2005. évi CXLIII. törvény az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény módosításáról 1
1. § Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kéményseprő-ipari közszolgáltatás biztosítása a megyei, megyei jogú városi és a fővárosi önkormányzat kötelező feladata, amelynek a működési területén való ellátását a községi, városi önkormányzat, illetőleg azok társulása a megyei önkormányzattól átvállalhatja.” 2. § A Kötv. a következő 2/A–2/B. §-sal egészül ki: „ 2/A. § (1) A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátása a következő feltételek mellett vállalható át: a) az átvállalásról a községi, városi önkormányzat, illetőleg azok társulása az átvállalás időpontját megelőző legalább hat hónappal korábban dönt, és erről haladéktalanul értesíti a megyei önkormányzatot, b) az átvállalásra a következő év január 1. napjával kerülhet sor, c) az átvállalást írásbeli megállapodásba kell foglalni, d) a községi, városi önkormányzat a következő év január 1-jei hatálybalépéssel megalkotja a közszolgáltatásra vonatkozó rendeletét, az átadó megyei önkormányzat pedig úgy módosítja a rendeletét, hogy annak hatálya a feladatot átvállaló önkormányzat(ok)ra az átvállalás időpontjától már nem terjedhet ki. (2) Ha a községi, városi önkormányzat, illetőleg azok társulása a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátását nem vállalja tovább, a feladatnak a megyei önkormányzat részére történő visszaadása során az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni. (3) A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás átvállalására és visszaadására az átadó önkormányzatnak a közszolgáltatás ellátására irányuló, a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval kötött szerződésében meghatározott időtartam lejárta után vagy a közszolgáltatási szerződést kötött felek közös megegyezése esetén kerülhet sor. 2/B. § (1) A kéményseprő-ipari közszolgáltatás átadására, illetőleg visszaadására vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a kéményseprő-ipari közszolgáltatással érintett működési területet; b) a feladat átvállalásának, illetőleg visszaadásának kezdő időpontját; c) a folyamatban lévő ügyek iratainak az ügy számát és jellegét feltüntető jegyzékét; d) a feladat visszaadásának szabályait. (2) A kéményseprő-ipari közszolgáltatással összefüggő folyamatban lévő ügyek iratait az átadás, illetve a visszavétel napjáig kell az átvevő részére átadni.” 3. § A Kötv. 3. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „ f) kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás: a lakásban, helyiségben a tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló kémény járatának és tartozékainak időszakos ellenőrzése, tisztítása, műszaki felülvizsgálata, a használat és a műszaki megoldás megfelelőségének vizsgálata.” 4. § (1) A Kötv. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Felhatalmazást kap a közszolgáltatást szervező megyei (fővárosi) önkormányzat, hogy a kéményseprőipari közszolgáltatás igénybevételének részletes szabályait – a közszolgáltatás ellátását átvállaló települési önkormányzatok illetékességi területére ki nem terjedő hatállyal – rendeletben állapítsa meg.” (2) A Kötv. 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Felhatalmazást kap a kéményseprő-ipari közszolgáltatást szervező azon települési önkormányzat, amely a közszolgáltatás ellátását a megyei (fővárosi) önkormányzattól átvállalta, hogy a közszolgáltatás igénybevételének részletes szabályait rendeletben határozza meg.” 5. § (1) Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.
1
A törvényt az Országgyűlés a 2005. december 5-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2005. december 16.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 19. §-a hatályát veszti.
4/2 119/2005. (XII. 19.) FVM rendelet a földhivatalokról szóló 62/1999. (VII. 21.) FVM rendelet módosításáról A földügyi szakigazgatási tevékenységről és szervezetről szóló 68/1990. (IV. 4.) MT rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a földhivatalokról szóló 62/1999. (VII. 21.) FVM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom: 1. § Az R. melléklete e rendelet melléklete szerint módosul. 2. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 2. §-ának (2) és (3) bekezdése hatályát veszti.
Melléklet a 119/2005. (XII. 19.) FVM rendelethez Az R. mellékletének 1/1. pontja helyébe a következő szöveg lép, egyidejűleg az R. melléklete a következő 1/2. ponttal egészül ki: [1. FŐVÁROSI FÖLDHIVATAL (székhelye: Budapest)] „ 1/1. Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatal (székhelye: Budapest, XI. ker.) Budapest I. kerület Budapest II. kerület Budapest III. kerület Budapest IV. kerület Budapest VII. kerület Budapest VIII. kerület Budapest IX. kerület Budapest X. kerület Budapest XI. kerület Budapest XII. kerület Budapest XIV. kerület Budapest XV. kerület Budapest XVI. kerület Budapest XVII. kerület Budapest XVIII. kerület Budapest XIX. kerület Budapest XX. kerület Budapest XXI. kerület Budapest XXII. kerület Budapest XXIII. kerület 1/2. Budapesti 2. számú Körzeti Földhivatal (székhelye: Budapest, XIII. ker.) Budapest V. kerület Budapest VI. kerület Budapest XIII. kerület”
4/3 294/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 90/2004. (IV. 25.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § A terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 90/2004. (IV. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép: „A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásával kapcsolatban a következőket rendeli el:” 2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 2. § „(1) E rendelet hatálya kiterjed a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat forrásainak működtetésére, felhasználására, kezelésére és ellenőrzésére. (2) A regionális fejlesztési tanácsok (a továbbiakban: regionális tanács) – a döntési hatáskörükbe utalt célelőirányzat decentralizált területfejlesztési programjai és a decentralizált szakmai programjai vonatkozásában a külön jogszabályban meghatározott összeg mértékéig – döntenek a támogatás felhasználásáról. (3) A decentralizált területfejlesztési programok támogatására rendelkezésre álló összegből – a regionális tanács döntési hatáskörébe utalt valamennyi decentralizált program és előirányzat pályázati rendszerének működéséhez – támogatás nyújtható legfeljebb a keret 4%-áig. A pályázati rendszer működtetésére fordítható keretről az éves szabad keret függvényében, az elkülönített keret felhasználásakor a pályázati rendszerben közreműködő szervezetek bevonásáról, az elvégzendő feladatokról, az elismerhető költségekről, továbbá az elszámolás rendjéről megállapodást köt a regionális tanács és az Országos Területfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: OTH). A regionális tanács a pályázati rendszer működtetésére fordítható támogatásról, az elkülönített keret felhasználásakor elismerhető költségekről és az elszámolás rendjéről, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.) foglaltak alapján megállapodást köthet a regionális fejlesztési ügynökséggel (a továbbiakban: RFÜ), az érintett megyei területfejlesztési tanácsok munkaszervezeteivel, illetve e rendelet 21. §-ának (5) bekezdése alapján kiírt közös pályázat esetén a térségi fejlesztési tanáccsal, illetve annak munkaszervezetével.” 3. § Az R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Támogatás – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén székhellyel és Magyarországon telephellyel rendelkező jogi személy, jogi személyiségű gazdasági társaság és egyéni vállalkozó, továbbá a magyar állampolgárságú vagy az EGT tagállama állampolgárának minősülő természetes személy részére nyújtható.” 4. § Az R. 4. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az előirányzatból vissza nem térítendő támogatás ítélhető meg. (2) Az adott támogatás támogatástartalmát az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: Római Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet] 2. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.” 5. § (1) Az R. 5. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A célelőirányzatból munkahelyteremtő beruházásokhoz támogatás csak új telephely létesítése, meglévő telephely bővítése, illetve termékben, szolgáltatásban vagy termelési folyamatban alapvető változást hozó beruházás esetén nyújtható. Amennyiben új telephely létesítését telephely áttelepítése eredményezi, csak olyan beruházáshoz ítélhető meg támogatás, ahol a telephely területfejlesztés szempontjából nem kedvezményezett térségből területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségbe történő áttelepülésével jön létre. Területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségeken belül, illetve azok között történő áttelepülés nem minősül új telephely létesítésének. (2) A célelőirányzatból nem adható támogatás azokhoz a beruházásokhoz, amelyek az Európai Unió által finanszírozott támogatások rendszerében, a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása, illetve a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása előirányzatokból fejlesztési célú támogatást kaptak, kivéve a címzett és céltámogatásban is részesült beruházásokat, illetve a célelőirányzat központi keretének más központi előirányzattal közösen meghirdetett pályázataiból megítélt támogatást.” (2) Az R. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A projekt megkezdése időpontjának a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történő első bejegyzés napját;
b) építéssel nem járó beruházás (pl. önálló gépvásárlás) esetén az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot; c) fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napját; d) ingatlanvásárlás, földterület vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének dátumát; e) turisztikai beruházások, illetve idegenforgalmi fejlesztés keretében megvalósuló turisztikai tájékoztatás javításával összefüggő fejlesztés esetén ea) építéssel járó projektnél az a) pontban rögzített időpontot, eb) gép, illetve eszközbeszerzéssel járó projekt esetén a b) pontban rögzített időpontot; f) turisztikai vonzerővel bíró rendezvények, illetve idegenforgalmi fejlesztések keretében megvalósuló marketing eszközök létrehozása esetén a megvalósítás tárgyában megkötött első szerződés aláírásának keltét kell tekinteni. (5) Amennyiben a projekt építéssel és gép, illetve eszközbeszerzéssel is jár, akkor a megkezdés időpontjában a (4) bekezdés szerint meghatározott időpontok közül a korábbit kell kezdési időpontnak tekinteni.” 6. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 6. § „(1) Pályázati díjként mind a központi pályázati felhívás, mind a regionális tanácsok pályázati felhívása esetén a támogatási igény 5 ezrelékét – de minimum 5 000 Ft-ot, maximum 500 000 Ft-ot –, a kedvezményezett miatt szükségessé váló szerződésmódosítás díjaként 10 000 Ft-ot kell befizetni a pályázati felhívásban megjelölt, Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett számlára. A befizetett pályázati díjak a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat bevételét képezik. A díjakról elkülönített nyilvántartást kell vezetni. A regionális tanács a költségvetési szervek elszámolási szabályai szerint az Áht. 13/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően számol el a pályázati díjak felhasználásával e rendelet 2. §-ának (3) bekezdésében rögzített megállapodásban meghatározott határidőig. A díjak kizárólag a pályázati rendszer működtetésével összefüggő kiadások fedezésére használhatók. (2) Mentesülnek a pályázati díj befizetése alól a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet] meghatározott leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségekből pályázó önkormányzatok és társulásaik – beleértve a többcélú kistérségi társulásokat is – és a leghátrányosabb helyzetű települések önkormányzatai. (3) Ha a pályázat elutasítása kizárólag a célelőirányzat forráshiánya miatt történt, a pályázati díjat hivatalból, a döntést követő 30 napon belül vissza kell utalni. (4) Amennyiben a pályázó a pályázati díjat befizeti, azonban a) a pályázat benyújtására nem kerül sor, vagy b) a pályázatot a hiánypótlás elrendeléséről szóló tájékoztatás, vagy c) a pályázat befogadásáról szóló tájékoztatás, vagy d) a pályázat be nem fogadásáról szóló tájékoztatás kézhezvétele előtt a pályázatot visszavonja, akkor a pályázati díjat a pályázó írásbeli kérelme alapján 15 napon belül vissza kell utalni.” 7. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 7. § „(1) A decentralizált területfejlesztési programok, illetve a célelőirányzat központi kerete terhére pályázat kizárólag a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben meghatározott kedvezményezett térségekben és a társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendeletben meghatározott településeken megvalósuló fejlesztések esetén nyújtható be a kiírt pályázati felhívások alapján. (2) A decentralizált szakmai programok terhére az (1) bekezdésben meghatározott térségeken és településeken kívül a területfejlesztés szempontjából nem kedvezményezett térségekben megvalósuló fejlesztések támogatására is lehet pályázatot benyújtani.” 8. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 8. § „(1) A munkahelyteremtő beruházások esetén: a) a beruházást a támogatási szerződésben szereplő kezdési időponttól számított 24 hónapon belül meg kell valósítani; b) a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelően 5 évig kell fenntartani és működtetni; c) a b) pontban rögzített fenntartási és működtetési kötelezettségen felül a támogatási szerződésben rögzített foglalkoztatott létszámot három vagy öt évig fenn kell tartani; d) a támogatandó tevékenység versenyképességét üzleti tervvel és a minimálisan előírt működési időre számolt költség-haszon elemzéssel kell alátámasztani; e) a pályázatban be kell mutatni, illetve a támogatási döntést hozó döntésében meg kell határozni a vállalt foglalkoztatás időtartamát.
(2) Infrastrukturális fejlesztések esetén a támogatásban részesült önkormányzatnak, önkormányzati társulásnak vállalnia kell, hogy a beruházást a megkezdésétől számított 36 hónapon belül megvalósítja és a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelően 10 évig folyamatosan fenntartja és működteti. (3) Turisztikai beruházások és idegenforgalmi fejlesztések esetén a beruházásnak, fejlesztésnek a megkezdésétől számított 24 hónapon belül meg kell valósulnia és a létrehozott kapacitásokat, szolgáltatást 5 éven keresztül az eredeti célnak megfelelően biztosítani kell. (4) Turisztikai vonzerővel bíró rendezvények támogatása esetén csak olyan rendezvény részesíthető támogatásban, amelyre a pályázat benyújtásának évében részben, vagy egészben sor kerül. (5) Az (1)–(4) bekezdésben nem szabályozott fejlesztések, beruházások esetén a megvalósulás ideje 24 hónap.” 9. § (1) Az R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A foglalkoztatási kötelezettséggel járó beruházás, illetve forgalomképes idegenforgalmi fejlesztés és turisztikai beruházás esetében megfelelő biztosítékot jelentő jelzálogjogot kell bejegyeztetni, vagy a támogatás teljes összegére bank vagy más garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával, készfizető kezesi szerződéssel kell biztosítékot nyújtani. A jelzálogjognak, a garanciavállalásnak, illetve a készfizető kezesi szerződésnek a beruházás megkezdésétől a foglalkoztatási, szolgáltatási, illetve működtetési kötelezettség végét követő harmadik hónap végéig kell fennállnia, illetve szólnia. Amennyiben a projekt záró ellenőrzése a vállalt kötelezettségek teljes körű teljesítését állapítja meg, úgy a nyújtott biztosítékok felszabadítása érdekében a záró ellenőrzést követő 15 napon belül erre vonatkozó nyilatkozatot ad ki az OTH megbízása alapján közreműködő Kincstár.” (2) Az R. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A biztosíték jogosultja mindkét esetben az OTH.” 10. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 12. § „(1) Beruházás esetén az elszámolható költségek köre a tárgyi eszközök, szabadalmak, egy egész üzemre vonatkozó licenc, szabadalmazott és nem szabadalmazott know-how-k a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 47–48. §-a valamint 51. §-a szerinti bekerülési értéke, melyen belül az egész üzemre vonatkozó licenc, szabadalmazott és nem szabadalmazott know-how-k (a továbbiakban: támogatásban részesíthető immateriális javak) bekerülési értéke nem haladhatja meg a tárgyi eszközök bekerülési értékének 25%-át azzal, hogy beruházás előkészítésével kapcsolatosan a támogatásban részesíthető immateriális javak, engedélyezési tervek költségeiről, a pályázatok benyújtását megelőző 12 hónapon belül keletkezett számlák is benyújthatók. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a) a beruházás előkészítésének támogatására önálló pályázat nem nyújtható be; b) szinten tartás nem támogatható; c) halászati tevékenységre beruházási támogatás nem nyújtható. (3) Önkormányzatok, önkormányzati társulások – beleértve a többcélú kistérségi társulásokat is – a kistérségek elérhetőségét és a kistérségen belüli közlekedési kapcsolatokat javító közútfejlesztési beruházásai esetén a (4) bekezdés szerinti összeg ismerhető el elszámolható költségként. (4) Szerződés szerinti pénzeszközátadás esetén a szolgáltató és a pályázó között megkötött szerződésben fejlesztési célra átadásra kerülő pénzeszköz a támogatás szempontjából elismerhető költség. (5) Önkormányzatok, nonprofit szervezetek által nem nyereségszerzés céljából, nem üzletszerű, vállalkozási jellegű tevékenység kapcsán megvalósított fejlesztések esetén – mivel a támogatás nem tartozik a Római Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá – a beruházások tárgyi eszközök és immateriális javak az (1) bekezdésben meghatározottak szerint ismerhetők el elszámolható költségként a (3) bekezdésben foglaltak kivételével. (6) Turisztikai beruházások, valamint idegenforgalmi fejlesztések keretében megvalósuló turisztikai tájékoztatás javításával összefüggő fejlesztések esetén az (1) bekezdésben meghatározottak ismerhetők el elszámolható költségként. (7) Turisztikai vonzerővel bíró rendezvények, valamint idegenforgalmi fejlesztések keretében megvalósuló marketing eszköz létrehozása esetén elszámolható költségnek minősülnek közvetlenül a rendezvénnyel összefüggésben a számviteli törvény rendelkezése alapján felmerülő anyagjellegű és személyi jellegű ráfordítások. (8) Amennyiben a kedvezményezettnek – külön jogszabály szerint – a támogatással megvalósuló beruházással kapcsolatosan általános forgalmi adó levonási joga nincs, a beruházásra jutó általános forgalmi adó teljes összege a támogatás szempontjából elismerhető költségnek minősül.”
11. § Az R. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A támogatás a támogatási szerződés megkötésekor bemutatott negyedéves ütem alapján kialakult éves ütemezésben vehető igénybe. A támogatás mértéke évente eltérő lehet, de egyik évben sem haladhatja meg az 1. számú melléklet szerinti támogatási intenzitásnak a 14. § (1) bekezdése alapján módosított felső határát.” 12. § Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 14. § „(1) A központi és regionális pályázati rendszerekben megítélt támogatások esetében a támogatási intenzitás mértékét és az adható legkisebb támogatást az 1. számú melléklet tartalmazza. A támogatási tartalom, illetőleg támogatási intenzitás meghatározásánál figyelembe kell venni a (6) és (7), illetve (10) bekezdésben meghatározott többlettámogatások mértékét. Többlettámogatás csak egyszer és egy címen adható. (2) A 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben meghatározott leghátrányosabb helyzetben lévő kistérséghez tartozó település önkormányzatának és a leghátrányosabb helyzetű települési önkormányzatnak, ha az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő működési forráshiányos önkormányzatok kiegészítő keretéből a tárgyévet megelőző két évben is kapott támogatást, a megítélt támogatás 10% ponttal haladhatja meg e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, és az (1) bekezdés alapján módosított támogatási mértéket. (3) Önkormányzati társulások – beleértve a többcélú kistérségi társulásokat is – által megvalósítandó fejlesztések esetén a megítélt támogatás 10% ponttal haladhatja meg e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, és az (1) bekezdés alapján módosított támogatási mértéket. (4) A (2), illetve (3) bekezdésben rögzített feltételek együttes fennállása esetén a többlettámogatások együttesen is alkalmazhatók, amennyiben a társulásban résztvevő önkormányzatok több mint fele részesült az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő működési forráshiányos önkormányzatok kiegészítő keretéből a tárgyévet megelőző két évben. (5) Amennyiben a pályázónak a (2), illetve (3) bekezdés alapján is ítélhető meg többlettámogatási mérték, úgy a támogatás mértéke nem haladhatja meg az elismerhető költségek 100%-át. Ebben az esetben a pályázó önkormányzatnak, önkormányzati társulásnak – beleértve a többcélú önkormányzati társulásokat is – nem kell a 10. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti saját forrással rendelkeznie. (6) A vállalkozási övezetben megvalósuló beruházásoknál a támogatás mértéke 10% ponttal haladhatja meg az 1. számú mellékletben meghatározott támogatási intenzitás felső határát. (7) A cigányság életkörülményeit javító munkahelyteremtő fejlesztések 15% ponttal magasabb támogatást kaphatnak az 1. számú mellékletben meghatározott támogatási intenzitás felső határánál, ha azt a településen működő cigány kisebbségi önkormányzat, illetve szervezet nyilatkozatával támogatja. (8) Munkahelyteremtő beruházásokhoz adható támogatás mértékének felső határa munkahelyenként, ha a vállalt foglalkoztatási kötelezettség a) három év: aa) 3–10 fő esetén foglalkoztatottanként 1 500 000, ab) 11–20 fő esetén foglalkoztatottanként 2 000 000, ac) 21 fő vagy afelett foglalkoztatottanként 2 500 000; b) öt év: ba) 3–10 fő esetén foglalkoztatottanként 2 500 000, bb) 11–20 fő esetén foglalkoztatottanként 3 000 000, bc) 21 fő vagy afelett foglalkoztatottanként 3 500 000 forint. A vállalt foglalkoztatási kötelezettség 3 főnél alacsonyabb nem lehet. (9) Munkahelyteremtő beruházás esetén a támogatás mértéke legalább 50 főt elérő új foglalkoztatást biztosító fejlesztéseknél, a (8) bekezdés ac) , illetve bc) pontjában megállapított egy munkahelyre jutó támogatás mértékét 500 000 forinttal meghaladhatja, azonban egy beruházás esetén – kivéve a központi pályázati felhívást – a 200 000 000 forintot nem haladhatja meg. A központi előirányzat pályázati rendszere keretében az egy beruházáshoz adható támogatás a 400 000 000 forintot nem haladhatja meg. (10) A decentralizált területfejlesztési program terhére benyújtott pályázatok esetén a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 3. és 5. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségekben és leghátrányosabb helyzetű településeken a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása összehangolásának rendjéről szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet] 10. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakkal összhangban további 10% ponttal növelhető az 1. számú mellékletben rögzített támogatási mérték. A decentralizált szakmai programok terhére benyújtott pályázatok esetében a hátrányosabb, valamint a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, továbbá a leghátrányosabb helyzetű településeken megvalósuló fejlesztéseknél a támogatási mérték a 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint haladhatja meg az e rendelet 1. számú melléklete szerinti támogatási mértéket.
(11) Az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás is megítélhető, azonban ilyen esetben a támogatott jogosult az eredeti pályázat műszaki tartalmának, illetve munkahelyteremtő beruházás esetén a vállalt létszám csökkentését kezdeményezni. Az átdolgozott pályázatot a döntéshozók kötelesek megvizsgálni és támogatásáról dönteni, különös tekintettel megvalósíthatóságára és életképességére. A döntéshozók az átdolgozott pályázatok esetében csak annak támogatásáról vagy nem támogatásáról dönthetnek, ebben az esetben az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás nem ítélhető meg. (12) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott előirányzat vonatkozásában a tárgyévi előirányzat terhére akkor vállalható kötelezettség, ha a pénzügyi teljesítés a tárgyévet követő év december 31-ig megtörténik. A támogatási szerződésben rögzítésre kerülő támogatás igénylésére rendelkezésre álló idő leteltét követő 10 munkanapon belül a Kincstár felhívja a támogatásban részesített pályázó figyelmét a lehívási határidő lejártára. Amennyiben a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül a kedvezményezett nem kezdeményezi a támogatás igénybevételét, az igénybe nem vett támogatás törlésre kerül és a döntést hozó ennek megfelelően módosítja az eredeti támogatási döntését.” 13. § Az R. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: 15. § „(1) A célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás időpontjáig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve használatba. (2) Ha a célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon elidegenítése, bérbe, illetve használatba adása a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyása nélkül történik, akkor az igénybe vett támogatás teljes, kamattal növelt összege visszafizetésének elrendelésére és az igénybe nem vett támogatás teljes összegének zárolására vagy törlésére kerül sor. Ebben az esetben a támogatást a 16. § (3) bekezdésében rögzített mértékű kamattal növelt összegben kell visszafizetni a célelőirányzat 16. § (4) bekezdésében rögzített lebonyolítási számlája javára. (3) Amennyiben a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával történő elidegenítésére, bérbe, illetve használatba adására a szolgáltatási, a működtetési és az egyéb kötelezettségek (munkahelyteremtéshez kapcsolódó foglalkoztatás stb.) más által történő átvállalásával kerül sor, úgy a támogatást nem kell visszafizetni a célelőirányzat javára, azonban a támogatási szerződésben az átvállalást rögzíteni kell. (4) Amennyiben a célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon elidegenítésére, bérbe, illetve használatba adására a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával kerül sor a szolgáltatási, a működtetési és az egyéb kötelezettségek (munkahelyteremtéshez kapcsolódó foglalkoztatás stb.) más által történő átvállalása nélkül, úgy az igénybe vett támogatást a jóváhagyás időpontjában érvényes jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni a célelőirányzat 16. § (4) bekezdésében rögzített lebonyolítási számlája javára.” 14. § Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 16. § „(1) Az igénybe vett támogatás arányos része kamattal növelt összegének visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával, törlésével és visszavonásával jár, ha a projekt során a) a foglalkoztatási kötelezettség, vagy b) a jóváhagyott célkitűzés csak részben, de 75%-ot meghaladó mértékben valósul meg. (2) Az igénybe vett támogatás teljes, kamattal növelt visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával vagy törlésével jár, ha a) a beruházást nem helyezik üzembe, vagy b) az elfogadott céltól eltérő beruházást, fejlesztést, turisztikai vonzerővel bíró rendezvényt valósítanak meg, vagy c) a szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettség 75% alatt teljesül, vagy d) az e rendelet szerinti, illetőleg a támogatási szerződésben rögzített egyéb visszafizetési és egyéb kötelezettséget határidőn belül nem teljesítik. (3) A kamat a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A kamatot a támogatás igénybevételétől a visszavonási döntés időpontjáig kell felszámítani. (4) A visszavont támogatást és kamatait az OTH megbízásából a követelés-kezelési feladatokat ellátó Kincstár 10032000–01720275–00000000 számú lebonyolítási számlájára, az értesítés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül kell befizetni. A 15. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettségnek a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyását tartalmazó dokumentumban előírt időpontig kell eleget tenni, a 15. § (3) bekezdés szerint visszavont támogatást és kamatait a visszavonást tartalmazó értesítés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül kell megfizetni. (5) A kamat összege a 15. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettség esetében a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyását tartalmazó dokumentum keltéig számítandó fel.
(6) Abban az esetben, ha a támogatás és kamata, valamint az elidegenítésből járó összeg befizetésére a (4) bekezdésben meghatározott időtartamhoz képest később kerül sor, az eltelt időszakra a (3) bekezdésben rögzített mértékű késedelmi kamatot kell fizetni.” 15. § Az R. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A pályázatbefogadás időpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezésének időpontját kell tekinteni, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás beérkezési időpontját. A pályázati felhívásnak nem megfelelő, hiányos pályázat esetén a pályázót a pályázat benyújtását követő 10 napon belül a pályázatot befogadó hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül van lehetőség.” 16. § (1) Az R. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A támogatásra benyújtott pályázatról folyó év március 31-ig dönt a támogatási döntést hozó.” (2) Az R. 18. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A támogatási döntéseket az OTH honlapján nyilvánosságra kell hozni. A támogatási döntésekről a regionális tanács a 2. § (3) bekezdése szerinti külön megállapodásban rögzített szempontok alapján szolgáltat adatokat. Ha a támogatási döntéseket a regionális tanács hozta, akkor a döntést a 24/2003. (III. 4.) Korm. rendeletben meghatározott részletezettségben az OTH honlapján és legalább egy helyi napilapban is nyilvánosságra kell hozni.” 17. § (1) Az R. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(1) A támogatásokat a Kincstár az Ámr. 90–92. §-ában előírtak szerint folyósítja azzal, hogy] „ a) a támogatási szerződés és azok módosításának előkészítését és a támogatások folyósítását az OTH megbízása alapján a Kincstár végzi. A támogatási szerződés megkötésének feltétele a megítélt támogatás igénybevétele tervezett ütemezésének bemutatása negyedéves megbontásban. A támogatási szerződések előkészítéséhez az RFÜ a támogatási döntésekkel együtt – a döntést követő 3 munkanapon belül – a támogatott pályázatokat és azok hiánypótlását megküldi a Kincstár fejlesztés helye szerint illetékes területi igazgatóságának;” (2) A R. 20. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A támogatási szerződések végrehajtásának és a kötelezettségvállalás teljesítésének ellenőrzését a Kincstár, az érintett regionális tanács, illetve az RFÜ végzi. Ellenőrzések lefolytatására az OTH is jogosult. (3) A támogatásból megvalósuló beruházások, fejlesztések hatásait értékelő jelentéseket, a folyamatban lévők nyomon követését és pénzügyi ellenőrzését tartalmazó elemzéseket a regionális tanács – együttműködve a Kincstárral – az OTH által a 2. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban meghatározott formában és tartalommal évente elkészíti, és a tárgyévet követő február 15-ig megküldi az OTH részére.” 18. § Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 21. § „(1) A regionális tanács a pályázati rendszerben – a rendelkezésre álló decentralizált területfejlesztési programok keretének szabadon felhasználható forrásai terhére – támogatást nyújthat: a) munkahelyteremtő beruházásokhoz; b) önkormányzati fejlesztésekhez, ezen belül ba) a kistérségek elérhetőségét és a kistérségen belüli közlekedési kapcsolatokat javító közútfejlesztésekhez, bb) termelő infrastruktúra fejlesztésére, bc) humán infrastruktúra fejlesztésére – beleértve az automata lélegeztetővel ellátott életmentő készülékek beszerzését – különös tekintettel a gazdaságfejlesztéssel összefüggő beruházásokra; c) turisztikai beruházásokhoz; d) turisztikai vonzerővel bíró rendezvényhez. (2) A regionális tanács pályázati rendszerben – a rendelkezésre álló decentralizált szakmai fejlesztési programok keret előző évek kötelezettségvállalásain felül szabadon felhasználható forrásai terhére – az alábbi jogcímen támogatást nyújthat: a) idegenforgalmi fejlesztésekhez; b) autópálya-építést segítő közmunkaprogramok támogatására; c) nemzeti parkok közmunkaprogramok támogatására; d) köztisztviselők és pedagógusok internet hozzáférésének támogatására; e) háromszoros esélyteremtés a szociális ellátórendszer fejlesztése program támogatására; f) belterületi kiépítetlen közúthálózat fejlesztéséhez; g) kerékpárutak fejlesztéséhez; h) Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséhez.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjára pályázatot kizárólag önkormányzatok, önkormányzati társulások – beleértve többcélú kistérségi társulásokat is – nyújthatnak be. Önkormányzatok az (1) bekezdés b) pontjára pályázatot együttesen is nyújthatnak be, megjelölve a pályázatban a gesztor önkormányzatot. (4) Az (1) bekezdésének d) pontja valamint a (2) bekezdés a) pontja alapján nyújtott támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A támogatás csak az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 69/2001/EK bizottsági rendelet rendelkezéseivel összhangban nyújtható. Egy vállalkozásnak csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma – 3 év vonatkozásában – nem haladhatja meg 69/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározott összeget. Ezen a jogcímen nem részesülhetnek támogatásban a szállítási, a mezőgazdasági, a halászati ágazathoz és az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, valamint az import áruk helyett hazai áruk használatától függő támogatások esetében. A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arról, hogy a támogatás odaítélését megelőző három évben mekkora összegű csekély összegű támogatásban részesült. (5) A regionális tanács a rendelkezésére álló szabad források terhére közös pályázati felhívást is közzé tehet a térségi fejlesztési tanáccsal. A közös pályázati rendszer lebonyolításáról a regionális tanács megállapodást köthet a térségi fejlesztési tanáccsal, amelyet előzetes jóváhagyás céljából megküld az OTH részére. (6) Az (1) bekezdés c) és d) pontjai szerinti turisztikai célú pályázatok esetén az érdemi döntés-előkészítésbe az illetékes regionális idegenforgalmi bizottságokat egyetértési joggal be kell vonni. (7) A decentralizált szakmai programok esetében a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségekből benyújtott pályázat forrás hiányában nem utasítható el, amíg ezen kistérségekben megítélt egy főre jutó támogatás 30%-kal nem haladja meg a régión belüli egyéb kistérségek egy főre jutó támogatását. (8) A pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása előirányzat terhére benyújtott projektcsomagokhoz kapcsolódó munkahelyteremtő beruházások. (9) A regionális tanács a pályázatok elbírálásáról a többcélú kistérségi társulás, illetve ahol ilyen nincs, a kistérségi fejlesztési tanács véleményét kikérve dönt.” 19. § Az R. 21/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) A benyújtott pályázatok szakmai értékelésében – mint a regionális tanácsok szakbizottságai – a regionális idegenforgalmi bizottságok egyetértési joggal, valamint a közkincs kulturális munkabizottságok vesznek részt. (3) A program keretében a regionális tanács támogatást ítélhet meg a 25. § (1) pontjában rögzített fejlesztésekhez.” 20. § Az R. 21/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 21/B. § „(1) A 21. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában szereplő programok célja: a munkanélküliség csökkentésére alkalmas fejlesztési, felújítási, különösen infrastrukturális és környezetvédelmi, továbbá az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó közfeladatok ellátásának ösztönzése. (2) Az autópálya építését segítő közmunkaprogramok vonatkozásában az érintett regionális tanácsok önálló pályázati felhívást jelentethetnek meg, vagy egybehangzó döntéssel felkérhetik a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert országos pályázat kiírására, lebonyolítására, vagy közös pályázati felhívást jelentethetnek meg. (3) A nemzeti parkok közmunka programjának vonatkozásában az érintett regionális tanácsok önálló pályázati felhívást jelentethetnek meg, vagy egybehangzó döntéssel felkérhetik a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, illetve a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert országos pályázat kiírására, lebonyolítására, vagy közös pályázati felhívást jelentethetnek meg. (4) A (2), illetve (3) bekezdés alapján kiírt pályázatokat a 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet alapján az OTHval kell egyeztetni és nyilvántartásba vetetni. A pályázati felhívások megjelentetése esetén a közmunkaprogramok támogatási rendjéről szóló 49/1999. (III. 26.) Korm. rendeletben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.” 21. § Az R. 21/E. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A benyújtott pályázatok szakmai értékelésében, valamint a megvalósulás során a szakmai ellenőrzésekben, a regionális tanács megbízása alapján az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (a továbbiakban: UKIG) közreműködik. A megbízási díj a két szakmai program támogatására rendelkezésre álló forrás legfeljebb 2%-a lehet. A szakmai értékelés, valamint ellenőrzés feladatairól, az eljárási szabályokról a regionális tanács megállapodást köt az UKIG-gal.” 22. § Az R. a következő 21/F. §-sal egészül ki:
„ 21/F. § (1) Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése: a 21. § (2) bekezdésének h) pontjában szereplő program célja: az előző évek kötelezettségvállalásainak finanszírozásán túlmenően nagyobb részben a Vásárhelyi-terv árapasztó tározóinak építési üteméhez igazodóan az érintett településeken szükségessé váló infrastrukturális és környezetvédelmi intézkedések megvalósításának elősegítése. (2) A regionális fejlesztési tanácsok pályázati rendszer keretében támogatást ítélhetnek meg az érintett településeken megvalósuló termelő infrastrukturális beruházásokhoz, különös tekintettel az elérhetőség javítására, a bel- és felszíni vízelvezető rendszer kiépítésére, valamint a szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztésére. (3) A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében a cigánd-tiszakarádi árvízi tározó vonatkozásában Cigánd, Pácin, Nagyrozsvány, Ricse; a tiszaroffi árvízi tározó vonatkozásában pedig Tiszagyenda, Tiszaroff, Tiszabő településeken megvalósuló fejlesztések részesülhetnek támogatásban.” 23. § Az R. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A regionális tanács a támogatásra vonatkozó pályázati felhívásokat és a pályázatokat elbíráló értékelő rendszerét folyó év január 15-ig a regionális tanács elnökének kezdeményezésére az OTH honlapján és legalább egy helyi napilapban köteles közzétenni. A pályázatokat folyó év február 28-ig lehet benyújtani. Amennyiben folyó év február 28-ig nem érkezik be a regionális tanácshoz a részére biztosított keret összegét elérő pályázat, és a regionális tanács a 18. § (1) bekezdésében rögzített döntési határidőig forráshiány miatt nem utasított el pályázatot, úgy a regionális tanács jogosult a pályázati felhívását ismételten megjelentetni. Az ismételten megjelentetett pályázati felhívás esetén a pályázatok folyó év április 30-ig nyújthatók be, amelyről a regionális tanács folyó év június 30-ig hoz döntést, figyelembe véve e rendelet 17. §-ának (2) bekezdésében foglalt, hiánypótlásra vonatkozó rendelkezéseket.” 24. § Az R. 23. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(2) A miniszter a központi keretből nem pályázati rendszerben a Római Szerződés, valamint a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban támogatást adhat:] „ b) térségek társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válság helyzetének megoldását segítő és gazdasági szerkezetét javító munkahelyteremtő beruházásokhoz;” 25. § (1) Az R. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A miniszter a támogatásra vonatkozó pályázati felhívást folyó év január 15-éig az OTH honlapján közzéteszi. A pályázatokat folyó év február 28-ig lehet benyújtani. Amennyiben folyó év február 28-ig nem érkezik be a pályázati keret összegét elérő pályázat, úgy a pályázati felhívás ismételten kiírható. Az ismételten meghirdetett pályázati felhívás esetén a pályázatok folyó év április 30-ig nyújthatók be.” (2) Az R. 24. §-ának (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szövegrész lép: „(2) A pályázatokat az OTH megbízása alapján a Kincstárhoz kell benyújtani.” 26. § (1) A R. 25. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában:] „ d) foglalkoztatási kötelezettség: munkahelyteremtő beruházásoknál a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség, amely meghatározásának és teljesítésének alapját a telephely szintű éves átlagos statisztikai állományi létszám adja. A vállalt többletfoglalkoztatás teljesítése a telephely szintű éves átlagos statisztikai állományi létszám bázislétszámmal csökkentett értéke alapján kerül értékelésre. Az éves átlagos statisztikai állományi létszám meghatározása esetén kezdő időpontként a foglalkoztatási kötelezettség kezdetét kell tekinteni, és számítása során a Központi Statisztikai Hivatal „Útmutató a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz” című kiadványban rögzített módszertant kell követni;” (2) Az R. 25. §-a a következő k) , illetve l) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában:] „ k) turisztikai beruházás: komplex turisztikai kínálat kialakítását, a turisztikai termékek, szolgáltatások színvonalának emelését, kulturális örökségi értékek megóvását szolgáló fejlesztés; l) idegenforgalmi fejlesztés: kistérség, illetve település turisztikai, természeti és kulturális örökségvédelmi nevezetességeinek megismerését elősegítő marketing eszközök létrehozása, valamint turisztikai tájékoztatás javításával összefüggő fejlesztések.” 27. § Az R. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E rendelet hatálybalépése előtt a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatala, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal által megkötött, a területfejlesztési célelőirányzatokból finanszírozott szerződések tekintetében az OTH az e polgári jogi szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek polgári jogi jogutódja.” 28. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, e rendelet 13. §-át a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. E rendelet értelmében folyamatban lévő támogatási ügy, amelyhez kötődően a célelőirányzat rendeltetése szerint megítélt támogatásokhoz kapcsolódó szerződéses kötelezettségek állnak fenn. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 10. §-ának (2) bekezdése, 13. §-ának (3) bekezdése, 23. §a (3) bekezdésének b) pontja, 23. §-ának (4) bekezdése, 25. §-ának a), c), e) és h) pontja hatályát veszti. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép és az R. 2. számú melléklete hatályát veszti. Melléklet a 294/2005. (XII. 23.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet a 90/2004. (IV. 25.) Korm. rendelethez] A decentralizált területfejlesztési és szakmai programokból, valamint a központi keretből nyújtható támogatások intenzitása, illetve adható legkisebb támogatási összege célonként
