2005 (XII. 25.) Korm. rendelet alapján

PureAqua Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. 8200 Veszprém, Hunyadi u. 14. +36 70 289 5212 www.pureaqua.hu [email protected]

TIMES SQUARE HOLDING Kft. „Mátészalka, 024/2 hrsz-ú telephelyen lévő marhavágóhíd”

egységes környezethasználati engedélykérelme a 314/2005 (XII. 25.) Korm. rendelet alapján Kérelmező:

TIMES SQUARE HOLDING Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1143 Budapest, Zászlós u.54.

Készítette:

PureAqua Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. 8200 Veszprém, Hunyadi utca 14.

Munkaszám:

121-1304-4

………………………………… Thury Péter ügyvezető

PureAqua Kft.

Kelt.:

Veszprém, 2014. június 23.


TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK ........................................................................................................................................ 3 1. ÁLTALÁNOS ADATOK ...................................................................................................................... 4 2. A TEVÉKENYSÉG CÉLJA .................................................................................................................. 6 3. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ALAPADATAI ................................................................................ 6 3.1. Tevékenység volumene ......................................................................................................................... 6 3.2. A működés várható megkezdésének időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeni megosztása...................................................................................................................... 6 3.3. Tevékenység helye és területigénye ................................................................................................ 7 3.4. A helyszín kialakítása ............................................................................................................................. 8 3.5. Tervezett technológia, anyagfelhasználás ................................................................................... 10 3.5.1 Technológia .......................................................................................................................................... 10 3.5.2 Anyagfelhasználás ............................................................................................................................... 17 3.5.3 Belső anyagmozgatás .......................................................................................................................... 19 3.5.4 Takarítás ............................................................................................................................................... 19 3.6. A tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás ........................................................ 20 3.7. Tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések ............................................ 20 3.8. Adatok bizonytalansága ...................................................................................................................... 20 4. ILLESZKEDÉS FEJLESZTÉSI TERVEKHEZ, KONCEPCIÓKHOZ ................................................ 21 5. KÖRNYEZETTERHELÉS, ÉS KÖRNYEZET-IGÉNYBEVÉTEL ELŐZETES BECSLÉSE................ 22 5.1. Levegőminőség ....................................................................................................................................... 22 5.1.0 Meteorológia ......................................................................................................................................... 22 5.1.1 A levegőminőség alapállapota............................................................................................................ 22 5.1.2 A felújítás, építkezés átmeneti hatása a levegőminőségre ............................................................ 24 5.1.3 Az üzemelés hatása a levegőminőségre ........................................................................................... 24 5. 2. Vizek (vízrajz, vízvédelem) .................................................................................................................. 37 5.2.1 A vízminőség alapállapota .................................................................................................................. 37 5.1.2 A felújítás, építkezés átmeneti hatása a vízminőségre ................................................................... 39 5.1.3 Az üzemelés hatása a vízminőségre .................................................................................................. 40 Mintavételi helyek .......................................................................................................................................... 47 Monitoring......................................................................................................................................................... 47 5.1.3. Földtani és talajviszonyok .................................................................................................................. 48 5.4. Hulladék................................................................................................................................................... 49 5.4.1 A telephely alapállapota hulladékgazdálkodási szempontból ........................................................ 49 5.4.2 A felújítás, építkezés során keletkező hulladékok ........................................................................... 49 5.4.3 Az üzemelés során keletkező hulladékok ......................................................................................... 50 5.5. Zaj ............................................................................................................................................................ 55 5.5.1 A zajkibocsátás alapállapota............................................................................................................... 55

Üzemi zaj..............................................................................................................................55

A vizsgálatok során alkalmazott műszerek: ............................................................................................... 56

Közúti közlekedési zaj ............................................................................................................62 5.5.2 A felújítás, építkezés zajterhelése ..................................................................................................... 64 5.1.3 Az üzemelés hatása a zajterhelésre .................................................................................................. 70 5.6.1. Élővilág-Tájvédelem - alapállapot .................................................................................................... 76 5.6.2 A felújítás, építkezés átmeneti hatása az élővilágra ....................................................................... 77 5.1.3 Az üzemelés hatása az élővilágra ...................................................................................................... 79 5.1.7. Havária ................................................................................................................................................. 80 6. HATÁSOK ELŐZETES BECSLÉSE .................................................................................................. 82 6.1. Hatásfolyamatok, hatásterületek meghatározása .................................................................... 82 6.2. Érintett területek adatai, állapotváltozások becslése .............................................................. 85 7. BAT (ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA) ...................................................................................... 86 8. ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................................................... 89 Mátészalka vágóhíd egységes környezethasználati engedélykérelme

Munkaszám: 121-1304-4

2/102


ELŐZMÉNYEK A Times Square Holding Kft. (1143 Budapest, Zászlós u. 54.) üzemeltetni kívánja a volt BO-VI-CO Kft., mint előző engedélyes által korábban működtetett 4700 Mátészalka, Jármi u. 8. szám alatti marhavágóhidat. A vágóhídi tevékenység megkezdése előtt a Kft. rendezni kívánja (többek között) a terület környezetvédelmi engedélyeit. Ezzel kapcsolatban az érintett területre/tevékenységre vonatkozóan 2014. április 16-án a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség 118-13/2014 számon kiadta az előzetes vizsgálatot lezáró határozatát, melyben nem jelölt meg jelentős hatást okozó tevékenységet. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján az előzetes vizsgálatot lezáró határozat után a működés megkezdéséhez környezetvédelmi vonatkozásban szükség van még a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. mellékletének 9.1. pontja szerinti (vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással) egységes környezethasználati engedélyeztetés lefolytatására. A vágóhídon jelenleg termelés nem folyik, a volt működtető ellen felszámolási eljárás indult (mely azóta le is zárult), kizárólag az üzem őrzés-védelme biztosított. A fentiek alapján a Times Square Holding Kft. megbízta a Pureaqua Kft-t jelen egységes környezethasználati engedélykérelem elkészítésével. A helyszíni vizsgálatok befejeztével az eredményeket e dokumentációban foglaljuk össze.

Mátészalka vágóhíd egységes környezethasználati engedélykérelme


3/102


1. Általános adatok Az egységes környezethasználati engedélykérelmet elkészítő szakértők adatai, aláírásai: Az egységes környezethasználati engedélykérelmet elkészítők neve, a jogosultságát igazoló engedély/okirat száma (a jogosultságok másolatai a 9. mellékletben találhatók):

Felelősök:

Bódi Vilmos okl. környezetvédelmi mérnök Mérnöki kamarai szám: 13-14127 Szakértői engedélyei: SZKV-1.4-zaj- és rezgésvédelem környezetvédelmi, szakértő

Kiss Csaba Balázs okl. környezetvédelmi mérnök környezetvédelmi szakértő Mérnöki kamarai szám: 01-14556 Szakértői engedélyei: SZKV-1.1 hulladékgazdálkodási szakértő SZKV-1.2 levegőtisztaság-védelem szakértő SZKV-1.3 víz- és földtaniközeg védelem szakértő

Dr. Vona Márton okl. körny. gazd. agrármérnök, környezetvédelmi szakértő Mérnöki kamarai szám: 01-11853 Szakértői engedélyei: Sz-TjV tájvédelem Sz-TV élővilágvédelem



4/102


Az üzemeltető cég és tervezett telephelyének adatai: Az üzemeltető neve, székhelye:

TIMES SQUARE HOLDING Kft. 1143 Budapest, Zászlós u. 54. KSH törzsszám: 22910880-1011-113-01 Cégjegyzékszám: 01-09-944355 Adószám: 22910880-2-42 KÜJ szám: 100294310 KTJ szám: 100449645 Vezető: Hurtyák Róbert, ügyvezető igazgató E-mail: [email protected] Telefon: 06/30 9017950

A telephely címe, helyrajzi száma, a település statisztikai azonosító száma: Kapcsolattartó tervező:

4700 Mátészalka, Jármi u. 8. 024/2 hrsz. KSH településazonosító: 18874 Kiss Csaba Balázs 06-30/544-6281

(A cégkivonatot és az egységes környezethasználati engedélykérelem elkészítésére vonatkozó megbízólevelet lásd az 1. sz. mellékletben)



5/102


2. A tevékenység célja A TIMES SQUARE HOLDING Kft. a 4700 Mátészalka, Jármi u. 8. szám alatti telephelyet, jelenleg nem üzemelő marhavágóhidat, kívánja üzemeltetni a jövőben. A Kft. a vágóhíd felújítása, szennyvíz előkezelőjének jelentős átépítése, csatornahálózatának rekonstrukciója, valamint a működéshez szükséges további környezetvédelmi engedélyek (egységes környezethasználati engedély) megszerzése után szeretné üzemeltetni a szarvasmarha-vágóhidat.

3. A tervezett tevékenység alapadatai 3.1. Tevékenység volumene A tervezett telephelyen termelés, vágás nem folyik, jelenleg csak a terület őrzése történik. A TIMES SQUARE HOLDING Kft. a terület megvásárlása és a létesítmények felújítása után szeretné beindítani a vágóhidat. A vágási számot 52.000 db/évben határozták meg, ami naponta 200 db szarvasmarhát jelent. Egy állat súlya átlagosan 400 kg, azaz a tevékenység volumene naponta kb. 80 tonna/nap vágósúly lesz. A tervezett kapacitás folytán szükség van az egységes környezethasználati engedélyeztetés lefolytatására a tevékenység megkezdése előtt.

3.2. A működés várható megkezdésének időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeni megosztása A telephelyen jelenleg nem folyik tevékenység, a már meglévő létesítmények 1980-ban épültek és utoljára 1990-ben kerültek felújításra. Bár a karbantartásuk folyamatos volt, ennek ellenére a működés megkezdése előtt tervezik a vágóhíd és létesítményeinek kismértékű felújítását. A vágóhíd területén a meglévő szennyvízhálózat kiegészítését, valamint új fizikai-kémiai és biológiai előtisztító fokozatból álló szennyvíz előtisztító létesítését tervezik. A meglévő csapadékvíz és szennyvíz hálózat olyan átalakítását tervezik, mely biztosítja a különböző övezeti csapadékvizek szétválasztását, megfelelő kezelését, elvezetését. Mátészalka vágóhíd egységes környezethasználati engedélykérelme


6/102


A vízjogi építési munkálatokat az építési engedély megadása után tervezik megkezdeni, a munkálatok kb. 70-80 napig tartanak majd. A szennyvízelvezető-, szennyvízkezelő műtárgyak építésével párhuzamosan előreláthatólag megkezdődik az épületek és a technológia működéshez szükséges felújítása is. A telephelyen hétköznapokon 6-22 óráig tervezik a munkavégzést két műszakban, hétvégén nem terveznek munkavégzést. Összesen évi ~260 munkanappal számolnak a vágóhídon.

3.3. Tevékenység helye és területigénye

Az ingatlan Mátészalka külterületén a Jármi u. 8. szám alatt a 024/2 hrsz-on található. Az elhelyezkedés a 2. mellékletben (átnézetes helyszínrajz) látható. A TIMES SQUARE HOLDING Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 4700 Mátészalka, Jármi út 8. szám (024/2 hrsz.) alatti területen üzemeltetett marhavágóhíd a város nyugati felén lévő ipartelepen található. A létesítmény területe a hatályos Építési Szabályzat és Rendezési Terv szerint gazdasági ipari zónában (Gip-501854) helyezkedik el. A telephelytől északi irányban, közvetlen a telephely szomszédságában mezőgazdasági korlátozott használatú zóna (Mko) helyezkedik el, amely egy részén egy tó található, a többi részén mezőgazdasági művelés folyik. A területen túl gazdasági rendeltetésű erdőzóna (Eg) és mezőgazdasági általános terület (Má) található. A vizsgált létesítménytől keletre szintén gazdasági területek találhatók, melyek kereskedelmi szolgáltató gazdasági zóna (Gk-501855) besorolást kapták. A szóban forgó területen egy UNIX autóalkatrész üzlet, az ALIBABA falatozó, egy KÄRCHER üzemanyagtöltő állomás és egyéb gazdasági létesítmények találhatók. Ebben az irányban a telephelytől kb. 400 méter távolságra kertvárosias lakózóna (Lke-313544) került kijelölésre, azonban ez jelenleg még beépítetlen. Ebben az irányban találhatók a létesítményhez legközelebbi védendő lakóházak, melyek a nyár utcában, kertvárosias lakózónában (Lke-303544) állnak, 550 méter távolságra. A vágóhídtól déli irányban húzódik a 49 számú II. rendű főút. A főút túloldalán kereskedelmi szolgáltató gazdasági zóna húzódik, ahol a következő létesítmények találhatók: Mátészalka vágóhíd egységes környezethasználati engedélykérelme


7/102


   

AGROKER Kereskedelmi Rt. telephelye (Gk-511854) Platán Autóház Kft. telephelye (Gk-501854) Szal-Tó Kereskedelmi Kft. telephelye (Gk-501855) teherautó és kamion szerviz (Gk-501855)

A telephelytől nyugatra a FrieslandCampina Zrt. telephelye található, amely szintén gazdasági ipari zónában (Gip-501854) helyezkedik el.

3.4. A helyszín kialakítása A telek alakja szabálytalan sokszög, nagy része aszfaltburkolattal van ellátva, területe 25.151 m². Az ingatlan, betonlábazaton vasbetétekkel, valamint előregyártott vb. kerítéssel körbe van kerítve. Az ingatlan megközelítése a 49-es számú főútvonalról lehetséges, saját aszfaltúton keresztül. A telephely Mátészalka külterületén, gazdasági ipari zónában (Gip-501854) található. A telephely a 024/2 helyrajzi számon helyezkedik el. A területen jelenleg az 1980-ban épült vágóhíd 1990-ben felújított létesítményei találhatók. A működéshez szükséges közművek, úgymint elektromos áram (EON Zrt.), víz (Szalka Víz Kft.), gáz, közcsatorna és telefonhálózat rendelkezésre állnak a telephelyen. Az ingatlan 93 m2-nyi területére az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. vezetékjoggal terhelt (22 kV-os földkábel). A tervezett tevékenység a vezetékjogot nem érinti, az erről szóló jegyzőkönyv csatolva lett a szennyvíz előkezelő vízjogi létesítési engedélykérelméhez. A telephelyen a szennyvíztisztító telep, valamint a szennyvíz és csapadékvíz hálózat egységes szerkezetbe foglalt vízjogi engedélyeit a felügyelőség 7857-14/2013 számon kiadta.



8/102


1.

számú táblázat: A telephely létesítményei és területük

Technológiai létesítmény

vágóhíd teljes területe aszfaltburkolat központi épület melléküzemi épület kényszervágó épület raktár épület iroda épület favázas iroda épület iroda és raktárépület porta épület trafóház kobzó épület tredex gépház

Technológiai lépések, -helyiségek

Alapterület (m2)

vágóhíd, húsfeldolgozás utak, parkolók vágótermek, csontozóhelyiségek, hűtőkamrák, kiszolgáló helyiségek, szociális helyiségek vágóállat fogadására, az állatok pihentetésére szolgáló helyiségek, kazánház és a vízkezelő helyiség, raktárhelyiség, TMK műhelyek kényszervágás, boncoló és hűtőkamrák egyetlen nagy raktárhelység irodák és tárgyalók irodák és tárgyalók irodák és tárgyalók pihenőhelység, hídmérleg beltéri egység, állatorvosi szoba energiaátalakítás veszélyes hulladékok tárolása szennyvíz-előtisztító (újjáépítése tervezett)

25.151 5.000 2.493 651 276 180 241 164 89 113 60 177 30

A tervezési terület helyszínrajzát lásd az 5. számú mellékletben. A telephelyen a favázas irodaépület, illetve az irodaépület szorul felújításra a beüzemelés előtt, valamint a hűtőházat kívánják átalakítani az egyik meglévő épületből. Ezen kívül tervezik még a szennyvízelvezető hálózat rekonstrukcióját és a szennyvíz-előkezelő átépítését/modernizálását vízjogi létesítési engedély alapján. A telephelyre bevezető út, illetve a telephelyen belül a teherforgalom számára szilárd aszfaltozott utak kerültek kialakításra 5000 m2-en a 4. számú mellékletnek megfelelően. A burkolt felületekről elvezetett csapadékvíz elválasztott rendszerben a közcsatornába kerül bevezetésre. A burkolatlan felületekre hulló csapadékvíz helyben szikkad el.

A burkolt és burkolatlan felületek nagysága a telephelyen a 3. táblázatban látható. 2. számú táblázat: A telephely tervezett burkolt és burkolatlan felületeinek nagysága

Burkolat Zöldfelület Beépített terület

Területe (m2) ~15600 ~9500



Aránya ~72 % ~38 %

9/102


A vágóhíd személyzetének létszáma 200 fő (plusz a biztonsági szolgálat) körül várható. A telepen kétműszakos nappali munkarend kerül kialakításra (6-14, 14-22 óráig), hétvégén nem lesz munkavégzés. Az évi átlagos munkanapok száma 260 nap, mely hétfőtől-péntekig történő munkavégzést jelent.

3.5. Tervezett technológia, anyagfelhasználás

3.5.1 Technológia A befektető által megvásárolni kívánt vágóhídon szarvasmarha vágására, csontozására alkalmas technológiát kívánnak kialakítani. A marhavágóhíd rendeltetése az évi kb. 52.000 db. élő állat levágása, tőkehúsként és csontozott, csomagolt nemeshúsként való feldolgozása, a kiszolgáló tevékenységgel együtt. A telephelyen tervezett minimális raktárkapacitás szükségessé teszi a rendszeres be-, illetve kiszállítást. A szállítást végző járművek mosása a telephelyen fekete és fehér kamionmosóban lehetséges. A tervezett intenzitás 10-20 tehergépjármű/nap. 3. számú táblázat: A tervezett üzem főbb műszaki adatai

Vágásszám Élőállat súlya: Műszakszám: Éves munkanapok száma:

~52.000 db/év ~200 db/nap 400 kg 2 260

Az üzemépületben a marhákat hagyományos, vagy rituális vágással vágják le. Az elkábított, vagy rituális vágás esetén kivéreztetett állatokat megbéklyózzák, motoros emelővel a magaspályára emelik, majd a kivéreztető vályú felett kivéreztetik. A kivéreztetés alatt a vér a vályúba folyik, ahonnan a telephelyen kialakított vérgyűjtőbe kerül átszivattyúzásra (vér a szennyvízbe nem kerül). Ezt követően levágják a hátsó lábnál a patát, elvégzik a bőrelőfejtést, az Achilles-ín kifejtését, a láb levágását. A következő munkahelyen pneumatikus ollóval eltávolítják az első láb patáit, szarvait, majd levágják a tőgyeit. A tőgy az állatorvosi vizsgálat után kobzásra kerül.



10/102


A következő művelet a bőr gépi fejtése. A lefejtett bőr a bőrványolóba kerül. Ezután levágják az állat fejét, majd felnyitják a hasfalat, kiszedik a bél- és bendőgarnitúrát. Ezen művelet után kerül sor a test hasítására. Az állatorvosi vizsgálat elvégzése után a testet utántisztítják, lezuhanyozzák, majd az elhagyja a vágócsarnokot. A bőrványolóba átadott bőrt először letisztítják, a faggyú és húsmaradványokat eltávolítják róla, majd összehajtogatva raklapon kiszállíthatóvá válik az üzemből. A marha levágott fejét a fejcsontozóba szállítják, ahol a koponya felhasítása után a velőt ládákba teszik, majd a fejet csontozzák. A fejcsont kobzásra kerül, a fejhúst ládákban a nyershús hűtőbe szállítják, a velő pedig a belsőség hűtőben kerül tárolásra (ládákban). A belsőség-feldolgozóban különválasztják a szívet, a tüdőt, a májat, a vesét és a lépet; ezeket lemossák és a hűtő tárolóba szállítják. A bél-gyomor garnitúrát a bélfeldolgozó asztalon szétválasztják, a pacalt a pacalüzembe átcsúsztatják. A pacalüzemben a gyomrot először lefaggyúzzák, kiürítik, majd tisztítják és hűtik. A bélgarnitúrát szétbontják vastag-, vég-, vak- és vékonybélre, tisztítják, sózzák, majd hordókba rakva hűtve tárolják. A vágóvonalról kikerülő marha-féltesteket előhűtik, majd csontozásra kerül, vagy expediálják. A hűtött féltesteket először negyedelik, majd a csontozóban kicsontozzák. A csontokat, illetve a testfaggyút húsipari kocsiba rakva elszállítják, a nemeshúst fóliába csomagolják, majd kartonba helyezik. A húsüzem belső kialakítása (helyiségek) a 6. mellékletben látható. Az üzem különböző helyszínei fekete és fehér övezetként vannak besorolva. A HACCP rendszer bevezetését tervezik még az üzemelés megkezdése előtt (a korábbi működés során a HACCP rendszer már ki volt építve az üzemben).



11/102


Fekete övezet:     

TMK, Udvari munkások élő állatosok (le-felhajtók) kobzósok (belső hulladékszállítók) bőrüzem,

Fehér övezet: 

minden egyéb

Az üzemből az alábbi étkezési készáruk kerülnek kiszállításra: 

tőkehús,



apróhús ládában,



belsőség ládában,



nyershús kartonozva,



belsőség kartonozva,



sózott bél hordóban.

A tevékenység végzéséhez szükséges létesítmények, feltételek A telephelyen a tervezett szarvasmarha feldolgozásához szükséges létesítmények, berendezések és személyi feltételek: Személyi feltételek: 

~200 fő dolgozó plusz a biztonsági szolgálat



12/102


A telephely létesítményeinek rövid leírása: KÖZPONTI ÉPÜLET Épült: 1980, 1990-ben lett felújítva! Funkciója vágóhíd és húsfeldolgozó. Az épületegyüttes belső elrendezése húsfeldolgozónak megfelelően kialakított. Vágótermek, csontozóhelyiségek, hűtőkamrák, kiszolgáló helyiségek, szociális helyiségek, öltözők találhatók benne (részletes vázlat a 6. mellékletben található). Az épület hasznos alapterülete: 2493 m², MELLÉKÜZEMI ÉPÜLET Épült: 1980, 1990-ben lett felújítva! Funkciója állatpihentető, raktár és TMK. Az épületegyüttes belső elrendezése a vágóállat fogadására, az állatok pihentetésére szolgáló helyiségekkel van ellátva, az épület középső részén a kazánház és a vízkezelő helyiség, míg az épület NY-i végében raktárhelyiség, valamint TMK műhelyek kaptak helyet. Az épület hasznos alapterülete: 651 m², KÉNYSZERVÁGÓ ÉPÜLET Épült: 1980, 1990-ben lett felújítva! Funkciója kényszervágó és szociális épület. Az épület mellett és előtt aszfaltburkolat, a főbejárat jól megközelíthető, az épület előtt parkolási lehetőség biztosítva. Az épület a telek hátsó részén helyezkedik el.



13/102


Az épületegyüttes belső elrendezése a kényszervágónak megfelelően kialakított, a hozzá tartozó boncoló, hűtőkamrákkal. Az épület Ny-i végében a telep dolgozóinak szociális helyiségei kaptak helyet. Az épület hasznos alapterülete: 276 m², RAKTÁR ÉPÜLET Épült: 1980, 1990-ben lett felújítva! Funkciója raktár. Az épület mellett és előtt aszfaltburkolat, a főbejárat jól megközelíthető, az épület előtt parkolási lehetőség biztosítva. Az épület egyetlen nagy alapterületű helyiségből áll. Az épület hasznos alapterülete: 180 m², FAVÁZAS IRODA ÉPÜLET Épült: 1980 Funkciója iroda épület. Az épület mellett és előtt aszfaltburkolat, a főbejárat jól megközelíthető, az épület előtt parkolási lehetőség biztosítva. Az épület a telek DK-i részén helyezkedik el. Az épület belső elrendezése a telepen dolgozók számára készült irodáknak kialakított, a hozzá tartozó tárgyalókkal, teakonyhával, valamint női-férfi WC kézmosóval. Az épület hasznos alapterülete: 61 m², IRODA ÉS RAKTÁR ÉPÜLET Épült: 1970 Funkciója iroda és raktár.



14/102


Az épület a telek középső részén helyezkedik el. Az épület belső elrendezése a telepen dolgozók számára készült irodáknak kialakított a hozzá tartozó tárgyalókkal. Az épület hasznos alapterülete: 89 m², PORTA ÉPÜLET Épült: 1980 Funkciója iroda épület. Az épület mellett és előtt aszfaltburkolat, a főbejárat jól megközelíthető, az épület előtt parkolási lehetőség biztosítva. Az épület a telek DK-i részén helyezkedik el. Az épület egyik végében alakították ki a telep őrzését végzők pihenőhelyiségét, az épület előtt lévő hídmérleg beltéri egységének elhelyezésére szolgáló helyiséget, míg a másik végében állatorvosi szobát alakítottak ki. Az épület hasznos alapterülete: 114 m². TRAFÓHÁZ Épült: 1970 Funkciója trafó. Az épület mellett és előtt aszfaltburkolat, a főbejárat jól megközelíthető, az épület előtt parkolási lehetőség biztosítva. Az épület a telek NY-i részén helyezkedik el. Az épület trafóháznak épült hagyományos szerkezettel, belső elrendezése ennek megfelelően kialakított. Más funkcióra nem alkalmas. A trafóház teljesítménye 550 KW! Az épület hasznos alapterülete: 60 m²,



15/102


KOBZÓ ÉPÜLET Épült: 1980 Funkciója raktár épület. Az épület mellett és előtt aszfaltburkolat, a főbejárat jól megközelíthető, az épület előtt parkolási lehetőség biztosítva. Az épület a telek NY-i részén helyezkedik el. Az épület hagyományos falazott szerkezetű, földszint + emelet beépítéssel. Az épületet a gyártási tevékenység során keletkezett veszélyes hulladék tárolására szolgál. Belső elrendezése ennek megfelelően kialakított. Az épület hasznos alapterülete: 177 m², TREDEX GÉPHÁZ Épült: 1980 Funkciója szennyvíztisztítás. Az épület mellett és előtt aszfaltburkolat, a főbejárat jól megközelíthető, az épület előtt parkolási lehetőség biztosítva. Az épület a telek K-i részén helyezkedik el. Az épület a telepen keletkező ipari szennyvíz előtisztítását biztosító technológia elhelyezésére szolgált. Ennek megfelelően egyetlen helyiségből áll. A meglévő szennyvíztisztító létesítmények a kézi durva rács kivételével felhagyásra kerülnek. A szennyvíz előkezelésre új szennyvíz előkezelő kerül kialakításra a FETI-KTVF által kiadott 7857-14/2013 számú vízjogi létesítési engedély alapján. Az épület hasznos alapterülete: 30 m² 4. számú táblázat: épületek és létesítmények összefoglaló táblázata

Épületek

Kiegészítő létesítmények

Központi épület

Trafóház

Melléküzemi épület

Tredex gépház

Kényszervágó épület

Hídmérleg



16/102


Raktárépület

Kamionmosó

Iroda épület

Gázfogadó állomás

Favázas iroda épület

Hulladék-, veszélyes hulladék gyűjtő

Iroda és raktárépület

Kazánház

Porta épület

Kompresszorház

Kobzó épület

Hűtőkamra Hatósági orvosi szoba Konyha Mosoda TMK műhely Faggyútartály

A fenti felsorolásban jelzett létesítményeken kívül más létesítmény elhelyezését a technológia nem igényli.

3.5.2 Anyagfelhasználás Alapanyagok: Élőállat: 1. Marha (200 db/nap, 80 t/nap, 400 kg/állat) munkanapok száma: 260 nap/év

Segédanyagok: 1. Technológiai víz az állatszállításhoz, kényszervágóhoz és a vágóhídi technológia működtetéséhez 2. Víz a takarításhoz, kocsimosáshoz 3. Konyha, TMK, mosoda, szociális vízfelhasználás 4. Egyéb: parköntözés, udvar locsolás 5. Hidrogén peroxid (30%-os) a pacal fertőtlenítésére (hetente kb. 600 liter 200 állat/napnál



17/102


Szennyvíztisztításhoz szükséges vegyszerek: 1. Sapaflokk-D (13000 liter/év) 2. AquaFer (65000 liter/év) 3. Polielektrolit (2080 kg) Egyéb: 1. Tisztító és fertőtlenítő szerek: a. Hipó (90-120 g/l-es), padozat mosáshoz és lábfertőtlenítőhöz, edények-ládák mosásához, b. Domestos-mosdókagylók, WC-k, szociális helyiség padozat, c. Vízkőoldó (CIF)-mosdókagylók, WC-k, szociális helyiség padozat, d. Zsíroldó (Welson)- termelési gépek, eszközök, e. Ultra derm (karbantartók), f. Kéz fertőtlenítő, g. Mosószer a ruha mosáshoz, h. Folyékony szappan. 2. Karbantartás: a. Zsírok, olajok, stb.

Termékek (feldolgozott termékek nem lesznek): 1. tőkehús (negyedelt formában marha hús) (igény szerint, általában 70%), vagy 2. osztályozott darabolt húsok (igény szerint, általában 30%) (kartonozva): a. 1-es (100%-os), b. 2-es (70%-os hústartalmú), c. 3-as (50%-os hústartalmú, a maradék faggyú és nyesedék). 3. belsőségek (másodlagos termékek) (400 kg-os állat) (kartonozva): a. pacal (4-5 kg), b. máj (4-5 kg), c. szív (1 kg), d. vese (1 kg), 4. húsos csont (400 kg-os állat 20%-a kb.), 5. „tepertő” amit értékesítenek, 6. faggyú-olaj (kozmetikai ipar).



18/102


3.5.3 Belső anyagmozgatás A telephelyen belüli anyagmozgatás az alább ismertetett módokon történik:

      

50-50-es saválló guruló konténerek (húsok, belsőségek) –kézzel az üzemen belül. 50-100-as saválló guruló konténerek (húsok, belsőségek) –kézzel az üzemen belül. 120*200-as saválló kampós kocsik –kézzel az üzemen belül. Konveyor pálya az üzemen belül (fél és negyed marhák). a vágás kezdetétől a vágás végéig. A hűtőbe betolás már kézzel történik a pályáról. 50*100-es saválló konténerek a hulladékokra, külön jelöléssel, csak kültéren lehet használni. A belső hulladéktároló térben találkozik a külső kocsi és a belső. A karton dobozokat kézzel pakolják raklapra. A raklapokat békával mozgatják, illetve rendelkezésre áll 2 pneumatikus kar a kamionba pakoláshoz. A fél és negyed marhák kézi erővel, vagy rakodó karral-kézzel rakodják.

3.5.4 Takarítás Az üzem takarítása 2 fázisra osztható: 1. munkaközi takarítás, 2. műszakvégi takarítás. A munkaközi takarítás elsősorban a munkaközi szünetekben történik, de ha szükséges, akkor munka közben is elvégezhető. Ennek során összegyűjtik a padozaton és a berendezéseken lévő darabos szennyeződéseket, majd vízzel lemossák azokat. A műszakvégi takarítás során az egész üzemet kitakarítják, felmossák, fertőtlenítik. Mosásra, fertőtlenítésre nagynyomású mosóberendezést, zsírtalanításra egyfázisú mosószert, fertőtlenítésre pedig 82-83°C-os forró vizet, valamint – szükség szerint- 2-5% töménységű hypó oldatot használnak.



19/102


3.6. A tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás A beszállítás a telephelyre jellemzően a Jármi útról történik majd. A szarvasmarhákat 24 tonnás élőállat szállító teherautóval fogják beszállítani, az előkészített, darabolt termékeket (pontosabban lásd az 5.3.5 fejezetben) pedig fagyasztott áruszállítóval, vagy hűtőautóval szállítják ki a telephelyről. Az élőállat beszállítás a telep keleti oldalán elhelyezkedő szolgalmi úton keresztül történik majd, ahonnan a hátsó kapun keresztül lehet bejutni a vágóhídra. Az áru kiszállítás a főkapun keresztül történik. A telephelyen dolgozók autóbusszal, illetve személygépjárművel tudják majd megközelíteni a telephelyet. A parkolás a telephely előtti (Jármi út felőli oldalon) történhet. A tervezett szállítási tevékenység és a hozzá kapcsolódó kiegészítő tevékenységek hatásait az 5. fejezetben részletezzük.

3.7. Tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések A vágóhíd felújítása során vízjogi létesítési engedély alapján kívánják átépíteni/korszerűsíteni a telephely szennyvíz előkezelő telepét és a csatornahálózatot is. Mivel a technológia környezeti hatása a technológiai előírások betartása mellett nem jelentős más környezetvédelmi létesítményt nem terveznek kialakítani.

3.8. Adatok bizonytalansága A tervezett tevékenység alapadatainak meghatározásakor 20.800 t/év szarvasmarha feldolgozását vettük alapul. A mennyiségek (-5 - -20 %-os) változásából eredő alapadat bizonytalanság hatása a megadott mennyiséggel történő üzemelés kezdetén és a későbbiek során is indifferens.



20/102


4. Illeszkedés fejlesztési tervekhez, koncepciókhoz A TIMES SQUARE HOLDING Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 4700 Mátészalka, Jármi út 8. szám (024/2 hrsz.) alatti területen üzemeltetni tervezett marhavágóhíd a város nyugati felén lévő ipartelepen található. A létesítmény területe a hatályos Építési Szabályzat és Rendezési Terv szerint gazdasági ipari zónában (Gip-501854) helyezkedik el. A tevékenységet már korábban is folytatták a telephelyen. Az alkalmazott technológia nem veszélyezteti a természetes környezeti elemek minőségét, a telep kialakítása környezetre szennyező forrást nem jelent. A tevékenység megkezdése nem teszi szükségessé területrendezési tervek vagy a településrendezési eszközök módosítását, a terület jelenlegi besorolása (Gip-501854) okán. Az ezt ábrázoló szabályozási terv vonatkozó részlete a 3. mellékletben található. A tevékenység megkezdését követően nem kerül sor a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti összetartozó tevékenységnek minősülő tevékenység megvalósítására, mivel a szomszédos ingatlanokon nem folyik vágóhídi tevékenység. A vágóhídi tevékenység a telepítés helyén eléri a Korm. rendelet 2. számú melléklet szerinti meghatározott küszöbértéket, ezért szükség volt előzetes vizsgálat lefolytatására és szükség van a jelen egységes környezethasználati engedélyeztetés lefolytatására a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint.



21/102


5. Környezetterhelés, és környezet-igénybevétel előzetes becslése 5.1. Levegőminőség

5.1.0 Meteorológia A vizsgálattal érintett terület Mátészalka településen helyezkedik el, mely az ÉszakkeletNyírség kistáj területébe tagozódik be. A mérsékelten meleg és a mérsékelten hűvös éghajlati típus határán elterülő kistáj. Délen száraz, máshol mérsékelten száraz, északon viszont már közel mérsékelten nedves. Az északi vidékeken 1800 óra az évi napfénytartam, ez dél felé haladva 1850-1900 óráig nő. Az évi középhőmérséklet 9,5-9,7°C. Az év legmagasabb hőmérsékletek sokévi átlaga 34,0°C, a legalacsonyabb hőmérsékleteké -17,5 és -18,5 °C közötti. A csapadék összege a kistáj nagy részén 600-620 mm, de északon 630-680, míg délen csak 570-580 mm. A leggyakoribb szélirány az északi (kiemelkedően), de jelentős a délnyugati és délkeleti szél is. Az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s közötti.

5.1.1 A levegőminőség alapállapota A tervezési terület környezetében jelentős környezeti hatást gyakorló ipari tevékenység nincs. A levegőterheltségi alapállapotot legfőképpen a 49-es számú - Rohod-MátészalkaCsengersima másodrendű főút forgalma adja. A terület a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint a 10. számú zónacsoportba tartozik (az ország többi területe). 5. számú táblázat: Mátészalka (az ország többi területe) zónacsoportba sorolása a különböző szennyező anyagok szerint

Az ország többi területe

Kéndioxid

Nitrogéndioxid

Szénmonoxid

PM10

F

F

F

E

Benzol

Talajközeli ózon

PM10 Arzén (As)

PM10 Kadmium (Cd)

PM10 Nikkel (Ni)

PM10 Ólom (Pb)

PM10 benz(a)pirén (BaP)

F

O-I

F

F

F

F

D



22/102


D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van.

E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van.

F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. A levegőszennyezettség alapállapotát az alábbi táblázatban mutatjuk be. A háttérterhelési értékek az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat többéves adatsoraiból lettek meghatározva a területhez legközelebbi mérőállomások adatainak területileg súlyozott átlagaiból a KVMOD Internetes Környezetvédelmi Modellező rendszer segítségével. 6. számú táblázat: légszennyező anyagok az OLM adatai alapján

Légszennyező-anyag

Mennyiség (µg/m3)

NO2

23,7

NOX

39,2

CO

537,6

Szállópor

30,1

SO2

4,4

A telephelyen jelenleg nem folyik tevékenység, így légszennyező pontforrást sem működtetnek.



23/102


5.1.2 A felújítás, építkezés átmeneti hatása a levegőminőségre A munkálatok előreláthatólag kb. 70-80 munkanapot vesznek igénybe. A munkálatok során területrendezésre, építkezésre és kisebb felújításokra lehet számítani. A munkálatok során az alábbi gépeket tervezik használni:

7. számú táblázat: a munkálatok során használt gépek, berendezések

Gép, berendezés

Megjegyzés 3

billenő teherautó

4 tengelyes, 21 m űrtartalommal (kb. 40 forduló naponta)

kotró-rakodó

teljesítmény: 70 kW, rakodóteljesítmény: 3300 kg, kotrási mélység: 6,02 m

mixer

4 tengelyes, 9 m3 űrtartalommal

betonpumpa

3 tengelyes, 32 méter emelőmagasságú

kézi szerszámok

flex, kalapács, hegesztőtrafó, hegesztőgép stb.

autódaru

34 tonna teherbírású

kézi szerszámok

kalapács, körfűrész stb.

kisteher gépkocsi

teherbírás: 5500 kg

KCR teherautó

platóméret: 6,45×2,4 m, darukapacitás: 3,6 m-en 1600 kg, teherbírás: 5500 kg

kisteher gépkocsi


kézi szerszámok


KCR teherautó


kisteher gépkocsi


kézi szerszámok

flex, kalapács stb. (épületen belül)

A munkálatok során a levegőminőség szálló por tekintetében átmenetileg romolhat, de a rövid időtartam és a munka jellege miatt különleges intézkedés nem szükséges, elegendő a technológiai fegyelem betartása.

5.1.3 Az üzemelés hatása a levegőminőségre Mátészalka településen az uralkodó szélirány északi. A telephelytől délre (az elszállítódás irányában) lakott területek nem, csak ipari területek találhatók. Határérték túllépés a fentiek



24/102


következtében nem várható az üzem felújítása és a szennyvíz előkezelő építése/bontása során. A tevékenység levegőterhelő hatása több tényezőből együttesen tevődik össze, úgymint:



A telephelyre be- és kimenő gépjárműforgalom és a telephelyen lévő pontforrások működéséből származó emisszió a telephely közvetlen környezetében,



A telep által generált gépjárműforgalom emisszió növelő hatása a megközelítési útvonalakon (minimális mértékű)



A telephelyen nem terveznek gépi anyagmozgatást, a keletkező készáruk, hulladékok telephelyen belüli mozgatását kézi erővel (kézikocsik) kívánják megoldani, így ebből a tevékenységből nem származik légszennyezőanyag kibocsátás



Esetleges bűzemisszió a telephelyen folytatott tevékenységéből adódóan

Technológiából adódó kibocsátás: A telephelyen 2 db. a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint meghatározott bejelentés köteles légszennyező pontforrás van telepítve. A két pontforrásra kötött két gőzkazán az előállítási folyamatok és a technológia hőigényét, valamint a feldolgozó helyiségek és a szociális létesítmények fűtésigényét és melegvízellátását hivatott biztosítani megfelelő mennyiségű és minőségű gőz előállításával. A THERMOPRESS típusú kazánok a melléküzemi épületben helyezkednek el, földgáztüzeléssel üzemelnek, egymással teljesen megegyeznek. A telephelyen a technológiához tartozóan a hűtést biztosítandó hűtőberendezést működtetnek. A hűtőberendezés ammónia hűtőközeggel üzemel egyfokozatú kapcsolással és egyfokozatú fojtással. A csavarkompresszorok a hűtőgépházban, a folyadékleválasztó, az ammónia szivattyúk, az evaporatív kondenzátorok és a vízszivattyúk a hűtőgépház előtti szabad téren kerültek elhelyezésre. A hűtött helyiségek temperálása különféle ventillációs léghűtőkkel történik. Az ammónia hűtőközeg az épületen belül és az épületen kívül zárt csővezeték hálózatban kering. A kiépített csővezeték hálózatot a hűtőközeggel való feltöltés előtt 20 bar nyomású levegővel nyomáspróbázzák. A hűtőrendszer minden nyomástartó edénye biztonsági lefúvató szeleppel van ellátva.



25/102


8. számú táblázat: pontforrások és kapcsolódó berendezések adatai

A gőzkazánok adatai

Paraméter

Típus

Thermopress

Gyártási év

1975

Névleges teljesítmény

2 tonna/h gőz

Gőzkazánok száma

2 darab

Fűtőanyag

földgáz

Gázégők adatai

Paraméter

Típus

PGG-160

Égők száma

kazánonként 1, összesen 2 darab

Névleges teljesítmény

1860 kW

Tüzelőanyag

földgáz

Gyártási év

1986

Pontforrás (kémény) adatok

Paraméter

Magasság

13 méter

Átmérő

0,56 méter

Pontforrások száma

2 darab

Hatásterület lehatárolás A P1 és P2 jelű légszennyező pontforrás levegőtisztaságvédelmi hatásterületét a felügyelőség adatbázisában rendelkezésre álló LM bevallások alapján határoztuk meg az Aircalc (verziószám: 3.7.0.65) modellezőprogram segítségével, mely az MSZ 21459 és az MSZ 21457 szabványsorozatokat veszi alapul a hatásterület modellezésénél. A program a modellezés során figyelembe veszi a terület meteorológiai viszonyait (hőmérséklet, szélirányok- és szélsebességek eloszlása, keveredési rétegvastagság), valamint a kibocsátás alapadatait.



26/102


Pontf. jele P1

P2

9. számú táblázat: pontforrások adatai Pontforrás Kilépési Kibocsátott magassága átmérő légszennyező [m] [m] 13 0,56 SZÉNMONOXID NITROGÉNOXIDOK 13 0,56 SZÉNMONOXID NITROGÉNOXIDOK

Átl. emisszió érték 102,2 mg/Nm3 347 mg/Nm3 102,2 mg/Nm3 347 mg/Nm3

Füstgáz hőmérséklet [C°] 440

Füstgáz térfogatáram [Nm3/h] 990

440

990

A jelenlegi levegőminőség meghatározásához az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati területre interpolált 2004-2011. évi adatait használtuk fel. A háttérszennyezettséget így döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg. A környezeti levegő megengedhető szennyezettségének mértékét a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltak szerint vettük figyelembe. A terhelhetőség a határérték és a háttérterhelés különbsége. 10. számú táblázat: CO, NOx terhelhetőség a határérték és a háttérterhelés

Levegőszennyező

Határérték

Háttérterhelés

Terhelhetőség

anyag

(µg/m3)

(µg/m3)

(µg/m3)

SZÉN-MONOXID

10000,0

537,6

9462,4

NITROGÉN-OXIDOK

200,0

39,2

160,8

Hatásterület határának feltételei A levegőminőségi hatásterület határának meghatározásánál a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet előírásait vettük figyelembe az alábbi két meghatározás szerint, melyek közül mindig az adott legnagyobb terület az érintett hatásterület: 

az egy órás légszennyezettségi határérték (szálló por esetén 24 órás) 10%-ánál nagyobb koncentrációértékek által meghatározott terület,



a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb koncentrációértékek által meghatározott terület (terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap légszennyezettség különbsége).



27/102


A hatásterületet a legnagyobb hatástávolsággal megrajzolható körnek vettük. A hatásterület meghatározását modellező szoftver segítségével végeztük el, mely az MSZ 21459/1-81, az MSZ 21459/2-81 és az MSZ 21457/4-80 számú szabványok alapján számolta a koncentrációt egy órás átlagolási időtartamra. A hatásterület lehatárolás eredménye 11. számú táblázat: pontforrás hatásterületek (CO, NOx) Légszennyező anyag hatásterület

szén-monoxid (P1, P2)

nem határolható le (0 méter)

nitrogén-oxidok (P1, P2)

105 méter

A modellezés alapján szén-monoxid kibocsátásra nem határolható le hatásterület. Nitrogén-oxidokra 105 méter lett a hatásterület nagysága. Határérték túllépés nem fordult elő egyik légszennyező komponens esetében sem. A fentiek figyelembevételével kijelenthető, hogy a bejelentés-köteles légszennyező pontforrások hatása nem jelentős. A részletes modellezés és a hatásterület ábrázolása a 7. mellékletben található. Szállítójárművek emissziója A területre jellemző CO, NOx, SO2 és szállópor emissziós kibocsátásokat a helyhezkötött pontforrásokon kívül a telepre ki- és beszállítást végző tehergépjárművek adják. A telephelyen belüli anyagmozgatáshoz kézi erőt kívánnak használni, így ezen tevékenységhez nem tartozik légszennyező-anyag kibocsátás. A szállítójárművek motorját a fel- és lerakodás során leállítják, így csökkentve a levegőbe történő károsanyag kibocsátását, valamint az üzemanyag felhasználást. A szállítójárművek várhatóan gázolaj üzeműek lesznek.

A telephelyre csak közúti forgalomban résztvevő gépjárművek hajthatnak be, melyek rendelkeznek a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló 77/2009. (XII. 15.) KHEM-IRM-KvVM együttes rendelet szerinti „zöldkártyával”, így kibocsátásuk nem haladja meg az előírt határértékeket. Mátészalka vágóhíd egységes környezethasználati engedélykérelme


28/102


Az alábbiakban található táblázat tartalmazza a gépek fajlagos légszennyező anyag kibocsátását: g/jármű × km mértékegységben, a Közlekedéstudományi Intézet és a Környezetvédelmi Minisztérium adatai alapján: 12. számú táblázat: gépek fajlagos emisszió tényezői 5 km/h sebességet feltételezve (g/km)

Jármű 1 db. munkagép

CO 34,99

NOx

SO2

9,62

1,56

szállópor 4,24

A telephelyre be-és kiszállítandó mennyiséget figyelembe véve naponta maximálisan 10 darab nyerges vontató, 8 db nehéz tehergépjármű és 5-8 db személygépkocsi be- és kihajtása várható, mely óránként kb. 1, maximum 2 teherautót jelentene egy átlagos 16 munkaórás napon (évente 260 munkanappal számolva). 13. számú táblázat: a tervezett szállítójárművek maximális kibocsátása

Jármű szállító járművek (2 jármű/óra)

CO (g/h) 70,0

NOx (g/h) 19,2

SO2 (g/h) 3,1

Szállópor (g/h) 8,5

A fenti kibocsátásokat és azt a tényt figyelembe véve, hogy a szállítójárművek motorja a telephelyen minimális időszakban fog üzemelni, kijelenthető, hogy a szállítás légszennyezőanyag kibocsátása nem lesz jelentős hatással a környezetre. Forgalom-növekedés A nyitvatartási időszakban 10 darab nyerges vontató, 8 db nehéz tehergépjármű és 5-8 db személygépkocsi forgalomnövekedéssel lehet számolni naponta. Rakodás közben a gépjárművek motorját leállítják, így is csökkentve a telephelyen történő légszennyező-anyag kibocsátást. A telephelyet a 49-es számú II. rendű főúton lehet megközelíteni. A szóban forgó útszakasz 2011. évi átlagos napi forgalmát (ÉÁNF) az alábbi táblázat tartalmazza



29/102


14. számú táblázat: a telephely melletti 49-es II. rendű főút forgalma

Út

JK1

Számlálóállomás kódja

szgk

3157

5567

49

kisteher 965

JK2

JK3

ktgk

busz

mkp

ntgk

171

54

20

109

tgk-

cs-

szer

busz

691

5

JK1

JK2

JK3

6532 245

805

A forgalmi adatok alapján az összes tehergépjármű forgalom a 49–es főút adott szakaszán 1915 db/nap. A tervezett telephelyre érkező kb. 18 darab tehergépjármű kb. 1 %-os forgalomnövekedést okoz a 49-es II. rendű főút adott szakaszán az adott jármű kategóriában. A tervezett beruházás okozta közúti közlekedési terhelésnövekedés (közvetett és közvetlen) hatásterületeken jelentkezik, hatótényezői az alábbi forgalom fajtáknál mutathatók ki:



tehergépkocsi

Közútforgalmi hatásviselők az alábbiak: · közvetlen hatásterület (a telephely és úthálózata), · közvetett hatásterület (az úthálózati környezet – a közútforgalmi vonzás körzet – azon része, ahol a tervezett fejlesztés a forgalmi adat meghatározás, becslés hibahatáránál nagyobb terhelésnövekedést okoz). Közvetlen hatásterület és lehatárolása Közútforgalmi értelemben közvetlen hatásterület a telephely kerítésen belüli úthálózata. Közvetett hatásterület és lehatárolása A lehatárolás szokásos elvét követve abból indultunk ki, hogy a közvetett hatásterület határán belüli úthálózati elemeken (útszakaszokon, csomópontokon) a tervezett fejlesztés forgalmi hatása legalább akkora, hogy ezeken van gyakorlatilag kimutatható forgalomváltozás. Más megfogalmazásban: azok az utak és csomópontok tekinthetők közvetett hatásterületiek-



30/102


nek, amelyeknél a forgalomszámlálás, adat-meghatározás hibahatáránál – plusz-mínusz 25 % - nagyobb forgalomváltozást okoz a tervezett fejlesztés. A fentieknek megfelelően közvetett hatásterület nem jelölhető meg, az okozott forgalomnövekedés a forgalomszámlálási adatok hibahatára alatt van. Poremisszió A technológiából adódó szálló por és ülepedő por kibocsátással nem kell számolni. Minimális por emisszióra a gépjárművek telephelyen belüli mozgásából lehet számítani, a gépjárművek szilárd burkolatú utakon fognak közlekedni, melyeket rendszeresen takarítanak, így azok diffúz porterhelése elhanyagolható. A zöldfelületek a telephelyen növényzettel borítottak, azokból diffúz porterhelésre nem lehet számítani. A szomszédos Jármi út (49-es számú II. rendű főút) forgalma által generált légszennyezéshez képest a telephely légszennyezése elhanyagolható. A telephely tisztántartásával minimálisra csökkenthető a telephely amúgy is jelentéktelen porkibocsátása. Monitoring A vágóhíd által üzemeltetni kívánt légszennyező pontforrások nem esnek az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet hatálya, valamint a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet hatálya alá, ezért nem szükséges folyamatos mérő és rögzítő rendszerekkel ellátni a pontforrás(ok)at. A vágóhídon található kazánok légszennyezőanyag-kibocsátását a Kft. a környezetvédelmi felügyelőség által előírásra kerülő gyakoriság (rendeletben meghatározott) szerint kívánja majd méretni.



31/102


Bűzforrások A

marhavágóhíd

bűzhatását

az

egyes

szagkeltő

légszennyező

komponensek

szinergizmusa miatt szagegységben számoltuk, mert ez közelebb áll a valósághoz, mintha csak egy adott komponenst (pl. ammónia) vizsgáltunk volna. A magyar SZE/m3 definíció szerint megegyezik a nemzetközi szakirodalomban használt OU/m3 (Odour Unit = szagegység) mértékegységgel. A számításokat a magyar fejlesztésű Aircalc 3.7 szoftverrel végeztük. Légszennyező komponensnek a SZE-t (szagegység) választottuk. Az alábbi táblázatban a különböző szagkoncentrációkhoz tartozó szagerősségi megjelöléseket és összefüggéseket mutatjuk be a kialakuló hatásokkal együttesen:

15. számú táblázat: szagkoncentrációk

igen erős 100 SZE/m3 fölött

Egyértelműen zavaró hatások

c > 30 SZE/m3

erős 50-100 SZE/m3 kifejezett 10-50 SZE/m3

Zavaró hatások megjelenésé- c = 10-30 SZE/m3 nek határa

Szagintenzitás

gyenge 5-10 SZE/m3

Nincs zavaró hatás

c < 10 SZE/m3

igen gyenge < 5 SZE/m3

Bár elvileg definíció szerint az 1 SZE/m3 az érzékelhetőség határa, azonban a valós meteorológiai viszonyok között végzett olfaktometriás mérések alkalmával gyakorlatilag nem mérnek 10 SZE/m3-nél kisebb koncentrációkat, mert a mintavevők egyszerűen nem érzékelik a valós légmozgások mellett az ennél gyengébb szagokat.



32/102


Ebből kifolyólag a modellező szoftverben 50 SZE/m3-t adtunk meg a szagkibocsátás határértékének, azaz így a (a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti) 10%-os feltétel miatt 5 SZE/m3 lesz az egyik határfeltétel a levegőtisztaság-védelmi hatásterület határára; ami így összhangban van a valós viszonyokkal és a gyakorlati életben tapasztalható zavaró hatások megjelenésének határával, tehát a hatástávolság számításból kijövő eredmények a valóságot fogják tükrözni.

Állattartó telepeken végzett korábbi olfaktometriás mérések alapján (és a szakirodalmi adatok szerint is), a sertéstelepeken érzékelhető szagok intenzitása a 100 SZE/m3-t közelíti, míg szarvasmarhák esetében ez kb. a fele, azaz: 50-60 SZE/m3. Ezekből a mérésekből az alábbi táblázat szerinti szagkibocsátások adódnak:

16. számú táblázat: szagkibocsátások különböző technológiáknál

A helyszíni bejárás alapján az alábbi lehetséges bűzforrások jöhettek szóba, melyek közül végül nem számoltunk mindegyikkel, mint bűzkibocsátóval:     

faggyúüzem bélüzem kobzó állatszállás trágyatároló konténer



33/102


Faggyúüzem A faggyúüzem működése nem jár kifejezett, zavaró mértékű szagkibocsátással. A korábbi működési tapasztalatok alapján a szabadban nem lehetett érzékelni az ebből a tevékenységből származó szagokat.

Bélüzem A bélüzemben a szarvasmarhákból eltávolított belet vízzel leöblítik, majd körülbelül 5 perc tartózkodási idő után a belet elszállítják. A belet nem bontják meg, így a szaganyagokat tartalmazó beltartalma nem érintkezik a levegővel, azaz ebből a technológiai folyamatból nem valószínűsíthető zavaró mértékű szagkibocsátás. A leírtak alapján a bélüzemmel nem számoltunk, mint szagkibocsátó forrással.

Kobzó A kobzó-épületben tárolják a hulladékokat (azaz például a belet is). Az itt összegyűlt állati eredetű hulladékokat naponta egyszer viszi el a hulladékszállító. Az épület zárt, ablakai nincsenek (üvegtéglákon megy be a fény). A hulladékokat konténerekben tárolják. Az ajtókat csak a hulladék ki- és betárolás idejére nyitják ki. Mivel az épület zárt, ezért ezzel az épülettel sem számoltunk, mint szagkibocsátó technológiai forrással. Állatszállás Az állatszállás egy kb. 12*22 méter alapterületű épület. Egyidejűleg maximálisan kb. 150 szarvasmarha lehet az épületben (nagy általánosságban ennél kevesebb). Az épület szellőztetéséről 4 db. 9500 m3/h-ás légszállítású ventilátor gondoskodik. A ventilátorok középpontja talajszinttől 2,55 méter magasságban helyezkedik el, átmérőjük 0,5 méter. A ventilátorokat a modellezés során 1 db. ventilátorral helyettesítettük, melynek adatai így a következő értékekre adódtak:

Légszállítás: 4*9500 m3/h Átmérő: 1 méter Magasság: 2,55 méter



34/102


A kibocsátott szagterhelés a bemutatott alapadatok alapján: 1 db. számosállat (kb. megegyezik 1 szarvasmarhával) szagterhelése: 20 SZE/ s Összes szagterhelés: 150 állat *20 SZE/s = 3000 SZE/s Összes szellőzőlevegő = 9500m3/h * 4 db. ventilátor = 10,56 m3/s Kibocsátott levegő szagegység koncentrációja = 3000 SZE/s / 10,56 m3/s = 284 SZE/m3 A modellezés során ezt az értéket használtuk fel kibocsátásként.

Trágyatároló konténer

A bejövő teherautókból az összegyűlt ürüléket a telep hátsó részén nyílt téren található konténerben gyűjtik. Az összegyűlt mennyiségtől függően kb. 1-2 naponta került sor az elszállítására. Ennek becsült szagkibocsátása maximálisan 35 SZE/(m2×s) (területegység, másodpercenként). A konténer felülete kb. 10 m2, így a kibocsátás összesen 350 SZE/s-nak adódik. A modellezés során ezzel a szagkibocsátással számoltunk, azonban hozzá kell tenni, hogy a szagkibocsátás jelentősen csökkenthető egy egyszerű ponyvás takarással, amikor nincs „ki/betárolás”.

Modellezés

A modellezés számítási elvét már a kazánok légszennyezés számításánál bemutattuk, így arra nem térünk ki újfent; csak a modellezés alapadatait, a számítás főbb pontjait és annak eredményeit mutatjuk be az alábbiakban.



35/102


Források és kibocsátási adatok 17. számú táblázat: szagkibocsátó források Pontf. Pontf. jele magassága [m]

Kilépési átmérő [m]

Kibocsátott légszennyező

Átl. emisszió érték

Füstgáz Füstgáz hőmérsékl térfogatára et m [C°] [Nm3/h]

P3

2,55

1

SZAG

284 SZE/Nm3

21

38000

F1

2

-

SZAG

350 SZE/s

-

-

Éghajlati viszonyok

A vizsgált területen a több éves átlagadatok alapján a jellemző szélsebesség 2,75 m/snak vehető. A jellemző rövid távú vizsgálatoknál a leggyakoribb D-i elszállítódási irányt vettünk figyelembe. A vizsgálatokhoz szükséges keveredési rétegvastagság átlagos értékét 650 méternek vettük, az évi középhőmérsékletet pedig 10 C°-nak. Az átlagos szélsebesség, szélirány, átlaghőmérséklet és légköri stabilitási érték meghatározása az OMSZ által 1993-2010 között mért meteorológiai adatok felhasználásával készült éghajlati térképek alapján a vizsgálati pontra történő interpolálással történt. Magyarországi viszonylatban az ország területének jelentős részén a légköri stabilitási jellemzők a következők szerint alakulnak: •

labilis 12 % ( Pasquill A,B,C )

•

semleges 65 % ( Pasquill D )

•

stabil 23 % ( Pasquill E,F )

Ennek értelmében a leggyakoribb állapotnak a semleges stabilitási kategória tekinthető, a vizsgálati ponton a légköri stabilitás jellemző értéke 0,326.

Környező terület felszíni paraméterei

Az elszállítódás irányában a felszíni érdesség értéke 1,6 , mivel többnyire városias épület borítású a földfelszín. Domborzati változékonyság szempontjából a tágabb környezet síknak tekinthető, a domborzati szigma korrekció értéke 1,00.



36/102


Levegőminőség és határértékek

A jelenlegi levegőminőség meghatározásához az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati területre interpolált 2004-2012. évi adatait használtuk fel. A háttérszennyezettséget így döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg. A terhelhetőség a fent leírtakból felvett határérték és a háttérterhelés különbsége. 18. számú táblázat: szagkibocsátás határértéke

Levegőszennyező anyag

SZAG

Határérték (SZE/m3)

Háttérterhelés (SZE/m3)

Terhelhetőség (SZE/m3)

50,0

0

50,0

A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a vizsgált források hatástávolsága bűz tekintetében nem határozható meg, vagy 0 m-nek definiálható, mivel a szagkoncentráció sehol sem éri el az 5 SZE/m3-t. A szagforrások (határérték alatti) kibocsátását a fenti eredmények ellenére térképen ábrázoltuk a kibocsátási koncentrációk bemutatásával a mellékletben.

5. 2. Vizek (vízrajz, vízvédelem) 5.2.1 A vízminőség alapállapota A vizsgálattal érintett terület Mátészalka településen helyezkedik el, mely az ÉszakkeletNyírség kistáj területébe tagozódik be. A kistájat keletről, északról a Kraszna, majd a Tisza ártere határolja, Míg északnyugaton a Lónyai-főcsatorna folyik. Ide tart egyetlen állandó jellegű vize a III. számú főfolyás is. Száraz, mérsékelten vízhiányos terület. Az időszakos vízfolyásokban nagyobb vízhozamokra általában csak tavasszal lehet számítani, míg az év nagyobb részében vizet alig találunk bennük. Állóvizek mérsékelt számban és kis területen fordulnak elő. A talajvíz mélysége északon a 6 métert is meghaladja, míg délen és keleten 2-4 méter között mozog. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrokarbonátos. Keménysége átlagosan



37/102


15-25 nk° között van. A rétegvíz mennyisége nem jelentős. Az artézi kutak átlagos mélysége alatta van a 100 méternek, az átlagos vízhozamok meghaladják a 200 liter/percet. Jelenleg a területen nem folyik ipari tevékenység, így szennyvíz-keletkezésre sem lehet számítani. A vágóhíd területén a meglévő szennyvízhálózat kiegészítését, valamint a régi, használaton kívüli szennyvíz előkezelő helyén új, fizikai-kémiai és biológiai előtisztító fokozatokból álló szennyvíz előtisztító létesítését tervezik. A meglévő csapadékvíz és szennyvíz hálózat olyan átalakítását tervezik, mely biztosítja a különböző övezeti csapadékvizek szétválasztását, megfelelő kezelését, elvezetését. A kamionmosók szennyvizeit külön műtárgyban gyűjtötték amíg a tevékenység üzemelt. Az átalakításokra már rendelkeznek a Felső-Tiszavidéki KTVF által kiadott vízjogi létesítési engedéllyel 7857-14/2013 számon. Az átalakítások és az építkezés során várható hatásokat az 5.2.2 fejezetben, míg a működés során várható hatásokat és a kialakításra kerülő szennyvíz-előkezelési technológiát az 5.2.3. fejezetben fejtjük ki részletesen.

A meglévő vonalas létesítmények a telephelyen a következők: 19. számú táblázat: a csapadékvízelvezetés és a szennyvíz előkezelés létesítményei

Meglévő vonalas létesítmények

szám

Megnevezés

Tervezett állapot

Csapadékvíz elvezetés 1.

Tiszta övezeti csapadékvíz hálózat

Üzemben marad

2.

Szennyvíz és szennyes övezeti csapadék csatorna

Üzemben marad (kiegészítéssel)

Szennyvízelvezetés 1.

Fekáliás csatorna

2.

Technológiai szennyvíz vezeték

3.

Véres szennyvíz vezeték

Felhagyásra kerül

4.

Béltartalom szennyvíz csatorna

Felhagyásra kerül

5.

Trágyás szennyvíz csatorna

Felhagyásra kerül



Üzemben marad Üzemben marad (kiegészítéssel)

38/102


A meglévő szennyvíz előtisztító technológia létesítményei az alábbiak: 20. számú táblázat: meglévő létesítmények

szám

Megnevezés

Tervezett állapot

1.

Durva rács (15 mm)

Üzemben marad

2.

Kiegyenlítő műtárgy

Felhagyásra kerül

3.

TREDEX gépház (Dobszűrő, TREDEX tisztító)

Felhagyásra kerül

4.

Szennyvíz telep (Flotáló)

Felhagyásra kerül

5.

Telítő tartály

Felhagyásra kerül

6.

Zsírfogó

Felhagyásra kerül

5.1.2 A felújítás, építkezés átmeneti hatása a vízminőségre A telephely üzemkész állapotra hozása során a helyszínen készülő műtárgyak betonozásához szükséges víz felhasználás. Szennyvízkeletkezéssel minimális mértékben kell számolni, csak az építőmunkások szociális szükségleteiből adódóan és az üzemépületek takarítása során keletkezik szennyvíz, mely a közcsatornára kerül bevezetésre (az üzemben lévő szociális helyiségek használható állapotban vannak). A vágóhídon a vízfelhasználást eredményező technológia nem fog változni a felújítás előtti technológiához képest (lásd a technológiai leírásban a 3.5.1 fejezetben). A telephelyen jelenleg termelés, vágás nem folyik. A most még meglévő szennyvíztisztító létesítmények a kézi durva rács kivételével felhagyásra kerülnek. A vágóhíd területén a meglévő szennyvízhálózat kiegészítése, valamint új fizikai-kémiai és biológiai előtisztító fokozatból álló szennyvíz előtisztító létesítése tervezett a jogerős FETIKTVF által 7857-14/2013 számon kiadott vízjogi létesítési engedély alapján. A meglévő csapadékvíz és szennyvízelvezető-hálózat olyan átalakítása tervezett, mely biztosítja a különböző övezeti csapadékvizek szétválasztását, megfelelő kezelését, elvezetését. A csapadék és szennyvízelvezető hálózat a telephelyen elválasztott rendszerben épült ki. A telephelyről összegyűjtött csapadékvizeket átemelő aknán keresztül szivattyúzzák a Jármi út alatt futó csapadékvíz csatornába. A telephelyen található egy piszkos és egy tisztaövezeti kocsimosó. A tisztaövezeti kocsimosóban a hústermékek elszállítása előtt kimossák a tehergépjárművek belsejét. A keletkező szennyvizeket - a telephely elülső, illetve hátsó bejáratánál elhelyezkedő kerékmoMátészalka vágóhíd egységes környezethasználati engedélykérelme


39/102


sókban keletkezett szennyvizekkel egyetemben – az újonnan építendő szennyvíz előkezelőre vezetik. A piszkosövezeti kocsimosóból ahol a bejövő járműveket mossák a keletkező szennyvizet zárt szennyvíztárolóban gyűjtik elszállításig. A szennyvíz előtisztító létesítésének célja a technológiai szennyvizeknek a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú melléklete szerinti közcsatorna határértékeknek megfelelő előtisztított szennyvízminőség biztosítása.

5.1.3 Az üzemelés hatása a vízminőségre Szennyvizet eredményező technológia leírása A befektető által megvásárolni kívánt vágóhídon szarvasmarha vágására, csontozására alkalmas technológiát kívánnak kialakítani. A marhavágóhíd rendeltetése az évi 52.000 db. élő állat levágása, tőkehúsként és csontozott, csomagolt nemeshúsként való feldolgozása, a kiszolgáló tevékenységgel együtt. A technológia részletes leírása a 3.5.1 fejezetben került kifejtésre. Technológiai vízfelhasználás 21. számú táblázat: technológiai vizek

Technológia lépés kocsimosó állatszállítás vágóhídi technológia kényszervágó tisztaövezeti kocsimosó TMK szociális vízfelhasználás konyha mosoda kazánház vízkezelő kondenzátortelep parköntözés, udvarlocsolás Összesen

m3/nap 20 10 290 2,5 5 2 15 8 2 1 7 32 7 401,5



40/102


A telephelyen tervezett minimális raktárkapacitás szükségessé teszi a rendszeres be-, illetve kiszállítást. A szállítást végző járművek mosására a telephelyen kamionmosó kialakítása tervezett, melynek összegyűjtött szennyvizei szintén a szennyvíz előkezelőbe jutnak. A tervezett intenzitás 10-20 tehergépjármű/nap. Lakossági jellegű szennyvíz mennyisége és minősége Az előzetes tervek alapján az üzemben mintegy 200 fő alkalmazott foglalkoztatására kerül sor (2 műszakban), így 65-75 liter/fő*nap (jellemző LE adatok 50-60%-a) fajlagossal számolva mintegy 13-15 m3/d szociális szennyvíz várható.

Előtisztítandó szennyvíz mennyisége és minősége Az üzemi tevékenység során, a tervezett tevékenységek alapján az alábbiakban felsorolt szennyvízáramokkal számolunk. A technológiai vízmennyiséget a várható vágás számból és az irodalmi adatok alapján meghatározható állattömegre vetített szennyvíz „termelésből” került meghatározásra. 22. számú táblázat: a vágóhídon keletkező szennyvizek Működés során keletkező szennyvízáramok

szám

Megnevezés

Kezelés

Tervezett előtisztítóba vezetett szennyvízáramok

Mennyiség m /d m3/év 3

310

80 600

1.

Technológiai szennyvíz

Előtisztítás

300

78 000

2.

Kamionmosó szennyvize

Előtisztítás

5

1 300

3.

Állatszállásról származó szennyvíz

Előtisztítás

5

1 300

15

3 900

15

3 900

Közvetlenül a befogadóba vezetett szennyvízáramok 1.

Szociális és egyéb kezelést nem igénylő szennyvízáram (TMK, irodák, kazánház, egyéb szociális helyiségek vizei)

Nincs

A szennyvíz előtisztító telepen tisztított ipari szennyvíz és a szociális szennyvíz az előtisztító után a fent részletezettek szerint összekeveredve kerül a városi közcsatorna hálózatba.



41/102


A közcsatornába bocsátott szennyvíz várható mennyisége: Egyesített technológiai előtisztított és szociális szennyvíz: 325 m3/d, Órai csúcs szennyvízmennyiség: 18 m3/h.

Csatornába nem bocsátott szennyvizek A telephelyen bizonyos technológiákból, folyamatokból keletkező szennyvizeket nem a közcsatornába, illetve az előkezelőre vezetik, hanem vasbeton medencében gyűjtik, ezek:

    

piszkos övezeti kocsimosó szennyvize állatszállási trágyás szennyvíz vágóhídon keletkező véres szennyvíz gyomor és béltartalmat tartalmazó szennyvíz kényszervágó szennyvize (szükség esetén fertőtlenítve)

Az így összegyűjtött szennyvizeket külön szállíttatják el erre engedéllyel rendelkező hulladékátvevőhöz. A piszkosövezeti kocsimosóból ahol a bejövő járműveket mossák a keletkező szennyvizet zárt szennyvíztárolóban gyűjtik elszállításig. Előtisztított szennyvíz és csatornába bocsátott szennyvíz minősége Az üzem területén keletkezett technológiai szennyvizek és szociális szennyvizek befogadója Mátészalka település közcsatorna hálózata, így a kibocsátott szennyvíz minőségére vonatkozóan a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet ad iránymutatást. Az előtisztított, közcsatornába bocsátott kevert előtisztított technológiai és szociális szennyvíz minősége várhatóan kielégíti a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 4. melléklete szerint az alábbiakat:



42/102


23. számú táblázat: 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 4. melléklete szerinti küszöbértékek

Paraméterek pH KOIk BOI5 NH4-N öN 10’ülepedő anyag SZOE öP

Mértékegység

Értékek

mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

6,5 - 10 1000 500 100 150 150 50 20

A fentiekben feltüntetett határértékek 4 órás átlagmintából mért eredményekre vonatkoznak. A telephelyről 1 ponton történik szennyvízbebocsátás a közcsatornába. Az üzemből a városi közcsatorna irányába az összüzemi elfolyó szennyvíz a telephelyről a portaépület irányában a bekötőút ellentétes felén lép ki és csatlakozik a települési csatornahálózatra, melynek üzemeltetője a Szalka-Víz Kft. Technológiai szennyvíz csatornahálózat A nyers technológiai szennyvíz az üzemi főépületből és az „állatszállás” szekciójából valamint a két épület között található burkolt, rácsos folyókákkal határolt területről érkezik az előtisztítási technológiába.

A következő új vízépítési műtárgyak létesülnek: 

nyers szennyvíz bekötő 1 db. tisztító akna.

vezeték:

32,1

fm,

DN

300

KG-PVC

csatorna,



előtisztított szennyvíz bekötő vezeték: 19,1+5,5fm, DN 300 KG-PVC csatorna, 1 db. tisztító akna.

A csapadék, valamint a szociális szennyvizeket gyűjtő hálózat változatlan formában üzemben marad.



43/102


Szennyvíz előkezelő A szennyvíztisztítás három egymást követő főbb technológiai folyamatra bontható:



a nyers szennyvíz fizikai-kémiai előkezelése



az előkezelt szennyvíz MBBR – moving bed biofilm reactor – (mozgóágyas biofilmes tisztítási technológia)



iszapkezelés.

A szennyvíztisztítás az alábbi részfolyamatokra bontható (a folyamatábra a 8. mellékletben található): 1. Rácsszűrés A technológiai és egyéb szennyvizek a meglévő technológiai csatornahálózaton érkezve (abba bekötve) kerülnek az előtisztítási folyamat első műveleti egységére a kültéren elhelyezett 15 mm pálcaközű síkrácsra. A durva rács a nem üzemszerű működés esetén a csatornahálózatba kerülő nagyobb darabos szennyeződéseket (pata, kötözők, csontok stb.) fogja fel. A felfogott rácsszemetet rendszeres időközönként a részben fedett - rácsos folyókával ellátott - betonozott felületen, kültéren elhelyezett konténerbe helyezik el. A rácsszemét konténer 240 l térfogatú, kerekkel ellátott, melyből a rácsszemét időszakosan a technológiai épületben elhelyezett 4 m3 térfogatú rácsszemét konténerbe üríthető. A durva rácson keletkező rácsszemét mennyisége várhatóan 20-40 l/d. A rácsszemét fertőtlenítése időszakosan klórmésszel, kézi adagolással biztosított.

2. Technológiai szennyvíz átemelése A rácsszűrt szennyvíz gravitációsan az átemelő aknába kerül, ahonnan búvárszivattyúval adják fel a szennyvizet az ívszitákra. 3. Finom szűrés Az átemelő aknából felemelt szennyvíz az 1 mm résátmérővel rendelkező ívszitára kerül feladásra, melynek feladata a finom, szűréssel eltávolítható szennyezők (szőr, zsír egy része, hús darabok, kavics, stb.) kiszűrése. A kiszűrt rácsszemét szintén az előkezelő technológiai épületében elhelyezett 4 m3 térfogatú rácsszemét konténerbe kerül. A keletkező rácsszemét mennyisége várhatóan 200-250 l/d (durvarács szemetével együtt). Mátészalka vágóhíd egységes környezethasználati engedélykérelme


44/102


4. Technológiai szennyvíz kiegyenlítése A finomszűrt szennyvíz az ívszitákról gravitációsan kerül a kiegyenlítő medencébe. A kiegyenlítő medencét fúvóval levegőztetik és keverik. A kiegyenlítő medencéből búvárszivatytyúk adják fel a szennyvizet a flotáló berendezésre. 5. Oldott levegős flotálás - DAF A

feladott

szennyvíz

a

flotálóberendezés

vegyszerbekeverő

egységébe,

a

csőflokkulátorba kerül. Ugyanide történik a technológiai épületben elhelyezett vegyszeradagoló szivattyúval a 2 különböző koagulálószer adagolása is. Az Al és az Fe tartalmú vegyszerek a 2-2 m3 térfogatú, duplafalú, szintjelzővel ellátott tartályokban kerülnek időszakosan tárolásra a technológiai épületben. A csőflokkulátorba kerül beadagolásra a flokkulációt biztosító polielektrolit is, mely vegyszer elkeveredve a koaguláltatott szennyezőket tartalmazó szennyvízzel biztosítja a lebegő szennyeződések flotálóberendezésben történő eltávolíthatóságát. Az eltávolított szennyezőanyag és a biológiai tisztítási fokozatból visszavezetett fölösiszap gravitációsan az iszaptároló műtárgyba kerül. A fizikai-kémiai eljárással előtisztított szennyvíz a biológiai tisztító műtárgyra, az MBBR műtárgyra gravitál.

6. Biológiai tisztító műtárgy – MBBR műtárgy Az MBBR műtárgyban a mintegy 4 órás hidraulikai tartózkodási idő mellett megtörténik az oldott szerves anyagok nagy részének, levegőztetés melletti eltávolítása. 7. Ülepítő műtárgy A kúpos fenekű ülepítő műtárgyba érkező szennyvíz-eleveniszap keveréke, az ülepítés során szétválasztásra kerül. Az eleveniszap recirkuláltatható az MBBR műtárgyba, a biológiai lebontó folyamatok során képződő többlet iszap pedig fölösiszapként elvételre kerül a kiegyenlítő műtárgyra, ahol az érkező szennyvíz lebegő anyagaival egyetemben eltávolításra kerül.



45/102


8. Iszaptároló medence A flotáló berendezésen keresztül elvett fölösiszap fúvó segítségével levegőztetett iszaptároló medencébe kerül gravitációsan. A felúszó iszapvíz eltávolítására kiemelhető búvárszivattyú lesz telepítve. A felülúszó dekantvíz az átemelő aknába kerül továbbításra. A levegőztetést középbuborékos levegőbeviteli elemek biztosítják. 9. Iszapvíztelenítés A tisztítás során képződő kevert iszap víztelenítése szalagszűrő présen tervezett. A víztelenítéshez polielektrolit szükséges. Membránszivattyú emeli ki a szennyvíziszapot az iszaptároló műtárgyból és nyomja a víztelenítő szalagprésre. A szalagszűrő csurgalékvize, gravitációsan kerül a kiegyenlítő aknába. A szalagszűrő mosóvíz igénye az ivóvízhálózatról biztosított. A víztelenítés során képződő víztelenített iszap a technológiai gépház közvetlen szomszédságában létesítendő konténertároló épületben elhelyezett víztelenített iszaptároló konténerekbe kerül.

Várható vegyszerfelhasználás A tervezett technológiában a következő becsült vegyszerfogyások várhatók. 24. számú táblázat: felhasznált vegyszerek Vegyszer

Napi mennyiség

Éves mennyiség

Sapaflokk-D, liter

50

13000

AquaFer, liter

250

65000

8

2080

Polielektrolit (flotáláshoz-víztelenítéshez), kg

Tisztítás során képződő melléktermékek A tervezett technológiában a következő becsült hulladék mennyiségek várhatók.



46/102


25. számú táblázat: tisztítás során keletkező hulladékok Hulladék/melléktermék

Éves mennyiség

Rácsszemét, kg

65 000

Vegyes iszap, kg

1 560 000

A hulladékok/melléktermékek befogadását, további kezelését valószínűleg az érvényes átvételi engedéllyel rendelkező ATEVSZOLG Zrt. fogja végezni. A felhagyás fázisában technológiai vízigény nincs, a tevékenység felhagyása sem felszíni, sem felszín alatti vizet nem érint, azok állapotában nem történik változás.

Mintavételi helyek A tisztítási technológia üzemi paramétereinek ellenőrzésére 2 mintavételi pont kerül kialakításra. 1. Nyers technológiai szennyvíz mintavételi pont az átemelő aknából (durva rácson szűrt szennyvíz) 2. Tisztított technológiai szennyvíz mintavételi pont az ülepítő elfolyó vályújából (előtisztított szennyvíz) A befogadói határértékeknek való jogszabályi megfelelés igazolására az összüzemi elfolyó csatorna telephelyet elhagyó szakaszán, a jelenlegi is meglévő fordítóaknából van lehetőség mintavételezni.

Monitoring

A monitoring során vizsgálandó paraméterek a vízjogi létesítési engedélyben kerültek meghatározásra az üzem technológiájából adódóan. A szennyvíz előkezelő megépülése után a vízjogi üzemeltetési engedélykérelemben kerül majd meghatározásra az elfolyó szennyvíz önellenőrzésének mintavételi gyakorisága a befogadó és az elfolyó víz minőségi és mennyiségei paramétereinek figyelembevételével.



47/102


5.1.3. Földtani és talajviszonyok A terület a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott Magyarország kistájainak katasztere alapján tájegységileg az Északkelet-Nyírség kistáj területén helyezkedik el. A talajok 82%-a homokon képződött. A szerves anyagot csak nyomokban tartalmazó futóhomok talajok a terület 20%-át teszik ki. Változatos hasznosításuk lehetséges, így szántóként 45%, legelőként és gyümölcsösként 10-10%, erdőként 25% és szőlőként 5%. Mátészalka település területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területe-

ken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint felszín alatti víz állapota szempontjából a „fokozottan érzékeny” és a „kiemelten érzékeny f.a.” terület kategóriákba sorolt. Jelenleg a területen nem folyik ipari tevékenység, így a talaj szennyezése a területen (nem) folytatott tevékenységből adódóan nem valószínűsíthető. A szennyvíz előkezelő építése során annak alapozására is sor kerül, mely munkálat érinti a földtani közeg felső rétegét, azonban nem valószínűsíthető annak szennyezése, mivel csak betonozásra kerül sor az előkezelő alapozásának kialakítása során. A talaj szennyeződése az építkezés során csak havária esemény bekövetkeztekor valószínűsíthető (részletesen lásd a havária tervben). A vágóhídi tevékenység legnagyobb része zárt térben, a földtani közegtől elszigetelten történik. A telephely nagy része burkolt felület, így a területről szennyezett csapadékvíz a talajt és a felszín-alatti vizeket sem szennyezheti. A szállítógépek meghibásodásából esetlegesen kicsepegő olajat a kezelőszemélyzet könynyen felitathatja és veszélyes hulladékként gondoskodhat az elszállításáról. Burkolatlan felületre elvileg nem kerülhet olajszennyezés, amennyiben mégis megtörténik, abban az esetben annak felitatásáról és elszállításáról a szennyezett földdel együtt kell gondoskodni. A tevékenységből keletkező hulladékmennyiség és hulladékfajták nem jelentenek kockázatot a földtani közegre és a talajvízre a telephely kialakítás és üzemelési rend betartásával. A tevékenységnek a földtani közeget illetően jelentős hatása nincs. A szennyvíz-előkezelési technológia műtárgyai újonnan kerülnek kiépítésre, vízzáróak és szivárgásmentesek. Üzembe helyezésük előtt az előírásoknak megfelelően vízzárósági próbá-



48/102


kat kell végezni. A megfelelően kiépített, jól működő szennyvíztisztító telep nem áll közvetlenül kapcsolatban a talajvízzel. A szennyvíz előtisztítása zárt rendszerben, a technológiai gépház alatt történik. A keletkező iszapot és rácsszemetet betonozott területen elhelyezett konténerekben, gyűjtik majd. A duplafalú vegyszertárolók a technológiai gépházban kapnak helyet. A fentiek figyelembevételével kijelenthető, hogy a tevékenységnek a földtani közegre jelentős hatása nincs. A felhagyás során (a területen tervezett további tevékenység függvényében) bontási munkálatok lehetnek, melyek során a földtani közeget minimális hatás éri. A felhagyás esetén a burkolt felületek elbontására kerülhet sor. Az esetlegesen szennyezett burkolt felületeket a talaj szennyeződését megelőző módon kell elbontani.

5.4. Hulladék 5.4.1 A telephely alapállapota hulladékgazdálkodási szempontból Jelenleg a tervezési területen tevékenység nem folyik, így ott hulladék sem keletkezik. A tevékenység felhagyásakor a telephelyen maradt hulladékokat (már nem használható ruházat, üres műanyaghordók a kobzóban, stb.) szükséges elszállíttatni a tevékenység megkezdése előtt, melyek mennyisége nem jelentős.

5.4.2 A felújítás, építkezés során keletkező hulladékok A terület kialakításához szükséges a régi szennyvíz előkezelő telep majdnem teljes elbontása és az új szennyvíz előkezelő építése valamint az üzemépület és a kiszolgáló épületek kisebb felújítása. Az építés során a felhasználandó anyagok teljes mennyisége beépítésre kerül. A szennyvíztisztító építése során jellemzően az építési-bontási munkálatok során keletkező hulladék típusokkal kell számolni. Ezek főként a bontás során keletkező beton, föld és fém hulladékok. Ezen hulladékok szelektíven kerülnek gyűjtésre és engedélyes átvevőhöz, vagy lerakóra kerülnek elszállíttatásra. Mátészalka vágóhíd egységes környezethasználati engedélykérelme


49/102


A telepítés ideje alatt keletkező kommunális hulladékot a helyi közszolgáltatónak tervezik átadni.

5.4.3 Az üzemelés során keletkező hulladékok A tevékenység során keletkező hulladékokat két fő csoportra lehet osztani. Egyik felük a technológia során a vágásból származó, főként állati eredetű hulladék, míg másik felük a kiegészítő tevékenységből származó (gép karbantartás, csomagolás és irodai tevékenység, szenny előkezelés) veszélyes és nem veszélyes hulladékai.

A technológiából várhatóan keletkező állati eredetű hulladékok fajtái EWC kód és a tárolási mód szerinti lebontásban:

26. számú táblázat: Vágásból származó hulladékok

EWC-kód

Telephelyi (átmeneti) tárolás módja

Csonthulladék

02 02 03

A csontozóban, fejcsontozóban keletkező ipari csontot húsipari kocsikban gyűjtik, majd az üzem területén létesített hulladéktárolóban tárolják elszállításig

Belsőség, lágykobzás

02 02 03

Az állatorvosi vizsgálat során kobzásra kerülő anyagokat fedeles zárható kocsikban gyűjtik, a hulladéktárolóban tárolják elszállításig

Hulladék

vértartalmú 02 02 99

A marhavágás során keletkező vér teljes mennyisége átfuvatásra kerül egy gyűjtőtartályba, ahol naponta gőzzel felfőzik, elszállíttatják

Gyomor- és béltartalom 02 02 03

A bendő ürítése során keletkező gyomortartalom, valamint a bélüzemben keletkező béltartalom külön csatornahálózaton jut a vasbeton medencébe, ahonnan szippantó járművel ürítik

Vér- és hulladék



50/102


Zsírhulladék

02 02 03

A csontozóban keletkező faggyút, vágóvonali vesefaggyút, valamint a bélüzemi bélfaggyút a faggyúüzemben duplikátorokban kiolvasztják. A duplikátorokban maradt tepertőt lapáttal a tepertőprésbe helyezik, ahol a maradék faggyút kipréselik belőle. Az összepréselt szilárd tepertőt húsipari kocsikban tárolják elszállításig.

Állati testrészek

02 02 03

A marháról levágott szarvat és patát, valamint állatorvosi vizsgálat után a tőgyet húsipari kocsikban gyűjtik elszállíttatásig.

Bélhulladék

02 02 03

A bélüzemben keletkező bélhulladékot fedeles, forgólapátos, zárható kocsikban gyűjtik, majd műszakonként elszállíttatják

Állatszállási trágya

02 02 03

Az állatszállás takarítása során keletkező trágyás szennyvíz külön csatornahálózaton folyik a vasbeton gyűjtőmedencébe, ahonnan szippantják

Elhullott állati tetemek

02 02 02

Éves szinten kb. 3-5 darabra becsült elhullott állati tetemet az ATEV-vel fogják elszállíttatni saját rakodó és szállítóeszközzel.



51/102


Az üzemelés egyéb, kiegészítő tevékenységeiből várhatóan származó veszélyes és nem veszélyes hulladékok: 27. számú táblázat: egyéb tevékenységből keletkező hulladékok

EWC-kód

Telephelyi (átmeneti) tárolás módja

Fáradtolaj, kenőzsír

13 02 05*

A fáradt olajat 200 literes hordókban gyűjtik

Akkumulátor

16 06 01*

A használt akkumulátorokat elkülönítve tárolják

15 02 02*

A karbantartási munkák során keletkező olajos rongyot fóliazsákban, a tűzveszélyes anyagok számára kijelölt helyen tárolják

19 08 01

A technológiai szennyvíz tisztításakor a kiszűrt rácsszemetet az előkezelési technológia épületében, konténerben tervezik gyűjteni

Kommunális szemét

20 03 01

A vágóhídon keletkező kommunális szemetet konténerben gyűjtik, a helyi közszolgáltató szállítja el.

Műanyag hulladék (láda, fólia, flakon)

15 01 02

konténerben gyűjtik

Papír

15 01 01


Fém

15 01 04, 17 04


Üvegcserép

15 01 07


Hulladék

Olajos rongy

Rácsszemét

A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtési módjának ismertetése, műszaki kialakítása Üzemi hulladék Az üzemi hulladékok (csont, lehullott seprett hús) az üzemen belül egy elkülönített térbe kerülnek. Az átvevő saját járművével innen szállítja el. A pata a bőrrel együtt kézi kocsival a kobzóba kerül átszállításra.



52/102


A vágóban egy véreztető aknában összegyűlik a vér, melyet kiszivattyúznak a kültéri főzőbe. Ott felfőzik, majd a már szinte porszerű hulladékot a kézi kocsival szintén a kobzóba szállítják. A bél és a béltartalom minden vágott állat alatt elhelyezett bél-tálcára kerül és az a konvejor sorral a bélüzembe kerül. Erről leveszik a pacalt és utána átemelik a kinti kézi kocsiba és szintén a kobzóba kerül. A kobzóan összegyűlt állati eredetű hulladékokat tervezetten az állati fehérje feldolgozó (ATEV Zrt.) szállítja el. Egyéb hulladék Veszélyes hulladék főként a TMK műhelyben keletkezik. Az üzemeltetés során a telep gépészeti berendezéseinél időszakosan a karbantartási során vagy javítás esetén hulladékként fáradt olaj (EWC 130205*), olajjal szennyezett textília (EWC 150202*) keletkezik. Amennyiben ezeket a hulladék áramokat a karbantartó vállalat nem szállítja el, úgy arra engedéllyel rendelkező vállalattal a telephelyen keletkezett többi ilyen jellegű hulladékkal együtt el kell szállíttatni. A műhelyben egy konténerben gyűjtik a veszélyes hulladékot, majd a műszak végén, vagy az edény megtelte után beviszik az üzemi gyűjtőhelyre. A veszélyes hulladékok gyűjtésére kijelölt üzemi gyűjtőhely (gépolaj, hidraulika, olajosrongy, akkumulátor) a kobzó melletti hosszúkás épületben van. Itt elzártan, feliratozva tárolják a hulladékokat. A gyűjtőhelyen vízzáró padozaton kármentő tálcán állnak majd a gyűjtőedények. A hulladékok ki és beszállítása sínen mozgatható kocsikkal is megoldható. Az összegyűlt veszélyes hulladékokat rendszeresen át fogják adni engedélyes szállítónak. Kommunális hulladék A Kommunális hulladékot ömlesztve gyűjtik, kivéve az irodában a papír és műanyag hulladékot, melyeket szelektíven gyűjtenek majd. A nem hasznosítható hulladékok lerakható részét a települési közszolgáltató gyűjti össze és szállítja el, míg a hasznosítható részt engedélyes átvevővel szállítják el.



53/102


A szennyvíz előkezelés hulladékai A tervezett technológiai szennyvíz-előtisztítás során víztelenített iszap és rácsszemét keletkezik, melyet előre láthatólag az ATEV Zrt. fog átvenni. A technológiai szennyvíz előtisztító területén a keletkező iszapok és rácsszemét gyűjtése konténerekben történik, ezek időszakos elszállításáról rendszeresen gondoskodnak. A keletkező, tervezett fölösiszap mennyiség: 200 kg/d A keletkező, tervezett rácsszemét: 250 l/d A szennyvíz-előtisztítás során a vegyszerfelhasználásból esetlegesen keletkező vegyszeres göngyölegekről elszállításáról a vegyszerbeszállító vállalat gondoskodik.

A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket a módosított 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell megtenni a tevékenység megkezdése után.

A tevékenység teljes felszámolása esetén biztosítani kell, hogy a területen hulladék ne maradjon. A vágásból származó állati eredetű hulladékok általában rövid időn belül mindenképpen elszállításra kerülnek, hiszen a biológiai folyamatok beindulása után azok nehezen kezelhetőek lesznek, így elszállíttatásuk is magasabb áron történhet csak meg. A szennyvíztisztító hulladékait szintén el kell szállíttatni a területről. A helyszínen maradó berendezések és létesítmények csakis inert, a környezetre ártalmatlan anyagokat tartalmazzanak. A tevékenység esetleges felhagyása során a berendezések, melyek jelentős értéket képviselnek, eladásra kerülnek. A felhagyás nem jelenti egyértelműen az épületek és egyéb létesítmények elbontását, hiszen ezek jelentős beruházás igényűek, és a továbbiakban hasonló, ilyen berendezést igénylő tevékenységeknek adhatnak helyet.



54/102


5.5. Zaj

5.5.1 A zajkibocsátás alapállapota

Üzemi zaj A vizsgálatok helye, időpontja és körülményei Jelen vizsgálati dokumentáció célja annak megállapítása, hogy a TIMES SQUARE HOLDING Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 4700 Mátészalka, Jármi út 8. szám (024/2 hrsz.) alatti területére tervezett marhavágóhíd vonatkozóan egységes környezethasználati engedélyeztetése kapcsán, az építőipari kivitelezési tevékenységből származó környezeti zajhatásokra, az üzemi berendezésektől és a közúti közlekedéstől származó környezeti zajterhelésre vonatkozóan teljesülnek-e a vonatkozó jogszabályok szerinti követelmények. A létesítmény az üzemszerű működés során nem fog üzemeltetni meghatározó üzemi, vagy közúti környezeti rezgésforrást, ebből kifolyólag a létesítmény környezeti rezgésterhelésével a továbbiakban nem szükséges foglalkozni. A Mátészalka, Jármi út 8. szám (024/2 hrsz.) alatti területen korábban már működött egy marhavágóhíd, ami jelenleg elhagyatottan áll, területén jelenleg üzemi zajforrás nem működik. A TIMES SQUARE HOLDING Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ezt a létesítményt szeretné újra indítani. A tervezett technológia bemutatása a 3.5.1 fejezetben található, a létesítmény környezetének leírása pedig a 3.3, 3.4 fejezetekben került bemutatásra. A vizsgált létesítmény környezetében szabványos műszeres mérésekkel határoztuk meg a környezeti zajterhelés (alapállapot) nagyságát.



55/102


28. számú táblázat: zajmérés időpontjai és körülményei

Vizsgálatok időpontja

Szélsebesség

Felhőzet fedettsége*

( C)

(%)

0

29

44

0

25

47

00

10 –11

2013. augusztus 2. 00

Páratartalom

o

(m/s)

2013. augusztus 2. 00

Hőmérséklet

00

22 –23

1/8

1/8

* a felhőzet fedettsége az MSZ ISO 1996-2:2009 szabványnak megfelelően

A nappali vizsgálatok során napos, szélcsendes, csapadékmentes idő volt. Az előírt határértéket (5 m/s sebességet) meghaladó levegőmozgást nem tapasztaltunk, ennek megfelelően az időjárási viszonyok érdemben nem befolyásolták a mérési eredményeket. Az éjjeli vizsgálatok során derült, szélcsendes, csapadékmentes idő volt. Az előírt határértéket (5 m/s sebességet) meghaladó levegőmozgást nem tapasztaltunk, ennek megfelelően az időjárási viszonyok érdemben nem befolyásolták a mérési eredményeket. A vizsgálatok során alkalmazott műszerek: 29. számú táblázat: zajmérés során alkalmazott műszerek

Műszer megnevezése Integráló zajszintmérő Akusztikus kalibrátor Hőmérséklet és páratartalom mérő Szárnykerekes áramlásmérő

Hitelesítés/kalibrálás típusa

gyári száma

száma

dátuma

SVAN 971

34291

M 566770*

2013.05.24.

Landtek ND9

584200

AKU 0042/2013

2013.05.24.

-

VA130207655

R06497

2013.05.31.

Testo 425

02542911

1414

2013.04.08.

* a mérőműszer hitelesítési bizonyítványának másolatát a melléklet tartalmazza

A mérőműszert a vizsgálatok előtt és után akusztikus kalibrátorral ellenőriztük. A környezeti zaj mérési módszere A környezeti zajterhelés vizsgálatát az MSZ 18150-1:1998 szabvány (A környezeti zaj vizsgálata és értékelése) alapján végeztük. A zajjellemzők mérésénél arra kell törekedni, hogy a vizsgált forrás zaja mellett más zaj ne befolyásolja a mérési eredményt.



56/102


A vizsgálati időt, a vonatkoztatási időt, valamint a mérési időt az MSZ ISO 1996-2:2009 szabvány szerint választottuk meg. A megítélési idő az MSZ 18150-1:1998 szabvány 5.2. szakasza szerint: 

nappal: a legnagyobb megítélési szintet adó folyamatos 8 óra



éjjel: a legnagyobb megítélési szintet adó folyamatos fél óra

Az alapzaj mérését az MSZ 18150-1:1998 szabvány 4.1.8. szakasza értelmében, a mérési pontokon, a vizsgált zajforrások kiiktatása után, a környezeti háttérzaj szüneteiben kell elvégezni, vagy olyan időszakban kell mérni, amikor a zajforrás nem működik. Ha a vizsgált zajforrás nem iktatható ki, az alapzaj mérését olyan helyen kell elvégezni, ahol a vizsgált zajforrás zaja nem észlelhető, és az alapzaj feltételezhetően azonos a mérési ponton fellépő alapzajjal. Az alapzaj mérése során az LAa legkisebb A-hangnyomásszintet kell mérni a műszer lassú (S) időállandójával. Az LAeq,mért egyenértékű A-hangnyomásszintből a vizsgált zaj LAeq egyenértékű Ahangnyomásszintjét az MSZ 18150-1:1998 szabvány 4.5. szakasza értelmében az alábbi képlet szerint határozzuk meg:

LAeq  LAeq ,mért  K a  K b [dB] ahol: Ka alapzaj-korrekció a szabvány 4.5.2 szakasza szerint [dB] Kb berendezetlen helyiség miatti korrekció a szabvány 4.5.4 szakasza szerint [dB] esetünkben Kb = 0 dB

Az LAM megítélési szintet a szóban forgó szabvány 4.6. szakasza értelmében az alábbiak szerint határozzuk meg:

LAM  LAeq  Kimp  K ton [dB] ahol: LAM LAeq Kimp Kton

a korrekciókkal számított megítélési A-hangnyomásszint [dB] a vizsgált zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje a vonatkoztatási időre [dB] impulzusos zajra vonatkozó korrekció a szabvány M1. melléklete szerint [dB] keskenysávú jelleg miatti korrekció a szabvány M2. melléklete szerint [dB]



57/102


Amennyiben szükséges, a háttérterhelés LAH szintjét az a) vagy b) bekezdés szerint kell meghatározni: a) Ha a kijelölt mérési pontokon más zajforrás vagy zajforrások hatása is észlelhető, a háttérterhelés értéke megegyezik ezen n darab zajforrástól származó, együttes zajterhelés fentiek szerint meghatározott LAM megítélési szintjével. b) Ha a kijelölt mérési pontokon más zajforrás hatása nem észlelhető, akkor a háttérterhelés a mért LA95 95 %-os A-hangnyomásszint, mely meghatározható a teljes megítélési időben folyamatos méréssel vagy több, rövidebb idejű méréssel, az MSZ 181501:1998 szabvány M3. melléklete szerint. A vizsgált zaj valamennyi megítélési ponton, szubjektív megítélés szerint sem impulzusos jellegű sem tisztahangú összetevőket nem tartalmazott. A vizsgált pontokon a környező üzemek által kibocsátott zaj nem volt sem hallható, sem pedig mérőműszerrel kimutatható. Mérőpontok ismertetése A tervezett létesítmény környezetében található zajforrások nem voltak kiiktathatók, azonban a mérési pontokon a környező üzemek által kibocsátott zaj nem volt sem hallható, sem pedig mérőműszerrel kimutatható, ezért az alapzaj meghatározását a mérési pontokon végeztük el. 30. számú táblázat: zajmérési pontok

A mérési pont jele ZT1

helye

távolsága*

magassága

(m)

(m)

550

1,5

ZT

0

1,5

ZK

1,5

ZK

Nyár utca végi lakóház (5307/7 hrsz.) homlokzata előtt 2 méterre

ZK1 telephely déli telekhatárán, a főbejárat mellett

ZK2 a beépítetlen lakóterület nyugati határán 400 ZT zajterhelési (megítélési) pont ZK zajkibocsátási pont * a mérési pont és a vizsgált létesítmény telekhatárának távolsága



jellege

58/102


A vizsgálat eredményei 31. számú táblázat: zajmérés eredményei

Mért egyenértékű A méré-

A-

si

hangnyomásszint

pont jele

Alapzaj

LAeq, mért

t

(dB)

(h)

LAa

Ka

(dB) (dB)

A zaj

A zaj impulzus jellege LAImax-

keskenysávú jellege

LAH

LAK

LAM

(dB) (dB) (dB)

Kimp

∆Lterc

Kton

(dB)

(dB)

(dB)

-

-

-

-

36

-

*

LASmax (dB) NAPPAL

ZT1

35,5

8,0

35,1

-

ZK1

38,7

8,0

35,6 -2,9

-

-

-

-

36

36

-

ZK2

35,9

8,0

35,3

-

-

-

-

36

*

-

-

-

-

-

35

-

*

-

ÉJJEL ZT1

34,9

0,5

34,5

-

ZK1

37,5

0,5

34,5 -3,0

-

-

-

-

35

35

-

ZK2

35,4

0,5

34,7

-

-

-

-

35

*

-

-

LAeq, mért egyenértékű A-hangnyomásszint t hatóidő LAa alapzaj Ka alapzaj-korrekció LAImax impulzusos időállandóval mért legnagyobb A-hangnyomásszint LASmax lassú időállandóval mért legnagyobb A-hangnyomásszint Kimp impulzuskorrekció ∆Lterc terc-hangnyomásszintek közötti különbség Kton keskenysávú korrekció LAH háttérterhelés LAK zajkibocsátás LAM zajterhelés * alapzajtól függetlenül nem határozható meg

Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei Az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008 (XII. 3.) KvVM – EüM együttes rendelet 1. melléklete szabályozza.



59/102


32. számú táblázat: zajhatárértékek (27/2008 (XII. 3.) KvVM – EüM együttes rendelet 1. melléklete)

LTH határérték Sorszám

1.

az LAM megítélési szintre

Zajtól védendő terület

(dB) nappal

éjjel

45

35

50

40

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépí-

2.

tésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

55

45

4.

Gazdasági terület

60

50

A vizsgált létesítmény környezetében védendő létesítmények helyezkednek el, ahol az alábbi zajterhelési határértékek kerülnek meghatározásra: 33. számú táblázat: védendő létesítmények

LTH határérték Terület

Távolság

Besorolás

(dB)

Sorszám

nappal

éjjel

beépítetlen lakóterület

400 m

Lke-313544

2.

50

40

Nyár utca mentén található lakóházak

550 m

Lke-303544

2.

50

40

A 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról) 1. számú melléklete szerint az üzemi és szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke megegyezik a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály szerinti zajterhelési határértékkel, ha közvetlen hatásterülete nem áll fedésben más üzemi vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével. Amennyiben több üzemi vagy szabadidős zajforrás határterülete fedésben áll, akkor a zajkibocsátási határértékét az alábbi képlet segítéségével kell megállapítani:



60/102


LKH  LTH  K N [dB] ahol:

K N  10 lg N , de legfeljebb 5 dB, ahol N azon üzemi vagy szabadidős zajforrások száma, beleértve az eljárás tárgyát képező zajforrást is, amelyek közvetlen hatásterülete az üzemi vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével fedésben áll.

A szóban forgó terület környezetében több üzemi létesítmény is található (3.3 fejezet), melyek zajvédelmi szempontú hatásterülete, ezáltal a hatásterületek fedésben állása nem tisztázott. A továbbiakban ezért a következő zajkibocsátási határértékeket vettük számításba: 34. számú táblázat: figyelembe vett zajhatárértékek (27/2008 (XII. 3.) KvVM – EüM együttes rendelet 1.

melléklete)

Terület

Távolság

Besorolás

Sorszám


400 m

Lke-313544


550 m

Lke-303544

LKH határérték (dB) nappal

éjjel

2.

45

35

2.

45

35

A vizsgálati eredmények értékelése 35. számú táblázat: vizsgálati eredmények értékelése

LAM

védendő létesítmény

LTH

(dB) (dB)

Túllépés mértéke

Értékelés

(dB)

NAPPAL Nyár utca végi lakóház (5307/7 hrsz.) homlokzata előtt 2 méterre

<33*

50

0

<30*

40

0

megfelelő

ÉJJEL Nyár utca végi lakóház (5307/7 hrsz.) homlokzata előtt 2 méterre *

megfelelő

alapzajtól függetlenül nem határozható meg

A vizsgálati eredmények határértékekkel történő összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a tervezett telephely környezetében található védendő létesítményeknél mért zajterhe-



61/102


lés jelenleg mind a nappali, mind pedig az éjjeli időszakban megfelel a vonatkozó követelményeknek.

Közúti közlekedési zaj A közúti közlekedési zaj számítási módszere A közúti közlekedési zaj számítását a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően végeztük. A számítás a közúti forgalomból adódó, az észlelési pontra vonatkozó egyenértékű A-hangnyomásszintet adja eredményül. A marhavágóhíd csak a nappali (6-22 óra közötti) időszakban fog működni, a telephelyre érkező gépjárművek csak a nappali időszakban lesznek hatással a közúti közlekedési zaj alakulására, ezért a számítások során az éjjeli időszakra vonatkozó zajterheléssel nem foglalkoztunk. A közvetett hatásterület A zajvizsgálatot nem elegendő a létesítmény közvetlen környezetére korlátozni, mivel a kapcsolódó kiegészítő tevékenységekből, járműforgalomból (elsősorban szállításból) származó zaj a létesítménytől távolabbi területeket is érintheti. Ennek megfelelően a közvetett hatásterület a vizsgált terület azon része, amelyen a kiegészítő tevékenység, illetve a járműforgalom járulékos zajterhelést, vagy a zajállapot megváltozását okozhatja. A szállítási tevékenység gyakorlatilag csak közúton bonyolítható, ezért a közúti szállítás zajhatása terheli a környező településeket. Közúti közlekedési zaj számítási eredményei A telephelyet a 49-es számú II. rendű főúton lehet megközelíteni. A szóban forgó útszakasz 2011. évi átlagos napi forgalmát (ÉÁNF) a táblázat tartalmazza.



62/102


36. számú táblázat: 49-es út forgalmi adatai

JK1

Számlálóál-

Út

lomás kódja

szgk

3157

5567

49 JK

kisteher 965

JK2

JK3

ktgk

busz

mkp

ntgk

171

54

20

109

tgk-

cs-

szer

busz

691

5

JK1

JK2

JK3

6532 245

805

jármű kategória

A 49 számú II. rendű főút szóban forgó szakasza védendő területek mellett halad el. Az út keresztezi a települést, Jármi utca néven, melynek mentén, mindkét oldalon kertes családi házak helyezkednek el, a közúttól kb. 20 méter távolságra. 37. számú táblázat: Jármi utcai lakóház zajterhelése


LAM,kö nappal (dB)

Jármi utca menti lakóházak

64

A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei A rendelet 3. számú melléklete szerint a vizsgált közutak a táblázat szerinti országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utak és főutak, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utak, belterületi elsőrendű főutak és belterületi másodrendű főutak kategóriába sorolhatók be. A rendelet 3. számú melléklete alapján a közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területen: 38. számú táblázat: zajhatárértékek (27/2008 (XII. 3.) KvVM – EüM együttes rendelet 3. melléklete)

Határérték (LTH) az LAM,kö Sorszám

1.


Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek

megítélési szintre (dB) nappal

éjjel

60

50

65

55

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépí2.


3.


65

55

4.

Gazdasági terület

65

55



63/102


A tervezett létesítmény előreláthatólag csak a nappali időszakban (6-22) fog működni, ezért csak a nappali időszakra vonatkozó határértékeket kell figyelembe venni. Az érintett útszakasz (49 számú II. rendű főút) Mátészalka településen halad keresztül, melynek mentén védendő létesítmények helyezkednek el, ahol az alábbi zajterhelési határértékek kerülnek meghatározásra: 39. számú táblázat: az érintett védendő létesítmények zajterhelési határértékei


Távolság

Jármi utca mentén található lakóházak

20 m

Besorolás

(dB)

Sorszám

Lke-303042

nappal

éjjel

65

55

2.

A közlekedési zaj értékelése 40. számú táblázat: közlekedésből eredő többlet zajterhelés az érintett területen (Jármi utca)

Zajtól védendő terület Jármi utca menti lakóházak

LAM,kö

LTH

Túllépés mértéke

(dB)

(dB)

(dB)

64

65

0

Értékelés megfelel

A vizsgált útszakasz közúti közlekedéséből származó zajterhelése jelenleg megfelel a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet által meghatározott határértéknek.

5.5.2 A felújítás, építkezés zajterhelése A várható környezeti zajterhelés számítása és értékelése Szabadtéri terjedési számítások módszere A vizsgált tevékenység, az építési és üzemi zajforrások zajkibocsátását a szabadtéri berendezések A-hangteljesítményszintje, valamint az épületen belüli zajforrásoknak az épületek határoló felületein lesugárzott A-hangteljesítményszintje határozza meg. A védendő létesítMátészalka vágóhíd egységes környezethasználati engedélykérelme


64/102


mények homlokzata előtt 2 m-re rögzítettük a megítélési pontokat. A tervezett üzem és az építési tevékenység zajforrásai által okozott zajterhelést (zajkibocsátást) a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendeletben található terjedési modell, a többi korrekció elhanyagolható mértéke miatti, egyszerűsített változatával számítottuk:

LK ,i  LW  K Ir  K   K d  K L  K m [dB] ahol: LK,i LW KIr K Kd KL Km 

a a a a a a a

vizsgálati ponton az egyes zajforrások várható zajterhelése (zajkibocsátása) [dB] zajforrások várható hangteljesítményszintje [dB] zajforrás iránytényezője [dB] sugárzás iránytényezője [dB] távolság miatt fellépő csillapodás hatását kifejező korrekció [dB] levegő elnyelő hatását kifejező korrekció [dB] talaj és a meteorológiai viszonyok csillapító hatását kifejező korrekció [dB]

A KIr (zajforrás iránytényezője) korrekció megállapítása a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet

5.1. pontja alapján történt. 

A K (sugárzási térszög miatti korrekció) megállapítása a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet

5.2. pontja alapján történt. 

A Kd (távolság miatt fellépő csillapodás hatását kifejező korrekció) számítása a következő öszszefüggés alapján történt:

ahol:



Kd = 20lg(st/s0)+11 [dB] s0 st

a vonatkoztatási távolság (1 m) a vizsgálati pont és a zajforrások távolsága (m-ben), jelen esetben st = 35 m

A KL (levegő elnyelő hatását kifejező korrekció) megállapítása a 25/2004. (XII. 20.) KvVM ren-

delet 6.2.1. pont 3. táblázata alapján történt. A táblázatban 500 Hz frekvencián, T = 10 C és hr = 70 % légköri paraméterek mellett a levegő elnyelő hatása 1,93 dB(A) / 1 km. Ezt az értéket visszaszámoltuk a terhelési pont és a zajforrás közti távolságra. 

A Km (talaj és a meteorológiai viszonyok csillapító hatását kifejező korrekció) korrekció megállapítása a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 6.3. pontja alapján történt.

Az építési munkák várható zajterhelése és a zajterhelés értékelése Az építési tevékenység zajforrásai A Jármi út 8. szám alatti telephelyen az üzem gyakorlatilag működőképes, az üzem újjáindításához nincs szükség komolyabb építési munkálatokra. A létesítmény területén azonban



65/102


egy új fizikai-kémiai és biológiai előtisztító fokozatból álló szennyvíz előtisztító létesül. A szennyvíztisztító mű építése során a következő munkafolyamatok várhatók:  

  

földmunka, a szennyvíztisztító helyének kialakítása (15 nap) a medencetér kialakítása, amely három részre bontható:  aljzatbeton kialakítása (3 nap)  medencefalazatok kialakítása (3 nap)  födémszerkezet építése (3 nap) szennyvíz kezelő épület építése, falazási munkálatok (10 nap) tetőszerkezeti munkálatok, tetőszerkezet kialakítása (10 nap) technológia megépítése, gépészeti kialakítás (20 nap)

Az építési kivitelezési tevékenység során a telephelyen a következő zajforrások jelenlétével lehet számolni: 41. számú táblázat: a telephely zajforrásai

Gép, berendezés

Megjegyzés

LWA (dB)*

földmunka, a szennyvíztisztító helyének kialakítása billenő teherautó

4 tengelyes, 21 m3 űrtartalommal (kb. 40 forduló naponta)

101

kotró-rakodó

teljesítmény: 70 kW, rakodóteljesítmény: 3300 kg, kotrási mélység: 6,02 m

103

medencetér kialakítása (mindhárom részmunka esetében) mixer

4 tengelyes, 9 m3 űrtartalommal

95

betonpumpa

3 tengelyes, 32 méter emelőmagasságú

100

kézi szerszámok

flex, kalapács, hegesztőtrafó, hegesztőgép stb.

100

szennyvíz kezelő épület kialakítása autódaru

34 tonna teherbírású

93

kézi szerszámok


100

kisteher gépkocsi


95

tetőszerkezet kialakítása KCR teherautó


101

kisteher gépkocsi


95



66/102


kézi szerszámok


100

gépészeti kialakítás KCR teherautó


101

kisteher gépkocsi


95

kézi szerszámok

flex, kalapács stb. (épületen belül)

100

A várható zajterhelés meghatározása Építési kivitelezési tevékenységet oly módon kell végezni, hogy teljesüljenek a 27/2008 (XII. 3.) KvVM – EüM együttes rendelet 2. mellékletében található határértékek. A vizsgálat során elvégeztünk egy számítást a különböző építési fázisok esetében, a területen várható összes munkagép együttes, folyamatos 8 órás működésére vonatkozóan. A számítások során feltételeztük, hogy minden típusú munkagépből 1 db működik egy időben a területen. A számítási eredmények a legközelebbi lakóház (Nyár utca végi lakóház, 5307/7 hrsz.) védendő homlokzatánál értelmezhetők. 42. számú táblázat: a védendő homlokzatnál számított várható zajterhelés

Zajforrás

LW

KIr

K

Kd

KL

Km

LAeq

LAM

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

földmunka, a szennyvíztisztító helyének kialakítása billenő teherautó

101

0,0

3,0

66,3

1,1

4,7

31,9

kotró-rakodó

103

0,0

3,0

66,3

1,1

4,7

33,9

36

medencetér kialakítása mixer

95

0,0

3,0

66,3

1,1

4,7

25,9

betonpumpa

100

0,0

3,0

66,3

1,1

4,7

30,9

kézi szerszámok

100

0,0

3,0

66,3

1,1

4,7

30,9

35

szennyvíz kezelő épület kialakítása autódaru

93

0,0

3,0

66,3

1,1

4,7

23,9

kézi szerszámok

100

0,0

3,0

66,3

1,1

4,7

30,9

kisteher gépkocsi

95

0,0

3,0

66,3

1,1

4,7

25,9

66,3

1,1

4,7

31,9

33

tetőszerkezet kialakítása KCR teherautó

101

0,0

3,0



35

67/102


kisteher gépkocsi

95

0,0

3,0

66,3

1,1

4,7

25,9

kézi szerszámok

100

0,0

3,0

66,3

1,1

4,7

30,9

gépészeti kialakítás KCR teherautó

101

0,0

3,0

66,3

1,1

4,7

31,9

kisteher gépkocsi

95

0,0

3,0

66,3

1,1

4,7

25,9

kézi szerszámok

70

0,0

3,0

66,3

1,1

4,7

<10,0

33

Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei A rendelet 2. számú melléklete tartalmazza az építési kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelés értékeit. Az építési kivitelezési tevékenység teljes időtartamát a 2. melléklet szerinti szakaszokra kell bontani, és azokra a határértéket a 2. mellékletnek megfelelően külön-külön kell meghatározni. Az építési tevékenység szakaszai előreláthatólag kevesebb, mint egy hónapig tartanak, ezért a következő határértékeket vettük alapul. 43. számú táblázat: építési tevékenység, zajhatárértékek (27/2008 (XII. 3.) KvVM – EüM együttes rendelet

2. melléklete)

LTH határérték Sorszám

1.


Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek

az LAM megítélési szintre (dB) nappal

éjjel

60

45

65

50

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépí2.


3.


70

55

4.

Gazdasági terület

70

55

Építési tevékenységet csak nappal kívánnak végezni, ezért értelemszerűen csak a nappali határértéket kell figyelembe venni. A vizsgált létesítmény környezetében védendő létesítmények helyezkednek el, ahol az alábbi zajterhelési határértékek kerülnek meghatározásra:



68/102


44. számú táblázat: zajhatárértékek a védendő léteítményeknél


Távolság

Besorolás

(dB)

Sorszám

nappal

éjjel


400 m

Lke-313544

2.

65

50


550 m

Lke-303544

2.

65

50

A zajterhelés értékelése A számítási eredményeket összevetettük a vonatkozó jogszabály által meghatározott határértékekkel. 45. számú táblázat: várható zajterhelés a védendő homlokzatoknál

Munkafolyamat

LAM

LTH

(dB) (dB)

Túllépés mértéke (dB)

Értékelés

földmunka, a szennyvíztisztító helyének kialakítása

36

65

0

megfelelő

aljzatbeton kialakítása

35

65

0

megfelelő

medencefalazatok kialakítása

35

65

0

megfelelő

födémszerkezet építése

35

65

0

megfelelő

szennyvíz kezelő épület kialakítása

33

65

0

megfelelő

tetőszerkezet kialakítása

35

65

0

megfelelő

gépészeti kialakítás

33

65

0

megfelelő

A számítási eredmények határértékekkel történő összehasonlítása alapján megállapítható, hogy az építési kivitelezési tevékenység során a zajterhelés várhatóan meg fog felelni a vonatkozó előírásoknak.



69/102


5.1.3 Az üzemelés hatása a zajterhelésre A létesítmény várható üzemi zajforrásai A létesítmény várható zajterhelése a telephelyen található berendezésektől származik, a telephelyen belüli gépjármű forgalom hatása várhatóan elhanyagolható lesz. A létesítmény újraindítását követően a telephelyen a következő zajforrások fognak működni: 46. számú táblázat: tervezett zajforrások

A zajforrás

Üzemelési időszak

Működési hely

Megjegyzés

Marhavágócsarnok 2 db GYKV-7-3 sűrített levegős kompresszor

2 műszak

csarnokban

LAeq,1m = 65 dB

6 db MONOVENT 1/2 típusú tetőventilátor

2 műszak

tetőn

LAeq,1m = 65 dB


2 műszak

tetőn

LAeq,1m = 65 dB


2 műszak

tetőn

LAeq,1m = 65 dB


2 műszak

tetőn

LAeq,1m = 65 dB


2 műszak

tetőn

LAeq,1m = 65 dB

1 db TCK 3/2 típusú ventilátor

2 műszak

tetőn

LAeq,1m = 55 dB


2 műszak

tetőn

LAeq,1m = 58 dB

2 db KW-20 klímaberendezés

2 műszak

tetőn

LAeq,1m = 65 dB

A zajforrás

Üzemelési időszak

Működési hely

Megjegyzés

Marhavágócsarnok Hűtőkompresszor

3 műszak

udvaron

LAeq,1m = 105 dB

PUTOBER léghűtő

3 műszak

udvaron

LAeq,1m = 85 dB

Hűtőkondenzátorok 1 db LANW 1000.1 ventilátor

2 műszak

udvaron

LAeq,1m = 82 dB

1 db LANW 1000.1 ventilátor

2 műszak

udvaron

LAeq,1m = 82 dB

kazánházban

elhanyagolható

Kazánház 2 db gázégő

3 műszak



70/102


2 db FAX ventilátor

3 műszak

kazánházban

LAeq,1m = 80 dB

Szennyvíztisztító 1+1 feladó szivattyú*

3 műszak

átemelő akna, föld alatt

elhanyagolható

1+1 feladó szivattyú*

3 műszak

kiegyenlítő, föld alatt

elhanyagolható

1+1 recirkulációs szivattyú*

3 műszak

ülepítő, föld alatt

elhanyagolható

1+1 fölösiszap elvételi szivattyú*

3 műszak

ülepítő, föld alatt

elhanyagolható

1 db dekantáló szivattyú

3 műszak

iszaptároló, föld alatt

elhanyagolható

1+1 iszapfeladó szivattyú*

3 műszak

technológiai gépház

LAeq,1m = 75 dB

5 db vegyszeradagoló szivattyú

3 műszak


elhanyagolható

1+1 FPZ K09 MD levegőztető fúvó*

3 műszak


LAeq,1m = 82 dB

1+1 KAESER BB 68 C levegőztető fúvó*

3 műszak


LAeq,1m = 87 dB

* A +1 mindig tartalék, a két berendezés egy időben nem üzemel

A várható zajterhelés meghatározása A tervezési terület környezetében található védendő létesítmények homlokzatánál a létesítmény környezeti zajterhelését számítással határoztuk meg. A védendő létesítmények homlokzata előtt 2 m-re rögzítettük a megítélési pontokat. A létesítmény zajforrásai által okozott zajterhelést (zajkibocsátást) a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet alapján számítottuk. A számítási eredmények a legközelebbi lakóház (Nyár utca végi lakóház, 5307/7 hrsz.) védendő homlokzatánál értelmezhetők.

NAPPAL 47. számú táblázat: zajkibocsátási számítások eredménye a védendő homlokzatnál (nappal)

Zajforrás

LW

KIr

K

Kd

KL

Km

LAeq

LAM

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

52

0,0

3,0

66,8

1,2

4,7

-17,7

87

-5,0

3,0

66,8

1,2

4,7

12,3

2 db GYKV-7-3 sűrített levegős kompresszor 6 db MONOVENT 1/2 típusú tetőventilátor



34

71/102



79

-5,0

3,0

66,8

1,2

4,7

4,3

82

-5,0

3,0

66,8

1,2

4,7

7,3

84

-5,0

3,0

66,8

1,2

4,7

9,3

tor

79

-5,0

3,0

66,8

1,2

4,7

4,3


69

-5,0

3,0

66,8

1,2

4,7

-5,7


78

-5,0

3,0

66,8

1,2

4,7

3,3

2 db KW-20 klímaberendezés

82

-5,0

3,0

66,8

1,2

4,7

7,3

Hűtőkompresszor

119

-20,0

6,0

67,3

1,3

4,7

31,7

PUTOBER léghűtő

99

-20,0

6,0

67,3

1,3

4,7

11,7

2 db LANW 1000.1 ventilátor

99

-20,0

6,0

67,0

1,2

4,7

12,1

Kazánház

65

0,0

3,0

66,8

1,2

4,7

-4,7

szennyvíz telep

105

-5,0

3,0

66,3

1,1

4,7

30,9

2 db MONOVENT 2/6 típusú tetőventilátor 3 db MONOVENT 2/7 típusú tetőventilátor 1 db MONOVENT 2/16 típusú tetőventilá-

ÉJJEL 48. számú táblázat: zajkibocsátási számítások eredménye a védendő homlokzatnál (éjjel)

LW

KIr

K

Kd

KL

Km

LAeq

LAM

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

Hűtőkompresszor

119

-20,0

6,0

67,3

1,3

4,7

31,7

PUTOBER léghűtő

99

-20,0

6,0

67,3

1,3

4,7

11,7

Kazánház

65

0,0

3,0

66,8

1,2

4,7

<5,0

szennyvíz telep

105

-5,0

3,0

66,3

1,1

4,7

30,9

Zajforrás

34

A várható zajterhelés értékelése A számítási eredményeket összevetettük a vonatkozó jogszabály által meghatározott határértékekkel.



72/102


49. számú táblázat: zajkibocsátási számítások eredménye a határértékek függvényében

LAM

védendő létesítmény

LTH

Túllépés mérté-

(dB) (dB)

ke

Értékelés

(dB)

NAPPAL Nyár utca végi lakóház (5307/7 hrsz.) homlokzata előtt 2 méterre

34

50

0

34

40

0

megfelelő

ÉJJEL Nyár utca végi lakóház (5307/7 hrsz.) homlokzata előtt 2 méterre

megfelelő

A számítási eredmények határértékekkel történő összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a zajterhelés várhatóan meg fog felelni a vonatkozó előírásoknak. Zajvédelmi szempontú hatásterület A vonatkozó 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján az üzemi és szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértékét a zajforrás hatásterületére kell meghatározni. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dBlel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel, e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 dB, éjjel (6:00-22:00) 45 dB. A telephelyet körülvevő területen, a zajvédelmi szempontú hatásterület határát a következő képlet segítségével határoztuk meg:

K d  LW  K Ir  K   LTH [dB] Mátészalka vágóhíd egységes környezethasználati engedélykérelme


73/102


ahol: Kd LW KIr K LHT

a a a a a

távolság miatt fellépő csillapodás hatását kifejező korrekció [dB] zajforrások várható hangteljesítményszintje [dB] zajforrás iránytényezője [dB] sugárzás iránytényezője [dB] zajvédelmi szempontú hatásterület határa [dB]

A Kd értéke a következő képletből számítható:

K d  20 log d  11 [dB] ahol: d

a zajvédelmi szempontú hatásterület határa [m]

NAPPAL

50. számú táblázat: hatásterület (nappal)

Védendő terület (mérőfelület) Iránya

Helye/területi besorolása

LTH Védendő

LAH Hatásterület Hatásterület

(dB) (dB) határa (dB) határa (m)*

É

gazdasági terület (Eg, Mko, Má)

-

-

36

551

75

K

gazdasági terület (Gk)

-

-

36

551

75

K

kertvárosi lakózóna (Lke)

-

-

36

452

200

K


lakóházak

50

36

403

370

D


-

-

36

551

75

Ny

gazdasági terület (Gip)

-

-

36

551

75

1

a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése e) pontja alapján

2

a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése d) pontja alapján a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése a) pontja alapján a telephely mértani középvonalától számítva

3

*



74/102


ÉJJEL 51. számú táblázat: hatásterület (éjjel)

Védendő terület (mérőfelület) Iránya

Helye/területi besorolása

LTH Védendő

LAH Hatásterület Hatásterület

(dB) (dB) határa (dB) határa (m)*

É

gazdasági terület (Eg, Mko, Má)

-

-

35

451

200

K


-

-

35

451

200

K


-

-

35

352

570

K


lakóházak

40

35

353

570

D


-

-

35

451

200

Ny

gazdasági terület (Gip)

-

-

35

451

200

1

a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése e) pontja alapján

2

a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése d) pontja alapján a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése b) pontja alapján a telephely mértani középvonalától számítva

3

*

A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterülete az alapállapot vizsgálatok időpontjában meghatározott háttérterhelés, valamint az elvégzett számítások szerint védendő létesítményt nem érint (a zajvédelmi szempontú hatásterület a 7. mellékletben található).

A közúti közlekedési zaj meghatározása és értékelése A telephelyet a 49 számú II. rendű főúton lehet megközelíteni. A ki- és beszállítás, a telephely nyitva tartásának megfelelően a nappali időszakban történik, ezért az éjjeli időszakban a vizsgált létesítménynek nincs hatása a közúti közlekedési zajra. A nyitvatartási időszakban 10 darab nyerges vontató, 8 db nehéz tehergépjármű és 5-8 db személygépkocsi forgalomnövekedéssel lehet számolni naponta. A forgalom növekedés a 49 számú főút esetében kevesebb, mint 0,1 dB-es hangnyomásszint növekedést okoz, vagyis nem lesz észlelhető. A szóban forgó közút zajkibocsátása a létesítmény üzemszerű működése mellett továbbra is megfelelő lesz.



75/102


A tevékenység felhagyása a zajterhelés állapotának javulását, egyben a létesítmény környezetében található területek beruházás előtti zajterhelés állapotának visszaállítását jelenti. Az alapállapotra jellemző eredeti helyzet áll vissza a bontási munkálatok jelentette rövid idejű zajterhelés-növekedés után.

5.6.1. Élővilág-Tájvédelem - alapállapot A felújítással, majd az ezt követő üzemeltetéssel érintett egykori szarvasmarha-vágóhíd, Mátészalka város nyugati felén lévő ipartelepen található, mely az Északkelet-Nyírségi kistáj területéhez tartozik. A telephely és környezete a Helyi Építési Szabályzat és Rendezési Terv szerint gazdasági

ipari zónában (Gip-501854) helyezkedik el. Az érintett terület eredeti, természetes élővilágát elvesztette, faji diverzitása nagymértékben csökkent az ipari tevékenység és a szilárd burkolatok kiépítésének következtében. Ennek megfelelően a területen, az antropogén hatások eredményeként a rurális vegetációra jellemző, kissé jellegtelen, zavarástűrő fajok (Chenopodium, Solanum, Rumex, Cynodon,

Urtica, Ambrosia, Cycorium, Convolvulus, Plantago, Achillea, Solidago spp, Geranium, Betula), illetve gyomfajok (Poa, Festuca, Medicago, Trifolium, Thimus, Chaomila, Leontodon spp, Pynus, Robinia, Fraxinus, Alianthus) borítása jellemző. A terület eredeti jellege megváltozott, jelenleg egy másodlagos, erősen degradált antropo-urbán területről beszélhetünk. Zoológiai szempontból a terület szintén nem rendelkezik ritka, védett állatfajjal. A vágóhíd és annak környezete országos, illetve helyi jelentőségű védett természeti területtel nem érintkezik, azzal nem határos. Natura 2000 hálózat területének nem része és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét sem érinti. A legközelebbi Natura 2000-es területek (1. ábra) keleti irányban kb. 2,5 km-re (Kraszna-menti rétek), míg déli irányban kb. 3 km-re (Nyírség-peremi égeresek) találhatók. Védett, illetve a későbbiek során védelemre érdemes fajok a területen és annak közvetlen környezetében nem találhatók, mivel a területen csak azoknak a fajoknak az egyedei fordulnak elő, melyek az ipari/urbán környezetben fennmaradni képesek. A terület ökológiai szempontból nem értékelhető jelentősebb természetes élőhelyként, mivel az eleve bolygatott terület, a természetes növénytakaró teljesen átalakult.



76/102


A telephelyen történő helyszíni bejárásaink során zoológiai szempontból említésre méltó ritka, védett állatfajokat fészkelő, búvó, táplálkozási, szaporodási, élőhelyeit nem figyeltünk meg a területen.

1. ábra: Vizsgált szarvasmarha-telep, illetve a környező Natura 2000-es területek elhelyezkedése Mátészalka határában a Természetvédelmi Információs Rendszer térképe alapján

5.6.2 A felújítás, építkezés átmeneti hatása az élővilágra A felújítási munkálatoknak az élővilágra nézve dokumentálható káros hatása nem prognosztizálható, mivel az természetvédelmi érdeket nem sért, védett természeti területre dokumentálható káros hatást nem gyakorol. Mindemellett egy alapvetően degradált, antropogén hatásokkal érintett terület élővilágára a tervezett munkálatokból adódó környezetterhelés mértéke elhanyagolható mértékű. A terület környezetét, annak jellemző élővilágának jellegét hosszú távon nagyban befolyásolták a város terjeszkedése és az iparterületen jellemző antropogén hatások, melyek következtében fennmaradni a területen csak az antropo-urbán környezethez alkalmazkodott



77/102


fajok voltak képesek. Ennek megfelelően a terület egy másodlagos, erősen degradált antropo- urbán tájról beszélhetünk. A terület közelében nincs országos, illetve helyi jelentőségű védett természeti terület, így botanikai és zoológiai szempontból sem jellemzőek ritka, védett növény-és állatfajok. Ilyen körülmények között a telephely felújítását, kialakítását követő tevékenységének az élővilágra, és a tájra nézve dokumentálható káros hatással nem rendelkeznek. Táj- és természetvédelmi szempontból összességében káros hatása nincs és nem is várható, ezáltal hatásterület sem jelölhető meg. A

szennyvíz

előkezelő

építését

követően

tereprendezés

és

kultúrgyep

(sport-

gyepkeverék) kerül vetésre, amely fajösszetétele alapján Lolium perenne 30.00%, Festuca spp. 60 %, Poa pratensis 10 %. A gyepesítés során prognosztizálható, hogy a környező kultúrgyepekből a Trifolium spp. behúzódik. A beruházás fakivágással, egyéb természetvédelmi szempontból értékes növényzet kivágásával nem jár. A jelenleg használaton kívüli szennyvíztelepen (220 m2) található esetleges özönnövények (pl. Ailanthus altissima) írtása élővilág védelmi szempontból kifejezetten kedvező. Biológiai aktivitás érték változása a telephely felújítása során A telephely szennyvízelőkezelő telepe új építésű épület lesz a marhavágóhíd telephelyének területén. A biológiai aktivitás érték változásának meghatározását a 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásértékének számításáról című fejezete alapján végeztük. A tervezett létesítmény 230 m2 felületű, a meglévő szennyvíz előkezelő létesítmény helyén épül, az építési beruházás során átmenetileg,- építkezés munkavégzése ~100 m2 zöldfelület érintésével jár. Ez az építkezés a telephelyen az alábbi –átmeneti- biológiai aktivitás-érték csökkenést eredményez:



78/102


Meglévő terület felhasználás BAÉ számítása: 52. számú táblázat: BAÉ számítása

terület minősége

Nagysága értékszorzó értékmutató (ha)

ált. mezőgazdasági terület

0

3,7

0

erdő terület

0

9

0

0,01

0,5

0,05

Intézményterület 10% zöldfelülettel, Gazdasági terület meglévő biológiai aktivitás érték

0,05

53. számú táblázat: BAÉ változása

terület minősége

Nagysága értékszorzó értékmutató (ha)

ált. mezőgazdasági terület

0

3,7

0

erdő terület

0

9

0

0,01

0,4

0,04

Kereskedelmi, szolgáltató terület, Ipari terület beruházás során kialakuló biológiai aktivitás érték

0,04

biológiai aktivitás érték változás

0,01

A fentiekből kitűnik, hogy a tervezett szennyvíz előkezelő beruházás során érdemleges biológiai aktivitás érték csökkenés NEM következik be, a telephely biológiai aktivitás értéke elenyészően alacsony,- antropo-urbán táj- még a telephely környezetében található mezőgazdasági területek biológiai aktivitási értéke is közel 1000 %-kal magasabb.

5.1.3 Az üzemelés hatása az élővilágra A terület környezetét, annak jellemző élővilágának jellegét hosszú távon nagyban befolyásolták a város terjeszkedése és az iparterületen jellemző antropogén hatások, melyek következtében fennmaradni a területen csak az antropo-urbán környezethez alkalmazkodott fajok voltak képesek. Ennek megfelelően a terület egy másodlagos, erősen degradált antropo- urbán tájról beszélhetünk. A terület közelében nincs országos, illetve helyi jelentőségű védett természeti terület, így botanikai és zoológiai szempontból sem jellemzőek ritka, védett növény-és állatfajok. Mátészalka vágóhíd egységes környezethasználati engedélykérelme


79/102


Ilyen körülmények között a telephely felújítását, kialakítását követő vágóhídi tevékenység az élővilágra és a tájra nézve dokumentálható káros hatással nem rendelkezik. Táj- és természetvédelmi szempontból összességében káros hatása nincs és nem is várható, ezáltal hatásterület sem jelölhető meg.

5.1.7. Havária Jelenleg a területen tevékenység nem folyik, így havária esemény jelen állapotban nem fordulhat elő. A felújítási munkálatoknak során a munkagépekből elfolyó szénhidrogének okozhatnak helyi szennyezést. A szennyezést ilyen esetekben a szennyezett földdel együtt el kell távolítani és azt arra engedéllyel rendelkező hulladékszállítóval elszállíttatni. Más típusú havária eseményre a munkálatok során nem lehet számítani. A vágóhíd üzemeltetése során bekövetkező rendkívüli események – különféle havária események, tartály és csővezeték sérülések, szénhidrogén szennyezések, stb. – során olyan intézkedéseket kell meghozni, amelyek révén a gyártelep egészére kiterjedő kárelhárítási intézkedések révén megakadályozható az élővizek, a talajvíz, a levegő, valamint a talaj szennyezése. A kárelhárítási feladatokra vonatkozóan a telephelyre vonatkozó (későbbiekben a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerint elkészülő) előírásokat (üzemi kárelhárítási terv) be kell tartani. Levegőminőség Levegőminőséget befolyásoló havária elsősorban tűzesemény során alakulhat ki, mely a gépjárművek nem megfelelő műszaki állapotából, vagy külső körülmények (emberi gondatlanság, szándékos gyújtogatás) hatására következhet be. Másodsorban a telephely légkondícionáló rendszeréből szivároghat ammónia, mely légszennyezést okozhat, a szivárgást rendszeres karbantartással lehet megelőzni. Be nem tervezett nyomásnövekedéskor a biztonsági szelepek kinyitnak és a hűtőközeg gőz egy része a szabadba áramlik az épület legfelső síkja fölé vezetett csövön, mely esemény csak nagyon ritkán, havária esetén fordulhat elő. Havária esetén az üzemi kárelhárítási tervben foglaltak szerint kell intézkedni. Mátészalka vágóhíd egységes környezethasználati engedélykérelme


80/102


Vizek A tervezési területen a technológiából adódóan felszíni és felszín alatti vizek szennyezése üzemanyag kiömlés esetén fordulhat elő. A kiömlést lokalizálni kell, a szennyezett földet, felitató anyagot pedig szakcéggel elszállíttatni. Káresemény esetén előfordulhat, hogy a szennyvíz-előkezelőből elfolyó szennyvíz nem elégíti ki a közcsatornába bocsáthatósági értékeket. Ebben az esetben a hibát miharabb el kell hárítani, esetlegesen akár az üzem leállításával is, hogy az elfolyó szennyvíz minősége megfeleljen a határértékeknek. Föld A technológiából adódóan a földtani közeget érintő szennyezés, rendkívüli esemény előfordulása kis valószínűségű. Szénhidrogén szennyezés esetén a kicsepegő/elfolyó olajat a kijelölt dolgozó(k) könnyen felitathatja és veszélyes hulladékként gondoskodhat az elszállításáról Hulladék A tevékenység során bekövetkező havária eseménykor keletkezhetnek veszélyes és nem veszélyes hulladékok is, melyek összegyűjtéséről és engedélyes részére történő átadásáról gondoskodni kell.

Zaj A működés során esetlegesen bekövetkezhető havária események zajhatása minimális. Élővilág A tervezési területen folytatni kívánt tevékenység jellegéből adódóan élővilágot érintő havária bekövetkezte csak a telepen belül jelentkezhet, így a területen kívüli élővilágot jelentős terhelés nem érheti. A felhagyás során havária esemény előfordulása minimális kockázatú.



81/102


6. Hatások előzetes becslése 6.1. Hatásfolyamatok, hatásterületek meghatározása A környezetet érő hatásokat abból a szempontból kell minősítenünk, hogy miként teljesülnek a környezet védelmének általános szabályairól szóló, módosított 1995. évi LIII. törvény előírásai, miszerint:

6. § (1) bekezdésben előírtak alapján a legkisebb mértékű környezetterhelés és igénybevétel előidézésével kell a környezethasználatot megszervezni és végezni, valamint a környezetszennyezést meg kell előzni, a környezetkárosítást ki kell zárni; A környezet alapállapota képezi azt a viszonyítási alapot, amelyet összehasonlítunk a várható környezethasználat mennyiségi- és minőségi jellemzőivel, majd az eredményeket értékeljük és minősítjük. A környezeti alapállapot és a tervezett tevékenység telepítése miatt várható állapot közötti különbség értékelése és minősítése ad objektív támpontot a környezeti hatások értékeléséhez. A várható hatások minősítéséhez az MI-10-504-1:1992 műszaki irányelv első táblázatát vettük alapul, amelyet az alábbiakban mutatunk be.

54. számú táblázat: A várható környezeti hatások minősítése

Minősítési kategória jele

Minősítési ka- Az alapállapothoz viszonyítegória neve tott változás jellemzése

Határértékekhez viszonyított helyzet jellemzése

J

Javító

Mérhető, vagy észlelhető javulás

Határérték alatt

H

Helyreállító

A környezet – mérhetően, vagy észlelhetően – visszakerülése az eredeti állapotba

Határérték alatt

S

Semleges

Változás nem mérhető, vagy észlelhető

Határérték alatt

Z

Zavaró

Változás nem mérhető, de pszichológiai hatása van

Határérték alatt

E

Elviselhető

A változás jóval a határérték vagy szakmailag elvárt érték

Határérték alatt



82/102


alatt marad T

Terhelő

A rövid ideig tartó hatás szig- Átmenetileg határérnifikáns tünetet nem okoz, de ték felett vagy közea hosszú ideig tartó igen. A lében környezeti hatás jelentős, de a hatás elmúltával megszűnik

V

Veszélyeztető

A rövid ideig tartó hatás is Határérték közelében szignifikáns változást okoz, vagy határértéken amely a hatás elmúltával nem szűnik meg

K

Károsító

Rövid vagy hosszú ideig normatívát vagy szakmai elvárást meghaladó hatás

Határérték felett

55. számú táblázat: A tervezett beruházás környezetterheléséből várható hatások mértéke

Környezeti elem

Telepítés

Üzemelés

Felhagyás*

Levegő

zavaró

elviselhető

helyreállító

Zaj

elviselhető

elviselhető

helyreállító

Víz

semleges

elviselhető

helyreállító

Föld

elviselhető

semleges

helyreállító

Élővilág

elviselhető

elviselhető

helyreállító

Épített környezet

semleges

semleges

semleges

*A beruházás során üzembe újra helyezendő létesítmények várható élettartama legalább 25 év. A létesítményekkel kapcsolatban felhagyás, illetve megszüntetés belátható időn belül nem várható.

56. számú táblázat: A környezetterhelés várható mértékének becslése

Környezeti elemek

Határtényezők

Közvetlen hatás

Hatásfolyamat, közvetett hatások

Egyesített hatásterület

pontforrások és szállító járművek légszennyező anyag kibocsátásai

Kibocsátott szenynyező anyagok terjedése

A bejelentés-köteles pontforrások hatásterülete 105 méter NOx-ra

-

kezelt szennyvíz kibocsátás

-

Telepítés

Levegő

Megvalósítás

Felhagyás Vizek

Telepítés



83/102


Környezeti elemek

Határtényezők

Közvetlen hatás

Megvalósítás

keletkező szennyvizek

Felhagyás

-

Telepítés Föld

Hulladék

Hatásfolyamat, közvetett hatások

humusszal takart új létesítmény telepíterületek csökkenétése se -

-

-

Felhagyás

-

-

-

Telepítés

Hulladékok keletkezése

Megvalósítás


-

-

Felhagyás


Zajterhelés

Számítások alapján nincs határérték túllépés, a hatásterület a 7. mellékletben található

Megvalósítás

Munkagépek, technológiai berendezések zajhatása

Felhagyás Telepítés

Élővilág

telephelyen belül

Megvalósítás

Telepítés Zaj

Egyesített hatásterület

Megvalósítás

Felhagyás

Kismértékű élőhely megszűnés élőhely megszűnés

A fejlesztéssel érinZajterhelés, emberi tett ingatlan határain jelenlét belül

élőhely kreáció



84/102


6.2. Érintett területek adatai, állapotváltozások becslése Az előző táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a közvetlen és közvetett hatások figyelembe vételével előre jelzett, túlbecsléseken alapuló egyesített hatásterület maximális nagysága a tevékenységgel érintett ingatlan határain belül marad a zaj- és a levegőterhelést kivéve. A fentiek alapján, a technológiai fegyelem betartása mellett a hatásterület nem érinti a környező lakóingatlanok egyikét sem. Egyébként pedig a megvalósítani kívánt technológia – milyenségéből következően – által okozott állapotváltozások csekély mértékűek. Összefoglalva megállapítható, hogy a tárgyi tevékenység környezetre várhatóan jelentős hatást nem gyakorol, illetve nincsenek országhatáron átnyúló környezeti hatások.



85/102


7. BAT (Elérhető legjobb technika) A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján az előzetes vizsgálatot lezáró határozat után a működés megkezdéséhez környezetvédelmi vonatkozásban szükség van még a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. mellékletének 9.1. pontja szerinti (Vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással) egységes környezethasználati engedélyeztetés lefolytatására. A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetve a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell működnie. Az adott ipari tevékenységeknél alkalmazható elérhető legjobb technika meghatározásánál az Európai IPPC Iroda által közzétett BAT Referencia Dokumentumokban (BREF) foglaltak szolgálnak alapul. A BREF az adott iparág részletes ismertetésén túl kiterjed az alkalmazható kibocsátás-csökkentési eljárásokra és kibocsátások környezeti elemek közötti megoszlására, változására. Jelen fejezetben a 2005. májusában megjelent Reference Document on Best Available

Techniques in the Slaughterhouses and Animal By-products Industries (referencia dokumentum a vágóhidak és az állati melléktermékeket előállító iparágak legjobb elérhető technikájára) dokumentum BAT-ra vonatkozó előírásaival hasonlítottuk össze a mátészalkai vágóhíd technológiáját. Az alábbi táblázat bal oldali sorában mutatjuk be a referencia dokumentum előírásait míg a jobb oldalon az annak való megfelelést.



86/102


57. számú táblázat

BAT előírása

Tervezett megfelelés

Továbbképzések tervbe vétele

Továbbképzés tervezett

Ütemtervezett karbantartási program

A karbantartásuk folyamatos volt, amíg működött a telep. Ennek ellenére a működés megkezdése előtt tervezik a vágóhíd és létesítményeinek kismértékű felújítását, majd a működés során folytatni kívánják az ütemezett karbantartást. A meglévő csapadékvíz és szennyvíz hálózat olyan átalakítását tervezik, mely biztosítja a különböző övezeti csapadékvizek, szennyvizek szétválasztását, megfelelő kezelését, elvezetését. Szükség esetén tervezett.

Technológiai- és kommunális szennyvíz, valamint a csapadékvíz elválasztott rendszerű elvezetése Szivárgó vízvezetékek és csöpögő csapok, WCék megjavítása A csatornahálózat ráccsal és/vagy ülepítővel ellátása a darabos hulladékok kiszűrésére

A vágóhíd területén a meglévő szennyvízhálózat kiegészítését, valamint új fizikai-kémiai és biológiai előtisztító fokozatból állószennyvíz előtisztító létesítését tervezik. Az előtisztítóba durva rács beépítése tervezett, mely a nem üzemszerű működés esetén a csatornahálózatba kerülő nagyobb darabos szennyeződéseket (pata, kötözők, csontok stb.) fogja fel.

A tároló tartályok túltöltés és szivárgás elleni védelme Energiagazdálkodási rendszer működtetése

A tároló tartályoknál megoldott. A vágás során felhasznált energia (áram, gőz, stb.) menynyiségét értelemszerűen a lehető legkisebb mértékűre kívánják csökkenteni.

Hűtési rendszer működtetése

A telephelyen a technológiához tartozóan a hűtést biztosítandó hűtőberendezéseket működtetnek.

Zárható hűtőkamrák

A hűtőkamrák zárhatóak.

Hűtőkamrákból származó hő visszanyerése

A hűtőkamrákból származó hőt nem nyerik vissza, ez az üzem nagyságából fakadóan nem biztosítható gazdaságosan. A vezetékek a szükséges helyeken szigeteltek.

Gőz és víz csővezetékek hatékonyság növelése és szigetelése Gőz- és vízszolgáltatás elkülönítése

A gőz és vízszolgáltatás el van különítve egymástól.

Állati melléktermékek rövid idejű tárolása, lehetőleg hűtve

Az állati melléktermékeket/hulladékokat 1-2 naponta tervezik elszállíttatni.

Bűzzel járó tevékenységek fokozott figyelemmel követése

A várható bűzkibocsátás mértéke (figyelembe véve az állatok tartási módját, valamint a szennyvíztisztító korszerű technológiáját) valószínűsíthetően nem lesz zavaró mértékű, de ettől függetlenül fokozott figyelemmel fogják nyomonkövetni a bűzzel járó tevékenységeket.



87/102


Gépjárművek, felszerelések és helyiségek könynyű tisztításának feltételei

A szállítást végző járművek mosására a telephelyen kamionmosó kialakítása tervezett, melynek összegyűjtött szennyvizei szintén a szennyvíz előkezelőbe jutnak. A telephelyen található egy piszkos és egy tisztaövezeti kocsi mosó. A helyiségek csempézettek, a felszerelés általában rozsdamentes acél, így a könnyű tisztítási feltételek adottak.

Raktárhelyiségek gyakori tisztítása

A helyiségeket naponta tisztítják a műszakok végeztével.

Zajforrások folyamatos figyelemmel kísérése

Az elvégzett számítások alapján a zajforrások üzemszerű működése mellett a telephely zajkibocsátása várhatóan nem fogja meghaladni a határértékeket, azonban a zajforrások karbantartására fokozott figyelmet kívánnak fordítani. Zajcsökkentésre a jelen számítások alapján nincs szükség.

Zajcsökkentés Gázolaj földgázra való lecserélése, ahol a földgáz szolgáltatás elérhető

A THERMOPRESS típusú kazánok a melléküzemi épületben helyezkednek el, földgáztüzeléssel üzemelnek, azaz nem szükséges az átállításuk.

Állatok melléktermékeinek zárt tárolása, a szállítás, lerakodás, felrakodás, tárolás ideje alatt

A melléktermékeket/hulladékokat zárt épületben kívánják tárolni.

Állatok melléktermékeinek (vér) hűtése, ha a bomlás előtt nem tudják a vért kezelni

A vért felfőzik elszállítás előtt, még bomlás előtt elszállítják.

Helyben nem hasznosítható hő és/vagy energia exportálása

A telephelyen nem keletkezik maradék hő/energia, amit exportálni lehetne.

A táblázatban foglaltak alapján elmondható, hogy a vágóhíd kielégíti a vonatkozó BAT referencia dokumentumban szereplő iránymutatásokat.



88/102


8. Összefoglalás A Times Square Holding Kft. (1143 Budapest, Zászlós u. 54.) üzemeltetni kívánja a volt BO-VI-CO Kft., mint előző engedélyes által régebben működtetett 4700 Mátészalka, Jármi u. 8. szám alatti marhavágóhidat. A vágóhídi tevékenység megkezdése előtt a Kft. rendezni kívánja a terület környezetvédelmi engedélyeit. Ezzel kapcsolatban az érintett területre/tevékenységre vonatkozóan 2014. április 16-án a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség 118-

13/2014 számon kiadta az előzetes vizsgálatot lezáró határozatát, melyben nem jelölt meg jelentős hatást okozó tevékenységet. A tevékenység elkezdéséhez környezetvédelmi szempontból szükséges az egységes környezethasználati engedélyeztetés lefolytatása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. mellékletének 9.1. pontja alapján. Az egységes környezethasználati engedélyeztetési dokumentáció környezeti igénybevételt tárgyaló fejezetei (levegő, víz, zaj, talaj, hulladék, élővilág) az előforduló, és egyes elemekre ható legnagyobb terhelést veszik figyelembe. A tanulmány megállapításai szerint a telephely kialakítása során a környezeti hatások az érvényben lévő környezetvédelmi előírásokat kielégítik, a kibocsátások az ide vonatkozó előírások határértékein belül maradnak, nincsenek országhatáron átterjedő hatások. Üzemszerű működés mellett káros, jelentős nagyságú környezetterheléssel nem kell számolni. Az egységes környezethasználati engedélyeztetési dokumentáció bemutatja a tevékenység folytatása során jelentkező környezetterheléseket és igénybevételeket. A környezet jelenlegi állapota képezi azt a viszonyítási alapot, amelyet összehasonlítunk a tevékenység mennyiségi és minőségi jellemzőivel. Az egyes szakágazati részek összefoglalása állapítja meg a környezetterhelések szintjét, a határértékeknek való megfelelését.



89/102


Levegő A Times Square Holding Kft. vágóhíd üzemeltetési tevékenységének megvalósítását követően várható légszennyezőanyag kibocsátásokkal teljesülnek a levegőterheltségi szint

határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben előírt követelmények. A két újra üzembe-helyezendő légszennyező pontforrás (gázkazán) kibocsátásának hatásterülete 105 méter, mely nem érint lakott területet. A tehergépjármű forgalom várható növekedése kb. 1 %-os mértékű, így az onnan származó légszennyező anyag kibocsátás elhanyagolható mértékű. Porszennyezés a technológiából adódóan nem várható. A várható bűzkibocsátás mértéke (figyelembe véve az állatok tartási módját, valamint a szennyvíztisztító korszerű technológiáját) valószínűsíthetően nem lesz zavaró mértékű (hatásterület nem volt lehatárolható). A tervezett tevékenység valamennyi fázisára (jelenlegi állapot, telepítés, üzemeltetés, felhagyás) vonatkozóan egyértelműen kijelenthető, hogy az a telephely környezetének levegőminőségére nincs jelentős hatással. Felszíni, felszín alatti víz, talaj A telephely technológiája jelentősebb mennyiségű vízfelhasználást igényel. A várható technológiai víz felhasználás ~400 m3/nap, a kommunális vízfelhasználás ~15 m3/nap. A keletkező technológiai szennyvíz a tervezett előtisztítón keresztül kerül bevezetésre a városi csatornahálózatba. A tervezett előkezelő biztosítja majd a megfelelő minőségű szennyvíz kibocsátását a csatornahálózatba. A lehulló csapadékvizek a burkolatlan felületeken elszikkadnak, a burkolt felületekről elválasztott rendszerben a csapadékvíz-elvezető csatornába kerülnek bevezetésre. A felszíni és felszín alatti víz az üzemelés során nem szennyeződik. A létesítmény működése semmilyen mértékű beavatkozást nem eredményez a terület talajvíz viszonyaiba.



90/102


Hulladék A telephelyen éves szinten minimális mennyiségű kommunális hulladék keletkezésével lehet számolni. A technológiából kikerülő lerakható hulladékokat hulladéklerakóba szállíttatják, az esetlegesen hasznosítható hulladékokat hasznosítónak adják át. Az állati hulladékokat erre feljogosított szervezetnek adják át további kezelésre. A veszélyes hulladékokat a vezsélyes hulladék tároló épületben tárolják elszállításig. A tevékenységből keletkezően minden hulladék engedéllyel rendelkező kezelő vagy ártalmatlanító szervezetnek kerül átadásra. Zaj A létesítmény építése során az építőipari zajforrások működése mellett a zajterhelés és a zajkibocsátás várhatóan nem fogja meghaladni a határértékeket, tehát megfelelő lesz. A forgalom növekedés a 49 számú főút esetében kevesebb, mint 0,1 dB-es hangnyomásszint növekedést okoz, vagyis nem lesz észlelhető. A szóban forgó közút zajkibocsátása a létesítmény üzemszerű működése mellett továbbra is megfelelő lesz. Az elvégzett műszaki becslések és számítások alapján létesítmény területére tervezett zajforrások üzemszerű, folyamatos működése mellett a telephely zajterhelése és zajkibocsátása várhatóan nem fogja meghaladni a vonatkozó határértékeket. A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterülete az alapállapot vizsgálatok időpontjában meghatározott háttérterhelés, valamint az elvégzett számítások szerint védendő létesítményt nem érint. Élővilág A terület ökológiai szempontból nem értékelhető jelentősebb természetes élőhelyként, a telephely és környezete eleve bolygatott terület. A terület környezetét, annak jellemző élővilágának jellegét hosszú távon nagyban befolyásolták a város terjeszkedése és az iparterületen jellemző antropogén hatások, melyek következtében fennmaradni a területen csak az antropo-urbán környezethez alkalmazkodott fajok voltak képesek. Ennek megfelelően a terület egy másodlagos, erősen degradált antropo- urbán tájról beszélhetünk.



91/102


A terület közelében nincs országos, illetve helyi jelentőségű védett természeti terület, így botanikai és zoológiai szempontból sem jellemzőek ritka, védett növény-és állatfajok. Ilyen körülmények között a telephely felújítását, kialakítását követő tevékenységek az élővilágra és a tájra nézve dokumentálható káros hatással nem rendelkeznek. Táj- és természetvédelmi szempontból a tervezett tevékenységnek összességében káros hatása nincs és nem is várható, ezáltal hatásterület sem jelölhető meg. Összegezve megállapítható, hogy a területre tervezett vágóhídi tevékenység környezetre gyakorolt hatása várhatóan nem lesz jelentős mértékű. A terheléseket és kockázatokat csökkentő intézkedések megtételére, a szennyvíz előkezelő műtárgyak építésén, illetve a technológiai fegyelem betartásán túlmenően nem lesz szükség. A tevékenység jellegéből adódóan nem kell számolni jelentős környezetterheléssel.



92/102


MELLÉKLETEK

1. Cégkivonat és megbízólevél 2. Átnézetes helyszínrajz a telephelyről 3. A helyi szabályozási terv telephelyre vonatkozó része 4. A telephely burkolt- és zöldfelületeinek, illetve létesítményeinek bemutatása 5. A tervezési terület áttekintő helyszínrajza 6. A központi épület (vágóépület) elrendezése, helyiségei (vázlat) 7. Levegőtisztaságvédelmi hatásterület lehatárolások modellezése + hatásterületek, zajvédelmi szempontú hatásterület 8. A szennyvíz előkezelés folyamatábrája 9. Szakértői jogosultságok




1. melléklet: Cégkivonat és megbízólevél




2. melléklet: Átnézetes helyszínrajz a telephelyről




3. melléklet: A helyi szabályozási terv telephelyre vonatkozó része




4. melléklet: A telephely burkolt- és zöldfelületeinek, illetve létesítményeinek bemutatása (vázlat)




5. melléklet: A tervezési terület áttekintő helyszínrajza




6. melléklet: A központi épület (vágóépület) elrendezése, helyiségei (vázlat)




7. melléklet: Levegőtsiztaságvédelmi hatásterület lehatárolás modellezése + hatásterület, zajvédelmi szempontú hatásterület




8. melléklet: A szennyvíz előkezelés folyamatábrája




9. melléklet: Szakértői jogosultságok



Tárolt Cégkivonat

http://www.e-cegjegyzek.hu/IMOnline

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4.

Tárolt Cégkivonat A Cg.01-09-944355 cégjegyzékszámú TIMES SQUARE HOLDING Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (1143 Budapest, Zászlós utca 54.) cég 2013. május 19. napján hatályos adatai a következők:

I. Cégformától független adatok 1.

Általános adatok Cégjegyzékszám:01-09-944355 Cégforma: Korlátolt felelősségű társaság Bejegyezve: 2010/08/19

2.

A cég elnevezése

2/2.

TIMES SQUARE HOLDING Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Bejegyzés kelte: 2010/08/19 Közzétéve: 2010/09/09 Hatályos: 2010/08/19 ...

3.

A cég rövidített elnevezése

3/2.

TIMES SQUARE HOLDING Kft. Bejegyzés kelte: 2010/08/19 Közzétéve: 2010/09/09 Hatályos: 2010/08/19 ...

5.

A cég székhelye

5/2.

1143 Budapest, Zászlós utca 54. A változás időpontja: 2011/09/06 Bejegyzés kelte: 2011/10/04 Közzétéve: 2011/10/20 Hatályos: 2011/09/06 ...

7.

A cég fióktelepe(i)

7/1.

HU-5945 Kardoskút, külterület 0154/8. A változás időpontja: 2012/05/04 Bejegyzés kelte: 2012/05/29 Közzétéve: 2012/06/14 Hatályos: 2012/05/04 ...

8.

A létesítő okirat kelte

8/1.

2010. augusztus 2. Bejegyzés kelte: 2010/08/19 Közzétéve: 2010/09/09 Hatályos: 2010/08/19 ...

8/2.

2010. augusztus 16. Bejegyzés kelte: 2010/08/19 Közzétéve: 2010/09/09 Hatályos: 2010/08/19 ...

8/3.

2011. április 21. Bejegyzés kelte: 2011/04/26 Közzétéve: 2011/05/12 Hatályos: 2011/04/26 ...

8/4.

2011. szeptember 6. Bejegyzés kelte: 2011/10/04 Közzétéve: 2011/10/20 Hatályos: 2011/10/04 ...

8/5.

2012. március 22. Bejegyzés kelte: 2012/04/12 Közzétéve: 2012/05/03 Hatályos: 2012/04/12 ...

8/6.

2012. május 4. Bejegyzés kelte: 2012/05/29 Közzétéve: 2012/06/14 Hatályos: 2012/05/29 ...

902.

A cég tevékenysége

9/65.

1011 '08

1/4

Húsfeldolgozás, -tartósítás Főtevékenység.

Bejegyzés kelte: 2012/06/28 Közzétéve: 2012/07/12 Hatályos: 2012/06/28 ...

2013.08.24. 13:41

Tárolt Cégkivonat 9/66. 6810 '08

Saját tulajdonú ingatlan adásvétele


Bejegyzés kelte: 2012/06/28 Közzétéve: 2012/07/12 Hatályos: 2012/06/28 ... 9/67.

6820 '08

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése


4722 '08

Hús-, húsáru kiskereskedelme


7739 '08

Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése


7731 '08

Mezőgazdasági gép kölcsönzése


1013 '08

Hús-, baromfihús-készítmény gyártása


0162 '08

Állattenyésztési szolgáltatás


0149 '08

Egyéb állat tenyésztése


0145 '08

Juh, kecske tenyésztése


4632 '08

Hús-, húskészítmény nagykereskedelme


4624 '08

Bőr nagykereskedelme


4623 '08

Élőállat nagykereskedelme


4619 '08

Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem


4617 '08

Élelmiszer, ital, dohányáru ügynöki nagykereskedelme


0142 '08

Egyéb szarvasmarha tenyésztése


0141 '08

Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése


4532 '08

Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem

Bejegyzés kelte: 2013/05/13 Hatályos: 2013/05/13 ... 9/83.

2/4

4531 '08

Gépjárműalkatrész-nagykereskedelem

Bejegyzés kelte: 2013/05/13

2013.08.24. 13:41

Tárolt Cégkivonat Hatályos: 2013/05/13 ... 9/84.

4669 '08


Egyéb m.n.s. gép, berendezés nagykereskedelme


4690 '08

Vegyestermékkörű nagykereskedelem


4674 '08

Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme


4652 '08

Elektronikus, híradás-technikai berendezés, és alkatrészei nagykereskedelme


3030 '08

Légi, űrjármű gyártása


4614 '08

Gép, hajó, repülőgép ügynöki nagykereskedelme


4799 '08

Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem

Bejegyzés kelte: 2013/05/13 Hatályos: 2013/05/13 ... 11. 11/1.

A cég jegyzett tőkéje Megnevezés

Összeg

Pénznem

Összesen

1 000 000

HUF

Bejegyzés kelte: 2010/08/19 Közzétéve: 2010/09/09 Hatályos: 2010/08/19 ... 13.

A képviseletre jogosult(ak) adatai

13/4.

Hurtyák Róbert (an.: Gigacz Mária) Születési ideje: 1970/11/20 5600 Békéscsaba, Szerdahelyi utca 3. 4. em. 13. Adóazonosító jel: 8379432215 A képviselet módja: önálló A képviseletre jogosult tisztsége: ügyvezető (vezető tisztségviselő) Jogviszony kezdete: 2011/04/21 A változás időpontja: 2012/03/22 Bejegyzés kelte: 2012/04/12 Közzétéve: 2012/05/03 Hatályos: 2012/03/22 ...

20.

A cég statisztikai számjele

20/2.

22910880-1011-113-01. Bejegyzés kelte: 2012/06/29 Közzétéve: 2012/07/12 Hatályos: 2012/06/29 ...

21.

A cég adószáma

21/2.

Adószám: 22910880-2-42. Közösségi adószám: HU22910880. Adószám státusza: érvényes adószám Státusz kezdete: 2010/08/13 A változás időpontja: 2011/10/04 Bejegyzés kelte: 2011/10/04 Közzétéve: 2011/10/20 Hatályos: 2011/10/04 ...

32.

A cég pénzforgalmi jelzőszáma

32/4.

14100495-19759548-01000009 A számla megnyitásának dátuma: 2012/01/05. A pénzforgalmi jelzőszámot a Volksbank Békéscsabai fiók (5600 Békéscsaba, Andrássy út 18-20.) kezeli. Cégjegyzékszám:

3/4

Bejegyzés kelte: 2012/01/11 Közzétéve: 2012/01/26 Hatályos: 2012/01/11 ...

2013.08.24. 13:41

Tárolt Cégkivonat 32/5. 14100495-19759549-01000008


A számla megnyitásának dátuma: 2012/01/05. A pénzforgalmi jelzőszámot a Volksbank Békéscsabai fiók (5600 Békéscsaba, Andrássy út 18-20.) kezeli. Cégjegyzékszám: Bejegyzés kelte: 2012/01/11 Közzétéve: 2012/01/26 Hatályos: 2012/01/11 ... 32/6.

14100495-19759501-01000008 A számla megnyitásának dátuma: 2012/01/05. A pénzforgalmi jelzőszámot a Volksbank Békéscsabai fiók (5600 Békéscsaba, Andrássy út 18-20.) kezeli. Cégjegyzékszám: Bejegyzés kelte: 2012/01/11 Közzétéve: 2012/01/26 Hatályos: 2012/01/11 ...

32/7.

18800001-22910880-11000011 A számla megnyitásának dátuma: 2012/10/18. A pénzforgalmi jelzőszámot a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. (1126 Budapest , Nagy Jenő utca 12.) kezeli. Cégjegyzékszám: Bejegyzés kelte: 2012/11/30 Közzétéve: 2012/12/13 Hatályos: 2012/11/30 ...

32/8.


32/9.


45.

A cég elektronikus elérhetősége

45/1.

A cég e-mail címe:

[email protected]

Bejegyzés kelte: 2010/08/19 Közzétéve: 2010/09/09 Hatályos: 2010/08/19 ... 49.

A cég cégjegyzékszámai

49/1.

Cégjegyzékszám: Vezetve a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága nyilvántartásában. Bejegyzés kelte: 2010/08/19 Közzétéve: 2010/09/09 Hatályos: 2010/08/19 ...

II. Cégformától függő adatok 1.

A tag(ok) adatai

1/6.

Hurtyák Róbert (an.: Gigacz Mária) Születési ideje: 1970/11/20 5600 Békéscsaba, Szerdahelyi utca 3. 4. em. 13. A tagsági jogviszony kezdete: 2011/04/21 A változás időpontja: 2012/03/22 Bejegyzés kelte: 2012/04/12 Közzétéve: 2012/05/03 Hatályos: 2012/03/22 ...

Készült: 2013/05/19 02:39:26. Microsec Céginformációs szolgáltató

4/4

2013.08.24. 13:41

Terv

gya:

Rajz

gya:

Terve

.\g23

VZ-T 19-0789/2016

Szerkesz KB-T/19-0811/2014

Rajzo

E-mail: Mobil:

KB-T/19-0811/2014 M

ta

[email protected] 70/289-5212

y:

1:50 000

VZ-T 19-0789/2016

:

Rajzforma:

A4

:

121-1304-1 Rajzsz

:

T-H1

A létesítmény által igénybe vett terület helyszínrajza

EOVX

296300

állat szállás P1

szennyvíz előkezelő

P2

központi épület

296200

024/2 marhavágóhíd

296100

296070

892500

892600

892700

EOVY

A telephely burkolatai zöldfelület burkolt felület épület

8. 3.

12. 2.

9.

7. 10. 1.

6.

11.

4.

5.

A telephely burkolatai zöldfelület burkolt felület épület

1. vágóépület 2. melléküzem 3. kényszervágó épület 4. irodaépület 5. portaépület 6. irodaépület 7. régi szennyvíz előkezelő 8. raktárépület 9. kobzó épület 10. trafó 11. kondenzátortelep 12. szennyesövezeti porta

Terv

gya:

Rajz

gya:

Terve VZ-T 19-0789/2016


Rajzo

E-mail: Mobil:

KB-T/19-0811/2014 M

ta


y:

1:1 000

VZ-T 19-0789/2016

:

Rajzforma:

A4

:

121-1304-1 Rajzsz

:

T-H2

expediáló

testhűtő

expediáló

kartonozott húshűtő

szikkasztó

tak.

kartonozott húshűtő

női tiszta öltöző előtér

karton összeállító

előtér

női piszkos öltöző előtér

eszköz mosó

belsőség tisztító

belsőség hűtő

negyedelő

belsőség csomagoló

zuhanyzó WC

gyanús hús hűtő

pacalüzem I.

pacalüzem II.

csontozó

késköszörű

közlekedő

előtér WC

iroda

béltisztító

sóraktár

kartonozó

bőrványoló

vágócsarnok

tiszta eszköz mosó

bél kaliberező lépcsősózó ház

nyershús hűtő

eszköztároló

közlekedő

elektromos bélraktár kapcsolótér

eszközmosó

ET. WC WC

pata, szarv gyűjtő

WC

férfi piszkos öltöző zuhanyzó

férfi WC

közlekedő tak. szer.

hűtő

előhűtő

faggyú üzem

szerelőtér

hulladékgyűjtő

fejcsontozó

női WC

előtér

szélfogó

férfi tiszta öltöző

előtér

étterem

kézikocsi

állatorvosi szoba

szélfogó

melegítő-konyha tálaló

zuh.

öltöző

vasaló

előtér

mosoda

hűtés vezérlés

hűtő gépház

tiszta WC ruha piszkos ruha

elektr. fogadó

hőközpont

Központi épület helyszínrajza

Hatástávolság számítás a

mátészalkai vágóhíd légszennyező forrásaira (egységes környezethasználati engedélyhez)

Összeállította:

Sövit Környezetvédelmi Kft. az Imagináció Mérnökiroda Kft által üzemeltetett internetes modellező rendszer segítségével (www.imagmernok.hu/kvmod)

Források és kibocsátási adatok Pontf. jele

Pontf. magassága [m]


P1

13

0,56

SZÉN-MONOXID NITROGÉN-OXIDOK

102,2 mg/Nm3 347 mg/Nm3

440

990

P2

13

0,56


102,2 mg/Nm3 347 mg/Nm3

440

990



Füstgáz Füstgáz hőmérséklet térfogatáram [C°] [Nm3/h]

Éghajlati viszonyok A vizsgált területen a több éves átlagadatok alapján a jellemző szélsebesség 2,75 m/s-nak vehető. A jellemző rövid távú vizsgálatoknál a leggyakoribb D-i elszállítódási irányt vettünk figyelembe. A vizsgálatokhoz szükséges keveredési rétegvastagság átlagos értékét 650 méternek vettük, az évi középhőmérsékletet pedig 10 C°-nak. Az átlagos szélsebesség, szélirány, átlaghőmérséklet és légköri stabilitási érték meghatározása az OMSZ által 1993-2010 között mért meteorológiai adatok felhasználásával készült éghajlati térképek alapján a vizsgálati pontra történő interpolálással történt. Magyarországi viszonylatban az ország területének jelentős részén a légköri stabilitási jellemzők a következők szerint alakulnak: •


•


•


Ennek értelmében a leggyakoribb állapotnak a semleges stabilitási kategória tekinthető, a vizsgálati ponton a légköri stabilitás jellemző értéke 0,326. Környező terület felszíni paraméterei Az elszállítódás irányában a felszíni érdesség értéke 1,6, mivel többnyire városias épület borítású a földfelszín. Domborzati változékonyság szempontjából a tágabb környezet síknak tekinthető, a domborzati szigma korrekció értéke 1,00.

1/5

Levegőminőség és határértékek A jelenlegi levegőminőség meghatározásához az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati területre interpolált 2004-2011. évi adatait használtuk fel. A háttérszennyezettséget így döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg. A környezeti levegő megengedhető szennyezettségének mértékét a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltak szerint vettük figyelembe. A terhelhetőség a határérték és a háttérterhelés különbsége. Levegőszennyező anyag

Határérték (µg/m3)

Háttérterhelés (µg/m3)

Terhelhetőség (µg/m3)


10 000,0 200,0

537,6 39,2

9 462,4 160,8

Hatásterület határának feltételei A levegőminőségi hatásterület határának meghatározásánál a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet előírásait vettük figyelembe az alábbi két meghatározás szerint, melyek közül mindig az adott legnagyobb terület az érintett hatásterület: a) az egy órás légszennyezettségi határérték (szálló por esetén 24 órás) 10%-ánál nagyobb koncentrációértékek által meghatározott terület, b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb koncentrációértékek által meghatározott terület (terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap légszennyezettség különbsége). A hatásterületet a legnagyobb hatástávolsággal megrajzolható körnek vettük. A hatásterület meghatározását modellező szoftver segítségével végeztük el, mely az MSZ 21459/1-81, az MSZ 21459/281 és az MSZ 21457/4-80 számú szabványok alapján számolta a koncentrációt egy órás átlagolási időtartamra (szálló por esetén 24 órásra). Számítási eredmények Számítás SZÉN-MONOXID komponensre: Vizsgált forrás: P1 vizsgált elsz. irány: 180,0 fok É-tól K felé Hőáram: 57,2 kW Átlagos szélsebesség: 2,90 m/s Szélsebesség a kilépésnél: 3,00 m/s leáramlás van Eredeti magasság: 13,0 m Korrigált magasság: 11,7 m Járulékos magasság: 0,1 m Effektív magasság: 11,9 m Kiválasztott légszennyező: SZEN-MONOXID=0,101 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: konc.: 12,181 µg/m3 távolság: 38 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1892,480 µg/m3

2/5

P1 forrás hatástávolsága SZEN-MONOXID esetén: nem értelmezhető (0m) P1 forrás védőtávolsága SZEN-MONOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: P2 vizsgált elsz. irány: 180,0 fok É-tól K felé Hőáram: 57,2 kW Átlagos szélsebesség: 2,90 m/s Szélsebesség a kilépésnél: 3,00 m/s leáramlás van Eredeti magasság: 13,0 m Korrigált magasság: 11,7 m Járulékos magasság: 0,1 m Effektív magasság: 11,9 m Kiválasztott légszennyező: SZEN-MONOXID=0,101 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: konc.: 12,181 µg/m3 távolság: 38 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1892,480 µg/m3 P2 forrás hatástávolsága SZEN-MONOXID esetén: nem értelmezhető (0m) P2 forrás védőtávolsága SZEN-MONOXID esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: P1 0m 1 ÓRÁS ÁTLAGOLÁSI IDEJŰ TRANSZMISSZIÓ SZÁMÍTÁS (RECz=0) --------------------------------------------------------------

Számítás NITROGÉN-OXIDOK komponensre: Vizsgált forrás: P1 vizsgált elsz. irány: 180,0 fok É-tól K felé Hőáram: 57,2 kW

3/5

Átlagos szélsebesség: 2,90 m/s Szélsebesség a kilépésnél: 3,00 m/s leáramlás van Eredeti magasság: 13,0 m Korrigált magasság: 11,7 m Járulékos magasság: 0,1 m Effektív magasság: 11,9 m Kiválasztott légszennyező: NITROGEN-OXIDOK=0,344 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: konc.: 41,358 µg/m3 távolság: 38 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: konc.: 31,969 µg/m3 távolság: 66 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: konc.: 19,942 µg/m3 távolság: 105 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 32,160 µg/m3 P1 forrás hatástávolsága NITROGEN-OXIDOK esetén: 105 m P1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 26,509 µg/m3 NITROGEN-OXIDOK terhelhetőség: 160,8 P1 forrás védőtávolsága NITROGEN-OXIDOK esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: P2 vizsgált elsz. irány: 180,0 fok É-tól K felé Hőáram: 57,2 kW Átlagos szélsebesség: 2,90 m/s Szélsebesség a kilépésnél: 3,00 m/s leáramlás van Eredeti magasság: 13,0 m Korrigált magasság: 11,7 m Járulékos magasság: 0,1 m Effektív magasság: 11,9 m Kiválasztott légszennyező: NITROGEN-OXIDOK=0,344 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: konc.: 41,358 µg/m3 távolság: 38 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: konc.: 31,969 µg/m3 távolság: 66 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: konc.: 19,942 µg/m3 távolság: 105 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 32,160 µg/m3 P2 forrás hatástávolsága NITROGEN-OXIDOK esetén: 105 m P2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 26,509 µg/m3 NITROGEN-OXIDOK terhelhetőség: 160,8 P2 forrás védőtávolsága NITROGEN-OXIDOK esetén: nem értelmezhető 1 ÓRÁS ÁTLAGOLÁSI IDEJŰ TRANSZMISSZIÓ SZÁMÍTÁS (RECz=0) --------------------------------------------------------------

4/5

Összefoglalás A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatásterületek nagysága: P1

SZÉN-MONOXID

0m

P2

SZÉN-MONOXID

0m

P1

NITROGÉN-OXIDOK

105 m

P2

NITROGÉN-OXIDOK

105 m

KVMOD internetes modellező rendszer, 2013.11.22.

5/5


mátészalkai vágóhíd légszennyező forrásaira (előzetes vizsgálathoz)

Összeállította:

Sövit Környezetvédelmi Kft. az Imagináció Mérnökiroda Kft által üzemeltetett internetes modellező rendszer segítségével (www.imagmernok.hu/kvmod)




P1

13

0,56


102,2 mg/Nm3 347 mg/Nm3

440

990

P2

13

0,56


102,2 mg/Nm3 347 mg/Nm3

440

990






•


•


Ennek értelmében a leggyakoribb állapotnak a semleges stabilitási kategória tekinthető, a vizsgálati ponton a légköri stabilitás jellemző értéke 0,326. Környező terület felszíni paraméterei Az elszállítódás irányában a felszíni érdesség értéke 1,6, mivel többnyire városias épület borítású a földfelszín. Domborzati változékonyság szempontjából a tágabb környezet síknak tekinthető, a domborzati szigma korrekció értéke 1,00. Levegőminőség és határértékek

1/5

A jelenlegi levegőminőség meghatározásához az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati területre interpolált 2004-2011. évi adatait használtuk fel. A háttérszennyezettséget így döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg. A környezeti levegő megengedhető szennyezettségének mértékét a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltak szerint vettük figyelembe. A terhelhetőség a határérték és a háttérterhelés különbsége. Levegőszennyező anyag





10 000,0 200,0

537,6 39,2

9 462,4 160,8

Hatásterület határának feltételei A levegőminőségi hatásterület határának meghatározásánál a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet előírásait vettük figyelembe az alábbi két meghatározás szerint, melyek közül mindig az adott legnagyobb terület az érintett hatásterület: a) az egy órás légszennyezettségi határérték (szálló por esetén 24 órás) 10%-ánál nagyobb koncentrációértékek által meghatározott terület, b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb koncentrációértékek által meghatározott terület (terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap légszennyezettség különbsége). A hatásterületet a legnagyobb hatástávolsággal megrajzolható körnek vettük. A hatásterület meghatározását modellező szoftver segítségével végeztük el, mely az MSZ 21459/1-81, az MSZ 21459/281 és az MSZ 21457/4-80 számú szabványok alapján számolta a koncentrációt egy órás átlagolási időtartamra (szálló por esetén 24 órásra). Számítási eredmények Számítás SZÉN-MONOXID komponensre: Vizsgált forrás: P1 vizsgált elsz. irány: 180,0 fok É-tól K felé Hőáram: 57,2 kW Átlagos szélsebesség: 2,90 m/s Szélsebesség a kilépésnél: 3,00 m/s leáramlás van Eredeti magasság: 13,0 m Korrigált magasság: 11,7 m Járulékos magasság: 0,1 m Effektív magasság: 11,9 m Kiválasztott légszennyező: SZEN-MONOXID=0,101 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: konc.: 12,181 µg/m3 távolság: 38 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1892,480 µg/m3 P1 forrás hatástávolsága SZEN-MONOXID esetén: nem értelmezhető (0m) P1 forrás védőtávolsága SZEN-MONOXID esetén: nem értelmezhető

2/5

Vizsgált forrás: P2 vizsgált elsz. irány: 180,0 fok É-tól K felé Hőáram: 57,2 kW Átlagos szélsebesség: 2,90 m/s Szélsebesség a kilépésnél: 3,00 m/s leáramlás van Eredeti magasság: 13,0 m Korrigált magasság: 11,7 m Járulékos magasság: 0,1 m Effektív magasság: 11,9 m Kiválasztott légszennyező: SZEN-MONOXID=0,101 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: konc.: 12,181 µg/m3 távolság: 38 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1892,480 µg/m3 P2 forrás hatástávolsága SZEN-MONOXID esetén: nem értelmezhető (0m) P2 forrás védőtávolsága SZEN-MONOXID esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: P1 0m 1 ÓRÁS ÁTLAGOLÁSI IDEJŰ TRANSZMISSZIÓ SZÁMÍTÁS (RECz=0) --------------------------------------------------------------

Számítás NITROGÉN-OXIDOK komponensre: Vizsgált forrás: P1 vizsgált elsz. irány: 180,0 fok É-tól K felé Hőáram: 57,2 kW Átlagos szélsebesség: 2,90 m/s Szélsebesség a kilépésnél: 3,00 m/s leáramlás van

3/5

Eredeti magasság: 13,0 m Korrigált magasság: 11,7 m Járulékos magasság: 0,1 m Effektív magasság: 11,9 m Kiválasztott légszennyező: NITROGEN-OXIDOK=0,344 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: konc.: 41,358 µg/m3 távolság: 38 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: konc.: 31,969 µg/m3 távolság: 66 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: konc.: 19,942 µg/m3 távolság: 105 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 32,160 µg/m3 P1 forrás hatástávolsága NITROGEN-OXIDOK esetén: 105 m P1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 26,509 µg/m3 NITROGEN-OXIDOK terhelhetőség: 160,8 P1 forrás védőtávolsága NITROGEN-OXIDOK esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: P2 vizsgált elsz. irány: 180,0 fok É-tól K felé Hőáram: 57,2 kW Átlagos szélsebesség: 2,90 m/s Szélsebesség a kilépésnél: 3,00 m/s leáramlás van Eredeti magasság: 13,0 m Korrigált magasság: 11,7 m Járulékos magasság: 0,1 m Effektív magasság: 11,9 m Kiválasztott légszennyező: NITROGEN-OXIDOK=0,344 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: konc.: 41,358 µg/m3 távolság: 38 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: konc.: 31,969 µg/m3 távolság: 66 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: konc.: 19,942 µg/m3 távolság: 105 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 32,160 µg/m3 P2 forrás hatástávolsága NITROGEN-OXIDOK esetén: 105 m P2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 26,509 µg/m3 NITROGEN-OXIDOK terhelhetőség: 160,8 P2 forrás védőtávolsága NITROGEN-OXIDOK esetén: nem értelmezhető 1 ÓRÁS ÁTLAGOLÁSI IDEJŰ TRANSZMISSZIÓ SZÁMÍTÁS (RECz=0) --------------------------------------------------------------

4/5

Összefoglalás A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatásterületek nagysága: P1

SZÉN-MONOXID

0m

P2

SZÉN-MONOXID

0m

P1

NITROGÉN-OXIDOK

105 m

P2

NITROGÉN-OXIDOK

105 m

KVMOD internetes modellező rendszer, 2013.11.22.

5/5

Mátészalka-vágóhíd (hrsz.: 024/2) levegővédelmi hatásterület


mátészalkai vágóhíd légszennyező diffúz bűzforrásaira (egységes környezethasználati engedélyhez)

Összeállította:

Sövit Környezetvédelmi Kft. az Imagináció Mérnökiroda Kft által létrehozott ON-LINE Hatásterület Modellező Rendszer segítségével http://modellezo.imagmernok.hu




P3

2,55

1

SZAG

284

21

38000

F1

2

-

SZAG

350 mg/s

-

-


Átl. emisszió érték [mg/Nm3]




•


•


Ennek értelmében a leggyakoribb állapotnak a semleges stabilitási kategória tekinthető, a vizsgálati ponton a légköri stabilitás jellemző értéke 0,326. Környező terület felszíni paraméterei Az elszállítódás irányában a felszíni érdesség értéke 1,6, mivel többnyire városias épület borítású a földfelszín. Domborzati változékonyság szempontjából a tágabb környezet síknak tekinthető, a domborzati szigma korrekció értéke 1,00. Levegőminőség és határértékek A jelenlegi levegőminőség meghatározásához az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata 1/3

immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati területre interpolált 2004-2012. évi adatait használtuk fel. A háttérszennyezettséget így döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg. A környezeti levegő megengedhető szennyezettségének mértékét a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltak szerint vettük figyelembe. A terhelhetőség a határérték és a háttérterhelés különbsége. Levegőszennyező anyag




SZAG

50,0

0

50,0

Hatásterület határának feltételei A levegőminőségi hatásterület határának meghatározásánál a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet előírásait vettük figyelembe az alábbi két meghatározás szerint, melyek közül mindig az adott legnagyobb terület az érintett hatásterület: a) az egy órás légszennyezettségi határérték (szálló por esetén 24 órás) 10%-ánál nagyobb koncentrációértékek által meghatározott terület, b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb koncentrációértékek által meghatározott terület (terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap légszennyezettség különbsége). A hatásterületet a legnagyobb hatástávolsággal megrajzolható körnek vettük. A hatásterület meghatározását az AIRCALC transzmissziós modellező szoftver segítségével végeztük el, mely az MSZ 21459/1-81, az MSZ 21459/2-81 és az MSZ 21457/4-80 számú szabványok alapján számolta a koncentrációt egy órás átlagolási időtartamra (szálló por esetén 24 órásra). Számítási eredmények Számítás SZAG komponensre: Vizsgált forrás: P3 vizsgált elsz. irány: 180,0 fok É-tól K felé Hőáram: 136,3 kW Átlagos szélsebesség: 2,40 m/s Szélsebesség a kilépésnél: 1,76 m/s leáramlás nincs Eredeti magasság: 2,5 m Korrigált magasság: 2,5 m Járulékos magasság: 8,7 m Effektív magasság: 11,2 m Kiválasztott légszennyező: SZAG=10792000,000 SZE/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: konc.: 1,775 SZE/m3 távolság: 35 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 SZE/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 SZE/m3 P3 forrás hatástávolsága SZAG esetén: nem értelmezhető (0m) P3 forrás védőtávolsága SZAG esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: F1

2/3

vizsgált elsz. irány: 180,0 fok É-tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZAG=1260000,000 SZE/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: konc.: 4,505 SZE/m3 távolság: 3 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 SZE/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 SZE/m3 F1 forrás hatástávolsága SZAG esetén: nem értelmezhető (0m) F1 forrás védőtávolsága SZAG esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: F1 0m

Összefoglalás A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Összes forrás

Minden komponens

0m

A rendelet szerint a vizsgált források hatástávolsága nem határozható meg, vagy 0 m-nek definiálható. ON-LINE Hatásterület Modellező Rendszer, 2014.03.12.

3/3

konténer

állatszállás

koncentrációk 0,75 SZE/m3 1,50 SZE/m3 2,25 SZE/m3 3,00 SZE/m3 3,75 SZE/m3

MBBR

akna

Iszap

Terv

gya:

Rajz

gya:

Terve VZ-T 19-0789/2016


Rajzo

E-mail: Mobil:

KB-T/19-0811/2014 M

ta

y:

-

VZ-T 19-0789/2016

:


Rajzforma:

A4

:

121-1304-1 Rajzsz

:

T-T2

aK

Aq u

re

Pu

éd

etv

ez

ör ny

ér

iM

elm

nö ki

Iro da K

ft.

ua

Pu re Aq

Kö r

ro

iI

nö k

lm iM ér

de

tvé

ze

ny e

ft.

da K

vit

Sö

ft.

iK

elm

éd

tv

ze

ye

rn

Kö

aK

Aq u

re

Pu

éd

etv

ez

ör ny

ér

iM

elm

nö ki

Iro da K

ft.

2005 (XII. 25.) Korm. rendelet alapján

Recommend Documents