2004.(XII.17.)Rendelethez

Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete 43/2004.(XII.17.)Rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§.(1) bekezdése, az 1995. évi LIII. törvény 46.§.(1) b) és c) pontja és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35.§. felhatalmazása alapján a helyi hulladékgazdálkodási tervről a következő rendeletet alkotja: (*1) 1.§. A Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulása Közös Helyi Hulladékgazdálkodási tervének részét képző helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgált példányát e rendelet melléklete tartalmazza. (*2) 2.§. A helyi hulladékgazdálkodási terv 6 évre készült, báziséve a 2007. év. A 2007-2013. évre készített helyi hulladékgazdálkodási tervet 2 évente felül kell vizsgálni, az abban foglaltak teljesítését értékelni, amennyiben szükséges azt módosítani kell. 3.§. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. P a p p János sk. Polgármester

L á b e c z László sk. jegyző

A rendelet kihirdetve: 2004. december 17-én.

L á b e c z László sk. jegyző (*1) módosította az 5/2008. (III.28.)Rendelet, hatályos 2008. április 1-től (*2) módosította a 4/2009.(I.30.)Rendelet, hatályos 2009. február 1-től

-2-

(*1) 1. számú melléklet a 43/2004.(XII.17.)Rendelethez B/10. RUZSA

B/10-1. Általános adatok Ruzsa község Szegedtől 30 km-re nyugatra fekszik − Üllés, Mórahalom, Zákányszék, Ásotthalom, Öttömös és Pusztamérges települések határolják. A község területe és neve többször módosult, ott 1947. július 1-től közigazgatási kirendeltség működött. Ekkor a település neve Ruzsa - járás volt. Önállóságát 1950. január 1-én nyerte el. I.Demográfiai adatok Ruzsa területe 8467,5 ha, melynek mintegy 97%-a külterület. A helyi lakosság száma 2712 fő, melynek több mint a fele a külterületi szétszórt tanyákon él (belterületi lakások száma 580, külterületi lakások száma 800). A keresőképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülő munkanélküli 170 fő, a munkanélküliségi ráta a községben 19 %. II.Gazdasági tevékenységek •

Ipari és szolgáltatói tevékenységek

A településen nem alakult ki számottevő ipari tevékenység, csupán egy benzinkút, egy TÜZÉP-telep, illetve egy varroda található Ruzsán. •

Mezőgazdaság

A község életében jelentős szerepet játszik a mezőgazdaság, melyet a mintegy 800 egyéni gazdaság (művelt terület nagysága 5545 ha) jelenléte, illetve a 340 fő őstermelő is alátámaszt. Legjellemzőbb szántóföldi növények a kalászos gabonák (tritikálé, őszi árpa, rozs, búza), a kukorica, a lucerna, valamint a különböző zöldégfélék (káposzta, zöldpaprika, fűszerpaprika, sárgarépa, karalábé, jégcsapretek, spárga, paradicsom és a burgonya). Jelentős hagyományokra tekint vissza a gyümölcstermesztés is, amely sokat köszönhet a kedvező klimatikus adottságoknak, elsősorban a napsütéses órák magas számának. Leginkább elterjedt az őszibarack, az alma, a meggy, a cseresznye, a szilva, a körte és a sárgabarack termesztés. A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint nyúltenyésztése egyaránt jellemző: Állattenyésztés Baromfi Szarvasmarha Ló Juh Sertés Nyúl

File név: I:\KOZOS\Fődi Anita\Honlapanyagok\Rendeletek\20090121\A helyi hulladékgazdálkodási tervről 43-2004..doc

Létszám /db/ 25 000 300 80 500 1200 10 000

Oldal: 2/19

-3-

Forrás: Ruzsa Község Önkormányzata, 2007. A mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelőség felé, a tevékenységükből származó környezetterhelés esetleges szennyező hatása tehát jobban nyomon követhető, a megelőző és kárenyhítő tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak. A termőterület művelési ágak szerinti megoszlása (Forrás: Földhivatal, 2006.): Művelési ág m egoszlása, 2006.

erdő gyep gyümölcsös kert kivett nádas szántó szőlő

Földrészlet statisztika fekvésenként egyéb földrészletek önálló fekvés száma épületek száma belterület 960 13 külterület 3662 0 Zártkert 118 0 ÖSSZESEN 4740 13

egyéb önálló lakások száma 20 0 0 20

legkisebb átlagos legnagyobb földrészlet földrészlet földrészlet terület terület 2 terület (m ) (m2) (m2) 2389082 19 92061 2489 82099138 49 2538506 22419 187578 465 6436 1590 84675898 összes terület (m2)

Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett nádas szántó szőlő •

455

összes alrészlet terület (m2) 26863410

legkisebb alrészlet terület (m2) 213

641

685

4060805

618 391 111 2366 31 2090 143

875 405 111 2389 33 3036 148

6721990 4767940 169252 7207706 137564 34003320 743911

földrészletek száma

alrészletek száma

418

legnagyobb alrészlet terület (m2)

átlagos alrészlet terület (m2)

2538506

59040

50

467287

5928

372 317 1291 19 593 117 480

145748 488494 2956 92061 16956 379996 186460

7682 11773 1525 3017 4169 11200 5026

Erdőgazdaság


Oldal: 3/19

-4-

Ruzsa területének jelentős hányadát, 31,72%-át erdő borítja. A Ruzsa és Környéke Földtulajdonosok Vadásztársaságának területe több mint 13 ezer ha-on nyújt lehetőséget szarvas, dám, vaddisznó, őz, fácán, nyúl vadászatra. Különlegesség, hogy a község határában előfordul néhány fogolypár, láttak már parlagi tyúkot, és a település daru leszálló- és pihenőhely. Nem elhanyagolható a tudatosan védelmi célra telepített mezővédő fasorok és erdősávok hatása sem. A védelmi rendeltetésű erdősávok elsődleges funkciója a homokos talajú területeket leginkább sújtó porterhelés mérséklése, amely – amellett hogy erősen rontja a lakosság komfortérzetét – a mezőgazdaságban is komoly károkat okoz.

•

Halászat

Az élővilág kapcsán érdemes megemlíteni a falu határában lévő négy hektáros horgásztavat, ahol intenzív halgazdálkodást folytat a helyi Napsugár Horgász Egyesület.

•

Idegenforgalom

Ruzsa területén több mint 3.000 hektár erdőterület található. A belterületet északi oldalról összefüggő erdőterület határolja, melyben a múlt századi telepítésű tölgyfák mellett az Alföldön honos fajokból sok megtalálható. E területen megy át a KÉK TÚRA útvonal, s itt található az a kialakított erdei pihenőhely, mely évek óta a gyerekek sátor-táborozási helyéül szolgál. A ruzsai erdőkben és mocsaras mezőkön különleges védett növények is megtalálhatók. Az ide látogatókat számos étterem, tanya és vendégház várja: Póni Lovastanya, Napfény Vendégház, Napraforgó Vendégház, Hubertus Vendégház, Hans Tanya, Karola Tanya, Kék tanya, Manuella Panzió, Virág Tanya, illetve a Páva Panzió és Falatozó. Ruzsán minden évben megrendezésre kerül a Halászléfőző verseny és falunap, mely szintén sok turistát vonz a településre. Minden év augusztus 20-án délután és az esti órákban nótaest kerül megrendezésre a parkban a szökőkútnál. Megfordult itt már finn fúvószenekar, cigányzenekar, de a helyi amatőr csoportok is be szoktak itt mutatkozni. Ruzsa méltán nyerte el 2004. évben a „Magyarország Legvirágosabb Faluja” címet, majd 2005. évben az Entente Florale európai uniós versenyben a bronz besorolást. III.Út-, vasút- és víziút hálózat •

Közúthálózat

A község közlekedését alapvetően Szeged, Üllés, Öttömös és Pusztamérges irányába haladó utak gépjárműforgalma adja. Ruzsa megközelíthető Budapest felől az M5-ös autópályáról a szatymazi leágazástól 30km, Szeged felől az 55-ös úti leágazástól 25 km, valamint Szegedről és Kiskunhalasról indulnak autóbusz járatok a településre. A településen a belterületi burkolt utak aránya 90%-os, az utak 98 %-a pedig pormentes burkolattal van ellátva. •

Vasúthálózat

Ruzsa nem rendelkezik vasúthálózattal. •

Vízi úthálózat

A település nem rendelkezik vízi úthálózattal. IV.Környezeti jellemzők


Oldal: 4/19

-5-

•

Levegő

A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. Az átmenő gépjárműforgalom nem jelentős, a gépjárművek által kibocsátott anyagok (CO, NOx, SO2, CH-ek, Pb és korom) immissziós értékei meg sem közelítik a levegőminőségi határértékeket. A települést övező erdők jelentősen csökkentik a deflációból eredő légszennyező hatást. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfűtésből származó légszennyező anyagok kibocsátása nem mérvadó. Szilárd-, folyékony- és állati hulladékok lerakásából származó bűzhatás: Települési szilárd hulladék: A településen képződő kommunális és szelektív hulladékot a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. gyűjti és szállítja el. Mivel a hulladék elszállításra kerül, így annak lerakása nem következik be, így nem is keletkezik bűzhatás. Települési folyékony hulladék: 2004. évben céltámogatás, Vízügyi Célelőirányzat és településfejlesztési támogatás igénybevételével, valamint lakossági hozzájárulással a település nagy részén kiépítették a csatorna-hálózatot. A lakások 90%-ánál már a rákötés is megvalósult. A még beépítetlen telkek több mint 60%-ánál a szennyvízcsatorna közművesítés biztosított. 2005. évben a PHARE CBC 2003. Magyarország-Románia környezetvédelmi infrastruktúra hálózatok fejlesztési program 90%-os támogatása, valamint az európai uniós fejlesztési pályázatok saját forrás kiegészítésének támogatása lehetővé tette új, korszerű szennyvíztisztító rendszer kialakítását. A betervezett SBR szennyvíztisztítási technológia aktív eleveniszapos eljáráson alapszik és a szennyvizek adagonkénti (több porcióban történő) kezelésére szolgál. Az adagonkénti ciklikus kezelés eredményeképpen a tisztítás minősége nem függ a szennyvíz beérkezés intenzitásától, időbeli változásaitól, a tisztítást szennyvíz hozzáfolyás nem zavarja. Terhelése tág határok között változtatható, nem érzékeny az alulterhelésre és rugalmasan elviseli a túlterheléseket is. A szennyvíz mindig olyan idejű kezelésben részesül, amilyenre a kívánt kimeneti minőség érdekében szükség van. Ez a tisztítási idő a szennyvíz minőségétől függően változtatható. A tisztítórendszer teljesen zárt rendszerű, hőszigetelt, esztétikus épületegyüttest alkot, ezért az egész tisztítási folyamat higiénikus és teljesen szagtalan. Üzemeltetése számtalan variációs lehetőséget biztosít, igen alacsony energiafelhasználás mellett, ezért más tisztítórendszerekhez képest alacsonyabb üzemköltséggel működtethető. A bővített, korszerűsített szennyvíztisztító telep 300 m3/d kapacitású. A szennyvíztisztító üzemletetését 1997. évtől az önkormányzat által létrehozott Vízmű-Üzemeltetési Intézmény végzi. •

Talaj

Ruzsa község a Duna−Tisza közi homokhátság déli részén elhelyezkedő, egyenletes fekvésű, homokos talajú, nem belvízveszélyes terület. A települést gyenge, humuszban szegény (1-1,5% alatti) talajok − elsősorban homoktalajok − uralják. A tápanyag utánpótlást elsősorban az állattartás során keletkező szerves trágya termőföldre való kihelyezése jelenti. V.Infrastruktúra


Oldal: 5/19

-6-

•

Vízellátás

Ruzsa vízellátását a Vízmű-üzemeltetési Intézmény biztosítja. A hálózathoz 580 db bekötés tartozik, melyeken a lakosság számára szolgáltatott víz mennyisége 55.000 m3 volt 2006-ban. •

Áramszolgáltatás

A település áramellátását a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. •

Gázellátás

Ruzsa vezetékes földgázzal történő ellátását az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. nyújtja. •

Hírközlés (TV, telefon, internet)

A települési kábeltévé hálózat műsorszórását a NO-FILM KFT. biztosítja. VI.Természetvédelem és tájvédelem Az erdőben található a közel 100 éves tölgyfacsoport, a falu belterületén pedig a 16 fából álló hársfasétány. Ruzsa határában egyetlen helyen, a Domaszéki-főcsatorna mellett lévő Baromjáráson maradtak meg többé-kevésbé érintetlenül az eredeti térszíni formák. Természetvédelmi szempontból a „magas buckás” vidék az értékesebb. A homokbuckás ÉK-i sarkában egy vizenyős, szikesedő mélyedés található (már az I. Katonai Felmérés térképlapján is szerepel), s itt két olyan védett növényre bukkantak, amelyeket a területen máshol nem sikerült kimutatni. VII.Területfelhasználás A község szinte teljes külterülete sűrűn beépített, évszázados hagyományokra visszatekintő tanyás térség. A homokvidékekre jellemző a kizárólag védelmi rendeltetésű erdősávok telepítése. A véderdőket, mezővédő erdősávokat – az uralkodó szélirányok figyelembe vételével – a külterületi utak mentén, illetve a nagyobb mezőgazdasági táblákat átszelve telepítik. A település közigazgatási területének alig több mint 2%-a alkotja a belterületet, ami arra utal, hogy a község jelentős külterülettel és tanyai lakossággal rendelkezik. Ruzsa településképe rendezett, virágos képet mutat. A zöldfelületek kiemelkedő szerepet játszanak a településkép kialakításában. Esztétikai szerepük mellett jelentős szerepük van a lakosság életminőségének jobbításában, rekreációs igények kielégítésében, azonban az elmúlt két év során új zöldterület nem létesült. Területi kiterjedésüket tekintve legjelentősebb zöldfelületek az ún. zöldfelületi intézmények (pl.: sportpálya, temető, vásártér, piactér). Valamennyi zöldterületi intézmény az önkormányzat gondozása mellett működik. A közterületi, intézményi parkok rendben tartását az önkormányzat végzi kiépült parkgondozás keretében. A parkok füvesítettek, díszfákkal, cserjékkel, örökzöldekkel, virágágyásokkal és virágládákkal díszítettek. Az utóbbi években nagyarányú közterületi fásítások (millenniumi faültetés), cserjésítések történtek. A Tömörkény teret díszíti a Marton László Felszabadulási emlékműve (1982.) és Ócsai Károly alkotása, Móra Ferenc mellszobra (1980.). Az Alkotmány téren 2000. augusztus 20-án avatták fel Tóth Sándor szobrászművész alkotását, Szent István király bronz mellszobrát. A község modern temploma 1987. augusztus 9-én került felavatásra. A terveket Takács János építész rajzolta meg, a kivitelezést a helyi lakosság valósította meg. A templom 12 méter belmagasságú és 38 méter hosszú. A templom fiatalságára való tekintettel ma talán a térség egyik legmodernebb temploma. Az 1991-ben a templomhoz épített harangtoronyban jelenleg három harang lakik, az 50 kg-os lélekharang és ennek 1998-ban öntetett két nagyobb, 160 és 320 kg-os társai. Az égre mutató, toronycsúcsban levő 1,5 m magas, rézbevonatú kereszt alatt a Magyar Millenniumi Esztendőben helyezték el a toronyórát, melyen Ruzsa Község címere is


Oldal: 6/19

-7-

látható. A templomban a keresztutat egy 15 elemes domborműalkotás sorozat adja, a főoltár feletti képen pedig Urunk színeváltozásának jelenetét ábrázolja a 12 m2-es freskó. A templomban nagyobb ünnepeken kihelyezésre kerül az a művészi Szent Korona másolat, melyet 2003. augusztus 10-én kapott ajándékba a templom. VIII. Ruzsa Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék gyűjtése

X

2. Temetői zöld hulladékok gyűjtése és kezelése

X

3. Közterületek zöld felületeinek kezeléséből származó zöld hulladékok

X

gyűjtése és kezelése 4. Óvodai, iskolai konyhai hulladékok (ételmaradékok) gyűjtése, kezelése

X

5. Sütőzsiradékok gyűjtése és kezelése

X

6. Egészségügyi ellátásból származó gyógyászati eszközök hulladékainak

X

gyűjtése és kezelése 7. Lakosságnál képződő állati tetemek gyűjtése, kezelése

X

8. Lakosságnál képződő elemek és akkumulátorok gyűjtése, kezelése



9. Lakosságnál képződő autógumik gyűjtése, kezelése



10. Lakosságnál képződő e-hulladékok gyűjtése, kezelése



11. Lakosságnál képződő inert hulladékok gyűjtése, kezelése



12. Lakosságnál képződő, lomtalanításból származó hulladékok gyűjtése,

X

kezelése 13. Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése

X

14. Szelektíven gyűjtött hulladékok kezelése

X

15. Közszolgáltatás megszervezése: Szilárd kommunális hulladékra

X X

Folyékony kommunális hulladékra

Forrás: Ruzsa Önkormányzat, adatgyűjtésének része

a

2007.

évi

hulladékgazdálkodási


terv

felülvizsgálat

Oldal: 7/19

-8-

B/10-2. A településen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete I.A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége 1. táblázat

A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 425 Települési folyékony hulladék 50.000 Kommunális szennyvíziszap 160 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 2 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok n.a. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok n.a. Összesen 50587 2. táblázat

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év)

Veszélyes hulladékok

Nem veszélyes hulladékok

Hulladék Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék (sütőolaj) Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék (zöld hulladék)*

Mennyiség 0,02 0,02 0,1 0 0,05 n.a. 0,02 0 0,2 40 0,04 1,5

*Az egyéb veszélyes hulladékok közé tartozik a használt sütőolaj és sütőzsiradék, az egyéb nem veszélyes hulladék kategóriába pedig a biológiailag bomló „zöld” hulladék, valamint a konyhai hulladékok tartoznak. 3. táblázat

A csomagolási hulladékok mennyisége Hulladék

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

30 7 0 0 0 0 3 0 40

II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége


Oldal: 8/19

-9-

4. táblázat

A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék 0 Települési folyékony hulladék 0 Kommunális szennyvíziszap 160 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 0 hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 Összesen 160 Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna): Ruzsán nem található ilyen jellegű felhalmozott hulladék. A településen felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna): a településen nem található felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladék. III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 5. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Településre Településről Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Települési szilárd hulladék 0 425 Települési folyékony hulladék 0 0 Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 2 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 n.a. hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 n.a. Összesen 0 427 6. táblázat


Nem veszélyes hulladékok

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük Településre Településről Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Hulladékolajok 0 0,02 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0,02 Elektromos és elektronikai 0 0,1 hulladékok Kiselejtezett gépjárművek 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0,05 Állati eredetű hulladékok 0 n.a. Növényvédő-szerek és 0 0,02 csomagolóeszközeik Azbeszt 0 0 Egyéb hulladék 0 0,2 Csomagolási hulladékok összesen 0 40 Gumi 0 0,04 Egyéb hulladék 0 1,5


Oldal: 9/19

- 10 -

7. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Településre Településről Hulladék beszállított kiszállított (t/év) (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 0 30 Műanyag csomagolási hulladék 0 7 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék 0 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 Üveg csomagolási hulladék 0 3 Textil csomagolási hulladék 0 0 Összesen 40 0 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 8. táblázat

A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 0 0 425 100 Települési folyékony hulladék* 0 0 0 0 50.000 100 Kommunális szennyvíziszap 0 0 160 100 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 0 0 0 0 2 0 hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem 0 0 0 0 n.a. 0 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 0 0 n.a. 0 veszélyes hulladékok Összesen 0 0 160 <1 50.587 99 *a települési folyékony hulladék kezelése a településen történik. 9. táblázat

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 0,41 1 Hulladékolajok 0 0 0 0 0,02 100 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 0 0 0,02 100 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 0 0 0 0,1 100 Kiselejtezett gépjárművek 0 0 0 0 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0 0 0 0,05 100 Állati eredetű hulladékok 0 0 0 0 n.a. 0 Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik 0 0 0 0 0,02 100 Azbeszt 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 0,2 100 Nem veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 41,54 99 Csomagolási hulladékok összesen 0 0 0 0 40 100 Gumi 0 0 0 0 0,04 100 Egyéb hulladék 0 0 0 0 1,5 100


Oldal: 10/19

B/10-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék gyűjtése: A települési szilárd hulladékot a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. végzi. A települési folyékony hulladék gyűjtése: A település csatornával való ellátottsága 90%-os. Ruzsa szennyvíztisztító telepet hozott létre, mely 300 m3/d kapacitással rendelkezik. A szennyvíztisztító üzemeltetését a Vízmű-Üzemeltetési Intézmény végzi. I.A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények 10. táblázat

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedély Engedély Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy érvényességi száma ideje Csm-i Településtisztasági Kft. 6724 Szeged, Cserzy 6786 Ruzsa külterület Települési szilárd és Hn.a. M.u.32. 0137/12 hrsz. folyékony kommunális 2315/2001. hulladék átvétele, begyűjtése, szállítása. n.a. Csm-i Településtisztasági Kft. 6724 Szeged, Cserzy 6786 Ruzsa külterület Üveg-papír-műanyag HM.u.32. 0137/12 hrsz. szelektív hull.gyűjtés2315/2001. szállítás-kezelés Ruzsa Vízmű-üzemeltetési 6786 Ruzsa,Fő u.8. Ruzsa külterület 04/18 Települési szennyvízgyűjtő ATI-H2010.12.31. Intézmény rendszer üzemeltetés 00682Szennyvíztisztítás 013/2004. B/10-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.

B/10-5.A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A hulladékok gyűjtése és szállítása 11. táblázat Hulladék Települési szilárd kommunális hulladék 12. táblázat Hulladék Állati tetemek

A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek Begyűjtött Begyűjtő, szállító Székhely hulladékneve (település) mennyiség (t/év) Csongrád Megyei 6724 Szeged, 425 Településtisztasági Cserzy M.u.32. Kft.

Begyűjtő kapacitása (t/év) 50000

Begyűjtésre használt szállítóeszköz Tömörítős gépjármű.

A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában Begyűjtött Begyűjtő Begyűjtésre Begyűjtő, Székhely hulladékkapacitása használt szállító neve (település) mennyiség (t/év) (t/év) szállítóeszköz ATEV Rt. Hódmezővásárhely n.a. 60000 n.a.

Kezelő megnevezése Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.

Átvevő kezelő megnevezése ATEV Rt.

Elkülönített gyűjtés jellemzői: A településen a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésre került, mely során papír, műanyag és üveg hulladékok elkülönített gyűjtésére van mód. 13. táblázat A hulladékkezelő telepek bemutatása Kezelő vállalkozások Kezelési (D) megnevezése, címe kód Ruzsa Vízmű-üzemeltetési P0199 Intézmény Ruzsa,Fő u.8. Szegedi Környezetgazdálkodási D5 Kht.

Kezelt hulladék

Kapacitás (t/év)

Települési folyékony hulladék Nem veszélyes lakossági hulladék

100.000

Kihasználtság (%) 50

179000

100

14. táblázat Telephely Szeged, Sándorfalvi út

A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása Üzemeltető neve, címe Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1.

Hulladék

Gyűjtőkörzet

Szállítóeszköz

Papír, műanyag, Szeged és Multilift, konténeres üveg, vas és térsége LIAZ fémhulladék válogatás

Válogatott Telep hulladékkapacitása (t/év) mennyiség (t/év) 7000 15000

A tervezés időpontjában működő hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem működik. 15.táblázat A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló nem engedélyezett létesítmények adatai Telephely Lerakó Gyűjtési Lerakott hulladék Lerakott hulladék (hrsz, terület m2) típusa körzet megnevezése mennyisége tonna Ruzsa, hrsz.174/5, 11.088 m2 Kommunális Ruzsa Települési szilárd 30000 szilárd hull. hulladék

Engedélyezett kapacitás m3 0.

Tényleges szabad kapacitás m3 0

A ruzsai települési szilárd hulladéklerakó működését a 11480-1-3/2004. számú határozat alapján 2004. október 31-től az ATIKÖFE betiltotta, majd az 11480-2-2/2005. ikt. számú határozatban a hulladéklerakó működését 2006. 03. 10. napjáig ismét engedélyezte.

- 14 -

II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése 16. táblázat

A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége Mennyiség Leé (m3/év/fő) t/év Települési folyékony hulladék 18,43 50000 17. táblázat

Begyűjtő neve Vízműüzemeltetési Intézmény

A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyűjtők, szállítók Kapacitás, Begyűjtött engedélyezett Székhelye, telephelye mennyiség mennyiség t/év t/év 50000 Ruzsa,Fő u.8. 50% - 100.000 04/18

Kezelési mód Biológiai szennyvíztisztító

A település belterületén a szennyvízcsatornák kiépítettsége igen magas (90%). A kommunális szennyvíz tisztítását a helyi Vízmű-Üzemeltetési Intézmény végzi. A településen azon háztartások számára, melyek nem rendelkeznek vezetékes ivóvízzel, a szennyvízcsatorna-hálózatra való csatlakozás nem kötelező jellegű. A külterületi háztartások vezetékes ivóvíz ellátottságának hiánya miatt a külterületi szennyvízcsatorna hálózat nem kiépített. 18. táblázat

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelt mennyiség Kezelés módja Kezelőtelep üzemeltetője (t/év) Biológiai tisztítás 50000 Vízmű-üzemeltetési Intézmény III.A települési szennyvíziszappal történő gazdálkodás helyzetelemzése 19. táblázat A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége Szennyvíztisztító mű Összes mennyiség szárazanyag Összes mennyiség (t/év) telephelye (t/év) Ruzsa,Fő u.8. 160 0,01 04/18.


Oldal: 14/19

B/10-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége 20. táblázat

A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék mennyiség mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék 300±6 425 A települési szilárd hulladék szállítása közszolgáltatás keretében megoldott, annak mennyiségéről a szállító pontos nyilvántartással rendelkezik. Települési folyékony 48000±9000 50.000 Az adatok közt nincs eltérés, a településen működő, korszerű szennyvíztisztító telep hulladék pontos nyilvántartással rendelkezik a kezelt folyékony hulladék mennyiségét illetően. Kommunális 20±0,5 160 A szennyvíztisztító telep bővítése és korszerűsítése következtében a telep nagyobb szennyvíziszap hatásfokkal üzemel, ezért keletkezik több szennyvíziszap. Építési-bontási hulladékok 0 2 Az építési-bontási hulladékok mennyisége az építkezések számától függően változik, ezért és egyéb inert hulladékok pontos becslésre nincs mód. Mezőgazdasági és 25±0,5 n.a. élelmiszeripari nem Ezen hulladékok mennyiségéről 2006. évre vonatkozóan az Önkormányzat nem veszélyes hulladékok rendelkezik adatokkal. Ipari és egyéb gazdálkodói 0 n.a. nem veszélyes hulladékok 21. táblázat

A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége Tervezett Tényleges Hulladék mennyiség mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Papír és karton 7±0,5 30 csomagolási hulladék A településen bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjtés, így a tervezett mennyiség többszöröse kerül elkülönített gyűjtésre. Műanyag csomagolási 2±0,5 7 hulladék Fa csomagolási hulladék 0 0 Nincs eltérés. Fém csomagolási hulladék 0 0

- 16 -

Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék

0

0

0

0

22. táblázat

Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje 2015. december 31. napja. A kommunális szennyvizek környezetkímélő elhelyezésének megoldása. A település szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése. A külterületen képződő települési szennyvíz gyűjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A szennyvíziszapok környezetkímélő felhasználása. Hulladékudvar létesítése a településen. Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése. Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül A hulladékok elkülönített gyűjtésének fejlesztése.

A cél elérése érdekében tett intézkedések Elkészült a szennyvíztisztító telep felújítása. Megépült egy 300 m3/nap kapacitású zárt eleveniszapos totáloxidációs rendszerű szennyvíztisztító blokk az iszaptároló medencével. A felújított szennyvíztisztító telep 2006. szeptember 1-től működik. A végleges vízjogi üzemeltetési engedélyt 2007. novemberében kiadták.

A szennyvíztisztító telep kapacitásának növelése megtörtént, mely a külterületen képződő folyékony hulladék gyűjtésének előfeltétele. A települési szennyvíztisztító telepen képződő szennyvíziszap jelenleg felhalmozásra kerül. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését.

B/10-7. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál a bázisév (2006.) meglévő adataira lehetett alapozni. I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései I.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége 23. táblázat

A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Hulladék 2006. 2008. 2010. Települési szilárd hulladék 425 450±20 480±20 Települési folyékony hulladék 50.000 60000±5000 65000±5000 Kommunális szennyvíziszap 160 170±10 185±10 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen 24. táblázat

2 n.a.

2±1

Alapadat hiányában nem prognosztizálhaó.

n.a. 50587

3±1

60622±5031

65668±5031

A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Hulladék


2006.

2008.

2010.

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek

0,02 0,02 0,1

0,02±0,01 0,02±0,0,1 0,1±0,05

0,03±0,01 0,03±0,01 0,15±0,05

Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok

0,05 n.a.

Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt

0,02

Egyéb hulladék Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen hulladékok Gumi Egyéb hulladék

0

0 0,2 40 0,04 1,5

Nem prognosztizálható. 0,05±0,03 0,07±0,03 Nem prognosztizálható. 0,02±0,01 0,03±0,01 Nem prognosztizálható. 0,2±0,05 0,25±0,05 48±4,5 54±4,5 0,04±0,02 0,06±0,02 2±0,5 2,5±0,5

25. táblázat A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2006. 2008. 2010. Papír és karton csomagolási hulladék 30 35±3 38±3 Műanyag csomagolási hulladék 7 9±1 11±1 Fa csomagolási hulladék 0 Alapadat hiányában Fém csomagolási hulladék 0 nem prognosztizálható. Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 Üveg csomagolási hulladék 3 4±0,5 5±0,5 Textil csomagolási hulladék 0 Összesen 40 48±4,5 54±4,5

- 18 -

A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhető gazdasági lehetőségeit. A település belterületén 90 %-os a csatornázottság. Az elérendő célok prioritása a következő: 1) Hulladéklerakó hely (hrsz.:174/5) rekultiválása. 2) A csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített gyűjtés biztosítása 2008-ra*. 3) A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. 4) A hulladékok újrahasználatának ösztönzése*. 5) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyűjtésének biztosítása 2008-ra*. 6) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyűjtése 2008-ra*. 7) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 8) A szelektív hulladékgyűjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009-ig. 9) Hulladékszegény technológiák elterjesztése. 10) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell 2014. július 1. napjáig 35%-ra. ** *A 2007-2016 időszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. § (7) bekezdése alapján Célok: A külterületen képződő települési szennyvíz gyűjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése A szennyvíziszapok környezetkímélő felhasználása. A fenti célok elérésének lehetséges módjai: A település külterületén kislétesítmények, egyedi tisztító berendezések telepítése a sűrűbben beépített tanyás területrészeken. A külterületi csatornahálózat kiépítése Az elkülönített gyűjtés terve: Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése (min. + 1 db). Hulladékszigetek elhelyezése külterületen is. Hulladékudvar létesítése. A lakosságtól háztól elszállított hulladék elkülönített gyűjtésének

bevezetése.

- 19 -

2004.(XII.17.)Rendelethez

Recommend Documents