld, talaj, felszíni és Megmarad a termőföld hasznosításának lehetősége, átlagon felszín alatti vizek felüli termőföldek mezőgazdasgái hasznosításának fenntartása Kijelölés megszüntetésével kommunális hulladék képződésének A hatályos tervekhez lehetősége megszűnik, Hulladék képest a változások a gazdasági területek esetén a veszélyes hulladékkezelés környezetállapot lehetősége megszűnik szempontjából pozitív Kijelölés megszüntetésével zaj és rezgésterhelés lehetősége hatással járnak Zaj- és rezgés-terhelés megszűnik, mind a közlekedési, mind az üzemi zaj tekintetében Természeti környezet, Megmaradó kiterjedt biológiailag aktív felületek, élővilág, ökológiai hálózat Épített környezet a természeti környezet rovására nem Táj, épített környezet terjeszkedik tovább, Zavaró, idegen tájelem megjelenésének lehetősége korlátozódik

II. A kialakult belterülethez kapcsolódó minőségi fejlesztések, szolgáltatások bővítése II./1a. Maglód új városközpont kialakítása - tömbfeltárás II./1b. Maglód új városközpont kialakítása - tervezett közpark visszasorolása II./2a. Új közintézményi területek fejlesztése - Öregszőlő II./2b. Új közintézményi területek fejlesztése - Klenova II./3. Klenova és a 31 sz. főút közötti zöldfelületi fejlesztés II./4. Maglódi Öregszőlő korábbi lakóterületi kijelöléséhez kapcsolódó zöldfelületi fejlesztés II./5. Maglód Országúti-dűlő fejlesztési terület II./6. Zöldterületi fejlesztések kijelölése A belterületeken a II./1a, II./2a, II./2b jelű területeken a területfelhasználásban, illetve szabályozási paraméterekben bekövetkező változások javasolt, melyek kijelölt lakó és vegyes területeket érintenek. A II./5. Országúti-dűlő fejlesztési területen belül a lakó, vegyes és gazdasági területek átstrukturálása javasolt, a meglévő gazdasági területek bővítésre kerülnek, de nem lesznek kiszabályozva. Több pont érint zöldfelületi fejlesztési elképzelést (II./2a, II./2b, II./3, II/6. jelűek – Öregszőlő, Klenova, és a volt zsidó temető területe), a szerepel. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



39

A fenti csoportba található két módosítás. (II./1a-b), mely korábban kijelölt zöldterület visszavételével jár. A két korábban tervezett zöldterület kiterjedése 1 ha alatt maradt, így egyik esetben sem éri el a közparki besorolás alsó területi határát. A kijelölt zöldterületek korábban tervezett tömbfeltárásokhoz kapcsolódnak, a tömbbelsők beépítetlen belterületi kivett telkeit érintik, melyek a környezetéhez illeszkedően lakóterületbe kerülnek visszasorolásra. A módosítások a jelenlegi állapotnak történő megfeleltetések, csak kijelölés szintjén léteznek, így visszavételük a környezetminőségben nem okoz változást. A tömbbelsők mint lakókertek zöldfelülete marad meg, a közhasználatuk potenciális lehetősége szűnik meg. Környezeti elemek, rendszerek

Levegő Termőföld, felszíni és alatti vizek Hulladék

Zajés terhelés


A területfelhasználás és övezeti átsorolások a tényleges állapotnak történő megfeleltetések, illetve a gazdasági terület bővítése nem kerül kiszabályozásra, így nem járnak megnövekedett levegőszennyezéssel A módosítások a tényleges állapotnak történő megfeleltetések, talaj, a gazdasági terület bővítése nem kerül kiszabályozásra felszín továbbá a megszűnő zöldterületek zöldfelületi jellege megmarad, így nem okoz negatív változást a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek állapotában A jelenlegi állapothoz képest hulladék megjelenése a továbbiakban sem várható

rezgés- Az átsorolások a jelenlegi állapothoz képest nem generálnak nagyobb forgalmat, nem járnak megnövekedett zajterheléssel

A változtatások a tényleges állapotnak történő megfeleltetések, Táj, épített környezet illetve nem kerülnek kiszabályozásra, jelenleg a területek zöldfelületi jellege megmarad, így nem okoz negatív változást KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu


A terület-felhasználás és övezeti átsorolások környezetállapot szempontjából semleges hatásúak


40

Több pont érint zöldfelületi fejlesztési elképzelést (II./2a, II./2b, II./3 jelűek - Öregszőlő és Klenova), melyek közül a II./2b területen 1,5 ha kiterjedésű zöldterület kijelölés is történik. Környezeti elemek, rendszerek

Levegő

Termőföld, felszíni és alatti vizek Hulladék



Zöldfelületek megjelenése kedvező mikroklimatikus viszonyok kialakulása

talaj, Kevesebb burkolat, megszűnő potenciális szennyezés, kedvezőbb felszín vízháztartási viszonyok

Átsorolásokkal kommunális hulladék képződésének lehetősége csökken, rezgés- Zöldterületté való átsorolás, korábbi kijelölésekből fakadó zaj és rezgésterhelés lehetőségének megszűnéses

Zajés terhelés Természeti környezet, élővilág,

Megmaradó biológiailag aktív felületek,

Épített környezet a természeti környezet rovására nem Táj, épített környezet terjeszkedik tovább, zavaró, idegen tájelem megjelenésének lehetősége korlátozódik

A hatályos tervekhez képest a változások a környezetállapot szempontjából pozitív hatással járnak

III. A vizsgálatokból eredő egyéb területfelhasználás-változástatási javaslatok



III./1.a Kisvárosias lakóterületek visszasorolása - valós állapot alapján III./1.b Kisvárosias lakóterületek visszasorolása - valós állapot alapján III./2. Új településközponti terület kijelölése - valós állapot alapján III./3. Maglódi Klenova-dűlő átsorolása - kialakult állapot alapján III./4. Lakóingatlanok átsorolása - valós területhasználat alapján III./5. Tartalék gazdasági terület pontosítása III./6.a-c-Szabályozott véderdő területek felülvizsgálata III./7.Meglévő gazdasági telephelyek III./8.a Az M0 melletti tó és nádas átsorolása - valós területhasználat alapján III./8.b Maglódi 17. csatorna – csapadékvíz elvezetés III./9.a Vízműkutak területének pontosítása III./9.b Vízműterület átsorolása III./10. Péküzem átsorolása III./11.Maglódi Nyaraló vasútállomás menti sportterület III./12. 31 sz. főút tervezett elkerülő (Péceli ág) szakaszának területe III./13. Az 537/2 hrsz-ú ingatlant érintő átsorolás III./14. A maglódi 17. sz. csatorna átsorolása III./15. A városközponttal határos ingatlanok átsorolása III./16. Meglévő csapadékvízelvezető árkok átsorolása III./17. Meglévő gazdasági területek átsorolása

41

A vizsgálatokból eredő egyéb területfelhasználás-változástatási javaslatok a valós állapotoknak történő megfeleltetések. A területfelhasználási változtatási javaslatok a III./1.a, III./1.b, III./2, III./3., III./4, III./5, III./13, III./14, III./15, III./16, III./17, jelű változtatások a beépítésre szánt területeken belül a kialakult állapotoknak jobban megfeleltető átsorolások. Ezek önmagukban nem hordozzák a területek megváltozását, intenzitás növekedését, így nem járnak a környezeti állapot negatív irányú változásával és közvetlen romló egészségügyi hatással a lakosság számára. A III./6.a-c jelű erdőterületek kijelölésének visszavétele során nem érintettek Országos Erdőállomány Adattár szerinti, földhivatali nyilvántartás szerinti, illetve ténylegesen kialakult erdőállományok. Ennek következtében nem várhatók a környezeti elemeket érő terhelések. A különböző funkciójú és területhasználatú (gazdasági és vegyes) területek határán egy keskenyebb erdősáv a továbbiakban is fenntartandó, így ez a negatív hatásokat mérsékli és a lakosság számára közvetlen romló egészségügyi hatással nem kell számolni. III./7. jelű változtatás a Rákóczi - Petőfi és Ady Endre utca között található működő gazdasági telephelyeket érinti. A hatályos TSZT-ben részben kertvárosias lakóterületbe voltak sorolva, mely a telepek távlati megszűntetésének lehetőségét biztosította volna. Napjaink gazdasági helyzete alapján azonban erre kevés lehetőség nyílik, ezért a telepek rendezett működésének biztosítása érdekében újra gazdasági területfelhasználásba javasoljuk sorolni. Az átsorolás azonban nem jelenti új környezetterhelő források megjelenését, a meglévő létesítmények működésnek biztosít teret, így a lakosság számára romló egészségügyi feltételekkel, új környezetterhelő forrással nem jár. A III./8.a változtatás az M0 menti kisebb a tó és környezetét érinti, melyet a hatályos TSZT Tk természetközeli területfelhasználásba sorol. A terület az évek során megtartotta rendezett- ám mesterséges mivoltát, a természetes élőhelyek védelmére vonatkozó területfelhasználás így túlzónak minősíthető, ezért a valós állapothoz jobban illeszkedő vízgazdálkodási terület kijelölése javasolt. Ez a kijelölés szintén biztosítja a tó környéki területek környezeti állapotának megőrzését. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu


42

III./9.a-b, III./10 a vízműkutakat és vízgazdálkodási területeket, a déli péküzemet érintő területfelhasználási változtatások a valós állapotnak történő megfeleltetések során a kialakult állapotnak leginkább megfelelő övezeti besorolásokat javasolja a terv, mely a környezeti állapotra, egészségügyi vonatkozásokra nincs negatív hatással.

III./11.jelű változtatás szerint a Maglódi Nyaraló vasútállomás menti sportterület, valamint a csatlakozó két családi házas ingatlan a hatályos TSZT-n jelölt Zkp-közparki területfelhasználásból Lkekertvárosias lakóterületbe, a sporttelep pedig beépítésre nem szánt különleges rekreációs területfelhasználásba sorolódott. A lakóterületi ingatlanok beépített, kivett magántulajdonú területek, a sportterület ugyan önkormányzati tulajdonú, azonban funkcióját tekintve nem fele meg a közparki besorolás. A javaslat változást nem indukál, így nem vonja maga után a környezeti állapot romlását. Környezeti elemek, rendszerek



Levegő

A területfelhasználás és övezeti átsorolások a tényleges állapotnak történő megfeleltetések, így nem járnak megnövekedett levegőszennyezéssel

Zaj- és rezgés-terhelés

Az átsorolások a jelenlegi állapothoz képest nem generálnak szempontjából nagyobb forgalmat, nem járnak megnövekedett zajterheléssel semleges hatásúak

Termőföld, talaj, A módosítások a tényleges állapotnak történő megfeleltetések, felszíni és felszín alatti nem járnak területfoglalással, termőföld kivételével, így nem okoz vizek negatív változást a talaj és a vizek állapotában A terület-felhasználás A jelenlegi állapothoz képest további hulladék megjelenése nem és övezeti átsorolások Hulladék várható környezetállapot Természet, élővilág, A biológiailag aktív felületek tényleges kiterjedésének arányában ökológiai hálózat nincs jelentős változás, ökológiai hálózatot nem érint

A területfelhasználás és övezeti átsorolások a tényleges Táj, épített környezet állapotnak történő megfeleltetések, így kirívó negatív hatások nem várhatók az épített és táji környezet megjelenésében

III./12. 31 sz. főút tervezett elkerülő (Péceli ág) szakaszának területe Az OTrT 2014-ben elfogadott módosítása alapján a 31 sz. főút északi elkerülő szakaszát a Szerkezeti Terv már nem tartalmazza. A 31 sz. fejlesztendő új "elkerülő" szakasza immár az ún. Tápió-menti főút Maglódot déli irányból kerüli el. Ezért a hatályos településszerkezeti tervben ábrázolt északi főút nyomvonala - és területfelhasználási egysége -törlésre javasolt, helyette a környező, valós táj- és területhasználatnak megfelelő területfelhasználási egységek kerültek kijelölésre. Jelen javaslat az ökológiai hálózat mentén elhelyezkedő értékes természeti és természetközeli területek szempontjából pozitív változást eredményez.



Környezeti elemek, rendszerek


Forgalmat generáló funkció megszűnésével potenciális légszennyezés lehetősége megszűnik, Megmarad a termőföld hasznosításának lehetősége, tervezett Termőföld, talaj, felszíni elkerülő út megszűnésével potenciális szennyezés lehetősége és felszín alatti vizek megszűnik,

43


Levegő

Hulladék

Zaj- és rezgés-terhelés

Nem releváns

Kijelölés megszüntetésével zaj és rezgésterhelés lehetősége megszűnik,

Megmaradó kiterjedt biológiailag aktív felületek, ökológiai Természeti környezet, hálózat érintettségének megszűnése, természeti környezet élővilág, ökológiai hálózat élővilág szempontjából veszélyeztetés megszűnése Táj, épített környezet

A hatályos tervekhez képest a változások a környezetállapot szempontjából pozitív hatással járnak

Zavaró, idegen tájelem megszűnése

A változtatási javaslatok nyomán a fentiek értelmében közvetlen romló egészségügyi hatással a lakosság számára nem kell számolni. IV. Külterületek területfelhasználási rendszerének felülvizsgálata IV/1. Erdőterületek kijelölésének felülvizsgálata (lsd.: JT-04) A tervezés során az erdőterületek felülvizsgálatra kerültek a földhivatali nyilvántartás, a tényleges erdősültség, a megyei területrendezési terv erdő területfelhasználása és térségi övezetei, valamint az Országos Erdőállomány Adattárban lehatárolt kataszteri erdőterületek alapján.

Az erdőterületek felülvizsgálatának, kijelölésének szempontjai és javaslatai  Országos Erdőállomány Adattárnak történő megfeleltetés Az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőrészletek szinte teljes mértékben a hatályos TSZT szerint is erdőterület területfelhasználásba soroltak, két kisebb tényleges erdőfolt kivételével, melyeket a program során indokolt korrigálni. Jelen TSZT javaslat szerint a jogszabályi előírásnak eleget téve az összes kataszteri erdőterület az elsődleges rendeltetésnek megfelelően gazdasági és védelmi erdőterületbe sorolt.  Hatályos övezeti tervben, művelt mezőgazdasági területeken rögzített erdőterület kijelölések felülvizsgálata A 2002 évi TSZT-ben és övezeti tervben rögzített erdőterületek a 2011 évi TSZT készítése során is jórészt átvételre kerültek, mely a jelenleg meglévő és kataszteri erdőkön kívül számos erdőkijelölést tartalmazott, különösen a Petróczy-hegy környékén. Ezen erdők a BATrT-ban is megjelenítésre kerültek. Ezen területegységen javasolt visszaminősíteni a mezőgazdasági művelésben lévő nagy összefüggő táblákat érintő, a földhivatali nyilvántartás szerint is jó minőségű szántókon kijelölt erdőket. Bár ezek egy része a hatályos BATrT szerint is erdőgazdálkodási térségbe sorolt, önálló földrészlet illetve alrészlet hiányában, az egybefüggően művelt mezőgazdasági hasznosítású ingatlanokon a tényleges erdősítés kevéssé életszerű. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.











44

Ugyanakkor a Túzbereki-erdőhöz keletről csatlakozóan, kisebb mezőgazdasági táblákon kijelölt, beerdősülő földrészletekkel körülvett ingatlanok továbbra is erdő területfelhasznásban tartandók. Elősegítve az összefüggő erdőkhöz csatlakozóan a meredekebb domboldalakon az erdők továbbterjeszkedésének távlati lehetőségét. Korábbi fejlesztésekhez kapcsolódó erdőterület kijelölések felülvizsgálata A meglévő és kataszteri erdőkön felül a korábbi tervekben további erdőterületek kerültek kijelölésre, részben a BIA egyenérték fenntartása miatt. A beépítésre szánt (gazdasági) területek fejlesztése mellett a biológiai aktivitási érték kompenzálására mezőgazdasági területek kerültek átminősítésre erdőterületekké, melyet nem minden esetben erősített meg szabályozás, illetve a kijelölést tényleges erdősítés sem követte. Ezen átsorolások a valós állapotnak nem felelnek meg, továbbá felsőbbrendű tervekben mezőgazdasági területként szerepelnek, így a területi igazolások és a tényleges állapot miatt felülvizsgálatuk szintén szükséges. Ezen BIA érték kompenzáció miatt kijelölt erdőterületek tekintetében a környezetvédelmi szempontból indokolható erdősávokat - Öreg szőlő és gazdasági terület közötti erdősáv egy része, valamint a déli Homoki Zsellér fejlesztési területet szegélyező erdősáv, Rovina menti erdők - a továbbiakban is védelmi rendeltetésű erdőként szerepeltetjük. Azon erdők esetében, melynél megtartásukat egyéb okok nem indokolják, az eredeti állapotnak megfelelően mezőgazdasági területfelhasználásba történő visszaminősítésük javasolt. A déli határ mentén korábban kijelölt 200m széles erdősávot ennek tükrében 100m szélességre csökkentettük. Továbbá a hatályos TSZT-n szereplő M4 gyorsforgalmi út bevezető szakaszának nyomvonala a korábbiakhoz képest változott, már nem érinti Maglód déli részét, így itt a nyomvonal mentén kijelölt erdőterületi kijelölés szintén okafogyottá vált. A szerkezeti tervben a fenti erdő területfelhasználást érintő negatív változtatások a tényleges erdők területi kiterjedésére nincs hatással, faállománnyal nem rendelkeznek, az Erdőállomány Adattárban nem szerepelnek, művelési águkat tekintve sem erdők Földhivatali nyilvántartás szerinti erdők erdő területfelhasználásban tartása Alapvető célként az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletek, melyek egyben erdőállomány meglétét is jelentik, a továbbiakban is erdő területfelhasználásban maradnak. Ezek a területek már a hatályos TSZT-n is erdőként besoroltak, így ezen a téren változtatás nem történik. Hatályos TSZT-n erdőként jelölt faállománnyal fedett területek fenntartása A hatályos terveken már kijelölt, jelentősebb faállománnyal fedett, azonban a földhivatali nyilvántartásban nem szereplő erdők továbbra is erdőként kerülnek besorolásra. Túzbereki-erdő melletti faállománnyal fedett területek erdő területfelhasználásba sorolása A külterületek ÉK-i részén, a település összefüggő erdőjéhez csatlakozó meredek domboldalak felhagyott gyepterületein, a megindult szukcessziós folyamatok nyomán jelentőseb faállománnyal rendelkező összefüggő területek alakultak ki. Koncepcionális cél volt ezeken a domborzatilag kitett területeken az erdősülési folyamatok fennmaradásának elősegítése, településszerkezeti szinten is biztosítva egy még nagyobb összefüggő erdő létrejöttét. Ezen erdők kijelölése a településen szükséges erdőmérleg fenntartását is biztosítja. Az újonnan kijelölt erdők ténylegesen beerdősültek, így a terv további erdőtelepítési kötelezettséget nem ró ki.



45

IV/2. Mezőgazdasági területek differenciálásának felülvizsgálata (lsd.: JT-05) Maglódon a külterületek jellemzően mezőgazdasági hasznosításúak, összefüggő mezőgazdasági területek nagy része az Alsó-Tápiótól ÉK-re, illetve a vasúttól délre helyezkednek el. Szerkezeti szinten a mezőgazdasági területek tekintetében alapvető cél volt a művelt, jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek fenntartása, a táji- ökológiai szempontból értékes területek védelme, a felsőbbrendű területrendezési terveknek való megfeleltetés, és a mezőgazdasági táj sajátos arculatának megőrzése. Ennek nyomán településszerkezeti szinten két területfelhasználást különböztettünk meg, az általános és a korlátos mezőgazdasági területeket. A mezőgazdasági területek felülvizsgálatának, kijelölésének szempontjai és javaslatai  Ökológiai szempontból értékes területek védelme A tájszerkezetileg jól elkülöníthetőek az Alsó-Tápió vonulatának értékes gyepterületei ahol a tájitermészetvédelmi érdekek meghatározóak. Az ökológiai folyosóba tartozó jellemzően rét művelési ágban nyilvántartott területek a korábbiak során is megkülönböztetett Má-gy, illetve egy kis folton Tk (természetközeli) területfelhasználásban voltak. A továbbiakban a védelem fenntartása miatt egységesen korlátos mezőgazdasági területbe kerülnek, mely a meglévő galérianövényzettel kísért patakmenti gyepterületek megőrzését szolgálja. A déli területeken a Maglódi-17 csatorna mentének természetközeli nedves rétjei szintén javasoltan korlátos mezőgazdasági területbe soroltak, mely a korábbi mezőgazdasági gyepterület kategóriának felel meg, így ezek tekintetében lényegi változtatás a területfelhasználás szintjén nem tervezett. Az Alsó-Tápiótól észak-keletre elhelyezkedő legelők többnyire szintén az ökológiai hálózat részét képezik, melyek részben a fentebb leírtakhoz hasonlóan, jelentős változtatás nélkül Má-gy kategóriából Mko kategóriába kerülnek, így biztosítva az extenzív használatot. Az ökológiai hálózatba eső spontán beerdősülő gyepeket pedig erdő területfelhasználásba javasolt sorolni (lásd erdőterületek kijelölése).  A mezőgazdasági táj sajátos arculatának megőrzése az ÉK-i területeken A település ÉK-i oldalát elfoglaló jellemzően nagytáblás rendszerben művelt, erdősávokkal szegélyezett, beépítetlen szántóföldek a település sajátos domborzatának köszönhetően tájképi szempontból is értékesek. A feltáruló hagyományos tájhasználatú táj látvány megőrzése érdekében településszerkezeti szinten ezen a területegységen is a szigorúbb szabályozást is kívánó korlátos használatú mezőgazdasági területek (Mko) kerültek kijelölésre. Az övezeti szinten gyepterületektől megkülönböztetésre kerülő részeken található szántók a korlátos mezőgazdasági területeken is fennmaradhatnak, művelésük nem korlátozott, ugyanakkor a jellemző beépítetlenség fenntartandó.  A művelt, jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek fenntartása A mezőgazdasági tevékenységet támogatandó, általános mezőgazdasági területek (Má) a település Alsó-Tápiótól délre található összefüggő, jellemzően szántóföldi művelésű területein lett meghatározva. Több esetben visszalépésekre került sor a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt egyéb területfelhasználások rovására, a valós állapotnak történő megfeleltetések során. A korábbiakban már elemzésre került a Wodiáner ipari park északi részén lévő gazdasági terület Má területfelhasználásba történő visszasorolására. A vasúttól délre a Lapos dűlő területén a korábban kijelölt rekreációs területek szintén visszavételre kerültek. Mindkét területegység kiváló minőségű szántóterületeket foglal magában, melyek a valóságban is művelés alatt állnak, így a termőföldek védelmét is szolgálják a visszalépések. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



46

A földhivatali nyilvántartásnak és a valós állapotnak megfelelően a település déli részén kijelölt, de meg nem valósult erdők is általános mezőgazdasági területekként szerepelnek a településszerkezeti javaslatban.

IV/3. Korábbi és újonnan kijelölt különleges beépítésre nem szánt területek

A vasútállomástól délre, a Maglódi 17-es csatorna mentén elhelyezkedő Kk-rek korábbi fejlesztési terület esetében megszüntetést javasoltunk. A jelentős méretű, közel ..... ha-os területtel kapcsolatban korábban termálturiszmus fejlesztési elképzelés volt, mely termálvíz híjján elvetésre került. Mindezek miatt javasolt a korábbi besorolás szerint visszaminősíteni, azaz tényleges használatának megfelelően mezőgazdasági területként kijelölni. A visszasorolással a térségi területi mérleg is javítható, hiszen a közel 40ha-os Kk-rek kijelölés mezőgazdasági terület marad, így beleszámítható a mezőgazdasági térség területébe. A közel 40ha-os Kk-rek terület visszavételén túl települési szinten a különleges beépítésre nem szánt területek kiterjedését a továbbiakban nem csökkentjük. Északon a 31-es számú főút menti területsávban korábban Kk-rek terület lett kijelölve, melynek esetében konkrét fejlesztési elképzelés ezidáig nem fogalmazódott meg, azonban a terület viszonylag rendezett tulajdoni struktúrája (2 nagy telekből áll), illetve rendkívül kedvező közlekedési kapcsolatai miatt a korábbi Kk-rek kijelölés továbbra is megtartandó Kb-rek területfelhasználási kategóriaként, ezzel megmarad a lehetőség a településen sport és rekreációs irányú fejlesztése. Alsó-Tápió menti Kk-rek terület mintegy 41 ha kiterjedésű földrészletet érint. A terület kedvező megközelítése, domborzati viszonyai, tájképi adottságai miatt nagy zöldfelületi igényű rekreációs fejlesztésre alkalmas, így a korábbi kijelölés a továbbiakban is megtartandó azzal az eltéréssel, hogy a területfelhasználási kategória jele az eddigi Kk-rek jelölésről Kb-rek jelölésre változik. A terület szabályozása során körültekintően kell eljárni annak érdekében, hogy a tájképvédelmi szempontból is értékes terület természeti, táji adottságait a távlati hasznosítás nem veszélyeztesse, azaz csak olyan tevékenységek engedhetők meg, melyek végzéséhez minimális beépítés és burkolt felület szükséges, illetve melyek extenzív jellegűek, tájba illeszkednek, továbbá nem járnak negatív tájképi hatással (pl. lovarda). A település vasúttól délre fekvő területein már jelenleg is találhatók olyan területek, ahol mezőgazdasághoz kapcsolódó üzemi jellegű tevékenységet végző telephelyek működnek. Ilyen telephelyek az eddigi Má-f-ként kijelölt péküzem területe (III/10-es számú módosítás), továbbá a korábbi Lk területen működő telephely (I/5-ös számú módosítás), melyek mindegyike mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységet folytat. Az említett tevékenységeknek a legmegfelelőbb területfelhasználási kategória a Kb-mü terület, annál is inkább, hogy a település déli irányban történő terjeszkedése kizárólag a hagyományos mezőgazdasági tevékenységet kiszolgáló létesítmények esetében elfogadható, egyéb beépítésre szánt terület megjelenése nem kívánatos. A vasútállomás mentén elhelyezkedő sportterülete, teniszpályák érintett telkeit területfelhasználásuknak megfelelően a korábbi Zkp besorolásból Kb-sp területfelhasználási kategóriába soroljuk (III/11-es számú módosítás). A különleges beépítésre nem szánt területeket érintő módosítások és azok környezeti állapotra és egészségügyi helyzetre való hatásai a korábbi változtatási szándékokban részletesen kifejtésre kerültek. Az erdőterületek és mezőgazdasági területek vonatkozásában a településrendezés eszközeivel a hagyományos tájhasználatnak a megőrzése volt az alapvető cél, a külterületek fokozott védelmével, az KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



47

erdők, a kiterjedt mezőgazdasági tájrészletek arculatának megőrzésével és a fejlődési lehetőségek megteremtésével. Különös tekintettel Maglód külterületének alacsony erdősültségére, a település észak-keleti részén található nagyobb kiterjedésű, összefüggő erdőterületekhez kapcsolódóan újabb területek kijelölése a település környezeti állapotának javulását eredményezi. Pozitív irányban befolyásolja a levegőminőséget, kedvezően hat a klimatikus viszonyokra, a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek állapotára, kedvező az élővilág, a természeti környezet és az ökológiai hálózati elemekre. Szerkezeti szinten a mezőgazdasági területek tekintetében a fentieken felül, alapvető cél volt a művelt, jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek fenntartása, a táji- ökológiai szempontból értékes területeinek védelme. Ezek a változtatások szintén kedvezőek a természeti környezet és az ökológiai hálózati elemekre, továbbá alapvetően a termőföldek védelmét szolgálják. 3.4.3.

Közvetett módon hatást kiváltó tényezők

Új környezeti konfliktusok megjelenése Az előző fejezetekben megállapításra került, hogy a módosítások többsége jellemzően a jelen állapotnak történő megfeleltetések, a túlzó fejlesztési területek visszavétele, így környezeti terheléssel és igénybevétellel nem járnak. A meglévő gazdasági területeknél a funkciók néhány tekintetben a közvetlen környezetében potenciális konfliktusforrást jelenthetnek. Azonban az érintett terület a lakóterületek szélén, illetve távolabb helyezkednek el így jelentősen romló környezeti feltételekkel, valamint negatív egészségügyi hatással és ebből eredő konfliktusokra a lakosság számára nem kell számolni. Külterületek tekintetében a táji adottságoknak, természeti- tájképi értékeknek alárendelt területhasználatok kerültek megállapításra, így új környezeti konfliktus a változtatási szándékok nyomán nem várható

Térszerkezet, területfelhasználási mód változása A tervezett módosítások szorosan kapcsolódnak a meglévő kialakult településszerkezethez, beépített területekhez és területfelhasználási módokhoz. A tervezett módosítások új beépítésre szánt területeket minimális mértékben tartalmaznak (pl. kijelölt Zkp területek kijelölése, Vt kijelölés a belterület ÉNy-i szélén), Amódosítások többsége a kialakult települészerkezethez jobban illeszkedő területfelhasználási kategóriát határoz meg a lakó és vegyes területek tekintetében. A változások szervesen illeszkednek a jelenleg kialakult településszerkezethez, nem változtatva meg annak jellegét. . A külterületek tekintetében a tervezett változtatások célja a kiterjedt mezőgazdasági területek, a hagyományos tájhasználat és tájszerkezet megőrzése volt, a tájképi értékek fokozott védelmével. A javaslatok nyomán kialakuló területfelhasználási rendszer így harmonikusan illeszkedik a kialakult hagyományos tájhasználathoz, településszerkezethez, a természeti és művi értékek megőrzését szolgálja. Ennek alapján megállapítható, hogy a javasolt módosítások a településképben, a terület térszerkezetében nem okoznak negatív változást, szervesen illeszkednek a jelenleg kialakult szerkezeti adottságokhoz. Környezettudatos életmód feltételeinek változása A fejlesztési célok a környezettudatos életmód lehetőségeit és feltételeit nem gyengítik. A tervben szereplő szabályozási-, környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi javaslatok a környezetbarát magatartást ösztönzik. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



48

Természeti erőforrások Természeti erőforrások megújulását akadályozó hatásokkal a településrendezési tervben meghatározott célok megvalósulása nyomán nem kell számolni. A helyi természeti erőforrások jelentős mértékű felhasználása nem történik.

Gazdasági-, társadalmi-, kulturális hagyományok A tervezett módosítás következtében a település beépített területein racionalizált területhasználatokat és a szabályozás során a túlzó beépítések visszafogása során, az intézményi rendszer bővítése és a városközponti területek átalakulása nyomán élhetőbb, vonzóbb település alakulhat ki. A új funkciók megjelenése a településen új lehetőségeket nyitnak meg, a fenn említett szempontok alapján a változtatások nem gyengítik a társadalmi-kulturális hagyományokat A korábbi tervek kijelölt, de meg nem valósult fejlesztési elképzeléseinek helyt adó területek visszavétele, a tényleges, sok esetben mezőgazdasági használatnak megfeleltetett területhasználat meghatározása, a település hagyományos tájhasználati formáinak megerősítését, a gazdálkodás feltételeinek erősítését teszi lehetővé.



49

4. Káros környezeti hatások mérséklését célzó javaslatok a tervben 4.1. Táj- és természetvédelem, ökológiai rendszerek 4.1.1. Védett természeti területek Maglód közigazgatási területén jelenleg nincs országos jelentőségű védett természeti terület, azonban a Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet (Rendelet száma: 4/1990 (VI.18.) KöM) érinti a település határát, így védőövezete Maglód közigazgatási területén helyezkedik el. 4.1.2. Térségi ökológiai rendszerek védelme

A térségi ökológiai rendszerek védelme a szabályozás eszközeivel biztosíthatók. Az ökológiai folyosóban lévő erdő, rét, legelő és szántóföldi területek használatának és beépítésének ökológiai szempontú korlátozása biztosíthatja a rendszer folyamatosságát és lehetőséget teremt a természeti területek, erdőterületek bővítésére, fejlesztésére is. Ennek szellemében az Országos Ökológiai Hálózat részét képező területek nagyrészt az erdészeti adatszolgáltatásnak is megfeleltetve védelmi és gazdasági erdőterületként lettek meghatározva. A fennmaradó területek részben korlátos mezőgazdasági területekként, részben vízgazdálkodási területként lettek besorolva, melyeket a szabályozási terv övezetei is követnek, így a szabályozási előírások szigorúbb paramétereinek meghatározásával lehet a területek védelmét biztosítani. Az ökológiai hálózat és természeti értékek védelmében hozott besorolások és szabályozások az ökológiai hálózatok szerepének, jelentőségének, tájképi értékének, biológiai változatosságának növekedését eredményezik, egyben fokozhatják a település turisztikai potenciálját. 4.1.3. Tájképvédelmi javaslatok

A természeti értékek védelmével szorosan összefonódik a tájképi értékek védelme. A területfelhasználási kategóriák kijelölésénél, elsősorban a tájban esetleg zavaró módon megjelenő gazdasági, ipari területek esetében a figyelembe kell venni a tájképvédelem szempontrendszerét, így jellemzően a már kialakult hasonló jellegű területfelhasználások közvetlen környezetében, azokhoz kapcsolódó területeken jelennek meg a TSZT javaslat szerint. A már meglévő kereskedelmi szolgáltató területek esetében néhány területegységen megjelenik a tájképet befolyásoló beépítés. A tájba illesztési javaslatokat a meglévő táji elemek figyelembevételével, a domborzathoz való alkalmazkodással és a terület környezetbe illő zöldfelületi fejlesztésével alakítottuk ki. A zöldfelületek kialakítását a tájképvédelem, az ökológia és a környezetvédelem szempontrendszere határozza meg. Ez kihat a növényzettel fedett területek mértékére és elhelyezkedésére, az alkalmazandó növények körére. Gazdasági területek tájba-illesztése, fásítása A korábban kijelölt gazdasági területek közül elsősorban a domborzati adottságok miatt a Rovinadűlőn lévő terület esetében szükséges tájbaillesztést végezni, melynek során a gazdasági területek kedvezőtlen látványát telken belül elhelyezendő takaró növénytelepítésekkel szükséges csökkenteni. A KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



50

növénytelepítés során cserjékből és fasorból álló védőfásítás kialakítása javasolt. A tervezett fásítás konkrét előírásai a szabályozás során kerülnek meghatározásra.

Roncsolt felületek tájba illesztése A tájképi szempontból zavaró hatású roncsolt terület a hulladéklerakó, a település északkeleti részén találhatók. A területen 2005-ig tartott a hulladéklerakás, teljes rekultiváció a mai napig nem történt meg. A volt hulladéklerakó degradált területként ékelődik a település külterületébe, környezete rendezetlen, illegális hulladéklerakás jelenik meg. A településképben megjelenő 2,1 ha-os roncsolt területet körben erdőterület határolja, mely rendkívül kedvező tájképvédelmi szempontból. A jövőbeni rekultiváció során fokozatosan javasolt további erdősítések elvégzése, melyre a rekultivációs tervnek megfelelően van lehetőség.

Településkép-védelmi övezetek kijelölése A hatályos terveknek megfelelően lehatárolásra kerültek a településkép-védelmi területek, melynek során két típust különböztettünk meg. Az I. településkép-védelmi övezetbe a Maglódi 17-es csatorna völgyének belterületet elhagyó part menti beépítetlen területei, valamint az Alsó-Tápiótól észak-keletre lévő beépítetlen mezőgazdasági és erdőgazdasági hasznosítású területei kerültek. Ezek a területek elsősorban természetvédelmi, ökológiai szempontból értékesek, így megjelenésük is természetközeli jellegű. A II-es településkép-védelmi övezetbe a Maglódi 17-es csatorna belterületi szakaszának part menti területei kerültek besorolásra. Ezen terület belterületi központi elhelyezkedése, és épített környezet miatt nemcsak természetvédelmi, de művi értékvédelmi szempontból is értéket képvisel. A későbbiek folyamán a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben a fentieket figyelembe véve, differenciáltan történhet a szabályozás, mely korlátozásokat tartalmazhat az egyes övezetekben. Az építési övezetek és övezetek kijelölése és előírásai által, a telepíthető funkciók körének meghatározásával a hagyományos tájhasználat, az alacsony beépítési mutatók és építészeti kialakításra vonatkozó szempontok szerint a tájképi értékek fennmaradása biztosítható. 4.1.4. Zöldfelület fejlesztési javaslatok

Maglódi-patak menti zöldfelület-fejlesztés Maglód esetében a belterület egyik legfontosabb vonalas zöldfelületi eleme a Maglódi 17-es csatorna parti sávja, illetve az ahhoz szervesen kapcsolódó kisebb zöldfelületi elemek. A meghatározó vonalas elem zöldfelület-fejlesztése kiemelt feladat, mely egyrészt a vizes élőhelyek megőrzéséből, valamint ahol lehet bemutatásából, továbbá rekreációs fejlesztésből, illetve a kultúrtörténeti értékek bemutatásából áll. A patak parti sávjában számos értékes idős fűzfa található, továbbá a közelmúltban telepítésre került fiatal állomány, mely szintén többnyire füzekből áll. Az elmúlt időszakban jelentős mennyiségű facsemete került elhelyezésre a csatlakozó zöldfelületeken, így a pozitív irányú változás figyelhető meg, mely a továbbiakban is támogatandó. A további növénytelepítést változatos, lehetőség szerint őshonos, fajgazdag cserjeállomány telepítésével kell elvégezni, tekintettel arra, hogy a cserjeszint még mindig hiányosnak mondható. A patak zöldfelület-fejlesztése nemcsak a természeti értékek megóvását, fásítás fejlesztését, hanem rekreációs fejlesztést is jelent. A vízfolyás menti területen már részben rendezésre került, kiépült egy tanösvény, mint hangsúlyos zöldfelületi elem, azonban használhatóságát növelné megközelítésének javítása hangsúlyosabb gyalogos és kerékpáros kapcsolatokkal. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



51

Utak menti közterületi zöldsávok – fasorok, cserje és gyepsávok Ahhoz, hogy település zöldfelületi rendszer összefüggő legyen, fontos feladat a nagyobb látogatottságú területrészek közötti kapcsolat megteremtése, mely vonalas zöldfelület fejlesztéssel fasorok, cserjesávok telepítésével, gyalogos és kerékpáros kapcsolatok megteremtésével érhető el. Egy út fásíthatósága a szabályozási szélességtől, az út pályaszerkezetétől, a burkolatok elrendezésétől, valamint a közművezetékek elhelyezésétől függ. A kialakult utak menti fatelepítésnél figyelemmel kell lenni a meglévő közművekre, valamint a légvezetékekre. A légvezetékek alatt javasolt olyan dísznövényeket alkalmazni, melynek alacsony gömb alakú koronáját nevelnek, így nem szükséges metszeni őket. A meglévő utak esetében ahol a keresztszelvény, valamint a közművek engedik, ott javasolt az egységes fasor telepítése, különösen a település megközelítését biztosító fő közlekedési utak mentén, mely irányítja a figyelmet, jelzi az út fontosságát. A fajok kiválasztásánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajokat kell előnyben részesíteni, fontos szempont, hogy extenzíven fenntartható növényanyag kerüljön telepítésre. Az újonnan kijelölésre került utak mentén javasolt fasor és cserjesáv telepítése. Az új utak szabályozási szélességének meghatározásánál úgy kell eljárni, hogy a fásításához legalább 1,5 m széles szabad sáv álljon rendelkezésre. Új közmű elhelyezésénél, kiváltásnál, vagy nyomvonal módosításánál lehetőség szerint a nyomvonalat úgy kell kijelölni, hogy az út menti fasor telepítését ne korlátozza, akadályozza. A lakóutak mentén a burkolattal nem fedett területeket növényzettel borított zöldfelületként kell kialakítani, azaz minimális követelmény a gyepszintű növényzet telepítése. A családi házak előtt kialakuló zöldfelületeken kavics, murva és semmi féle lélegző burkolat nem fogadható el, kizárólag biológiailag aktív zöldfelület. 4.2. Környezeti elemek állapotának védelme 4.2.1. Levegőtisztaság védelem A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) sz. kormányrendelet és a légszennyezettségi határértékekről, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékéről szóló 4/2011. (I. 14.) sz. VM rendelet előírásait kell alkalmazni.

Közlekedési eredetű légszennyezést a tervezési területen a jelentős átmenő forgalmat is bonyolító utak személy- és tehergépjármű forgalma eredményez. A közlekedési eredetű szennyezés leginkább a legforgalmasabb M0-ás autópálya, a 31-es főút, a 3111-es út nyomvonalán jelenik meg. A tervezett TSZT-n megjelenő új közlekedéshálózati elem a 31-es főút települést délről elkerülő szakasza, melynek megvalósulása után várhatóan csökkenni fog a 31-es főút település belterületét érintő szakaszának forgalma, így az ebből adódó légszennyezettség mértéke is.

Maglódon a kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági területek okozta technológiai eredetű levegőszennyezéssel jelenleg is számolni kell, melyek új beruházások esetén továbbiakban is megjelenhetnek. A már kijelölt, illetve jelenleg bővítésként kijelölt területeken kizárólag olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmény létesíthető, üzemeltethető, amelynek légszennyezőanyagkibocsátása az előírt határértéket nem lépi túl. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu


52

Maglódon kedvező a gazdasági és ipari területek elhelyezkedése, egyetlen kisebb gazdasági területtől eltekintve, nem ékelődnek a lakóterületek közé, hanem az összefüggő lakóterületektől távolabb találhatók. A gazdasági területeken belül, a levegőterhelés további csökkentésére, a kondicionáló hatás javítására a kialakult faállományt lehetőség szerint meg kell tartani, mely szintén a környezetminőség javítását eredményezi, és pufferként szolgál.

Diffúz légszennyezést továbbá a növényzettel időszakosan fedett szántóföldekről illetve burkolatlan utakról származó por jelenti, annál is inkább, hiszen Maglód egyes részei (észak-keleti részek) szélerózió által veszélyeztetettek. A kiporzás, és szélerózió ellen mezővédő erdősávok telepítése és a mezőgazdasági utak fásítása javasolt. A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a tulajdonosok kötelessége. A kedvezőbb levegőminőség eléréséhez javasolt a zöldfelületek fejlesztése. A zöldfelületek megőrzésével és fejlesztésével, többszintű út menti növénysávok kialakításával, a terület kondicionáló hatása és mikroklímatikus viszonyai tovább javíthatók. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a fasorok mellett a cserjéknek is kiemelkedő környezetvédelmi jelentősége van a közlekedésből származó, légszennyezés káros hatásainak csökkentésében. A fásításokra és védelmi célú növénytelepítésekre tett további javaslatok a Tájképvédelmi, illetve a zöldfelületfejlesztési javaslatok című munkarészekben kifejtésre kerülnek. 4.2.2. Talaj, felszíni- és felszín alatti vizek védelme

A felszín alatti víz szempontjából a települések szennyeződésérzékenységi besorolását a 27/2004. (XII. 25.) KvVM. rendelet határozza meg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében. Ez alapján a kerület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából „érzékeny" területnek számít. Maglód élővízfolyása az Alsó-Tápió, melynek egyik ága a település észak-keleti részén ered. A Maglódi 17-es csatorna a csapadékvizek elvezetésére szolgál. A település állóvize a település nyugati szélén, a vasúttól északra található 0,2 ha-os tó, mely jelenleg horgász-tóként funkcionál. Maglód középpontjában található vízműkút a település egyik fontos vízkivételi helye, melynek 600mes környezete hidrogeológiai külső „B” védőidom. A hidrogeológiai védőterületekre vonatkozó korlátozásokat, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló, mindenkor hatályos jogszabályban foglaltak szerint kell betartani A település külterületének észak-keleti részen található már bezárt, jelenleg is rekultiválatlan hulladéklerakó a környező területek talaja, felszíni- és felszín alatti vizek szempontjából jelent potenciális szennyezőforrást. A hulladéklerakóba beszállított hulladéktömeget sem fizikai, sem termikus, sem kémiai, sem biológiai úton nem kezelték, mely komoly környezeti problémát okozhat. A hulladékkal feltöltött terület minél hamarabbi rekultiválása javasolt. Az esetleges hasznosításakor elengedhetetlen a hulladék jellemzőinek, illetve a környezetre gyakorolt hatásának feltárása. A szakirodalom szerint az alábbi emberre, a környezetére és a tervezett területhasználat megvalósítására esetlegesen veszélyt jelentő tényezők igényelnek folyamatos megfigyelést, ellenőrzést: 3 lerakógáz, csurgalékvíz, talajvíz, süllyedések, rézsűk állékonysága, a lerakó aljzat- és zárószigetelésének hatékonysága, szivárgórendszerek hatékonysága, korróziós hatások.

3

Forrás: Dr. habil. Szabó Imre, Szabó Attila, Németh Csaba: Hulladéklerakók lezárása és rekultivációja- tervezési, műszaki segédlet KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] www.kasib.hu


53

Mivel a talaj és a vizeket érő szennyező források okozta terhelések hosszú távon fennállnak, így szükséges a felszín alatti, felszíni vizek monitorozása.

A telepítendő tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében a vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályok előírásait be kell tartani. A talaj- és talajvizek állapotát veszélyeztető tevékenységek csak vízzáró (szénhidrogénzáró) aljzaton végezhetők. A technológiai eredetű szennyvíz tisztítását a vonatkozó rendeletek szerint a telephelyeken belül kell megoldani. Veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek közvetlenül nem vezethetők a befogadóba, megfelelő előtisztításukról gondoskodni kell. Semmilyen tevékenység nem folytatható a területen, amely a víz és a talaj határérték feletti károsodását okozhatja. A telepítendő tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében a vonatkozó, mindenkor hatályos, jelenleg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni. A termőföldön végzett beruházások esetében gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről és újrahasznosításról. Lehetséges mértékig helyben kell a letermelt humuszos termőréteget felhasználni. Területfeltöltések során szennyezett talaj nem használható. A művelés alóli kivonást a beruházás megvalósulásának üteme szerint kell végrehajtani, annak megkezdéséig a meglévő mezőgazdasági területhasználatot folytatni. A tervezett beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy a környezetükben lévő mezőgazdasági területeken történő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A mezőgazdasági tevékenység során használt kemikáliák bemosódása mind a talaj, mind felszíni- és felszín alatti vizek szempontjából potenciális szennyezőforrást jelent. Mivel a mezőgazdasági területeken, az időszakosan fedetlen talajfelszíneken fennáll a talajpusztulás veszélye, ezért a már meglévő erdő-és cserjesávok védelmi jelleggel megtartandóak.

A 31-es főúton bonyolódó nagy volumenű forgalom potenciális szennyező forrást jelent a talajra, valamint a felszíni- és felszín alatti vizekre. A főút keleti Pécel felőli szakaszán a közlekedési eredetű környezeti terhelést az utat szegélyező erdősáv némiképp csökkenti, mely a nyugati, Mende felőli oldalon teljesen hiányzik, mely az ökológiai hálózatot is veszélyezteti, így ott védőfásítás kialakítása javasolt. A talaj-, a felszíni és felszín alatti vizek szempontjából kedvező változás, hogy a 31. főút korábban tervezett elkerülő szakasza, már nem az Alsó-Tápió ökológiailag érzékeny patakvölgyében halad, hanem a belterületet délről kerüli meg. 4.2.3. Zaj- és rezgésterhelés

Maglódon számos közúti főközlekedési útvonal és vasútvonal halad keresztül, így jellemzően a közlekedési eredetű zaj mértéke meghatározó. A településen jelentős kibocsátást okozó, bejelentett zajforrás nem található. Közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés A terület zajterhelésének egyik fő meghatározó eleme a fentiek értelmében a közúti forgalom. Budapest és vonzáskörzete közúti zajterhelésre vonatkozó stratégiai zajtérképe és konfliktustérképe KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



54

alapján a 31-es főút (Jászberényi út) mentén lévő egyes lakóépületek esetében a stratégiai küszöbértéket kis mértékben meghaladó zajterhelés várható az átlagos zajszint, valamint az éjjeli órákban tapasztalható zajszint esetében egyaránt A M0-ás autópálya nagy forgalma miatt jelentős zaj- és rezgésterhelést okoz, azonban Maglódot érintő szakasza a lakott területeket elkerüli, így települési terület esetében nem okoz konfliktust. A település főutcája a 3111-es út, mely nagyobb forgalmat bonyolít le, így az út közvetlen közelében elhelyezkedő zajtól védendő lakóterületeken esetében feltételezhető határérték túllépés. A fenti útszakaszok mentén új védendő területfelhasználások nem kerültek kijelölésre. A javasolt változtatások, átsorolások egyéb beépítési szempontok alapján kerültek meghatározásra, melyek településrendezési és környezetminőségi szempontból mindenképp indokoltak. A területek kialakultak, az átsorolások a valós állapotnak történő megfeleltetések. A forgalmas utak mentén passzív akusztikai védelemmel és a beépítések tájolásának megválasztásával javasolt a zaj ellen védekezni, a belső terekben meghatározott zajterhelési határértékek érvényesülése érdekében. Azokon az utakon, melyeken már jelenleg is magasabb a közúti közlekedés okozta zajszint mértéke, a zajterhelés csökkentése érdekében utcafásítás, intenzív többszintű növénysáv kialakítása javasolt. Maglódon a 31-es sz. főút, illetve a 3111-es sz. út a mentén jelentkezik nagyobb mértékű zajterhelés. Mivel ezek az útszakaszok lakóterületeket vágnak át, ahol a szabályozási szélessége megengedi, ott kétoldali utcafásítás javasolt. A tervezett kétoldali növénysáv a környezetterhelést hivatott csökkenteni. Bár a fásítás okozta zajcsökkenés nem mérhető, ennek ellenére bizonyos mértékig javítja a forgalmas útszakasz menti zajhelyzetet. Üzemi és szabadidős tevékenységből származó zaj Jelen terv készítése során nem kerül kijelölésre olyan új gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató területfelhasználási egység, mely jelentős üzemi jellegű zajterhelést okozna. Ennek ellenére a már korábban kijelölt, hatályos TSZT-n szereplő gazdasági és különleges területek esetében megjelenhet új üzemi, szabadidős létesítmény. Zajt, illetve rezgést kibocsátó új üzemi és szabadidős létesítményt, berendezést, technológiát egyéb helyhez kötött külső zajforrást, csak olyan módon lehet létesíteni, üzembe helyezni, hogy az a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM –együttes rendeletben megállapított zaj és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg. A területen új üzemi és szabadidős zajforrás létesítése csak a határérték teljesülését biztosító zajvédelmi tervezés alapján engedélyezhető. Az új tevékenységek, telephelyek esetében az üzemi jellegű zajkibocsátás meghatározására csak a beruházás ismeretében van lehetőség, ezért a tevékenységek hatásainak vizsgálatakor a rendelet meghatározott paraméterei az irányadók. Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken 1 2

3. 4.

Zajtól védendő terület

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű, a vegyes terület Gazdasági terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 45 35 50 55 60

40 45 50

Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj A településen az építkezések okozta időszakos zajterheléssel is számolni kell. Erre vonatkozóan az alábbi határértékek érvényesek: KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



55

Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Határérték (LTH) az LAM’ megítélési szintre*(dB) Zajtól védendő terület 1.

2. 3. 4.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű, a vegyes terület Gazdasági terület

1 hónap vagy kevesebb nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra 60

45

65 70 70

ha az építési munka időtartama 1 hónap felett 1 évig nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra 55

40

50

60

55

65

55

70

1 évnél több nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra 50

35

45

55

40

50

60

45

55

65

50

Vasúti eredetű zaj szintén meghatározó adottság Maglódon, a Budapest-Szolnok vasútvonal a települést érintő szakaszának északi oldalán lakóterületek találhatóak. A vasútvonal zajterhelésére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, azonban Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérképe ugyanezen nyomvonal Főváros felé eső szakaszára kiterjed, mely esetben hasonló adottságú szakaszokat vizsgálva esetében 5-10 dB körüli határérték túllépés feltételezhető. A közlekedésből származó környezeti zajszint mind a közúti, mind a vasúti közlekedést tekintve, azonban adottságnak, kialakult állapotnak, irányadónak tekinthető. A szabályozási terv készítése során a vasúti zaj által érintett területeken új védendő területhasználat, illetve szigorúbb határértéket megszabó övezeti kijelölés nem történik. 4.2.4. Hulladékkezelés

A hulladékgazdálkodás szempontjából figyelembe kell venni a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályokat (jelenleg a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényt), betartva annak a hulladékkezeléssel és hulladékhasznosítással kapcsolatos előírásait. A településen a keletkező kommunális szilárd hulladék elhelyezésről és elszállításáról a településen működő szervezett hulladékgyűjtési rendszer keretein belül kell továbbra is gondoskodni. Maglódon szelektív hulladékgyűjtő rendszer is működik, melynek további preferálása és bővítése javasolt.

A településen keletkező szilárd hulladék elszállításáról a Maglódi Településfejlesztő és Fenntartó Kht (TEFÜ) gondoskodik. A hulladékot a gyáli A.S.A. hulladéklerakójába szállítják. A veszélyes hulladékok begyűjtése és elszállítása a településen szintén megoldott. A keletkező veszélyes hulladékot közvetlenül a keletkezés helyén, biztonságosan, a környezet szennyezését kizáró, elkülönített zárt tárolókban kell elszállításig elhelyezni. A veszélyes hulladékok kezelése során a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének, feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. Illegális hulladéklerakás a település területének több pontján előfordul, különösen a bel-és külterületek határán, valamint a 2005-ben bezárt, rekultiválatlan szilárd hulladéklerakó területén. Az KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



56

illegális hulladéklerakások felszámolása és újabbak kialakulásának megakadályozása szükséges a talajés a talajvizek védelme érdekében.

A várható építkezések során keletkező építési törmelékek kezelése külön figyelmet érdemel. A szükségessé váló feltöltések, tereprendezések kizárólag hulladéknak nem minősülő anyagok felhasználásával történhetnek.



57

5. A tervben szereplő javaslatok hatékonysága, összefoglalás A település kedvező természeti, táj adottságokkal rendelkezik. A tervezés során célunk ennek a kedvező állapotnak a fenntartása, megőrzése, a korábbi jelentős kijelölt fejlesztési területek visszavétele. A természeti környezet védelmét a magasabb rendű jogszabályok is biztosítják, azonban a településrendezési eszközök készítése során is kiemelt jelentőségű az értékes területek védelme. A terv táj- és természetvédelmi, zöldfelületi és környezetvédelmi javaslatai és azok foganatosítására hozott szabályozási előírásai a negatív hatásokat csökkenteni igyekszenek. Ez vonatkozik mind a levegőminőség, a zajvédelem, felszíni és felszín alatti vizek, a talajvédelem, és az élővilág és a védett területek kérdéskörére. A terv a tájvédelmi és tájképvédelmi szempontokat is figyelembe veszi a szabályozási tervi előírásokban részletezett mutatók zöldfelületi arányok megállapításakor. 5.1. Táj- és természetvédelmi szempontú javaslatok

A természetvédelem szempontrendszerének is alárendelt területhasználatok az értékes területek védelmét, ökológiai és ökonómiai alapú fejlesztését, a sajátos helyi adottságok megőrzését teszi lehetővé. Ezen belül mind a hagyományos gazdálkodási formák, mind a sajátos tájképi értékek fenntartása érdekében született javaslatok a hagyományos tájhasználat, és a táji-, természeti értékek megőrzését szolgálják. Mind a vízgazdálkodási területek, mind a véderdők épületmentességet biztosítanak, ezáltal nem jöhetnek létre tájképi zavaró hatású beépítések. Az ökológiailag értékes mezőgazdasági területek korlátos mezőgazdasági területként történt besorolása a hagyományos extenzív gyepterületek és a tájképileg változatos területek megőrzését, ezáltal a táj és természeti értékek fennmaradását szolgálja.

A táji-, természeti környezet településkép-védelmi területének lehatárolása olyan értékes területeket foglal magában, melyeken szigorúbb szabályozási előírásokat meghatározó övezetek kerülnek kijelölésre, ezáltal a telepíthető funkciók körének meghatározásával, a hagyományos tájhasználat, az alacsony beépítési mutatók és építészeti kialakításra vonatkozó szempontok szerint a tájképi értékek fennmaradása is biztosítható. 5.2. Környezetvédelmi szempontú javaslatok

A terv tartalmi elemei, területfelhasználási, közlekedési és környezetvédelmi javaslatai és azok foganatosítására hozott szabályozási előírásai az egyes esetekben kedvezőtlen környezeti állapoton kívánnak változtatni, a negatív hatásokat igyekszik csökkenteni. Ez vonatkozik mind a levegőminőség, a zajvédelem, felszíni és felszín alatti vizek, a talajvédelem, és a hulladékgazdálkodás kérdéskörére. A terv az épített környezet és a tájképvédelem szempontjait is figyelembe veszi a szabályozási tervi előírásokban részletezett zöldfelületi előírások, környezetvédelmi célú növénytelepítések megállapításakor. Az egyes javaslatok hatékonysága a környezeti elemekre az alábbiak szerint alakul. Talaj-, felszíni és felszín alatti vizek védelme Jelen tervezés során potenciálisan talajszennyező funkciók megjelenését újonnan megengedő övezetek kijelölése nem történik, a település egy része azonban továbbra is gazdasági területfelhasználásban KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



58

marad. A környezetvédelmi szempontú javaslatokban megfogalmazottak, továbbá a vonatkozó hatályos jogszabályokban és előírásokban foglaltak betartásával azonban a területen üzemelő telephelyek esetén is megvalósul a talaj-, a felszíni és felszín alatti vizek védelme. A tervezési terület legjelentősebb környezetterhelése a kommunális hulladékkal feltöltött egykori hulladéklerakó területe. A terület hasznosíthatósága szempontjából elengedhetetlenül fontos feladat a terület rekultiválása, az illegális hulladéklerakás felszámolása. A terület védelmi erdőterületi besorolás fenntartása a terület talaj- és vízháztartási viszonyainak javítását is hatékonyan szolgálja.

A mezőgazdasági tevékenységből, közúti közlekedésből eredő szennyezések a meglévő erdő- és cserjesávok védelmével fásítások fejlesztésével, valamint a főút keleti részének javasolt védőfásításával csökkenthetőek.

Termőföld Jelen TSZT javaslat több ponton tartalmazza a korábban kijelölt kiterjedt fejlesztési területek visszavételét. Ezek jelentős része mezőgazdasági művelés alatt álló termőföldeket érintenek. Mezőgazdasági területbe történő visszasorolásuk a termőföldek védelme szempontjából kimondottan pozitív irányú, jelentős változtatás. Elősegíti a termőföldek védelmét és további mezőgazdasági hasznosítását, természeti erőforrás megőrzését. A termőföld és talaj humuszos rétegének védelme az előírások betartásával biztosított. A lakóterületek, valamint különleges területfelhasználási egységbe sorolt területek egy része beépítésre szánt területként nem kerülnek szabályozásra, így a területek a jelenlegi használatnak megfelelően kerülnek övezeti besorolás alá, így ezen tervi elemek jelen tervezési időintervallumban nem jelentik a termőföld igénybevételét. Beépítésre szánt területként való szabályozásuk a konkrét beruházási igény megjelenésekor időszerű, ekkor realizálódhatnak. A művelés alóli kivonás ütemezése szintén a termőföld védelmét szolgálja. Az előírások betartásával elérhető, hogy a beruházások megvalósulása során a környezetükben lévő mezőgazdasági területeken történő gazdálkodás feltételei ne romoljanak.

Levegőtisztaság védelem A tervben javasolt előírások a levegőminőség állapotának javítását és hosszú távú fenntartását szolgálják. A közlekedésből származó légszennyezés káros hatásainak csökkentése érdekében az utak fásítása a porszennyezés, levegőterhelés mérséklésére ténylegesen alkalmas. A főút mentén a zöldsávokban cserjesor ültetésével a közvetlenül az út mellett lerakodó szennyezés mértékét lehet csökkenteni. A tervezett úthálózati elemek (31. sz. elkerülő út) megvalósulását követően a telelpülés lakott területeinek légszennyezettsége várhatóan csökkeni fog. A növényzettel csak időszakosan fedett, diffúz légszennyezéssel járó szántóföldi művelésből származó poremisszió csökkentésére hozott mezővédő erdősávok telepítésére tett javaslatok ténylegesen pozitív hatással bírnak a széleróziós területen. Ezen felül további kedvező hatásai, hogy az erdősáv védett és kitett oldalán egyaránt csökken a szélsebesség, mely termésfokozó és mikroklíma javító hatást eredményez, valamint egyenletesebbé válik a csapadékeloszlás, a talaj szerkezete és vízháztartása. A korábban kijelölt, illetve jelenleg bővítésként kijelölt, de még be nem épített gazdasági területek esetében a konkrét beruházások megjelenésekor a környezetvédelmi előírások megkövetelése hatékony eszköz a környezetterhelés elkerülésére. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



59

Zaj- és rezgésterhelés Az új elkerülő út megépülésével, a zajvédelmi jogszabályokban és előírásokban foglaltak betartásával, és a telken belüli védelmi célú növénytelepítések kialakításával, a védendő létesítmények zajterhelése csökkenthető, környezetterhelés előidézése megelőzhető. Belterületen, ahol a terület megengedi a zöldsávok kialakítása, illetve fejlesztése mérsékli a közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelést. A 31. sz. elkerülő út megépülésével a település belterületét terhelő forgalom előreláthatólag csökkenni fog, így a zaj- és rezgésterhelés mértéke is.

Hulladékgazdálkodás Mind a kommunális hulladék, mind a veszélyes hulladékok elhelyezése és tárolása a jogszabályokban előírtaknak megfelelően történhet, így nem okozhat környezetterhelést. A tervezési területen jelenleg az egyik legjelentősebb környezetterhelést az egykori szilárd hulladéklerakó jelenti, melynek rekultiválásával több terhelő környezetet tényező is megszűntethető. A településen elszórtan megtalálható illegális hulladéklerakások felszámolásával a környezet minősége, a tájképi érték javulhat. A hulladékgazdálkodásról, valamint a veszélyes és állati hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló hatályos jogszabályok, hulladékkezeléssel és hulladékhasznosítással kapcsolatos előírásait betartva nem jelentenek szennyező forrást a területre, a környezetminőséget nem veszélyeztetik. A szelektív hulladékgyűjtés további támogatása és kiterjesztése szintén pozitív hatást eredményez, illetve segít a környezettudatos szemléletformálásban. 5.3. Gazdasági, társadalmi hatások A hatályos terveken már kijelölt, illetve jelenleg bővítésként kijelölt gazdasági területeken megjelenő új funkciók, jövőbeni beruházások megvalósulásával a település gazdaságát élénkíthetik. Jelen TSZT javaslat nem határoz meg környezetre jelentős hatást gyakorló iparterületeket, így nem ad lehetőséget a terv jelentős környezetterhelést okozó további funkciók megjelenésének. A gazdasági területek beépülése , így nem jár jelentős környezeti következménnyel, ugyanakkor a meglévő területeken újonnan megjelenő beruházások munkahelyteremtő hatásúak, mely kedvező folyamatok megindulását teszi lehetővé Maglód gazdasági életében.

A különböző beruházásoknak történő helybiztosítással, a szolgáltató és rekreációs funkciók megjelenésével, egyéb fejlesztések bővítésével és a további gazdasági szereplők megjelenésével a települési szintű foglalkoztatottság növekedése és fejlődése várható, amely további beruházások megteremtését vonhatja maga után. Az újonnan megjelenő beruházások munkahelyteremtő hatása, népességmegtartó hatással rendelkezik. A befektetés az önkormányzat számára is bevételi forrás, mely a település fenntartható fejlesztésére, az életminőség javítására, a kulturális és természeti értékek védelmére, a társadalmi-, kulturális hagyományok ápolására fordíthatóak. Maglódon a területi terjeszkedés helyett átkerül a hangsúly a magas színvonalú intézményi szolgáltatások és településüzemeltetés fejlesztésére úgy, hogy mindeközben a város megőrzi identitását, kiemelten kezeli a kedvező természeti és kulturális értékek megőrzését és bemutatását, támaszkodva ennek során a helyi humán erőforrásokra. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.



60

A belterülethez kapcsolódó minőségi fejlesztések, intézményrendszer bővítése, a település városközponti területének átalakítása az település vonzerejét erősíti, az értéknövekedés kihatással lehet az ingatlanárakra is. A tervezett funkciók továbbá segítenek a település közösség formálásában, illetve elősegítik az itt élők környezettudatosságának fejlődését.

6. A településrendezési terv módosítása során tett javaslatok befolyása más tervekre, programokra A helyi rendeletekben érvényesíteni kell a tervben megfogalmazottakat.

Budapest, 2015. szeptember


2005.(I.11.) KORM. RENDELET ALAPJÁN

Recommend Documents