2005. (IV. 21.) GKM rendelet a közúti jármővezetık és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól:

24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet a közúti jármővezetık és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól: A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdése b) pontjának 18. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendelem el: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet alkalmazási köre 1. §E rendelet alkalmazási köre kiterjed a)a közúti jármővezetık képzésére és vizsgáztatására, b)A közúti jármővezetıi szakoktató, továbbá a képzı szerv szakmai irányítását ellátó iskolavezetı képzésére, továbbképzésére és vizsgáztatására, c)a közúti jármővezetıi vizsgabiztos képzésére, továbbképzésére és vizsgáztatására, d) a b) és c) pontban nem említett, egyéb közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére és vizsgáztatására. Értelmezı rendelkezések 2. §2 (1) A rendelet alkalmazásában: 1. alapismeretek: az elméleti tantárgyak és a „biztonsági ellenırzés és üzemeltetés” tantárgyak összessége, 2. alapoktatás: a vezetési gyakorlat tantárgy oktatásának azon része, amely a jármő technikai kezelésének, a manıverezési feladatoknak, valamint a jármő biztonsági ellenırzésének oktatására irányul, 3-4.3 5. együtt tartott tanfolyamok: különbözı kategóriás tanfolyamok tanulói számára az azonos tartalmú elméleti tananyag azonos helyen és idıben végzett oktatása, 6. fıoktatás: a vezetési gyakorlat tantárgy oktatásának azon része, amely a forgalmi feladatok oktatására irányul, 7. gyakorlati vizsga: jármőkezelési vagy rutinvizsga, biztonsági ellenırzés és üzemeltetés vizsga, valamint forgalmi vizsga (külön-külön is), 8.4 havi óra- és vizsga összesítı lap: a szakoktató által kötelezıen vezetett nyilvántartás az adott hónapban teljesített oktatással és vizsgával töltött tevékenységrıl, 9-10.5 11.6 jármőkezelési vizsga: a jármő technikai kezelésének, a manıverezési feladatok végrehajtásának, valamint a jármő biztonsági ellenırzésének számonkérése az „A”, „AM” kategóriák, továbbá az „A1”, „A2” és „B1” alkategóriák esetében, 12. jelentkezési lap: a bizonylati albumban szereplı nyomtatvány vagy elektronikus őrlap, amely a tanuló képzéséhez és vizsgáztatásához szükséges adatokat tartalmazza, 13. kategória, alkategória és kombinált kategória: a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendeletben meghatározott vezetıi engedély kategóriái; e rendelet szempontjából a korábban megszerzett „A/1” alkategóriát „A1” alkategóriának kell tekinteni, 14. kerti traktor: a lassú jármőnek külön jogszabályban meghatározott fajtája, 15-17.7 18. különleges felépítmény: a jármőre állandó jelleggel felszerelt, külön jogszabályban meghatározott eszköz és berendezés,

19. névjegyzék: a közúti közlekedésrıl szóló törvényben meghatározott engedéllyel rendelkezı szakoktatóról, iskolavezetırıl és jármővezetıi vizsgabiztosról a közlekedési hatóság által vezetett nyilvántartás, 20.8 21. rendkívüli esemény: minden olyan zavaró körülmény, amely a vizsgáztatás megszokott menetét megzavarja, elıírásszerő lefolytatását gátolja, vagy a vizsgázó teljesítményének objektív megítélését akadályozza, 22. rutinvizsga: a jármő technikai kezelésének, valamint a manıverezési feladatok végrehajtásának számonkérése a „C”, „D”, „T”, „Trolibusz” kategóriák, valamint a „C1”, „D1” alkategóriák, továbbá a „B+E”, „C+E”, „C1+E”, „D+E”, „D1+E” kombinált kategóriák esetében, 23-25.9 26. tanalváz: a biztonsági ellenırzés és üzemeltetés tantárgy oktatására alkalmas, az oktatni kívánt kategóriának megfelelı, mőködıképes szerkezeti elemekkel és tartozékokkal rendelkezı jármő szerkezet, 27. tanterem: az olyan elméleti oktatás és vizsgáztatás végzésére alkalmas helyiség, amely főthetı és szellıztethetı, falitáblával, a tanulók és az elıadó számára elegendı jegyzetelésre alkalmas - ülıhellyel, természetes és mesterséges világítással rendelkezik, WC és kézmosási lehetıség tartozik hozzá, 28. technikai rendezı: a biztonsági ellenırzés és üzemeltetés vizsgán résztvevı, a vizsgaterem üzemeltetıje által megbízott személy, aki a vizsgához szükséges eszközök biztonságos állapotban történı rendelkezésre állásáról gondoskodik, 29. alapfokú iskolai végzettség: a közoktatásról szóló törvény szerinti alapfokú iskolai végzettség, vagy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérıl szóló törvény szerint azzal azonos végzettségi szintnek megfelelı külföldön szerzett iskolai végzettség, 30. vezetési karton: a bizonylati albumban szereplı nyomtatvány vagy elektronikus eszköz, amely a tanuló vezetési gyakorlat tantárgyból történı oktatásának bizonylata, 31-32.10 33. vizsgajegyzıkönyv: a közlekedési hatóság által kiállított, nyilvántartási számmal ellátott dokumentum, amely tartalmazza a vizsgázók személyazonosító adatait (név, születési dátum), aláírását és vizsgaeredményeit is, 34.11 35. vizsgarendezı: a vizsgabiztos munkájának elısegítése céljából a közlekedési hatóság által kijelölt személy, 36. zárt felépítmény: ponyvás vagy zárt kocsiszekrény, 37. tehergépkocsi és autóbuszvezetık alapképesítése és továbbképzési képesítése: a tehergépkocsival és autóbusszal végzett közúti közlekedési szolgáltatást, illetıleg közúti áru- és személyszállítást végzı jármővet vezetı részére külön jogszabályban meghatározott képesítés, 38. tanterv: a képzı szerv képzési tevékenységét meghatározó követelményrendszert tartalmazó pedagógiai dokumentum, az oktatandó tartalom kiválasztásának, elrendezésének, egymásra épülésének, feldolgozásának koncepciója, amely az egyes képzési fajtákra és tantárgyakra bontva magában foglalja az oktatás céljait, az oktatandó ismeretanyagot és azok megszerzésének legcélravezetıbb módszereit, eszközeit, 39. tanrend: tantermi oktatás esetén a tantervnek a tanfolyam idıtartamára lebontott ütemezése a hozzá kapcsolódó erıforrások (pl. oktató, tanterem) meghatározásával, 40.12 41. tanuló azonosító: a képzı szerv azonosítóját, a tanfolyam képzı szerv által meghatározott egyedi azonosítóját, és a tanuló tanfolyamon belüli egyedi sorszámát tartalmazó azonosító,

42. képzı szerv azonosító: a közlekedési hatóság által meghatározott, a képzı szervet egyértelmően azonosító szám, 43.13 foglalkozás: az egyben - legfeljebb egy óra szünetet beiktatva - tartott oktatási órák összessége. (2) E rendeletben az (1) bekezdésben nem meghatározott fogalmak értelmezésekor a közúti közlekedésrıl szóló törvényben, és a közúti jármővezetık és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt értelmezı rendelkezéseket kell megfelelıen alkalmazni. II. A KÖZÚTI JÁRMŐVEZETİK KÉPZÉSE A képzés engedélyezése 3. §14 (1)15 Képzés a közlekedési hatóság képzési engedélye (a továbbiakban: engedély) alapján tartható az „A”, „B”, „C”, „D”, „AM”, „T”, „K”, „Trolibusz” kategóriákban, valamint az „A1”, „A2”, „B1”, „C1”, „D1” alkategóriákban, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” (a továbbiakban, sorrendben: a „B+E”, „C+E”, „C1+E”, „D+E”, „D1+E”) kombinált kategóriákban. (2) Az 1. melléklet szerinti képzési engedély - a 37. §-ban említett képzı szervek kivételével - nem tagadható meg attól, aki az elıírt személyi és tárgyi feltételeknek megfelel, az engedélyezési eljárásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat igazoltan megfizette, és a 2. mellékletben meghatározott, írásos tájékoztatót és a vállalkozási feltételeit a közlekedési hatóságnak bemutatta. A képzı szervnek a jogszabályi változások miatt szükséges módosításokat a vállalkozási feltételeken és az írásos tájékoztatón - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogszabály hatálybalépését követı 30 napon belül át kell vezetnie. (3) A képzési engedély tartalmazza: a) azokat a vezetıi engedély kategóriákat, alkategóriákat, kombinált kategóriát, amelyek oktatását a képzı szerv végezheti, b) azokat a képzési formákat (elméleti tantermi, elméleti e-learning, gyakorlati), amelyben a képzı szerv az oktatást végezheti. (4) A képzı szervnek az engedély szerinti kategóriára, alkategóriára, kombinált kategóriára, a rendeletben meghatározott elméleti, illetve gyakorlati részbıl álló képzés feltételeit folyamatosan biztosítania kell. (5) A képzés felelıse a képzési engedéllyel rendelkezı, a tanulóval szerzıdéses jogviszonyban álló képzı szerv iskolavezetıje. (6) A képzést vagy vizsgáztatást érintı jogszabályok és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) elnökének e rendelet alapján kiadott rendelkezéseinek változásairól a közlekedési hatóság tájékoztatást ad. A képzés tartalma és feltételei 4. § (1) A képzésre jelentkezı (a továbbiakban: tanuló) számára biztosítani kell mindazon ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítását, viselkedésformák kialakítását, amelyek a jármővezetés során lehetıvé teszik a) a közlekedés zavartalanságának elısegítése érdekében a jogszabályok megtartásának elsajátítását, b) a közúti közlekedésben rejlı veszélyek felismerését és helyes megítélését, c) a jármő feletti uralom birtokában a folyamatos és biztonságos közúti közlekedést, és az esetlegesen kialakuló veszélyhelyzetre a megfelelı módon való reagálást,

d) a közlekedési partnerek - különösen a fokozottan veszélyeztetettek - biztonságának szem elıtt tartását, e) a jármő külön jogszabályban16 elıírt ellenırzését, a közlekedésbiztonságot veszélyeztetı mőszaki hiba felismerését és a továbbhaladás lehetıségérıl való helyes döntést. (2)17 A képzı szerv a tanulót köteles az általa végzett képzés és a vizsgára bocsátás feltételeirıl tájékoztatni. (3)18 Az iskolavezetı feladata és felelıssége biztosítani, hogy: a) a tanuló a hatályos jogszabályoknak és elıírásoknak megfelelı képzésben vegyen részt, b) a képzı szerv tevékenysége a hatályos jogszabályoknak és elıírásoknak, valamint dokumentációs követelményeknek megfeleljen, c)19 a képzı szerv a képzési tevékenységre elıírt dokumentumokat a székhelyén 5 évig megırizze, továbbá hogy ezen dokumentumokat az erre irányuló, a 35. § (1) bekezdése szerinti hatósági ellenırzés során a képzı szerv székhelyén, vagy elıre bejelentett ellenırzés esetén a képzı szerv székhelyétıl eltérı helyszínen lévı képviseletén a helyszínen, ügyfélfogadási idejében bemutassa. (4) Képzésre az vehetı fel, aki: a)20 a megszerezni kívánt vezetıi engedély kiadásához szükséges, jogszabályban meghatározott életkort betöltötte, vagy aa) tanfolyami képzés esetén annál legfeljebb 6 hónappal fiatalabb, vagy ab) közoktatási intézményben végzett képzés esetén annál legfeljebb 12 hónappal fiatalabb, továbbá b)21 megfelel az elméleti vizsgára bocsátás feltételei közül a 10. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdésében foglaltaknak, továbbá a vizsgára bocsátás feltételeirıl - így különösen a külön jogszabályokban megfogalmazott orvosi, pályaalkalmassági és közlekedésbiztonsági feltételekrıl - igazoltan tájékoztatásban részesült, c)22 a képzés megkezdésekor nyilatkozik arról, hogy megfelel a 10. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltaknak. (5) Az iskolavezetı a képzés megkezdése elıtt mentesíti az egyes tantárgyak foglalkozásain való részvétel alól azt a tanulót, aki a tantárgynak megfelelı szakirányú képesítéssel rendelkezik. (6)23 A mozgáskorlátozott, vagy siket tanulót a képzés elméleti tantárgyainak tantermi foglalkozásain való részvétel alól - kérésére - az iskolavezetı mentesíti. A mentesített tanulók felkészítésében a képzı szerv a tanulóval kötött külön megállapodás szerint mőködik közre. 5. §24 (1) A képzést e rendelet mellékletei, valamint a közlekedési hatóság által kiadott tanterv szerint kell megtartani. A képzés és a vizsgáztatás során a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez a közlekedési hatóság által elıírt dokumentumokat (az ún. „Bizonylati album”-ban szereplı nyomtatványokat) kell alkalmazni. (2) A képzés keretében tartott elméleti oktatást - az e-learning képzés kivételével tanteremben kell végezni. (3) A tanulók számára a képzı szerv által - a 2. melléklet alapján - elkészített vállalkozási feltételekben meghatározott óraszámok szerinti tanórákon - az (5) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - való részvétel és az elıírt feladatok képzı szerv által igazolt teljesítése kötelezı. (4) A képzés során a képzı szerv köteles a tanulók számára a képzésnek megfelelı tansegédletet biztosítani.

(5) E-learning képzés esetén a meghatározott oktatási idı akkor tekinthetı teljesítettnek, ha az e-learning képzést a tanuló elvégezte és errıl a képzı szerv igazolást állított ki. 6. § (1)25 A vezetési gyakorlat tantárgy alapoktatási része valamennyi elméleti tárgyból tett sikeres vizsga után, fıoktatási része - a „B” kategóriás képzés kivételével - a sikeres jármőkezelési, vagy rutinvizsga után kezdhetı meg. Amennyiben a tanuló az „A1” kategória megszerzésével kapcsolatos tanfolyami képzésen „B” kategóriában érvényes vezetıi engedéllyel vesz részt, a gyakorlati képzésen az elméleti tantárgyakból tett sikeres vizsgát megelızıen is részt vehet. (2)26 A vezetési gyakorlat tantárgyat szakoktatói felügyelet mellett lehet gyakorolni. A gyakorlásra a közlekedési hatóság által hitelesített, a tanuló nevére a képzı szerv által a „Bizonylati Albumban” meghatározott módon kiállított vezetési karton jogosít. A vezetési gyakorlat tantárgy oktatása akkor minısül a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet szerinti oktatásnak, ha a vezetési kartont a szakoktató a „Bizonylati Album”-ban elıírt szabályok szerint kitöltötte és a tanuló az egyes gyakorlati órák megkezdésekor és befejezésekor - a gyakorlati foglalkozás kezdete és befejezése pontos idejének feljegyzése mellett - saját kezőleg aláírta. (3)27 A vezetési gyakorlat tantárgy oktatása olyan érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel rendelkezı jármővel végezhetı, amely megfelel a 4. vagy az 5. mellékletben meghatározott további mőszaki feltételeknek, és errıl a közlekedési hatóság a 6. melléklet szerinti tartalommal „oktatójármő-igazolás”-t állít ki. A trolibuszra, a motorkerékpárra és a segédmotoros kerékpárra vonatkozóan nem kell „oktatójármő-igazolás”-t kiállítani. (4)28 Az oktatójármő-igazolás a 6. számú mellékletben elıírt megvizsgálást követıen adható ki. Az igazolás idıbeli hatálya azonos a forgalmi engedély hatályával, de ez két évnél nem lehet hosszabb idıtartamú. (5)29 A vezetési gyakorlat oktatása során - a jármőben kialakított ülıhelyek számának megfelelıen - a tanuló, a szakoktató, a tolmács, a szakfelügyelı és az ellenırzésre jogosult személyek, a képzés ellenırzésének akadályozása nélkül az iskolavezetı, a megfigyelı szakoktató, a szakoktató jelölt, valamint az iskolavezetı engedélyével a tanuló hozzájárulásával megjelölt más személy tartózkodhat. Tehergépkocsi és pótkocsi rakfelületén, továbbá motorkerékpár hátsó ülésén oktatás közben személy nem szállítható. (6) A vezetési gyakorlat tantárgy feladatainak teljesítése abban az esetben igazolható, ha a tanuló a tantervi óraszámnak megfelelı idıtartamot ténylegesen jármővezetéssel töltötte. (7)30 A havi óra- és vizsgaösszesítı lapot az adott hónapot követı 10. napig a közlekedési hatóság által a Bizonylati Albumban meghatározott módon a szakoktató a közlekedési hatóságnak megküldi. 7. §31 A vizsgára jelentkezés feltételeként elıírt képzési rész teljesítését a képzı szerv igazolja. 7/A. §32 (1) Állami alap- és középfokú oktatási intézményben végzett képzés esetén e rendelet 4-6. §-ait és a 3. mellékletet az oktatási intézményre is megfelelıen kell alkalmazni. (2) Állami alap- és középfokú oktatási intézményben történı képzés esetén az iskolavezetı feladatait és felelısségét az oktatási intézmény intézményvezetıje teljesíti, illetve viseli. A vizsgáztatás általános elıírásai 8. § (1)33 A tanuló vizsgára bocsátásának feltételeit a közlekedési hatóság ellenırzi. (2)34 A közúti jármővezetık vizsgáztatását a közlekedési hatóság végzi. A vizsgát a közlekedési hatóság szervezi. A vizsgára bejelentett tanuló (a továbbiakban: vizsgázó) vizsgáztatásában - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a közlekedési hatóság

vizsgabiztosi névjegyzékében szereplı, a közlekedési hatóság által szakmai szempontok figyelembevételével vezényelt vizsgabiztos mőködik közre. (3)35 A vizsgán a vizsgabiztos nem mőködhet közre, ha: a)36 a vizsgázó vagy a b) pontban megjelölt személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], b) ha a képzı szervvel - amely a vizsgázót a vizsgára jelentette vagy felkészítette munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a képzı szerv tisztségviselıje, felügyelıbizottságának tagja, vagy a képzı szervben tulajdonrésszel rendelkezik, c) ha a vizsgázó teljesítményének objektív megítélése egyéb okból nem várható el (elfogultság). (4)37 A közlekedési hatóság gondoskodik a vizsgán olyan vizsgabiztos részvételérıl, aki a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a vizsgát lebonyolítja. A kizárási okot a vizsgabiztos haladéktalanul köteles bejelenteni a közlekedési hatóság vezetıje részére. (5)38 A vizsga érvénytelen, ha a vizsgán a vizsgabiztos a vele szemben fennálló kizárási ok ellenére vizsgáztatott. (6)39 A vizsgabiztos a vizsga során meggyızıdik arról, hogy a vizsgázó a 7. számú mellékletben meghatározott ismereteket elsajátította-e. 9. §40 (1) Az elméleti és gyakorlati vizsgáztatással kapcsolatos eljárást a 8. mellékletben meghatározottak szerint kell lefolytatni. (2) A vizsgáztatás során a képzésre elıírt - a 3., 4. és 5. mellékletben meghatározott szakmai feltételeket a vizsgáztatás sajátosságainak megfelelıen kell alkalmazni. (3) A közlekedési hatóságnak biztosítania kell minden megyében a vizsgázás lehetıségét. (4) A közlekedési hatóság a székhelyén - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik minden munkanapon tart vizsgát. (5) A vizsgák helyét és idıpontját a közlekedési hatóság jelöli ki. (6) Az adott kategóriás vezetıi engedély megszerzésére irányuló ezen rendeletben elıírt összes vizsgakövetelmény teljesítésérıl az utolsó vizsgát követıen a közlekedési hatóság vizsgaigazolást állít ki. (7) A vizsgatárgyra vonatkozó vizsgakötelezettség teljesítése alól felmentést - kérelemre - megfelelı képesítés, végzettség esetén a közlekedési hatóság ad. (7a)41 Az elsı gyakorlati vizsgát megelızıen a tanuló kérelmére a jelentkezési lapon feltüntetett, eredetileg megszerezni kívánt vezetıi engedély kategóriát a közlekedési hatóság módosítja, amennyiben a kérelmezett vezetıi engedély kategória elméleti képzési és vizsgakövetelményei az eredetileg megszerezni kívánt vezetıi engedély kategóriával azonosak. E tekintetben azokat a vezetıi engedély kategóriákat kell azonosnak tekinteni, amelyeknek a) a kötelezıen elıírt elméleti óraszámai, b) az elméleti vizsga során számon kért vizsgatárgyak száma és megnevezése és c) az elméleti vizsgatárgyanként a kérdések száma megegyezik. Az a)-c) pont tekintetében a 3. számú melléklet 3.2.1. pontjában és a 8. számú melléklet 6.1.1. pontjában foglalt táblázatok rendelkezéseit kell figyelembe venni. (8) Aki a vizsgán valamely vizsgatárgyból nem felelt meg, legkorábban három munkanap eltelte után tehet újabb vizsgát. (9)42 Az e rendeletben meghatározott, a közlekedési hatóság önhibáján kívül esı feltételek hiánya miatt meghiúsult vizsgaesemény esetében a vizsgázó új vizsgát kizárólag a közúti jármővezetık és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggı díjakról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vizsgadíj ismételt befizetése után tehet.

Az elméleti vizsgára bocsátás feltételei 10. § (1) Elméleti vizsgára az bocsátható, aki a)43 a tanfolyam elméleti részét az 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elvégezte és az elsı vizsgajelentésig az adott tanfolyam megkezdésétıl számított kevesebb, mint kilenc hónap telt el, továbbá a 7. § szerinti igazolást a közlekedési hatóság részére a jelentkezési lapon bemutatta vagy annak elvégzése alól a 4. § (6) bekezdésében foglaltak alapján mentesült, továbbá aki a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet, b) megfelel a külön jogszabályokban44 meghatározott egészségügyi és pályaalkalmassági, valamint - írásbeli nyilatkozata alapján - a külön jogszabályban45meghatározott közlekedésbiztonsági feltételeknek, c)46 nem gépjármő vezetésére jogosító vezetıi engedély megszerzésére irányuló vizsga esetén, írni, olvasni tud, d)47 a megszerezni kívánt vezetıi engedély kiadásának feltételéül - a „K” kategóriás jármő vezetıje kivételével - a jogszabályban elıírt életkornál da) tanfolyami képzés esetén legfeljebb három hónappal fiatalabb, db) közoktatási intézmény által végzett képzés esetén legfeljebb 6 hónappal fiatalabb, e)48 a gépjármő vezetésére jogosító vezetıi engedély megszerzésére irányuló vizsga esetében az alapfokú iskolai végzettség meglétérıl a jelentkezési lapon nyilatkozik, f)49 a vizsgára való jelentkezésig - a Bizonylati Album szerinti azonosítók szerepeltetésével - a külön jogszabályban meghatározott módon az igazgatási szolgáltatási díjat képzı szerv útján vagy közvetlenül megfizette. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetében is kizárólag az bocsátható elméleti vizsgára, akinek a közlekedési igazgatási hatóság vagy külön jogszabályban50 meghatározott külföldi hatóság által kiállított: a)51 „C” kategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetıi engedélye van; b) „D” kategóriás vizsgához „B” és „C” kategóriára érvényes vezetıi engedélye van; c) a kombinált kategóriás vizsgákhoz a vonó jármő kategóriájára, alkategóriájára érvényes vezetıi engedélye van, és a külön jogszabályban52 meghatározott kezdı vezetıi minısítés megszőnt; d) a „Trolibusz” kategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetıi engedélye van; e)53 „C1” alkategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetıi engedélye van; f) „D1” alkategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetıi engedélye van. (3)54 A (2) bekezdésben elıírt, érvényes vezetıi engedély helyett - a képzés és a vizsgáztatás tekintetében - egy évig el kell fogadni a feltételként meghatározott kategória megszerzését tanúsító, a közlekedési hatóság által kiállított, a forgalmi vizsga teljesítésérıl szóló vizsgaigazolást. Az egy évet az adott kategóriára vonatkozó utolsó sikeres vizsga letételének idıpontjától kell számítani. (4)55 A 14. § (7) bekezdésében meghatározott feltétel igazolható: a) a személyazonosító okmányokba Magyarországon bejegyzett, saját jogon szerzett doktori címmel, b) az iskolai végzettség igazolására szóló okmány eredeti-, vagy közjegyzı, vagy a kiállító által hitelesített példányával, külföldi bizonyítványok és oklevelek esetén az eredeti okmánnyal és annak hiteles fordításával, (a hiteles fordítás nem kötelezı, ha az oklevél vagy bizonyítvány adott tartalmában és formájában szerepel a közlekedési hatóság által létrehozott „Bizonyítvány és oklevél mintatár”-ban), valamint c) a külföldi bizonyítványok és oklevelek esetén olyan - hatáskörrel rendelkezı - magyar hatóság által hozott elismerı határozattal, honosítási záradékkal, hatósági bizonyítvánnyal,

hatósági igazolással, tájékoztatással vagy három hónapnál nem régebbi Magyarországon felsıoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony igazolással, amely kimondja, hogy az adott bizonyítvány vagy oklevél legalább alapfokú végzettséget igazol vagy annak meglétét elıfeltételezi. A gyakorlati vizsgára bocsátás feltételei 11. § (1) Gyakorlati vizsgára az bocsátható, aki a)56 a 10. § (1) bekezdés b)-c) pontjában, valamint (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel, b)57 a jogszabályban a vezetıi engedély kiadásának feltételéül elıírt életkort betöltötte; „AM” kategóriás jármőkezelési vizsgát tehet az is, aki az elıírt életkort még nem töltötte be, forgalmi vizsgára azonban csak a 14. életév betöltése után bocsátható. Közoktatási intézmény által végzett képzés esetén gyakorlati vizsgára bocsátható az is, aki a jogszabályban meghatározott életkornál legfeljebb 3 hónappal fiatalabb, azonban forgalmi vizsgára csak a jogszabályban meghatározott életkor betöltése után bocsátható, c) az összes elméleti vizsgatárgyból sikeresen vizsgázott, vagy a 9. § (7) bekezdése alapján a vizsgakötelezettség alól mentesült és a közlekedési alapismeretek vizsgája érvényes, továbbá d)58 a tanfolyam vizsgatárgyhoz kapcsolódó gyakorlati részét az 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elvégezte és az errıl szóló 7. § szerint kiállított igazolást a közlekedési hatóság részére bemutatta; ez a követelmény nem vonatkozik arra, aki a tanfolyam vizsgatárgyhoz kapcsolódó gyakorlati részének az elvégzése alól felmentést kapott, továbbá aki a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet, e)59 a 3. számú melléklet 3.2.1. táblázatában meghatározott kötelezı óraszámokat és menettávolságokat igazoltan teljesítette, f)60 a vizsgára való jelentkezésig - a Bizonylati Album szerinti azonosítók szerepeltetésével - a külön jogszabályban meghatározott módon az igazgatási szolgáltatási díjat képzı szerv útján vagy közvetlenül megfizette. (2)61 Forgalmi vizsga - a „B” kategóriás képzés kivételével - sikeres jármőkezelési, vagy rutin és biztonsági ellenırzés és üzemeltetés vizsga után tehetı. (3) Elméleti vizsga és tanfolyam nélkül is gyakorlati vizsgára bocsátható az, aki a)62 automatikusan mőködtetett tengelykapcsolóval, illetıleg sebességváltóval felszerelt jármő vezetésére korlátozott vezetıi engedélyét hagyományosan mőködtetett erıátvitelő jármő vezetésére terjeszti ki, vagy b) mint mozgássérült, meghatározott jármő vezetésére jogosító érvényes vezetıi engedélyét más - de ugyanabba a kategóriába tartozó - jármő vezetésére kívánja érvényesíttetni, vagy c) a meglévı lassú jármő vezetésére jogosító vezetıi engedélyét (jármővezetıi igazolványát) „T” kategóriára kívánja kiterjeszteni, vagy d) számára a bíróság - külön jogszabály alapján63 - a jármővezetés újbóli gyakorlását a jármővezetéshez szükséges jártasság igazolásától tette függıvé. (4) A 10. § (2) bekezdésének a) és e) pontjaiban foglalt kategóriás, alkategóriás forgalmi vizsgára abban az esetben bocsátható a közúti jármővezetı, ha az elıfeltételként meghatározott kategóriából már minden vizsgakötelezettségének sikeresen eleget tett. (5)64 Mentesül az elméleti tanfolyam és vizsga alól és gyakorlati vizsgára bocsátható az is, aki

a) „A2” alkategóriás vizsgához - két évnél nem régebben szerzett - „A1” alkategóriás vezetıi engedéllyel rendelkezik és két éven belül „A1” alkategóriára sikeres elméleti vizsgát tett; b) „A” kategóriás vizsgához - két évnél nem régebben szerzett - „A korl.” kategóriás vagy „A2” vagy „A1” alkategóriás vezetıi engedéllyel rendelkezik és két éven belül „A korl.” kategóriára vagy „A1” vagy „A2” alkategóriára sikeres elméleti vizsgát tett; c) „C” kategóriás vizsgához - két évnél nem régebben szerzett - „C1” alkategóriás vezetıi engedéllyel rendelkezik. (6)65 A 10. § (2) bekezdésében elıírt vezetıi engedély helyett egy évig el kell fogadni a feltételként meghatározott kategória megszerzését tanúsító - a közlekedési hatóság által kiállított - a forgalmi vizsga teljesítésérıl szóló vizsgaigazolást. Az egy évet az adott kategóriára vonatkozó utolsó sikeres vizsga letételének idıpontjától kell számítani. Az elméleti vizsga 12. §66 (1) Az elméleti vizsga írásbeli, szóbeli, vagy számítógépes elméleti vizsga lehet. Az egyes vizsgatárgyak típusát a vonatkozó jogszabályok alapján a közlekedési hatóság határozza meg. (2) A közlekedési hatóságtól kapott engedély alapján az írásbeli, vagy a számítógépes elméleti vizsga helyett: a) a magyar nyelvet nem anyanyelvi szinten beszélı, értı (a továbbiakban: magyar nyelvet nem beszélı) külföldi állampolgár, amennyiben nem áll rendelkezésre vizsgaanyag a vizsgázó állampolgársága szerinti hivatalos nyelven, tolmács közremőködésével szóbeli vizsgát tehet, b)67 az egészségi állapotából következıen - a tanulási képességet vizsgáló magyar szakértıi és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértıi szakvéleménnyel igazoltan szövegértési vagy szövegolvasási nehézséggel küzdı személy szóban is vizsgázhat, c)68 az a - szakorvosi igazolással rendelkezı - hallássérült személy, aki a magyar jelnyelvet használja, kérésére magyar jelnyelven, a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékében nyilvántartott jelnyelvi tolmács közremőködésével szóbeli vizsgát tehet. (3) Az elméleti vizsgán a vizsgahelyiségben csak a vizsgázók, a vizsgabiztosok, a vizsgarendezı, a vizsgáztatást ellenırzı személyek, a vizsgabiztos jelöltekés szükség esetén a tolmács tartózkodhatnak. (4) Elméleti vizsga csak olyan vizsgateremben tartható, amelyet a közlekedési hatóság elızetesen arra alkalmasnak nyilvánított. (5)69 A közúti jármővezetık elméleti vizsgája - a (2) bekezdésben foglaltak, valamint a „TR” kategória kivételével - kizárólag számítógépes elméleti vizsga (a továbbiakban: SZEV) formájában bonyolítható le. A rendelkezésre álló különbözı nyelvő SZEVvizsgaanyagok közül a vizsgázó állampolgárságára tekintet nélkül választhat. (6)70 A (2) bekezdés a) pontjában említett tolmács közremőködésével történı vizsgára a tolmácsot a közlekedési hatóság az Országos Fordító- és Fordításhitelesítı Irodától rendeli ki. Ha az Országos Fordító- és Fordításhitelesítı Iroda a tolmácsolást nem tudja biztosítani, akkor annak ellátására a kiválasztott nyelvben jártas más alkalmas személyt kell kirendelni. A tolmács közremőködésével történı elméleti vizsgaigényt a kért vizsgaidıpontot megelızıen legalább 15 nappal korábban kell benyújtani a közlekedési hatósághoz. A gyakorlati vizsga

13. §71 (1) A jármőkezelési, a rutin és a forgalmi vizsgán a vizsgajármőben egy vizsgázó, valamint - a jármőben kialakított ülıhelyek számának megfelelıen - a vizsgabiztos(ok), a szakoktató, a vizsgáztatást ellenırzı személy(ek) és a vizsgabiztosjelölt foglalhatnak helyet. A „D” kategóriájú és „D1” alkategóriájú jármővön több vizsgázó és több vizsgabiztos-jelölt is helyet foglalhat. (2) Tehergépkocsi és pótkocsi rakfelületén, valamint motorkerékpár hátsó ülésén vizsga közben személy nem szállítható. (3) Forgalmi vizsga - a vizsgáztatásra vonatkozó elıírások figyelembevételével - csak a közlekedési hatóság által kijelölt vizsgaútvonalon tartható. A kijelölés idıkorlátozást is tartalmazhat. (4) A körülmények jelentıs megváltozása esetén errıl való bejelentés alapján vagy hivatalból a közlekedési hatóság a vizsgaútvonalat felülvizsgálja, és a vizsgaútvonalat ideiglenesen vagy véglegesen megszünteti. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken túlmenıen a jármőkezelési, a rutin és a forgalmi vizsgán, amennyiben a vizsgán nincsen szakfelügyelet, a vizsgajármőben - a jármőben kialakított ülıhelyek számának megfelelıen - helyet foglalhat a képzı szerv iskolavezetıje vagy - az iskolavezetı felelıssége mellett - írásban meghatalmazott megbízottja, azonban sem az iskolavezetı sem megbízottja a vizsga rendjét részvételével nem zavarhatja meg. Az írásbeli meghatalmazás legfeljebb egy napra szólhat. A vizsgák érvényessége, a vizsgaigazolás kiállítása 14. § (1)72 A sikeres közlekedési alapismeretek vizsga - a 11. § (1) bekezdésének c) pontja tekintetében - két évig érvényes. (2)73 (3) Ha a vizsgázó az (1) bekezdésben meghatározott idıtartam alatt az adott kategóriához, alkategóriához, kombinált kategóriához tartozó vizsgákat sikeresen nem fejezi be, minden sikeres vizsgája érvényét veszti. Újabb vizsgát csak a tanfolyam megismétlése után tehet. (4) A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálathoz a külön jogszabályban74 elıírt gépjármő vezetési gyakorlatból tett öt sikertelen vizsga számításánál a megelızı két éven belül, azonos kategóriában tett forgalmi vizsgákat kell figyelembe venni. Amennyiben a vizsgázó valamely kategóriában, alkategóriában, kombinált kategóriában tett öt sikertelen forgalmi vizsgát követıen a rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton „jármővezetésre pszichológiailag alkalmas” minısítést szerzett, a továbbiakban közúti jármővezetıi vizsgához kapcsolódóan rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra nem kötelezhetı. (5)75 A vezetıi engedély kiadásának feltételéül a jogszabályban meghatározott vizsgáztatási elıírásoknak az a vizsgázó tett eleget, aki az egyes kategóriákhoz, alkategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz a 8. mellékletben elıírt vizsgatárgyakból megfelelt, vagy azok teljesítése alól e rendelet alapján felmentést kapott. A vizsgaigazolást elektronikus úton továbbítani kell az illetékes közlekedési igazgatási hatóság részére. (6)76 A vizsgaigazoláson szöveges bejegyzés alkalmazásával kell feltüntetni azt a körülményt, ha a vizsgázó bármely jármővezetési vizsgát (jármőkezelési, rutin vagy forgalom) automata sebességváltóval rendelkezı jármővön tette le. (7)77 A vizsgaigazolás kiadásának az (5) bekezdésben foglaltakon túl feltétele továbbá az alapfokú iskolai végzettség 10. § (4) bekezdésének megfelelı hitelt érdemlı igazolása. (8)78 Nem kell a (6) bekezdésben megfogalmazott körülményt feltüntetni azon kombinált kategóriára vonatkozó vizsgaigazoláson, amellyel kapcsolatos vonó jármőre a vizsgázónak korlátozás nélküli (mechanikus váltós) vezetıi engedélye van.

A vizsga felfüggesztése és érvénytelenítése 15. §79 (1) Nem tartható meg a vizsga, illetve nem folytatható, ha a vizsgáztatás feltételei nem biztosítottak és emiatt a vizsgázó teljesítménye objektív módon nem értékelhetı. Ebben az esetben, vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértése esetén a vizsgabiztos köteles a vizsgát felfüggeszteni. (2) A vizsgabiztos felfüggeszti azon vizsgázó vizsgáját, aki: a) személyazonossága vagy személyi adatai tekintetében a vizsgabiztost megtévesztette vagy azt megkísérelte, b) a biztonsági ellenırzés és üzemeltetési, a jármőkezelési, a rutin- vagy a forgalmi vizsgán a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg, c) a vizsgabiztost döntésének meghozatalában elıny adásával, ígéretével, fenyegetéssel befolyásolni törekedett, vagy d) az objektív értékelést ellehetetleníti, vagy a vizsga eredményét befolyásoló, illetve meg nem engedett segédeszközt (pl. mobiltelefon, kép vagy hangrögzítı eszköz) használ. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a közlekedési hatóság az érintett vizsgázót a vizsgától legfeljebb hat hónapi idıtartamra eltilthatja. (4) A vizsgabiztos a vizsgát felfüggesztheti és a vizsgázót a közlekedési hatóság a vizsgától legfeljebb három hónapi idıtartamra eltilthatja, ha a vizsgázó a vizsga rendjét megzavarta. (5) A vizsgabiztos a vizsgát abban az esetben is felfüggesztheti, ha a szakoktató a vizsga rendjét megzavarta, vagy a vizsga eredményének befolyásolására törekedett. Ebben az esetben a közlekedési hatóság a szakoktatót - legfeljebb hat hónapi idıtartamra - a szakoktatói tevékenységtıl eltilthatja. (6)80 A közlekedési hatóság érvényteleníti azt a vizsgát, amelyet a vizsgázó a közlekedési hatóság félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tett le. Amennyiben a vizsgaigazolást a közlekedési hatóság már kiadta, a vizsga érvénytelenítésérıl szóló jogerıs határozatot az ügyfél lakóhelye szerinti fıvárosi és megyei kormányhivatal járási (fıvárosi kerületi) hivatalának szervezeti egységeként mőködı okmányirodának (a továbbiakban: okmányiroda) is meg kell küldeni. (7) Amennyiben a vizsga a vizsgabiztos mulasztása miatt a vizsgáztatás szabályainak megsértésével zajlott le, a közlekedési hatóság a vizsgabiztost legfeljebb egy évi idıtartamra a vizsgáztatástól eltilthatja. A közlekedési hatóság eljárása és az általa végzett tevékenység81 16. §82 A közlekedési hatóság a) meghatározza: aa) a képzés, továbbképzés és a vizsgáztatás tárgyi feltételeinek alkalmazására vonatkozó technológiai és mőszaki követelményeket, ab) a vizsgakövetelményekre vagy a képesítés megszerzésére vonatkozó elıírások alapján a számonkérhetı ismeretanyagot, a vizsgafeladatokat, vizsgatárgyakat, a képzések tanterveit, a tantervi óraszámokat, az egyes elméleti tantárgyak hallgatása alóli mentesítések alapjául szolgáló képesítések, végzettségek körét, a tanfolyamon való részvétel és a vizsgára bocsátás feltételeit, ac) a képzések és a továbbképzések, valamint az ezekhez kapcsolódó vizsgák lebonyolításának rendjét, ügyvitelét és módszereit, ad) a szaktanfolyamokon oktató személyekkel szemben támasztott képesítési, végzettségi követelményeket,

ae) az e-learning rendszer minısítésének és tanúsításának módját, a Közlekedési Szakértıi Testület szakmai állásfoglalására figyelemmel, af) a vizsgabiztosi tevékenység engedélyezésének feltételeit, az elıírt képesítések, végzettségek körét és az eljárási rendjét, ag) a vezetési kartont helyettesítı, a vezetési gyakorlat oktatása során alkalmazott elektronikus eszközök és az elektronikusan rögzített adatok körét, a rögzítés és a rögzített adatok nyilvántartásának módját, ah) a legalább az alapfokú iskolai végzettség igazolásával és ennek ügyvitelével kapcsolatos szabályokat, ai)83 aj) a vizsga sikeres letételéhez szükséges ismereti szintet a vonatkozó jogszabályi elıírások hiányában, ak) a szakoktató képzés keretében teljesítendı követelményszintet, és annak számonkérési módját, amelynek alapján a szakoktató jelölt ideiglenesen szakoktatói engedélyt kaphat, al) a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez kötelezıen elıírt dokumentumok körét és azokról „Bizonylati albumot” ad ki, továbbá b) szabályozza a szakfelügyelet módszertanát, c) létrehozza és mőködteti a 15. melléklet szerinti Közlekedési Szakértıi Testületet, d) a Közlekedési Szakértıi Testület minısítése és javaslata alapján jóváhagyja a képzésben használható e-learning rendszereket, e) a szakoktatókról, az iskolavezetıkrıl, a vizsgabiztosokról és a képzı szervekrıl központi nyilvántartást (névjegyzéket) vezet; a vizsgabiztos, a szakoktató, valamint az iskolavezetı részére kiadott tevékenységi engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja és a vizsgabiztost, a szakoktatót és az iskolavezetıt törli a névjegyzékbıl, ha a tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket súlyosan vagy 2 éven belül ismételten megsértette. A rendelkezések súlyos megsértésének minısül különösen: ea) az engedélyezett tevékenységének végzése közben tanúsított magatartásával bőncselekményt vagy szabálysértést követett el, eb) olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a vizsga eredményét vagy az errıl vezetett nyilvántartások ellenırizhetıségét befolyásolja vagy a 13. § (5) bekezdése szerinti eljárása során a vizsga rendjét megzavarta, ec)84 az iskolavezetı cselekménye következtében a közlekedési hatóság a képzı szerv tevékenységét jogerısen legalább 60 napra felfüggesztette, f)85 meghatározza - a 12. számú melléklet 7. pontja és 13. számú melléklet 1.1. pontja szerinti - a szaktanfolyamon való részvétel alóli mentesítés feltételeit és módját. A szakoktatók 17. §86 (1) Közúti jármővezetı képzést - a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - csak közúti jármővezetıi szakoktatói engedéllyel és érvényes közúti jármővezetıi szakoktatói igazolvánnyal rendelkezı, névjegyzékbe vett személy (a továbbiakban: szakoktató) végezhet. (2) E-learning képzés esetén az iskolavezetınek a tanulóval történı esetleges kapcsolattartáshoz - az (1) bekezdés szerinti - szakoktatót kell biztosítania. (3) A névjegyzékbe felvett szakoktatónak a közlekedési hatóság évente szakoktatói igazolványt ad ki. (4) A közlekedési hatóság kérelemre a szakoktatói tevékenységét engedélyezi és névjegyzékbe veszi

a)87 azt a szakoktatói vagy a 3. melléklet 2.5. pontjában meghatározott képesítéssel rendelkezı jelentkezıt, aki az engedélyezés idıpontjában megfelel az (5) bekezdésben és a 18. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott feltételeknek; b) korlátozással (legfeljebb egyévi idıtartamra és kizárólag a szakoktató képzés elvégzéséhez szükséges tevékenységre) jármővezetési gyakorlat oktatására azt a jelentkezıt, aki szakoktatói szaktanfolyam hallgatója és igazolja, hogy teljesítette a 16. § ak) pontjának rendelkezései alapján meghatározott követelményszintet, továbbá megfelel az (5) bekezdésben meghatározott követelményeknek. (5) A szakoktatói engedély kiadásának további feltételei: a) az engedélyezési eljárásért fizetendı igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, b) a szakoktatói tevékenységtıl való eltiltás vagy törlés hatálya alatt nem áll a jelentkezı, c)88 érvényes vezetıi engedéllyel rendelkezik és egyetlen jármő-kategóriára vonatkozóan sem áll jármővezetéstıl eltiltás hatálya alatt, d) nem vonatkozik olyan rendelkezés, amely szerint vezetıi engedélyét csak utánképzés elvégzését követıen kaphatja vissza, illetve tarthatja meg, e) a közlekedési hatóság a szakoktatói tevékenység végzésére vonatkozó elıírások súlyos megszegése miatt jogerıs határozatban az engedélyezési kérelem benyújtását megelızı 2 éven belül nem marasztalta el. (6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti jelentkezı ideiglenesen engedélyezett szakoktatói tevékenységének idıtartama alatt szakoktatói oklevelének bemutatásával külön eljárási díj nélkül kérheti szakoktatói tevékenysége idıbeli korlátozásának törlését. 18. §89 (1) A szakoktatók képzését a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú mőszaki felsıoktatási intézmény végzi. A szakoktatói képesítés megszerzéséhez szükséges tantervek oktatási témaköreit és a képzési engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket a 11. melléklet tartalmazza. (2) Szakoktatói szaktanfolyamra az iskolázható be, aki sikeres szakoktatói felvételi vizsgát tett. (3) A szakoktatói szaktanfolyami felvételi vizsgára jelentkezés feltételei: a)90 betöltött 23. életév, aa) középiskolai érettségi, b) alapképzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „A”, „B”, „C” kategóriás vezetıi engedély, amely nem minısül kezdı vezetıi engedélynek: ba) D kategóriás kiegészítı képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „D” kategóriás vezetıi engedély, bb) E kategóriás kiegészítı képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „CE” kategóriás vezetıi engedély, bc) Trolibusz kategóriás kiegészítı képzésre jelentkezés esetén legalább két éves „Tr” kategóriás vezetıi engedély. (4) A felvételi vizsgán a közlekedési hatóság által vezényelt a névjegyzékben szereplı vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A szakoktatói felvételi vizsga a 16. § ab)és ac) pontjai alapján meghatározottak szerint történik. (5) Szakoktatói szaktanfolyam csak a 3. melléklet 2.1 pontjában említett szakok együttes megszerzésére irányuló alapképzésre vagy a „D”, „E”, „Tr” kategóriás jármővezetési gyakorlat szakos kiegészítı képzésekre indíthatók. 19. §91 A közlekedési hatóság a szakoktatói szaktanfolyam egyes tantárgyainak hallgatása és vizsgakötelezettsége alól - kérelemre - a 16. § ab) pontja alapján megalkotott szabályzat szerint mentesítheti a korábban megfelelı szakirányú képesítést megszerzı hallgatót.

20. §92 (1) Szakoktatói vizsgára az bocsátható, aki a szakoktatói szaktanfolyamot igazoltan elvégezte. (2) A szakoktatói vizsgán a közlekedési hatóság által vezényelt, a névjegyzékben szereplı vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A szakoktatói vizsga a 16. § ab) és ac)pontjai alapján meghatározottak szerint történik. 21. §93 (1) A szakoktatónak - a 17. § (4) bekezdés b) pontja alapján ideiglenesen névjegyzékbe vett szakoktató kivételével - évenként a 16. § ab) és ac)pontjai alapján meghatározottak szerinti továbbképzésen kell részt venni és ezt követıen sikeres vizsgát kell tenni. Az elméleti vizsgát a közúti jármővezetık számítógépes elméleti vizsgájánál alkalmazott és elvárt körülmények betartásának megfelelıen kell teljesíteni. (2) A szakoktatók továbbképzését a - közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú mőszaki felsıoktatási intézmény végzi. (3) Amennyiben a vizsgakötelezettségét a szakoktató sikeresen teljesítette, a közlekedési hatóság újabb érvényességi idejő szakoktatói igazolványt ad ki. 22. §94 A szakoktató jármővezetést naponta legfeljebb 10 órában, két egymást követı naptári héten legfeljebb 96 órában oktathat. 23. § (1)95 A szakoktató oktatás, valamint jármőkezelési, rutin és forgalmi vizsgáztatás közben köteles magánál tartani a) a vezetıi engedélyét, szakoktatói igazolványát, b) a jármővezetési gyakorlat tantárgy oktatásakor és a gyakorlati vizsgán az a) pontban foglaltakon kívül az érvényes oktatójármő-igazolást és a vezetési kartont. (2) Az (1) bekezdés szerinti okmányokat az ellenırzés során az arra jogosult személynek be kell mutatni. A közúti jármővezetıi vizsgabiztosok96 24. §97 (1) A közúti jármővezetı vizsgabiztosok képzését a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú mőszaki felsıoktatási intézmény végzi. A képesítés megszerzéséhez szükséges ismereteket, a képzésre, továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseket a 17. melléklet tartalmazza. (2) Az (1) bekezdésben említett képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzés tartalmát és követelményeit, a képesítés megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati vizsgák rendjét és követelményeit, továbbá a vizsgázó eredményeinek értékelésére vonatkozó szabályokat, a továbbképzés rendjét, tartalmát és követelményeit, a kötelezıen teljesítendı vizsgakövetelményeket a közlekedési hatóság határozza meg. 25. § (1) Vizsgabiztosi tanfolyamra az iskolázható be, aki sikeres vizsgabiztosi felvételi vizsgát tett. (2) Vizsgabiztosi felvételi vizsgára az jelentkezhet, aki a)98 a 27. életévét betöltötte, b)99 szakirányú felsıfokú végzettséggel és legalább kétéves szakoktatói gyakorlattal, vagy legalább középiskolai érettségivel és ötéves szakoktatói gyakorlattal rendelkezik, c)100 d)101 „A”, „B”, „C”, „D” kategóriákra valamint a „CE” kombinált kategóriára érvényes vezetıi engedéllyel rendelkezik, melyek közül bármely kategória, kombinált kategória, alkategória megszerzésének idıpontjától eltelt legalább 3 év. (3) Elméleti vizsgabiztosi felvételi vizsgára jelentkezhet az, aki a) a 25. életévét betöltötte, b)102 c) legalább három éve meglévı „B” kategóriára érvényes vezetıi engedéllyel rendelkezik, továbbá nem minısül a külön jogszabály szerinti kezdı vezetınek,

d)103 legalább középiskolai érettségivel rendelkezik. (4)104 A vizsgabiztosi felvételi vizsgán a közlekedési hatóság által kijelölt, a névjegyzékben szereplı vizsgabiztosok vizsgáztatnak. 26. §105 (1) Vizsgabiztosi vizsgára az bocsátható, aki a vizsgabiztosi tanfolyamot igazoltan elvégezte. (2) A vizsgabiztosi vizsgán a közlekedési hatóság által kijelölt, a névjegyzékben szereplı vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A vizsgabiztosi vizsga a 16. § ab) és ac)pontjai alapján meghatározottak szerint történik. 27. §106 (1)107 A közlekedési hatóság kérelemre a vizsgabiztosi tevékenységet engedélyezi és a vizsgabiztosi névjegyzékbe veszi fel azt, a) aki a rendeletben meghatározott vizsgabiztosi képesítéssel rendelkezik, b) aki az engedélyezési eljárás díját befizette, c)108 aki nem áll a vizsgáztatástól való eltiltás vagy törlés hatálya alatt, d) aki érvényes vezetıi engedéllyel rendelkezik és egyetlen jármő-kategóriára vonatkozóan sem áll jármővezetéstıl eltiltás hatálya alatt, e) akire nem vonatkozik olyan rendelkezés, amely szerint vezetıi engedélyét csak utánképzés elvégzését követıen kaphatja vissza, illetve tarthatja meg, f) akit a közlekedési hatóság a vizsgáztatási tevékenység végzésére vonatkozó elıírások súlyos megszegése miatt jogerıs határozatban az engedélyezési kérelem benyújtását megelızı 2 éven belül nem marasztalt el, g)109 aki a vizsgabiztosi képzésre jelentkezés feltételeit teljesíti. (2) A nyilvántartásba vett vizsgabiztos részére a közlekedési hatóság vizsgabiztosi igazolványt ad ki. (3)110 A vizsgabiztosoknak a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához - a szükséges ismeret és képesség megırzése, frissítése, új szakmai alkalmassági tényezık elsajátítása és a további vizsgáztatás tisztességes és egységes követelményeinek megfelelısége érdekében - évente összesen legalább kétnapos, - a szükséges gyakorlati jármővezetıi képesség megırzése, illetve továbbfejlesztése érdekében - öt évente legalább ötnapos továbbképzésen kell részt venniük és ezt követıen sikeres vizsgát kell tenniük. Az elméleti vizsgát a közúti jármővezetık számítógépes elméleti vizsgájánál alkalmazott és elvárt körülmények betartásának megfelelıen kell teljesíteni. (4)111 A vizsgabiztosok továbbképzését a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú mőszaki felsıoktatási intézmény végzi. Amennyiben a vizsgakötelezettségét a vizsgabiztos sikeresen teljesítette, a közlekedési hatóság újabb érvényességi idejő vizsgabiztosi igazolványt ad ki. (5)112 Elméleti vizsgabiztosi képesítéssel kizárólag számítógépes elméleti vizsgáztatást lehet végezni. (6)113 Az engedéllyel rendelkezı közúti jármővezetı vizsgabiztos tényleges vizsgáztatási tevékenységet a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott olyan óraszámok teljesítése után kezdheti meg, amikor kizárólag megfigyelı vizsgabiztosként vett részt vizsgaeseményeken. A közúti jármővezetı vizsgabiztost foglalkoztató közlekedési hatóság vezetıje igazolja a kötelezı óraszámok teljesítését. (7)114 A 2005. július 1. napját megelızıen szerzett gyakorlati szakos vizsgabiztosi bizonyítvány vagy azzal egyenértékő képesítés - a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetén - újonnan megszerzett vezetıi engedély kategória, alkategória, kombinált kategória gyakorlati vizsgáztatására abban az esetben jogosít, amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott olyan óraszámok teljesítésre kerültek, amikor a vizsgabiztos az adott kategória, alkategória, kombinált kategória tekintetében kizárólag megfigyelı vizsgabiztosként vett részt vizsgaeseményeken.

28. § (1) A vizsgabiztos vizsgáztatás közben köteles magánál tartani a vezetıi engedélyét és a vizsgabiztosi igazolványát. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott okmányokat az ellenırzés során az arra jogosult személynek be kell mutatni. 28/A. §115 Az iskolavezetık 29. §116 (1) Közúti jármővezetı és közúti közlekedési szakember képzés csak az iskolavezetıi névjegyzékben lévı iskolavezetı irányításával folytatható. (2) A közlekedési hatóság kérelemre az iskolavezetıi tevékenységét engedélyezi és névjegyzékbe veszi fel azt a jelentkezıt, aki a) a rendeletben meghatározott iskolavezetıi képesítéssel rendelkezik, b) az engedélyezési eljárás díját befizette, c) nem áll az iskolavezetıi névjegyzékbıl való eltiltás vagy törlés hatálya alatt. 30. §117 Az iskolavezetık képzése a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú mőszaki felsıoktatási intézményekben történik. A képesítés megszerzéséhez szükséges ismereteket a 11. melléklet tartalmazza. 31. § (1) Iskolavezetıi tanfolyamra az vehetı fel, aki a) legalább középiskolai érettségivel és szakoktatói vagy a 3. számú melléklet 2.5. pontjában meghatározott képesítéssel rendelkezik, b) középiskolai végzettség esetén öt, felsıfokú végzettség esetén kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, c)118 (2)119 A közlekedési hatóság az egyes tárgyak hallgatása és vizsgája alól - kérelemre - a 16. § a) pont ab) alpontja alapján megalkotott szabályzat szerint mentesítheti a megfelelı szakirányú képesítéssel rendelkezı hallgatót. (3)120 Iskolavezetıi vizsgára az bocsátható, aki az iskolavezetıi tanfolyamot igazoltan elvégezte. (4)121 Az iskolavezetıket a közlekedési hatóság által vezényelt, a névjegyzékben szereplı vizsgabiztosok vizsgáztatják. 32. §122 (1) Az iskolavezetınek évenként a 16. § ab) és ac) pontjai alapján meghatározottak szerinti továbbképzésen kell részt vennie és ezt követıen sikeres vizsgát kell tennie. (2) Az iskolavezetık továbbképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú mőszaki felsıoktatási intézményekben végezhetı. Közúti közlekedési szakemberek szaktanfolyami képzése és vizsgáztatása123 33. § (1)124 A közúti közlekedési szakemberek képzése a közlekedési hatóság engedélye alapján szaktanfolyamon végezhetı. (2) Szaktanfolyam szervezésére az 1. számú melléklet szerinti képzési engedélyt az a szaktanfolyami képzı szerv kaphat, amely megfelel: a) a jó hírnév, b) a szakmai alkalmasság e rendelet által támasztott követelményeinek és a kérelem díját megfizette. (3)125 A (2) bekezdés a) pontja szerinti jó hírnév követelményének nem felel meg az a szaktanfolyami képzı szerv, amelyben a szaktanfolyami képzésért felelıs iskolavezetı a) a szaktanfolyami képzésre vonatkozó elıírásokat két éven belül ismételten megsértette, és ezért a közlekedési hatóság jogerısen elmarasztalta;

b) irányítása mellett a szaktanfolyam tartására való jogosultságát a szaktanfolyami képzı szerv - az a) pontban foglaltak miatt - két éven belül elvesztette. (4)126 A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakmai alkalmasság feltételeinek az a szaktanfolyami képzı szerv felel meg, amelynél igazolt az adott szaktanfolyam megtartásához szükséges: a) a 16. § ad) pontja szerint meghatározott személyi és b) a 3. melléklet 3.1.1 és 3.1.2 pontja, a 16. § aa) pontja, és a közúti közlekedésrıl szóló törvény szerinti szaktanfolyamra vonatkozó jogszabály szerint meghatározott tárgyi feltételek megléte. (5)127 Szaktanfolyamra vagy szakképesítı vizsgára az bocsátható, aki megfelel a közlekedési hatóság e rendeletben foglalt jogosultsága alapján meghatározott feltételeknek. (6)128 A vizsgát a közlekedési hatóság vagy az általa megbízott képzı szerv szervezheti. A közúti közlekedési szakembereket a szaktanfolyamot követı vizsgán a közlekedési hatóság által kizárólag szakmai szempontok figyelembevételével vezényelt - a vizsgajegyzıkönyvben megnevezett és a szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékben szereplı - vizsgabiztosok vizsgáztatják. A szaktanfolyami vizsgabiztosnak - a vizsgabiztosi engedélye érvényben tartásához - évente a közlekedési hatóság által szervezett továbbképzésen kell részt vennie. A szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékbe olyan személy vehetı fel, a) aki felsıfokú, szakirányú iskolai végzettséggel és az adott szakterületen legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, b) aki a közlekedési hatóság által meghatározott szakmai képesítéssel, végzettséggel rendelkezik, c) akinek a névjegyzékbe való felvétel elıtti két éven belül a szakoktatói, a vizsgabiztosi, az iskolavezetıi tevékenységi engedélyét a közlekedési hatóság elmarasztalása kapcsán nem vonták vissza. (7) Vizsgaszervezési megbízás csak annak a képzı szervnek adható, amely megfelel a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek. (8)129 A szakképesítést igazoló okmányokat - a sikeres vizsgát tett jelöltek részére - a közlekedési hatóság adja ki. (9)130 A rendelet elıírásait, különösen 5. §-a, 8. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdése, 9. §ának (5) és (7)-(8) bekezdése, 12. §-a, a 15. §-a, 27. § (2) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése, a 34. § (1)-(2) bekezdése, a 35-38. §-a, a 3. mellékletének 3.2.2 és 3.2.3. pontjának rendelkezéseit a szaktanfolyami képzésre és vizsgáztatásra is megfelelıen alkalmazni kell. A tehergépkocsi és autóbuszvezetıi alap- és továbbképzési képesítés megszerzésének feltételei131 33/A. §132 Tehergépkocsi és autóbuszvezetıi alapképesítést és továbbképzési képesítést - a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységrıl, továbbá az ezekkel összefüggı jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott - azon személynek (a továbbiakban: gépkocsivezetı) kell megszereznie, aki a) a közúton C1, C1+E, C, C+E, D1, D1+E, D, D+E kategóriájú - vagy ezekkel egyenértékőnek elismert - vezetıi engedéllyel vezethetı jármővet vezet, és aa) az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) állampolgára, vagy ab) nem EGT-állam állampolgára és Magyarországon székhellyel rendelkezı vállalkozás alkalmazza vagy foglalkoztatja,

b) EGT-államban vagy nem EGT-államban állampolgársággal rendelkezı olyan gépkocsivezetı, akinek szokásos tartózkodási helye a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrıl szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet 14. cikke rendelkezései szerint Magyarországon van, C1, C1+E, C, C+E, D1, D1+E, D, D+E kategóriájú - vagy ezekkel egyenértékőnek elismert - vezetıi engedéllyel nem rendelkezik és a 33/B. §-ban meghatározott alapképesítést kívánja megszerezni. Szakmai alapképesítés133 33/B. §134 (1) A 33/A. § a) pontjában meghatározott azon gépkocsivezetı, aki a) D1, D1+E, D, D+E kategóriájú vezetıi engedélyét 2008. szeptember 9-ét, b) C1, C1+E, C, C+E kategóriájú vezetıi engedélyét 2009. szeptember 9-ét követıen szerezte meg - a közúton történı jármővezetéshez - a szakmai alapképesítés (a továbbiakban: alapképesítés) megszerzésére kötelezett. (2) Az (1) bekezdésben nem említett gépkocsivezetı részére az alapképesítés megszerzése nem kötelezı. (3) Alapképesítést az a gépkocsivezetı szerezhet, aki a) EGT-állam állampolgára és szokásos lakóhelye a külön jogszabályban135 foglaltak szerint Magyarországon van; b) nem EGT-állam állampolgára és munkavállalási jogosultsága van vagy Magyarországon bejegyzett vállalkozás foglalkoztatja. (4) Az alapképesítés megszerzésével kapcsolatos rendelkezéseket a 12. melléklet tartalmazza. Szakmai továbbképzés136 33/C. §137 (1)138 A 33/A. § a) pontjában meghatározott gépkocsivezetı a közúton történı jármővezetéshez a) az alapképesítés megszerzését követı öt éven belül, vagy b) ha az alapképesítés megszerzésére nem kötelezett ba) a D1, D1+E, D, D+E kategóriájú jármő esetében - a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti jármővek üzemben tartásáról szóló minisztertanácsi rendelet alapján kiadott - nemzetközi vagy belföldi autóbuszos szolgáltatói képesítés (bizonyítvány) hatályának lejártát követıen, de legfeljebb 2013. szeptember 10-éig, és bb) a C1, C1+E, C, C+E kategóriájú jármő esetében - a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti jármővek üzemben tartásáról szóló minisztertanácsi rendelet alapján kiadott - nemzetközi vagy belföldi árufuvarozó szolgáltatói képesítés (bizonyítvány) hatályának lejártát követıen, de legfeljebb 2014. szeptember 10-éig a szakmai továbbképzési képesítés (a továbbiakban: továbbképzési képesítés) megszerzésére kötelezett. (2) A továbbképzési képesítés a megszerzésétıl számított öt évig érvényes. A gépkocsivezetı ötévente továbbképzésen vesz részt. (3) Továbbképzési képesítést az szerezhet, aki a) megfelel a 33/B. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek; b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kategóriájú érvényes vezetıi engedéllyel rendelkezik; c) EGT-államban szerzett alapképesítéssel rendelkezik vagy ennek megszerzésére nem kötelezett. (4) A továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos rendelkezéseket a 13. melléklet tartalmazza.

Az alapképesítés és továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos rendelkezések139 33/D. §140 (1)141 A képzı szerv részére az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyam megtartását a közlekedési hatóság a rendeletben foglaltak alapján engedélyezi. A képzési engedély alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyamok megtartására együttesen adható. (2)142 Az alapképesítés megszerzésével kapcsolatos vizsgán a közlekedési hatóság által kijelölt vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A vizsgák lebonyolításával kapcsolatos általános rendelkezéseket e rendelet alapján a közlekedési hatóság határozza meg. A sikeresen vizsgázó részére - vezetıi engedélye érvényessége esetén a)143 a közlekedési hatóság a 95. kódszámot tartalmazó, öt évre érvényes, a 14. mellékletben meghatározott „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány”-t ad ki, b)144 (3) Ha a gépkocsivezetı a) a 33/B. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott bármely autóbusz vezetésére jogosító vezetıi engedély kategóriában alapképesítést szerzett, mentesül a többi autóbusz vezetésére jogosító vezetıi engedély kategóriában az alapképesítés megszerzésének kötelezettsége alól, b) a 33/B. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott bármely tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetıi engedély kategóriában alapképesítést szerzett, mentesül a többi tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetıi engedély kategóriában az alapképesítés megszerzésének kötelezettsége alól. (4)145 A továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó általános rendelkezéseket e rendelet alapján a közlekedési hatóság határozza meg. A továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzésen részt vett gépkocsivezetı részére - a tanfolyami képzést végzı képzı szerv igazolása és sikeres vizsga alapján - vezetıi engedélye érvényessége esetén a)146 a közlekedési hatóság a 14. mellékletben meghatározott, a 95. kódszámot tartalmazó, öt évre érvényes „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány”-t ad ki, b)147 (5) Ha a gépkocsivezetı a) a 33/C. § (1) bekezdésének ba) alpontjában meghatározott bármely autóbusz vezetésére jogosító vezetıi engedély kategóriában továbbképzési képesítést szerzett, mentesül a többi autóbusz vezetésére jogosító vezetıi engedély kategóriában a továbbképzési képesítés megszerzésének kötelezettsége alól, b) a 33/C. § (1) bekezdésének bb) alpontjában meghatározott bármely tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetıi engedély kategóriában továbbképzési képesítést szerzett, mentesül a többi tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetıi engedély kategóriában a továbbképzési képesítés megszerzésének kötelezettsége alól. (6)148 Ha a „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány” adataiban változás történik - ide nem értve a lakcímadat és a vezetıi engedély szám változását - annak cseréjét, elvesztése vagy megsérülése esetén pótlását a gépkocsivezetınek kell kezdeményeznie. A szaktanfolyami képzés és vizsgáztatás ellenırzése149 33/E. §150 (1) Az alapképesítés a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzést és vizsgát a 34. §-ban foglaltak szerint kell ellenırizni. (2) Ha a képzı szerv a rendeletben meghatározott feltételeknek nem tesz eleget, a 37. §ban foglaltak szerint kell eljárni.

A „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány” kiadása, nyilvántartása151 33/F. §152 (1)153 A „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány” - a gépkocsivezetı választása szerint - személyesen vehetı át a közlekedési hatóság hivatalos helyiségében, illetıleg postai úton külön hivatalos iratként továbbítható. (2)154 A közlekedési hatóság az általa kiadott és bevont „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány”-okról nyilvántartást vezet. (3)155 A „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány” tulajdonosa a közlekedési hatóságnál köteles bejelenteni, ha a részére kiadott „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány a) elveszett, ellopták vagy megsemmisült, b) megrongálódás vagy elhasználódás miatt bármely bejegyzett adat nem olvasható. (4)156 A nyilvántartásból azonosítható „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány” tulajdonosának kérelme alapján a közlekedési hatóság - a (3) bekezdésben meghatározott esetben - az érvényes vezetıi engedély felmutatása mellett, a nyilvántartásban rögzített adatok felhasználásával a korábban kiadott „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány” helyett új „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány”-t ad ki. A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a korábban kiadott „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány”-t bevonja. (5)157 Ha a „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány”-ba bejegyzett adatok megváltoztak, a nyilvántartásból azonosítható „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány” tulajdonosának a 33/D. § (6) bekezdése alapján benyújtott kérelmére a közlekedési hatóság - az érvényes vezetıi engedély és az adatváltozást tanúsító okmány felmutatása mellett - a nyilvántartásban rögzített adatok felhasználásával a korábban kiadott „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány” egyidejő bevonása mellett új „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány”-t ad ki. (6)158 Ha a „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány”-ba bejegyzett érvényességi idıpont lejárt, a rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetében új „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány” kiadására kerül sor, egyidejőleg a közlekedési hatóság a lejárt érvényességő „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány”-t bevonja. (7)159 A „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány”-on a kiadásának idıpontjában meghatározott lakcím- és vezetıi engedély szám adat kerül feltüntetésre. Ezen adatok megváltozása nem érinti a kiadott „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány” érvényességét. A vezetıi engedély cseréjét követıen a „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány”-ra utaló közösségi kódot is tartalmazó vezetıi engedély és a korábbi vezetıi engedély számát tartalmazó „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány” együttesen igazolja a 33/A. §-ban foglalt képesítési követelmény teljesítését. Engedélyezési és vizsgadíjak160 33/G. §161 Az alapképesítési és a továbbképzési képesítési szaktanfolyami képzés engedélyezési díját, továbbá az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati vizsgák, és a „Gépjármővezetıi képesítési igazolvány” kiállításának díját a közúti jármővezetık és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggı díjakról szóló jogszabály határozza meg. A képzés és vizsgáztatás ellenırzése, szakfelügyelet 34. §162 (1) A közúti jármővezetı-képzést, a szaktanfolyami képzést, továbbá a vizsgáztatást rendszeresen ellenırizni kell, és el kell látni mindezek szakfelügyeletét. A

közlekedési hatóság minıségbiztosítási szabályokat állapít meg a vizsgabiztosokra vonatkozó követelmények fenntartása érdekében. A minıségbiztosítási szabályok magukban foglalják a vizsgabiztosok ellenırzését és szakfelügyeletét, munkájuk, továbbképzésük, ismételt engedélyezésük, és folyamatos szakmai fejlıdésük során, illetve megtartott vizsgáik eredményeinek rendszeres felülvizsgálatán keresztül. (2)163 A közúti jármővezetıi vizsgákon közremőködı vizsgabiztos tevékenységének ellenırzését a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy a vizsgabiztos közvetlen vezetıje végezheti kizárólagos, át nem ruházható jogkörben. Ez a korlátozás nem érinti a munkáltató nem szakmai tevékenységhez kötıdı egyéb belsı ellenırzését. (3) A közúti jármővezetıi vizsgákon közremőködı vizsgabiztos szakmai tevékenységének szakfelügyeletét évente - az (1) bekezdés szerinti minıségbiztosítási szabályoknak megfelelıen - legalább nyolc órában biztosítani kell. A szakfelügyelet keretében öt évente egyszer minden vizsgabiztost legalább 4 órán át meg kell figyelni vizsgáztatás közben, több vizsga figyelemmel kísérését lehetıvé tevı módon. (4) Amennyiben a szakfelügyelet során a vizsgabiztos tevékenységében hiányosságok vagy szakmai ismereti problémák merülnek fel, a vizsgabiztosnak a közlekedési hatóság által meghatározott rendkívüli továbbképzésen kell részt vennie, továbbá sikeres vizsgájának teljesítéséig a vizsgabiztos vizsgára nem vezényelhetı. (5) A rendkívüli továbbképzés elvégzésére kötelezett vizsgabiztos csak annak teljesítésével tehet eleget a 27. § (3) bekezdésében elıírt éves továbbképzési kötelezettségének. A rendkívüli továbbképzés elvégzése és sikeres vizsgája mentesíti a vizsgabiztost a rendes továbbképzés alól abban az évben. (6) Amennyiben a vizsgabiztos több kategóriában is jogosult vizsgáztatni, úgy az egyik kategóriában végzett ellenırzésre vonatkozó megfelelı eredményt több kategóriára is érvényesnek kell tekinteni. (7) A közúti jármővezetık és a közlekedési szakemberek képzésének ellenırzését és annak eredményérıl való beszámolót a közlekedési hatóság által kiadott ellenırzési terv figyelembe vételével kell végezni. 35. §164 (1) A szakfelügyelet és az ellenırzés lehet elıre bejelentett és soron kívüli. (2) A szakfelügyelı és az ellenırzést végzı tapasztalatairól az érintett szakoktatót, a vizsgabiztost, az iskolavezetıt, valamint a közlekedési hatóságot tájékoztatja. (3) A szakfelügyelı megállapításától függıen javaslatot tehet a) visszatérı szakfelügyeletre, a képzési vagy a vizsgáztatási tevékenységet érintı tematikus szakfelügyelet megtartására; b) a szakoktató, a vizsgabiztos, az iskolavezetı, a képzı szerv szankcionálására; c) a képzési engedély felfüggesztésére, részleges vagy teljes visszavonására; d) a vizsgahelyek és a vizsgapályák minısítésének felülvizsgálatára, illetve minısítésének visszavonására. (4) A szakfelügyelı és az ellenırzést végzı haladéktalanul felfüggeszti a) a képzést vagy a vizsgát, a1) ha életet vagy testi épséget fenyegetı balesetveszély áll fenn, a2) ha az ellenırzést, szakfelügyeletet az ellenırzés alá vont gátolja, akadályozza, b) a képzést, ha a feltételek hiánya vagy a körülmények miatt a képzés az elıírásoknak és a tantervnek megfelelı módon nem tartható meg, c) a vizsgát, ha a feltételek hiánya, a vizsgakörülmények, vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértése miatt a vizsgázó teljesítménye objektív módon nem értékelhetı. (5) Amennyiben a szakoktató ellenırzése során az ellenırzést végzı szakmai, módszertani hiányosságot tapasztal, úgy a szakoktató felé történı jelzés mellett köteles a szakfelügyeletet végzı közlekedési hatóság részére az elıírt módon jelentést tenni.

(6)165 A közlekedési hatóság által meghatározott módon a közúti jármővezetık gyakorlati képzésének soron kívüli ellenırzése és szakfelügyelete végezhetı a közúti forgalomban történı megállítással is. 36. §166 Szakfelügyelet és ellenırzés nem gyakorolható annál a képzı szervnél, amelyhez a szakfelügyelıt vagy ellenırzést végzıt vagy közeli hozzátartozóját [Ptk. 685. § b) pont] munkaviszony, megbízási jogviszony vagy társasági szerzıdésen alapuló anyagi érdekeltség köti. A képzési engedély felfüggesztése és visszavonása 37. § (1)167 (2)168 (3)169 A közlekedési hatóság a képzési engedélyt a) visszavonja, ha a felfüggesztı határozatban meghatározott feltételeknek, az abban meghatározott idıtartamon belül nem tesz eleget; b) a képzı szerv a képzési tevékenység gyakorlására vonatkozó elıírásokat megszegte; c) visszavonhatja, ha a képzı szervet a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal jogerıs határozatával elmarasztalta. (4)170 (5)171 A képzési engedélynek a (3) bekezdés a)-c) pontjai alapján történı visszavonása után az érintett képzı szerv részére két évig újabb képzési engedély nem adható. 37/A. §172 A rendelet a)-b)173 c) a 2013. január 19. elıtt szerzett közúti jármővezetıi vizsgabiztosi képesítések továbbra is érvényesek, azonban a minıségbiztosításra és a rendszeresen továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseket ebben az esetben is alkalmazni kell, d)174 a 10. § (5) bekezdésében és a 11. § (7) bekezdésében meghatározott 12 hónapos határidıt a 2013. október 1-jét követıen megkezdett elméleti képzésben résztvevık, illetve a gyakorlati képzésben 2013. október 1-jét követıen hitelesített vezetési kartonnal résztvevık esetében kell alkalmazni. A képzés szüneteltetése 38. §175 Záró rendelkezések 39. § (1)176 (2)177 (3)178 A 9. § (7a) bekezdése tekintetében az ott meghatározott feltételek megtartása mellett, a jelentkezési lapon feltüntetett megszerezni kívánt kategória módosítását az elméleti vizsga érvényességén belül az a tanuló is kérelmezheti, aki 2013. január 19-ét megelızıen az eredetileg megszerezni kívánt kategóriából gyakorlati vizsgát már tett, azonban a kategória megszerzéséhez szükséges teljes képzési követelményeket még nem teljesítette. Ebben az esetben a kérelmezınek a módosított kategóriának megfelelı hátralévı, sikeresen még nem teljesített gyakorlati vizsgáit kell teljesítenie úgy, hogy a gyakorlati vizsgák tekintetében - a 9. § (7a) bekezdésében foglaltak szerint - a 2013. január 19-e elıtt meghatározott óraszámokat, vizsgatárgy-megnevezéseket és kérdés-számokat kell figyelembe venni. (4)179

40. §180 E rendelet 4. számú melléklete 2013. október 1-jén hatályát veszti. 41. § (1)181 Azokra a jármővekre, amelyekre oktatójármő-igazolást külön jogszabályban foglaltak szerint 2003. december 1-je elıtt állítottak ki és a jármő 2008. július 18-át megelızıen rendelkezett oktatójármő-igazolással, 2013. szeptember 30-ig a 4. számú melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A 2003. december 1-jét követıen oktatásba bevont jármőnek az oktatójármőigazolás megszerzéséhez az 5. számú mellékletben meghatározott követelményeknek kell megfelelnie. (3)-(4)182 Az Európai Unió jogának való megfelelés 42. §183 Ez a rendelet a következı uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a)184 a Tanács 91/439/EGK irányelve (1991. július 29.) a vezetıi engedélyekrıl, valamint az azt módosító 2000/56/EK bizottsági irányelv és 2008/65/EK bizottsági irányelv a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelettel együtt; b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/59/EK irányelve (2003. július 15.) egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végzı jármővek vezetıinek alapképzésérıl és továbbképzésérıl, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 61/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról, a 2. cikke, 5. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 10. cikkének (2) és (3) bekezdése kivételével; c) a Tanács 2004/66/EK irányelve (2004. április 26.) az 1999/45/EK, a 2002/83/EK, a 2003/37/EK és a 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 77/388/EGK, a 91/414/EGK, a 96/26/EK, a 2003/48/EK és a 2003/49/EK tanácsi irányelvek az áruk szabad mozgása, a szolgáltatások nyújtásának szabadsága, a mezıgazdaság, a közlekedéspolitika és az adózás területén, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozására tekintettel történı kiigazításáról, Melléklet IV. rész 2. pont; d) a Tanács 2006/103/EK irányelve (2006. november 20.) a közlekedéspolitika területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történı kiigazításáról, Melléklet A. rész 6. pont; e)185 az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetıi engedélyekrıl, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló, többször módosított 35/2000. (XI. 30.) BM rendelettel és a közúti jármővezetık egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló, többször módosított 13/1992. (VI. 26.) NM rendelettel együtt; f)186 az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belsı piaci szolgáltatásokról. 1. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez A képzési engedély tartalma 1. Az engedélyezı hatóság megnevezése 2. Az engedély száma 3. Az engedélyes megnevezése, székhelye, telephelye, az egyéni vállalkozó azonosító adatai 4. Az iskolavezetı neve 5.187 Engedélyes (képzı szerv) azonosítója

6.188 7. Az engedélyezett tevékenység meghatározása 8. Az engedély érvényessége 9. Korlátozások 10. A kibocsátás kelte 11. Az engedély kiadására jogosult személy aláírása 12. Az engedélyezı hatóság bélyegzılenyomata 2. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez A képzı szerv tájékoztatási kötelezettsége a jármővezetı és a közlekedési szakember képzésben résztvevık számára189 A képzı szerv a tanuló részére írásos tájékoztatót állít össze, amely minimálisan az alábbiakat tartalmazza: 1.190 a képzı szerv megnevezését, címét, e-mail címét és telefonszámát (teljes név, valamint, ha van, fantázianév is), honlapjának címét (URL), 2. a cég formáját (kft., bt., egyéni vállalkozó stb.), 3. a cégbírósági bejegyzés számát (vagy vállalkozói engedély száma), 4.191 az iskolavezetı nevét, e-mail címét és telefonszámát, 5. az ügyfélfogadó címét, telefonszámát, az ügyfélfogadás idıpontjait, 6. a telephely(ek) címét, telefonszámát, 7.192 a tanfolyamra vagy szaktanfolyamra való felvétel módját, 8. az elıírt egészségi és PÁV alkalmassági vizsgálatokat kategóriánként, 9. a tanfolyamra történı felvétel és a vizsgára bocsátás feltételeit kategóriánként, a vizsgaigazolás kiadásának a feltételeit (elsısegély-nyújtási ismeretek megszerzésére vonatkozó rendelkezéseket), 10.193 a tanuló által igényelt tanfolyam vagy szaktanfolyam tantárgyait, a képzı szerv által tartott óraszámát, az elméleti tanórák idıtartamát, továbbá csak elméleti, illetve csak gyakorlati oktatásra jogosító képzési engedély esetén annak a képzı szervnek a megnevezését és elérhetıségeit, amelyikkel a képzési engedély jogosultja szerzıdéses jogviszonyban áll, 11. a jármőhasználatot: a választható típusokat, a tanuló által biztosított jármő esetén a használat feltételeit, 12. a hiányzás pótlásának módját, 13.194 a tandíj összegét (elméleti, gyakorlati bontásban), a tandíj befizetésének módját, azért nyújtott szolgáltatások tartalmának és díjainak tételes felsorolását, továbbá a megszerezni kívánt kategória vagy szakképesítéshez szükséges egyéb díjakat (vizsgadíjak, elsısegély- nyújtási ismeretek vizsga díját, egyéb költségeket), 14. az egyes tantárgyak hallgatása és vizsgája alóli mentesítés feltételeit, 15. a tanuló áthelyezés és a teljesített oktatásról szóló igazolás kiadásának módját, a tanuló áthelyezés következményeit, 16. oktatási helyszínek címét, 17.195 a pótórák igénylésének módját, díjait, 18.196 az engedélyezı hatóság megnevezését, címét és telefonszámát, felügyeletet ellátó szervezetek megnevezését és elérhetıségeit, 19. a vizsgázó jogait és kötelezettségeit, 20. a vizsgadíjakat és azok megfizetésének módját, 21.197 a vezetıi engedély vagy a szakképesítés kiadásával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott fontosabb elıírásokat. Nem magyar állampolgárokat

érintıen különös tekintettel kell lenni a tartózkodási engedélyre vonatkozó elıírásokra. Különös tekintettel kell lenni továbbá a 10. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapfokú iskolai végzettség igazolásának módjára. Az írásos tájékoztatót a képzı szerv készíti el és végzi a szükséges módosításokat, aktualizálásokat. Az írásos tájékoztató egy példányát a képzı szerv a tanfolyamra történı jelentkezéssel egyidejőleg a jelentkezınek átadja, és a tanfolyamra jelentkezık kellı tájékoztatása érdekében az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségben jól látható helyen ki is függeszti, valamint az írásos tájékoztatóban megjelölt honlapján közzéteszi és folyamatosan aktualizálja. A képzı szervet népszerősítı felhívásokban közzétett adatoktól az írásos tájékoztató adataiban eltérés nem mutatkozhat. A képzı szerv összeállítja a tanuló részére a vállalkozási feltételeit. 3. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez A közúti jármővezetık képzésére vonatkozó részletes eljárási rend 1.198 Beiskolázási feltételek Ha a képzı szerv a jelentkezés idıpontjában - az általa vizsgálható okmányok és a tanuló nyilatkozata alapján - megállapította, hogy a tanuló a vizsgára bocsátásra vagy a vezetıi engedély kiadására vonatkozó feltételeknek nem felel meg, köteles errıl a tényrıl a tanulót írásban tájékoztatni. 2. Szakoktatói képesítések 2.1. A szakoktatói képesítési szakok: „Közlekedési ismeretek” „Mőszaki ismeretek” „Jármővezetési gyakorlat” 2.2. A „Közlekedési ismeretek” szakos képesítés jogosít: a „Közlekedési ismeretek” és a „Jármővezetés elmélete” tantárgyak oktatására. 2.3. A „Mőszaki ismeretek” szakos vagy annak megfelelı képesítés jogosít: a „Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek”, a „Biztonsági ellenırzés és üzemeltetés”, a „Munkavédelem, tőzvédelem, szállítás” és a „Jármővezetés elmélete” tantárgyak oktatására. 2.4.199 A „Jármővezetési gyakorlat” szakos képesítés jogosít: a jármővezetési gyakorlat oktatására (beleértve az „Alapoktatás” biztonsági ellenırzési feladatainak oktatását is) abban a vezetıi engedélyre vonatkozó nemzetközi- és nemzeti kategóriában, amellyel a szakoktató a szakoktatói tanfolyamra jelentkezéskor rendelkezett továbbá a „Jármővezetés elmélete” tantárgy oktatására minden kategóriában. A 2011. december 1. napját megelızıen szerzett „Jármővezetési gyakorlat” szakos képesítés - a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetén - azon vezetıi engedély kategóriák gyakorlati oktatására jogosít, amelyek megfelelnek a 18. § (3) bekezdés b) pontokban meghatározott feltételeknek. 2.5.200 A „Mőszaki ismeretek” szakos szakoktatói képesítésnek megfelelı végzettségek A „Mőszaki ismeretek” szakos szakoktatói képesítésnek elfogadhatók az azzal egyenértékő vagy magasabb szintő, az alábbiakban felsorolt végzettségek: Bármely egyetem közlekedés- vagy gépészmérnöki karán szerzett - közlekedés- vagy gépészmérnöki oklevél és e mellett tanári vagy bármely szakos szakoktatói oklevél;

- közlekedésmérnök-tanári vagy gépészmérnök-tanári oklevél. Bármely fıiskolán szerzett - gépjármőüzemi szakos vagy gépész üzemmérnöki oklevél és emellett tanári vagy bármely szakos szakoktatói oklevél; - autóközlekedési mőszaki tanár szakos oklevél; - mőszaki oktató szakos oklevél. A felsorolt képesítések szakoktatói névjegyzékbe vételre - szakmai elıírások tekintetében - jogosítanak. A nem említett szakképesítések elfogadásáról a közlekedési hatóság egyedi elbírálás alapján határoz. 3. A tanfolyami képzés 3.1. Tárgyi feltételek a képzéshez 3.1.1.201 Ügyfélfogadó helyiség A képzı szervnek rendelkeznie kell az ügyfélfogadáshoz - az ügyfélfogadás idejében kizárólag a képzı szerv (vállalkozás) céljára szolgáló - ügyfélfogadó helyiséggel, amelynek felszereltsége biztosítja az ügyfelek kulturált fogadásának és kiszolgálásának feltételeit. Az ügyfélfogadóban a képzı szerv képzési engedélyét és a vállalkozási feltételeit és az írásos tájékoztatót ki kell függeszteni, továbbá a cégtáblán az ügyfélfogadás idejét fel kell tüntetni. Az ügyfélfogadás ideje nem lehet kevesebb hetente összesen 8 óránál, amely 8 órát munkanapokon 8 és 20 óra között kell meghatározni. 3.1.2.202 Az elméleti tárgyak oktatásához A képzı szervnek rendelkeznie kell a) tantermi oktatáshoz aa) tanteremmel, ab) fali tablókkal, ac) multimédiás oktatástechnológiai eszközzel vagy video lejátszóval és televíziókészülékkel, vagy számítógéppel és projektorral (kivetítı berendezés), b) e-learning esetében ba) a 16. mellékletben foglaltaknak és az engedélyezett képzésnek megfelelı e-learning rendszerrel. 3.1.3.203 A „Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek” tantárgy oktatásához Az „A” és „B” kategóriás, valamint az „A1”, „A2” és „B1” alkategóriás tantermi képzést olyan tanteremben kell végezni, amely alkalmas a világító- és jelzıberendezések mőködıképes modelljének bemutatására. 3.1.4.204 A „Biztonsági ellenırzés és üzemeltetés” tantárgy oktatásához A „C”, „D”, „T”, „Trolibusz” kategóriás, valamint a „C1”, „D1” alkategóriás, továbbá a „B+E”, „C+E”, „C1+E”, „D+E”, „D1+E” kombinált kategóriás képzés esetén a képzı szervnek rendelkeznie kell az oktatásra kialakított helyiséggel, amelyben el kell helyezni legalább egy darab, az oktatni kívánt kategóriának (alkategóriának, kombinált kategóriának) megfelelı típusú üzemképes jármővet vagy tanalvázat, továbbá a közlekedési hatóság által meghatározott tantervi feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokat és eszközöket. A helyiségben oly módon kell elhelyezni az oktatni kívánt jármővet vagy tanalvázat, hogy a tantervekben meghatározott létszámú tanulók a bemutatott feladatokat megfigyelhessék, gyakorolhassák. A helyiségnek meg kell felelnie a munkavédelmi és tőzvédelmi elıírásoknak is. Az oktatás ideje alatt gondoskodni kell a motor üzemeltetésébıl keletkezı gázok elvezetésérıl.

A helyiségben el kell helyezni továbbá a tőzvédelmi elıírásoknak megfelelı számú és töltető tőzoltó készüléket, valamint az oktatáshoz szükséges számú, de legalább 1-1 db asztalt és széket. A helyiség főtését - minimálisan 18 °C -, világítását és szellızését biztosítani kell. A képzésben és vizsgáztatásban résztvevık számára megfelelı WC-t és kézmosási lehetıséget kell biztosítani. 3.1.5.205 Az „A”, „B”, „C”, „D”, „AM”, „T”, „Trolibusz” kategóriás, valamint az „A1”, „A2”, „B1”, „C1”, „D1” alkategóriás, továbbá a „B+E”, „C+E”, „C1+E”, „D+E”, „D1+E” kombinált kategóriás képzés esetében a tantervben részletesen meghatározott mérető és kialakítású gyakorlópálya, amely megfelel az alábbi feltételeknek:206 Az „A”, „A2”, „Akorl.”, „B”, „C”, „D”, „M”, „AM”, „T”, „Trolibusz” kategóriás, valamint az „A1”, „C1”, „D1” alkategóriás, továbbá a „B+E”, „C+E”, „C1+E”, „D+E”, „D1+E” kombinált kategóriás képzés esetén a tantervben részletesen meghatározott mérető és kialakítású gyakorlópályával, amelynek meg kell felelnie az alábbi feltételeknek: fa) forgalom elıl elzárt terület, fb) szilárd burkolat, fc) legyen alkalmas - a gyakorlást egyidejőleg végzık számának figyelembevételével az elıírt feladatok biztonságos végrehajtására, fd) kulturált WC és kézmosási lehetıség, g) a vezetési gyakorlat oktatásához a képzési engedélyben szereplı kategóriába tartozó, a 4. vagy 5. mellékletben meghatározott további feltételeknek megfelelı, érvényes forgalmi engedéllyel jármővekkel és felszerelésekkel. A jármőkezelési és rutinfeladatok oktatásához meghatározott gyakorló pálya szilárd burkolatának, kizárólag a képzés (gyakorlás) céljára elfogadható - a kétkerekő jármővek vezetésének oktatását kivéve - minden olyan felület, amely idıjárástól függetlenül, a burkolat deformációja nélkül alkalmas a feladatok gyakorlására. A kétkerekő jármővek oktatásához aszfalt vagy beton burkolatú pálya szükséges. A pálya méretének az adott jármőkategóriára elıírt tantervi és vizsgafeladatok gyakorlására alkalmasnak kell lennie. A kizárólag képzésre használt pálya esetében nem követelmény az összes feladat egyidejő gyakorlási lehetıségének biztosítása. A pálya oktatás közbeni átrendezése megengedett. 3.2.207 A tanulók képzése A tanulókat a közlekedési hatóság által kiadott, az egyes jármőkategóriákra vonatkozó, hatályos Tanterv és Útmutatók elıírásai szerint kell képezni. Azokban a közoktatási intézményekben (iskolákban), ahol a közúti jármővezetı-képzés beépült az iskolai tantervbe, a tanulók vizsgára bocsátásának feltétele, hogy az iskolai tantervet a közlekedési hatóság jóváhagyja. 3.2.1.208 Az egyes jármőkategóriákhoz tartozó oktatási idık és teljesítendı menettávolságok. Kötelezı óraszámok és teljesítendı menettávolságok a közúti jármővezetı-képzı tanfolyamokon Alapismeretek Jármővezetési gyakorlat Megjegyzés Kategória Elméleti és Bü tantárgyak F 1∑óra K Je Szü Mu Bü ∑óra A F F/v F/o F/h F/é F/k M 2 A1, A2, 22 X X X - - - 16 6 10 8 2 - - - 240 3 X X X - - - 2 1 1 1 - - - - 30 A11)

A22)

3

X

A23)

3

X

A4)

A5)

3

X X

X

3

3

X

A3) A6)

3

X

-

-

X

X

X

A2)

X

X

X

-

X

X

-

-

-

-

-

-

-

B

22 X X X 28 X X X -

-

B1

28

X

X

-

C1 C

80 X X X 80 X X X -

C7)

16 -

D1 D B+E C1+E C+E D1+E D+E AM T K TR TR8)

-

-

-

-

-

8

10

4

X

6 8

6

4

6

10 4

2

4

2

4

8

-

2

4

6

-

2

4

29

9

14 6

8

-

-

2

-

2

-

13 7 23 15

2 4

2 2

2

-

2 4 0

-

-

11. § (5) bekezdés 1 2 0

-

-

-

2

-

-

4

4

1 8 0

-

1 4

20

-

-

11. § (5) bekezdés 120

180

-

-

2

-

-

26 10 16 11 5 29 9 20 14 4

X X 19 6 X X 29 6 -

6

2

8

16 -

4

8 12

-

X

X

12

-

X

X

-

11. § (5) bekezdés 150

390 580 3 2 - 4 8 2 - 228 2 - 348 11. § (5) 168 bekezdés c)pont 2 - 348 - - 348 - - 192 - - 168 - - 168 - - 168 - - 168 - - 100 - 4 - - -

40 X X X - - X 29 6 23 15 4 2 28 X X X - - X 29 6 23 17 4 2 22 X X X - X X 16 6 10 4 4 2 20 X X X - - X 14 6 8 4 2 2 20 X X X - - X 14 6 8 4 2 2 22 X X X - X X 14 6 8 4 2 2 20 X X X - - X 14 6 8 4 2 2 16 X X - - - - 10 4 6 - - 56 X X X - X X 24 6 18 9 5 12 X 102 X X X X X X 49 4 45 45 - 50 X X X X X X 26 4 22 22 - Rövidítések: K = Közlekedési alapismeretek A = Alapoktatás Je = Jármővezetés elmélete F = Fıoktatás = Szerkezeti és üzemeltetési Szü F/v = városi vezetés ismeretek = Biztonsági ellenırzés és Bü F/o = országúti vezetés üzemeltetés = Munkavédelem, tőzvédelem, Mu F/h = hegyvidéki vezetés szállítás = F 1-2 számú trolibusz jelzési és F 1-2 F/é = éjszakai vezetés forgalmi utasítás F/k = vezetés könnyő terepen M = Menettávolságok kilométerben

1) érvényes B kategóriás vezetıi engedély esetén 2) A1 alkategória megszerzését követı két éven belül 3) A1 alkategória megszerzését követı két éven túl 4) A korlátozott vagy A2 alkategória megszerzését követı két éven belül 5) A korlátozott vagy A2 alkategória megszerzését követı két éven túl 6) amennyiben betöltötte 24. életévét és nem rendelkezik legalább két éves A2 alkategóriás vezetıi engedéllyel 7) C1 alkategória megszerzését követı 2 éven belül 8) D kategóriás vezetıi engedéllyel 3.2.2.209 Tanfolyam megkezdése tantermi elméleti-, valamint csoportos gyakorlati oktatás esetén Az alapismeretek tantárgyainak összes kötelezı (vagy annál több) óraszámán belül az egyes tantárgyak oktatására fordítandó órák számát a közlekedési hatóság által kiadott tanterv figyelembe vételével az iskolavezetı határozza meg. A tantárgyi tananyag témakörönkénti felosztása a szakoktató feladata. Az iskolavezetı által elkészített tanrendet a tanfolyam kezdetét megelızı legalább 3 munkanappal korábban a tanfolyam helyszíne szerint illetékes közlekedési felügyelıség részére meg kell küldeni. Tanrend változása esetén a Bizonylati album szerinti módosított tanrendet a változás elıtt legalább 3 munkanappal korábban a közlekedési felügyelıség részére meg kell küldeni, illetve egy példányt a tanulmányi naplóhoz csatolni kell. A tanfolyam tantermi oktatásán minden alkalommal jelenléti ívet kell vezetni, melyet az oktatáson résztvevıkkel minden foglalkozáson alá kell íratni. A jelenléti ívet az összes résztvevı aláírása után le kell zárni úgy, hogy arra további aláírás ne kerülhessen, majd a tanulmányi naplóhoz kell csatolni. A továbbiakban, amennyiben nincs változás az egyes tanfolyamok tanrendjében, a tanrenden a foglalkozásokra vonatkozóan csak az oktatás idıpontját és óraszámát kell feltüntetni, a tantárgyakat nem kötelezı bejegyezni. A tanfolyamon résztvevık névsorát a Bizonylati album szerinti nyomtatványon tanfolyam elsı foglalkozását követı 1 munkanapon belül meg kell küldeni a közlekedési felügyelıség részére, illetve egy példányt a tanulmányi naplóhoz kell csatolni. A képzı szerv - a vállalkozási feltételeinek megfelelıen - az elıírtnál magasabb óraszámú tanfolyamokat is tarthat. A tanuló számára a képzési rész elvégzése akkor igazolható, ha az egyes tantárgyak tanteremben történı elméleti oktatására vonatkozó kötelezı óraszám 10%-ánál kevesebbet hiányzott. Az óraszámok 10%-nál kevesebb hiányzást önálló felkészüléssel is lehet pótolni. Ettıl magasabb óraszámú hiányzás esetén a tanuló számára - azon témakörökbıl, melyeken a tanuló nem vett részt - pótfoglalkozást kell tartani. A pótfoglalkozást a tanrendbe be kell illeszteni, és a tanrend módosítására vonatkozók szerint be kell jelenteni. 3.2.3.210 Tanfolyam megkezdése e-learning oktatás esetében Az e-learning képzésben részt vevı tanuló adatait, illetve az e-learning képzés azonosító számát a tanulóval kötött szerzıdés alapján a hozzáférést követıen haladéktalanul, de legkésıbb 24 órán belül a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére meg kell küldeni. 3.2.4.211 Képzés elvégzésének igazolása A vizsgára jelentkezéshez elıírt képzési rész (tantárgy) elvégzését tanúsító igazolást az iskolavezetı köteles a befejezést követı 3 munkanapon belül a tanuló részére kiadni, valamint a közlekedési hatóság részére elküldeni. Az igazolásnak tartalmaznia kell: a) a képzı szerv azonosító adatait (nevét, címét),

b) a tanuló személyes adatait (nevét, anyja nevét, születési dátumát, születési helyét), c) a tanuló azonosítóját, d) vezetıi engedély kategóriát, amelyre a képzés irányul, e) a teljesített képzési rész (tantárgy) ea) megnevezését, eb) kezdési idıpontját, ec) befejezési idıpontját, f) iskolavezetı aláírását, g) igazolás kiállításának dátumát. 3.3.212 3.4.213 Az együtt tartott tanfolyamok Együtt tartott tanfolyami foglalkozásokat a következı kategóriákban (al- és kombinált kategóriákban) lehet szervezni: a) „AM”, „A1”, „A2”, „A”, „B1” és „B”; b) „B+E” és „D1+E”; c) „B” és „T”; d) „C1” és „C”; e) „C1+E”, „C+E” és „D+E”; f) „T” és „K” (kerti traktor és állati erıvel vont jármő). Az együtt tartott oktatást külön, kategóriánként kell a tanulmányi naplóban feltüntetni. 3.5. A gyakorlati oktatás 3.5.1.214 Általános elıírások A jármővezetési gyakorlat oktatása csak a tanuló nevére kiállított, a közlekedési felügyelıség által hitelesített vezetési karton birtokában kezdhetı meg. A jármővezetési gyakorlat oktatása során - a kétkerekő jármővek vezetésének oktatását kivéve - egy oktató egyidejőleg csak egy tanuló oktatását végezheti. A kétkerekő jármővek vezetésének oktatása során egy oktató egyidejőleg az alapoktatási feladatok oktatásánál maximum három fıt, a fıoktatásnál maximum két fıt oktathat. A jármő biztonsági ellenırzésére, technikai kezelésére, valamint a manıverezési feladatok elsajátítására irányuló alapoktatást alapvetıen gyakorló pályán kell végezni. Pedagógiai és módszertani szempontok alapján azonban a jármő technikai kezelésének oktatása részben - a szakoktató által elfogadhatónak tekintett forgalmi körülmények mellett - a közúti forgalomban is történhet. A - „B” kategóriás képzés kivételével - a sikeres jármőkezelési, vagy rutinvizsga elıtt a közúti forgalomban végzett oktatás ideje azonban ilyen esetben is csak az alapoktatás része. A fıoktatás - „B” kategóriás képzés kivételével - csak sikeres jármőkezelési vagy rutinvizsga után kezdhetı el. A vezetési kartonon az alapoktatást és a fıoktatást a megfelelı rovatban kell dokumentálni. A jármőkezelési vizsga biztonsági ellenırzési feladatait az alapoktatás során a gyakorlati szakoktatónak - ha erre a feltételek adottak - azon a jármővön kell tanítania, amelyen a gyakorlati vezetés oktatása és a jármőkezelési vizsga történik. 3.5.2.215 A kétkerekő jármővek vezetıinek oktatása során a tanuló felszerelése: a) bukósisak, b) szemüveg (a bukósisak kialakításától függıen), c)216 protektoros hosszúnadrág (nadrágba vagy nadrágra illeszthetı térdprotektorral) és protektoros dzseki (dzsekibe vagy dzsekire illeszthetı könyök- és gerincprotektorral), d) protektoros kesztyő, e) magas szárú, zárt cipı vagy csizma,

f) elöl-hátul „T” betőjelzéssel ellátott, tanulónként eltérı színő vagy számozott tanulómellény, g) a fıoktatás és a vizsga során a tanuló és az oktató közötti kapcsolatot rádió adó-vevı készülékkel kell biztosítani. 3.5.3.217 A szakoktatónak a gyakorlati oktatás során törekednie kell arra, hogy a 3.2.1. táblázatban meghatározott menettávolságokat a kötelezı óraszámok alatt teljesítse. 3.5.4. Mobil rádiótelefon használata Az oktatás és vizsgáztatás során az oktatójármővekben tartózkodók - a rendkívüli eseményt kivéve - nem használhatnak mobil rádiótelefont. 3.5.5. Az éjszakai vezetés oktatása Az éjszakai vezetés oktatása - a csillagászati napnyugta és napkelte alapján - az alábbi meghatározott idıtartamokban végezhetı: Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December

Nap 1-15-ig 16-31-ig 1-15-ig 16-28-ig 1-15-ig 16-31-ig 1-15-ig 16-30-ig 1-15-ig 16-31-ig 1-15-ig 16-30-ig 1-15-ig 16-31-ig 1-15-ig 16-31-ig 1-15-ig 16-30-ig 1-15-ig 16-31-ig 1-15-ig 16-30-ig 1-15-ig 16-31-ig

Éjszakai vezetés órái 16-08-ig 17-07-ig 17-07-ig 18-06-ig 18-06-ig 18-06-ig 19-06-ig 20-06-ig 20-06-ig 20-05-ig 20-05-ig 21-05-ig 21-05-ig 21-05-ig 20-06-ig 20-06-ig 20-06-ig 19-06-ig 19-06-ig 18-06-ig 17-07-ig 16-07-ig 16-07-ig 16-08-ig

3.6.218 Az oktatási idı Az oktatási idı az alábbi idıtartamokat nem haladhatja meg: az alapismeretek oktatása során - az e-learning oktatást kivéve - a tanfolyami csoportnak naponta legfeljebb 4 elméleti tanóra tartható (4x45 perc), ami legfeljebb 4 tanóra „biztonsági ellenırzés és üzemeltetés” foglalkozással (4x50 perc) egészíthetı ki; a) a vezetési gyakorlat oktatása során egy tanulónak az alapoktatási szakaszban naponta legfeljebb 2 tanóra tartható; b) a fıoktatás során a tanulónak naponta legfeljebb 4 tanóra tartható, amelyet legalább két részben, két tanóra oktatás után minimálisan 1 óra szünet közbeiktatásával kell szervezni; c) az elméleti tantárgyak tantermi tanóráinak idıtartama: 45 perc; d) a gyakorlati tantárgyak tanfolyami tanóráinak idıtartama: 50 perc; e) a tanórák között legfeljebb két tanóránként legalább 10 perc szünetet kell tartani.

A szakoktatók napi és havi megengedett oktatási órakeretébe a vizsgák idıtartama nem számít bele. A vizsgákat azonban a havi óraösszesítı megfelelı rovatában fel kell tüntetni. 4.219 Mentesítések Az alább felsorolt képesítéssel rendelkezı tanulókat - az „A” és „B” kategória, továbbá az „A1”, „A2” alkategória kivételével - a tanfolyam adott tantárgyának foglalkozásain a részvétel alól az iskolavezetı mentesíti. A vizsgakötelezettség alóli mentesítés kezdeményezése, a felmentés alapjául szolgáló - az iskolavezetı által hitelesített - okirat fénymásolatának a jelentkezési laphoz való csatolásával történik. A vizsgakötelezettség alóli mentesítést a kérelemre a közlekedési hatóság engedélyezi. 4.1. Az egyes kategóriák és egyes tantárgyak hallgatása és vizsgája alól adható felmentések 4.1.1. Mentesítések a „szerkezeti és üzemeltetési ismeretek” és a „biztonsági ellenırzés és üzemeltetés” tan- és vizsgatárgyakból - Bármely egyetemen, fıiskolán szerzett = gépész-, autógépész-, közlekedés mérnöki vagy üzemmérnöki oklevél; = gépész-, autógépész-, közlekedés mérnöktanári oklevél; = gépész-, autógépész-, közlekedés üzemmérnöki mőszaki tanári oklevél; = szakirányú mőszaki oktatói oklevél. - A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Mőszaki Fıiskolai Karon és a jogelıd Katonai Fıiskolán szerzett = harcjármő üzemben tartó szakos oklevél; = katonai gépjármő üzemeltetı szakos oklevél; = gépjármő technikus tiszti képesítés; = harcjármő üzemeltetıi üzemmérnök. - „Mőszaki ismeretek” szakos szakoktatói oklevél (vagy ezzel egyenértékő képesítés). - Technikusi oklevél (szakközépiskolai érettségi) = közúti jármőgépész; = közlekedésgépész; = gépjármő-technikai; = gépjármőüzemi; = mezıgazdasági gépész; = mezıgazdasági gépjavító; = építıgépész; = gépjármővezetı és -karbantartó. - Szakképesítés - szakmunkás bizonyítvány = autószerelı; = anyagmozgatógép-szerelı; = építıgép-szerelı; = mezıgazdasági gépszerelı; = gépjármővezetı és -karbantartó; = mezıgazdasági gépész; = fakitermelési gépkezelı; = állattartó telepi gépész; = kertészeti gépész; = növénytermesztı gépész; = erdıgazdasági gépész; = mezıgazdasági gépszerelı és gépüzemeltetı; = mezıgazdasági gépjavító és karbantartó. - A közúti jármővezetıi vizsgáztatás keretében szerzett gépjármőkezelıi bizonyítvány.

A felsorolt szakképesítéseket adó oktatási intézmények hallgatói részére iskolai tantervbe építetten szervezett közúti jármővezetıi tanfolyam esetén a felmentés megadható, a vizsgaigazolás azonban csak az érettségi bizonyítvány (technikusi oklevél, szakmunkás végzettséget, illetve szakképesítést igazoló bizonyítvány) bemutatása esetén állítható ki. Ha a felmentést szervezetten megkérte az iskola, de a vizsgázó a felmentéshez szükséges iskolai végzettségét igazoló okiratot (még) nem tudja bemutatni, a felmentett tárgyakból a vizsgázó kérheti a vizsga letételét. Valamennyi vizsga sikeres letétele esetén az egyéb feltételek teljesülése mellett - a vizsgaigazolást a vizsgázó részére ki kell adni. A mentesítési kérelmek elbírálásakor a szakma megnevezését és a szakképesítés szakmai tartalmát kell meghatározónak tekinteni. 4.1.2. A „Biztonsági ellenırzés és üzemeltetés” vizsgatárgy alóli további mentesítések A „Biztonsági ellenırzés és üzemeltetés” vizsgakötelezettség alól mentesül a 11. § (3) bekezdés c) pontja értelmében, aki meglévı „Lassú jármő” vezetıi igazolványa alapján mezıgazdasági vontató vezetésére „T” kategóriás vizsgát kíván tenni. 4.1.3. Mentesítések a „Munkavédelem, tőzvédelem, szállítás” tan- és vizsgatárgyból - Munkavédelmi szakképzés keretében szerzett szakképesítés = munkavédelmi szakmérnöki oklevél; = munkavédelmi üzemmérnöki oklevél; = felsıfokú munkavédelmi szakképesítı egyetemi tagozaton szerzett oklevél; = munkavédelmi technikusi oklevél; = középfokú munkavédelmi szakképesítı oklevél. - A közúti jármővezetıi vizsgáztatás keretében 1993. január 1-je után tett sikeres vizsga a „Munkavédelem, tőzvédelem, szállítás” vizsgatárgyból. 4.1.4. Egyéb mentesítések 4.1.4.1.220 A vizsgaigazolás kiadásához az elsısegély-nyújtási ismeretek megszerzését a Magyar Vöröskereszt által kiállított igazolással kell igazolni. 4.1.4.2. Az elsısegély-nyújtási ismeretek megszerzését tanúsító Igazolás bemutatása alóli mentesítések A vizsgaigazolás kiadásához az elsısegélynyújtásból elıírt ismeretek megszerzését tanúsító - a Magyar Vöröskereszt által kiállított - igazolás (a továbbiakban: Vöröskeresztes igazolás) megszerzésének kötelezettsége alól mentesülnek a külön jogszabály221 alapján: - az orvostudományi egyetemen szerzett orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi, - az állatorvos-tudományi egyetemen szerzett állatorvosi, - védınıi, - dietetikusi, - mentıtiszti, - gyógytornász, - egészségügyi szakoktatói, - diplomás ápolói oklevéllel (képesítéssel) rendelkezık, valamint - a közegészségügyi felügyelıi fıiskolai szakon végzettek, és - az egészségügyi szakközépiskolát (szakiskolát) végzettek, továbbá minden olyan vizsgázó, aki - 1969. július 1-je és 1983. december 31-e között „D” kategóriára vezetıi engedélyt, vagy „trolibusz” kategóriára jármővezetıi engedélyt szerzett; - 1984. január 1-je után: = bármely jármőkategóriára vezetıi engedélyt, = „trolibusz” kategóriára jármővezetıi engedélyt,

= „Mezıgazdasági vontató”, „Segédmotoros kerékpár”, „Lassú jármő” kategóriában közúti jármővezetıi jogosultságot szerzett. További mentesítés a Vöröskeresztes igazolás megszerzése alól nem adható. 4.1.4.3.222 A mentesítési kérelmek elbírálásakor a szakma megnevezését és a szakképesítés szakmai tartalmát kell meghatározónak tekinteni. Amennyiben a mentesítés érdekében az elsısegély-nyújtási ismeretek megszerzését tanúsító igazolás alátámasztására külföldön, illetve nem magyar nyelven kiállított iratot nyújtanak be, azt hiteles magyar fordítással és a Magyar Vöröskereszt által kiállított megfelelıségi nyilatkozattal is el kell látni. 4. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez A 2003. év november 30-ig oktatásba bevont jármővekre vonatkozó elıírások 1.223 A jármővek követelményei kategóriánként „A1” alkategória: olyan kétkerekő motorkerékpár, amely hengerőrtartalma a 125 cm³-t, teljesítménye a 11 kW-ot, teljesítmény/tömeg aránya pedig a 0,1 kW/kg-ot nem haladja meg. „A” kategória: A” kategóriába tartozó oldalkocsi nélküli kétkerekő motorkerékpár, legalább 595 cm3 hengerőrtartalommal és legalább 40 kW motorteljesítménnyel. „B” kategória: a) legalább 5 személy befogadóképességő, négy- vagy ötajtós kivitelő személygépkocsi, amely legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas, b) a jármőnek legalább négy ülését fejtámlával kell felszerelni, amennyiben azt a gyári kialakítás lehetıvé teszi, c) kettıs pedálrendszer, amely a jármővezetı melletti ülésbıl is biztosítja az üzemi pedálokkal elérhetı szabályozást. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át, d) azokon a jármőveken, amelyek mőszerfalán gyárilag nincs elkülönítve a jobb és a bal oldali irányjelzı visszajelzı, olyan oldalhelyes irányjelzı visszajelzıt kell elhelyezni, amely az oktatói és a hátsó ülésrıl is jól látható, e) három darab visszapillantó tükör, amely a vezetıülésbıl biztosítja a jármő mellett lévı mindkét oldali forgalmi sávra történı hátralátást [a közúti jármővek forgalomba helyezésérıl és forgalomban tartásáról szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 78. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján], f) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezetı melletti ülésbıl biztosítja a külön rendeletben elıírt hátralátást (a két jobb oldali külsı visszapillantó tükör egy olyan kialakítású tükörrel is helyettesíthetı, amely a vezetı- és a vezetı melletti ülésbıl is biztosítja a külön rendeletben elıírt hátralátást). „B” kategória a mozgáskorlátozottak képzéséhez:

a) bármely - a mozgáskorlátozott egészségi állapotának megfelelı - személygépkocsi, illetıleg a külön jogszabályban224 meghatározott szakértıi bizottság egyedi mőszaki elıírásainak megfelelıen átalakított személygépkocsi, b) a jármővezetı melletti ülésbıl mőködtethetı, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedállal. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%át, c) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezetı melletti ülésbıl biztosítja a külön rendeletben elıírt hátralátást. „C1” alkategória: a) a jármővezetıvel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképességő, legalább 4000 kg megengedett legnagyobb össztömegő „C1” alkategóriába tartozó tehergépkocsi, amely legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas, és nem lehet különleges felépítményő, b) a jármővezetı melletti ülésbıl mőködtethetı, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át, c) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezetı melletti ülésbıl biztosítja a külön rendeletben elıírt hátralátást, d) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelı menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra, e) a tehergépkocsit legalább a terhelhetısége feléig meg kell terhelni. „C” kategória: a) a jármővezetıvel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképességő, legalább 10 000 kg megengedett legnagyobb össztömegő, legalább 7 m hosszú, „C” kategóriába tartozó tehergépkocsi, amely legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas, és nem lehet különleges felépítményő, b) a jármővezetı melletti ülésbıl mőködtethetı, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál, c) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezetı melletti ülésbıl biztosítja a külön rendeletben elıírt hátralátást, d) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelı menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra, e) a tehergépkocsit legalább a terhelhetısége feléig meg kell terhelni. „D1” alkategória: a) „D1” alkategóriába tartozó jármő, amely legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas, b) a jármővezetı melletti ülésbıl mőködtethetı, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át, c) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezetı melletti ülésbıl biztosítja a külön rendeletben elıírt hátralátást, d) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelı menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra. „D” kategória:

a) legalább 9 m hosszú, legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas „D” kategóriába tartozó jármő, b) a jármővezetı melletti ülésbıl mőködtethetı, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál, c) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezetı melletti ülésbıl biztosítja a külön rendeletben elıírt hátralátást, d) az ENSZ EGB 13. számú elıírásban meghatározott követelményt kielégítı visszatartó fék (tartósfékrendszer), e) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelı menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra. „B+E” kombinált kategória: a) a jármővezetıvel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképességő, „B” kategóriába tartozó jármőbıl és egy legalább 1100 kg megengedett legnagyobb össztömegő pótkocsiból álló jármőszerelvény, amely legalább 7,5 m hosszú és legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas, valamint amelynél a pótkocsi legalább 1,5 m magasságú és szélességő, de a vonójármőnél nem lehet alacsonyabb és keskenyebb, továbbá nem lehet különleges felépítményő, b) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a gépkocsi saját tömegét. A jármőszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömegének a 3500 kgot meg kell haladnia, c) a jármővezetı melletti ülésbıl mőködtethetı, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át, d) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezetı melletti ülésbıl biztosítja a külön rendeletben elıírt hátralátást, e) a pótkocsit legalább a terhelhetısége feléig meg kell terhelni. „C1+E” kombinált kategória: a) „C1” alkategóriába tartozó oktatójármőbıl és egy legalább 2000 kg megengedett legnagyobb össztömegő pótkocsiból álló jármőszerelvény, amely legalább 8 m hosszú és legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas. A pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a gépkocsi saját tömegét, és nem lehet különleges felépítményő, b) a tehergépkocsit és a pótkocsit a terhelhetısége feléig meg kell terhelni. „C+E” kombinált kategória: I. Pótkocsis jármőszerelvény esetén: a) „C” kategóriás oktatójármőbıl és egy legalább 4 m hosszú, nem különleges felépítményő pótkocsiból álló jármőszerelvény, amelynek megengedett legnagyobb együttes össztömege legalább 18 000 kg, hossza legalább 12 m, és legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas, b) a tehergépkocsit és a pótkocsit legalább a terhelhetısége feléig meg kell terhelni. II. Félpótkocsis jármőszerelvény esetén: a) a jármővezetıvel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképességő, legalább 18 000 kg megengedett legnagyobb együttes össztömegő, legalább 12 m hosszú és legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas félpótkocsis jármőszerelvény, illetıleg csuklós jármőszerelvény, amelyeknél a pótkocsi nem lehet különleges felépítményő,

b) a jármővezetı melletti ülésbıl mőködtethetı, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál, c) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezetı melletti ülésbıl biztosítja a külön rendeletben elıírt hátralátást, d) a félpótkocsit - illetıleg a csuklós jármőszerelvény esetén a tehergépkocsit is legalább a terhelhetısége feléig meg kell terhelni. „D1+E” kombinált kategória: a) „D1” alkategóriába tartozó oktatójármőbıl és egy legalább 1250 kg megengedett legnagyobb össztömegő pótkocsiból álló jármőszerelvény, amely legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas. A pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a gépkocsi saját tömegét, és nem lehet különleges felépítményő, b) a pótkocsit a terhelhetısége feléig meg kell terhelni. „D+E” kombinált kategória: a) „D” kategóriába tartozó oktatójármőbıl és egy legalább 1250 kg megengedett legnagyobb össztömegő pótkocsiból álló jármőszerelvény, amely legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas, és a pótkocsi nem lehet különleges felépítményő, b) a pótkocsit a terhelhetısége feléig meg kell terhelni. „T” kategória: a) terhelhetıségének legalább a felével terhelt két - forgalmi vizsgán egy - pótkocsival összekapcsolt mezıgazdasági vontató, amelynél a pótkocsi nem lehet különleges felépítményő, b) oktatói, illetıleg vizsgabiztosi pótülés, c) két darab pót-visszapillantó tükör, amely az oktatói, illetıleg a vizsgabiztosi ülésbıl biztosítja a külön rendeletben elıírt hátralátást, d) az oktatói, illetıleg a vizsgabiztosi ülésbıl mőködtethetı, az üzemi fékberendezésre ható fékpedál. „Trolibusz” kategória: a) a „trolibusz” kategóriába tartozó jármő, b) az oktatásra és vizsgára kiírt járatra „Tanulójárat” felirat, c) vészkapcsoló, d) az oktató, illetıleg a vizsgabiztos részére két darab póttükör, e) oktatói (vizsgabiztosi) pótfék, illetıleg az oktató (vizsgabiztos) által kezelhetı üzemi fék. 2.225 Egyéb követelmények Az oktatásra használt valamennyi jármővet - kétkerekő jármőveket kivéve - fel kell szerelni kék alapszínő, 20 cm magasságú, 3 cm vonalvastagságú - elölrıl és hátulról egyaránt - jól látható, nyomtatott fehér „T” betőt ábrázoló, 25x25 cm oldalélő táblával, valamint jól láthatóan fel kell tüntetni az „Autósiskola” feliratot. A „B” kategória esetében

ezen jelzéseket a jármő hossztengelyére merılegesen felszerelt tetıtáblán kell elhelyezni. A tetıtáblán lévı „T” betőt oktatáson kívül le kell takarni. Az „A” kategóriás, továbbá az „A1” alkategóriás gyakorlati képzés fıoktatási szakaszában, valamint a forgalmi gyakorlati vizsgán a kísérı személygépkocsi tetıtartóján el kell helyezni a motorosok oktatására figyelmeztetı feliratot tartalmazó táblát. 5. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez226 A 2003. év december 1-jét követıen oktatásba bevont jármővekre vonatkozó elıírások 1.227 A jármővek követelményei kategóriánként „A1” alkategória olyan kétkerekő motorkerékpár, amely hengerőrtartalma a 125 cm³-t, teljesítménye a 11 kW-ot, teljesítmény/tömeg aránya pedig a 0,1 kW/kg-ot nem haladja meg. „AM” kategória AM kategóriába tartozó - két- vagy háromkerekő jármő, amelynek legnagyobb tervezési sebessége a 25 km/órát meghaladja, de nem több mint 45 km/óra, a motor hengerőrtartalma nem nagyobb 50 cm3nél vagy a motor legnagyobb hasznos motorteljesítménye nem több 4 kW-nál, - könnyő négykerekő motorkerékpár, amelyek terheletlen tömege (az akkumulátor tömegét nem számítva) kevesebb 350 kg-nál, amelynek legnagyobb tervezési sebessége a 25 km/órát meghaladja, de nem több mint 45 km/óra, a motor hengerőrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél vagy a motor legnagyobb hasznos motorteljesítménye nem több 4 kW-nál. „A” kategória A” kategóriába tartozó oldalkocsi nélküli kétkerekő motorkerékpár, legalább 595 cm3 hengerőrtartalommal és legalább 40 kW motorteljesítménnyel. „A2” alkategória A2” alkategóriába tartozó oldalkocsi nélküli kétkerekő motorkerékpár, legalább 395 cm3 hengerőrtartalommal és legalább 25 kW motorteljesítménnyel. „B1” alkategória „L7e” kategóriába tartozó legalább két ülıhellyel rendelkezı négykerekő motorkerékpár, amely legalább 60 km/óra sebesség elérésére képes. „B” kategória

„B” kategóriába tartozó négykerekő személygépkocsi, amely az alábbi jellemzıkkel és felszerelésekkel rendelkezik: a) jellemzık: aa) legalább 5 személy befogadóképesség, ab) legalább négyajtós kivitel, ac) legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas; b) kötelezı felszerelések és tartozékok: ba) a jármőnek legalább négy ülését fejtámlával kell felszerelni, amennyiben azt a gyári kialakítás lehetıvé teszi, bb) olyan oldalhelyes irányjelzı visszajelzı, amely az oktatói és a hátsó ülésekrıl is jól láthatóvá teszi az irányjelzı mőködését, bc) kettıs pedálrendszer, amely a jármővezetı melletti ülésbıl is biztosítja az üzemi pedálokkal elérhetı szabályozást. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át, bd) három darab visszapillantó tükör, amely a vezetıülésbıl biztosítja a jármő mellett lévı mindkét oldali forgalmi sávra történı hátralátást [a közúti jármővek forgalomba helyezésérıl és forgalomban tartásáról szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 78. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján], be) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezetı melletti ülésbıl biztosítja a jármő mellett lévı mindkét oldali forgalmi sávra történı hátralátást (a két jobb oldali külsı visszapillantó tükör egy olyan kialakítású tükörrel is helyettesíthetı, amely a vezetı- és a vezetı melletti ülésbıl is biztosítja a jármő mellett lévı jobb oldali forgalmi sávra történı hátralátást). „B” kategória a mozgáskorlátozottak képzéséhez: „B” kategóriába tartozó négykerekő gépkocsi, amely az alábbi jellemzıkkel és felszerelésekkel rendelkezik: a) a mozgáskorlátozott anatómiai és fiziológiai állapotának megfelel; b) a szakértıi bizottság egyedi mőszaki elıírásainak megfelelıen átalakított [a közúti jármővezetık egészségügyi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet alapján], c) a jármővezetı melletti ülésbıl mőködtethetı, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedállal van felszerelve. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át, d) két darab pót-visszapillantó tükörrel van ellátva, amely a vezetı melletti ülésbıl biztosítja a jármő mellett lévı mindkét oldali forgalmi sávra történı hátralátást (a két jobb oldali külsı visszapillantó tükör egy olyan kialakítású tükörrel is helyettesíthetı, amely a vezetı- és a vezetı melletti ülésbıl is biztosítja a jármő mellett lévı jobb oldali forgalmi sávra történı hátralátást). „C1” alkategória „C1” alkategóriába tartozó tehergépkocsi, amely az alábbi jellemzıkkel és felszerelésekkel rendelkezik: a) jellemzık: aa) legalább 5 m hosszúság, ab) legalább 4000 kg megengedett legnagyobb össztömeg, ac) legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas, ad) azonos légtérben legalább 3 személy befogadására alkalmas vezetıfülke, ae) a vezetıfülke szélességével és magasságával legalább azonos szélességő és magasságú, zárt, de nem különleges felépítmény;

b) kötelezı felszerelések és tartozékok: ba) valamennyi fékezet kerékre ható blokkolásgátló (ABS), bb) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelı menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra, bc) a jármővezetı melletti ülésbıl mőködtethetı, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át, bd) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezetı melletti ülésbıl biztosítja a jármő mellett lévı mindkét oldali forgalmi sávra történı hátralátást; c) a tehergépkocsit legalább a terhelhetısége feléig meg kell terhelni. „C” kategória „C” kategóriába tartozó tehergépkocsi, amely az alábbi jellemzıkkel és felszerelésekkel rendelkezik: a) jellemzık: aa) legalább 2,4 m szerkezeti szélesség, legalább 8 m szerkezeti hosszúság, ab) legalább 12 000 kg megengedett legnagyobb össztömeg, és a vizsgán a tényleges össztömeg legalább 10 000 kg, ac) legalább 80 km/óra tervezési sebesség, ad) azonos légtérben legalább 3 személy befogadására alkalmas kialakítású vezetıfülke, ae) a vezetıfülke szélességével és magasságával legalább azonos szélességő és magasságú, zárt, de nem különleges felépítmény; b) kötelezı felszerelések és tartozékok: ba) legalább 8 elıremeneti fokozatú nyomatékváltó (sebességváltó), bb) valamennyi fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS), bc) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelı menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra, bd) sebességkorlátozó, be) a jármővezetı melletti ülésbıl mőködtethetı, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál, bf) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezetı melletti ülésbıl biztosítja a jármő mellett lévı mindkét oldali forgalmi sávra történı hátralátást. „D1” alkategória „D1” alkategóriába tartozó autóbusz, amely az alábbi jellemzıkkel és felszerelésekkel rendelkezik: a) jellemzık: aa) legalább 5 m hosszúság, ab) legalább 4000 kg megengedett legnagyobb össztömeg, ac) legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas; b) kötelezı felszerelések és tartozékok: ba) valamennyi fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS), bb) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelı menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra, bc) a jármővezetı melletti ülésbıl mőködtethetı, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át, bd) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezetı melletti ülésbıl biztosítja a jármő mellett lévı mindkét oldali forgalmi sávra történı hátralátást.

„D” kategória „D” kategóriába tartozó autóbusz, amely az alábbi jellemzıkkel és felszerelésekkel rendelkezik: a) jellemzık: aa) legalább 2,4 m szerkezeti szélesség, legalább 10 m szerkezeti hosszúság, ab) legalább 80 km/óra tervezési sebesség; b) kötelezı felszerelések és tartozékok: ba) visszatartó fék (tartósfékrendszer), az ENSZ EGB 13. számú mellékletének elıírása szerint, bb) valamennyi fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS), bc) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelı menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra, bd) a 10 000 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó jármő esetén sebességkorlátozó, be) a jármővezetı melletti ülésbıl mőködtethetı, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál, bf) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezetı melletti ülésbıl biztosítja a jármő mellett lévı mindkét oldali forgalmi sávra történı hátralátást. „B+E” kombinált kategória „B+E” kombinált kategóriába tartozó jármőszerelvény, amely az alábbi jellemzıkkel és felszerelésekkel rendelkezik: a) jellemzık: aa) a jármővezetıvel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképességő „B” kategóriába tartozó vonójármő, ab) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege legalább 1100 kg, ac) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményő, legalább 1,5 m széles, legalább 1,5 m magas, de a vonójármőnél nem alacsonyabb és nem keskenyebb, ad) a jármőszerelvény hosszúsága legalább 7,5 m, ae) a jármőszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas, af) a jármőszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömegének a 3500 kg-ot meg kell haladnia, ag) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a gépkocsi saját tömegét; b) kötelezı felszerelések és tartozékok: ba) a jármővezetı melletti ülésbıl mőködtethetı, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át, bb) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezetı melletti ülésbıl biztosítja a jármő mellett lévı mindkét oldali forgalmi sávra történı hátralátást; c) vizsgán a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg. „C1+E” kombinált kategória „C1+E” kombinált kategóriába tartozó jármőszerelvény, amely az alábbi jellemzıkkel és felszerelésekkel rendelkezik: a) jellemzık: aa) „C1” alkategóriába tartozó oktatójármő,

ab) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményő, szélességének és magasságának legalább a vezetıfülke szélességével és magasságával azonosnak kell lennie, ac) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege legalább 1250 kg, ad) a jármőszerelvény szerkezeti hosszúsága legalább 8 m, ae) a jármőszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas; b) terhelés vizsgán: ba) a tehergépkocsit a terhelhetısége feléig meg kell terhelni, bb) a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg. „C+E” kombinált kategória I. Pótkocsis jármőszerelvény esetén: „C+E” kombinált kategóriába tartozó jármőszerelvény, amely az alábbi jellemzıkkel és felszerelésekkel rendelkezik: a) jellemzık: aa) „C” kategóriába tartozó oktatójármő, ab) a pótkocsi legalább 7,5 m szerkezeti hosszúságú, zárt, de nem különleges felépítményő, szélességének és magasságának legalább a vezetıfülke szélességével és magasságával azonosnak kell lennie, ac) a jármőszerelvény szélessége legalább 2,4 m, ad) a jármőszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legalább 20 000 kg, és a vizsgán a tényleges össztömege legalább 15 000 kg, ae) a jármőszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas. II. Félpótkocsis jármőszerelvény esetén: „C+E” kombinált kategóriába tartozó félpótkocsis vagy csuklós jármőszerelvény, amely az alábbi jellemzıkkel rendelkezik: a) jellemzık: aa) a „C” kategóriába tartozó vonójármő, vezetıfülkéjében a jármővezetıvel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképesség, ab) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményő, szélességének és magasságának legalább a vezetıfülke szélességével és magasságával azonosnak kell lennie, ac) a jármőszerelvény szélessége legalább 2,4 m, hosszúsága legalább 14 m, ad) a jármőszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legalább 20 000 kg, és a vizsgán a tényleges tömege legalább 15 000 kg, ae) a jármőszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas; b) kötelezı felszerelések és tartozékok: ba) legalább 8 elıremeneti fokozatú sebességváltó (nyomatékváltó), bb) minden fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS), bc) a közúti jármővek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mőszaki feltételeirıl szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelı menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra, bd) sebességkorlátozó, be) a jármővezetı melletti ülésbıl mőködtethetı, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál, bf) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezetı melletti ülésbıl biztosítja a jármő mellett lévı mindkét oldali forgalmi sávra történı hátralátást. „D1+E” kombinált kategória

„D1+E” kombinált kategóriába tartozó jármőszerelvény, amely az alábbi jellemzıkkel és felszerelésekkel rendelkezik: a) jellemzık: aa) „D1” alkategóriába tartozó oktatójármő, ab) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege legalább 1250 kg, ac) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményő, szélessége és magassága legalább 2 m, ad) a jármőszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas; b) vizsgán a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg. „D+E” kombinált kategória „D+E” kombinált kategóriába tartozó jármőszerelvény, amely az alábbi jellemzıkkel és felszerelésekkel rendelkezik: a) jellemzık: aa) „D” kategóriába tartozó oktatójármő, ab) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményő, magassága legalább 2 m, ac) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege legalább 1250 kg, és szélessége legalább 2,4 m, ad) a jármőszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas; b) vizsgán a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg. „T” kategória „T” kategóriába tartozó mezıgazdasági vontató két pótkocsival, amely az alábbi jellemzıkkel és felszerelésekkel rendelkezik: a) jellemzık: aa) a jármővezetıvel azonos légtérben lévı 2 személy befogadóképességő vezetıfülke, ab) 2 darab - a forgalmi vizsgán egy darab - nem különleges felépítményő pótkocsi; b) kötelezı felszerelések és tartozékok: ba) oktatói, vizsgabiztosi pótülés, bb) az oktatói, vizsgabiztosi ülésbıl mőködtethetı, az üzemi fékberendezésre ható fékpedál, bc) két darab pót-visszapillantó tükör, amely az oktatói, vizsgabiztosi ülésbıl biztosítja a jármő mellett lévı mindkét oldali forgalmi sávra történı hátralátást; c) a pótkocsit legalább a terhelhetısége feléig kell megterhelni. „Trolibusz” kategória Trolibusz kategóriába tartozó jármő, amely az alábbi kötelezı tartozékokkal rendelkezik: a) az oktatásra és vizsgára kiírt járatra „Tanuló járat” felirat, b) vészkapcsoló, c) oktatói pótfék vagy oktató által kezelhetı üzemi fék, d) két darab pót-visszapillantó tükör, amely az oktatói ülésbıl biztosítja a jármő mellett lévı mindkét oldali forgalmi sávra történı hátralátást. A felsorolt jármővek teljesítmény- és sebességadatai hatósági bizonyítvány hiányában a gyártó által kiadott „Kezelési Útmutató”-val is igazolhatók. 2.228 Egyéb követelmények

Az oktatásra használt valamennyi jármővet - kétkerekő jármőveket kivéve - fel kell szerelni kék alapszínő, 20 cm magasságú, 3 cm vonalvastagságú - elölrıl és hátulról egyaránt - jól látható, nyomtatott fehér „T” betőt ábrázoló, 25x25 cm oldalélő táblával, valamint jól láthatóan fel kell tüntetni az „Autósiskola” feliratot. A „B” kategória esetében ezen jelzéseket a jármő hossztengelyére merılegesen felszerelt tetıtáblán kell elhelyezni. A tetıtáblán lévı „T” betőt oktatáson kívül le kell takarni. Az „AM” és „A” kategóriás, továbbá az „A1” és „A2” alkategóriás gyakorlati képzés fıoktatási szakaszában a kísérı szakoktatót szállító személygépkocsi tetıtartóján el kell helyezni a motorosok oktatására figyelmeztetı feliratot tartalmazó táblát. 6. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez229 Az oktatójármő-igazolás és az oktatójármővek minısítı vizsgálatára vonatkozó eljárási rend I. AZ OKTATÓJÁRMŐ-IGAZOLÁS TARTALMA 1. A kiállító hatóság megnevezése 2. A jármő forgalmi rendszáma, gyártmánya, típusa, besorolása230 3. A jogosultság tartalma 4. Kötelmek 5.231 Hatály 6. Napló/tételszám 7. Kiadás kelte 8. A kiadásra jogosult személy aláírása 9. A kiállító hatóság bélyegzılenyomata 10.232 II. AZ OKTATÓJÁRMŐVEK MINİSÍTİ VIZSGÁLATÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE 1.233 Az oktatójármővek minısítı vizsgálata A közúti jármővezetı-képzésben a vezetési gyakorlat tantárgy oktatására használt „B”, „C”, „D”, „T” kategóriás, a „B1”, „C1”, „D1” alkategóriás, valamint a „B+E”, „C1+E”, „C+E”, „D1+E”, „D+E” kombinált kategóriás oktatójármő jármővekhez tartozó oktatójármő-igazolás kiadásához szükséges minısítı vizsgálatot a közlekedési hatóság végzi. Az oktatójármővek minısítı vizsgálatát az üzemben tartó kérelmére a közlekedési hatóság végzi el. A „C1”, „D1” alkategóriás, „C”, „D” kategóriás, „C1+E”, „C+E”, „D1+E” és „D+E” kombinált kategóriás oktatójármővet a jármőmőszaki vizsgabiztos indokolt esetben (pl. rendeletben meghatározott sebesség elérésére való alkalmasság) a képzésfelügyelıvel együtt minısíti. A minısítı vizsgálat részét képezı közúti vizsgálatot a képzésfelügyelı egyedül is végezheti. A szakoktató lakóhely változása, valamint az oktatójármő tulajdonosának változása esetén, az oktatójármő-igazolás a korábban bejegyzett idıpontig hatályos. A vizsgálat költségeit - amelyet a kérelmezı visel - a közúti jármővek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenırzésével, továbbá a gépjármőfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló miniszteri rendelet alapján kell meghatározni és befizetni.

2. Az oktatójármő-igazolás kiadása, érvényesítése Ha a minısítı vizsgálat során a jármő az e mellékletben foglaltaknak megfelel, akkor a jármőre az e melléklet szerinti oktatójármő-igazolást kell kiadni, illetıleg annak érvényességét meg kell hosszabbítani. Az oktatójármő-igazolás csak érvényes forgalmi engedéllyel rendelkezı jármőre adható ki, illetıleg érvényesíthetı. Az oktatójármő-igazolás érvényesítı rovatában fel kell tüntetni azt a kategóriát, alkategóriát, kombinált kategóriát, amelynek oktatására az adott jármő alkalmas. Az oktatójármő-igazolás kiállításakor, illetıleg érvényesítésekor fel kell tüntetni azt a körülményt, hogy a jármő oktatásba bevonása (oktatójármő-igazolással történı ellátása) 2003. december 1-je elıtt, vagy után történt. 3. Az oktatójármő-igazolás kiadásának elutasítása Ha a vizsgálat alapján a jármő az oktatási, vizsgáztatási feltételeknek nem felel meg, akkor az oktatójármő-igazolás kiadását határozatban el kell utasítani. III. AZ OKTATÁSBAN HASZNÁLT JÁRMŐVEK KÖVETELMÉNYEI ÉS VIZSGÁLATA234 1. Esztétikai állapot, megbízhatóság Menetpróbával és funkciópróbával ellenırizni kell a motor, a tengelykapcsoló, a kormányberendezés, a fékrendszer és a sebességváltó, sebességkorlátozó, valamint az egyéb kezelıszervek állapotát. A sebességváltónál az elıírt - elıremeneti - legalább 8 fokozat felezıvel is teljesíthetı. Szemrevételezéssel kell meggyızıdni a jármő külsı és belsı esztétikai állapotáról. Nem alkalmas oktatásra a jármő, ha: a) belsı állapota nem teszi lehetıvé a kulturált oktatást, vizsgáztatást; b) az ellenırzött szerkezeti egységeinek, illetıleg a kezelıszerveinek mőködése bizonytalan. 2.235 A jármővek terhelhetısége (szállítható személyek száma), sebességadatai, méretei A forgalmi engedély alapján ellenırizni kell, hogy a jármővek terhelhetısége megfelel-e az elıírásoknak. A jármővet az oktatáshoz, vizsgához elıírt terhelési állapotban kell bemutatni. A tényleges terhelési értéket a bemutatott állapot szerint kell értékelni. Amennyiben kétség merül fel a terhelést illetıen, az illetékes közlekedési hatóság a jármő (jármőszerelvény) mérlegelését kezdeményezi. A jármő (jármőszerelvény) sebességadataira vonatkozó követelmények teljesülését hatósági bizonyítvány vagy a gyártó által kiadott „Kezelési útmutató” alapján, ezek hiányában közúti méréssel kell vizsgálni. A közúti vizsgálat során lakott területen kívüli útszakaszon kell meggyızıdni arról, hogy a jármő (jármőszerelvény) a KRESZ által engedélyezett maximális sebességet eléri, és annak tartására huzamos ideig képes, továbbá a motor erıtartalékából következtetni lehet arra, hogy a jármő (jármőszerelvény) az elıírt sebességérték teljesítésére alkalmas. A jármővek (jármőszerelvények) magasságát és szélességét, valamint hosszát mérıszalaggal kell ellenırizni az elıírt méretek és arányok teljesülése céljából. A „C” kategóriába és „C1” alkategóriába tartozó jármővek vezetıterének vizsgálatakor az oktató munkaterét úgy kell ellenırizni, hogy a szakoktatónak az esetleges beavatkozáshoz elegendı mozgástere legyen.

A jármővek elıírt szélességénél és hosszúságánál a jármő típusbizonyítványa szerinti szerkezeti szélesség és hosszúság vehetı figyelembe, a felszerelt tartozékokból adódó méretváltozás nem. 3. Visszapillantó tükrök Az oktatáshoz használt jármővekre felszerelt tükröknek biztosítaniuk kell mind a tanuló (vizsgázó), mind a szakoktató számára a jármő mellett lévı mindkét oldali forgalmi sávra történı hátralátást. A szakoktató számára elıírt póttükröket a jármő jobb és bal oldali külsı részére kell szerelni. A „B” kategóriás oktatójármő esetén, amennyiben a jármő kialakítása a hátralátást nem akadályozza, a baloldali póttükröt a személygépkocsi belsejében is el lehet helyezni, továbbá a tanuló (vizsgázó) és a szakoktató jobb oldali 2 db külsı visszapillantó tükre egy olyan kialakítású tükörrel is helyettesíthetı, amely mindkettıjük számára biztosítja a jobb oldali forgalmi sávra történı hátralátást. A tükröknek állíthatónak és rezgésmentesnek kell lenniük. A tükrök meglétét, és elhelyezésének megfelelıségét az oktatói ülésbıl szemrevételezéssel kell megállapítani. 4. Fékberendezések 4.1. Visszatartó fék A „D” kategóriás oktatójármő tekintetében elıírt visszatartó fék megfelelıségének ellenırzésénél az alábbiakban meghatározottak szerint kell eljárni: - amennyiben az autóbusz típusa az ENSZ EGB 13. sz. fékelıírásban foglalt - a tartós fékezési tulajdonságra vonatkozó II/A típusú - jóváhagyással rendelkezik, a vizsgálatot a nemzetközi közúti áru- és személyszállítás egyes feltételeirıl szóló 101/2003. (XII. 23.) GKM rendelet 2. számú mellékletének IV. fejezete 2.2.3. pontjában leírt technológia alkalmazásával kell elvégezni. E vizsgálat helyett elfogadható gépjármő fenntartó szervezet 30 napnál nem régebbi igazolása ilyen vizsgálat lefolytatásáról; - amennyiben az autóbusz típusát az ENSZ EGB 13. sz. fékelıírás szerint nem hagyták jóvá, és az autóbusz tartósfékrendszerrel való felszerelésének engedélyezését kezdeményezik, az eljárást a közúti jármővek mőszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben [a továbbiakban: 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM r.] meghatározott átalakítási engedélyezési eljárás keretei között kell lefolytatni. A visszatartó fék megfelelıségének minısítésénél az elsı bekezdésben meghatározottak figyelembevételével kell eljárni. 4.2. Pótfék pedál A pótfék pedál beszerelése az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM r. 2. § (3) bekezdésének a) pontja alapján nem minısül átalakításnak. A beépített szerkezeti elemeknél a jóváhagyási jel meglétét nem kell megkövetelni. Az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál követelményei: - felerısítése minden üzemi állapotában biztosítsa a gyors, megbízható mőködést, - légfék esetén a pótfék pedál mőködtetésekor a fékhatás (a kivezérelt nyomás függvényében) legyen azonos az eredeti (üzemi) fékrendszer hatásosságával, - hidraulikus vagy kombinált fék esetén hatásossága (a pedálerı függvényében) érje el legalább az eredeti rendszer hatásosságának 90%-át, - elhelyezése alapján biztosítsa a szakoktató számára a gyors beavatkozás lehetıségét, - kialakítása folytán tegye lehetıvé az oktatói pótfék pedál üzemzavara esetére is a vezetıülésbıl az üzemi fék használatát, - a fékrendszer eredeti funkciójából a pótpedálok beszerelése miatt semmi sem szőnhet meg. A pótfék pedál megfelelıségét a jármő álló helyzetében, illetve fékpróbával kell ellenırizni.

Álló helyzetben a pótfék pedál 2-3-szori gyors, erıteljes (hidraulikus és kombinált fékek esetében 300-400 N) mőködtetésével ellenırizni kell a felerısítés szakszerőségét. A pótfék pedál felerısítési helyeinél, a pótfék pedál tengelyén észlelhetı alakváltozás, deformáció, elmozdulás nem engedhetı meg. A pedál felengedésekor annak az alaphelyzetet kell felvennie (nem szorulhat). A pedálnak az elhelyezése folytán az oktatóülésbıl egyszerően és gyorsan kezelhetınek kell lennie. A pótfék pedált kitámasztva mőködtetni kell a vezetıi fékpedált. Nem fogadható el az a pótfék pedál, amely az üzemi fékpedállal direkt - közvetlen - kényszerkapcsolatban áll, és az üzemi fékpedál teljes lenyomása esetén a pótfék pedáltalp alsó felülete és a padlólemez közötti távolság kevesebb, mint 80 mm. Légfékes jármőveknél az utólag felszerelt szerkezetek alkalmasságát, megbízható mőködését és felszerelésének szakszerőségét is ellenırizni kell. A pótfék pedállal elérhetı fékhatásosság ellenırzése történhet közúton vagy próbapadon. KÖZÚTI ELLENİRZÉS: a jármővet 20-30 km/h sebességrıl a pótfék pedállal le kell fékezni. PRÓBAPADI ELLENİRZÉS: tengelyenként a próbapadra állva a vezetıülésbıl, majd az oktatóülésbıl kell fékezni. 5.236 Menetíró készülék (tachográf) Az oktatási célú használatra megfelelı a menetíró, ha - megfelel a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben elıírtaknak, - beszerelése a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenı Hivatalos Értesítıben és az NKH honlapján közzétett (a közlekedési hatóságnál nyilvántartott) szakmőhelyben történt, - az oktatójármő a minısítı vizsgán megfelelt. Az oktatójármő minısítı vizsgálatára a hitelesítést és a jármőhöz történı illesztést igazoló dokumentumok alapján kerül sor. A vizsgálatra mőködtetett menetíróval kell megjelenni. 6. Egyéb kezelıszervek, berendezések Amennyiben az oktatójármő egyéb pótpedálokkal - a „B” kategóriában kötelezıen - van felszerelve, akkor azok felerısítését, mőködését, hatásosságát a pótfék pedál vizsgálatára elıírtaknak megfelelıen kell értelemszerően ellenırizni és elbírálni. Ezeknél a pótpedáloknál megengedhetı a direkt kapcsolat az eredeti kezelıszervekkel. Az oktatáshoz használt jármővek kormánykerekére - a mozgáskorlátozottak részére elıírt segédberendezéseken kívül - semmilyen kiegészítı segédeszköz (berendezés) nem szerelhetı fel. 7. Vontatás A vontatásra vonatkozó üzemeltetési mőszaki feltételekrıl a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 21. §-a rendelkezik, amely szerint a pótkocsik tényleges össztömegét kell figyelembe venni. Erre figyelemmel a mezıgazdasági vontatókkal, valamint a gépjármővekkel az oktatás és vizsgáztatás során csak olyan pótkocsit szabad vontatni, amelyek tényleges össztömege nem haladja meg a vonójármő forgalmi engedélyében feltüntetett vonóképességet. A pótkocsikat terhelhetıségük figyelembevételével olyan mértékig szabad megrakni, hogy a vonójármő vonóképességének mértékét a vontatmány tényleges össztömege ne haladja meg. A képzési engedély kiadása (felülvizsgálata) során vizsgálandó, hogy a jármőszerelvény az elıírt terhelés esetén is megfelel-e a fenti követelményeknek.

Abban az esetben, ha 2003. december 1-je elıtt oktatásba bevont vonójármőhöz kapcsolt - a vonójármőhöz illeszkedı, de korábban oktatás céljára nem használt - új (korszerő) pótkocsival jármőszerelvény oktató jármő megvizsgálására kerül sor, a 4. számú melléklet elıírásai szerint kell eljárni. A vizsgálat során különös figyelemmel kell lenni a fékezésre vonatkozó külön jogszabály237 elıírásainak teljesítésére. 8.238 A „T” tábla Szemrevételezéssel, szükség esetén mérıeszközzel ellenırizni kell a „T” jelő tábla és az „Autósiskola” felirat meglétét. A jogszabályi értéktıl eltérés+10%-ig elfogadott. A „T” tábla színe a közlekedési jelzıtáblák kék színéhez hasonló legyen. „T” jelő táblának és „Autósiskola” feliratnak kell elfogadni a jármőre ragasztott öntapadó fóliát vagy festést is. Szemrevételezéssel kell meggyızıdni arról, hogy legalább az „Autósiskola” felirat, valamint a „T” jelő tábla elölrıl és hátulról egyaránt jól látható. „B” kategória esetében a tetıtáblán lévı feliratoknak („Autósiskola” felirat, valamint „T” jelzés) olvashatónak kell lenniük egy a jármő elıtt, illetve mögött álló személygépkocsi elsı ülésébıl (kb. 1 m magasságból, 5 m távolságból). Egyéb kategóriába tartozó jármővek esetén elfogadható, ha a jármővet elöl és hátul „T” betővel és „Autósiskola” felirattal jelölik. A táblák nem takarhatják a rendszámot, a világítótesteket, valamint nem akadályozhatják a jármőbıl a kilátást. A táblákat függılegesen (+15 fok eltérés megengedett) kell elhelyezni. A képzı szerv nevének és címének opcionális feltüntetésére különleges elıírás nincs, azonban a kilátásra, reklámozásra és a díszítésre vonatkozó általános elıírásokat alkalmazni kell. 9. A tőzoltó készülék A tehergépkocsit, az autóbuszt, a mezıgazdasági vontatót és a trolibuszt fel kell szerelni a külön jogszabályban239 kötelezıen elıírt fajtájú és mérető tőzoltó készülékkel. 7. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez A vizsgáztatás feltételei I. KÖZÚTI JÁRMŐVEZETİ VIZSGÁZTATÁSA A) Elméleti vizsga 1. Forma Olyan formát kell választani, amellyel ellenırizhetı, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a 24. pontokban felsorolt témakörök elıírt ismeretével. 2. Az összes jármő-kategóriára vonatkozó elméleti vizsga tartalma 2.1. Az alább felsorolt pontok mindegyikére kérdéseket kell feltenni. 2.1.1. Közúti közlekedési szabályok: - különösen a közúti jelzıtáblákra, jelölésekre, jelzésekre, elsıbbségadásra és sebességkorlátozásra vonatkozóan. 2.1.2. A gépjármővezetı: - az éberség és a közúti közlekedés többi résztvevıjével szembeni magatartás fontossága,

- észlelés, becslés és döntéshozatal, különösen a reakcióidı, valamint a gépjármővezetıi magatartás megváltozása alkohol, kábítószerek, gyógyszerészeti termékek, adott lelki állapot vagy fáradtság hatására. 2.1.3.240 Az úttest: - a jármővek közötti biztonságos távolság, a féktávolságok és a biztonságos úttartás különbözı idıjárási és útviszonyok közötti megtartására vonatkozó legfontosabb elvek, - a vezetésnek az úttest különbözı állapotaihoz kapcsolódó kockázati tényezıi, különösen az úttest idıjárással és napszakkal összefüggı állapotváltozásai, - a különbözı úttípusok jellemzıi a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelıen, - biztonságos vezetés a közúti alagútban. 2.1.4. A közúti közlekedés többi résztvevıje: - a közúti közlekedés többi résztvevıjének tapasztalathiányával, valamint a közlekedık legsérülékenyebb kategóriáival, például gyermekekkel, gyalogosokkal, kerékpárosokkal és a csökkent mozgásképességő személyekkel kapcsolatos különleges kockázati tényezık, - a különbözı típusú gépjármővek mozgásából és vezetésébıl, valamint vezetıik különbözı látóterébıl eredı kockázatok. 2.1.5. Általános szabályok valamint egyéb kérdések: - a gépjármővek használatához szükséges adminisztratív dokumentumokra vonatkozó szabályok, - a gépjármővezetı baleset esetén tanúsítandó magatartását (figyelmeztetı eszközök kihelyezése és riasztás) meghatározó általános szabályok és azok az intézkedések, amelyeket közúti baleset áldozatai részére nyújtott segítségadás céljából szükség szerint elvégezhet, - a gépjármőre, a szállítmányra és a szállított személyekre vonatkozó biztonsági tényezık. 2.1.6. A gépjármő elhagyásakor szükséges óvintézkedések. 2.1.7. A közúti biztonsággal összefüggı mechanikai szempontok; a vizsgázónak képesnek kell lennie észlelni a leggyakoribb meghibásodásokat, különösen a kormány-, a felfüggesztés és a fékrendszerben, a gumiabroncsokban, a fényjelzıkben és az irányjelzıkben, a fényszórókban, a visszapillantó tükrökben, a szélvédıben és az ablaktörlıkben, a kipufogórendszerben, a biztonsági övekben és hangjelzı berendezésben. 2.1.8. A jármő biztonsági felszerelései, és különösen a biztonsági övek, a fejtámaszok és a gyermekek biztonsági felszereléseinek használata. 2.1.9. A gépjármőhasználat környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos szabályok (a hangjelzı berendezések megfelelı használata, mérsékelt tüzelıanyag-fogyasztás, korlátozott károsanyag-kibocsátás stb.). 3.241 Az „Akorl.” „A”, „A2” kategóriákra és az „A1” alkategóriára vonatkozó különleges rendelkezések 3.1. Az alábbiak általános ismeretének kötelezı ellenırzése: 3.1.1. Védıfelszerelés, például kesztyő, csizma, védıruha és bukósisak használata. 3.1.2. Motorkerékpárosok láthatósága a közúti közlekedés többi résztvevıje számára. 3.1.3. Az úttest fent meghatározott különbözı állapotaihoz kapcsolódó kockázati tényezık, különös tekintettel az olyan csúszós részekre, mint például a csatornafedılapok, az útburkolati jelzésekre, például a vonalak és nyilak, valamint a villamossínekre. 3.1.4. A közúti biztonsággal összefüggı, fent meghatározott mechanikai szempontok, különös tekintettel az elakadásjelzı kapcsolójára, az olajszintekre és a meghajtó láncra. 4. A „C”, „C+E”, „C1”, „C1+E”, „D”, „D+E”, „D1” és a „D1+E” kategóriára vonatkozó különleges rendelkezések

4.1. Az alábbiak általános ismeretének kötelezı ellenırzése: 4.1.1. A vezetési idıre és a pihenı idıszakokra vonatkozó szabályok; a menetíró készüléknek az elıírásszerő használata. 4.1.2. Az érintett szállítmány típusára (áru vagy utasok) vonatkozó szabályok. 4.1.3.242 A belföldi és a nemzetközi áru- és utas szállításhoz szükséges gépjármő- és szállítási okmányok. 4.1.4. Baleset esetén tanúsítandó magatartás; baleset vagy hasonló esemény, például az utasok eltávolításával járó veszélyhelyzet esetén elvégzendı intézkedések ismerete és elsısegély-nyújtási alapismeretek. 4.1.5. A kerekek leszerelése és cseréje közben betartandó óvintézkedések. 4.1.6. A gépjármővek súlyára és méreteire vonatkozó szabályok; a sebességkorlátozókra vonatkozó szabályok. 4.1.7. A látótér saját gépjármő jellemzıi által okozott korlátozása. 4.1.8. Közúti térkép olvasása, útvonaltervezés, ideértve az elektronikus navigációs rendszerek használatát is (választható). 4.1.9. A gépjármő rakományával kapcsolatos biztonsági tényezık: a rakomány ellenırzése (rakodás és rögzítés), a különbözı típusú rakományokkal kapcsolatos nehézségek (pl. folyadékok, függesztett rakomány), az áru be- és kirakodása és a rakodó berendezések használata (csak a „C”, „C+E”, „C1”, „C1+E” kategóriákban). 4.1.10.243 A gépjármővezetı felelıssége az utas szállítást illetıen; az utasok kényelme és biztonsága; gyermekszállítás; az elindulás elıtti szükséges ellenırzések; az összes autóbusztípus része kell, hogy legyen az elméleti vizsgának (a tömegközlekedésben használt autóbuszok és a távolsági autóbuszok, különleges mérető autóbuszok) (csak a „D”, „D+E”, „D1”, „D1+E” kategóriákban). 4.2. A „C”, „C+E”, „D” és „D+E” kategóriák vonatkozásában a következı további elıírások általános ismeretének kötelezı ellenırzése: 4.2.1. A következık szerkezeti és mőködési elvei: belsı égéső motorok, folyadékok (pl. motorolaj, hőtıfolyadék, mosófolyadék), az üzemanyag-ellátó rendszer, az elektromos rendszer, a gyújtási rendszer, az erıátviteli rendszer [tengelykapcsoló, sebesség(nyomaték)váltó stb.]. 4.2.2. Kenés és fagyásálló-védelem. 4.2.3. A gumiabroncsok szerkezetének, felszerelésének, helyes használatának és ápolásának elvei. 4.2.4. A fékszerelvények és a sebességszabályzók típusainak, mőködésének, fı elemeinek, csatlakozásának, használatának és napi karbantartásának elvei, és a blokkolásgátló fékek használata. 4.2.5. A vonószerkezetek típusainak, mőködésének, fı elemeinek, csatlakozásának, használatának és napi karbantartásának elvei (csak a „C+E”, „D+E” kategóriákban). 4.2.6. Üzemzavarok okainak felderítési módszerei. 4.2.7. A gépjármővek megelızı karbantartása és a szükséges folyamatos karbantartás. 4.2.8. A gépjármővezetı felelıssége az áru egyeztetett feltételek szerinti átvételét, fuvarozását és leszállítását illetıen (csak a „C”, „C+E” kategóriákban). B) A jármőkezelési vagy rutin és a forgalmi vizsga 5. A gépjármő és berendezései 5.1. A jármőkezelési vagy rutin- és forgalmi vizsgákon használt jármőveknek meg kell felelniük a 4. vagy 5. számú mellékletben elıírtaknak. 6.244 Az „A” és „A1” kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás

6.1. A gépjármő közúti biztonsággal összefüggı elıkészítése és mőszaki ellenırzése A vizsgázónak a következı követelmények kielégítésével igazolnia kell, hogy elı tud készülni a biztonságos vezetésre: 6.1.1. A védıfelszerelés, például a kesztyő, csizma, védıruha és bukósisak beállítása. 6.1.2. A gumiabroncsok, fékek, a kormánymő, az elakadásjelzı kapcsoló (ha van), a lánc, olajszintek, fényszórók, távolsági fényszórók, irányjelzık és a hangjelzı berendezés szúrópróbaszerő ellenırzésének elvégzése. 6.2. A közúti biztonsággal összefüggésben vizsgálandó rutinmanıverek 6.2.1. A motorkerékpár támasztólábra helyezése és arról való levétele, valamint a jármő mellett haladva annak motor segítsége nélküli mozgatása. 6.2.2. A motorkerékpár támasztólábon történı leállítása. 6.2.3. Végrehajtandó legalább két kis sebességő manıver, amelyek egyike szlalom vezetés; ennek lehetıvé kell tennie a tengelykapcsoló és a fék kombinált kezelésében, az egyensúlyozásban, a tekintet irányításában, a motorkerékpáron való elhelyezkedésben és a lábak lábtartón való elhelyezésében szerzett jártasság értékelését. 6.2.4. Végrehajtandó legalább két nagyobb sebességő manıver: az egyiknek egy második vagy harmadik sebességfokozatban, legalább 30 km/óra sebességgel megtett manıvernek kell lennie, a másik során pedig akadályt kell kikerülni legalább 50 km/óra sebességgel; ennek lehetıvé kell tennie a motorkerékpáron való elhelyezkedésben, a tekintet irányításában, az egyensúlyozásban, a kormányzási technikában és a sebességváltási technikában szerzett jártasság értékelését. 6.2.5. Fékezés: végre kell hajtani legalább két fékezési gyakorlatot, amelyek egyike egy legalább 50 km/óra sebességnél elvégzett vészfékezés; ennek lehetıvé kell tennie az elsı és a hátsó fékek kezelésében, a tekintet irányításában és a motorkerékpáron való elhelyezkedésben szerzett jártasság értékelését. 6.3. Magatartás a közlekedésben A vizsgázónak normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtania a következı tevékenységek mindegyikét: 6.3.1. Elindulás: várakozást követıen, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása. 6.3.2. Haladás egyenes úton; elhaladás szembejövı jármővek mellett, beleértve ennek szők helyen való végrehajtását is. 6.3.3. Haladás ívelt kanyarban. 6.3.4. Keresztezıdés: csomópontok és útkeresztezıdések megközelítése és az ezeken való áthaladás. 6.3.5. Irányváltás: bal és jobb fordulók; sávváltás. 6.3.6. Autópálya vagy hasonló út (ha rendelkezésre áll ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassító sávba. 6.3.7. Elızés/elhaladás valami mellett: más közlekedı elızése (ha lehetséges); haladás útakadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedı általi leelızés (ha alkalmazható). 6.3.8.245 Különleges úttulajdonságok (ha rendelkezésre áll ilyen): alagút, körforgalom, szintbeli vasúti átjáró, villamos-, autóbusz-megálló, gyalogátkelıhely, haladás hosszú emelkedın, lejtın. 6.3.9. A szükséges óvintézkedések betartása a gépjármő elhagyásakor. 7. A „B” és „B+E” kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás 7.1. A gépjármő közúti biztonsággal összefüggı elıkészítése és mőszaki ellenırzése A vizsgázónak a következı követelmények kielégítésével igazolnia kell, hogy fel tud készülni a biztonságos vezetésre:

7.1.1. Az ülés beállítása a megfelelı ülı testhelyzet elérése érdekében. 7.1.2. A visszapillantó tükrök, a biztonsági övek és (ha vannak) a fejtámaszok beállítása. 7.1.3. Annak ellenırzése, hogy az ajtók zárva vannak-e. 7.1.4. A gumiabroncsok, a kormánymő, a fékek, a folyadékok (pl. motorolaj, hőtıfolyadék, mosófolyadék), a fényjelzések, a fényszórók, az irányjelzık és a hangjelzı berendezés véletlenszerő ellenırzésének elvégzése. 7.1.5. A gépjármő rakományával kapcsolatos biztonsági tényezık ellenırzése: kocsiszekrény, ponyvák, raktérajtók, vezetıfülke zárhatósága, a berakodás módja, a rakomány rögzítése (csak a „B+E” kategóriában). 7.1.6. A vonószerkezet, valamint a fék- és az elektromos csatlakozók ellenırzése (csak a „B+E” kategóriában). 7.2. B kategória: a közúti biztonsággal összefüggésben vizsgálandó rutinmanıverek A következık közül kiválasztott manıverek egy csoportját kell vizsgálni (a négy pontból legalább két manıvert, amelyek egyike hátramenetben hajtandó végre): 7.2.1. Hátramenet (tolatás) egyenesen, illetve jobb vagy bal sarok megkerülésével, a megfelelı forgalmi sávon belül maradva. 7.2.2. A gépjármővel megfordulás az elıre- és hátrameneti sebességfokozatok alkalmazásával. 7.2.3. A gépjármő megállása és elindulása parkolóhelyrıl (az útpadkával párhuzamosan, rézsútosan vagy derékszögben, elıre- vagy hátramenetben, sík, emelkedı vagy lejtıs felületen). 7.2.4. Pontos megállás fékezéssel; azonban választható vészfékezés végrehajtása is. 7.3. „B+E” kategória: a közúti biztonsággal összefüggésben vizsgálandó rutinmanıverek 7.3.1. Pótkocsi és vontató jármő össze- és szétkapcsolása, vagy szétkapcsolása és újbóli összekapcsolása; a manıver indításakor a részt vevı vontató jármőnek a pótkocsi mellett kell parkolnia (azaz nem állhat egy vonalban vele). 7.3.2. Hátramenet (tolatás) kanyarban. 7.3.3. Biztonságos leállás a be- és kirakodáshoz. 7.4. Magatartás a közlekedésben A vizsgázónak normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtania a következı tevékenységek mindegyikét: 7.4.1. Elindulás: várakozást követıen, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása. 7.4.2. Haladás egyenes úton; elhaladás szembejövı jármővek mellett, beleértve ennek szők helyen való végrehajtását is. 7.4.3. Haladás ívelt kanyarban. 7.4.4. Keresztezıdés: csomópontok és útkeresztezıdések megközelítése és az ezeken való áthaladás. 7.4.5. Irányváltás: bal és jobb fordulók; sávváltás. 7.4.6. Autópálya vagy hasonló út (ha rendelkezésre áll ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassító sávba. 7.4.7. Elızés/elhaladás valami mellett: más közlekedı elızése (ha lehetséges); haladás útakadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedı általi leelızés (ha alkalmazható). 7.4.8.246 Különleges úttulajdonságok (ha rendelkezésre áll ilyen): alagút, körforgalom, szintbeli vasúti átjáró, villamos-, autóbusz-megálló, gyalogátkelıhely, haladás hosszú emelkedın, lejtın. 7.4.9. A szükséges óvintézkedések betartása a gépjármőbıl történı kiszálláskor.

8. A „C”, „C+E”, „C1”, „C1+E”, „D”, „D+E”, „D1” és „D1+E” kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás 8.1. A gépjármő közúti biztonsággal összefüggı elıkészítése és mőszaki ellenırzése A vizsgázónak a következı követelmények kielégítésével igazolnia kell, hogy elı tud készülni a biztonságos vezetésre: 8.1.1. Az ülés beállítása a megfelelı ülı testhelyzet elérése érdekében. 8.1.2. A visszapillantó tükrök, a biztonsági övek és (ha vannak) a fejtámaszok beállítása. 8.1.3. A gumiabroncsok, a kormánymő, a fékek, a fényjelzések, a távolsági fényszórók, az irányjelzık és a hangjelzı berendezés szúrópróbaszerő ellenırzése. 8.1.4. A rásegítéses (szervo) fék- és kormányrendszer ellenırzése; a kerekek, a kerékagyak, a sárvédık, a szélvédık, az ablakok és az ablaktörlık, a folyadékok (pl. motorolaj, hőtıfolyadék, mosófolyadék) ellenırzése; a mőszerfal ellenırzése és használata, beleértve a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készüléket is. 8.1.5. A légnyomás, a levegıtartályok és a felfüggesztés ellenırzése. 8.1.6. A gépjármő rakományával kapcsolatos biztonsági tényezık ellenırzése: kocsiszekrény, ponyvák, raktérajtók, rakodó szerkezet (ha van), vezetıfülke zárhatósága (ha van ilyen), a rakodás módja, a rakomány rögzítése (csak a „C”, „C+E”, „C1”, „C1+E” kategóriákban). 8.1.7. A vonószerkezet kapcsoló mechanizmus, valamint a fék- és az elektromos csatlakozók ellenırzése (csak a „C+E”, „C1+E”, „D+E”, „D1+E” kategóriákban). 8.1.8. Különleges gépjármő-biztonsági intézkedések végrehajtásának képessége; a kocsiszekrény, szolgálati ajtók, vészkijáratok, elsısegélynyújtó felszerelés, tőzoltó készülékek és egyéb biztonsági felszerelések ellenırzése és kezelése (csak a „D”, „D+E”, „D1”, „D1+E” kategóriákban). 8.1.9. Közúti térkép olvasása, útvonaltervezés, ideértve az elektronikus navigációs rendszerek használatát is (választható). 8.2. A közúti biztonsággal összefüggésben vizsgálandó rutinmanıverek 8.2.1. Pótkocsi és vontató jármő össze- és szétkapcsolása, vagy szétkapcsolása és újbóli összekapcsolása; a manıver indításakor a részt vevı vontató jármőnek a pótkocsi mellett kell parkolnia (azaz nem állhat egy vonalban vele) (csak a „C+E”, „C1+E”, „D+E”, „D1+E” kategóriákban). 8.2.2. Hátramenet kanyarban. 8.2.3. Biztonságos leállás a be- és kirakodáshoz rakodó rámpa vagy hasonló létesítménynél (csak a „C”, „C+E”, „C1”, „C1+E” kategóriákban). 8.2.4. Az utasok autóbuszról való biztonságos leszállását és az oda történı biztonságos felszállását lehetıvé tevı megállás (csak a „D”, „D+E”, „D1”, „D1+E” kategóriákban). 8.3. Magatartás a közlekedésben A vizsgázónak normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtania a következı tevékenységek mindegyikét: 8.3.1. Elindulás: várakozást követıen, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása. 8.3.2. Haladás egyenes úton; elhaladás szembejövı jármővek mellett, beleértve ennek szők helyen való végrehajtását is. 8.3.3. Haladás ívelt kanyarban. 8.3.4. Keresztezıdés: csomópontok és útkeresztezıdések megközelítése és az ezeken való áthaladás. 8.3.5. Irányváltás: bal és jobb fordulók; sávváltás.

8.3.6. Gyorsforgalmi út (ha rendelkezésre áll ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassító sávba. 8.3.7. Elızés/elhaladás valami mellett: más közlekedı elızése (ha lehetséges); haladás útakadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedı általi leelızés (ha alkalmazható). 8.3.8.247 Különleges úttulajdonságok (ha rendelkezésre áll ilyen): alagút, körforgalom, szintbeli vasúti átjáró, villamos-, autóbusz-megálló, gyalogátkelıhely, haladás hosszú emelkedın, lejtın. 8.3.9. A szükséges óvintézkedések betartása a gépjármőbıl történı kiszálláskor. 9. A jármőkezelési vagy rutin- és a forgalmi vizsga értékelése 9.1. Az értékelésnek az összes fent említett vezetési helyzetben tükröznie kell, hogy a vizsgázó mennyire könnyedén kezeli a gépjármő irányító berendezéseit, valamint a vizsgázó bemutatott képességét a forgalomban való teljesen biztonságos vezetésre. A vizsgabiztosnak a vizsga teljes idıtartama alatt biztonságban kell éreznie magát. A vezetési hibákat, valamint a vizsgajármő, annak utasai, illetve a közúti közlekedés más résztvevıinek biztonságát közvetlenül veszélyeztetı magatartás esetén a vizsga sikertelen, függetlenül attól, hogy az adott helyzetben a vizsgabiztosnak vagy kísérı személynek be kell-e avatkoznia. A vizsgabiztos mindazonáltal szabadon eldöntheti, hogy a jármőkezelési vagy rutin- és forgalmi vizsgát meg kell-e szakítani. 9.2. Az értékelés során a vizsgabiztosoknak külön figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a vizsgázó defenzív és együttmőködı vezetıi magatartást tanúsít-e. Ennek a teljes vezetıi stílust tükröznie kell, és a vizsgabiztosnak figyelembe kell vennie ezt a vizsgázóról kialakított összképben. Ez magába foglalja az alkalmazkodó és határozott (biztonságos) vezetést, az út- és idıjárási viszonyok, a többi közlekedı, a közlekedés többi résztvevıjének (különösen a sérülékenyebbek) érdekeinek figyelembevételét és az elırelátást. 9.3. A vizsgabiztos továbbá felméri, hogy a vizsgázó: 9.3.1. Ellenırzése alatt tartja-e a jármővet, figyelembe véve az alábbiakat: a biztonsági övek, visszapillantó tükrök, fejtámaszok, az ülés, a fényszórók és egyéb berendezések megfelelı használatát; a tengelykapcsoló, sebességváltó, gázpedál, a fékrendszerek (ha van, harmadik fékrendszer is), a kormányzás megfelelı alkalmazását; a gépjármő különbözı körülmények közötti, különbözı sebességek melletti irányítását; az útbiztosságot; a gépjármő súlyát, méreteit és jellemzıit; a rakomány súlyát és típusát (csak a „B+E”, „C”, „C+E”, „C1”, „C1+E”, „D+E”, „D1+E” kategóriákban); az utasok kényelmét (csak a „D”, „D+E”, „D1”, „D1+E” kategóriákban) (egyenletes vezetés nagymértékő gyorsítás és hirtelen fékezés nélkül). 9.3.2. Gazdaságosan és környezetbarát módon vezet-e, figyelembe véve a percenkénti fordulatszámot, a sebességváltást, a fékezést és a gyorsítást (csak a „B+E”, „C”, „C+E”, „C1”, „C1+E”, „D”, „D+E”, „D1”, „D1+E” kategóriákban). 9.3.3. Figyelem: minden irányba kiterjedı figyelem; a tükrök megfelelı használata; nagy, közép- és kis távolságú látás. 9.3.4. Elsıbbség/elsıbbségadás: elsıbbség az útkeresztezıdésekben, csomópontokban; elsıbbségadás más alkalmakkor (pl. irányváltás, sávváltás, rutinmanıverek közben). 9.3.5. Helyes elhelyezkedés az úttesten: megfelelı elhelyezkedés az úttesten, a forgalmi sávokban, a körforgalomban, a gépjármő típusának és jellemzıinek megfelelıen; elırelátó elhelyezkedés az úttesten. 9.3.6. Távolságtartás: elegendı távolságot tart-e elıre és oldalirányban; elegendı távolságot tart-e a közlekedés többi résztvevıjétıl. 9.3.7. Sebesség: nem lépi-e túl a megengedett legnagyobb sebességet; a sebességet az idıjárási és közlekedési viszonyok szerint, és ahol értelmezhetı, a nemzeti

sebességkorlátozások szerint választja-e meg; olyan sebességgel vezet-e, hogy meg tud-e állni az általa belátható útszakaszon; a sebességet a közlekedés azonos típusú résztvevıinek általános sebességéhez igazítja-e. 9.3.8. Közlekedési lámpák, közúti jelzıtáblák és egyéb jelzések: megfelelıen cselekszik-e a közlekedési lámpáknál; engedelmeskedik-e a forgalomirányítók utasításainak; megfelelıen cselekszik-e a közúti jelzıtábláknál (tiltó és utasítást adó jelzıtáblák); megfelelıen cselekszik-e az útburkolati jeleknél. 9.3.9. Jelzés: jelzések adása a szükséges helyen, helyesen és megfelelı idıben; helyes irányjelzés; a megfelelı mőveleteket végzi-e el a közlekedés többi résztvevıje valamennyi jelzésére. 9.3.10. Fékezés és megállás: idıben lassít-e, a körülményeknek megfelelıen fékez és áll-e meg; elırelátás; használja-e a különbözı fékrendszereket (csak a „C”, „C+E”, „D”, „D+E” kategóriákban); használja-e a fékeken kívüli sebességcsökkentı rendszereket (csak a „C”, „C+E”, „D”, „D+E” kategóriákban). 10. A vizsga helyszíne A vizsga rutinmanıverek felmérésére irányuló részét speciális rutinpályán is le lehet bonyolítani. Ahol az megvalósítható, a vizsgának a forgalomban tanúsított magatartás felmérésére irányuló részének beépített területeken kívüli utakra, gyorsforgalmi utakra és autópályákra (vagy hasonlókra) ugyanúgy ki kell terjednie, mint a városi utak mindenféle típusára (lakóövezetek, 30 és 50 km/óra sebességkorlátozású területek, városi gyorsforgalmi utak); ezeknek mindazokat a különbözı nehézségi típusokat képviselniük kell, amelyekkel a gépjármővezetık nagy valószínőséggel találkoznak. Az is kívánatos, hogy a vizsga különbözı sőrőségő forgalmi körülmények között történjen. A közúti vezetéssel töltött idıt optimálisan kell felhasználni a vizsgázó valamennyi fellelhetı különbözı közlekedési területen való felmérésére, külön hangsúlyt fektetve az e területek közötti váltásra. C) A gépjármővek vezetéséhez szükséges ismeret, jártasság, magatartás Valamennyi gépjármő vezetıjének minden idıpillanatban rendelkeznie kell az 1-9. pontban foglalt ismeretekkel, jártassággal és magatartással, hogy képes legyen: - a forgalmi veszélyhelyzeteket felismerni és felmérni azok veszélyességének mértékét, - megfelelı mértékben az irányítása alatt tartani a gépjármővet úgy, hogy ne okozzon veszélyes helyzeteket, illetve ilyen helyzetben megfelelıen tudjon reagálni, - a közúti közlekedés szabályait betartani, különösen azokat, amelyek célja a közúti balesetek megelızése és a forgalom folyamatosságának fenntartása, - a jármőben minden jelentısebb mőszaki meghibásodást észlelni, különösen azokat, amelyek biztonsági veszélyforrást jelentenek, és azokat megfelelı módon meg tudja javíttatni, - számításba venni a vezetıi magatartást befolyásoló minden tényezıt (pl. alkoholt, fáradtságot, gyenge látást stb.) annak érdekében, hogy megırizze a biztonságos vezetéshez szükséges készségek teljes szintjét, - a többiek iránti tiszteletadással elısegíteni valamennyi közúti közlekedı, különösen a leggyengébbek és a legvédtelenebbek biztonságát. II. A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI SZAKEMBEREK VIZSGÁZTATÁSA248 A szaktanfolyami képzéshez kapcsolódó vizsgák során, a vizsgán számon kérhetı ismeretanyagot az irányadó jogszabályok rendelkezései tartalmazzák.

A vizsgakérdéseket - megfelelı csoportosításban - a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekbıl a közlekedési hatóság állítja össze. A vizsga eredményes letételéhez szükséges ismereti szintet a vonatkozó jogszabályok határozzák meg, ennek hiányában azt a közlekedési hatóság állapítja meg. 8. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez A közúti jármővezetık vizsgáztatására vonatkozó részletes eljárási rend 1. A vizsgáztatás okmányai 1.1.249 A jelentkezési lap A jelentkezési lap a közlekedési hatóság által meghatározott tartalmú és szerkesztéső nyomtatvány. A jelentkezési lapot a vizsgára való jelentkezés elıtt a tanuló tölti ki. Egy jelentkezési lapon csak egy kategóriára lehet jelentkezni. A tanfolyam elméleti részének, illetve a „Biztonsági ellenırzés és üzemeltetés” tantárgynak az elvégzését az iskolavezetı igazolja. Az iskolavezetı igazolja az esetleges felmentéseket, a felmentések alapjául szolgáló okirat számának a bejegyzésével. Az igazolásokat aláírásával és a képzı szerv bélyegzıjével érvényesíti. A jelentkezési lapon a tanuló által tett ilyen irányú nyilatkozatot a képviselet igazolására a közlekedési hatóságnak el kell fogadnia. A vizsgakötelezettség alóli mentesítési kérelem a felmentés alapjául szolgáló okirat iskolavezetı által igazolt fénymásolatának a csatolásával történik. A vizsga alóli felmentést, valamint indokolt esetben a szóbeli vizsgát a közlekedési hatóság a jelentkezési lapon tett bejegyzéssel engedélyezi. A külföldi hatóság által kiadott vezetésre jogosító okmány honosítási eljárásában az okmányiroda határozatot ad ki. A határozat birtokában az ügyfélnek a tanfolyammentes vizsgára jelentkezésekor jelentkezési lapot kell kitöltenie, amelyhez csatolni kell az okmányiroda határozatát. Az okmányiroda által elıírt elméleti vizsgán a kategóriának megfelelı közlekedési alapismeretek, gyakorlati vizsgán a kategóriának megfelelı forgalmi vizsgát kell érteni. A képzı szervnek vissza kell adni azt a jelentkezési lapot, amelyik a vizsgára jelentéskor a fenti elıírásoknak nem felel meg. 1.2.250 1.3.251 A vezetési karton A képzı szerv a bizonylati album szerinti - a tanuló és a gyakorlati képzést végzı képzı szerv adataival kitöltött - vezetési kartont leadja a közlekedési hatóságnak. A közlekedési hatóság rávezeti a vizsgázó iktatószámát és abban az esetben hitelesíti, ha a vizsgázó a gyakorlati oktatáson való részvétel elıfeltételeinek eleget tett. Elveszett vezetési karton helyett kiállított vezetési kartont a közlekedési hatóság hitelesíti. A hitelesítéskor a hitelesítı rovatba a „Pótlás” szót kell bejegyezni. 1.4.252 A vizsgajegyzıkönyv A közlekedési hatóság a vizsgára jelentések, illetıleg jelentkezések alapján a bizonylati album szerinti vizsgajegyzıkönyvet állít össze. A vizsgajegyzıkönyv készítésekor észlelt hiányosság - jogszabály alapján vizsgára bocsátást kizáró ok - esetén az érintett vizsgázó a vizsgajegyzıkönyvre nem vehetı fel. 2.253 A közlekedési hatóság ügyfélszolgálati tevékenysége 2.1.254 Az ügyfelek tájékoztatása

A közlekedési hatóság valamennyi közúti jármővezetıi vizsgáztatást intézı ügyfélfogadó helyiségében biztosítani kell annak lehetıségét, hogy az állampolgárok megbízható, pontos tájékoztatást kapjanak a közúti jármővezetı képzés és vizsgáztatás mindazon ügymeneti részleteirıl, amelyek közvetlenül érintik ıket. 2.2.255 A tájékoztatás tartalma Az ügyfeleket kérésükre tájékoztatni kell: - a vizsgára jelentkezés jogszabályban elıírt feltételeirıl, - a jelentkezési lap pontos kitöltési tudnivalóiról (a kitöltési mintát ki kell függeszteni), - az egészségi alkalmasságot megállapító orvosi véleménnyel kapcsolatos tudnivalókról, - a PÁV vizsgálat szükségességének eseteirıl, valamint a vizsgálatra jelentkezés módjáról, - a vizsgázótól a vizsgán elvárt állapotról (józan, kipihent és a jármő biztonságos vezetésére képes), - a személyazonosság igazolásának lehetıségeirıl (érvényes személyazonosító, illetve személyi igazolvány, érvényes útlevél, kártya formátumú vezetıi engedély), - a már meglévı vezetıi engedély bemutatásának kötelezettségérıl, - a vizsgázó vizsga közbeni felelısségérıl, - a vezetési karton szerepérıl a gyakorlati oktatáson és vizsgán, - a sikeres vizsga esetén szerzett jogosultságról, - az egyes vizsgák díjáról és a befizetés lehetséges módjáról, - a vizsgaigazolás kiadásának feltételeirıl és módjáról, - a vezetıi engedély okmányirodáknál történı kiadásának módjáról, - a jogorvoslat lehetıségérıl. 3. A vizsgára jelentés és jelentkezés A képzı szerv a jelentkezési lapon, illetıleg a vizsgajelentéssel igazolja a tanfolyam kötelezıen elıírt óraszámainak teljesülését. A tanulót vizsgára az iskolavezetı vagy általa ezzel megbízott személy jelentheti. Az elméleti, valamint a „Biztonsági ellenırzés üzemeltetési” pótvizsgára a vizsgázó személyesen is jelentkezhet. A sikertelen vizsgát követı újabb vizsga (a továbbiakban: pótvizsga) igényt az alapvizsgára jelentés szabályai szerint kell bejelenteni a jelentkezési lap átadásáraátvételére vonatkozó elıírások kivételével. 3.1.256 Az elméleti alapvizsgaigény bejelentése A képzı szerv az elméleti vizsgaigényét a Bizonylati album szerinti nyomtatványon jelenti be a közlekedési hatóságnak. A képzı szerv a vizsgaigény jelentéssel együtt átadja a megfelelıen kitöltött, a szükséges igazolásokkal (tanfolyam elvégzése, felmentés, egészségi alkalmassági vélemény stb.) ellátott és felszerelt jelentkezési lapot. A vizsga helyét és idıpontját a közlekedési hatóság jelöli ki, amelyet a vizsgajelentés másolati példányán, a vizsgázók személyi anyagának ellenırzését követıen igazol vissza. A vizsgára jelentéssel a képzı szerv kötelezettséget vállal arra, hogy a tanuló elméleti képzése a vizsgáig hiánytalanul megtörténik, egyben igazolja, hogy a vizsgázó a vizsgára bocsátás feltételeinek megfelel. 3.2.1.257 A biztonsági ellenırzés üzemeltetési alapvizsgaigény jelentése A képzı szerv a biztonsági ellenırzés üzemeltetési vizsgaigényét a Bizonylati album szerinti nyomtatványon jelenti a közlekedési hatóságnak. A vizsga helyét és idıpontját a közlekedési hatóság jelöli ki, amelyet a vizsgajelentés másolati példányán igazol vissza. A vizsgára jelentéssel a képzı szerv kötelezettséget vállal arra, hogy a tanuló képzése az adott tárgyból a vizsgáig hiánytalanul megtörténik, egyben igazolja, hogy a vizsgázó a vizsgára bocsátás feltételeinek megfelel. 3.2.2.258 A jármőkezelési és a rutin alapvizsgaigény jelentése

A jármőkezelési vagy a rutinvizsga-igényét a képzı szerv a Bizonylati album szerinti nyomtatványon jelenti a közlekedési hatóságnak. A vizsga helyét és idıpontját a közlekedési hatóság jelöli ki, amelyet a vizsgajelentés másolati példányán, a szakoktató jelentése esetén a vezetési kartonon igazol vissza. Az elsı jármőkezelési vagy rutin vizsgára jelentéssel a képzı szerv, illetıleg a szakoktató egyben kötelezettséget vállal arra, hogy a vizsgázó részére a vizsga napjáig biztosítja a kötelezıen elıírt órák levezetését - kivéve a tanfolyammentes vizsga esetét -, egyben igazolja, hogy a vizsgázó a vizsgára bocsátás feltételeinek megfelel. 3.2.3.259 A forgalmi alapvizsgaigény jelentése A forgalmi vizsgaigényt a képzı szerv a Bizonylati album szerinti nyomtatványon jelenti a közlekedési hatóságnak. A vizsga helyét és idıpontját a közlekedési hatóság jelöli ki, amelyet a vizsgajelentés másolati példányán, a szakoktató jelentése esetén a vezetési kartonon igazol vissza. Az elsı forgalmi vizsgára jelentéssel a képzı szerv kötelezettséget vállal arra, hogy a vizsgázó részére a vizsga napjáig biztosítja a kötelezıen elıírt és feladatonként meghatározott órák levezetését - kivéve a tanfolyammentes vizsga esetét -, egyben igazolja, hogy a vizsgázó a vizsgára bocsátás feltételeinek megfelel. 3.3.260 Vizsgára jelentés egyes tanfolyam-, illetve vizsgamentességi esetekben Azoknál a vizsgáknál, ahol nincs elıírva elméleti és/vagy gyakorlati tanfolyami, illetve vizsgakötelezettség, a szükséges igazolásokkal ellátott és felszerelt jelentkezési lapot (felmentés, egészségi alkalmassági vélemény stb.) a vizsgázó elsı vizsgára jelentésekor (jelentkezésekor) kell átadni. A vizsgázó személyes jelentkezése esetén a vizsgára bocsátás feltételeit a közlekedési hatóság azonnal ellenırzi, és ha ezek hiánytalanul megvannak, a vizsga helyét és idıpontját meghatározza, és errıl a vizsgázót azonnal, írásban tájékoztatja. Hiányosság esetén a közlekedési hatóság a vizsgázót hiánypótlásra szólítja fel. 3.4.261 A vizsgázó értesítése A vizsga helyérıl és idıpontjáról a vizsgázókat a vizsgaigényt bejelentı értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell, hogy a vizsgára a meglévı vezetıi engedélyt, továbbá a vezetıi engedélyben nem szereplı kategória megszerzését tanúsító vizsgaigazolást a vizsgázónak magával kell vinnie, és a személyazonosságát igazolnia kell. 3.5.262 A vizsgára bocsátás feltételeinek ellenırzése A közlekedési hatóság a jelentkezési lapok átvételét követıen a csatolt mellékletek és a vizsgázó nyilatkozata alapján ellenırzi, hogy a vizsgázók megfelelnek-e a vizsgára bocsátás feltételeinek. Hiányosság esetén, az érintett vizsgázó a vizsgajegyzıkönyvre nem kerülhet fel, a jelentkezési lapját a mellékletekkel együtt vissza kell adni a képzı szerv képviselıjének. Amennyiben az okirat bemutatása nem az iskolavezetı által igazolt másolat csatolásával történik, hanem azt a vizsgázó a közlekedési hatóságnál mutatja be, az okirat számát a jelentkezési lapon kell rögzíteni. Ha a közlekedési hatóság a vizsgázó vizsgára bocsátását kizáró, hitelt érdemlı adat birtokába jut (közlekedésbiztonsági feltételek megváltozása, PÁV alkalmatlanság, utánképzési kötelezettség stb.), a vizsgázót - a feltételek igazolt teljesítéséig - további vizsgára nem bocsáthatja. Ebben az esetben a vizsgázót írásban értesíteni kell. 4.263 A vizsgák szervezése A vizsgákat a közlekedési hatóság szervezi. A képzı szerv (illetve képzı szervek közösen) és a közlekedési hatóság megállapodhatnak abban, hogy a vizsgákat mindig a hét azonos napján (napjain) rendezik. Ekkor a képzı szerv (illetve képzı szervek közösen) kötelezettséget vállal arra, hogy a

lekötött vizsganapokon a megegyezésben rögzített vizsgázó létszámot biztosítja, a közlekedési hatóság pedig vállalja, hogy a vizsgát az elızetesen megállapított helyen és idıben lebonyolítja. 4.1.264 A vizsgafeltételek biztosítása A közlekedési hatóságnak az elméleti és a gyakorlati vizsgák lebonyolításához szükséges vizsgatermet, vizsgapályát és az ezekhez szükséges kiszolgáló helyiségeket (vizsgabiztosi szoba, a vizsgázók és a szakoktatók részére várakozó helyiség, WC és kézmosási lehetıség) minden megyében (fıvárosban) biztosítania kell. A kijelölt forgalmi vizsgaútvonal kiindulási helyén az elıírt kiszolgáló helyiségeket a közlekedési hatóságnak kell biztosítani. 5. A vizsgáztatás általános szabályai 5.1. A vizsgáztatás feltételeinek ellenırzése Vizsgát az a vizsgázó tehet, aki a vizsgajegyzıkönyvön szerepel, a kiírás szerinti idıpontban a vizsga helyszínén vizsgára alkalmas állapotban megjelent, a személyazonosságát hitelt érdemlıen igazolni tudja. A már hitelesített (lezárt) vizsgajegyzıkönyvre további vizsgázó nem vehetı fel. 5.2.265 Vizsgatárgyak és a gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje (percben) Kategória Elméleti vizsgatárgyak Gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje Megjegyzés Kö Szü F1-2 Mu Bü Jk R F3) 1 2 1 2 1 2 1 3 AM X - 15 10 30 20 A1 X 20 15 50 40 -50 40 A1 1) X A2

-

-

-

-

-

A2

X

-

-

-

--

A

-

-

-

A2)

X

-

-

B

X

-

-

B

X

-

-

B1 B+E C1

X X X

X X

C

-

C C1+E C+E D1 D D1+E D+E

X X X X X X X

-

-

X X X X X -

20 20

15 15

-

-

50 -

50

40

11. § (5) bek. a) pont

40

11. § (5) bek. b) pont 20 17 50 40 2012. január 160 50 jétıl 39. § (2) bek. 20 15 50 40 szerint 2011. december 31-ig 20 17 50 40 X 15 10 15 10 50 40 X 20 15 15 10 60 45 11. § (5) 20 15 15 10 60 45 bek. c) pont X 20 15 15 10 60 45 15 10 20 15 60 45 15 10 20 15 60 45 15 10 15 10 60 45 15 10 15 10 105 90 X 15 10 15 10 60 45 15 10 15 10 60 45 --

-

20

15

-

-

50

40

T

X

-

-

X

20

15

-

-

15

10

35

25 11. § (3) T 15 10 35 25 bek. c) pont K X Trolibusz X X X X 15 10 15 10 50 40 = Közlekedési alapismeretek. Tartalmaz jármővezetés elméleti, valamint az „A”, Kö „A korl.”, „B”, „T” kategóriáknál, továbbá az „A1”, „A2” és „B1” alkategóriánál szerkezeti és üzemeltetési kérdéseket is. Szü = Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek. Bü = Biztonsági ellenırzés és üzemeltetés Jk = Jármőkezelési vizsga. R = Rutin vizsga. F = Forgalmi vizsga. Mu = Munkavédelem, tőzvédelem, szállítás. F 1-2 = F 1-2 számú trolibusz jelzési és forgalmi utasítás. A gyakorlati vizsgák esetében a táblázat szerinti - az 1. jelő oszlop idıértékei a teljes vizsga idıket, - a 2. jelő oszlop idıértékei a feladatok végrehajtására biztosított maximális idıket, - a 3. jelő oszlop idıértékei a közúton vezetéssel töltött idıket jelentik. 1) érvényes B kategóriás vezetıi engedély esetén. 2) azon 24. életévét betöltött vizsgázó esetében, aki nem rendelkezik „A2” alkategóriás vezetıi engedéllyel, ez esetben a jármőkezelési vizsga kiegészül az „alkalmassági feladat” végrehajtásával. 3) A forgalmi vizsga idejébe nem számít bele a kérelmezı fogadása, a jármő közúti közlekedésbiztonsággal összefüggı mőszaki ellenırzése, valamint a gyakorlati vizsga eredményének kihirdetése. 5.3.266 Érkezés a vizsgahelyre A vizsgázónak a vizsga helyszínén a számára kiírt idıpontban pontosan meg kell jelennie. Az elméleti vizsgák esetén a vizsgabiztos tájékoztatásának megkezdése után érkezı vizsgázó a vizsgán nem vehet részt. A biztonsági ellenırzés és üzemeltetési, a jármőkezelési, valamint a rutinvizsga esetén a kiírás szerinti idıponttól eltérıen a folyamatosság biztosítása mellett - az esetleges késések miatt - egy órán belül a vizsgázók sorrendje felcserélhetı. Az egy óránál többet késıket a vizsgán meg nem jelentnek kell tekinteni. A vizsgázó a vizsgabiztosra a vizsgakiírástól számított legfeljebb 10 percet köteles várni. Ennél több késés esetén a vizsgázó kérheti a vizsga új idıpontban megtartását. Ebben az esetben a vizsgázó vizsgadíj befizetése nélkül tehet újabb vizsgát. 5.4.267 A vizsgán meg nem jelenés A vizsgára kiírt idıpontban meg nem jelenı, vagy az engedélyezettnél többet késı vizsgázó újabb vizsgadíj befizetése nélkül csak az esetben tehet újabb vizsgát, ha távolmaradását - legkésıbb a vizsgát megelızı 5. napon a közlekedési hatóságnak személyesen vagy írásban bejelenti, 5.5.268 A személyazonosság megállapítása A vizsgabiztos a vizsgajegyzıkönyv és a személyazonosító igazolvány (személyi igazolvány) adatai alapján egyezteti és ellenırzi a vizsgázó személyazonosságát. Személyazonosító igazolvány hiányában el kell fogadni a diákigazolványt (14. életév betöltéséig), útlevelet, vagy a kártyaformátumú vezetıi engedélyt. Szembenézı fényképet

(arcképet) nem tartalmazó, vagy lejárt érvényességő igazolvány a személyazonosság igazolására nem használható. A vezetıi engedéllyel rendelkezı vizsgázónak a vezetıi engedélyét a vizsgán minden esetben be kell mutatnia, ennek hiányában a vizsga nem tartható meg. Csak meglévı, érvényes vezetıi engedélyének bemutatásával tehet vizsgát a vizsgázó abban az esetben, ha a vizsga letételéhez a 11. § (5) bekezdésében elıírt feltételként meghatározott kategória meglétét kell igazolnia. Magyarországtól eltérı országok magyarországi külképviseleteinek (nagykövetség, konzuli hivatalok) tisztviselıi személyazonosságuk igazolására a fentiektıl eltérı okmányokat is benyújthatnak, amennyiben azt a külképviselet állította ki, valamint az szembenézı fényképet és azonosító adatokat is tartalmaz. 5.6. A vizsga értékelése A vizsga eredménye sikeres vizsga esetén: „megfelelt”, jelölése: „M”, sikertelen vizsga esetén „nem felelt meg”, jelölése: bekarikázott „1”-es: (1) Sikertelen a forgalmi vizsga, ha a) a vizsgázó a 8.1.2.; 8.2.2.; 8.3.2. pontban meghatározott hibát követ el, vagy b) az a) pontban nem említett egyéb hibából - amelyeket a vizsgabiztos egyenként hibavonallal jelöl - tíznél többet követ el. 5.7. A vizsgán történı rendkívüli esemény Bármely vizsgán a vizsgával kapcsolatos rendkívüli eseményrıl és a tett intézkedésrıl a vizsgabiztos jegyzıkönyvet készít, és az esemény súlyától függıen a vizsgázó vizsgáját vagy az egész vizsgát felfüggeszti. 6. Az elméleti vizsgáztatás szabályai 6.1.269 Az elméleti vizsga Az elméleti vizsgát egy fı vizsgabiztos bonyolítja le. 6.1.1.270 Az elméleti vizsgáztatás fıbb adatai Kérdések Kategória

Tantárgy

AM A1, A2, A B, B1

K

C1, C D1 D B+E D1+E C1+E C+E D+E T

száma (db) 25

Megfelelés

Tiszta vizsgaidı hibapontok összesen száma (pont) (perc) 5 25

Megengedett

összpontértéke pontszáma (pont) (pont) 35 30

K

55

75

65

10

55

K K Szü M K K K Szü M K Szü K Szü K M

55 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 55 25

75 35 25 25 35 35 35 25 25 35 25 35 25 75 25

65 30 21 21 30 30 30 21 21 30 21 30 21 65 21

10 5 4 4 5 5 5 4 4 5 4 5 4 10 4

55 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 55 25

K

K 271

25

25

20

5

25

6.1.2. A vizsgaterem átvétele A vizsgabiztos a vizsga megkezdése elıtt megvizsgálja, hogy a helyiség és az eszközök a vizsga idıpontjában a vizsga szabályszerő lebonyolítására alkalmasak-e. A vizsgázók ülésrendjét a helyiség adottságainak megfelelıen kell meghatározni. 6.1.3.272 A vizsgázók beszólítása, ültetési rendje, tájékoztatása, A vizsga a vizsgázók beszólításával kezdıdik. A vizsgázók beszólítását a vizsgaterembe a kiírt idıpontban, a vizsgajegyzıkönyv sorrendjének megfelelıen a személyazonosság ellenırzése mellett kell végezni. A beszólítást követı egyeztetés után a vizsgázó a számára kijelölt helyet foglalja el. Ügyelni kell arra, hogy hozzátartozók egymás mellé ne ülhessenek. A hiányzókat ismételten szólítani kell. Ezt követıen a vizsgabiztos megkezdi a vizsgáról szóló tájékoztatást. A vizsgabiztos ismerteti - a vizsga menetét, - számítógépes vizsgán a vizsgaprogram kezelését, - a használható és tiltott eszközöket, - a feladatok megoldásához szükséges információkat, - az egyes kérdések felépítését, a feleletválasztás módját, - az egyes feladatsorok megfelelési szintjét és a megoldásra fordítható idıt, - írásbeli vizsgán a hibásnak minısülı jelöléseket, - a vizsga alatti kérdezés lehetıségeit, - a vizsgaelıírások megszegésének következményeit, - a vizsga kezdési és befejezési idıpontját, - számítógépes vizsgán a vizsga utáni teendıket. 6.1.4.273 A vizsga rendjének felügyelete A vizsga ideje alatt a vizsgateremben a vizsgázókon kívül csak a vezényelt vizsgabiztos, a vizsgabiztos jelölt és az ellenırzéssel, illetve szakfelügyelettel megbízott személy tartózkodhatnak. A vizsga rendjének megtartására a vizsgabiztos felügyel. A számítógépes elméleti vizsga megkezdése elıtti tájékoztatás elhangzásakor jelen lehet a vizsgázó tolmácsa is. 6.1.5. A vizsgaeredményekrıl tájékoztatás A vizsgabiztos a rendelkezésre álló idıt figyelembe véve válaszol a vizsgázó által feltett, vizsga értékelésével kapcsolatos kérdésekre. 6.1.6.274 A vizsgajegyzıkönyv aláíratása A vizsgabiztos szólítja a vizsgázókat, akik a vizsgán való megjelenésüket aláírásukkal igazolják a vizsgajegyzıkönyvön. A vizsgázók adatait a vizsgabiztosnak egyeztetnie kell. A vizsga a vizsgajegyzıkönyv utolsó vizsgázó által történı aláírásával fejezıdik be. 6.1.7.275 A vizsga utáni tájékoztatás A vizsgázókat a vizsgabiztos - amennyiben ez a vizsga elıtt nem történt meg tájékoztatja a további tennivalóikról, a sikertelen eredménnyel vizsgázottakat a pótvizsgára jelentkezés módjáról, a közlekedési hatóság ügyfélfogadási idejérıl, a pótvizsga várható idıpontjáról és helyérıl, a pótvizsgára befizetendı összegrıl és a befizetés módjáról. 6.2.276 A szóbeli vizsga Szóbeli vizsgát kell tenni a „Trolibusz” kategóriás vizsgán minden elméleti vizsgatárgyból. A magyar nyelvet nem beszélı külföldi állampolgárságú személy vizsgára jelentkezésekor nyilatkoztatni kell a jelentkezıt arról, hogy milyen nyelven kíván vizsgázni, és ezt a jelentkezési lapon is fel kell tüntetni.

A vizsgát bizottság folytatja le. Egy bizottság két fı vizsgabiztosból áll. A vizsgajegyzıkönyv egy példányát a vizsga kiírt idıpontja elıtt legalább 10 perccel korábban ki kell függeszteni a vizsgaterem ajtajára. A vizsgabiztos a vizsgázókat tájékoztatja a vizsga menetérıl. Ezt követıen a vizsgajegyzıkönyv sorrendjének megfelelıen egyszerre legfeljebb fele annyi vizsgázót lehet a vizsgaterembe beszólítani, mint amennyi fıre az elméleti vizsgaterem alkalmasságát megállapították. A vizsga a vizsgázók személyazonosságának megállapítását követıen kezdhetı meg. A magyar nyelvet nem beszélı vizsgázók szóbeli vizsgája az Országos Fordító- és Fordításhitelesítı Irodától kirendelt tolmács közremőködésével történik. Amennyiben az Országos Fordító- és Fordításhitelesítı Iroda a tolmácsolást nem tudja biztosítani, akkor annak ellátására a szükséges nyelvben jártas más alkalmas személyt kell kirendelni. 7. A gyakorlati vizsgáztatás szabályai 7.1.277 Általános elıírások A vizsgázónak a gyakorlati vizsgákon igazolnia kell a személyazonosságát, át kell adnia a vizsgabiztosnak a meglévı vezetıi engedélyét és a vezetıi engedélybe be nem jegyzett kategória megszerzését tanúsító vizsgaigazolást. A szakoktató kötelezettsége kiterjed a vizsgáztatáshoz szükséges jármő megfelelı esztétikai és mőszaki állapotban történı biztosítására és az alábbi okmányok érvényességére, valamint ezen okmányok vizsga helyszínén tartására, ezek arra jogosult személy részére történı bemutatására: a szakoktató - személyazonosító igazolványa, - szakoktatói igazolványa, - vezetıi engedélye, a vizsgázó - vezetési kartonja, a gépkocsi (vizsgajármő) - forgalmi engedélye, - kötelezı felelısségbiztosítás befizetését igazoló okmánya, - oktatójármő-igazolása. A vizsgabiztos minden esetben ellenırzi a szakoktató és az oktatójármő okmányait annak érvényességével kapcsolatban. Érvénytelen okmány esetén a vizsga nem tartható meg. A gyakorlati vizsgákon a jármőveken elvégzendı ellenırzési feladatok végrehajtását a jármő jellemzıinek figyelembevételével kell megkövetelni. 7.2. A jármőkezelési vizsga 7.2.1.278 Általános elıírások A vizsgát egy fı vizsgabiztos vezeti le. A vizsgára a közlekedési hatóság vezényelhet vizsgarendezıt is. Mozgáskorlátozott személy vizsgáján a biztonsági ellenırzési feladatok végrehajtását a vizsgázó egyéni adottságait figyelembe véve kell megkövetelni. 7.2.2. A jármőkezelési vizsga tárgyi feltételei 7.2.2.1.279 A vizsgapálya Jármőkezelési vizsga csak olyan vizsgapályán tartható, amelyet a közlekedési hatóság elızetesen arra alkalmasnak nyilvánított. A minısítés szempontjai: A vizsgapálya legyen szilárd burkolatú, forgalom elıl elzárt, az elıírt feladatoknak megfelelıen berendezett, a feladatok biztonságos végrehajtására alkalmas terület. Tartozékai:

- tetıvel ellátott létesítmény, amely alkalmas a vizsgajármő elhelyezésére a biztonsági ellenırzési feladatok végrehajtásához, - vizsgabiztosi szoba, - váróhelyiség, amelyben a vizsgázó és a szakoktató kulturált körülmények között várakozhatnak, - főtés, világítás, WC, kézmosási lehetıség. A vizsgapályán olyan mőanyag oszlopokat (bójákat) és láncokat kell használni, amelyek a jármővön sérülést nem okozhatnak, könnyen hordozhatóak, jól láthatóak és a jármő méreteinek megfelelnek. Az egyes feladatok helyét legalább 1,2 m magas oszlopokkal kell kijelölni, a beállóhelyeket láncokkal, továbbá 10-15 cm magas járdaszegéllyel (vagy annak imitációjával) kell határolni. Az oszlopokat tartó talpak legfeljebb 30 cm szélességőek (átmérıjőek) lehetnek, helyüket maradandóan meg kell jelölni. Az oszlopok egymástól való távolságát az oszlopok belsı szélétıl kell mérni. Az „AM” és „A” kategóriás, valamint az „A1” és „A2” alkategóriás jármővek vizsgafeladatainak kijelöléséhez olyan mőanyag forgalomterelı kúpokat kell használni, amelyek a vizsgázónak és a jármőveknek sérülést nem okozhatnak, könnyen hordozhatóak, jól láthatóak és a jármő méreteinek megfelelnek. Az egyes feladatok helyét legfeljebb 45 cm magas és 30 cm talpszélességő kúpokkal kell kijelölni, illetve határolni, a kúpok helyét maradandóan meg kell jelölni. A kúpok egymástól való távolságát a kúpok közepétıl kell mérni. A megállás helyét jelzı vonalat sárga színőre kell felfesteni. A fékezés kezdetét jelzı vonalat sárga színőre kell festeni és kúppal kell jelölni. 7.2.3.280 A jármőkezelési vizsga szervezése A jármőkezelési vizsga önálló vizsgaként szervezhetı. Az „AM” és „A” kategóriás, valamint az „A1” és „A2” alkategóriás jármőkezelési vizsgáztatást december 1-je és március 1-je között szüneteltetni kell. November hónapban a hirtelen változó út és idıjárási viszonyokra tekintettel a vizsgák megtartásáról a közlekedési felügyelıség jogosult dönteni. 7.2.4. A jármőkezelési vizsga menete, a résztvevık feladata 7.2.4.1.281 A jármőkezelési vizsga menete Az elsı jármőkezelési vizsga kezdetén a vizsgabiztos átveszi a jelenlétében aláírt, alábbi minta szerinti „Nyilatkozatot”. A nyilatkozat hiánya vagy az aláírásának megtagadása esetén a vizsga nem folytatható le. KÖTELEZİ NYILATKOZAT az „AM”, „A2” és „A” kategóriában, továbbá az „A1” alkategóriában vizsgázók gyakorlati vizsgáján: „Nyilatkozat A gyakorlati vizsga letételével kapcsolatban kijelentem, hogy az „AM”*, „A1”*, „A2”*, „A”* kategóriás motorkerékpár-vezetıi tanfolyamon részt vettem, az elıírt elméleti és gyakorlati oktatásban részesültem, a jármő vezetéséhez szükséges biztonsági elıírásokat elsajátítottam. A közúti közlekedés szabályait ismerem. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 4. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott - jármővezetésre vonatkozó - elıírásoknak: „b) a jármő biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol” megfelelek, tehát a jármő biztonságos vezetésére alkalmas állapotban vagyok. Aláírásommal tudomásul veszem, hogy a gyakorlati vizsgán a saját felelısségemre veszek részt. Kelt ....................., 20...... év .......................... hó ..... nap

.......................................................... vizsgázó aláírása”

* A nem kívánt kategória törlendı. Fiatalkorú (18 év alatti) vizsgázók gyakorlati vizsgára jelentését az alábbi szülıi nyilatkozat- záradékkal kell kiegészíteni, amelyet a vizsgajegyzıkönyvhöz kell csatolni. „Alulírott mint ..... vizsgázó törvényes képviselıje, a gyermekemnek a fenti „Nyilatkozat”-át, amelyet a gyakorlati vizsga elıtt ír alá, érvényesnek ismerem el, az esetlegesen ebbıl eredı felelısséget magamra vállalom. Kelt ....................., 20...... év .......................... hó ..... nap ...................................................... szülı (törvényes képviselı) aláírása” A jármőkezelési vizsgán a vizsgázónak - a feladatok végrehajtására megadott idı alatt biztonsági ellenırzési feladatokat, technikai kezelési és manıverezési feladatokat kell végrehajtania - rendkívüli esetet kivéve azon a jármővön, amelyiken az alapoktatás történt. A jármőkezelési vizsga a biztonsági ellenırzési feladatok teljesítésével kezdıdik. A jármőkezelési vizsga az utolsóként végrehajtott manıverezési feladattal ér véget, kivéve, ha a vizsgázó sikertelenséget okozó hibát követett el. A jármőkezelési vizsga eredményét a vizsgabiztos a vizsga végén ismerteti. A helyi adottságok figyelembevételével az értékelés történhet az utolsóként végrehajtott feladat után a helyszínen vagy a vizsga kiindulási helyére történı visszaállást követıen. Az „AM” és „A” kategóriás, valamint az „A1”, „A2” és „B1” alkategóriás jármőkezelési vizsgán, amennyiben a jármővön a helyszínen javítható mőszaki hiba mutatkozik és „csere” jármő nincs, a szakoktató a hibát kijavíthatja, ha ez 20 percnél több idıt nem vesz igénybe. Amennyiben a hiba a fentiek szerint nem javítható, a vizsgát eredmény nélkül fel kell függeszteni. A rendkívüli eseményrıl jegyzıkönyvet kell felvenni. A vizsga kezdetén átvett „Nyilatkozatot” a közlekedési hatóság csatolja a vizsgázó személyi anyagához. 7.2.4.2.282 A vizsgázó feladata Az elıre megjelölt vizsgafeladatokat tartalmazó minısítı lapok közül kihúz egyet. Elvégzi a jármő biztonsági berendezéseinek elindulás elıtti ellenırzését és egy, a minısítı lapon megjelölt másik feladatot. Az ellenırzési feladatok végrehajtása közben meg kell állapítania az egyes biztonsági berendezések megfelelıségét, illetve hibáját. A biztonsági ellenırzési feladatok elvégzése után a szakoktató útmutatása szerint megkezdi a technikai kezelési és manıverezési feladatok végrehajtását. A vizsgán való megjelenését, valamint a minısítı lap átvételét a vizsgajegyzıkönyvön az aláírásával igazolja. 7.2.4.3.283 A szakoktató feladata Részt vesz a vizsgán. A biztonsági ellenırzési feladatok végrehajtása alatt a jármő mellett helyezkedik el. Figyelemmel kíséri a vizsgázó tevékenységét, különös tekintettel a munkavédelmi elıírások betartására (a jármő vízszintes talajon állása stb.). A vizsgázó által mőködtetett irányjelzı, féklámpa mőködésének ellenırzésében közremőködhet. A technikai kezelési és manıverezési feladatok végrehajtása során a vizsgabiztos elızetes tájékoztatása után a feladatokat - azok végrehajtása elıtt - egyenként ismerteti. Amennyiben a vizsgázó valamit nem értett meg, megismétli a tájékoztatást.

A vizsga során nem tanúsíthat a vizsga eredményének befolyásolására irányuló magatartást. A feladat meghatározás nem vonatkozhat, nem is utalhat a végrehajtás módjára. 7.2.4.4.284 A vizsgabiztos feladata A vizsga megkezdése elıtt ellenırzi a vizsgáztatás feltételeit és a vezetési kartont. Röviden ismerteti a vizsga menetét. Az elızetesen - egy biztonsági ellenırzési, valamint egy manıverezési vizsgafeladat számának bekarikázásával - megjelölt vizsgafeladatokat tartalmazó minısítı lapok közül a vizsgázóval kihúzat egyet, és a számára kijelölt feladatot ismerteti. Beavatkozik a vizsga menetébe, ha a vizsgázó bármely technikai kezelési és manıverezési feladat elvégzésekor sikertelenséget okozó hibát követett el. Ekkor a vizsgát befejezettnek kell tekinteni, a még el nem végzett feladatokat a vizsgázónak nem kell teljesítenie. A jármőkezelési vizsga végén ismerteti a vizsga eredményét, és rövid értékelést ad a vizsgáról. A vizsgajegyzıkönyvet aláíratja a vizsgázóval, továbbá a minısítı lapot átadja a vizsgázónak. 7.2.5. A jármőkezelési vizsga értékelésének szempontjai A vizsgázónak az általa választott jármőkezelési minısítı lapon feltüntetett feladatokat kell egymást követı sorrendben végrehajtania. A jármőkezelési minısítı lap tartalmazza az egyes részfeladatok esetén a sikertelenséget okozó hibákat, továbbá az összes feladat teljesítése céljából rendelkezésre álló idıtartamot. „Megfelelt” minısítést kell adni a jármőkezelési vizsgán a vizsgázónak, ha a biztonsági ellenırzési, a technikai kezelési és manıverezési feladatokat a rendelkezésre álló idın belül úgy hajtotta végre, hogy sikertelenséget okozó hibát nem követett el. „Nem felelt meg” minısítést kell adni a vizsgázónak, ha a) a biztonsági ellenırzési feladatok vonatkozásában: aa) a feladatok elvégzéséhez nem rendelkezik kellı ismerettel és jártassággal, ab)285 a feladatokat nem hajtja végre, ac) figyelmetlenségbıl vagy hozzá nem értésbıl kárt okozna, ad) balesetveszélyes helyzetet teremt, ae) megszegi a munkavédelmi rendelkezéseket; b) a technikai kezelési feladatok vonatkozásában: ba) bármelyik technikai kezelési és manıverezési feladat végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát követett el, bb) a meghatározott idı alatt a feladatokat képtelen végrehajtani, függetlenül attól, hogy a már teljesített feladatok végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát nem követett el. 7.2.5.1. A minısítı lap kitöltése A vizsgázó teljesítményének minısítése a minısítı lapon történik. A biztonsági ellenırzési rész egyes feladatainak „nem megfelelı” végrehajtása esetén a vizsgát tovább kell folytatni. A feladatokhoz tartozó sikertelenségi okok felsorolásából az elkövetett hibára vonatkozó szövegrészt alá kell húzni. A technikai kezelési és manıverezési rész bármely feladatának „nem megfelelı” végrehajtása esetén a vizsgát be kell fejezni, és a feladat melletti felsorolásból az elkövetett hibára vonatkozó szövegrészt alá kell húzni. A sikertelenség okát szükség szerint a minısítı lapon részletezni lehet. 7.3. A biztonsági ellenırzés és üzemeltetési vizsga 7.3.1.286 A biztonsági ellenırzés és üzemeltetési vizsga tárgyi feltételei

Biztonsági ellenırzés és üzemeltetési vizsga csak olyan helyiségben tartható, amelyet a közlekedési hatóság elızetesen arra alkalmasnak nyilvánított, a minısítési szempontok és egyéb helyszíni adottságok figyelembevételével. A vizsgára alkalmasnak nyilvánított helyiségben a bizonylati album szerinti teremnaplót kell rendszeresíteni. A teremnaplót a szükséges bejegyzések után valamennyi vizsga alkalmával a vizsgabiztosnak és a technikai rendezınek alá kell írni. 7.3.1.1. A vizsgahelyiség minısítésének szempontjai - Legalább 18 °C hımérséklető helyiség, melyben egy mőködıképes - a vizsga kategóriájának (alkategóriának) megfelelı jármő elhelyezhetı. Az égéstermékek zárt rendszerő elvezetését biztosítani kell. A helyiség legyen alkalmas arra, hogy a vizsgázó a vizsga jogosult résztvevıi jelenlétében a feladatokat biztonságosan, a vizsgabiztos számára értékelhetıen végre tudja hajtani. A helyiségben el kell helyezni a tőzvédelmi elıírásoknak megfelelı számú és fajtájú tőzoltó készüléket. A biztonsági ellenırzés üzemeltetési vizsgára minısített helyiségeknek szociális ellátottsággal - WC, kézmosási lehetıség - is rendelkeznie kell. - A helyiségben el kell helyezni az alábbiakat: „C1” alkategóriában és „C” kategóriában: - 1 db asztal, 1 db szék, - 1 db a kategóriának megfelelı jármő (tanalváz) a kötelezı tartozékokkal, - 1 db falitabló a fülke billentésérıl (amennyiben a tehergépkocsi fülkéje nem billenthetı), - 1 db mőködtethetı tachográf (lehet a tehergépkocsin is), - 1 db mőködtethetı hidraulikus szervokormány (lehet a tehergépkocsin is), - 1 db kétkörös, kétvezetékes légfékmodell (lehet a tehergépkocsin is), - 1 db mőködtethetı tartósfék (falitabló) (lehet a tehergépkocsin is), - 1 db tehergépkocsihoz tartozó pótkerék, - 1 db a tehergépkocsi tömegének megfelelı emelı, - 1 db légnyomásmérı mőszer, - 1 db akkumulátor, - 1 db akkumulátortöltı berendezés, - 1 db próbalámpa (hibakereséshez), - szerszámszekrény a feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokkal. „D1” alkategóriában és „D” kategóriában: - 1 db asztal, 1 db szék, - az adott kategóriába, alkategóriába tartozó mőködıképes autóbusz a kötelezı tartozékokkal, - 1 db mőködtethetı tachográf (lehet az autóbuszon is), - 1 db mőködtethetı hidraulikus szervokormány (lehet az autóbuszon is), - 1 db a jármőhöz tartozó pótkerék, - 1 db jármő tömegének megfelelı emelı, - 1 db légnyomásmérı mőszer, - 1 db akkumulátor, - 1 db akkumulátortöltı berendezés, - 1 db próbalámpa (hibakereséshez), - szerszámszekrény a feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokkal. Csak „D” kategóriában: - 1 db mőködtethetı tartósfék (falitablón vagy lehet az autóbuszon is).

- Amennyiben a „D” kategóriához elıírt vizsgafeladatokhoz a vizsgateremben a mőködı modellek rendelkezésre állnak, és a közvetlen közelben a megfelelı üzemképes jármő is rendelkezésre áll, akkor vizsgáztatási célra ez is elfogadható. „B+E” kombinált kategóriában: - a kategóriának megfelelı jármőszerelvény, - 1 db asztal, 1 db szék, - a tőzvédelmi elıírásoknak megfelelı tőzoltó készülék, - 1 db a jármőszerelvény tömegének megfelelı emelı, - legalább 2 db kerékkitámasztó ék, - 1 db pumpa (légsőrítı), - 1 db légnyomásmérı mőszer, - 1 db izzólámpakészlet és a jármővön alkalmazott olvadóbiztosítókból 5-5 db, - szerszámszekrény a feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokkal, eszközökkel. „C1+E” és „C+E” kombinált kategóriában: - 1 db asztal, 1 db szék - az adott kombinált kategóriába tartozó mőködıképes jármőszerelvény a kötelezı tartozékokkal287, - 1 db mőködtethetı félpótkocsi-támasztóláb (csak „C+E”-nél) (lehet a félpótkocsin is), - 1 db mőködtethetı nyeregszerkezet (csak „C+E”-nél) (lehet a jármőszerelvényen is), - 1 db jármőszerelvényhez használatos pótkerék, - 1 db légnyomásmérı mőszer, - 1 db próbalámpa (hibakereséshez), - szerszámszekrény a feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokkal. „D1+E” és „D+E” kombinált kategóriában: - 1 db asztal, 1 db szék, - az adott kombinált kategóriába tartozó mőködıképes jármőszerelvény a kötelezı tartozékokkal288, - 1 db, a jármőszerelvényhez tartozó pótkerék, - 1 db légnyomásmérı mőszer, - 1 db próbalámpa (hibakereséshez), - szerszámszekrény a feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokkal. „T” kategóriában: - a feladatok végrehajtására alkalmas jármőszerelvény, - 1 db asztal, 1 db szék, - 1 db, a jármőszerelvény tömegének megfelelı emelı és legalább 2 db kerékkitámasztó ék, - 1 db pumpa (légsőrítı), - 1 db légnyomásmérı mőszer, - 1 db próbalámpa (hibakereséshez), - a világító- és fényjelzı berendezések izzóinak cseréjéhez szükséges makettet, - 1 db izzólámpakészlet és a jármővön alkalmazott olvadóbiztosítókból 5-5 db, - 1 db elsısegélynyújtó felszerelés („B” típusú), - szerszámszekrény a feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokkal. „Trolibusz” kategóriában: - a vizsgafeladatok teljesítésére alkalmas trolibusz, - 1 db asztal, 1 db szék, - legalább 2 db kerékkitámasztó ék, - 1 db légnyomásmérı mőszer, - 1 db akkumulátor, - 1 db izzólámpakészlet és a trolibuszon alkalmazott biztosítókból 5-5 db,

- szerszámszekrény a feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokkal, eszközökkel. 7.3.2. A biztonsági ellenırzés üzemeltetési vizsga szervezése A biztonsági ellenırzés üzemeltetési vizsgát önálló vizsgaként kell szervezni. Amennyiben a vizsgákra elıírt feltételek biztosítottak, a vizsgázók vizsgája a rutinvizsgával egy napra is szervezhetı. A vizsgázók részére legalább 5 perc felkészülési idıt kell biztosítani. A vizsga helyiségében egyidejőleg két vizsgázó tartózkodhat. Egy-egy vizsgázó sikeres vizsgája után történhet a következı vizsgázó beszólítása. 7.3.3. A biztonsági ellenırzés üzemeltetési vizsga résztvevıinek feladata 7.3.3.1.289 A vizsgázó feladata A vizsgatételekbıl egyet kihúz. A felkészülést követıen a vizsgatételen szereplı feladatokat önállóan hajtja végre. A vizsgán való megjelenését a vizsgajegyzıkönyvön az aláírásával igazolja. 7.3.3.2. A technikai rendezı feladata A vizsga kiírt idıpontja elıtt 20 perccel megjelenik a vizsga helyszínén és tevékenységét a leírtak szerint végzi. Felelıs az elıírt tárgyi feltételek elıkészítéséért, a felszerelések és az eszközök megfelelı állapotáért. A vizsgán a vizsgabiztos iránymutatásai szerint közremőködik. Ügyelnie kell a munkavédelmi elıírások betartására. A vizsga során nem tanúsíthat a vizsga eredményének befolyásolására irányuló magatartást. 7.3.3.3. A vizsgabiztos feladata Ellenırzi a technikai rendezı által elıkészített tárgyi feltételeket, megállapításait bejegyzi a teremnaplóba. Röviden ismerteti a vizsga menetét és követelményszintjét. A vizsgatételekbıl a vizsgázóval húzat egyet. A vizsga végén ismerteti a vizsga eredményét, és rövid, tárgyilagos értékelést ad a vizsgázó teljesítményérıl. 7.3.4. A biztonsági ellenırzés üzemeltetési vizsga értékelése „Megfelelt” minısítést kell adni a vizsgázónak, ha legalább a szükséges ellenırzési, karbantartási, szerelési mőveleteket képes elvégezni, és a szerszámokat szakszerően használja, továbbá a munkavédelmi elıírásokat megtartja. „Nem felelt meg” minısítést kell adni a vizsgázónak, ha - a vizsgatételen szereplı feladatot, a szükséges ellenırzési, karbantartási, szerelési mőveleteket nem képes elvégezni; - figyelmetlenségbıl, hozzá nem értésbıl szerkezeti rongálódást okoz vagy okozna; - a szerszámokat balesetveszélyesen használja; - megszegi a munkavédelmi rendelkezéseket. 7.4. A rutinvizsga 7.4.1. Általános elıírások Rutinvizsgára csak akkor kerülhet sor, ha a vizsgázó valamennyi elméleti vizsgatárgyból sikeres vizsgát tett, és azt követıen a kötelezıen elıírt alapoktatást igazoltan teljesítette. 7.4.2. A rutinvizsga tárgyi feltételei 7.4.2.1.290 A vizsgapálya Rutinvizsga csak olyan vizsgapályán tartható, amelyet a közlekedési hatóság elızetesen arra alkalmasnak nyilvánított. A minısítés szempontjai: - a vizsgapálya szilárd burkolatú, forgalom elıl elzárt, az elıírt feladatok biztonságos végrehajtására alkalmas terület; - a vizsgapálya kötelezı tartozékai: = vizsgabiztosi szoba,

= váróhelyiség, amelyben a vizsgázó és a szakoktató kulturált körülmények között várakozhatnak, = főtés, világítás, WC, kézmosási lehetıség; - a vizsgapályán olyan mőanyag oszlopokat (bójákat) és láncokat kell használni, amelyek a jármőveken sérülést nem okozhatnak, könnyen hordozhatóak, jól láthatóak és a jármő méreteinek megfelelnek. Az egyes feladatok helyét legalább 2,0 m magas oszlopokkal kell kijelölni, a beállóhelyeket láncokkal, valamint 20-25 cm magas járdaszegéllyel (vagy annak imitációjával) kell határolni. Az oszlopokat tartó talpak legfeljebb 30 cm szélességőek (átmérıjőek) lehetnek, helyüket maradandóan meg kell jelölni. Az oszlopok egymástól való távolságát az oszlopok belsı szélétıl kell mérni. 7.4.2.2. A vizsgajármő A vizsgáztatásra kiállított, érvényes forgalmi engedéllyel - trolibusz esetén érvényes üzembe helyezési jegyzıkönyvvel - rendelkezı jármőnek meg kell felelnie: - az általános biztonsági és esztétikai követelményeknek, - az e rendeletben a jármőre elıírt feltételeknek, - az egyedi (különleges) elıírásoknak, továbbá rendelkeznie kell: - oktatójármő-igazolás megszerzésére kötelezett jármőnek érvényes oktatójármőigazolással. Különös figyelmet kell fordítani a külön jogszabályban291 szereplı mőszaki elıírásokra, a biztonsági öv felszerelésére, valamint a tőzoltó készülék „készenlétben tartására” vonatkozóan. „C1” alkategóriás és „C” kategóriás rutinvizsgákon a vezetıfülke hátsó ablakán a hátralátást meg kell akadályozni (pl. letakarással). A jármővek külsı esztétikai állapotának megítélésénél a vizsgán az idıjárási körülményeket figyelembe kell venni. 7.4.3. A rutinvizsga szervezése A rutinvizsgát önálló vizsgaként kell szervezni. Amennyiben a vizsgahely a biztonsági ellenırzés üzemeltetési vizsga lebonyolítására is alkalmas, a vizsgázó rutin és biztonsági ellenırzés üzemeltetési vizsgája egy napra is szervezhetı. 7.4.4. A rutinvizsga résztvevıinek feladata 7.4.4.1.292 A vizsgázó feladata Az elıre megjelölt vizsgafeladatokat tartalmazó rutin minısítı lapok közül egyet kihúz. A vizsga során a minısítı lapon szereplı kötelezı és a megjelölt feladatokat a szakoktató utasításainak figyelembevételével önállóan hajtja végre. A vizsgázó a vizsgán való megjelenését, valamint a minısítı lap átvételét a vizsgajegyzıkönyvön az aláírásával igazolja. 7.4.4.2. A szakoktató feladata A vizsgán a szakoktató a vizsgázó mellett úgy foglal helyet, hogy - az üzemi fékberendezésre ható - pótféket mőködtetni tudja, és a gépkocsi irányításába szükség esetén beavatkozhasson. A vizsgabiztos elızetes tájékoztatása után a vizsgázó számára utasításokat ad a kijelölt feladatok végrehajtásához. A feladatokat azok végrehajtása elıtt egyenként ismerteti. Amennyiben a vizsgázó valamit nem értett meg, megismétli az adott utasítást. Feladata a balesetveszély elhárítása, szükség esetén közbeavatkozással (kormányzással, fékezéssel stb.). Ellátja az egyes feladatoknál a kijelölt biztosító személy feladatát. A vizsga során nem tanúsíthat a vizsga eredményének befolyásolására irányuló magatartást. Az utasításai nem vonatkozhatnak, nem is utalhatnak a végrehajtás módjára. 7.4.4.3.293 A vizsgabiztos feladata

Egyezteti és ellenırzi a vizsgajegyzıkönyvet, a vezetıi engedélyt (vizsgaigazolást) és a vizsgázó személyazonosságát. A vezetési kartonon ellenırzi a kötelezıen elıírt órák, gyakorlatok teljesítésének igazolását. Röviden ismerteti a vizsga menetét. Felhívja a vizsgázó figyelmét, hogy a biztonsági övet mely feladatnál kell használnia. Amennyiben az adott gépkocsit (jármővet) az elıírások alapján nem kötelezı biztonsági övvel felszerelni, a feladatot értelemszerően biztonsági öv nélkül kell végrehajtani, a gépkocsiban (jármőben) ülı személyek fokozott figyelme mellett. Az elızetesen - egy rutinvizsga-feladat számának bekarikázásával - megjelölt, vizsgafeladatokat tartalmazó minısítı lapok közül a vizsgázóval húzat egyet. A feladatot közli a szakoktatóval, ha szükséges, megmutatja a rutin minısítı lapot. A feladatok végrehajtása közben a vizsgázónak nem ad utasításokat. Beavatkozik a vizsga menetébe, ha a vizsgázó bármely feladat elvégzésekor sikertelenséget okozó hibát követett el. A vizsga végén ismerteti a vizsga eredményét. Rövid, tárgyilagos értékelést ad a vizsgázó teljesítményérıl. Azoknál a feladatoknál, ahol elıírt a kijelölt biztosító személy közremőködése - és ezt a feladatot a szakoktató látja el - a vizsgabiztos a szakoktató helyén foglal helyet. „T” kategóriás rutinvizsgán a vizsgázó mellett úgy foglal helyet, hogy az - üzemi fékberendezésre ható - pótfék pedált mőködtetni tudja, és a jármőszerelvény irányításába szükség esetén beavatkozhasson. A feladatokat azok végrehajtása elıtt külön-külön ismerteti. 7.4.5. A rutinvizsga értékelése A vizsgázónak az általa választott rutin minısítı lapon feltüntetett feladatokat kell egymást követı sorrendben végrehajtania. A rutin minısítı lap tartalmazza az egyes részfeladatok esetén a sikertelenséget okozó hibákat, továbbá az összes feladat teljesítése céljából rendelkezésre álló idıtartamot. „Megfelelt” minısítést kell adni a vizsgázónak, ha a feladatokat a rendelkezésre álló idın belül úgy hajtotta végre, hogy sikertelenséget okozó hibát nem követett el. „Nem felelt meg” minısítést kell adni a vizsgázónak, ha - bármelyik feladat végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát követett el; - a meghatározott idı alatt a feladatokat képtelen végrehajtani, függetlenül attól, hogy a már teljesített feladatok végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát nem követett el. Bármely részfeladat teljesítése közben, sikertelen végrehajtást eredményezı hiba elkövetése esetén a vizsgát be kell fejezni és a rutin minısítı lapon a feladat melletti felsorolásból az elkövetett hibára vonatkozó szövegrészt alá kell húzni. A sikertelenség okát szükség szerint a „Megjegyzés” rovatában bıvebben is lehet indokolni. 7.5. A forgalmi vizsga 7.5.1.294 Általános elıírások Forgalmi vizsga a közlekedési hatóság által kijelölt vizsgaútvonalon tartható. A vizsgaútvonal magában foglalja a vizsga kiindulási helyét és az útvonal fıbb csomópontjait is. A kijelölt vizsgaútvonalak jegyzékét a közlekedési hatóság az NKH honlapján teszi közzé. 7.5.1.1.295 Közúti jármővezetıi vizsgaútvonalak az „A”, „B”, „C”, „D” kategóriás, az „A1”, „A2”, „B1”, „C1”, „D1” alkategóriás, továbbá a „B+E”, „C+E”, „C1+E”, „D+E” és „D1+E” kombinált kategóriás forgalmi vizsgák lebonyolításához csak olyan útvonal minısíthetı, amely a forgalmi vizsga kiindulási helyét is figyelembe véve megfelel az alábbi követelményeknek:296

Közúti jármővezetıi vizsgaútvonalak az „Akorl”, „A.”, „B”, „C”, „D” kategóriás az „A1”, A2, „C1”, „D1” alkategóriás, továbbá a „B+E”, „C+E”, „C1+E”, „D+E” és „D1+E” kombinált kategóriás forgalmi vizsgák lebonyolításához csak olyan útvonal minısíthetı, amely a forgalmi vizsga kiindulási helyét is figyelembe véve megfelel az alábbi követelményeknek: a) a vizsga kiindulási helyétıl legalább öt olyan útvonal meghatározható, amelyeknek a vonalvezetése legfeljebb 60%-ban lehet közös, b) az egyes útvonalak forgalomszabályozási szempontból megfelelıek legyenek, c) az útvonalak hosszának legalább 60%-ában a forgalom sőrősége sávonként 350-1000 E jármő/óra (a forgalom mértékére vonatkozóan öt évnél nem régebbi forgalomszámlálási adatok használhatók fel), d) az útvonalak 30%-a párhuzamos közlekedésre alkalmas, e) legyen két olyan csomópont, ahol fényjelzı készülék mőködik; az egyik csomóponti fényjelzı készülék helyett elfogadható a kiépített körforgalom, f) a vizsga kiindulási helyétıl meghatározandó útvonalak egyike lakott területen kívül vezetı fıútvonal, vagy ahol arra lehetıség van, autópálya vagy autóút szakaszt is foglaljon magába. E szakaszra a forgalomsőrőségi elıírások nem vonatkoznak. A „T” kategóriás forgalmi vizsgaútvonalnak csak olyan útvonal minısíthetı, ahol a vizsga kiindulási helyétıl meghatározható legalább három olyan útvonal, amelyeknek a vonalvezetése legfeljebb 60%-ban közös és megfelel az alábbi követelményeknek: a) fele-fele arányban lakott területen belül, illetve kívül vezet, b) hosszának legalább háromnegyed részében szilárd burkolatú úton vezet, c) hosszának egynegyede lehetıleg fıútvonalat foglal magába. Az „AM” kategóriás forgalmi vizsgaútvonalnak csak olyan útvonal minısíthetı, ahol a vizsga kiindulási helyétıl meghatározható legalább három olyan útvonal, amelyeknek a vonalvezetése legfeljebb 60%-ban közös és megfelel az alábbi követelményeknek: a) hosszának egynegyede lehetıleg fıútvonalat foglal magába, b) jelzılámpás forgalomirányítást tartalmaz. Városi rangú településen a b) pontban elıírt feltételek teljesülésének hiányában is meghatározható vizsgaútvonal. A „Trolibusz” kategória speciális adottságai miatt az útvonal meghatározását a közlekedési hatóság egyedileg végzi. 7.5.2.297 A forgalmi vizsgák útvonala és tárgyi feltételei A vizsga útvonalát a 7. mellékletben elıírt szempontok alapján és a vizsgázó fokozatos terhelését is figyelembe véve, az érintendı csomópontok megjelölésével kell meghatározni. A „D” kategóriás 90 perces, a „D1” alkategóriás 45 perces forgalmi vizsgához lakott területen kívüli és településeken belüli csomópontokat és autóbusz-megállót, továbbá lehetıség szerint hegyvidéket érintı útvonalakat kell meghatározni: - vizsgázónként legalább 4 féle lehetıséget kell meghatározni. 7.5.2.1. Az „AM” kategóriás forgalmi vizsga útvonala298 A vizsga útvonalat úgy kell meghatározni, hogy a vizsgázó a jármővel lakott területen belül299 - haladjon fıútvonalon, - haladjon védett útvonalon, - haladjon egyirányú forgalmú úton (lehetıség szerint), - haladjon útkeresztezıdésekben, ahol a forgalmat fényjelzı készülékkel irányítják (lehetıség szerint), - kanyarodjon fıútvonalra és arról jobbra, balra, - kanyarodjon védett útvonalra és arról jobbra, balra,

- kanyarodjon egyirányú forgalmú útról jobbra, balra (lehetıség szerint), - álljon meg meghatározott helyen az úttest szélén, azzal párhuzamosan és induljon el, - forduljon meg egy ívben (lehetıség szerint). 7.5.2.2. A „T” kategóriás forgalmi vizsga útvonala A vizsgaútvonalát úgy kell kijelölni (megválasztani), hogy a vizsgázó a jármőszerelvénnyel: - fele arányban haladjon lakott területen kívül, - fele arányban lakott területen belül, - lehetıleg egynegyed részben: = haladjon fıútvonalon, = haladjon védett útvonalon, - lehetıség szerint: = kanyarodjon fıútvonalra, és arról jobbra, balra, = kanyarodjon védett útvonalra, és arról jobbra, balra, = álljon meg meghatározott helyen az úttest szélén, azzal párhuzamosan, majd induljon el. 7.5.2.3.300 A „Trolibusz” kategóriás forgalmi vizsga útvonala A forgalmi vizsgát a közlekedési hatóság által kijelölt útvonalon kell megtartani. A vizsgaútvonalat úgy kell kijelölni (megválasztani), hogy a vizsgázó a trolibusszal lehetıség szerint: - haladjon fıútvonalon, - haladjon védett útvonalon, - haladjon párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten, ahol: = a forgalmi sávokat útburkolati jelekkel megjelölték, = a forgalmi sávokat nem jelölték meg, = haladjon egyirányú forgalmú úton, - haladjon útkeresztezıdésekben ahol: = a forgalmat fényjelzı készülékkel irányítják, = az elsıbbséget jelzıtáblák szabályozzák, = villamos munkavezetéket kell keresztezni, - kanyarodjon jobbra, balra, - a forgalomban végezze el az útvonalon valamennyi megállóban a megállási feladatot, - a forgalomban egy alkalommal végezzen váltóállítást. 7.5.3. Elıírt létesítmények a forgalmi vizsga kiindulási helyén - vizsgabiztosi szoba, - váróhelyiség, a vizsgázók és a szakoktatók részére, - WC, kézmosási lehetıség. 7.5.4.301 A vizsgán résztvevı jármő A vizsgáztatásra kiállított jármőnek meg kell felelnie: - az általános biztonsági és esztétikai követelményeknek - a jogszabályban elıírt feltételeknek, - az egyedi (különleges) elıírásoknak, továbbá rendelkeznie kell: - az oktatójármő-igazolás megszerzésére kötelezett jármőnek érvényes oktatójármőigazolással, - a térképolvasási feladathoz leporelló (kihajtható) Magyarország közúti térképpel. Különös figyelmet kell fordítani a mőszaki elıírásokra, a biztonsági öv felszerelésére, valamint a tőzoltó készülék „készenlétben tartására” vonatkozóan. Az „AM” és „A” kategóriás, továbbá az „A1” és „A2” alkategóriás vizsgákon a követı gépkocsit (kísérı gépkocsit) a képzı szerv biztosítja.

A „C” és „C1” kategóriás forgalmi vizsgán a vezetıfülke hátsó ablakán a hátralátást meg kell akadályozni (pl.: letakarással). A jármő esztétikai állapotának megítélésénél a vizsgán az idıjárási körülményeket figyelembe kell venni. A „C”, „C1”, „C+E”, „C1+E” és „T” kategóriás vizsgajármővek (jármőszerelvények) tömeg adatait, össztömegét a közlekedési felügyelıség a vizsga megkezdését megelızıen mérlegeléssel ellenırizheti. 7.5.5. A vizsgázó öltözéke Az adott jármő vezetéséhez általában megfelelı a hımérséklettel összhangban álló, a mozgást és a pedálok kezelését nem akadályozó viselet, a kétkerekő jármővek vizsgáján a 3. számú melléklet 3.5.2. pontja szerinti öltözék kötelezı. A mozgáskorlátozott személy öltözékét a jármő kialakításától, mőszaki és orvosi elıírásoktól függıen kell figyelembe venni. 7.5.6.302 A forgalmi vizsga szervezése A forgalmi vizsgát önálló vizsgaként kell szervezni. 7.5.6.1.303 Az „AM” és „A” kategóriás, továbbá az „A1” és „A2” alkategóriás vizsgánál eltérı elıírások: a) Az adó-vevı készüléket és a tanulómellényt a képzı szervnek kell biztosítania. b) A vizsgázónak a vizsgabiztos jelenlétében az alábbi nyilatkozatot kell aláírnia, melyet a vizsgajegyzıkönyvhöz kell csatolni. A nyilatkozat hiánya vagy az aláírásának megtagadása esetén a vizsga nem folytatható le. KÖTELEZİ NYILATKOZAT az „AM” és „A” kategóriában, továbbá az „A1” és „A2” alkategóriában vizsgázók gyakorlati vizsgáján: „Nyilatkozat A gyakorlati vizsga letételével kapcsolatban kijelentem, hogy az „AM”*, „A1”*, „A2”*, „A”* kategóriás motorkerékpár-vezetıi tanfolyamon részt vettem, az elıírt elméleti és gyakorlati oktatásban részesültem, a jármő vezetéséhez szükséges biztonsági elıírásokat elsajátítottam. A közúti közlekedés szabályait ismerem. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 4. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott - jármővezetésre vonatkozó - elıírásoknak: „b) a jármő biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol” megfelelek, tehát a jármő biztonságos vezetésére alkalmas állapotban vagyok. Aláírásommal tudomásul veszem, hogy a gyakorlati vizsgán a saját felelısségemre veszek részt. Kelt ....................., 20...... év .......................... hó ..... nap ..................................................... vizsgázó aláírása” * A nem kívánt kategória törlendı. Fiatalkorú (18 év alatti) vizsgázók gyakorlati vizsgára jelentését - amennyiben a jármőkezelési vizsga elıtt nem történt meg - az alábbi szülıi nyilatkozat-záradékkal kell kiegészíteni, amelyet a vizsgajegyzıkönyvhöz kell csatolni.

„Alulírott mint ..... vizsgázó törvényes képviselıje, a gyermekemnek a fenti „Nyilatkozat”-át, amelyet a gyakorlati vizsga elıtt ír alá, érvényesnek ismerem el, az esetlegesen ebbıl eredı felelısséget magamra vállalom. Kelt ....................., 20...... év .......................... hó ..... nap ...................................................... szülı (törvényes képviselı) aláírása” c) A forgalmi vizsgáztatást december 1. és március 1. között szüneteltetni kell. November hónapban a hirtelen változó út- és idıjárási viszonyokra tekintettel a vizsgák megtartásáról a közlekedési felügyelıség jogosult dönteni. d) A forgalmi vizsgákat rádió adó-vevı használatával, „gépkocsi követéses” módszerrel kell megtartani. e) A forgalmi vizsgákon egy vizsgaeseményt általában kettı fı vizsgázóval kell megtartani. A vizsgajelentésektıl függıen páratlan számú vizsgázót is ki kell írni a vizsgára, és a forgalmi vizsgát egy fı vizsgázóval is meg kell tartani. f) A vizsgázók a kísérı gépkocsi elıtt haladnak és eltérı számozású, vagy eltérı színő „T” betővel ellátott tanulómellényt viselnek. g) A forgalmi vizsgán a vizsgabiztos a kísérı gépkocsi jobb elsı ülésén foglal helyet. 7.5.7. A forgalmi vizsga résztvevıi és feladataik 7.5.7.1.304 A vizsgázó feladata A vizsgázó - az „AM” és „A” kategóriás, továbbá az „A1” és „A2” alkategóriás vizsgázók kivételével - a vizsgabiztos által rendelkezésére bocsátott alábbi nyilatkozatot a vizsgabiztos jelenlétében aláírja. A nyilatkozat aláírásának hiányában a forgalmi vizsga nem kezdhetı meg. „Nyilatkozat A forgalmi vizsga letételével kapcsolatban kijelentem, hogy a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 4. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott - a jármővezetésre vonatkozó elıírásoknak: „b) a jármő biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol” megfelelek, tehát a jármő biztonságos vezetésére alkalmas állapotban vagyok. Kelt ..................., 20...... év ................................. hó ..... nap ................................................... vizsgázó aláírása” Az elıre megjelölt, forgalmi vizsga minısítı lapok közül egyet kihúz. A vizsga során a szakoktató tájékoztatásának, útirány-meghatározásainak megfelelıen, a forgalmi szabályok betartása mellett önállóan hajtja végre a feladatokat. Amennyiben azokat nem értette meg, kérdezze meg szakoktatójától. A beállási, megfordulási feladatok végrehajtására alkalmas helyeket önállóan válassza meg. A forgalmi szabályokat tartsa be, a veszélyhelyzetet elızze meg. Amennyiben a vizsgázó az „AM” és „A” kategóriás, továbbá az „A1” és „A2” alkategóriás vizsgán a vizsgabiztosi kísérı gépkocsitól forgalmi ok miatt túlságosan eltávolodna, köteles félreállni és a kísérı gépkocsit bevárni. A „C1”, „D1” alkategóriák, a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1+E”, „D1+E”, „C+E”, „D+E” kombinált kategóriák esetében a vizsgázó a jármővel való elindulás elıtt a vizsgabiztos által meghatározott térképolvasási feladatot hajt végre, majd kitölti a menetíró

készülék adatrögzítı lapját és behelyezi a menetíró készülékbe. A vizsga végén kitölti az adatrögzítı lapot és értelmezi az adatrögzítı lapon található jelzéseket. A vizsgázó a vizsgán való megjelenését, valamint az eredménytıl függıen a minısítı lap átvételét a vizsgajegyzıkönyvön az aláírásával igazolja. 7.5.7.2.305 A szakoktató feladata, magatartása A vizsgázó mellett úgy foglal helyet, hogy - az üzemi fékberendezésre ható - pótféket mőködtetni tudja, és a jármő irányításába szükség esetén beavatkozhasson. A vizsgabiztos elızetes tájékoztatása után közli a vizsgázóval, hogy a forgalmi vizsga idıtartama alatt mindig egyenes irányban haladjon, kövesse az út vonalvezetését, figyelembe véve a közúti jelzéseket mindaddig, amíg nem kap attól eltérıirányváltoztatásra, megállásra vonatkozó - feladatot, illetve a közúti jelzések jelentésébıl más nem következik. A vizsgázó számára jól érthetıen, pontosan határozza meg a forgalmi útvonalat - trolibusz esetén vonalszakaszt -, az elvégzendı manıvert. Az egyenes útiránytól való eltérést - trolibusz esetén váltóállítást -, kellı idıben, szükség esetén kiegészítı vagy megerısítı tájékoztatással kell megadni. Mindig az útvonalat határozza meg, ne utcaneveket mondjon. Például: - az útkeresztezıdésben kanyarodjon jobbra (balra); - a második útkeresztezıdésnél kanyarodjon jobbra (balra); - a fényjelzı készüléknél kanyarodjon jobbra (balra); - a fényjelzı készüléknél kanyarodjon jobbra (balra), és utána az elsı útkeresztezıdésnél kanyarodjon balra (jobbra); - forduljon meg egy ívben; - álljon meg arra alkalmas helyen, megállás céljából stb. Feladata a balesetveszély elhárítása, szükség esetén közbeavatkozással (kormányzással, fékezéssel stb.). Sikertelen vizsga esetén a gépkocsit visszavezeti, a vizsgabiztost visszaviszi a kiindulási helyre. A vizsga során nem tanúsíthat a vizsga eredményének befolyásolására irányuló magatartást. A forgalmi vizsga során - a vizsga eredményét befolyásoló - segítséget nem adhat, feladat meghatározásai nem utalhatnak az elvégzendı mőveletekre, a végrehajtás módjára. Semmilyen körülmények között nem adhat olyan feladatot, amely félrevezetı, megtévesztı vagy amely balesetveszélyt idézhet elı. A „C1”, „D1” alkategóriák, a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1+E”, „D1+E”, „C+E”, „D+E” kombinált kategóriák esetében a térképolvasási feladathoz a térképet, a menetíró készülékhez a szükséges adatrögzítı lapot, digitális tachográf esetében a vezetıi kártyát rendelkezésre bocsátja. A menetíró készülék adatrögzítı lapját, digitális tachográf esetében az ún. „kinyomatot” (print out) lapot a vizsga végeztével a vizsgázó vezetési kartonjához csatolja. Sikertelenséget okozó hiba miatt befejezett vagy a megengedettnél több hibavonal miatt sikertelenné minısített vizsga esetén a menetíró készülék adatrögzítı lapját kitölti, illetve digitális tachográf esetében az ún. „kinyomatot” (print out) lapot kinyomtatja. Az „AM” és „A” kategóriás, továbbá az „A1” és „A2” alkategóriás vizsgákon a kísérı jármővet vezeti. A trolibusz kategóriás vizsgán a vizsgabiztos elızetes tájékoztatása után közli a vizsgázóval, hogy a forgalmi vizsga idıtartama alatt az elıre megadott vonalon (vonalszakaszon) haladjon, figyelembe véve a közúti és egyéb jelzéseket mindaddig, amíg nem kap a váltóállításra vonatkozó feladatot. A vizsgázó számára jól érthetıen pontosan határozza meg a vonalat (vonalszakaszt), az elvégzendı feladatokat.

A váltóállítási feladatot kellı idıben, szükség esetén kiegészítı vagy megerısítı tájékoztatással kell megadni. A szakoktató feladata a balesetveszély elhárítása, szükség esetén közbeavatkozással (kormányzással, fékezéssel stb.). 7.5.7.3.306 A vizsgabiztos feladata A vizsgabiztos a vizsga megkezdése elıtt ellenırzi a vizsgáztatás feltételeit. Egyezteti és ellenırzi a vizsgajegyzıkönyvet, a vezetıi engedélyt, a vezetési kartont és a vizsgázó személyazonosságát. A vezetési kartonon ellenırzi a kötelezıen elıírt órák teljesítésének igazolását. A vezetési kartonon szerepelnie kell a szakoktató által bejegyzett és a tanuló által aláírt, kötelezıen elıírt gyakorlati vezetés igazolásának. Ellenırzi az esetleges egészségi alkalmassági korlátozásokkal kapcsolatos elıírások maradéktalan teljesülését (pl. amennyiben az orvos a szakvéleményen szemüveg használatát írja elı, a vizsga szemüveg hiányában nem tartható meg, ebben az esetben a kontaktlencse nem fogadható el). A vizsgázóval a 7.5.6.1. vagy a 7.5.7.1. pont szerinti nyilatkozatot aláíratja. Röviden ismerteti a vizsga menetét. A minısítı lapok közül a vizsgázóval húzat egyet, és kitölti a személyi adatokra vonatkozó rovatokat. A feladatokat közli a szakoktatóval és csomópontok kijelölésével határozza meg az útvonalat. Ezt követıen a vizsgázóval aláíratja a minısítı lapon lévı felelısségi nyilatkozatot. A „D” kategóriás 90 perces és a „D1” alkategóriás 45 perces forgalmi vizsgán a vizsgázók létszámától függı, a közlekedési hatóság által jóváhagyott lakott területen kívüli és településeken belüli csomópontokat, autóbusz megállókat, továbbá lehetıség szerint hegyvidéket érintı útvonalakat tartalmazó feladatlapok közül a vizsgajegyzıkönyvön elsınek kiírt vizsgázóval húzat egyet. A „C1”, „D1” alkategóriába „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1+E”, „D1+E”, „C+E”, „D+E” kombinált kategóriák esetében meghatározza a vizsgázó számára a térképolvasási feladatot. A térképolvasási feladat valamely magyarországi város megkeresése és a vizsga kiindulási helyétıl az oda vezetı út megmutatása legyen úgy, hogy az utak számozásait a vizsgázó nevezze meg. Az „AM” és „A” kategóriás, továbbá az „A1” és „A2” alkategóriás vizsgánál a feladatokat, útvonalat a vizsgázókkal közli (szükség szerint térkép, rajz segítségével), és elızetesen tájékoztatja a vizsgázókat, hogy a vizsgaútvonalon mely csomópontok után álljanak meg további tájékoztatás megadásához vagy „helycsere” céljából. Felhívja a vizsgázó figyelmét, hogy a forgalmi vizsgán általános követelmény a lendületes, dinamikus vezetés, a lehetıségekhez képest valamennyi sebességi fokozat használata. A vizsga során a vizsgázónak nem ad utasításokat. A tervezett vizsgaútvonaltól való eltérési szándékát a vizsgázó zavarása nélkül közli a szakoktatóval. A vizsga végén ismerteti a vizsga eredményét. Rövid értékelést ad a vizsgázó teljesítményérıl. Az értékelés tárgyilagos, érthetı, lényeget tartalmazó ténymegállapítás, amely elısegíti a vizsgázó közlekedésbe való önálló beilleszkedését, illetve sikertelen vizsga esetén a további felkészülését. Az eredményt bejegyzi a vizsgajegyzıkönyvre, kitölti a minısítı lapot. A vizsgajegyzıkönyvet aláíratja a vizsgázóval. A minısítı lapot sikertelen vizsga esetén csatolja a vizsgajegyzıkönyvhöz, sikeres vizsga esetén átadja a vizsgázónak. A „C1”, „D1” alkategóriák, a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1+E”, „D1+E”, „C+E”, „D+E” kombinált kategóriák esetében - a vizsga eredményétıl függetlenül - a menetíró készülék adatrögzítı lapjának hátoldalát digitális tachográf esetében az ún. „kinyomatot” (print out) - aláírja és feltünteti a vizsgabiztosi személyi kódját.

A vizsgabiztos az ötödik sikertelen forgalmi vizsgát tett vizsgázót - a PÁV hatálya alá tartozó kategóriás vizsga esetén - tájékoztatja a további teendıirıl. A vizsgabiztos beavatkozik a vizsga menetébe, ha a vizsgázó bármely manıver, feladat végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát követett el. A vizsgabiztos a vizsgát felfüggesztheti, ha a szakoktató a vizsga folyamatát vagy eredményét cselekedetével nem kívánatos módon befolyásolni igyekszik. A felfüggesztésrıl jegyzıkönyvet kell felvenni. „T” kategóriás forgalmi vizsgán a fentiektıl eltérıen, az alábbiak szerint kell eljárni: „T” kategóriás forgalmi vizsgán a vizsgabiztos a vizsgázó mellett úgy foglal helyet, hogy az - üzemi fékberendezésre ható - pótfék pedált mőködtetni tudja, és a jármőszerelvény irányításába szükség esetén beavatkozhasson. A vizsgabiztos a vizsgázó számára jól érthetıen, pontosan határozza meg a forgalmi útvonalat, az elvégzendı manıvert. Az egyenes útiránytól való eltérést kellı idıben, szükség esetén kiegészítı vagy megerısítı tájékoztatással adja meg. Mindig az útvonalat határozza meg. Sikertelen „T” kategóriás forgalmi vizsga esetén a vizsgabiztos visszavezeti a jármővet a kiindulási helyre. A „B” kategóriás forgalmi vizsgán - ha a mozgáskorlátozott vizsgázó jármőve két üléses - a vizsgabiztos ellátja a szakoktató részére elıírt feladatokat is. 8. A forgalmi vizsgafeladatok 8.1.307 A „B”, „B1”, „C1”, „C”, „D1”, „D”, illetıleg „T” kategória, továbbá valamennyi kombinált kategória forgalmi vizsgafeladatai és értékelése 8.1.1. Végrehajtás A vizsgázót a vizsgabiztos elızetesen tájékoztatja a vizsga menetérıl. Elindulás elıtt a vizsgázó a KRESZ szerinti kötelezı ellenırzést végezze el308, ezt követıen a biztonsági övet csatolja be „C1”, „D1” alkategóriák, a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1+E”, „D1+E”, „C+E”, „D+E” kombinált kategóriák esetében végezze el a térképolvasási feladatot, töltse ki a menetíró készüléknek megfelelı adatrögzítı lapot, és helyezze a menetíró készülékbe. A járdaszegély (úttest széle) mellıl, vagy forgalmi ok miatti megállás után határozottan, biztosan, egyenletesen, a kezelıberendezéseket, szükség esetén a világítást, a jelzéseket használva, körültekintıen induljon el. Indulás elıtt a külsı visszapillantó tükörbıl vagy más módon gyızıdjön meg a jármő mögötti és melletti forgalomról. Mindig az oktató által megjelölt irányba haladjon. Iránymutatás hiányában kövesse az út vonalvezetését, illetve tegyen eleget a közúti jelzések kötelezéseinek. 8.1.2. A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba Ha a vizsgázó: - közlekedési szabályt sért; - a KRESZ szerinti ellenırzést nem képes elvégezni; - veszélyhelyzetet teremt vagy balesetet okoz; - elindulás elıtt a féklevegı- és fékezınyomást nem ellenırzi (légfék vagy levegırásegítés esetén); - az üzemi fék hatásosságának ellenırzését elmulasztja; - az irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja; - a tervezett haladási iránnyal ellentétes irányba a jármővel több mint 50 cm-t elgurul; - balesetveszélyes manıvere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia; - figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól; - a sebességváltások közben elrántja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a jármővet (nem képes megtartani); - nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga idıtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;

- rendszeresen kis követési távolságot tartva, zavarja az elıtte haladót; - sebessége megtévesztı az elsıbbségadás tekintetében; - egyenrangú útkeresztezıdésbe úgy hajt be, hogy elsıbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni (fékkészenlét hiánya); - durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok elıtt; - gyorshajtást vagy relatív gyorshajtást követ el; - nem képes folyamatosan kormányozva irányítani a jármővet; - elveszti a jármő feletti uralmát; - a jármővel felhajt a járdára (már egy kerékkel is); - nem biztonságosan kanyarodik, indokolatlanul benyomja a tengelykapcsoló pedált; - indokolatlanul vagy szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt; - a besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre; - az útkeresztezıdésben nem követi a forgalmi sávját; - elsıbbségadási kötelezettségének nem tesz eleget; - a közlekedési helyzetet nem ismeri fel; - nem a közúti jelzéseknek megfelelıen közlekedik; - nem megfelelıen reagál a gyalogosok viselkedésére; - a forgalmi helyzetekrıl nem tájékozódik, figyelmetlen; - rendszeresen akadályozza a forgalmat; - megtévesztı irányjelzést ad; - a megkülönböztetı jelzést használó jármővet nem veszi észre vagy arra nem megfelelıen reagál; - rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen egyenletes lassításra; - a fék- és tengelykapcsoló pedált többször nem a megfelelı sorrendben mőködteti; - tartósfékkel felszerelt jármővön nem vagy helytelenül alkalmazza a tartósféket; - várakozás céljából történı megálláskor a rögzítı fékkel nem rögzíti a jármővet (jármőszerelvényt); továbbá, autóbusz esetében: - rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), az autóbuszban az álló utasok elesnének; - a megállóhelyen nem áll meg, azt kihagyja; - a körültekintést elmulasztja, a jobb oldali, valamint az utastér felé nézı visszapillantó tükörbe nem tekint be; - nem képes a megállóhelyet jelzı táblánál, csak annak elhagyása után megállni; - megállóban az autóbuszt nyitott ajtóval hagyja elgurulni; - a megállóhelyen való megálláskor a jármővet a rögzítı fékkel nem rögzíti; - a megállónál az úttesten lévı vizet a megállóhelyen várakozó utasokra fröcsköli; - a jelzıcsengı megszólalása után nyitott ajtóval indul el az autóbusszal; továbbá, menetíró készülék kezelésével járó vizsgák esetében - a „C1”, „D1” alkategóriák, a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1+E”, „D1+E”, „C+E”, „D+E” kombinált kategóriák esetében a menetíró készüléket nem tudja kezelni, vagy az adatrögzítı lapot nem tudja értelmezni. 8.2.309 Az „AM”, „A2”, „A” kategória és az „A1” alkategória forgalmi vizsgafeladatai és értékelése 8.2.1. Végrehajtás Elindulás elıtt a vizsgázó vegye fel a bukósisakot, állítsa be és csatolja be. A vizsgázó a motorkerékpárral (segédmotoros kerékpárral) a motor beindítása után határozottan, biztosan, egyenletesen, a szükséges berendezéseket, jelzéseket, világítást

használva, körültekintıen induljon el, és kövesse a szakoktató rádión adott utasításait az útvonalra vonatkozóan. 8.2.2.310 A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba Ha a vizsgázó: - közlekedési szabályt sért; - a KRESZ szerinti ellenırzést nem képes elvégezni; - veszélyhelyzetet teremt vagy balesetet okoz; - meghatározott feladatot második javítás után sem képes a megfelelı módon végrehajtani; - az üzemi fék ellenırzését elmulasztja; - sebességi fokozatban lévı motort akar indítani; - a motorkerékpárral felborul; - a körültekintést vagy az irányjelzést elmulasztja; - figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól; - a sebességváltások közben elrántja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a motorkerékpárt (nem képes megtartani); - nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga idıtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad; - rendszeresen kis követési távolságot tartva, zavarja az elıtte haladót; - az útkeresztezıdést olyan sebességgel közelíti meg a motorkerékpárral, hogy képtelen annak forgalmi rendjét felmérni, illetve sebessége megtévesztı az elsıbbségadás tekintetében; - egyenrangú útkeresztezıdésbe úgy hajt be, hogy elsıbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni; - durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok elıtt, azokat megijeszti; - gyorshajtást vagy relatív gyorshajtást követ el (nem marad ura a jármővének); - elveszti a jármő feletti uralmát; - a motorkerékpárral felhajt a járdára; - a motorkerékpárral nem biztonságosan kanyarodik; - a motorkerékpárral indokolatlanul vagy szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt; - a besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul hajtja végre; - az útkeresztezıdésben nem követi a forgalmi sávját; - nem a közúti jelzéseknek megfelelıen közlekedik; - nem megfelelıen reagál a gyalogosok viselkedésére; - a forgalmi helyzetekrıl nem tájékozódik, figyelmetlen; - rendszeresen akadályozza a forgalmat; - megtévesztı irányjelzést ad; - a megkülönböztetı jelzést használó jármővet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelıen reagál; - rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen az egyenletes lassításra, késın fékez, a motorkerékpár hátsó kereke oldalra megcsúszik; - fékezéskor a lábát az úttesten csúsztatja; 8.3. A „Trolibusz” kategóriás forgalmi vizsgafeladatok és értékelése 8.3.1. Végrehajtás A vizsgázó a trolibusz üzembe helyezése után ellenırizze a féklevegı- és fékezınyomást, valamint a fék mőködését. A szükséges berendezéseket, jelzéseket használva az ajtók zárása után körültekintıen, határozottan, egyenletesen induljon el a trolibusszal.

A kezelı vonalon hajtson ki a kijelölt vizsgaútvonalra. Kövesse a szakoktató útvonal meghatározásra vonatkozó elıírásait. Ennek hiányában az út vonalvezetése, a közúti jelzések és a felsıvezeték által meghatározott módon közlekedjen. 8.3.2. A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba Ha a vizsgázó: - közlekedési szabályt sért; - a KRESZ szerinti ellenırzést nem képes elvégezni; - veszélyhelyzetet teremt vagy balesetet okoz; - az üzemi fék ellenırzését elmulasztja; - elindulás elıtt a féklevegı- és fékezınyomást nem ellenırzi; - az irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja; - a tervezett indulási iránnyal ellenkezıleg a trolibusszal több mint 50 cm-t elgurul (kézifék helytelen kezelése miatt); - olyan nagy kezdısebességgel indít, hogy az álló utasok eldılésével járna; - a fel- és leszállásra szolgáló ajtók zárt állapotát nem ellenırzi; - figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól; - haladás közben rángatja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a trolibuszt (nem képes megtartani); - nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga idıtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad; - rendszeresen kis követési távolságot tartva zavarja az elıtte haladót; - az útkeresztezıdést olyan sebességgel közelíti meg a trolibusszal, hogy képtelen annak forgalmi rendjét felmérni és aszerint cselekedni, illetve sebessége megtévesztı az elsıbbségadás tekintetében. Durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok elıtt, azokat megijeszti, gyorshajtást vagy relatív gyorshajtást követ el (nem marad ura a jármővének); - nem képes folyamatosan kormányozva irányítani a trolibuszt; - elveszti a jármő feletti uralmát; - felhajt a járdára (már egy kerékkel is); - nem biztonságosan, nem a megfelelı sebességgel kanyarodik; - indokolatlanul és szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt; - a besorolást, sávváltoztatást, kanyarodást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre; - ha az áramszedı vezetési hiba miatt kiugrik; - balesetveszélyes manıvere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia; - a közlekedési helyzetet nem ismeri fel; - nem a közúti és egyéb jelzéseknek megfelelıen közlekedik; - nem megfelelıen reagál a gyalogosok viselkedésére; - a forgalmi helyzetekrıl nem tájékozódik, figyelmetlen, rendszeresen akadályozza a forgalmat; - megtévesztı irányjelzést ad; - a megkülönböztetı jelzést használó jármővet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelıen reagál; - a vészjelzı jelzését nem veszi figyelembe, illetıleg a fékezést nem idejében és a teljes megállásig végzi; - az elsıbbségadást elmulasztja; - rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen az egyenletes lassításra, a trolibuszban az álló utasok elesnének; - a megállóhelyen nem áll meg, azt kihagyja; - a körültekintést elmulasztja, a jobb oldali, valamint az utastér felé nézı visszapillantó tükörbe nem tekint be;

- a trolibusszal (zavaró körülmény nélkül) nem képes a megállóhelyet jelzı táblánál, csak annak elhagyása után megállni; - megállóban a trolibuszt nyitott ajtóval hagyja elgurulni; - a megállóhelyen való megálláskor a jármővet a rögzítı fékkel nem rögzíti; - a megállónál az úttesten lévı vízzel a várakozó utasokat besározza; - a jelzıcsengı megszólalása után nyitott ajtóval indul el a trolibusszal; 8.4. A forgalmi vizsga értékelése A forgalmi vizsga értékelésekor az 5.5. pontban foglaltak szerint kell eljárni. Amennyiben a vizsgázó a forgalmi vizsga során sikertelen vizsgát okozó hibát nem követ el, a vizsga megkezdésekor meghatározott útvonalon végig kell haladnia, hibáinak (hibavonalainak) számától függetlenül. 8.4.1. A minısítı lap kitöltése A vizsgabiztos a vizsga során a vizsgaútvonalon a mőveletek, manıverek elvégzésekor a vizsgázó teljesítményének megfelelıen értékeli a feladat végrehajtását. Az egyes hibákat hibavonallal kell jelölni. A hibavonalat a manıver alatti és az útvonalhoz kapcsolódó rovatokba kell bejegyezni, ugyanakkor a hibára utaló szövegmezıben a vonatkozó hibát jelezni kell. 9.311 9. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez A vizsgaigazolás tartalma 1. Vezetıi engedéllyel nem rendelkezı személy által tett vizsga (1. vizsga). 2. Már meglévı vezetési jogosultság bıvítéséhez kapcsolódó vizsga (kategóriabıvítés). 3. Korábban tett vizsga igazolása (igazoláspótlás). 4. Korábbi igazolás javítása (javítás). 5. Érvénytelenítés. 6. Vezetési jogosultság ismételt megszerzése. 7. Honosítás/visszahonosítás. Az 1-7. pontban foglaltakat értelemszerően az igazolás kiadásának alapjául szolgáló eljáráshoz kapcsolódóan kell kitölteni. 8.312 A vizsgaigazolást kiállító közlekedési hatóság megnevezése és az adatok azonosítására szolgáló számjel. 9. Vizsgázó: a) neve, b) születéskori neve, c) születési hely, d) anyja neve, e) születési idı, f) állampolgárság. 10. Az adott kategóriában tett vizsga megnevezése a külön jogszabályban313 meghatározott betőjellel jelölve a kategóriát, továbbá a vizsga idıpontja. 11. A vezethetı jármő mőszaki kialakítására vonatkozó korlátozás megnevezése. 12. A PÁV IV. korlátozás. 13.314 Dátum és a kiállító közlekedési hatóság bélyegzılenyomata és aláírása. 14.315 Az igazoláson az alábbi záradékot kell feltüntetni: „A vizsga letételéhez a közúti jármővezetık és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM

rendeletben meghatározott feltételek meglétét a vizsgázó nyilatkozata és a csatolt iratai alapján a közlekedési hatóság ellenırizte.” 10. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez316 11. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez A szakoktatói, iskolavezetıi képesítés megszerzéséhez szükséges tantervek oktatási témakörei317 1. A szakoktatói képesítéshez: a) Pedagógiai, andragógiai ismeretek, b) Oktatástechnológia, c) Emberi tényezık, d) Etikai ismeretek, e) A közúti jármővezetı-képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó jogszabályok, f) Képzési és vizsgáztatási ügyintézés és adminisztráció, g) Közlekedési ismeretek és tanításának módszertana, h) Mőszaki ismeretek és tanításának módszertana, i) Jármővezetés elmélete és tanításának módszertana, j) Jármővezetési ismeretek és tanításának módszertana, k) Jármővezetési gyakorlat és tanításának módszertana, l) Hospitálási gyakorlat, m) Tanítási gyakorlat, n) A jármő vezetésének gyakorlata, o) Önismereti, kommunikációs és konfliktuskezelési tréning. 1/A.318 A szakoktatói képzés engedélyezésének feltételei: A felsıoktatási intézménynek igazolnia kell, hogy a hospitálási és tanítási gyakorlat elvégzésére érvényes megállapodással rendelkezik a tanulók fogadására (a hospitálási és a tanítási gyakorlat tantárgy tanításában való közremőködésre) olyan a 3. § (1) bekezdésében meghatározott képzési engedéllyel rendelkezı képzı szervvel (továbbiakban: gyakorló képzı szerv), amely a) alapképzés esetén „A”, „B”, „C” kategóriás képzési engedéllyel rendelkezik b) kiegészítı képzés esetén a kiegészítı képzésnek megfelelı képzési engedéllyel rendelkezik. B) Tanítási és hospitálási gyakorlat tantárgyat olyan szakoktató oktathat, aki „Közlekedési ismeretek”, „Mőszaki ismeretek” és A, B, C, D, E kategóriából „Jármővezetési gyakorlat” szakos szakoktatói képesítéssel rendelkezik, szerepel a szakoktatói névjegyzékben az elıbb említett tevékenységekre nem ideiglenesen és legalább 5 éves szakoktatói gyakorlattal rendelkezik. 1/B.319 A szakoktatói továbbképzés ismeretanyaga A szakoktatói továbbképzés ismeretanyagát a közlekedési hatóságnak az 1. pont figyelembevételével kell meghatároznia. 1/C.320 A képzést és továbbképzést követı vizsgakövetelményeket a közlekedési hatóságnak az 1. pont figyelembevételével kell meghatároznia. 2.321 Az iskolavezetıi képesítéshez szükséges tantárgyak és vizsgatárgyak: a) Közigazgatási eljárási és polgári jogi ismeretek,

b) A közúti jármővezetık képzésének rendszere, c) A közúti közlekedési szakemberek képzésének rendszere. 2/A.322 Az iskolavezetıi továbbképzés ismeretanyagának ki kell terjednie: a) a 2. pontban meghatározott tan- és vizsgatárgyakra b) a képzés és vizsgáztatás helyzetére az elmúlt évben. 3.323 12. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez324 Az alapképesítés megszerzésére vonatkozó elıírások 1.325 Az alapképesítést a kötelezı szaktanfolyami részvétel és az azt követı vizsgakötelezettség sikeres teljesítésével lehet megszerezni. A szaktanfolyam, illetve az azt követı vizsgakötelezettség vonatkozhat a) az autóbuszvezetıi, vagy a tehergépkocsi-vezetıi alapképesítés megszerzésére, b) az autóbuszvezetıi és a tehergépkocsi-vezetıi alapképesítés együttes, összevontan történı megszerzésére, c) az autóbuszvezetıi alapképesítés megszerzésére érvényes, 1 éven belül szerzett tehergépkocsi-vezetıi alapképesítés vagy továbbképzési képesítés esetén, d) a tehergépkocsi-vezetıi alapképesítés megszerzésére érvényes, 1 éven belül szerzett autóbuszvezetıi alapképesítés vagy továbbképzési képesítés esetén. 1.1 326A szaktanfolyami kötelezettség teljesítése Aki a szaktanfolyam megkezdésétıl számított egy éven belül nem tesz minden tárgyból sikeres vizsgát, annak a szaktanfolyamot és a vizsgát meg kell ismételnie. A szaktanfolyami oktatás tantervét, és a vizsga követelményeit a közlekedési hatóság határozza meg. 1.2 A szaktanfolyami oktatás elméleti és gyakorlati tantárgyai és oktatási óraszámai Elméleti tantárgyak Gyakorlati tantárgyak EgészségJármőügyi, közúti Jármővezetés vezetéshez Biztonsági közlekedési speciális kapcsolódó szabályokon és kialakítású Jármővezetés gépkocsialapuló Elıírások környezeti tanpályán Képesítés közúti vezetıi ésszerő alkalmazása biztonság, vagy forgalomban gyakorlati vezetés szerviz, szimulátoron ismeretek logisztika Autóbuszvezetıi 10 10 10 10 2 2 alapképesítés Tehergépkocsi-vezetıi 10 10 10 10 2 2 alapképesítés Autóbuszvezetıi és tehergépkocsi-vezetıi 15 10 15 20 4 2 1) alapképesítés Autóbuszvezetıi 5 2 5 10 2 2 alapképesítés2) Tehergépkocsi-vezetıi alapképesítés3)

5

2

5

10

2

2

1) Az autóbuszvezetıi és a tehergépkocsi-vezetıi alapképesítés együttes, összevontan történı

megszerzése esetén 2) Az autóbuszvezetıi alapképesítés megszerzésére irányuló szaktanfolyam esetén érvényes, 1 éven belül szerzett tehergépkocsi-vezetıi alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában 3) A tehergépkocsi-vezetıi alapképesítés megszerzésére irányuló szaktanfolyam esetén érvényes, 1 éven belül szerzett autóbuszvezetıi alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában 2.327 Elméleti vizsgatárgyak és vizsgaidık: Egészségügyi, közúti közlekedési Biztonsági Autóbuszszabályokon és vezetıi alapuló Elıírások környezeti kiegészítı ésszerő alkalmazása1) biztonság, ismeretek1) vezetés1) szerviz, logisztika1) Autóbuszvezetıi 40 40 40 alapképesítés Tehergépkocsi-vezetıi 40 40 40 alapképesítés Autóbuszvezetıi és tehergépkocsi-vezetıi 40 40 40 40 3) alapképesítés Autóbuszvezetıi 40 alapképesítés4) Tehergépkocsi-vezetıi alapképesítés3)

-

-

-

-

Tehergépkocsivezetıi Esetkiegészítı tanulmány2) ismeretek1) -

120

-

120 120

-

120

40

120

1) A vizsgák feleletválasztós tesztkérdések, vizsgatárgyanként elérhetı maximális 40 pontból legalább 30 pontot kell elérni a sikeres vizsgához 2) A vizsga az elméleti tantárgyak ismeretanyaga alapján az ismeretek írásban történı kifejtése, az elérhetı maximális 100 pontból legalább 60 pontot kell elérni a sikeres vizsgához. 3) Az autóbuszvezetıi és a tehergépkocsi-vezetıi alapképesítés együttes, összevontan történı megszerzése esetén 4) Az autóbuszvezetıi alapképesítés megszerzésére irányuló vizsgák esetén érvényes, 1 éven belül szerzett tehergépkocsi-vezetıi alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában 3.328 Gyakorlati vizsgatárgyak és vizsgaidık Jármővezetéshez Jármővezetéshez kapcsolódó kapcsolódó Jármővezetés Jármővezetés Jármővezetés gépkocsivezetıi gépkocsivezetıi speciális közúti közúti gyakorlati gyakorlati kialakítású forgalomban forgalomban ismeretek ismeretek tanpályán vagy autóbusszal tehergépkocsival autóbuszvezetık tehergépkocsiszimulátoron részére vezetık részére Autóbuszvezetıi 60 30 30 alapképesítés

Tehergépkocsi-vezetıi alapképesítés Autóbuszvezetıi és tehergépkocsi-vezetıi alapképesítés1)

-

60

-

30

30

60

60

30

30

30

Autóbuszvezetıi alapképesítés2)

60

-

30

-

30

Tehergépkocsi-vezetıi alapképesítés3)

-

-

30

30

60

1) Az autóbuszvezetıi és a tehergépkocsi-vezetıi alapképesítés együttes, összevontan történı megszerzése esetén 2) Az autóbuszvezetıi alapképesítés megszerzésére irányuló vizsgák esetén érvényes, 1 éven belül szerzett tehergépkocsi-vezetıi alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában 3) A tehergépkocsi-vezetıi alapképesítés megszerzésére irányuló vizsgák esetén érvényes, 1 éven belül szerzett autóbuszvezetıi alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában 4.329 Ismeretkövetelmények az egyes elméleti tan- és vizsgatárgyakhoz 4.1. A biztonsági szabályokon alapuló ésszerő vezetés (C1, C1+E, C és C+E jármőkategóriákhoz): a) a motor forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos tüzelıanyagfogyasztásával kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérı optimális használata, sebességváltó-áttételi diagramok, b) a hidraulikus, vákuumos szervofék-rendszer sajátos tulajdonságai, a fékek és a lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata, a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármő tehetetlenségének kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtıs útszakaszokon, eljárás meghibásodás esetén, c) a tüzelıanyag-fogyasztás optimalizálásával, a közúti közlekedés környezetvédelmi hatásaival, a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos ismeretek, d) a mozgásban lévı jármőre ható erık, a sebességváltó-áttétel használata a jármő terhelésének és az út jellemzıinek megfelelıen, a jármő vagy szerelvény raksúlyának, teljes térfogatának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármő stabilitása és súlypontja, csomagolás- és raklaptípusok; a rögzítést igénylı áruk fı kategóriái, lekötési és rögzítési technikák, rögzítı hevederek használata, rögzítı eszközök ellenırzése, kezelı berendezések használata, ponyvák felhelyezése és levétele. 4.2. A biztonsági szabályokon alapuló ésszerő vezetés (D1, D1+E, D és D+E jármőkategóriákhoz): a) a motor forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos tüzelıanyagfogyasztásával kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérı optimális használata, sebességváltó-áttételi diagramok, b) a hidraulikus, vákuumos szervofék-rendszer sajátos tulajdonságai, a fékek és a lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata, a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármő tehetetlenségének kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtıs útszakaszokon, eljárás meghibásodás esetén, c) a tüzelıanyag-fogyasztás optimalizálásával, a közúti közlekedés környezetvédelmi hatásaival, a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos ismeretek, d) a hosszanti és oldalirányú mozgások kiegyenlítése, az út többi használójának figyelembevétele, megfelelı helyzet az úton, sima fékezés, kinyúló részek kezelése, különleges infrastruktúrák használata (közterület, fenntartott sáv), a biztonságos vezetés és

a többi vezetıi szerep ütközésének kezelése, kommunikáció az utasokkal, egyes különleges utascsoportok (fogyatékkal élık, gyermekek), e) a mozgásban lévı jármőre ható erık, a sebességváltó-áttétel használata a jármő terhelésének és az út jellemzıinek megfelelıen, a jármő vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármő stabilitása és súlypontja. 4.3. Elıírások alkalmazása (C1, C1+E, C és C+E jármő-kategóriákhoz): a) a közúti szállításra jellemzı maximális munkaidıszakok; a 3820/85/EGK, az 561/2006/EK, a 3821/85/EGK rendelet és a 2002/15/EK irányelv alapelvei, alkalmazása és következményei; a menetíró készülék használatának elmulasztásáért, nem megfelelı használatáért és meghamisításáért járó szankciók; a közúti szállítás társadalmi környezetének ismerete: a gépjármővezetık jogai és kötelességei az alapképesítés és a továbbképzés tekintetében, b) szállítási tevékenységre vonatkozó engedélyek, áruszállításra vonatkozó szerzıdések szerinti kötelezettségek, szállítási szerzıdés részét képezı dokumentumok elkészítése, nemzetközi szállítási engedélyek, a nemzetközi közúti áruszállítási szerzıdésrıl szóló egyezmény szerinti kötelezettségek, nemzetközi fuvarlevél elkészítése, határátlépés, szállítmányozók, speciális árukísérı okmányok. 4.4. Elıírások alkalmazása (D1, D1+E, D és D+E jármő-kategóriákhoz): a) a közúti szállításra jellemzı maximális munkaidıszakok; a 3820/85/EGK, az 561/2006/EK, a 3821/85/EGK rendelet és a 2002/15/EK irányelv alapelvei, alkalmazása és következményei; a menetíró készülék használatának elmulasztásáért, nem megfelelı használatáért és meghamisításáért járó szankciók; a közúti szállítás társadalmi környezetének ismerete: a gépjármővezetık jogai és kötelességei az alapképesítés és a továbbképzés tekintetében, b) egyes utascsoportok szállítása, az autóbusz fedélzeti biztonsági felszerelése, biztonsági övek, a jármő terhelése. 4.5. Egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika (C1, C1+E, C és C+E jármő-kategóriákhoz): a) a szállítási ágazatra jellemzı munkahelyi balesetek típusai, közúti baleseti statisztikák, kamionok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények, b) az illegális bevándorlásra, csempészetre vonatkozó általános ismeretek, a kérdés gépjármővezetıket érintı vetületei, megelızı intézkedések, ellenırzı kérdéssor, a szállító felelısségére vonatkozó jogszabályok, c) ergonómiai alapelvek; kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erınlét, kezelési gyakorlatok, személyi védelem, d) az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek és a viselkedést valószínőleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvetı szerepe, e) viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsısegély, reagálás tőz esetén, utasok evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei, f) a gépjármővezetı magatartása és a vállalat arculata: a gépjármővezetı által nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a gépjármővezetı szerepei, kikkel érintkezik munkája során, a jármő karbantartása, munkaszervezés, jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai, g) a közúti fuvarozás más szállítási módok viszonylatában (verseny, szállítók), különbözı közúti szállítási tevékenységek (szállítás ellenszolgáltatás fejében, saját számla, kiegészítı szállítási tevékenységek), a szállítási vállalatok és a kiegészítı szállítási

tevékenységek fı fajtáinak szervezése, szállítási szakosodások (közúti tartálykocsi, szabályozott hımérséklető jármő stb.), az iparág változásai (a nyújtott szolgáltatások diverzifikációja, vasút és közút kombinálása, alvállalkozók stb.). 4.6. Egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika (D1, D1+E, D és D+E jármő-kategóriákhoz): a) a szállítási ágazatra jellemzı munkahelyi balesetek típusai, közúti baleseti statisztikák, autóbuszok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények, b) az illegális bevándorlásra, csempészetre vonatkozó általános ismeretek, a kérdés gépjármővezetıket érintı vetületei, megelızı intézkedések, ellenırzı kérdéssor, a szállító felelısségére vonatkozó jogszabályok, c) ergonómiai alapelvek; kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erınlét, kezelési gyakorlatok, személyi védelem, d) az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek és a viselkedést valószínőleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvetı szerepe, e) viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsısegély, reagálás tőz esetén, utasok evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei, f) a gépjármővezetı magatartása és a vállalat arculata: a gépjármővezetı által nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a gépjármővezetı szerepei, kikkel érintkezik munkája során, a jármő karbantartása, munkaszervezés, jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai, g) a közúti személyszállítás más személyszállítási módok viszonylatában (vasút, személygépkocsi), közúti személyszállítást magukban foglaló különbözı tevékenységek, határátlépés (nemzetközi szállítás), a közúti személyszállítással foglalkozó vállalatok fıbb típusainak szervezési módja. 5. Ismeretkövetelmények az egyes gyakorlati vizsgatárgyakhoz 5.1. Jármővezetés a közúti forgalomban A vizsgára gyorsforgalmi utakon (autópályákon és autóutakon) és városi fıútvonalon kerüljön sor, amelyek képviselik mindazokat a különbözı nehézségeket, amelyekkel a gépjármővezetı általában szemben találhatja magát. Kívánatos, hogy e vizsgára különbözı forgalomsőrőségi feltételek között kerüljön sor. Az úton töltött vezetési idıt optimálisan kell felhasználni, hogy a vizsgázó jártasságát minden olyan forgalmi helyzetben fel lehessen mérni, amilyennel majd valószínőleg találkozni fog. 5.2. A jármővezetéshez kapcsolódó gépkocsivezetıi gyakorlati ismeretek: a) A mozgásban lévı jármőre ható erık, a sebességváltó-áttétel használata a jármő terhelésének és az út jellemzıinek megfelelıen, a jármő vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a teljes térfogat kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármő stabilitása és súlypontja, csomagolás- és raklaptípusok. A rögzítést igénylı áruk fı kategóriái, lefogási és rögzítési technikák, rögzítı hevederek használata, rögzítı eszközök ellenırzése, kezelı berendezések használata, ponyvák felhelyezése és levétele. b) Hosszanti és oldalirányú mozgások kiegyenlítése, az út többi használójának figyelembevétele, megfelelı helyzet az úton, sima fékezés, kinyúló részek kezelése, különleges infrastruktúrák használata (közterület, fenntartott sáv), a biztonságos vezetés és a többi vezetıi szerep ütközésének kezelése, kommunikáció az utasokkal, egyes különleges utascsoportok (fogyatékkal élık, gyermekek). c) A mozgásban lévı jármőre ható erık, a sebességváltó-áttétel használata a jármő terhelésének és az út jellemzıinek megfelelıen, a jármő vagy szerelvény raksúlyának

kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármő stabilitása és súlypontja. d) A bőnözés és illegális bevándorlók csempészésének megakadályozásával kapcsolatos általános ismeretek, a kérdés gépjármővezetıket érintı vetületei, megelızı intézkedések, ellenırzı kérdéssor, a szállító felelısségére vonatkozó jogszabályok. e) Ergonómiai alapelvek, kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erınlét, kezelési gyakorlatok, személyi védelem. f) Viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsısegély, reagálás tőz esetén, kamion/autóbusz utasainak evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei. 5.3.330 Jármővezetés veszélyhelyzetek létrehozására alkalmas tanpályán vagy korszerő szimulátor berendezésen 5.3.1. Jármővezetési veszélyhelyzetek A jármő különbözı útviszonyok közötti kezelése, megváltozott légköri feltételek és napszakoktól vagy éjszakai idıszaktól függı vezetıi magatartások gyakorlása száraz úton jó látási viszonyok mellett, korlátozott látási viszonyok mellett, nedves és különösen síkos útfelületen: a) vészfékezéssel történı megállás, b) vészfékezéssel történı megállás eltérı tapadású felületen, c) kanyartechnika, d) szők folyosón való áthaladás, e) akadály kikerülése fékezéssel és fékezés nélkül. A vizsgarészt erre a célra speciálisan kialakított tanpályán vagy az 5.3.2. pontban meghatározottaknak megfelelı szimulátor berendezésen kell lebonyolítani. 5.3.2. A jármővezetési veszélyhelyzetek gyakorlására alkalmas tanpályára és szimulátor berendezésre vonatkozó követelmények és a közlekedési hatóság engedélyezési eljárása A közlekedési hatóság által kiadott képzési engedély tartalmazza azon tanpályákat és szimulátor berendezéseket, amelyek a képzés során használhatóak. A képzés során és a vizsgán olyan szimulátor berendezés használható, amely a közlekedési hatóság által kiadott érvényes akkreditációval rendelkezik. A szimulátor berendezés akkreditációját a közlekedési hatóság pályázati eljárás keretében végzi, amely eljárásra a 16. melléklet elıírásait megfelelıen kell alkalmazni. A sikeres akkreditáció során meghatározásra kerül, hogy a szimulátor berendezés mely képzésekre (tehergépkocsi vezetıi vagy autóbuszvezetıi), mely idıpontig alkalmas. A szimulátor mőszaki követelményeit a pályázati felhívásnak kell tartalmaznia. A pályázatok elbírálását a 16. melléklet elıírásait megfelelıen alkalmazva a közlekedési hatóság a Közlekedési Szakértıi Testület bevonásával végzi. A pályázat alapján a közlekedési hatóság legfeljebb 5 évre érvényes akkreditációs számot ad ki. A képzési és vizsgarész csak a közlekedési hatóság által ellátott akkreditációs számmal rendelkezı szimulátoron végezhetı. Jelen pont szimulátorra vonatkozó rendelkezéseit az elsı pályázat kiírását követı 120. naptól kell alkalmazni. 5.4. Vizsgajármővek A gyakorlati vizsga során vezetett jármőnek meg kell felelnie a választott jármőkategóriára az 5. számú mellékletben meghatározott feltételeknek. 6.331 Vizsgakövetelmények A vizsgákra történı felkészülésre vonatkozó tananyagok tantervét, elméleti vizsgák vizsgakérdéseit és a gyakorlati vizsgafeladatokat külön jogszabály332alapján a közlekedési hatóság határozza meg. A vizsgakövetelmények minimum szintjét - a szakképesítéseknek az Európai Közösség tagállamai közötti összehasonlíthatóságról szóló, 1985. július 16-i

85/368/EGK tanácsi határozat I. mellékletében elıírt képzésszint szerkezet 2. szintjének elérése mellett - úgy kell meghatározni, hogy a gépkocsivezetık tudásának és gyakorlati kompetenciájának szintje olyan legyen, hogy a megfelelı vezetıi engedély kategóriába tartozó jármővet teljesen biztonságosan tudják vezetni. 7.333 Felmentések A közlekedési hatóság a jármővezetıt kérelmére a szaktanfolyami képzés meghatározott része alól mentesítheti, ha a jármővezetı igazolja, hogy az 1.2. pontban meghatározott képzési kötelezettsége egy részét más EGT-tagállamban teljesítette. 8. Különbözeti vizsgák Ha a gépkocsivezetı rendelkezik a) autóbusz vezetésére jogosító alapképesítéssel és tehergépkocsi vezetésére jogosító alapképesítést is kíván szerezni, vagy b) tehergépkocsi vezetésére jogosító alapképesítéssel és autóbusz vezetésére jogosító alapképesítést kíván szerezni az elsı alapképesítés megszerzése során az elméleti vizsgákon csak azokból az ismeretekbıl kell vizsgát tennie, amelyekbıl még nem vizsgázott. 9. A vizsgák szervezésében közremőködı képzı szervekre vonatkozó rendelkezések 9.1.334 Az alapképesítés megszerzéséhez szükséges, a közlekedési hatóság által szervezett elméleti és gyakorlati vizsgára történı jelentkezésnek feltétele a megelızı szaktanfolyamon történı részvétel. A vizsgát a közlekedési hatóság megbízása alapján az a képzési engedéllyel rendelkezı képzı szerv is szervezheti, amely rendelkezik a következı feltételekkel: a) az elméleti vizsgák megtartására alkalmas vizsgaterem és a kapcsolódó szociális létesítmények, b) a vizsgákhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátására alkalmas személy, c) a gyakorlati vizsgák lebonyolítására alkalmas, az 5.4. pontban meghatározott jármő, d) a gyakorlati vizsgán közremőködı oktató, aki az adott jármő-kategóriában hatályos gépjármővezetıi engedéllyel és a 17. §-ban meghatározott, a jármővezetési gyakorlat oktatására jogosító hatályos szakoktatói képesítéssel rendelkezik, e) az 5.3. pontban meghatározott tanpálya vagy szimulátor berendezés. 9.2.335 A képzı szerv írásbeli kérelem alapján az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításában a képzı szerv közremőködést a közlekedési hatóság írásban jóváhagyás kiadásával akkor engedélyezi, ha a kérelemhez a 9.1. pontban meghatározott valamennyi dokumentumot csatolták. 9.3. Az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításában a képzı szerv közremőködését lehetıvé tevı jóváhagyást az engedélyezı hatóság visszavonhatja vagy felfüggesztheti, amennyiben a jóváhagyás kiadására vonatkozó feltételeknek a képzı szerv nem tesz eleget. 9.4.336 Az írásbeli és gyakorlati vizsgán a közlekedési hatóság által kinevezett vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A közlekedési hatóság felügyeli a vizsgákat. 9.5.337 A közlekedési hatóság jogosult felhatalmazással rendelkezı személyeket küldeni, hogy az írásbeli és gyakorlati vizsgán segédkezzenek, valamint jogosult a vizsgák ellenırzésére ezek megfelelı lebonyolítása tekintetében. 10.338 A szaktanfolyami oktatásra vonatkozó rendelkezések 10.1.339 A szaktanfolyami oktatás tantervét és a vizsga követelményeit a közlekedési hatóság határozza meg. 10.2. A tantermi oktatás elméleti tantárgyait csak az oktathatja, aki felsıfokú végzettséggel, valamint szakmai ismeretekkel rendelkezik a tantárgy ismeretanyagáról és ismeri azok oktatási módszereit.

10.3. A gyakorlati tantárgyat csak az oktathatja, aki a) megfelelı szakmai ismeretekkel rendelkezik a gyakorlati oktatás ismeretanyagáról és oktatási módszereirıl, b) az adott jármő-kategóriában érvényes vezetıi engedéllyel és a 17. §-ban meghatározott, a jármővezetési gyakorlat oktatására jogosító érvényes szakoktatói engedéllyel rendelkezik. 10.4. A gyakorlati tantárgy oktatása olyan jármővel végezhetı, amely megfelel az 5. mellékletben meghatározott feltételeknek. Az 5.3. pontban meghatározott gyakorlati oktatás szimulátor berendezéssel is végezhetı. 10.5. A képzı szerveknek garantálnia kell, hogy a 10.2. és 10.3. pontokban meghatározott oktatókalapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb szabályozásokról és képzési követelményekrıl. 11.340 Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatást végzı képzı szervre vonatkozó rendelkezések 11.1. Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzését a közlekedési hatóság írásbeli kérelemre hagyja jóvá (engedélyezi). A kérelemhez a képzı szervnek (oktatási központnak) csatolnia kell az alábbi dokumentumokat: a) tantermi elméleti képzés esetén az elméleti tantárgyak oktatására alkalmas tanterem és a kapcsolódó szociális létesítmény meglétének igazolását, b)341 írásbeli nyilatkozatot a közlekedési hatóság által meghatározott tanterv rendelkezésre állásáról, c)342 e-learning rendszerő képzés esetén a minısített és tanúsított zárt rendszerő távoktatási képzésmenedzsment rendszert és tananyagot, d) az oktatók képesítését és tevékenységi területeiket, e) tájékoztatást az oktatási anyagokról, a gyakorlati foglalkozás eszközeirıl és az oktatáshoz használt jármőállományról, f) a képzésben résztvevık számára készült írásos tájékoztatót a szaktanfolyamon történı részvétel körülményeirıl, g) a képzı szervnek írásban nyilatkoznia kell, hogy a 10.5 pontnak megfelelıen a képzésben közremőködı elméleti és gyakorlati szakoktatók alapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb szabályozásokról és képzési követelményekrıl, h) megfelelı minısítési és képzési program, amely meghatározza az oktatott tantárgyakat és a javasolt végrehajtási tervet, valamint oktatási módszereket. 11.2. Az írásbeli kérelem alapján az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzését a közlekedési hatóság jóváhagyás kiadásával akkor engedélyezi, ha a kérelemhez a 11.1. pontban meghatározott valamennyi dokumentumot az 1-6. pontokban meghatározott feltételek teljesítést igazoló tartalommal - csatolták. 11.3. Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzésére vonatkozó engedélyt az engedélyezı hatóság visszavonhatja vagy felfüggesztheti, amennyiben az engedély kiadására vonatkozó feltételeknek a képzı szerv nem tesz eleget. 11.4. Az engedélyezı hatóság jogosult felhatalmazással rendelkezı személyeket küldeni, hogy az alapképesítési szaktanfolyami oktatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezı képzı szervek szaktanfolyamain segédkezzenek, valamint jogosult e képzı szervek ellenırzésére a felhasznált anyagok és eszközök, továbbá a szaktanfolyamok megfelelı lebonyolítása tekintetében. 12.343 Az alapképesítési szaktanfolyami képzésen történt részvétel és a vizsga igazolása A szaktanfolyami képzésen részt vett, és a szakmai vizsgabizottság elıtt sikeres vizsgát tett gépkocsivezetı részére a vizsgajegyzıkönyv alapján a közlekedési hatóság a 14. melléklet szerinti igazolványt ad ki.

13. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez344 A továbbképzési képesítés megszerzésére vonatkozó elıírások 1.345 A továbbképzési képesítést - az alapképesítéshez igazodó - kötelezı szaktanfolyami részvétel és az azt követı vizsgakötelezettség sikeres teljesítésével lehet megszerezni. A szaktanfolyam, illetve az azt követı vizsgakötelezettség vonatkozhat a) az autóbuszvezetıi, vagy a tehergépkocsi-vezetıi továbbképzési képesítés megszerzésére, b) az autóbuszvezetıi és a tehergépkocsi-vezetıi továbbképzési képesítés együttes, összevontan történı megszerzésére, c) az autóbuszvezetıi továbbképzési képesítés megszerzésére érvényes, 1 éven belül szerzett tehergépkocsi-vezetıi alapképesítés vagy továbbképzési képesítés esetén, d) a tehergépkocsi-vezetıi továbbképzési képesítés megszerzésére érvényes, 1 éven belül szerzett autóbuszvezetıi alapképesítés vagy továbbképzési képesítés esetén. 1.1.346 A szaktanfolyami kötelezettség teljesítése Aki a szaktanfolyam megkezdésétıl számított egy éven belül nem tesz minden tárgyból sikeres vizsgát, annak a szaktanfolyamot és minden vizsgát (a korábban teljesített vizsgát is) meg kell ismételnie. A szaktanfolyami oktatás tantervét és a vizsga követelményeit a közlekedési hatóság határozza meg. A közlekedési hatóság a jármővezetıt kérelmére a szaktanfolyami képzés meghatározott része alól mentesítheti, ha a jármővezetı igazolja, hogy az 1.2 pontban meghatározott képzési kötelezettsége egy részét más EGT-tagállamban teljesítette. 1.2347 A szaktanfolyami oktatás elméleti és gyakorlati tantárgyai és oktatási óraszámai Képesítés

Elméleti tantárgyak Biztonsági szabályokon alapuló ésszerő vezetés4)

Autóbuszvezetıi továbbképzési képesítés Tehergépkocsi-vezetıi továbbképzési képesítés Autóbuszvezetıi és tehergépkocsi- vezetıi

Elıírások alkalmazása

Gyakorlati tantárgyak Egészségügyi, Jármővezetés közúti közlekedési speciális és környezeti kialakítású biztonság, szerviz, tanpályán vagy logisztika4) szimulátoron

10

10

10

5

10

10

10

5

15

12

15

5

5

2

5

5

5

2

5

5

továbbképzési képesítés1) Autóbuszvezetıi továbbképzési képesítés2) Tehergépkocsi-vezetıi továbbképzési képesítés3)

2.348 Elméleti vizsgatárgyak és vizsgaidık: Biztonsági szabályokon

Egészségügyi, közúti

alapuló ésszerő

Elıírások közlekedési és Autóbuszvezetıi Tehergépkocsialkalmazása4) környezeti kiegészítı vezetıi 4), 5) vezetés biztonság, ismeretek4) kiegészítı szerviz, ismeretek4) logisztika4), 5) Autóbuszvezetıi 40 40 40 továbbképzési képesítés Tehergépkocsi-vezetıi 40 40 40 továbbképzési képesítés Autóbuszvezetıi és tehergépkocsi-vezetıi 40 40 40 40 1) továbbképzési képesítés Autóbuszvezetıi 40 továbbképzési képesítés2) Tehergépkocsi-vezetıi

40 továbbképzési képesítés3) 1) Az autóbuszvezetıi és a tehergépkocsi-vezetıi továbbképzési képesítés együttes, összevontan történı megszerzése esetén 2) Az autóbuszvezetıi továbbképzési képesítés megszerzésére irányuló vizsgák esetén érvényes, 1 éven belül szerzett tehergépkocsi-vezetıi alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában 3) A tehergépkocsi-vezetıi továbbképzési képesítés megszerzésére irányuló vizsgák esetén érvényes, 1 éven belül szerzett autóbuszvezetıi alapképesítés vagy továbbképzési képesítés birtokában 4) A vizsgák feleletválasztós tesztkérdések, vizsgatárgyanként elérhetı maximális 40 pontból legalább 30 pontot kell elérni a sikeres vizsgához 3.349 4.350 Ismeretkövetelmények az egyes elméleti tan- és vizsgatárgyakhoz 4.1. A biztonsági szabályokon alapuló ésszerő vezetés (C1, C1+E, C és C+E jármőkategóriákhoz): a) a motor forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos tüzelıanyagfogyasztásával kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérı optimális használata, sebességváltó-áttételi diagramok, b) a hidraulikus, vákuumos szervofék-rendszer sajátos tulajdonságai, a fékek és a lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata, a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármő tehetetlenségének kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtıs útszakaszokon, eljárás meghibásodás esetén, c) a tüzelıanyag-fogyasztás optimalizálásával a közúti közlekedés környezetvédelmi hatásaival, a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos ismeretek, d) a mozgásban lévı jármőre ható erık, a sebességváltó-áttétel használata a jármő terhelésének és az út jellemzıinek megfelelıen, a jármő vagy szerelvény raksúlyának, teljes térfogatának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármő stabilitása és súlypontja, csomagolás- és raklaptípusok; a rögzítést igénylı áruk fı kategóriái, lefogási és rögzítési technikák, rögzítı hevederek használata, rögzítı eszközök ellenırzése, kezelı berendezések használata, ponyvák felhelyezése és levétele. 4.2. A biztonsági szabályokon alapuló ésszerő vezetés (D1, D1+E, D és D+E jármőkategóriákhoz):

a) a motor forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos tüzelıanyagfogyasztásával kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérı optimális használata, sebességváltó-áttételi diagramok, b) a hidraulikus, vákuumos szervofék-rendszer sajátos tulajdonságai, a fékek és a lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata, a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármő tehetetlenségének kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtıs útszakaszokon, eljárás meghibásodás esetén, c) a tüzelıanyag-fogyasztás optimalizálásával a közúti közlekedés környezetvédelmi hatásaival, a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos ismeretek, d) a hosszanti és oldalirányú mozgások kiegyenlítése, az út többi használójának figyelembevétele, megfelelı helyzet az úton, sima fékezés, kinyúló részek kezelése, különleges infrastruktúrák használata (közterület, fenntartott sáv), a biztonságos vezetés és a többi vezetıi szerep ütközésének kezelése, kommunikáció az utasokkal, egyes különleges utascsoportok (fogyatékkal élık, gyermekek), e) a mozgásban lévı jármőre ható erık, a sebességváltó-áttétel használata a jármő terhelésének és az út jellemzıinek megfelelıen, a jármő vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármő stabilitása és súlypontja. 4.3. Elıírások alkalmazása (C1, C1+E, C és C+E jármő-kategóriákhoz): a) a közúti szállítási jellemzı maximális munkaidıszakok; a 3820/85/EGK, az 561/2006/EK, a 3821/85/EGK rendelet és a 2002/15/EK irányelv alapelvei, alkalmazása és következményei; a menetíró készülék használatának elmulasztásáért, nem megfelelı használatáért és meghamisításáért járó szankciók; a közúti szállítás társadalmi környezetének ismerete: a gépjármővezetık jogai és kötelességei az alapképesítés és a továbbképzés tekintetében, b) szállítási tevékenységre vonatkozó engedélyek, áruszállításra vonatkozó szabvány szerzıdések szerinti kötelezettségek, szállítási szerzıdés részét képezı dokumentumok elkészítése, nemzetközi szállítási engedélyek, a nemzetközi közúti áruszállítási szerzıdésrıl szóló egyezmény szerinti kötelezettségek, nemzetközi fuvarlevél elkészítése, határátlépés, szállítmányozók, speciális árukísérı okmányok. 4.4. Elıírások alkalmazása (D1, D1+E, D és D+E jármő-kategóriákhoz): a) a közúti szállításra jellemzı maximális munkaidıszakok; a 3820/85/EGK, az 561/2006/EK, a 3821/85/EGK rendelet és a 2002/15/EK irányelv alapelvei, alkalmazása és következményei; a menetíró készülék használatának elmulasztásáért, nem megfelelı használatáért és meghamisításáért járó szankciók; a közúti szállítás társadalmi környezetének ismerete: a gépjármővezetık jogai és kötelességei az alapképesítés és a továbbképzés tekintetében, b) egyes utascsoportok szállítása, az autóbusz fedélzeti biztonsági felszerelése, biztonsági övek, a jármő terhelése. 4.5. Egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika (C1, C1+E, C és C+E jármő-kategóriákhoz): a) a szállítási ágazatra jellemzı munkahelyi balesetek típusai, közúti baleseti statisztikák, kamionok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények, b) az illegális bevándorlásra, csempészetre vonatkozó általános ismeretek, a kérdés gépjármővezetıket érintı vetületei, megelızı intézkedések, ellenırzı kérdéssor, a szállító felelısségére vonatkozó jogszabályok, c) ergonómiai alapelvek; kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erınlét, kezelési gyakorlatok, személyi védelem,

d) az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek és a viselkedést valószínőleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvetı szerepe, e) viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsısegély, reagálás tőz esetén, utasok evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei, f) a gépjármővezetı magatartása és a vállalat arculata: a gépjármővezetı által nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a gépjármővezetı szerepei, kikkel érintkezik munkája során, a jármő karbantartása, munkaszervezés, jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai, g) a közúti fuvarozás más szállítási módok viszonylatában (verseny, szállítók), különbözı közúti szállítási tevékenységek (szállítás ellenszolgáltatás fejében, saját számla, kiegészítı szállítási tevékenységek), a szállítási vállalatok és a kiegészítı szállítási tevékenységek fı fajtáinak szervezése, szállítási szakosodások (közúti tartálykocsi, szabályozott hımérséklető jármő stb.), az iparág változásai (a nyújtott szolgáltatások diverzifikációja, vasút és közút kombinálása, alvállalkozók stb.). 4.6. Egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika (D1, D1+E, D és D+E jármő-kategóriákhoz): a) a szállítási ágazatra jellemzı munkahelyi balesetek típusai, közúti baleseti statisztikák, autóbuszok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények, b) az illegális bevándorlásra, csempészetre vonatkozó általános ismeretek, a kérdés gépjármővezetıket érintı vetületei, megelızı intézkedések, ellenırzı kérdéssor, a szállító felelısségére vonatkozó jogszabályok, c) ergonómiai alapelvek; kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erınlét, kezelési gyakorlatok, személyi védelem, d) az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek és a viselkedést valószínőleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvetı szerepe, e) viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsısegély, reagálás tőz esetén, utasok evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei, f) a gépjármővezetı magatartása és a vállalat arculata: a gépjármővezetı által nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a gépjármővezetı szerepei, kikkel érintkezik munkája során, a jármő karbantartása, munkaszervezés, jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai, g) a közúti személyszállítás más személyszállítási módok viszonylatában (vasút, személygépkocsi), közúti személyszállítást magukban foglaló különbözı tevékenységek, határátlépés (nemzetközi szállítás), a közúti személyszállítással foglalkozó vállalatok fıbb típusainak szervezési módja. 5.351 Ismeretkövetelmények a gyakorlati tantárgyhoz A jármő különbözı útviszonyok közötti kezelése, megváltozott légköri feltételek és napszakoktól vagy éjszakai idıszaktól függı vezetıi magatartások gyakorlása száraz úton jó látási viszonyok mellett, korlátozott látási viszonyok mellett, nedves és különösen síkos útfelületen: a) vészfékezéssel történı megállás, b)352 vészfékezéssel történı megállás eltérı tapadású felületen, c)353 kanyartechnika, d)354 szők folyosón való áthaladás,

e) akadály kikerülése fékezéssel és fékezés nélkül. A gyakorlati oktatást erre a célra speciálisan kialakított tanpályán vagy erre alkalmas szimulátor berendezésen kell lebonyolítani. A tanpálya és a szimulátor berendezés használatát a közlekedési hatóság - a 12. számú melléklet 5.3. pontjában meghatározott követelmények alapján - engedélyezi. 6. A szaktanfolyami oktatásra vonatkozó rendelkezések 6.1.355 A tanfolyami oktatás tantervét, illetıleg a vizsga követelményeit külön jogszabály356 alapján a közlekedési hatóság határozza meg. 6.2.357 A tantermi oktatás elméleti tantárgyait csak az oktathatja, aki felsıfokú végzettséggel, valamint szakmai ismeretekkel rendelkezik a tantárgy ismeretanyagáról és ismeri azok oktatási módszereit. 6.3. A gyakorlati tantárgyat csak az oktathatja, aki a) megfelelı szakmai ismeretekkel rendelkezik a gyakorlati oktatás ismeretanyagáról és oktatási módszereirıl, b)358 az adott jármő-kategóriában érvényes vezetıi engedéllyel és a 17. §-ban meghatározott a jármővezetési gyakorlat oktatására jogosító érvényes szakoktatói engedéllyel rendelkezik. 6.4. A gyakorlati tantárgy oktatása olyan jármővel végezhetı, amely megfelel az 5. számú mellékletben meghatározott feltételeknek. A gyakorlati oktatás szimulátor berendezéssel is végezhetı. 6.5. A képzı szerveknek garantálnia kell, hogy a 6.2. és 6.3. pontokban meghatározott oktatók alapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb szabályozásokról és képzési követelményekrıl. 7.359 Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatást végzı képzı szervre vonatkozó rendelkezések 7.1.360 Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzését a közlekedési hatóság írásbeli kérelemre engedélyezi. A kérelemhez a képzı szervnek (oktatási központnak) csatolnia kell az alábbi dokumentumokat: a) tantermi elméleti képzés esetén az elméleti tantárgyak oktatására alkalmas tanterem és a kapcsolódó szociális létesítmény meglétének igazolását, b)361 írásbeli nyilatkozatot a közlekedési hatóság által meghatározott tanterv rendelkezésre állásáról, c)362 e-learning rendszerő képzés esetében a minısített és tanúsított zárt rendszerő távoktatási képzésmenedzsment rendszert és tananyagot, d) az oktatók képesítését és tevékenységi területeiket, e) tájékoztatást az oktatási anyagokról, a gyakorlati foglalkozás eszközeirıl és az oktatáshoz használt jármőállományról, f) a képzésben résztvevık számára készült írásos tájékoztatót a szaktanfolyamon történı részvétel körülményeirıl, g) a képzı szervnek írásban nyilatkoznia kell, hogy a 6.5 pontnak megfelelıen a képzésben közremőködı elméleti és gyakorlati szakoktatók alapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb szabályozásokról és képzési követelményekrıl, h) megfelelı minısítési és képzési program, amely meghatározza az oktatott tantárgyakat és a javasolt végrehajtási tervet, valamint oktatási módszereket. 7.2.363 Az írásbeli kérelem alapján az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzését a közlekedési hatóság jóváhagyás kiadásával akkor engedélyezi, ha a kérelemhez a 7.1. pontban meghatározott valamennyi dokumentumot az 1-6. pontokban meghatározott feltételek teljesítést igazoló tartalommal - csatolták.

7.3.364 Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzésére vonatkozó jóváhagyást az engedélyezı hatóság visszavonhatja vagy felfüggesztheti, amennyiben a jóváhagyás kiadására vonatkozó feltételeknek a képzı szerv nem tesz eleget. 7.4.365 A jóváhagyó hatóság jogosult felhatalmazással rendelkezı személyeket küldeni, hogy az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzésére vonatkozó jóváhagyással rendelkezı képzı szervek tanfolyamain segédkezzenek, valamint jogosult e képzı szervek ellenırzésére a felhasznált anyagok és eszközök, továbbá a tanfolyamok megfelelı lebonyolítása tekintetében. 8.366 A továbbképzési képesítési szaktanfolyami képzésen történt részvétel és a vizsga igazolása A szaktanfolyami képzésen részt vett, és a szakmai vizsgabizottság elıtt sikeres vizsgát tett gépkocsivezetı részére a vizsgajegyzıkönyv alapján a közlekedési hatóság a 14. melléklet szerinti igazolványt ad ki. 14. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez367 A GÉPJÁRMŐVEZETİI KÉPESÍTÉSI IGAZOLVÁNY MINTÁJA Elülsı oldal GÉPJÁRMŐVEZETİI KÉPESÍTÉSI IGAZOLVÁNY DRIVER QUALIFICATION CARD

H

MAGYARORSZÁG

HUNGARY 6. FÉNYKÉP

1. 2. 3. 4a. 4c. 5a. 7. 8. 9.

4b. 4d. 5b.

Az igazolvány bal felsı sarkába tartalmazza a kiállító EU-tagállam megkülönböztetı jelzését. Hátoldal

11.

9. C1 C 1. Vezetéknév / Surname D1 2. Keresztnév / First name D 3. Születési idı és hely / Date and place of birth C1E 4a. A kiállítás idıpontja / Date of issue CE 4b. Az érvényesség idıpontja / Administrative expiry D1E date 4c. Kiállító hatóság megnevezése / Issued by DE 5a. A vezetıi engedély száma / Licence No 5b. Az igazolvány sorozatszáma / Serial No 10. Közösségi kód / Community code

10.

Az igazolvány rovatainak kitöltése: 1. vezetéknév; 2. keresztnév; 3. születési idı és hely; 4/a a kiállítás idıpontja; 4/b az érvényesség idıpontja; 4/c a kiállító hatóság megnevezése; 4/d a kiállító hatóság nyilvántartási száma;(nem kell kitölteni) 5/a a vezetıi engedély száma; 5/b az igazolvány sorozatszáma; 6. fénykép; 7. aláírása; 8. a lakóhelye vagy tartózkodási hely postai címe (nem kell kitölteni); 9. azon gépjármő-kategória, -alkategória, amelyekre vonatkozóan a gépjármővezetı megfelel az alapképesítési vagy szakmai továbbképzési követelménynek; 10. közösségi kód: 95 szám és a vezetıi engedély kategóriájához tartozó alapképesítés vagy szakmai továbbképzés érvényességi dátuma; 11. nem kell kitölteni. Az igazolvány hátoldalán feltüntetett, az egyes rovatok magyarázatát tartalmazó részt magyar és angol nyelven kell kitölteni. Az igazolvány megnevezései a Közösség többi hivatalos nyelvein: tarjeta de cualificación del conductor карта за квалификация на водача Osvĕdčení profesní způsobilosti řidiče Chaufføruddannelsesbevis Fahrerqualifizierungsnachweis juhi ametipädevuse kaart δελτίο εττіµόρφωσης οδηуού driver qualification card carte de qualification de conducteur cárta cáilíochta tiomána carta di qualificazione del conducente vadītāja kvalifikācijas aplicība vairuotojo kvalifikacin÷ kortel÷ karta ta’ kwalifikazzjoni tas-sewwieq

kwalificatiekaart bestuurder karta kwalifikacji kierowcy kartica o usposobljenosti voznika kuljettajan ammattipätevyyskortti yrkeskompetensbevis for förare Cartela de pregătire profesională a conducătorului auto Az igazolvány fizikai jellemzıire vonatkozó követelmények: a) feleljen meg az ISO 7810 és MSZ ISO 7816-1 szabványoknak; b) a fizikai jellemzıknek való megfelelést az ISO 10373 szabvány szerint kell ellenırizni; c) biztonsági jellemzıi feleljenek meg a vezetıi engedély esetében alkalmazott követelményeknek; d) referencia színek: da) kék: Pantone Reflex Blue, db) sárga: Pantone Yellow; e) az igazolvány vonalkóddal is ellátható, a vonalkód nem tartalmazhat más információt, mint amelyet olvasható formában már rávezettek az igazolványra, vagy amely az igazolvány kiállítási folyamatának szempontjából lényeges. 15. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez368 16. melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez369 Az e-learning rendszerő képzésekre vonatkozó követelmények I. Akkreditációs eljárás 1. A közlekedési hatóság évente egy alkalommal pályázatot hirdet az e-learning rendszerő képzésben alkalmazható zárt rendszerő távoktatási képzésmenedzsment rendszer (továbbiakban: Rendszer) és az e-learning rendszerő képzéshez szükséges digitális tananyagok (továbbiakban: Tananyag) tanúsításának, minısítésének (továbbiakban: akkreditációjának) megszerzésére. 2. A Közlekedési Szakértıi Testület az akkreditációs eljárás követelményeinek meghatározására, az akkreditációs jog visszavonására vonatkozóan az ügyrendje alapján javaslatot tesz az NKH vezetıje részére minden év december 15-ig. Az NKH vezetıje minden év december 31-ig közzéteszi az (1) bekezdés szerinti pályázati kiírást az NKH honlapján. A pályázatok beadásának határideje a kiírástól számított 30 nap, a pályázathoz mellékelni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. 3. A Közlekedési hatóság az akkreditáció megszerzésére irányuló pályázattal kapcsolatos döntését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint meghozott határozat formájában a Közlekedési Szakértıi Testület állásfoglalásának figyelembe vételével hozza. 4. Akkreditálni a Rendszert és valamely képzés teljes elméleti ismeretanyagát megfelelıen feldolgozó e-learning Tananyagot lehet. Az akkreditálásra benyújtott Rendszernek és a Tananyagnak meg kell felelnie a II. pontban elıírt követelményeknek és a (1) bekezdés szerinti pályázati kiírásnak. 5. A közlekedési hatóság a Közlekedési Szakértıi Testület bevonásával a benyújtott pályázatokat a beérkezés sorrendjében abból a szempontból vizsgálja, hogy megfelelnek-e: a) a Rendszer vonatkozásában

aa) a jogszabályi követelményeknek, ab) a II. pontban elıírt követelményeknek, ac) a pályázati kiírásnak. b) a Tananyagok vonatkozásában ba) a jogszabályi követelményeknek, bb) a II. pontban elıírt követelményeknek, bc) az NKH által kiadott tantervi, valamint bd) a pályázati kiírásnak, és be) színvonala és kidolgozottsága - ide értve de nem kizárólagosan a speciális pedagógiai és didaktikai elvárásokat valamint az animációk és tesztek színvonalát és mennyiségét - eléri az adott képzésen akkreditált tananyagok átlagos színvonalát. 6. A sikeres akkreditáció eredményeként a közlekedési hatóság az 5. pont szerint megfelelı Rendszert vagy Tananyagot a képzési tevékenység során felhasználhatónak minısíti, és akkreditációs számmal látja el. 7. Az akkreditáció eredményét a kiírástól számított 60 napon belül kell kihirdetni. A Rendszer(ek) és a Tananyag(ok) akkreditációjának érvényességi ideje legfeljebb 38 hónap a kihirdetést követıen. 8. Az akkreditáció érvényességi ideje alatt a Rendszer(ek) és a Tananyag(ok) akkreditációját megszerzı képzı szerv(ek) kötelesek gondoskodni a tantervi és jogszabályi valamint az aktuálisan közzétett - (1) bekezdés szerinti - pályázati követelményeknek való megfelelıségrıl. 9. Az akkreditációt megszerzı képzı szerv(ek) - az akkreditáció érvényességi ideje alatt - a jogszabályi, illetve tantervi változás esetén azok hatályba lépésének idıpontjáig, míg az akkreditációs szabályok változása esetén az akkreditációs eljárás befejezıdéséig köteles(ek) gondoskodni a 8. pont szerinti megfelelıségrıl és errıl köteles(ek) a közlekedési hatóságot írásban értesíteni. A közlekedési hatóság a Rendszer(ek) és a Tananyag(ok) változtatásait ellenırizheti. 10. Amennyiben az akkreditált Rendszer vagy Tananyag a 9. pont szerinti kötelezı módosítását követı aktuális változata az erre vonatkozó felszólítást követı 10 munkanapon belül sem felel meg a jogszabályi, tantervi, akkreditációs elıírásoknak, úgy a közlekedési hatóság a Rendszer vagy a Tananyag akkreditációját visszavonja. 11. Az NKH az akkreditált Rendszerek és a Tananyagok listáját és akkreditációs számát hivatalos honlapján közzéteszi. II. Követelmények 1.370 Az e-learning rendszerő képzésben alkalmazható Rendszereknek akkreditációjára és üzemeltetésre vonatkozó követelmények, elıírások: a) a Rendszer akkreditációját megszerezni kívánó képzı szervnek az akkreditációs idıszak teljes idejére igazolnia kell a tanúsított és szabványos Rendszer jogszerő felhasználhatóságát legalább ezer konkurens (egyidejő) felhasználóra vonatkozóan, b) a Rendszerhez és a tanulók részére a folyamatban lévı aktuális képzések Tananyagaihoz folyamatos, idıkorlátozás nélküli (7x24 órás rendelkezésre állással) tanulói hozzáférést kell biztosítania, c) a képzı szervnek a Rendszerhez és annak minden Tananyagához folyamatos, idıkorlátozás nélküli hozzáférést kell biztosítania a közlekedési hatóság részére, d) a Rendszernek a képzés ideje alatt adatbázisában manipulálhatatlanul rögzítenie kell a tanuló aktuális képzésben történı elırehaladását, a Rendszerben eltöltött idejét, értékelnie és rögzítenie kell a tanulónak a Tananyagban szereplı ellenırzı kérdésekre adott válaszait, eredményeit,

e) a tanuló Rendszerben történı kötelezı regisztrációját követıen a tanuló egyedi autentikációjával a Rendszerbe történı belépéseit - ide értve a tanulói számítógép IP címének naplózását is -, az ott eltöltött idejét minden esetben rögzíteni (naplózni) kell, f) az e-learning képzésben részt vevı tanuló 3. számú melléklet 3.2.3. pontja szerinti adatait tartalmazó állományt (a továbbiakban: e-learning képzés kezdés bejelentés) a hozzáférés kiadását követıen haladéktalanul, de legkésıbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a közlekedési hatóság részére, g) a tanuló e-learning képzésének befejezésekor a Rendszernek - képzési igazolás kiállításával egyidejőleg - a tanuló adatait és képzésének leíró adatait az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és idıbélyegzıvel ellátott, a közlekedési hatóság által meghatározott szabványos XML formátumú és adattartalmú állományban (a továbbiakban: e-learning képzési statisztika) kell tárolnia; az e-learning képzési statisztikát a képzı szervnek legalább 5 évig kell megıriznie, illetve a Rendszernek haladéktalanul, de legkésıbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a közlekedési hatóság részére, h) tanuló e-learning képzésének befejezésekor a Rendszernek automatikusan ki kell állítania és az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és idıbélyegzıvel kell ellátnia a 7. § szerinti igazolást (a továbbiakban: e-learning képzési igazolás) a közlekedési hatóság által meghatározott adattartalommal; a kiállított e-learning képzési igazolást a Rendszernek a kiállítást követıen haladéktalanul el kell küldenie és/vagy letölthetıvé kell tennie az iskolavezetınek és a tanulónak; az így elıállított e-learning képzési igazolást a képzı szervnek legalább 5 évig kell megıriznie, illetve a Rendszernek az e-learning képzési igazolás kiállítását követıen haladéktalanul, de legkésıbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a közlekedési hatóság részére, i) a Rendszernek biztosítani a kell a SCORM formátumú szabványos - a közlekedési hatóság által biztosított - kiegészítı ismeretanyag(ok) képzéshez történı hozzáadását oly módon, hogy kiegészítı ismeretanyag(ok) elvégzése a tanuló által kötelezı, naplózandó és az elvégzésre fordított idı hozzáadódik a képzésben eltöltött idıhöz, j) a képzési folyamatnak bármikor dokumentáltan megszakíthatónak és az egyéni autentikációt követıen folytathatónak kell lennie, k) a fejezetek végén kérdésbankból véletlenszerően önellenırzı tesztet kell biztosítani a tanuló számára, és csak akkor kezdhetı meg a következı fejezet, ha a tanuló az addig elvégzett fejezetek ismeretanyagából véletlenszerően feltett megfelelı számú kérdésekre legalább 80%-ban helyes választ adott, l) az önellenırzı teszteknek a tanuló által a képzési folyamatban tetszıleges számban ismételhetınek kell lenniük, m) a modulok végén önellenırzı tesztet kell biztosítani a tanuló számára és csak akkor lehet elvégzett a modul, ha a tanuló az adott modul ismeretanyagából feltett megfelelı számú kérdésekre legalább 85%-ban helyes választ adott. 2. A képzés(ek) Tananyagaira vonatkozó elıírások a) a képzés Tananyagát - az e-learning tananyagokra vonatkozó speciális pedagógiai és didaktikai elvárásokra figyelemmel - olyan mennyiségő és színvonalú animációval és önellenırzı teszttel kell megvalósítani, hogy az elıírt ismeretanyagot egy átlagos képességő tanuló külsı segítség nélkül is el tudja sajátítani és megszerzett tudásának megfelelıségérıl önállóan meg tudjon gyızıdni, b)371 képzésen belül a Tananyagnak modulárisan kell felépülnie, oly módon, hogy egy átlagos képességő tanulónak képesnek kell lennie bármely modul egyszerre történı elvégzésére. A modulokat fejezetekbe kell szervezni olyan módon, hogy egy fejezet legfeljebb tíz modult tartalmazhat.

17. melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez372 A vizsgabiztosok képzésére, továbbképzésére vonatkozó rendelkezések 1. A jármővezetıi vizsgabiztosok alapképzése 1.1. A vizsgabiztos szakmai alkalmasságának megfelelınek kell lennie ahhoz, hogy értékelje a jelölt teljesítményét azon jármőkategóriában, amelyre vonatkozóan a jelölt - a vezetıi engedélyre való jogosultság megszerzése érdekében - a vizsgát leteszi. 1.2. Az alapképzés ismeretanyagának minimálisan ki kell terjednie az alábbi témakörökre: 1.2.1. Jármővezetési ismeret és hozzáértés, vagy értékelés: - jármővezetıi magatartáselmélet, - veszélyhelyzetek felismerése és balesethárítás, - jármővezetıi vizsgakövetelményeket megalapozó tanmenet, - jármővezetıi vizsga követelményei, - vonatkozó közúti és közlekedési jogszabályok, ideértve a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat, valamint értelmezési iránymutatásokat, - értékeléselmélet és -technikák, - defenzív jármővezetés. 1.2.2. Értékelési képességek: - alapos és pontos megfigyelés, nyomon követés, valamint a jelölt általános teljesítményére vonatkozó értékelés képessége, különösen a következık tekintetében: - veszélyhelyzetek pontos és átfogó felismerése, - ezen helyzetek okának és valószínő következményeinek pontos meghatározása, - jártasság megszerzése és hibák felismerése, - értékelés egységessége és következetessége, - információk gyors adaptálása, lényeges pontok megragadása, - elıretekintés, esetleges problémák beazonosítása és kezelésükre stratégiák kifejlesztése, - idıben történı konstruktív visszajelzés. 1.2.3. Személyes jármővezetési képességek: - a vizsgabiztos - azon jármőkategóriában, amelyre vonatkozóan jogosult a jármővezetıi vizsga gyakorlati részében a vizsgáztatásra - képes legyen az adott típusú gépjármő következetesen magas színvonalú vezetésére. 1.2.4. A szolgáltatás minısége: - annak megállapítása, hogy az ügyfél mire számíthat a vizsgán, és errıl az ügyfél tájékoztatása, - egyértelmő kommunikálás - a tartalom, stílus és nyelvezet megválasztásával, a hallgatóságnak és kontextusnak megfelelıen -, valamint az ügyfelek kérdéseinek megválaszolása, - egyértelmő visszajelzés a vizsga eredményét illetıen, - tiszteletteljes és megkülönböztetés mentes bánásmód az ügyfelekkel. 1.2.5. Jármőtechnikai és fizikai ismeretek - jármőtechnikai ismeretek, úgymint kormányzás, abroncsok, fékek, világítás, különösen motorkerékpárok és nehézgépjármővek vonatkozásában, - rakománybiztonság, - jármőfizikai ismeretek, úgymint sebesség, súrlódás, dinamika, energia. 1.2.6. Üzemanyag-takarékos és környezetbarát vezetési mód, 1.2.7. A jármővezetı képzés és vizsgáztatás rendszere és története 2. A jármővezetıi vizsgabiztosok továbbképzése

2.1. A továbbképzés ismeretanyagának minimálisan ki kell terjednie az alábbi témakörökre: a) a szakmai jogszabályismeret, b) a szakfelügyeleti tapasztalatok, c) a szükséges ismeret és vizsgabiztosi képesség megırzése és frissítése, d) a szakma gyakorlásához elengedhetetlenné vált új szakmai alkalmassági tényezık elsajátítása, a további vizsgáztatás tisztességes és egységes követelményeinek megfelelıen, e) a szükséges gyakorlati jármővezetıi képesség megırzése, illetve továbbfejlesztése. 2.2. A továbbképzés elméleti része megvalósulhat tantermi képzés, vagy e-learning alapú képzés révén. 2.3. A képzést és továbbképzést követı vizsgakövetelményeket a közlekedési hatóságnak az 1.2. és 2.1. pontok figyelembevételével kell meghatároznia.