Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 20/2004. (XII.15.) rendelete a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról
Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2004. (XII.15.) rendelete a
helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról
Kőröshegy Község Önkormányzatának Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a terület és településfejlesztéshez, működőképességének biztosításához, valamint a lakossági ellátás színvonalának javításához szükséges források megteremtése érdekében helyi adók megállapítását tartja szükségesnek. Ezért a helyi adókról szóló - többször módosított – 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Az adó megállapítás joga és az adókötelezettség 1.§. (1) Az Önkormányzat illetékességi területén határozatlan időre bevezeti: a.) az építményadót, b.) az idegenforgalmi adót, c.) a helyi iparűzési adót. (2) Az Önkormányzat adó megállapítási joga az e rendeletben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki, a Tv. 6.§-ban meghatározottak szerint. 2.§. (1) E rendelet alkalmazásában adóalany: a.) a magánszemély b.) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság c.) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése (Tv.3.§.(1))
(2) Adómentes az (1) bekezdés b./ és c./ pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj-pénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. (Tv.3.§.(3)) 3.§. Valamennyi helyi adó alól mentes az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete. Az Észak–Atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más résztvevő államainak Magyarországon kizárólag szolgálati kötelezettség céljából tartózkodó fegyveres erői – ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is – mentesek a lakásbérleti jog után megállapítható magánszemélyek kommunális adója és a tartózkodás alapján megállapítható idegenforgalmi adó alól. (Tv.3/A.§.) 4.§. Az adókötelezettség az Önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki: a.) az ingatlan tulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, b.) nem állandó lakosként való tartózkodásra és c.) az e rendeletben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására (a továbbiakban: adótárgy) (Tv.4.§.)
II. fejezet VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK ÉPÍTMÉNYADÓ Az adókötelezettség 5.§ (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület és épületrész (a továbbiakban együtt: építmény) (2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet. (3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetve hasznosításától függetlenül.
Az adó alanya 6.§. (1) Az adó alanya (2.§.) az, aki a naptári év (a továbbiakban: Év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos) (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (3) Társasház, garázs, és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. (Tv.12.§. )
Az adómentesség 7.§. Mentes az adó alól: a.) a szükséglakás, b.) a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2, c.) a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, illetőleg a nevelésioktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, d.) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény, e.) a lakás és az üdülőépülethez tartozó kiegészítő helyiségek, f.) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl.: istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló) feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja, g.) az Önkormányzat közigazgatási területén állandó lakosként bejelentkezett magánszemély tulajdonában álló lakás, h.) a műemlék építmények. Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése 8.§. (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, illetve az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. (3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az első félévben történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettsége megszűnik. (4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Adófelfüggesztés 9.§. (1) Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül legalább 67 %-ban rokkant (III. rokkantsági csoport) rokkantnyugdíjas magánszemély, aki egyedül, avagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti igénnyel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel. A kamatot a késedelmi pótlék számítással azonos módon kell számítani. Az adófelfüggesztés az adóév első napjától, annak (3) bekezdés szerinti megszűnése napjáig tart. Az arra jogosult adózó az adófelfüggesztés iránti igényét legkésőbb az adófelfüggesztés időszaka első adóévének január 15. napjáig jelentheti be az illetékes adóhatóságnál. Az ezen időpontot követően beérkezett igényeket az adóhatóság az adóévet követő év első napjától veszi figyelembe. (2) Az adóhatóság az adófelfüggesztésre jogosultnak az adófelfüggesztés iránti igényét nyilvántartásba veszi. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartama alatt évente az éves adóról határozatot hoz, amely tartalmazza az adófelfüggesztéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. (3) Az adófelfüggesztés megszűnik a lakás elidegenítése, az ingatlannyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerződés földhivatalhoz való benyújtásának napjával, az adózó halálával, a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napjával, az adófelfüggesztés iránti igény írásban történő visszavonása esetén a visszavonás bejelentésének napjával. A megszűnés tényét a kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső esedékessé vált adót és annak kamatát az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatban közli a kötelezettel. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában kötelezettnek minősül a lakástulajdon, illetőleg a tulajdoni hányad elidegenítése, a vagyoni értékű jog alapítása esetén a jelzáloggal biztosított követelés erejéig a tulajdonjogot (vagyoni értékű jogot) szerző fél, a megszerzett tulajdoni hányada, illetőleg vagyoni értékű jog értékének arányában, az azon felüli követelést illetően az
adófelfüggesztési jog jogosultja; az adófelfüggesztési jog jogosultjának halála esetén a lakás örököse, a megszerzett tulajdoni hányada arányában; az adófelfüggesztés iránti igény visszavonása esetén az adófelfüggesztési jog jogosultja. Amennyiben a lakás örököse az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel – legkésőbb a (3) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedéséig – kérheti az adófelfüggesztést az örökhagyó halála előtti időszakra jutó, korábban felfüggesztett adóra is, feltéve, ha az arra a lakásra vonatkozott, amelyben az örökös a lakcímbejelentés szabályai szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is él. (5) Az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén az adóhatóság minden adóév február 15. napjáig az adóévre előírt adóról szóló határozattal megkeresi az ingatlan fekvése szerinti illetékes földhivatalt a tárgyévi adóösszeg és annak e törvény szerinti kamatai jelzálogjog keretén belül történő feljegyzése iránt. A földhivatal a megkeresés alapján soron kívül bejegyzi a jelzálogot az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a kötelezett a felfüggesztett adót és annak kamatát megfizette, az adóhatóság haladéktalanul intézkedik a jelzálogjog törlése iránt. (6) E § alkalmazásában a vagyoni értékű jog értékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72.§-ának figyelembevételével kell megállapítani. Az adó alapja 10.§. Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. Az adó évi mértéke 11.§. Az adó évi mértéke: a.) lakás esetén 550.- Ft/m2 b.) üdülő esetén 900.- Ft/m2 c.) külterületi (zártkerti) lakást, üdülést és 500.- Ft/m2 pihenést szolgáló épület, helyiség
Adókedvezmények 12.§. a.) A kőröshegyi állandó bejelentett lakost 100 % kedvezmény illeti meg a 11.§. c.) pontjában megállapított adóból, amennyiben az épületet lakásként használja. b.) A kőröshegyi állandó, bejelentett lakost 50 % kedvezmény illeti meg a 11. §. c.) pontjában megállapított adóból, ha az épületet nem lakásként használja.
III. fejezet KOMMUNÁLIS JELLEGŰ ADÓK IDEGENFORGALMI ADÓ Az adókötelezettség, az adó alanya 13.§. Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az Önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Az adómentesség 14.§. A 13.§-ban foglalt adókötelezettség alól mentes: a.) a 18. életévet be nem töltött, továbbá a 70. életévet betöltött személy b.) az egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély, c.) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37.§ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén a vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által
folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, d.) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója. (Ptk.685.§.b./ pontja) Az adó alapja 15.§. Az adó alapja a 13.§-ban meghatározottak szerint a megkezdett vendégéjszakák száma. Az adó mértéke 16.§. Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 200.- Ft. Az adó beszedésére kötelezett 17.§. (1) Az idegenforgalmi adót: a.) a kereskedelmi szálláshelyeken, a csónakházakban és az üdülőtelepen a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető, b.) a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutalójegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv c.) a fizető-vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosult szerv, d.) az a.) - c.) pont alá nem tartozó bármely helyiség üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén az helyiség bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egy összegben a helyiség tulajdonosa vagy a helyiséggel rendelkezni jogosult szedi be.
(2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. (Tv.34.§.) Az adó megfizetése 18.§. Az idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett, a beszedést követő hónap 15. napjáig köteles átutalni, vagy befizetni az Önkormányzat 11743040-15400341-03090000 számú, az OTP siófoki fiókjánál vezetett adóbeszedési számlájára.
IV. fejezet VÁLLALKOZÁSI JELLEGŰ ADÓK HELYI IPARŰZÉSI ADÓ Az adókötelezettség, az adó alanya 19.§. (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység) (2) Az adó alanya a vállalkozó. 20.§. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereségilletőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. (Tv.36.§.)
Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység 21.§. (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az Önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az Önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a.) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b.) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül, c.) bármely – az a./ és b./ pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 22.§. (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg. (2) Az Önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. (Tv.38.§.)
Az adó mértéke 23.§. (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: a.) a 21.§. (2) bekezdésének a./ pontja szerinti tevékenység- végzés után naptári naponként legfeljebb 1000.- forint, b.) a 21.§. (2) bekezdésének b./ és c./ pontja szerinti tevékenység- végzés után naptári naponként 5000.- forint. (3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti illetékes önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően- a (4) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes ( székhely-, illetve telephely(ek) szerinti ) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. Adómentesség 24.§. Az Önkormányzati rendezvények alkalmával kitelepülő, alkalmi árusítást végző vállalkozó mentes a napi átalányadózási kötelezettség alól a rendezvény napján (21.§. (2) bekezdés ) (pl.: búcsú, falunap, gyermeknap, majális stb…)
V. fejezet Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 25.§.
(1) A vállalkozó – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles megfizetni. (2) Az adóelőleg összege: a.) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg, b.) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napja alapján adóévre számított összege, c.) az adóköteles tevékenységét az Önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. (3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, akkor az adóelőleg összegét ennek figyelembe vételével kell megállapítani. (4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az Önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében. (5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. (6) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a./ és b./ pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti (Tv.41.§.) 26.§. (1) A magánszemély terhére az adóhatóság által megállapított adó, továbbá a vállalkozó adóalanyt terhelő adó évi két részletben fizethető meg. (2) Az adóelőleg és az adó megfizetésének esedékességét az adózás rendjéről szóló törvény állapítja meg.
(3) Ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adófizetést az Önkormányzat által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. (4) Az Önkormányzati adóhatóság - a (5)- (7) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve – készpénzfizetést nem fogadhat el. (5) Postahivatallal nem rendelkező községekben, továbbá tanyaközpontokban, külterületeken – előzetes hirdetés mellett – befizetési napokat lehet tartani, amikor az adózók készpénzben fizethetnek. Az illetékhivatal erre kijelölt pénztára ugyancsak elfogadhat készpénzbefizetést. Így történhet a fizetés ingóvégrehajtás során is, ha azt az adózó önként felajánlja, illetőleg ha az előtálalt készpénzt az adóhatóság elfogadja. Készpénz átvételére vagy lefoglalására kizárólag az jogosult, akit erre az adóhatóság vezetője írásban felhatalmazott és az e célra rendszeresített hivatalos nyugtatömbbel ellátott. Az átvett vagy lefoglalt készpénzről azonnal nyugtát kell adni, s a pénzösszeget az átvétel napján, de legkésőbb a következő munkanapon az adóbeszedési számlára kell befizetni. (6) Ideiglenes ( alkalmi ) iparűzési tevékenység esetén a működés időtartama szerint járó adó készpénzben is megfizethető, az (5) bekezdésben meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával. (7) Az Önkormányzat e rendeletével feljogosítja az adóhatóságot arra, hogy az (5) bekezdésben meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával 5000 forintot meg nem haladó összegű helyi adóra (adótartozásra) készpénzbefizetést elfogadjon. ( Tv.42.§. )
VI. fejezet ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 27.§. E rendelet alkalmazása során a Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52.§ában megfogalmazott „értelmező rendelkezések” szerint kell eljárni. VII. fejezet
Az önkormányzati adóhatóság adómérséklés tekintetében irányadó méltányossági jogkörének gyakorlása során követendő eljárásról A Képviselő-testület az 1990. évi LXV. tv. 16.§. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 134. §. (1) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében a következőket rendeli: A rendelet hatálya 28.§. a.) kiterjed az Önkormányzat által bevezetett helyi adókra, továbbá a késedelmi pótlékra, b.) az Önkormányzat költségvetése javára teljesítendő adók módjára behajtható egyéb hátralékokra, valamint adóbírság, késedelmi pótlék, a mulasztási bírság és az önellenőrzési pótlék (továbbiakban: adóhátralék) méltányosság jogcímén való elengedésére, illetve mérséklésére. 29.§. (1) Az adótartozás, valamint pótlék-, és bírságtartozás (adóhátralék) elengedése vagy mérséklése iránti méltányossági kérelem érdemi elbírálását megelőzően az Önkormányzati adóhatóság a kérelemben felhozott indokok igazolására szólíthatja fel az adókötelezettet. (2) Az adóhatóság az adóhátralékot egyedi elbírálás alapján az alábbi méltányossági okok figyelembevételével mérsékelheti, elengedheti vagy részletfizetési kedvezményt adhat: a.) b.) c.) d.)
a bérből, fizetésből élő és gyermekét egyedül eltartó, a 70 éven felül minimális nyugdíjjal rendelkező, kettő vagy több gyermek eltartásáról gondoskodó, a 100 %-os mértékben csökkent munkaképességű, egyedül élő és tartásra kötelezhető hozzátartozóval nem rendelkező, e.) a kizárólag munkanélküli segélyre, gyermekgondozási segélyre jogosult, valamint munkanélküli jövedelempótló támogatásos, GYETes, GYED-es és ápolási díjas, f.) lakással nem rendelkező pályakezdő fiatal házasok.
(3) Az Önkormányzati adóhatóság az adóhátralékot elengedheti, ha a méltányossági kérelem elbírálásának időpontjában az egy főre jutó számított havi nettó jövedelem – az együtt lakó házastárs, élettárs és a Ptk.685.§.b.) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó jövedelmét is figyelembe véve – nem haladja meg a munkabérek, nyugdíjas adókötelezett esetén pedig a nyugdíjak legkisebb összegéről szóló jogszabályban meghatározott mértékeket. (4) A benyújtott kérelmeket döntés előtt az Önkormányzat Szociális Bizottságával véleményeztetni kell.
VII. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) E rendelet 2005. január 1- jén lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az -
Önkormányzat helyi adókról szóló 5/1991.(III.21.); a 3/1993.(III.30.); a 11/1995.(XII.14.); a 12/1995.(XII.14.); a 10/1997(XI.17.); a 16/1998.(XII.10.); a 9/1999.(XII.16.); a 18/2003.(XII.08.); a 19/2003.(XII.08.); a 20/2003.(XII.08.); és a 22/2003.(XII.08.)
rendeletei. (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdések elbírálása során a helyi adókról szóló – többször módosított – 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) E rendelet kihirdetéséről a jegyző e rendelet Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével gondoskodik. Kőröshegy, 2004. december 15.
Petrin László jegyző
Kiss Ferencné polgármester
Záradék: E rendelet 2004. december 15-én kihirdetésre került.
Petrin László jegyző
