TISZTELT ÜGYFELÜNK! Régi szokásunknak megfelelıen ismételten tájékoztatjuk Önöket az új évvel együtt bekövetkezett fontosabb adóváltozásokról. A 2004. évrıl annak idején még azt írtuk: "Ez lesz az az év, amelyben eldıl, hogy a valóságban mit jelent számunkra az Európai Unió. …Egy új, a magyar vállalkozóknak szokatlan terepre vezényel bennünket a történelem: egy mások - régebbi tagok - által nálunk sokkal jobban ismert egységes piacon kell helytállnunk… Meg kell tanulnunk élni a lehetıségekkel, szembeszállni az agresszíven terjeszkedı konkurenciával, megtalálni és fejleszteni saját erısségeinket." 2005. elején a várakozásainkról nem is lehet mást írni: fenntartjuk eddigi véleményünket. A gazdasági környezet nem változott meg varázsütésre: a piaci verseny fokozódott; a nemzetközi mérető piacra jutás feltételei látszólag egyszerősödtek, de a valóságban még ledönthetetlennek látszó falakkal találkozunk; a jövedelmek utáni elvonás mértéke érdemben nem változott; a pénzügyi fegyelem tovább lazult; a szabad pénzforrások utáni igény tovább nıtt; a hazai és nemzetközi támogatási formák kialakultak; a jogszabály-rendszerünk lényeges elemei a nemzetközi irányelveknek megfelelıen módosításra kerültek. A kivonatos tájékoztatóink és az adótörvények áttekintése mellett továbbra is kérjük, hogy fontosabb gazdasági döntéseik meghozatala elıtt tanácskozzanak munkatársainkkal, és továbbra se mulasszák el kihasználni a nemzetközi gazdasági és jogi kérdésekben jártas külföldi adótanácsadó, könyvvizsgáló és pénzügyi szakértı kollégáink segítségét.(www.uhy.com) Kérjük, hogy konkrét adózással összefüggı kérdéseiket e-mailben juttassák el irodánkhoz. A szélesebb érdeklıdésre számító kérdéseket-válaszokat a honlapunkon folyamatosan közzé tesszük. (www.bergmann.hu) Munkatársaimmal folyamatosan arra törekszünk, hogy gazdasági céljaik eléréséhez aktív segítséget tudjunk adni. Ígérhetjük, hogy a pénzügyi adminisztráció, a gazdasági tervezés, elemzés és adóoptimalizálás területén minden lehetséges segítséget megadunk Önöknek. Céljaik eléréséhez jó egészséget, sok sikert kívánunk. Budapest, 2005. január 11. Kiváló tisztelettel:
Bergmann Erzsi
Bergmann Péter
EDDIGI VISSZAJELZÉSEIK ALAPJÁN A TÁJÉKOZTATÓ ANYAGUNKAT TÖBB RÉSZBİL ÁLLÍTOTTUK ÖSSZE:
ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER 2005. JANUÁR 1-TİL (1. sz. melléklet) Megtalálják benne az adórendszer áttekintéséhez szükséges legfontosabb adónemek felsorolását az irányadó adómérték feltüntetésével.
2005. ÉVI VÁLTOZÁSOK AZ ADÓRENDSZERBEN (2. sz. melléklet)
Adónemenként összefoglaltuk a legszélesebb érdeklıdésre számító 2005. évi változásokat annak érdekében, hogy azok anyagi kihatását megvizsgálhassák.
TOP-LISTA 2005. (3. sz. melléklet) Összeállítottuk a 2005-re vonatkozóan megvalósítható TOP-LISTÁNKAT, amiben kísérletet teszünk szélesebb körben kihasználható ötleteket adni a gazdálkodásuk költségtakarékosabb, adójogilag biztonságosabb viteléhez.
„CAFETERIA” RENDSZER ELEMEI (4. sz. melléklet) A munkatársaik anyagi érdekeltségi rendszerének átalakítása, kiegészítése érdekében rendelkezésükre bocsátjuk az un. „cafeteria-rendszerben” alkalmazható juttatási elemek adó- és járulékvonzatát is tartalmazó „étlapját”.
AZ ELKÜLÖNÜLTEN ADÓZÓ JÖVEDELMEK ADÓMÉRTÉKEI 2005-BEN (5. sz. melléklet) Mivel 2005-tıl az elkülönülten adózó „forrásadós” jövedelmek adótétele 20%-ról 25%-ra emelkedett, összefoglaltuk az e körbe tartozó jövedelem típusokat annak érdekében, hogy a megváltozott adómértékkel teljesítsék kifizetıi minıségben az adólevonási kötelezettséget.
HAZSNOS LINKEK 2005. (6. sz. melléklet) Tájékoztató anyagunk utolsó mellékletében közzé tesszük a pénzügyekhez kapcsolható legfontosabb honlapok listáját is.
1. sz. melléklet
ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER 2005. JANUÁR 1-TİL MEGNEVEZÉS MÉRTÉK Társasági adó ............................................................................................................... 16% Osztalékadó a magánszemély tulajdonos esetében: A 2004. évi eredmény terhére, vagy azt megelızı években meghatározott osztalék 2005. december 31-ig történı kifizetése esetén: ....................................................... 20% A 2005. évi eredménybıl, vagy korábbi, ki nem fizetett osztalék 2005. december 31-ét követı kifizetése esetén: ........................................................ 25% De a befektetés-arányos saját tıke 30%-ánál magasabb osztalékrészre .............. 35% (vagy külföldi magánszemély tulajdonos esetében a kettıs egyezmény szerinti maximum) Ha az osztalékra jogosult Közösségen belüli székhelyő adóalany, vagy belföldi gazdasági társaság, nem kell az osztalékadót Magyarországon megfizetni. A minimálbér összege 2005. január 1-tıl: ......................................................... 57.000,- Ft/hó Társadalombiztosítási járulék a bruttó bér után ............................................................. 29% Továbbra is a munkáltatót terheli a táppénz elsı 15 napjának teljes költsége, illetve a betegállományra kifizetett táppénz 1/3-a! EHO (Munkavállalók után fizetendı egészségügyi hozzájárulás) ..................... 3.450,- Ft/fı/hó
de 2005. november 1-tıl lecsökken ....................................... 1.950,- Ft/fı/hó összegre Munkaadói járulék a bruttó bér után ................................................................................. 3% Szakképzési hozzájárulás a bruttó bér után .................................................................. 1,5% Rehabilitációs hozzájárulás: a 20 fınél több alkalmazottat foglalkoztató cégek a létszám 5%-át alapul véve kötelesek fizetni ....................................... 131.700,Ft/fı/év Személyi jövedelemadó az összevonandó jövedelmeknél az adótábla 2 sávosra csökkent: 18% ill. 1,5 millió Ft éves jövedelem feletti rész után ................................................. 38% „Forrásadó“ (Az elkülönülten adózó jövedelmek adója – bérbeadás, ingó-ingatlan értékesítés, értékpapír árfolyam nyeresége, stb.) ............................................ 25% Munkavállalót terhelı nyugdíjjárulékot éves szinten 6.000.600,- Ft-ig kell fizetni a munkaviszonyból származó jövedelembıl: ..................................................................... 8,5% Munkavállalót terhelı egészségbiztosítási járulék ............................................................. 4% Munkavállalót terhelı munkavállalói járulék ..................................................................... 1% Általános forgalmi adó: Az értékesítésrıl kiállított számlában a következı kulcsok valamelyikét kell feltüntetni: 25%; 15%; 5%; termékexport 0%; Tárgyi adómentes, Alanyi adómentes; Árrés-adózás alapján levonható adót nem tartalmaz; Közösségen belüli adómentes értékesítés; áfa-törvény területi hatályán kívüli értékesítés. Iparőzési adó (a korrigált nettó árbevétel után) ................................................................... 2% Innovációs járulék: az iparőzési adó alapja után fizetendı mértéke a kisvállalkozások esetében 2005-ben .............................................................................. 0,1% egyéb vállalkozások esetében: ................................................................................... 0,25% Energiaadó: (termelıt, importálót terhelı adó) Villamos energiára megawattonként ............................................................................ 186,- Ft a földgázra gigajoule-onként ......................................................................................... 56,- Ft Környezetterhelési adó: (levegı,- víz,- vagy talajterhelés miatti adó) Szélesebb körben a levegı-terhelés miatti adófizetési kötelezettség jelentkezik (saját tulajdonú főtıkazán káros-anyag kibocsátása miatt) Kommunális adó (Helyi önkormányzattól függıen bevezetett adó) .................... 2.000,- Ft/fı/év Építményadó a nem lakás célú ingatlanok után .................................................. 942,30 Ft/m2 Telekadó maximális mértéke ............................................................................ 209,40 Ft/m2 Vagyonszerzési illeték általános mértéke ................................................... 2%, 6% vagy 10% Öröklési, ajándékozási illeték az érintett személyek közöttirokoni kapcsolattól és az értéktıl függıen sávosan progresszív kulcsai: ........................................ 11%, 15%, 21%, 30% vagy 40% Bírósági eljárási illeték cégjogi körben a cégformától függı tételes mértékő. (Pl: Kft. cégbejegyzési illetéke 80.000,- Ft, minden további tıkeemelés miatti cégváltozás az alapdíj 40% -a, egyéb változások bejegyzési illetéke 8.000,- Ft.)
Környezetvédelmi termékdíj: a termék besorolásától függıen az elsı belföldi forgalomba hozója, illetve az egyéb kıolajipari termék és a reklámhordozó papírok után a felhasználó által fizetendı pl. csomagolás, gumi, hőtıberendezés, elektromos berendezés, reklámanyag, stb. esetében. Jövedéki adó a jövedéki termékek – ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor, pezsgı, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány – után fizetendı. (Pl. 1 doboz cigaretta jövedéki adója nem lehet kevesebb, mint 224,40 Ft, az alacsony kéntartalmú 98-as oktánszámú motorbenzinnél literenként 103,50 Ft.) Gépjármővek megszerzéséhez kapcsolódó „átírási“ illeték 15,- Ft/cm3, 1890 cm3 felett 20,Ft/cm3 és Wankelmotorok esetében 30,- Ft/cm3. Gépjármőadó mértéke egységesen 1.200,- Ft minden megkezdett 100 kg önsúly után. Nemzeti kulturális járulék: terméktıl, szolgáltatástól függıen – pl. könyv; újság; hanglemez; mőanyag-, fém-, üveg- és kerámia dísztárgy; író- és másológép; híradástechnikai termék; ékszer; ékszerutánzat; hangszer; játékfegyver; videojáték; másolat mőalkotás; száz évesnél idısebb régiség; mőalkotás- és régiség-kereskedelem; videó, DVD, CD kölcsönzés; hirdetés; fényképészet; divattervezés; rádió-televíziómősor; mővészeti kiegészítı szolgáltatás; szálloda-, hivatali-, nagy- és kiskereskedelmi, ipari épületek kivitelezése, stb. – fizetendı.
2. sz. melléklet
2005. ÉVI VÁLTOZÁSOK AZ ADÓRENDSZERBAN I. VÁLTOZÁSOK A TÁRSASÁGI ADÓ ÉS AZ OSZTALÉKADÓ RENDSZERBEN A korábbi években végrehajtott adócsökkentések után nem maradt túl nagy mozgástere a kormánynak látványos – ösztönzı – változtatásokra. A változások zöme így inkább csak egy-egy részterületi cél megvalósulását szolgálja. Sajnos ezek közé a célok közé került a tıkejövedelmek és a munkajövedelmek adóterhelésének közelítése is, aminek következtében 2005-tıl a belföldi magánszemély tulajdonos által fizetendı osztalék adó 20%-ról 25%-ra emelkedett. Továbbra is igaz viszont, hogy a nyereséges vállalkozások tényleges társasági adó terhelése – az adózás elıtti nyereség 25%-át kitevı fejlesztési tartalék képzésének lehetısége miatt – „csak” 12%! Az elırehozott jövıbeni értékcsökkenés elszámolása a tárgyévi adóalap csökkentéseként finanszírozási forrásként jelentkezik, ami a forrásszegény világunkban nem elhanyagolható lehetıség. Az adókulcs változatlanul 16% maradt, de az adóalapot növelı és csökkentı tételek, továbbá a számviteli törvény változásai miatt az adóalap, így a ténylegesen fizetendı adó megváltozott. BEHAJTHATATLAN KÖVETELÉS, KÖVETELÉSEK ÉRTÉKVESZTÉSE 2005-tıl nem lehet az adóalapot csökkenteni a lejárt követelésekre képzett értékvesztéssel. Ugyancsak nem lehet a vállalkozás érdekében felmerült költségként elismerni a bíróság elıtt nem érvényesíthetı követelést, és az elévült követelést, így azok a jövıben egyértelmően adóalapot növelı tételnek minısülnek. Az adóalapot meg kell növelni az elengedett követelés összegével is, ha az nem minısült behajthatatlan követelésnek. HELYI IPARŐZÉSI ADÓ – ADÓALAPOT CSÖKKENTİ – HATÁSA Az eddigi 25%-ról 50%-ra nıtt az adóalapból az elszámolt ráfordításon felül levonható helyi iparőzési adó összege. A többi feltétel változatlan maradt, így a levonás maximum az adózás elıtti nyereség összegéig történhet, feltéve, hogy az adózónak nem volt lejárt esedékességő adótartozása az adóévben, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani az adókötelezettségek határidıben történı megfizetésére.
FEJLESZTÉSI TARTALÉK 2004-re visszamenıleges hatállyal pontosításra került (sajnos érthetı módon), hogy nem lehet felhasználni a fejlesztési tartalékot olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amelyre terv szerinti értékcsökkenést nem lehet elszámolni (például: telek, képzımővészeti alkotás). A határidıig fel nem használt vagy nem a beruházási célra felhasznált fejlesztési tartalékot késedelmi kamattal növelten kell visszafizetni. OSZTALÉKADÓ Továbbra sem kell osztalékadót levonni abból az osztalékból, amit a 90/435/EEC irányelv harmonizálása alapján uniós tagállamban székhellyel bíró adóalanynak fizetnek ki, aminek feltétele, hogy a külföldi osztalékban részesülı legalább két éven keresztül 20%-nál nagyobb részesedéssel rendelkezzen. Két évnél rövidebb idejő részesedés esetén ezentúl más társaság mellett az osztalékot kifizetı is vállalhat kezességet az adóösszeg megfizetéséért, amivel az adófizetés elkerülhetı. ADÓTÖRVÉNY ÁLTAL ELFOGADOTT LEÍRÁSI KULCSOK A gyorsított leírási kulcs 50%-os mértékben érvényesíthetı a 2005-tıl beszerzett, elıállított, korábban még használatba nem vett, 33%-os és 14,5%-os leírási kulcs alá esı tárgyi eszközök, továbbá a szellemi termékek, kísérleti fejlesztés esetében. ADÓKEDVEZMÉNY Új adókedvezmény kapcsolódik az alapkutatásra, alkalmazott kutatásra, kísérleti fejlesztésre vagy szoftverfejlesztı alkalmazásra kifizetett bérköltség 10%-os mértékében. Az adókedvezményt 4 egyenlı, évenként 25%-os mértékő részletben lehet 2005-tıl érvényesíteni. FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNY A fejlesztési adókedvezmény alsó határa 1 milliárd forintról 100 millió forintra módosult a kutatásfejlesztés és alkalmazott kutatást, a szélessávú internetszolgáltatást, a film- és videogyártást és a munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén. KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK (KKV) ADÓKEDVEZMÉNYE A felvett beruházási hitelek kamatához kapcsolódó adókedvezmény nem változott, de mivel a kisés középvállalkozás meghatározása jelentısen változott, az eddigieknél szélesebb kört érinthet. AZ ÚJ MEGHATÁROZÁS SZERINT KKV:
Megnevezés
Fogalakoztatottak száma legfeljebb (fı)
Éves nettó árbevétel legfeljebb(millió euro)
Mérleg fıösszeg legfeljebb (millió euro)
Középvállalkozás
250
50
vagy
43
Kisvállalkozás
50
10
vagy
10
Microvállalkozás
10
2
vagy
2
Az euróban megadott összeg alatt az annak megfelelı forintösszeg értendı, amelyet a vállalkozás üzleti évének lezárásakor (mérleg fordulónap) érvényes, újonnan alapított vállalkozás eseten a megelızı naptári év utolsó napján érvényes, az MNB által megállapított deviza középárfolyamon kell átszámítani. A mutatók túllépése, vagy az azokban fennálló csökkenés csak akkor eredményezi a vállalkozás más vállalkozási formába kerülését, ha a határértéket két, egymást követı beszámolási idıszakban túllépi, vagy elmarad az érték a megjelölt határértéktıl. A besorolás idıpontjában a rendelkezésre álló két elızı évi beszámoló az irányadó. Kivétel a 2005. év, ahol függetlenül attól, hogy már rendelkezésre áll a 2004. évi beszámoló, a 2005. december 31-én történı minısítéshez is a 2003. évi beszámolót kell alapul venni.
KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ADÓALAP CSÖKKENTİ ÉS A FIZETENDİ ADÓT CSÖKKENTİ TÉTELEI Megnevezés
Igénybe veheti
Mértéke
Feltétel
Megjegyzés
Egyéb kikötések
Kamat (Beruházási hitel vagy pénzügyi lízing után fizetett kamat)
Kis- és középvállalkozások
A kamat 40%-a, de nem haladhatja meg a 6 millió forintot
2000. december 31-ét követıen pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerzıdés.
Tárgyi eszköz beszerzéséhez, elıállításához.
Utoljára abban az adóévben veheti figyelembe, amelyben a hitelt az eredeti szerzıdés szerint vissza kell fizetnie. Az adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni: ha a szerzıdés megkötésétıl számított 4 éven belül a beruházást nem helyezi üzembe (kivéve elháríthatatlan külsı ok miatti megrongálódás) vagy ha azt az adóév+3 éven belül elidegeníti.
Adókedvezmény 22/A §
Beruházás Adóalap csökkentı 7.§ (1) zs) 7.§ (11) és (12)
(a megkötés adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minısül)
Kis- és középvállalkozások (adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minısül)
(pénzügyi lízing is ide tartozik)
Nem haladhatja meg az adózás elıtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál
Az adóév egészében valamennyi tag magánszemély volt
Személygépkocsi esetén is lehet a kedvezményt érvényesíteni.
Új ingatlan, mőszaki berendezés, gép, jármő üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke. Adóévben állományba vett szellemi termék bekerülési értéke.
Nem érvényesíthetı adóalap kedvezmény a telektıl el nem választható közmő és az üzemkörön kívülinek minısülı út esetében sem.
Ingatlan adóévi felújításának, bıvítésének, rendeltetésváltozásának, átalakításának értéke. Üzemkörön kívüli ingatlan és a telek nem tartozik ide. Fejlesztési tartalék képzése Adóalap csökkentı 7.§ (1) f) 7.§ (15) 29/G § (3)
Mindenki
Az adózás elıtti nyereség 25%-a, legfel-jebb 500 millió forint
*
A 2004-es adóévtıl: a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követı 4 adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelıen oldhatja fel.Az új szabályt* elıször a 2004.december 31-i szabályok alapján elkészítendı adóbevallásban kell alkalmazni.
A fel nem használt rész után a negyedik adóévet követı adóév elsı hónapjában az adót késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetni.
* Nem számolható el fejlesztési tartalék az alábbi beruházások terhére: amelyre a számviteli tv. 52.§ (5) szerint nem számolható el értékcsökkenés amelyre a számvitel tv. 52.§ (6) szerint nem szabad elszámolni értékcsökkenést a térítés nélkül átvett eszközökkel kapcsolatban elszámolt beruházás után Jellemzıen nem számolható el a fejlesztési tartalék terhére a fenti szabályok szerint: pl. FÖLD, TELEK, KÉPZİMŐVÉSZETI ALKOTÁS, KÉP- ÉS HANGARCHÍVUM A SZOKÁSOS PIACI ÁR DOKUMENTÁLÁSI KÖTELEZETTSÉGE A 2005-rıl benyújtandó – általános szabály szerint 2006 május 30-án esedékes – bevallás idıpontjával egy idıben a kisvállalkozásnak nem minısülı vállalkozásoknak már teljes körő, a
kapcsolt vállalkozásokkal bonyolított valamennyi ügyletre vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie az alkalmazott árak dokumentálására vonatkozóan. (Eddig ez a kötelezettség csak a 2003. szeptember 1-ét követıen kötött szerzıdés alapján volt kötelezı!)
II. HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK KÜLÖNADÓJA A különadó a hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá tartozó pénzügyi intézményekre vonatkozik: bankokra, szakosított hitelintézetekre, hitel- és takarékszövetkezetekre, valamint pénzügyi vállalkozásokra, és kiterjed a külföldi hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások magyarországi fióktelepeire. A hitel- és takarékszövetkezetek közül csak meghatározott kör élvezhet mentességet. Az adó alapja fıszabály szerint a kamatkülönbözet, mértéke a kamatkülönbözet 6%-a. Az adóhatósághoz – az e célra rendszeresített nyomtatványon – 2005. január 31-ig történı külön bejelentéssel ugyanakkor e helyett választható az is, hogy az érintett adózó az adózás elıtti eredménye 8%-ának megfelelı adó fizessen. A határidı jogvesztı, elmulasztása esetén igazolási kérelem elıterjesztésének nincs helye. A különadó 2005. és 2006. évekre került bevezetésre.
III. VÁLTOZÁSOK A HELYI ADÓ RENDSZERÉBEN Bıvült az önkormányzatok adómegállapítási joga az építményadó, a kommunális adó (magánszemélyek/vállalkozók) és a tételes idegenforgalmi adó számításában. Ezentúl a fenti adónemek kivetésénél az önkormányzatok eltérhetnek a törvényes maximumtól a fogyasztói ár emelkedésének figyelembevételével (2005-ben a 2003-as infláció mértékével, 4,7%-kal.) Az önkormányzatok továbbra is saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy a törvényi lehetıséggel biztosított adót bevezetik, vagy sem, a minden adóalanyra kiterjedı adómentességet fenntartják-e. (Pl. lakás céljára szolgáló épület adómentessége; az adó alapját a hasznos alapterületben, vagy a korrigált forgalmi értékben határozzák meg, stb. Egy-egy helyi önkormányzati döntés eltérı mértékő és logikájú adóztatáshoz is vezethet.) HELYI IPARŐZÉSI ADÓ Lényegében maradt a korábbi rendszer és adómérték (2%). Új adóalap csökkentési lehetıség, hogy bármely adóalany az átlagos állományi létszám növekedése esetén 1 millió forint/fı összeggel csökkentheti a helyi iparőzési adó alapját. Ugyanakkor a kedvezmény igénybevétele esetén a késıbbi években az adóalapot meg kell növelni, ha az átlagos állományi létszám több mint 5%-kal csökken. Kapcsolt vállalkozások közötti átcsoportosítás esetén az adókedvezmény nem vehetı igénybe. EGYÉB HELYI ADÓK A tételesen megállapított helyi adók felsı határértékét az önkormányzatok a 2003.évi fogyasztói árszínvonalváltozás mértékével megemelhetik. Ezzel a lehetıséggel élnek majd az önkormányzatok, így az építményadó 900Ft/m2 helyett 942,30 Ft/m2 míg a telekadó 200 Ft/m2-ról 209,40 Ft/m2, a vállalkozók kommunális adója 2.000-rıl 2.094 Ft/m2, az idegenforgalmi adó pedig 300-ról 314,10Ft/vendégéjszaka mértékőre emelkedik.
IV. VÁLTOZÁSOK AZ ÁFA RENDSZERÉBEN A törvényben elemi erejő változások nincsenek, de több kérdés szabályozása pontosításra került. A mindennapi tevékenységet befolyásoló változások közé sorolható a részleges magáncélú használat során követendı eljárás egyértelmővé tétele. Arányosan visszaigényelhetı az adó, ha a magáncél és vállalkozási cél konkrét mértékegységő vetítési alappal egyértelmően dokumentálható. Az arányosítást és annak dokumentálását azonban csak olyan esetben kell végrehajtani, amelyre vonatkozóan a törvény konkrét, egyedi szabályozást nem tartalmaz. (Ezért nem kell vizsgálni például a telefonok magán- és hivatali célú használatának arányát sem!) Az uniós csatlakozásunkhoz kapcsolódó adózási, ellenırzési és elszámolási tapasztalatok néhány pontosító változtatáshoz vezettek. Ilyen pl. a láncügyletek megítélése, a külföldi vállalkozók Magyarországon, illetve a magyar vállalkozóknak az Unió országaiban történı bejelentkezési
kötelezettségére vonatkozó szabályainak egyértelmővé tétele. ÁFA-LEVONÁS 2005-tıl egyértelmővé vált, hogy az adólevonási jogosultság fennáll a közcélú adomány, a vállalkozási célú ingyenes átadás, a kis értékő ajándék, a sajtótermék köteles példányának átadása és a törvényi kötelezettségen alapuló ellenérték nélküli átadás esetén is. A nem kizárólagos vállalkozási célú hasznosítás esetén a tv. 38§-ában részletezett módon dokumentálandó arányok szerint az adó arányosan visszaigényelhetı. A tételes adólevonási tilalom szőkült a 3,5 tonnát meghaladó össztömegő gépjármővek vonatkozásában a parkolási szolgáltatás és az úthasználati díj esetében. 2005-tıl e jármővek esetében az adó levonható. Az eddigi 30% helyett már az adó 50%-a nem igényelhetı vissza a helyi és távolsági, illetve mobiltelefon-szolgáltatáshoz és a beszédcélú adatátviteli szolgáltatáshoz kapcsolódó számlákból. Itt emeljük ki viszont, hogy végre rögzítésre került, hogy a hivatali eszközök – óhatatlan – magáncélú használata nem képezi a magánszemély bevételét, így ezek miatt nem kell további adófizetési kötelezettséggel számolni. (Így már el lehet számolni a hivatali mobiltelefonokhoz vásárolt feltöltı kártyák költségét, amelyeknél „csak” a számlában feltüntetett ÁFA 50%-a nem igényelhetı vissza.) SZÁMLÁZÁSI KÖVETELMÉNYEK Sajnos változatlanul megmaradt a magyar nyelvő számlázási kötelezettség, így az exportırök idegen nyelven továbbra is csak tájékoztatási jelleggel egészíthetik ki a számlájukat. Amennyiben az adófizetésre a vevı kötelezett, a számlán fel kell tüntetni a vevı közösségi adószámát, illetve ennek hiányában adószámát, továbbá Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén a vevı közösségi adószámát. Az adószámok valódiságáról továbbra is meg kell gyızıdni. Ha az adóalany által teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye nem Magyarország, akkor a számlán az „áfa-törvény területi hatályán kívüli” kifejezést kell feltüntetni. Ellenırzési tapasztalatainkra hivatkozva kérjük, hogy minden adómentes értékesítési ügyletnél tüntessék fel a számlán a mentesség okát – termékexport, Közösségen belüli termékértékesítés, tárgyi adómentes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, stb. – és utaljanak a speciális (fordított) adózásra (a vevı az adó megfizetésére kötelezett személy). SAJÁT TEVÉKENYSÉGHEZ VÉGZETT SZOLGÁLTATÁS 2005-tıl csak a saját tevékenységhez végzett, az immateriális javak között szereplı – egyébként adólevonásra nem jogosító tevékenységhez kapcsolódó – szolgáltatás minısül olyan szolgáltatásnyújtásnak, amelyhez adófizetési kötelezettség kötıdik. ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTÁCIÓ Mivel a Közösségbe irányuló értékesítés esetén az adómentesség feltétele, hogy a termék Magyarországot egy másik tagállam irányában hagyja el, a törvény 2005. január 1-jétıl rögzíti, hogy ennek igazolására a fuvarokmány, illetve más olyan egyéb okmány szolgálhat, amely hitelt érdemlıen bizonyítja, hogy a termék elszállítása valamely másik tagállamba megtörtént. VEVİI KÉSZLET 2004. május 1-jétıl az áfatörvény biztosítja annak lehetıségét, hogy egy más tagállambeli adóalanynak ne kelljen bejelentkeznie Magyarországon adóalanyként a magyarországi vevıi készletébıl magyar vevı részére történı értékesítéskor, amikor a vevı teljesíti a termékértékesítés utáni adófizetési kötelezettséget. 2005. január 1-jét követıen a vevıi készletre vonatkozó ilyen egyszerősítés feltétele a kölcsönösség lesz, vagyis az, hogy az a tagállam, ahonnan a termékeket Magyarországra továbbítják, a Magyarországra történı szállítást ne tekintse termékértékesítésnek, vagy ahhoz a feltételhez kösse, hogy Magyarország is alkalmazza a vevıi készletre vonatkozó egyszerősítést. A fenti feltételek nem teljesülése esetén az eladónak nyilvántartásba kell vetetnie magát adóalanyként Magyarországon. A kölcsönösség meglétét majd a konkrét ügyek kapcsán vizsgáljuk és állapítjuk meg. 2005. január 1-jétıl a belföldi adóalanyok a más tagállamban fenntartott vevıi készleteikrıl
kötelesek folyamatos nyilvántartást vezetni. (áfa-törvény 46/A.§) ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSI HELYE Jövıre a közvetítıi (ügynöki) szolgáltatások teljesítési helye az a hely lesz, ahol az ügylet, amit az ügynök közvetített az áfa-törvény értelmében teljesítettnek tekintendı. (Ha pl. termék belföldön történı értékesítése az ügynök feladata, és az eladás megtörténik, az ügynök belföldi ÁFA felszámítására kötelezett akkor is, ha a megbízó külföldi.) AZ ÁFARAKTÁRBA TÖRTÉNİ BERAKTÁROZÁS ADÓMENTESSÉGE A módosított törvény kifejezetten nevesíti, hogy az „áfaraktározási” szolgáltatás a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítéssel és szolgáltatásnyújtással esik egy megítélés alá, és ennek megfelelıen adólevonási joggal járó adómentességet élvez. 2005. január 1-jétıl nem mentes az adó alól az az import, aminek közvetlen következményeként a terméket áfaraktárba tárolják be. ELİLEG Az adott és kapott elılegek adófizetési kötelezettsége 2005-tıl kibıvül a Közösségen belüli ügyletekhez kapcsolódó elılegek adóztatásával. Ugyanakkor a Közösségen belüli termékbeszerzéshez fizetett elılegnél az adó alapja a fizetett összeg, tehát „rá kell felszámítani” az adót, míg a belföldi ügyletnél az elıleg összege „belülrıl” tartalmazza az adó összegét. A Közösségen belüli termékbeszerzéshez fizetett elıleg estén az adófizetési kötelezettség az elıleg átadásának, átutalásának napján keletkezik, ezt kell az áfa összesítıben is feltüntetni, továbbá a számla végösszegéhez kapcsolódó áfa kimutatásával egy idıben abból levonni.(Ekkor már csak a különbözetet kell bevallani.) Az elıleg átutalásakor a bankbizonylat közlemény rovatában kérjük a partner közösségi adószámát feltüntetni! ADÓSZÁM HASZNÁLATA A 2005. január 1-jén hatályba lépett áfa-törvény módosít néhány, a Közösségen belüli szolgáltatás teljesítési helyének meghatározására vonatkozó szabályt. Amennyiben a teljesítés helyét a szolgáltatást megrendelı adóalany nyilvántartásba vételének a tagállama határozza meg, és a megrendelı egyszerre több tagállamban is nyilvántartásba vett adóalany, akkor 2005. január 1-jétıl az adóalany nem választhatja meg, mely adószáma alatt kívánja igénybe venni az adott szolgáltatást. Jövıre az igénybevett szolgáltatások esetén keletkezı adófizetési kötelezettséget abban a tagállamban kell teljesíteni, amelyben azt az adóalanyiságot eredményezı tevékenységet folytatják, amelynek érdekében ezeket a szolgáltatásokat igénybe vették. HÁROMSZÖGÜGYLET A Közösségen belüli termékértékesítési láncügylet egyszerősítését szolgáló rendszer 2005-tıl csak abban az esetben alkalmazható, ha a középsı szereplı sem a termék feladásának tagállamában, sem a céltagállamban nem rendelkezik adószámmal. Ha van adószáma az érintett tagországokban, akkor nem lehet háromszögügyletként kezelni az értékesítést. A TÉNYLEGES HASZNÁLAT ÉS ÉLVEZET ELVÉNEK (EFFECTIVE USE AND ENJOYMENT) ALKALMAZÁSI KÖRE A tényleges használat és élvezet elve – mint a teljesítés helyét egyes speciális esetekben meghatározó tényezı – alkalmazásának körét a törvénymódosítás leszőkíti a telekommunikációs szolgáltatásokra és a közlekedési eszközök bérbeadására. Az általános szabályok helyett csak ezeknél kell vizsgálni az igénybevétel tényleges helyét az adókötelezettség vagy mentesség megállapításához. A TERMÉKEXPORTHOZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK A nemzetközi fuvarozást végzıknek kedvezı változás, hogy 2005-tıl nem kell vizsgálniuk export esetén, hogy a fuvarozott terméket a megbízó ténylegesen eladta-e a címzettnek. E vizsgálat nélkül is megvalósultnak tekinthetı a termékexporttal egy megítélés alá esı adólevonási joggal járó áfa-mentesnek tekintett, a termékexporthoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás.
V. VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ RENDSZERÉBEN Az adórendszer egyszerősítése és átláthatóbbá tétele érdekében fontos lépéseket tett az Országgyőlés. Kiemelten fontosnak tartjuk az összevonandó jövedelmek progresszív adótáblájának egyszerősítését, a korábbi három kulcsos rendszer két kulcsosra történt csökkentését. A régi adótábla középsı sávjának megszüntetése változatlan „bér” esetén éves szinten 56.000,-Ft adócsökkenést jelenthet. Nyilvánvaló kormányzati cél volt, hogy a hátrányosabb helyzetőek jövedelem-pozícióit javítsák, ugyanakkor a közteherviselés arányait a magasabb jövedelmőek felé növeljék. Ennek keretében került sor a korábbi kedvezmények jövedelemtıl függı korlátozására, a különbözı jogcímeken érvényesíthetı adókedvezmények 100.000,-Ft-ban történt maximalizálására. Összességében azonban a csökkenı adókedvezményeknél magasabb összegő adómegtakarítás érhetı el, ami a munkavállalói körnél többlet forrásként jelenhet meg. A külön adózó jövedelmek esetében 20%-ról 25%-ra végrehajtott adókulcs emelés jelentıs negatív hatást fejt ki a tıkejövedelmek, ingó vagy ingatlan értékesítés és bérbeadás, az árfolyamnyereség, a pénzbeli nyeremények, stb. esetében. Kihangsúlyozzuk, hogy kifizetıi minıségben 2005. január 1-ét követıen kifizetett jövedelmek esetében – függetlenül attól, hogy a kifizetés már 2004-ben esedékes lett volna – már 25% adót kell levonni és az APEH-nek megfizetni. E szabály alól az osztalékadó kivétel, amelynél átmeneti rendelkezés teszi lehetıvé a 2004. évi mérlegben szerepeltetett osztalék kötelezettség – 2005. december 31-ig történı kifizetéséig – a korábbi 20%-os adómérték alkalmazását. A kifizetınek a forrásadós kifizetésekrıl a jövıben is kell adatot szolgáltatnia, ami kiegészül a le nem vont adóról szóló – negyedéves bontásban készített – adatszolgáltatással minden olyan kifizetés vagy juttatás esetében, amikor a kifizetınek nem nyílt fizikai lehetısége az adó levonására és az adó megfizetésére sem kötelezte ıt az adótörvény. Az un. „forrásadós” – elkülönülten adózó – jövedelmeket az 5. sz. mellékletben foglaltuk össze. KÉTKULCSOS AZ ADÓTÁBLA Az új, egyszerősített adótábla: Éves jövedelem
Adó alapösszeg
+ a sáv adója %-ban
0 - 1.500.000,-
0
18
1.500.001,- felett
270.000,-
38
Nem változik az adójóváírás, azonban a kiegészítı adójóváírás összege a minimálbér adómentességének biztosítása érdekében megemelkedett. KEDVEZMÉNYEK KORLÁTOZÁSA A számítógép, a számítástechnikai eszköz („Sulinet”) és a felnıttképzés díjának kedvezményét, a közcélú adomány kedvezményét, illetve a biztosítások kedvezményét együttesen 100.000.- Ft-ig lehet igénybe venni. Évi 6 millió forint feletti jövedelem esetén ez a keret fokozatosan csökken, 6 és fél millió forint feletti éves jövedelem esetén adókedvezmény már nem érvényesíthetı. (Ez a korlátozás viszont negatívan hathat az adományozási hajlandóságra!) Azonban a családi kedvezmény teljes egészében érvényesíthetı lesz 8 millió éves jövedelem alatt. TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK 2004-ben nagyon helytelen irányba szőkítették az adóköteles természetbeni juttatások körét, a nyújtásának feltételeit. 2005-tıl ismét érdemes újragondolni a juttatásoknak ezt a körét még akkor is, ha az így nyújtott juttatás után is kell adózni. Az adóköteles természetbeni juttatás után 44% SZJA-t, 29% TB-t és 3% munkaadói járulékot kell fizetni, ugyanakkor a magánszemélytıl nem kell semmit sem levonni. Ezek a terhek nagyon magasnak tőnnek, de adott esetben mégis nagyobb összegő használati értéke lehet a munkavállaló szempontjából, mint a juttatás helyett adott prémium, jutalom, fizetésemelés, stb. után maradó nettó bérnek.
A költségérzékenyen gazdálkodó vállalkozások nem véletlenül alkalmazzák a munkavállalói juttatási csomagokat az un. „cafeteria” rendszert. A 4. sz. mellékletünkben összefoglaltuk azokat a gyakorlatban már kitalált juttatási formákat, amelyek többsége, vagy akár egy-egy eleme kedvezı juttatási eszközként alkalmazható. Szerintünk megéri az igényeket és lehetıségeket felmérni, az adómentes természetbeni juttatások mellett akár adóvonzatúakat is nyújtani, amely lehetıségeket a döntést követıen belsı szabályzatban kell rögzíteni. Az étkezési utalvány és a helyi közlekedési bérlet térítését feltétlenül javasoljuk. Meleg étkeztetésre szóló utalvány és a helyi közlekedési bérlet adómentesen havonta 10.000 forintig, hideg étkezési utalvány esetén 6.000 forintig adható. Az éves szinten dolgozónként legálisan adott 120.000, illetve 72.000 forint adómentes jövedelem már érzékelhetı motivációt teremthet. (Bérlet térítésnél a bérletszelvényt a munkáltató köteles megırizni!) CÉGAUTÓ ADÓ 2005-tıl a magasabb értékő gépjármővek magáncélú megemelkedett a havonta fizetendı adó és járulék.
használata
esetén
jelentısen
A cégautó adó havonta fizetendı mértéke a következı: A szgk. besz. évét követı 5. és további években (Ft)
EHO (25%)
45
3.000
750
2.000
60
4.000
1.000
30
3.000
90
6.000
1.500
45
5.000
150
10.000
2.500
75
26.000
6.500
195
13.000
3.250
97,5
4.000.001 - 5.000.000
32.000
8.000
240
16.000
4.000
120
5.000.001 - 8.000.000
42.000 10.500
315
21.000
5.250
157,5
8.000.001 - 10.000.000
60.000 15.000
450
30.000
7.500
225
10.000.001 15.000.000
82.000 20.500
615
41.000 10.250
307,5
112.000 28.000
840
56.000 14.000
420
A szgk beszerzési ára
A szgk besz. évében és az azt követı 1-4. évben (Ft)
EHO (25%)
Munkaadói (EHO 3%)
1 - 500.000
6.000
1.500
500.001 - 1.000.000
8.000
1.000.001 - 2.000.000
12.000
2.000.001 - 3.000.000
20.000
3.000.001 - 4.000.000
15.000.000 felett
Munkaadói (EHO 3%)
22,5
Mit javaslunk: a cégautó adót akkor kötelezı megfizetni, ha a szigorúan vezetett nyilvántartásból (menetlevél) és a gépkocsi üzemeltetéséhez kapcsolódó körülményekbıl egyértelmően nem zárható ki a magáncélú használat. Az APEH ellenırzési gyakorlatára hivatkozva állítjuk, hogy utólag minden olyan hivatali jármőnél meg fogják állapítani a magáncélú használatot, ahol akár a legcsekélyebb ellentmondás is fellelhetı a menetlevélben feltüntetett cél, helyszín, idıpont, megtett útvonal, km-óra állás és a felhasznált üzemanyag mennyisége, tankolási helye, idıpontja, a javítás, karbantartás km-óraállása, a vezetı munkaszerzıdése, betegállománya, szabadsága, külföldi tartózkodása, vagy bármely más indirekt adat között. Kérjük, ennek megfelelıen követeljék meg a valósághő és pontos menetlevél vezetést és ha az nem engedélyezett – akadályozzák meg a magáncélú használatot. Ha ez nem biztosítható, akkor meg kell fizetni a havi adót és járulékot.
VI.
VÁLTOZÁSOK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS AZ EHO TERÜLETÉN A törvénymódosításban megfogalmazott változások a társadalombiztosítás terén szintén a közterhek csökkentése és a hátrányos helyzetőek helyzetének javítása céljából következtek be. JÁRULÉKFIZETÉS A járulékfizetés felsı határát jövıre a költségvetési törvény fix összegben határozta meg napi 16.440,- Ft, évi 6.000.600,- Ft összegben a 2004.évi 5.307.000,- Ft „plafon” helyett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a dolgozótól a 8,5%-os mértékő nyugdíjjárulékot eddig az emelt összegig kell levonni és megfizetni. (A magánnyugdíjpénztári tagoknál ennyivel emelkedik az egyéni számlájukra kerülı járulékösszeg.) A dolgozót terhelı egészségbiztosítási járuléknak (4%) továbbra sincs felsı határa, a teljes jövedelem után le kell vonni és meg kell fizetni. SZÁZALÉKOS ÉS TÉTELES EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS (EHO) Százalékos EHO-t kivételes esetekben lehet fizetni az általános mértékő – 29%-os – „TB” járulék helyett. Ilyen kifizetés többek között az SZJA tv. szerinti egyéb jövedelmek kategóriája, a kamatkedvezménybıl származó jövedelem, az egyösszegő járadékmegváltások, a kis összegő kifizetések és az adóköteles természetbeni juttatások, ha azt nem biztosítottnak nyújtják. Ezt a járulékot kell fizetni az éves adómentes kereten felüli, 44%-os SZJAköteles reprezentációs kiadás, illetve a 10.000 forint egyedi értéket meghaladó értékő üzleti ajándék éves adómentes keretén felüli értéke után. (Reprezentáció adómentes kerete: éves bevétel 0,5%-a, de maximum 10millió Ft; nagy értékő üzleti ajándék éves adómentes kerete: statisztikai létszám*5.000,- Ft). Nem kell tételes EHO-t fizetni a közösségi egyezmények, illetve nemzetközi szerzıdések hatálya alá tartozó személy után. A tételes EHO mértéke 2005. november 1-jétıl a jelenlegi 345,- Ft helyett 1950,- Ft lesz. Részmunkaidıs foglalkoztatás esetén arányosan kell számolni, de az nem lehet kevesebb az alapösszeg 50%-ánál. VÁLLALKOZÓI JÁRULÉK A nem jogi személynek minısülı társasági vállalkozói kör (bt., kkt., kv., kft. személyesen közremőködı tagja) önmaga munkáltatója nem lehetett, így munkaviszonya sem keletkezhetett a saját vállalkozásánál. Így eddig kívül maradt azon a körön, amelybe tartozó személyek a munkahelyük elvesztése esetén munkanélküli járadékban részesülhettek. E hiány pótlása természetesen elıször is járulékfizetési kötelezettséget jelent, amit vállalkozói járulék néven a Munkaerıpiaci Alapnál elkülönített vállalkozói alaprész javára kell befizetni. A járulék alapja a személy által meghatározott összeg, de minimum a minimálbér – 2005-ben 57.000,- Ft –, maximum a járulékfizetési felsıhatár – 2005-ben 6.000.600,- Ft –, mértéke 4%. Vállalkozói járadék egyéb feltételek mellett akkor jár a munkanélkülivé vált vállalkozónak, ha a munkanélkülivé válását megelızı négy éven belül legalább 365 nap idıtartamig egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként folytatott tevékenységet, és e tevékenység folytatása alatt vállalkozói járulék-fizetési kötelezettségének eleget tett. A vállalkozói járadék folyósításának leghosszabb idıtartama 270 nap. KÉPVISELET, MEGHATALMAZÁS Új definícióként jelenik meg a bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltató. Ha az adózás rendjérıl szóló törvény szerint nincs meghatalmazás alapján képviseletre jogosult személy, akkor magát a munkavállalót (foglalkoztatottat) kell meghatalmazottnak tekinteni a saját munkaviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlása esetében.
VII. VÁLTOZÁSOK AZ ILLETÉKTÖRVÉNYBEN A változások indoklása az illetékek körében is a társadalmi igazságosság: azok a vagyonszerzık is hozzájáruljanak a közterhekhez, akik ellenérték nélkül jutnak vagyoni javakhoz. Ennek a ideológiának a jegyében 2005-tıl megszőnik az értékpapírok, illetve a társaságokban levı részesedések ajándékozása és öröklése esetén az illetékmentesség. Az egyes eljárási illetékek mértéke általában az inflációs kiigazítás mértékével fog – a pénzügyminiszter döntésétıl függıen
– emelkedni. Néhány tételes eljárási illeték, illetve illeték alap emelkedett (bontóperi, cégjogi, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának illetéke, illetve a vállalkozótól történı új lakás vásárlásának illetékmentessége csak 15 millió forintig maradt hatályban. Az elıfordult illetékbélyeg hamisítások miatt – elsı lépésben – az adóhatóságoknál és az okmányirodáknál elsısorban banki átutalással illetve készpénz átutalási megbízás feladásával kell az illetékfizetési kötelezettséget teljesíteni. LAKÁSSZERZÉS Vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített lakásoknál a törvény a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alóli teljes mentességet az eddigi 30 millió forint helyett a 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékő lakások esetén biztosítja. Ugyanakkor, ha az új építéső lakás forgalmi értéke több mint 15 millió forint, de a 30 millió forintot nem haladja meg, akkor csak a 15 millió forint feletti összegre esı illetéket kell megfizetni. (Kivétel: ha az úgynevezett cserét pótló vételre vonatkozó szabályok szerint a vevı az általa eladott lakás értékével csökkenti a fizetendı illeték alapját.) A 15 millió forintos rész illetékmentessége tehát a 30millió forint feletti vételár esetén egyáltalán nem érvényesíthetı. A lakástulajdon visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke maradt: 4millió forintig 2%, felette 6%. (Pl. egy 31 millió forint vételárú lakás után 4.000.000*2% + (31.000.000 4.000.000)*6% = 1.700.000,- Ft illetéket kell fizetni.) ÉRTÉKPAPÍR ÉS A VAGYONI BETÉT (ÜZLETRÉSZ) ÖRÖKLÉSI ÉS AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉKE A takarékbetét ingyenes szerzése (öröklés, ajándékozás) továbbra is illetékmentes, viszont illetékköteles lesz az értékpapír, illetve a gazdasági társaság tagját megilletı vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) ajándékozás útján történı szerzése, valamint az értékpapír öröklés útján történı szerzése. A fentiekkel összhangban az új szabályozás visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá vonja az értékpapír öröklési szerzıdéssel való megszerzését. (Az öröklési szerzıdéssel való szerzés ugyanis nem tárgya az öröklési illetéknek.) Ugyanakkor az értékpapír, a gazdasági társaság tagját megilletı vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) visszterhes, illetve öröklési, ajándékozási illeték alá nem esı, más módon történı szerzése (pl. apport, adásvétel) általában továbbra sem esik visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá, ezért idıben érdemes ezzel az egyáltalán nem kellemes, de anyagilag érzékeny kérdéssel foglalkozni. (Üzletrész öröklése esetén az örökös az adott társaság utolsó éves beszámolója szerinti saját tıke értéke után 10% illetéket köteles fizetni.) Kedvezı változás, hogy nem csak azon ajándék megszerzése vált illetékmentessé, amikor az ajándékozót (természetbeni juttatás címén) személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli, hanem az is, amikor akár az ajándékozót, akár az ajándékozottat személyi jövedelemadó-, társadalombiztosítási járulék- vagy egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. GÉPJÁRMŐVEK A gépjármővek visszterhes szerzése esetén fizetendı illeték alapmértéke (15Ft/cm3) nem változott ugyan, de az 1890 cm3-t meghaladó hengerőrtartalmú személygépkocsinál és az 500 cm3-t meghaladó motorkerékpároknál 20Ft/cm3 fizetendı. „Turbófeltöltéses” Wankelmotorok esetében 30 Ft/ cm3 az illeték mértéke.
VIII. AZ ADÓZÁS RENDJÉRİL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÁLOZÁSAI ADÓHATÓSÁGI IGAZOLÁSOK KIADÁSA Folytatódik az a korábban elkezdett folyamat, amelynek keretében a jogalkotó az idáig csak az államigazgatás általános szabályairól szóló törvényben rögzített eljárási lépéseket részletezetten áthelyezi az adózás rendjérıl szóló törvény adóeljárási szabályai közé. Az adóhivatalokkal keletkezı vitás eljárási kérdések e lassú, de következetes törvény-szerkesztési munkának köszönhetıen talán a jövıben lecsökkenhetnek. Ezúttal az adóhatósági igazolások kerültek sorra,
a törvény által nevesítve. ADÓKÖTELEZETTSÉGET NEM ÉRINTİ HATÁRIDİK Egyaránt egy hónappal tolódik a munkáltatói adómegállapítás (áprilisról májusra), a munkáltatói adómegállapítás utáni befizetés és visszafizetés (májusról júniusra), valamint az éves adóbevallás és adófizetés (áprilisról májusra) határideje. Ehhez kapcsolódó elınyös változás, hogy az önbevalló magánszemély továbbra is a bevallása beérkezésétıl számított 30 napon belül igényelheti vissza az ıt megilletı személyi jövedelemadót, de a legkorábbi idıpont ezentúl nem május 20., hanem március 1. Sıt, már a 2004-es jövedelmekre is alkalmazni kell a módosítások közül a munkáltatói adómegállapításra, a magánszemélyek adóbevallására és adókiutalására, valamint az adatszolgáltatáson alapuló adóhatósági adómegállapításra vonatkozó szabályokat. Például a 2004. évi szja-bevallás 2005. május 20-ig esedékes. Az elızı évek tapasztalatai szerint az éves elszámolás általában SZJA-visszaigényléssel jár, így ennek idıpontja az elszámolás határidejére tolódik ki. (Fentiek miatt – jelentısebb összegő visszaigénylési lehetıség esetén – érdemesebb az önbevallást választani, ami viszont az adóbevallás önerıbıl történı elkészítését, vagy költséget okozó elkészíttetését vonhatja maga után a magánszemély részérıl.) Ugyanakkor új kötelezettséget jelent a munkáltató részére, hogy a munkavállalók adóelszámolásra vonatkozó döntésének eredményét – önbevalló, vagy a munkáltató számolja el az éves adóját – már január 31-ig le kell jelenteni az APEH-nek. Ezért kérjük, ellenırizzék le, hogy mindenkire kiterjedıen visszaküldték-e irodánknak a szükséges nyilatkozatokat. AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI MULASZTÁS SZANKCIÓI A kifizetıi adatszolgáltatást érintı mulasztásért az eddig törvényben maximumként meghatározott 200.000,-Ft összegő bírság minden érintett magánszemély után kiszabható! Igazán nem akarunk riogatni a veszéllyel, de ez a hiányos, vagy késedelmes vagy pontatlan adatszolgáltatásnál akár több millió(!) forint összegő bírság kiszabását is lehetıvé teszi! Fentiek miatt a 2005. évet az együttmőködésünkben a szervezettség, rendszeresség, pontosság és teljes-körőség javításának évének tekintjük. Kérjük, hogy külön levelezés, felszólítás és sürgetés nélkül küldjenek meg minden szükséges adatot a kért határidıre annak érdekében, hogy az adatszolgáltatások ellenırzésére és határidıre történı teljesítésére elegendı idı álljon rendelkezésre. Az Art. 172. §(1) c pontja megerısíti, hogy mulasztási bírság szabható ki ha az adóalany a bejelentési, bejelentkezési, változás-bejelentési, adatszolgáltatási, bankszámlanyitási és bevallási kötelezettségét nem teljesíti. KÖZÖSSÉGI ADÓSZÁM ÉS AZ ADÓMENTES TEVÉKENYSÉG A korábbi szabályokkal ellentétben 2005-tıl a kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végzı alanynak is közösségi adószámért kell folyamodnia, ha az áfatörvény 15.§ (5) bekezdése, vagy 15/A.§ szerinti (azaz a megrendelı székhelye alapján teljesülı, valamint a közösségen belüli teherközlekedésnek minısülı, továbbá egyéb) szolgáltatásokat nyújt közösségi adóalanynak, vagy vesz tıle igénybe. A GYAKORÍTOTT ÁFABEVALLÁSI LEHETİSÉG MEGSZŐNÉSE A jogszabály eddig lehetıvé tette, hogy bizonyos adózók – elsısorban exportorientált, vagy nagy volumenő, hosszú ideig tartó beruházással induló vállalkozások - az elıírtnál gyakrabban (negyedévente, havonta, havonta kétszer) teljesítsék bevallási kötelezettségüket, és így korábban jussanak hozzá a költségvetéstıl a visszaigényelt adóhoz. Ez a lehetıség már csak 2005. június 30-ig marad fenn, ezen idıponttól pedig teljesen megszőnik. A negatív pénzügyi pozícióval már most kell számolni, a szükséges finanszírozási döntéseket idıben meg kell hozni. A KIRENDELT KÜLFÖLDI MAGÁNSZEMÉLY BEJELENTÉSE Az egy évvel ezelıtt bevezetett, fenti személyek bejelentését érintı szabály megváltozott: ezután nem elıre, hanem utólag kell bejelenteni a nem önálló tevékenység végzésére kirendelt magánszemélyt, ha 183 napot meghaladóan belföldön tartózkodott, vagy ha díjazását, fizetését és egyéb térítését nem a külföldi illetıségő munkáltató, és nem az ı nevében fizetik, vagy ha az elıbbi juttatásokat a belföldi telephely vagy állandó bázis viseli. (Anyavállalattól a társasághoz kirendelt külföldi munkavállalókra vonatkozó elıírás!) ADATSZOLGÁLTATÁS KAMATKIFIZETÉSRİL
Az uniós Megtakarítási irányelv alapján az uniós (nem magyar) tagállamban illetıséggel bíró magánszemélynek kamatot juttató kifizetı 2005-tıl adatszolgáltatási kötelezettséggel tartozik az állami adóhatóság felé a haszonhúzó adatairól és a kifizetett kamatokról. Kamatnak tekintendı minden követeléshez kapcsolódó jóváírt vagy kifizetett kamat (a jogszabály külön az állampapírból, kötvénybıl, adósságlevélbıl származó kamatokat nevesíti, de kizárja a késedelmi teljesítés kamatát). ADÓELLENİRZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ VÁLTOZÁSOK Az adóhatóság ezentúl hosszabb ideig folytathatja az ellenırzési tevékenységet: a vizsgálat befejezésének határideje alapvetıen maradt 30 nap, de ezt a határidıt a felettes szerv egyszer 90 nappal meghosszabbíthatja. A másodfokú adóhatóság indokolt esetben további 90 napig terjedı idıre hosszabbíthatja meg a vizsgálatot. Az adóhatóság az ellenırzési határidı lejártát követıen ellenırzési cselekményeket nem végezhet. Új jogosítványokat kaptak az adóellenırök a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszín, helyiség és gépjármő átvizsgálására, a talált tárgyi bizonyítási eszköznek minısíthetı dolgok lefoglalására. (Art. 103.§) A helyszíni próbavásárlások számának növelése érdekében a fıállású ellenırök mellé kisegítı ellenıröket állíthat az adóhivatal.
IX. EGYÉB VÁLTOZÁSOK ÉS TUDNIVALÓK Az egyéb, a jelen anyagunkban ki nem emelt adók vonatkozásában is történtek változások. Ezek hatását az adott adónem elıírásainak megfelelıen a munkánk során figyelemmel kísérjük. Kérjük azonban, hogy a tevékenységüktıl függı adók, járulékok és illetékek vonatkozásában folyamatosan kövessék figyelemmel a jogszabályokat. Tájékoztatónk nem térhet ki minden változásra és nem helyettesítheti a konkrét tanácsadást. Kérjük, hogy minden esetben forduljanak megbeszélése érdekében.
irodánkhoz
a
konkrét
gazdasági
kérdések
3. sz. melléklet
TOP-LISTA 2005 Megszívlelhetı, figyelemfelhívó információk 2005-re Az alábbiakban felsorolásra kerülı tételekkel adót, vagy késıbbi adóbírságot és persze sok-sok felesleges idegeskedést takaríthat meg. Javasoljuk, hogy minden eszközt használjanak fel a kockázatok csökkentése, illetve a költségtakarékos gazdálkodás feltételeinek bıvítése érdekében. 1. Cafeteria rendszer juttatásaival az adó- és járulékterhek csökkentése! Adómentes természetbeni juttatások beemelése a munkavállalók érdekeltségi rendszerébe. A 4. sz. mellékletben felsorolt elemek közül a dolgozónak és a munkáltatónak egyaránt kedvezı juttatási elemmel az adó- és járulék terhelés jelentısen csökkenthetı. 2. Osztalék kifizetés 20% forrásadóval! Még a 2004. évi mérlegzárás során a tárgyévi eredmény kiegészíthetı a szabad eredménytartalékkal olyan mértékig, amelynél még a saját tıke 30%-áig terjedı osztalék 20% forrásadóval fizethetı. Az így meghatározott osztalék 2005. december 31-ig még ezzel a 20%-os osztalékadóval fizethetı ki a belföldi magánszemély tulajdonosnak, így elkerülhetı, hogy a ki nem fizetett részt 2006-tól 25%-os adó terhelje. 3. Üzletrészek örökléséhez kötıdı vagyonszerzési illeték elkerülése! Magánszemély tulajdonosok az üzletrészeik vagyonértéke (öröklést megelızı idıszaki beszámoló saját tıkéje) vonatkozásában idıben rendelkezzenek arról, hogy az esetleges öröklés esetén az örököst a lehetı legkisebb összegő illeték (10%) terhelje. Ennek keretében az üzletrészek „idıben, névértéken történı” átadása javasolt.
4. Tagi kölcsönök forrásainak dokumentálása! Magánszemély tulajdonosok által a társaság rendelkezésére bocsátott jelentıs összegő tagi kölcsönök vonatkozásában javasolt a kölcsönök eredetét, forrását bizonyító dokumentumok összegyőjtése, illetve ha már esetleg kidobásra kerültek, azok pótlása. Igazolt forrásokkal elkerülhetı, hogy az adóhivatal célvizsgálat keretében esetlegesen eltitkolt jövedelembıl származó eszköznek minısítse az adott tagi kölcsön összegét. (Az eltitkolt jövedelem után az SZJA tv. becslési eljárásra vonatkozó szabályai alapján személyi jövedelemadó hiányt állapítanak meg.) 5. Cégautó adó visszamenıleges és jövıbeni havonkénti megfizetésével az adókockázat csökkentése! Hivatali gépjármővek magáncélú használata miatti, korábban meg nem fizetett adó önellenırzése. Az APEH átfogó ellenırzéseinek visszatérı eleme, hogy adóhiányt állapít meg mindazon társas vállalkozásnál, ahol a személygépkocsi(k) kizárólagos hivatali célú használata megdönthetetlenül nem bizonyított. A menetlevelek hiánya, vagy belsı ellentmondása megalapozza az adóhiány megállapítását. A visszamenıleges adóbevallással a bírság elkerülhetı. 2005-tıl az eddigi gyakorlattól eltérıen is javasolt a magáncélú használat miatti adó megfizetése, ha egy minden részletében kifogástalan, a valóságot tükrözı, magáncélú használatot nem tartalmazó menetlevél folyamatos vezetése nem biztosítható. 6. Helyi közlekedési bérlet biztosítása adómentesen! A munkavállalóknak 2005-tıl adómentesen téríthetı a helyi közlekedési bérlet is 2000,- Ft/hó mértékig. Ha a dolgozó étkezési térítésre is jogosult, úgy annak adómentes mértékébıl (4.000 forint hideg étkezés, 8.000 forint meleg étkezetés esetén) a helyi bérlet áráig a bérlettérítés adómentesen kiegészíthetı. Így pl. ha Budapesten dolgozó meleg étkeztetésre jogosító utalványt kaphat 8.000 Ft-ig, de a teljes budapesti helyi bérletet meg akarják téríteni (5.950,-Ft/hó), akkor a bérlet árának kifizetése mellett további 4.050,-Ft értékő meleg étkezésre jogosító utalványt kaphat adómentesen havonta. Ha a dolgozó nem étkezési jegyet kér, elszámolhat a nevére kiállított éttermi számlával is. A neki adómentesen kifizethetı étkezési térítés éves szinten összevonható és akár egyszeri alkalommal is „elkölthetı”. 7. Társaság adó alapjának csökkentése akár „visszamenıleg” 2004-re is! A társasági adótörvény változása miatt a hosszúlejáratú, devizában fennálló kötelezettségek év végi átértékelése során keletkezı árfolyam nyereség hatása semlegesíthetı idıbeli elhatárolással. A számviteli politika módosításával már 2004-re visszamenıleg is elkerülhetı a nem realizált árfolyam nyereség utáni társasági adó fizetése. (Teendı: munkatársunk értesítése!) A döntésnél arra is figyelemmel kell lenni, hogy a jövıbeni bizonytalan árfolyam alakulásból származható árfolyam veszteség összegét viszont az adóalapba vissza kell emelni! 8. Beruházási kedvezménnyel érintett tárgyi eszközök értékesítésének 4 évre történı felfüggesztése! A beruházási adókedvezmény új mőszaki berendezés, ingatlan (földterület nélkül) beszerzéséhez kapcsolódóan – az éves adózás elıtti eredmény 25%-áig, de maximum 30 millió forintig továbbra is érvényesíthetı a társasági adóból. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy az így kedvezményezett eszközöket a szerzéstıl számított 4 éven belül nem szabad értékesíteni! Ezért ellenırizni kell az esetleges lízingszerzıdéseket, opciós visszavásárlási garanciákat, apportálni tervezett eszközök körét, stb. Ha az eszköz 4 éven túl kerül értékesítésre, akkor már nem kapcsolódik hozzá szankció (adókedvezmény visszafizetési kötelezettsége kamattal növelten!) 9. Folyamatos beruházási tevékenységgel a fejlesztési tartalék képzés adókedvezményének véglegessé tétele! Annak ellenére, hogy az egyes adóévekben képzett fejlesztési tartalékot „csak” 4 év alatt kell „elkölteni”, már most felhívjuk a figyelmet a folyamatos beruházás szükségességére. 2005-tıl a kortárs képzımővészeti alkotás is elfogadható beruházás a fejlesztési tartalék terhére! Javasoljuk, kerüljék el, hogy az utolsó év(ek)ben nagy összegő, esetleg meggondolatlan fejlesztést kelljen végrehajtani, vagy a korábbi adókedvezményt pótlékkal növelten vissza kelljen fizetni. 10. Köztartozások megfizetéséhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítése. A Társasági adó alapja csökkenthetı az iparőzési adó 50%-ával, de csak ha nem áll fenn az adózónak köztartozása, ezért tehát az adófizetési kötelezettségek teljesítését folyamatosan érdemes ellenırizni, az esetleges elmaradásokat kifizetni, hogy az adókedvezmény ne vesszen el.
11. A szokásos piaci ár meghatározását tartalmazó nyilvántartás elkészítésével és alkalmazásával az adókockázat csökkentése. A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak dokumentálási kötelezettsége már nem új szabály. Ellenırzési tapasztalatok alapján ismételten kiemeljük a fontosságát, mert hiánya esetén az APEH mulasztási bírságot szab ki, amelynek mértéke akár 2 millió forint is lehet! 12. Bejelentési, adatszolgáltatási és bevallási kötelezettség teljesítésével a mulasztási bírság elkerülése. Az adózás rendjérıl szóló törvény módosítása már ijesztı mértékő mulasztási bírság kiszabását teszi lehetıvé. Az adatszolgáltatással kapcsolatban kiszabható mulasztási bírság felsı határa az adatszolgáltatással érintett magánszemélyek számának és a törvényben rögzített legmagasabb bírság mértékének (200.000,-Ft) SZORZATA! Ha tehát pl. az önadózást választó alkalmazottak január 31-ig esedékes K30 és K32 jelő, a dolgozók éves jövedelmeirıl szóló K31 jelő éves munkáltatói elszámolás adatainak, vagy a NYENYI (nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap) lejelentése – alapadatok hiányában – nem teljesíthetı határidıre, számolni lehet a bírsággal! Kiemelt gondot kell fordítani a dolgozók foglalkoztatásához kapcsolódó adatszolgáltatásokra! 13. Adóoptimalizálás az egyéb ingatlan bérbeadásához kapcsolódó adómentesség, vagy az áfafizetési kötelezettség rugalmas, évenkénti megválasztásával. Az egyéb ingatlan bérbeadási tevékenység alapvetıen adó- (áfa)mentes tevékenység, de új cég alapításakor, vagy minden év végén december 31-ig a következı évre, vagy a tevékenység társasági szerzıdés módosításával járó felvételekor adó-(áfa)kötelessé változtatható. 13+1. Az egyedi kérelem alapján korábban engedélyezett gyakorított áfa bevallási (a gyakorlatban visszaigénylési) lehetıség megszőnésének következményeire való tudatos felkészüléssel a felesleges feszültségek csökkentése. 2005. július 1-vel megszőnik az adózókra nézve kedvezı lehetıség, miszerint az elızmény adatai alapján egyébként éves bevalló negyedéves, a negyedéves bevalló havi, illetve a havi bevalló kéthetenkénti elszámolási idıszakonként számolhat el az áfa-ról. A megszőnés idıpontját követıen az egyébként levonható és visszaigényelhetı adó elszámolására csak az általános szabályok szerint kerülhet sor, így a finanszírozásban újabb tényezıvel kell (sajnos) számolni. A tudatos felkészüléssel elkerülhetı a meglepetésszerő pénzügyi feszültség.
4. sz. melléklet
„CAFFETERIA” RENDSZER ELEMEI Az szja tv. paragrafusaira hivatkozással I. KATEGÓRIA: NETTÓ JUTTATÁS 2,7-SZERES KÖLTSÉGGEL, ahol az adott kifizetés teljesítése, vagy szolgáltatás nyújtása a kedvezményezett magánszemély jövedelme és a munkabérekkel azonos adókat és járulékokat kell megfizetni. Az így kifizetett összegek értékének kalkulációjára vonatkozó szabály: a juttatás bruttó összege után a kedvezményezettnek kell megfizetnie 38% SZJA-t, 11,5% „TB"-t, 1,0% munkavállalói járulékot, valamint a kifizetı köteles fizetni a juttatás bruttó összege után 29% TB-t, 3%munkaadói járulékot, 1,5% szakképzési hozzájárulást. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy 100.000,-Ft összegő juttatás esetén a kedvezményezett által élvezett nettó jövedelem 49.500,-Ft, és a munkáltató a levont adókon és járulékokon kívül (50.400,-Ft) további 33.500,-Ft adót és járulékot köteles fizetni. (A 133.500,-Ft összköltségbıl a kedvezményezettnek maradó nettó juttatás csak 49.500,Ft, az összköltség 37%-a! Másképpen fogalmazva: a nettó juttatás 2,7-szeres költségbıl adható! Ilyen bérjellegő juttatás tehát nem elınyös sem a munkavállaló sem a munkáltató részére. A társasági adóban elismert költség a juttatás bruttó értéke és az utána megfizetett adók és járulékok összege. Munkabér, prémium, jutalom kifizetés Adóköteles biztosítás 3. § 50. Önkéntes kölcsönös pénztári támogatói adomány 28. § Üdülési hozzájárulás, üdülési költségek átvállalása pénzbeli kifizetéssel 16. §, 25. §, 28. § Albérleti hozzájárulás 2.§.6
Értékpapír juttatás 77/A § Speciális szabály alá esı juttatások: Elismert munkavállalói program 77/C § Nem a szerzéskor, hanem az elidegenítéskor keletkezik adófizetési kötelezettség. Nincs tb-járulék, munkavállalói járulék, a magánszemély 25% forrásadót fizet Kedvezményezett részesedéscsere 77/A § Árfolyamnyereségbıl származó jövedelem a megszerzett pénzösszeg Értékpapír formájában megszerzett bevételnél választási lehetıség: a) szerzéskor adózik (árfolyam nyereségbıl származó jövedelem) b) átruházás alapján meghatározott jövedelem után fizet adót Dolgozói részvény 77/A § Nem bevétel a jegyzett tıkének a saját tıke terhére történı felemelése. Munkaviszonyból származó jövedelem a bevonáskor, átalakításkor, visszavásárláskor kapott vagyoni érték II. KATEGÓRIA: NETTÓ JUTTATÁS 1,8-SZERES KÖLTSÉGGEL Adóköteles természetbeni juttatásnak minısülı juttatás, amelynél a juttatás értéke után a kifizetıt terheli 44% SZJA, 29% TB munkavállaló kedvezményezett, vagy 11% EHO nem munkavállaló kedvezményezett esetében, továbbá 3% munkaadói járulék. Ez az I. kategóriás bérjellegő kifizetés szerinti 133.500,-Ft összegő keret felhasználása esetén azt jelenti, hogy a munkavállaló kedvezményezett 75.852,-Ft* juttatásban részesülhet, és a kifizetı további 57.648,-Ft összegő adót és járulékot köteles fizetni. E szerint a nettó juttatás 1,8-szoros költségbıl adható a bérnél számolt 2,7-szeres helyett! Nem munkavállaló kedvezményezett esetében a 133.500,-Ft-os keretbıl 84.494,-Ft** értékő juttatás fizethetı, ami után a fizetendı adó és járulék 49.006,-Ft. (*számítása: 133.500/176% = 75.852) (**számítása: 133.500/158% = 84.494) A társasági adóban elismert költség a juttatás bruttó értéke és az utána megfizetett adók és járulékok összege. Ruházat természetbeni költségtérítés 69. § Sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás 69. § 1) h. Minden olyan természetbeni juttatás, amit az SZJA tv. 69§-a szerint nyújtanak és a tv. 1.sz. melléklete szerint nem adómentes. Adóköteles természetbeni juttatás a munkavállalóknak belsı szabályzat szerint ingyenesen adott bármilyen termék vagy szolgáltatás, de feltétel, hogy azokhoz a munkavállalók azonos feltételekkel juthassanak hozzá. (Ötletek: uszodabérlet, fitness, múzeumi belépı, kereskedelmi utalvány, nem munkásszállításnak minısülı személyszállítás, közös ismérvek alapján a kollektívára kiterjedıen kötött biztosítás, stb.) III. KATEGÓRIA: NETTÓ JUTTATÁS 1-SZERES KÖLTSÉGGEL A meghatározott juttatás vagy kifizetés vagy nem képezi a magánszemély bevételét, vagy adómentes bevétel az SZJA törvény tételes szabálya alapján, vagy adómentes természetbeni juttatásnak minısül az SZJA tv. 1. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelıen, így bármelyik esetben adóteher nélkül nyújtható. Ebben a kategóriában a juttatás értéke egyenlı annak költségével, és ez a költség a társasági adóban is elismert ráfordítás. Sportintézményi szolgáltatás 1. sz. mell. 8.7. Temetési segély 1. mell. 1.3. (házastárs vagy egyenes ágbeli rokon részére) Foglalkozás egészségügyi szolgálat 1. sz. mell. 8.6. 1993. évi XCIII. Tv. Költözködéshez nyújtott szolgáltatás 1. sz. mell. 8.11. Munkásszállás 1. sz. mell. 8.6. Szolgálati lakás 1. sz. mell. 8.6. Használt számítógép ingyenes juttatása 1. sz. mell. 7.11. Internet-használat ingyenesen 1. sz. mell. 7.11. Lakáscélú támogatás 1. sz. mell. 2.7., 9.3 Adómentes az építési költség 30%-áig, de 5 évenként maximum 750.000,- Ft-ig, ha a lakás mérete a méltányolható lakásigényt nem haladja meg. A felhasználással a
kedvezményezett köteles elszámolni Lakáscélú hitel kamata 72. § Nem keletkezik kamatkedvezmény címén jövedelem, ha a lakás mérete a méltányolható lakásigényt nem haladja meg Munkaruházati juttatás 1. sz. mell. 8.24., 9.2 Adómentes biztosítás 1. sz. mell. 6.3. Mővelıdési intézményi szolgáltatás 1. sz. mell. 8.6. Képzési, oktatási költség megtérítése 7. § (1) p) Étkezési hozzájárulás 1. sz. mell. 8.17., CXXXV. tv. 96.§. 8.000.- Ft ill. 4.000.- Ft-ig adómentes természetbeni juttatás, a korlátokat meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatás vagy pénzbeli jövedelem. 2005-tıl ha helyi közlekedési bérlet térítéssel együtt adják, akkor a helyi bérletbıl adómentes 2.000 Ft, de ez a kettı együtt max 6.000 vagy 10.000 Ft / hó lehet. Üdülési csekk 1. sz. mell. 8.3., 9.1, 69.§.1) g A minimálbérig adómentes, a feltételeknek meg nem felelı rész természetbeni juttatás Belföldi üdülés biztosítása saját vagy bérelt üdülıben 1. sz. Mell. 8.33., 9.4, 69.§.1) g A minimálbérig adómentes, a korlátot meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatás Védıszemüveg 1. sz. mell. 8.8. 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet Csak ha a feltételeknek megfelel (pl. munkahelyi tárolás) Nyugdíjba vonuláskor adott ajándék 1. sz. mell. 8.18. Adómentes természetbeni juttatás 15.000.- Ft-ig, az adóköteles része pénzbeli jövedelem Csoportos személyszállítás 1. sz. mell. 8.11. Adómentes, a feltételeknek meg nem felelı juttatás természetbeni juttatás Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás 7. § (1) k) Minimálbérig nem bevétel, a feltételeknek meg nem felelı juttatás munkaviszonyból származó jövedelem Helyi bérlet juttatása 1.sz. mell. 8.29. 2.000,-Ft/hó összegig adómentes természetbeni juttatás, de étkezési hozzájárulás fizetése esetén annak terhére kiegészíthetı Üzemanyag megtakarítás 25. § (2) a Munkába járás saját személygépkocsival 25. §2) b) Helyközi bérlet, menetjegy kötelezı megtérítése 1. sz. mell. 8.29., 3. sz. mell. II. 78/1993 (V.12) Korm rend Adómentes természetbeni ill. pénzbeli juttatás (bérletet le kell adni, vagy bérlet juttatás, vagy a cég nevére szóló számla kifizetése) Napidíj 27. §, 28. § 23/1989 (III.12) MT rendelet, 168/1995 (XII.27) Korm rend Külföldi: nem önálló tevékenység jövedelme, ahol a bevételbıl levonható annak 30%-a, max. napi 10 USD Belföldi: 110 Ft/ nap Saját személygépkocsi hivatali használatának költségtérítése 25. §, 3. sz. mell. II.6 nem önálló tevékenység bevétele, mellyel szemben az útnyilvántartás (kiküldetési rendelvény) alapján költségként elszámolható az üzemanyag fogyasztás (APEH norma és üzemanyag ár alapján) + 3Ft / km Iskolakezdési támogatás 1. sz. mell. 8.30. 17.000 forintig adómentes, felette az adóköteles rész munkaviszonyból származó jövedelem
5. sz. melléklet
AZ ELKÜLÖNÜLTEN ADÓZÓ JÖVEDELMEK ADÓMÉRTÉKEI (%) A jövedelem jogcíme Ingó nem üzletszerő értékesítése
A szerzés éve 2004 2005 20
25
Ingatlan, vagyoni értékő jog átruházása
20
25
Ingatlan-bérbeadás termıföld haszonbérbe
0
0
Ingatlan-bérbeadás lakás, iroda, garázs, stb.
20
25
Ingatlan-bérbeadás akás önkormányzati bérlakásnak
20
0
Társasház jövedelme
20
25
Kamat
0
0
Tızsdei árfolyamnyereség
0
0
Árfolyamnyereség
20
25
Értékpapír-kölcsönzés
20
25
20, 35
20, 35*
Osztalékelıleg
20
25
Vállalkozásból kivont jövedelem
20
25
Privatizációs lízing
20
25
Pénzbeli nyeremény
20
25
Nem pénzbeli nyeremény
25
33
Kis összegő (legfeljebb 15ezer forint) kifizetés
38
38
Ingó, ingatlan, vagyoni értékő jog átruházása tartási, öröklési, életjáradéki szerzıdéssel**
20
25
Ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerzıdés**
44
44
Ellenszolgáltatás nélkül fizetett életjáradék**
35
35
Osztalék
* A 2006. január 1-jét követıen kifizetett osztalék után 25%, illetve 35% ** Adómentes a jövedelem, ha az eltartó, életjáradékot folyósító, az öröklési szerzıdés kedvezményezettje magánszemély, illetve ha az önkormányzat nyugdíjban részesülıvel köt ilyen szerzıdést.
6. sz. melléklet
HASZNOS LINKEK
