2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet. Hatály

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. §-ának (3) bekezdésében, valamint a fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás, továbbá az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következıket rendeljük el:

Hatály 1. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed a) az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott, nem közúti mozgó gépekbe, mobil berendezésekbe beépített vagy beépítendı belsı égéső motorokra, b) az a) pont szerinti belsı égéső motorral felszerelt nem közúti mozgó gépekre, mobil berendezésekre, c) közúti gépjármővekbe épített, nem a jármő meghajtására szolgáló motorokra (pl. hőtı aggregát, daru, tartály ürítı motor), d) az a) és b) pont szerinti motorok, illetve gépek gyártójára, Közösségen belüli behozójára és importálójára, továbbá forgalmazójára. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a) a közúti gépjármővek mőszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet A. Függelékének hatálya alá tartozó gépkocsikra, a B. Függelékének hatálya alá tartozó két- vagy háromkerekő jármővekre, valamint a C. Függelékének hatálya alá tartozó mezıgazdasági és erdészeti vontatókra, az azok meghajtását szolgáló motor tekintetében, b) a kizárólag fegyveres erık, fegyveres testületek és rendészeti szervek számára értékesített és általuk használt nem közúti mozgó gépek belsı égéső motorjaira, c) a hajókra, a belvízi hajók kivételével, d) a légi jármővekre, e) a szabadidıs jármővekre, mint a motoros szánok, terep-motorkerékpárok, terepjáró jármővek, f) a belsı égéső motorral mőködı modellekre.

Fogalommeghatározások 2. § E rendelet alkalmazásában a) nem közúti mozgó gép: minden önjáró gép, szállítható berendezés, karosszériával ellátott vagy el nem látott, nem utasok vagy áruk közúti szállítására szolgáló jármő, amelybe az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott belsı égéső motor van beépítve; b) típusjóváhagyás: eljárás, amelynek során a hatóság meggyızıdik arról, hogy egy belsı égéső motortípus vagy egy motorcsalád a szennyezıanyag-kibocsátás tekintetében kielégíti a jelen rendeletben meghatározott követelményeket, és kiadja a típus-jóváhagyási bizonyítványt;

–1–

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról

c) motortípus: motorok olyan kategóriája, amelybe tartozó motorok egymástól nem különböznek az e rendelet 2. számú melléklete 1. függelékében meghatározott lényeges jellemzık tekintetében; d) motorcsalád: a gyártó által csoportosított motorok olyan együttese, amelyek szennyezıanyag-kibocsátása konstrukciójuk alapján várhatóan hasonló, és kielégítik a rendelet követelményeit; e) alapmotor: a motorcsaládból kiválasztott motor, amely megfelel az 1. számú melléklet 7. pontjában foglalt követelményeknek; f) motorteljesítmény: az e rendelet 1. számú mellékletének 2.4. pontjában meghatározott hasznos (effektív) teljesítmény; g) szennyezıanyag-kibocsátás: a motor kipufogógázaival a levegıbe kerülı szén-monoxid, szénhidrogének, nitrogén-oxidok és részecskék tömege a 3., illetve 4. számú mellékletben meghatározott vizsgálati eljárás szerint mérve, az 5. számú mellékletben leírt referencia üzemanyag és a 6. számú mellékletben leírt elemzı és mintavevı rendszer alkalmazásával; h) motor gyártási idıpontja: az a nap, amikor a motor a gyártósor elhagyása után átmegy az utolsó vizsgálaton, és a motor ebben az állapotában kiszállítható vagy raktárra helyezhetı; i) forgalomba hozatal: egy motor elsı alkalommal történı kínálása a piacon ellenérték fejében vagy ingyenesen, a Közösségben való forgalmazás, illetve felhasználás céljából; j) gyártó: az a személy vagy testület, aki vagy amely a jóváhagyó hatósággal szemben minden szempontból felelıs a típus-jóváhagyási eljárásért és a gyártás megfelelıségének biztosításáért. Nem szükségszerő, hogy a gyártó közvetlenül részt vegyen a motor gyártásának minden szakaszában. A jóváhagyás kérelmezése tekintetében az importáló is gyártónak tekintendı; k) jóváhagyó hatóság (a továbbiakban: hatóság): a 15. § szerinti, kijelölt hatóság; l) mőszaki szolgálat: az e rendeletben és mellékleteiben leírt vizsgálatok, mérések lefolytatására a 15. § szerint mőködı vizsgáló laboratóriumként kijelölt tanúsító szervezet vagy testület. A szükséges vizsgálatokat a hatóság is elvégezheti; m) információs dokumentum: a 2. számú mellékletben foglalt dokumentum, amely tartalmazza a kérelmezı által közlendı információkat; n) információs mappa: az a teljes iratgyőjtı (vagy adatfájl), amely tartalmazza az információs dokumentumban elıírt adatokat, rajzokat, fényképeket stb., és amelyben a kérelmezı az elıírtakat a mőszaki szolgálatnak vagy a hatóságnak benyújtja; o) információs csomag: az a csomag, amely tartalmazza az információs mappát, valamint azokat a vizsgálati jegyzıkönyveket és más dokumentumokat, amelyeket a mőszaki szolgálat vagy a hatóság feladata végzése során az információs dokumentumhoz csatolt; p) az információs csomag tartalomjegyzéke: az a dokumentum, amelyben az információs csomag tartalma, az összes lap egyértelmő azonosíthatósága céljából megfelelıen beszámozva vagy más módon megjelölve, fel van sorolva; q) cseremotor („replacement engine”): olyan új motor, amelyet nem közúti mozgó gép motorjának kicserélésére gyártottak és kizárólag erre a célra szállítottak; r) kézi motor: olyan motor, amely megfelel legalább a következı követelmények egyikének ra) a motort olyan eszközben használják, amelyet a motor tervezett funkciójának végrehajtása során a mőködtetı a kezében tart, rb) a motort olyan eszközben használják, amelynek a tervezett funkciója végrehajtása érdekében többféle helyzetben - például fejjel lefelé vagy oldalirányban - kell mőködnie, rc) a motort olyan eszközben használják, amelyben a motor és az eszköz együttes száraz tömege kevesebb mint 20 kg, és a következık közül legalább az egyik jellemzıvel rendelkezik:

–2–


1. a tervezett funkció végrehajtása során a kezelınek alá kell támasztania, vagy tartania kell az eszközt, 2. a tervezett funkció végrehajtása során a kezelınek alá kell támasztania az eszközt, vagy vezérelnie kell annak térbeli helyzetét, 3. a motort generátorban vagy szivattyúban használják; s) nem kézi motor: a kézi motorok meghatározása alá nem tartozó motor; t) ipari felhasználású, többféle helyzetben mőködtethetı kézi motor: olyan kézi motor, amely megfelel a kézi motor meghatározásának ra) és rb) pontjában elıírt követelményeknek, és amellyel kapcsolatban a motor gyártója igazolta a hatóságnak, hogy a motorra (a 4. számú melléklet 4. függelékének 2.1. pontja szerinti) 3-as kategóriájú kibocsátási tartóssági idıszak alkalmazandó; u) kibocsátás tartóssági periódus: a 4. számú melléklet 4. függelékében megadott órák száma, amely alapján a romlási tényezıket meghatározzák; v) kis sorozatban gyártott motorcsalád: olyan külsı gyújtású motorcsalád, amelynek az évente gyártott darabszáma kevesebb, mint 5000; w) kis sorozatban gyártott külsı gyújtású motorok gyártója: évente kevesebb, mint 25 000 darab motort elıállító gyártó; x) belvízi hajó: belvizeken történı használatra szánt, 20 m vagy annál hosszabb, az 1. számú melléklet 2.8. a) pontja szerint meghatározva 100 m3 vagy nagyobb vízkiszorítású hajók, továbbá vontató-, illetve tolóhajók, amelyeket 20 m vagy annál hosszabb vízi jármővek vontatására, tolására vagy oldalukhoz rögzített mozgatására építettek. Ez a meghatározás nem foglalja magában: xa) a személyzeten kívül 12 fınél nem több utas szállítására szolgáló hajókat, xb) a 24 méternél rövidebb, kedvtelési célú hajókat [ahogyan azokat a 2000. évi XLII. törvény 87. §-ának 18. pontja, valamint a kedvtelési célú vízi jármővek tervezésérıl, építésérıl és megfelelıségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének aa) alpontja együttesen meghatározza], xc) az ellenırzı hatóságok hajóit, xd) a tőzoltó szolgálat hajóit, xe) a katonai célú hajókat, xf) a Közösség halászhajó-nyilvántartásban szereplı halászhajókat, xg) a tengerjáró hajókat, beleértve a tengerjáró vontató- és tolóhajókat, amelyek tengerek partmenti vizein hajóznak vagy állomásoznak, vagy idılegesen belvizeken tartózkodnak, feltéve, hogy rendelkeznek az 1. számú melléklet 2.8. b) pontja szerinti tengerhajózási alkalmassági és biztonsági bizonyítvánnyal; y) eredeti berendezés gyártó: valamely nem közúti mozgó géptípus gyártója; z) rugalmas végrehajtási eljárás: olyan eljárás, amely lehetıvé teszi két egymást követı szabályozási lépcsıben a második, szigorúbb követelményeket támasztó szabályozás idıszakában korlátozott számban olyan nem közúti mozgó gépbe történı beépítésre szánt motor forgalomba hozatalát, amely csak az elsı lépcsı szerinti emissziós határértékeknek felel meg.

Általános követelmények 3. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti motor akkor hozható forgalomba, ha a) e rendelet szerint jóváhagyott típushoz tartozik, b) szennyezıanyag-kibocsátása - az e rendeletben megfogalmazott mentességeket, alternatív forgalomba hozatal és a rugalmas végrehajtási eljárás lehetıségét is figyelembe véve megfelel a kategóriája és a forgalomba hozatalának dátuma szerint rá alkalmazható forgalomba hozatali követelményeknek.

–3–


(2) Belsı égéső motorral szerelt nem közúti mozgó gép akkor hozható forgalomba, ha motorja megfelel az (1) bekezdés szerinti követelményeknek. (3) Az e rendelet hatálya alá tartozó belsı égéső motorral szerelt nem közúti mozgó gépre, illetve ilyen gépbe történı beépítésre szánt motorra nem adható ki más típusjóváhagyás, forgalomba hozatali engedély, vagy a gépek biztonsági követelményeirıl és megfelelıségének tanúsításáról szóló külön jogszabály szerinti típusvizsgálati tanúsítvány, illetve nem tehetı az ott megjelölt tartalmú megfelelıségi nyilatkozat, nem helyezhetı el a gépen a CE megfelelıségi jelölés, ha az nem teljesíti e rendelet követelményeit, figyelembe véve a kedvezményeket és mentességeket is.

A típusjóváhagyás kérelmezése 4. § (1) Motor vagy motorcsalád típusjóváhagyása iránti kérelmet a gyártó nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell a 2. számú melléklet szerinti információs mappát. A jóváhagyási vizsgálatok elvégzésével megbízott mőszaki szolgálat részére térítésmentesen biztosítani kell egy, a 2. számú melléklet 1. függelékében leírt motortípus jellemzıknek megfelelı motort. (2) Ha egy motorcsalád típus-jóváhagyási kérelme esetében a hatóság úgy ítéli meg, hogy a kérelem - a kiválasztott alapmotort figyelembe véve - nem képviseli teljes mértékben a 2. számú melléklet 2. függelékében leírt motorcsaládot, az (1) bekezdés szerinti jóváhagyáshoz egy másik, vagy ha szükséges egy további, a hatóság által meghatározott alapmotort kell átadni. (3) Nem nyújthat be a gyártó jóváhagyási kérelmet olyan motorra vagy motorcsaládra, amelyre más tagállam illetékes hatóságától már kért jóváhagyást. Minden egyes jóváhagyandó motortípusra vagy motorcsaládra külön kérelmet kell benyújtani.

A típus-jóváhagyási eljárás 5. § (1) A hatóság minden olyan motortípusra vagy motorcsaládra megadja a típusjóváhagyást, amely megegyezik az információs mappa adataival és teljesíti az e rendelet szerinti rá alkalmazható követelményeket. (2) A hatóság minden általa jóváhagyott motortípusra vagy motorcsaládra kiállítja a 7. számú mellékletben szereplı típus-jóváhagyási bizonyítványt, kitöltve annak minden alkalmazható pontját, és összeállítja, illetve ellenırzi az információs csomag tartalomjegyzékét. A típus-jóváhagyási bizonyítványokat a 8. számú mellékletben leírt módon kell számozni. A típus-jóváhagyási bizonyítványt és mellékleteinek egy példányát át kell adni a kérelmezınek. (3) Ha a jóváhagyásra váró motor feladatát a nem közúti mozgó gépbe beépítve annak egyéb szerkezeti részeivel összekapcsolva látja el, és a szennyezıanyag-kibocsátási követelményeknek való megfelelése e rendelet szerinti eljárásokkal csak akkor igazolható, amikor a jóváhagyásra váró motor egyéb gépészeti elemekkel összekapcsolva mőködik, akkor típusjóváhagyásának hatályát értelemszerően szőkíteni kell a beépítési követelményeknek megfelelıen. Ilyen esetben a motortípus vagy motorcsalád típusjóváhagyási bizonyítványában a használati korlátozásokat fel kell tüntetni, jelezve a beépítés (csatlakoztatás) feltételeit is. (4) A hatóság az általa kiadott típus-jóváhagyási bizonyítványokról és a típusjóváhagyással egyezıen gyártott motorokról nyilvántartást vezet. Más hatóságok - beleértve más tagállamok illetékes hatóságait - megkeresésére köteles információt szolgáltatni. A hatóság havonta elküldi más tagállamok hatóságának a 10. számú melléklet szerinti részleteket tartalmazó jegyzéket az adott hónapban általa kiadott típusjóváhagyásokról, jóváhagyás megtagadásokról vagy visszavonásokról. A hatóság más hatóságok - beleértve más tagállamok illetékes hatóságait - megkeresésére haladéktalanul megküldi a következık közül az igényelteket:

–4–


a) a motortípus vagy motorcsalád típus-jóváhagyási bizonyítványának másolatát, a kéréstıl függıen az információs csomaggal együtt vagy anélkül, bármely motortípusra vagy motorcsaládra vonatkozóan, amelyet jóváhagyott, illetve amelynek jóváhagyását megtagadta vagy visszavonta, b) a kéréstıl függıen a megadott típusjóváhagyásnak megfelelıen gyártott motorok 7. § (3) bekezdés szerinti jegyzékét a 10. számú mellékletben megadott részletezéssel, c) a 7. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozat másolatát. (5) A hatóság évenként vagy kérelemre megküldi a Bizottságnak az utolsó bejelentés óta jóváhagyott motorokra vonatkozó, a 11. számú melléklet szerinti adatlap másolatát. (6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túl, a kompresszió gyújtású motorok - a vasúti motorkocsik, belvízi hajók meghajtására szolgáló motorok kivételével - forgalomba hozhatók a 13. számú mellékletben foglalt rugalmas végrehajtási eljárásnak megfelelıen.

A típusjóváhagyás módosítása 6. § (1) A típus-jóváhagyási bizonyítvány tulajdonosa köteles a hatóságot értesíteni minden olyan változásról, ami az információs csomagban szereplı adatokat érinti. (2) A típus-jóváhagyási bizonyítvány módosítására vagy kiterjesztésére irányuló kérelmet ahhoz a hatósághoz kell benyújtani, amely az eredeti típus-jóváhagyási bizonyítványt kiadta. (3) Ha az információs csomagban szereplı adatok megváltoztak, a hatóság kiadja az információs dokumentum módosított változatát, mindegyik lapon megjelölve a változás lényegét és az új kiadás dátumát. Amennyiben a hatóság módosított lapot bocsát ki, az információs csomag tartalomjegyzékét (amelyet csatolnak a jóváhagyási bizonyítványhoz) ugyancsak módosítani kell, megjelölve a utolsó változat kibocsátásának a dátumát. (4) Ha az eredeti jóváhagyáson feltüntetett dátum óta bármely, a típus-jóváhagyási bizonyítványban (a mellékletek kivételével) szereplı információ vagy a kibocsátási követelmény megváltozott, a hatóság módosított jóváhagyási bizonyítványt ad ki (megjelölve a kiegészítı számmal), amely tartalmazza a típusjóváhagyás módosításának okait és az új kiadás dátumát. (5) Ha a hatóság úgy találja, hogy a motor módosítása új vizsgálat vagy ellenırzés elvégzését teszi indokolttá, a gyártót újabb vizsgálat vagy ellenırzés végrehajtására kötelezi. A hatóság a típus-jóváhagyási bizonyítvány módosítását vagy kiterjesztését csak a végrehajtott, a megfelelıséget igazoló vizsgálat, ellenırzés után adja meg, illetve hajtja végre az információs dokumentum változtatását. Új vizsgálat hiányában a kérelmet a hatóság elutasítja.

Egyezıség jelölése, nyilvántartások 7. § (1) A gyártónak minden, a jóváhagyott típussal megegyezıen gyártott motort el kell látni az 1. számú melléklet 3.1., illetve 3.2. pontjában meghatározott jelzéssel és a típusjóváhagyási bizonyítvány számával. Csak a jelzésekkel ellátott motort tartalmazó nem közúti mozgó gép hozható forgalomba. (2) Ha a típus-jóváhagyási bizonyítvány korlátozást tartalmaz a motor használatára, beépítésére vonatkozóan, úgy a gyártónak minden motorhoz mellékelni kell az e rendelet követelményeinek való megfelelést biztosító beépítési (csatlakoztatási) utasítást, összhangban a típus-jóváhagyási bizonyítvánnyal. Ha a jóváhagyott motorok egy sorozatát további beépítésre egy felhasználónak értékesítik, úgy elegendı a beépítési, csatlakoztatási elıírásokat tartalmazó dokumentációnak az elsı motor kiszállítását megelızı, egyszeri átadása, kiegészítve azon motorok (motorszámot és szükség esetén további adatokat tartalmazó) azonosító listájával, amelyekre a dokumentáció vonatkozik.

–5–


(3) A gyártó köteles az általa forgalomba hozott motorokról nyilvántartást vezetni, és minden naptári évet követı 45 napon belül megküldeni az elızı évben forgalomba hozott motorok jegyzékét, motorcsaládonként, motortípusonként részletezve, motorszámokkal és az egyértelmő azonosításhoz szükséges egyéb információkkal együtt. A jegyzék formátuma azonos a 10. számú mellékletben a típusjóváhagyást kapott motorok és motorcsaládok listájára megadottal, azzal az eltéréssel, hogy a lista száma helyén a benyújtó megnevezését kell feltüntetni, és a végén cégszerően alá kell írni. A jegyzéknek részletes tájékoztatást kell tartalmaznia, ha a gyártó beszünteti egy jóváhagyott motortípus vagy motorcsalád gyártását. (4) A gyártó a követelmények változása esetén haladéktalanul, illetve a hatóság eseti kérésére köteles a (3) bekezdés szerinti adatokat megadni az utolsó jelentéstıl számítva általa forgalomba hozott motorokra vonatkozóan. A gyártónak folyamatosan vezetnie kell az elızıekben leírt nyilvántartást. A gyártó, illetve importáló köteles a nyilvántartást legalább 20 évig megırizni. (5) A motor gyártója - e bekezdés szempontjából ide nem értve az importálót - minden naptári évet követı 45 napon belül, valamint az egyes szabályozási lépcsık a 10. § szerinti alkalmazási idıpontjában köteles tájékoztatni a jóváhagyást megadó hatóságot arról, hogy a jóváhagyott motorcsaládok, illetve motortípusok közül a tájékoztatás dátumát követıen melyeket szándékoznak gyártani. (6) A hatóság a 9. §-ban szereplı motorkategóriák szerinti nyilvántartást vezet a hozzá benyújtott, más tagállamok hatósága által kiadott típus-jóváhagyási bizonyítványokról, valamint regisztrálja az évente forgalomba hozott motorokat, és összesített adatbázist hoz létre azok nyilvántartására. A motorok regisztrációjáról a hatóság igazolást ad a gyártónak. (7) A rugalmas végrehajtási eljárás keretében forgalomba hozott motorokat a 13. számú mellékletnek megfelelıen meg kell jelölni. (8) Az (1) és (7) bekezdés szerinti jelzés meglétét a közlekedési hatóság, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság ellenırzi. A jelzéssel nem rendelkezı motorok, vagy ilyen motort tartalmazó gép forgalmazását az ellenırzést végzı hatóság megtiltja. A forgalmazás megtiltásáról hozott határozatot a fogyasztóvédelmi hatóság közli a közlekedési hatósággal.

Egyenértékő jóváhagyások 8. § (1) A (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül el kell fogadni az e rendeletnek való megfelelés bizonyítékaként azokat a nemzetközi elıírások által meghatározott jóváhagyásokat, amelyeket Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslatára egyenértékőnek ismer el a motorok típusjóváhagyását illetıen, valamint harmadik országok szabályozásait, a Közösségnek a harmadik országokkal kötött két- vagy többoldalú megállapodása alapján. (2) A 12. számú mellékletben felsorolt típusjóváhagyásokat és ahol van, a kapcsolódó jóváhagyási jeleket el kell fogadni az e rendeletben foglaltaknak való megfelelıség bizonyítékaként. (3) A belvízi hajókba épített motorokra a (4) és (5) bekezdésben foglaltakat azt követıen kell alkalmazni, hogy a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (a továbbiakban: RHKB) elismeri a 97/68/EK irányelvnek a legutolsó módosítása szerinti követelményei, és a Rajnán való hajózásról szóló Mannheimi Konvenció keretében elfogadott követelmények közötti egyenértékőséget, és tájékoztatja az elismerésrıl a Bizottságot. (4) 2007. június 30-ig a hatóság nem tagadhatja meg a forgalomba hozatali engedély megadását olyan motorokra, amelyek megfelelnek az RHKB I. szabályozási lépcsıjének, amelynek emissziós határértékei a 14. számú mellékletben szerepelnek. (5) 2007. július l-jétıl e rendelet késıbbi idıponthoz kötött határértékeinek a hatálybalépéséig a hatóság nem tagadhatja meg a forgalomba hozatali engedély megadását olyan motorok-

–6–


ra, amelyek megfelelnek az RHKB II. szabályozási lépcsıjének, amelynek emissziós határértékei a 15. számú mellékletben szerepelnek. (6) E rendelet szempontjából a belvízi hajók minden, 560 kW-nál nagyobb teljesítményő segédmotorjára a meghajtó motorral azonos követelmények vonatkoznak.

Forgalomba hozatal 9. § (1) Nem tagadható meg olyan - gépbe beépített vagy különálló - motor forgalomba hozatalának engedélyezése a szennyezı anyagok kibocsátása miatt, amely megfelel e rendelet követelményeinek. (2) Csak akkor engedélyezhetı új motorok nyilvántartásba vétele vagy forgalomba hozatala, függetlenül attól, hogy be vannak-e építve egy gépbe vagy sem, ha a motorok megfelelnek e rendelet követelményeinek. (3) A hatóság nem adhatja ki a külön jogszabály szerinti Közösségi Belvízi Hajózási Bizonyítványt olyan hajóra, amely nem felel meg ezen rendelet követelményeinek. (4) A típusjóváhagyást megadó hatóságnak, ha szükséges más tagállamok hatóságaival együttmőködve, meg kell tennie a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a jóváhagyás alapján, e rendelet követelményeivel összhangban gyártott motorok azonosítási számait nyilvántartásba vegye és ellenırizze. (5) Az azonosítási számok további ellenırzése megtörténhet a gyártás megfelelıségének a 13. §-ban leírt ellenırzésével kapcsolatban is. (6) Az azonosítási számok ellenırzése tekintetében a gyártónak vagy az EGTmegállapodásban részes államokban mőködı megbízottjának kívánságra haladéktalanul meg kell adnia a hatóságnak minden, a vevıjére vonatkozó szükséges információt, azoknak a motoroknak az azonosítási számaival együtt, amelyeknek gyártását a 7. § (3) bekezdésének megfelelıen bejelentette. Ha a motorokat nem közúti mozgó gép gyártójának adták el, további információra nincs szükség. (7) Ha a hatóság kívánságára a gyártó nem tudja igazolni a 6. §-ban megadott követelmények betartását, különösen e § (5) bekezdésével kapcsolatban, a motortípusra vagy motorcsaládra e rendelet alapján megadott jóváhagyás visszavonható. Ilyen esetben a hatóságnak a 14. § (6) bekezdése szerint kell eljárnia.

A kibocsátási határértékek hatálybalépése - kompresszió gyújtású motorok 10. § (1) A hatóság nem tagadhatja meg a típusjóváhagyás megadását vagy a 7. számú melléklet szerinti típusbizonyítvány kiadását, és nem írhat elı semmilyen egyéb típusjóváhagyási követelményt a motorral felszerelt nem közúti mozgó gépek légszennyezıanyagkibocsátására vonatkozóan, ha a motor teljesíti az e rendeletben az adott motorkategóriára a gyártási év függvényében alkalmazható, a gáz-halmazállapotú szennyezıanyag-kibocsátásra és részecskekibocsátásra megadott követelményeket. (2) A hatóságnak meg kell tagadnia a típusjóváhagyás megadását és a 7. számú melléklet szerinti dokumentum kibocsátását olyan motorokra és motorcsaládokra, amelyek nem teljesítik a (4) bekezdés szerinti, az adott motorkategóriára a gyártási év függvényében alkalmazható típus-jóváhagyási követelményeket, továbbá meg kell tagadnia bármilyen jóváhagyás megadását olyan nem közúti mozgó gépekre, amelybe még forgalomba nem hozott motort építettek be. (3) A hatóságnak - a harmadik országba irányuló export kivételével - meg kell tagadnia a gépbe beépített vagy külön álló motor regisztrálását és meg kell tiltania annak forgalomba hozatalát, ha a motor nem teljesíti a (4) bekezdés szerinti, az adott motorkategóriára a gyártási

–7–


év függvényében alkalmazható forgalomba hozatalra vonatkozó követelményeket. A hatóságnak vissza kell utasítania bármilyen egyéb típusjóváhagyás megadását is olyan nem közúti mozgó gép esetében, amelybe még forgalomba nem hozott motort építettek be. (4) Az 1. § (1) bekezdés szerinti kompresszió gyújtású motorok szennyezıanyag kibocsátására a következı követelmények vonatkoznak: a) az I. szabályozási lépcsıben az A, B és C kategóriájú motorok szennyezıanyagkibocsátása az 1. táblázatban meghatározott határidıt követıen feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.1. pontja szerinti követelményeknek; 1. táblázat I. szabályozási lépcsı, A, B, C kategóriájú motorok Motorkategória A: B: C:

Hasznos teljesítmény

Határidı Típusjóváhagyás _ _

130 kW ≤ P < 560 kW 75 kW ≤ P<130 kW 37 kW ≤ P<75 kW

Forgalomba hozatal 1998. június 30. 1998. június 30. 1998. június 30.

b) a II. szabályozási lépcsıben a D, E, F és G kategóriájú motorok szennyezıanyagkibocsátása a 2. táblázatban meghatározott határidıt követıen feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.3. pontja szerinti követelményeknek; 2. táblázat II. szabályozási lépcsı, D, E, F, G kategóriájú motorok Motorkategória


D: E: F: G:

18 kW ≤ P < 37 kW 130 kW ≤ P < 560 kW 75 kW ≤ P < 130 kW 37 kW ≤ P < 75 kW

Határidı Típusjóváhagyás 1999. december 31. 2000. december 31. 2001. december 31. 2002. december 31.

Forgalomba hozatal 2001. december 31. 2001. december 31. 2002. december 31. 2003. december 31.

c) a III/A. szabályozási lépcsıben a H, I, J és K kategóriájú, nem állandó fordulatszámú motorok szennyezıanyag-kibocsátása a 3. táblázatban meghatározott határidıt követıen feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.4. pontja szerinti követelményeknek; 3. táblázat III/A. szabályozási lépcsı, H, I, J, K kategóriájú, nem állandó fordulatszámú motorok Motorkategória H: I: J: K:

Hasznos teljesítmény 130 kW ≤ P ≤ 560 kW 75 kW ≤ P < 130 kW 37 kW ≤ P < 75 kW 19 kW ≤ P < 37 kW

Határidı Típusjóváhagyás 2005. június 30. 2005. december 31. 2006. december 31. 2005. december 31.

–8–



d) a III/A. szabályozási lépcsıben a H, I, J és K kategóriájú, állandó fordulatszámú motorok szennyezıanyag-kibocsátása a 4. táblázatban meghatározott határidıt követıen feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.4. pontja szerinti követelményeknek; 4. táblázat III/A. szabályozási lépcsı, H, I, J, K kategóriájú állandó fordulatszámú motorok Motorkategória


H: I: J: K:

130 kW ≤ P ≤ 560kW 75 kW ≤ P < 130 kW 37 kW ≤ P < 75 kW 19 kW ≤ P < 37 kW



e) a III/B. szabályozási lépcsıben az L, M, N és P kategóriájú, nem állandó fordulatszámú motorok szennyezıanyag-kibocsátása az 5. táblázatban meghatározott határidıt követıen feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.5. pontja szerinti követelményeknek; 5. táblázat III/B. szabályozási lépcsı, L, M, N, P kategóriájú nem állandó fordulatszámú motorok Motorkategória


L: M: N: P:

130 kW ≤ P ≤ 560 kW 75 kW ≤ P < 130 kW 37 kW ≤ P < 75 kW 19 kW ≤ P < 37 kW



f) a IV. szabályozási lépcsıben a Q és R kategóriájú, nem állandó fordulatszámú motorok szennyezıanyag-kibocsátása az 6. táblázatban meghatározott határidıt követıen feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.6. pontja szerinti követelményeknek; 6. táblázat IV. szabályozási lépcsı, Q és R kategóriájú nem állandó fordulatszámú motorok Motorkategória


Q: R:

130 kW ≤ P ≤ 560 kW 56 kW ≤ P < 130 kW

Határidı Típusjóváhagyás 2012. december 31. 2013. szeptember 30.

Forgalomba hozatal 2013. december 31. 2014. szeptember 30.

g) a III/A. szabályozási lépcsıben a belvízi hajó V kategóriájú meghajtó motorjának (fıgépének) szennyezıanyag-kibocsátása a 7. táblázatban meghatározott határidıt követıen feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.4. pontja szerinti követelményeknek; 7. táblázat III/A. szabályozási lépcsı, V kategóriájú motorok

–9–

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról Motorkategória

Hasznos teljesítmény (P)/hengerenkénti lökettérfogat (VLH)

V1:1: V1:2: V1:3:

37 kW ≤ P és VLH < 0,9 dm3 0,9 dm3 ≤ VLH < 1,2dm3 37 kW ≤ P < 75 kW és 1,2 dm3 ≤ VLH < 2,5 dm3 2,5 dm3 ≤ VLH<5,0 dm3 5,0 dm3 ≤ VLH

V1:4: V2:

Határidı Típusjóváhagyás 2005. december 31. 2005. június 30. 2005. június 30.

Forgalomba hozatal 2006. december 31. 2006. december 31. 2006. december 31.

2006. december 31. 2007. december 31.

2008. december 31. 2008. december 31.

h) a III/A. szabályozási lépcsıben a vasúti motorkocsik „RC A” kategóriájú meghajtó motorjának szennyezıanyag-kibocsátása a 8. táblázatban meghatározott határidıt követıen feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.4. pontja szerinti követelményeknek; 8. táblázat III/A. szabályozási lépcsı, RC A kategóriájú motorok Motorkategória


RC A:

Határidı Típusjóváhagyás 2005. június 30.

P > 130 kW

Forgalomba hozatal 2005. december 31.

i) a III/B. szabályozási lépcsıben a vasúti motorkocsik „RC B” kategóriájú meghajtó motorjának szennyezıanyag-kibocsátása a 9. táblázatban meghatározott határidıt követıen feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.5. pontja szerinti követelményeknek; 9. táblázat III/B. szabályozási lépcsı, RC B kategóriájú motorok Motorkategória


RC B:

P > 130 kW

Határidı Típusjóváhagyás 2010. december 31.


j) a III/A. szabályozási lépcsıben a vasúti vontatójármővek (mozdonyok) „RL A” és „RH A” kategóriájú meghajtó motorjának szennyezıanyag-kibocsátása a 10. táblázatban meghatározott határidıt követıen feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.4. pontja szerinti követelményeknek. A követelményeket nem kell alkalmazni azon, e kategóriákba tartozó motortípusokra és motorcsaládokra, amelyek vásárlására a kereskedelmi szerzıdést 2004. május 20-át megelızıen kötötték meg, feltéve, hogy a tényleges forgalomba hozatal legfeljebb 2 évvel a kérdéses vasúti vontatójármő (mozdony) kategóriára alkalmazható határidıt követıen történik meg; 10. táblázat III/A. szabályozási lépcsı, „RL A” és „RH A” kategóriájú motorok Motorkategória


RL A: RH A:

130 kW ≤ P ≤ 560 kW P > 560 kW

Határidı Típusjóváhagyás 2005. december 31. 2007. december 31.

– 10 –

Forgalomba hozatal 2006. december 31. 2008. december 31.


k) a III/B szabályozási lépcsıben a vasúti vontatójármővek (mozdonyok) „RB” kategóriájú meghajtó motorjának szennyezıanyag-kibocsátása a 11. táblázatban meghatározott határidıt követıen feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.5. pontja szerinti követelményeknek. A követelményeket nem kell alkalmazni azon, e kategóriákba tartozó motortípusokra és motorcsaládokra, amelyek vásárlására a kereskedelmi szerzıdést 2004. május 20-át megelızıen kötötték meg, feltéve, hogy a tényleges forgalomba hozatal legfeljebb 2 évvel a kérdéses vasúti vontatójármő (mozdony) kategóriára alkalmazható határidıt követıen történik meg; 11. táblázat III/B. szabályozási lépcsı, „RB” kategóriájú motorok Motorkategória


RB:

P > 130 kW

Határidı Típusjóváhagyás 2010. december 31.


(5) A (4) bekezdésben a forgalomba hozatalra vonatkozóan elıírt idıpontok elıtt gyártott motorok esetében a követelmények teljesítésének határideje minden kategória esetében két évvel eltolódik. (6) A kibocsátási határértékek egy szabályozási lépcsıjére kiadott engedélyeket vissza kell vonni a következı szabályozási lépcsı határértékeinek kötelezı hatálybalépésének idıpontjában. (7) A hatóság a gyártó kérelmére engedélyezi, hogy az 1. számú melléklet 4.1.2.4, 4.1.2.5 és 4.1.2.6 pontjainak táblázataiban szereplı határértékeket a (4) bekezdésben elıírt idıpontok elıtt teljesítı motorokon és motorcsaládokon különleges címkét vagy jelet helyezzenek el, amely mutatja, hogy az érintett gép vagy berendezés az elıírt határértékeket már a kötelezı idıpontot megelızıen teljesíti.

A kibocsátási határértékek hatálybalépése - külsı gyújtású motorok 11. § (1) Az e rendelet hatálya alá tarozó külsı gyújtású motorokat a 12. táblázat szerinti kategóriákba és osztályokba kell sorolni, jóváhagyásaikat és forgalomba hozatalukat e felosztás szerint kell nyilvántartani. 12. táblázat Külsı gyújtású motorok osztályokba, kategóriákba sorolása Kategória* Kézi motor

Nem kézi motor

Osztály* SH-1 SH-2 SH-3 SN-1 SN-2 SN-3 SN-4

* A jelölések értelmezése: S - kis motor (small engine) effektív teljesítmény ≤ 19 kW; H - kézi berendezés (hand-held machinery); N - nem kézi berendezés (non hand-held machinery).

– 11 –

Lökettérfogat [VL, cm3] VL < 20 20 ≤ VL < 50 50 ≤ VL VL < 66 66 ≤ VL < 100 100 ≤ VL < 225 225 ≤ VL


(2) A hatóság nem tagadhatja meg az e rendelet szerinti típusjóváhagyás megadását, illetve a 7. számú melléklet szerinti típusbizonyítvány kiadását olyan külsı gyújtású motorra vagy motorcsaládra, amely kielégíti az e rendelet szerinti követelményeket, továbbá nem támaszthat további követelményeket a motor szennyezıanyag-kibocsátása tekintetében nem közúti mozgó gép forgalomba hozatalához miatt, ha a motor kielégíti e rendelet követelményeit. Az EGT-megállapodásban részes államokban a 97/68/EK tanácsi irányelv az adott motorkategóriára a gyártási év függvényében alkalmazható végrehajtását célzó jogszabályok alapján kiadott típusjóváhagyásokat el kell fogadni annak bizonyítékaként, hogy a motor az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelel. (3) A rendelet hatálya alá tartózó, a 13. táblázat szerinti motorokra, illetve azokkal ellátott nem közúti mozgó gépekre a hatóság akkor adhat típusjóváhagyást és állíthatja ki a 7. számú mellékletben leírt dokumentumokat, valamint 2005. február 1-je után - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor engedélyezheti forgalomba hozatalukat, ha azok szennyezıanyagkibocsátása megfelel az 1. számú melléklet 4.2.2.1. pontjában foglalt követelményeknek. (4) Az (1) bekezdésben felsorolt, 13. táblázat szerinti motorokra, illetve azokkal ellátott nem közúti mozgó gépekre az alábbi, 13. táblázatban megjelölt határidı után - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivételekkel - a hatóság akkor adhat típusjóváhagyást és állíthatja ki a 7. számú mellékletben leírt dokumentumokat, valamint hat hónappal a típusjóváhagyás megadására vonatkozó határidı után akkor engedélyezheti forgalomba hozatalukat, ha azok szennyezıanyag-kibocsátása megfelel az 1. számú melléklet 4.2.2.2. pontjában foglalt követelményeknek. A jelzett határidıt követıen a (3) bekezdés szerinti jóváhagyásokat vissza kell vonni. 13. táblázat Külsı gyújtása motorok, 2. szabályozási lépcsı Kategória Kézi motor

Nem kézi motor

Osztály SH-1 SH-2 SH-3 SN-1 SN-2 SN-3 SN-4

Határidı 2007. augusztus 1. 2007. augusztus 1. 2008. augusztus 1. 2004. augusztus 1. 2004. augusztus 1. 2007. augusztus 1. 2006. augusztus 1.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti idıpontok elıtt gyártott, még forgalomba nem hozott motorokra vonatkozóan a szennyezıanyag-kibocsátásra megállapított követelmények teljesítésének határideje minden motorkategóriára 2 évvel meghosszabbodik az ott szereplı, az adott motorkategóriára vonatkozó idıponthoz képest. (6) Az alábbiakban felsorolt gépek mentesülnek a (4) bekezdésben foglalt 2. szabályozási lépcsı kibocsátási határértékeinek az ott megjelölt határidıre történı kielégítésére vonatkozó követelmény alól, az ezeknek a kibocsátási határértékeknek a hatálybalépését követı 3 éves idıtartamra. A mentesség idejére az alábbiakban felsorolt gépekre továbbra is az 1. szabályozási lépcsı kibocsátási határértékeit kell alkalmazni: a) kézi láncfőrész: az MSZ EN ISO 11681-1:2004 szabványnak megfelelı kézi készülék, amelyet főrészlánccal fa vágására terveztek, két kézzel tartható, a motor őrtartalma pedig meghaladja a 45 cm3-t,

– 12 –


b) felsı fogantyúval ellátott gép: az MSZ EN ISO 11681-2:2000 szabványnak megfelelı kézi eszköz, amelynek a felsı részén fogantyú van, és furatok fúrására vagy láncfőrésszel fa vágásra terveztek, c) kézi bozótvágó, belsı égéső motorral: kézi eszköz, amely olyan fémbıl vagy mőanyagból készült forgó késsel van felszerelve, amely a gyom, bozót, fiatal fa és hasonló növényzet vágására szolgál, az MSZ EN ISO 11806:1999 szabványnak megfelelıen úgy kell kialakítani, hogy többféle helyzetben - vízszintesen vagy fejjel lefelé - is mőködtethetı legyen, a motor őrtartalma pedig meghaladja a 40 cm3-t, d) kézi sövénynyíró olló: az MSZ EN 774:1999 szabványnak megfelelı kézi eszköz, amelyet sövény vagy bozót vágására terveztek egy késsel vagy több, két irányba forgó késsel, e) nagy teljesítményő, kézi vágókészülék, belsı égéső motorral: az MSZ EN 1454:1999 szabványnak megfelelı, forgó acélkéssel felszerelt kézi eszköz kemény anyagok - kı, aszfalt, beton vagy acél - vágására, 50 cm3-t meghaladó lökettérfogattal, f) nem kézi, vízszintes tengelyő, SN-3 osztályú motor: csak olyan nem kézi, SN-3 osztályú vízszintes tengelyő motorok, amelyek teljesítménye legfeljebb 2,5 kW, és fıleg speciális ipari célokra használják ıket, beleértve a talajmővelı gépeket, a tárcsás vágókészülékeket, a pázsitlazító gépeket és a generátorokat is. (6a) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérıen, a felsı fogantyúval ellátott gépek kategóriáján belül az ipari felhasználású, többféle helyzetben mőködtethetı sövénynyíró ollók és felsı fogantyúval ellátott, famegmunkáló láncfőrészek esetében, amelyekbe SH:2 vagy SH:3 osztályú motort építettek be, a (4) bekezdésben foglalt 2. szabályozási lépcsı kibocsátási határértékeinek az ott megjelölt határidıre történı kielégítésére vonatkozó követelmény alóli mentesség idıszaka 2013. július 31-ig meghosszabbodik. (7) Annak a motortípusnak vagy motorcsaládnak az esetében, amely a (3) bekezdésben rá vonatkozóan megállapított határidı elıtt megfelel az 1. számú melléklet 4.2.2.2. pontjának táblázatában feltüntetett határértékeknek, a hatóság engedélyezi az ilyen motorral szerelt berendezés különleges címkézését és jelölését, amely mutatja, hogy a szóban forgó berendezés a megállapított idıpont elıtt teljesíti az elıírt határértékeket.

Mentességek és alternatív eljárás 12. § (1) A 9. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá a 10. § (4) és a 11. § (3) és (4) bekezdésében foglalt, a motorok forgalomba hozatalára vonatkozó elıírásokat nem kell alkalmazni: a) a (3) bekezdésben és a 12/A. § (1)-(2) bekezdésében foglalt kivételekre, b) olyan gépekben és berendezésekben használt motorokra, amelyeket elsıdlegesen mentıcsónakok vízrebocsátására és kiemelésére szántak, c) olyan gépekben és berendezésekben használt motorokra, amelyeket elsıdlegesen vízi jármőveknek a partról történı vízrebocsátására és vízrıl kiemelésére szántak. (2) (3) A gyártó, illetve a gépet valamely tagállamból behozó vagy az importáló kérésére a hatóság felmentést adhat egy kifutott motortípus sorozatból még raktáron lévı motorokra vagy raktáron lévı nem közúti mozgó gép motorjára a 10. § (4) bekezdésben jelzett, a forgalomba hozatalra vonatkozó határidı alól, legfeljebb a vonatkozó határidıtıl számított 12 hónap idıtartamra az alábbi feltételek mellett: a) a gyártónak még a határidı lejárta elıtt kérelmet kell benyújtania a jóváhagyást kiadó hatósághoz; b) a gyártó a kérelemhez köteles csatolni a 7. § (3) bekezdés szerinti jegyzéket azokról a motorokról, amelyek a fenti határidıkön belül kerülnek forgalmazásra. Olyan motorok eseté-

– 13 –


ben, amelyek elsı ízben kerülnek e rendelet hatálya alá, a gyártónak azon tagállam hatóságához kell a kérelmet benyújtania, amelyben a motorokat tárolják; c) a kérelem csak olyan motortípusnak vagy motorcsaládnak megfelelı motorra vonatkozhat, amelyre a típusjóváhagyás már nem érvényes, vagy amelyekre korábban nem volt típusjóváhagyási kötelezettség, de amelyeket a vonatkozó határidıig gyártottak; d) a kérelem csak olyan motorokra vonatkozhat, amelyeket az adott határidı lejárta elıtt fizikailag az EGT-megállapodásban részes valamely államban tároltak; e) a kérelemnek tartalmaznia kell a mentesség kérésének mőszaki és/vagy gazdasági indokait; f) a felmentés alkalmazásával forgalomba hozott egy vagy több típushoz tartozó új motorok száma nem haladhatja meg az elızı év során a kérelmezı által forgalmazott összes adott típusú új motor maximum 10%-át. (4) A hatóság a kérelem elfogadása esetében minden, a kérelemben szereplı motorra kiad az összes korlátozást, a gyártó számára elıírt kötelezettségeket és idıhatárt tartalmazó forgalomba hozatali engedélyt. Ez lehet az összes motor azonosítási számát tartalmazó összevont dokumentum is, ha az érintett motorok tervezett felhasználása ezt indokolja. (5) Amennyiben a gyártó a (3) bekezdés b) pont szerinti jegyzéken nem szereplı, a felmentési kérelemben meghatározott típusú motort hoz forgalomba vagy nem tartja be a (4) bekezdés szerinti forgalomba hozatali engedélyben foglaltakat, a hatóság visszavonja a felmentést és megtiltja az adott típusú motor további forgalomba hozatalát. (6) A (3) bekezdés szerinti felmentés megadása esetén a hatóság értesíti a tagállamok hatóságait a felmentés részleteirıl és okairól. (7) A hatóság minden évben megküldi a Bizottságnak a (3) bekezdés szerint felmentést kapott motorok listáját, megadva a felmentés indokát is. (8) A 11. § (4) bekezdésében foglalt követelmények kielégítését a kis sorozatban gyártott motorok gyártói esetében 3 évvel az ott megadott határidık után kell megkövetelni. (9) A 11. § (4) bekezdésének követelményei helyébe a legfeljebb 25 000 egységbıl álló, kis sorozatban gyártott motorcsaládok tekintetében a 11. § (3) bekezdésének (1. szabályozási lépcsı) megfelelı követelményei lépnek, amennyiben a jelzett mennyiséget összességében kitevı, különféle motorcsaládok hengerőrtartalma különbözı. (10) A (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a belvízi hajók meghajtó motorjaira. (11) Motorokat forgalomba lehet hozni a 13. számú melléklet elıírásainak megfelelıen, a rugalmas végrehajtási eljárás keretében. (12) A közlekedési hatóság engedélyezi az 1. számú melléklet 1.1., 1.2. és 1.5. pontjában meghatározott motoroknak a 13. számú melléklet rendelkezései szerinti rugalmas végrehajtási eljárással történı forgalomba hozatalát. 12/A. § (1) A 10. § (4) bekezdés h) és i) pontjának sérelme nélkül, a cseremotoroknak - a vasúti motorkocsik, a mozdonyok és a belvízi hajók meghajtó motorjai kivételével - azokat a határértékeket kell teljesíteniük, amelyeket a lecserélendı motornak az eredeti forgalomba hozatalakor teljesítenie kellett. (2) A 10. § (4) bekezdés c), d), e), f), g), h), i), j) és k) pontjától eltérıen a hatóság a vasúti motorkocsik és mozdonyok hajtására használt következı motorok forgalomba hozatalát engedélyezheti: a) a III/A. szakasz szerinti határértékeknek megfelelı cseremotorok, amennyiben azok vasúti motorkocsik és mozdonyok hajtására használt olyan motorok helyettesítésére szolgálnak, amelyek aa) nem teljesítik a III/A. szakasz szerinti követelményeket vagy ab) teljesítik a III/A. szakasz szerinti követelményeket, de nem teljesítik a III/B. szakasz szerinti követelményeket;

– 14 –


b) a III/A. szakasz szerinti határértékeknek meg nem felelı cseremotorok, amennyiben azok vezérlés nélküli, önálló mozgásra képtelen vasúti motorkocsikban használt motorok helyettesítésére szolgálnak, feltéve, hogy a kérdéses cseremotor legalább azoknak a szabványoknak megfelel, mint az ugyanilyen típusú, meglévı vasúti motorkocsikban használt motorok. (3) Az (1)-(2) bekezdés hatálya alá esı motorokon el kell helyezni egy „CSEREMOTOR” feliratú táblát, amely tartalmazza a vonatkozó engedély egyedi azonosítószámát is. (4) A (2) bekezdés értelmében csak abban az esetben adható engedély, ha a hatóság meggyızıdött arról, hogy az adott vasúti motorkocsi vagy mozdony vonatkozásában alkalmazandó legújabb kibocsátási szint követelményeinek megfelelı cseremotor használata jelentıs technikai nehézségekkel fog járni.

A gyártás megfelelıségére vonatkozó intézkedések 13. § (1) A hatóságnak, szükség esetén más tagállamok hatóságaival együttmőködve, a típusjóváhagyás megadása elıtt meg kell gyızıdnie arról, hogy a gyártó megtette a szükséges intézkedéseket az 1. számú melléklet 5. pontjában a gyártás egyezıségére vonatkozóan megállapított követelmények kielégítésének, hatékony ellenırzésének biztosítására. (2) A típusjóváhagyást megadó hatóságnak, szükség esetén más tagállamok hatóságaival együttmőködve, az 1. számú melléklet 5. pontjában meghatározott elıírásokra tekintettel meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meggyızıdjék (1) bekezdésben említett intézkedéseknek a megfelelıségérıl a gyártás folyamatában, és biztosított legyen, hogy minden a rendeletnek megfelelı típus-jóváhagyási számot viselı legyártott motor megegyezzen a jóváhagyott motortípus vagy motorcsalád típusbizonyítványában és mellékleteiben szereplı leírással. (3) A hatóság a gyártó számára az (1) bekezdésben elıírtak ellenırzésére információt kérhet a gyártó alkalmazott minıségbiztosítási rendszerére vonatkozóan, azt értékelheti, szükség esetén elıírhatja annak módosítását. A gyártás megfelelıségének (2) bekezdés szerinti ellenırzése során a hatóság vizsgálhatja a minıségbiztosítási rendszer megfelelı mőködtetését, ellenırizheti véletlenszerően kiválasztott motorok jellemzıinek egyezését az információs dokumentumban szereplı adatokkal, nem megfelelı gyártásra utaló jelek esetén véletlenszerően választott motorok ellenırzı vizsgálatát rendelheti el.

A jóváhagyott motortípussal vagy motorcsaláddal való egyezıség hiánya 14. § (1) Nem áll fenn megfelelıség a jóváhagyott motortípussal vagy motorcsaláddal, ha a típus-jóváhagyási bizonyítványban és/vagy az információs csomagban szereplı adatoktól olyan eltérések találhatók, amiket a hatóság nem engedélyezett a 6. § (3) bekezdése alapján. (2) Ha a hatóság megállapítja, hogy típus-jóváhagyási bizonyítvánnyal ellátott, és/vagy jóváhagyási jelet viselı motor nem felel meg a jóváhagyott motortípusnak vagy motorcsaládnak, intézkedik annak biztosítására, hogy az ezt követıen gyártott motorok megegyezzenek a jóváhagyott motortípussal vagy motorcsaláddal. A hatóság intézkedése kiterjedhet egyes szerkezeti elemek, beállítási paraméterek rendszeres ellenırzésének vagy technológiai változtatásoknak, valamint a gyártás megfelelısége érdekében tett intézkedésekrıl szóló rendszeres beszámolás elıírására, vagy súlyos szabálytalanság esetén a jóváhagyás visszavonására. A hatóság értesíti a többi tagállam hatóságát a megtett intézkedésekrıl. (3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti intézkedés ismételten eredménytelen, vagy a gyártó többszöri felszólítás után sem teljesíti a 7. § szerinti nyilvántartási, információszolgáltatási kötelezettségét, a típusjóváhagyást vissza kell vonni.

– 15 –


(4) Ha a hatóság észleli, hogy más tagállam jóváhagyási jelét viselı motor nem felel meg a jóváhagyott motortípusnak vagy motorcsaládnak, kérnie kell a jóváhagyást megadó hatóságtól, hogy igazolja a gyártott motorok továbbra is megfelelnek a jóváhagyott típusnak vagy motorcsaládnak. Az igazolási eljárást a kéréstıl számított 6 hónapon belül kell lefolytatni. (5) Ha a típusjóváhagyást megadó tagállam hatósága vitatja a (4) bekezdés szerint bejelentett gyártás egyezıségi hiányosságot, a vitát a hatóságoknak konzultálva, együttmőködve kell rendezni. Ilyen esetben tájékoztatni kell a Bizottságot a bejelentés elbírálásáról. (6) A hatóságnak 1 hónapon belül kölcsönösen értesítenie kell a többi tagállam hatóságát a típusjóváhagyás visszavonásáról és annak okáról.

A hatóság és a mőszaki szolgálat 15. § (1) Az ezen rendeletben elıírt vizsgálatok végzésére a mőszaki szolgálatot a miniszter pályázat útján jelöli ki. A közlekedési hatóság bejelenti a Bizottságnak és a többi tagállamnak az ezen rendelet szerinti eljárásokért felelıs hatóságként való kijelölését (megnevezésének és címének megadásával), továbbá a mőszaki szolgálat ellátására kijelölt szervezetet (megnevezésének és címének megadásával). (2) Amennyiben a mőszaki szolgálat valamely kis darabszámú, ritkán elıforduló motorkategóriára elıírt vizsgálatokat nem tudja végrehajtani vagy a mérések végrehajtására való felkészülése aránytalanul nagy költséget jelentene, a hatóság engedélyezheti a vizsgálatok elvégzését a gyártó laboratóriumában a mőszaki szolgálat felügyelete mellett. A hatóság elfogadja más tagállam kijelölt mőszaki szolgálatának vizsgálati eredményeit. (3) (4) Az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóság által végzett eljárásokért a 16. §-ban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (5) Az (1) bekezdés szerinti mőszaki szolgálat által végzett vizsgálati munkák, illetve (2) bekezdés szerinti felügyelete díjáról a gyártó és a szolgálat egyeznek meg. 16. § (1) A rendeletben szabályozott hatósági eljárásokért a gyártóknak (a forgalmazóknak) az eljáró hatóság részére a következı igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni: a) Típusjóváhagyó eljárásért motorcsaládonként fizetendı igazgatási szolgáltatási díj b) A típusjóváhagyást végzı hatóság által a gyártóknál (a forgalmazóknál) a rendeletben elıírtak szerint évente végzett ellenırzésekért (felügyeletért) a gyártók (forgalmazók) által fizetendı igazgatási szolgáltatási díj c) A hatóság nyilvántartásából kért adatszolgáltatásért, igazolásért, engedély másolatért fizetendı igazgatási szolgáltatási díj d) Típus-jóváhagyási eljárás alóli felmentési, a rugalmas végrehajtás engedélyezése iránti kérelemre végzett hatósági eljárásért, valamint a típus-jóváhagyási bizonyítvány módosításáért, kiterjesztéséért fizetendı igazgatási szolgáltatási díj e) A 6. § (3) bekezdés szerinti regisztrációért fizetendı igazgatási szolgáltatási díj 1-10 motor esetén motoronként 10-100 motor esetén motoronként 100-nál több motor esetén motoronként

60 000 Ft 40 000 Ft

7 000 Ft 33 000 Ft

1 000 Ft 500 Ft 100 Ft

(2) Az igazgatási szolgáltatási díjakat a kérelem, illetve a regisztrációs dokumentum benyújtásával egyidejőleg kell az NKH részére a Magyar Államkincstár Rt.-nél vezetett elıirányzat-felhasználási keretszámlájára (számlaszáma: 10032000-00289926-00000000) igazoltan befizetni. (3) Az eljárásért fizetett igazgatási szolgáltatási díj a hatóság saját bevétele. A bevételek beszedésénél, elszámolásánál és nyilvántartásánál az eljáró hatóságoknak az államháztartás

– 16 –


szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet elıírásait kell alkalmazni. (4) A díjak általános forgalmi adót nem tartalmaznak. A díjak számlázásánál az általános forgalmi adóról szóló törvény elıírásait kell alkalmazni. (5) (6) A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az (1) bekezdésben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj 50%-a, amelyet a fellebbezés benyújtásával egyidejőleg kell igazoltan a fellebbezést elbíráló hatóság számlájára befizetni. (7) Az újrafelvételi eljárás díja megegyezik az elsı fokú eljárás díjának 50%-ával, amelyet az újrafelvételi kérelem benyújtásával egyidejőleg kell az elsı fokon eljáró hatóság számlájára befizetni. (8) A jogorvoslati eljárásban megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni, ha a hatóság által felülvizsgált határozat az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértınek bizonyul. Errıl a másodfokú hatóság határozatában köteles rendelkezni. (9) E rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében a) az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettségre az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat, b) az igazgatási szolgáltatási díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. §a (1) bekezdésének elsı mondatában, valamint a 31. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon e jogszabály tekintetében igazgatási szolgáltatási díjat kell érteni. (10) (11) Elektronikus ügyintézés esetén, az ügyfél kérelmére indult eljárásban a hatóság a kérelem megérkezésétıl számított 5 napon belül felhívja az ügyfelet, hogy 8 napon belül fizesse meg az eljárásért fizetendı igazgatási szolgáltatási díjat.

Záró rendelkezések 17. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követı 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet 16. §-ának (7) és (11) bekezdése 2005. november 1-jén lép hatályba. (3) Ez a rendelet a következı európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belsı égéső motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezıanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1997. december 16-i 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az azt módosító 2001/63/EK bizottsági irányelv, a 2002/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2004/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2010/26/EU bizottsági irányelv, a 2011/88/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2012/46/EU bizottsági irányelv; b) a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeirıl, valamint az Európai Unió alapját képezı szerzıdések kiigazításáról szóló okmány II. melléklet 16. rész D. pont (1) bekezdés; c) a környezetvédelem területén elfogadott 79/409/EGK, 92/43/EGK, 97/68/EK, 2001/80/EK és 2001/81/EK irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történı kiigazításáról szóló, 2006. november 20-i 2006/105/EK tanácsi irányelv Melléklet „B. Ipari szennyezéscsökkentés és kockázatkezelés” címő rész 1. pontja.

– 17 –


1. számú melléklet a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelethez A rendelet hatálya alá tartozó motorok, a vizsgálati eljárások leírásában használt fogalmak, meghatározások jelölések és rövidítések, a motor jelölései, mőszaki leírások és vizsgálatok, a gyártás egyezıség értékelésének leírása, a motorcsaládot meghatározó paraméterek, az alapmotor kiválasztása 1. A rendelet hatálya alá a következı jellemzıkkel rendelkezı motorok tartoznak: 1.1. kompresszió-gyújtású, a 2.4. pont szerint mérve 19 kW vagy annál nagyobb, de 560 kW-ot meg nem haladó effektív teljesítményő motor, amely motor inkább változó fordulatszámon üzemel, és nem egy meghatározott állandó fordulatszámon; 1.2. kompresszió-gyújtású, a 2.4. pont szerint mérve 19 kW vagy annál nagyobb, de 560 kW-ot meg nem haladó effektív teljesítményő motor, amely állandó fordulatszámon üzemel. Ilyen motorra a határértékeket 2006. december 31. után kell alkalmazni; 1.3. benzinüzemő, külsıgyújtású motor, a 2.4. pont szerint mérve 19 kW-t meg nem haladó effektív teljesítménnyel; 1.4. vasúti motorvonat meghajtására tervezett motor, amely motorvonat személyszállításra kialakított, önjáró vasúti szerelvény; 1.5. mozdony meghajtására tervezett motor, amely mozdony vonóerı kifejtésére képes, vasúti elegy továbbítására és rendezésére alkalmas jármő. Bármely, nem a mozdony meghajtására szolgáló segédmotor, vagy a vasúti pályaépítési és fenntartási munkákra szolgáló berendezések meghajtására tervezett motor nem ezen pont, hanem az 1.1. pont hatálya alá tartozik; 1.6. belvízi hajó meghajtó motorja (fıgépe); 1.7. közúti, vasúti jármőveknek, belvízi hajóknak nem a jármő meghajtására szolgáló motorja, amennyiben megfelel az 1.1.-1.3. pont szerinti feltételek valamelyikének (segédmotor, pl. hőtıgépkocsi hőtıkompresszorának motorja, cementszállító ürítı kompresszorának motorja stb.). 2. Meghatározások, jelölések és rövidítések A rendelet alkalmazásában: 2.1. a kompresszió-gyújtású (CI - compression ignition) motor olyan motort jelent, amelyben a hengerben lévı üzemanyag külsı energia bevitele nélkül, a kompresszió révén elért magas hımérséklettıl gyullad meg; 2.2. a gáznemő szennyezıanyag szén-monoxidot, szénhidrogéneket (C1:H1,85 szénhidrogén arány feltételezésével) és nitrogén-oxidokat jelent, ez utóbbiakat nitrogén-dioxid (NO2) egyenértékben kifejezve; 2.3. a részecskékbıl álló szennyezıanyag mindazokat az anyagokat jelenti, amelyek egy CI motor kipufogógázának tiszta, szőrt levegıvel oly módon történı felhígítása után, hogy a hımérséklet ne haladja meg a 325 K (52 °C) értéket, egy meghatározott szőrıközegen összegyőlnek; 2.4. a hasznos (effektív) teljesítmény azt az ENSZ EGB 85 sz. elıírás szerint kW-ban kifejezett teljesítményt jelenti, amely próbapadon a forgattyús tengely vagy annak megfelelıje végén mérhetı, a közúti jármővek belsı égéső motorjai teljesítményének mérésére szolgáló, az ENSZ EGB 85. sz. elıírásban meghatározott módszer szerint, azzal az eltéréssel, hogy a motor hőtésére szolgáló ventilátor teljesítménye ebbe nem számít bele, továbbá be kell tartani az ebben a rendeletben meghatározott vizsgálati feltételeket, és a vizsgálathoz referencia üzemanyagot kell használni;

– 18 –


2.5. a névleges fordulatszám a regulátor által megengedett maximális fordulatszámot jelenti teljes terhelésnél, a gyártó megadása szerint; 2.6. a százalékos terhelés a maximális rendelkezésre álló nyomaték hányadát jelenti egy motor-fordulatszámnál; 2.7. a maximális nyomatékhoz tartozó fordulatszám azt a motor-fordulatszámot jelenti amelynél a motor maximális nyomatékát adja le, a gyártó megadása szerint; 2.8. a közbensı fordulatszám azt a motor-fordulatszámot jelenti, amely az alábbi követelmények valamelyikének felel meg: - olyan motoroknál, amelyeket a teljes terhelési nyomatékgörbét átfogó fordulatszámtartományban való mőködésre terveztek, a közbensı fordulatszám a gyártó által közölt maximális nyomatékhoz tartozó fordulatszám, ha az a névleges fordulatszám 60%-a és 75%-a közé esik, - ha a gyártó által közölt maximális nyomatékhoz tartozó fordulatszám kisebb, mint a névleges fordulatszám 60%-a, akkor a közbensı fordulatszám a névleges fordulatszám 60%-a, - ha a közölt maximális nyomatékhoz tartozó fordulatszám nagyobb, mint a névleges fordulatszám 75%-a, akkor a közbensı fordulatszám a névleges fordulatszám 75%-a, - ha a motort a G1 ciklus szerint vizsgálják, a közbensı fordulatszám a maximális névleges fordulatszám 85%-a (lásd 4. számú melléklet 3.5.1.2. pont). 2.9. 100 m3 vagy nagyobb térfogat: a belvízi hajók esetében az L×B×T képlettel számított térfogatot jelenti, ahol „L” a hajótest maximális hossza, nem beleértve a kormánylapátot és az orrárbocot; „B” a hajótest legnagyobb szélessége méterben, a héjlemezek külsı élén mérve (nem beleértve a lapátkereket, ütközıfát stb.); „T” a hajótest élvonalán, illetve gerincén mért legalsó pont és a maximális merülési vonal közötti távolság. 2.10. érvényes hajózási alkalmassági vagy biztonsági bizonyítvány: a) bizonyítvány, amely tanúsítja a 2001. évi XI. törvénnyel kihirdetett, Londonban, 1974. november hó 1. napján kelt „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzıkönyv („SOLAS 1974/1978.”) követelményeinek a betartását, vagy azzal egyenértékő; b) bizonyítvány, amely tanúsítja a 2003. évi LXV. törvénnyel kihirdetett, merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény és az egyezményre vonatkozó 1988. évi Jegyzıkönyvben foglalt követelmények betartását, vagy egy egyenértékő bizonyítvány és egy IOPP bizonyítvány a 2001. évi X. törvénnyel kihirdetett, hajókról történı szennyezés megelızésérıl szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzıkönyv („MARPOL 1973/1978.”) követelményeinek betartásáról. 2.11. gátló berendezés: berendezés, amely mér, érzékel vagy mőködési jellemzıkre reagál azon célból, hogy a kibocsátás-szabályozó rendszer bármely részének vagy funkciójának mőködését aktiválja, modulálja, késleltesse vagy kikapcsolja, ezáltal a nem közúti mozgó gép szokásos üzemelési feltételei mellett a kibocsátás-szabályozó rendszer hatékonyságát csökkenti, kivéve azt az esetet, amikor egy ilyen berendezés használata az alkalmazott kibocsátásminısítési teszt eljárás alapvetı részét képezi. 2.12. ésszerőtlen kibocsátás-csökkentési stratégia: bármely stratégia vagy intézkedés, amely a nem közúti mozgó gép szokásos üzemelési feltételei mellett a kibocsátás-szabályozó rendszer hatékonyságát az alkalmazott kibocsátás-minısítési teszt eljárás során várható szint alá csökkenti. 2.13. szabályozható paraméter: egy szabályozható készülék, rendszer vagy szerkezet, amely az emissziót vagy a motorteljesítményt befolyásolhatja az emisszió-vizsgálat, illetve a normál üzemelés során. 2.14. utókezelés: a kipufogógáz átfolyása egy készüléken vagy egy rendszeren ami a gáz szabadba bocsátás elıtt a kipufogógáz kémiai vagy fizikai átalakítását szolgálja.

– 19 –


2.15. külsıgyújtású motor: a gyújtáshoz külsı energia bevitelt alkalmazó, a keveréket a hengerben szikrával meggyújtó motor (SI - spark ignition). 2.16. segéd-emissziószabályozó berendezés: egy berendezés amely a motor üzemi paramétereit érzékeli és üzem közben az emisszió-szabályozó rendszer valamely részét megfelelıen vezérli. 2.17. emissziószabályozó-berendezés: valamely berendezés, rendszer vagy szerkezet amely az emissziót szabályozza vagy csökkenti. 2.18. üzemanyag-ellátó berendezés: az üzemanyag-adagolás és a keverékképzés minden érintett szerkezeti eleme. 2.19. segédmotor: egy gépjármőbe vagy gépjármőre épített motor amely nem a jármő hajtására szolgál. 2.20. a vizsgálati fázis (szakasz) hossza: azt az idıtartamot jelenti, ami eltelik az elızı vizsgálati fázis vagy az elıkondicionálás fordulatszámának és/vagy nyomatékának a változása és a következı vizsgálati fázis kezdete között. Ebbe az idıtartamba bele kell érteni azt idıt ami alatt a fordulatszám és/vagy nyomaték változik, valamint stabilizálódik minden egyes vizsgálati fázis (szakasz) megkezdéséhez. 2.21. teszt ciklus: nyomaték és fordulatszám párokkal meghatározott vizsgálati pontok sorozata, amelyeket a motornak követnie kell állandósult üzemmódban (NRSC teszt - Non-Road Steady State Cycle) vagy tranziens mőködési feltételek mellett (NRTC teszt - Non-Road Transient Cycle). 2.22. A vizsgálati paraméterek jelölései 2.22.1. Mechanikai, hıtani jellemzık Jelölés A/Fst Ap AT átl.

C1 Cd conc concc concd conce d DF fa GAIRW GAIRD GDILW GEDFW GEXHW GFUEL GSE GT GTOTW HREF Ha

Mértékegység m2 m2 m3/h kg/h ppm (térf.%) ppm (térf.%) ppm (térf.%) ppm (térf.%) m kg/h kg/h kg/h kg/h kg/h kg/h kg/h cm3/min kg/h g/kg g/kg

Meghatározás Sztöchiometrikus légviszony (m/m, levegı /üzemanyag arány) Az izokinetikus mintavevı szonda keresztmetszeti területe a kipufogócsı keresztmetszeti területe az alábbiak súlyozott átlagértékei: - térfogatáram - tömegáram Szén (Carbon) 1 egyenértékő szénhidrogén az SSV átfolyási tényezıje koncentráció (indexben a szóban forgó komponens) háttér-korrigált koncentráció a hígító levegı koncentrációja a hígított kipufogógázban mért szennyezıanyag koncentráció átmérı Hígítási tényezı laboratóriumi légköri tényezı Beszívott levegı tömegárama nedves alapon Beszívott levegı tömegárama száraz alapon Hígító levegı tömegárama nedves alapon Egyenértékő hígított kipufogógáz tömegáram nedves alapon Kipufogógáz tömegáram nedves alapon Üzemanyag tömegáram mintavételezett kipufogógáz tömegáram keresı gáz áram Hígított kipufogógáz tömegáram nedves alapon Az abszolút nedvességtartalom referenciaértéke (10,71 g/kg) A beszívott levegı abszolút nedvességtartalma

– 20 –

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról Hd i

g/kg -

KH Kp Kv KW,a KW,d KW,e KW,r L

%

Md MDIL MEDFW MEXHW Mf Mf,P Mf,b Mgas MPT MSAM

mg kg kg mg mg mg g g kg

MSE MSEC MTOT MTOTW

kg kg kg kg

MTOTW,i

kg

mass NP nref nsP P pl Pa

g/h min-1 s-2 kW kPa kPa

PA Pd Ps PAE

kPa kPa kPa kW

PB

kPa

PM

kW

Pm Ps QS q

kW kPa m3/s -

A hígító levegı abszolút nedvességtartalma Egy egyedi üzemmódot jelölı index (NRSC teszt esetén) vagy egy pillanatnyi érték (NRTC tesztnél) Nedvesség korrekciós tényezı NOx-ra Nedvesség korrekciós tényezı részecskére CFV kalibrációs függvény Száraz → nedves korrekciós tényezı a beszívott levegıre Száraz → nedves korrekciós tényezı a hígító levegıre Száraz → nedves korrekciós tényezı a hígított kipufogógázra Száraz → nedves korrekciós tényezı a kezeletlen kipufogógázra A maximális nyomatékhoz viszonyított százalékos nyomaték a vizsgálati fordulatszámon A hígító levegıbıl összegyőjtött részecske minta tömege A részecske mintavevı szőrıkön áthaladt hígító levegı minta tömege A részecske szőrın átfolyó hígító levegı minta tömege A teljes átfolyó kipufogógáz tömeg a ciklus alatt A győjtött részecske minta tömege Az elsıdleges szőrın győjtött részecske minta tömege A háttér (back-up) szőrın győjtött részecske minta tömege A gáznemő szennyezık teljes tömege a ciklus alatt A teljes részecske tömeg a ciklus alatt A részecske mintavevı szőrıkön áthaladt hígított kipufogógáz minta tömege A mintavételezett kipufogógáz tömeg a ciklus alatt A másodlagos hígító levegı tömege A kétszeresen hígított kipufogógáz teljes tömege a ciklus alatt A hígító alagúton átfolyó hígított kipufogógáz teljes tömege a ciklus alatt, nedves bázison A hígító alagúton átfolyó hígított kipufogógáz pillanatnyi tömege, nedves bázison Alsó index, tömegáramot jelöl A PDP fordulatainak száma a ciklus során referencia motorfordulatszám az NRTC teszthez a motorfordulatszám deriváltja Teljesítmény, korrigálatlan fékpadi teljesítmény a légköri nyomáshoz képesti nyomásesés a PDP szivattyú bemeneténél A motor által beszívott levegı telítési gıznyomása (ISO 3046: psy = PSY teszt környezet) Abszolút nyomás A hígító levegı telítési gıznyomása Száraz légköri nyomás Ennek a mellékletnek a 2.4 pontjában nem megkövetelt, csak a vizsgálatokhoz felszerelt kiegészítı berendezések által felvett, deklarált összteljesítmény Teljes légköri nyomás (ISO 3046: Px = PX helyi teljes környezeti nyomás; Py = PY teszt teljes környezeti nyomás Vizsgálati körülmények között a vizsgálati fordulatszámon mért maximális teljesítmény (lásd a VI. melléklet 1. függelékét) Különbözı vizsgálati eljárásoknál mért teljesítmény Száraz légköri nyomás A CVS térfogat árama Hígítási arány

– 21 –

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról r r

-

Ra Rd Rf T t Ta TD Tref Tsp t10

% % K s K K K Nm s

t50

s

t90

s

∆ti Vo Wact WF WFE Xo ΘD ß

s m3/ford. kWh m3/ford. kgm2 -

λ

-

ρEXH

kg/m3

Az SSV torok és bemenet abszolút nyomásának aránya Az izokinetikus szonda és a kipufogócsı keresztmetszeti területeinek aránya A beszívott levegı relatív nedvességtartalma A hígító levegı relatív nedvességtartalma A FID (lángionizációs detektor) válasz tényezıje Abszolút hımérséklet mérési idı A beszívott levegı abszolút hımérséklete A harmatpont abszolút hımérséklete Referencia hımérséklet (az égési levegıé 298 K) A tranziens ciklus nyomatékigénye idıtartam (késedelem), amely ugrásfüggvény bemenıjel után a végérték 10%-ának kijelzéséig eltelik idıtartam (késedelem), amely ugrásfüggvény bemenıjel után a végérték 50%-ának kijelzéséig eltelik idıtartam (késedelem), amely ugrásfüggvény bemenıjel után a végérték 90%-ának kijelzéséig eltelik A CFV pillanatnyi áramának idıintervalluma PDP térfogatáram az adott feltételek mellett Az NRTC ciklus tényleges munkája Súlyozási tényezı Tényleges súlyozási tényezı A PDP térfogatáramának kalibrációs függvénye Az örvényáramú fék forgó tömegeinek tehetetlenségi nyomatéka Az SSV „d” torok átmérıjének és a bevezetı csı belsı átmérıjének a hányadosa Relatív légviszony, az aktuális légviszony és a sztöchiometrikus légviszony hányadosa A kipufogógáz sőrősége

2.22.2. A vegyi összetevık jelölései CH4 C3H8 C2H6 CO CO2 DOP H2O HC NOX NO NO2 O2 PT PTFE

Metán Propán Etán Szén-monoxid Szén-dioxid Dioktilftalát Víz Szénhidrogének Nitrogén-oxidok Nitrogén-(mon)oxid Nitrogén-dioxid Oxigén Részecske Teflon (Politetrafluoretilén)

2.22.3. Rövidítések CFV CLD

Kritikus áramlású Venturi-torok (critical flow Venturi) Kémiai lumineszcencia elvén mőködı gázelemzı (chemiluminescent detector)

– 22 –

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról CI FID FS HCLD HFID NDIR NG NRSC NRTC PDP SI SSV

Kompresszió gyújtás Lángionizációs detektor (flame ionization detector) Teljes skála Főtött kémiai lumineszcencia elvén mőködı gázelemzı (heated chemiluminescent detector) Főtött lángionizációs detektor (heated flame ionization detector) Nem diszperziv infravörös gázelemzı készülék (non-dispersive infrared analyser) Földgáz Nem közúti állandósult állapotú ciklus Nem közúti tranziens ciklus Térfogat-kiszorításos szivattyú (positive displacement pump) Szikragyújtás Hangsebesség alatti áramlású Venturi-csı

3. A motor jelölései 3.1. A jóváhagyott kompresszió-gyújtású motoron a következıket kell feltüntetni: 3.1.1. a motor gyártójának védjegyét vagy kereskedelmi nevét; 3.1.2. a motor típusát, a motorcsaládot (ha van), és egy egyedi motorazonosító számot; 3.1.3. a 8. számú melléklet szerinti a típus-jóváhagyási számot, 3.1.4. a 13. számú mellékletnek megfelelı címkét, ha a motort a rugalmas végrehajtási eljárás elıírásai szerint hozzák forgalomba. 3.2. A jóváhagyott külsıgyújtású motoron fel kell tüntetni: 3.2.1. A motor gyártójának védjegyét vagy kereskedelmi nevét. 3.2.2. A EK-típusjóváhagyási számot a 8. számú melléklet szerint. 3.2.3. A típusjóváhagyás számához közel a kibocsátási szakasz számjelét római számmal, zárójelben. 3.2.4. Minden olyan motoron, amelyet a 12. § (9) bekezdésében említett, a kis gyártási sorozatokra vonatkozó eltérés keretében hoznak forgalomba, a típusjóváhagyási számhoz közel, jól láthatóan a kis sorozatban gyártott motorok gyártójára utaló SV betőjelet zárójelben. 3.3. Ezeknek a jelöléseknek a motor egész élettartama alatt meg kell maradniuk, világosan olvashatóknak és eltávolíthatatlanoknak kell lenniük. Címke vagy tábla használata esetén azokat úgy kell felerısíteni, hogy a rögzítés a motor egész élettartama alatt fennmaradjon és a címkéket/táblákat tönkretételük vagy megrongálásuk nélkül ne lehessen eltávolítani. 3.4. A jelöléseket a motor olyan részére kell rögzíteni, amelyre a motor normális mőködéséhez szükség van, és amelyet a motor élettartama alatt szokásos körülmények között nem kell kicserélni. 3.4.1. Ezeket a jelöléseket jól látható helyre kell felszerelni a motor mőködéséhez szükséges segédberendezéssel történı felszerelést követıen. 3.4.2. Minden motort el kell látni egy tartós anyagból készült kiegészítı, elmozdítható táblával, melyen fel kell tüntetni a 3.1. pontban szereplı valamennyi adatot, jól látható helyen kell elhelyezni a motor beépítése után. 3.5. A motorok azonosítási számának kódolása olyan legyen, hogy az tegye lehetıvé a gyártási sorrend minden kétséget kizáró megállapítását. 3.6. A motoron a gyártósor elhagyása elıtt minden jelölésnek rajta kell lenni. 3.7. A motor jelöléseinek pontos helyét a 6. számú melléklet 1. szakaszában kell megadni. 4. Mőszaki leírások és vizsgálatok 4.1. Kompresszió-gyújtású motorok 4.1.1. Általános megjegyzések

– 23 –


Azokat az alkatrészeket, amelyek hatással lehetnek a szennyezıanyagok kibocsátására, úgy kell megtervezni, legyártani és felszerelni, hogy a motor normális üzemében, a rájuk ható rezgések ellenére, megfeleljenek a rendeletben elıírt követelményeknek. A gyártónak olyan mőszaki intézkedéseket kell tennie, hogy azok biztosítsák a szennyezıanyagok kibocsátásának hatékony korlátozását a motor egész élettartama alatt, normális üzemeltetési viszonyok mellett. Ezek a rendelkezések teljesítettnek tekinthetık, ha a 4.1.2.1., 4.1.2.3. és 5.3.2.1. pont rendelkezései sorra teljesülnek. Katalizátor és/vagy részecskecsapda alkalmazása esetén a gyártónak tartóssági vizsgálattal, melyet maga végezhet el, valamint megfelelı jegyzıkönyvekkel kell bizonyítania, hogy ezek a kipufogógáz utókezelı készülékek várhatóan jól fognak mőködni a motor egész élettartama alatt. A jegyzıkönyveket az 5.2. és különösen az 5.2.3. pont követelményeivel összhangban kell elkészíteni. A vevı számára megfelelı garanciát kell biztosítani. A készülék bizonyos motor-üzemóránkénti rendszeres cseréje megengedhetı. Minden, a motor meghibásodásának megelızését célzó, az utókezelı készülékkel kapcsolatban a motor alkatrészein vagy a rendszereken rendszeres idıközönként végzett beállítás, javítás, szétszerelés, tisztítás vagy csere csak a szennyezıanyag-kibocsátást szabályozó rendszer kifogástalan mőködésének biztosításához technológiailag szükséges mértékben történjék. Ennek megfelelıen a tervszerő megelızı karbantartás követelményeit elı kell írni a vevınek átadott kezelési útmutatóban, vonatkoznia kell rájuk a fent említett garanciális rendelkezéseknek, és a típusjóváhagyás megadása elıtt jóvá kell hagyatni ıket a hatósággal. A kezelési útmutatónak az utókezelı készülék(ek) karbantartására/cseréjére és a garanciális feltételekre vonatkozó megfelelı részletét bele kell foglalni a 2. számú mellékletben leírt információs dokumentációba. Minden motornál, amely a kipufogógázokat vízzel keverve bocsátja ki, a kipufogórendszerbe be kell építeni a motor után, de a kipufogógáz vízzel (vagy bármely más hőtı/gázmosó közeggel) való érintkezési pontja elıtt egy csatlakozót a gáz, illetve a részecske mintavevı berendezés idıleges csatlakoztatásához. Fontos, hogy a csatlakozó helyén jól keveredett, reprezentatív kipufogógáz mintát lehessen venni. A csatlakozó belsı menetes legyen, a szabványos csımenettel, 1/2 hüvelyknél nem nagyobb átmérıvel, és használaton kívül dugóval kell lezárni (egyenértékő csatlakozó megengedett). 4.1.2. A szennyezıanyag-kibocsátásra vonatkozó mőszaki elıírások A típusvizsgálatra benyújtott motor által kibocsátott szennyezıanyagok mennyiségét a 6. számú mellékletben leírt módszerekkel kell mérni. Más rendszerek vagy analizátorok is elfogadhatók, ha az alábbi referenciarendszerekkel egyenértékő eredményeket szolgáltatnak: - a kezeletlen kipufogógázban lévı gáznemő szennyezıanyagok mérésére a 6. számú melléklet 2. ábráján látható rendszer, - egy teljes átáramlású hígító rendszer hígított kipufogógázában lévı gáznemő szennyezıanyag mérésére a 6. számú melléklet 3. ábráján látható rendszer, - részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásra a teljes átáramlású hígító rendszer, mely vagy minden üzemmódban külön szőrıvel vagy egyszőrıs módszerrel mőködik, és a 6. számú melléklet 13. ábráján látható. A rendszer egyenértékőségét egy hét (vagy több) ciklusos, a szóban forgó rendszert és a fenti referenciarendszerek egyikét (esetleg többet) összehasonlító korrelációs vizsgálat során kell megállapítani. Az egyenértékőség feltétele a súlyozott ciklusonkénti szennyezıanyag-kibocsátás átlagértékeinek +-5%-on belüli megegyezése. Ehhez a 3. számú melléklet 3.6.1. pontjában leírt ciklust kell használni. 4.1.2.1. A szén-monoxid kibocsátásra, a szénhidrogének kibocsátására, a nitrogén-oxidok kibocsátására és a részecskékbıl álló szennyezıanyag kibocsátására kapott értékek a 1. szabá-

– 24 –


lyozási lépcsıben az A, B és C kategóriájú motorok esetében ne haladják meg az alábbi táblázatban szereplıket: Leadott teljesítmény (P; kW) A: 130 ≤ P < 560 B: 75 ≤ P < 130 C: 37 ≤ P < 75

Szén-monoxid (CO; g/kWh) 5,0 5,0 6,5

Szénhidrogének (HC; g/kWh) 1,3 1,3 1,3

Nitrogén-oxidok (NOx; g/kWh) 9,2 9,2 9,2

Részecskék (PT; g/kWh) 0,54 0,70 0,85

4.1.2.2. A 4.1.2.1. pontban megadott határértékek a motort elhagyó gázra vonatkoznak, mielıtt az még bármilyen kipufogógáz utókezelı készüléken áthaladna. 4.1.2.3. A szén-monoxid kibocsátásra, a szénhidrogének kibocsátására, a nitrogén-oxidok kibocsátására és a részecskékbıl álló szennyezıanyag kibocsátására kapott értékek a II. szabályozási lépcsıben D, E, F, G kategóriájú motorok esetében ne haladják meg az alábbi táblázatban szereplıket: Leadott teljesítmény (P) (kW) E: 130 ≤ P < 560 F: 75 ≤ P < 130 G: 37 ≤ P < 75 D: 19 ≤ P < 37

Szén-monoxid (CO) (g/kWh) 3,5 5,0 5,0 5,5

Szénhidrogének (HC) (g/kWh) 1,0 1,0 1,3 1,5

Nitrogén-oxidok (NOx) (g/kWh) 6,0 6,0 7,0 8,0

Részecskék (PT) (g/kWh) 0,2 0,3 0,4 0,8

4.1.2.4. A III/A szabályozási lépcsıben a motor által kibocsátott szén-monoxid, a kibocsátott szénhidrogének és nitrogén-oxidok összege, valamint szilárd részecskék tömege nem haladhatja meg az alábbi táblázatban szereplı értékeket: Nem közúti CI. motor, a belvízi hajó, vasúti mozdony és motorkocsi meghajtására szolgáló motor kivételével Szénhidrogének és Leadott teljesítmény Szén-monoxid Részecskék nitrogén-oxidok (P) (CO) (PT) összege (kW) (g/kWh) (g/kWh) (HC+NOx; g/kWh) H: 130 ≤ P ≤ 560 3,5 4,0 0,2 I: 75 ≤ P < 130 5,0 4,0 0,3 J: 37 ≤ P < 75 5,0 4,7 0,4 K: 19 ≤ P < 37 5,5 7,5 0,6 Belvízi hajó motorja Kategória: lökettérfogat/effektívteljesítmény (SV/P) (liter/henger; kW)

Szén-monoxid (CO) (g/kWh)

V1:1 SV < 0,9 és P ≥ 37 V1:2 0,9 ≤ SV < 1,2 V1:3 1,2 ≤ SV < 2,5 V1:4 2,5 ≤ SV < 5,0 V2:1 5,0 ≤ SV < 15 V2:2 15 ≤ SV < 20 és P < 3300 kW V2:3 15 ≤ SV < 20 és P > 3300 kW V2:4 20 ≤ SV < 25

5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0

– 25 –

Szénhidrogének és nitrogén-oxidok összege (HC+NOx; g/kWh) 7,5 7,2 7,2 7,2 7,8 8,7 9,8 9,8

Részecskék (PT) (g/kWh) 0,40 0,30 0,20 0,20 0,27 0,50 0,50 0,50

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról V2:4 25 ≤ SV < 30

Kategória: effektív teljesítmény (P) és lökettérfogat (SV) (kW); (liter/henger) RLA: 130 ≤ P ≤ 560

RH A: P > 560 kW RH A: P > 2000 kW és SV > 5 liter/henger

Kategória: effektív teljesítmény (P) (kW) RC A: 130 < P

5,0

11,0

Mozdony motorja Szén-monoxid Szénhidrogének és nitrogén-oxidok ösz(CO) szege (HC+NOx) (g/kWh) (g/kWh) 3,5 4,0 Szén-monoxid Szénhidrogének Nitrogén-oxidok (CO; g/kWh) (HC; g/kWh) (NOx; g/kWh) 3,5 0,5 6,0 3,5 0,4 7,4

Vasúti motorkocsi motorja Szén-monoxid Szénhidrogének és nitrogén-oxidok ösz(CO) szege (HC+NOx) (g/kWh) (g/kWh) 3,5 4,0

0,50

Részecskék (PT) (g/kWh) 0,2 Részecskék (PT; g/kWh) 0,2 0,2

Részecskék (PT) (g/kWh) 0,20

4.1.2.5. A III/B szabályozási lépcsıben a motor által kibocsátott szén-monoxid, a kibocsátott szénhidrogének, nitrogén-oxidok (adott esetben azok összege), valamint szilárd részecskék tömege nem haladhatja meg az alábbi táblázatban szereplı értékeket: Nem közúti CI. motor, a belvízi hajó, vasúti mozdony és motorkocsi meghajtására szolgáló motor kivételével Leadott teljesítmény Szén-monoxid Szénhidrogének Nitrogén-oxidok Részecskék (P) (CO) (HC) (NOx) (PT) (g/kWh) (g/kWh) (g/kWh) (kW) (g/kWh) L: 130 ≤ P ≤ 560 3,5 0,19 2,0 0,025 M: 75 ≤ P < 130 5,0 0,19 3,0 0,025 N: 56 ≤ P < 75 5,0 0,19 3,0 0,025 Szén-monoxid Szénhidrogének és nitrogén-oxidok Részecskék (CO) összege (PT) (g/kWh) (HC+NOx; g/kWh) (g/kWh) P: 37 ≤ P < 56 5,0 4,7 0,025

Kategória: effektív teljesítmény (P) (kW) RC B: 130 < P Kategória: effektív teljesítmény (P) (kW)

R B: 130 < P

Vasúti motorkocsi motorja Szén-monoxid Szénhidrogének Nitrogén-oxidok (CO) (HC) (NOx) (g/kWh) (g/kWh) (g/kWh) 3,5 0,19 2,0 Mozdony motorja Szén-monoxid Szénhidrogének és nitrogén-oxidok öszszege (CO) (g/kWh) (HC+NOx) (g/kWh) 3,5 4,0

Részecskék (PT) (g/kWh) 0,025 Részecskék (PT) (g/kWh) 0,025

4.1.2.6. A IV. szabályozási lépcsıben a motor által kibocsátott szén-monoxid, a kibocsátott szénhidrogének, nitrogén-oxidok (adott esetben azok összege), valamint szilárd részecskék tömege nem haladhatja meg az alábbi táblázatban szereplı értékeket:

– 26 –

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról Nem közúti CI. motor, a belvízi hajó, vasúti mozdony és motorkocsi meghajtására szolgáló motor kivételével Leadott teljesítmény Szén-monoxid Szénhidrogének Nitrogén-oxidok Részecskék (P) (CO) (HC) (NOx) (PT) (kW) (g/kWh) (g/kWh) (g/kWh) (g/kWh) Q: 130 <- P ≤ 560 3,5 0,19 0,4 0,025 R: 56 ≤ P < 130 5,0 0,19 0,4 0,025

4.1.2.7. A 4.1.2.4., 4.1.2.5. és 4.1.2.6. pontokban szereplı határértékek magukba foglalják a 3. számú melléklet 5. függeléke szerint számított romlást is. A 4.1.2.5. és 4.1.2.6. pontokban szereplı határértékeket bármely, egy meghatározott ellenırzési tartományon belül véletlenszerően kiválasztott terhelési állapotban - olyan speciális motorüzemi feltételektıl eltekintve, amelyekre nem vonatkozik ez a rendelkezés - a 30 másodperces idıtartam alatt meghatározott emissziós értékek nem léphetik túl 100%-nál nagyobb mértékben. Az ellenırzési tartományt, amelyen belül a túllépésre vonatkozó szabály érvényes, valamint a kivételt képezı motorüzemi feltételeket a hatóság a kérelmezıvel együttesen állapítja meg. 4.1.2.8. Ha egy, e melléklet 6. szakasza és 2. számú melléklet 2. függeléke által meghatározott motorcsalád egynél több teljesítménysávra terjed ki, az alapmotor (típusjóváhagyás) és a család minden motortípusa (gyártásegyezıség) szennyezıanyag-kibocsátási értékeinek a magasabb teljesítménysáv szigorúbb követelményeinek kell megfelelniük. A kérelmezı megteheti, hogy a motorcsaládok meghatározását egyes teljesítménysávokra korlátozza, és ennek megfelelıen kéri a típusjóváhagyást. 4.2. Külsıgyújtású motorok 4.2.1. Általános megjegyzések Azokat az alkatrészeket, amelyek hatással lehetnek a gáznemő és a részecskékbıl álló szennyezı anyagok kibocsátására úgy kell megtervezni, legyártani és felszerelni, hogy a motor normális üzemben, a rá ható rezgések ellenére, megfeleljenek az ebben a rendeletben elıírt követelményeknek. A gyártónak olyan mőszaki intézkedéseket kell tennie, hogy azok biztosítsák az említett szennyezı anyagok kibocsátásának hatékony korlátozását, ennek az irányelvnek megfelelıen, a motor egész élettartama alatt, normális üzemeltetési viszonyok mellett. Ezek a rendelkezések teljesítettnek tekinthetık, ha a 4. melléklet 4. függeléke elıírásainak megfelelnek. 4.2.2. A szennyezıanyag-kibocsátásra vonatkozó mőszaki elıírások A vizsgálatra benyújtott motor által kibocsátott gáznemő és a részecskékbıl álló szennyezı anyagok mennyiségét a 6. számú mellékletben leírt módszerekkel (és utókezelı berendezések alkalmazásával) kell mérni. Más rendszerek vagy analizátorok is elfogadhatók, ha az alábbi referenciarendszerekkel egyenértékő eredményeket szolgáltatnak: - a kezeletlen kipufogógázban lévı gáznemő szennyezı anyagok mérésére a 6. számú melléklet 2. ábráján látható rendszer, - egy teljes átáramlású hígító rendszer hígított kipufogógázában lévı gáznemő szennyezıanyag mérésére a 6. számú melléklet 3. ábráján látható rendszer. 4.2.2.1. A szénmonoxid, szénhidrogének, nitrogén-oxidok és az összesített szénhidrogén és nitrogén-oxid kibocsátására kapott értékek az 1. lépcsıben ne haladják meg azokat, amelyek az alábbi táblázatban láthatók: 1. szabályozási lépcsı Osztály

Szénmonoxid CO (g/kWh)

Szénhidrogének HC (g/kWh)

– 27 –

Nitrogén-oxidok NOx (g/kWh)

Szénhidrogének és nitrogén-oxidok HC+NOx

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról (g/kWh) SH-1 SH-2 SH-3 SN-1 SN-2 SN-3 SN-4

805 805 603 519 519 519 519

295 241 161

5,36 5,36 5,36 50 40 16,1 13,4

4.2.2.2. A szénmonoxid, szénhidrogének, nitrogén-oxidok és az összesített szénhidrogén és nitrogén-oxid kibocsátására kapott értékek a 2. lépcsıben ne haladják meg azokat, amelyek az alábbi táblázatban láthatók:

Osztály SH-1 SH-2 SH-3 SN-1 SN-2 SN-3 SN-4

2. szabályozási lépcsı Szénmonoxid (CO) (g/kWh) 805 805 603 610 610 610 610

Szénhidrogén és nitrogén-oxid (HC+NOx) (g/kWh) 50 50 72 50,0 40,0 16,1 12,1

A nitrogén-oxidok kibocsátása egyik motorosztálynál sem haladhatja meg a 10 g/kWh értéket. 4.2.2.3. A „hordozható kézi motor”-nak az R. 2. §-ában adott meghatározása a motoros hómaró gépekben alkalmazott kétütemő motoroknak csak az SH:1, SH:2 és SH:3 osztály határértékeinek kell megfelelniük. 4.3. Beépítés a nem közúti mozgó gépbe A motor mozgó gépbe való beépítése feleljen meg a típusjóváhagyás érvényességi tartományában meghatározott korlátozásoknak. Ezenfelül a motor jóváhagyását illetıen az alábbi jellemzıket is minden esetben teljesíteni kell: 4.3.1. a szívócsıben kialakuló nyomás ne legyen nagyobb annál, amit a 2. számú melléklet 1., illetve 3. függelékében a jóváhagyott motorra megadtak; 4.3.2. a kipufogó ellennyomás ne legyen nagyobb annál, amit a 2. számú melléklet 1. függelékében, illetve 3. függelékében a jóváhagyott motorra megadtak. 5. A gyártás megfelelıség értékelésének leírása 5.1. A gyártás minıségének, a gyártás megfelelıségének hatékony biztosítását szolgáló, a típusjóváhagyás megadása elıtt a jóváhagyó hatóság által megvizsgálandó intézkedéseket és eljárásokat illetıen, a jóváhagyó hatóságnak a követelmények kielégítéseként el kell fogadnia a gyártó nyilatkozatát arról, hogy az MSZ EN 29002 szabvány szerinti tanúsított minıségbiztosítási rendszert mőködtet (melynek érvényessége kiterjed a szóban forgó motorokra), vagy egy ezzel egyenértékő minıségbiztosítási szabvány szerinti tanúsítással rendelkezik. A gyártónak közölnie kell a tanúsítás részleteit, és vállalnia kell, hogy tájékoztatja a jóváhagyási hatóságot minden, annak érvényességét vagy hatályát érintı változásról. A 4.2. pont szerinti követelmények folyamatos teljesítésének igazolása érdekében alkalmas gyártásellenırzéseket kell végrehajtani. 5.2. A jóváhagyás birtokosa: – 28 –


5.2.1. biztosítsa a termék minıségének hatékony ellenırzését lehetıvé tevı eljárások meglétét; 5.2.2. rendelkezzék az egyes jóváhagyott típusok egyezıségének vizsgálatához szükséges ellenırzı berendezésekkel; 5.2.3. biztosítsa, hogy a vizsgálati eredmények feljegyzésre kerüljenek, és a dokumentumok a jóváhagyási hatósággal egyetértésben meghatározott ideig rendelkezésre álljanak; 5.2.4. elemezze mindenfajta vizsgálat eredményét a motorjellemzık állandóságának ellenırzése és biztosítása érdekében, figyelembe véve a termelési folyamat változásait; 5.2.5. biztosítsa, hogy minden olyan motor- vagy alkatrészminta, ami a szóban forgó vizsgálatfajta esetében a nem-egyezıséget bizonyítja, újabb mintavételhez és újabb próbához vezessen. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni a gyártás egyezıségének helyreállítása érdekében. 5.3. A típusjóváhagyást megadó hatóság bármikor ellenırizheti az egyes gyártási egységekre alkalmazható egyezıség-ellenırzési módszereket. 5.3.1. Az ellenırzések alkalmával a vizsgálati adatokat tartalmazó könyveket és a gyártásfelügyeleti feljegyzéseket be kell mutatni a látogató ellenırnek. 5.3.2. Ha felmerül a gyanú, hogy a minıség nem megfelelı, vagy ha szükségesnek tőnik a 4.2. pont követelményeinek teljesítésével kapcsolatban bemutatott adatok érvényességének igazolása, az alábbi 5.3.2.1-5.3.3. pontok szerinti eljárást kell követni: 5.3.2.1. egy motort kell kiemelni a sorozatból és azt a 3. számú mellékletben leírt vizsgálatnak kell alávetni. A szennyezıanyag kibocsátására kapott értékek ne haladják meg a 4.2.1. pont táblázatában megadott mennyiségeket, a 4.2.2. pont követelményeit is figyelembe véve, illetve a 4.2.3. pont táblázatában megadott értékeket; 5.3.2.2. ha a sorozatból kiemelt motor nem teljesíti az 5.3.2.1. pont követelményeit, a gyártó kérheti mérések elvégzését a sorozatból kivett, azonos jellemzıkkel rendelkezı motorok egy mintacsoportján, melyben az eredetileg kiválasztott motor is benne van. A mintacsoport nagyságát a mőszaki szolgálattal egyetértésben a gyártó határozza meg. A motorokat, az eredetileg kiválasztott motor kivételével, vizsgálatnak kell alávetni. Ekkor minden egyes szennyezıanyagra meg kell határozni a mintával nyert eredmények számtani középértékét. A sorozatgyártás akkor tekinthetı egyezınek, ha az alábbi feltétel teljesül:

ahol: L - az egyes szennyezıanyagok kibocsátásra vonatkozó, a 4.2.1., illetve a 4.2.3. pontban elıírt határérték; S - az n mérésbıl kapott tapasztalati szórás* k - az n-tıl függı, az alábbi táblázat szerinti statisztikai tényezı (n - a megvizsgált motorok száma): *

– 29 –


ahol n a megvizsgált motorok száma. n k

2 0,973

3 0,613

4 0,489

5 0,421

6 0,376

7 0,342

8 0,317

9 0,296

10 0,279

n k

11 0,265

12 0,253

13 0,242

14 0,233

15 0,224

16 0,216

17 0,210

18 0,203

19 0,198

5.3.3. A gyártás megfelelıségének megállapításáért felelıs jóváhagyó hatóság, vagy a mőszaki szolgálat a vizsgálatokat a gyártó elıírásainak megfelelıen részben vagy teljesen bejáratott motorokon végzi el. 5.3.4. A jóváhagyó hatóság által elrendelt szemlék szokásos gyakorisága évi egy szemle. Ha az 5.3.2. pont követelményei nem teljesülnek, az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy minden szükséges lépést megtettek a gyártás egyezıségének a lehetı legrövidebb idın belüli helyreállítására. 6. A motorcsaládot meghatározó paraméterek A motorcsaládot azok az alapvetı tervezési paraméterek határozzák meg, melyeknek a család minden motorjánál azonosaknak kell lenniük. Egyes esetekben a paraméterek kölcsönhatásban lehetnek egymással. Ezeket a hatásokat szintén figyelembe kell venni annak biztosítására, hogy egy családba csak hasonló kipufogógáz szennyezıanyag-kibocsátási jellemzıkkel bíró motorok kerüljenek. Ahhoz, hogy a motorokat ugyanabba a családba tartozóknak lehessen tekinteni, az alább felsorolt alapvetı paraméterek tekintetében azonosaknak kell lenniük: 6.1. Munkafolyamat: - 2-ütemő - 4-ütemő 6.2. Hőtıközeg: - levegı - víz - olaj 6.3. Az egyes hengerek lökettérfogata, a motorcsaládon belül a legnagyobb lökettérfogat 85% és 100%-a között lehet 6.4. A szívás rendszere 6.5. Üzemanyag típus - dízel, - benzin. – 30 –


6.6. Az égéstér típusa/kialakítása 6.7. Szelep és nyílások - elrendezés, méret, darabszám 6.8. Üzemanyag-ellátó rendszer: kompresszió-gyújtású motornál - szivattyú - vezeték - befecskendezés - soros adagolószivattyú - elosztó rendszerő adagolószivattyú - egyedi befecskendezés - szivattyú - fúvóka rendszer Külsıgyújtású motornál: - porlasztó - szívócsı befecskendezés - közvetlen befecskendezés 6.9. Különféle jellemzık: - kipufogógáz visszavezetı rendszer - víz befecskendezés/emulzió - levegı-befúvás - feltöltılevegı hőtés - gyújtás módja (kompresszió, szikra) 6.10. A kipufogógáz utókezelése - oxidációs katalizátor - redukciós katalizátor - háromutas katalizátor - termoreaktor - részecskeszőrı 7. Az alapmotor kiválasztása 7.1. A család alapmotor kiválasztásának elsıdleges kritériuma, hogy melyik motornál a legnagyobb a löketenkénti tüzelıanyag-szállítás a közölt maximális nyomatékhoz tartozó fordulatszámnál. Ha egynél több motor felel meg ennek az elsıdleges feltételnek, az alapmotor kiválasztásának másodlagos kritériuma az, hogy melyik motornál a legnagyobb a löketenkénti tüzelıanyag-szállítás a névleges fordulatszámnál. Bizonyos esetekben a jóváhagyó hatóság úgy ítélheti meg, hogy a család legrosszabb szennyezıanyag-kibocsátás értékét egy második motor vizsgálata jellemezheti a legjobban. Így a jóváhagyási hatóság egy második motort is kiválaszthat a vizsgálathoz olyan tulajdonságok alapján, melyekbıl arra lehet következtetni, hogy a család motorjai közül ennek lehet a legnagyobb a szennyezıanyag-kibocsátása. 7.2. Ha az egy családba tartozó motorok olyan változó tulajdonságokkal is rendelkeznek amelyekrıl feltételezhetı, hogy hatással vannak a szennyezıanyag-kibocsátásra, ezeket a tulajdonságokat is meg kell állapítani, és figyelembe kell venni az alapmotor kiválasztásánál. 8. A III B. és IV. szakaszokra vonatkozó típus-jóváhagyási kérelmek 8.1. Ez a pont azokra az elektronikus vezérléső motorokra vonatkozik, amelyek mind az üzemanyag-befecskendezés mennyiségét, mind idızítését elektronikusan vezérlik (a továbbiakban: motorok). Ez a pont a motoron az e melléklet 4.1.2.5. és 4.1.2.6. pontjában meghatározott kibocsátási határértékeknek való megfelelés érdekében használt technológiától függetlenül alkalmazandó. 8.2. Fogalommeghatározások E pont alkalmazásában:

– 31 –


8.2.1. kibocsátáscsökkentı stratégia: a kibocsátáscsökkentı rendszer egy kibocsátáscsökkentı alapstratégiával és kibocsátáscsökkentı segédstratégiákkal való kombinációja, amely vagy a motor, vagy annak a nem közúti mozgó gép általános kialakításának részét képezi, amelybe a motort beszerelték; 8.2.2. reagens: bármely olyan fogyó vagy nem újratermelıdı anyag, amelyre a kipufogógáz-utókezelı rendszer hatékony mőködése érdekében van szükség, illetve amelyet erre használnak. 8.3. Általános követelmények 8.3.1. A kibocsátáscsökkentı alapstratégiára vonatkozó követelmények 8.3.1.1. A kibocsátáscsökkentı alapstratégiát, amely a motor üzemeltetése alatti teljes fordulatszám- és nyomatéktartományban aktív, úgy kell kialakítani, hogy a motor megfeleljen az ebben az irányelvben foglalt rendelkezéseknek. 8.3.1.2. Minden olyan kibocsátáscsökkentı alapstratégia tilos, amely különbséget tud tenni a szabványosított típus-jóváhagyási vizsgálat alatti és egyéb üzemeltetési körülmények melletti motormőködés között, és ennélfogva a típus-jóváhagyási eljárás lényeges körülményeihez képest eltérı körülmények melletti mőködés esetében alacsonyabb kibocsátáscsökkentı teljesítményt eredményez. 8.3.2. A kibocsátáscsökkentı segédstratégiára vonatkozó követelmények 8.3.2.1. Kibocsátáscsökkentı segédstratégiát lehet használni motorokban vagy nem közúti mozgó gépekben, feltéve, hogy a segédstratégia aktív állapotban - bizonyos környezeti vagy üzemeltetési körülményekre adott válaszként -módosítja ugyan a kibocsátáscsökkentı alapstratégiát, de állandó jelleggel nem csökkenti a kibocsátáscsökkentı rendszer hatékonyságát. a) ha a kibocsátáscsökkentı segédstratégia a típus-jóváhagyási vizsgálat alatt aktiválódik, a 8.3.2.2. és 8.3.2.3. pontot nem kell alkalmazni; b) ha a kibocsátáscsökkentı segédstratégia nem aktiválódik a típus-jóváhagyási vizsgálat alatt, igazolni kell, hogy a kibocsátáscsökkentı segédstratégia csak annyi ideig aktív, amennyi a 8.3.2.3. pontban foglalt célok érdekében szükséges. 8.3.2.2. A III B. és a IV. szakaszra a következı feltételek vonatkoznak: a) A III B. szakasznak megfelelı motorokra vonatkozó feltételek: aa) 1 000 métert meg nem haladó tengerszint feletti magasság (vagy 90 kPa-nak megfelelı légnyomás); ab) 275 K és 303 K (2 °C és 30 °C) közötti környezeti hımérséklet; ac) a motorhőtı közeg hımérséklete 343 K (70 °C) feletti. A motor aa), ab) és ac) pontban leírt feltételek szerinti mőködése esetén a kibocsátáscsökkentı segédstratégia csak kivételesen aktiválódhat. b) A IV. szakasznak megfelelı motorokra vonatkozó feltételek: ba) legalább 82,5 kPa légköri nyomás; bb) környezeti hımérséklet a következı tartományban: - legalább 266 K (-7 °C), - legfeljebb, az adott légköri nyomásnál a következı egyenlettel meghatározott hımérséklet: Tc = -0,4514 · (101,3 - pb) + 311, ahol: Tc a kiszámított környezeti léghımérséklet Kelvinben és Pb a légköri nyomás kPa-ban; bc) a motorhőtı közeg hımérséklete 343 K (70 °C) feletti. A motor ba), bb) és bc) pontban leírt feltételek szerinti mőködése esetén a kibocsátáscsökkentı segédstratégia csak akkor aktiválódhat, amennyiben a 8.3.2.3. pontban foglalt célok érdekében bizonyítottan szükséges, és a jóváhagyó hatóság is jóváhagyja. c) Hideg hımérsékleti mőködés

– 32 –


A b) pont követelményeitıl eltérve kibocsátáscsökkentı segédstratégiát lehet használni egy IV. szakasznak megfelelı, kipufogógáz-visszavezetı rendszerrel (EGR) felszerelt motoron, ha a környezeti hımérséklet 275 K (2 °C) alatt van és teljesül az alábbi két kritérium egyike: ca) a szívócsı hımérséklete legfeljebb a következı egyenlettel meghatározott hımérséklet: IMTc = PIM/15,75 + 304,4, ahol: IMTc a szívócsı számított hımérséklete, K és PIM pedig a szívócsı abszolút nyomása kPa-ban; cb) a motorhőtı közeg hımérséklete legfeljebb a következı egyenlettel meghatározott hımérséklet: ECTc = PIM/14,004 + 325,8, ahol: ECTc a motorhőtı közeg számított hımérséklete, K és PIM pedig a szívócsı abszolút nyomása kPa-ban. 8.3.2.3. A kibocsátáscsökkentı segédstratégia különösen a következı célokból aktiválódhat: a) fedélzeti vezérlıjelek általi aktiválás a motor védelmében (ideértve a levegırendszer védelmét is) és/vagy azon nem közúti mozgó gép védelmében, amelybe a motor be van építve; b) üzembiztonsági okokból; c) a túlzott kibocsátás megelızése érdekében hidegindítás, a motor bemelegítése vagy leállítása alatt; d) meghatározott környezeti vagy üzemeltetési körülmények esetében az elıírás hatálya alá esı valamelyik szennyezı anyag kibocsátásának ellenırzésérıl történı lemondás annak érdekében, hogy cserében a többi szennyezı anyag kibocsátása az adott motorra vonatkozó határértékeken belül maradjon; a cél egy természetes jelenség hatásának oly módon történı ellensúlyozása, aminek eredményeképpen az összes szennyezı komponens elfogadható mértékben szabályozható marad. 8.3.2.4. A gyártó köteles a mőszaki hatóságnak a típus-jóváhagyási vizsgálat idıpontjában igazolni, hogy a kibocsátáscsökkentı segédstratégiák mőködése megfelel a 8.3.2. pontban foglalt követelményeknek. Az igazolás a 8.3.3. pontban említett dokumentáció értékelésével történik. 8.3.2.5. Kibocsátáscsökkentı segédstratégia csak a 8.3.2. pontban leírtaknak megfelelıen mőködhet. 8.3.3. A dokumentációra vonatkozó követelmények 8.3.3.1. A gyártónak a típus-jóváhagyási kérelem mellett adatközlı mappát kell benyújtania a mőszaki szolgálatnak, amely tájékoztatást nyújt valamennyi szerkezeti elemrıl és kibocsátáscsökkentı stratégiáról, valamint azokról az eszközökrıl, amelyekkel a segédstratégia közvetlen vagy közvetett módon a kimeneti változókat szabályozza. Az adatközlı mappa két részbıl áll: a) a típus-jóváhagyási kérelem mellé csatolt dokumentációs csomagból, amelynek teljes áttekintést kell adnia a kibocsátáscsökkentı stratégiáról; igazolni kell, hogy minden olyan kimeneti állapot ismert, amelyet a különbözı egységek bemeneti jeleit felhasználó szabályozási mátrix lehetıvé tesz; az errıl szóló dokumentáció a 2. számú mellékletben említett adatközlı mappa részét kell, hogy képezze; b) abból a kiegészítı anyagból, amelyet ugyan bemutatnak a mőszaki szolgálatnak, de nem kell csatolni a típusjóváhagyási kérelemhez, és amelynek magában kell foglalnia a kibocsátáscsökkentı segédstratégia által módosított paramétereket és a stratégia mőködésének peremfeltételeit, különösen a következıket: ba) a hatékony kibocsátáscsökkentést eredményezı üzemanyagrendszer és más fontos rendszerek [kipufogógáz-visszavezetı rendszer (EGR) vagy reagensadagolás] szabályozási logikájának, az idızítési stratégiáknak, valamint a »ki-be« kapcsolási pontoknak a leírása valamenynyi üzemmódra; bb) a motoron alkalmazott valamennyi kibocsátáscsökkentı segédstratégia használatának indokolása, a szennyezıanyag-kibocsátásra gyakorolt hatásokat bemutató anyag és mérési

– 33 –


adatok kíséretében; az indokolás alapulhat mérési adatokon, megalapozott mőszaki elemzésen vagy a kettı kombinációján; bc) az NOx-szabályozás helytelen mőködésének felismerésére, elemzésére és diagnosztizálására használt algoritmusok vagy (adott esetben) szenzorok részletes leírása; bd) a 8.4.7.2. pontban említett követelményeknél használt tőréshatárok, az alkalmazott módszertıl függetlenül. 8.3.3.2. A 8.3.3.1. pont b) alpontjában említett kiegészítı anyagot a jóváhagyó hatóság kérésére a rendelkezésére kell bocsátani. A hatóság ezen iratanyag tekintetében - üzleti érdekére hivatkozással a gyártó által benyújtott kérelem alapján - további ügyfelek iratbetekintési jogát korlátozza (ezen iratanyagot bizalmasan kezeli). 8.4. A III B. szakasznak megfelelı motorok NOx-szabályozására vonatkozó követelmények 8.4.1. A gyártónak - a 2. számú melléklet 1. függelék 2. pontjában és a 2. számú melléklet 3. függelék 2. pontjában meghatározott dokumentumokat használva - az NOx-szabályozásra szolgáló intézkedések mőködési jellemzıit teljes mértékben leíró információt kell benyújtania. 8.4.2. Reagenst igénylı kibocsátáscsökkentı rendszer esetében a gyártónak - a 2. számú melléklet 1. függelék 2.2.1.13. pontja és 3. függelék 2.2.1.13. pontja szerint - meg kell adnia a reagens jellemzıit, ideértve a reagens típusát, a feloldott reagens koncentrációját, az üzemi hımérsékleti feltételeket, valamint a reagens összetételére és minıségére vonatkozó nemzetközi szabványokra való hivatkozást. 8.4.3. A motor kibocsátáscsökkentı stratégiájának mőködnie kell a Közösség területén szokásosan elıforduló minden környezeti feltétel mellett, különösen alacsony környezeti hımérsékletek esetében is. 8.4.4. A gyártónak igazolnia kell, hogy reagens használata esetén a típus-jóváhagyási eljárás során alkalmazandó kibocsátásmérési ciklus alatt az ammóniakibocsátás nem haladja meg a 25 ppm átlagértéket. 8.4.5. Ha a nem közúti mozgó gépekre különálló reagenstartályokat szerelnek fel vagy kapcsolnak hozzájuk, biztosítani kell a tartályban található reagensbıl való mintavételt. A mintavételi pontnak speciális szerszám vagy eszköz használata nélkül is könnyen hozzáférhetınek kell lennie. 8.4.6. Használati és karbantartási követelmények 8.4.6.1. A típusjóváhagyást az 5. § (3) bekezdésének megfelelıen ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a nem közúti mozgó gépek kezelıit legalább az alábbiakat magában foglaló írásbeli használati utasítással látják el: a) a beszerelt motor helytelen mőködtetésébıl, használatából vagy karbantartásából eredı lehetséges mőködési hibákat elmagyarázó, részletes figyelmeztetések a hozzájuk tartozó hibaelhárítási intézkedésekkel együtt; b) a gép helytelen használatából adódó lehetséges motormőködési hibákat elmagyarázó, részletes figyelmeztetések a hozzájuk tartozó hibaelhárítási intézkedésekkel együtt; c) a reagens helyes használatára vonatkozó információ és utasítás a reagens újratöltési gyakoriságáról a szokásos karbantartási idıpontok között; d) egyértelmő figyelmeztetés arról, hogy az adott motortípusra kiállított típus-jóváhagyási tanúsítvány csak a következı feltételek együttes teljesülése mellett érvényes: da) a motort a megadott használati utasítások szerint mőködtetik, használják és tartják karban; db) helytelen mőködés, használat vagy karbantartás esetében azonnal felléptek az a) és b) pontban említett figyelmeztetésekben megadott hibaelhárítási intézkedéseknek megfelelıen; dc) a motort nem használták szándékosan rendeltetésének nem megfelelıen, és fıként nem hatástalanították a kipufogógáz-visszavezetı vagy a reagens-adagoló rendszert.

– 34 –


Az utasításokat egyértelmően és érthetıen (nem szaknyelven) kell megfogalmazni, ugyanazt a nyelvezetet használva, mint a nem közúti mozgó gépekhez vagy azok motorjaihoz tartozó kezelıi kézikönyvben. 8.4.7. Reagens-szabályozás (ha van) 8.4.7.1. A típusjóváhagyást az 5. § (3) bekezdésének megfelelıen ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a gép kezelıjét kijelzıkkel vagy - a nem közúti mozgó gép adott konfigurációjának megfelelıen - más alkalmas módon tájékoztatják a következıkrıl: a) a reagens tároló tartályban maradt reagens mennyisége, valamint külön jelzés arról, ha a reagens mennyisége a teli tartály őrtartalmának 10%-a alá csökkent; b) ha a reagens tároló tartály kiürül vagy majdnem kiürül; c) ha a tartályban lévı reagens a beépített eszközök szerint nem felel meg a 2. számú melléklet 1. függelék 2.2.1.13. pontja vagy 3. függelék 2.2.1.13. pontja szerint bejelentett vagy feljegyzett jellemzıknek; d) ha megszakad a reagens adagolás, kivéve az olyan eseteket, amikor azt a motorvezérlı egység vagy az adagolás-szabályozó szakítja meg azon motorüzemeltetési körülményekre reagálva, amelyek mellett nincs szükség adagolásra, feltéve, hogy ezeket az üzemeltetési körülményeket a jóváhagyó hatóság tudomására hozták. 8.4.7.2. A reagensnek a bejelentett jellemzıknek és a kapcsolódó NOx-kibocsátási tőréshatároknak való megfelelıségére vonatkozó követelményeket az alábbi módszerek valamelyikével kell teljesíteni, a gyártó döntése szerint: a) közvetlen módszerek, mint például a reagens minıségét érzékelı szenzor használata; b) közvetett módszerek, mint például NOx-érzékelı használata a kipufogórendszerben a reagens hatékonyságának értékelésére; c) bármilyen egyéb módszer, feltéve, hogy hatékonysága legalább megegyezik az a) vagy b) pontban említett módszerek hatékonyságával, és az ebben a pontban foglalt fı követelményeknek eleget tesznek. 8.5. A IV. szakasznak megfelelı motorok NOx-szabályozására vonatkozó követelmények 8.5.1. A gyártónak - a 2. számú melléklet 1. függelék 2. pontjában és a 2. számú melléklet 3. függelék 2. pontjában meghatározott dokumentumokat használva - az NOx-szabályozásra szolgáló intézkedések mőködési jellemzıit teljes mértékben leíró információkat kell benyújtania. 8.5.2. A motor kibocsátáscsökkentı stratégiájának mőködnie kell az Európai Unió területén szokásosan elıforduló minden környezeti feltétel mellett, különösen alacsony környezeti hımérsékletek esetében is. Ez a követelmény nem korlátozódik azon feltételekre, amelyek mellett kibocsátáscsökkentı alapstratégiát kell alkalmazni a 8.3.2.2. pont elıírásai szerint. 8.5.3. A gyártónak igazolnia kell, hogy reagens használata esetén a típus-jóváhagyási eljárás során a melegindításos nem közúti állandósult állapotú ciklus vagy nem közúti átmeneti állapotú (tranziens) ciklus alatt az ammóniakibocsátás nem haladja meg a 10 ppm átlagértéket. 8.5.4. Ha a nem közúti mozgó gépekre reagenstartályokat szerelnek fel vagy kapcsolnak hozzájuk, biztosítani kell a tartályban található reagensbıl való mintavétel lehetıségét. A mintavételi pontnak speciális szerszám vagy eszköz használata nélkül is könnyen hozzáférhetınek kell lennie. 8.5.5. A típusjóváhagyást az 5. § (3) bekezdésének megfelelıen a következı feltételekhez kell kötni: a) a nem közúti mozgó gépek kezelıit írásbeli karbantartási utasítással látják el; b) az eredetiberendezés-gyártó (OEM) számára beépítési útmutatót biztosítanak a motorhoz, amely magában foglalja a jóváhagyott motortípus részét képezı kibocsátáscsökkentı rendszert;

– 35 –


c) az eredetiberendezés-gyártó (OEM) számára útmutatót biztosítanak az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszerhez, a használatkorlátozó rendszerhez és (adott esetben) a reagens fagyvédelmérıl; d) alkalmazzák az ezen melléklet 1. függelékében szereplı, a használati utasításra, a beépítési útmutatóra, az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszerre, a használatkorlátozó rendszerre és a reagens fagyvédelmére vonatkozó rendelkezéseket. 8.6. Ellenırzési tartomány a IV. szakasz esetében E melléklet 4.1.2.7. pontjának megfelelıen a IV. szakasznak megfelelı motorok esetében az 1. számú melléklet 2. függelékében meghatározott ellenırzési tartományból vett kibocsátási minták nem haladhatják meg 100%-nál nagyobb mértékben az e melléklet 4.1.2.6. pont szerinti táblázatában foglalt kibocsátási határértékeket. 8.6.1. A demonstrációra vonatkozó követelmények A mőszaki szolgálat a vizsgálat céljára legfeljebb három terhelési és sebességi pontot választ ki véletlenszerően az ellenırzési tartományon belül. A mőszaki szolgálat véletlenszerően meghatározza a vizsgálati pontok sorrendjét. A vizsgálatot az NRSC (non-road steady cycle = nem közúti állandósult állapotú ciklus) fı követelményei szerint kell lebonyolítani, de minden vizsgálati pontot külön kell értékelni. Minden vizsgálati pontnak meg kell felelnie a 8.6. pontban meghatározott határértékeknek. 8.6.2. Vizsgálati követelmények A vizsgálatot a 3. számú mellékletben leírt módon, a különálló vizsgálati ciklusok után azonnal el kell végezni. Amennyiben azonban a gyártó a 3. számú melléklet 1.2.1. pontja alapján az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírásának 4B. mellékletében leírt eljárást alkalmazza, a vizsgálatot a következıképpen kell végrehajtani: a) a vizsgálatot az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírásának 4B. melléklet 7.8.1.2. pont a)-e) alpontjában leírt módon, a különálló vizsgálati ciklusok után, de az f) alpont szerinti vizsgálat utáni eljárások elıtt, vagy az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírásának 4B. melléklet 7.8.2.2. pont a)-d) alpontjában leírt, átmeneteket is magában foglaló vizsgálati ciklus (Ramped Modal Cycle, RMC) után, de az e) alpont szerinti vizsgálat utáni eljárások elıtt azonnal el kell végezni; b) a vizsgálatot az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírásának 4B. melléklet 7.8.1.2. pont b)-e) alpontjában elıírt módon, a többszőrıs módszerrel (minden vizsgálati ponton külön szőrıvel) mindhárom választott vizsgálati ponton el kell végezni; c) minden egyes vizsgálati pontra ki kell számolni a fajlagos kibocsátási értéket (g/kWh); d) a kibocsátási értékeket ki lehet számolni mólban az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírásának 4B. melléklet A.7. függeléke segítségével vagy tömegben az A.8. függelék segítségével, de összhangban kell lenniük a különálló vizsgálatok vagy az RMC vizsgálat során alkalmazott módszerrel; e) a gázhalmazállapotú szennyezı anyagok összegének kiszámításához az Nmode értékét 1nek kell venni és 1 értékő súlyozási tényezıt kell használni; f) a szilárd halmazállapotú szennyezı anyagok mennyiségének kiszámításához a többszőrıs módszert kell alkalmazni, az összeg kiszámításához az Nmode értékét 1-nek kell venni és 1 értékő súlyozási tényezıt kell használni. 8.7. A IV. szakasznak megfelelı motorok forgattyúházból származó kibocsátásának ellenırzése 8.7.1. A 8.7.3. pontban megadott kivétellel a motor forgattyúházának szellıztetı rendszere nem engedhet gázokat közvetlenül a levegıbe. 8.7.2. A motorok mőködés közben kibocsáthatnak a forgattyúházból gázokat, amennyiben azok a kipufogórendszerbe mindig a kipufogógáz-utókezelı elıtt kerülnek be.

– 36 –


8.7.3. A levegıbevezetéshez turbókompresszorral, szivattyúkkal, ventilátorokkal vagy töltıkompresszorral felszerelt motorok a forgattyúházból kibocsáthatnak gázokat a levegıbe. Ebben az esetben a forgattyúházból kibocsátott gázokat az e szakasz 8.7.3.1. pontjának megfelelıen végzett valamennyi kibocsátásmérés során (fizikailag vagy matematikailag) hozzá kell adni a kipufogógáz-kibocsátáshoz. 8.7.3.1. A forgattyúházból származó kibocsátások A motor forgattyúházának szellıztetı rendszere nem engedhet gázokat közvetlenül a levegıbe a következık kivételével: a levegıbevezetéshez turbókompresszorral, szivattyúkkal, ventilátorokkal vagy töltıkompresszorral felszerelt motorok a forgattyúházból bocsáthatnak ki gázokat a levegıbe, ha azokat valamennyi kibocsátásmérés során (fizikailag vagy matematikailag) hozzáadják a kipufogógáz-kibocsátáshoz. Az ezt a kivételt kihasználó gyártóknak úgy kell beszerelniük a motorokat, hogy a forgattyúházból származó kibocsátást a mintavevı rendszerbe lehessen irányítani. E pont alkalmazásában a forgattyúházból származó és a teljes folyamat során a kipufogógáz-utókezelı rendszer elıtt a kipufogógázba kerülı kibocsátások nem tekintendık közvetlenül a környezeti levegıbe jutó kibocsátásoknak. A nyitott forgattyúházból származó kibocsátásokat kibocsátásmérési célból a következıképpen kell a kipufogórendszerbe irányítani: a) a csöveknek sima fallal kell rendelkezniük, elektromosan vezetınek kell lenniük, és nem léphetnek reakcióba a forgattyúházból származó kibocsátásokkal; a csöveknek a lehetı legrövidebbnek kell lenniük; b) a laboratóriumi forgattyúház csövezésében a lehetı legkevesebb hajlatnak kell lennie, a feltétlenül szükséges hajlatok sugarát pedig a lehetı legnagyobbra kell alakítani; c) a laboratóriumi forgattyúház kipufogó csövezésének teljesítenie kell a gyártónak a forgattyúház ellennyomására vonatkozó elıírásait; d) a forgattyúház kipufogócsövezése és a hígítatlan kipufogógáz találkozási pontjának az esetleges utókezelı rendszer után, az esetleges kipufogógáz-szőkítés után, illetve kellı mértékben a mintavevı szondák elıtt kell elhelyezkednie, így biztosítva, hogy a mintavétel elıtt teljes legyen a keveredés. A forgattyúház kipufogócsövezésének be kell nyúlnia a kipufogógáz szabad áramlásába a határfelületi hatás elkerülése és a keveredés elısegítése érdekében. A forgattyúház kipufogócsövezésének kivezetése a hígítatlan kipufogógázhoz képest bármely irányba nézhet. 9. A motorteljesítmény-kategória kiválasztása 9.1. Az e melléklet 1.1. és 1.4. pontjában meghatározott, változó sebességő motoroknak a melléklet 4. pontjában megadott kibocsátási határértékeknek való megfelelésének megállapításához teljesítménysávokba kell ıket osztani e melléklet 2.4. pontja szerint mért hasznos teljesítmény legmagasabb értéke alapján. 9.2. Egyéb motortípusok esetében a névleges hasznos teljesítményt kell alkalmazni.

1. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletéhez AZ NOx-SZABÁLYOZÁSRA SZOLGÁLÓ MEGOLDÁSOK HELYES MŐKÖDÉSÉT BIZTOSÍTÓ KÖVETELMÉNYEK 1. Bevezetés Ez a melléklet határozza meg az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes mőködését biztosító követelményeket. Elıírásokat tartalmaz mindazon motorokra, amelyek a kibocsátáscsökkentés érdekében reagenst használnak.

– 37 –


1.1. Fogalommeghatározások és rövidítések NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer (NCD): a motor fedélzetén található rendszer, mely képes az alábbiakra: a) az NOx-szabályozás mőködési hibájának észlelése; b) az NOx-szabályozás mőködési hibája valószínő okának beazonosítása számítógépes memóriában tárolt adatok alapján, és/vagy ilyen információk kiadása külsı eszközre; NOx-szabályozás mőködési hibája (NCM): egy motor NOx-szabályozó rendszerébe a jogszabályok kijátszása céljából való szakszerőtlen beavatkozásra tett kísérlet, vagy a rendszert érintı olyan mőködési hiba, amely vélhetıen ilyen szakszerőtlen beavatkozás következménye, amelynek észlelését követıen e rendelet szerint figyelmeztetésnek vagy használatkorlátozó rendszernek kell bekapcsolódnia; diagnosztikai hibakód (DTC): az NOx-szabályozás mőködési hibáját azonosító vagy címkézı szám vagy alfanumerikus azonosító; megerısített és aktív diagnosztikai hibakód: olyan diagnosztikai hibakód, amelyet a rendszer elment, amikor az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer mőködési hibát jelez; kiolvasó: külsı mérıberendezés, amely az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszerrel való külsı kommunikációra szolgál; NOx-szabályozás-diagnosztika szerinti motorcsalád: a gyártó által annak alapján csoportosított motorrendszerek, hogy az NOx-szabályozás mőködési hibáinak ellenırzésére/diagnosztizálására szolgáló módszerek közösek. 2. Általános követelmények A motorrendszernek rendelkeznie kell NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszerrel (NCD), amely azonosítani tudja az NOx-szabályozás azon mőködési hibáit, amelyek szerepelnek e mellékletben. Az e pont hatálya alá tartozó motorrendszereket úgy kell megtervezni, legyártani és beépíteni, hogy hasznos élettartamuk alatt és szokásos használati körülmények között mindvégig alkalmasak legyenek e követelmények teljesítésére. Ennek a célkitőzésnek az eléréséhez elfogadható, ha azokon a motorokon, melyeket ezen rendelet 3. számú melléklet 5. függelék 3.1. pontjában említett élettartamukon túl használnak, az NOx-szabályozásdiagnosztikai rendszer (NCD) mőködésének és érzékenységének némi romlása mutatkozik olyan mértékben, amelynek következtében elıfordulhat, hogy a kibocsátás túllépi az e mellékletben meghatározott küszöbértékeket, mielıtt mőködésbe lép a figyelmeztetı és/vagy a használatkorlátozó rendszer. 2.1. Kért információk 2.1.1. Reagenst igénylı kibocsátáscsökkentı rendszer esetében a gyártónak - a 2. számú melléklet 1. függelék 2.2.1.13. pontja és 3. függelék 2.2.1.13. pontja szerint - meg kell adnia a reagens jellemzıit, ideértve a reagens típusát, a feloldott reagens koncentrációját, az üzemi hımérsékleti feltételeket, valamint a reagens összetételére és minıségére vonatkozó nemzetközi szabványokra való hivatkozást. 2.1.2. A gyártónak a típusjóváhagyás iránti kérelemmel egyidejőleg be kell nyújtania a jóváhagyó hatóságnak a 4. pontban ismertetett, az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszer és az 5. pontban ismertetett használatkorlátozó rendszer mőködési jellemzıit teljes körően leíró részletes írásos tájékoztatást. 2.1.3. A gyártó az eredetiberendezés-gyártó (OEM) számára beépítési útmutatót biztosít, amelynek követése esetén garantált, hogy a motor, beleértve a jóváhagyott motortípus részét képezı kibocsátáscsökkentı rendszert, a gépbe beépítve e melléklet követelményeinek megfelelı módon együttmőködik a gép megfelelı részeivel. Ez a dokumentáció tartalmazza a részletes mőszaki elıírásokat és a motorrendszerre vonatkozó rendelkezéseket (szoftver, hardver

– 38 –


és kommunikáció), amelyek a motorrendszernek a gépbe való helyes beépítéséhez szükségesek. 2.2. Mőködési feltételek 2.2.1. Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer a következı feltételek mellett mőködıképes: a) 266 K és 308 K (-7 °C és 35 °C) között bármely környezeti hımérsékleten; b) minden 1 600 m-nél kisebb tengerszint feletti magasságban; c) 343 K (70 °C) feletti hőtıközeg-hımérséklet esetében. Ez a pont nem vonatkozik a reagensszintnek a reagenstartályban történı ellenırzésére, amennyiben az ellenırzésnek a használati körülményektıl függetlenül minden olyan körülmény mellett is mőködnie kell, amikor a mérés mőszakilag megvalósítható (például minden olyan körülmény mellett, amikor a folyékony reagens nincs megfagyva). 2.3. A reagens fagyvédelme 2.3.1. Főtött és főtés nélküli reagenstartály és -adagoló rendszer használata egyaránt megengedett. A főtött rendszernek meg kell felelnie a 2.3.2. pont követelményeinek. A főtés nélküli rendszernek pedig a 2.3.3. pont követelményeit kell teljesítenie. 2.3.1.1. A főtés nélküli reagenstartály és -adagoló rendszer használatát a gép tulajdonosának szóló írásbeli használati utasításban fel kell tüntetni. 2.3.2. Reagenstartály és -adagoló rendszer 2.3.2.1. A jármő 266 K (-7 °C) környezeti hımérsékleten történı indításától számítva legkésıbb 70 percen belül a befagyott reagensnek is használhatónak kell lennie. 2.3.2.2. Főtött rendszerre vonatkozó tervezési kritériumok A főtött rendszer kialakításának olyannak kell lennie, hogy a meghatározott eljárás szerint vizsgálva megfeleljen az e szakaszban megállapított, teljesítményre vonatkozó követelményeknek. 2.3.2.2.1. A reagenstartályt és -adagoló rendszert 255 K (-18 °C) hımérsékleten 72 órán át vagy a reagens megszilárdulásáig kondicionálni kell, attól függıen, hogy melyik következik be elıbb. 2.3.2.2.2. A 2.3.2.2.1. pontban elıírt kondicionálási idı után a gépet/motort be kell indítani és 266 K (-7 °C) vagy annál alacsonyabb környezeti hımérsékleten kell járatni a következık szerint: a) 10-20 percig alapjáraton; b) amit legfeljebb 50 percen át legfeljebb a névleges terhelés 40%-ának megfelelı terhelés követ. 2.3.2.2.3. A reagensadagoló rendszernek a 2.3.2.2.2. pontban leírt vizsgálati eljárások végén teljes egészében mőködıképesnek kell lennie. 2.3.2.3. A tervezési kritériumok értékelése történhet hidegkamrás mérıállásban egy teljes géppel vagy annak a gépbe való beépítés szempontjából reprezentatív részeivel vagy országúti vizsgálatok alapján. 2.3.3. A figyelmeztetı és használatkorlátozó rendszer bekapcsolása nem főtött rendszer esetében 2.3.3.1. A 4. pontban ismertetett, az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszernek mőködésbe kell lépnie, ha 266 K (-7 °C) vagy ez alatti környezeti hımérsékleten nincs reagensadagolás. 2.3.3.2. Az 5.4. pontban ismertetett, erıs használatkorlátozó rendszernek mőködésbe kell lépnie, ha 266 K (-7 °C) vagy ez alatti környezeti hımérsékleten az indítástól számított legkésıbb 70 percen belül nincs reagensadagolás. 2.4. Diagnosztikai követelmények 2.4.1. Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszernek (NCD) számítógépes memóriában tárolt diagnosztikai hibakódok (DTC-k) segítségével tudnia kell azonosítani az NOx-

– 39 –


szabályozás e mellékletben szereplı mőködési hibáit (NCM-ek), és ezeket az információkat kérésre ki kell tudnia adni külsı eszközre. 2.4.2. A diagnosztikai hibakódok (DTC-k) rögzítésére vonatkozó követelmények 2.4.2.1. Az NCD-rendszernek az NOx-szabályozás minden egyes mőködési hibája (NCM) esetében diagnosztikai hibakódot kell rögzítenie. 2.4.2.2. Az NCD-rendszer a motor beindításától számított 60 percen belül eldönti, hogy észlelhetı-e valamilyen mőködési hiba. Ekkor a rendszernek el kell mentenie egy „megerısített és aktív diagnosztikai hibakód”-ot, és a figyelmeztetı rendszernek a 4. pont szerint mőködésbe kell lépnie. 2.4.2.3. Amennyiben az ellenırzı rutinoknak több mint 60 perc mőködési idıre van szükségük ahhoz, hogy pontosan észleljék és megerısítsék az NOx-szabályozás mőködési hibáját (például statisztikai modelleket használó rutinok vagy a jármő fogyasztását figyelembe vevı rutinok esetében), a szakhatóság engedélyezhet hosszabb megfigyelési idıt is, feltéve, hogy a gyártó megindokolja ennek szükségességét (például mőszaki indokolás, kísérleti eredmények, saját tapasztalatok stb.). 2.4.3. A diagnosztikai hibakódok (DTC-k) törlésére vonatkozó követelmények a) az NCD-rendszer maga nem törölheti ki a diagnosztikai hibakódokat a számítógép memóriájából, amíg az adott kódhoz kapcsolódó hibát meg nem szüntették; b) az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer a motorgyártó által kérésre biztosított hibakód-kiolvasó vagy karbantartó szerszám vagy a motorgyártó által megadott kód segítségével az összes diagnosztikai hibakódot törölheti. 2.4.4. Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszert nem szabad úgy programozni vagy más módon úgy kialakítani, hogy a gép kora alapján részlegesen vagy teljesen kikapcsoljon a motor tényleges élettartama alatt, és a rendszer nem tartalmazhat olyan algoritmust vagy stratégiát, amelynek célja az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer teljesítıképességének az idı elırehaladtával való csökkentése. 2.4.5. Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer esetlegesen újraprogramozható számítógépes kódjának vagy mőködési paraméterének ellen kell állnia a szándékos beavatkozásnak. 2.4.6. NCD szerinti motorcsalád Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer szerinti motorcsalád összetételének a meghatározása a gyártó feladata. A motorrendszerek egy NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer szerinti motorcsaládba történı besorolásának mőszakilag indokoltnak kell lennie, és azt jóvá kell hagyatni a szakhatósággal. A nem egy motorcsaládba tartozó motorok még tartozhatnak ugyanabba az NOxszabályozás-diagnosztikai rendszer szerinti motorcsaládba. 2.4.6.1. Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer szerinti motorcsaládot meghatározó paraméterek Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer szerinti motorcsaládot olyan alapvetı tervezési paraméterekkel lehet meghatározni, amelyek a motorcsaládba tartozó motorrendszerek tekintetében közösek. Ahhoz, hogy a motorrendszereket az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer szerint egy motorcsaládba tartozónak lehessen tekinteni, a következı tervezési alapparamétereknek kell hasonlónak lenniük: a) kibocsátáscsökkentı rendszerek; b) az NOx-szabályozás-diagnosztikai ellenırzés módszerei; c) az NOx-szabályozás-diagnosztikai ellenırzés kritériumai; d) ellenırzési paraméterek (például gyakoriság). Ezeket a hasonlóságokat a gyártónak megfelelı mőszaki igazoló eljárással vagy más megfelelı eljárással igazolnia kell, és jóvá kell hagyatnia a jóváhagyó hatósággal.

– 40 –


A gyártó kérheti, hogy a jóváhagyó hatóság hagyja jóvá az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer ellenırzésre/diagnosztizálásra szolgáló módszereinek a motorrendszer elrendezésének különbségei miatti kisebb eltéréseit, amennyiben a gyártó ezeket a módszereket hasonlónak tekinti, és azok csak azért térnek el, hogy megfeleljenek egyes vizsgált alkatrészek konkrét jellemzıinek (például méret, kipufogógáz-áram stb.), vagy hasonlóságaik mőszakilag megalapozottak. 3. Karbantartási követelmények 3.1. A gyártó az új motorok vagy gépek tulajdonosait közvetlenül vagy közvetve köteles ellátni írásbeli használati utasítással a kibocsátáscsökkentı rendszerrıl és annak helyes mőködésérıl. A dokumentációnak tartalmaznia kell, hogy a kibocsátáscsökkentı rendszer nem megfelelı mőködése esetén a figyelmeztetı rendszer figyelmezteti az üzemeltetıt a problémára és arra, hogy a figyelmeztetés figyelmen kívül hagyása esetén a használatkorlátozó rendszer késıbb letilthatja a gép elindítását, ami miatt a gép használhatatlan lesz. 3.2. A használati utasítás tartalmazza a motor megfelelı, a kibocsátáscsökkentési teljesítmény fenntartását biztosító használatára és karbantartására vonatkozó elıírásokat, beleértve a fogyó reagensek megfelelı használatára vonatkozó elıírásokat is. 3.3. Az utasításokat egyértelmően és érthetıen (nem szaknyelven) kell megfogalmazni, ugyanazt a nyelvezetet használva, mint a nem közúti mozgó gépekhez vagy azok motorjaihoz tartozó kezelıi kézikönyvben. 3.4. A használati utasításban adott esetben kifejezetten fel kell hívni a figyelmet arra, ha az üzemeltetınek a szokásos szervizelések között is fel kell töltenie a reagenseket. A használati utasításban meg kell adni a reagens kívánt minıségét is. Az utasításnak pontosan le kell írnia a reagenstartály feltöltésének módját. A tájékoztatásnak azt is tartalmaznia kell, hogy mekkora a reagensfogyás várható sebessége az adott motortípusnál, és milyen gyakran kell utántölteni. 3.5. A használati utasításban pontosan le kell írni, hogy az adott specifikációjú reagens használata és utántöltése elengedhetetlen ahhoz, hogy a motor megfeleljen az adott motortípusra vonatkozó típusjóváhagyás kiadásának feltételét képezı követelményeknek. 3.6. A használati utasításnak ismertetnie kell az üzemeltetıt figyelmeztetı és a használatkorlátozó rendszerek mőködési módját. Ezen kívül ismertetnie kell azt is, hogy milyen következményekkel jár a teljesítményre és a hibanaplózásra nézve, ha figyelmen kívül hagyják a figyelmeztetı rendszert és nem pótolják a reagenst, illetve a problémát nem orvosolják. 4. Üzemeltetıt figyelmeztetı rendszer 4.1. A gépben lennie kell egy figyelmeztetı rendszernek, amely fényjelzéssel tájékoztatja az üzemeltetıt arról, hogy a reagensszint túl alacsony, a reagens minısége nem megfelelı, az adagolás megszakadt, vagy a 9. pontban meghatározott típusú meghibásodás lép fel, amelynek következtében a hiba kijavításának elmulasztása esetén a használatkorlátozó rendszer mőködésbe léphet. A figyelmeztetı rendszernek akkor is mőködnie kell, ha az 5. pontban ismertetett használatkorlátozó rendszer mőködésbe lépett. 4.2. A figyelmeztetés nem lehet ugyanaz, mint a mőködési hiba vagy a motorkarbantartás jelzésére használt figyelmeztetés, de a használt figyelmeztetı rendszer lehet ugyanaz. 4.3. Az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszer állhat egy vagy két lámpából, vagy rövid üzeneteket is kijelezhet, amelyek egyértelmően jelzik a következıket: - a mérsékelt és/vagy erıs használatkorlátozás aktiválásáig hátralévı idı, - a mérsékelt és/vagy erıs használatkorlátozás mértéke, például a nyomatékcsökkentés mértéke,

– 41 –


- a gép újraindíthatóságának feltételei. Az említett üzenetek megjelenítésére használt rendszer lehet az egyéb karbantartási célokra használt rendszer. 4.4. Ha a gyártó úgy dönt, az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszer hangjelzést is kiadhat. A hangjelzés üzemeltetı általi kikapcsolása megengedett. 4.5. Az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszernek a 2.3.3.1., 6.2., 7.2., 8.4. és 9.3. pontban meghatározottak szerint kell mőködésbe lépnie. 4.6. Ha a mőködésbe lépést kiváltó feltételek már megszőntek, a figyelmeztetı rendszernek ki kell kapcsolnia. Az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszer nem kapcsolhat ki automatikusan, ha mőködésbe lépésének okait nem szüntették meg. 4.7. Fontos biztonsági vonatkozású üzeneteket tartalmazó figyelmeztetések ideiglenesen megszakíthatják a figyelmeztetı rendszer mőködését. 4.8. Az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszer mőködésbe lépésére és kikapcsolására vonatkozó eljárások részleteit a 11. pont ismerteti. 4.9. Az ezen rendelet szerinti típusjóváhagyás iránti kérelem részeként a gyártónak a 11. pontban meghatározottak szerint demonstrálnia kell az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszer mőködését. 5. Használatkorlátozó rendszer 5.1. A gépben lennie kell egy használatkorlátozó rendszernek, amely a következı elvek egyikén alapul: 5.1.1. egy kétlépcsıs használatkorlátozó rendszer, mely kezdetben mérsékelt (teljesítményben korlátozó), késıbb pedig erıs használatkorlátozást (a gép mőködtetésének tényleges ellehetetlenítését) vált ki; 5.1.2. egy egylépcsıs használatkorlátozó rendszer (a gép mőködtetésének tényleges ellehetetlenítése), amely a 6.3.1., 7.3.1., 8.4.1. és 9.4.1. pontban meghatározott mérsékelt használatkorlátozó rendszerre vonatkozó feltételek mellett kapcsolódik be. 5.2. A jóváhagyó hatóság elızetes jóváhagyásával a motor felszerelhetı olyan eszközzel, amellyel a nemzeti vagy regionális kormányzat vagy sürgısségi segélyszolgálataik vagy fegyveres erıik által kihirdetett szükségállapot alatt ki lehet kapcsolni a használatkorlátozó rendszert. 5.3. Mérsékelt használatkorlátozó rendszer 5.3.1. A mérsékelt használatkorlátozó rendszer a 6.3.1., 7.3.1., 8.4.1. és 9.4.1. pontban meghatározott feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén kapcsolódik be. 5.3.2. A mérsékelt használatkorlátozó rendszer a motor legnagyobb forgatónyomatékát a teljes fordulatszám-tartományában az 1. ábrán ismertetett teljes nyomatékterhelés és a fordulatszám-szabályozó töréspontja között fokozatosan legalább 25 százalékkal csökkenti. A nyomatékcsökkentés mértékének percenként legalább 1%-nak kell lennie. 5.3.3. Egyéb olyan használatkorlátozó intézkedések is alkalmazhatók, amelyekrıl igazolták a jóváhagyó hatóságnak, hogy ugyanolyan vagy nagyobb mértékő erısséggel rendelkeznek. 1. ábra A mérsékelt használatkorlátozás nyomatékcsökkentési mechanizmusa

– 42 –


5.4. Erıs használatkorlátozó rendszer 5.4.1. Az erıs használatkorlátozó rendszer a 2.3.3.2., 6.3.2., 7.3.2., 8.4.2. és 9.4.2. pontban meghatározott feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén kapcsolódik be. 5.4.2. Az erıs használatkorlátozó rendszer olyan szintre csökkenti a gép használhatóságát, amely elég zavaró ahhoz, hogy az üzemeltetı kiküszöbölje a 6-9. pontban felsoroltakkal kapcsolatos problémákat. A következı stratégiák fogadhatók el: 5.4.2.1. A rendszer a motor forgatónyomatékát a teljes nyomatékterhelés és a fordulatszámszabályozó töréspontja között az 1. ábrán bemutatott, mérsékelt használatkorlátozás szerinti nyomatékértékrıl fokozatosan, percenként legalább 1 százalékkal a legnagyobb nyomaték 50 százalékára vagy annál is alacsonyabb értékre, a motor fordulatszámát pedig a nyomatékcsökkentéssel egy idıben fokozatosan a névleges fordulatszám 60 százalékára vagy annál alacsonyabb értékre csökkenti a 2. ábrán bemutatott módon. 2. ábra Az erıs használatkorlátozás nyomatékcsökkentési mechanizmusa

– 43 –


5.4.2.2. Egyéb olyan használatkorlátozó intézkedések is alkalmazhatók, amelyekrıl igazolták a jóváhagyó hatóságnak, hogy legalább ugyanolyan hatásosak. 5.5. A biztonsági szempontok figyelembevétele és az öngyógyító diagnosztika lehetıvé tétele érdekében lehetıség van a használatkorlátozást hatástalanító funkció alkalmazására a teljes motorteljesítmény felszabadítása érdekében, feltéve, hogy az - legfeljebb 30 percig mőködik, és - a használatkorlátozó rendszer mőködésének minden egyes periódusa alatt legfeljebb háromszor léphet mőködésbe. 5.6. Ha a mőködésbe lépést kiváltó feltételek már megszőntek, a használatkorlátozó rendszernek ki kell kapcsolnia. A használatkorlátozó rendszer nem kapcsolhat ki automatikusan, ha mőködésbe lépésének okait nem szüntették meg. 5.7. A használatkorlátozó rendszer mőködésbe lépésére és kikapcsolására vonatkozó eljárások részleteit a 11. pont ismerteti. 5.8. Az ezen rendelet szerinti típusjóváhagyás iránti kérelem részeként a gyártónak a 11. pontban meghatározottak szerint demonstrálnia kell a használatkorlátozó rendszer mőködését. 6. A rendelkezésre álló reagens 6.1. Reagensszint-kijelzı A gépen lennie kell egy kijelzınek, amely egyértelmően tájékoztatja az üzemeltetıt a reagenstartályban lévı reagens szintjérıl. A reagenskijelzı legalacsonyabb elfogadható mő-

– 44 –


ködési szintje az, hogy folyamatosan jeleznie kell a reagensszintet, míg a 4. pontban említett figyelmeztetı rendszer mőködik. A reagenskijelzı lehet analóg vagy digitális, és mutathatja a szintet a teljes tartály őrtartalmának, a megmaradt reagens vagy a becsült hátralevı üzemórák arányában. 6.2. Az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszer mőködésbe lépése 6.2.1. A 4. pontban ismertetett, az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszernek mőködésbe kell lépnie, ha a reagensszint a reagenstartály őrtartalmának 10%-a, vagy a gyártó választása szerint ennél magasabb százalékos szint alá süllyed. 6.2.2. A figyelmeztetésnek a reagenskijelzıvel együtt elég egyértelmőnek kell lennie ahhoz, hogy a jármővezetı megértse, hogy a reagensszint alacsony. Ha a figyelmeztetı rendszernek üzenetkijelzı rendszer is része, az optikai figyelmeztetésnek a reagens alacsony szintjére figyelmeztetı üzenetet kell megjelenítenie (például „karbamidszint alacsony”, „AdBlue-szint alacsony” vagy „kevés reagens”). 6.2.3. Az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszernek kezdetben nem kell folyamatosan mőködésben lennie (például nem kell, hogy az üzenet kijelzése folyamatos legyen), a figyelmeztetés intenzitásának (például amilyen gyakorisággal felvillan a lámpa) azonban a folytonosig kell fokozódnia, ahogyan a reagensszint egyre csökken, és ahhoz a ponthoz közelít, amelynél mőködésbe lép a használatkorlátozó rendszer. A figyelmeztetés utolsó lépéseként a rendszer értesítést bocsát ki az üzemeltetı számára egy, a gyártó által beállított szinten. A jelzésnek azon a ponton, amelyen a 6.3. pont szerinti használatkorlátozó rendszer mőködésbe lép, könynyebben észlelhetınek kell lennie, mint azon a ponton, amelyen a figyelmeztetés elıször bekapcsolt. 6.2.4. A folyamatos figyelmeztetés nem lehet egyszerően kikapcsolható vagy figyelmen kívül hagyható. Ha a figyelmeztetı rendszernek része üzenetkijelzı rendszer, annak egyértelmő üzenetet kell megjelenítenie (például „karbamidfeltöltés szükséges”, „AdBlue-feltöltés szükséges” vagy „reagensfeltöltés szükséges”). A folyamatos figyelmeztetést ideiglenesen megszakíthatják más fontos biztonsági vonatkozású üzeneteket tartalmazó figyelmeztetések. 6.2.5. Gondoskodni kell arról, hogy az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszert mindaddig ne lehessen kikapcsolni, amíg a reagenst a rendszer mőködésbe lépését nem eredményezı szintig nem pótolják. 6.3. A használatkorlátozó rendszer mőködésbe lépése 6.3.1. Az 5.3. pontban ismertetett használatkorlátozó rendszernek mőködésbe kell lépnie, ha a reagensszint a reagenstartály névleges teljes őrtartalmának 2,5%-a - vagy a gyártó választása szerint ennél magasabb szint - alá süllyed. 6.3.2. Az 5.4. pontban ismertetett használatkorlátozó rendszernek mőködésbe kell lépnie, ha a reagenstartály kiürül (azaz az adagoló rendszer nem képes a tartályból reagenst felvenni) vagy a gyártó választása szerint a névleges teljes őrtartalmának 2,5%-a alatti szintet ér el. 6.3.3. Az 5.5. pontban megengedett mértéktıl eltekintve a mérsékelt vagy erıs használatkorlátozó rendszert mindaddig nem lehet kikapcsolni, amíg a reagenst a rendszer mőködésbe lépését nem eredményezı szintig után nem töltik. 7. A reagensminıség figyelése 7.1. A motornak vagy gépnek rendelkeznie kell egy olyan funkcióval, amely megállapítja, ha nem megfelelı reagens van a gépben. 7.1.1. A gyártónak meg kell határoznia a legkisebb elfogadható reagenskoncentrációt (CDmin), mely 0,9 g/kWh határértékeket nem meghaladó NOx-kipufogógáz-kibocsátást eredményez.

– 45 –


7.1.1.1. A CDmin megfelelı értékét a jóváhagyás során a 12. pontban meghatározott eljárással kell demonstrálni, és fel kell jegyezni az 1. számú melléklet 8. pontjában meghatározott részletes dokumentációcsomagban. 7.1.2. A CDmin értéknél alacsonyabb reagensszintet észlelni kell, és a 7.1. pont alkalmazásában nem megfelelı reagensnek kell tekinteni. 7.1.3. A reagensminıségnek külön számlálót („reagensminıség-számláló”) kell biztosítani. A reagensminıség-számlálónak számlálnia kell a nem megfelelı reagenssel eltöltött üzemórák számát. 7.1.3.1. A gyártó a reagensminıséggel kapcsolatos hibát egy vagy több, a 8. és 9. pontban felsorolt hibával egy számlálóra is csoportosíthatja. 7.1.4. A reagensminıség-számláló mőködésbe lépésére és kikapcsolására vonatkozó kritériumokat és mechanizmusokat a 11. pont ismerteti. 7.2. Az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszer mőködésbe lépése Amennyiben az ellenırzı rendszer megerısíti, hogy a reagensminıség nem megfelelı, a 4. pontban ismertetett, üzemeltetıt figyelmeztetı rendszernek mőködésbe kell lépnie. Ha a figyelmeztetı rendszernek üzenetkijelzı rendszer is része, annak a figyelmeztetés okát megjelölı üzenetet kell megjelenítenie (például „nem megfelelı minıségő karbamid”, „nem megfelelı minıségő AdBlue” vagy „nem megfelelı minıségő reagens”). 7.3. A használatkorlátozó rendszer mőködésbe lépése 7.3.1. Az 5.3. pontban ismertetett, mérsékelt használatkorlátozó rendszernek mőködésbe kell lépnie, ha a reagensminıséget a 7.2. pontban ismertetett, üzemeltetıt figyelmeztetı rendszer mőködésbe lépésétıl számított legfeljebb 10 motorüzemórán belül nem orvosolják. 7.3.2. Az 5.4. pontban ismertetett, erıs használatkorlátozó rendszernek mőködésbe kell lépnie, ha a reagensminıséget a 7.2. pontban ismertetett, üzemeltetıt figyelmeztetı rendszer mőködésbe lépésétıl számított legfeljebb 20 motorüzemórán belül nem orvosolják. 7.3.3. A mőködési hiba ismételt elıfordulása esetén a használatkorlátozó rendszer mőködésbe lépéséig eltelı óraszám csökkenthetı a 11. pontban ismertetett mechanizmussal. 8. Reagensadagolás 8.1. A motornak rendelkeznie kell egy olyan funkcióval, amely megállapítja, ha megszakad az adagolás. 8.2. Reagensadagolás-számláló 8.2.1. Külön számlálót kell biztosítani az adagolásnak (a továbbiakban: adagolásszámláló). Ennek a számlálónak azokat a motorüzemórákat kell számlálnia, amelyekben a reagensadagolás megszakadt. Ez nem szükséges akkor, ha az adagolást a motorvezérlı egység azért szakítja meg, mert a gép adott üzemállapotában a gép károsanyag-kibocsátása miatt nincs szükség reagens adagolására. 8.2.1.1. A gyártó a reagensadagolással kapcsolatos hibát egy vagy több, a 7. és 9. pontban felsorolt hibával egy számlálóra is csoportosítja. 8.2.2. A reagensadagolás-számláló mőködésbe lépésére és kikapcsolására vonatkozó kritériumokat és mechanizmusokat a 11. pont ismerteti. 8.3. Az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszer mőködésbe lépése A 4. pontban ismertetett, az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszernek az adagolás megszakadása esetén mőködésbe kell lépnie, ami az adagolásszámlálót továbblépteti a 8.2.1. pont szerint. Ha a figyelmeztetı rendszernek üzenetkijelzı rendszer is része, annak a figyelmeztetés okát megjelölı üzenetet kell megjelenítenie (például „karbamidadagolási hiba”, „AdBlueadagolási hiba” vagy „reagensadagolási hiba”). 8.4. A használatkorlátozó rendszer mőködésbe lépése

– 46 –


8.4.1. Az 5.3. pontban ismertetett, mérsékelt használatkorlátozó rendszernek mőködésbe kell lépnie, ha a reagensadagolás megszakadását a 8.3. pontban ismertetett, üzemeltetıt figyelmeztetı rendszer mőködésbe lépésétıl számított legfeljebb 10 motorüzemórán belül nem orvosolják. 8.4.2. Az 5.4. pontban ismertetett, erıs használatkorlátozó rendszernek mőködésbe kell lépnie, ha a reagensadagolás megszakadását a 8.3. pontban ismertetett, üzemeltetıt figyelmeztetı rendszer mőködésbe lépésétıl számított legfeljebb 20 motorüzemórán belül nem orvosolják. 8.4.3. A mőködési hiba ismételt elıfordulása esetén a használatkorlátozó rendszer mőködésbe lépéséig eltelı óraszám csökkenthetı a 11. pontban ismertetett mechanizmussal. 9. A manipulálásnak betudható mőködési hibák figyelése 9.1. A reagenstartályban lévı reagens szintjén, a reagensminıségen és az adagolás megszakadásán túlmenıen a következı mőködési hibákat kell figyelni, mivel azok manipulálásnak lehetnek betudhatóak: a) mőködésben gátolt kipufogógáz-visszavezetı szelep; b) az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer (NCD) 9.2.1. pontban ismertetett meghibásodása. 9.2. Ellenırzési követelmények 9.2.1. Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszert (NCD) folyamatosan ellenırizni kell az elektromos hibák, illetve érzékelık kiesése vagy kiiktatása szempontjából, ami megakadályozná a 6-8. pontban elıírt más mőködési hibák észlelését (összetevı-ellenırzés). A diagnosztikai képességet befolyásoló érzékelık többek között az NOx-koncentrációt közvetlenül mérı érzékelık, a karbamid minıségét ellenırzı érzékelık, a környezeti viszonyok érzékelıi, valamint a reagens adagolását, a reagens szintjét vagy a reagens fogyását ellenırzı érzékelık. 9.2.2. A kipufogógáz-visszavezetı rendszer szelepének számlálója 9.2.2.1. Külön számlálót kell biztosítani a kipufogógáz-visszavezetı rendszer mőködésben gátolt szelepe számára. A kipufogógáz-visszavezetı rendszer szelepe számlálójának azokat a motorüzemórákat kell számlálnia, amikor mőködésben gátolt kipufogógáz-visszavezetı szelephez kapcsolódó hibakód igazoltan aktív. 9.2.2.1.1. A gyártó a mőködésben gátolt kipufogógáz-visszavezetı szelep hibáját egy vagy több, a 7., 8. és 9.2.3. pontban felsorolt hibával egy számlálóra is csoportosíthatja. 9.2.2.2. A kipufogógáz-visszavezetı rendszer szelepe számlálójának mőködésbe lépésére és kikapcsolására vonatkozó kritériumokat és mechanizmusokat a 11. pont ismerteti. 9.2.3. Az NCD-rendszer számlálói 9.2.3.1. Külön számlálót kell biztosítani a 9.1. pont b) alpontjában tárgyalt minden ellenırzési hiba számára. Az NCD-rendszer számlálójának azokat a motorüzemórákat kell számlálnia, amikor az NCD-rendszer mőködési hibájához kapcsolódó hibakód igazoltan aktív. Megengedett több hiba egy számlálóhoz csoportosítása. 9.2.3.1.1. A gyártó az NCD-rendszer hibáját egy vagy több, a 7., 8. és 9.2.2. pontban felsorolt hibával egy számlálóra is csoportosíthatja. 9.2.3.2. Az NCD-rendszer számlálójának mőködésbe lépésére és kikapcsolására vonatkozó kritériumokat és mechanizmusokat a 11. pont ismerteti. 9.3. Az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszer mőködésbe lépése A 4. pontban ismertetett, az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszernek mőködésbe kell lépnie, ha a 9.1. pontban meghatározott mőködési hibák bármelyike elıfordul, és jeleznie kell a sürgıs javítás szükségességét. Ha a figyelmeztetı rendszernek üzenetkijelzı rendszer is része, annak a figyelmeztetés okát megjelölı üzenetet kell megjelenítenie (például „a

– 47 –


reagensadagoló szelep csatlakozása megszakadt” vagy „károsanyag-kibocsátást érintı kritikus hiba”). 9.4. A használatkorlátozó rendszer mőködésbe lépése 9.4.1. Az 5.3. pontban ismertetett, mérsékelt használatkorlátozó rendszernek mőködésbe kell lépnie, ha a 9.1. pontban meghatározott hibát a 9.3. pontban ismertetett, üzemeltetıt figyelmeztetı rendszer mőködésbe lépésétıl számított legfeljebb 36 motorüzemórán belül nem orvosolják. 9.4.2. Az 5.4. pontban ismertetett, erıs használatkorlátozó rendszernek mőködésbe kell lépnie, ha a 9.1. pontban meghatározott hibát a 9.3. pontban ismertetett, üzemeltetıt figyelmeztetı rendszer mőködésbe lépésétıl számított legfeljebb 100 motorüzemórán belül nem orvosolják. 9.4.3. A mőködési hiba ismételt elıfordulása esetén a használatkorlátozó rendszer mőködésbe lépéséig eltelı óraszám a 11. pontban ismertetett mechanizmussal csökkenthetı. 9.5. A gyártó a 9.2. pontban megállapított követelmények helyett kipufogórendszerben elhelyezkedı NOx-érzékelıt is használhat. Ebben az esetben - az NOx-érték nem haladhatja meg a 0,9 g/kWh határértéket, - alkalmazható a „magas NOx-koncentráció - oka ismeretlen” hiba, - a 9.4.1. pont helyesen „10 motorüzemórán belül”, - a 9.4.2. pont helyesen „20 motorüzemórán belül”. 10. AZ IGAZOLÁSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 10.1. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK Az e melléklet elıírásainak való megfelelést a típusjóváhagyás során kell demonstrálni az 1. táblázatban bemutatott és e pontban részletezett, következı demonstrációk elvégzésével: a) a figyelmeztetı rendszer mőködésbe lépésének demonstrálása; b) a mérsékelt használatkorlátozó rendszer (ha van ilyen) mőködésbe lépésének demonstrálása; c) az erıs használatkorlátozó rendszer mőködésbe lépésének demonstrálása. 1. táblázat Az e függelék 10.3. és 10.4. pontja rendelkezéseinek megfelelı demonstrációs eljárás tartalmának szemléltetése 1 2

3

4

A Mechanizmus A figyelmeztetı rendszer mőködésbe lépése e függelék 10.3. pontja szerint A mérsékelt használatkorlátozás mőködésbe lépése e függelék 10.4. pontja szerint

Az erıs használatkorlátozás mőködésbe lépése e függelék 10.4.6. pontja szerint

B A demonstráció részei − 2 mőködésbelépési vizsgálat (például reagens hiánya), − a demonstráció kiegészítı részei igény szerint. − 2 mőködésbelépési vizsgálat (például reagens hiánya), − a demonstráció kiegészítı részei igény szerint, − 1 nyomatékcsökkentési vizsgálat. − 2 mőködésbelépési vizsgálat (például reagens hiánya), − a demonstráció kiegészítı részei igény szerint.

10.2. MOTORCSALÁDOK ÉS NCD SZERINTI MOTORCSALÁDOK Egy motorcsalád vagy egy NOx-szabályozás-diagnosztika szerinti motorcsalád a 10. pont követelményeinek való megfelelése a vizsgált motorcsalád egyik tagján végzett vizsgálattal demonstrálható, feltéve, hogy a gyártó a típusjóváhagyó hatóság számára demonstrálja, hogy az e melléklet követelményeinek való megfeleléshez szükséges ellenırzı rendszerek a családon belül hasonlóak. – 48 –


10.2.1. Annak igazolása, hogy az NOx-szabályozás-diagnosztika szerinti motorcsalád egyéb tagjainak ellenırzı rendszerei hasonlóak, történhet úgy, hogy a gyártó benyújt a jóváhagyó hatósághoz egy dokumentációt, amely tartalmazhat algoritmusokat, funkcionális elemzéseket vagy más az igazoláshoz szükséges információt. 10.2.2. A vizsgált motort a típusjóváhagyó hatósággal egyeztetve a gyártó választja ki. Ez lehet a vizsgált motorcsalád alapmotora, de nem feltétlenül kell annak lennie. 10.2.3. Amennyiben a motorcsalád olyan NOx-szabályozás-diagnosztika szerinti motorcsaládba tartozik, amely már a 10.2.1. pont szerint típusjóváhagyással rendelkezik (3. ábra), e motorcsalád megfelelıségét további vizsgálat nélkül demonstráltnak kell tekinteni, feltéve, hogy a gyártó demonstrálja a jóváhagyó hatóságnak, hogy az e melléklet követelményeinek való megfeleléshez szükséges ellenırzı rendszerek a családon és a vizsgált, NOxszabályozás-diagnosztika szerinti motorcsaládon belül hasonlók. 3. ábra Egy NOx-szabályozás-diagnosztika szerinti motorcsalád korábban demonstrált megfelelısége

– 49 –


10.3. A FIGYELMEZTETİ RENDSZER MŐKÖDÉSBE LÉPÉSÉNEK DEMONSTRÁLÁSA 10.3.1. A figyelmeztetı rendszer mőködésbe lépésének megfelelıségét két vizsgálat elvégzésével kell igazolni: reagenshiány és egy, az e melléklet 7-9. pontjában vizsgált mőködésihiba-kategória. 10.3.2. A vizsgálandó mőködési hibák kiválasztása: 10.3.2.1. A figyelmeztetı rendszer rossz reagensminıség esetén történı mőködésbe lépése demonstrálásának céljaira olyan reagenst kell választani, melynek hatóanyag-tartalma legalább annyira fel van hígítva, mint a gyártó által e melléklet 7. pontja követelményei szerint közölt érték. 10.3.2.2. A figyelmeztetı rendszer manipulálásnak betudható, e melléklet 9. pontjában meghatározott mőködési hibák esetén történı mőködésbe lépése demonstrálásának céljaira a kiválasztást a következı követelmények szerint kell végezni: 10.3.2.2.1. A gyártónak meg kell adnia a potenciális mőködési hibák jegyzékét a jóváhagyó hatóságnak. 10.3.2.2.2. A vizsgálandó mőködési hibát a jóváhagyó hatóság választja ki a 10.3.2.2.1. pontban említett jegyzékrıl. 10.3.3. Demonstráció 10.3.3.1. A demonstrálás céljaira külön vizsgálatot kell végezni a 10.3.1. pontban említett minden egyes mőködési hiba vonatkozásában. 10.3.3.2. A vizsgálat alatt csak az éppen vizsgált mőködési hiba állhat fenn. 10.3.3.3. A vizsgálat megkezdése elıtt valamennyi hibakódot törölni kell. 10.3.3.4. A gyártó kérésére és a jóváhagyó hatósággal egyetértésben a vizsgált mőködési hibát szimulálni is lehet. 10.3.3.5. Reagenshiánytól eltérı mőködési hiba észlelése A reagenshiánytól eltérı mőködési hiba kiváltásakor vagy szimulálásakor a mőködési hiba észlelését a következıképpen kell végrehajtani: 10.3.3.5.1. Az NCD-rendszernek reagálnia kell egy, a jóváhagyó hatóság által e függelék rendelkezései szerint kiválasztott megfelelı hiba megjelenésére. Ez bizonyítottnak tekinthetı, ha a rendszer az e függelék 10.3.3.7. pontja szerinti két egymást követı NCD-vizsgálati ciklus során mőködésbe lép. Ha az ellenırzési funkció leírásában részletesen szerepel, és a jóváhagyó hatóság elfogadta, hogy egy adott ellenırzı rutinnál kettınél több NCD-vizsgálati ciklusra van szükség ahhoz, hogy az ellenırzés befejezıdjön, akkor az NCD-vizsgálati ciklusok száma megnövelhetı háromra. Az igazoló vizsgálat során az egyes NCD-vizsgálati ciklusok között le lehet állítani a motort. A következı beindításig eltelı idı meghatározásakor figyelembe kell venni minden olyan ellenırzési funkciót, amely esetleg a motor leállása után megy végbe, és minden szükséges feltételt, amelynek fenn kell állnia ahhoz, hogy ellenırzés történjen a következı beindításnál. 10.3.3.5.2. A figyelmeztetı rendszer mőködésbe lépésének demonstrációja megvalósultnak minısül, ha a figyelmeztetı rendszer a 10.3.2.1. pont szerinti minden demonstrációs vizsgálat végén megfelelıen mőködésbe lép, és a kiválasztott mőködési hiba hibakódja „megerısített és aktív” státust kap. 10.3.3.6. Reagenshiány észlelése A figyelmeztetı rendszer reagenshiány esetén történı mőködésbe lépése demonstrálásának céljaira a motort a gyártó döntése szerint egy vagy több NCD-vizsgálati cikluson át kell járatni.

– 50 –


10.3.3.6.1. A demonstrációt a tartályban lévı, a gyártó és a jóváhagyó hatóság által egyeztetett - a tartály névleges őrtartalma legalább 10 százalékának megfelelı - reagensszinttel kell kezdeni. 10.3.3.6.2. A figyelmeztetı rendszert akkor kell megfelelıen mőködınek tekinteni, ha a következı feltételek egyidejőleg teljesülnek: a) a figyelmeztetı rendszer a reagenstartály legalább 10 százalékának megfelelı reagens rendelkezésre állása esetén mőködésbe lép; és b) a „folyamatos” figyelmeztetı rendszer legalább a gyártó által az e melléklet 6. pontja rendelkezései szerint megadott értéknél mőködésbe lép. 10.3.3.7. NCD-vizsgálati ciklus 10.3.3.7.1. Az ebben a 10. pontban vizsgált, az NCD-rendszer helyes mőködésének igazolására szolgáló NCD-vizsgálati ciklus a melegindításos nem közúti állandósult állapotú ciklus. 10.3.3.7.2. A gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság jóváhagyásával adott ellenırzı rutin esetében alternatív NCD-vizsgálati ciklus (például NRSC-ciklus) használható. A kérelemnek tartalmaznia kell olyan elemeket (mőszaki alátámasztás, szimuláció, mérési eredmények stb.), amelyek igazolják a következıket: a) a kért vizsgálati ciklus olyan ellenırzést eredményez, amely mőködni fog valós menetviszonyok között is; és b) a 10.3.3.7.1. pontban meghatározott vonatkozó NCD-vizsgálati ciklus igazoltan kevésbé felel meg a tervezett ellenırzésre. 10.3.4. A figyelmeztetı rendszer mőködésbe lépésének demonstrációja megvalósultnak minısül, ha a figyelmeztetı rendszer a 10.3.3. pont szerinti minden demonstrációs vizsgálat végén megfelelıen mőködésbe lép. 10.4. A HASZNÁLATKORLÁTOZÓ RENDSZER MŐKÖDÉSÉNEK IGAZOLÁSA 10.4.1. A használatkorlátozó rendszer mőködésének demonstrálását próbapadon végzett vizsgálattal kell végrehajtani. 10.4.1.1. A motorrendszerhez e célból a jóváhagyó hatóság megelégedésére csatlakoztatni (vagy szimulálni) kell minden további, a demonstráció elvégzéséhez szükséges, a motorrendszerhez fizikailag nem felszerelt alkatrészt vagy alrendszert, úgy mint többek között a környezeti hımérséklet érzékelıjét, a szintérzékelıket, valamint az üzemeltetıt figyelmeztetı és tájékoztató rendszereket. 10.4.1.2. A gyártó a jóváhagyó hatóság egyetértésével a demonstrációs vizsgálatokat a teljes gépen is elvégezheti, a gépet megfelelı próbapadra szerelve, vagy azt ellenırzött körülmények között próbapályán futtatva. 10.4.2. A vizsgálati ciklusnak demonstrálnia kell a használatkorlátozó rendszer reagenshiány és az 1. számú melléklet 7., 8. vagy 9. pontjában meghatározott mőködési hibák egyike esetében történı mőködésbe lépését. 10.4.3. E demonstráció céljaira: a) a jóváhagyó hatóság a reagenshiányon túlmenıen kiválasztja az 1. számú melléklet 7., 8. vagy 9. pontjában meghatározott, korábban a figyelmeztetı rendszer mőködésbe lépésének demonstrálásakor használt mőködési hibát; b) a gyártó számára a jóváhagyó hatóság egyetértésével megengedett vizsgálat felgyorsítása az üzemórák számának szimulálásával; c) a mérsékelt használatkorlátozáshoz szükséges nyomatékcsökkenést az e rendeletnek megfelelıen végzett, általános motorteljesítmény-jóváhagyási eljárással egyidejőleg is lehet demonstrálni. Ebben az esetben a használatkorlátozó rendszer demonstrációja során nincs szükség külön nyomatékmérésre; d) az erıs használatkorlátozást az ezen függelék 10.4.6. pontjának követelményei szerint kell demonstrálni.

– 51 –


10.4.4. A gyártónak emellett demonstrálnia kell a használatkorlátozó rendszer mőködését az 1. számú melléklet 7., 8. vagy 9. pontjában meghatározott azon mőködési hibák esetében, melyeket a 10.4.1-10.4.3. pontban ismertetett demonstrációs vizsgálatokra nem választottak ki. Ezeket a további demonstrációkat el lehet végezni a jóváhagyó hatóság részére egy mőszaki eset bemutatásával, például algoritmusok, funkcionális elemzések, korábbi vizsgálatok eredményeinek felhasználásával. 10.4.4.1. Ezeknek a további demonstrációknak különösen azt kell a jóváhagyó hatóság megelégedésére demonstrálniuk, hogy a jármő motorvezérlı egységébe a megfelelı nyomatékcsökkentı mechanizmust beépítették. 10.4.5. A mérsékelt használatkorlátozó rendszer mőködésbe lépésének demonstrációs vizsgálata 10.4.5.1. Ez a demonstráció akkor kezdıdik, amikor a figyelmeztetı rendszer vagy a megfelelı „folyamatos” figyelmeztetı rendszer a jóváhagyó hatóság által kiválasztott mőködési hiba következtében mőködésbe lép. 10.4.5.2. Amikor a rendszernek a tartályban fellépı reagenshiányra való reagálását ellenırzik, a motorrendszert addig kell járatni, míg a reagens rendelkezésre állása a tartály névleges őrtartalmának 2,5 százalékos értékét vagy a gyártó által a mérsékelt használatkorlátozás mőködésbe lépéséhez szükségesként megadott értéket eléri az e függelék 6.3.1. pontjával összhangban. 10.4.5.2.1. A gyártó a jóváhagyó hatóság egyetértésével a reagens tartályból történı kivételével is szimulálhatja a folyamatos üzemelést járó vagy álló motor mellett. 10.4.5.3. Amikor a rendszernek a tartályban fellépı reagenshiánytól eltérı hibára való reagálását ellenırzik, a motorrendszert az e függelék 3. táblázatában feltüntetett, megfelelı üzemóraszámon keresztül kell járatni, vagy pedig a gyártó választása szerint addig, amikor a megfelelı számláló eléri azt az értéket, amikor a mérsékelt használatkorlátozás mőködésbe lép. 10.4.5.4. A mérsékelt használatkorlátozó rendszer mőködésbe lépésének demonstrációja megvalósultnak minısül, ha a 10.4.5.2. és 10.4.5.3. pontnak megfelelıen elvégzett minden demonstrációs vizsgálat végén a gyártó igazolta a jóváhagyó hatóságnak, hogy a motorvezérlı egység a nyomatékcsökkentı mechanizmust mőködésbe hozta. 10.4.6. Az erıs használatkorlátozó rendszer mőködésbe lépésének demonstrációs vizsgálata 10.4.6.1. Ez a demonstráció abból az állapotból indul, amikor a mérsékelt használatkorlátozó rendszer elızıleg mőködésbe lépett, és végrehajtható a mérsékelt használatkorlátozó rendszer demonstrálására végzett vizsgálatok folytatásaként. 10.4.6.2. Amikor a rendszernek a tartályban fellépı reagenshiányra való reagálását ellenırzik, a motort vagy a reagenstartály kiürüléséig kell járatni, vagy pedig addig, amikor a reagensszint a tartály névleges teljes őrtartalmának 2,5 százaléka alatti szintet ér el, amikor a gyártó nyilatkozata szerint mőködésbe lép az erıs használatkorlátozó rendszer. 10.4.6.2.1. A gyártó a jóváhagyó hatóság egyetértésével a reagens tartályból történı kivételével is szimulálhatja a folyamatos üzemelést, járó vagy álló motor mellett. 10.4.6.3. Amikor a rendszernek a tartályban fellépı reagenshiánytól eltérı hibára való reagálását ellenırzik, a motorrendszert az e függelék 3. táblázatában feltüntetett, megfelelı üzemóraszámon keresztül kell járatni, vagy pedig a gyártó választása szerint addig, amikor a megfelelı számláló eléri azt az értéket, amikor az erıs használatkorlátozás mőködésbe lép. 10.4.6.4. Az erıs használatkorlátozó rendszer mőködésbe lépésének demonstrációja megvalósultnak minısül, ha a 10.4.6.2. és 10.4.6.3. pontnak megfelelıen elvégzett minden demonstrációs vizsgálat végén a gyártó igazolta a jóváhagyó hatóságnak, hogy az 1. számú mellékletben vizsgált erıs használatkorlátozó mechanizmus mőködésbe lépett.

– 52 –


10.4.7. Ehelyett a gyártó a jóváhagyó hatóság egyetértésével a használatkorlátozás demonstrációját teljes gépen is elvégezheti az 5.4. pont követelményeinek megfelelıen, a gépet megfelelı próbapadra szerelve, vagy azt ellenırzött körülmények között próbapályán futtatva. 10.4.7.1. A gépet mindaddig járatni kell, amíg a kiválasztott mőködési hibához társított számláló el nem éri az e függelék 3. táblázatában megadott, vonatkozó üzemóraszámot, vagy adott esetben a reagenstartály kiürül, vagy a reagensszint a tartály névleges teljes őrtartalmának 2,5 százaléka alatti szintet ér el, mely szintet a gyártó az erıs használatkorlátozó rendszer mőködésbe léptetésére választott. 11. AZ ÜZEMELTETİT FIGYELMEZTETİ ÉS A HASZNÁLATKORLÁTOZÓ ÉS AZT FELOLDÓ MECHANIZMUSOK ISMERTETÉSE 11.1. Az 1. számú mellékletben a figyelmeztetı és a használatkorlátozó mechanizmusok mőködésbe lépésére és feloldására meghatározott elıírások kiegészítésére ez a 11. pont meghatározza e mőködésbe léptetı és feloldó mechanizmusok végrehajtásának mőszaki követelményeit. 11.2. A figyelmeztetı rendszert mőködésbe léptetı és feloldó mechanizmusok 11.2.1. Az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszernek akkor kell mőködésbe lépnie, amikor az annak mőködésbe lépését indokoló, az NOx-szabályozás mőködési hibájához társított diagnosztikai hibakód az e függelék 2. táblázatában meghatározott státusba kerül. 2. táblázat Az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszer mőködésbe lépése A 1

A hiba típusa

2 3 4 5 6

Nem megfelelı minıségő reagens Az adagolás megszakadása Mőködésben gátolt kipufogógáz-visszavezetı szelep Az ellenırzı rendszer mőködési hibája NOx-küszöbérték, ha alkalmazható

B A figyelmeztetı rendszert mőködésbe léptetı diagnosztikai hibakód státusa megerısített és aktív megerısített és aktív megerısített és aktív megerısített és aktív megerısített és aktív

11.2.2. Az üzemeltetıt figyelmeztetı rendszernek akkor kell feloldania, amikor a diagnosztikai rendszer megállapítja, hogy az adott figyelmeztetés szempontjából jelentıs mőködési hiba többé már nem áll fenn, vagy a mőködésbe lépést indokoló információt - beleértve a diagnosztikai hibakódot is - a kiolvasóval törlik. 11.2.2.1. Az „NOx-szabályozásra vonatkozó adatok” törlésére vonatkozó elıírások 11.2.2.1.1. Az „NOx-szabályozásra vonatkozó adatok” törlése/visszaállítása kiolvasóval A kiolvasótól jövı kérésre a számítógép memóriájából a következı adatoknak törlıdniük kell, illetve vissza kell állniuk az e függelékben elıírt értékre (lásd a 3. táblázatot). 3. táblázat Az „NOx-szabályozásra vonatkozó adatok” törlése/visszaállítása kiolvasóval

1 2 3 4

A NOx-szabályozásra vonatkozó adatok Törlendı Az összes diagnosztikai hibakód A legtöbb üzemórát tartalmazó számláló értéke Üzemórák száma az NCD-számláló(k)ból

– 53 –

B

C Visszaállítandó

X X X


11.2.2.1.2. Az NOx-szabályozási adatoknak nem szabad törlıdniük a gép akkumulátorának/akkumulátorainak lekötésekor. 11.2.2.1.3. Az „NOx-szabályozási adatok” törlésének csak álló motor üzemmódban szabad lehetségesnek lennie. 11.2.2.1.4. Az „NOx-szabályozási adatok”, köztük diagnosztikai hibakódok törlésekor az e hibákhoz társított és e mellékletben nem törlendıként megjelölt számlálókat nem szabad lenullázni, hanem az 1. számú melléklet megfelelı pontjában elıírt értékre kell azokat visszaállítani. 11.3. A használatkorlátozó rendszert mőködésbe léptetı és feloldó mechanizmusok 11.3.1. A használatkorlátozó rendszernek akkor kell mőködésbe lépnie, amikor a figyelmeztetı rendszer mőködik és az annak mőködésbe lépését indokoló, az NOx-szabályozás mőködési hibája tekintetében jelentıséggel bíró számláló eléri az e függelék 4. táblázatában meghatározott értéket. 11.3.2. A használatkorlátozó rendszernek akkor kell kioldania, amikor a rendszer már nem észleli az annak mőködésbe lépését indokoló mőködési hibát, vagy a mőködésbe lépést indokoló információt - beleértve az NOx-szabályozás mőködési hibájához kapcsolódó diagnosztikai hibakódot is - a kiolvasóval vagy karbantartó szerszámmal törlik. 11.3.3. Az üzemeltetıt figyelmeztetı és használatkorlátozó rendszernek a reagenstartályban lévı reagens mennyiségének értékelését követıen az 1. számú melléklet 6. pontjának megfelelıen azonnal mőködésbe kell lépnie vagy ki kell oldania. Ebben az esetben a mőködésbe léptetı és feloldó mechanizmusok nem függhetnek a társított diagnosztikai hibakódok státusától. 11.4. Számlálómechanizmus 11.4.1. Általános elıírások 11.4.1.1. Az 1. számú melléklet követelményeinek teljesítéséhez a rendszerben legalább 4 számlálónak kell lennie azon üzemórák számának rögzítésére, amikor a motor úgy mőködött, hogy a rendszer a következık valamelyikét észlelte: a) nem megfelelı reagensminıség; b) a reagensadagolás megszakadása; c) mőködésben gátolt kipufogógáz-visszavezetı szelep; d) az NCD-rendszer hibája az e függelék 9.1. pont b) alpontja szerint. 11.4.1.1.1. A gyártó a 11.4.1.1. pontban megadott hibákat egy vagy több számláló segítségével csoportosíthatja is. 11.4.1.2. Mindezen számlálóknak egy 2 bájtos számlálóval elérhetı legnagyobb értékig kell számolniuk egyórás felbontással, és ezt az értéket meg kell tartaniuk, kivéve, ha teljesülnek a számláló nullázásának feltételei. 11.4.1.3. A gyártó használhat egyszeres vagy többszörös NCD-rendszer-számlálókat. Az egyszeres számláló több különbözı, az adott számlálótípushoz tartozó mőködési hiba üzemóráit összegezheti, feltéve, hogy azok még nem érték el az egyszeres számláló által mutatott idıt. 11.4.1.3.1. Amennyiben a gyártó többszörös NCD-rendszer-számláló használata mellett dönt, a rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy egy adott ellenırzı rendszer-számlálót hozzárendeljen az adott számlálóhoz tartozó minden mőködési hibához e függelék szerint. 11.4.2. A számlálómechanizmusok elve 11.4.2.1. Minden számlálónak a következıképpen kell mőködnie: 11.4.2.1.1. Ha a számláló nulla állásból indul, a számlálást a hozzá tartozó mőködési hiba észlelésekor és a megfelelı diagnosztikai hibakód 2. táblázatban meghatározott státusra váltásakor azonnal el kell kezdenie.

– 54 –


11.4.2.1.2. Sorozatos hibák esetén az alábbi rendelkezések egyikét kell alkalmazni a gyártó választása szerint. a) A számlálónak egyetlen ellenırzési esemény elıfordulásakor le kell állnia és az aktuális értékét meg kell tartania, ha a számlálót eredetileg mőködésbe hozó mőködési hiba már nem észlelhetı, vagy azt kiolvasóval vagy karbantartó szerszámmal törlik. Ha a számláló az erıs használatkorlátozó rendszer mőködése alatt nem számlál, annak az e függelék 4. táblázatában megadott értéken vagy egy olyan értéken kell rögzülnie, amely egyenlı vagy nagyobb, mint az erıs használatkorlátozás számlálójának értéke, mínusz 30 perc. b) A számlálónak az e függelék 4. táblázatában megadott értéken vagy egy olyan értéken kell rögzülnie, amely egyenlı vagy nagyobb, mint az erıs használatkorlátozás számlálójának értéke, mínusz 30 perc. 11.4.2.1.3. Egyszeres ellenırzı rendszer-számláló esetében a számlálónak folytatnia kell a számlálást, ha az NOx-szabályozás adott számlálóhoz tartozó mőködési hibáját észleli, és a megfelelı diagnosztikai hibakód „megerısített és aktív” státust vesz fel. A számlálónak le kell állnia és a 11.4.2.1.2. pontban meghatározott értékek egyikét meg kell tartania, ha az NOxszabályozásnak a számlálót eredetileg mőködésbe hozó mőködési hibája már nem észlelhetı, vagy a számlálóhoz tartozó valamennyi mőködési hibát kiolvasóval vagy karbantartó szerszámmal törlik. 4. táblázat Számlálók és használatkorlátozás A

B A számlálót elıször mőködésbe léptetı diagnosztikai hibakód státusa A reagensmegerısített és akminıség számláló- tív ja

C A számláló mérsékelt használat-korlátozást eredményezı értéke ≤ 10 óra

D A számláló erıs használatkorlátozást eredményezı értéke

E A számláló által megırzött, rögzült érték

≤ 20 óra

3

Az adagolás számlálója

megerısített és aktív

≤ 10 óra

≤ 20 óra

4

A kipufogómegerısített és gáz-visszavezetı aktív rendszer szelepének számlálója Az ellenırzı megerısített és rendszer számláló- aktív ja

≤ 36 óra

≤ 100 óra

≤ 36 óra

≤ 100 óra

NOx-küszöbérték, megerısített és ha alkalmazható aktív

≤ 10 óra

≤ 20 óra

≥ a számláló erıs használatkorlátozást eredményezı értékének 90%-a ≥ a számláló erıs használatkorlátozást eredményezı értékének 90%-a ≥ a számláló erıs használatkorlátozást eredményezı értékének 95%-a ≥ a számláló erıs használatkorlátozást eredményezı értékének 95%-a ≥ a számláló erıs használatkorlátozást eredményezı értékének 90%-a

1

2

5

6

11.4.2.1.4. A számláló rögzülését követıen azt akkor kell lenullázni, ha a számlálóhoz tartozó ellenırzési rutinok legalább egy teljes ellenırzı ciklust lefutottak mőködési hiba észlelése nélkül, és a számláló utolsó leállását követı 40 motorüzemóra alatt a számlálóhoz tartozó mőködési hibát nem észleltek (lásd a 4. ábrát).

– 55 –


11.4.2.1.5. Ha a rendszer a számlálóhoz tartozó mőködési hibát észlel a számláló rögzülése alatt, akkor a számlálónak attól a ponttól kell folytatnia a számlálást, amelynél korábban megállt (lásd a 4. ábrát). 11.5. A mőködésbe léptetés és kioldás, valamint a számlálómechanizmusok szemléltetése 11.5.1. Ez a pont a mőködésbe léptetést és kioldást, valamint a számlálómechanizmusokat szemlélteti egyes jellemzı esetekben. A 11.5.2., 11.5.3. és 11.5.4. pontban megadott adatok és leírások csak a szemléltetés céljára szolgálnak ebben a mellékletben, és azokra nem lehet e rendelet követelményeinek példájaként vagy az érintett folyamatra vonatkozó határozott nyilatkozatként hivatkozni. A 6. és 7. ábrán szereplı, a számlálóra vonatkozó óraértékek a 4. táblázatban az erıs használatkorlátozáshoz tartozó legnagyobb értékekre vonatkoznak. Az egyszerőség kedvéért például az illusztrációban nem szerepel az a tény, hogy a használatkorlátozó rendszer mőködésével egyidejőleg a figyelmeztetı rendszer is mőködik. 4. ábra A számláló újraindítása vagy lenullázása a számláló értékének rögzülését követıen

– 56 –


11.5.2. Az 5. ábra szemlélteti a mőködésbe léptetı és kioldó mechanizmusok mőködését a reagens rendelkezésre állásának alábbi öt esetére: - 1. használati eset: az üzemeltetı a figyelmeztetés ellenére tovább járatja a gépet mindaddig, amíg annak mőködése le nem áll, - 1. újratöltési eset („megfelelı” újratöltés): az üzemeltetı újratölti a reagenstartályt úgy, hogy annak szintje a 10%-os határérték fölé kerüljön. A figyelmeztetı és használatkorlátozó rendszer kiold, - 2. és 3. újratöltési eset („nem megfelelı” újratöltés): a figyelmeztetı rendszer mőködésbe lép. A figyelmeztetés szintje a rendelkezésre álló reagens mennyiségétıl függ, - 4. újratöltési eset („teljesen elégtelen” újratöltés): a mérsékelt használatkorlátozás azonnal mőködésbe lép.

– 57 –


5. ábra A rendelkezésre álló reagens

11.5.3. A 6. ábra a nem megfelelı reagensminıség három esetét ismerteti: - 1. használati eset: az üzemeltetı a figyelmeztetés ellenére tovább járatja a gépet mindaddig, amíg annak mőködése le nem áll, - 1. javítási eset („rossz” vagy „csaló” javítás): a gép mőködésképtelenné válása után az üzemeltetı megváltoztatja a reagens minıségét, de nem sokkal késıbb visszaáll rossz minıségőre. A használatkorlátozó rendszer rögtön újból mőködésbe lép, és a gép 2 motorüzemóra után ismét mőködésképtelenné válik. - 2. javítási eset („megfelelı” javítás): a gép mőködésképtelenné válása után az üzemeltetı korrigálja a reagensminıséget. Bizonyos idı elteltével azonban ismét nem megfelelı minıségő reagensre vált. A figyelmeztetés, a használatkorlátozás és a számlálási folyamat ismét nulláról indul. – 58 –


6. ábra Nem megfelelı reagenssel való feltöltés

11.5.4. A 7. ábra a karbamidadagoló rendszer meghibásodásának három esetét szemlélteti: ez az ábra azt a folyamatot is szemlélteti, amely e függelék 9. pontjában ismertetett ellenırzési hibák esetében érvényesül.

– 59 –


- 1. használati eset: az üzemeltetı a figyelmeztetés ellenére tovább járatja a gépet mindaddig, amíg annak mőködése le nem áll, - 1. javítási eset „megfelelı” javítás): a gép mőködésképtelenné válása után az üzemeltetı megjavítja a reagensadagolót. Bizonyos idı elteltével azonban az adagoló rendszer ismét meghibásodik. A figyelmeztetés, a használatkorlátozás és a számlálási folyamat ismét nulláról indul. - 2. javítási eset („rossz” javítás): a mérsékelt használatkorlátozás (nyomatékkorlátozás) alatt az üzemeltetı megjavítja a reagensadagolót. Kis idı elteltével azonban az adagoló rendszer ismét meghibásodik. A mérsékelt használatkorlátozó rendszer azonnal újból mőködésbe lép, és a számláló a javításkori értékrıl folytatja a számlálást. 7. ábra A reagensadagoló rendszer meghibásodása

– 60 –


12. A LEGKISEBB ELFOGADHATÓ REAGENSKONCENTRÁCIÓ (CDmin) DEMONSTRÁLÁSA 12.1. A gyártónak a típusjóváhagyás során demonstrálnia kell a CDmin megfelelı értékét a NRTC-vizsgálat melegindításos részének CDmin koncentrációjú reagenssel való elvégzése útján. 12.2. A vizsgálatnak követnie kell a megfelelı NCD-ciklus(oka)t vagy a gyártó által meghatározott elıkondicionálási ciklust, a CDmin koncentrációjú reagenshez való alkalmazkodás elvégzéséhez zárt szabályozókörő NOx-szabályozó rendszer megengedésével. 12.3. Az e vizsgálatból származó károsanyag-kibocsátásnak az e függelék 7.1.1. pontjában meghatározott NOx-határérték alatt kell lennie.

– 61 –


2. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletéhez Az ellenırzési tartományra vonatkozó követelmények a IV. szakasznak megfelelı motorok esetében 1. A motor ellenırzési tartománya Az ellenırzési tartomány (lásd az 1. ábrát) meghatározása a következı: fordulatszám-tartomány: az A fordulatszámtól a magas fordulatszámig; ahol: A fordulatszám = alacsony fordulatszám + 15% (magas fordulatszám - alacsony fordulatszám); A 3. számú mellékletben meghatározott magas fordulatszámot és alacsony fordulatszámot vagy, amennyiben a gyártó a 3. számú melléklet 1.2.1. pontjában szereplı lehetıség alapján az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírásának 4B. mellékletében leírt eljárást alkalmazza, az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 2.1.33. és 2.1.37. szakaszának fogalommeghatározásait kell alkalmazni. Ha a mért A motorfordulatszám ± 3%-ra megközelíti a gyártó által megadott motorfordulatszámot, a megadott motorfordulatszámokat kell használni. Ha az eltérés bármelyik fordulatszámnál meghaladja ezt a tőrést, akkor a mért fordulatszámokat kell használni. 2. A vizsgálatból ki kell zárni a motor következı mőködési feltételeit: a) a legnagyobb nyomaték 30%-a alatti pontok; b) a legnagyobb teljesítmény 30%-a alatti pontok. A gyártó kérelmezheti, hogy a mőszaki szolgálat a tanúsítás/típusjóváhagyás során kizárjon bizonyos üzemi pontokat az ezen függelék 1-2. pontjában meghatározott ellenırzési tartományból. A mőszaki szolgálat a jóváhagyó hatóság kedvezı véleményének függvényében elfogadhatja a kizárási kérést, ha a gyártó igazolni tudja, hogy a motor egyetlen gépkombináció esetében sem képes ezeken a pontokon mőködni. 1. ábra: Ellenırzési tartomány

– 62 –


2. számú melléklet a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelethez ........ sz. Információs dokumentum nem-közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motoroknak a szennyezıanyag-kibocsátás szempontjából történı típusjóváhagyásához Alapmotor/motortípus 0. Általános adatok 0.1. Gyártmány (a gyártó neve): 0.2. Az alap- és (ha van) a családhoz tartozó motor(ok) típusa és kereskedelmi leírása: 0.3. A gyártó típus-kódja ahogy a motor(ok)on meg van jelölve: 0.4. A gép adatai, melyet a motor hajt: 0.5. A gyártó neve és címe: Ha van: a gyártó meghatalmazott képviselıjének neve és címe: 0.6. A motorszám (azonosító) elhelyezése, kódolása és felerısítési módja: 0.7. Az EK-jóváhagyási jel elhelyezése és felerısítési módja: 0.8. Az összeszerelı üzem(ek) címe(i): Csatolt dokumentumok 1.1. Az alapmotor(ok) fı jellemzıi (lásd az 1. függeléket) 1.2. A motorcsalád fı jellemzıi (lásd a 2. függeléket) 1.3. A családon belüli motortípusok fı jellemzıi (lásd a 3. függeléket)

– 63 –


2. A mozgó gép motorral kapcsolatos részeinek jellemzıi (ha van ilyen) 3. Az alapmotor fényképei 4. Esetleges további csatolt dokumentumok jegyzéke Dátum, ügyiratszám

1. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 2. számú mellékletéhez Az (alap)motor fı jellemzıi 1. A motor leírása 1.1. Gyártó: 1.2. A gyártó motorkódja: 1.3. Munkafolyamat: 4-ütemő/2-ütemő 1.4. Furat: .................... mm 1.5. Löket: ................... mm 1.6. A hengerek száma és elrendezése: 1.7. A motor lökettérfogata: .................... cm3 1.8. Névleges fordulatszám: .................... 1/min 1.9. A maximális nyomatékhoz tartozó fordulatszám: .............. 1/min 1.10. Geometriai kompresszióviszony: 1.11. Az égési rendszer leírása: 1.12. Az égéstér és a dugattyúfenék rajza(i): 1.13. A szívó és kipufogó nyílások minimális keresztmetszeti területe: 1.14. A hőtési rendszer 1.14.1. Folyadék 1.14.1.1. A folyadék fajtája: 1.14.1.2. Keringetı szivattyú(k): van/nincs 1.14.1.3. Jellemzık vagy gyártmány(ok) és típus(ok) (ha van): 1.14.1.4. A hajtás(ok) áttételi viszonyszáma(i) (ha értelmezhetı): 1.14.2. Levegı 1.14.2.1. Ventilátor: van/nincs 1.14.2.2. Jellemzık vagy gyártmány(ok) és típus(ok) (ha van): 1.14.2.3. A hajtás(ok) áttételi viszonyszáma(i) (ha értelmezhetı): 1.15. A gyártó által megengedett hımérsékletek 1.15.1. Folyadékhőtés: maximális hımérséklet a kilépésnél: ......................... K 1.15.2. Léghőtés: referenciapont: Maximális hımérséklet a referenciaponton: ............................. K 1.15.3. Maximális feltöltı levegı hımérséklet a szívóoldali levegıhőtıbıl való kilépésnél (ha értelmezhetı): ............................... K 1.15.4. A maximális kipufogógáz hımérséklet a kipufogócsınek (-csöveknek) a kipufogó győjtıcsı (győjtıcsövek) külsı pereméhez (peremeihez) közeli pontján: ............................... K 1.15.5. Kenıanyag hımérséklet: minimális: ............................ K maximális: ................................. K 1.16. Feltöltı: van/nincs 1.16.1. Gyártmány: 1.16.2. Típus:

– 64 –


1.16.3. A rendszer leírása (pl. maximális feltöltı nyomás, nyomáshatároló szelep, ha van): 1.16.4. Feltöltı levegı hőtı: van/nincs 1.17. Levegıszívó rendszer: maximális megengedhetı szívási depresszió névleges motorfordulatszámnál és 100%-os terhelésnél: ......................... kPa 1.18. Kipufogó rendszer: maximális megengedhetı nyomása névleges motorfordulatszámnál és 100%-os terhelésnél: ................................. kPa 2. Légszennyezés elleni intézkedések 2.1. Kartergázok visszavezetésére szolgáló eszköz: van/nincs 2.2. További szennyezéscsökkentı berendezések (ha vannak ilyenek, és ha nem szerepelnek más cím alatt): ................................................................................................................................................... ......... 2.2.1. Katalizátor: van/nincs 2.2.1.1. Gyártmány(ok): .................................................................................................................... 2.2.1.2. Típus(ok): ............................................................................................................................. 2.2.1.3. A katalizátor és elemek száma: ............................................................................................ 2.2.1.4. A katalizátor(ok) mérete és térfogata: .................................................................................. 2.2.1.5. A katalitikus reakció típusa: ................................................................................................. 2.2.1.6. Teljes nemesfémtöltet: .......................................................................................................... 2.2.1.7. Relatív koncentráció: ............................................................................................................ 2.2.1.8. Hordozó (szerkezete és anyaga): .......................................................................................... 2.2.1.9. Cellasőrőség: ........................................................................................................................ 2.2.1.10. A katalizátor(ok) házának típusa: ....................................................................................... 2.2.1.11. A katalizátor(ok) elhelyezése (helye és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolsága): ................................................................................................................................................... ......... 2.2.1.12. Szokásos üzemi tartomány (K): .......................................................................................... 2.2.1.13. Fogyó reagens (ha van): ..................................................................................................... 2.2.1.13.1. A katalitikus folyamathoz szükséges reagens típusa és koncentrációja: ......................... 2.2.1.13.2. A reagens szokásos üzemi hımérséklet-tartománya: ...................................................... 2.2.1.13.3. Nemzetközi szabvány (ha van): ....................................................................................... 2.2.1.14. NOx-érzékelı: van/nincs 2.2.2. Oxigénérzékelı: van/nincs

– 65 –


2.2.2.1. Gyártmány(ok): .................................................................................................................... 2.2.2.2. Típus: .................................................................................................................................... 2.2.2.3. Elhelyezés: ............................................................................................................................ 2.2.3. Légbefúvás: van/nincs 2.2.3.1. Típus (rezgıszelep, levegıszivattyú stb.): ............................................................................ 2.2.4. Kipufogógáz-visszavezetés: van/nincs 2.2.4.1. Jellemzık (hőtött/nem hőtött, magas/alacsony nyomás stb.): .............................................. 2.2.5. Részecskecsapda: van/nincs 2.2.5.1. A részecskecsapda mérete és térfogata: ................................................................................ 2.2.5.2. A részecskecsapda típusa és kialakítása: .............................................................................. 2.2.5.3. Elhelyezés (hely és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolság): ................................ 2.2.5.4. A regenerálás módja vagy rendszere, leírás, illetve rajz: ..................................................... 2.2.5.5. Szokásos üzemi hımérséklet(K) és nyomástartomány (kPa): ........................................... 2.2.6. Más rendszerek: van/nincs 2.2.6.1. Leírás és mőködés: ............................................................................................................. 3. Tüzelıanyag-ellátás dízelmotorok esetében 3.1. Tápszivattyú Nyomás vagy jelleggörbe: ........................ kPa 3.2. Befecskendezı rendszer 3.2.1. Szivattyú 3.2.1.1. Gyártmány(ok): 3.2.1.2. Típus(ok): 3.2.1.3. Szállított mennyiség: .......................... és ...................... mm3, löketenként vagy ciklusonként teljes befecskendezésnél, ........................... 1/min (névleges), illetve ............................. 1/min (maximális nyomatékhoz tartozó) fordulatszámnál, vagy jelleggörbe. Megadandó az alkalmazott módszer: motoron/adagoló szivattyú próbapadon 3.2.1.4. Elıbefecskendezés 3.2.1.4.1. Elıbefecskendezési görbe: 3.2.1.4.2. Alap-elıbefecskendezési szög: ............................. 3.2.2. Befecskendezı csövek 3.2.2.1. Hossz: ........................ mm 3.2.2.2. Belsı átmérı: .......................... mm 3.2.3. Befecskendezı fúvóka (fúvókák) 3.2.3.1. Gyártmány(ok): 3.2.3.2. Típus(ok): 3.2.3.3. Nyitó nyomás vagy jelleggörbe: .......................... kPa 3.2.4. Regulátor 3.2.4.1. Gyártmány(ok):

– 66 –


3.2.4.2. Típus(ok): 3.2.4.3. Fordulatszám, amelynél teljes terhelés mellett a leszabályozás megkezdıdik: ........................... 1/min 3.2.4.4. Maximális terhelés nélküli fordulatszám: ........................... 1/min 3.2.4.5. Alapjárati fordulatszám: ............................... /min 3.3. Hidegindító rendszer 3.3.1. Gyártmány(ok): 3.3.2. Típus(ok): 3.3.3. Leírás: 4. Tüzelıanyag-ellátás benzinmotorok esetében 4.1. Porlasztó: ........................................................................................................................... 4.1.1. Gyártmány(ok): .............................................................................................................. 4.1.2. Típus(ok): ....................................................................................................................... egypontos vagy többpontos: 4.2. Közvetett tüzelıanyag-befecskendezés: .................................... 4.2.1. Gyártmány(ok): ................................................................................................................ 4.2.2. Típus(ok): ......................................................................................................................... 4.3. Közvetlen befecskendezés: ................................................................................................. 4.3.1. Gyártmány(ok): ................................................................................................................ 4.3.2. Típus(ok): ......................................................................................................................... 4.4. Tüzelıanyag-áram [g/h] és levegı/tüzelıanyag arány névleges fordulatszámnál és teljesen nyitott fojtószelepnél: .................................................................................. 5. Szelepidızítés 5.1. A legnagyobb szelepnyitás és a nyitási és zárási szögek a holtponthoz képest, illetve ezzel egyenértékő adatok: ........................................................................................... 5.2. Vonatkoztatási és/vagy beállítási tartományok 5.3. Változtatható szelepvezérlı rendszer (ha alkalmazható, és ahol szívó és/vagy kipufogó szelep van) 5.3.1. Típus: folytonos vagy kétállásos 5.3.2. Bütyökállítási szög: ...................................................................................................... 6. A furatok elrendezése 6.1. Helyzet, méret és számozás: 7. Gyújtás 7.1. Gyújtótekercs 7.1.1. Gyártmány(ok): .............................................................................................................. 7.1.2. Típus(ok): ....................................................................................................................... 7.1.3. Szám: .............................................................................................................................. 7.2. Gyújtógyertyák: .................................................................................................................. 7.2.1. Gyártmány(ok): ............................................................................................................... 7.2.2. Típus(ok): ....................................................................................................................... 7.3. Mágneses gyújtás: .............................................................................................................. 7.3.1. Gyártmány(ok): ...............................................................................................................

– 67 –


7.3.2. Típus(ok): ........................................................................................................................ 7.4. A gyújtás idızítése: ............................................................................................................ 7.4.1. Gyújtási idıpont a felsı holtponthoz képest (forgattyú szögben) ................................ 7.4.2. Gyújtásállítási görbe (adott esetben): .............................................................................

2. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 2. számú mellékletéhez A motorcsalád fı jellemzıi 1. Közös paraméterek 1.1. Égési körfolyamat: 1.2. Hőtıközeg: 1.3. Levegıszívás módja: 1.4. Égéstér típusa/kialakítása: 1.5. Szelepek és nyílások - elrendezés, méret és darabszám: 1.6. Üzemanyag rendszer: 1.7. Motorvezérlés rendszerek: Azonosság bizonyítása a rajzszám(ok) alapján: - töltılevegı-hőtı rendszer: - kipufogógáz visszavezetés: - víz befecskendezés/emulzió: - levegı befúvás: 1.8. Kipufogógáz-utókezelı rendszer: ............................................................................. 2. Motorcsalád jegyzék 2.1. A motorcsalád neve: 2.2. A család motorjainak mőszaki adatai: A 1 2 3 4 5

6 7

8 9

10

11

B Alapmotor

Motortípus Hengerek száma Névleges fordulatszám (min-1) Löketenkénti tüzelıanyag-szállítás (mm3) dízelmotorok esetében, tüzelıanyag-áram (g/h) benzinmotorok esetében, a névleges hasznos teljesítmény mellett Névleges hasznos teljesítmény (kW) Legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám (min-1) Legnagyobb hasznos teljesítmény (kW) Legnagyobb nyomatékhoz tartozó fordulatszám (min-1) Löketenkénti tüzelıanyag-szállítás (mm3) dízelmotorok esetében, tüzelıanyag-áram (g/h) benzinmotorok esetében, a legnagyobb nyomaték mellett Legnagyobb nyomaték (Nm)

– 68 –

C A motorcsaládba tartozó motorok

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról 12 13

Alacsony alapjárati fordulatszám (min-1) Henger-lökettérfogat (az alapmotor %-ában)

100

3. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 2. számú mellékletéhez A családhoz tartozó motortípus fı jellemzıi 1. A motor leírása 1.1. Gyártó: 1.2. A gyártó motorkódja: 1.3. Munkafolyamat: 4-ütemő/2-ütemő 1.4. Furat: ............................. mm 1.5. Löket: ............................ mm 1.6. A hengerek száma és elrendezése: 1.7. A motor lökettérfogata: ....................................... cm3 1.8. Névleges fordulatszám: ...................................... 1/min 1.9. A maximális nyomatékhoz tartozó fordulatszám: ....................................... 1/min 1.10. Térfogati kompresszióviszony: 1.11. Az égési rendszer leírása: 1.12. Az égéstér és a dugattyúfenék rajza(i): 1.13. A szívó és kipufogó nyílások minimális keresztmetszeti területe: 1.14. A hőtési rendszer 1.14.1. Folyadék 1.14.1.1. A folyadék fajtája: 1.14.1.2. Keringetı szivattyú(k): van/nincs 1.14.1.3. Jellemzık vagy gyártmány(ok) és típus(ok) (ha alkalmazható): 1.14.1.4. A hajtás(ok) áttételi viszonyszáma(i) (ha alkalmazható): 1.14.2. Levegı 1.14.2.1. Ventilátor: van/nincs 1.14.2.2. Jellemzık vagy gyártmány(ok) és típus(ok) (ha alkalmazható): 1.14.2.3. A hajtás(ok) áttételi viszonyszáma(i) (ha alkalmazható): 1.15. A gyártó által megengedett hımérsékletek 1.15.1. Folyadékhőtés: maximális hımérséklet a kilépésnél: .................................. K 1.15.2. Léghőtés: referenciapont: Maximális hımérséklet a referenciaponton: .......................................... K 1.15.3. Maximális feltöltı levegı hımérséklet a szívóoldali levegıhőtıbıl való kilépésnél (ha alkalmazható): ....................................... K 1.15.4. A maximális kipufogógáz hımérséklet a kipufogócsınek (-csöveknek) a kipufogó győjtıcsı (-csövek) külsı peremével (peremeivel) szomszédos pontján: .............................. K 1.15.5. A kenıanyag hımérséklet: minimális: .................................. K maximális: .......................................... K 1.16. Feltöltı: van/nincs 1.16.1. Gyártmány: 1.16.2. Típus: 1.16.3. A rendszer leírása (pl. maximális feltöltınyomás, feltöltınyomás határoló szelep, ha van): 1.16.4. Feltöltı levegı hőtı: van/nincs

– 69 –


1.17. Levegıszívó rendszer: maximális megengedhetı szívási vákuum névleges motorfordulatszámnál és 100%-os terhelésnél: ................................... kPa 1.18. Kipufogó rendszer: maximális megengedhetı ellennyomás névleges motorfordulatszámnál és 100%-os terhelésnél: ..................................... kPa 2. Légszennyezés elleni intézkedések 2.1. Kartergázok visszavezetésére szolgáló eszköz: van/nincs 2.2. További szennyezéscsökkentı berendezések (ha vannak ilyenek, és ha nem szerepelnek más cím alatt): ................................................................................................................................................... ......... 2.2.1. Katalizátor: van/nincs 2.2.1.1. Gyártmány(ok): .................................................................................................................... 2.2.1.2. Típus(ok): ............................................................................................................................. 2.2.1.3. A katalizátor és elemek száma: ............................................................................................ 2.2.1.4. A katalizátor(ok) mérete és térfogata: .................................................................................. 2.2.1.5. A katalitikus reakció típusa: ................................................................................................. 2.2.1.6. Teljes nemesfémtöltet: .......................................................................................................... 2.2.1.7. Relatív koncentráció: ............................................................................................................ 2.2.1.8. Hordozó (szerkezete és anyaga): .......................................................................................... 2.2.1.9. Cellasőrőség: ........................................................................................................................ 2.2.1.10. A katalizátor(ok) házának típusa: ....................................................................................... 2.2.1.11. A katalizátor(ok) elhelyezése (helye és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolsága): ................................................................................................................................................... ......... 2.2.1.12. Szokásos üzemi tartomány (K): .......................................................................................... 2.2.1.13. Fogyó reagens (ha van): ..................................................................................................... 2.2.1.13.1. A katalitikus folyamathoz szükséges reagens típusa és koncentrációja: ......................... 2.2.1.13.2. A reagens szokásos üzemi hımérséklet-tartománya: ...................................................... 2.2.1.13.3. Nemzetközi szabvány (ha van): ....................................................................................... 2.2.1.14. NOx-érzékelı: van/nincs 2.2.2. Oxigénérzékelı: van/nincs 2.2.2.1. Gyártmány(ok): ....................................................................................................................

– 70 –


2.2.2.2. Típus: .................................................................................................................................... 2.2.2.3. Elhelyezés: ............................................................................................................................ 2.2.3. Légbefúvás: van/nincs 2.2.3.1. Típus (rezgıszelep, levegıszivattyú stb.): ............................................................................ 2.2.4. Kipufogógáz-visszavezetés: van/nincs 2.2.4.1. Jellemzık (hőtött/nem hőtött, magas/alacsony nyomás stb.): .............................................. 2.2.5. Részecskecsapda: van/nincs 2.2.5.1. A részecskecsapda mérete és térfogata: ................................................................................ 2.2.5.2. A részecskecsapda típusa és kialakítása: .............................................................................. 2.2.5.3. Elhelyezés (hely és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolság): ................................ 2.2.5.4. A regenerálás módja vagy rendszere, leírás, illetve rajz: ..................................................... 2.2.5.5. Szokásos üzemi hımérséklet(K) és nyomástartomány (kPa): ........................................... 2.2.6. Más rendszerek: van/nincs 2.2.6.1. Leírás és mőködés: ............................................................................................................... 3. Dízelmotor tüzelıanyag-ellátó rendszere 3.1. Tápszivattyú Nyomás vagy jelleggörbe: ..................................... kPa 3.2. Befecskendezı rendszer 3.2.1. Szivattyú 3.2.1.1. Gyártmány(ok): 3.2.1.2. Típus(ok): 3.2.1.3. Szállított mennyiség: ......................... és ........................... mm3, löketenként vagy ciklusonként teljes befecskendezésnél, .............................. 1/min (névleges), illetve .......................... 1/min (maximális nyomatékhoz tartozó) fordulatszámnál, vagy jelleggörbe. Megadandó az alkalmazott módszer: motoron/szivattyú próbapadon 3.2.1.4. Elıbefecskendezés 3.2.1.4.1. Elıbefecskendezési görbe: 3.2.1.4.2. Alap-elıbefecskendezési szög: 3.2.2. Befecskendezı csövek 3.2.2.1. Hossz: .................................... mm 3.2.2.2. Belsı átmérı: ................................. mm 3.2.3. Befecskendezı fúvóka (fúvókák) 3.2.3.1. Gyártmány(ok): 3.2.3.2. Típus(ok): 3.2.3.3. Nyitó nyomás vagy jelleggörbe: ............................. kPa 3.2.4. Regulátor 3.2.4.1. Gyártmány(ok): 3.2.4.2. Típus(ok):

– 71 –


3.2.4.3. Fordulatszám amelynél teljes terhelés mellett a lezárás megkezdıdik: ................................. 1/min 3.2.4.4. Maximális terhelés nélküli fordulatszám: .......................... 1/min 3.2.4.5. Alapjárati fordulatszám: .......................................... 1/min 3.3. Hidegindító rendszer 3.3.1. Gyártmányok: 3.3.2. Típus(ok): 3.3.3. Leírás: 4. Benzinmotor tüzelıanyag-ellátó rendszere 4.1. Porlasztó: 4.2.1. Gyártmány(ok): 4.2.2. Típus(ok): 4.2. Nem közvetlen befecskendezés: egy pontos vagy több pontos 4.2.3. Gyártmány(ok): 4.2.4. Típus(ok): 4.3 Közvetlen befecskendezés 4.3.1. Gyártmány(ok): 4.3.2. Típus(ok): 4.4. Tüzelıanyag-fogyasztás [g/h] és légviszony (levegı/üzemanyag viszony) névleges fordulatszámnál és nyitott fojtószelepnél 5. Szelepvezérlés 5.1. A maximális szelepnyitás és a nyitási és zárási szögek a holtpontokhoz képest, vagy egyenértékő adatok: 5.2. Referencia és/vagy beállítási tartományok 5.3. Változtatható szelepvezérléső rendszer (amennyiben és ahol alkalmazható: szívás és/vagy kipufogás) 5.3.1. Típus: folyamatos vagy ki/be kapcsoló 5.3.2. Vezérmőtengely fáziseltolási szöge 6. Vezérlırések elrendezése 6.1. Helyezet, méret, darabszám 7. Gyújtórendszer 7.1. Gyújtótekercs 7.1.1. Gyártmány(ok): 7.1.2. Típus(ok) 7.1.3. Darabszám: 7.2. Gyújtógyertya 7.2.1. Gyártmány(ok): 7.2.2. Típus(ok): 7.3. Mágnesgyújtás 7.3.1. Gyártmány(ok): 7.3.2. Típus(ok) 7.4. Gyújtásbeállítás 7.4.1. Gyújtás a felsı holtpont elıtt [fıtengely szögben megadva] 7.4.2. Gyújtás beállítási görbe, amennyiben létezik: ...............”

3. számú melléklet a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelethez Kompresszió-gyújtású motorok vizsgálati eljárása

– 72 –


1. Bevezetés 1.1. E melléklet a vizsgált motor által kibocsátott gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezı anyagok mennyiségének meghatározására szolgáló módszert írja le. A következı mérési ciklusok alkalmazandók: - a berendezés specifikációjának megfelelı NRSC (Non-Road Steady Speed Cycle - nem közúti állandósult állapotú ciklus), amelyet a szénmonoxidnak, a szénhidrogéneknek, a nitrogén-oxidoknak és a szilárd részecskéknek az 1. számú melléklet 1.1. és 1.2. pontjában leírt motorok kibocsátásának méréséhez kell használni az I., II. III A., III B. és IV. szakaszban, - a berendezés specifikációjának megfelelı NRTC (Non-Road Transient Cycle - nem közúti átmeneti állapotú ciklus), amelyet a szénmonoxidnak, a szénhidrogéneknek, a nitrogénoxidoknak és a szilárd részecskéknek az 1. számú melléklet 1.1. pontjában leírt motorok kibocsátásának méréséhez kell használni a III B. és IV. szakaszban, - a belvízi hajókon történı felhasználásra szánt motorokon az MSZ EN ISO 8178-4:2002 szabványban és az IMO MARPOL 73/78 egyezmény VI. mellékletében (NOX) meghatározott ISO mérési eljárást kell elvégezni, - a vasúti motorkocsik meghajtására szánt motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezı anyagainak mérésére a III A. és a III B. szakaszban NRSC-t kell alkalmazni, valamint - a mozdonyok meghajtására szánt motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezı anyagainak mérésére a III A. szakaszban és a III B. szakaszban NRSC-t kell alkalmazni. 1.2. A vizsgálati eljárás kiválasztása A vizsgálatot próbapadra szerelt és motorfékpaddal összekapcsolt motoron kell elvégezni. 1.2.1. Vizsgálati eljárások az I., II., III A., III B. és IV. szakaszhoz A vizsgálatot az e mellékletben leírt eljárás szerint kell elvégezni, vagy a gyártó kérésére az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírásának 4B. mellékletében leírt eljárást kell alkalmazni. Ezen felül az alábbi követelményeket kell alkalmazni: a) az e melléklet 5. függelékében meghatározott tartóssági követelmények; b) a motornak az 1. számú melléklet 8.6. pontjában megállapított ellenırzési tartományára vonatkozó rendelkezések (csak a IV. szakasznak megfelelı motorok esetében); c) a CO2-kibocsátás jelentésére vonatkozóan az e melléklet 6. függelékében meghatározott, az e mellékletben szereplı eljárás szerint vizsgált motorokra vonatkozó követelmények; az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírásának 4B. mellékletében leírt eljárás szerint vizsgált motorok esetében e melléklet 7. függelékét kell alkalmazni; d) az e mellékletben leírt követelmények szerint vizsgált motorok esetében az e rendelet 5. számú mellékletében leírt referencia-tüzelıanyagot kell alkalmazni. Az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírásának 4B. mellékletében leírt követelmények szerint vizsgált motorok esetében az e rendelet 5. számú mellékletében leírt referencia-tüzelıanyagot kell alkalmazni. 1.2.1.1. Amennyiben a gyártó az 1. számú melléklet 8.6.2. pontja alapján az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírásának 4B. mellékletében leírt eljárást választja az I., II., III A. és III B. szakasz szerint motorok vizsgálatára, a 3.7.1. pontban megállapított vizsgálati ciklusokat kell alkalmazni. 1.3. Mérési módszer A kipufogógáz mérés kiterjed a gáz-halmazállapotú szennyezıkre (szén-monoxid, szénhidrogének és nitrogén-oxidok) és a részecskékre. Kiegészítésként gyakran használnak széndioxidot keresıgázként a rész- vagy teljesáramú hígítórendszer hígítási arányának meghatározásához. Célszerő a szén-dioxid mérése minden esetben, mert kiváló eszköz a vizsgálat alatt esetleg fellépı mérési problémák észrevételéhez. 1.3.1. NRSC-teszt

– 73 –


Üzemmeleg motoron, egymást követı, elıírt üzemi pontokban, a kezeletlen kipufogógázból vett folyamatos minta alapján meg kell határozni az 1.3. pont szerint kipufogógáz összetevık mennyiségét. A vizsgálati ciklus fordulatszám-nyomaték értékekkel meghatározott vizsgálati fázisok sorozatából áll, amelyek lefedik a dízelmotor tipikus üzemi tartományát. Minden vizsgálati fázisban meg kell határozni a gáznemő szennyezıanyagok koncentrációját, a kipufogógáz áramot és a motor teljesítményét, és súlyozni kell a mért értékeket. A részecske mintát kondicionált levegıvel hígítani kell. A teljes teszt eljárás során egy mintát kell venni és azt megfelelı szőrön kell győjteni. Alternatív megoldásként minden egyes vizsgálati fázisban külön szőrın lehet mintát venni, és ezekbıl számítani a teszt súlyozott eredményét. E melléklet 3. függelékében leírt módon kell minden szennyezı komponensre a g/kWh értéket számítani. 1.3.2. NRTC-vizsgálat: Az elıírt átmeneti mérési ciklust, amely kifejezetten a nem közúti gépekbe épített dízelmotorok üzemeltetési körülményein alapul, kétszer kell elvégezni: - elıször (hidegindítás), miután a motor elérte a szobahımérsékletet, a motorhőtı közeg és az olaj, az utókezelı rendszerek és minden motorvezérlı segédberendezés hımérséklete pedig 20 és 30 °C között stabilizálódott; - másodszor (melegindítás) egy húszperces kondicionálás után, amelyet közvetlenül a hidegindításos ciklus befejezése után kell kezdeni. E vizsgálatsorozat során a fenti szennyezı anyagokat kell vizsgálni. A vizsgálatsorozat a motor természetes lehőlését vagy kényszerhőtését követı hidegindításos ciklusból, kondicionálásból és egy melegindításból áll, és az összetett kibocsátás kiszámítására szolgál. A motorfékpad által mért nyomatékot és fordulatszámot használva integrálni kell a teljesítményt a ciklus idejének figyelembevételével, ami a motornak a ciklus alatt végzett munkáját adja. A gázhalmazállapotú alkotóelemek koncentrációját a ciklus során a következı módszerek valamelyikével kell meghatározni: vagy a kezeletlen kipufogógázban a gázelemzı készüléktıl kapott jel integrálásával e melléklet 3. függeléke szerint, vagy a CVS teljes áramú hígítórendszer hígított kipufogógázában mért koncentráció integrálásával, vagy e melléklet 3. függeléke szerinti zsákos mintavétellel. A szilárd részecskék méréséhez a hígított kipufogógázból kell arányos mintát venni egy speciális szőrıvel, akár részleges áramú, akár teljes áramú hígítás mellett. A szennyezı anyagok kibocsátott tömegének kiszámításához meg kell határozni - a használt módszertıl függıen - a hígított vagy hígítatlan kipufogógáz-áramot a ciklus során. Mivel az egyes szennyezı anyagok mennyiségét kilowattóránként kibocsátott grammban kell kifejezni, a kibocsátott tömegértékeket a motor munkavégzéséhez kell viszonyítani. A szennyezıanyag-kibocsátásokat (g/kWh) mind a hideg-, mind a melegindításos ciklusok során meg kell mérni. Az összetett súlyozott kibocsátások kiszámításában a hidegindításos eredményeket 10%-os, a melegindításos eredményeket 90%-os súllyal kell figyelembe venni. A súlyozott összetett eredményeknek meg kell felelniük a határértékeknek. 2. Vizsgálati feltételek 2.1. Általános követelmények Minden térfogatot és térfogatáramot 273 K (0 °C) hımérsékletre és 101,3 kPa nyomásra kell vonatkoztatni. 2.2. A motor vizsgálati feltételei 2.2.1. Mérni kell a motor által beszívott levegı Ta abszolút hımérsékletét és a kPa-ban kifejezett ps száraz légköri nyomást. Meg kell határozni az fa paramétert az alábbiak szerint: a) Atmoszférikus szívású és mechanikus feltöltéső motorok:

– 74 –


b) Turbófeltöltött motorok levegı visszahőtéssel vagy anélkül:

2.2.2. A vizsgálat érvényessége A vizsgálat akkor érvényes, ha fa-ra teljesül a következı összefüggés:

2.2.3. Töltılevegı hőtıvel felszerelt motorok A feltöltı levegı hımérsékletét regisztrálni kell és az a deklarált névleges fordulatszámnál és teljes terhelésnél ±5 K-en belül legyen a gyártó által meghatározott legmagasabb töltılevegı hımérséklethez. A hőtıközeg hımérséklete legalább 293 K (20 °C) legyen. Ha a vizsgáló laboratórium rendszerét vagy külsı fúvót alkalmaznak, a feltöltı levegı hımérsékletét ±5 K-en belül a gyártó általa legnagyobb teljesítmény fordulatszámán, teljes terhelésre meghatározott legmagasabb töltılevegı hımérsékletre kell beállítani. A töltılevegıhőtınél a hőtıközeg hımérsékletét és átfolyását az elızı beállítási ponthoz képest nem szabad változtatni a vizsgálat során. A töltılevegı-hőtı térfogatát a jó mérnöki gyakorlat és a tipikus jármő/gép alkalmazás alapján kell meghatározni. Választható módon alkalmazható a feltöltı levegı hőtı beállításának a SAE J 1937 1995. januári kiadásában szereplı módszer. 2.3. A motor levegıszívó rendszere A vizsgálati motort olyan levegıszívó rendszerrel kell ellátni, amelynek áramlási ellenállása ±300 Pa-on belül akkora, mint a gyártó által egy tiszta levegıszőrıre megadott felsı határérték, a motornak a gyártó szerint a legnagyobb levegıáramot eredményezı üzemi viszonyai mellett. Az ellenállást a névleges fordulatszámon, teljes terhelésnél kell beállítani. A vizsgáló

– 75 –


laboratórium rendszere használható, amennyiben a motor tényleges üzemi viszonyait reprodukálja. 2.4. A motor kipufogó rendszere A vizsgálati motort kipufogó rendszerrel kell ellátni, amely ±650 Pa-on belül akkora ellennyomást eredményez, mint a gyártó által megadott felsı határérték, a maximális névleges teljesítményt adó üzemviszonyok mellett. Amennyiben a motor kipufogógáz utókezelı rendszerrel van felszerelve, a kipufogó csı átmérıje a tényleges üzemelés során alkalmazottal azonos legyen legalább 4 csıátmérınyi távolságban azelıtt a pont elıtt, ahol az utókezelı berendezést tartalmazó rész bıvülési szakasza kezdıdik. A kipufogógáz utókezelı távolsága a kipufogó csonk csatlakozó karimájától, illetve a turbótöltı kilépésétıl azonos legyen a gépekben alkalmazott konfigurációéval, vagy feleljen meg a gyártó által adott távolság specifikációnak. A kipufogógáz ellennyomás vagy az áramlási ellenállás feleljen meg az elızıekben adott kritériumoknak, és szükség esetén beállítható egy szeleppel. A kísérleti tesztek és a motor feltérképezése során el lehet távolítani a kipufogógáz utókezelı rendszert tartalmazó szakaszt, helyettesítve egy azonos, de inaktív katalizátort hordozótestet tartalmazó elemmel. 2.5. A hőtési rendszer Motorhőtı rendszert kell használni, melynek teljesítménye elég nagy ahhoz, a vizsgálatok során fenntartsa a gyártó által elıírt normális üzemi hımérsékleteket. 2.6. A kenıolaj A vizsgálat során használt kenıolaj mőszaki adatait fel kell jegyezni és csatolni kell a vizsgálati eredményekhez. 2.7. A vizsgálatokhoz használt üzemanyag Az 5. számú mellékletben megadott referencia üzemanyagot kell használni. A vizsgálathoz használt referencia üzemanyag cetánszámát és kéntartalmát fel kell jegyezni a 7. számú melléklet 1. függeléke 1.1.1., illetve 1.1.2. pontjában. Az üzemanyag hımérséklete a befecskendezı szivattyúnál 306-316 K (33-43 °C) között legyen. 3. A vizsgálat lefutása (NRSC teszt) 3.1. A motorfékpad beállításainak meghatározása A fajlagos kibocsátás meghatározásának alapja az ISO 14396:2002 szabvány szerint mért korrigálatlan effektív teljesítmény. Azokat a segédberendezéseket, amelyek csak a nem közúti mozgó gép mőködéséhez szükségesek, és a motorról leszerelhetık, el lehet távolítani a teszt idejére. A következı lista példákat ad ilyen elemekre: - levegı kompresszor a fékekhez, - szervokormány szivattyúja, - légkondicionáló kompresszora, - hidraulikus mőködtetı elemek szivattyúja. Amennyiben a segédberendezéseket nem távolítják el, az általuk a vizsgálati fordulatszámon felvett teljesítményt meg kell határozni a motorfékpad beállításának számításához, kivéve azokat a motorokat, amelyeknél a segédberendezések a motor integráns részét képezik (pl. a hőtıventillátor léghőtéses motorokon). A szívási ellenállást és a kipufogócsı ellennyomást a gyártó által megadott felsı határra kell állítani, a 2.3. és 2.4. ponttal összhangban. A vizsgálati fordulatszámhoz tartozó maximális nyomatékot kísérleti mérésekkel kell meghatározni annak érdekében, hogy számítani lehessen a meghatározott vizsgálati üzemmódokhoz tartozó nyomaték értéket.

– 76 –


Olyan motorok esetében amelyeket nem terveztek arra, hogy egy adott fordulatszámtartomány felett a teljes terhelési nyomatékgörbén mőködjenek, a vizsgálati fordulatszámokhoz tartozó maximális nyomatékot a gyártónak kell megadni. Az egyes vizsgálati üzemmódokhoz tartozó motorbeállításokat az alábbi képlettel kell kiszámítani:

Ha a segédberendezések és a maximális teljesítmény hányadosa

akkor PAE értékét a jóváhagyást megadó mőszaki hatóság ellenırizheti. 3.2. A mintavevı szőrık elıkészítése Legalább egy órával a vizsgálat megkezdése elıtt minden szőrıt (párt) egy zárt, de nem tömített Petri-csészébe és azzal együtt egy mérıkamrába kell helyezni stabilizáció céljából. A stabilizálási idıszak végén minden szőrıt (párt) meg kell mérni és a tárasúlyt fel kell jegyezni. Ezután a szőrıt (párt) zárt Petri-csészében vagy szőrıtartóban kell tárolni addig, amíg nem lesz rá szükség a vizsgálathoz. Ha a szőrı (pár) a mérıkamrából történt eltávolítása utáni nyolc órán belül nem kerül felhasználásra, használat elıtt ismét le kell mérni. 3.3. A mérıberendezés felszerelése A mőszereket és a mintavevı szondákat megfelelıképpen kell felszerelni. Ha a kipufogógáz hígításához teljes átömléső hígítórendszert használnak, a kipufogócsı végét be kell kötni a rendszerbe. 3.4. A hígítórendszer és a motor indítása A hígítórendszert és a motort el kell indítani, és fel kell melegíteni amíg minden hımérséklet és nyomás nem stabilizálódik a teljes terheléshez és a névleges fordulatszámhoz tartozó értéken. 3.5. A hígítási arány beállítása Az egyszőrıs módszer esetében (amely a többszőrıs módszer helyett választható) a részecske-mintavevı rendszert el kell indítani és megkerülı vezetéken át kell járatni. A hígító levegı részecske-háttérszintjét a hígító levegınek a részecskeszőrıkön való átengedésével lehet meghatározni. Szőrt hígító levegı használata esetén egyetlen mérés végezhetı bármikor, a vizsgálat elıtt, alatt vagy után. Ha a hígító levegı nincs szőrve, a mintavételt a teljes teszt idıtartama alatt kell végezni.

– 77 –


A hígító levegı mennyiségét úgy kell beszabályozni, hogy a szőrı felületének maximális hımérséklete bármelyik mérési módnál 315 K (42 °C) és 325 K (52 °C) között legyen. A teljes hígítási arány legalább négy legyen. Megjegyzés: Az állandósult állapotú módszernél a szőrıhımérsékletet elegendı csak 325 K-en (52 °C) vagy az alatt tartani, a 315 K (42 °C)-325 K (52 °C) tartomány betartása helyett. Az egyszőrıs és többszőrıs módszer esetében egyaránt a szőrın áthaladó minta tömegárama a teljes átáramlású rendszerek hígított kipufogógáz tömegáramának állandó hányada legyen minden üzemmódban. Ez a tömegarány ±5%-on belül legyen, kivéve az elsı 10 másodpercet minden üzemmódban, megkerülési lehetıséggel nem rendelkezı rendszerek esetében. Egyszőrıs módszert használó részleges átáramlású hígítórendszerek esetében a szőrın áthaladó tömegáram arány minden üzemmódban ±5%-on belül állandó legyen, kivéve az elsı 10 másodpercet minden üzemmódban, megkerülési lehetıséggel nem rendelkezı rendszerek esetében. CO2 vagy NOX koncentráció szabályozással mőködı rendszereknél a hígító levegı CO2 vagy NOX tartalmát minden vizsgálat kezdetén és végén meg kell mérni. A vizsgálat elıtti és utáni hígító levegı CO2 vagy NOX koncentráció-mérési értékeknek egymáshoz képest 100 ppm-en, illetve 5 ppm-en belül kell lenniük. Ha csak a hígított kipufogógáz koncentrációinak méréséhez használnak gázelemzıt, úgy a hígító levegı háttér-koncentrációjának megállapításához a teljes vizsgálati folyamat során mintát kell győjteni egy mintavevı zsákba. Folyamatos (nem zsákos) háttér-koncentrációmérést lehet végezni három idıpontban, a ciklus elején, végén és közepe táján vett hígító levegı mintával, az értékeket átlagolva. A gyártó kívánságára a háttérmérések elhagyhatók. 3.6. Az elemzı készülékek ellenırzése A gázelemzı készülékeken el kell végezni a nulla pont beállítást és kalibrálni kell a mérési tartományban. 3.7. A vizsgálati ciklus 3.7.1. A berendezés specifikációja az 1. számú melléklet 1. pontjának megfelelıen: 3.7.1.1. „A” specifikáció Az 1. számú melléklet 1.1. és 1.4. pontjának hatálya alá tartozó motorok esetében a fékpadi üzemeltetés során a következı nyolc üzemmódból álló ciklus szerint kell elvégezni a motor vizsgálatát: Üzemmód Motorfordulatszám Terhelés száma (fordulat/perc) (%) 1 Névleges vagy referencia (*) 100 2 Névleges vagy referencia (*) 75 3 Névleges vagy referencia (*) 50 4 Névleges vagy referencia (*) 10 5 Közbensı 100 6 Közbensı 75 7 Közbensı 50 8 Üresjárati (*) A referenciasebesség meghatározása a 3. számú melléklet 4.3.1. pontjában található.

Súlyozási tényezı 0,15 0,15 0,15 0,10 0,10 0,10 0,10 0,15

3.7.1.2. „B” specifikáció Az 1. számú melléklet 1.2. pontjának hatálya alá tartozó motorok esetében a fékpadi üzemeltetés során a következı öt üzemmódból álló ciklus szerint kell elvégezni a motor vizsgálatát:

– 78 –

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról Üzemmód száma 1 2 3 4 5

Motorfordulatszám (fordulat/perc)

Terhelés (%) 100 75 50 25

Névleges Névleges Névleges Névleges Névleges

Súlyozási tényezı 0,05 0,25 0,30 0,30

A terhelés alatt feltüntetett értékek azon névleges alapteljesítményhez tartozó nyomaték százalékos értékei, amellyel a motora megadott karbantartási idıpontok között és a megadott környezeti feltételek mellett, a gyártó által elıírtak szerint végzett karbantartások mellett évente korlátlan óraszámban mőködtethetı; a névleges alapteljesítmény változó teljesítménysorozat alatt rendelkezésre álló maximális teljesítményként értendı. 3.7.1.3. „C” specifikáció A belvízi hajókra történı használatra szánt meghajtó motorokon az MSZ EN ISO 81784:2002 szabványban és az IMO MARPOL 73/78 egyezmény VI. mellékletében (NOx Szabályzat) meghatározott vizsgálati eljárást kell elvégezni. Az állandó lapátszögő hajócsavarral (fix nyomatékgörbével) mőködı meghajtó motort a kereskedelmi tengerhajózási dízelmotorok üzem közbeni mőködésének bemutatására kifejlesztett, a következı négy üzemmódból álló, állandósult állapotú ciklus szerint kell a motorfékpadon vizsgálni. Üzemmód száma 1 2 3 4

Motorfordulatszám (fordulat/perc) 100% (névleges) 91% 80% 63%

Terhelés (%) 100 75 50 25


Belvízi hajók állandó fordulatszámú, változtatható lapátszögő vagy elektromosan csatlakoztatott hajócsavarral mőködı meghajtó motorjait a fenti ciklus terhelési és súlyozási tényezıivel jellemzett, következı négy üzemmódból álló, állandósult állapotú ciklus szerint - de minden üzemmódban névleges fordulatszámon mőködtetett motorral - kell a motorfékpadon vizsgálni: Üzemmód száma 1 2 3 4


Terhelés (%) 100 75 50 25

Névleges Névleges Névleges Névleges


3.7.1.4. „D” specifikáció Az 1. számú melléklet 1.5. pontjának hatálya alá tartozó motorok esetében a fékpadi üzemeltetés során a következı három üzemmódból álló ciklus szerint kell elvégezni a motor vizsgálatát: Üzemmód száma 1 2 3


Terhelés (%) 100 50 -

Névleges Közbensı Üresjárati

3.7.2. A motor elıkészítése – 79 –

Súlyozási tényezı 0,25 0,15 0,60


A motort és a rendszert névleges fordulatszámon és a hozzá tartozó maximális nyomatéknál kell felmelegíteni a gyártó által javasolt motor-paraméterek stabilizálásához. Megjegyzés: Az elıkészítési idıszak arra is szolgál, hogy kiküszöbölje a kipufogó rendszerben az elızı vizsgálat során keletkezett lerakódások hatását. Az egyes vizsgálati pontok között is szükség van stabilizációs idıszakra, annak érdekében, hogy az egyik pontnak a másikra gyakorolt hatása a legkisebb legyen. 3.7.3. A vizsgálat lefolytatása El kell indítani a vizsgálatot. A vizsgálat megkezdése után a méréseket a fenti vizsgálati ciklus üzemmód sorszámai szerint növekvı sorrendben kell végezni. A vizsgálati ciklus minden üzemmódja alatt a kezdeti, átmeneti idıszak után a megadott fordulatszámot a névleges fordulatszám ±1%-ának megfelelı tőrésen, vagy ±3 min-1 értéken belül kell tartani attól függıen, melyik a nagyobb, kivéve az alapjáratot, aminek a gyártó által meghatározott tőrésen kell belül maradnia. A megadott nyomatékot úgy kell tartani, hogy az átlagérték a mérési szakasz folyamán ne térjen el a vizsgálati fordulatszámhoz tartozó maximális nyomaték ±2%-ánál többel az elıírttól. Minden mérési ponton legalább 10 perc szükséges. Ha egy motor vizsgálatánál ahhoz, hogy a mérıszőrın elegendı tömegő részecske győljön össze hosszabb mintavételi idıre van szükség, a vizsgálati üzemmód idıtartama szükség szerint meghosszabbítható. A vizsgálati üzemmód idıtartamát fel kell jegyezni és fel kell tüntetni a jegyzıkönyvben. A gáznemő szennyezıanyagok koncentrációját az adott üzemmód utolsó három percében kell megmérni és feljegyezni. A részecske-mintavételezést és a gáznemő szennyezıanyag-kibocsátás mérését nem szabad megkezdeni addig, amíg a motor nem érte el a gyártó elıírása szerinti stabil állapotot, és a mőveleteket egyszerre kell befejezni. Az üzemanyag hımérsékletét az üzemanyag-befecskendezı szivattyú bemeneténél vagy a gyártó által meghatározott helyen kell mérni, és a mérés helyét fel kell jegyezni. 3.7.4. A gázelemzı készülék kijelzése A gázelemzı készülékek által szolgáltatott adatokat egy szalagos regisztráló készülékkel kell feljegyezni, vagy egy egyenértékő adatgyőjtı rendszerrel kell mérni, miközben a kipufogógáz minden üzemmódban legalább az utolsó három percen keresztül áramlik át az elemzı készülékeken. Ha a hígított CO és CO2 méréséhez tasakos mintavételt alkalmaznak (lásd az 1. függelék 1.4.4. pontját), a mintát minden üzemmód utolsó három perce alatt a tasakba győjteni kell és a tasakban lévı mintát kell elemezni és a kijelzést feljegyezni. 3.7.5. Részecske-mintavétel A részecske-mintavétel egyszőrıs és többszőrıs módszerrel történhet (1. függelék 1.5. pont). Mivel a kétféle módszer eredményei némileg eltérhetnek egymástól, az eredményekkel együtt az alkalmazott módszert is fel kell jegyezni. Az egyszőrıs módszer esetén a vizsgálati ciklusban megadott üzemmódonkénti súlyozási tényezıt a mintavétel során figyelembe kell venni, a minta átáramló mennyiségének és/vagy a mintavétel idejének megfelelı szabályozásával. A mintavételt, amennyire lehet, az adott üzemmód végén kell végrehajtani. Az üzemmódonkénti mintavételi idınek legalább 20 másodpercnek kell lennie az egyszőrıs, és legalább 60 másodpercnek a többszőrıs módszer esetén. Megkerülési lehetıséggel nem rendelkezı rendszereknél az üzemmódonkénti mintavételi idınek legalább 60 másodpercnek kell lennie mind az egyszőrıs, mind a többszőrıs módszer esetén. 3.7.6. A motor állapota

– 80 –


A motor fordulatszámát és terhelését, a beszívott levegı hımérsékletét, a tüzelıanyagfogyasztást és a levegı- vagy kipufogógáz-áramot minden üzemmódban meg kell mérni a motor üzemének stabilizálódása után. Ha a kipufogógáz-áram vagy az égési levegı és üzemanyag-fogyasztás mérésére nincs mód, az számítható a szén/oxigén egyensúly módszerével is (lásd az 1. függelék 1.2.3. pontját). Minden más, a számításhoz szükséges kiegészítı adatot fel kell jegyezni (lásd a 3. függelék 1.1. és 1.2. pontját). 3.8. A gázelemzı készülék ismételt ellenırzése A szennyezıanyag-kibocsátási vizsgálat után nullapont beállító gázt és ugyanazt a kalibráló gázt kell használni az ismételt ellenırzéshez, mint a vizsgálat elıtt. A vizsgálat akkor tekinthetı elfogadhatónak, ha a két mérési eredmény közötti különbség 2%-nál kisebb. 4. A vizsgálat lefolytatása (NRTC teszt) 4.1. Bevezetés A nem közúti tranziens ciklus (NRTC) a 3. számú melléklet 4. függelékében van leírva másodpercenként megadott, normalizált fordulatszám és nyomaték értékekkel, amely minden e rendelet hatálya alá tartozó dízelmotorra alkalmazható. A teszt végrehajtásához a normalizált értékeket aktuális, a vizsgált egyedi motorra vonatkozó értékekre kell konvertálni, a motor feltérképezése alapján. Ez a konverzió a denormalizálás, és az így létrehozott ciklus a vizsgált motor referencia ciklusa. A referencia fordulatszám és nyomaték értékekkel kell a vizsgálatot végrehajtani, és a kijelzett fordulatszám és nyomaték értékeket regisztrálni kell. A teszt lefutásának érvényesítéséhez regressziós analízist kell végezni a referencia és a regisztrált tényleges fordulatszám és nyomaték értékek között a teszt egészére vonatkozóan. 4.1.1. Gátló berendezés és irracionális emissziócsökkentési stratégia alkalmazása tilos. 4.2. A motor feltérképezési eljárása A vizsgáló laboratóriumban az NRTC ciklus generálása érdekében a motort fel kell térképezni a sebesség-nyomaték görbe meghatározásához, mielıtt a teszt ciklust lefutnák. 4.2.1. A feltérképezés fordulatszám-tartományának meghatározása A legkisebb és a legnagyobb fordulatszámot az alábbiak határozzák meg: Minimális feltérképezési sebesség = alapjárati fordulatszám Maximális feltérképezési sebesség = nhi x 1,02 és azon fordulatszám, amelynél a teljes terhelés melletti nyomaték nullára csökkent (teljes leszabályozás) közül a kisebb (ahol nhi „magas fordulatszám”, amely definíciószerően az a legmagasabb fordulatszám, melyen a motor a névleges teljesítmény 70%-át adja le). 4.2.2. A motor feltérképezési görbe A motor a maximális teljesítményen járatva be kell melegíteni a paramétereknek a gyártó által megadottaknak megfelelı stabilizálódása érdekében. Amikor a motor stabilizálódott a feltérképezését az alábbi eljárás szerint kell végezni. 4.2.2.1. Tranziens térkép a) A motort terheletlenül, alapjáraton kell járatni. b) A motort a befecskendezı szivattyú teljes terhelés állásában a minimális feltérképezési fordulatszámon kell mőködtetni. c) A motor fordulatszámát átlagosan 8±1 min-1/s mértékkel növelni kell a minimálistól a maximális feltérképezési fordulatszámig. A motor fordulatszámát és nyomatékát legalább 1 pont/s gyakorisággal regisztrálni kell. 4.2.2.2. Lépéses feltérképezés a) A motort terheletlenül, alapjáraton kell járatni. b) A motort a befecskendezı szivattyú teljes terhelés állásában a minimális feltérképezési fordulatszámon kell mőködtetni.

– 81 –


c) Teljes terhelés mellett a minimális feltérképezési fordulatszámot legalább 15 s-ig tartani kell, és az utolsó 5 s alatt regisztrálni kell az átlagos nyomatékot. Meg kell határozni a maximális nyomaték görbéjét a minimálistól a maximális feltérképezési fordulatszámig, a fordulatszámot 100±20 min-1-nél nem nagyobb lépésenként növelve. Minden vizsgálati pontban legalább 15 s-ig tartani kell a fordulatszámot, és az utolsó 5 s alatt regisztrálni kell az átlagos nyomatékot. 4.2.3. A feltérképezési görbe generálása Minden, a 4.2.2. pont szerinti regisztrált mérési pontot össze kell kötni a pontok között lineáris interpolációt alkalmazva. Az eredményként kapott görbe a feltérképezési görbe, amellyel a 4. számú melléklet motorfékpadi programjának normalizált nyomaték értékeket az aktuális nyomatékértékekre kell konvertálni, ahogyan azt a 4.3.3. pont elıírja. 4.2.4. Alternatív feltérképezés Amennyiben a gyártó úgy ítéli meg, hogy a 4.2.2. pontban leírt feltérképezési módszer valamely motor esetében nem biztonságos vagy nem reprezentatív, alternatív módszer alkalmazható. Az alternatív módszernek ki kell elégítenie az elıírt feltérképezési eljárás célját, a teszt ciklus alatt minden motorfordulatszámhoz tartozóan az elérhetı legnagyobb nyomaték meghatározását. A jelen 4.2. pontban elıírt feltérképezési módszertıl való eltéréseket az érintett feleknek jóvá kell hagyni, megítélésük során a biztonságot és a reprezentativitást tartva szem elıtt. A turbótöltött és a szabályozott motoroknál semmi esetre sem lehet a nyomatékgörbét csökkenı fordulatszámok irányába végrehajtani. 4.2.5. Megismételt feltérképezés A motort nem szükséges minden egyes teszt elıtt feltérképezni. A feltérképezés megismétlésre csak akkor van szükség, ha - az elızı feltérképezés óta mérnöki megítélés szerint elfogadhatatlanul hosszú idı telt el; vagy - olyan fizikai változtatás vagy beszabályozás történt a motoron, amely befolyásolhatja a motor teljesítményét. 4.3. A referencia teszt ciklus generálása 4.3.1. Referencia-fordulatszám A referencia-fordulatszám (nref) a 3. számú melléklet 4. függelékében lévı motorfékpadi ciklus menetében meghatározott normált fordulatszámértékek 100%-ának felel meg. A referencia-fordulatszámra visszaszámítással kapott tényleges motorciklus nagyban függ a helyes referencia-fordulatszám megválasztásától. A referencia-fordulatszámot a következı módszerrel kell meghatározni: nref = alacsony fordulatszám + 0,95 x (magas fordulatszám - alacsony fordulatszám) (ahol a magas fordulatszám az a legnagyobb motorfordulatszám, amely mellett a névleges teljesítmény 70%-a leadásra kerül, míg az alacsony fordulatszám az a legkisebb motorfordulatszám, amely mellett a névleges teljesítmény 50%-a leadásra kerül). Ha a mért referencia-fordulatszám legfeljebb ±3%-kal haladja meg a gyártó által megadott referencia-fordulatszámot, a megadott referencia-fordulatszámot lehet a kibocsátási vizsgálatokhoz használni. Ha a megadott értékeken kívül esik, akkor a mért referencia-fordulatszámot kell a kibocsátási vizsgálatokhoz használni. 4.3.2. A motorfordulatszám denormalizálása A fordulatszámot az alábbi egyenlettel kell denormalizálni:

– 82 –


(az egyenletben „fordsz.” - a „fordulatszám” rövidítése) 4.3.3. A motornyomaték denormalizálása A 3. számú melléklet 4. függelékében meghatározott motorfékpadi program nyomaték értékei az adott fordulatszámhoz tartozó maximális nyomatékhoz normalizáltak. A referencia ciklus nyomaték értékeit denormalizálni kell a 4.2.2. pont szerint meghatározott feltérképezési görbe használatával, az alábbiak szerint:

ahol Mnmax - az aktuális fordulatszámon a feltérképezés során kapott maximális nyomaték [Nm] 4.3.4. Példa a denormalizálási eljárásra Példaként legyen a denormalizálandó pont: % fordulatszám = 43%; % nyomaték = 82% Adottak a következı értékek: referencia fordulatszám = 2200 min-1; alapjárati fordulatszám: 600 min-1 Az eredmény

Az n = 1288/min fordulatszámnál mért max. nyomaték legyen 700 Nm, így

4.4. Motorfékpad 4.4.1. Erımérı cella alkalmazása esetén a nyomaték jelet át kell vinni a motor tengelyére, a motorfékpad tehetetlenségének figyelembevételével. Az aktuális motornyomaték az erımérı celláról leolvasott érték, plusz a fékpad tehetetlenségi nyomatéka szorozva a szöggyorsulással. A szabályozó rendszernek ezt a számítást valós idıben kell végrehajtania. 4.4.2. Örvényáramú motorfékpad alkalmazása esetén ajánlott, hogy azon pontok száma, amelyekben a Tsp — 2 x π x nsp x ΘD különbség kisebb, mint a csúcsnyomaték —5%-a, ne legyen 30-nál több (a kifejezésben Tsp — az igényelt nyomaték, nsp — a motorfordulatszám idı szerinti deriváltja, ΘD az örvényáramú fék forgó tömegének tehetetlenségi nyomatéka). 4.5. Kibocsátás mérési menet A következı folyamatábra a vizsgálatsorozat menetét ábrázolja: A mérési ciklus elıtt a motor, a vizsgálókamra és a szennyezıanyag-kibocsátási rendszerek ellenırzésére szükség szerint egy vagy több gyakorlóciklus lefuttatható. Motor-elıkészítés, elımérések, és kalibrálások. ↓ NRTC. ↓

– 83 –

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról Motor leképezés (maximális nyomaték görbe), vizsgálati referencia ciklus meghatározása. ↓ Egy vagy több gyakorló ciklus lefutása (szükség szerint) a motor/vizsgáló kamra/kibocsátási rendszerek ellenırzésére. ↓ Természetes/kényszer lehőlés. ↓ Az összes rendszer készen áll a mintavételre (a gázelemzı készülékek kalibrálása megtörtént) és adatgyőjtésre. ↓ Kibocsátás mérési ciklus hidegindítással. ↓ Kondicionálás. ↓ Kibocsátás mérési ciklus melegindítással.

4.5.1. A mintavevı szőrık elıkészítése A vizsgálat megkezdése elıtt legalább egy órával minden szőrıt portól védett, de a levegıcserét lehetıvé tevı Petricsészébe és azzal együtt egy mérlegkamrába kell helyezni stabilizálás céljából. A stabilizálás végén minden szőrıt le kell mérni, és súlyukat fel kell jegyezni. A szőrıt ezután zárt Petricsészében vagy légmentesen lezárt szőrıtartóban kell tárolni addig, amíg nem lesz rá szükség a vizsgálathoz. A szőrıt a mérlegkamrából történı kivétel után nyolc órán belül fel kell használni. A tárasúlyt fel kell jegyezni. 4.5.2. A mérırendszer összeállítása A mőszereket és a mintavevı szondákat az elıírt módon kell felszerelni. Ha a kipufogógáz hígításához teljes áramú hígítórendszert használnak, a kipufogócsı végét be kell kötni a rendszerbe. 4.5.3. A hígítórendszer beindítása A hígítórendszert be kell kapcsolni. A teljes áramú hígítórendszer hígított kipufogógáz esetében a teljes áramot vagy a részleges áramú hígítórendszer hígított kipufogógáz-áramát úgy kell beállítani, hogy a rendszerben ne következzen be vízlecsapódás, és hogy a szőrı felületének hımérséklete 315 K (42 °C) és 325 K (52 °C) között legyen. 4.5.4. A részecske-mintavevı rendszer elindítása A részecske-mintavevı rendszert el kell indítani és megkerülı vezetéken kell járatni. A hígító levegı részecske-háttérszintje a hígító levegınek a kipufogógáz hígító alagútba való belépése elıtti mintavételével határozható meg. A részecske-háttérmintát lehetıleg a tranziens ciklus alatt kell összegyőjteni, ha egy másik részecske-mintavevı rendszer is rendelkezésre áll. Egyéb esetben a tranziens ciklus részecskéinek összegyőjtésére használt részecskemintavevı rendszer használható. Szőrt hígító levegı használata esetén elegendı lehet egy mérés a vizsgálat elıtt vagy után. Szőretlen hígító levegı használata esetén méréseket kell végezni a ciklus megkezdése elıtt és a ciklus befejezése után, és az értékeket átlagolni kell. 4.5.5. A gázelemzı készülékek ellenırzése A gázelemzı készülékeken be kell állítani a nulla pontot és a mérıtartományt. Mintavevı zsákok használata esetén ezeket ki kell üríteni. 4.5.6. Lehőtési elıírások – 84 –


Természetes lehőlés vagy kényszerhőtés alkalmazható. Kényszerhőtésnél a mőszaki szempontoknak megfelelıen kell összeállítani azokat a rendszereket, melyek hőtılevegıt fújnak a motorra, hideg olajat szállítanak a motor kenırendszerében, hıt vonnak el a motorhőtı rendszeren keresztül a hőtıközegtıl és a kipufogógáz-utókezelı rendszerbıl. Az utókezelı rendszer kényszerhőtése esetén addig nem szabad hőtılevegıt alkalmazni, amíg az utókezelı rendszer le nem hől a katalizátor aktiválási hımérséklete alá. Tilos minden olyan hőtési eljárás, amely nem reprezentatív kibocsátást eredményez. A szennyezıanyag-kibocsátási vizsgálat hidegindításos ciklusát a lehőtést követıen csak akkor lehet elindítani, ha a motorolaj, a hőtıközeg és az utókezelı rendszer hımérséklete legalább 15 percen keresztül 20 °C és 30 °C közötti szinten stabil marad. 4.5.7. A ciklus menete 4.5.7.1. Hidegindításos ciklus A vizsgálatsorozatot a lehőtés befejezése után - ha a 4.5.6. pontban foglalt követelmények teljesültek - a hidegindításos ciklussal kell kezdeni. A motort a gyártó által a felhasználói kézikönyvben megadott ajánlások szerint kell beindítani vagy sorozatgyártású indítómotorral vagy a fékpaddal. Amint megállapítható, hogy a motor beindult, el kell indítani egy független alapjárati idızítıt. Hagyni kell, hogy a motor 23±1 s-en keresztül szabadon, terhelés nélkül fusson alapjáraton. A tranziens motorciklus elindítását úgy kell idızíteni, hogy a ciklus elsı, nem alapjárati adatrögzítésére 23±1 s elteltével kerüljön sor. A terhelés nélküli alapjárat ideje benne van a 23±1 s-ben. A vizsgálatot a 3. számú melléklet 4. függelékében leírt referenciaciklus szerint kell végrehajtani. A fordulatszám- és nyomatékvezérlı jeleket legalább 5/s gyakorisággal kell kiadni (10/s ajánlott). A beállítási pontokat a referenciaciklus 1/s gyakoriságú beállítási pontjai között lineáris interpolációval kell kiszámítani. A mért fordulatszámot és nyomatékot a mérési ciklus alatt legalább 1/s gyakorisággal regisztrálni kell; a jelek elektronikus szőrése megengedett. 4.5.7.2. A gázelemzı-készülék kijelzése A motor beindításakor el kell indítani a mérırendszert. Ezzel egyidejőleg el kell kezdeni: - teljes áramú hígítórendszer esetében a hígított levegı győjtését vagy elemzését, - a hígítatlan vagy hígított (az alkalmazott módszertıl függıen) kipufogógáz győjtését vagy elemzését, - a hígított kipufogógáz mennyiségének, valamint az elıírt hımérsékleteknek és nyomásoknak a mérését, - hígítatlan kipufogógáz elemzése esetén a kipufogógáz-tömegáram regisztrálását, - a fékpad által mért fordulatszám- és nyomatékadatok regisztrálását. Hígítatlan kipufogógáz mérése esetén a szennyezıanyag-koncentrációkat (szénhidrogének, CO és NOx) és a kipufogógáz tömegáramát folyamatosan mérni kell, és legalább 2/s gyakorisággal számítógépes rendszerben kell regisztrálni. Minden más adatot legalább 1/s mintavételi gyakorisággal lehet regisztrálni. Analóg gázelemzı készülékek esetében a választ regisztrálni kell; a kalibrációs adatok alkalmazása történhet online vagy offline módon az adatértékelés során. Teljes áramú hígítórendszer esetében a szénhidrogént és az NOx-et folyamatosan legalább 2/s gyakorisággal kell mérni a hígító alagútban. Az átlagos koncentrációkat a gázelemzı készülék által az egész mérési ciklus alatt adott jelek integrálásával kell meghatározni. A rendszer válaszideje nem lehet 20 s-nál hosszabb, és szükség esetén össze kell hangolni az állandó térfogatú mintavétel (CVS) áramlásingadozásával és a mintavételi idı/mérési ciklus eltolódásaival. A CO, CO2 értékeit integrálással, vagy a mintavevı zsákban a ciklus alatt összegyőj-

– 85 –


tött gáz koncentrációjának elemzésével kell meghatározni. A hígító levegıben található gázhalmazállapotú szennyezı anyagok koncentrációját integrálással vagy a háttérzsákba történı begyőjtéssel kell meghatározni. Minden más mérendı paramétert legalább 1/s gyakorisággal kell regisztrálni. 4.5.7.3. Részecske-mintavétel A motor beindításakor a részecske-mintavevı rendszert a megkerülı ágról át kell kapcsolni részecskegyőjtésre. Részleges áramú hígítórendszer esetében a mintavevı szivattyú(ka)t úgy kell beállítani, hogy a részecske-mintavevı szondán vagy az átvezetı csövön átáramló menynyiség mindig arányos legyen a kipufogógáz-tömegárammal. Teljes áramú hígítórendszer esetében a mintavevı szivattyú(ka)t úgy kell beállítani, hogy a részecske-mintavevı szondán vagy az átvezetı csövön átáramló mennyiség ±5% tőréssel egyenlı maradjon a beállított áramlási mennyiséggel. Ha áramláskiegyenlítést (azaz arányos mintaáram-szabályozást) alkalmaznak, akkor igazolni kell, hogy a fıalagút áramának és a részecskeminta áramának aránya nem változik meg a beállított értéknél ±5%-nál nagyobb mértékben (kivéve a mintavétel elsı 10 másodpercét). MEGJEGYZÉS: Kétszeres hígítású üzemeltetés esetében a mintaáram a mintavevı szőrıkön áthaladó áram és a másodlagos hígító levegı áramának nettó különbsége. Regisztrálni kell az átlagos hımérsékletet és nyomást a gázmérı(k) vagy áramlásmérı mőszerek belépési pontján. Ha a beállított áramlási sebesség a szőrı nagy részecsketerhelése miatt nem tartható a teljes ciklus alatt (±5%-on belül), a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni. A vizsgálatot meg kell ismételni kisebb áramlási sebességgel, illetve nagyobb átmérıjő szőrıvel. 4.5.7.4. Motorleállás hidegindításos ciklus alatt Ha a hidegindításos mérési ciklus valamely pontján a motor leáll, a motort elı kell kondicionálni, a lehőtést meg kell ismételni, majd újra kell indítani a motort, és meg kell ismételni a vizsgálatot. Ha a mérési ciklus során bármelyik mérımőszer hibásan mőködik, a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni. 4.5.7.5. A hidegindításos mérési ciklus utáni mőveletek A hidegindításos mérési ciklus befejezésekor le kell állítani a kipufogógáz tömegáramának és a hígított kipufogógáz térfogatának mérését, a győjtızsákokba menı gázáramot és a részecske-mintavevı szivattyút. Integráló gázelemzı rendszer esetében a mintavételt a rendszer válaszidejének végéig kell folytatni. Győjtızsák használata esetén a bennük lévı gázok koncentrációját minél elıbb, de a ciklus befejezésétıl számított 20 percnél semmiképpen sem késıbb elemezni kell. A szennyezıanyag-vizsgálat után a nullázó gázzal és ugyanazzal a kalibráló gázzal meg kell ismételni a gázelemzı készülékek ellenırzését. A vizsgálat akkor tekinthetı elfogadhatónak, ha a vizsgálatot megelızı és a vizsgálatot követı mérési eredmények közötti különbség a kalibráló gáz koncentrációjának 2%-ánál kisebb. A részecskeszőrıket a vizsgálat befejezését követı egy órán belül vissza kell helyezni a mérlegkamrába. A szőrıket legalább egy órán át portól védett és levegıcserét lehetıvé tévı Petricsészében kell kondicionálni, és azután meg kell mérni a tömegüket. A szőrık bruttó tömegét fel kell jegyezni. 4.5.7.6. Kondicionálás Közvetlenül a motor kikapcsolása után - ha használatban voltak - a motorhőtı ventilátor(oka)t és a CVS légfúvót is ki kell kapcsolni (vagy le kell kapcsolni a kipufogórendszert a CVS-rıl). Ezután kondicionálni kell a motort 20±1 percen át, majd elı kell készíteni a motort és a fékpadot a melegindításos ciklusra. A kiürített mintagyőjtı zsákokat csatlakoztatni kell a hígított gáz és hígított levegı mintagyőjtı rendszereire. Be kell kapcsolni a CVS-t (ha használunk

– 86 –


ilyet és még nem volt bekapcsolva), illetve csatlakoztatni kell a kipufogórendszert a CVS-hez (ha szét voltak kapcsolva). El kell indítani a mintavevı szivattyúkat (a részecske-mintavevı szivattyú(k) kivételével), a motorhőtı ventilátor(oka)t és az adatgyőjtı rendszert. A vizsgálat megkezdése elıtt az állandó térfogatú mintavételi rendszer hıcserélıjét (ha használunk ilyet) és adott esetben a folyamatos mőködéső mintavételi rendszer(eke)t elı kell melegíteni a kijelölt üzemi hımérsékletre. A mintaáramlási sebességet a kívánt áramlási sebességre, a CVS gázáramlást mérı eszközöket pedig nullára kell állítani. Óvatosan minden szőrıtartóba tiszta részecskeszőrıt kell tenni, és az összeszerelt szőrıtartókat be kell szerelni a mintaáram-vezetékbe. 4.5.7.7. Melegindításos ciklus Amint megállapítható, hogy a motor beindult, el kell indítani egy független alapjárati idızítıt. Hagyni kell, hogy a motor 23±1 s-en keresztül szabadon, terhelés nélkül fusson alapjáraton. A tranziens motorciklus elindítását úgy kell idızíteni, hogy a ciklus elsı, nem alapjárati adatrögzítésére 23±1 s elteltével kerüljön sor. A terhelés nélküli alapjárat ideje benne van a 23±1 s-ben. A vizsgálatot a 3. számú melléklet 4. függelékében leírt referenciaciklus szerint kell végrehajtani. A fordulatszám- és nyomatékvezérlı jeleket legalább 5/s gyakorisággal (10/s ajánlott) kell kiadni. A beállítási pontokat a referenciaciklus 1/s gyakoriságú beállítási pontjai között lineáris interpolációval kell kiszámítani. A mért fordulatszámot és nyomatékot a mérési ciklus alatt legalább 1/s gyakorisággal regisztrálni kell; a jelek elektronikus szőrése megengedett. Ezután a 4.5.7.2. és a 4.5.7.3. pontban leírt eljárást kell megismételni. 4.5.7.8. Motorleállás melegindításos ciklus alatt Ha a melegindításos ciklus valamely pontján a motor leáll, a motort le lehet állítani, és 20 percen keresztül újra lehet kondicionálni. A melegindításos ciklust ekkor meg lehet ismételni. Csak egy újrakondicionálás és egy melegindításos ciklus megengedett. 4.5.7.9. A melegindításos ciklus utáni mőveletek A melegindításos ciklus befejezésekor le kell állítani a kipufogógáz tömegáramának és a hígított kipufogógáz térfogatának mérését, a győjtızsákokba menı gázáramot és a részecskemintavevı szivattyút. Integráló gázelemzı rendszer esetében a mintavételt a rendszer válaszidejének végéig kell folytatni. Győjtızsák használata esetén a bennük lévı gázok koncentrációját minél elıbb, de a ciklus befejezésétıl számított 20 percnél semmiképpen sem késıbb elemezni kell. A szennyezıanyag-vizsgálat után a nullázó gázzal és ugyanazzal a mérıtartomány-kalibráló gázzal meg kell ismételni a gázelemzı készülékek ellenırzését. A vizsgálat akkor tekinthetı elfogadhatónak, ha a vizsgálatot megelızı és a vizsgálatot követı mérési eredmények közötti különbség a kalibráló gáz értékének 2%-ánál kisebb. A részecskeszőrıket a vizsgálat befejezését követı egy órán belül vissza kell helyezni a mérlegkamrába. A szőrıket legalább egy órán át portól védett és levegıcserét lehetıvé tévı Petricsészében kell kondicionálni, és azután meg kell mérni a tömegüket. A szőrık bruttó tömegét fel kell jegyezni. 4.6. A teszt végrehajtásának ellenırzése 4.6.1. A referencia ciklus és a kijelzések közötti idıkésedelembıl fakadó hibák minimalizálása érdekében az egész kijelzett és regisztrált nyomaték és fordulatszám jelsorozatot idıben elıre vagy hátra el lehet tolni, figyelembe véve a referencia ciklus nyomaték-fordulatszám sorozatát. Ha a kijelzéseket eltolják, akkor mind a nyomaték, mind a fordulatszám értékeket azonos mértékben és irányba kell eltolni. 4.6.2. A ciklus munka számítása A Wact (kWh) aktuális ciklus munkát a kijelzett és regisztrált nyomaték és fordulatszám párokból kell számítani. A Wact aktuális ciklus munkát kell összehasonlítani a Wref referen-

– 87 –


cia ciklusmunkával és használni a fajlagos emisszió számításához. Azonos eljárást kell alkalmazni az integrált referencia teljesítmény és az integrált aktuális teljesítmény meghatározásához. Amennyiben szomszédos pontok közötti értékek meghatározására van szükség, úgy lineáris interpolációt kell alkalmazni. Integrálva a referencia és az aktuális ciklus munkáját, minden negatív nyomaték értéket nullával egyenlıvé téve kell beszámítani. 5 Hz-nél kisebb frekvenciával végzett integrálásnál, amikor egy adott idıintervallumban a nyomaték érték pozitívról negatívra, vagy negatívról pozitívra változik, a negatív részt számítani és nullával egyenlıvé kell tenni. A pozitív részt bele kell érteni az integrál értékébe. Wact-nak a 0,85Wref -1,05Wref tartományban kell lennie. 4.6.3. A teszt ciklus statisztikai ellenırzése El kell végezni a kijelzett (regisztrált) fordulatszám, nyomaték és teljesítmény referencia értékekre vonatkoztatott lineáris regresszióját. Ezt bármely adateltolás után végre kell hajtani, ha éltek ezzel a lehetıséggel. A legkisebb négyzetek módszerével meg kell határozni a legjobban illeszkedı, alábbi egyenlettel meghatározott egyenest: y = mx + b ahol y = a kijelzett (regisztrált) fordulatszám (min-1), nyomaték (Nm) vagy teljesítmény (kW), m = a regressziós egyenes meredeksége x = a referencia fordulatszám (min-1), nyomaték (Nm) vagy teljesítmény (kW), b = a regressziós egyenes y tengelymetszete. Minden regressziós egyenesnél számítani kell az y-nak x-re vonatkoztatott négyzetes középhibáját és a regressziós koefficienst (r2). Ajánlott ennek az elemzésnek az 1 Hz gyakorisággal történı végrehajtása. A teszt érvényes, ha az 1. táblázatban szereplı kritériumok teljesülnek. 1. táblázat A regresszió analízis érvényességének kritériumai X-nek Y-ra vonatkoztatott négyzetes középhibája A regressziós egyenes meredeksége - m Regressziós koefficiens-r2 Az egyenes Y tengelymetszete b

Fordulatszám max. 100 min-1

0,95-1,03 min. 0,9700 ±50 min-1

Nyomaték a legnagyobb motorteljesítményhez tartozó nyomaték max. 13%-a 0,83-1,03

Teljesítmény a legnagyobb teljesítmény max. 8%-a

min. 0,8800 ±20 Nm vagy a max. nyomaték ±2%-a közül a nagyobb

min. 0,9100 ±4 kW vagy a max. teljesítmény ±2%-a közül a nagyobb

0,89-1,03

A regresszió analízis céljára megengedett pontok törlése a 2. táblázatban szereplı esetekben. Ezek a pontok azonban nem törölhetı a ciklus munkájának és az emissziónak a számításánál. Az alapjárati pont úgy van meghatározva, hogy annak normalizált referencia nyomatéka 0% és normalizált referencia fordulatszáma 0%. Pontok törlése alkalmazható az egész ciklusra, vagy annak bármely részére. 2. táblázat A regressziós analízisbıl törölhetı pontok (a törölt pontokat specifikálni kell) Fordulatszám nyomaték és/vagy teljesítmény pontok,

Feltételek

– 88 –


Elsı 24 (±1) s és utolsó 25 s Teljesen nyitott fojtószelep és nyomaték kijelzés < 95% referencia nyomaték Teljesen nyitott fojtószelep és fordulatszám kijelzés < 95% referencia fordulatszám Zárt fojtószelep, fordulatszám kijelzés > alapjárat + 50 min-1 és nyomatékkijelzés > 105% referencia nyomaték Zárt fojtószelep, fordulatszám kijelzés ≤ alapjárat + 50 min-1, és nyomatékkijelzés = gyártó által adott/mért alapjárati nyomaték ±2% Zárt fojtószelep és fordulatszám kijelzés > 105% referencia fordulatszám

amelyek törölhetık a bal oldali oszlopban adott feltételekre hivatkozással sebesség, nyomaték és teljesítmény nyomaték és/vagy teljesítmény sebesség és/vagy teljesítmény nyomaték és/vagy teljesítmény sebesség és/vagy teljesítmény

sebesség és/vagy teljesítmény

1. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 3. számú mellékletéhez Mérési és mintavételi eljárások 1. Mérési és mintavételi eljárások (NRSC teszt) A vizsgálatra benyújtott motor által kibocsátott gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıket a 6. számú mellékletben leírt módszerekkel kell megmérni. A 6. számú mellékletben szereplı módszerek leírják az ajánlott gázelemzési eljárásokat (1.1. pont) és az ajánlott részecske-hígító és mintavevı rendszereket (1.2. pont). 1.1. A motorfékpad leírása A 3. számú melléklet 3.7.1. pontjában leírt vizsgálati ciklus elvégzéséhez megfelelı jellemzıkkel bíró motorfékpadot kell használni. A nyomaték és fordulatszám mérésére szolgáló mőszerek tegyék lehetıvé a hasznos (effektív) teljesítmény megadott pontosságú mérését. Kiegészítı számítások is szükségessé válhatnak. A mérıberendezés pontossága olyan legyen, hogy az 1.3. pontban megadott számértékek maximális tőrései betarthatók legyenek. 1.2. A kipufogógáz-áram A kipufogógáz-áramot az 1.2.1-1.2.4. pontokban említett módszerek egyikével kell meghatározni. 1.2.1. Közvetlen mérési módszer A kipufogógáz-áram közvetlen mérése mérıtorokkal vagy ezzel egyenértékő mérési módszer útján (a részleteket lásd az ISO 5167 szabványban). Megjegyzés: A közvetlen gázáram-mérés nehéz feladat. Ügyelni kell a mérési hibák elkerülésére, amelyek a szennyezıanyag-kibocsátási értékek hibáját okozhatják. 1.2.2. Levegı és tüzelıanyag mérési módszer Az átáramló levegı és tüzelıanyag mérése. Az 1.3. pontban megadott pontosságú levegıáram és tüzelıanyag-áram mérı eszközöket kell használni. A kipufogógáz-áram az alábbi összefüggésbıl számítható: GEXHW=GAIRW+GFUEL (nedves kipufogógáz tömegre) 1.2.3. Szén-egyensúly módszer (carbon balance)

– 89 –


A kipufogógáz tömegének számítása a tüzelıanyag-fogyasztásból és a kipufogógáz koncentrációkból a szén-egyensúly módszer segítségével (lásd a 3. számú melléklet 3. függelékét). 1.2.4 Nyomjelzı gáz mérési módszer Ez a módszer a kipufogógázban a nyomjelzı gáz koncentrációjának mérésén alapul. Egy inert gáz (pl. hélium) ismert mennyiségét kell a kipufogógáz áramba injektálni nyomjelzıként. A gáz keveredik és hígul a kipufogógázzal, de nem lép reakcióba a kipufogócsıben. Ezután a gáz koncentrációját meg kell mérni a kipufogógáz mintában. A teljes keveredés biztosítása érdekében a kipufogógáz mintavevı szondát a nyomjelzı gáz injektálási pontja után legalább 1 m-re vagy 30 kipufogócsı átmérınyi távolságban (amelyik nagyobb) kell elhelyezni. A mintavevı szondát az injektálási ponthoz közelebb lehet elhelyezni, ha a nyomjelzı gáz koncentrációt a motor elıtti befecskendezéssel kapott referencia koncentrációval összehasonlítva a teljes keveredés bizonyított. A nyomjelzı gáz térfogatáramát úgy kell beállítani, hogy a nyomjelzı gáz koncentrációja a motor alapjárati fordulatszámán a nyomjelzı gáz elemzı skála végkitérésén belül maradjon. A kipufogógáz áram számítása az alábbi szerint történik:

A képletben: GEXHW = a pillanatnyi kipufogógáz áram (kg/s) GT = a nyomjelzı gáz árama (cm3/min) concmix = a nyomjelzıgáz pillanatnyi koncentrációja a keverékben (ppm) ρEXH = a kipufogógáz sőrősége (kg/m3) concd = a nyomjelzıgáz háttér koncentrációja a hígító levegıben (ppm) A nyomjelzıgáz háttér koncentrációját (concd) meg lehet határozni az átlagos háttér koncentrációnak a vizsgálat elıtt és közvetlenül utána végzett mérésével. Amennyiben a háttér koncentráció a nyomjelzı gáz keverékben mért koncentrációjának 1%-nál kisebb a legnagyobb kipufogógáz áram esetén, úgy figyelmen kívül lehet hagyni. Az egész rendszer elégítse ki a kipufogógáz áram mérési pontosságára vonatkozó követelményeket, és kalibrálni kell a 2. függelék 1.11.2. pontja szerint. 1.2.5. A légnyelés és légviszony (levegı/üzemanyag arány) alapján történı mérés Ez a módszer a kipufogógáz tömegének a légnyelésen és légviszonyon történı számítását követeli meg. A pillanatnyi kipufogógáz tömegáramot az alábbi szerint kell számítani:

– 90 –


A/Fst = 14,5 értékkel λ-ra az alábbi adódik

ahol A/Fst = sztöchiometrikus levegı/tüzelıanyag arány (kg/kg) λ = relatív levegı/tüzelıanyag arány (légviszony) concCO2 = száraz CO2 koncentráció (%) concCO = száraz CO koncentráció (ppm) concHC = HC koncentráció (ppm) Megjegyzés: a számítás H/C = 1,8 arányú gázolajra vonatkozik. A légnyelés-mérı feleljen meg a 3. táblázatban foglalt elıírásnak, a CO2 elemzı az 1.4.1. pontban foglaltaknak, és a teljes rendszer pontossága a kipufogógáz-áramra vonatkozó követelménynek. Választható levegı/tüzelıanyag arány mérı eszköz, mint a cirkónium alapú érzékelı használata az 1.4.4. pont elıírásaival összhangban. 1.2.6. A teljes hígított kipufogógáz-áram Teljes átáramlású hígító rendszer használata esetén a hígított kipufogógáz teljes áramát (GTOTW) egy PDP-vel, CFV-vel vagy SSV-vel kell mérni (6. számú melléklet 1.2.1.2. pont). A pontosság feleljen meg a 3. számú melléklet 2. függelék 2.2. pontjában foglaltaknak. 1.3. Mérési pontosság Az összes mérıkészülék hitelesítése a nemzeti (nemzetközi) szabványok szerint történjék és feleljen meg az alábbi követelményeknek: Sorszám 1. 2. 3. 4.

Mérendı érték Motor fordulatszáma Nyomaték Üzemanyag-fogyasztás Levegıfogyasztás

5.

Kipufogógáz-áram

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Hımérsékletek ≤ 600 K Hımérsékletek > 600 K Kipufogógáz nyomása Szívócsı depresszió Légköri nyomás Egyéb nyomások Abszolút nedvesség Hígító levegı árama Hígított kipufogógáz-áram

Pontosság leolvasott érték ±2%-a és a max. fordulatszám ±1%-a közül a nagyobb leolvasott érték ±2%-a és a max. nyomaték ±1%-a közül a nagyobb a motoron elérhetı legnagyobb érték ±2%-a leolvasott érték ±2%-a és a motoron elérhetı legnagyobb érték ±1%-a közül a nagyobb leolvasott érték ±2,5%-a és a motoron elérhetı legnagyobb érték ±1%-a közül a nagyobb ±2 K abszolút a leolvasott érték ±1%-a ±0,2 kPa abszolút ±0,05 kPa abszolút ±0,1 kPa abszolút ±0,1 kPa abszolút a leolvasott érték ±5%-a a leolvasott érték ±2%-a a leolvasott érték ±2%-a

– 91 –


1.4. A gáznemő összetevık meghatározása 1.4.1. A gázelemzı készülékek általános elıírásai A gázelemzı készülékek méréstartománya feleljen meg a kipufogógáz összetevık koncentrációjának megkívánt pontosságú mérésére (1.4.1.1. pont). Ajánlatos a gázelemzı készülékeket úgy használni, hogy a mért koncentráció a végkitérés (mérési tartomány felsı határa) 15%-a és 100%-a közé essen. Ha a végkitérés 155 ppm (vagy ppm C) vagy annál kisebb, vagy olyan leolvasó rendszereket (számítógép, adatgyőjtı berendezések) alkalmaznak, amelyek a végkitérés 15%-a alatt is megfelelı pontosságúak és felbontóképességőek, a teljes skálaérték 15%-a alatti koncentrációk is elfogadhatók. Ebben az esetben kiegészítı kalibrálást kell végezni a kalibrálási görbék pontosságának biztosítása érdekében (3. számú melléklet 2. függelék 1.5.5.2. pont.) A berendezés elektromágneses zavartőrési szintje biztosítsa, hogy a járulékos hibák minimálisak legyenek. 1.4.1.1. Mérési hiba A gázelemzı kijelzésének eltérése a névleges kalibrációs ponttól ne haladja meg a leolvasott érték ±2%-a vagy a mérési tartomány végértéke ±0,3%-a közül a nagyobbikat. Megjegyzés: ennek az elıírásnak a céljára a pontosság a gázelemzı kijelzésének a kalibráló gázzal történt névleges kalibrálási ponttól ( = valós érték) való eltérése. 1.4.1.2. Megismételhetıség A megismételhetıség, ami egy adott kalibráló gázra kapott tíz megismételt válasz-kijelzés szórásának 2,5-szerese, nem lehet nagyobb mint a mérési tartomány felsı határához tartozó koncentráció ±1%-a minden használt tartományban 155 ppm (vagy ppm C) fölött, vagy ±2%a minden használt tartományban 155 ppm (vagy ppm C) alatt. 1.4.1.3. Zavarójelek Az elemzı készülék csúcstól-csúcsig válasza nulla és kalibráló gázokra bármely 10 másodperces idıközben ne legyen nagyobb, mint a végkitérés 2%-a, az összes használt tartományban. 1.4.1.4. Nullpont eltolódás A nullpont eltolódás egy egyórás idıtartam során kisebb legyen, mint a legalacsonyabb használt tartomány végkitérésének 2%-a. A nulla pont definíciója: az átlagos kijelzés egy nulla gázra, a zavarójelet is beleértve, 30 másodperces idıtartam alatt. 1.4.1.5. A mérési tartomány eltolódása A mérési tartomány eltolódása egy egyórás idıtartam alatt kisebb legyen, mint a legalacsonyabb használt tartomány végértékének 2%-a. A mérési tartomány alatt a kalibráló gázra és a nulla gázra adott kijelzés közötti különbség értendı. A kalibrációs kijelzés definíciója: az átlagos kijelzés egy kalibráló gázra, a zavarójelet is beleértve, 30 másodperces idıtartam alatt. 1.4.2. Gázszárítás Az opcionális gázszárító készülék minimális hatással legyen a mért gázok koncentrációjára. Kémiai szárítók nem használhatók a mintában lévı víz eltávolítására. 1.4.3. Gázelemzı készülékek Az alkalmazandó mérési elveket ennek a függeléknek az 1.4.3.1-1.4.3.5. pontjai írják le. A mérırendszerek részletes leírása a 6. számú mellékletben található. A mérendı gázokat az alábbi készülékekkel kell elemezni. Nem-lineáris elemzı készülékek esetében megengedett a linearizáló körök használata. 1.4.3.1. Szén-monoxid (CO) elemzés A szén-monoxid elemzı mőszer nem-diszperzív infravörös (NDIR) abszorpciós készülék legyen. 1.4.3.2. Szén-dioxid (CO2) elemzés

– 92 –


A szén-dioxid elemzı mőszer nem-diszperzív infravörös (NDIR) abszorpciós készülék legyen. 1.4.3.3. Szénhidrogén (HC) elemzés A szénhidrogén elemzı készülék főtött lángionizációs detektor (HFID) legyen detektorral, szelepekkel, csövezéssel stb. oly módon főtve, hogy a gáz hımérsékletét 463 K (190 °C) ±10 K értéken tartsa. 1.4.3.4. Nitrogén-oxid (NOx) elemzés A nitrogén-oxid elemzı készülék száraz alapon történı mérésnél kémiai lumineszcencia elven mőködı elemzı detektor (CLD) vagy főtött kémiai lumineszcencia elven mőködı elemzı detektor (HCLD) legyen, NO2/NO konverterrel. Nedves alapon való mérésnél 328 K (55 °C) feletti hımérsékleten tartott konverteres HCLD-t kell használni, azzal az elıfeltétellel, hogy a víz keresztérzékenységi vizsgálatot elvégezték (3. számú melléklet 2. függelék 1.9.2.2. pont) és az kielégítı. 1.4.4. Légviszony mérés A kipufogógáz áram meghatározásához használt, az 1.2.5. pontban specifikált levegı/üzemanyag arányt mérı berendezésben széles sávú levegı/üzemanyag arány érzékelı szenzort, vagy cirkónium típusú lambda szenzort kell használni. Az érzékelıt közvetlenül a kipufogócsıbe kell szerelni olyan ponton, ahol a kipufogógáz hımérséklete elég magas a víz kondenzáció elkerüléséhez. Az érzékelı pontossága az elektronikájával együtt az alábbi legyen: a leolvasott érték ±3%-a, ha λ 2 a leolvasott érték ±5%-a, ha 2 ≤ λ < 5 a leolvasott érték ±10%-a, ha 5 ≤ λ A fenti pontosság teljesítéséhez az érzékelıt a gyártó utasításai szerint kalibrálni kell. 1.4.5. Gáznemő szennyezıanyag-kibocsátás mintavétel A gáznemő szennyezıanyagok mintavevı szondáit legalább 0,5 m-rel vagy három kipufogócsı-átmérıvel - attól függıen melyik a nagyobb - a kipufogógáz-rendszer kilépési helyétıl kell elhelyezni, és elegendıen közel a motorhoz annak biztosítására, hogy a kipufogógáz hımérséklete a szondánál legalább 343 K (70 °C) legyen. Többhengeres, elágazó kipufogó győjtıcsıvel rendelkezı motoroknál a szondát a motortól elegendıen messze kell elhelyezni ahhoz, hogy a minta az összes henger kibocsátott szennyezıanyagának átlagát képviselje. Elkülönített kipufogó győjtıcsı-csoportokkal rendelkezı többhengeres motoroknál, például V-motoroknál, megengedhetı a külön csoportonkénti mintavétel és az átlagos szennyezıanyag-kibocsátás kiszámítása. Más módszerek is használhatók, ha bebizonyosodott, hogy a fentiekkel azonos eredményt adnak. A kipufogó szennyezıanyagkibocsátás számításához a motor teljes kipufogó tömegáramát kell felhasználni. Ha a kipufogógáz összetételére bármilyen utókezelı rendszer hat, a kipufogógáz mintát az I. szabályozási lépcsıben az e készülék elıtti, a II. szabályozási lépcsıben az e készülék utáni vezetékszakaszból kell venni. Ha a részecskék meghatározása céljából teljes áramú hígító rendszert használnak, a gáznemő szennyezıanyag-kibocsátás mértékét is a hígított kipufogógázból lehet megállapítani. A hígító alagútban a mintavevı szonda a részecske-mintavevı szonda közelében legyen elhelyezve [6. számú melléklet 1.2.1.2. pont DT (= hígító alagút) és 1.2.2. pont PSP (= részecske-mintavevı szonda)]. A CO és a CO2 a minta zsákban győjtésével és a mintavevı zsákban lévı gáz koncentrációjának megmérésével is meghatározható. 1.5. A részecskék meghatározása A részecskék meghatározásához hígító rendszerre van szükség. A hígítás részleges átáramlású vagy teljes átáramlású hígító rendszerrel végezhetı el. A hígító rendszer átbocsátóképessége elég nagy legyen ahhoz, hogy teljes mértékben kiküszöbölje a víz lecsapódását a hígító és mintavevı rendszerben és a hígított kipufogógáz hımérsékletét a szőrıtartók elıtti sza-

– 93 –


kaszban 315 K (42 °C) és 325 K (52 °C) hımérsékletek között tartsa. Ha a levegı páratartalma magas, megengedett a hígító levegı párátlanítása a hígító rendszerbe való belépés elıtt. Ha a környezeti hımérséklet alacsonyabb, mint 293 K (20 °C), ajánlatos a hígító levegıt 303 K (30 °C) hımérséklet fölé melegíteni, azonban a kipufogógáznak a hígító alagútba való bevezetése elıtt a hígító levegı hımérséklete nem lehet magasabb, mint 325 K (52 °C). Megjegyzés: állandósult állapotú eljárás esetén a szőrı hımérsékletet inkább 325 K (52 °C) maximális hımérsékleten vagy az alatt kell tartani, mint betartani a 42-52 °C hımérséklet tartományt. Részleges átáramlású hígító rendszernél a részecske-mintavevı szondát a gáz-mintavevı szonda közelében, attól a motor felé esı csıszakaszban kell elhelyezni, a 4.4. pont szerint, és a 6. számú melléklet 1.2.1.1. pontja 4-12. ábráin látható EP és SP elrendezésnek megfelelıen. A részleges átáramlású rendszert úgy kell kialakítani, hogy az a kipufogógáz-áramot két részre válassza, melyek közül a kisebbiket hígítják fel levegıvel, majd használják a részecskék magmérésére. Ebbıl következıleg fontos a hígítási arány igen pontos meghatározása. Különbözı megosztási módszerek is használhatók, így a megosztás módja jelentıs mértékben meghatározza a mintavevı berendezést magát és az alkalmazandó eljárásokat (6. számú melléklet, 1.2.1.1. pont). A részecskék tömegének meghatározásához részecske-mintavevı rendszerre, részecskeszőrıre, mikrogramm (10-6g) pontosságú mérésre alkalmas mérlegre és egy hımérséklet- és páratartalom-szabályozott mérıkamrára van szükség. A részecske-mintavételre két módszer alkalmazható: - az egyszőrıs módszer egy szőrıpárt használ (lásd ennek a függeléknek az 1.5.1.3. pontját) a vizsgálati ciklus összes üzemmódjában. Nagy figyelmet kell fordítani a mintavétel idıtartamára és az áramlásra a vizsgálat mintavételi fázisában. Mindazonáltal a vizsgálati ciklushoz csak egy szőrı párra van szükség, - a többszőrıs módszer esetében egy szőrı pár (lásd ennek a függeléknek az 1.5.1.3. pontját) szükséges a vizsgálati ciklus minden egyes üzemmódjához. Ennél a módszernél a mintavételi elıírások kevésbé szigorúak, de több szőrıre van szükség. 1.5.1. Részecske-mintavevı szőrık 1.5.1.1. A szőrı leírása A jóváhagyási vizsgálatokhoz fluorozott szénhidrogén (fluorocarbon) bevonatú üvegszál szőrıket vagy fluorozott szénhidrogén (fluorocarbon) alapú membránszőrıket kell használni. Különleges esetekben más anyagú szőrık is használhatók. Minden szőrıtípus 0,3 µm DOP (dioktilftalát) szőrési hatásfoka legalább 99%-os legyen, 35 és 80 cm/s merıleges gázáramlási sebesség mellett. Laboratóriumok közötti vagy a gyártó és a jóváhagyási hatóság közötti öszszehasonlító vizsgálatok során azonos minıségő szőrıket kell használni. 1.5.1.2. A szőrı mérete A részecskeszőrı átmérıje legalább 47 mm (37 mm mőködı átmérı) legyen. Nagyobb átmérıjő szőrık elfogadhatók (1.5.1.5. pont). 1.5.1.3. Elsıdleges és pótszőrık A vizsgálati folyamat során a hígított kipufogógázt két egymás után elhelyezett szőrın (egy elsıdleges és egy pótszőrın) kell átengedni. A pótszőrı legfeljebb 100 mm-re legyen elhelyezve az elsıdleges szőrı után, de azzal ne érintkezzék. A szőrıket külön vagy párban lehet megmérni, utóbbi esetben a szennyezett oldalukat egymás felé fordítva. 1.5.1.4. A gáz merıleges áramlási sebessége A gáznak a szőrı síkjára merıleges áramlási sebessége 35 és 80 cm/s között legyen. A vizsgálat elıtt és után mért nyomásesés-növekedés ne legyen több, mint 25 kPa. 1.5.1.5. A szőrı terhelése

– 94 –


Az egyszőrıs módszer esetében az ajánlott minimális szőrıterhelés 0,065 mg/1000 mm2 mőködı felület. A leghasználatosabb szőrıméretekre az alábbi értékek érvényesek: Szőrıátmérı (mm) 47 70 90 110

Ajánlott mőködı átmérı (mm) 37 60 80 100

Ajánlott minimális terhelés (mg) 0,11 0,25 0,41 0,62

Többszőrıs módszer esetén az ajánlott minimális szőrıterhelés az összes szőrıre együttvéve a fenti megfelelı érték, megszorozva az üzemmódok számának négyzetgyökével. 1.5.2. A mérıkamra és az analitikai mérleg leírása 1.5.2.1. A mérıkamrára vonatkozó feltételek A részecskeszőrık elıkészítésére (kondicionálására) és mérésére szolgáló kamra (vagy helyiség) hımérséklete minden szőrı elıkészítés és mérlegelés alatt 295 K (22 °C) ±3 K legyen. A páratartalmat 282,5 (9,5 °C) ±3 K harmatpont és 45±8% relatív nedvességtartalom értéken kell tartani. 1.5.2.2. A referenciaszőrı mérlegelése A kamra (helyiség) legyen mentes minden olyan környezeti szennyezıdéstıl (például portól), ami a stabilizálódás alatt lerakódhatna a részecskeszőrıkre. A mérıhelyiségre az 1.5.2.1. pontban megadott értékektıl való eltérések (zavarok) csak akkor engedhetık meg, ha a zavarok idıtartama nem haladja meg a 30 percet. A mérıhelyiségnek a személyzet belépése elıtti idıszakban kell teljesítenie az elıírt követelményeket. Legalább két használatlan referenciaszőrıt vagy referencia-szőrıpárt kell lemérni a mintavevı szőrı (pár) mérésével lehetıleg egy idıben, de mindenképpen négy órán belül. A referenciaszőrık mérete és anyaga ugyanolyan legyen mint a mintavevı szőrıké. Ha a referenciaszőrık (referencia szőrı párok) átlagos súlya a mintavevı szőrık mérlegelései közötti idıben nagyobb mértékben változik meg mint 10 µg, az összes mintavevı szőrıt el kell dobni és a szennyezıanyag-kibocsátási vizsgálatot meg kell ismételni. Ha az 1.5.2.1. pontban leírt mérıhelyiség-stabilitási kritériumok nem teljesülnek, de a referenciaszőrı (pár) mérése kielégíti a fenti feltételeket, a motorgyártó választhat, hogy vagy elfogadja a mintavevı szőrı súlyokat, vagy semmisnek tekinti a vizsgálatot, beállítja a mérıhelyiség szabályozórendszerét és újra lefolytatja a vizsgálatot. 1.5.2.3. Mikromérleg A minden szőrı súlyának megállapításához használandó mikromérleg pontossága (standard eltérése) 2 µg, felbontása 1 µg (1 osztás = 1 µg) legyen a gyártó specifikációja szerint. 1.5.2.4. A statikus elektromosság hatásának kiküszöbölése A statikus elektromosság hatásának kiküszöbölése céljából a szőrıket mérés elıtt közömbösíteni kell például egy polónium közömbösítıvel vagy más, hasonló hatású készülékkel. 1.5.3. A részecskemérés kiegészítı elıírásai A hígító rendszer és a mintavevı rendszer minden részét, amely kapcsolatba kerül kezeletlen és hígított kipufogógázzal, a kipufogócsıtıl a szőrıtartóig úgy kell kialakítani, hogy a részecskék lerakódása vagy megváltozása minimális legyen. Minden alkatrész a kipufogógázok összetevıivel kölcsönhatásra nem lépı, villamos vezetı anyagokból készüljön, és legyen leföldelve az elektrosztatikus hatások kiküszöbölése céljából. 2. Mérési és mintavételi eljárások (NRTC teszt) 2.1. Bevezetés

– 95 –


A motor által kibocsátott gáznemő és szilárd komponenseket a 6. számú melléklet szerinti módszerekkel kell mérni. A 6. számú melléklet 1.1. pontja leírja a gáznemő emisszió méréséhez ajánlott analitikai rendszert, az 1.2. pontja pedig a részecskehígító és mintavevı rendszert. 2.2. Motorfékpad és mérıhelyiség A következı berendezéseket kell használni a motorfékpadon végrehajtott emissziós vizsgálathoz. 2.2.1 Motorfékpad Az e melléklet 4. számú függelékében leírt teszt ciklus helyes végrehajtására alkalmas motorfékpadot kell használni. A nyomaték és fordulatszám mérésére szolgáló mőszerek tegyék lehetıvé a hasznos (effektív) teljesítmény megadott pontosságú mérését. Kiegészítı számítások is szükségessé válhatnak. A mérıberendezés pontossága olyan legyen, hogy a 3. táblázatban a maximális tőrésekre megadott számértékek betarthatók legyenek. 2.2.2. Egyéb eszközök A követelményektıl függıen mérıeszközöket kell használni a tüzelıanyag-fogyasztásnak, a légnyelésnek, a hőtı és kenı közegek hımérsékletének, a kipufogógáz nyomásának, hımérsékletének, a szívócsı depressziónak, a beszívott levegı hımérsékletének, a légköri nyomásnak, nedvességtartalomnak és az üzemanyag hımérsékletnek a mérésére. Ezek az eszközök elégítsék ki a 3. táblázatban foglalt követelményeket. 3. táblázat: a mérımőszerek pontossága Sorszám 1. 2. 3. 4.

Mérendı érték Motor fordulatszáma Nyomaték Üzemanyag-fogyasztás Levegıfogyasztás

5.

Kipufogógáz-áram

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Hımérsékletek ≤ 600 K Hımérsékletek > 600 K Kipufogógáz nyomása Szívócsı depresszió Légköri nyomás Egyéb nyomások Abszolút nedvesség Hígító levegı árama Hígított kipufogógáz-áram

Pontosság leolvasott érték ±2%-a és a max. fordulatszám ±1%-a közül a nagyobb leolvasott érték ±2%-a és a max. nyomaték ±1%-a közül a nagyobb a motoron elérhetı legnagyobb érték ±2%-a leolvasott érték ±2%-a és a motoron elérhetı legnagyobb érték ±1%a közül a nagyobb leolvasott érték ±2,5%-a és a motoron elérhetı legnagyobb érték ±1,5%-a közül a nagyobb ±2 K abszolút a leolvasott érték ±1%-a ±0,2 kPa abszolút ±0,05 kPa abszolút ±0,1 kPa abszolút ±0,1 kPa abszolút a leolvasott érték ±5%-a a leolvasott érték ±2%-a a leolvasott érték ±2%-a

2.2.3. Kezeletlen kipufogógáz áram A kezeletlen (hígítatlan) kipufogógáz szennyezı-anyag tartalmának számításához és a részleges áramú hígító rendszer szabályozásához ismerni kell a kipufogógáz tömegáramát. A kipufogógáz tömegáramának meghatározásához az alábbiakban leírt módszerek valamelyikét kell alkalmazni. Az emissziós számításokhoz bármely alábbiakban leírt módszer válaszideje egyenlı vagy kisebb legyen, mint a gázelemzı rendszernek a 2. függelék 1.11.1. pontjában definiált válaszideje. A részleges áramú hígító rendszer szabályozásához gyorsabb válaszra van szükség. On-line szabályozott részleges áramú hígító rendszer esetén a megkövetelt válaszidı ≤ 0,3 s. Elızete-

– 96 –


sen rögzített teszt lefutás alapján „elırelátással” szabályozott részleges áramú hígító rendszer esetén a kipufogógáz áramot mérı rendszer válaszideje ≤ 0,5 s legyen, felfutási idı ≤ 1 s követelménnyel. A rendszer válaszidejét a gyártó adja meg. A kipufogógáz áram és a részleges áramú hígító rendszer kombinált válaszidı követelményét a 2.4. pont adja meg. Közvetlen mérési módszer A pillanatnyi kipufogógáz áram mérését az alábbi rendszerekkel lehet végezni: - nyomáskülönbségen alapuló eszközök, mint a mérıtorok (részletekért lásd ISO 5167:2000). - ultrahangos áramlásmérı, - örvénykeltésen alapuló áramlásmérı (vortex flowmeter). Elıvigyázatosan kell eljárni az emissziómérés hibáját okozó áramlásmérési hibák elkerülése érdekében. Az elıvigyázatosság felöleli az áramlásmérı gondos, a gyártó elıírásainak és a jó mérnöki gyakorlatnak megfelelı beépítését a motor kipufogórendszerébe. A berendezés beépítése különösen nem befolyásolhatja a motor teljesítményét és kibocsátásait. Az áramlásmérı pontossága feleljen meg a 3. táblázatban foglalt követelményeknek. Levegı és tüzelıanyag mérési módszer Ez a módszer levegıáram és tüzelıanyag-áram mérı eszközöket használ. A pillanatnyi kipufogógáz áram az alábbiak szerint számítható: GEXHW=GAIRW+GFUEL (nedves kipufogógáz tömegre) Az áramlásmérık pontossága feleljen meg a 3. táblázatban elıírtaknak, de egyúttal elég pontosak legyenek a kipufogógáz-áramra elıírt pontosság teljesítéséhez is. Nyomjelzı gáz mérési módszer Ez a módszer a kipufogógázban a nyomjelzı gáz koncentrációjának mérésén alapul. Egy inert gáz (pl. hélium) ismert mennyiségét kell a kipufogógáz áramba injektálni nyomjelzıként. A gáz keveredik és hígul a kipufogógázzal, de nem lép reakcióba a kipufogócsıben. Ezután a gáz koncentrációját meg kell mérni a kipufogógáz mintában. A teljes keveredés biztosítása érdekében a kipufogógáz mintavevı szondát a nyomjelzı gáz injektálási pontja után legalább 1 m-re vagy 30 kipufogócsı átmérınyi távolságban (amelyik nagyobb) kell elhelyezni. A mintavevı szondát az injektálási ponthoz közelebb lehet elhelyezni, ha a nyomjelzı gáz koncentrációt a motor elıtti befecskendezéssel kapott referencia koncentrációval összehasonlítva a teljes keveredés bizonyított. A nyomjelzı gáz térfogatáramát úgy kell beállítani, hogy a nyomjelzı gáz koncentrációja a motor alapjárati fordulatszámán a nyomjelzı gáz elemzı skála végkitérésén belül maradjon. A kipufogógáz áram számítása az alábbi szerint történik:

A képletben: GEXHW = a pillanatnyi kipufogógáz áram (kg/s) GT = a nyomjelzı gáz árama (cm3/min) concmix = a nyomjelzıgáz pillanatnyi koncentrációja a keverékben (ppm)

– 97 –


ρEXH = a kipufogógáz sőrősége (kg/m3) concd = a nyomjelzıgáz háttér koncentrációja a hígító levegıben (ppm) A nyomjelzıgáz háttér koncentrációját (concd) meg lehet határozni az átlagos háttér koncentrációnak a vizsgálat elıtt és közvetlenül utána végzett mérésével. Amennyiben a háttér koncentráció a nyomjelzı gáz keverékben mért koncentrációjának 1%-nál kisebb a legnagyobb kipufogógáz áram esetén, úgy figyelmen kívül lehet hagyni. Az egész rendszer elégítse ki a kipufogógáz áram mérési pontosságára vonatkozó követelményeket, és a kalibrálni kell a 2. függelék 1.11.2. pontja szerint. A légnyelés és légviszony (levegı/üzemanyag arány) alapján történı mérés Ez a módszer a kipufogógáz tömegének a légnyelésen és légviszonyon történı számítását követeli meg. A pillanatnyi kipufogógáz tömegáramot az alábbi szerint kell számítani:

ahol A/Fst = sztöchiometrikus levegı/tüzelıanyag arány (kg/kg) λ = relatív levegı/ tüzelıanyag arány (légviszony) concCO2 = száraz CO2 koncentráció (%) concCO = száraz CO koncentráció (ppm) concHC = HC koncentráció (ppm) Megjegyzés: a számítás H/C = 1,8 hidrogén/szén arányú gázolajra vonatkozik. A légnyelés-mérı feleljen meg a 3. táblázatban foglalt elıírásnak, a CO2 elemzı a 2.3.1. pontban foglaltaknak, és a teljes rendszer pontossága a kipufogógáz-áramra vonatkozó követelménynek. Választható levegı/tüzelıanyag arány mérı eszköz, mint a cirkónium alapú érzékelı használata a 2.3.4. pont elıírásaival összhangban. 2.2.4. A hígított kipufogógáz áram A hígított kipufogógázban a szennyezıanyagok mennyiségének számításához ismerni kell a hígított kipufogógáz tömegáramát. A ciklus alatti teljes hígított kipufogógáz mennyiséget (kg/teszt) a ciklus során mért értékekbıl és az áramlásmérı berendezés kapcsolódó kalibrációs adataiból (V0 a PDP-nél, Kv a CFV-nél, Gd az SSV-nél), a 3. függelék 2.2.1. pontjában leír módszer alkalmazásával kell számítani. Amennyiben a részecske és a gáz állapotú szennyezık mintája nagyobb, mint a teljes CVS átáramlás 0,5%-a, a CVS tömegáramát korrigálni kell, vagy a részecske mintát vissza kell vezetni a CVS-be az áramlásmérı elıtti ponton.

– 98 –


2.3. A gáznemő összetevık meghatározása 2.3.1. A gázelemzı készülékek általános elıírásai A gázelemzı készülékek méréstartománya feleljen meg a kipufogógáz összetevık koncentrációjának megkívánt pontosságú mérésére (1.4.1.1. pont). Ajánlatos a gázelemzı készülékeket úgy használni, hogy a mért koncentráció a végkitérés (mérési tartomány felsı határa) 15%-a és 100%-a közé essen. Ha a végkitérés 155 ppm (vagy ppm C) vagy annál kisebb, vagy olyan leolvasó rendszereket (számítógép, adatgyőjtı berendezések) alkalmaznak, amelyek a végkitérés 15%-a alatt is megfelelı pontosságúak és felbontóképességőek, a teljes skálaérték 15%-a alatti koncentrációk is elfogadhatók. Ebben az esetben kiegészítı kalibrálást kell végezni a kalibrálási görbék pontosságának biztosítása érdekében (3. számú melléklet 2. függelék 1.5.5.2. pont.) A berendezés elektromágneses zavartőrési szintje biztosítsa, hogy a járulékos hibák minimálisak legyenek. 2.3.1.1. Mérési hiba A gázelemzı kijelzésének eltérése a névleges kalibrációs pontok egyikénél se haladja meg a leolvasott érték ±2%-a vagy a mérési tartomány végértéke ±0,3%-a közül a nagyobbikat. Megjegyzés: ennek az elıírásnak a céljára a pontosság a gázelemzı kalibráló gáz beeresztése (= valós érték) mellett kapott kijelzésének a névleges kalibrálási ponttól való eltéréseként van meghatározva. 2.3.1.2. Megismételhetıség A megismételhetıség, ami egy adott kalibráló gázra kapott tíz megismételt válaszkijelzés szórásának 2,5-szerese, nem lehet nagyobb mint a mérési tartomány felsı határához tartozó koncentráció ±1%-a minden használt tartományban 155 ppm (vagy ppm C) fölött, vagy ±2%a minden használt tartományban 155 ppm (vagy ppm C) alatt. 2.3.1.3. Zavarójelek Az elemzı készülék csúcstól-csúcsig válasza nulla és kalibráló gázokra bármely 10 másodperces idıközben ne legyen nagyobb mint a végkitérés 2%-a, az összes használt tartományban. 2.3.1.4. Nullpont eltolódás A nullpont eltolódás egy egyórás idıtartam során kisebb legyen, mint a legalacsonyabb használt tartomány végkitérésének 2%-a. A nulla pont definíciója: az átlagos kijelzés egy nulla gázra, a zavarójelet is beleértve, 30 másodperces idıtartam alatt. 2.3.1.5. A kalibrációs pont eltolódása A kalibrációs pont eltolódása egy egyórás idıtartam alatt kisebb legyen, mint a legalacsonyabb használt tartomány végértékének 2%-a. A kalibrációs pont alatt a kalibráló gázra és a nulla gázra adott kijelzés közötti különbség értendı. A kalibrációs kijelzés definíciója: az átlagos kijelzés egy kalibráló gázra, a zavarójelet is beleértve, 30 másodperces idıtartam alatt. 2.3.1.6. Felfutási idı A hígítatlan kipufogógáz elemzése esetén a mérırendszerbe épített gázelemzı felfutási ideje a 2,5 s-ot ne haladja meg. Megjegyzés: önmagában a gázelemzı válaszidejének az értékelése nem határozza meg a teljes rendszer alkalmasságát a tranziens teszthez. Térfogatok, különösen a rendszerben lévı holt terek nem csak a mintának az elemzıhöz szállítási idejét befolyásolják, hanem a felfutási idıre is hatással vannak. A gázelemzı válaszidejébe be kell számítani az elemzın belüli szállítási idıket is, mint az NOX elemzı konvertere vagy vízleválasztója közötti szállítás. A teljes rendszer válaszidejének meghatározási módszerét a 2. függelék 1.11.1 pontja írja le. 2.3.2. Gázszárítás Az elıírások azonosak az NRSC tesztnél alkalmazottakkal (1.4.2. pont). Kémiai szárítók nem használhatók a mintában lévı víz eltávolítására.

– 99 –


2.3.3. Gázelemzı készülékek Az elıírások azonosak az NRSC tesztnél alkalmazottakkal (1.4.3. pont), amint azt az alábbiak leírják. A mérendı gázokat az alábbi készülékekkel kell elemezni. Nem-lineáris elemzı készülékek esetében megengedett a linearizáló körök használata. 2.3.3.1. Szén-monoxid (CO) elemzés A szén-monoxid elemzı mőszer nem-diszperzív infravörös (NDIR) abszorpciós készülék legyen. 2.3.3.2. Szén-dioxid (CO2) elemzés A szén-dioxid elemzı mőszer nem-diszperzív infravörös (NDIR) abszorpciós készülék legyen. 2.3.3.3. Szénhidrogén (HC) elemzés A szénhidrogén elemzı készülék főtött lángionizációs detektor (HFID) legyen detektorral, szelepekkel, csövezéssel stb. oly módon főtve, hogy a gáz hımérsékletét 463 K (190 °C) ±10 K értéken tartsa. 2.3.3.4. Nitrogén-oxid (NOx) elemzés A nitrogén-oxid elemzı készülék száraz alapon történı mérésnél kémiai lumineszcencia elven mőködı elemzı detektor (CLD) vagy főtött kémiai lumineszcencia elven mőködı elemzı detektor (HCLD) legyen, NO2/NO konverterrel. Nedves alapon való mérésnél 328 K (55 °C) feletti hımérsékleten tartott konverteres HCLD-t kell használni, azzal az elıfeltétellel, hogy a víz keresztérzékenységi vizsgálatot elvégezték (3. számú melléklet 2. függelék 1.9.2.2. pont) és az kielégítı. Mind a CLD, mind a HCLD elemzı esetében a mintavezeték fal hımérsékletét 328-473 K (55-200 °C) között kell tartani száraz alapon végzett mérés esetén a konverterig, nedves mérésnél a gázelemzıig. 2.3.4. Légviszony mérés A kipufogógáz áram meghatározásához használt, az 1.2.5. pontban specifikált levegı/üzemanyag arányt mérı berendezésben széles sávú levegı/üzemanyag arány érzékelı szenzort, vagy cirkónium típusú lambda szenzort kell használni. Az érzékelıt közvetlenül a kipufogócsıbe kell szerelni olyan ponton, ahol a kipufogógáz hımérséklete elég magas a víz kondenzáció elkerüléséhez. Az érzékelı pontossága az elektronikájával együtt az alábbi legyen: a leolvasott érték ±3%-a, ha λ < 2 a leolvasott érték ±5%-a, ha 2 ≤ λ < 5 a leolvasott érték ±10%-a, ha 5 ≤ λ A fenti pontosság teljesítéséhez az érzékelıt a gyártó utasításai szerint kalibrálni kell. 2.3.5. Gáznemő szennyezıanyag-kibocsátás mintavétel 2.3.5.1. Hígítatlan kipufogógáz Az elıírások azonosak az NRSC tesztnél alkalmazottakkal (1.4.4. pont), amint azt az alábbiak leírják. A gáznemő szennyezıanyagok mintavevı szondáit legalább 0,5 m-rel vagy három kipufogócsı-átmérıvel - attól függıen melyik a nagyobb - a kipufogógáz-rendszer kilépési helyétıl kell elhelyezni, és elegendıen közel a motorhoz annak biztosítására, hogy a kipufogógáz hımérséklete a szondánál legalább 343 K (70 °C) legyen. Többhengeres, elágazó kipufogó győjtıcsıvel rendelkezı motoroknál a szondát a motortól elegendıen messze kell elhelyezni ahhoz, hogy a minta az összes henger kibocsátott szennyezıanyagának átlagát képviselje. Elkülönített kipufogó győjtıcsoportokkal rendelkezı többhengeres motoroknál, például V-motoroknál, megengedhetı a külön csoportonkénti mintavétel és az átlagos szennyezıanyag-kibocsátás kiszámítása. Más módszerek is használhatók, ha

– 100 –


bebizonyosodott, hogy a fentiekkel azonos eredményt adnak. A kipufogó szennyezıanyagkibocsátás számításához a motor teljes kipufogó tömegáramát kell felhasználni. Ha a kipufogógáz összetételére bármilyen utókezelı rendszer hat, a kipufogógáz mintát az I. szabályozási lépcsıben az e készülék elıtti, a II. szabályozási lépcsıben az e készülék utáni vezetékszakaszból kell venni. 2.3.5.2. Hígított kipufogógáz áram Teljes áramú hígító rendszer alkalmazása esetén az alábbi elıírásokat kell alkalmazni. A motor és a teljes áramú hígító rendszer közötti kipufogócsı feleljen meg a 6. számú melléklet elıírásainak. A gáz mintavevı szondát a hígító alagút olyan pontján kell elhelyezni, ahol a kipufogógáz jól elkeveredett a hígító levegıvel, a részecske mintavevı szonda közvetlen közelében. Mintát alapvetıen kétféleképpen lehet venni: - a szennyezı anyagokat a ciklus teljes ideje alatt zsákban győjtve, és a teszt befejezése után megmérve; - folyamatosan véve mintát és integrálva a teljes ciklusra; ez a módszer kötelezı a HC-re és NOx-re. A háttér koncentrációt a hígító alagút elıtt kell venni, győjtızsákba, és azt le kell vonni az emissziós koncentrációból a 3. függelék 2.2.3. pontja szerint. 2.4. A részecskék meghatározása A részecskék meghatározásához hígító rendszerre van szükség. A hígítás részleges átáramlású vagy teljes átáramlású hígító rendszerrel végezhetı el. A hígító rendszer átbocsátóképessége elég nagy legyen ahhoz, hogy teljes mértékben kiküszöbölje a víz lecsapódását a hígító és mintavevı rendszerben és a hígított kipufogógáz hımérsékletét a szőrıtartók elıtti szakaszban 315 K (42 °C) és 325 K (52 °C) hımérsékletek között tartsa. Ha a levegı páratartalma magas, megengedett a hígító levegı párátlanítása a hígító rendszerbe való belépés elıtt. Ha a környezeti hımérséklet alacsonyabb, mint 293 K (20 °C), ajánlatos a hígító levegıt 303 K (30 °C) hımérséklet fölé melegíteni, azonban a kipufogógáznak a hígító alagútba való bevezetése elıtt a hígító levegı hımérséklete nem lehet magasabb, mint 325 K (52 °C). A részecske mintavevıt a gáz mintavevı közvetlen közelébe, a 2.3.5. pont elıírásainak megfelelıen kell beépíteni. A részecske tömeg meghatározásához mintavevı rendszerre, részecske szőrıkre, mikrogram mérési tartományban való mérésre alkalmas mérlegre és légnedvesség szabályozással ellátott mérlegelı kamrára van szükség. A részleges áramú hígító rendszer elıírásai A részleges átáramlású rendszert úgy kell kialakítani, hogy az a kipufogógáz-áramot két részre válassza, melyek közül a kisebbiket hígítják fel levegıvel, majd használják a részecskék magmérésére. Ebbıl következıleg fontos a hígítási arány igen pontos meghatározása. Különbözı megosztási módszerek is használhatók, így a megosztás módja jelentıs mértékben meghatározza a mintavevı berendezést magát és az alkalmazandó eljárásokat (6. számú melléklet, 1.2.1.1. pont). A részleges áramú hígító rendszer szabályozásához rövid válaszidejő rendszerre van szükség. A rendszer válasz idejét a 2. függelék 1.11.1. pontja szerint kell meghatározni. Ha a kipufogógáz áram és a részleges hígító rendszer kombinált transzformációs ideje kisebb 0,3 s-nál, on-line szabályozás alkalmazható. Ha a transzformációs idı túllépi a 0,3 s-ot, elızetesen rögzített teszten alapuló „elırelátó” szabályozást kell használni. Ebben az esetben teljesüljenek a felfutási idı ≤ 1 s és a kombinált idıkésedelem ≤ 10 s feltételek. A teljes rendszer válaszidejét úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a részecskék reprezentatív GSE mintáját, arányosan a teljes kipufogógáz tömegárammal. Az arányosság megállapí-

– 101 –


tásához regresszió analízist kell végezni GSE és GEXHW között, minimum 5 Hz adatgyőjtési gyakorisággal, és a következı követelményeket kell kielégíteni: - a GSE és GEXHW közötti lineáris regresszió r2 regressziós együtthatója ne legyen kisebb 0,95-nél; - a becslés standard hibája ne haladja meg GSE legnagyobb értékének 5%-át; - a regressziós egyenes GSE tengelymetszéke ne haladja meg GSE legnagyobb értékének 2%-át. Választható módon elızetes tesztet lehet lefutni, és az elızetes teszt kipufogógáz tömegáram jelével szabályozni a részecske mérı rendszer mintaáramát („elırelátó szabályozás”). Ez az eljárás követelmény, ha a részecskemérı rendszer t50,P reakcióideje és/vagy a kipufogógáz tömegáram jelének t50,F reakció ideje > 0,3 s. A részleges áramú hígító rendszer helyes szabályozását akkor kapjuk meg, ha az elızetes teszt GExHW,pre tömegáram jelét, amely GSE-t szabályozza, a t50,P + t50,F „elırelátás! idıvel” eltoljuk. A GSE és GEXHW közötti korreláció számításánál az aktuális teszt során kapott adatokat kell használni, GEXHW idejét t50,F idıvel elhangolva GSE-hez képest (az idıhangoláshoz t50,P nem járul hozzá), így a GEXHW és GSE közötti idıeltolás a reakcióidejük közötti, a 2. függelék 2.6. pontjában meghatározott különbség. Részáramú hígító rendszer esetében a GSE mintaáram pontossága különösen aggályos, ha nem mérik közvetlenül, hanem áramok különbségeként határozzák meg: GSE = GTOTW - GDILW Ebben az esetben GTOTW és GDILW számára nem elegendı a ±2% pontosság GSE elfogadható pontosságának garantálásához. Ha a gázáram differenciál áramlás méréssel kerül meghatározásra, a különbség legnagyobb hibája akkora lehet, hogy GSE pontossága ±5%-on belül legyen, ha a hígítási arány kisebb, mint 15. Ezt az egyes mőszerek négyzetes középhibáját véve lehet számítani. GSE elfogadható pontossága a következı módszerek valamelyikével érhetı el: a) GTOTW, és GDILW abszolút pontossága ±2%, ami garantálja a GSE pontossága ≤5%, 15-ös hígítási tényezınél. Nagyobb hígításnál viszont nagyobb hiba fordulhat elı; b) GDILW kalibrálását GTOTW-hoz képest olyan módon végzik el, hogy GSE-re az a) pont szerinti pontosságot kapják. Ilyen kalibrálás részletei a 2. függelék 2.6. pontjában találhatók; c) a GSE pontosságát áttételesen határozzák meg a nyomjelzı gázzal, pl. CO2-vel megállapított hígítási arányból. Az a) pont szerinti pontosság ekkor is követelmény; d) GTOTW és GDILW abszolút pontossága a skála végérték ±2%-án belül van, a GTOTW és GDILW közötti különbség maximális hibája ±0,2%-on belüli, és GTOTW linearitási hibája a teszt alatt megfigyelt legnagyobb értékének ±0,2%-án belül van. 2.4.1. A részecske minta szőrık 2.4.1.1. A szőrı leírása A jóváhagyási vizsgálatokhoz fluorozott szénhidrogén (fluorocarbon) bevonatú üvegszál szőrıket vagy fluorozott szénhidrogén (fluorocarbon) alapú membránszőrıket kell használni. Különleges esetekben más anyagú szőrık is használhatók. Minden szőrıtípus 0,3 µm DOP (dioktilftalát) szőrési hatásfoka legalább 99%-os legyen, 35 és 80 cm/s merıleges gázáramlási sebesség mellett. Laboratóriumok közötti vagy a gyártó és a jóváhagyási hatóság közötti öszszehasonlító vizsgálatok során azonos minıségő szőrıket kell használni. 2.4.1.2. A szőrı mérete A részecskeszőrı átmérıje legalább 47 mm (37 mm mőködı átmérı) legyen. Nagyobb átmérıjő szőrık elfogadhatók (2.4.1.5. pont). 2.4.1.3. Elsıdleges és pótszőrık

– 102 –


A vizsgálati folyamat során a hígított kipufogógázt két egymás után elhelyezett szőrın (egy elsıdleges és egy pótszőrın) kell átengedni. A pótszőrı legfeljebb 100 mm-re legyen elhelyezve az elsıdleges szőrı után, de azzal ne érintkezzék. A szőrıket külön vagy párban lehet megmérni, utóbbi esetben a szennyezett oldalukat egymás felé fordítva. 2.4.1.4. A gáz merıleges áramlási sebessége A gáznak a szőrı síkjára merıleges áramlási sebessége 35 és 80 cm/s között legyen. A vizsgálat elıtt és után mért nyomásesések közötti növekedés ne legyen több, mint 25 kPa. 2.4.1.5. A szőrı terhelése Az ajánlott minimális szőrıterhelést mutatja az alábbi táblázat a leggyakoribb szőrıméretekre. Nagyobb mérető szőrıknél a minimális szőrıterhelés 0,065 mg/1000 mm2 mőködı felület legyen. Szőrıátmérı (mm) 47 70 90 110

Ajánlott mőködı átmérı (mm) 37 60 80 100

Ajánlott minimális terhelés (mg) 0,11 0,25 0,41 0,62

2.4.2. A mérıkamra és az analitikai mérleg leírása 2.4.2.1. A mérıkamrára vonatkozó feltételek A részecskeszőrık elıkészítésére (kondicionálására) és mérésére szolgáló kamra (vagy helyiség) hımérséklete minden szőrı elıkészítés és mérlegelés alatt 295 K (22 °C) ±3 K legyen. A páratartalmat 282,5 (9,5 °C) ±3 K harmatpont és 45±8% relatív nedvességtartalom értéken kell tartani. 2.4.2.2. A referenciaszőrı mérlegelése A kamra (helyiség) legyen mentes minden olyan környezeti szennyezıdéstıl (például portól), ami a stabilizálódás alatt lerakódhatna a részecskeszőrıkre. A mérıhelyiségre a 2.4.2.1. pontban megadott értékektıl való eltérések (zavarok) csak akkor engedhetık meg, ha a zavarok idıtartama nem haladja meg a 30 percet. A mérıhelyiségnek a személyzet belépése elıtti idıszakban kell teljesítenie az elıírt követelményeket. Legalább két használatlan referenciaszőrıt vagy referencia-szőrıpárt kell lemérni a mintavevı szőrı (pár) mérésével lehetıleg egy idıben, de mindenképpen négy órán belül. A referenciaszőrık mérete és anyaga ugyanolyan legyen, mint a mintavevı szőrıké. Ha a referenciaszőrık (referencia szőrı párok) átlagos súlya a mintavevı szőrık mérlegelései közötti idıben nagyobb mértékben változik meg, mint 10 µg, az összes mintavevı szőrıt el kell dobni és a szennyezıanyag-kibocsátási vizsgálatot meg kell ismételni. Ha a 2.4.2.1. pontban leírt mérıhelyiség-stabilitási kritériumok nem teljesülnek, de a referenciaszőrı (pár) mérése kielégíti a fenti feltételeket, a motorgyártó választhat, hogy vagy elfogadja a mintavevı szőrı súlyokat, vagy semmisnek tekinti a vizsgálatot, beállítja a mérıhelyiség szabályozórendszerét és újra lefolytatja a vizsgálatot. 2.4.2.3. A mikromérleg A minden szőrı súlyának megállapításához használandó mikromérleg pontossága (standard eltérése) 2 µg, felbontása 1 µg (1 osztás = 1 µg) legyen a gyártó specifikációja szerint. 2.4.2.4. A statikus elektromosság hatásának kiküszöbölése A statikus elektromosság hatásának kiküszöbölése céljából a szőrıket mérés elıtt közömbösíteni kell például egy polónium közömbösítıvel vagy más, hasonló hatású készülékkel. 2.4.3. A részecskemérés kiegészítı elıírásai A hígító rendszer és a mintavevı rendszer minden részét, amely kapcsolatba kerül kezeletlen és hígított kipufogógázzal, a kipufogócsıtıl a szőrıtartóig úgy kell kialakítani, hogy a ré-

– 103 –


szecskék lerakódása vagy megváltozása minimális legyen. Minden alkatrész a kipufogógázok összetevıivel kölcsönhatásra nem lépı, villamos vezetı anyagokból készüljön, és legyen leföldelve az elektrosztatikus hatások kiküszöbölése céljából.

2. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 3. számú mellékletéhez Kalibrálási eljárás (NRSC, NRTC) 1. Az elemzı készülékek kalibrálása 1.1. Bevezetés Minden elemzı készüléket olyan gyakran kell hitelesíteni (kalibrálni), hogy az teljesíteni tudja ennek a szabványnak a pontossági követelményeit. Az 1. függelék 1.4.3. pontjában szereplı elemzı készülékeknél alkalmazandó hitelesítési módszert tartalmazza ez a pont. 1.2. A kalibráló gázok A kalibráló gázok megengedett tárolási idejét figyelembe kell venni. A kalibráló gázok gyártó által megállapított lejárati idejét fel kell jegyezni. 1.2.1. Tiszta gázok A gázok megkívánt tisztaságát az alábbi szennyezettségi határértékek határozzák meg. A mőveletekhez az alábbi gázokra van szükség: - nagy tisztaságú nitrogén (szennyezettség ≤ 1 ppm C; ≤ _1 ppm CO; ≤ _400 ppm CO2; ≤ _0,1 ppm NO) - nagy tisztaságú oxigén (tisztaság > 99,5 térf.% O2) - hidrogén-hélium keverék (40±2% hidrogén, a többi hélium) (szennyezettség ≤ 1 ppm C; ≤ 400 ppm CO2) - nagy tisztaságú szintetikus levegı (szennyezettség ≤ 1 ppm C; ≤ 1 ppm CO; ≤ _400 ppm CO2; ≤ _0,1 ppm NO) (oxigéntartalom 18 térf.% és 21 térf.% között) 1.2.2. Kalibráló gázok Az alábbi kémiai összetételő gázkeverékek szükségesek: - C3H8 és nagy tisztaságú szintetikus levegı (lásd az 1.2.1. pontot) - CO és nagy tisztaságú nitrogén - NO és nagy tisztaságú nitrogén (az ebben a kalibráló gázban lévı NO2 mennyisége nem lehet több az NO-tartalom 5%-ánál) - O2 és nagy tisztaságú nitrogén - CO2 és nagy tisztaságú nitrogén - CH4 és nagy tisztaságú szintetikus levegı - C2H6 és nagy tisztaságú szintetikus levegı Megjegyzés: más gázkombinációk is megengedhetık, ha a gázok nem lépnek egymással reakcióra. A kalibráló gáz tényleges koncentrációjának a névleges érték ±2%-án belül kell lennie. A kalibráló gázok koncentrációját mindig térfogatra vonatkoztatva kell megadni (térfogatszázalék vagy térfogat ppm). A hitelesítéshez használt gázokat gázkeverıvel is elı lehet állítani, nagy tisztaságú N2-vel vagy nagy tisztaságú szintetikus levegıvel hígítva. A keverı-berendezés pontossága tegye lehetıvé a hígított kalibráló gázok koncentrációjának ±2%-on belüli pontosságú megállapítását.

– 104 –


A keverékben használt primer gázok pontosságát legalább ±1%-on belül ismerni kell, és azoknak visszavezethetıknek kell lenniük nemzeti vagy nemzetközi standardokra. Az ellenırzést minden, egy adott keverı berendezéssel végrehajtott, a skála végérték 15 és 50%-a közötti kalibrálási ponton el kell végezni. Egy további ellenırzés hajtható végre másik kalibráló gázzal, ha az elsı ellenırzés hibát mutatott. Választható módon a keverı berendezés ellenırizhetı egy másik, alapvetı tulajdonságaiból fakadóan lineáris mőszerrel, pl. egy CLD-vel NO gázt használva. A mőszer kalibrációs értekét a kalibráló gázt közvetlenül a mőszerre csatlakoztatva kell beállítani. A keverı berendezést az adott kalibráció mellett kell ellenırizni és a névleges értéket kell összehasonlítani a mért koncentrációval. Az eltérésnek minden ponton a névleges érték ±1%-án belül kell lennie. Más, a jó mérnöki gyakorlattal összhangban álló módszerek is alkalmazhatók az érintett felek elızetes beleegyezésével. Megjegyzés: az elemzı berendezés ±1%-on belüli pontosságú kalibrálásához ajánlott egy precíziós gázosztó alkalmazása. A gázosztót az eszköz gyártója kalibrálja. 1.3. Az elemzı készülékek és a mintavevı rendszer mőködési folyamata Az elemzı készülékek mőködtetése a készülék gyártójának üzembe helyezési és kezelési elıírásainak megfelelıen történjék. Az 1.4-1.9. pontokban leírt minimális követelményeket be kell tartani. 1.4. Szivárgási vizsgálat El kell végezni a rendszer szivárgási vizsgálatát. A szondát ki kell szerelni a kipufogó rendszerbıl és a végét le kell zárni. Az elemzı készülék szivattyúját be kell kapcsolni. A kezdeti stabilizálódási idıszak után minden áramlásmérınek zérus értéket kell mutatnia. Ha nem így lenne, ellenırizni kell a mintavevı rendszert és a hibát ki kell javítani. A maximális megengedhetı szivárgási érték a vákuum-oldalon a rendszer ellenırzés alatt álló részén használat közben átáramló mennyiség 0,5%-a lehet. A használat közbeni átáramló mennyiség megbecsüléséhez az elemzı készüléken és a megkerülı vezetéken átfolyó mennyiség vehetı figyelembe. Egy másik módszer egy koncentráció-váltás létrehozása a mintavevı vezeték elején zérus gázról kalibráló gázra való átváltás útján. Ha megfelelı idı eltelte után a koncentráció kisebbnek mutatkozik, mint amekkora a gáz bevezetésekor volt, a hitelesítési vagy szivárgási problémát jelez. 1.5. A kalibrálási eljárás 1.5.1. Az összeállított készülék Az összeállított készüléket kalibrálni kell és a kalibrálási görbéket kalibráló gázokkal kell ellenırizni. Ugyanakkora gázáramot kell alkalmazni, mint a kipufogógáz-minta vételezésekor. 1.5.2. Felmelegítési idı A felmelegítési idı a gyártó által javasolt legyen. Ha ez nincs megadva, ajánlatos az elemzı készülékeket legalább két órán át melegíteni. 1.5.3. Az NDIR és HFID elemzı készülék Az NDIR elemzıt szükség szerint be kell hangolni és a HFID elemzı készülék lángját optimalizálni kell (1.8.1. pont). 1.5.4. Kalibrálás Minden szokásos körülmények között használatos üzemi tartományt kalibrálni kell. Nagy tisztaságú szintetikus levegı (vagy nitrogén) alkalmazásával a CO, CO2, NOx, HC és O2 elemzı készülékek nulla pontját be kell állítani (a továbbiakban: nullázni kell). A megfelelı kalibráló gázokat be kell vezetni az elemzı készülékekbe, az értékeket fel kell jegyezni és el kell készíteni a kalibrálási görbét az 1.5.5. pont szerint. A nullázást ismét ellenırizni kell, és szükség esetén meg kell ismételni a hitelesítési eljárást.

– 105 –


1.5.5. A kalibrálási görbe elıállítása 1.5.5.1. Általános irányelvek Az elemzı készülék kalibrálási görbéjét (a zérust nem számítva) legalább hat, a lehetı legegyenletesebben elosztott pont alapján kell megállapítani. A legnagyobb névleges koncentráció ne legyen kisebb a skála végkitérés 90%-ánál. A kalibrálási görbét a legkisebb négyzetek módszerével kell kiszámítani. Ha az eredményül kapott polinom háromnál magasabb fokú, a hitelesítési pontok száma (a nullát is beleértve) legalább e polinom fokszáma plusz kettı legyen. A kalibrálási görbe nem térhet el ±2%-nál többel az egyes hitelesítési pontok névleges értékétıl és a skála végértékének ±0,3%-ánál többel a nullánál. A kalibrálási görbébıl és a kalibrálási pontokból ellenırizni lehet, hogy a kalibrálást helyesen végezték-e el. Az elemzı készülék jellemzı paramétereit fel kell tüntetni, különösen: - a mérési tartományt, - az érzékenységet, - a hitelesítés elvégzésének idıpontját. 1.5.5.2. Kalibrálás a skála végérték 15%-a alatt Az elemzı készülék kalibrálási görbéjét (a nullaponton kívül) legalább tíz kalibrálási pont alapján kell elıállítani úgy elosztva, hogy a kalibrálási pontok 50%-a a teljes skála 10%-a alá essen. A kalibrálási görbét a legkisebb négyzetek módszerével kell kiszámítani. A kalibrálási görbe nem térhet el ±4%-nál többel az egyes kalibrálási pontok névleges értékétıl és a skála végértékének ±0,3%-ánál többel a nullánál. 1.5.5.3. Alternatív módszerek Ha igazolható, hogy alternatív megoldások (pl. számítógép, elektronikus vezérléső mérési tartomány váltó stb.) azonos pontosságot adnak, úgy ezeket is lehet használni. 1.6. A kalibráció ellenırzése Minden szokásos körülmények között használt üzemi tartományt, minden elemzés elıtt ellenırizni kell az alábbi eljárás útján. A kalibrálást egy nulla gáz és egy olyan kalibráló gáz alkalmazásával kell ellenırizni, melynek névleges értéke nagyobb, mint a mérési tartomány skála végértékének 80%-a. Ha a két figyelembe vett ponton a talált érték nem különbözik a skálavégérték ±4%-ánál többel a deklarált referenciaértéktıl, a beállítási paraméterek módosíthatók. Ha nem így lenne, új kalibrálási görbét kell felvenni az 1.5.4. pontnak megfelelıen. 1.7. Az NOX konverter hatékonyságának vizsgálata Az NO2-nak NO-vá alakítására használt konverter hatékonyságát az 1.7.1-1.7.8. pontokban leírt módon kell ellenırizni (1. ábra). 1.7.1. A vizsgálati berendezés Az 1. ábrán látható vizsgáló berendezéssel (lásd az 1. függelék 1.4.3.5. pontját is) és az alább leírt eljárással, egy ózonfejlesztı segítségével ellenırizhetı a konverter hatékonysága. 1.7. Az NOX konverter hatékonyságának vizsgálata Az NO2-nak NO-vá alakítására használt konverter hatékonyságát az 1.7.1-1.7.8 pontokban leírt módon kell ellenırizni (1. ábra). 1.7.1. A vizsgálati berendezés Az 1. ábrán látható vizsgáló berendezéssel (lásd az 1. függelék 1.4.3.5 pontját is) és az alább leírt eljárással, egy ózonfejlesztı segítségével ellenırizhetı a konverter hatékonysága. 1. ábra Az NO2 konverter hatékonyságát ellenırzı készülék vázlata

– 106 –


1.7.2. A kalibrálás A CLD-t és a HCLD-t a leggyakrabban használt mérési tartományban kell kalibrálni a gyártó elıírásainak megfelelıen, zérus és kalibráló gáz használatával. (A kalibráló gáz NO tartalmának körülbelül a mérési tartomány 80%-ának kell lennie, és a gázkeverék NO2 koncentrációja legalább a NO koncentráció 5%-a legyen.) Az NOx elemzı készüléknek NO üzemmódban kell lennie úgy, hogy a kalibráló gáz ne haladjon át a konverteren. A jelzett koncentrációt fel kell jegyezni. 1.7.3. Számítás A NOx konverter hatékonyságát az alábbiak szerint kell kiszámítani:

(a) NOx koncentráció az 1.7.6. pont szerint; (b) NOx koncentráció az 1.7.7. pont szerint; (c) NO koncentráció az 1.7.4. pont szerint; (d) NO koncentráció az 1.7.5. pont szerint; 1.7.4. Oxigén hozzáadása Egy T-csatlakozón keresztül oxigént vagy zérus levegıt kell adni folyamatosan a gázáramhoz, amíg a kijelzett koncentráció nem lesz kb. 20%-kal kisebb, mint az 1.7.2. pontban említett, kijelzett kalibrálási koncentráció. (Az elemzı készülék NO üzemmódban van.) A jelzett (c) koncentrációt fel kell jegyezni. A folyamat alatt az ózonfejlesztı nem mőködik. 1.7.5. Az ózonfejlesztı mőködtetése – 107 –


Ekkor az ózonfejlesztıt be kell kapcsolni és elegendı ózont kell fejleszteni ahhoz, hogy a NO koncentrációt levigye kb. az 1.7. pont szerinti hitelesítési koncentráció 20%-ára (minimum 10%). A jelzett (d) koncentrációt fel kell jegyezni. (Az elemzı készülék NO üzemmódban van.) 1.7.6. NOx üzemmód Ekkor az elemzı készüléket NOx üzemmódba kell kapcsolni, hogy a (NO, NO2, O2 és N2 összetételő) gázkeverék áthaladjon a konverteren. A jelzett (a) koncentrációt fel kell jegyezni. (Az elemzı készülék NOx üzemmódban van.) 1.7.7. Az ózonfejlesztı kikapcsolása Ekkor az ózonfejlesztıt ki kell kapcsolni. Az 1.7.6. pontban leírt gázkeverék a konverteren át halad a detektorba. A jelzett (b) koncentrációt fel kell jegyezni. (Az elemzı készülék NOx üzemmódban van.) 1.7.8. NO üzemmód NO üzemmódba kapcsolva, kikapcsolt ózonfejlesztı mellett, az oxigén vagy a szintetikus levegı áramlását is meg kell szüntetni. Az elemzı készüléken leolvasható NOx érték ne különbözzön ±5%-nál többel az 1.7.2 pont szerint mért értéktıl. (Az elemzı készülék NO üzemmódban van.) 1.7.9. A vizsgálati idıközök A konverter hatékonyságát a NOx elemzı készülék minden kalibrálása elıtt meg kell vizsgálni. 1.7.10. Hatékonysági követelmény A konverter hatékonysága ne legyen kisebb 90%-nál, de erısen ajánlott a nagyobb, 95%-os hatékonyság. Megjegyzés: Ha az elemzı készülék leggyakrabban használt mérési tartományában az ózonfejlesztı nem tudja végrehajtani a 80%-ról 20%-ra való koncentráció-csökkentést az 1.7.5 pont szerint, akkor azt a legmagasabb tartományt kell használni, amelynél a csökkentés még elvégezhetı. 1.8. A FID beállítása 1.8.1. A detektor válaszának optimalizálása A HFID-et a készülék gyártójának elıírásai szerint kell beállítani. Levegıbe kevert propán kalibráló gázt kell használni a válasz optimalizálására a leggyakrabban használt mérési tartományban. A gyártó ajánlása szerinti üzemanyag- és levegıáramok mellett, 350±75 ppm C koncentrációjú kalibráló gázt kell az elemzı készülékbe vezetni. A választ egy adott üzemanyag áramnál a kalibráló gázra adott válasz és a zérus gázra adott válasz különbségébıl kell meghatározni. Az üzemanyag-áramot lépésenként kell beállítani a gyártó ajánlása alatti és feletti értékekre. Ezeknél az áramoknál fel kell jegyezni a kalibrációs és a zérus választ. A kalibrációs és a zérus válasz közötti különbséget fel kell rajzolni, és az üzemanyag áramot a görbe dús oldalára kell beállítani. 1.8.2. Szénhidrogén válasz tényezık Az elemzı készüléket propán-levegı keverékkel és nagy tisztaságú szintetikus levegıvel kell kalibrálni az 1.5 pont szerint. A válasz tényezıket az elemzı készülék üzembeállításakor és nagyobb üzemszünetek után kell meghatározni. Az (Rf) válasz tényezı egy bizonyos szénhidrogén fajtára a FID C1 leolvasási értékének aránya a gázpalackban lévı gáz ppm C1-ben kifejezett koncentrációjához. A próbagáz koncentrációja olyan legyen, hogy körülbelül a skála végérték 80%-ánál adjon válasz jelet. A koncentrációt ±2% pontossággal kell ismerni egy térfogatban kifejezett gravimetrikus alapértékhez képest. A gázpalackot 24 órán át 298 K (25 °C) ±5 K hımérsékleten kondicionálni kell.

– 108 –


Az alkalmazandó vizsgálati gázok és az ajánlott relatív válasz tényezı tartományok az alábbiak: 1,00 ≤ Rf ≤ 1,15 0,90 ≤ Rf ≤ 1,10 0,90 ≤ Rf ≤ 1,10

- metán és nagy tisztaságú szintetikus levegı: - propilén és nagy tisztaságú szintetikus levegı: - toluol és nagy tisztaságú szintetikus levegı:

Az értékek a propánra és nagy tisztaságú szintetikus levegıre vonatkozó Rf = 1,00 választényezıhöz képest kerültek meghatározásra. 1.8.3. Az oxigén-interferencia ellenırzése Az oxigén-interferenciát az elemzı készülék üzembeállításakor és a nagyobb karbantartási periódusok után kell meghatározni. Olyan tartományt kell választani, amelyben az oxigén interferencia ellenırzéshez használt gáz a méréstartomány felsı 50%-ába esik. Az ellenırzést a szükséges kemence hımérsékleten kell végrehajtani. 1.8.3.1. Oxigén interferencia gázok Az oxigén interferencia ellenırzésére használt gáz 350 ppmC + 75 ppmC propánt tartalmazzon. A koncentráció értéket a kalibráló gáz toleranciájának figyelembevételével a teljes szénhidrogén-tartalom és a szennyezıdések kromatográfiás elemzésével, vagy dinamikus keveréssel kell meghatározni. Nitrogén legyen az uralkodó hígító gáz, a fennmaradó részt kitevı oxigénnel. A dízelmotorok vizsgálatához elıírt keverékek az alábbiak: O2 koncentráció 21 (20-22) 10 (9-11) 5 (4-6)

Balansz (100%-ra kiegészítı) Nitrogén Nitrogén Nitrogén

1.8.3.2. Eljárás a) Az elemzıt nullázni kell. b) Az elemzıt 21%-os oxigén keverékkel kalibrálni kell. c) A nullpont választ visszaellenırizni. Amennyiben a skála végérték 0,5%-ánál nagyobb mértékben változott, úgy az a) és b) pontokat megismételni. d) Az 5%-os és a 10%-os oxigén interferencia ellenırzı gázokat bevezetni. e) A nullpont választ visszaellenırizni. Amennyiben a skála végérték 1%-ánál nagyobb mértékben változott, úgy a tesztet megismételni. f) Az oxigén interferenciát (%O2I) az alábbiak szerint kell kiszámítani a d) pont szerinti keverékek mindegyikére:

ahol A = a b) pontban használt kalibráló gáz szénhidrogén koncentrációja (ppmC)

– 109 –


B = a d) pontban használt oxigén interferencia ellenırzı gáz szénhidrogén koncentrációja (ppmC), C = A gázelemzı leolvasott kijelzése

D = a gázelemzı A-ra adott válasza (kijelzése) a skála végérték%-ában. g) A teszt elıtt a %-os oxigén interferencia (%O2I) kisebb legyen, mint ±3%, minden elıírt oxigén interferencia gázra. h) Amennyiben az oxigén interferencia nagyobb, mint ±3%, a levegıáramot fokozatosan a gyártó által specifikáltnál kisebbre és nagyobbra kell állítani, megismételve az 1.8.1. pont szerintieket minden levegıáramra. i) Amennyiben a levegıáram beállítása után az oxigén interferencia nagyobb, mint ±3%, a tüzelıanyag áramot és azután a mintaáramot kell variálni, minden új beállításra megismételve az 1.8.1. pont szerintieket. j) Ha az oxigén interferencia ezek után is nagyobb ±3%-nál, a gázelemzıt javítani, illetve a FID égıgázt, az égés levegıt, cserélni kell. 1.9. Keresztérzékenységi (interferencia) hatások NDIR és CLD elemzı készülékeknél A kipufogógázban lévı, az éppen elemzett gáztól különbözı gázok különféleképpen befolyásolhatják a leolvasott értéket. Pozitív interferencia hatás lép fel az NDIR készülékekben, ha az interferenciát okozó gáz a mérendı gázzal azonos, de kisebb hatást kelt. Negatív zavaró hatás lép fel az NDIR készülékekben azáltal, hogy az interferenciát okozó gáz kiszélesíti a mért gáz elnyelési sávját, és a CLD készülékekben azáltal, hogy az interferenciát okozó gáz fojtja a sugárzást. Az 1.9.1 és 1.9.2 pontban leírt interferencia ellenırzést az elemzı készülék üzembeállítása elıtt és nagyobb üzemszünetek után kell elvégezni. 1.9.1. CO elemzı készülék keresztérzékenység-ellenırzése A CO elemzı készülék eredményeire a víz és a CO2 lehet hatással. Ezért egy a vizsgálat során használt legnagyobb mérési tartomány skála végértéke 80-100%-ának megfelelı koncentrációjú CO2 kalibráló gázt kell szobahımérsékleten vízen átbuborékoltatni és fel kell jegyezni az elemzı készülék kijelzését. Az elemzı készülék kijelzése nem lehet nagyobb a skála végérték 1%-ánál a 300 ppm vagy afölötti tartományokban, és 3 ppm-nél nagyobb a 300 ppm alatti tartományokban. 1.9.2. NOx elemzı készülék keresztérzékenység-ellenırzése A CLD (és HCLD) elemzı készülékek szempontjából figyelembe veendı két gáz a CO2 és a vízgız. E gázok keresztérzékenység hatása koncentrációjukkal arányos, ezért ellenırzési eljárásokra van szükség a vizsgálat alatt várhatóan elıforduló legnagyobb koncentrációnál bekövetkezı keresztérzékenység meghatározására. 1.9.2.1. A CO2 keresztérzékenység vizsgálata A legmagasabb mérési tartomány skála végértéke 80-100%-ának megfelelı koncentrációjú CO2 kalibráló gázt kell átbocsátani az NDIR elemzı készüléken és a CO2 értéket ’A’-val jelölve fel kell jegyezni. Ez után a gázt körülbelül 50%-ra kell felhígítani NO kalibráló gázzal, át kell bocsátani az NDIR és (H)CLD elemzı készüléken, és a CO2, ill. NO étékeket ’B’-vel,

– 110 –


ill. ’C’-vel jelölve fel kell jegyezni. A CO2-t el kell zárni, és csak a NO kalibráló gázt kell a (H)CLD-n átbocsátani. A NO értéket ’D’-vel jelölve fel kell jegyezni. A keresztérzékenységet az alábbiak szerint kell kiszámítani:

amely nem lehet nagyobb a skála végérték 3%-ánál, és ahol: A: hígítatlan CO2 koncentráció NDIR-rel mérve % B: hígított CO2 koncentráció NDIR-rel mérve % C: hígított NO koncentráció CLD-vel mérve ppm D: hígítatlan NO koncentráció CLD-vel mérve ppm 1.9.2.2. A víz keresztérzékenység vizsgálata Ez a vizsgálat csak nedves gáz koncentráció mérésekre érvényes. A víz keresztérzékenység számításánál a NO kalibráló gázt vízgızzel kell hígítani, és a keverék vízgız koncentrációját a vizsgálatnál várható értékre kell beállítani. A szokásos mőködési tartomány skála-végértéke 80-100%-ának megfelelı koncentrációjú NO kalibráló gázt kell átbocsátani az (H)CLD elemzı készüléken és a NO értéket ’D’-vel jelölve fel kell jegyezni. A NO gázt szobahımérsékleten vízen kell átbuborékoltatni, át kell bocsátani a (H)CLD-n és a NO értéket ’C’-vel jelölve fel kell jegyezni. A víz hımérsékletét meg kell mérni és „F”-ként feljegyezni. A keveréknek a buborékoltató-víz (F) hımérsékletéhez tartozó megfelelı telítési gıznyomását meg kell állapítani és ’G’-vel jelölve fel kell jegyezni. Az elemzı készülék abszolút mőködési nyomását meg kell állapítani és ’E’-vel jelölve fel kell jegyezni. A keverék vízgız koncentrációját (%-ban) az alábbi módon kell kiszámítani:

és ’H’-val jelölve fel kell jegyezni. A várható hígított NO kalibráló gáz koncentráció (vízgızben) az alábbiak szerint számítható:

– 111 –


és ’De’-vel jelölve fel kell jegyezni. Kompresszió-gyújtású motorok kipufogógázainál a kipufogógáz vizsgálat alatt várható maximális vízgız koncentrációját (%-ban), az üzemanyagban H/C = 1,8/1 atomszámarány feltételezésével, a hígítatlan kipufogógáz maximális CO2 koncentrációjából vagy a hígítatlan kalibráló gáz CO2 koncentrációjából (az 1.9.2.1 pontban mért ’A’) az alábbiak szerint kell felbecsülni: Hm = 0,9 x A és ’Hm’-mel jelölve fel kell jegyezni. A víz keresztérzékenység értéke az alábbiak szerint számítható:

amely nem lehet nagyobb a skála végérték 3%-ánál, és ahol De: várható hígított NO koncentráció (ppm) C: hígított NO koncentráció (ppm) Hm: maximális vízgız koncentráció (%) H: tényleges vízgız koncentráció (%) Megjegyzés: Fontos, hogy ennél a vizsgálatnál a NO kalibráló gáz NO2 koncentrációja minimális legyen, mert a keresztérzékenység számításánál a NO2 vízben való elnyelıdése nincs figyelembe véve. 1.10. Kalibrálási idıközök Az elemzı készülékek 1.5. pont szerinti kalibrálását legalább háromhavonként el kell végezni, vagy amikor a rendszeren olyan javítás vagy alkatrészcsere történt ami a hitelesítésre hatással lehet. 1.11. Kiegészítı kalibrálási elıírások a kezeletlen (hígítatlan) kipufogógáz mérésekhez 1.11.1. Az elemzı rendszer válaszidejének ellenırzése A rendszer válaszidıt értékelésnél alkalmazott beállításai azonosak legyenek a teszt alatti méréseknél használtakkal (pl. nyomások, gázáramok, a gázelemzık szőrıelhelyezései és minden a más, válaszidıt befolyásoló). A válaszidıt a gáznak közvetlenül a mintavevı belépési helyére kapcsolásával kell meghatározni. A gáz rákapcsolási ideje kisebb legyen 0,1 s-nál. A tesztnél használt gáz legalább a skála végérték 60%-ának megfelelı koncentráció változást eredményezzen. A minden egyes egyedi gázkomponens koncentráció görbéjét regisztrálni kell. A válaszidı a gáz rákapcsolása és a regisztrált koncentráció megfelelı változása közötti idı. A rendszer válaszideje (t90) a mérı detektorig tartó idıkésedelembıl és a detektor felfutási idejébıl áll. A késedelmi idı a változás kezdeti (t0) idıpontjától a végleges érték 10%-ának eléréséig eltelt idı (t10). A felfutási idı a 10% és a 90% válasz között eltelt idı (t90-t10). A gázelemzı és a kipufogógáz áram jelének idıbeli összehangolásához hígítatlan kipufogógáz mérés esetén a transzformációs idı a változás pillanatától (t0) a kijelzésnek a végleges érték 50%-a eléréséig eltelt idı (t50). A rendszer válaszideje kisebb legyen 10 s-nél, ezen belül a felfutási idı 2,5 s-nél minden korlátozott komponens (CO, NOx, HC) és minden használt méréstartományban. 1.11.2. A kipufogógáz áram méréséhez használt nyomjelzı gáz elemzıjének kalibrálása.

– 112 –


A nyomjelzı koncentrációjának méréséhez használt gázelemzıt, ha ezt a módszert alkalmazzák, kalibráló gázzal kalibrálni kell. A kalibrációs görbéjét (a nullaponton kívül) legalább tíz kalibrálási pont alapján kell elıállítani úgy elosztva, hogy a kalibrálási pontok fele a skála végérték 4-20%-a között legyen, a továbbiak pedig a skála végérték 20-100%-a között. A gázelemzıt a teszt elıtt nullázni és kalibrálni kell nulla és olyan kalibráló gázzal, amelynek a névleges értéke a gázelemzı skála végértékének 80%-a felett van. 2. A részecskemérı rendszer kalibrálása 2.1. Bevezetés Minden berendezést olyan gyakran kell kalibrálni, hogy ennek a szabványnak a pontossági követelményei kielégíthetık legyenek. A III. melléklet 1. függelékének 1.5. pontjában és a 6. számú mellékletben szereplı berendezéseknél alkalmazandó kalibrálási módszert tartalmazza ez a rész. 2.2. Áramlásmérés A gázsebesség-mérık vagy az átfolyó gáztérfogatot mérı mőszerek kalibrálása a nemzeti és/vagy nemzetközi szabványok szerint történjen, illetve azokra visszavezethetı legyen. A mért érték maximális hibája a leolvasott érték ±2%-án belül legyen. Részáramú hígító rendszer esetében a GSE mintaáram pontossága különösen aggályos, ha nem mérik közvetlenül, hanem áramok különbségeként határozzák meg: GSE = GTOTW - GDILW Ebben az esetben GTOTW és GDILW számára nem elegendı a ±2% pontosság GSE elfogadható pontosságának garantálásához. Ha a gázáram differenciál áramlás méréssel kerül meghatározásra, a különbség legnagyobb hibája akkora lehet, hogy GSE pontossága ±5%-on belül legyen, ha a hígítási arány kisebb, mint 15. Ezt az egyes mőszerek hibájának négyzetes középértékét véve lehet számítani. 2.3. A hígítási arány ellenırzése EGA (6. számú melléklet, 1.2.1.1. pont) nélküli részecske-mintavevı rendszer használata esetén a hígítási arányt minden új motorfelszereléskor ellenırizni kell, járó motor mellett, vagy a CO2 vagy a NOx koncentrációt mérve a kezeletlen és a hígított kipufogógázban. A mért hígítási arány a CO2 vagy NOx koncentráció-mérésbıl számított hígítási arány ±10%-án belül legyen. 2.4. A részáram viszonyok ellenırzése A kipufogógáz sebességtartományát és a nyomásingadozásokat ellenırizni kell, és ha szükséges, a 6. számú melléklet 1.2.1.1. pontjának (EP) követelményei szerint be kell állítani. 2.5. Kalibrálási idıközök Az áramlásmérı mőszerek kalibrálását legalább háromhavonként el kell végezni, vagy amikor a rendszeren olyan csere történt ami a hitelesítésre hatással lehet. 2.6. Kiegészítı követelmények a részáramú hígító rendszer kalibrálásához 2.6.1. Periodikus kalibrálás Amennyiben a minta gázáramát differenciál áramlásméréssel határozzák meg, úgy az áramlásmérıt vagy az áramlásmérı mőszereket az alábbi eljárások egyikével kell kalibrálni, úgy hogy az alagútba vezetett GSE minta áramának pontossága teljesítse az 1. függelék 2.4. pontjába foglalt pontossági követelményeket: A GDILW-t mérı áramlásmérıt sorba kapcsolják a GTOTW-t mérı áramlásmérıvel, és a két áramlásmérı közötti különbséget megmérik legalább 5 ponton, amely pontok egyenletesen oszlanak el a teszt során alkalmazott legkisebb GDILW érték és a teszt során alkalmazott GTOTW érték között. A hígító alagutat meg lehet kerülni. – 113 –


Kalibrált tömegáram mérı berendezést kell sorba kapcsolni a GTOTW-t mérı áramlásmérıvel és a pontosságot ellenırizni kell a teszt során alkalmazott értéknél. Ezután a kalibrált tömegáram mérı berendezést sorba kell kapcsolni a GDILW-t mérı áramlásmérıvel és legalább 5 beállításnál ellenırizni kell a pontosságát a teszt során alkalmazott GTOTW értékre vonatkoztatott 3-50 hígítási arány tartományban. A TT (transfer tube) átvezetı csövet le kell kapcsolni a kipufogóról, és a GSE méréshez megfelelı méréshatárú kalibrált áramlásmérı berendezést kell az átvezetı csıhöz csatlakoztatni. Ezután GTOTW-t a teszt során alkalmazott értékre kell beállítani, és GDILW-t fokozatosan legalább 5 értékre kell állítani q=3-50 hígítási tényezı tartományban. Alternatívaként egy speciális kalibráló áramlási rendszert is lehet készíteni, azonban a teljes és a hígító levegı áramnak át kell áramlania a megfelelı mérıeszközön, ahogyan az a teszt során történik. Nyomjelzı gázt kell vezetni a TT átvezetı csıbe. A nyomjelzı gáz a kipufogógáz valamelyik komponense legyen, mint a CO2 vagy NOx. A hígítás után megmérik a nyomjelzı gáz koncentrációját a hígító alagútban. Ezt legalább 5 ponton végre kell hajtani a hígítási tényezı 3-50 tartományában. A mintaáram pontosságát a q hígítási tényezıbıl állapítják meg. A gázelemzı pontosságát figyelembe kell venni a GSE pontosságának biztosítása érdekében. 2.6.2. Karbon-áram ellenırzés A karbon-áram ellenırzés, amely tényleges kipufogógázt alkalmaz, erısen ajánlott a mérési és szabályozási problémák felderítése, és a részáramú hígító rendszer helyes mőködésének igazolása érdekében. A karbon-áram ellenırzést legalább új motor beépítése és a vizsgáló laboratórium felépítésének lényeges változtatása esetén le kell futtatni. A motort teljes terhelésen és fordulatszámon, vagy más, 5% vagy nagyobb CO2 kibocsátást eredményezı állandósult üzemmódban kell mőködtetni. A részáramú hígító alagutat 15 körüli hígítási tényezıvel kell mőködtetni. 2.6.3. Vizsgálat elıtti ellenırzés A vizsgálat elıtti ellenırzést a teszt lefutása elıtti két órán belül kell elvégezni a következı módon. Az áramlásmérık pontosságát ellenırizni kell a kalibrációnál használttal azonos módon legalább két ponton, beleértve a GDILW-nek a GTOTW értékre vonatkoztatott 5-15 hígítási tényezık közötti, a teszt során használt áramlási értékeit. Amennyiben a fentiekben leírt kalibrációs eljárás regisztrációja bizonyítja, hogy az áramlásmérı kalibrációja hosszabb idıtartam alatt is stabil, a vizsgálat elıtti ellenırzést el lehet hagyni. 2.6.4. A transzformációs idı meghatározása A transzformációs idı értékeléséhez a rendszer beállításai a teszt alatti mérésekkel pontosan egyezzenek meg. A transzformációs idıt a következı módszerrel kell meghatározni. Egy, a mintaáramnak megfelelı mérési tartománnyal rendelkezı referencia áramlásmérıt kell a mintavevı szondával sorba kapcsolni, lehetıleg közvetlenül a szondára csatlakoztatva. Ennek az áramlásmérınek a transzformációs ideje 100 ms-nál kisebb legyen a válaszidı mérésénél alkalmazott hígítási lépések esetén, és az áramlási ellenállása elég kicsiny legyen ahhoz, hogy ne befolyásolja a részáramú hígító rendszer dinamikus viselkedését, továbbá feleljen meg a jó mérnöki gyakorlatnak. Ugrásszerő változtatva kell kipufogógázt (vagy a hígító levegıt, ha a kipufogógáz áramát számolják) vezetni a részáramú hígító rendszerbe alacsony átfolyástól legalább a skála végérték 90%-áig. Az ugrásszerő változást ugyanaz kapcsolja be, amit a tényleges teszt során az „elırelátó” szabályozáshoz használnak. A hígításváltási lépés bemenı jelét és az áramlásmérı válasz jelét legalább 10 Hz mintavételi frekvenciával kell regisztrálni.

– 114 –


Ezekbıl az adatokból kell meghatározni a részáramú mintavevı rendszer transzformációs idejét, amely a hígításváltási lépés bemenı jelének az idıpontjától az áramlásmérı válasz 50%-os pontjának eléréséig eltelt idı. Hasonló módon meg kell határozni a részáramú hígító rendszer GSE jelének és a kipufogógáz áram áramlásmérı GEXHW jelének a transzformációs idejét. Ezeket a jeleket alkalmazzák a regressziós ellenırzés során, minden teszt után (1. függelék, 2.4. pont). A számításokat legalább 5 emelkedı és csökkenı változtatásra el kell végezni, és az eredményeket átlagolni kell. A referencia áramlásmérı saját transzformációs idejét (< 100 ms) le kell vonni az átlagolt értékbıl. Ez a részáramú hígító rendszer „elıre látási” értéke, amelyet az 1. függelék 2.4. pontjának megfelelıen kell alkalmazni. 3. A CVS rendszer kalibrálása 3.1. Általános elıírások A CVS rendszer pontos áramlásmérı és a mőködési feltételek változtatásához szükséges eszközök alkalmazásával kell kalibrálni. A rendszer átfolyását különbözı áramlási beállítások mellett kell mérni, és meg kell határozni a rendszer szabályozási jellemzıit is, és azok kapcsolatát az átfolyással. Különbözı típusú áramlásmérık alkalmazhatók, pl. kalibrált Venturi, kalibrált lamináris áramlásmérı, kalibrált turbinás áramlásmérı. 3.2. A térfogat kiszorításos szivattyú kalibrálása (PDP - Positive Displacement Pump) A szivattyúval kapcsolatos összes jellemzıt a szivattyúhoz kapcsolt kalibrált Venturi paramétereivel egyidejőleg kell mérni. A számított gázáramot (m3/min-ben kifejezve, a szivattyú bemeneténél mért abszolút nyomás és hımérséklet mellett) fel kell rajzolni korrelációs függvényként, amely a szivattyú jellemzık egy kombinációjához tartozik. Meg kell határozni a lineáris egyenletet, amely a szivattyú átfolyása és korrelációs függvény közötti kapcsolatot leírja. Ha a CVS szivattyú több fordulatszámú meghajtással rendelkezik, a kalibrációt minden használt fordulatszámon el kell végezni. A hımérséklet stabil legyen a kalibráció alatt. A szivárgás a csatlakozóknál, továbbá a kalibrált Venturi és CVS szivattyú között kisebb legyen a legkisebb átfolyási pont (legnagyobb fojtás és legkisebb fordulatszám) 0,3%-ánál. 3.2.1. Az adatok elemzése A levegıáramot (Qs) minden fojtási beállítás mellett (legalább 6 beállítás) ki kell számítani, elıírásosan m3/min-ben kifejezve, az áramlásmérı adataiból a gyártó elıírásai szerinti módszerrel. A levegıáramot konvertálni kell szivattyú átfolyásra (V0) m3/fordulat-ban kifejezve, a szivattyú bemenetén abszolút nyomásra és hımérsékletre vonatkoztatva, a következık szerint:

ahol Qs = a levegıáram vonatkoztatási állapotban (101,3 kPa, 273 K) (m3/s) T = hımérséklet a szivattyú bemenetén (K) pA = abszolút nyomás a szivattyú bementén (pb-p1) (kPa) n = a szivattyú fordulatszáma (ford/s) – 115 –


A szivattyú résvesztesége és nyomásváltozása közötti kölcsönhatás kompenzálására meghatározni a szivattyú fordulatszám, a szivattyú bemenete és kilépése közötti nyomáskülönbség és a szivattyú kimenet abszolút nyomása közötti korrelációs függvényt (X0) az alábbiak szerint:

ahol ∆pp = a szivattyú bemente és kilépése közötti nyomáskülönbség (kPa) pA = abszolút nyomás a szivattyú kimenetén (kPa) A kalibrációs egyenlet meghatározásához a legkisebb négyzetek módszerével illesztett egyenes egyenlet az alábbi: V0=D0-m x X0 D0 és m a tengelymetszet és a meredekség állandók, amelyek leírják az egyenest. A több fordulatszámmal rendelkezı CVS különbözı szivattyú átfolyásoknál elıállított kalibrációs görbéinek közel párhuzamosaknak kell lenniük, a tengelymetszetnek (D0) növekednie kell, amint a szivattyú fordulatszám csökken. Az egyenlettel számított értékeknek a mért V0 érték ±0,5%-án belül kell lenniük. Az m értéke szivattyúnként változik. A részecske átfolyás idıvel csökkenti a szivattyú résveszteségét, ami az m érték csökkenésében nyilvánul meg. Ezért a kalibrációt el kell végezni az üzembe helyezéskor, nagyobb karbantartás után és amikor a teljes rendszer ellenırzése (3.5. pont) változást mutat a veszteségben. 3.3. A kritikus áramlású Venturi kalibrálása (CFV) A CFV kalibrálása a kritikus áramlású Venturi áramlási egyenletén alapul. A gázáram a belépı nyomás és hımérséklet függvénye az alábbi egyenlet szerint:

ahol Kv = kalibrációs együttható pA = abszolút nyomás a Venturi bemenetén (kPa) T = hımérséklet a Venturi bemenetén (K) 3.3.1. Az adatok elemzése

– 116 –


A levegıáramot (Qs) minden fojtási beállítás mellett (legalább 8 beállítás) ki kell számítani, elıírásosan m3/min-ben kifejezve, az áramlásmérı adataiból a gyártó elıírásai szerinti módszerrel. A kalibrációs együtthatót a kalibrációs adatokból az alábbi egyenlettel kell számítani:

ahol Qs = a levegıáram vonatkoztatási állapotban (101,3 kPa, 273 K) (m3/s) pA = abszolút nyomás a Venturi bemenetén (kPa) T = hımérséklet a Venturi bemenetén (K) A kritikus áramlás tartományának meghatározásához Kv-t fel kell rajzolni a Venturi bemenet nyomásának függvényében. Kritikus (fojtott) áramlás esetén Kv értéke viszonylag állandó. Ahogyan a nyomás csökken (a vákuum nı), a Venturi fojtás nélkülivé válik, Kv értéke csökken, ami jelzi, hogy a CVF a megengedett tartományon kívül mőködik. A kritikus áramlási tartományban legalább 8 pontból számítani kell az Kv átlagértékét és szórását. A szórás nem lehet nagyobb Kv átlagértékének 0,3%-ánál. 3.4. A hangsebesség alatti áramlású Venturi kalibrálása (SSV) Az SSV kalibrálása a hangsebesség alatti áramlású Venturi áramlási egyenletén alapul. A gázáram a belépı nyomás és hımérséklet, valamint az SSV belépési pontja és a torok közötti nyomásesés függvénye az alábbi egyenlet szerint:

ahol A0 = konstansok és mértékegység átváltások együttese =

(SI mértékegységben) d = az SSV torok átmérıje (m) Cd = az SSV átfolyási együtthatója PA = abszolút nyomás a Venturi bemenetén (kPa) T = hımérséklet a Venturi bemenetén (K)

– 117 –


r = az SSV torok és a belépés abszolút, statikus nyomása közötti viszony

ß = az SSV torok átmérı és a bevezetı csı átmérı hányadosa =d/D 3.4.1. Az adatok elemzése A levegıáramot (QSSV) minden áramlási beállítás mellett (legalább 16 beállítás) ki kell számítani, elıírásosan m3/min-ben kifejezve, az áramlásmérı adataiból a gyártó elıírásai szerinti módszerrel. Az átfolyási együtthatót a kalibrációs adatokból az alábbi egyenlettel kell számítani:

ahol QSSV = a levegıáram vonatkoztatási állapotban (101,3 kPa, 273 K) (m3/s) T = hımérséklet a Venturi bemenetén (K) d = az SSV torok átmérıje (m) r = az SSV torok és a belépés abszolút, statikus nyomása közötti viszony =

ß = az SSV torok átmérı és a bevezetı csı átmérı hányadosa = d/D A hangsebesség alatti áramlási tartomány meghatározásához Cd-t fel kell rajzolni az SSV torokban lévı Reynolds-szám (Re) függvényében. Re-t a torokban az alábbi kifejezéssel számolják:

– 118 –


ahol A1 = konstansok és mértékegység átváltások együttese,

QSSV = a levegıáram vonatkoztatási állapotban (101,3 kPa, 273 K) (m3/s) d = az SSV torok átmérıje (m) µ = a gáz abszolút vagy dinamikai viszkozitása, az alábbi kifejezéssel számítva

S = tapasztalati állandó = 110,4 K Mivel QSSV bemenı adat az Re képletben, a számítást QSSV vagy Cd kezdı értékének a felvételével kell kezdeni és a számítást addig ismételni, amíg QSSV konvergál. A konvergencia 0,1% vagy jobb pontosságú legyen. Legalább 6, a hangsebesség alatti áramlási tartományba esı pontra Cd-nek az eredményül kapott kalibrációs görbét illesztı egyenletbıl számított értékei mindegyik kalibrálási pontra vonatkozóan Cd mért értékéhez képest ±0,5%-os tartományon belül legyenek. 3.5. A teljes rendszer ellenırzése – 119 –


A CVS mintavevı és az elemzı rendszer teljes pontosságát a rendszerbe ismert tömegő szennyezı gáznak normális mőködési feltételek mellett történı bevezetésével kell meghatározni. A szennyezı gázt elemezik, és számítják a tömeget a 3. számú melléklet 3. függelék 2.4.1. pontja szerint, kivéve a propán esetét, ahol a HC-re megadott 0,000479 tényezı helyett 0,000472 tényezıt kell használni. A következı technikák valamelyikét kell alkalmazni. 3.5.1. Adagolás kritikus áramlású fúvókával Kalibrált kritikus áramlású fúvókával ismert mennyiségő tiszta gázt (propánt) kell beadagolni a CVS rendszerbe. Ha a belépı nyomás eléggé nagy az átfolyás, amelyet a kritikus áramlású mérıperemmel állítanak be, független lesz a mérıperem kilépésénél lévı nyomástól (kritikus áramlás). A CVS rendszert úgy kell üzemeltetni 5-10 percig, ahogyan az normális kipufogógáz teszt során történik. A gáz mintát elemezni kell egy szokásos berendezéssel (győjtı zsák vagy integráló módszer) és a gáz tömegét számítani kell. Az így meghatározott tömegnek a beinjektált gáz ismert tömegéhez képest ±3%-on belül kell lennie. 3.5.2. Adagolás gravimetrikus módszerrel Egy kis mérető, propánnal töltött palack súlyát meg kell határozni ±0,01 g pontossággal. A CVS rendszert úgy kell üzemeltetni 5-10 percig, ahogyan az normális kipufogógáz teszt során történik, miközben szén-monoxidot vagy propánt injektálnak a rendszerbe. A tiszta gáz beinjektált mennyiségét a súlymérés különbségébıl kell meghatározni. A gáz mintát elemezni kell egy szokásos berendezéssel (győjtı zsák vagy integráló módszer) és a gáz tömegét számítani kell. Az így meghatározott tömegnek a beinjektált gáz ismert tömegéhez képest ±3%-on belül kell lennie.

3. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 3. számú mellékletéhez Az adatok kiértékelése és a számítások 1. Az adatok kiértékelése és a számítások - NRSC teszt 1.1. A gáznemő szennyezıanyag-kibocsátás mérési adatainak kiértékelése A gáznemő szennyezıanyag-kibocsátás kiértékeléséhez az egyes üzemmódokban az utolsó 60 másodperc során regisztrált diagram-értékeket átlagolni kell, és a karbonegyensúly módszer használata esetén a HC, CO, NOx és CO2 átlagos koncentrációit (conc) minden üzemmód során az átlagolt diagram-értékekbıl és a megfelelı kalibrálási adatokból kell megállapítani. Más regisztrálási módszer is használható, ha az egyenértékő adatokat szolgáltat. Az átlagos háttér-koncentrációk (concd) a hígító levegı zsák méréseibıl vagy a folyamatos (nem zsákos) háttér-értékekbıl és a megfelelı kalibrálási adatokból határozhatók meg. 1.2. Részecske-kibocsátás A részecskék kiértékeléshez minden üzemmódban a szőrıkön átáramló teljes mintatömegeket (MSAM,i) regisztrálni kell. A szőrıket vissza kell vinni a mérıhelyiségbe és legalább egy óráig, de 80 óránál nem hoszszabb ideig tartó kondicionálás után meg kell mérni ıket. A szőrık bruttó súlyát fel kell jegyezni és le kell vonni belılük a tárasúlyt (lásd a 3. számú melléklet 3.1. pontját). A részecskék tömege (Mf az egyszőrıs módszernél; Mf,i a többszőrıs módszernél) az elsıdleges és a pótszőrıkön összegyőlt részecskék tömegének összege. Ha háttér-korrekciót kell alkalmazni, fel kell jegyezni a szőrıkön áthaladó (MDIL) hígító levegı tömeget és a részecskék (Md) tömegét. Ha egynél több mérést végeztek, minden egyes mérésre ki kell számítani az Md/MDIL hányadost és az értékeket átlagolni kell. 1.3. A gáznemő szennyezıanyag-kibocsátás számítása

– 120 –


A végleges jegyzıkönyvbe kerülı vizsgálati eredményeket az alábbi lépések során kell levezetni: 1.3.1. A kipufogógáz-áram meghatározása A kipufogógáz-áramot (GEXHW) minden üzemmódra a 3. számú melléklet 1. függelékének 1.2.1-1.2.3. pontja szerint kell meghatározni. Teljes átáramlású hígító rendszer használata esetén a teljes hígított kipufogógázáramot (GTOTW) minden üzemmódra a 3. számú melléklet 1. függelékének 1.2.4. pontja szerint kell meghatározni. 1.3.2. Száraz/nedves korrekció A száraz/nedves (a továbbiakban: dry/wet) korrekciót (GEXHW) minden üzemmódra a 3. számú melléklet 1. függelékének 1.2.1-1.2.3. pontjai szerint kell meghatározni. conc (wet) = kw x conc (dry) A kezeletlen kipufogógázra:

A hígított kipufogógázra:

vagy:

A hígító levegıre: k W,d = 1 - k W1

– 121 –


A beszívott levegıre (ha más mint a hígító levegı): k W,a = 1 - k W2

ahol: Ha: a beszívott levegı abszolút nedvességtartalma, g víz/kg száraz levegı Hd: a hígító levegı abszolút nedvességtartalma, g víz/kg száraz levegı Rd: a hígító levegı relatív nedvességtartalma, % Ra: a beszívott levegı relatív nedvességtartalma, % pd: a hígító levegı telítési gıznyomása, kPa pa: a beszívott levegı telítési gıznyomása, kPa pb: a teljes légköri nyomás, kPa Megjegyzés: Ha és Hd levezethetı a relatív nedvesség mérésébıl a fentiek szerint, vagy harmatpont mérésbıl, gıznyomás mérésbıl, vagy száraz/nedves hımérı mérésbıl, az általánosan elfogadott képletek használatával.

– 122 –


1.3.3. A NOx nedvesség-korrekciója Mivel a NOx kibocsátás függ a környezı levegı állapotától, a NOx koncentrációt a környezeti levegıhımérsékletre és nedvességtartalomra való tekintettel korrigálni kell, az alábbi képlettel megadott KH tényezıkkel:

ahol: T: a levegı hımérséklete K-ben Ha: a beszívott levegı abszolút nedvességtartalma, g víz/kg száraz levegı:

Ra: a beszívott levegı relatív nedvességtartalma, % pa: a beszívott levegı telítési nedvességnyomása, kPa pb: a teljes légköri nyomás, kPa. Megjegyzés: Ha és Hd levezethetı a relatív nedvesség mérésébıl a fentiek szerint, vagy harmatpont mérésbıl, gıznyomás mérésbıl, vagy száraz/nedves hımérı mérésbıl, az általánosan elfogadott képletek használatával. 1.3.4. A szennyezıanyag-kibocsátás tömegáram számítása A szennyezıanyag-kibocsátás tömegáramokat az egyes üzemmódokban az alábbiak szerint kell kiszámítani: (a) Kezeletlen kipufogógázra: Gáz tömeg = u x conc x GEXHV (b) A hígított kipufogógázra (12): Gáz tömeg = u x concc x GTOTW ahol: concc a háttér-korrigált koncentráció concc = conc - concd x (1 - (1/DF)) DF = 13,4/(concCO2 + (concCO + concHC) x 10-4) vagy: DF = 13,4/concCO2. – 123 –


Az u - nedves együtthatókat az alábbi táblázat szerint kell használni: Gáz NOx CO HC CO2

u 0,001587 0,000966 0,000479 15,19

conc ppm ppm ppm %

A HC sőrősége 1:1,85 átlagos szén/hidrogén arányon alapul. 1.3.5. A fajlagos szennyezıanyag-kibocsátás számítása A fajlagos szennyezıanyag-kibocsátás (g/kWh) minden egyes összetevıre az alábbi módon számítandó:

ahol Pi = Pm,i + PAE,i. A fenti számításban használt súlyozási tényezık és az üzemmódok (n) számai a 3. számú melléklet 3.7.1 pontja szerintiek. 1.4. A részecske-kibocsátás számítása A részecske-kibocsátást a következı módon kell kiszámítani: 1.4.1. A nedvesség-korrekciós tényezı részecske esetében Mivel a kompresszió-gyújtású motorok részecske-kibocsátása a környezeti levegı körülményeitıl függ, a részecske tömegáramot korrigálni kell a környezeti levegı páratartalma szerint az alábbi képlettel megadott Kp tényezıvel: Kp = 1/(1 + 0,0133 x (Ha - 10,71) Ha: a beszívott levegı abszolút nedvességtartalma, g víz/kg száraz levegı:

Ra: a beszívott levegı relatív nedvességtartalma, % pa: a beszívott levegı telítési gıznyomása, kPa

– 124 –


pb: a teljes légköri nyomás, kPa. Megjegyzés: Ha és Hd levezethetı a relatív nedvesség mérésébıl a fentiek szerint, vagy harmatpont mérésbıl, gıznyomás mérésbıl, vagy száraz/nedves hımérı mérésbıl, az általánosan elfogadott képletek használatával. 1.4.2. Részleges átáramlású hígító rendszer A részecske-kibocsátás véglegesen jegyzıkönyvezett vizsgálati eredményeit az alábbi lépések során kell levezetni. Mivel többféle fajta hígítási arány szabályozás használható, különbözı számítási módszerek vonatkoznak az GEDF egyenértékő hígított kipufogógáz tömegáramra. Minden számítást az egyes üzemmódoknak (i) a mintavételi idıszak alatt mutatott átlagértékeire kell alapozni. 1.4.2.1. Izokinetikus rendszerek GEDFW,i = GEXHW,i × qi

ahol r az izokinetikus szonda Ap és a kipufogócsı AT keresztmetszeti területének aránya: r = Ap/AT 1.4.2.2. CO2 vagy NOx koncentrációt mérı rendszerek GEDFW,i = GEXHW,i × qi

ahol: ConcCE = a keresıgáz nedves koncentrációja a kezeletlen kipufogógázban ConcD = a keresıgáz nedves koncentrációja a hígított kipufogógázban ConcA = a keresıgáz nedves koncentrációja a hígító levegıben A száraz alapon mért koncentrációt nedves alapra kell átszámítani ennek a függeléknek az 1.3.2. pontja szerint. 1.4.2.3. CO2 mérést és szénegyensúly módszert használó rendszerek

– 125 –


ahol: CO2D = a hígított kipufogógáz CO2 koncentrációja CO2A = a hígító levegı CO2 koncentrációja (a koncentráció nedves alapon, %-ban) Ez az egyenlet a szénegyensúly feltételezésen alapul (a motorba bevitt szénatomok CO2 alakjában távoznak) és a következı lépések során vezethetı le: GEDFW,i = GEXHW,i × qi és

1.4.2.4. Áramlásmérést használó rendszerek GEDFW,i = GEXHW,i × qi

1.4.3. Teljes átáramlású hígító rendszer A részecske-kibocsátás véglegesen jegyzıkönyvezett vizsgálati eredményeit az alábbi lépések során kell levezetni. Minden számítást az egyes üzemmódoknak (i) a mintavételi idıszak alatti átlagértékeire kell alapozni. GEDFW,i = GTOTW,i

– 126 –


1.4.4. A részecske tömegáram számítása A részecske tömegáramot az alábbiak szerint kell kiszámítani: Egyszőrıs rendszer esetén:

ahol: (GEDFW)átl. egész ciklusra érvényes értékét az egyes üzemmódokban a mintavételi idıszak alatt mért átlagértékek összegezésével kell meghatározni:

ahol i = 1, ... n Többszőrıs módszer esetén:

ahol i = 1, ... n A részecske-tömegáram korrigálható a háttér figyelembevételére az alábbiak szerint: Egyszőrıs módszer esetén:

– 127 –


Ha egynél több mérést végeznek, az (Md/MDIL) hányadost (Md/MDIL)átl., ill. (Md/MDIL)átl. hányadossal kell helyettesíteni.

vagy: DF = 13,4/concCO2 Többszőrıs módszer esetén:

Ha egynél több mérést végeznek, az (Md/MDIL) hányadost (Md/MDIL)átl. hányadossal kell helyettesíteni.

vagy: DF = 13,4/concCO2 1.4.5. A fajlagos szennyezıanyag-kibocsátás számítása A PT (g/kWh) fajlagos részecske-kibocsátást az alábbiak szerint kell kiszámítani: Egyszőrıs módszer esetén:

– 128 –


Többszőrıs módszer esetén:

1.4.6. A tényleges súlyozási tényezı Az egyszőrıs módszer esetében a WFE,i tényleges súlyozási tényezı az egyes üzemmódokban az alábbiak szerint számítható:

ahol i = 1, ... n. A tényleges súlyozási tényezık értéke nem térhet el ±0,005-nél (abszolút érték) többel a 3. számú melléklet 3.7.1. pontjában felsorolt súlyozási tényezıktıl. 2. Az adatok kiértékelése és a számítások - NRTC teszt Az NRTC teszt során kibocsátott szennyezı-anyagok értékelésnek két alábbi módszerét írja le ez a pont: - a gázkomponensek valós idejő mérését a kezeletlen kipufogógázban, és a részecskék meghatározását a részáramú hígító rendszerben, - a gázkomponensek és a részecskeék meghatározását a teljes áramú hígító rendszerben (CVS rendszer).

– 129 –


2.1. A gázhalmazállapotú kibocsátás számítása a kezeletlen kipufogógázban és a részecske mérés részáramú hígító rendszerrel. 2.1.1. Bevezetés A gázkomponensek pillanatnyi koncentrációjának jelét használják a tömeg emisszió számításához, szorozva azt a pillanatnyi kipufogógáz tömegárammal. A kipufogógáz tömegáramot lehet közvetlenül mérni vagy számítani a 3. számú melléklet 1. függelék 2.2.3. pontjában leírt módszerekkel (beszívott levegı és üzemanyag áram mérése, nyomjelzı módszer, beszívott levegı és levegı/üzemanyag viszony mérése). Különös figyelmet kell fordítani a különbözı mőszerek válaszidejére. A különbségeket figyelembe kell venni a jelek idıbeli összehangolásánál. A részecskék esetében a kipufogógáz tömegáramát használják a részáramú hígító rendszer szabályozására, hogy a kipufogógáz tömegárammal arányos mintát vegyenek. Az arányosság minıségét a minta és a kipufogógáz áram közötti regresszió analízissel ellenırzik, amint azt a 3. számú melléklet 1. függelék 2.4. pontja leírja. 2.1.2. A gázkomponensek meghatározása 2.1.2.1. A tömeg emisszió számítása A szennyezık tömegét (Mgáz) (g/teszt) a szennyezınek a kezeletlen kipufogógázban mért koncentrációból a pillanatnyi tömeg emissziónak a számításával, az u értékének a 4. táblázatból történı megkeresésével (lásd az 1.3.4. pontot is), a transzformációs idınek megfelelıen hangolva és a pillanatnyi értékeket a ciklusra integrálva kell meghatározni. Célszerően a koncentrációkat nedves bázison kell mérni. Ha száraz bázison mérnek, a továbbiakban leírt száraz/nedves (dry/wet) korrekciót végre kell hajtani a pillanatnyi koncentráció értékeken bármely további számítást megelızıen. 4. táblázat: az u - nedves együtthatók értéke különbözı komponensekre Gáz NOx CO HC CO2

u 0,001587 0,000966 0,000479 15,19

conc ppm ppm ppm %

A HC sőrősége 1:1,85 átlagos szén/hidrogén arányon alapul. Az alábbi képletet kell használni:

ahol u = a kipufogógáz komponensek sőrőségének és a kipufogógáz sőrőségének hányadosa conci = az érintett komponens koncentrációja a kezeletlen kipufogógázban (ppm) GEXHW,i = a pillanatnyi kipufogógáz tömegáram (kg/s) f = az adatok mintavételi frekvenciája (Hz) n = a mérések száma Az NOx számításához alkalmazni kell az alábbiakban leírt kH nedvesség korrekciós tényezıt.

– 130 –


A pillanatnyilag mért koncentrációt nedves bázisra kell konvertálni, ha nem nedves bázison mérték. 2.1.2.2. Száraz/nedves korrekció Ha a pillanatnyi koncentrációt száraz bázison mérték, úgy azt nedves bázisra kell konvertálni az alábbi képletekkel. conc wet = kw x conc dry ahol

és

ahol concCO2 = száraz CO2 koncentráció (%) concCO = száraz CO koncentráció (%) Ha = a beszívott levegı nedvességtartalma (g víz/kg száraz levegı)

ahol: Ra: a beszívott levegı relatív nedvességtartalma (%) pa: a beszívott levegı telítési gıznyomása (kPa) pb: a teljes légköri nyomás (kPa) Megjegyzés: Ha és Hd levezethetı a relatív nedvesség mérésébıl a fentiek szerint, vagy harmatpont mérésbıl, gıznyomás mérésbıl, vagy száraz/nedves hımérı mérésbıl, az általánosan elfogadott képletek használatával. 2.1.2.3. A NOx nedvesség-korrekciója Mivel a NOx kibocsátás függ a környezı levegı állapotától, a NOx koncentrációt a környezeti levegıhımérsékletre és nedvességtartalomra való tekintettel korrigálni kell, az alábbi képlettel megadott KH tényezıkkel:

– 131 –


ahol: Ta = a beszívott levegı hımérséklete (K) Ha = a beszívott levegı abszolút nedvességtartalma (g víz/kg száraz levegı):

Ra: a beszívott levegı relatív nedvességtartalma (%) pa: a beszívott levegı telítési nedvességnyomása (kPa) pb: a teljes légköri nyomás (kPa). Megjegyzés: Ha és Hd levezethetı a relatív nedvesség mérésébıl a fentiek szerint, vagy harmatpont mérésbıl, gıznyomás mérésbıl, vagy száraz/nedves hımérı mérésbıl, az általánosan elfogadott képletek használatával. 2.1.2.4. A fajlagos kibocsátások kiszámítása A fajlagos kibocsátást [g/kWh] minden egyes összetevı tekintetében a következıképpen kell kiszámolni:

ahol: Mgas,cold = a gáz-halmazállapotú szennyezı anyag össztömege a hidegindításos ciklus alatt (g) Mgas,hot = a gáz-halmazállapotú szennyezı anyag össztömege a melegindításos ciklus alatt (g) Wact,cold = a hidegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh) Wact,hot = a melegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh). 2.1.3. A részecske meghatározása 2.1.3.1. A kibocsátott tömeg kiszámítása

– 132 –


Az MPT,cold és az MPT,hot részecsketömegeket (g/vizsgálat) a következı módszerek valamelyikével kell kiszámítani:

ahol MPT = MPT,cold a hidegindításos ciklus vonatkozásában MPT = MPT,hot a melegindításos ciklus vonatkozásában Mf = a ciklus alatt összegyőjtött részecskék tömege (mg) MEDFW = az egyenértékő hígított kipufogógáz tömege a ciklus során (kg) MSAM = a részecskegyőjtı szőrıkön áthaladó hígított kipufogógáz tömege (kg) Az egyenértékő hígított kipufogógáz össztömegét a ciklusban a következıképpen kell meghatározni:

ahol GEDFW,i = a hígított kipufogógáz pillanatnyi egyenértékő tömegárama (kg/s) GEXHW,i = a kipufogógáz pillanatnyi tömegárama (kg/s) qi = pillanatnyi hígítási arány GTOTW,i = a hígító alagúton áthaladó hígított kipufogógáz pillanatnyi tömegárama (kg/s) GDILW,i = a hígító levegı pillanatnyi tömegárama (kg/s) f = adatlekérdezési gyakoriság (1/s) n = a mérések száma

– 133 –


ahol MPT = MPT,cold a hidegindításos ciklus vonatkozásában MPT = MPT,hot a melegindításos ciklus vonatkozásában Mf = a ciklus alatt összegyőjtött részecskék tömege (mg) rs = az átlagos mintavételi arány a mérési ciklus alatt ahol

MSE = a kipufogógáz-minta tömege a ciklus során (kg) MEXHW = a ciklus során átáramló kipufogógáz össztömege (kg) MSAM = a részecskegyőjtı szőrıkön áthaladó hígított kipufogógáz tömege (kg) MTOTW = a hígító alagúton áthaladó hígított kipufogógáz tömege (kg) MEGJEGYZÉS: Teljes mintavételt alkalmazó rendszer esetében az MSAM és az MTOTW megegyezik. 2.1.3.2. A részecskék nedvesség korrekciós tényezıje Mivel a dízelmotorok részecske kibocsátása függ a környezeti levegı állapotától, a részecske koncentrációt korrigálni kell a környezeti levegı nedvességének megfelelıen a következı kifejezéssel adott Kp tényezıvel:

ahol Ha: a beszívott levegı abszolút nedvességtartalma, g víz/kg száraz levegı:

– 134 –


Ra: a beszívott levegı relatív nedvességtartalma,% pa: a beszívott levegı telítési gıznyomása, kPa pb: a teljes légköri nyomás, kPa. Megjegyzés: Ha és Hd levezethetı a relatív nedvesség mérésébıl a fentiek szerint, vagy harmatpont mérésbıl, gıznyomás mérésbıl, vagy száraz/nedves hımérı mérésbıl, az általánosan elfogadott képletek használatával. 2.1.3.3. A fajlagos kibocsátások kiszámítása A fajlagos kibocsátásokat (g/kWh) a következıképpen kell kiszámítani:

ahol MPT,cold = az NRTC hidegindításos ciklusa alatti részecsketömeg (g/vizsgálat) MPT,hot = az NRTC melegindításos ciklusa alatti részecsketömeg (g/vizsgálat) Kp,cold = a részecskékre vonatkozó nedvességtartalom-korrekciós tényezı a hidegindításos ciklus alatt Kp,hot = a részecskékre vonatkozó nedvességtartalom-korrekciós tényezı a melegindításos ciklus alatt Wact,cold = a hidegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh) Wact,hot = a melegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh) 2.2. A gázhalmazállapotú és a részecske kibocsátás meghatározása teljes áramú hígító rendszerrel A hígított kipufogógázban lévı szennyezı-anyagok számításához ismerni kell a hígított kipufogógáz tömegáramát. A ciklus alatti MTOTW (kg/teszt) teljes hígított kipufogógáz áramot a ciklus során mért értékekbıl és az áramlásmérı eszköz megfelelı kalibrációs adataiból (V0 a PDP, KV a CFV, Cd az SSV esetében) kell számítani, ahol a 2.2.1. pontban leírt, megfelelı módszert lehet alkalmazni. Ha az gázok és a részecskék MSAM teljes mintatömege meghaladja a teljes CVS áram (MTOTW) 0,5%-át, akkor a CVS áramát korrigálni kell MSAM -mal, vagy a részecske minta áramot vissza kell vezetni a CVS-be még az áramlásmérı eszköz elıtt. 2.2.1. A hígított kipufogógáz áram meghatározása PDP-CVS rendszer A teljes ciklusra a tömegáram számítását, amennyiben a hígított kipufogógáz hımérsékletét ±6 K tartományon belül tartják a ciklus során egy hıcserélıvel, a következıképpen kell végezni: MTOTW = 1,293 × V0×Np×(pB - p1) × 273/(101,3 × T) ahol MTOTW = a hígított kipufogógáz tömege nedves alapon a ciklus során (kg)

– 135 –


V0 = a szivattyú fordulatonkénti szállítása a vizsgálat feltételei mellett (m3/ford.) Np = a szivattyú teszt alatti fordulatainak a száma pB = légköri nyomás a laboratóriumban (kPa) p1 = nyomásesés a szivattyú bementén a légköri nyomáshoz képest (kPa) T = a hígított kipufogógáz átlagos hımérséklete a szivattyú bementén (K) Ha áramláskompenzációval rendelkezı rendszert használnak (azaz hıcserélı nélküli), akkor a pillanatnyi tömegáramokat integrálni kell a ciklusra. Ebben az esetben a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömegáramát az alábbi szerint kell számítani: MTOTW,i = 1,293 x V0 x Np,i x (pB-p1) x 273/(101,3 x T) ahol Np,i = a szivattyú teszt idıintervallumonkénti fordulatainak a száma CFV-CVS rendszer Ha a hígított kipufogógáz hımérsékletét hıcserélıvel ±11 K tartományon belül tartják, akkor a ciklus alatti tömegáramot a következık szerint kell számítani: MTOTW =1,293 x t x Kv x pA/T0,5 ahol MTOTW = a hígított kipufogógáz tömege nedves alapon a ciklus során (kg) t = a ciklus idı (s) Kv = a kritikus áramlású Venturi kalibrációs tényezıje vonatkoztatási feltételek mellett pA = abszolút nyomás a Venturi bemenetén (kPa) T = abszolút hımérséklet a Venturi bemenetén (K) Ha áramláskompenzációval rendelkezı rendszert használnak (azaz hıcserélı nélküli), akkor a pillanatnyi tömegáramokat integrálni kell a ciklusra. Ebben az esetben a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömegáramát az alábbi szerint kell számítani: MTOTW,i =1,293 x ∆ti x Kv x pA/T0,5 ahol ∆ti = idıintervallum (s) SSV-CVS rendszer Ha a hígított kipufogógáz hımérsékletét hıcserélıvel ±11 K tartományon belül tartják, akkor a ciklus alatti tömegáramot a következık szerint kell számítani: MTOTW = 1,293 × QSSV ahol

– 136 –


ahol A0 = konstansok és mértékegység átváltások együttese =

(SI mértékegységben) d = az SSV torok átmérıje (m) Cd = az SSV átfolyási együtthatója PA = abszolút nyomás a Venturi bemenetén (kPa) T = hımérséklet a Venturi bemenetén (K) r = az SSV torok és a belépés abszolút, statikus nyomása közötti viszony = 1-∆P/PA ß = az SSV torok átmérı és a bevezetı csı átmérı hányadosa = d/D Ha áramláskompenzációval rendelkezı rendszert használnak (azaz hıcserélı nélküli), akkor a pillanatnyi tömegáramokat integrálni kell a ciklusra. Ebben az esetben a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömegáramát az alábbi szerint kell számítani: MTOTW = 1,293 x QSSV x ∆ti ahol

∆ti = idıintervallum (s) A valós idejő számítást Cd célszerő értékének (pl. 0,98) vagy QSSV értékének a felvételével kell indítani. Ha a számítást QSSV felvételével indítják, QSSV kezdı értékét kell használni Re értékeléséhez. Az SSV torok Reynolds-számának minden teszt során olyan Reynolds-szám tartományban kell lennie, amelyre a 2. függelék 3.2. pontja szerint a kalibrációs görbét létrehozták a 2. függelék 3.2. pontja szerint. 2.2.2. Az NOx nedvesség korrekciós tényezıje Mivel a NOx kibocsátás függ a környezı levegı állapotától, a NOx koncentrációt a környezeti levegı nedvességtartalmára való tekintettel korrigálni kell, az alábbi képlettel megadott KH tényezıvel:

– 137 –


ahol: T: a levegı hımérséklete K-ben Ha: a beszívott levegı abszolút nedvességtartalma, g víz/kg száraz levegı:

Ra: a beszívott levegı relatív nedvességtartalma, % pa: a beszívott levegı telítési nedvességnyomása, kPa pb: a teljes légköri nyomás, kPa. Megjegyzés: Ha és Hd levezethetı a relatív nedvesség mérésébıl a fentiek szerint, vagy harmatpont mérésbıl, gıznyomás mérésbıl, vagy száraz/nedves hımérı mérésbıl, az általánosan elfogadott képletek használatával. 2.2.3. A tömegemisszió számítása 2.2.3.1. Állandó tömegáramú rendszer A hıcserélıvel rendelkezı rendszer Mgáz (kg/teszt) szennyezıanyag tömegét az alábbi egyenlettel kell számítani: Mgáz =u × conc × MTOTW ahol u = a kipufogógáz komponensek sőrőségének és a kipufogógáz sőrőségének hányadosa a 2.1.2.1. pontban foglalt 4. táblázat szerint conc = a ciklus átlagos, háttér korrigált koncentrációja az integrálásból (kötelezı HC-re és NOx - re) vagy a zsákos mérésbıl (ppm) MTOTW = A ciklus teljes hígított kipufogógáz tömege a 2.2.1. pont szerint meghatározva (kg) Mivel a NOx kibocsátás függ a környezı levegı állapotától, a koncentrációt a környezeti levegı nedvességtartalmára való tekintettel korrigálni kell a 2.2.2. pontban leírt KH tényezıvel. A száraz alapon mért koncentrációkat az 1.3.2. pontnak megfelelıen nedves alapra kell konvertálni. 2.2.3.1.1. A háttér korrigált koncentrációk meghatározása A szennyezı komponensek átlagos háttér koncentrációját le kell vonni a mért koncentrációkból, hogy megkapjuk a szennyezık nettó koncentrációját. A háttér koncentrációk átlagos értékét győjtızsákkal vagy folyamatos méréssel és integrálással lehet meghatározni. Az alábbi kifejezést kell használni: conc = conca - concd × (1-(1/DF)) ahol conc = az adott komponens koncentrációja a hígított kipufogógázban, korrigálva a hígító levegı adott szennyezı-anyag tartalmával (ppm) conce = az adott komponens koncentrációja a hígított kipufogógázban (ppm)

– 138 –


concd = az adott komponens koncentrációja a hígító levegıben (ppm) DF = hígítási tényezı A hígítási tényezıt az alábbi kifejezés adja:

2.2.3.2. Áramláskompenzációs rendszer A hıcserélı nélküli rendszer Mgáz (kg/teszt) szennyezıanyag tömegét a pillanatnyi tömegemisszió számításával és a pillanatnyi értékeknek a teljes ciklusra integrálásával kell meghatározni. A háttér korrekciókat is közvetlenül kell alkalmazni a pillanatnyi koncentráció értékekre. Az alábbi kifejezéseket kell használni:

ahol conce,i = az adott komponens pillanatnyi koncentrációja a hígított kipufogógázban (ppm) concd = az adott komponens mért koncentrációja a hígító levegıben (ppm) u = a kipufogógáz komponensek sőrőségének és a kipufogógáz sőrőségének hányadosa a 2.1.2.1. pontban foglalt 4. táblázat szerint MTOTW,i = a pillanatnyi hígított kipufogógáz tömeg ( 2.2.1. pont) (kg) MTOTW = a ciklus teljes hígított kipufogógáz tömege (2.2.1. pont) (kg) DF = a 2.2.3.1.1. pont szerinti hígítási tényezı Mivel a NOx kibocsátás függ a környezı levegı állapotától, a koncentrációt a környezeti levegı nedvességtartalmára való tekintettel korrigálni kell a 2.2.2. pontban leírt KH tényezıvel. 2.2.4. A fajlagos kibocsátások kiszámítása A kibocsátást [g/kWh] minden egyes összetevı tekintetében a következıképpen kell kiszámolni:

ahol Mgas,cold = a gáz-halmazállapotú szennyezı anyag össztömege a hidegindításos ciklus alatt (g)

– 139 –


Mgas,hot = a gáz-halmazállapotú szennyezı anyag össztömege a melegindításos ciklus alatt (g) Wact,cold = a hidegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh) Wact,hot = a melegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh) 2.2.5. A részecske kibocsátás számítása 2.2.5.1. A tömegáram kiszámítása Az MPT,cold és az MPT,hot részecsketömegeket (g/vizsgálat) a következıképpen kell kiszámítani:

ahol MPT = MPT,cold a hidegindításos ciklus vonatkozásában MPT = MPT,hot a melegindításos ciklus vonatkozásában Mf = a ciklus alatt összegyőjtött részecskék tömege (mg) MTOTW = a hígított kipufogógáz össztömege a teljes ciklus alatt, a 2.2.1. pontban meghatározottak szerint (kg) MSAM = a hígító alagútból részecske-mintavétel céljából kivett hígított kipufogógáz tömege (kg), valamint Mf = Mfp + Mfb, ha külön mérték az értékeket (mg) Mf,p = az elsıdleges szőrın összegyőjtött részecskék tömege (mg) Mf,b = a kiegészítı szőrın összegyőjtött részecskék tömege (mg) Kétszeres hígítású rendszer alkalmazása esetén a másodlagos hígító levegı tömegét le kell vonni a részecskeszőrıkön áthaladó kétszeresen hígított kipufogógáz-minta össztömegébıl. MSAM = MTOT - MSEC ahol: MTOT = a részecskeszőrın áthaladó kétszeresen hígított kipufogógáz tömege (kg) MSEC = a másodlagos hígító levegı tömege (kg) Ha a hígító levegı részecske-háttérszintjét a 3. számú melléklet 4.5.4. pontjának megfelelıen határozzák meg, a részecsketömeg korrigálható a háttérkoncentráció figyelembevételével. Ebben az esetben az MPT,cold és az MPT,hot részecsketömeget (g/vizsgálat) a következıképpen kell kiszámítani:

– 140 –


ahol: MPT = MPT,cold a hidegindításos ciklus vonatkozásában MPT = MPT,hot a melegindításos ciklus vonatkozásában Mf, MSAM, MTOTW = lásd fent MDIL = a háttérrészecske-mintavevı által mintavételezett elsıdleges hígító levegı tömege (kg) Md = az elsıdleges hígító levegıbıl begyőjtött háttérrészecskék tömege (mg) DF = hígítási tényezı a 2.2.3.1.1. pontban meghatározottak szerint. 2.2.5.2. A részecske nedvességkorrekciós tényezı Mivel a dízelmotorok részecske kibocsátása függ a környezeti levegı állapotától, a részecske koncentrációt korrigálni kell a környezeti levegı nedvességének megfelelıen a következı kifejezéssel adott Kp tényezıvel:

ahol Ha: a beszívott levegı abszolút nedvességtartalma, g víz/kg száraz levegı:

Ra: a beszívott levegı relatív nedvességtartalma, % pa: a beszívott levegı telítési gıznyomása, kPa pb: a teljes légköri nyomás, kPa. Megjegyzés: Ha és Hd levezethetı a relatív nedvesség mérésébıl a fentiek szerint, vagy harmatpont mérésbıl, gıznyomás mérésbıl, vagy száraz/nedves hımérı mérésbıl, az általánosan elfogadott képletek használatával. 2.2.5.3. A fajlagos kibocsátások kiszámítása A fajlagos kibocsátásokat (g/kWh) a következıképpen kell kiszámítani:

ahol – 141 –


MPT,cold = az NRTC hidegindításos ciklusa alatti részecsketömeg (g/vizsgálat) MPT,hot = az NRTC melegindításos ciklusa alatti részecsketömeg (g/vizsgálat) Kp,cold = a részecskékre vonatkozó nedvességtartalom-korrekciós tényezı a hidegindításos ciklus alatt Kp,hot = a részecskékre vonatkozó nedvességtartalom-korrekciós tényezı a melegindításos ciklus alatt Wact,cold = a hidegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh) Wact,hot = a melegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)

4. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 3. számú mellékletéhez NRTC MOTORFÉKPADI PROGRAM Idı (s) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Norm. sebesség (%) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1

Norm. nyomaték (%) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 3 3 3 3 3 6 6

– 142 –

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81

2 4 7 9 17 33 57 44 31 22 33 80 105 98 104 104 96 101 102 102 102 102 102 89 82 47 23 1 1 1 1 1 1 1 0 1 9 25 64 60 63 62 64 58 65 65 68 69 71 74

1 13 18 21 20 42 46 33 0 27 43 49 47 70 36 65 71 62 51 50 46 41 31 2 0 1 1 3 8 3 5 6 4 4 6 4 21 56 26 31 20 24 8 44 10 12 23 30 30 15

– 143 –


71 73 73 73 70 70 65 66 64 65 66 67 69 69 66 71 75 72 74 75 73 74 77 76 74 72 75 78 102 103 103 103 103 104 103 103 103 102 103 102 103 102 103 103 103 104 104 104 103 104

23 20 21 19 33 34 47 47 53 45 38 49 39 39 42 29 29 23 22 24 30 24 6 12 39 30 22 64 34 28 28 19 32 25 38 39 34 44 38 43 34 41 44 37 27 13 30 19 28 40

– 144 –


104 101 102 102 102 103 104 102 104 103 104 102 103 79 51 24 13 19 45 34 14 8 15 39 39 35 27 43 14 10 15 35 60 55 47 16 0 0 0 0 2 10 28 33 36 19 1 0 1 1

32 63 54 52 51 40 34 36 44 44 33 27 26 53 37 23 33 55 30 7 4 16 6 47 4 26 38 40 23 10 33 72 39 31 30 7 6 8 8 2 17 28 31 30 0 10 18 16 3 4

– 145 –


1 1 1 1 1 1 1 8 20 49 41 31 28 21 31 21 0 0 3 3 12 14 16 20 27 32 41 43 37 26 18 14 13 12 15 20 25 31 36 66 50 16 26 64 81 83 79 76 68 59

5 6 5 3 4 4 6 18 51 19 13 16 21 17 21 8 14 12 8 22 20 20 17 18 34 33 31 31 33 18 29 51 11 9 33 25 17 29 66 40 13 24 50 23 20 11 23 31 24 33

– 146 –


59 25 21 20 4 5 4 4 4 4 7 16 28 52 50 26 48 54 60 48 54 88 103 103 102 58 64 56 51 52 63 71 33 47 43 42 42 75 68 86 66 37 45 68 80 92 90 82 94 90

3 7 10 19 10 7 5 6 6 5 5 28 25 53 8 40 29 39 42 18 51 90 84 85 84 66 97 80 67 96 62 6 16 45 56 27 64 74 96 61 0 0 37 96 97 96 97 96 81 85

– 147 –


96 70 55 70 79 81 71 92 82 61 52 24 20 39 39 63 53 51 48 39 35 36 29 28 31 31 43 49 78 78 66 78 84 57 36 20 19 9 5 7 15 12 13 15 16 16 15 17 20 21

65 96 95 96 96 71 60 65 63 47 37 0 7 48 54 58 31 24 40 0 18 16 17 21 15 10 19 63 61 46 65 97 63 26 22 34 8 10 5 11 15 9 27 28 28 31 20 0 34 25

– 148 –


20 23 30 63 83 61 26 29 68 80 88 99 102 100 74 57 76 84 86 81 83 65 93 63 72 56 29 18 25 28 34 65 80 77 76 45 61 61 63 32 10 17 16 11 9 9 12 15 26 13

0 25 58 96 60 0 0 44 97 97 97 88 86 82 79 79 97 97 97 98 83 96 72 60 49 27 0 13 11 24 53 83 44 46 50 52 98 69 49 0 8 7 13 6 5 12 46 30 28 9

– 149 –


16 24 36 65 78 63 32 46 47 42 27 14 14 24 60 53 70 77 79 46 69 80 74 75 56 42 36 34 68 102 62 41 71 91 89 89 88 78 98 64 90 88 97 100 81 74 76 76 85 84

21 4 43 85 66 39 34 55 42 39 0 5 14 54 90 66 48 93 67 65 98 97 97 98 61 0 32 43 83 48 0 39 86 52 55 56 58 69 39 61 34 38 62 53 58 51 57 72 72 60

– 150 –


83 83 86 89 86 87 88 88 87 85 88 88 84 83 77 74 76 46 78 79 82 81 79 78 78 78 75 73 79 79 83 53 40 51 75 89 93 89 86 81 78 78 76 79 82 86 88 92 97 73

72 72 72 72 72 72 72 71 72 71 72 72 72 73 73 73 72 77 62 35 38 41 37 35 38 46 49 50 58 71 44 48 48 75 72 67 60 73 73 73 73 73 73 73 73 73 72 71 54 43

– 151 –


36 63 78 69 67 72 71 78 81 75 60 50 66 51 68 29 24 64 90 100 94 84 79 75 78 80 81 81 83 85 84 85 86 85 85 85 85 83 79 78 81 82 94 66 35 51 60 64 63 70

64 31 1 27 28 9 9 36 56 53 45 37 41 61 47 42 73 71 71 61 73 73 73 72 73 73 73 73 73 73 73 73 73 73 73 72 73 73 73 73 73 72 56 48 71 44 23 10 14 37

– 152 –


76 78 76 75 81 76 76 80 71 71 71 65 31 24 64 77 80 83 83 83 85 86 89 82 87 85 89 87 91 72 43 30 40 37 37 43 70 77 79 85 83 86 85 70 50 38 30 75 84 85

45 18 51 33 17 45 30 14 18 14 11 2 26 72 70 62 68 53 50 50 43 45 35 61 50 55 49 70 39 3 25 60 45 32 32 70 54 47 66 53 57 52 51 39 5 36 71 53 40 42

– 153 –


86 86 89 99 77 81 89 49 79 104 103 102 102 103 102 103 93 86 76 59 46 40 72 72 67 68 67 68 77 58 22 57 68 73 40 42 64 64 67 65 68 65 81 37 24 68 70 76 71 73

49 57 68 61 29 72 69 56 70 59 54 56 56 61 64 60 72 73 73 49 22 65 31 27 44 37 42 50 43 4 37 69 38 2 14 38 69 74 73 73 73 49 0 25 69 71 71 70 72 69

– 154 –


76 77 77 77 77 76 76 77 77 78 77 77 79 78 80 82 84 83 83 81 80 78 76 76 76 79 78 81 83 84 86 87 92 91 90 90 91 90 90 91 90 90 92 93 90 93 91 89 91 90

70 72 72 72 70 71 71 71 71 70 70 71 72 70 70 71 71 71 73 70 71 71 70 70 71 71 71 70 72 71 71 71 72 72 71 71 71 70 72 71 71 71 72 69 70 72 70 71 71 71

– 155 –


90 92 91 93 93 98 98 100 99 100 99 100 102 101 100 102 102 102 102 102 100 102 102 102 102 102 102 100 102 101 102 102 101 102 102 102 102 102 102 102 102 104 104 102 102 102 104 101 103 102

71 71 71 71 68 68 67 69 68 71 68 69 72 69 69 71 71 69 71 68 69 70 68 70 72 68 69 68 71 64 69 69 69 64 69 68 70 69 70 70 62 38 15 24 45 47 40 52 32 50

– 156 –


103 103 102 103 103 102 103 102 103 102 103 102 104 103 102 103 103 103 102 103 102 103 102 102 103 102 102 102 102 102 102 102 102 103 102 102 102 102 103 102 102 103 102 102 103 84 48 48 48 48

30 44 40 43 41 46 39 41 41 38 39 46 46 49 45 42 46 38 48 35 48 49 48 46 47 49 42 52 57 55 61 61 58 58 59 54 63 61 55 60 72 56 55 67 56 42 7 6 6 7

– 157 –


48 48 67 105 105 105 105 105 105 89 52 48 48 48 48 48 52 51 51 51 52 52 57 98 105 105 105 105 105 105 104 100 94 87 81 81 80 80 81 80 80 80 80 81 80 81 80 81 81 80

6 7 21 59 96 74 66 62 66 41 5 5 7 5 6 4 6 5 6 6 5 5 44 90 94 100 98 95 96 92 97 85 74 62 50 46 39 32 28 26 23 23 20 19 18 17 20 24 21 26

– 158 –


80 80 80 81 81 81 81 81 81 81 81 80 80 81 80 81 83 83 83 83 83 83 83 83 83 83 83 76 49 51 51 78 80 81 83 83 83 83 83 83 83 83 83 83 83 83 59 50 51 51

24 23 22 21 24 24 22 22 21 31 27 26 26 25 21 20 21 15 12 9 8 7 6 6 6 6 6 5 8 7 20 52 38 33 29 22 16 12 9 8 7 6 6 6 6 6 4 5 5 5

– 159 –


51 50 50 50 50 50 51 51 51 63 81 81 81 81 80 81 81 81 81 81 81 81 81 81 80 80 81 81 81 81 81 83 80 80 83 81 83 80 81 80 81 82 83 83 83 83 83 83 83 83

5 5 5 5 5 5 5 5 5 50 34 25 29 23 24 24 28 27 22 19 17 17 17 15 15 28 22 24 19 21 20 26 63 59 100 73 53 76 61 50 37 49 37 25 17 13 10 8 7 7

– 160 –


83 83 83 71 49 69 81 81 81 81 81 81 81 81 80 81 81 81 81 81 81 81 81 81 81 81 81 81 81 81 80 81 83 81 81 80 81 81 81 81 80 81 81 81 81 81 83 81 81 80

6 6 6 5 24 64 50 43 42 31 30 35 28 27 27 31 41 41 37 43 34 31 26 23 27 38 40 39 27 33 28 34 72 49 51 55 48 36 39 38 41 30 23 19 25 29 47 90 75 60

– 161 –


81 81 81 80 81 81 81 81 81 81 81 81 81 81 81 81 83 81 81 81 81 81 81 81 81 81 81 80 83 83 83 83 81 81 81 80 80 81 86 82 79 82 83 83 83 76 79 86 82 84

48 41 30 24 20 21 29 29 27 23 25 26 22 20 17 23 65 54 50 41 35 37 29 28 24 19 16 16 23 17 13 27 58 60 46 41 36 26 18 35 53 30 29 32 28 60 51 26 34 25

– 162 –


86 85 83 83 83 84 83 76 78 75 86 83 81 81 79 80 84 79 87 82 84 82 81 85 86 79 78 74 78 80 80 82 83 79 83 86 64 24 49 77 103 98 101 99 103 103 103 103 103 102

23 22 26 25 37 14 39 70 81 71 47 35 43 41 46 44 20 31 29 49 21 56 30 21 16 52 60 55 84 54 35 24 43 49 50 12 14 14 21 48 11 48 34 39 11 19 7 13 10 13

– 163 –


101 102 102 96 99 102 100 100 98 102 95 102 102 98 93 101 95 101 94 97 97 93 98 103 103 103 103 103 103 103 103 103 102 102 101 102 103 102 99 96 74 66 74 64 69 76 72 66 54 69

29 25 20 60 38 24 31 28 3 26 64 23 25 42 68 25 64 35 59 37 60 98 53 13 11 11 13 10 10 11 10 10 18 31 24 19 10 12 56 59 28 62 29 74 40 2 29 65 69 56

– 164 –


69 73 63 61 72 78 76 67 70 53 72 60 74 69 76 74 72 62 54 72 72 64 74 76 69 66 64 51 70 72 71 70 67 74 75 74 75 76 75 75 75 75 76 76 67 75 75 73 68 74

40 54 92 67 42 2 34 80 67 70 65 57 29 31 1 22 52 96 72 28 35 68 27 14 38 59 99 86 53 36 47 42 34 2 21 15 13 10 13 10 7 13 8 7 45 13 12 21 46 8

– 165 –


76 76 74 74 73 74 74 70 71 73 73 72 64 70 66 68 30 70 66 76 74 69 68 68 68 68 68 68 54 41 27 14 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

11 14 11 18 22 20 19 22 23 19 19 20 60 39 56 64 68 38 47 14 18 46 62 62 62 62 62 62 50 37 25 12 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

– 166 –

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról 1232 1233 1234 1235 1236 1237 1238

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

NRTC motorfékpadi program

– 167 –


5. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 3. számú mellékletéhez TARTÓSSÁGI KÖVETELMÉNYEK 1. A III A. ÉS III B. SZAKASZ SZERINTI KOMPRESSZIÓS GYÚJTÁSÚ MOTOROK TARTÓSSÁGÁNAK ELLENİRZÉSE Ezt a függeléket csak a III A. és III B. szakasz szerinti kompressziós gyújtású (CI) motorokra kell alkalmazni. 1.1. A gyártóknak minden III A. és III B. szakasz szerinti motorcsalád esetében minden egyes szabályozott szennyezı anyagra vonatkozóan meg kell határozniuk a romlási tényezı (DF) értékét. Ezeket a DF-értékeket kell alkalmazni a típusjóváhagyással és a gyártás során végrehajtott vizsgálatokkal kapcsolatban. 1.1.1. A romlási tényezıket megállapító vizsgálatot a következık szerint kell elvégezni: 1.1.1.1. A gyártónak tartóssági vizsgálatokat kell végeznie a motor üzemóráinak összegyőjtésére egy olyan vizsgálati ütemterv szerint, amelyet a mőszaki szempontok helyes megítélése alapján a kibocsátási teljesítmény romlásának jellemzéséhez az üzem közbeni motormőködés reprezentatív bemutatására választottak ki. A tartóssági vizsgálat idıtartamának jellemzıen a kibocsátástartóssági idıtartam (EDP) legalább egynegyedével azonos hosszúságúnak kell lennie. Az üzemórák összesített száma a motorok fékpadon való mőködtetésével vagy a gépek tényleges helyszíni üzemeltetésével növelhetı. Gyorsított tartóssági vizsgálatok elvégzésére akkor van lehetıség, ha a tartampróbát a helyszínen általában tapasztalthoz képest magasabb terhelési tényezı mellett hajtják végre. A motor tartóssági vizsgálati óráinak száma és az egyenértékő EDP-órák száma közötti viszonyt megmutató gyorsítási tényezıt a mőszaki szempontok helyes megítélése alapján a motorgyártónak kell meghatároznia. A tartóssági vizsgálat idıtartama alatt a gyártó által ajánlott rutin karbantartási ütemtervben foglaltakon kívül semmilyen kibocsátásérzékeny alkotóelem nem javítható vagy cserélhetı ki. A motorcsaládra vagy egyenértékő kibocsátáscsökkentési technológiával rendelkezı motorcsaládokra vonatkozó kipufogógázkibocsátás-romlási tényezık meghatározására használandó próbamotort, alrendszereket vagy alkatrészeket a mőszaki szempontok helyes megítélése alapján a motorgyártónak kell kiválasztania. A feltétel az, hogy a próbamotornak azon motorcsaládok kibocsátásromlási jellemzıjét kell képviselnie, amelyek típusjóváhagyásánál a minıségromlási tényezı kapott értékeit alkalmazni fogják. A különbözı furattal és lökettel, különbözı konfigurációban, különbözı levegıkezelı rendszerekkel és különbözı üzemanyagrendszerekkel készült motorokat a kibocsátásromlási jellemzık szempontjából egyenértékőnek lehet tekinteni, ha az mőszakilag megalapozott. Más gyártó DF-értékei is alkalmazhatók, ha a kibocsátásromlás tekintetében megalapozottan feltételezhetı a technológiák egyenértékősége, és bizonyítható, hogy a vizsgálatokat a meghatározott követelményeknek megfelelıen hajtották végre. A szennyezıanyagkibocsátások vizsgálatát a próbamotorra vonatkozóan az e rendeletben meghatározott eljárásoknak megfelelıen a kezdeti bejáratást követıen, de a tartampróbát megelızıen, a tartóssági vizsgálat befejeztével kell elvégezni. A kibocsátási vizsgálatok a tartampróba ideje alatt is bármilyen idıközönként elvégezhetık, és felhasználhatók a romlási tendencia meghatározásához. 1.1.1.2. A romlás meghatározására elvégzett tartampróbákon vagy szennyezıanyagkibocsátási vizsgálatokon a jóváhagyó hatóságnak nem kell részt vennie. 1.1.1.3. A DF-értékek meghatározása a tartóssági vizsgálatokból

– 168 –


Az additív romlási tényezıt úgy kapjuk meg, ha a kibocsátástartóssági idıtartam kezdetén meghatározott kibocsátási értéket kivonjuk a kibocsátástartóssági idıtartam végén fennálló kibocsátási teljesítmény bemutatására megállapított szennyezıanyag-kibocsátási értékbıl. A multiplikatív romlási tényezıt úgy kapjuk meg, ha a kibocsátástartóssági idıtartam végén meghatározott kibocsátási szintet elosztjuk a kibocsátástartóssági idıtartam kezdetén rögzített kibocsátási értékkel. A szabályozott szennyezı anyagok mindegyikére külön DF-értékeket kell megállapítani. Az NOx + CH-re vonatkozó DF-érték megállapítása esetén az additív romlási tényezıre vonatkozóan ez a szennyezı anyagok összegén alapulva kerül meghatározásra, az egy szennyezı anyagra vonatkozó negatív romlás nem kompenzálhatja a másikra vonatkozó romlást. A multiplikatív NOx + CH romlási tényezıre vonatkozóan külön CH és NOx romlási tényezıket kell meghatározni, és a rosszabbodó kibocsátási szinteknek a szennyezıanyag-kibocsátási vizsgálat eredményébıl történı kiszámításakor azokat külön kell alkalmazni, mielıtt a szabványnak való megfelelés megállapítására a kapott leromlott NOx- és CH-értékeket összeadnák. Amennyiben a vizsgálatot nem a teljes kibocsátástartóssági idıtartamra végzik el, a kibocsátástartóssági idıtartam végén fennálló kibocsátási értékeket a vizsgálati idıtartamra megállapított kibocsátásromlási tendenciának a teljes kibocsátástartóssági idıtartamra történı extrapolációjával határozzák meg. Ha a kibocsátási vizsgálat eredményeit a tartóssági tartampróba alatt rendszeres idıközönként rögzítették, a kibocsátástartóssági idıtartam végén fennálló kibocsátási szintek meghatározására a helyes gyakorlaton alapuló szabványos statisztikai feldolgozási technikákat kell alkalmazni; a végleges szennyezıanyag-kibocsátási értékek meghatározása során statisztikai szignifikanciavizsgálat alkalmazható. Ha a számítások a multiplikatív romlási tényezıre vonatkozóan 1,00-nél kisebb, vagy az additív romlási tényezıre vonatkozóan 0,00-nál kisebb értéket eredményeznek, akkor a romlási tényezınek 1,0-nek, illetve 0,00-nak kell lennie. 1.1.1.4. A gyártó a jóváhagyó hatóság beleegyezésével felhasználhatja a közúti nehéz dízelmotorok tanúsítására vonatkozó DF-értékek megállapítása céljából elvégzett tartóssági vizsgálatok eredményeibıl származó DF-értékeket. Ezt akkor engedélyezik, ha technológiai egyenértékőség áll fenn a közúti próbamotor és azon nem közúti motorcsaládok között, amelyek tanúsításához használják a DF-értékeket. A közúti motor kibocsátástartóssági vizsgálatának eredményeibıl számított DF-értékeket a 3. pontban meghatározott kibocsátástartóssági idıtartam értékei alapján kell kiszámítani. 1.1.1.5. Amennyiben a motorcsalád elismert technológián alapul, a jóváhagyó hatóság jóváhagyásával a motorcsaládra vonatkozó romlási tényezı meghatározására vizsgálat helyett a helyes mérnöki gyakorlaton alapuló elemzés is használható. 1.2. A romlási tényezıre vonatkozó információk a jóváhagyási kérelmekben 1.2.1. Az utókezelı készüléket nem alkalmazó, kompressziós gyújtású motorokra vonatkozó motorcsalád-jóváhagyási kérelemben minden egyes szennyezı anyagra additív romlási tényezıket kell meghatározni. 1.2.2. Az utókezelı készüléket alkalmazó, kompressziós gyújtású motorokra vonatkozó motorcsalád-tanúsítási kérelemben minden egyes szennyezı anyagra multiplikatív romlási tényezıket kell meghatározni. 1.2.3. A gyártónak a jóváhagyó hatóságot kérésre a DF-értékek alátámasztására szolgáló információkkal kell ellátnia. Ez általában magában foglalja a kibocsátási vizsgálat eredményeit, a tartampróba ütemtervét, a karbantartási eljárásokat, adott esetben a technológiai egyenértékőségre vonatkozó mőszaki vélemények alátámasztására szolgáló információkkal együtt.

– 169 –


2. A IV. SZAKASZ SZERINTI KOMPRESSZIÓS GYÚJTÁSÚ MOTOROK TARTÓSSÁGÁNAK ELLENİRZÉSE 2.1. Általános elıírások 2.1.1. Ezt a pontot a IV. szakasz szerinti kompressziós gyújtású (CI) motorokra kell alkalmazni. A gyártó kérésére a III A. és III B. szakasz szerinti kompressziós gyújtású (CI) motorokra is alkalmazható az ezen függelék 1. pontjában megállapított követelmények helyett. 2.1.2. Ez a 2. pont a romlási tényezıknek a IV. szakasz szerinti motorok típusjóváhagyásához és a gyártásmegfelelıség megállapításához végzendı tartampróba alatt vizsgálandó motorok kiválasztására szolgáló eljárásokat határozza meg. A romlási tényezıket a 2.4.7. pont szerint kell az ezen rendelet 3. számú melléklet szerint mért kibocsátásokra alkalmazni. 2.1.3. A romlás meghatározására elvégzett tartampróbákon vagy szennyezıanyagkibocsátási vizsgálatokon a jóváhagyó hatóságnak nem kell részt vennie. 2.1.4. Ez a 2. pont részletesen leírja a motorokon a tartampróba alatt elvégzendı vagy elvégezhetı, kibocsátással kapcsolatos és kibocsátással nem kapcsolatos karbantartásokat is. Az ilyen karbantartásnak meg kell felelnie a használatban lévı motorokon végzett karbantartásnak, és errıl tájékoztatni kell az új motorok tulajdonosait. 2.1.5. A gyártó kérésére a jóváhagyó hatóság engedélyezheti a 2.4.1-2.4.5. pontban megállapított eljárásoktól eltérı eljárással meghatározott romlási tényezık alkalmazását. Ebben az esetben a gyártónak a jóváhagyó hatóság számára elfogadható módon demonstrálnia kell, hogy az alkalmazott eljárások nem kevésbé szigorúak, mint a 2.4.1-2.4.5. pontban megállapított eljárások. 2.2. Fogalommeghatározások Az 5. függelék 2. pontjának alkalmazásában: 2.2.1. „öregítési ciklus”: a tartampróba ideje alatt végrehajtandó gép- vagy motormőködés (sebesség, terhelés, teljesítmény); 2.2.2. „kibocsátással kapcsolatos kritikus alkatrészek”: az elsıdlegesen kibocsátáscsökkentésre tervezett alkatrészek, azaz minden kipufogógáz-utókezelı rendszer, az elektronikus motorvezérlı egység és a kapcsolódó érzékelık és mőködtetık, valamint kipufogógáz-visszavezetı rendszer, beleértve az összes kapcsolódó szőrıt, hőtıt, szabályozószelepet és csırendszert; 2.2.3. „kibocsátással kapcsolatos kritikus karbantartás”: a kibocsátással kapcsolatos kritikus alkatrészeken elvégzendı karbantartás; 2.2.4. „kibocsátással kapcsolatos karbantartás”: olyan karbantartás, mely érdemben befolyásolja a kibocsátást, vagy amely a jármő rendes használata során valószínőleg befolyásolja a jármő vagy a motor kibocsátásromlását; 2.2.5. „utókezelı rendszer szerinti motorcsalád”: olyan motoroknak a gyártó által kialakított csoportja, amelyek megfelelnek egy motorcsalád definíciójának, de amelyeket ezen túlmenıen a motorcsaládok hasonló kipufogógáz-utókezelı rendszert alkalmazó családjába soroltak; 2.2.6. „kibocsátással nem kapcsolatos karbantartás”: olyan karbantartás, mely érdemben nem befolyásolja a kibocsátást, vagy amely a gép rendes használata során nem fejt ki tartós hatást a gép vagy a motor kibocsátásromlására; 2.2.7. „tartampróba”: az utókezelı rendszer szerinti motorcsalád romlási tényezıinek meghatározása tekintetében az öregítési ciklus és az összesített használati idıszak. 2.3. A motorok kiválasztása a kibocsátástartóssági idıtartam romlási tényezıinek meghatározása céljából 2.3.1. A kibocsátástartóssági idıtartam romlási tényezıinek meghatározása céljából szenynyezıanyag-kibocsátási vizsgálatra az ezen rendelet 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározott motorcsaládból választanak ki motorokat.

– 170 –


2.3.2. Különbözı motorcsaládokból származó motorokból is kialakíthatók motorcsaládok az alkalmazott kipufogógáz-utókezelı rendszer alapján. Annak érdekében, hogy a különbözı hengerkonfigurációjú, de a kipufogógáz-utókezelı rendszer vonatkozásában hasonló mőszaki specifikációjú és beépítéső motorokat ugyanabba az utókezelı rendszer szerinti motorcsaládba lehessen besorolni, a gyártónak olyan adatokat kell szolgáltatnia a jóváhagyó hatóság számára, amelyek bizonyítják, hogy az ilyen motorok kibocsátáscsökkentési teljesítménye hasonló. 2.3.3. A motor gyártójának ki kell választania egy, az utókezelı rendszer szerinti, a 2.3.2. pont szerint meghatározott motorcsaládot reprezentáló motort a 2.4.2. pontban meghatározott tartampróba alatti vizsgálatra, és ezt a vizsgálat megkezdése elıtt jelentenie kell a jóváhagyó hatóságnak. 2.3.3.1. Ha a jóváhagyó hatóság úgy határoz, hogy az utókezelı rendszer szerinti motorcsalád legrosszabb károsanyag-kibocsátását egy másik motor jobban jellemezheti, a vizsgált motort a típusjóváhagyó hatóságnak és a motor gyártójának közösen kell kiválasztani. 2.4. A kibocsátástartóssági idıtartam romlási tényezıinek meghatározása 2.4.1. Általános elıírások Az utókezelı rendszer szerinti motorcsaládra alkalmazandó romlási tényezıket a kiválasztott motorok tartampróbája alapján határozzák meg, amelynek része a gáznemő és a szilárd károsanyag-kibocsátás NRSC- és NRTC-vizsgálatok során történı idıszakos vizsgálata. 2.4.2. A tartampróba menetrendje A tartampróbát a gyártó választása szerint a kiválasztott motorral felszerelt gép tartampróba szerinti tényleges üzemeltetésével, vagy a kiválasztott motor motorfékpadon végrehajtott tartampróba szerinti üzemeltetésével lehet teljesíteni. 2.4.2.1. Tényleges és fékpadi tartampróba 2.4.2.1.1. A gyártónak a helyes mőszaki gyakorlatnak megfelelıen meg kell határoznia a motorok tekintetében a tartampróba és az öregítési ciklus formáját és tartamát. 2.4.2.1.2. A gyártónak meg kell határoznia azon vizsgálati pontokat, amelyeken melegindításos NRTC- és NRSC-ciklusokkal megmérik a gáznemő és a szilárd károsanyag-kibocsátást. Legalább három ponton kell vizsgálatot végezni: egyet a tartampróba kezdetén, egyet középidıben és egyet a program végén. 2.4.2.1.3. Az indulási ponton és a kibocsátástartóssági idıtartam végpontján a 2.4.5.2. pont szerint számított károsanyag-kibocsátási értékeknek a motorcsaládra vonatkozó határértékek közé kell esniük, de a vizsgálati pontokon mért egyes kibocsátási eredmények túlléphetik a kibocsátási határértékeket. 2.4.2.1.4. A gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság egyetértésével minden vizsgálati ponton elég csak egy vizsgálati ciklust (vagy a melegindításos NRTC- vagy az NRSC-vizsgálatot) lefuttatni, a másik vizsgálati ciklust csak a tartampróba kezdetén és végén kell lefuttatni. 2.4.2.1.5. Az állandó fordulatszámú motorok, a 19 kW alatti teljesítményő motorok, az 560 kW feletti teljesítményő motorok, a belvízi hajókon való használatra szánt meghajtó motorok, valamint a vasúti motorkocsik és mozdonyok meghajtására használt motorok esetében csak az NRSC-ciklust kell lefuttatni az egyes vizsgálati pontokon. 2.4.2.1.6. A különbözı utókezelı rendszer szerinti motorcsaládok tartampróbái különbözhetnek egymástól. 2.4.2.1.7. A tartampróbák rövidebbek lehetnek a kibocsátástartóssági idıtartamnál, de nem lehetnek rövidebbek az ezen függelék 3. pontjában megadott, vonatkozó kibocsátástartóssági idıtartam legalább egynegyedénél. 2.4.2.1.8. A tartampróba tüzelıanyag-fogyasztás alapján történı kiigazításával a gyorsított öregítés megengedett. A kiigazításnak a használat közbeni jellemzı tüzelıanyag-fogyasztás és az öregítési ciklus alatti tüzelıanyag-fogyasztás arányát kell alapul vennie, de az öregítési cik-

– 171 –


lus alatti tüzelıanyag-fogyasztás legfeljebb 30%-kal haladhatja meg a használat közbeni jellemzı tüzelıanyag-fogyasztást. 2.4.2.1.9. A gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság jóváhagyásával más gyorsított öregítési módszerek is megengedettek. 2.4.2.1.10. A tényleges tartampróbát részletesen ismertetni kell a típusjóváhagyás iránti kérelemben, és a vizsgálat megkezdése elıtt jelenteni kell a jóváhagyó hatóságnak. 2.4.2.2. Ha a jóváhagyó hatóság úgy dönt, hogy további méréseket kell végezni a gyártó által kiválasztott pontok között, akkor errıl értesítenie kell a gyártót. A tartampróba módosított programját a gyártó készíti el és a jóváhagyó hatóság hagyja jóvá. 2.4.3. A motor vizsgálata 2.4.3.1. A motorrendszer stabilizálása 2.4.3.1.1. A gyártónak az utókezelı rendszer szerinti minden egyes motorcsaládra meg kell határoznia azt a gép- vagy motor-üzemóraszámot, amely után az utókezelı rendszer mőködése stabilizálódik. A jóváhagyó hatóság kérésére a gyártó az ennek meghatározásához használt adatokat és elemzéseket rendelkezésre bocsátja. A gyártó úgy is dönthet, hogy a motorutókezelı rendszer stabilizálása érdekében 60-125 órán át vagy ennek megfelelı ideig az öregítési cikluson át járatja a motort vagy gépet. 2.4.3.1.2. A 2.4.3.1.1. pontban meghatározott stabilizálási idıszak végét kell a tényleges tartampróba kezdetének tekinteni. 2.4.3.2. Vizsgálat tényleges használatban 2.4.3.2.1. A stabilizálás után a motort a 2.3.2. pontban ismertetett módon a gyártó által választott tényleges tartampróba szerint kell járatni. A tartampróba alatt a gyártó által meghatározott, illetve adott esetben a jóváhagyó hatóság által a 2.4.2.2. pontnak megfelelıen elıírt idıközönként a motor gáznemő és szilárd károsanyag-kibocsátását a melegindításos NRTCés NRSC-vizsgálati ciklusokkal kell vizsgálni. A gyártó a károsanyag-kibocsátásokat a kipufogógáz-utókezelı rendszer elıtt is lemérheti a kipufogógáz-utókezelı rendszer utáni károsanyag-kibocsátásoktól függetlenül. Ha a 2.4.2.1.4. pontnak megfelelıen megállapodás született arról, hogy az egyes vizsgálati pontokon csak egy vizsgálati ciklust (melegindításos NRTC vagy NRSC) futtatnak le, akkor a másik vizsgálati ciklust (melegindításos NRTC vagy NRSC) a tartampróba kezdetén és végén kell lefuttatni. A 2.4.2.1.5. pontnak megfelelıen az állandó fordulatszámú motorok, a 19 kW alatti teljesítményő motorok, az 560 kW feletti teljesítményő motorok, a belvízi hajókon való használatra szánt meghajtó motorok, valamint a vasúti motorkocsik és mozdonyok meghajtására használt motorok esetében csak az NRSC-ciklust kell lefuttatni az egyes vizsgálati pontokon. 2.4.3.2.2. A tartampróba alatt a karbantartást a motoron a 2.5. pont szerint kell elvégezni. 2.4.3.2.3. A tartampróba alatt nem tervszerő karbantartást is lehet végezni a motoron vagy a gépen, például, ha a gyártó szokásos diagnosztikai rendszere olyan problémát észlelt, amely hibát jelzett volna a gép üzemeltetıjének. 2.4.4. Jelentés 2.4.4.1. A tartampróba során végzett valamennyi kibocsátásmérés (melegindításos NRTC és NRSC) eredményét a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátani. Ha egy kibocsátási vizsgálatot érvénytelennek nyilvánítanak, a gyártónak indokolnia kell, hogy miért lett érvénytelen a vizsgálat. Ilyen esetben a tartampróba következı 100 óráján belül másik kibocsátásmérési sorozatot kell lefolytatni. 2.4.4.2. A gyártónak nyilvántartásában a tartampróba alatt végzett kibocsátásmérésre és a motort érintı karbantartásra vonatkozó minden információt meg kell ıriznie. Ezeket az információkat a tartampróba során végzett szennyezıanyag-kibocsátási vizsgálati eredményekkel együtt be kell nyújtania a jóváhagyó hatósághoz.

– 172 –


2.4.5. A romlási tényezık meghatározása 2.4.5.1. A tartampróba során a melegindításos NRTC- és NRSC-vizsgálatokkal mért valamennyi káros anyag esetében és valamennyi vizsgálati ponton mért összes vizsgálati eredmény alapján „legjobban illeszkedı” lineáris regresszióanalízist kell végezni. Az egyes káros anyagokra vonatkozóan kapott minden vizsgálati eredményt eggyel több tizedesjegyig kell megadni, mint ahány tizedesjegyig az adott motorcsaládra az adott káros anyag tekintetében vonatkozó határértéket megadták. Ha a 2.4.2.1.4. vagy a 2.4.2.1.5. pontnak megfelelıen minden vizsgálati ponton csak egy vizsgálati ciklust (melegindításos NRTC vagy NRSC) folytatnak le, a regressziós analízist csak az összes vizsgálati ponton végzett vizsgálati ciklus eredményei alapján kell elvégezni. A gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság elızetes jóváhagyásával nem lineáris regresszió is megengedett. 2.4.5.2. Az egyes káros anyagok kibocsátási értékeit a tartampróba kezdetén és a vizsgált motorra vonatkozó kibocsátástartóssági idıtartam végpontján a regressziós egyenletbıl kell kiszámítani. Ha a tartampróba rövidebb, mint a kibocsátástartóssági idıtartam, a kibocsátástartóssági idıtartam végpontjához tartozó kibocsátási értékeket a 2.4.5.1. pontban meghatározott regressziós egyenlet extrapolációjával kell meghatározni. Amennyiben ugyanabba az utókezelı rendszer szerinti motorcsaládba tartozó, de eltérı kibocsátástartóssági idıtartammal rendelkezı motorcsaládok kibocsátási értékeit használják, valamennyi kibocsátástartóssági idıtartam végpontjához tartozó kibocsátási értéket újra kell számolni a 2.4.5.1. pontban meghatározott regressziós egyenlet extrapolációjával vagy interpolációjával. 2.4.5.3. A romlási tényezı (DF) minden káros anyagra vonatkozóan a kibocsátástartóssági idıtartam végpontján és a tartampróba kezdetén tervezett kibocsátási értékek aránya (multiplikatív romlási tényezı). A gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság elızetes jóváhagyásával minden egyes káros anyagra additív romlási tényezı is alkalmazható. Az additív romlási tényezı a kibocsátástartóssági idıtartam végpontján és a tartampróba kezdetén számított kibocsátási értékek különbsége. Az 1. ábrán a romlási tényezık lineáris regresszióval történı meghatározására látható példa az NOx-kibocsátásra vonatkozóan. Ugyanazon károsanyagcsoporton belül a multiplikatív és az additív romlási tényezık egyidejő alkalmazása nem megengedett. Ha a számítások a multiplikatív romlási tényezıre vonatkozóan 1,00-nél kisebb, vagy az additív romlási tényezıre vonatkozóan 0,00-nál kisebb értéket eredményeznek, akkor a romlási tényezınek 1,0-nek, illetve 0,00-nak kell lennie. Ha a 2.4.2.1.4. pontnak megfelelıen megállapodás született arról, hogy minden vizsgálati ponton csak egy vizsgálati ciklust (melegindításos NRTC vagy NRSC) futtatnak le, és a másik vizsgálati ciklust (melegindításos NRTC vagy NRSC) csak a tartampróba kezdetén és végén futtatják le, a többi vizsgálati ciklusra is alkalmazni kell az arra a vizsgálati ciklusra számított romlási tényezıt, melyet minden vizsgálati ponton lefuttattak. 1. ábra Példa romlási tényezık meghatározására

– 173 –


2.4.6. Rögzített romlási tényezık 2.4.6.1. A romlási tényezık tartampróbával való meghatározásának alternatívájaként a motorgyártók a következı rögzített multiplikatív romlási tényezıket is használhatják: A 1 2 3

Vizsgálati ciklus NRTC NRSC

B CO 1,3 1,3

C HC 1,3 1,3

D NOx 1,15 1,15

E PM 1,05 1,05

Rögzített additív romlási tényezık nincsenek megadva. A rögzített multiplikatív romlási tényezık rögzített additív romlási tényezıre való átváltása nem megengedett. Rögzített romlási tényezık alkalmazása esetén a gyártónak megingathatatlan bizonyítékokkal kell a jóváhagyó hatóságnak szolgálnia arról, hogy ésszerően elvárható, hogy a kibocsátáscsökkentı alkatrészek a rögzített tényezıkhöz tartozó kibocsátástartóssággal rendelkezzenek. A bizonyíték alapulhat a terv elemzésén, vizsgálatokon vagy ezek kombinációján. 2.4.7. A romlási tényezık alkalmazása 2.4.7.1. A motoroknak a romlási tényezıknek a 3. számú mellékletnek megfelelıen mért vizsgálati eredményekre (a részecskék és az egyes gázok ciklustól függıen súlyozott, fajlagos kibocsátása) történı alkalmazását követıen minden egyes káros anyag tekintetében meg kell

– 174 –


felelniük a motorcsaládra vonatkozó károsanyag-kibocsátási határértékeknek. A romlási tényezı (DF) típusától függıen a következı rendelkezéseket kell alkalmazni: - multiplikatív: (ciklustól függıen súlyozott, fajlagos kibocsátás) * DF ≤ kibocsátási határérték, - additív: (ciklustól függıen súlyozott, fajlagos kibocsátás) + DF ≤ kibocsátási határérték. Amennyiben a gyártó a 3. számú melléklet 1.2.1. pontjában szereplı lehetıség alapján az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírásának 4B. mellékletében leírt eljárást alkalmazza, a ciklustól függıen súlyozott, fajlagos kibocsátás adott esetben magában foglalhatja a rendszertelen regenerálás miatt alkalmazott kiigazítást. 2.4.7.2. A multiplikatív NOx + CH romlási tényezıre vonatkozóan külön CH és NOx romlási tényezıket kell meghatározni, és a rosszabbodó kibocsátási szinteknek a szennyezıanyagkibocsátási vizsgálat eredményébıl történı kiszámításakor azokat külön kell alkalmazni, mielıtt a kibocsátási határértéknek való megfelelés megállapítására a kapott leromlott NOx- és CH-értékeket összeadnák. 2.4.7.3. A gyártó a valamely utókezelı rendszer szerinti motorcsaládra meghatározott romlási tényezıit olyan motorrendszerre is átviheti, mely nem tartozik ugyanabba az utókezelı rendszer szerinti motorcsaládba. Ilyen esetben a gyártónak demonstrálnia kell a jóváhagyó hatóság számára, hogy arra a motorrendszerre, melyre az utókezelı szerinti motorcsaládot eredetileg bevizsgálták, és arra a motorrendszerre, melyre a romlási tényezıket átviszik, hasonló mőszaki specifikációk és a gépbe való beépítésre vonatkozó követelmények alkalmazandók, valamint hogy az ilyen motor vagy motorrendszer károsanyag-kibocsátása is hasonló. Amennyiben a romlási tényezıket olyan motorrendszerre viszik át, amely eltérı kibocsátástartóssági idıtartammal rendelkezik, motorcsaládok kibocsátási értékeit használják, újra kell számolni a romlási tényezıket a vonatkozó kibocsátástartóssági idıtartamnak megfelelıen a 2.4.5.1. pontban meghatározott regressziós egyenlet extrapolációjával vagy interpolációjával. 2.4.7.4. Valamennyi káros anyagra, valamennyi vizsgálati ciklusban vonatkozó romlási tényezıt rögzíteni kell a 7. számú melléklet 1. függelékében meghatározott, a vizsgálati eredményeket összesítı dokumentumban. 2.4.8. A gyártásmegfelelıség ellenırzése 2.4.8.1. A gyártásmegfelelıség károsanyag-kibocsátás tekintetében történı ellenırzése az 1. számú melléklet 5. pontja alapján történik. 2.4.8.2. A gyártó a károsanyag-kibocsátásokat a kipufogógáz-utókezelı rendszer elıtt is lemérheti, a típus-jóváhagyási vizsgálat elvégzésével egyidejőleg. Így a gyártó meghatározhat nem hivatalos romlási tényezıket külön a motorra és külön az utókezelı rendszerre, amelyeket segítségként felhasználhat a sorozatgyártás ellenırzéséhez. 2.4.8.3. A típusjóváhagyás céljaira csak a 2.4.5. vagy a 2.4.6. pont szerint meghatározott romlási tényezıket kell rögzíteni a 7. számú melléklet 1. függelékében meghatározott, a vizsgálati eredményeket összesítı dokumentumban. 2.5. Karbantartás A tartampróba céljaira a karbantartást a gyártó szerviz- és karbantartási kézikönyvének megfelelıen kell elvégezni. 2.5.1. Szennyezıanyag-kibocsátással kapcsolatos karbantartás 2.5.1.1. A tartampróba végrehajtásához a motor mőködése közben elvégzendı, kibocsátással kapcsolatos tervszerő karbantartásnak azonos intervallumonként kell megtörténnie, ahogyan azt az új gépek vagy új motorok tulajdonosai számára adott gyártói karbantartási utasításban megadták. Ezt a karbantartási tervet a tartampróba alapján szükség esetén módosítani lehet, azzal a feltétellel, hogy olyan mővelet nem törölhetı a karbantartási tervbıl, amelyet a vizsgált motoron már elvégeztek.

– 175 –


2.5.1.2. A motorgyártónak a tartampróbára vonatkozóan pontosan meg kell határoznia a beállítást, a tisztítást és a karbantartást (ha szükséges), valamint a következık tervszerő cseréjét: - a kipufogógáz-visszavezetı berendezés szőrıi és hőtıi, - pozitív forgattyúház-szellızıszelep, ha van, - porlasztócsúcs (csak a tisztítás), - porlasztók, - turbótöltı, - elektronikus motorvezérlı egység és az ahhoz kapcsolódó érzékelık és mőködtetı szerkezetek, - részecske-utókezelı rendszer (beleértve a kapcsolódó alkatrészeket is), - NOx-utókezelı rendszer (beleértve a kapcsolódó alkatrészeket is), - kipufogógáz-visszavezetı rendszer, beleértve a kapcsolódó szabályozószelepeket és csırendszert, - minden más kipufogógáz-utókezelı rendszer. 2.5.1.3. A kibocsátással kapcsolatos kritikus tervszerő karbantartást csak akkor kell elvégezni, ha azt a tervek szerint tényleges használat közben is elvégzik, és az ilyen karbantartás végzésére vonatkozó követelményt közölni kell a gép tulajdonosával. 2.5.2. A tervszerő karbantartás változásai 2.5.2.1. A gyártó az általa a tartampróba alatt elvégezni kívánt, és késıbb a gépek és motorok tulajdonosai számára javasolt minden új tervszerő karbantartási mőveletre vonatkozóan köteles jóváhagyási kérelmet benyújtani a jóváhagyó hatósághoz. A kérelemhez olyan adatokat kell csatolni, amelyek alátámasztják az új tervszerő megelızı karbantartási mővelet szükségességét és a karbantartási intervallumot. 2.5.3. Kibocsátással nem kapcsolatos tervszerő karbantartás 2.5.3.1. Az ésszerő és mőszakilag indokolt, kibocsátással nem kapcsolatos tervszerő karbantartást (úgymint olajcsere, olajszőrıcsere, tüzelıanyagszőrı-csere, levegıszőrı-csere, hőtırendszer-karbantartás, alapjárati fordulatszám beállítása, regulátor, motor nyomaték határolója, szelepholtjáték, porlasztó-holtjáték, ékszíj feszességének beállítása stb.) a tartampróbára kiválasztott motorokon vagy gépeken a gyártó által a tulajdonos számára ajánlott legkisebb gyakorisággal el lehet végezni (azaz nem a mostoha használati körülmények esetén ajánlott gyakorisággal). 2.5.4. Javítás 2.5.4.1. A tartampróba során való vizsgálatra kiválasztott motorok alkatrészeinek javítását csak alkatrészhiba vagy a motorrendszer mőködési hibája esetén szabad elvégezni. Magának a motornak, a kibocsátáscsökkentı rendszernek vagy a tüzelıanyag-rendszernek a javítása nem megengedett, kivéve a 2.5.4.2. pontban meghatározott mértékben. 2.5.4.2. Ha a tartampróba során maga a motor, a kibocsátáscsökkentı rendszer vagy a tüzelıanyag-rendszer hibásodik meg, a tartampróbát érvénytelennek kell tekinteni, és új motorrendszerrel új tartampróbát kell kezdeni, hacsak a meghibásodott alkatrészeket le nem cserélik olyan egyenértékő alkatrészekre, amelyeket hasonló óraszámú tartampróbának vetettek alá. 3. A III A., A III B. ÉS A IV. SZAKASZ SZERINTI MOTOROK KIBOCSÁTÁSTARTÓSSÁGI IDİTARTAMA 3.1. A gyártóknak az e pont 1. táblázatában jelzett kibocsátástartóssági idıtartamot kell használniuk. 1. táblázat A kibocsátástartóssági idıtartam kategóriái a III A., III B. és IV. szakasz szerinti kompressziós motorokra (óra) A

B

– 176 –

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról 1 2 3 4 5 6

Kategória (teljesítménysáv)

A kibocsátástartóssági idıtartam (óra)

≤ 37 kW (állandó fordulatszámú motorok) ≤ 37 kW (változó fordulatszámú motorok) > 37 kW A belvízi hajók meghajtására szolgáló motorok Motorvonatokban és mozdonyokban használt motorok

3 000 5 000 8 000 10 000 10 000

6. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 3. számú mellékletéhez az I., II., III A., III B. és IV. szakasz SZERINTI MOTOROK CO2KIBOCSÁTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA 1. Bevezetés 1.1. Ez a függelék a CO2-kibocsátás jelentésére vonatkozó rendelkezéseket és vizsgálati eljárásokat állapítja meg az I-IV. szakaszra. Amennyiben a gyártó a 3. számú melléklet 1.2.1. pontjában szereplı lehetıség alapján az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírásának 4B. mellékletében leírt eljárást alkalmazza, a 3. számú melléklet 7. függelékét kell alkalmazni. 2. Általános követelmények 2.1. A CO2-kibocsátásokat a 3. számú melléklet 1.1. pontjában megállapított vonatkozó vizsgálati ciklus során kell meghatározni a 3. számú melléklet 3. pontja (NRSC) vagy 4. pontja (melegindításos NRTC) szerint. A III B. szakasz céljára a CO2-kibocsátást a melegindításos NRTC vizsgálati ciklus alatt kell meghatározni. 2.2. A vizsgálati eredményeket munkára vonatkoztatott fajlagos, ciklusra átlagolt kibocsátásként kell jelenteni g/kWh mértékegységben kifejezve. 2.3. Ha a gyártó választása alapján az NRSC ciklust átmeneteket is magában foglaló vizsgálati ciklusként végzik, akkor vagy az e függelékben az NRTC-re vonatkozó hivatkozásokat, vagy a 3. számú melléklet 7. függelékében megállapított követelményeket kell alkalmazni. 3. A CO2-kibocsátás meghatározása 3.1. A hígítatlan kipufogógáz mérése Ezt a pontot kell alkalmazni a CO2-kibocsátás hígítatlan kipufogógázban történı mérésekor. 3.1.1. Mérés A vizsgálatra benyújtott motor által kibocsátott hígítatlan kipufogógáz CO2-tartalmát nem diszperzív infravörös abszorpciós (NDIR) gázelemzı készülékkel kell mérni a 3. számú melléklet 1. függelék 1.4.3.2. pontja (NRSC) vagy 2.3.3.2. pontja (NRTC) alapján. A mérırendszernek teljesítenie kell a 3. számú melléklet 2. függelék 1.5. pontjában foglalt linearitási követelményeket. A mérırendszernek teljesítenie kell a 3. számú melléklet 1. függelék 1.4.1. pontjában (NRSC) vagy 2.3.1. pontjában (NRTC) foglalt követelményeket. 3.1.2. Az adatok kiértékelése A vonatkozó adatokat a 3. számú melléklet 3.7.4. pontja (NRSC) vagy 4.5.7.2. pontja (NRTC) szerint kell rögzíteni és tárolni. – 177 –


3.1.3. A ciklusra átlagolt kibocsátás kiszámítása Ha a mérés száraz alapon történik, akkor alkalmazni kell a 3. számú melléklet 3. függelék 1.3.2. pontja (NRSC) vagy 2.1.2.2. pontja (NRTC) szerinti száraz/nedves korrekciót. Az NRSC esetében a CO2 tömegét (g/h) minden egyes üzemmódban a 3. számú melléklet 3. függelék 1.3.4. pontja szerint kell kiszámítani. A kipufogógáz-áramot a 3. számú melléklet 1. függelék 1.2.1-1.2.5. pontjai szerint kell meghatározni. Az NRTC esetében a CO2 tömegét (g/vizsgálat) a 3. számú melléklet 3. függelék 2.1.2.1. pontja szerint kell kiszámítani. A kipufogógáz-áramot a 3. számú melléklet 1. függelék 2.2.3. pontja szerint kell meghatározni. 3.2. A hígított kipufogógáz mérése Ezt a pontot kell alkalmazni a CO2-kibocsátás hígított kipufogógázban történı mérésekor. 3.2.1. Mérés A vizsgálatra benyújtott motor által kibocsátott hígított kipufogógáz CO2-tartalmát nem diszperzív infravörös abszorpciós (NDIR) gázelemzı készülékkel kell mérni a 3. számú melléklet 1. függelék 1.4.3.2. pontja (NRSC) vagy 2.3.3.2. pontja (NRTC) alapján. A kipufogógáz hígítása történhet szőrt környezeti levegıvel, szintetikus levegıvel vagy nitrogénnel. A teljes áramú rendszer átbocsátóképességének elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy teljes mértékben megakadályozza a víz lecsapódását a hígító- és mintavevı rendszerben. A mérırendszernek teljesítenie kell a 3. számú melléklet 2. függelék 1.5. pontjában foglalt linearitási követelményeket. A mérırendszernek teljesítenie kell a 3. számú melléklet 1. függelék 1.4.1. pontjában (NRSC) vagy 2.3.1. pontjában (NRTC) foglalt követelményeket. 3.2.2. Az adatok kiértékelése A vonatkozó adatokat a 3. számú melléklet 3.7.4. pontja (NRSC) vagy 4.5.7.2. pontja (NRTC) szerint kell rögzíteni és tárolni. 3.2.3. A ciklusra átlagolt kibocsátás kiszámítása Ha a mérés száraz alapon történik, akkor alkalmazni kell a 3. számú melléklet 3. függelék 1.3.2. pontja (NRSC) vagy 2.1.2.2. pontja (NRTC) szerinti száraz/nedves korrekciót. Az NRSC esetében a CO2 tömegét (g/h) minden egyes üzemmódban a 3. számú melléklet 3. függelék 1.3.4. pontja szerint kell kiszámítani. A hígítottkipufogógáz-áramot a 3. számú melléklet 1. függelék 1.2.6. pontja szerint kell meghatározni. Az NRTC esetében a CO2 tömegét (g/vizsgálat) a 3. számú melléklet 3. függelék 2.2.3. pontja szerint kell kiszámítani. A hígítottkipufogógáz-áramot a 3. számú melléklet 3. függelék 2.2.1. pontja szerint kell meghatározni. A háttérkorrekciót a 3. számú melléklet 3. függelék 2.2.3.1.1. pontja szerint kell végrehajtani. 3.3. A munkára vonatkoztatott fajlagos kibocsátások kiszámítása 3.3.1. NRSC Az eCO2 munkára vonatkoztatott fajlagos kibocsátást (g/kWh) a következıképpen kell kiszámítani:

– 178 –


ahol: Pi = Pm,i + PAE,i és CO2 mass,i az egyedi üzemmódban kibocsátott CO2 tömege (g/h) Pm,i az egyedi üzemmódban mért teljesítménye (kW) PAE,i az egyedi üzemmódban a segédberendezések teljesítménye (kW) WF,i az egyedi üzemmód súlyozási tényezıje 3.3.2. NRTC A munkára vonatkoztatott fajlagos CO2-kibocsátás kiszámításához szükséges ciklusmunkát a 3. számú melléklet 4.6.2. pontja szerint kell meghatározni. Az eCO2 munkára vonatkoztatott fajlagos kibocsátást (g/kWh) a következıképpen kell kiszámítani:

ahol: mCO2, hot a kibocsátott CO2 tömege melegindításos NRTC vizsgálat során (g) Wact, hot a tényleges ciklusmunka a melegindításos NRTC vizsgálat során (kWh)

7. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 3. számú mellékletéhez A CO2-KIBOCSÁTÁS ALTERNATÍV MEGHATÁROZÁSA 1. Bevezetés Amennyiben a gyártó a 3. számú melléklet 1.2.1. pontjában szereplı lehetıség alapján az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírásának 4B. mellékletében leírt eljárást alkalmazza, az e mellékletben a CO2-kibocsátás jelentésére vonatkozóan megállapított rendelkezéseket és vizsgálati eljárásokat kell alkalmazni. 2. Általános követelmények 2.1. A CO2-kibocsátást a melegindításos NRTC vizsgálati ciklus alatt kell meghatározni az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 4B. mellékletének 7.8.3. szakasza szerint. 2.2. A vizsgálati eredményeket munkára vonatkoztatott fajlagos, ciklusra átlagolt kibocsátásként kell jelenteni g/kWh értékegységben kifejezve. – 179 –


3. A CO2-kibocsátás meghatározása 3.1. A hígítatlan kipufogógáz mérése Ezt a pontot kell alkalmazni a CO2-kibocsátás hígítatlan kipufogógázban történı mérésekor. 3.1.1. Mérés A vizsgálatra benyújtott motor által kibocsátott hígítatlan kipufogógáz CO2-tartalmát nem diszperzív infravörös abszorpciós (NDIR) gázelemzı készülékkel kell mérni az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 4B. melléklet 9.4.6. szakasza szerint. A mérırendszernek teljesítenie kell az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 4B. melléklet 8.1.4. szakaszában foglalt linearitási követelményeket. A mérırendszernek teljesítenie kell az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 4B. melléklet 8.1.9. szakaszában foglalt követelményeket. 3.1.2. Az adatok kiértékelése A vonatkozó adatokat az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 4B. melléklet 7.8.3.2. szakasza szerint kell rögzíteni és tárolni. 3.1.3. A ciklusra átlagolt kibocsátás kiszámítása Ha a mérés száraz alapon történik, a számítások megkezdése elıtt a pillanatnyi koncentrációértékeket korrigálni kell az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 4B. melléklete 8. függelék A.8.2.2. szakasza vagy 7. függelék A.7.3.2. szakasza szerinti száraz/nedves korrekcióval. A CO2 tömegének (g/vizsgálat) kiszámításához össze kell szorozni a szinkronizált pillanatnyi CO2-koncentráció értékeit és kipufogógázáram-értékeket, majd az eredményeket integrálni kell a vizsgálati ciklusra a következık egyike szerint: a) az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 4B. melléklete 8. függelék A.8.2.1.2. szakasza és A.8.2.5. szakasza szerint, az A.8.1. táblázat CO2-re vonatkozó u értékeit használva vagy az u értékeket az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 4B. melléklete 8. függelék A.8.2.4.2. szakasza szerint kiszámítva; b) az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 4B. melléklete 7. függelék A.7.3.1. szakasza és A.7.3.3. szakasza szerint. 3.2. A hígított kipufogógáz mérése Ezt a pontot akkor kell alkalmazni, ha a CO2-kibocsátást hígított kipufogógázban mérik. 3.2.1. Mérés A vizsgálatra benyújtott motor által kibocsátott hígított kipufogógáz CO2-tartalmát nem diszperzív infravörös abszorpciós (NDIR) gázelemzı készülékkel kell mérni az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 4B. melléklet 9.4.6. szakasza szerint. A kipufogógáz hígítása történhet szőrt környezeti levegıvel, szintetikus levegıvel vagy nitrogénnel. A teljes áramú rendszer átbocsátóképességének elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy teljes mértékben megakadályozza a víz lecsapódását a hígító- és mintavevı rendszerben. A mérırendszernek teljesítenie kell az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 4B. melléklet 8.1.4. szakaszában foglalt linearitási követelményeket. A mérırendszernek teljesítenie kell az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 4B. melléklet 8.1.9. szakaszában foglalt követelményeket. 3.2.2. Az adatok kiértékelése A vonatkozó adatokat az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 4B. melléklet 7.8.3.2. szakasza szerint kell rögzíteni és tárolni. 3.2.3. A ciklusra átlagolt kibocsátás kiszámítása Ha a mérés száraz alapon történik, a számítások megkezdése elıtt a pillanatnyi koncentrációértékeket korrigálni kell az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása

– 180 –


4B. melléklete 8. függelékének A.8.3.2. szakasza vagy 7. függelék A.7.4.2. szakasza szerinti száraz/nedves korrekcióval. A CO2 tömegének (g/vizsgálat) kiszámításához össze kell szorozni a CO2-koncentráció értékeit és a hígítottkipufogógázáram-értékeket a következık egyike szerint: a) az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 4B. melléklete 8. függelékének A.8.3.1. szakasza és A.8.3.4. szakasza szerint, az A.8.2. táblázat CO2-re vonatkozó u értékeit használva vagy az u értékeket az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 4B. melléklete 8. függelékének A.8.3.3. szakasza szerint kiszámítva; b) az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 4B. melléklete 7. függelék A.7.4.1. szakasza és A.7.4.3. szakasza szerint. A háttérkorrekciót az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 4B. melléklete 8. függelék A.8.3.2.4. szakasza vagy 7. függelék A.7.4.1. szakasza szerint kell végrehajtani. 3.3. A munkára vonatkoztatott fajlagos kibocsátások kiszámítása A munkára vonatkoztatott fajlagos CO2-kibocsátás kiszámításához szükséges ciklusmunkát az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 4B. melléklet 7.8.3.4. szakasza szerint kell meghatározni. Az eCO2 munkára vonatkoztatott fajlagos kibocsátást (g/kWh) a következıképpen kell kiszámítani:

ahol: mCO2, hot a kibocsátott CO2 tömege melegindításos NRTC vizsgálat során (g) Wact, hot a tényleges ciklusmunka a melegindításos NRTC vizsgálat során (kWh)

4. számú melléklet a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelethez Külsıgyújtású motorok vizsgálati eljárása 1. BEVEZETÉS 1.1. Ez a melléklet a vizsgált külsıgyújtású motor által kibocsátott gáznemő szennyezıanyag mennyiségének meghatározási módszerét írja le. 1.2. A vizsgálatot próbapadra szerelt, fékerı mérıvel összekapcsolt motorral kell végezni. 2. Vizsgálati feltételek 2.1. A motor vizsgálati feltételei Meg kell mérni a motor által beszívott levegı K-ben kifejezett Ta abszolút hımérsékletét és a kPa-ban kifejezett ps száraz légköri nyomást, és meg kell határozni az fa paramétert az alábbi elıírások szerint:

– 181 –


2.1.1. A vizsgálat érvényessége Ahhoz, hogy a vizsgálat érvényesnek legyen tekinthetı, fa-ra fenn kell állnia a következı összefüggésnek: 0,93 < fa < 1,07 2.1.2. Töltılevegı hőtıvel felszerelt motorok A hőtıközeg és a feltöltı-levegı hımérsékletét fel kell jegyezni. 2.2. A motor levegıszívó rendszere A vizsgálati motort olyan levegı szívórendszerrel kell ellátni, hogy a levegı-szívási ellenállása a gyártó által egy tiszta levegıszőrıre megadott felsı határérték 10%-os eltérésén belül maradjon motornak a gyártó szerint a legnagyobb levegıáramot eredményezı üzemi viszonyai mellett. A kis külsıgyújtású motorok esetében (lökettérfogat < 1000 cm3) a beépített motorokat jellemzı rendszert kell alkalmazni. 2.3. A motor kipufogó rendszere A vizsgálati motort olyan kipufogó rendszerrel kell ellátni, amely akkora ellennyomást képvisel, mint amekkora a gyártó által megadott felsı határérték 10%-os eltérésén belül maradva, a maximális deklarált teljesítményt adó üzemi viszonyok mellett. A kis külsıgyújtású motorok esetében (lökettérfogat < 1000 cm3) a beépített motorokat jellemzı rendszert kell alkalmazni. 2.4. A hőtési rendszer A motorhőtı rendszer teljesítménye elegendı legyen ahhoz, hogy fenn tudja tartani a gyártó által elıírt rendes üzemi hımérsékleteket. Ez a rendelkezés olyan egységekre érvényes, amelyeket a teljesítmény méréshez meg kell bontani, mint pl. olyan hőtıventilátornál, amelyet le kell szerelni a fıtengelyhez való hozzáféréshez. 2.5. A kenıolaj Olyan kenıolajat kell alkalmazni, amely a gyártó elıírásai szerinti adott motornak és felhasználási módnak megfelel. A gyártónak olyan kenıanyagot kell elıírni, amely kereskedelmi forgalomban kapható. A vizsgálat során használt kenıolaj mőszaki adatait fel kell jegyezni, a 7. számú melléklet 2. Függelékének 1.2., külsıgyújtású motorokról szóló pontja szerint és csatolni kell a vizsgálati eredményekhez. 2.6. Állítható porlasztók A korlátos határok között állítható porlasztóval felszerelt motorokat mindkét beállítási szélsıértéknél vizsgálni kell. 2.7. A vizsgálatokhoz használt üzemanyag Az 5. számú mellékletben megadott referencia-üzemanyagot kell használni. A vizsgálathoz használt referencia hajtóanyag oktánszámát és sőrőségét fel kell jegyezni a külsıgyújtású motorokról szóló 7. melléklet 2. függelékének 1.1.1. pontja szerint.

– 182 –


Kétütemő motoroknál az üzemanyag-olaj keverékarányt a gyártó ajánlása szerint kell alkalmazni. A kétütemő motorokhoz alkalmazott üzemanyag-olaj keverék olaj részarányát és a kapott üzemanyag-sőrőséget fel kell jegyezni a külsıgyújtású motorokról szóló 7. melléklet 2. függelékének 1.1.4. pontja szerint. 2.8. A fékpad beállítások meghatározása Az emissziós méréseket korrekció nélküli fék teljesítmény alapján kell végezni. A motorra épített segédberendezéseket a vizsgálathoz el kell távolítani, csak a mőködéshez feltétlenül szükségesek maradhatnak. Ahol a segédberendezéseket nem távolítják el, az azok által felvett teljesítményt meg kell határozni a fékpad beállításainak számításához, kivéve ha ezen segédberendezések a motor integrált részét képezik (pl. hőtıventilátor levegıhőtéses motoroknál). A szívási ellenállás és a kipufogócsı ellennyomás értékeit a gyártó által megadott felsı határértékekre kell beállítani, a 2.2. és 2.3. pontnak megfelelıen. A megadott vizsgálati fordulatszámokhoz tartozó maximális nyomaték-értékeket kísérletezéssel kell megállapítani, a meghatározott vizsgálati módokhoz tartozó nyomatékértékek kiszámításához. Olyan motorok esetében, amelyeket nem úgy terveztek, hogy egy teljes terhelési nyomatékgörbéhez tartozó fordulatszám tartományban mőködjenek, a vizsgálati fordulatszámokhoz tartozó maximális nyomatékot a gyártó állapítja meg. Az egyes vizsgálati módokhoz tartozó motor-beállításokat az alábbi képlettel kell kiszámítani:

ahol: S PM PAE L

a fékpad beállítási érték [kW] az észlelt vagy megadott legnagyobb teljesítmény a vizsgált fordulatszámnál a vizsgálati feltételek szerint (lásd 7. melléklet 2. függelék) [kW] a vizsgálathoz felszerelt bármilyen kiegészítı berendezések által felvett összesített teljesítmény [kW] és nem a 7. melléklet 3. függeléke szerint elıírt az üzemmódhoz megadott nyomaték

Ha a hányados PAE -----PM

> 0,03

a PAE értékét a jóváhagyást megadó mőszaki hatóság igazolhatja. 3. A vizsgálat 3.1. A mérıberendezés felszerelése A mőszereket és a mintavevı szondákat megfelelıképpen kell felszerelni. Ha a kipufogógáz hígításához teljes átömléső hígító rendszert használnak, a kipufogócsı végét be kell kötni a rendszerbe. 3.2. A hígító rendszer és a motor indítása

– 183 –


A hígító rendszert és a motort el kell indítani, és fel kell melegíteni amíg minden hımérséklet és nyomás stabilizálódik a teljes terheléshez és a névleges nyomáshoz tartozó értéken (3.5.2. pont). 3.3. A hígítási arány beállítása A teljes hígítási arány nem kisebb mint négy. CO2 vagy NOx koncentráció szabályozással mőködı rendszereknél a hígító levegı CO2 vagy NOx tartalmát minden vizsgálat elıtt és után meg kell mérni. A vizsgálat elıtti és utáni hígító levegı CO2 vagy NOx koncentráció-mérési értékeknek egymáshoz képest 100 ppm-en, illetve 5 ppm-en belül kell lenniük. Amennyiben hígított kipufogógáz elemzı rendszert alkalmaznak, a mindenkori háttérkoncentráció hígító levegıjét mintavétellel (mintavevı zsákba) meg kell határozni a teljes vizsgálati fázisra. Folyamatos (nem zsákos) háttér-koncentráció mérést lehet végezni három idıpontban, a ciklus elején végén és közepe táján, és az értékeket átlagolni kell. A gyártó kívánságára a háttérmérések elhagyhatók. 3.4. Az elemzı készülékek ellenırzése A gázelemzı készülékeket nullára kell állítani és a mérési tartományt kalibrálni kell hozzá. 3.5. A vizsgálati ciklus 3.5.1. Az 1. számú melléklet 1.3.3. pont szerinti gépek: A következı ciklusok szerint kell az egyes géptípusok motorjainak vizsgálatát a fékpadon elvégezni: Ciklus D: motorok állandó fordulatszámmal és szakaszos terheléssel pl. áramfejlesztı Ciklus G1: nem kézi/hordozható készülékek közbensı fordulatszámon használva Ciklus G2: nem kézi/hordozható készülékek névleges fordulatszámon használva Ciklus G3: kézi/hordozható készülékek 3.5.1.1. Üzemmódok és súlyozási tényezık

Üzemmód sorszáma Motor fordulatszám

1

Terhelés% Súlyozási tényezı

100 0,05

2

3

4

D ciklus 5

Névleges fordulatszám

75 0,25

50 0,3

25 0,3

Átmeneti, közbensı

Alacsony, alapjárati ford.szá m

10 0,1 G1 ciklus

Üzemmód száma Motor fordulatszám

1 Névleges fordulatszám


100 0,09 G2 ciklus

– 184 –

2 3 4 Átmeneti, közbensı

75 0,2

50 0,29

25 0,3

5

10 0,07

6 Alacsony, alapjárati ford.szá m 0 0,05

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról Üzemmód száma Motor fordulatszám

1


100 0,09

Üzemmód száma Motor fordulatszám

1


100 0,85*

2 3 4 Névleges fordulatszám

75 0,2

50 0,29

25 0,3

5 Átmeneti, közbensı

10 0,07

6 Alacsony, üresjárati ford.szá m 0 0,05

G3 ciklus 2 Névleges fordulatszám

Átmeneti, közbensı

Alacsony, üresjárati ford.szá m 0 0,15* *

(*) Az I. szabályozási lépcsıben 0,90 és 0,10 értékeket is lehet alkalmazni, nem kizárólag a 0,85 és 0,15 értékeket.

A terhelések a névleges tartós teljesítményhez tartozó nyomaték százalékában vannak megadva, ahol a névleges tartós teljesítmény az a legnagyobb teljesítmény, amely elérhetı az éves üzemórák során korlátlan számban lefutható változó teljesítményő üzemállapot sorozatban, meghatározott karbantartási intervallumok között és környezeti feltételek mellett, miközben a karbantartási mőveleteket a gyártó elıírásainak megfelelıen végrehajtják. 3.5.1.2. A megfelelı vizsgálati ciklus kiválasztása Ha egy motor típus fıbb végfelhasználása ismert, akkor a vizsgálati ciklust 3.5.1.3. pontban megadott példák alapján lehet kiválasztani. Amennyiben a motor fıbb végfelhasználása bizonytalan, akkor a megfelelı vizsgálati ciklust a motor specifikációja alapján kell megválasztani. 3.5.1.3. Példák (nem taxatív felsorolás) Tipikus példák a ciklusokba sorolásra: D ciklus: - Változó terheléső áramfejlesztı-aggregát, beleértve a hajók és vasúti mozdonyok nem hajtásra szolgáló áramfejlesztıjét, hőtı aggregát, hegesztı-berendezés, - gázsőrítı G1 Ciklus: - üléses kaszálógép orr-, vagy farmotorral - golfkocsi - utcaseprı gép - kézi kaszálógép - hókotró készülék - hulladékaprító berendezés G2 Ciklus: - hordozható generátorok, szivattyúk, hegesztıkészülékek, légsőrítık, - valamint a névleges fordulatszámon üzemelı kerti gépek Ciklus G3: - légfúvók - láncfőrészek – 185 –


- sövényvágók - hordozható darabolók - aprítógépek - festékszórók - főnyíró gépek - elszívó készülékek 3.5.2. A motor elıkészítése A motort és a rendszert maximális fordulatszámon és nyomatéknál kell felmelegíteni a gyártó által javasolt motor-paraméterek stabilizálásához. Megjegyzés: Az elıkészítési idıszak arra is szolgál, hogy kiküszöbölje a kipufogó rendszerben az elızı vizsgálat során keletkezett lerakódások hatását. Az egyes vizsgálati pontok között is szükség van stabilizációs idıszakra, annak érdekében, hogy az egyik pontnak a másikra gyakorolt hatása a legkisebb legyen. 3.5.3. A vizsgálat lefolytatása A G1, G2, G3, vizsgálati ciklusokat az ismertetett ciklusok üzemmódjai sorszámának megfelelıen, növekvı sorrendben kell elvégezni. A kipufogógáz-emisszió mérésénél a mintavétel idıtartama az egyes üzemmódokban legalább 180 s legyen. A gáznemő szennyezı-anyagok koncentrációjának értékét az egyes mintavételeknél az utolsó 120 s idıtartam alatt kell mérni és feljegyezni. a) A motorfékpad fordulatszám-szabályozással vizsgált motorok vizsgálati elıírásai: A vizsgálati ciklus minden üzemmódja alatt a kezdeti átmeneti idıszak után a megadott fordulatszámot a névleges fordulatszám +1%-án vagy +3 min-1 értéken belül kell tartani attól függıen, melyik a nagyobb, kivéve az alapjáratot, aminek a gyártó által meghatározott tőréseken kell belül maradnia. A megadott nyomatékot úgy kell tartani, hogy az átlagérték a mérési szakasz folyamán ne térjen el az elıírttól a vizsgálati fordulatszámhoz tartozó maximális nyomaték +2%-nál többel. b) A motorfékpad terhelésszabályozással vizsgált motorok vizsgálati elıírása: A vizsgálati ciklus minden üzemmódja alatt a kezdeti átmeneti idıszak után a megadott fordulatszámot a névleges fordulatszám +2%-án vagy +3 min-1 értéken belül kell tartani attól függıen, melyik a nagyobb, kivéve az alapjáratot, aminek a gyártó által meghatározott tőréseken kell belül maradnia. Amikor a vizsgálati ciklus üzemmódjában a maximális nyomaték 50%-a, vagy több az elıírt nyomaték a vizsgált fordulatszámnál, az adott átlagnyomatékot az adatrögzítés ideje alatt az elıírt nyomaték +5%-án belül kell tartani. Amikor a vizsgálati ciklus üzemmódjában elıírt nyomaték kevesebb mint a maximális nyomaték 50%-a, az adatrögzítés ideje alatti átlagos nyomaték eltérését az elıírt nyomaték értéktıl az elıírt nyomaték +10%-án vagy +0,5 Nm belül kell tartani, attól függıen melyik a nagyobb. 3.5.4. A gázelemzı készülék mőködése A gázelemzı készülékek által szolgáltatott adatokat egy szalagos regisztráló készülékkel kell feljegyezni, vagy ezzel egyenértékő adatgyőjtı rendszerrel kell mérni, miközben a kipufogógáz minden üzemmódban legalább az utolsó három percen keresztül áramlik át az elemzı készülékeken. Ha a hígított CO és CO2 méréséhez zsákos mintavételt alkalmaznak, (lásd az 1. függelék 1.4.4. pontját), a mintát minden üzemmód utolsó három perce alatt kell a zsákba győjteni és a zsákban lévı mintát kell analizálni és feljegyezni. 3.5.5. A motor üzemállapota A motor fordulatszámát és terhelését, a beszívott levegı hımérsékletét, a tüzelıanyagfogyasztást és a levegı- vagy kipufogógáz-áramot minden üzemmódban meg kell mérni, a motor üzemének stabilizálódása után. Bármilyen más, a számításhoz szükséges kiegészítı adatot fel kell jegyezni (lásd 3. függelék, 1.1. pont és 1.2. pont).

– 186 –


3.6. A gázelemzı készülék ismételt ellenırzése A szennyezıanyag-kibocsátási vizsgálat után nulla gázt és a vizsgálat megkezdése elıtt használttal azonos a kalibráló gázt kell alkalmazni az ismételt ellenırzéshez. A vizsgálat akkor tekinthetı elfogadhatónak, ha a két mérési eredmény (elıtte/utána) közötti különbség 2%nál kisebb.

1. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 4. számú mellékletéhez 1. Mérési és mintavételi eljárások A vizsgálatra benyújtott motor által kibocsátott gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıket az 6. számú mellékletben leírt módszerekkel kell megmérni. A 6. számú mellékletben szereplı módszerek leírják az ajánlott gázelemzı módszereket (1.1. pont). 1.1. A fékpad leírása A 4. számú melléklet 3.5.1. pontjában leírt vizsgálati ciklus elvégzéséhez megfelelı paraméterekkel rendelkezı motor-fékpadot kell használni. A nyomaték és fordulatszám mérésére szolgáló mőszerek tegyék lehetıvé a tengelyteljesítmény megadott határokon belüli pontosságú mérését. Kiegészítı számítások is szükségessé válhatnak. A mérıberendezés pontossága tegye lehetıvé az 1.3. pontban megadott értékek tőréseinek betartását. 1.2. Tüzelıanyag-fogyasztás és az összes átáramló higított kipufogógáz mérése Az 1.3. pontban megadott pontosságú levegı-, és tüzelıanyag-fogyasztást mérı eszközöket kell használni a kibocsátások számításához (3. függelék). Teljes átáramlású hígító rendszer használata esetén a hígított kipufogógáz teljes áramát (GTOTW) egy PDP-vel vagy CFV-vel kell mérni - a 6. számú melléklet, 1.2.1.2. pontja szerint. A pontosság feleljen meg a 3. számú melléklet 2. függelék 2.2. pontjában foglaltaknak. 1.3. Pontosság Az összes mérıkészülék hitelesítése a nemzeti (nemzetközi) szabványok szerint történjék és pontosságuk feleljen meg a 2. és 3. táblázatban foglaltaknak. 2. táblázat - Mérımőszerek megengedett hibahatára motor adatai alapján Nr. 1.

Megnevezés Motorfordulatszám

2.

Nyomaték

3. 4.

Tüzelıanyag-fogyasztás Levegıfogyasztás

Megengedhetı eltérés a leolvasott érték +2%-a vagy, a motor max. értékének +1%-a közül a nagyobb a leolvasott érték +2%-a vagy, a motor max. értékének +1%-a közül a nagyobb a motor legmagasabb értékének +1%-a a leolvasott érték +2%-a vagy, a motor max. értékének +1%-a közül a nagyobb

3. táblázat - A mérıkészülékek megengedett hibahatára más fontos paraméterek alapján Nr. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Megnevezés Hımérséklet < 600 K Hımérséklet > 600 K Kipufogógáz ellennyomás Szívócsı depresszió Levegınyomás Egyéb nyomás Relatív páratartalom

Megengedhetı eltérés +2 K +1%-a a leolvasott értéknek +0,2 kPa +0,05 kPa +0,1 kPa +0,1 kPa +3 kPa

– 187 –

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról 8. 9. 10.

Abszolút páratartalom Hígító levegıáram Hígított kipufogógáz áram

+5%-a a leolvasott értéknek +2%-a a leolvasott értéknek +2%-a a leolvasott értéknek

1.4. A gáznemő összetevık meghatározása 1.4.1. A gázelemzı készülékek általános elıírásai A gázelemzı készülékek méréstartománya feleljen meg a kipufogógáz összetevık koncentrációja megkívánt pontosságú mérésére (1.4.1.1. pont). Ajánlatos a gázelemzı készülékeket úgy használni, hogy a mért koncentráció a teljes skála 15%-a és 100%-a közé essen. Ha a teljes skálaérték 155 ppm (vagy ppm C) vagy annál nagyobb, olyan leolvasó rendszereket (számítógépek, adatregisztráló berendezések) kell alkalmazni, amelyek a teljes skálaérték 15%-a alatt is megfelelı pontosságúak és felbontóképességőek, és a teljes skálaérték 15%a alatti koncentrációk is regisztrálhatók. Ebben az esetben kiegészítı hitelesítést kell végezni a hitelesítési görbék pontosságának biztosítása érdekében - 2. függelék, 1.5.5.2. pont. A berendezés elektromágneses zavarszőrési (EMC) szintje biztosítsa, hogy a járulékos hibák minimálisak legyenek. 1.4.1.1. Pontosság A gázelemzı készülék a nulla pont kivételével legfeljebb a leolvasott érték +2%-ával térhet el a névleges kalibrálási ponttól a teljes mérési tartományban, a nulla pontban pedig a teljes skála végértékének +0,3%-ával. A pontosságot az 1.3. pontban megállapított kalibrálási követelményeknek megfelelıen kell meghatározni. 1.4.1.2. Megismételhetıség A megismételhetıség, ami egy adott kalibráló vagy kalibráló gázra adott tíz megismételt mérési eredmény szórásának 2,5-szerese, nem lehet nagyobb, mint a teljes skálához tartozó koncentráció +1%-a minden használt tartományban 155 ppm (vagy ppm C) fölött, vagy +2%a minden használt tartományban 155 ppm (vagy ppm C) alatt. 1.4.1.3. Zavarójel Az elemzı készülék csúcstól-csúcsig reagálása zérus és hitelesítı vagy kalibráló gázokra bármely 10 másodperces idıközben ne legyen nagyobb mint a teljes skála 2%-a az összes használt tartományban. 1.4.1.4. Nullponteltolódás A nullponteltolódás egy egyórás idıtartam során kisebb legyen, mint a legalacsonyabb használt mérési tartomány max. skálaértékének 2%-a. A nullpont definíciója: a nullázó gázra 30 másodperces idıtartam alatt adott átlagos válaszérték, a zavarójelet is beleértve. 1.4.1.5. A kalibrálási pont eltolódása A kalibrálási pont eltolódása egyórás idıtartam során kisebb legyen, mint a legalacsonyabb használt tartomány skála végértékének 2%-a. A kalibrálási pont definíciója: a kalibráló gázra adott válasz és a nullázó gázra adott válasz közötti különbség. A kalibráló gázra adott válasz definíciója: a kalibráló gázra 30 másodperces idıtartam alatt adott átlagos kijelzés, a zavarójelet is beleértve. 1.4.2. Gázszárítás Az opcionális gázszárító készülék minimális hatással legyen a mért gázok koncentrációjára. Kémiai szárítók nem fogadhatók el a mintában lévı víz eltávolítására. 1.4.3. Gázelemzı készülékek Az alkalmazandó mérési elveket ennek a függeléknek az 1.4.3.1-1.4.3.5. pontjai írják le. A mérırendszerek részletes leírása a 6. mellékletben található. A mérendı gázokat az alábbi készülékekkel kell elemezni. Nem-lineáris elemzı készülékek esetében megengedett a linearizáló körök használata. 1.4.3.1. Szénmonoxid (CO) elemzés

– 188 –


A szénmonoxid elemzı készülék nem-diszperzív infravörös (NDIR) abszorpciós készülék legyen. 1.4.3.2. Széndioxid (CO2) elemzés A széndioxid elemzı készülék nem-diszperzív infravörös (NDIR) abszorpciós készülék legyen. 1.4.3.3. Oxigénelemzés (O2) Az oxigénelemzınek paramágneses detektorral (PMD), cirkónium-dioxid (ZRDO) vagy elektrokémiai érzékelıvel (ECS) mőködı készüléknek kell lennie. Megjegyzés: a cirkónium-dioxid érzékelık alkalmazása nem ajánlott a nagy HC- és COkoncentráció - mint például a szegény keverékkel (lean burn) mőködı égéső külsı gyújtású motorok - esetében. Az elektrokémiai érzékelık esetében kompenzálni kell a CO2 és az NOx interferenciát. 1.4.3.4. Szénhidrogén (HC) elemzés Közvetlen mintavétel esetén a szénhidrogén elemzı készülék főtött lángionizációs detektor (HFID) legyen detektorral, szelepekkel, csövezéssel stb., oly módon főtve, hogy a gáz hımérsékletét 463 K +10 K (190 °C +10 °C) értéken tartsa. A hígított kipufogógázból történı mintavétel esetén egyaránt használható főtött lángionizációs detektor (HFID) vagy lángionizációs detektor (FID). 1.4.3.5. Nitrogén-oxid (NOx) elemzés A nitrogén-oxid elemzı készülék száraz alapon való mérésnél kemilumineszcens detektor (CLD) vagy főtött kemilumineszcens detektor (HCLD) legyen NO2/NO konverterrel. Nedves alapon való mérésnél 328 K (55 °C) feletti hımérsékleten tartott konverteres HCLD-t kell használni feltéve, hogy a víz keresztérzékenység ellenırzésére adott követelmény (3. melléklet 2. függelék, 1.9.2.2. pont) teljesül. Mind a CLD-vel, ill. a HCLD-vel való mérésnél a mintavezetékben fent kell tartani 328 K és 473 K közötti (55 °C és 200 °C közötti) falhımérsékletet a konverterig száraz mérésnél és a gázelemzıig nedves mérésnél. 1.4.4. Gáznemő szennyezıanyag-kibocsátás mintavétel Ha a kipufogógáz összetételét utókezelı berendezés befolyásolja, a kipufogógáz mintát a berendezés utáni szakaszból kell venni. A mintavevı szondát a hangtompító magasnyomású oldalára, a kipufogógáz kilépési pontjától a lehetı legtávolabb kell elhelyezni. Annak biztosítására, hogy a motor kipufogógázai a mintavétel elıtt teljesen összekeveredjenek, a hangtompító és a szonda közé egy keverıkamrát lehet beépíteni. A keverıkamra térfogata nem lehet kisebb mint a vizsgált motor összlökettérfogatának a 10-szerese, magassága, szélessége, hossza közel azonos legyen, alakja közelítsen egy kockához. A keverıkamrának az adott feltételek mellett a legkisebbnek kell lennie, és a motorhoz a lehetı legközelebb kell elhelyezni. A keverıkamrától vagy a hangtompítótól jövı kipufogó-vezeték hossza a szondától mérve legalább 610 mm legyen és elegendı átmérıjő ahhoz, hogy a kipufogógáz ellennyomás a minimális legyen. A keverıkamra belsı falhımérséklete a kipufogógáz harmatpontja feletti, azaz legalább 338 K (65 °C) legyen. A kipufogógáz minden szennyezı komponense meghatározható a hígító alagútban közvetlenül, vagy zsákos mintavétellel is a mintavevı zsák(ok)ban lévı gáz koncentrációjának mérésével.

2. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 4. számú mellékletéhez 1. A GÁZELEMZİ KÉSZÜLÉKEK KALIBRÁLÁSA 1.1. Bevezetés

– 189 –


Minden elemzı készüléket olyan gyakran kell hitelesíteni, hogy az teljesíteni tudja az elıírt pontossági követelményeket az 1. függelék 1.4.3. pontban leírt elemzı készülékeknél alkalmazandó hitelesítési módszer szerint. 1.2. A kalibráló gázok A kalibráló gázok megengedett tárolási idejét figyelembe kell venni. A kalibráló gázok gyártó által megállapított lejárati idejét fel kell jegyezni. 1.2.1. Tiszta gázok A gázok megkívánt tisztaságát a következı szennyezettségi határértékek határozzák meg. A mővelethez az alábbi gázokra van szükség: - nagy tisztaságú nitrogén (szennyezettség < 1 ppm C, < 1 ppm CO, < 400 ppm CO2, < 0,1 ppm NO) - nagy tisztaságú oxigén (tisztaság > 99,5 térf.% O2) - hidrogén-hélium keverék (40 +2% hidrogén, a többi hélium); (szennyezettség < 1 ppm C, < 400 ppm CO) - nagy tisztaságú szintetikus levegı (szennyezettség < 1 ppm C, < 1 ppm CO, < 400 ppm CO2, < 0,1 ppm NO) (oxigéntartalom 18 térf.% és 21 térf.% között) 1.2.2. Kalibráló gázok Az alábbi kémiai összetételő gázkeverékek szükségesek: - C3H8 és nagy tisztaságú szintetikus levegı (lásd az 1.2.1. pont) - CO és nagy tisztaságú nitrogén - NO és nagy tisztaságú nitrogén (az ebben a kalibráló gázban lévı NO2 mennyisége nem lehet több az NO tartalom 5%-ánál) - CO2 és nagy tisztaságú nitrogén - CH4 és nagy tisztaságú szintetikus levegı - C2H6 és nagy tisztaságú szintetikus levegı Megjegyzés: más gázkombinációk is megengedhetık, ha a gázok nem lépnek egymással reakcióra. A kalibráló gáz tényleges koncentrációjának a névleges érték +2%-án belül kell lennie. A kalibráló gázok koncentrációját mindig térfogatra vonatkoztatva kell megadni (térfogatszázalék vagy térfogat ppm). A hitelesítéshez használt gázokat gázkeverıvel (gázosztó) is elı lehet állítani, nagy tisztaságú N2-vel vagy nagy tisztaságú szintetikus levegıvel hígítva. A keverıberendezés pontossága akkora legyen, hogy a hígított kalibráló gázok koncentrációja 1,5%-on belül megállapítható legyen. A keverékhez alkalmazott primergáz +1% pontossággal ismert legyen és a nemzetközi, vagy a nemzeti gáznormáknak feleljen meg. A felülvizsgálatot minden keverı berendezés használatakor az elızetes kalibrálás teljes skálaértékének 15-50%-ig kell elvégezni. A keverı berendezést egy olyan mőszerrel is felülvizsgálható, amely mőködési elvébıl fakadóan lineáris (például NO-gáz használatával és CLD-vel). A mőszer kalibrálási értékeit a kalibráló gázt közvetlenül a mőszerre kötve kell beállítani. A keverı berendezést az alkalmazott beállításoknál kell felülvizsgálni, és a névleges értékeket össze kell hasonlítani a mőszerrel mért koncentrációkkal. A differencia egyetlen pontban sem lehet nagyobb, mint a névleges érték +0,5%-a lehet. 1.2.3. Az oxigéninterferencia felülvizsgálata Az oxigéninterferencia vizsgálatánál használt gáz propán legyen, 350 ppmC +75 ppmC szénhidrogén tartalommal. A koncentrációt a kalibráló gáz tőrésének megállapításához az öszszes szénhidrogén gázkromatográfiás elemzésével, a szennyezések figyelembevételével kell meghatározni, vagy dinamikus keverést lehet alkalmazni. Nitrogén legyen a domináns

– 190 –


hígítógáz, amely kiegészíti az oxigént. A benzinmotorok vizsgálatához a következı keverék szükséges: O2 -interferenciakoncentráció 10 (9-tıl 11-ig) 5 (4-tıl 6-ig) 0 (0-tól 1-ig)

Maradék nitrogén nitrogén nitrogén

1.3. Az elemzı készülékek és a mintavevı rendszer mőködési folyamata Az elemzı készülékek mőködtetése a készülék gyártója által megadott üzembe helyezési és kezelési utasításának megfelelıen történjen. Az 1.4-1.9. pontban leírt minimális követelményeket be kell tartani. Az alkalmazott laboratóriumi mőszerekre mint a gázkromatográf (GC) és nagy hatékonyságú folyadék-kromatográf (High Performance Liquid Chromatography HPLC) az 1.5.4. pont elıírását kell alkalmazni. 1.4. Szivárgási vizsgálat El kell végezni a rendszer szivárgási vizsgálatát. A szondát ki kell venni a kipufogó rendszerbıl és a végét le kell zárni. Az elemzı készülék szivattyúját be kell kapcsolni. A kezdeti stabilizálódási idıszak után minden áramlásmérınek zérus értéket kell mutatnia. Ha nem így lenne, ellenırizni kell a mintavevı rendszert és a hibát ki kell javítani. A maximális megengedhetı szivárgási érték a vákuum-oldalon a rendszer ellenırzés alatt álló részén használat közben átáramló mennyiség 0,5%-a lehet. A használat közbeni átáramló mennyiség megbecsüléséhez az elemzı készüléken és a megkerülı vezetéken átfolyó mennyiség vehetı figyelembe. Másik módszer koncentráció-váltás létrehozása a mintavevı vezeték elején nullázó gázról kalibráló gázra való átváltás útján. Ha megfelelı idı eltelte után a koncentráció kisebbnek mutatkozik, mint amekkora a gáz bevezetésekor volt, az hitelesítési vagy szivárgási problémát jelez. Mint alternatíva lehetséges, hogy a rendszerben legalább 20 kPa vákuumot (80 kPa abszolút nyomást) hoznak létre. Ekkor egy kezdeti stabilizáló fázis után a rendszerben a nyomásnövekedés Sp (kPa/min) nem haladhatja meg az alábbi értéket: δp = p / Vrendszer x 0,005 x fr ahol: Vrend= a rendszer térfogata (1) fr = átáramlás a rendszeren (l/min) 1.5. A kalibrálási eljárás 1.5.1. A mérırendszer A mérırendszert kalibrálni kell, és a kalibrálási görbéket szabványos gázokkal kell ellenırizni. Ugyanakkora gázáramot kell alkalmazni, mint a kipufogógáz minta vételezésekor. 1.5.2. Felmelegítési idı A felmelegítési idıtartam annyi legyen amit a gyártó javasol. Ha ez nincs megadva, ajánlatos az elemzı készülékeket legalább két órán át elımelegíteni. 1.5.3. Az NDIR és HFID elemzı készülék Az NDIR analizátort szükség szerint be kell hangolni, és a HFID elemzı készülék lángját optimalizálni kell (1.8.1. pont) 1.5.4. GC és HPCL Mindkét készüléket a jó laboratóriumi gyakorlat és a gyártója ajánlása alapján kell kalibrálni. 1.5.5. A kalibrálási görbe létrehozása

– 191 –


1.5.5.1. Általános utasítások a) Minden, normális körülmények között használatos, üzemi tartományt kalibrálni kell. b) Nagy tisztaságú szintetikus levegı (vagy nitrogén) alkalmazásával a CO, CO2, NOx, HC és O2 elemzı készülékeket nullázni kell. c) A megfelelı kalibráló gázokat be kell vezetni az elemzı készülékekbe, az értékeket fel kell jegyezni és el kell készíteni a hitelesítési görbét. d) A gázelemzı készülék minden mőszertartományánál, a legalsó tartomány kivételével, a hitelesítési görbét a nullpontot nem számítva legalább 10, a lehetı legegyenletesebben elosztott pont alapján kell megállapítani. Az alacsony koncentráció tartományban a hitelesítési görbe legalább 10 kalibráló pontból álljon, és a kalibráló pontok fele a gázelemzı készülék skálaértékének 15%-a alatt, a többi a teljes skálaérték 15%-a felett legyen. Minden tartománynál a legnagyobb koncentráció névleges értéke legalább a teljes skála 90%-ának feleljen meg. e) A kalibrálási görbét a legkisebb négyzetek módszerével kell kiszámítani. A legjobban illeszkedı lineáris vagy nemlineáris egyenletet lehet alkalmazni. f) A kalibrálási görbe pontjai nem térhetnek el az egyes kalibrálási pontokban leolvasott értéktıl a leolvasott érték +2%-nál, vagy a teljes skálaértékek +0,3%-ánál többel, attól függıen melyik a nagyobb érték. g) A nullázást ismét ellenırizni kell, és a hitelesítési eljárást meg kell ismételni, ha szükséges. 1.5.5.2. Más módszerek Ha igazolható, hogy alternatív megoldások (pl. számítógép, elektronikus vezérléső tartományváltó stb.) azonos pontosságot adnak, ezeket a módszereket lehet alkalmazni. 1.6. A kalibrálás ellenırzése Minden egyes szokásos üzemben alkalmazott mérési tartományt az egyes elemzések elıtt az alábbiak szerint kell felülvizsgálni: A kalibrálást nullázó gáz és olyan kalibráló gáz alkalmazásával kell felülvizsgálni, amelynek névleges értéke nagyobb, mint a mérési tartomány teljes skálaértékének 80%-a. Ha a két pont esetében vonatkozási érték a kijelzett érték eltérése nem nagyobb a teljes skálaérték +4%-ánál, a beállítási paraméterek módosíthatók. Ha nem ez az eset, akkor új kalibrálási görbét kell felvenni az 1.5.5.1. pont szerint. 1.7. A nyomgáz-elemzı készülék kalibrálása a kipufogógáz áramlás mérésére. A gázelemzı készüléket a nyomgáz-koncentráció méréséhez a gázelemzıknél használt kalibráló gázok alkalmazásával kell kalibrálni. A kalibrációs görbét a nullpont kivételével legalább 10, a lehetı legegyenletesebben elosztott pont alapján kell megállapítani, ahol a kalibráló pontok fele a gázelemzı készülék skálaértékének 4-20%-a között, a maradék a teljes skálaérték 20-100%-a között legyen. A kalibrációs görbét a legkisebb négyzetek módszerével kell kiszámolni. Minden mérési tartománynál a legnagyobb koncentráció névleges értéke legalább a teljes skála 80%-ánál legyen. 1.8. A NOx konverter hatékonyságának vizsgálata A NO2-nak NO-ra való átváltására használt konverter hatékonyságát az 1.8.1-1.8.8. szakaszokban leírt módon kell ellenırizni (3. számú melléklet 2. függelék 1. ábra). 1.8.1. A vizsgálati berendezés A 3. számú melléklet 1. ábráján látható felépítéső vizsgáló berendezéssel és az alább leírt eljárással, egy ózonfejlesztı segítségével ellenırizhetı a konverter hatékonysága. 1.8.2. A kalibrálás A CLD-t és a HCLD-t a leghasználatosabb mőködési tartományban kell kalibrálni a gyártó elıírásainak megfelelıen, nullázó és kalibráló gáz használatával. (A kalibráló gáz NO tartalmának körülbelül a mérési tartomány 80%-ának kell lennie, és a gázkeverék NO2 koncentrá-

– 192 –


ciója legalább a NO koncentráció 5%-a legyen.) Az NOx elemzı készüléknek NO üzemmódban kell lennie úgy, hogy a kalibráló gáz ne haladjon át a konverteren. A jelzett koncentrációt fel kell jegyezni. 1.8.3. Számítás A NOx konverter hatékonyságát az alábbiak szerint kell kiszámítani:

(a) NOx koncentráció az 1.8.6. pont szerint; (b) NOx koncentráció az 1.8.7. pont szerint; (c) NO koncentráció az 1.8.4. pont szerint; (d) NO koncentráció az 1.8.5. pont szerint; 1.8.4. Oxigén hozzáadása Egy T-csatlakozón keresztül oxigént vagy zérus levegıt kell adni folyamatosan a gázáramhoz, amíg a jelzett koncentráció nem lesz kb. 20%-kal kisebb, mint az 1.8.2. pontban említett, kijelzett hitelesítési koncentráció. (Az elemzı készülék NO üzemmódban van.) A jelzett (c) koncentrációt fel kell jegyezni. A folyamat alatt az ózonfejlesztı nem mőködik. 1.8.5. Az ózonfejlesztı bekapcsolása Ekkor az ózonfejlesztıt be kell kapcsolni és elegendı ózont kell fejleszteni ahhoz, hogy a NO koncentrációt levigye kb. az 1.8.2. pont szerinti hitelesítési koncentráció 20%-ára (minimum 10%). A jelzett (d) koncentrációt fel kell jegyezni. (Az elemzı készülék NO üzemmódban van.) 1.8.6. NOx üzemmód Ekkor az elemzı készüléket NOx üzemmódba kell kapcsolni, hogy a (NO, NO2, O2 és N2 összetételő) gázkeverék áthaladjon a konverteren. A jelzett (a) koncentrációt fel kell jegyezni. (Az elemzı készülék NOx üzemmódban van.) 1.8.7. Az ózonfejlesztı kikapcsolása Ekkor az ózonfejlesztıt ki kell kapcsolni. Az 1.8.6. pontban leírt gázkeverék a konverteren át halad a detektorba. A jelzett (b) koncentrációt fel kell jegyezni. (Az elemzı készülék NOx üzemmódban van.) 1.8.8. NO üzemmód NO üzemmódba kapcsolva, kikapcsolt ózonfejlesztı mellett, az oxigén vagy a szintetikus levegı áramlását is meg kell szüntetni. Az elemzı készüléken leolvasható NOx érték ne különbözzön +5%-nál többel az 1.8.2. pont szerint mért értéktıl. (Az elemzı készülék NO üzemmódban van.) 1.8.9. A vizsgálati idıközök A konverter hatékonyságát havonta meg kell vizsgálni. 1.8.10. Hatékonysági követelmény A konverter hatékonysága ne legyen kisebb 90%-nál, de ajánlott a nagyobb, 95%-os hatékonyság. Megjegyzés: Ha az elemzı készülék leginkább használt tartományában az ózonfejlesztı nem tudja végrehajtani a 80%-ról 20%-ra való koncentrációcsökkentést az 1.8.5. pont szerint, akkor azt a legmagasabb tartományt kell használni, amelynél a csökkentés még elvégezhetı. 1.9. A FID beállítása (FID=láng ionizációs detektor) 1.9.1. A detektor reagálásának optimalizálása

– 193 –


A HFID-et a készülék gyártójának elıírásai szerint kell beállítani. Levegı-propán keverék kalibráló gázt kell használni a reagálás optimalizálására, a leginkább használt mőködési tartományban. A gyártó ajánlása szerinti tüzelıanyag- és levegıáramok mellett 350 +75 ppmC kalibráló gázt kell az elemzı készülékbe vezetni. A reagálást egy adott áramnál a kalibráló gázra adott reagálás és a zérus gázra adott reagálás különbségébıl kell meghatározni. A tüzelıanyagáramot lépésenként kell beállítani a gyártó ajánlása alatti és feletti értékekre. Ezeknél az áramoknál fel kell jegyezni a kalibráló és a nullázó reagálást. A kalibráló és a nullázó reagálás közötti különbséget fel kell rajzolni és az tüzelıanyag-áramot a görbe dús oldalára kell beállítani. Ez lesz a tüzelıanyag-áram kezdeti beállítása, amelyet tovább lehet optimalizálni az 1.9.2. és a 1.9.3. pontban leírt szénhidrogén-válasz tényezı és az oxigéninterferencia eredményeinek függvényében. Ha szénhidrogén-válasz tényezı és az oxigéninterferencia nem felel meg az alábbi specifikációknak, a levegı-áramot fokozatosan növelni, csökkenteni kell a gyártó által megadott körül, megismételve a 1.9.2. és a 1.9.3. pont szerinti ellenırzést minden egyes áramra. 1.9.2. Szénhidrogén válasz tényezık Az elemzı készüléket propán-levegı keverékkel és nagy tisztaságú szintetikus levegıvel kell az 1.5. pont szerint. A válasz tényezıket az elemzı készülék üzembeállításakor és nagyobb üzemszünetek után kell meghatározni. Az (Rf) válasz tényezı egy bizonyos szénhidrogén fajtára a FID C1 leolvasási érték aránya a gázpalackban lévı gáz ppm C1-ben kifejezett koncentrációjához. A próbagáz koncentrációja olyan legyen, hogy körülbelül a teljes skála 80%-ánál adjon válasz jelet. A koncentrációt +2% pontossággal kell ismerni egy térfogatban kifejezett gravimetrikus alapértékhez képest. A gázpalackot 24 órán át 298 K (25 °C) +5 K hımérsékleten kondicionálni kell. Az alkalmazandó vizsgálati gázok és az ajánlott relatív válasz tényezı tartományok az alábbiak: metán és nagy tisztaságú szintetikus levegı:

1,00 < Rf < 1,15

propilén és nagy tisztaságú szintetikus levegı:

0,90 < Rf < 1,10

toluol és nagy tisztaságú szintetikus levegı:

0,90 < Rf < 1,10

-

Ezek a propánra és nagy tisztaságú szintetikus levegıre vonatkozó Rf = 1,00 válasz tényezıhöz viszonyított értékek. 1.9.3. Az oxigén-interferencia vizsgálata Az oxigén-interferenciát az elemzı készülék üzembeállításakor és nagyobb üzemszünetek után kell meghatározni. Azt a mérési tartományt kell választani, ahol az oxigéninterferencia vizsgáló gáz a tartomány 50%-a feletti részbe esik. A vizsgálat az elıírt beállított kemencehımérsékleten hajtható végre. A gáz oxigén-interferenciát vizsgáló gázokat az 1.2.3. pont specifikálja. A szükséges lépések az alábbiak: (a) Az elemzı készüléket nullázni kell. (b) Az elemzı készüléket benzinmotor vizsgálatához 0% oxigén tartalmú keverékkel kell hitelesíteni. (c) A nullpontot újra ellenırizni kell. Ha az eltérés több mint skálaértékek 0,5%-a a pontok a (a) és (b) pont szerintieket meg kell ismételni. (d) Az oxigéninterferencia vizsgáló gázt 5% és 10% keverékben kell bevezetni. (e) A nullpontot újra ellenırizni kell. Ha az eltérés több mint a skálaérték +1%-a a vizsgálatot meg kell ismételni.

– 194 –


(f) Az egyes keverék oxigén-interferenciát (%O2I)a (d) lépésben a következı képlettel kell meghatározni: O2I

(B - C) ------B

x 100

ppmC =

A --D

Ahol: A = szénhidrogén-koncentráció (ppmC) a (b) pont alkalmazott kalibráló gázban B = szénhidrogén-koncentráció (ppmC) a (d) pont szerinti oxigén-interferencia vizsgáló gázban C = a gázelemzı kijelzése D = az „A”-ra adott elemzı készülék válasz a teljes skálaérték százalékában (g) A%-ban kifejezett oxigén-interferenciának kisebbnek kell lennie +3%-nál minden oxigén-interferenciához elıírt vizsgálati gáznál a vizsgálat elıtt (h) Ha az oxigén-interferencia nagyobb mint +3%, a levegıáramot a gyártó által megadott alatti és feletti értékekre kell beállítani az áramot fokozatosan növelve, minden egyes levegıáramnál megismételve az 1.9.1. pontban leírtak szerint. (i) Ha az oxigén-interferencia a levegıáram beállítása után nagyobb mint +3%, a tüzelıanyag-áramot és azután mintaáramot kell változtatni, minden egyes új beállításnál megismételve az 1.9.1. pont szerintieket. (j) Ha az oxigén-interferencia a továbbiakban is nagyobb mint +3%, az elemzı készüléket a vizsgálat elıtt javítani, vagy cserélni kell. Ebben az esetben a cserélt, vagy javított készüléket a fentiek szerint kell újból üzembe helyezni. 1.10. Interferencia hatások a CO, CO2, NOx, és O2 elemzı készülékeknél A kipufogógázban lévı, az éppen elemzett gáztól különbözı gázok különféleképpen befolyásolhatják a leolvasott értéket. Pozitív interferencia hatás lép fel az NDIR készülékekben, ha az interferenciát okozó gáz a mérendı gázzal azonos, de kisebb hatást kelt. Negatív zavaró hatás lép fel az NDIR készülékekben azáltal, hogy az interferenciát okozó gáz kiszélesíti a mért gáz elnyelési sávját, és a CLD készülékekben azáltal, hogy az interferenciát okozó gáz csillapítja a sugárzást. Az 1.10.1. és 1.10.2. szakaszban leírt interferencia ellenırzést az elemzı készülék üzembeállítása elıtt és nagyobb üzemszünetek után, de legalább évente egyszer el kell végezni. 1.10.1. A CO elemzı készülék interferencia ellenırzése A CO elemzı készülék eredményeire a víz és a CO2 lehet hatással. Ezért a vizsgálatok során használt legnagyobb mérési tartomány teljes skálaértéke 80-100%-ának megfelelı koncentrációjú CO2 kalibráló gázt kell szobahımérsékleten vízen átbuborékoltatni, és fel kell jegyezni az elemzı készülék válaszát. Az elemzı készülék válasza nem lehet nagyobb a teljes skála 1%-ánál a 300 ppm vagy afölötti tartományokban, és 3 ppm-nél nagyobb a 300 ppm alatti tartományokban. 1.10.2. Az NOx elemzı készülék interferencia ellenırzése A CLD (és HCLD) elemzı készülékek mőködését befolyásoló két gáz a CO2 és a vízgız. E gázok interferenciája koncentrációjukkal arányos, ezért vizsgálati eljárásokra van szükség a vizsgálat alatt várhatóan elıforduló legnagyobb koncentrációnál bekövetkezı interferencia meghatározására. 1.10.2.1. A CO2-interferencia ellenırzése Egy a legnagyobb mérési tartomány teljes skálaértéke 80-100%-ának megfelelı koncentrációjú CO2 kalibráló gázt kell átbocsátani az NDIR elemzı készüléken és a CO2 értéket ’A’val jelölve fel kell jegyezni. Ez után körülbelül 50%-ra kell felhígítani NO kalibráló gázzal, át kell bocsátani az NDIR és (H)CLD elemzı készüléken és a CO2, illetve NO étékeket ’B’-vel,

– 195 –


illetve ’C’-vel jelölve fel kell jegyezni. A CO2-t el kell zárni, és csak a NO kalibráló gázt kell a (H)CLD-n átbocsátani. A NO értéket ’D’-vel jelölve fel kell jegyezni. Az interferenciát, amely nem több a teljes skálaérték 3%-ánál, az alábbiak szerint kell kiszámítani:

ahol: A - hígítatlan CO2 koncentráció NDIR-rel mérve, % B - hígított CO2 koncentráció NDIR-rel mérve, % C - hígított NO koncentráció CLD-vel mérve, ppm D - hígítatlan NO koncentráció CLD-vel mérve, ppm Alternatív eljárás is alkalmazható a hígítás, valamint a CO2 és a NO vizsgálati gázok számszerő koncentrációjának meghatározásához, mint pl. a gázok dinamikus keverése, hígítása. 1.10.2.2. A vízgız keresztérzékenység ellenırzése Ez a vizsgálat csak nedves gáz koncentráció mérésekre érvényes. A vízgız keresztérzékenység számításánál a NO kalibráló gáz vízgızzel való hígítását kell figyelembe venni és a keverék vízgız koncentrációját a vizsgálatnál várható értékre kell beállítani. A szokásos mérési tartomány teljes skálaértéke 80-100%-ának megfelelı koncentrációjú NO kalibráló gázt kell átbocsátani az (H)CLD elemzı készüléken és a NO értéket ‘D’-vel jelölve fel kell jegyezni. A NO gázt szobahımérsékleten vízen kell átbuborékoltatni, át kell bocsátani a (H)CLD-n és a NO értéket ‘C’-vel jelölve fel kell jegyezni. Az elemzı készülék abszolút mőködési nyomását és a vízhımérsékletet meg kell állapítani és ‘E’-vel, illetve ‘F’-fel jelölve fel kell jegyezni. A keveréknek a buborékoltató-víz (F) hımérsékletének megfelelı telítési gıznyomását meg kell állapítani és ‘G’-vel jelölve fel kell jegyezni. A keverék vízgız koncentrációját (%-ban) az alábbi módon kell kiszámítani:

és ‘H’-val jelölve fel kell jegyezni. A várható hígított NO kalibráló gáz koncentráció (vízgızben) az alábbiak szerint számítható:

és ‘De’-vel jelölve fel kell jegyezni.

– 196 –


A vízgız keresztérzékenység, amely nem lehet nagyobb mint 3%, az alábbiak szerint számítható:

ahol: De: várható hígított NO koncentráció (ppm) C: hígított NO koncentráció (ppm) Hm: maximális vízgız koncentráció (%) H: tényleges vízgız koncentráció (%) Megjegyzés: Fontos, hogy ennél a vizsgálatnál a NO kalibráló gáz NO2 koncentrációja minimális legyen, mert az interferencia számításánál a NO2 vízben való elnyelése nincs figyelembe véve. 1.10.3. Az O2 elemzı készülék interferenciája A paramágneses detektor (PMD) oxigéntıl eltérı gázokra adott válasza csekély. A szokásos kipufogógáz összetevık oxigén egyenértékét mutatja az 1. táblázat. 1. táblázat - Oxigén egyenértékek Gáz Széndioxid (CO2) Szénmonoxid (CO) Nitrogén-oxid (NO) Nitrogéndioxid (NO2) Víz (H2O)

O2 egyenérték% - 0,623 - 0,354 + 44,4 + 28,7 - 0,381

A nagy pontosságú méréshez a leolvasott oxigén-koncentrációt a következı egyenlettel kell korrigálni: Interferencia =

(Egyenérték_O2% x Vizsgált_konc.) --------------------------------100

1.11. Kalibrálási idıközök A gázelemzı készülékeket legalább háromhavonta, illetve ha a rendszeren olyan javítás, vagy változtatás történt ami a hitelesítést befolyásolhatja, az 1.5. pont szerint kell kalibrálni.

3. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 4. számú mellékletéhez 1. Az adatok kiértékelése és a számítások 1.1. A gáznemő szennyezıanyag-kibocsátás adatainak kiértékelése A gáznemő szennyezıanyag-kibocsátás kiértékeléséhez az egyes üzemmódokban legalább az utolsó 120 másodperc során regisztrált diagram-értékeket átlagolni kell, és a karbonegyensúly módszer használata esetén a HC, CO, NOx és CO2 átlagos koncentrációit (conc) minden üzemmód során az átlagos diagram-értékekbıl és a megfelelı kalibrálási adatokból

– 197 –


kell megállapítani. Más regisztrálási módszer is használható, ha az egyenértékő adatokat szolgáltat. Az átlagos háttér-koncentrációk (concd) a hígító levegı zsák méréseibıl vagy a folyamatos (nem zsákos) háttér-értékekbıl és a megfelelı hitelesítési adatokból határozhatók meg. 1.2. A gáznemő szennyezıanyag-kibocsátás számítása A végleges, jegyzıkönyvbe kerülı vizsgálati eredményeket az alábbi lépések során kell levezetni: 1.2.1. Száraz koncentráció átszámítása nedves koncentrációra A mért koncentrációt, ha már nem eleve nedves alapon mérték, nedves alapú koncentrációra kell átalakítani az alábbi képletek segítségével: conc (nedves) = kW x conc (száraz) (a) A kezeletlen kipufogógázra:

ahol α - az üzemanyag hidrogén/szén aránya. A száraz H2 koncentráció a kipufogógázban az alábbi képlettel számítható: H2[száraz] =

0,5 x a x %CO[száraz] x (%CO[száraz]+%CO2[száraz]) --------------------------------------------------%CO[száraz]+(3 x %CO2[száraz])

A kw2 tényezı számítása: KW2 =

1,608 x Ha ----------------------------1000+(1,608 x Ha)

ahol Ha - a beszívott levegı abszolút nedvességtartalma [g víz/kg száraz levegı]. (b) A hígított kipufogógázra: a nedves CO2 méréshez:

a száraz CO2 méréshez:

– 198 –


ahol α - az üzemanyag hidrogén/szén aránya. A kW1 tényezı a következı képlettel számolható:

ahol: Hd a hígító levegı abszolút nedvességtartalma [g víz/kg száraz levegı] Ha a beszívott levegı abszolút nedvességtartalma [g víz/kg száraz levegı] DF =

13,4 --------------------------------------------------%concCO2+(ppmconcco+pppconcHC) x 10-4

(c) A hígító levegıre: kw, d = 1 - kw1 ahol a kw1 tényezı a következı összefüggésekbıl számítható: DF =

13,4 --------------------------------------------------%concCO2+(ppmconcco+pppconcHC) x 10-4

ahol: Hd a hígító levegı abszolút nedvességtartalma [g víz/kg száraz levegı] Ha a beszívott levegı abszolút nedvességtartalma [g víz/kg száraz levegı] DF a fenti kifejezéssel adott hígítási tényezı (d) A beszívott levegıre (ha más, mint a hígító levegı):

– 199 –


kw, a = 1 - kw2 ahol a kW2 a következı kifejezéssel számítható: 1,608 x Ha ------------------------1000+(1,608 x Ha)

kW2 =

ahol: Ha - a beszívott levegı abszolút páratartalma (g víz/kg száraz levegı]. 1.2.2. Az NO x nedvességtartalom szerinti korrekciója Mivel az NOx kibocsátás függ a környezı levegı állapotától, az NOx koncentrációt a környezeti levegıhımérsékletre és páratartalomra való tekintettel korrigálni kell, az alábbi képlettel megadott KH tényezıkkel: KH = 0,6272 + 44,030 x 10-3 x Ha - 0,862 x 10-3 x Ha2 (négyütemő motorok) KH = 1 (kétütemő motorok) ahol: Ha - a beszívott levegı páratartalma [g víz/kg száraz levegı] 1.2.3. A szennyezıanyag-kibocsátás tömegáramának számítása A szennyezıanyag-kibocsátás tömegáramokat Gastömeg (g/h) az egyes üzemmódokban az alábbiak szerint kell kiszámítani: (a) Kezeletlen kipufogógázra:

ahol: GFUEL [kg/h] az üzemanyag tömegárama; MWgas [kg/kmol] az egyes gázok mólsúlya az 1. táblázat alapján: 1. táblázat - Mólsúlyok Gáz NOx CO HC CO2

MWgáz [kg/kmol] 46,01 28,01 MWHC=MWüzema. 44,01

- az üzemanyag molekulasúlya a következı képlet szerint: MWüzema. α β CO2lev

(MWüzema = 12,011 + α x 1,00794 + β x 15,9994) [kg / kmol], - az üzemanyag hidrogén / szén aránya - az oxigén / szén arány az üzemanyagban; - a CO2 koncentráció a beszívott levegıben (amely 0,04%, ha nincs mért adat).

(b) A hígított kipufogógázra: Gáztömeg = u x concc x GTOTW

– 200 –


ahol: GTOTW [kg/h] concc

- a hígított gáz tömegárama nedves alapon, amennyiben teljes hígítású rendszert használnak, a 3. számú melléklet 1. függelékének 1.2.4. pontja szerint; - a háttér-korrigált koncentráció; concc = conc - concd x (1 - (1/DF) - hígítási tényezı (dilutacion factor) az 1.2.1. pontban adott képlet szerint számítva; - szorzótényezı, a 2. táblázat szerint:

DF u

2. táblázat - u szorzótényezı értékei Gáz NOx CO HC CO2

u 0,001587 0,000966 0,000478 15,19

conc ppm ppm ppm %

Az u értéke 29 (kg/mol) hígított kipufogógáz molekulasúly feltételezésen alapul; a HC-re vonatkozó u érték meghatározásánál 1/1,85 átlagos a szén-hidrogén arányt tételeztek fel. 1.2.4. A fajlagos kibocsátások számítása A fajlagos kibocsátást (g/kWh) minden egyes összetevıre ki kell számítani:

Ahol Pi=PM,i + PAE,i Ahol kiegészítı berendezéseket, mint például ventilátort vagy légfúvót, csatlakoztatnak a vizsgálat során a motorhoz, az általuk felvett teljesítményt hozzá kell adni a motor teljesítményéhez, kivéve ha a segédberendezések integrált részét képezik a motornak. A ventilátor vagy légfúvó jellemzıit azon a fordulatszámnál kell meghatározni, amelyen a vizsgálat lefolyt, akár általános karakterisztikákból számítják, akár gyakorlati mérésekkel (7. számú melléklet, 3. függelék). A fenti egyenletben szereplı WF súlyozó tényezık és az üzemmódok n száma a 4. számú melléklet 3.5.1.1. pontjában található. 2. Példák 2.1. Adatok a hígítatlan kipufogógázra egy négyütemő külsıgyújtású motornál: 3. táblázat - Kísérleti értékek egy négyütemő külsıgyújtású motorra Üzemmód Fordulatszám

min-1

1 2550

2 2550

– 201 –

3 2550

4 2550

5 2550

6 1480

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról Teljesítmény Terhelés részarány Súlyozási tényezı Levegı nyomás Levegı hımérséklet Levegı relatív páratartalma Levegı abszolút páratartalma CO száraz NOx nedves HC nedves CO2 száraz Üzemanyag áram Üzemanyag H/C arány α Üzemanyag O/C arány β

kW % kPa °C

9,96 100 0,090 101,0 20,5

7,5 75 0,200 101,0 21,3

4,88 50 0,290 101,0 22,4

2,36 25 0,300 101,0 22,4

0,94 10 0,070 101,0 20,7

0 0 0,050 101,0 21,7

%

38,0

38,0

38,0

37,0

37,0

38,0

g víz/ kg lev ppm ppm ppmC1 % Vol kg/h -

5,696

5,986

6,406

6,236

5,614

6,136

60995 726 1461 11,4098 2,985 1,85

40725 1541 1308 12,691 2,047 1,85

34646 1328 1401 13,058 1,654 1,85

41976 377 2073 12,566 1,183 1,85

68207 127 3024 10,822 1,056 1,85

37439 85 9390 9,516 0,429 1,85

-

0

0

0

0

0

0

2.1.1. Száraz/nedves korrekciós tényezı kW A száraz/nedves korrekciós tényezı (kW) számításához nedves alapra kell konvertálni a mért száraz CO és CO2-t:

ahol:

és:

– 202 –


CO[nedves]=CO[száraz] x kw = 60995 x 0,872 = 53198 ppm CO2[nedves] = CO2[száraz] x kw = 11,410 x 0,872 = 9,951 térf.% 4. táblázat - Nedves CO és CO2 értékek a különbözı vizsgálati üzemmódokban Üzemmód H2 száraz Kw2 Kw CO nedves CO2 nedves

% ppm %

1 2.450 0.009 0.872 53198 9.951

2 1.499 0.010 0.870 35424 11.039

3 1.242 0.010 0.869 30111 11.348

4 1.554 0.010 0.870 36518 10.932

5 2.834 0.009 0.874 59631 9.461

6 1.422 0.010 0.894 33481 8.510

2.1.2. HC (szénhidrogén) kibocsátások

ahol: MWHC = MWFUEL MWFUEL = 12,011+ α x 1,00794 = 13,876

5. Táblázat - HC kibocsátások [g/h] a vizsgálati üzemmódok szerint Üzemmód HCtömeg

1

2

3

4

5

6

28.361

18.248

16.026

16.625

20.357

31.578

2.1.3. NOx kibocsátások Elıször az NOx kibocsátás páratartalomra vonatkozó korrekciós tényezıjét KH kell kiszámítani: KH = 0,6272+44,030 x 10-3 x Ha - 0,862 x 10-3 x H2a KH = 0,6272+44,030 x 10-3 x 5,696-0,862 x 10-3 x (5,6962)2 = 0,850 6. Táblázat - Az NOx kibocsátás nedvességtartalom korrekciós tényezıi KH az egyes üzemmódokban

– 203 –

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról Üzemmód

1

2

3

4

5

6

KH

0.850

0.860

0.874

0.868

0.847

0.865

Ezután a NOxmass [g/h] kiszámolható:

7. táblázat - NOx kibocsátás [g/h] a különbözı vizsgálati módokra Üzemmód

1

2

3

4

5

6

NOx tömeg

39.717

61.291

44.013

8.703

2.401

0.820

2.1.4. CO kibocsátás

8. táblázat - CO kibocsátás [g/h] a különbözı vizsgálati üzemmódokra Üzemmód COtömeg

1

2

3

4

5

6

2084.584

997.638

695.278

591.183

810.334

227.285

2.1.5. CO2 kibocsátások

9. táblázat - CO2 kibocsátás [g/h] a vizsgálati üzemmódokra Üzemmód

1

2

3

4

5

6

CO2 tömeg

6126.806

4884.739

4117.202

2780.662

2020.061

907.648

2.1.6. Fajlagos kibocsátások A fajlagos kibocsátást [g/kWh] minden összetevıre külön kell számítani:

– 204 –


10. táblázat - Kibocsátások [g/h] és súlyozási tényezık a vizsgálati üzemmódokra Üzemmód

1

2

3

4

5

6

HCtömeg

g/h

28,361

18,248

16,026

16,625

20,357

31,578

NOx tömeg

g/h

393,717

61,291

44,013

8,703

2,401

0,820

COtömeg

g/h

2084,588

997,638

695,278

591,183

810,334

227,285

CO2 tömeg

g/h

6126,806

4884,739

4117,202

2780,662

2020,061

907,648

Teljesítmény

KW

9,96

7,50

4,88

2,36

0,94

0

-

0,090

0,200

0,290

0,300

0,070

0,050

Súlyozási tényezık WF1

HC =

28,361 x 0,09+18,248 x 0,2+16,026 x 0,29+16,625 x 0,3+20,375 x 0,07+31,578 x 0,05 -----------------------------------------------------------------------= 4,11 g/kWh 9,96 x 0,09+7,50 x 0,2+4,88 x 0,29+2,36 x 0,3+0,940 x 0,07+0 x 0,05

HC =

39,717 x 0,09+61,291 x 0,2+44,013 x 0,29+8,703 x 0,3+2,401 x 0,07+0,820 x 0,05 -----------------------------------------------------------------------= 6,85 g/kWh 9,96 x 0,09+7,50 x 0,2+4,88 x 0,29+2,36 x 0,3+0,940 x 0,07+0 x 0,05

CO =

CO2 =

2084,59 x 0,09+997,64 x 0,2+695,28 x 0,29+591,18 x 0,3+810,33 x 0,07+227,29 x 0,05 = 181,93 g/kWh -----------------------------------------------------------------------9,96 x 0,09+7,50 x 0,2+4,88 x 0,29+2,36 x 0,3+0,940 x 0,07+0 x 0,05 6126,81 x 0,09+4884,74 x 0,2+4117,2 x 0,29+2780,66 x 0,3+2020,06 x 0,07+907,65 x 0,05 = 816,36 g/kWh -----------------------------------------------------------------------9,96 x 0,09+7,50 x 0,2+4,88 x 0,29+2,36 x 0,3+0,940 x 0,07+0 x 0,05

2.2. Nyers füstgáz adatok egy kétütemő motornál Hivatkozva a 11. táblázat kísérleti adataira, a számításokat elsıként az 1. üzemmódra kell elvégezni, majd ugyanezen eljárással a többire. 11. táblázat - Kísérleti adatok egy kétütemő külsıgyújtású motorra Üzemmód Fordulatszám

Mértékegység min-1

– 205 –

1 9500

2 2800

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról Teljesítmény Terhelés részarány Súlyozási tényezı Légköri nyomás Levegı hımérséklet Levegı relatív nedvességtartalma Levegı abszolút nedvességtartalma CO száraz NOx nedves HC nedves CO2 száraz Üzemanyag fogyasztás Üzemanyag H/C aránya α Üzemanyag O/C aránya β

kW % kPa °C %

2,31 100 0,9 100,3 25,4 38,0

0 0 0,1 100,3 25 38,0

gH2O/kg levegı

7,742

7,558

ppm ppm ppmC1 % Vol. kg/h -

37086 183 14220 11,986 1,195 1,85 0

16150 15 13179 11,446 0,089 1,85 0

2.2.1. Száraz/nedves korrekciós tényezı kW

ahol:

kw2 =

1,608 x Ha ------------------1000+(1,608 x Ha)

kw2 =

1,608 x 7,742 --------------------1000+(1,608 x 5,696)

kw = kw,r =

= 0,012

1 ---------------------------------------------1+1,85 x 0,005 x (3,7086+11,986)-0,01 x 1,357+0,012

CO[wet] = CO[dry] x kw = 37086 x 0,874 = 32420 ppm CO2[wet] = CO2[dry] x kw = 11,986 x 0,874 = 10,478 térf.%

– 206 –

= 0,874


12. táblázat - Nedves CO és CO2 értékek a vizsgálati üzemmódok szerint Üzemmód H2 száraz kw2 kw CO nedves CO2 nedves

% ppm %

1 1,357 0,012 0,874 32420 10,478

2 0,543 0,012 0,887 14325 10,153

2.2.2 HC kibocsátás

ahol: MWHC = MWFUEL MWFUEL = 12,011 + α x 1,00794 = 13,876

HCmass=

13,876 --------13,876

x

1 ---------------------------(10,478-0,04+3,2420+1,422)

x 1,422 x 1,195 x 1000 = 112,520 g/h

13. táblázat - HC kibocsátás a vizsgálati üzemmódok szerint Üzemmód HCtömeg

1 112,520

2 9,119

2.2.3 NOx kibocsátás A KH NOx kibocsátás korrekciós tényezıje egyenlı 1-gyel a kétütemő motoroknál:

14. táblázat - NOx kibocsátások [g/h] a vizsgálati üzemmódok szerint Üzemmód NOx tömeg

1 4,800

2.2.4 CO kibocsátás

– 207 –

2 0,034


15. táblázat - CO kibocsátások [g/h] a vizsgálati üzemmódok szerint Üzemmód COtömeg

1 517,851

2 20,007

2.2.5 CO2 kibocsátás

16. táblázat - CO2 kibocsátások [g/h] a vizsgálati üzemmódok szerint 1 2629,658

Üzemmód CO2 tömeg

2 222,799

2.2.6 Fajlagos kibocsátások A fajlagos szennyezıanyag-kibocsátás (g/kWh) minden egyes összetevıre az alábbi módon számítandó:

17. táblázat - Kibocsátások [g/h] és súlyozási tényezık a két vizsgálati üzemmódra Mértékegység

1

2

HCtömeg

g/h

112,520

9,119

NOx tömeg

g/h

4,800

0,034

COtömeg

g/h

517,851

20,007

CO2 tömeg

g/h

2629,658

222,799

Teljesítmény Pii

kW

2,31

0

-

0,85

0,15

Üzemmód


HC =

NOx =

112,52 x 0,85+9,119 x 0,15 ---------------------------------2,31 x 0,85+0 x 0,15 4,800 x 0,85+0,034 x 0,15 ----------------------------------

= 49,4 g/kWh

= 2,08 g/kWh

– 208 –

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról 2,31 x 0,85+0 x 0,15

CO =

517,851 x 0,85+20,007 x 0,15 -----------------------------------2,31 x 0,85+0 x 0,15

= 225,71 g/kWh

CO2 =

2629,658 x 0,85+222,799 x 0,15 -----------------------------------2,31 x 0,85+0 x 0,15

= 1155,4 g/kWh

2.3 Hígított kipufogógáz adatok egy 4-ütemő motornál Hivatkozva a 18. táblázat kísérleti adataira, a számításokat elsıként az 1. üzemmódra kell elvégezni, majd ugyanezen eljárással a többire. 18. táblázat - Kísérleti adatok egy négyütemő külsıgyújtású motorra Üzemmód Fordulatszám Teljesítmény Terhelés részarány Súlyozási tényezı Levegı nyomás Levegı hımérséklet Levegı relatív nedvességtartalma Levegı abszolút nedvességtartalma CO száraz NOx nedves HC nedves CO2 száraz CO száraz (háttér) NOx nedves (háttér) HC nedves (háttér) CO2 száraz (háttér) Hígított füstgáz tömegáram GTOTW Üzemanyag H/C arány α Üzemanyag O/C arány β

1 3060 13,15 100 0,090 980 25,3 19,8

2 3060 9,81 75 0,200 980 25,1 19,8

3 3060 6,52 50 0,290 980 24,5 20,6

4 3060 3,25 25 0,300 980 23,7 21,5

5 3060 1,28 10 0,070 980 23,5 21,9

6 2100 0 0 0,050 980 22,6 23,2

4,08

4,03

4,05

4,03

4,05

4,06

3681 85,4 91 1,038 3 0,1 6 0,042 625,722

3465 49,2 92 0,814 3 0,1 6 0,041 627,171

2541 24,3 77 0,649 3 0,1 5 0,041 623,549

2365 5,8 78 0,457 2 0,1 6 0,040 630,792

3086 2,9 119 0,330 2 0,1 6 0,040 627,895

1817 1,2 186 0,208 3 0,1 4 0,040 561,267

-

1,85

1,85

1,85

1,85

1,85

1,85

-

0

0

0

0

0

0

min-1 kW % kPa °C % g víz/kg levegı ppm ppm ppmC1 % Vol ppm ppm ppmC1 % Vol kg/h

2.3.1 Száraz/nedves korrekciós tényezı kW Meg kell határozni a kW száraz/nedves korrekciós tényezıt a mért száraz CO és CO2 értékek nedves alapú értékekre történı átszámításához. A hígított kipufogógázra:

– 209 –


ahol:

– 210 –

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról CO[wet] = CO[dry] x kw = 3681 x 0,984 = 3623 ppm CO2[wet] = CO2[dry] x kw = 1,038 x 0,984 = 1,0219 térf.%

19. táblázat - Nedves CO és CO2 értékek hígított füstgázra a vizsgálati üzemmódok szerint Üzemmód DF kw1 kw CO nedves CO2 nedves

1 9,465 0,007 0,984 3623 1,0219

ppm %

2 11,454 0,006 0,986 3417 0,8028

3 14,707 0,006 0,988 2510 0,6412

4 19,100 0,006 0,989 2340 0,4524

5 20,612 0,006 0,991 3057 0,3264

6 32,788 0,006 0,992 1802 0,2066

A hígító levegıre: kW,D = 1 - kW1 Ahol a kW1 tényezı megegyezik a hígított kipufogógáznál már kiszámított értékkel, így kw,d = 1-0,007 = 0,993 CO[wet] = CO[dry] x kw = 3 x 0,993 = 3 ppm CO2[wet] = CO2[dry] x kw = 0,042 x 0,993 = 0,0421 térf.%

20. táblázat - CO és CO2 (nedves) értékek hígító levegıre a különbözı vizsgálati üzemmódokban Üzemmód kwl kw CO nedves CO2 nedves

1 0,007 0,993 3 0,0421

ppm %

2 0,006 0,994 3 0,0405

3 0,006 0,994 3 0,0403

4 0,006 0,994 2 0,0398

5 0,006 0,994 2 0,0394

2.3.2. HC kibocsátások HCtömeg = u x concc x GTOTW

ahol: u = 0,000478 a 2. Táblázatból conc = conc - concd x (1-1/DF) concc = 91-6 x (1-1/9,465) = 86 ppm HCtömeg = 0,000478 x 86 x 625,722 = 25,666 g/h

21. táblázat - HC kibocsátások [g/h] a vizsgálati üzemmódok szerint Üzemmód

1

2

3

– 211 –

4

5

6

6 0,006 0,994 3 0,0401

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról HCtömeg

25,666

25,993

21,607

21,850

34,074

48,963

2.3.3 NOx kibocsátások A NOx kibocsátás korrekciós tényezıje KH a következı összefüggésbıl számítható: KH = 0,6272+44,030 x 10-3 x Ha-0,862 x 10-3 x H2a KH = 0,6272+44,030 x 10-3 x 4,08-0,862 x 10-3 x (4,08)2 = 0,79

22. táblázat - Az NOx kibocsátások nedvességtartalom miatti KH korrekciós tényezıje a vizsgálati üzemmódokra Üzemmód KH

1 0,793

2 0,791

3 0,791

4 0,790

5 0,761

6 0,792

NOx tömeg = U x concc x KH x GTOTW

ahol: u = 0,001587 a 2. Táblázatból concc = conc - concd x (1-1/DF) concc = 85-0 x (1-1/9,465) = 85 ppm HCtömeg = 0,001587 x 85 x 0,79 x 625,722 = 67,168 g/h

23. táblázat - NOx kibocsátások [g/h] a vizsgálati üzemmódok szerint Üzemmód HCtömeg g/h

1 67,168

2 38,721

3 19,012

4 4,621

5 2,319

6 0,811

2.3.4 CO kibocsátások COtömeg = u x concc x GTOTW

ahol: u = 0,000966 a 2. Táblázatból concc = conc - concd x (1-1/DF) concc = 3622-3 x (1-1/9,465) = 3620 ppm COtömeg = 0,000966 x 3620 x 625,722 = 2188,001 g/h

24. táblázat - CO kibocsátások [g/h] a vizsgálati üzemmódok szerint Üzemmód COtömeg

1 2188,001

2 2068,760

3 1510,187

2.3.5 CO2 kibocsátások – 212 –

4 1424,792

5 1853,109

6 975,435

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról CO2 tömeg = u x concc x GTOTW

Ahol: u = 15,19 a 2. Táblázatból concc = conc - concd x (1-1/DF) concc = 1,0219-0,0421 x (1-1/9,465) = 0,9842%Vol CO2 tömeg = 15,19 x 0,9842 x 625,722 = 9354,488 g/h

25. táblázat - CO2 kibocsátások [g/h] a vizsgálati üzemmódok szerint Üzemmód CO2 tömeg [g/h]

1 9354,488

2 7295,794

3 5719,531

4 3973,503

5 2756,113

6 1430,229

2.3.6 A fajlagos kibocsátás számítása A fajlagos szennyezıanyag-kibocsátás (g/kWh) minden egyes összetevıre az alábbi módon számítandó:

26. táblázat - Kibocsátások [g/h] és súlyozási tényezık a különbözı vizsgálati üzemmódokra Üzemmód

1

2

3

4

5

6

HCtömeg

g/h

25,666

25,993

21,607

21,850

34,074

48,963

NOx tömeg

g/h

67,168

38,721

19,012

4,621

2,319

0,811

COtömeg

g/h

2188,001

2068,760

1510,187

1424,792

1853,109

975,435

CO2 tömeg

g/h

9354,488

7295,794

5717,531

3973,503

2756,113

1430,229

Teljesítmény Pl

kW

13,15

9,81

6,52

3,25

1,28

0

-

0,090

0,200

0,290

0,300

0,070

0,050


HC =

25,666 x 0,09+25,993 x 0,2+21,607 x 0,29+21,850 x 0,3+34,074 x 0,07+48,963 x 0,05 -----------------------------------------------------------------------------13,15 x 0,09+9,81 x 0,2+6,52 x 0,29+3,25 x 0,3+1,28 x 0,07+0 x 0,05

– 213 –

= 4,12 g/kWh


NOx =

CO =

CO =

67,168 x 0,09+38,721 x 0,2+19,012 x 0,29+4,621 x 0,3+2,319 x 0,07+0,811 x 0,05 -------------------------------------------------------------------------------13,15 x 0,09+9,81 x 0,2+6,52 x 0,29+3,25 x 0,3+1,28 x 0,07+0 x 0,05

= 3,42 g/kWh

2188,001 x 0,09+2068,76 x 0,2+1510,187 x 0,29+1424,792 x 0,3+1853,109 x 0,07+975,435 x 0,05 --------------------------------------------------------------------------------= 271,15 13,15 x 0,09+9,81 x 0,2+6,52 x 0,29+3,25 x 0,3+1,28 x 0,07+0 x 0,05 g/kWh 9354,488 x 0,09+7295,794 x 0,2+5717,531 x 0,29+3973,503 x 0,3+2756,113 x 0,07+1430,229 x = 887,53 0,05 --------------------------------------------------------------------------------g/kWh 13,15 x 0,09+9,81 x 0,2+6,52 x 0,29+3,25 x 0,3+1,28 x 0,07+0 x 0,05

4. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 4. számú mellékletéhez 1. Az emissziós elıírások teljesítése Ez a függelék csak a külsıgyújtású motorok 2. szabályozási lépcsıjére vonatkozik. 1.1. Az 1. számú melléklet 4.2. pontjában a 2. szabályozási lépcsıben a motorok emissziójára elıírt a kipufogógáz emisszió határértékeket az ebben a függelékben szereplı emissziótartóssági idıtartam (EDP) figyelembevételével kell alkalmazni. 1.2. Minden motorra érvényesek a 2. szabályozási lépcsıben a következık: Ha minden, egy motorcsaládot képviselı vizsgálati motor, amelyet ennek a rendeletnek megfelelıen helyesen vizsgáltak, olyan emissziós értékekkel rendelkezik, hogy azok megszorozva az e függelék szerinti romlási tényezıkkel (a továbbiakban e függelékben: DF Deterioration Factor) kisebbek vagy egyenlık minden egyes, a 2. szabályozási lépcsıben az adott motorkategóriára vonatkozó határértéknél (motorcsalád emissziós határértéke, FEL Family Emission Limit), úgy ez a motorcsalád teljesíti az adott motorkategória emissziós elıírásait. Abban az esetben ha egy motorcsaládot képviselı vizsgálati motorok bármelyike olyan emisszió értékekkel rendelkezik, hogy azokat megszorozva az e függelék szerinti romlási tényezıkkel azok bármelyik egyedi, az adott motorkategóriára vonatkozó határértéket (vagy FEL értéket, ha alkalmazható) túllépik, a motorcsalád nem felel meg az adott motorkategória emissziós elıírásainak. 1.3. A kis sorozatú motorgyártók alkalmazhatják a HC+NOx és a CO esetén az 1. vagy a 2. táblázat szerinti romlási tényezıket, vagy számíthatják azokat az 1.3.1. pontban leírt eljárással. Olyan technológia esetén, amely nem szerepel az 1. és a 2. táblázatban, a gyártóknak az e függelék 1.4. pontjában elıírt eljárást kell alkalmazniuk. 1. táblázat - Kézi motorok (SH) megállapított HC + NOx és a CO romlási tényezık kissorozatú gyártók számára Motorosztály

SHSH-2 SH-3

Kétütemő motorok HC+NOx 1,1 1,1 1,1

CO 1,1 1,1 1,1

Négyütemő motorok HC+NOX 1,5 1,5 1,5

CO 1,1 1,1 1,1

Motorok kipufogógáz utókezeléssel A romlási tényezıt az 1.3.1. pont képletével kell kiszámítani

2. táblázat - Nem kézi motorok (SN) megállapított HC + NOx és a CO romlási tényezık kissorozatú gyártók számára

– 214 –

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról Motorosztály

SN-1 SN-2 SN-3 SN-4

Alsó szelepvezérléső motorok HC+NOX CO 2,1 1,1 2,1 1,1 2,1 1,1 1,6 1,1

Felsı szelepvezérléső motorok HC+NOX CO 1,5 1,1 1,5 1,1 1,5 1,1 1,4 1,1

Motorok kipufogógáz utókezeléssel A romlási tényezıt az 1.3.1. pont képletével kell számítani

1.3.1. A romlási tényezı számításának képlete a kipufogógáz utókezeléses motorok esetén: DF=[(NE x EDF)-(CC x F)]/(NE-CC) Ahol: DF = romlási tényezı NE = új motor emissziója a katalizátor elıtt (g/kWh) EDF = romlási tényezı katalizátor nélküli motoroknál az 1. táblázat szerint CC = a 0 idıpontban átalakított (katalizált) mennyiség [g/kwh]-ban F = 0,8 HC-re és 0,0 NOx-re az SN-3 és SN-4 osztályok motorjainál F = 0,8 CO-ra minden motorosztálynál 1.4. A gyártóknak a megállapított, vagy számított romlási tényezıt alkalmazni kell minden egyes határértékkel szabályozott szennyezıre a 2. szabályozási lépcsıben szereplı valamenynyi motorcsaládnál. Ezeket a romlási tényezıket kell alkalmazni a típusjóváhagyásnál és a gyártás ellenırzésére. 1.4.1. Olyan motoroknál, amelyeknél nem alkalmazzák az 1.3. pont szerinti megállapított vagy számított romlási tényezıket, a romlási tényezıket a következıképpen kell meghatározni: 1.4.1.1. Legalább egy kísérleti motorra, amely kialakítása miatt legvalószínőbben túllépi a HC + NOx emissziós normákat (ahol lehet FEL-eket), és reprezentálja a gyártandó motorokat, le kell folytatni a teljes emisszió-vizsgálati eljárást, annyi üzemóra után, amely már stabilizálódott emissziós szintet jelent. 1.4.1.2. Amennyiben egynél több motort vizsgálnak, a kapott eredményeket átlagolni és kerekíteni kell az alkalmazandó határértékek pontosságának megfelelı tizedes jegyekig, egyetlen számmal kifejezve az eredményeket. 1.4.1.3. Az emissziós vizsgálatot le kell folytatni újra a motor öregedését követve. Az öregedési eljárást azért fejlesztették ki, hogy a gyártó számára lehetıvé váljon megfelelıen megjósolni a berendezés használata során várható emisszió romlást a motor élettartama alatt. Figyelembe kell venni az elhasználódás típusát és más normális használat közben várható károsodási mechanizmusokat, amelyek hatással lehetnek az emisszióra. Amennyiben egynél több motort vizsgálnak, a kapott eredményeket átlagolni kell és kerekíteni az alkalmazandó határértékek pontosságának megfelelı tizedes jegyekig, egyetlen számmal kifejezve az eredményeket. 1.4.1.4. A tartóssági idıtartam végén kapott emissziót (átlag emissziót, ha lehetséges) el kell osztani minden szennyezı esetében az 1.4.1.2. szerinti, a stabilizálódott állapotban mért emisszióval (átlag emisszióval, ha lehetséges) és kerekíteni kell két értékes jegyre. Az eredményül kapott szám a romlási tényezı (DF), kivéve, ha DF kisebb 1,00-nél, amikor is DF=1,0. 1.4.1.5. A gyártó kérheti további emisszió-ellenırzı pontok beiktatását a stabilizált kibocsátási pont és a emisszió tartóssági periódus (EDP) vége közé. Ha közbensı ellenırzési pontokat iktatnak be, akkor ezeket a pontokat egyenletesen kell kijelölni az EDP idıtartamán belül (±2 óra), és egy pontnak a teljes EDP idıtartam feléhez (±2 óra) kell esnie.

– 215 –


Minden szennyezıre, a HC+NOx-re és CO-ra kapott adat-pontokra egyenest kell illeszteni a legkisebb négyzetek módszerével, kezdve a nulla óránál lefolytatott elsı vizsgálat eredményeivel. A romlási tényezı értéke az egyenes által a tartóssági idıtartam végére adott emisszió, osztva a nulladik órára adott emisszióval. 1.4.1.6. A számított romlási tényezık teljes motorcsaládokra és gyártási évekre vonatkoznak és nem csak a vizsgált motorra, amennyiben a gyártó beterjeszt elıre egy, a nemzeti típusjóváhagyó hatóság számára elfogadható indoklást, hogy az érintett motorcsalád emisszió romlási karakterisztikája nagy valószínőséggel megegyezı lesz a tervezés, ill. az alkalmazott technológia miatt. Az alábbi felsorolás nem-kizárólagos lista a tervezési és technológiai csoportosításra: - hagyományos kétütemő motorok kipufogógáz-utókezelı nélkül, - hagyományos kétütemő motorok kerámia katalizátorral, amely azonos aktív anyagot, töltetet, és azonos számú cellát tartalmaz négyzetcentiméterenként, - hagyományos kétütemő motor fém katalizátorral, amely azonos aktív anyagot és töltetet, megegyezı hordozóanyagot és azonos számú cellát tartalmaz négyzetcentiméterenként, - kétütemő motorok réteges hengeröblítéses rendszerrel, - négyütemő motorok katalizátorral (lásd fent), azonos szelepelrendezéssel és azonos kenési rendszerrel, - négyütemő motorok katalizátor nélkül, azonos szelepelrendezéssel és azonos kenési rendszerrel. 2. Emissziótartóssági idıtartam 2. szabályozási lépcsıs motoroknál 2.1. A gyártó köteles megadni a típusjóváhagyás idıpontjában az egyes motorcsaládokra alkalmazandó emissziótartóssági idıtartam kategóriáját. Ez a kategória, amely leginkább közelíti a motort magába foglaló készülékek elırelátható hasznos élettartamát, melyet a gyártó ad meg. A gyártó köteles megırizni az egyes motorcsaládok azon adatait, melyek a tartóssági idıtartam kategóriájának kiválasztását indokolják. Ezeket az adatokat a típusjóváhagyó hatóság kérésére rendelkezésre kell bocsátani. 2.1.1. Kézi motorokra: a gyártóknak az 1. táblázat kategóriáiból kell választaniuk emissziótartóssági idıtartam kategóriát. 1. táblázat - Emissziótartóssági idıtartam kategóriák kézi motorokra (üzemórák) Kategória SH:1 osztály SH:2 osztály SH:3 osztály

1 50 50 50

2 125 125 125

3 300 300 300

2.1.2. Nem kézi motorokra: a gyártóknak az 2. táblázatból kell választaniuk emissziótartóssági idıtartam kategóriát nem kézi motorokra 2. táblázat - Emissziótartóssági idıtartam kategóriák nem kézi motorokra (üzemórák) Kategória SN:1 osztály SN:2 osztály SN:3 osztály SN:4 osztály

1 50 125 125 250

2 125 250 250 500

3 300 500 500 1000

2.1.3. A gyártónak helytállóan bizonyítania kell a jóváhagyó hatóságnak, hogy a deklarált hasznos élettartam megfelelı. Az adatok, amelyek alátámasztják a gyártó emissziótartóssági idıtartam kategória választását egy adott motorcsaládra, többek között, tartalmazhatják a következıket: – 216 –


- vizsgálatokat a készülékek élettartamáról, amelybe az adott motorokat beépítik; - mőszaki értékeléseket a használt motorok területén, amelyek megbecsülik, hogy a motorteljesítmény mikor romlik le olyan mértékig, hogy a használhatóság és/vagy a megbízhatóság miatt már nagyjavításra vagy cserére van szükség; - jótállási nyilatkozatok és jótállási idık; - a motor élettartamára vonatkozó marketing anyagok; - a vásárlók hiba bejelentései; - mőszaki értékelések a tartósságról, üzemórákban, az adott technológiájú, anyagú és kialakítású motorokról.

5. számú melléklet a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelethez A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOKHOZ ÉS A GYÁRTÁS EGYEZİSÉGÉNEK ELLENİRZÉSÉHEZ HASZNÁLANDÓ REFERENCIA ÜZEMANYAG MŐSZAKI JELLEMZİI NEM KÖZÚTI MOZGÓ GÉPEK KOMPRESSZIÓ-GYÚJTÁSÚ MOTORJÁNAK REFERENCIA ÜZEMANYAGA AZ I. ÉS II. SZABÁLYOZÁSI LÉPCSİ HATÁRÉRTÉKEI SZERINTI JÓVÁHAGYÁSHOZ ÉS BELVÍZI HAJÓK MOTORJÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁHOZ1 Megjegyzés: A motor teljesítménye vagy szennyezıanyag-kibocsátása szempontjából legfontosabb tulajdonságok ki vannak emelve. Jellemzı Cetánszám4 Sőrőség 15 °C-on Desztilláció3 - 95% pont Viszkozitás 40 °C-on Kéntartalom Lobbanáspont Hidegszőrhetıség (CFPP) Vörösréz korrózió Conradson szám (10% DR) Hamutartalom Víztartalom Közömbösítési (erıs sav) szám Oxidációs stabilitás5 Adalékok6

Határértékek és egységek2 minimum maximum 457 50 835 kg/m3 845 kg/m3, 10

---2,5 mm2/s 0,1 tömeg%9

370 °C 3,5 mm2/s 0,2 tömeg%8

55 °C ----------------

---+5 °C 1 0,3 tömeg% 0,01 tömeg% 0,05 tömeg%

-------

0,2 mg KOH/g 2,5 mg/100 ml

Vizsgálati módszer MSZ EN ISO 5165:1999 MSZ EN ISO 3675:2000, ASTM D 4052 MSZ EN ISO 3405:2000 MSZ EN ISO 3104:1996 MSZ EN ISO 8754:2003, MSZ EN 24260:1999 MSZ EN ISO 2719:2003 MSZ EN 116:1999 MSZ EN ISO 2160:2000 MSZ EN ISO 10370:1997 ASTM D 48211 MSZ EN ISO 12937:2001 ASTM D 95, D 1744 ASTM D 2274

1 Ha egy motor vagy jármő termikus hatásfokát kell kiszámítani, az üzemanyag hıtartalmát (főtıértékét) az alábbi összefüggés alapján lehet kiszámítani: Fajlagos hıtartalom (főtıérték) (nettó) MJ/lkg = (46,423-8,792 d2+3,17 d) [l(x+y+s)]+9,42x-2,499 x ahol:

– 217 –


d = sőrőség 288 K (15 °C) hımérsékleten x = víztartalom, tömegarány (% osztva 100-zal) y = hamutartalom, tömegarány (% osztva 100-zal) s = kéntartalom, tömegarány (% osztva 100-zal) 2 A specifikációkban megadott értékek „valós értékek”. A határértékek meghatározása az „Alap meghatározása olajtermékek minıségi vitáihoz” címő, ASTM D 3244 szabvány alapján történt, és a maximális érték meghatározásánál a zérus feletti 2R minimális különbség lett figyelembe véve; a maximum és minimum meghatározásánál a minimális különbség 4R (R = reprodukálhatóság). Ezektıl a statisztikai okokból szükséges elıírásoktól függetlenül, az üzemanyag gyártójának törekednie kell a zérus értékre, ha a megadott maximum 2R, és egy átlagértékre, ha maximum és minimum van megadva. Annak tisztázására, hogy egy üzemanyag megfelel-e e specifikációk követelményeinek, az ASTM D 3244 szabvány feltételeit kell alkalmazni. 3 A megadott számok az elgızölögtetett mennyiségeket mutatják (visszanyert% + veszteség%) 4 A cetántartomány nincs összhangban a minimális 4R tartományra vonatkozó követelménnyel. Mindazonáltal az üzemanyag szállítója és felhasználója közötti viták esetén az ASTM D 3244 elıírásait lehet használni az ilyen viták feloldására, feltéve, hogy egyszeri meghatározások helyett inkább annyi ismételt mérést végeznek, amennyi elegendı a szükséges pontosság eléréséhez. 5 Még ha ellenırzik is az oxidációs stabilitást, a tárolási idıtartam valószínőleg korlátozott. Célszerő kikérni a szállító tanácsát a tárolási körülményekre és az élettartamra vonatkozóan. 6 Ez az üzemanyag csak közvetlen lepárlású és krakkolt szénhidrogén-desztillációs összetevıkbıl áll; kéntelenítés megengedett. Nem tartalmazhat semmiféle fémes adalékot vagy cetánszám javító adalékokat. 7 Alacsonyabb értékek megengedhetık; ebben az esetben az alkalmazott referenciaüzemanyag cetánszámát fel kell tüntetni a jegyzıkönyvben. 8 Magasabb értékek megengedhetık; ebben az esetben az alkalmazott referenciaüzemanyag kéntartalmát fel kell tüntetni a jegyzıkönyvben. 9 Folyamatosan felülvizsgálandó a piaci trendek fényében. Egy motor elsı jóváhagyása alkalmával, ha nem alkalmaznak kipufogógáz utókezelést, a kérelmezı kívánságára megengedhetı 0,05 tömeg% névleges kéntartalom, amely esetben a mért részecskeszintet felfelé kell helyesbíteni az üzemanyag kéntartalmára névlegesen megadott átlagos értékre (0,15 tömeg%), az alábbi képlet segítségével: PTkorr. = PT-[SFCx0,0917x(NSLF-FSF)] ahol: PTkorr. = a helyesbített PT-érték (g/kWh) PT = a részecske-kibocsátás mért súlyozott fajlagos értéke (g/kWh) SFC = súlyozott fajlagos üzemanyag-fogyasztás (g/kWh) az alanti képlettel számolva NSLF = a névlegesen megadott kéntartalom tömeghányad (azaz 0,15%/100) átlaga FSF = az üzemanyag kéntartalom tömeghányada (%/100) A súlyozott fajlagos üzemanyag fogyasztás számításának képlete:

– 218 –


ahol: Pi=Pm,i+PAE,i Az 1. számú melléklet 5.3.2. pontja szerinti gyártási egyezıség megállapításánál a követelményeket olyan referencia-üzemanyaggal kell teljesíteni, amelynek kéntartalma megegyezik a 0,1/0,2 tömeg% maximum/minimum szintekkel. 10 Magasabb, egészen 855 kg/m3-ig terjedı értékek is megengedhetık; ebben az esetben az alkalmazott referencia-üzemanyag sőrőségét fel kell tüntetni a jegyzıkönyvben. Az 1. számú melléklet 5.3.2. pontja szerinti gyártási egyezıség megállapításánál a követelményeket olyan referencia-üzemanyaggal kell teljesíteni, amelynek sőrősége megegyezik a 835/845 kg/m3 maximum/minimum szintekkel. 11 A hatálybalépés idıpontjától kezdve az EN/ISO 6245 szabvánnyal kell felváltani.

NEM KÖZÚTI MOZGÓ GÉPEK KOMPRESSZIÓ-GYÚJTÁSÚ MOTORJÁNAK REFERENCIA ÜZEMANYAGA A III/A SZABÁLYOZÁSI LÉPCSİ HATÁRÉRTÉKEI SZERINTI JÓVÁHAGYÁSHOZ Jellemzı Cetánszám2 Sőrőség 15 °C-on Desztilláció3 - 50% pont - 95% pont - végforrpont Lobbanáspont Hidegszőrhetıség (CFPP) Viszkozitás 40 °C-on Policikl. aromás szénhidrogének Kéntartalom3 Vörösréz korrózió Conradson szám (10% DR) Hamutartalom Víztartalom Közömbösítési (erıs sav) szám Oxidációs stabilitás4

Mértékegység -kg/m3

Határértékek1 minimum maximum 52,0 54,0 833 837

Vizsgálati módszer MSZ EN ISO 5165:1999 MSZ EN ISO 3675:2000

°C °C °C °C °C mm2/s % m/m

245 345 ---55 ---2,5 3,0

--350 370 ----5 3,5 6,0

MSZ EN ISO 3405:2000 MSZ EN ISO 3405:2000 MSZ EN ISO 3405:2000 MSZ EN 22719:1995 MSZ EN 116:1999 MSZ EN ISO 3104:1996 IP 391

mg/kg --% m/m % m/m % m/m mg KOH/g

------------------

300 1 osztály 0,2 0,01 0,05 0,02

ASTM D 5453 MSZ EN ISO 2160:2000 MSZ EN ISO 10370:1997 MSZ EN ISO 6245:2003 MSZ EN ISO 12937:2001 ASTM D 974

mg/ml

----

0,025

MSZ EN ISO 12205:1999

– 219 –


1 A specifikációkban megadott értékek „valós értékek”. A határértékek meghatározása az „Ásványolaj termékek - A vizsgálati módszerekkel kapcsolatos pontos adatok meghatározása és alkalmazása” címő, ISO 4259 szabvány alapján történt, és a maximális érték meghatározásánál a zérus feletti 2R minimális különbség lett figyelembe véve; a maximum és minimum meghatározásánál a minimális különbség 4R (R = reprodukálhatóság). Ezektıl a statisztikai okokból szükséges elıírásoktól függetlenül, az üzemanyag gyártójának törekednie kell a zérus értékre, ha a megadott maximum 2R, és egy átlagértékre, ha maximum és minimum van megadva. Annak tisztázására, hogy egy üzemanyag megfelel-e e specifikációk követelményeinek, az ISO 4259 szabvány feltételeit kell alkalmazni. 2 A cetánszám tartománya nincs összhangban a minimális 4R tartományra vonatkozó követelménnyel. Mindazonáltal az üzemanyag szállítója és felhasználója közötti viták esetén az ISO 4259 szabvány elıírásait lehet használni az ilyen viták feloldására, feltéve, hogy egyszeri meghatározások helyett inkább annyi ismételt mérést végeznek, amennyi elegendı a szükséges pontosság eléréséhez. 3 A vizsgálat során használt üzemanyag tényleges kéntartalmát jelenteni kell. 4 Még ha ellenırzik is az oxidációs stabilitást, a tárolási idıtartam valószínőleg korlátozott. Célszerő kikérni a szállító tanácsát a tárolási körülményekre és az élettartamra vonatkozóan.

NEM KÖZÚTI MOZGÓ GÉPEK KOMPRESSZIÓ-GYÚJTÁSÚ MOTORJÁNAK REFERENCIA ÜZEMANYAGA A III.B és IV. SZABÁLYOZÁSI LÉPCSİ HATÁRÉRTÉKEI SZERINTI JÓVÁHAGYÁSHOZ Jellemzı Cetánszám2 Sőrőség 15 °C-on Desztilláció3 - 50% pont - 95% pont - végforrpont Lobbanáspont Hidegszőrhetıség (CFPP) Viszkozitás 40 °C-on Policikl. aromás szénhidrogének Kéntartalom3 Vörösréz korrózió Conradson szám (10% DR) Hamutartalom Víztartalom Közömbösítési (erıs sav) szám Oxidációs stabilitás4 Kenıképesség (HFRR5 kopásnyom átmérı 60 °C-on) Zsírsav metilészter

Mértékegység -kg/m3

Határértékek1 minimum maximum --54,0 833 856

Vizsgálati módszer MSZ EN ISO 5165:1999 MSZ EN ISO 3675:2000

°C °C °C °C °C mm2/s % m/m

245 345 ---55 ---2,3 3,0

--350 370 ----5 3,3 6,0

MSZ EN ISO 3405:2000 MSZ EN ISO 3405:2000 MSZ EN ISO 3405:2000 MSZ EN 22719:1995 MSZ EN 116:1999 MSZ EN ISO 3104:1996 IP 391

mg/kg --% m/m % m/m % m/m mg KOH/g

------------------

10 1 osztály 0,2 0,01 0,02 0,02

ASTM D 5453 MSZ EN ISO 2160:2000 MSZ EN ISO 10370:1997 MSZ EN ISO 6245:2003 MSZ EN ISO 12937:2001 ASTM D 974

mg/ml µm

------

0,025 400

MSZ EN ISO 12205:1999 CEC F-06-A-96

Tilos

1 A specifikációkban megadott értékek „valós értékek”. A határértékek meghatározása az „Ásványolaj termékek - A vizsgálati módszerekkel kapcsolatos pontos adatok meghatározása és alkalmazása” címő, ISO 4259 szabvány alapján történt, és a maximális érték meghatározá– 220 –


sánál a zérus feletti 2R minimális különbség lett figyelembe véve; a maximum és minimum meghatározásánál a minimális különbség 4R (R = reprodukálhatóság). Ezektıl a statisztikai okokból szükséges elıírásoktól függetlenül, az üzemanyag gyártójának törekednie kell a zérus értékre, ha a megadott maximum 2R és egy átlagértékre, ha maximum és minimum van megadva. Annak tisztázására, hogy egy üzemanyag megfelel-e e specifikációk követelményeinek, az ISO 4259 szabvány feltételeit kell alkalmazni. 2 A cetánszám tartománya nincs összhangban a minimális 4R tartományra vonatkozó követelménnyel. Mindazonáltal az üzemanyag szállítója és felhasználója közötti viták esetén az ISO 4259 szabvány elıírásait lehet használni az ilyen viták feloldására, feltéve, hogy egyszeri meghatározások helyett inkább annyi ismételt mérést végeznek, amennyi elegendı a szükséges pontosság eléréséhez. 3 A vizsgálat során használt üzemanyag tényleges kéntartalmát jelenteni kell. 4 Még ha ellenırzik is az oxidációs stabilitást, a tárolási idıtartam valószínőleg korlátozott. Célszerő kikérni a szállító tanácsát a tárolási körülményekre és az élettartamra vonatkozóan. 5 HFRR - nagyferekvenciás oszcilláló kopásvizsgálat (High Frequency Reciprocating wear test).

NEM KÖZÚTI MOZGÓ GÉPEK ÉS KÉSZÜLÉKEK KÜLSİGYÚJTÁSÚ MOTORJAINAK REFERENCIA ÜZEMANYAGA Megjegyzés: a kétütemő motorok üzemanyaga az alábbiakban leírt benzin és kenıolaj keveréke. A benzin-olaj keverék arányát a gyártó adja meg a 4. számú melléklet 2.7. pontja szerint. Paraméter Kutatási- oktánszám, ROZ Motor - oktánszám, MOZ Sőrőség 15 °C-on Reid gıznyomás Desztilláció - kezdı forrpont - átdesztillál 100 °C-on - átdesztillál 150 °C-on - végforrpont Maradék Szénhidrogén elemzés: olefinek aromások benzol telített szénhidrogének Szén / hidrogén arány Oxidációs stabilitás2 Oxigéntartalom Gyantatartalom Kéntartalom Rézkorrózió 50 °C-on Ólomtartalom Foszfortartalom

Mértékegység

Határérték

Vizsgálati módszer

----kg/m3 kPa

min. 95,0 85,0 748 56

max. ----762 60

MSZ EN 25164:1998 MSZ EN 25163:1999 MSZ EN ISO 3675:2000 EN 12

°C V/V% V/V% °C %

24 49,0 81,0 190 ---

40 57,0 87,0 215 2

MSZ EN ISO 3405:2000 MSZ EN ISO 3405:2000 MSZ EN ISO 3405:2000 MSZ EN ISO 3405:2000 MSZ EN ISO 3405:2000

V/V% V/V% V/V% V/V% --min m/m% mg/ml mg/kg --g/l g/l

--28,0 ----közölt 480 -------------

10 40,0 1,0 maradék közölt --2,3 0,04 100 1 0,005 0,0012

ASTMD1319 ASTMD1319 MSZ EN 12177:1999 ASTMD1319 MSZ EN ISO 7536:1998 MSZ EN 1601:2000 MSZ EN ISO 6246:1999 MSZ EN ISO 14596:1999 MSZ EN ISO 2160:2000 MSZ EN 237:2005 ASTMD3231

1. megjegyzés: A specifikációban megadott értékek „valós értékek”. A határértékek megállapítása az ISO 4259 „Ásványolajtermékek - az értékek meghatározása és felhasználása a pre– 221 –


cíziós vizsgálati eljárással” szabvány alapján történt és a legnagyobb érték meghatározásánál a zérus feletti 2R legkisebb különbség lett figyelembe véve, a legnagyobb és a legkisebb érték meghatározásánál a legkisebb különbség 4R (R ismételhetı). A statisztikai okokból szükséges mérésektıl függetlenül az üzemanyag elıállítójának törekednie kell a zérus értékre, ha a megadott legnagyobb érték 2R, és egy középértékre, ha a felsı és alsó határok adottak. Ha kétséges, hogy egy üzemanyag az elıírt követelményeknek megfelel, az ISO 4259 rendelkezései érvényesek. 2. megjegyzés: Az üzemanyag tartalmazhat antioxidánsokat és fémdezaktivátorokat, melyeket a benzinlepárlás stabilizálásához használnak, de nem tartalmazhat detergenseket/diszpergáló adalékokat és illó olajokat.”

6. számú melléklet a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelethez 1. ELEMZİ ÉS MINTAVEVİ RENDSZER GÁZ- ÉS RÉSZECSKE-MINTAVEVİ RENDSZEREK Ábraszám 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Megnevezés Kezeletlen kipufogógáz elemzı rendszere Hígított kipufogógáz elemzı rendszere Részleges átáramlás, izokinetikus áramlás, szívóventilátor vezérlés, részmintavétel Részleges átáramlás, izokinetikus áramlás, nyomóventilátor vezérlés, részmintavétel Részleges átáramlás, CO2 vagy NOx vezérlés, részmintavétel Részleges átáramlás, CO2 és szénegyensúly, teljes mintavétel Részleges átáramlás, egy Venturi-csı és koncentráció mérés, részmintavétel Részleges átáramlás, kettıs Venturi-csı vagy fojtótárcsa és koncentráció mérés, részmintavétel Részleges átáramlás, többcsöves megosztás és koncentráció mérés, részmintavétel Részleges átáramlás, áramlásszabályozás, teljes mintavétel Részleges átáramlás, áramlásszabályozás, részmintavétel Teljes átáramlás, térfogat-kiszorításos szivattyú vagy kritikus áramlású Venturi-csı, részmintavétel Részecske-mintavevı rendszer Teljes átáramlású rendszer hígító rendszere

1.1. A kibocsátott gáznemő szennyezıanyagok meghatározása Az 1.1.1 pont és a 2. és 3. ábra részletesen bemutatja az ajánlott mintavételi és elemzı rendszereket. Mivel ugyanaz az eredmény többféle konfigurációval is elérhetı, nem kell szigorúan ragaszkodni ezekhez az ábrákhoz. Kiegészítı alkatrészek: mőszerek, szelepek, mágnesszelepek, szivattyúk és kapcsolók alkalmazhatók kiegészítı adatok nyerése és a részrendszerek mőködésének összehangolása céljából. Más alkatrészek, amelyek egyes rendszerek pontosságának biztosításához nem szükségesek, elhagyhatók, ha elhagyásuk a mőszaki szempontok helyes megítélésen alapul. 1.1.1. A CO, CO2, HC, NOx gáznemő összetevık A kezeletlen vagy hígított gáznemő szennyezıanyagok meghatározására szolgáló elemzı (analitikai) rendszer leírása az alábbiak használatán alapul: - HFID elemzı készülék a szénhidrogének mérésére, - NDIR elemzı készülék a szénmonoxid és széndioxid mérésére, - HCLD vagy egyenértékő elemzı készülék a nitrogénoxid mérésére. A kezeletlen kipufogógáz (lásd a 2. ábrát) esetében a mintát az összes összetevıhöz egyetlen mintavevı szondával vagy két szorosan egymás mellett elhelyezett szondával lehet venni, – 222 –


belsı megosztással a különbözı elemzı készülékekhez. Ügyelni kell arra, hogy az elemzı rendszer egyetlen pontján se következzen be a kipufogógáz összetevık kondenzációja (a vizet és kénsavat is beleértve). Hígított kipufogógáznál (lásd a 3. ábrát) a szénhidrogén-mintát más mintavevı szondával kell venni, mint a többi összetevı mintáját. Ügyelni kell arra, hogy az elemzı rendszer egyetlen pontján se következzen be a kipufogógáz összetevık kondenzációja (a vizet és kénsavat is beleértve). 2. ábra Kipufogógáz CO, NOx és HC összetevıit elemzı rendszer folyamatábrája

3. ábra Hígított kipufogógáz CO, CO2, NOx és HC összetevıit elemzı rendszer folyamatábrája

– 223 –


Leírás - 2. és 3. ábra Általános szempontok: Minden olyan alkatrészt ami a gázmintával érintkezik áthalad, az adott rendszerre elıírt hımérsékleten kell tartani. - SP1 kezeletlen gáz mintavevı szonda (csak a 2. ábrán) Rozsdamentes acélból készült egyenes, zárt végő, több furattal ellátott szonda alkalmazása ajánlott. A szonda belsı átmérıje ne legyen nagyobb a mintavevı vezeték belsı átmérıjénél. A szonda falvastagsága ne legyen nagyobb 1 mm-nél. A szondán legalább három, három különbözı sugárirányú síkban elhelyezett lyuk legyen, úgy méretezve, hogy mindegyiken közel azonos nagyságú áramlás álljon elı. A szonda hossza olyan legyen és úgy építsék be, hogy a kipufogócsı átmérıjének legalább 80%-át átérje. - SP2 hígított kipufogógáz HC mintavevı szonda (csak a 3. ábrán) A szonda - a szénhidrogén mintavevı vezeték (HSL3) elsı 254 - 762 mm-es szakaszát képezze, - belsı átmérıje legalább 5 mm legyen, - a DT hígító alagút (1.2.1.2 pont) olyan pontján legyen elhelyezve, ahol a hígító levegı és a kipufogógáz már jól összekeveredett (azaz kb. 10 alagútátmérınyi távolságra attól a ponttól, ahol a kipufogógáz belép az alagútba), - (sugárirányban) elég messze legyen a többi szondától és az alagút falától ahhoz, hogy áramlási árnyékolástól és örvényhatásoktól mentes legyen, - úgy legyen főtve, hogy a szondából való kilépés helyén a gáz hımérsékletét 463 K (190 °C) ±10 K értékre emelje. - SP3 hígított kipufogógáz CO, CO2, NOx mintavevı szonda (csak a 3. ábrán) A szonda: - az SP2-vel azonos síkban legyen,

– 224 –


- (sugárirányban) elég messze legyen a többi szondától és az alagút falától ahhoz, hogy áramlási árnyékolástól és örvényhatásoktól mentes legyen, - a vízkondenzáció elkerülése érdekében legalább 328 K (55 °C) hımérsékletre főtött és teljes hosszában hıszigetelt legyen. - HSL 1 főtött mintavevı vezeték A mintavevı vezeték a gázmintát egy szondától a szétosztási pont(ok)hoz és a HC elemzı készülékhez vezeti. A mintavevı vezeték: - belsı átmérıje legalább 5 mm, legfeljebb 13,5 mm legyen, - rozsdamentes acélból vagy PTFE-bıl készüljön, - minden külön szabályozott főtött szakaszon mérve tartson fenn 463 K (190 °C) ± 10 K csıfal-hımérsékletet, ha a kipufogógáz hımérséklete a mintavevı szondánál 463 K (190 °C) vagy annál alacsonyabb, - tartson fenn 453 K (180 °C) értéknél magasabb csıfal-hımérsékletet, ha a kipufogógáz hımérséklete a mintavevı szondánál 463 K (190 °C) értéknél magasabb, - tartson fenn 463 K (190 °C) ± 10 K gáz hımérsékletet közvetlenül az (F2) főtött szőrı és a HFID elıtt. - HSL2 főtött NOx mintavevı vezeték A mintavevı vezeték: - tartson fenn 328-473 K (55-200 °C) csıfal-hımérsékletet a konverterig, ha használnak hőtıfürdıt, és az elemzı készülékig, ha nem használnak hőtıfürdıt, - rozsdamentes acélból vagy PTFE-bıl készüljön. Mivel a mintavevı vezeték főtésére csak a víz és a kénsav kondenzációjának megakadályozása céljából van szükség, a mintavevı vezeték hımérséklete az üzemanyag kéntartalmától függ. - SL CO (CO2) mintavevı vezeték A vezeték PTFE-bıl vagy rozsdamentes acélból készüljön. Főtött is, főtetlen is lehet. - BK háttér-zsák (opcionális; csak a 3. ábrán) A háttér-koncentrációk méréséhez győjtik benne a mintát. - BG mintavevı-zsák (opcionális; csak a 3. ábrán, a CO-nál és CO2-nél) A minta-koncentrációk méréséhez győjtik benne a mintát. - F1 főtött elıszőrı (opcionális) A hımérséklete a HSL1-ével azonos legyen. - F2 főtött szőrı A szőrı válasszon le minden szilárd részecskét a gázmintából az elemzı készülék elıtt. A hımérséklete a HSL1-ével azonos legyen. A szőrı szükség szerint cserélendı. - P főtött mintavevı szivattyú A szivattyút a HSL1 hımérsékletére kell főteni. - HC Főtött lángionizációs detektor (HFID) a szénhidrogének meghatározására. A hımérsékletet 453-473 K (180-200 °C) között kell tartani. - CO, CO2 NDIR elemzı készülékek a szénmonoxid és a széndioxid meghatározására. - NO2

– 225 –


(H)CLD elemzı készülék a nitrogénoxidok meghatározására. HLCD alkalmazása esetén azt 328-473 K (55-200 °C) hımérsékleten kell tartani. - C konverter Konvertert kell alkalmazni a NO2-nak NO-vá való katalitikus redukciójához, még a CLDben vagy HCLD-ben való elemzés elıtt. - B hőtı A kipufogógáz minta lehőtésére, a mintában lévı víz kondenzálására. A hőtıt jég vagy hőtıberendezés segítségével 273-277 K (0-4 °C) hımérsékleten kell tartani. Alkalmazása opcionális, ha az elemzı készülék a III. melléklet 3. függeléke 1.9.1 és 1.9.2 pontja szerint mentes a vízgız keresztérzékenységtıl. Kémiai szárítókat nem szabad a minta víztelenítéséhez használni. - T1, T2, T3 hımérséklet-érzékelı A gázáram hımérsékletének figyelésére. - T4 hımérséklet-érzékelı A NO2-NO konverter hımérséklete. - T5 hımérséklet-érzékelı A B hőtı hımérsékletének figyelésére. - G1, G2, G3 manométer A mintavevı vezetékek nyomásának mérésére. - R1, R2 nyomásszabályozó A levegı, illetve az üzemanyag nyomásának szabályozására a HFID számára. - R3, R4, R5 nyomásszabályozó A mintavevı vezetékek nyomásának és a minta elemzı készülékekhez áramlásának a szabályozására. - FL1, FL2, FL3 áramlásmérık A minta megkerülı-áramának figyelésére. - FL4-FL7 áramlásmérık (opcionális) Az elemzı készülékeken átfolyó áramlás figyelésére. - V1-V6 választószelepek Megfelelı szelepelrendezés annak kiválasztására, hogy az elemzı készülékbe minta, kalibráló gáz vagy nulla gáz folyjon. - V7, V8 mágnesszelep A NO2-NO konverter megkerülésére. - V9 tőszelep Az áramlásnak a NO2-NO konverter és a megkerülı vezeték közötti kiegyensúlyozására. - V10, V11 tőszelepek Az elemzı készülék gázáramának szabályozására. - V12, V13 kétállású szelepek A B hőtı kondenzátumának leeresztésére. - V14 választószelep A mintavevı vagy a háttér-zsák kiválasztására. 1.2. A részecskék meghatározása

– 226 –


Az 1.2.1 és 1.2.2 pont és a 4 - 15. ábrák részletesen ismertetik az ajánlott hígító és mintavevı rendszereket. Mivel ugyanaz az eredmény többféle konfigurációval is elérhetı, nem kell szigorúan ragaszkodni ezekhez az ábrákhoz. Kiegészítı alkatrészek: mőszerek, szelepek, mágnesszelepek, szivattyúk és kapcsolók alkalmazhatók kiegészítı adatok nyerése és a részrendszerek mőködésének összehangolása céljából. Más alkatrészek, amelyek egyes rendszerek pontosságának biztosításához nem szükségesek elhagyhatók, ha elhagyásuk a mőszaki szempontok helyes megítélésen alapul. 1.2.1. A hígító rendszer 1.2.1.1. Részleges átáramlású hígító rendszer (4-12. ábrák) A következık olyan hígító rendszer leírását tartalmazzák, amely a kipufogógáz-áram egy részének hígításán alapul. A gázáram felosztása és azt követı hígítása különbözı hígító rendszerekkel oldható meg. A rákövetkezı részecske-győjtés céljából a hígított kipufogógázt teljes egészében vagy csak részben kell átengedni a részecske-győjtı rendszeren (1.2.2. pont, 14. ábra). Az elsı módszert teljes áramú mintavevı típusúnak, a másodikat rész-mintavevı típusúnak nevezik. A hígítási arány kiszámítása az alkalmazott rendszertıl függ. Az alábbi rendszereket célszerő használni: - izokinetikus rendszerek (4. és 5. ábra) Ezeknél a rendszereknél az átvezetı csıbe kerülı gázáramot a gázsebesség és/vagy gáznyomás függvényében a kipufogógáz térfogatáramához igazítják, ezért a mintavevı szondánál zavartalan és egyenletes kipufogógáz-áramlásra van szükség. Ez általában egy rezonátor alkalmazásával és a mintavevı hely elıtti csıszakasz egyenes kiképzésével érhetı el. Ekkor a megosztási arány egyszerően mérhetı értékekbıl, például a csıátmérıkbıl számítható ki. Megjegyzendı, hogy az izokinetikus rendszer alkalmazásakor csak az áramlási viszonyok azonossága biztosított, a méreteloszlás szerinti azonosság nem. Ez utóbbira jellemzı módon nincs is szükség, mert a részecskék elég kicsinyek ahhoz, hogy az áramvonalakat kövessék. - áramlás-szabályozású rendszerek koncentráció méréssel (6-10. ábrák) Ezeknél a rendszereknél a mintavétel a teljes kipufogógáz-áramból történik a hígító levegı áramának és a teljes hígított kipufogógáz-mennyiség áramának szabályozásával. A hígítási arányt a motor kipufogógázaiban elıforduló nyomjelzı gázok, mint a CO2 vagy a NOx koncentrációjából lehet megállapítani. A hígított kipufogógázban és a hígító levegıben lévı koncentrációt meg kell mérni, míg a kezeletlen kipufogógázban fennálló koncentráció vagy közvetlenül mérhetı, vagy az üzemanyag-áram és a szénegyensúly képlet segítségével állapítható meg, ha ismert az üzemanyag összetétele. A rendszerek a számított hígítási arány alapján (6. és 7. ábra) vagy az átvezetı csıbe áramló gáz mennyisége alapján (8., 9. és 10. ábra) vezérelhetık. - áramlás-szabályozású rendszerek áramlásméréssel (11. és 12. ábra) Ezeknél a rendszereknél a mintavétel a teljes kipufogógáz-áramból történik a hígító levegı áramának és a teljes hígított kipufogógáz-mennyiség térfogatáramának beállításával. A hígítási arány a két térfogatáram nagyságának különbségébıl állapítható meg. Fontos, hogy az áramlásmérık egymáshoz képest pontosan legyenek kalibrálva, mivel a két térfogatáram relatív nagysága jelentıs hibákat okozhat nagyobb hígítási arányok esetén (9. és ez utáni ábrák). Az áramlás szabályozása itt igen közvetlen, mert a hígítandó kipufogógáz-áram állandó értéken tartása mellett szükség esetén a hígító levegı árama változtatható. A részleges átáramlású hígító rendszerek elınyeinek kiaknázása érdekében ügyelni kell az olyan esetleges zavaró körülmények elkerülésére mint a részecskék elveszése az át-

– 227 –


vezetı csıben, biztosítva, hogy a minta valóban a motor kipufogógázát képviselje, és figyelmet kell fordítani a megosztási arány meghatározására. A leírt rendszerek figyelmet fordítanak ezekre a kritikus területekre. 4. ábra Részleges átáramlású hígító rendszer izokinetikus szondával és részmintavétellel (SB vezérlés)

A kezeletlen kipufogógázt az EP kipufogócsıbıl, az ISP izokinetikus mintavevı szondától a TT átvezetı csı továbbítja a DT hígító alagútba. A kipufogógáznak a kipufogócsı és a szonda szája közötti nyomáskülönbségét a DPT nyomásjeladó méri. Ez a jel az FC1 áramlásszabályozóba kerül, amely úgy vezérli az SB szívóventilátort, hogy a szonda szájánál zérus értékő nyomáskülönbség álljon fenn. Ilyen körülmények között az EP-ben és az SP-ben azonos gázsebesség alakul ki, és az ISP-n és TT-n átáramló mennyiségek a kipufogógáz-áram állandó (megosztott) hányadát képviselik. A megosztási arány az EP és az ISP keresztmetszeti területeinek viszonya alapján határozható meg. A hígító levegı áramát az FM1 áramlásmérı készülék méri. A hígítási arány az átáramló hígító levegı mennyiségébıl és a megosztási arányból számítható. 5. ábra Részleges átáramlású hígító rendszer izokinetikus szondával és részmintavétellel (PB vezérlés)

– 228 –


A kezeletlen kipufogógázt az EP kipufogócsıbıl, az ISP izokinetikus mintavevı szondától a TT átvezetı csı továbbítja a DT hígító alagútba. A kipufogógáznak a kipufogócsı és a szonda szája közötti nyomáskülönbségét a DPT nyomás-jeladó méri. Ez a jel az FC1 áramlásszabályozóba kerül, amely úgy vezérli a PB nyomóventilátort, hogy a szonda szájánál zérus értékő nyomáskülönbség álljon fenn. Ez az FM1 áramlásmérı készülékkel már megmért hígító levegı egy kis részének elvételével és egy pneumatikus kifolyónyíláson át a TT-be vezetésével történik. Ilyen körülmények között az EP-ben és az ISP-ben azonos gázsebesség alakul ki, és az ISP-n és a TT-n átáramló mennyiségek a kipufogógáz-áram állandó (megosztott) hányadát képviselik. A megosztási arány az EP és az ISP keresztmetszeti területeinek viszonya alapján határozható meg. A hígító levegıt az SB szívóventilátor szívja át a DT-n, az átáramló mennyiséget az FM1 méri a DT belépı nyílásánál. A hígítási arány az átáramló hígító levegı mennyiségébıl és a megosztási arányból számítható. 6. ábra Részleges átáramlású hígító rendszer CO2 vagy NOx koncentráció méréssel és részmintavétellel

– 229 –


A kezeletlen kipufogógázt az EP kipufogócsıbıl az SP mintavevı szonda és a TT átvezetı csı továbbítja a DT hígító alagútba. A keresıgáz (CO2 vagy NOx) koncentrációkat a kezeletlen kipufogógázban, a hígított kipufogógázban, valamint a hígító levegıben az EGA kipufogógáz elemzı készülék(ek) méri(k). Ezek a jelek az FC2 áramlásszabályozóba kerülnek, amely vagy a PB nyomóventilátort vagy az SB szívóventilátort vezérli annak érdekében, hogy a DT-ben a kívánt kipufogógáz-megosztás és hígítási arány álljon fenn. A hígítási arány a kezeletlen kipufogógáz, a hígított kipufogógáz és a hígító levegı keresıgáz-koncentrációjából számítható. 7. ábra Részleges átáramlású hígító rendszer CO2 koncentráció méréssel, szénegyensúllyal és teljes mintavétellel

– 230 –


A kezeletlen kipufogógázt az EP kipufogócsıbıl az SP mintavevı szonda és a TT átvezetı csı továbbítja a DT hígító alagútba. A CO2 koncentrációkat a hígított kipufogógázban, valamint a hígító levegıben az EGA kipufogógáz elemzı készülék(ek) méri(k). A CO2 és az üzemanyag-áramlás GFUEL jelei vagy az FC2 áramlásszabályozóba vagy a részecskemintavevı rendszer FC3 áramlásszabályozójába kerülnek (lásd a 14. ábrát). Az FC2 a PB nyomóventilátort, míg az FC3 a részecske-mintavevı rendszert vezérli (lásd a 14. ábrát), ezáltal szabályozva a rendszerbe belépı, illetve abból kilépı áramokat és fenntartva a DT-ben a kívánt kipufogógáz megosztást és hígítási arányt. A hígítási arány a CO2 koncentrációból és a GFUEL-bıl számítható a szénegyensúly feltevés alkalmazásával. 8. ábra Részleges átáramlású hígító rendszer egy Venturi-csıvel, koncentráció méréssel és részmintavétellel

– 231 –


A kezeletlen kipufogógáz az EP kipufogócsıbıl az SP mintavevı szondán és a TT átvezetı csövön keresztül kerül a DT hígító alagútba, a DT-ben elhelyezett VN Venturi-csı által létrehozott szívás hatására. A TT-n átáramló gáz mennyisége a Venturi-zónában létrejövı mozgásmennyiség-változástól függ, és ezért függ a gáz abszolút hımérsékletétıl a TT-bıl való kilépés helyén. Következésképpen egy adott alagút-áramlási értéknél a kipufogógáz-megosztás nem állandó, és a hígítási arány kis terhelésnél egy kicsit kisebb, mint nagy terhelésnél. A nyomjelzıgáz (CO2 vagy NOx) koncentrációkat a kezeletlen kipufogógázban, a hígított kipufogógázban, valamint a hígító levegıben az EGA kipufogógáz elemzı készülék(ek) méri(k), és a hígítási arány ezekbıl a mért értékekbıl számítható. 9. ábra Részleges átáramlású hígító rendszer két Venturi-csıvel vagy két fojtótárcsával, koncentráció méréssel és részmintavétellel

– 232 –


A kezeletlen kipufogógáz az EP kipufogócsıbıl az SP mintavevı szondán és a TT átvezetı csövön keresztül kerül a DT hígító alagútba, egy fojtótárcsákból vagy Venturi-csövekbıl álló áramlásmegosztó útján. Az elsı (FD1) az EP-ben van, a második (FD2) a TT-ben. Ezenfelül még két nyomásszabályozó szelepre (PCV1 és PCV2) is szükség van az állandó kipufogógázmegosztás fenntartásához, az EP ellennyomásának és a DT nyomásának szabályozása útján. A PCV1 az SP után van elhelyezve az EP-ben, a PCV2 a PB nyomóventilátor és a DT között. A nyomjelzıgáz (CO2 vagy NOx) koncentrációkat a kezeletlen kipufogógázban, a hígított kipufogógázban, valamint a hígító levegıben az EGA kipufogógáz elemzı készülék(ek) méri(k). Ezek a kipufogógáz-megosztás ellenırzéséhez szükségesek és a PCV1 és PCV2 beszabályozásához is felhasználhatók a pontos megosztásszabályozás érdekében. A hígítási arány a nyomjelzıgáz koncentrációkból számítható ki. 10. ábra Részleges átáramlású hígító rendszer többcsöves megosztással, koncentráció méréssel és részmintavétellel

– 233 –


A kezeletlen kipufogógáz az EP kipufogócsıbıl a TT átvezetı csövön keresztül kerül a DT hígító alagútba az FD3 áramlásmegosztó segítségével, amely egy sor azonos mérető (átmérıjő, hosszúságú és hajlítási sugarú) csıbıl áll, az EP-be szerelve. A kipufogógáz e csövek egyikén át a DT-be kerül, a maradék pedig a többi csı útján a DC csillapító kamrán halad át. Így a kipufogógáz megosztásának mértékét az össz-csıszám határozza meg. Az állandó megosztási arány szabályozásához az kell, hogy a DC, valamint a TT kilépı nyílása közötti nyomáskülönbség, amit a DPT nyomáskülönbség-jeladó mér, zérus legyen. A zérus nyomáskülönbség úgy érhetı el, hogy friss levegıt fecskendezünk a DT-be a TT kilépı nyílása közelében. A nyomjelzıgáz (CO2 vagy NOx) koncentrációkat a kezeletlen kipufogógázban, a hígított kipufogógázban, valamint a hígító levegıben az EGA kipufogógáz elemzı készülék(ek) méri(k). Ezek a kipufogógáz-megosztás ellenırzéséhez szükségesek és felhasználhatók a befecskendezett levegı mennyiségének szabályozására a pontos megosztásszabályozás érdekében. A hígítási arány a nyomjelzıgáz koncentrációkból számítható ki. 11. ábra Részleges átáramlású hígító rendszer áramlásszabályozással és teljes mintavétellel

– 234 –


A kezeletlen kipufogógáz az EP kipufogócsıbıl az SP mintavevı szondán és a TT átvezetı csövön keresztül kerül a DT hígító alagútba. Az alagúton átömlı teljes áramot az FC3 áramlásszabályozó és a részecske-mintavevı rendszer P mintavevı szivattyúja (lásd a 14. ábrát) szabályozza. A hígító levegı áramát a kívánt kipufogógáz-megosztás beállításához az FC2 áramlásszabályozó szabályozza, amely vezérlıjelként a GEXH, GAIR vagy GFUEL értékeket használhatja. A DT-be áramló mintamennyiség a teljes átáramló mennyiség és a hígító levegı mennyiségének különbsége. A hígító levegı áramát az FM1 áramlásmérı készülék, a teljes átáramló mennyiséget a részecske-mintavevı rendszer (lásd a 14. ábrát) FM3 áramlásmérı készüléke méri. A hígítási arány ebbıl a két áramlási értékbıl számítható. 12. ábra Részleges átáramlású hígító rendszer áramlásszabályozással és részmintavétellel

– 235 –


A kezeletlen kipufogógáz az EP kipufogócsıbıl az SP mintavevı szondán és a TT átvezetı csövön keresztül kerül a DT hígító alagútba. A kipufogógáz megosztását és DT-be áramlását az FC2 áramlásszabályozó szabályozza, amely megfelelı módon állítja be a PB nyomóventilátor és az SB szívóventilátor által létrehozott gázáramot (vagy fordulatszámukat). Ez azért lehetséges, mert a részecskemintavevı rendszerrel kivett minta visszatér a DT-be. Az FC2 vezérlıjeleként a GEXH, GAIR vagy GFUEL használható. A hígító levegı áramát az FM1 áramlásmérı készülék, a teljes átáramló mennyiséget az FM2 áramlásmérı készülék méri. A hígítási arány ebbıl a két áramlási értékbıl számítható. Magyarázatok - 4-12. ábra - EP kipufogócsı A kipufogócsı szigetelt lehet. A kipufogócsı hıtehetetlenségének csökkentése érdekében ajánlatos 0,015 vagy kisebb falvastagság/átmérı viszonyt alkalmazni. A rugalmas szakaszok hossza ne legyen több az átmérı 12-szeresénél. A centrifugális erı hatására bekövetkezı lerakódások csökkentése érdekében a hajlatokat minimalizálni kell. Ha a rendszerben próbapadi hangtompító is van, ez is lehet hıszigetelt. Izokinetikus rendszerekben a szonda csúcsa elıtt legalább hat csıátmérınyi, utána legalább három csıátmérınyi hosszon ne legyenek a kipufogócsıben könyökök, hajlatok és hirtelen átmérıváltozások. A mintavételi zónában a gázsebesség 10 m/s-nál nagyobb legyen, az alapjárati üzemmód kivételével. A kipufogógázok nyomásingadozásai átlagban nem haladhatják meg a ± 500 Pa értéket. A nyomásingadozások csökkentésére tett intézkedések (hangtompítót és utókezelı berendezést is tartalmazó) dobozos típusú kipufogó rendszer alkalmazásán kívül, nem változtathatják meg a motor teljesítményét és nem okozhatnak részecskelerakódást. Nem izokinetikus szondával ellátott rendszereknél ajánlatos, hogy a csı a szonda csúcsa elıtt legalább hat csıátmérınyi, utána legalább három csıátmérınyi hosszon egyenes legyen. - SP mintavevı szonda (6-12. ábrák)

– 236 –


A minimális belsı átmérınek 4 mm-nek kell lennie. A kipufogócsı és a mintavevı szonda belsı átmérıjének aránya legalább 4 legyen. A szonda az áramlással szembefordított nyitott csı legyen a kipufogócsı középvonalában elhelyezve, vagy egy az 1.1.1. pontban SP1 alatt leírt többlyukú szonda. - ISP izokinetikus mintavevı szonda (4. és 5. ábra) Az izokinetikus mintavevı szondát a kipufogócsı középvonalában az áramlással szembefordítva kell elhelyezni ott, ahol a kipufogócsı áramlási viszonyai biztosítják, hogy a minta a kezeletlen kipufogógázzal arányos legyen. A belsı átmérı legalább 12 mm legyen. Az izokinetikus kipufogógáz-megosztásnál szabályozó rendszerre van szükség, amely az EP és az ISP közötti nyomáskülönbséget zérus értéken tartja. Ilyen körülmények között az EP-ben és az ISP-ben azonos kipufogógáz-sebességek alakulnak ki, és az ISP-n átfolyó tömegáram a kipufogógáz áramnak mindig azonos hányada. Az ISP-t egy nyomáskülönbségjeladóhoz kell kötni. Az EP és az ISP közötti nyomáskülönbség zérus értéken tartását a ventilátor fordulatszámának szabályozásával vagy áramlásszabályozóval lehet elérni. - FD1, FD2 áramlás-megosztó (9. ábra) Az EP kipufogócsıbe, illetve a TT átvezetı csıbe egy-egy Venturi-csı vagy fojtótárcsa van beépítve a kezeletlen kipufogógázzal arányos minta kivételéhez. Egy az EP-ben és a DT-ben keletkezı nyomást szabályozó, PCV1 és PCV2 szelepbıl álló szabályozó rendszerre van szükség az arányos áramlásmegosztáshoz. - FD3 áramlásmegosztó (10. ábra) Egy csıkészlet (többcsöves egység) van az EP kipufogócsıbe építve a kezeletlen kipufogógázzal arányos minta kivételéhez. A csövek egyike a kipufogógázt a DT hígító alagútba vezeti, a többi egy DC csillapító kamrába. A csöveknek azonos méretőeknek (azonos átmérı, hossz, hajlítási sugár) kell lenniük, így a kipufogógáz megosztása a csövek számától függ. Az arányos megosztáshoz szabályozórendszerre van szükség, amely a többcsöves egység DC-be ömlésének és TT-be ömlésének helye közötti nyomáskülönbséget zérus értéken tartja. Ilyen viszonyok mellett a kipufogógáz-sebességek az EP-ben és az FD3-ban arányosak, és a TT áramlás a kipufogógáz-áramnak mindig azonos hányada. A két pontot a DPT nyomáskülönbség-jeladóhoz kell kötni. A zérus nyomáskülönbséget az FC1 áramlásszabályozó biztosítja. - EGA kipufogógáz-elemzı készülék (6-10. ábrák) CO2 és NOx elemzık használhatók (szénegyensúly-módszer esetében csak CO2). Az elemzı készülékeket úgy kell kalibrálni, mint a gáznemő szennyezıanyag-kibocsátás mérésére szolgáló készülékeket. A koncentrációkülönbségek meghatározására egy vagy több elemzı készülék használható. A mérırendszerek pontossága olyan legyen, hogy a GEDFW,i vagy VEDFW,i, meghatározásának pontossága ±4%-on belül legyen. - TT átvezetı csı (4-12. ábrák) A részecskeminta átvezetı csı: - a lehetı legrövidebb legyen, de 5 méternél semmiképpen se legyen hosszabb, - átmérıje a szondáéval azonos vagy annál nagyobb legyen, de ne haladja meg a 25 mm-t, - kiömlı nyílása a hígító alagút közepén legyen és az áramlás irányába (ne azzal szembe) nézzen. Ha a csı 1 méter hosszú vagy annál rövidebb, akkor legfeljebb 0,05 W/(m · K) hıvezetıképességő anyaggal kell szigetelni, és a szigetelés sugárirányú vastagsága feleljen meg a szonda átmérıjének. Ha a csı 1 méternél hosszabb, szigetelni és főteni kell úgy, hogy a minimális csıfal-hımérséklet 523 K (250 °C) legyen.

– 237 –


Alternatívaként az átvezetı csı megkívánt falhımérsékletét szokásos hıvezetési számításokkal is meg lehet határozni. - DPT nyomáskülönbség-jeladó (4., 5. és 10. ábra) A nyomáskülönbség-jeladó legnagyobb mérési tartománya ± 500 Pa vagy kisebb legyen. - FC1 áramlásszabályozó (4., 5. és 10. ábra) Izokinetikus rendszereknél (4. és 5. ábra) áramlásszabályozóra van szükség az EP és az ISP közötti nyomáskülönbség zérus értéken való tartására. A szabályozás történhet: (a) az (SB) szívóventilátor fordulatszámának vagy szállításának szabályozásával és a (PB) nyomóventilátor fordulatszámának állandó értéken tartásával minden üzemmódban (4. ábra); vagy (b) az (SB) szívóventilátor által szállított hígított kipufogógáz tömegáramának állandó értékre való beállításával és a PB nyomóventilátor áramának szabályozásával, ezáltal szabályozva a kipufogógáz-minta átáramló mennyiségét a (TT) átvezetı csı végsı szakaszában (5. ábra). Nyomásszabályozott rendszer esetében a maradó hiba a szabályozókörben nem lehet ±3 Panál nagyobb. A nyomásingadozások átlaga a hígító alagútban nem lehet nagyobb ±250 Pa-nál. Többcsöves rendszerben (10. ábra) áramlásszabályozóra van szükség az arányos kipufogógáz-megosztáshoz, hogy a többcsöves egység és a TT végpontjai közötti nyomáskülönbséget zérus értéken tartsa. A szabályozás a TT végpontja közelében a DT-be fecskendezett levegıáram szabályozásával végezhetı. - PCV1, PCV2 nyomásszabályozó szelep (9. ábra) A két Venturi-csöves vagy két fojtótárcsás rendszerben az arányos áramlásmegosztáshoz két nyomásszabályozó szelepre van szükség, melyek az EP ellennyomását és a DT-ben fennálló nyomást szabályozzák. A szelepeket az EP-ben az SP után, és a PB és DT között kell elhelyezni. - DC csillapító kamra (10. ábra) A többcsöves egység kilépésénél egy csillapító kamrát kell beépíteni az EP kipufogócsı nyomásingadozásainak minimalizálása céljából. - VN Venturi-csı (8. ábra) A DT hígító alagútba Venturi-csövet kell beépíteni, hogy szívóhatás keletkezzék a TT átvezetı csı kilépésének környezetében. A TT-n átfolyó gázáramot a Venturi-zónában keletkezı mozgásmennyiség-változás határozza meg, és alapjában véve arányos a PB nyomóventilátor áramával, ezáltal állandó hígítási arányt biztosítva. Mivel a mozgásmennyiség-változás függ a TT kilépésénél uralkodó hımérséklettıl és az EP és DT közötti nyomáskülönbségtıl, a tényleges hígítási arány kis terhelésnél valamivel kisebb, mint nagy terhelésnél. - FC2 áramlásszabályozó (6., 7., 11. és 12. ábra; opcionális) A PB nyomóventilátor és/vagy az SB szívóventilátor áramának szabályozásához áramlásszabályozó használható. Ezt a kipufogógáz-áram vagy az üzemanyag-áram jele és/vagy a CO2 vagy NOx koncentrációk különbségével arányos jel vezérelheti. Nyomás alatti levegıszállítás esetén (11. ábra) az FC2 közvetlenül szabályozza a levegıáramot. - FM1 áramlásmérı készülék (6., 7., 11. és 12. ábra) Gázfogyasztásmérı vagy más áramlásmérı a hígító levegı áramának mérésére. Ha a PB kalibrálva van a térfogatáram mérésére, az FM1 opcionális. - FM2 áramlásmérı készülék (12. ábra)

– 238 –


Gázfogyasztásmérı vagy más áramlásmérı a hígított kipufogógáz áramának mérésére. Ha az SB szívóventilátor kalibrálva van az áram mérésére, az FM2 opcionális. - PB nyomóventilátor (4., 5., 6., 7., 8., 9. és 12. ábra) A hígító levegı áramának szabályozására a PB kapcsolatban állhat az FC1 vagy FC2 áramlásszabályozóval. Pillangószelep használata esetén a PB alkalmazására nincs szükség. Ha kalibrálva van, a PB a hígító levegı áramának mérésére is használható. - SB szívóventilátor (4., 5., 6., 9., 10. és 12. ábra) Csak részmintavételő rendszerekben. Ha kalibrálva van, az SB a hígított kipufogógáz áramának mérésére is használható. - DAF hígító levegıszőrı (4-12. ábrák) Ajánlatos a hígító levegıt szőrni és aktív szénen átengedni a háttér-szénhidrogének eltávolítására. A hígító levegı hımérséklete 298 K (25 °C) ± 5 K legyen. A gyártó kívánságára a hígító levegıbıl mintát lehet venni a jó mérnöki gyakorlatnak megfelelıen, a háttér részecske-szennyezettség szintjének meghatározására, amit aztán le lehet vonni a hígított kipufogógáz mért értékeibıl. - PSP részecske-mintavevı szonda (4., 5., 6., 8., 9., 10. és 12. ábra) A szonda a PTT bevezetı szakasza és - az áramlással szembefordítva kell beépíteni olyan helyen, ahol a hígító levegı és a kipufogógáz már jól összekeveredett, azaz a hígító alagút középvonalában kb. 10 alagútátmérınyi távolságra az után a pont után, ahol a kipufogógáz belép a hígító alagútba, - belsı átmérıje legalább 12 mm legyen, - elıfőthetı legfeljebb 325 K (52 °C) csı-falhımérsékletre közvetlen melegítéssel vagy a hígító levegı elımelegítésével, feltéve, hogy a levegı hımérséklete nem haladja meg a 325 K (52 °C) értéket, mielıtt még a kipufogógáz belépne a hígító alagútba, - szigetelt lehet. - DT hígító alagút (4-12. ábra) A hígító alagút: - elég hosszú legyen ahhoz, hogy a kipufogógáz és a hígító levegı turbulens áramlási viszonyok között teljesen összekeveredjen, - rozsdamentes acélból készüljön: - 0,025 vagy kisebb falvastagság/átmérı aránnyal 75 mm-nél nagyobb belsı átmérıjő hígító alagutak esetében, - 1,5 mm-nél nem kisebb névleges falvastagsággal 75 mm vagy annál kisebb belsı átmérıjő hígító alagutak esetében, - részmintavétel esetén átmérıje legalább 75 mm legyen, - ajánlatos, hogy teljes mintavétel esetén átmérıje legalább 25 mm legyen, - felfőthetı legfeljebb 325 K (52 °C) csıfal-hımérsékletre közvetlen melegítéssel vagy a hígító levegı elımelegítésével, feltéve, hogy a levegı hımérséklete nem haladja meg a 325 K (52 °C) értéket, mielıtt még a kipufogógáz belépne a hígító alagútba, - szigetelt lehet. A motor kipufogógázát alaposan össze kell keverni a hígító levegıvel. Rész-mintavevı rendszereknél a keveredés minıségét üzembeállítás után ellenırizni kell járó motor mellett, az alagút CO2 profiljának felvételével (legalább négy egyenletesen elosztott ponton). Szükség esetén keverınyílás alkalmazható. Megjegyzés: Ha a környezeti hımérséklet a (DT) alagút környezetében 293 K (20 °C) alatt van, ügyelni kell, hogy ne vesszenek el a részecskék azáltal, hogy lerakódnak a hí-

– 239 –


gító alagút hideg falára. Ezért ajánlatos az alagutat a fent megadott határokon belül melegíteni és/vagy hıszigetelni. Nagy motorterhelések esetén az alagutat nem-agresszív eszközökkel, pl. egy levegıkeringetı ventilátorral hőteni lehet feltéve, hogy a hőtıközeg hımérséklete nem alacsonyabb mint 293 K (20 °C). - HE hıcserélı (9. és 10. ábra) A hıcserélı teljesítménye elég nagy legyen ahhoz, hogy az SB szívóventilátor belépı oldalán a hımérsékletet a vizsgálat során mért átlagos üzemi hımérséklethez képest ±11 K értéken tartsa. 1.2.1.2. Teljes átáramlású hígító rendszer (13. ábra) A következık olyan hígító rendszer leírását tartalmazzák, amely a teljes kipufogógáz-áram hígításán alapul és amely az állandó térfogatú mintavevı (Constant Volume Sampling, CVS) elvet alkalmazza. A kipufogógáz és hígító levegı keverék teljes térfogatát meg kell mérni. Az állandó térfogatáram biztosítására PDP vagy CFV rendszer használható. A részecskeminta győjtése céljából a hígított kipufogógázból vett mintát át kell engedni a részecske-mintavevı rendszeren (1.2.2. pont, 14. és 15. ábra). Ha ez közvetlenül történik, egyszeri hígításról beszélünk. Ha a mintát egy második hígító alagútban még egyszer felhígítják, kétszeri hígításról van szó. Ez akkor hasznos, ha a szőrı felületi hımérsékletére vonatkozó követelményt egyszeri hígítással nem lehet teljesíteni. Bár a kétszeri hígító rendszer részben hígító rendszer, leírása mégis az 1.2.2. pontban és a 15. ábrán a részecske-mintavevı rendszer változataként szerepel, mivel nagyobb részében egy tipikus részecske-mintavevı rendszerrel azonos. A teljes átáramlású rendszer hígító alagútjában a részecske méréssel egyidejőleg meg lehet határozni gázhalmazállapotú szennyezıanyagok kibocsátását is. Ezért a gázhalmazállapotú összetevık mintavevı szondái szerepelnek a 13. ábrán, de a magyarázó jegyzékben nem jelennek meg. A vonatkozó követelmények az 1.1.1. pontban megtalálhatók. Magyarázatok - 13. ábra - EP kipufogócsı A kipufogócsı hossza a motor kipufogó győjtıcsövétıl, a turbófeltöltı kilépı csonkjától vagy az utókezelı készüléktıl a hígító alagútig ne legyen hosszabb 10 méternél. Ha a rendszer hosszabb mint 4 m, akkor minden 4 m-en felüli csövet szigetelni kell, kivéve a csıbe épített füstölésmérıt, ha van ilyen. A szigetelés sugárirányú vastagsága legalább 25 mm legyen. A szigetelıanyag hıvezetı képessége nem lehet nagyobb 0,1 W/(m x K) értéknél, 673 K (400 °C) hımérsékleten mérve. A kipufogócsı hıtehetetlenségének csökkentése érdekében ajánlatos 0,015 vagy kisebb falvastagság/átmérı viszonyt alkalmazni. A rugalmas szakaszok hossza ne legyen több az átmérı 12-szeresénél. 13. ábra Teljes átáramlású hígító rendszer

– 240 –


A DT hígító alagútban a kezeletlen kipufogógáz teljes mennyisége összekeveredik a hígító levegıvel. A hígított kipufogógáz áramát vagy PDP (Positive Displacement Pump) térfogatkiszorításos szivattyúval vagy CFV (Critical Flow Venturi) kritikus átáramlású Venturicsıvel kell mérni. Az arányos részecske-mintavételhez és a térfogatáram meghatározásához a HE hıcserélı vagy az EFC elektronikus áramlás-kiegyenlítı használható. Mivel a részecskék tömegének meghatározása a teljes hígított kipufogógáz áramon alapul, a hígítási arányt nem kell kiszámítani. - PDP térfogatkiszorításos szivattyú A PDP a teljes hígított kipufogógáz áramot a szivattyú által megtett fordulatok számával és a szivattyú egy fordulatra esı térfogat-kiszorításával méri. A kipufogó rendszer ellennyomását a PDP vagy a hígító levegı bevezetı rendszer nem csökkentheti mővi úton. A mőködı CVS rendszer mellett mért statikus kipufogó ellennyomás ne térjen el ±1,5 kPa-nál többel attól az értéktıl, ami azonos motorfordulatszámnál és terhelésnél a CVS-hez való csatlakoztatás nélkül mérhetı. A gázkeverék hımérséklete közvetlenül a PDP elıtt ne térjen el ±6 K-nál többel az áramláskiegyenlítı használatát mellızı vizsgálat alatt megfigyelt átlagos üzemi hımérséklettıl. Áramláskiegyenlítés csak akkor használható, ha a hımérséklet a PDP-be való belépésnél nem magasabb, mint 50 °C (323 K). - CFV kritikus átáramlású Venturi-csı A CFV a teljes hígított kipufogógáz áramot azzal méri, hogy az áramlást fojtott állapotban tartja (kritikus áramlás). A mőködı CFV rendszer mellett mért statikus kipufogó ellennyomás ne térjen el ±1,5 kPa-nál többel attól az értéktıl, ami azonos motorfordulatszámnál és terhelésnél a CFV-hez való csatlakoztatás nélkül mérhetı. A gázkeverék hımérséklete közvetlenül a CFV elıtt ne térjen el ±11 K-nál többel az áramláskiegyenlítı használatát mellızı vizsgálat alatt megfigyelt átlagos üzemi hımérséklettıl.

– 241 –


- HE hıcserélı (EFC használata esetén opcionális) A hıcserélı teljesítménye elegendı legyen ahhoz, hogy a hımérsékletet fent megkívánt határok közötti tartsa. - EFC elektronikus áramláskiegyenlítı (HE használata esetén opcionális) Ha a PDP vagy CFV bemeneténél a hımérséklet nem a fent megadott határok között van, áramláskiegyenlítı rendszerre van szükség a gázáram folyamatos mérésére és az arányos mintavétel szabályozására a részecskerendszerben. Ebben az esetben a folyamatosan mért gázáramjelek szolgálnak a részecske-mintavevı rendszer részecske szőrıin áthaladó mintaáram korrigálására (lásd a 14. és 15. ábrát). - DT hígító alagút A hígító alagút: - elég kis átmérıjő legyen ahhoz, hogy turbulens áramlást idézzen elı (a Reynolds-szám nagyobb legyen 4000-nél) és elég hosszú ahhoz, hogy a kipufogógáz és a hígító levegı tökéletesen összekeveredjen. Szükség esetén keverınyílás alkalmazható, - átmérıje legalább 75 mm legyen, - szigetelt lehet. A motor kipufogógázát áramlásirányba fordított csövön kell a hígító alagútba bevezetni és jól el kell keverni. Egyszeri hígítás alkalmazása esetén a hígító alagútból vett minta a részecske-mintavevı rendszerbe kerül (1.2.2. pont, 14. ábra). A PDP vagy CFV átfolyási teljesítménye elegendı legyen ahhoz, hogy a hígított kipufogógáz hımérsékletét közvetlenül az elsıdleges részecskeszőrı elıtt 325 K (52 °C) vagy annál alacsonyabb értéken tartsa. Kétszeres hígítás alkalmazása esetén a hígító alagútból vett minta a másodlagos hígító alagútba kerül ahol tovább hígul, majd így halad át a mintavevı szőrıkön (1.2.2. pont, 15. ábra). A PDP vagy CFV átfolyási teljesítménye elegendı legyen ahhoz, hogy a a DT-ben áramló hígított kipufogógáz hımérsékletét a mintavevı zónában 464 K (191 °C) vagy annál alacsonyabb értéken tartsa. A másodlagos hígító rendszer elegendı másodlagos hígító levegıt szolgáltasson ahhoz, hogy a kétszeresen hígított kipufogógáz hımérsékletét közvetlenül az elsıdleges részecske-szőrı elıtt 325 K (52 °C) vagy annál alacsonyabb értéken tartsa. - DAF hígító levegıszőrı Ajánlatos a hígító levegıt szőrni és aktív szénszőrın átbocsátani, a háttér-szénhidrogének eltávolítása céljából. A hígító levegı hımérséklete 298 K (25 °C) ±5 K legyen. A gyártó kérésére a hígító levegıbıl, megfelelıen alkalmazott mőszaki szempontok alapján mintát kell venni a háttér részecske-szintjének meghatározására, amit le lehet vonni a hígított kipufogógázzal mért értékekbıl. - PSP részecske-mintavevı szonda A szonda a PTT bevezetı szakaszát képezi és - szembe legyen fordítva az áramlással olyan helyen, ahol a hígító levegı és a kipufogógáz már jól összekeveredett, azaz a hígító rendszer DT hígító alagútjának középvonalában, áramlásirányban körülbelül 10 alagút-átmérınyi távolságra attól a ponttól, ahol a kipufogógáz belép a hígító alagútba, - belsı átmérıje legalább 12 mm legyen, - főthetı lehet, legfeljebb 325 K (52 °C) csıfal-hımérsékletre közvetlen melegítéssel vagy a hígító levegı elımelegítésével, feltéve, hogy a levegı hımérséklete nem haladja meg a 325 K (52 °C) értéket, mielıtt még a kipufogógáz belépne a hígító alagútba, - szigetelt lehet. 1.2.2. Részecske-mintavevı rendszer (14. és 15. ábra)

– 242 –


A részecske-mintavevı rendszer feladata a részecskék összegyőjtése a részecske szőrın. A hígított részleges gázáram teljes mintavételezése esetén, melynél az egész hígított kipufogógáz minta áthalad a szőrıkön, a hígító (1.2.1.1. pont, 7. és 11. ábra) és mintavevı rendszer általában egy egységet képez. A hígított részleges gázáram részmintavételezése vagy teljes átáramlású hígítás esetén, amikor a hígított kipufogógáznak csak egy része halad át a szőrıkön, a hígító (1.2.1.1. pont, 4., 5., 6., 8., 9., 10. és 12. ábra és 1.2.1.2. pont 13. ábra) és mintavevı rendszer általában külön egységeket képez. Ebben a részben a teljes átáramlású hígító rendszer DDS kétszeres hígító rendszere (15. ábra) egy, a 14. ábrán látható, tipikus részecske-mintavevı rendszer sajátos változatának tekinthetı. A kétszeres hígító rendszerben a részecske-mintavevı rendszer minden lényeges eleme megtalálható, mint a szőrıtartók és a mintavevı szivattyú, s ezen felül egyes további, a hígítással kapcsolatos elemek, mint a hígító levegıellátás és a másodlagos hígító alagút. A szabályozó körök lökésszerő igénybevételének elkerülése érdekében ajánlatos a mintavevı szivattyút az egész vizsgálati eljárás alatt járatni. Az egyszőrıs módszer esetében megkerülı rendszert kell alkalmazni, hogy a minta csak a megkívánt idıpontokban haladjon át a szőrıkön. Az átkapcsolás szabályozó körökre gyakorolt hatását a lehetı legkisebbre kell korlátozni. Magyarázatok - 14. és 15. ábra - PSP részecske-mintavevı szonda (14. és 15. ábra) Az ábrákon látható részecske-mintavevı szonda a PTT részecske átvezetı csı bevezetı szakasza. A szonda: - szembe legyen fordítva az áramlással olyan helyen, ahol a hígító levegı és a kipufogógáz már jól összekeveredett, azaz a hígító rendszer DT hígító alagútjának középvonalában (lásd az 1.2.1. pontot), áramlásirányban körülbelül 10 alagút-átmérınyi távolságra attól a ponttól, ahol a kipufogógáz belép a hígító alagútba, - belsı átmérıje legalább 12 mm legyen, - főthetı lehet, legfeljebb 325 K (52 °C) csıfal-hımérsékletre közvetlen melegítéssel vagy a hígító levegı elımelegítésével, feltéve, hogy a levegı hımérséklete nem haladja meg a 325 K (52 °C) értéket, mielıtt még a kipufogógáz belépne a hígító alagútba, - szigetelt lehet. 14. ábra Részecske-mintavevı rendszer

– 243 –


A részleges átáramlású vagy teljes átáramlású hígító rendszer DT hígító alagútjából a PSP részecske-mintavevı szondán és a PTT részecske átvezetı csövön keresztül a P mintavevı szivattyú hígított kipufogógáz mintát vesz. A minta áthalad az FH szőrıtartó(ko)n, amelyek a részecske-mintavevı szőrıket foglalják magukban. A minta-gázáram nagyságát az FC3 áramlásszabályozó szabályozza. EFC elektronikus áramlás-kiegyenlítés (lásd a 13. ábrát) alkalmazása esetén a hígított kipufogógáz-áram szolgál FC3 vezérlıjeleként. 15. ábra Hígító rendszer (csak teljes átáramlás esetén)

– 244 –


A teljes átáramlású hígító rendszer DT hígító alagútjából a PSP részecske-mintavevı szondán és a PTT részecske átvezetı csövön keresztül hígított kipufogógáz minta jut az SDT másodlagos hígító alagútba, ahol még egyszer felhígul. Ez után a minta áthalad az FH szőrıtartó(ko)n, amelyek a részecske-mintavevı szőrıket foglalják magukban. A hígító levegı árama általában állandó, míg a minta áramát az FC3 áramlásszabályozó szabályozza. EFC elektronikus áramlás-kiegyenlítés (lásd a 13. ábrát) alkalmazása esetén a teljes hígított kipufogógázáram szolgál az FC3 vezérlıjeleként. - PTT részecske átvezetı csı (14. és 15. ábra) A részecske átvezetı csı nem lehet hosszabb 1020 mm-nél és a lehetı legrövidebb legyen. A méret az alábbiakra távolságokra vonatkozik: - a részleges átáramlást hígító, rész-mintavevı rendszernél és a teljes átáramlású egyszeresen hígító rendszernél a szonda csúcsától a szőrıtartóig, - a részleges átáramlást hígító, teljes mintavevı rendszernél a hígító alagút végétıl a szőrıtartóig, - a teljes átáramlású kétszeres hígítású rendszernél a szonda csúcsától a másodlagos hígító alagútig. Az átvezetı csı: - főthetı lehet, legfeljebb 325 K (52 °C) csıfal-hımérsékletre közvetlen melegítéssel vagy a hígító levegı elımelegítésével, feltéve, hogy a levegı hımérséklete nem haladja meg a 325 K (52 °C) értéket, mielıtt még a kipufogógáz belépne a hígító alagútba, - szigetelt lehet. - SDT másodlagos hígító alagút (15. ábra) A másodlagos hígító alagút minimális átmérıje 75 mm legyen, és elég hosszú legyen ahhoz, hogy a kétszeresen hígított minta legalább 0,25 másodpercig tartózkodjon benne. Az FH elsıdleges szőrıtartó 300 mm-nél ne legyen távolabb az SDT kilépı nyílásától. A másodlagos hígító alagút:

– 245 –


- főthetı lehet, legfeljebb 325 K (52 °C) csıfal-hımérsékletre közvetlen melegítéssel vagy a hígító levegı elımelegítésével, feltéve, hogy a levegı hımérséklete nem haladja meg a 325 K (52 °C) értéket, mielıtt még a kipufogógáz belépne a hígító alagútba, - szigetelt lehet. - FH szőrıtartó(k) (14. és 15. ábra) Az elsıdleges és a pótszőrıkhöz egy szőrıház vagy külön-külön szőrıház használható. A III. melléklet 1. függeléke 1.5.1.3. pontjának követelményeit teljesíteni kell. A szőrıtartó(k): - főthetı(k) lehet(nek), legfeljebb 325 K (52 °C) csıfal-hımérsékletre közvetlen melegítéssel vagy a hígító levegı elımelegítésével, feltéve, hogy a levegı hımérséklete nem haladja meg a 325 K (52 °C) értéket, - szigetelt(ek) lehet(nek). - P mintavevı szivattyú (14. és 15. ábra) A részecske-mintavevı szivattyú elég messze legyen az alagúttól ahhoz, hogy a belépı gáz hımérséklete állandó (±3 K) maradjon, ha az áramlás nincs FC3-mal szabályozva. - DP hígító levegı szivattyú (15. ábra) (csak teljes átáramlású kétszeres hígítás esetén) A hígító levegı szivattyút úgy kell elhelyezni, hogy a másodlagos hígító levegı hımérséklete 298 K (25 °C) ±5 K legyen. - FC3 áramlásszabályozó (14. és 15. ábra) Ha más eszköz nem áll rendelkezésre, áramlásszabályozót kell használni a részecskeminta áramnak a minta útvonalán elıforduló hımérséklet- és ellennyomás-változások miatti kompenzálására. Az áramlásszabályozóra az EFC elektronikus áramláskiegyenlítı (lásd a 13. ábrát) használata esetén van szükség. - FM3 áramlásmérı készülék (14. és 15. ábra) (részecskeminta áram) A gázfogyasztásmérı vagy áramlásmérı készülék elég messze legyen a mintavevı szivatytyútól ahhoz, hogy a belépı gáz hımérséklete állandó (±3 K) maradjon, ha az áramlás nincs FC3-mal szabályozva. - FM4 áramlásmérı készülék (15. ábra) (hígító levegı, csak a teljes átáramlású kétszeres hígítású rendszernél) A gázfogyasztásmérı vagy áramlásmérı készülék úgy legyen elhelyezve, hogy a belépı gáz hımérséklete 298 K (25 °C) ±5 K maradjon. - BV gömbcsap (opcionális) A gömbcsap átmérıje legalább akkora legyen mint a mintavevı csı belsı átmérıje és kapcsolási ideje 0,5 s-nál rövidebb legyen. Megjegyzés: Ha a PSP, PTT, SDT és FH közelében a környezeti hımérséklet 293 K (20 °C) alatt van, ügyelni kell, hogy ne vesszenek el a részecskék e részek hideg falára lerakódás által. Ezért ajánlatos ezeket az alkatrészeket a megfelelı helyeken megadott határokon belül melegíteni és/vagy hıszigetelni. Az is ajánlatos, hogy a szőrı felületének hımérséklete a mintavétel alatt ne legyen alacsonyabb, mint 293 K (20 °C). Nagy motorterhelések esetén a fenti alkatrészeket nem-agresszív eszközökkel, pl. egy levegıkeringetı ventilátorral hőteni lehet, feltéve, hogy a hőtıközeg hımérséklete nem alacsonyabb, mint 293 K (20 °C). 1.a. Ez a melléklet a következık szerint alkalmazandó: a) az I., II., III A., III B. és IV. szakasz tekintetében a 4. számú melléklet 1. pontja alkalmazandó;

– 246 –


b) amennyiben a gyártó a 3. számú melléklet 1.2.1. pontjában szereplı lehetıség alapján az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírásának 4B. mellékletében leírt eljárást alkalmazza, az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. elıírása 4B. melléklet 9. pontját kell alkalmazni.

7. számú melléklet a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelethez (MINTA)

Típus-jóváhagyási bizonyítvány Közlemény egy motortípus vagy motortípus-család szennyezıanyag-kibocsátás szempontjából való - típusjóváhagyásáról/típusjóváhagyás-kiterjesztésérıl/megtagadásáról/visszavonásáról Típus-jóváhagyási szám: ............................................. A kiterjesztés száma: ............................................. A kiterjesztés indoka ..........................................................................................

(ahol

szükséges):

I. Szakasz 0. Általános adatok 0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): ............................................................................... 0.2. Az alap- és (ha alkalmazható) a család-motortípusok gyártó által adott megnevezése: ................................................................................................................................................... .. 0.3. A gyártó típusazonosítási kódja, ahogy fel van tüntetve a jármővön (jármőveken): A jelölés helye: ............................................................................................................................. A felerısítés módja: ...................................................................................................................... 0.4. A motorral hajtott gép leírása:............................................................................................... 0.5. A gyártó neve és címe: .......................................................................................................... A gyártó megbízottjának (ha van) neve és címe: ............................................................................ 0.6. A motor azonosítási számának helye, kódolása és felerısítési módja: ...................................... 0.7. Az EK-jóváhagyási jel helye és felerısítésének módja: ........................................................... 0.8. Az összeszerelı üzem(ek) címe(i): ......................................................................................... II. Szakasz 1. Alkalmazási korlátozás (ha van): ............................................................................................... 1.1. A motor(ok) gépbe szerelésénél figyelembe veendı különleges feltételek: .............................. – 247 –


1.1.1. Maximális megengedett szívási vákuum: .......................................................................kPa 1.1.2. Maximális megengedett ellennyomás: ...........................................................................kPa 2. A vizsgálat elvégzésével megbízott mőszaki szolgálat ............................................................... 3. A vizsgálati jegyzıkönyv kelte: ................................................................................................. száma: 4. A vizsgálati jegyzıkönyv ............................................................................................... 5. Alulírott ezennel igazolom a gyártónak a fent leírt motor(ok)hoz csatolt információs dokumentációjában szereplı leírásának helytállóságát és, hogy a mellékelt vizsgálati eredmények alkalmazhatók a szóban forgó típusra. A mintá(ka)t a jóváhagyási hatóság választotta ki és (alap)motortípus(ok)ként a gyártó nyújtotta be A típusjóváhagyás megadva/megtagadva/visszavonva2. Hely: .......................................................................................................................................... Kelt: ........................................................................................................................................... Aláírás: ....................................................................................................................................... Mellékletek: Információs csomag Vizsgálati eredmények (lásd az 1. függeléket) A mintavevı rendszer korrelációs vizsgálata, ha a referencia rendszerektıl eltérıt alkalmaztak

1. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 7. számú mellékletéhez KOMPRESSZIÓS GYÚJTÁSÚ MOTOROKRA VONATKOZÓ VIZSGÁLATI JELENTÉS VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK A vizsgált motorra vonatkozó információk A motor típusa: .......................................................................................................................... Motorazonosító szám: ............................................................................................................... 1. A vizsgálat végrehajtására vonatkozó információk: ............................................................. 1.1. A vizsgálathoz használt referencia-tüzelıanyag 1.1.1. Cetánszám: ...................................................................................................................... 1.1.2. Kéntartalom: .................................................................................................................... 1.1.3. Sőrőség: ........................................................................................................................... 1.2. Kenıanyag 1.2.1. Gyártmány(ok): ............................................................................................................... 1.2.2. Típus(ok): ........................................................................................................................

– 248 –


(ha a kenıanyag és a tüzelıanyag keverve van, meg kell adni az olaj százalékos arányát) 1.3. A motor által hajtott berendezés (ha van ilyen) 1.3.1. Felsorolás és azonosító adatok: ....................................................................................... 1.3.2. A jelzett motorfordulatszámokon felvett teljesítmény (a gyártó által meghatározottak szerint): Különbözı motorfordulatszámon ,felvett PAE (kW) teljesítmény, figyelembe véve e melléklet 3. függelékét Berendezés Közbensı fordulatszám Legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatNévleges fordulatszám (ha van ilyen) szám (ha eltér a névleges értéktıl)

Összesen:

1.4. A motor teljesítménye 1.4.1. A motor fordulatszáma Alapjárat: ......................................................................................................................... min1 Közepes fordulatszám: ..................................................................................................... min1 Legnagyobb teljesítmény: ................................................................................................ min1 Névleges: ..................................................................................................................... min-1 1.4.2. A motor teljesítménye Feltétel

A teljesítmény beállítása (kW) különbözı motorfordulatszámok mellett Közbensı Legnagyobb teljesítNévleges fordulatfordulatszám ményhez tartozó forszám (ha van ilyen) dulatszám (ha eltér a névleges értéktıl)

A megadott vizsgálati fordulatszámon mért legnagyobb teljesítmény (PM) (kW) (a) A motor által meghajtott berendezés által felvett összes teljesítmény e függelék 1.3.2. pontja szerint, figyelembe véve a 3. függeléket (kW) (b) A motor hasznos teljesítménye az I. melléklet 2.4. pontja szerint (kW) (c) c=a+b

2. Az NRSC-vizsgálat végrehajtására vonatkozó információk: 2.1. A próbapad beállítása (kW) A próbapad beállítása (kW) különbözı motorfordulatszámokon Százalékos terhe- Közbensı fordu- 63% (adott eset- 80% (adott eset- 91% (adott esetlés latszám (ha van ben) ben) ben) ilyen) 10 (adott esetben)

– 249 –

Névleges fordulatszám

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról 25 (adott esetben) 50 75 (adott esetben) 100

2.2. A motor/alapmotor károsanyag-kibocsátási eredményei Romlási tényezı (DF): számított/rögzített Az alábbi táblázatban adja meg a romlási tényezık értékét és a kibocsátási eredményeket:

DF mult/add3

CO

NRSC-vizsgálat CH NOx

CH + NOx

PM

Kibocsátás

CO (g/kWh)

CH (g/kWh)

CH + NOx (g/kWh)

PM (g/kWh)

CO2 (g/kWh)

CH (g/kWh)

NOx (g/kWh)

PM (g/kWh)

NOx (g/kWh)

Vizsgálati eredmény Végleges vizsgálati eredmény romlási tényezıvel Kiegészítı vizsgálati pontok az ellenırzési tartományban (adott esetben) Kibocsátás a vizsgálati ponton Motor for- Terhelés CO dulatszám (%) (g/kWh) 1. vizsgálati eredmény 2. vizsgálati eredmény 3. vizsgálati eredmény

2.3. Az NRSC-vizsgálat során használt mintavételezési rendszer: 2.3.1. Gáz-halmazállapotú szennyezı anyagok kibocsátása: ............................................. 2.3.2. PM: ........................................................................................................................... 2.3.2.1. Módszer: egy/több szőrı 3. Az NRTC-vizsgálat végrehajtására vonatkozó információk (adott esetben): 3.1. A motor/alapmotor károsanyag-kibocsátási eredményei Romlási tényezı (DF): számított/rögzített Az alábbi táblázatban adja meg a romlási tényezık értékét és a kibocsátási eredményeket: A IV. szakasznak megfelelı motorok esetében meg lehet adni a regenerálásra vonatkozó adatokat. DF mult/add (12)

CO

NRTC-vizsgálat CH NOx

CH + NOx

PM

Kibocsátás

CO (g/kWh)

CH (g/kWh)

NOx (g/kWh)

CH + NOx (g/kWh)

PM (g/kWh)

CO (g/kWh)

CH (g/kWh)

NOx (g/kWh)

CH + NOx (g/kWh)

PM (g/kWh)

Hidegindítás Kibocsátás Melegindítás regenerálás nélkül Melegindítás regenerálással (12) kr,u (mult/add) (12) kr,d (mult/add) (12) Súlyozott vizsgálati eredmény Végleges

– 250 –

CO2 (g/kWh)

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról vizsgálati eredmény romlási tényezıvel

Ciklusmunka regenerálás nélküli melegindítás esetén kWh 3.2. Az NRTC-vizsgálat során használt mintavételezési rendszer: Gáz-halmazállapotú szennyezı anyagok kibocsátása: ....................................................... PM: ..................................................................................................................................... Módszer: egy/több szőrı

2. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 7. számú mellékletéhez Külsıgyújtású motorok vizsgálati eredményei 1. Információk a vizsgálat(ok) lefolytatásához: 1.1. Oktánszám 1.1.1. Oktánszám 1.1.2. Keverék olajozás esetén, mint a kétütemő motornál, az olaj százalékos részaránya a keverékben 1.1.3. A benzin sőrősége négyütemő motoroknál, illetve benzin/olaj - keverék sőrősége kétütemő motoroknál. 1.2. Kenıolaj 1.2.1. Gyártmány(ok) 1.2.2. Típus(ok) 1.3. A motorról hajtott berendezések (ha vannak) 1.3.1. Felsorolás és azonosításhoz szükséges részletek 1.3.2. Felvett teljesítmény a megadott motorfordulatszámoknál (a gyártó közlése szerint): Különbözı motorfordulatszámoknál felvett teljesítmény PAE (kW) figyelembe véve ennek a mellékletnek a 3. függelékét Közbensı Névleges

Berendezés

Összesen:

1.4. A motor teljesítménye 1.4.1. A motor fordulatszámai: Alapjárat: .......................................................................................................................... 1/min Közbensı: ......................................................................................................................... 1/min Névleges: .......................................................................................................................... 1/min 1.4.2. A motor teljesítménye Feltétel

Teljesítmény (kW) különbözı motorfordulatszámoknál Közbensı Névleges

A vizsgálat során mért maximális teljesítmény (PM) (kW) (a)

– 251 –

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról A motorról hajtott berendezések által felvett összes teljesítmény ennek a függeléknek az 1.3.2. pontja vagy a 3. számú melléklet 2.8. pontja szerinti (PAE) (kW) (b) Leadott (effektív) motorteljesítmény az 1. számú melléklet 2.4. pontja szerint (kW) (c)

1.5. Kibocsátási szintek 1.5.1. Fékpad beállítása (kW) Százalékos terhelés

Fékpad beállítása (kW) különbözı motorfordulatszámoknál Közbensı Névleges (ha alkalmazható) (ha alkalmazható)

10 (ha lehetséges) 25 (ha lehetséges) 50 75 100

1.5.2. A vizsgálati ciklusban mért emissziós eredmények: CO = ............................. g/kWh CH = ............................. g/kWh NOx = ........................... g/kWh

3. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 7. számú mellékletéhez Felszerelt segédberendezések a motorteljesítmény meghatározására irányuló vizsgálatnál Nr. 1

2 3

4 5

Segédberendezés Szívó-rendszer Szívócsı-vezeték Forgattyúház-szellıztetés Rezonancia-feltöltı vezérlés Levegımennyiség mérés Levegıszívás rendszer Légszőrı Szívászaj-hangtompító Fordulatszám határoló Levegı-elımelegítı a szívócsıben Kipufogó-berendezés Kipufogógáz tisztító Kipufogó győjtıcsı Kipufogógáz összekötı vezeték Hangtompító(k) Csıvég Kipufogó-fék Feltöltı Üzemanyag-szivattyú Porlasztó-berendezés Porlasztó

Emisszió vizsgálatnál felszerelve igen, szériatartozék igen, szériatartozék igen, szériatartozék igen, szériatartozék igen(a) igen(a) igen(a) igen(a) igen, szériatartozék, lehetıség szerint a legkedvezıbbre állítva igen, szériatartozék igen, szériatartozék igen(b) igen(b) igen(b) nem(c) igen, szériatartozék igen, szériatartozék(d) igen, szériatartozék

– 252 –


6

7

8

9

10

11 12 13 14

Elektronikus ellenırzı rendszer, levegımennyiség-mérı stb. Gázmotor berendezése Nyomáscsökkentı Elpárologtató Keverı Tüzelıanyag-befecskendezés (benzin és dízel) Elıszőrı Szőrı Szivattyú Magasnyomású vezeték Levegı beömlı-szelep Elektronikus vezérlés, levegıárammérı stb. Regulátor/szabályozó Teljes terhelés tiltás a vezérlırendszerben (atmoszférikus körülményektıl függıen) Folyadékhőtés Hőtı Ventilátor Ventilátor burkolat Vízpumpa Termosztát Levegıhőtés Motorburkolat Ventilátor vagy fúvó Hıfokszabályozó Elektromos berendezés Generátor Gyújtáselosztó Transzformátor(ok) Vezeték Gyújtógyertyák Elektronikus ellenırzı rendszer kopogásszenzorral / gyújtásállítással Feltöltı Direkt a motor által /vagy kipufogógázzal hajtott feltöltı Feltöltılevegı-hőtés Hőtıközeg szivattyú, vagy ventillátor a motorról hajtva Hőtés áramlásszabályozás A próbapad segédventilátora Szennyezés-csökkentı berendezés Indító berendezés Kenıolaj-szivattyú

igen, szériatartozék

igen, szériatartozék igen, szériatartozék igen, szériatartozék

igen, szériatartozék, vagy a fékpadé igen, szériatartozék, vagy a fékpadé igen, szériatartozék igen, szériatartozék igen, szériatartozék igen, szériatartozék igen, szériatartozék

nem nem nem igen, szériatartozék(f) igen, szériatartozék(g) nem(h) nem(h) nem igen, szériatartozék(i) igen, szériatartozék igen, szériatartozék igen, szériatartozék igen, szériatartozék igen, szériatartozék igen, szériatartozék igen, szériatartozék igen, szériatartozék, vagy próbapadé(j), (k) nem(h) igen, szériatartozék igen, szükség esetén igen, szériatartozék a vizsgálóállomás berendezése igen, szériatartozék

a) A teljes beömlı/szívó rendszert csatlakoztatni kell a szándékozott alkalmazásnak megfelelıen: ahol feltételezhetıen jelentısen befolyásolja a motor teljesítményét, a természetes szívású külsıgyújtású motoroknál;

– 253 –


ahol a gyártó elıírja, hogy szükséges. Más esetekben, egy ekvivalens rendszert kell alkalmazni és a teszt során meg kell gyızıdni, hogy a szívórendszerben a nyomás 100 Pa-nál nagyobb mértékben nem tér el a gyártó által a tiszta levegıszőrıre megadott felsı határértéktıl. b) A teljes kipufogó rendszert csatlakoztatni kell a szándékozott alkalmazásnak megfelelıen: ahol feltételezhetıen jelentısen befolyásolja a motor teljesítményét, a természetes szívású külsıgyújtású motoroknál; ahol a gyártó elıírja, hogy szükséges. Más esetekben, egy ekvivalens rendszert kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a mért nyomás 1000 Pa-nál nagyobb mértékben nem tér el a gyártó által megadott felsı határértéktıl. c) Ha a kipufogófék fel van szerelve a motorra, a fojtószelepnek teljesen nyitott pozícióban kell lennie. d) Amennyiben szükséges, az üzemanyag tápnyomását lehet állítani, hogy reprodukálható legyen a tápnyomás az egyes alkalmazási módokra (különösen, üzemanyag-visszavezetéses rendszerek használatánál). e) A levegı szívószelep pneumatikus szabályzója az üzemanyag-befecskendezı szivattyúnak. A szabályzó vagy a befecskendezı rendszer tartalmazhat olyan további elemeket, amelyek hatással vannak a befecskendezett üzemanyag mennyiségére. f) A hőtıfolyadék keringetésérıl a motor hőtıfolyadék-szivattyúnak kell egyedül gondoskodnia. A folyadék hőtése megoldható külsı körrel is, oly módon, hogy ennek a külsı körnek a nyomásvesztesége és a hőtıfolyadék-szivattyú bejövı nyomása lényegében megegyezzen a motor eredeti hőtıkörének ezen paramétereivel. g) A termosztátot teljesen nyitott állapotba kell tartani. h) Amennyiben hőtıventilátor vagy légfúvó van csatlakoztatva a motorhoz a vizsgálat során, az így elnyelt teljesítményt hozzá kell adni a mérési eredményekhez, kivéve, ha ezek a kiegészítı berendezések a motorral egységet képeznek (pl. léghőtéses motorok hőtıventilátorait közvetlenül a fıtengelyrıl hajtják meg). A ventillátor vagy légfúvó teljesítményét a kísérleti fordulatszámhoz vagy standard karakterisztikákból számítással vagy kísérletekkel kell meghatározni. i) A generátor minimális teljesítménye: a generátor elektromos teljesítményének meghatározásához csak azokat a berendezéseket kell figyelembe venni, amelyek nélkülözhetetlenek a motor mőködéséhez. Amennyiben szükség van akkumulátor csatlakoztatására, teljesen feltöltött akkumulátort kell használni erre a célra. j) Töltılevegı-hőtéses motorokat a vizsgálatok során is töltılevegı-hőtéssel kell ellátni, akár levegı vagy folyadékhőtéses. Ha a gyártó preferálja, speciális próbapadra épített rendszer is helyettesítheti a léghőtıt. Bármelyik esetben, a teljesítmény mérését minden fordulatszámnál a motor levegıjének a töltılevegı-hőtın áthaladásakor a gyártó által megadott maximális nyomáseséssel és minimális hımérsékleteséssel kell elvégezni. k) Ezekbe beletartozhat, például a kipufogógáz visszavezetés (EGR) rendszer, katalizátor, termikus reaktor, másodlagos levegı betápláló rendszerek és üzemanyag elpárolgás-gátló rendszer. l) Az elektromos, ill. más indító rendszerekhez szükséges teljesítményt a próbapadról kell kapnia a motornak.

8. számú melléklet a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelethez A jóváhagyási bizonyítványok számozási rendszere

– 254 –


1. A szám öt részbıl áll amelyeket „*” karakter választ el. 1. rész - kis „e” bető, melyet a jóváhagyást megadó ország megkülönböztetı betőjele vagy száma követ: 1 Németország 2 Franciaország 3 Olaszország 4 Hollandia 5 Svédország 6 Belgium 7 Magyarország 8 Cseh Köztársaság 9 Spanyolország 11 Egyesült Királyság 12 Ausztria 13 Luxemburg 17 Finnország 18 Dánia 19 Románia 20 Lengyelország 21 Portugália 23 Görögország 24 Írország 26 Szlovénia 27 Szlovákia 29 Észtország 32 Lettország 34 Bulgária 36 Litvánia CY Ciprus MT Málta 2. rész: az irányelv száma. Mivel az irányelv különbözı végrehajtási idıpontokat és eltérı mőszaki követelményeket tartalmaz, két betőkaraktert kell hozzá adni. Ezek a betők a szigorítási lépcsık különbözı végrehajtási idıpontjaira vonatkoznak, és a motor alkalmazásaira a különbözı specifikációjú mobil gépekben, amelyek alapján megadták a jóváhagyást. Az elsı karaktert az irányelv 9. cikke határozza meg (e rendelet 10. §-a). A második karakter az irányelv I. melléklet 1. része határozza meg a 3. számú melléklet 3.6. pontja szerinti a vizsgálati módra tekintettel (e rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja a 3. számú melléklet 3.7. pontja szerinti vizsgálati módra tekintettel). 3. rész: az irányelv legutolsó, a jóváhagyásnál alkalmazható módosításának száma. Ha indokolt, két további betőt kell hozzá adni, a 2. résznél leírt feltételektıl függıen, még akkor is, ha az új paraméterek miatt csak az egyik karaktert kellene változtatni. Ha ezek a karakterek nem változnak, el kell hagyni ıket. 4. rész: egy négyjegyő szám (adott esetben az elején nullákkal kiegészítve), jelezve az alap jóváhagyási számot. A számsorozatnak (a jóváhagyások sorszámozásának) 0001-el kell kezdıdni. 5. rész: kétjegyő szám (adott esetben az elején nullával kiegészítve) a kiterjesztés jelzésére. A számsorozatnak minden alapjóváhagyási szám vonatkozásában 01-el kell kezdıdni.

– 255 –


2. Az alábbi példa: 3. sorszámú jóváhagyás, (eddig kiterjesztés nélkül), az A alkalmazási dátumnak (I. lépcsı, felsı teljesítmény sáv), egy A kategóriájú mobil gép motor motorjára alkalmazva, és az Egyesült Királyságban kiadva a jóváhagyást: e 11*98/.....AA*00/000XX*0003*00 3. Az alábbi példa: második kiterjesztés a 4. sorszámú jóváhagyáshoz, az E alkalmazási dátumnak (II. lépcsı, középsı teljesítmény sáv) megfelelıen, az elızıvel azonos gép specifikációval (A) és Németországban kiadva a jóváhagyást: e 1*01/.....EA*00/000XX*0004*02

9. számú melléklet a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelethez A JÓVÁHAGYOTT MOTOROK ADATLAPJA 1. Szikragyújtású motorok A hatóság bélyegzıje A jóváhagyott motortípus Típus-jóváhagyási szám A jóváhagyás dátuma A gyártó neve Motortípus/-család A motor leírása Általános tájékoztatás (1) Hőtıközeg A hengerek száma Hengerőrtartalom (cm3) Az utókezelés típusa Névleges fordulatszám (ford/perc) Névleges hasznos teljesítmény (kW) Kibocsátás CO (g/kWh) CH NOx PM

1

2

3

4

2. Kompressziós gyújtású motorok , A hatóság bélyegzıje

2.1. A motorra vonatkozó általános információk A jóváhagyott motortípus Típus-jóváhagyási szám A jóváhagyás dátuma A gyártó neve

1

Motortípus/-család A motor leírása Általános tájékoztatás Hőtıközeg

– 256 –

2

3

4

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról A hengerek száma Hengerőrtartalom (cm3) Az utókezelés típusa Névleges fordulatszám (ford/perc) Legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám (min-1) Névleges hasznos teljesítmény (kW) Legnagyobb hasznos teljesítmény (kW)

2.2. Végsı kibocsátási eredmény A jóváhagyott motortípus Végleges NRSC CO vizsgálati eredCH mény romlási tényezıvel NOx (g/kWh) CH + NOx PM NRSC CO2 (g/kWh) Végleges NRTC CO vizsgálati eredCH mény romlási tényezıvel NOx (g/kWh) CH + NOx PM Melegindításos NRTC ciklus CO2-kibocsátása (g/kWh) Melegindításos NRTC ciklusmunkája (kWh)

1

2

3

4

2.3. NRSC ciklus romlási tényezıi és kibocsátási vizsgálati eredményei A jóváhagyott motortípus DF CO mult/add CH NOx CH + NOx PM NRSC vizsgálati CO eredmény romlási CH tényezı nélkül NOx (g/kWh) CH + NOx PM

1

2

3

4

3

4

2.4. NRTC ciklus romlási tényezıi és kibocsátási vizsgálati eredményei A jóváhagyott motortípus DF CO mult/add CH NOx CH + NOx PM Hideg-indításos CO NRTC vizsgálati CH eredmény romlási NOx tényezı nélkül CH + NOx (g/kWh) PM

1

– 257 –

2

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról Meleg-indításos NRTC vizsgálati eredmény romlási tényezı nélkül (g/kWh)

CO HC NOx HC + NOx PM

2.5. Melegindításos NRTC ciklus kibocsátásvizsgálati eredményei A IV. szakasznak megfelelı motorok esetében meg lehet adni a regenerálásra vonatkozó adatokat. A jóváhagyott motortípus Melegindításos CO NRTC ciklus CH regenerálás nélkül NOx (g/kWh) CH + NOx PM Melegindításos CO NRTC ciklus CH regenerálással NOx (g/kWh) CH + NOx PM

1

2

3

4

10. számú melléklet a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelethez Gyártott motorok jegyzéke A hatóság bélyegzıje A lista száma Az idıszak, amelyre vonatkozik: .................................-tól ...................................-ig Az alábbi információkat kell megadni az elızıekben megjelölt idıszakban, e rendelet elıírásainak megfelelıen gyártott motorok azonosítási számára (motorszám), típusára, családhoz tartozására és típus-jóváhagyási számára vonatkozóan: Gyártó: Gyártmány: Jóváhagyás száma: Motorcsalád neve: Motortípus: Motorszámok:

1: ................ ..............001 ..............002 . . ................m

2: ................ ..............001 ..............002 . . ................p

3: ................ ..............001 ..............002 . . ................q

A kiállítás dátuma: ....................................................................................................... Az elsı kiállítás dátuma (kiegészítés esetén):

11. számú melléklet a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelethez A típusjóváhagyást kapott motorok adatlapja A hatóság bélyegzıje

– 258 –

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendı belsı égéső motorok gáznemő és részecskékbıl álló szennyezıanyag-kibocsátásának korlátozásáról Szám

A bizonyítvány dátuma

A motor leírása TelNévGyár- Típus Hőtı- Hen- Lötó / közeg gerek ketjeleges Égés Utóke száma térfo- sít- forducsalád gat mény lattér zelés (kW) szám (min1)

PT

Emisszió [g/kWh] NOx CO HC

12. számú melléklet a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelethez AZ ALTERNATÍV TÍPUSJÓVÁHAGYÁSOK ELISMERÉSE 1. A 10. § (4) bekezdés a) pontja szerinti A, B és C kategóriájú motorok tekintetében a következı típusjóváhagyásokat és adott esetben az ezekhez tartozó típus-jóváhagyási jeleket egyenértékőnek kell tekinteni az e rendelet szerinti jóváhagyással: 1.1. a 2000/25/EK irányelv szerinti típusjóváhagyások; 1.2. a 88/77/EGK irányelv szerinti típusjóváhagyások, amelyek teljesítik az A vagy B lépcsı követelményeit a 88/77/EGK irányelv 2. cikke és I. melléklet 6.2.1. pontja, illetve az ENSZ-EGB 02. módosítássorozattal módosított és az I/2. helyesbítéssel helyesbített 49. sz. elıírása tekintetében; 1.3. a 96. számú ENSZ-EGB elıírás szerinti típusjóváhagyások. 2. A 10. § (4) bekezdés b) pontja szerinti D, E, F és G kategóriájú (II. szakaszba sorolt) motorok tekintetében a következı típusjóváhagyásokat és adott esetben az ezekhez tartozó típusjóváhagyási jeleket egyenértékőnek kell tekinteni az e rendelet szerinti jóváhagyással: 2.1. a 2000/25/EK irányelv - II. szakasz - szerinti jóváhagyások; 2.2. a 99/96/EK irányelvvel módosított 88/77/EGK irányelv szerinti típusjóváhagyások, amelyek megfelelnek az említett irányelv 2. cikkében és I. melléklete 6.2.1. pontjában elıírt A, B1, B2 vagy C szakasznak; 2.3. az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 49. sz. elıírása szerinti típusjóváhagyások; 2.4. az ENSZ-EGB 96. számú elıírása D, E, F és G szakasza szerinti jóváhagyásai a 01. módosítássorozattal módosított 96. számú elıírás 5.2.1. szakasza szerint. 3. A 10. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti H, I, J és K kategóriájú (III A. szakaszba sorolt) motorok tekintetében a következı típusjóváhagyásokat és adott esetben az ezekhez tartozó típus-jóváhagyási jeleket egyenértékőnek kell tekinteni az e rendelet szerinti jóváhagyással: 3.1. a 2005/78/EK és a 2006/51/EK irányelvvel módosított 2005/55/EK irányelv szerinti típusjóváhagyások, amelyek megfelelnek az említett irányelv 2. cikkében és I. melléklete 6.2.1. pontjában elıírt B1, B2 vagy C szakasznak; 3.2. az ENSZ-EGB 05. módosítássorozattal módosított 49. sz. elıírása szerinti típusjóváhagyások, amelyek megfelelnek az említett elıírás 5.2. szakaszában elıírt B1, B2 vagy C szakasznak; 3.3. az ENSZ-EGB 96. számú elıírása H, I, J és K szakasza szerinti jóváhagyásai a 02. módosítássorozattal módosított 96. számú elıírás 5.2.1. szakasza szerint.

– 259 –


4. A 10. § (4) bekezdés e) pontja szerinti L, M, N és P kategóriájú (III B. szakaszba sorolt) motorok tekintetében a következı típusjóváhagyásokat és adott esetben az ezekhez tartozó típus-jóváhagyási jeleket egyenértékőnek kell tekinteni az e rendelet szerinti jóváhagyással: 4.1. a 2005/78/EK és a 2006/51/EK irányelvvel módosított 2005/55/EK irányelv szerinti típusjóváhagyások, amelyek megfelelnek az említett irányelv 2. cikkében és I. melléklet 6.2.1. pontjában elıírt B2 vagy C szakasznak; 4.2. az ENSZ-EGB 05. módosítás sorozattal módosított 49. sz. elıírása szerinti típusjóváhagyások, amelyek megfelelnek az említett elıírás 5.2. szakaszában elıírt B2 vagy C szakasznak; 4.3. az ENSZ-EGB 96. számú elıírása L, M, N és P szakasza szerinti jóváhagyásai a 03. módosítás sorozattal módosított 96. számú elıírás 5.2.1. szakasza szerint. 5. A 10. § (4) bekezdés f) pontja szerinti Q és R kategóriájú (IV. szakaszba sorolt) motorok tekintetében a következı típusjóváhagyásokat és adott esetben az ezekhez tartozó típusjóváhagyási jeleket egyenértékőnek kell tekinteni az e rendelet szerinti jóváhagyással: 5.1. az 595/2009/EK rendelet és végrehajtási intézkedései szerinti típusjóváhagyások, amennyiben egy mőszaki szolgálat igazolja, hogy a motor megfelel e rendelet 1. számú melléklet 8.5. pontjában elıírt követelményeknek; 5.2. az ENSZ-EGB 06. módosítássorozattal módosított 49. sz. elıírása szerinti típusjóváhagyások, amennyiben egy mőszaki szolgálat igazolja, hogy a motor megfelel e rendelet 1. számú melléklet 8.5. pontjában elıírt követelményeknek.

13. számú melléklet a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelethez A „Rugalmas rendszer” szerint forgalomba hozott motorokra vonatkozó elıírások Egy eredeti berendezés gyártó (a továbbiakban: OEM - Original Equipment Manufacturer) kérésére, a jóváhagyó hatóság által megadott engedély szerint a motorgyártó két egymást követı szabályozási lépcsı másodikának idıtartama alatt az alábbi elıírások szerint forgalomba hozhat korlátozott számú motort, amely csak az elızı lépcsı határértékeinek felel meg. 1. Az eredeti berendezés-gyártó intézkedései 1.1. A III/B. szakasz kivételével az OEM, amelyik igénybe kívánja venni a rugalmas végrehajtási eljárást - a vasúti mozdonyok és motorkocsik meghajtására szolgáló motorok esetét kivéve -, engedélyt kér valamely jóváhagyó hatóságtól a saját motorgyártói számára, hogy az OEM általi kizárólagos használatra motorokat hozhassanak forgalomba. Az éppen alkalmazandó kibocsátási határértékeknek meg nem felelı, de az elızı kibocsátási határértékszakaszban jóváhagyott motorok darabszáma nem haladhatja meg az 1.1.1. és 1.1.2. pontban meghatározott felsı határokat. 1.1.1. A rugalmas végrehajtási eljárással forgalomba hozott motorok darabszáma egyetlen kategóriában sem haladhatja meg az OEM által az adott kategóriába tartozó motorral felszerelt berendezésekbıl forgalomba hozott (az Európai Unió piacán a legutóbbi öt évben történt értékesítés átlagaként számolt) éves mennyiség 20%-át. Ha az OEM öt évnél rövidebb ideje forgalmaz berendezéseket az Európai Unió piacán, akkor az átlagot azon idıtartam alapján kell kiszámolni, amióta az OEM e piacon berendezéseket forgalmaz. 1.1.2. Az 1.1.1. pont választható alternatívájaként - a vasúti motorkocsik és mozdonyok meghajtására használt motorok kivételével - az OEM engedélyt kérhet a saját motorgyártói számára, hogy meghatározott darabszámú motort forgalomba hozhassanak az OEM általi ki-

– 260 –


zárólagos használatra. Az egyes motorkategóriákban a motorok darabszáma nem haladhatja meg az alábbi felsı határokat: Motorkategória P (kW) 19 ≤ P < 56 37 ≤ P < 75 75 ≤ P < 130 130 ≤ P ≤ 560

Motorok darabszáma 200 150 100 50

1.2. A III/B. szakaszban, de legfeljebb az annak kezdetétıl számított három évig - a vasúti motorkocsik és mozdonyok meghajtására használt motorok kivételével - az OEM, amelyik igénybe kívánja venni a rugalmas végrehajtási eljárást, engedélyt kér valamely jóváhagyó hatóságtól a saját motorgyártói számára, hogy az OEM általi kizárólagos használatra szánt motorokat hozhassanak forgalomba. Az éppen alkalmazandó kibocsátási határértékeknek meg nem felelı, de az elızı kibocsátási határérték-szakaszban jóváhagyott motorok mennyisége nem haladhatja meg az 1.2.1. és 1.2.2. pontban említett felsı határokat. 1.2.1. A rugalmas végrehajtási eljárással forgalomba hozott motorok darabszáma egyetlen motorkategóriában sem haladhatja meg az OEM által az adott kategóriába tartozó motorral felszerelt berendezésekbıl forgalomba hozott (az Európai Unió piacán a legutóbbi öt évben történt értékesítés átlagaként számolt) éves mennyiség 37,5%-át. Ha az OEM öt évnél rövidebb ideje forgalmaz berendezéseket az Európai Unió piacán, akkor az átlagot azon idıtartam alapján kell kiszámolni, amióta az OEM e piacon berendezéseket forgalmaz. 1.2.2. Az 1.2.1. pont választható alternatívájaként az OEM engedélyt kérhet a saját motorgyártói számára, hogy meghatározott számú motort hozhassanak forgalomba az OEM általi kizárólagos használatra. Az egyes motorkategóriákban a motorok darabszáma nem haladhatja meg az alábbi felsı határokat: Motorkategória P (kW) 37 ≤ P<56 56 ≤ P < 75 75 ≤ P < 130 130 ≤ P ≤ 560

Motorok darabszáma 200 175 250 125

1.3. A mozdonyok meghajtására használt motorok tekintetében a III/B. szakaszban, de legfeljebb a szakasz kezdetétıl számított három évig az OEM a saját kizárólagos használatára szolgáló legfeljebb 16 darab motor forgalomba hozatalára kérhet engedélyt saját motorgyártói számára. Az OEM saját motorgyártói számára legfeljebb 10 további, 1800 kW-nál nagyobb névleges teljesítményő, kizárólag az Egyesült Királyságon belüli használatra szánt mozdonyokba beépítendı motor forgalomba hozatalára is engedélyt kérhet. A mozdonyok csak akkor teljesítik ezt a követelményt, ha az Egyesült Királyság hálózatán történı üzemelésre vonatkozó biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek, vagy teljesítik az e tanúsítványra vonatkozó követelményeket. Ilyen engedély csak akkor adható, ha a III/B. szakasz kibocsátási határértékeit mőszaki okokból nem lehet teljesíteni. 1.4. A jóváhagyó hatósághoz intézett kérelemben az OEM feltünteti a következı információkat: a) a rugalmas végrehajtási eljárással forgalomba hozott motort tartalmazó nem közúti mozgó gépek és berendezések minden egyes darabján feltüntetendı címke mintája. A címke a következı szöveget tartalmazza: „A ... (a megfelelı teljesítménysávhoz tartozó összes gép da-

– 261 –


rabszáma) GÉP KÖZÜL A ... (gépsorozat) SZÁMÚ, ... MOTORSZÁMÚ GÉP, 97/68/EK IRÁNYELV SZERINTI TÍPUSJÓVÁHAGYÁS SZÁMA: ...”; b) a motoron elhelyezendı, a 2.2. pontban említett szövegő kiegészítı címke mintája. 1.5. Az OEM a rugalmas végrehajtási eljáráshoz kapcsolódóan minden olyan szükséges információt megad a jóváhagyó hatóságnak, amelyet a jóváhagyó hatóság a határozathoz szükségesnek ítél. 1.6. Az OEM bármely tagállami jóváhagyó hatóság rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amelyet a jóváhagyó hatóság annak igazolása érdekében kér, hogy minden olyan motor, amelyrıl azt állítják, hogy rugalmas végrehajtási eljárással hozták forgalomba vagy amelyet ennek megfelelıen címkéztek, valóban megfelel az állításnak vagy a címkézésnek. 2. A motorgyártó intézkedései 2.1. A motorgyártó forgalomba hozhat motorokat a rugalmas rendszer keretében, az e melléklet 1. pontjában leírt jóváhagyás alapján. 2.2. A motorgyártónak táblát kell elhelyezni az érintett motoron a következı szöveggel: „Rugalmas rendszer szerint forgalomba hozott motor” [illetve más országba történı értékesítés esetén „Engine placed on the market under the flexible scheme”]. 3. A hatóság intézkedései 3.1. A hatóságnak értékelnie kell a rugalmas rendszer iránti kérelem tartalmát és a csatolt dokumentumokat. Ezt követıen értesíti az OEM-et a döntésérıl, amely szerint engedélyezi vagy nem engedélyezi a rugalmas rendszer alkalmazását.

14. számú melléklet a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelethez RHKB I. lépcsı PN (kW) 37 ≤ PN < 75 75 ≤ PN < 130 PN ≥ 130

CO (g/kWh) 6,5 5,0 5,0

HC (g/kWh) 1,3 1,3 1,3

NOx (g/kWh) 9,2 9,2 n ≥ 2800 min-1 = 9,2 500 ≤ n < 2800 min-1 = 45 x n(-0,2) ahol n - a motor névleges fordulatszáma (a legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám)

PT (g/kWh) 0,85 0,7 0,54

15. számú melléklet a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelethez RHKB II. lépcsı PN (kW) 18 ≤ PN < 37 37 ≤ PN < 75 75 ≤ PN < 130 130 ≤ PN < 560 PN ≥ 560

CO (g/kWh) 5,5 5,0 5,0 3,5 3,5

HC (g/kWh) 1,5 1,3 1,0 1,0 1,0

NOX (g/kWh) 8,0 7,0 6,0 6,0 n ≥ 3150 min-1 = 6,0 343≤ n < 3150 min-1 = 45 x n(-0,2) - 3 n < 343 min-1 = 11,0 ahol n - a motor névleges fordulatszáma (a legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám

– 262 –

PT (g/kWh) 0,8 0,4 0,3 0,2 0,2

2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet. Hatály

Recommend Documents