2004. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT. Hatályos: től

2004.

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Hatályos: 2004.08.07-től [Előző HÉSZ: 3/1997. rendelet hatályát vesztette]

Egységes szerkezetben 11/2016. (IX.02.) módosítás 5/2014. (III.13.) módosítás 11/2009 (X.22.) módosítás 15/2008. (XI.27.) módosítás 13/2008. (XI.04.) módosítás 10/2007. (IV.25.) módosítás Készült: 2016.09.02. Szomszéd Csabáné jegyző

Kazár község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (VII.08.) számú rendelete a helyi építési szabályzatról

Kazár község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII tv. 6. § és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló módosított 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 2. § felhatalmazása alapján helyi építési előírásokat állapít meg, és elrendeli azok alkalmazását.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA

1. § (1)

A rendelet hatálya kiterjed Kazár község teljes igazgatási területére.

(2)

A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az országos érvényű rendelkezésekben foglaltak megtartása mellett – csak a szabályozási tervben és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3)

1; 2

Jelen rendeletben foglalt előírások csak a szabályozási terv hitelesített másolatával együtt érvényesek. A szabályozási terv (J-3M3, J-4/1M2, J-4/1M3, J-4/2, J-4/3) a helyi építési szabályzat 9-10. számú mellékletét képezi. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEI

2. § (1)

A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2)

A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: a) a közterületek és egyéb terület-felhasználási egységek határvonalait, b) az építési övezetek és övezetek határvonalait, besorolását és jellemzőit, c) a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító előírásokat és korlátozásokat, d) az építési vonalra és építési helyre illetve védősávokra vonatkozó előírásokat,

1 2

Kiegészítette az 5/2014. (III.13.) számú rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2014.03.14-től. Módosította a 11/2016. (IX.02.) számú rendelet 2.§-a. Hatályos: 2016. szeptember 17-től. oldal 2 / 49

e) a kötelező tervezett telekhatárokat, f) 3 a módosítás területi hatályát. (3)

A szabályozási terven irányadónak kell tekinteni: a) az irányadó szabályozási vonalakat, b) és az egyéb szabályozási elemeket.

(4)

A kötelező szabályozási elemektől való eltérés csak a rendelet, illetve a szabályozási terv előzetes módosítását követően engedélyezhető.

(5)

Az irányadó szabályozási elemektől el lehet térni a rendelet, illetve a szabályozási terv módosítása nélkül is. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET HATÁRA

3. § (1)

A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek meglévő, megszűnő és tervezett határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2)

A szabályozási tervvel beépítésre szánt területbe kerülő területek rendeltetését a szabályozási terv tartalmazza. Ezen beépítésre szánt területi határvonalak módosítása a fejlesztési és építési igények függvényében szakaszosan végrehajtható.

(3)

A beépítésre szánt terület határvonala a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbiak szerint módosítható: a) beépítésre szánt területbe vonandó: - szabályozási terv által lehatárolt területek, lakóterületként, és az azt kiszolgáló közúti közlekedési, illetve zöld területként, - szabályozási terv által lehatárolt területek, kereskedelmi szolgáltató gazdasági, illetve egyéb ipari területként,

(4)

A tartalék beépítésre szánt területek csak a legalább telektömbre készítendő szabályozási terv alapján vonhatók beépítésre szánt területbe, illetve módosítható a területfelhasználási módjuk, és csak ezt követően építhetők be az alábbiak szerint: a) beépítésre szánt területbe vonható: - a szabályozási terv által lehatárolt általános mezőgazdasági területek, lakóterületként.

(5)

A területeket beépítésre szánt területbe vonásig, illetve a terület-felhasználás megváltoztatásáig az eredeti (mezőgazdasági) rendeltetésének megfelelően kell használni úgy, hogy az a rendezési tervben meghatározott célok megvalósítását ne akadályozza, ne nehezítse, és ne tegye költségesebbé.

(6)

A tartalék beépítésre szánt területen lévő irányadó szabályozási vonalakon belül épület nem építhető.

3

Beiktatta a 11/2016. (IX.02.) számú rendelet 3.§-a. Hatályos: 2016. szeptember 17-től. oldal 3 / 49

II. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

4. § (1)

A beépítésre szánt területek terület-felhasználási egységei építési övezetekre tagozódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2)

A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak: a) b) c) d)

lakóterület vegyes terület gazdasági terület különleges terület

LAKÓTERÜLET

5. § (2)

A falusias lakóterületek (Lf) építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza. Ezen lakóterületek építési használatuk, jellegük és beépítési szintterület-sűrűségük alapján falusias lakóterületek. Ezen lakóterületeken alkalmazni kell az OTÉK 14. § előírásait is. 6. § Lf Ikr K

30 K

építési övezet előírásai (1)

Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: ikresen csatlakozó

(2)

A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult telekterület

(3)

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %

(4)

A megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasság: kialakult, de legfeljebb 5,5 méter lehet (az építménymagasság az ikresen csatlakozó épületeknél azonos legyen)

(5)

Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %.

(6)

Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. oldal 4 / 49

(7)

A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmény alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet.

(8)

Az épületeket az építési övezetben utcával párhuzamos tetőgerinc irányú, és a kialakult 40-45°-os tetőhajlásszögű magas tetővel kell kialakítani. A tetőtér beépítés megengedett.

(9)

Az építési övezetben az építmények rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §-a és 4. számú melléklete szerinti járműtárolót, illetve gépjárműparkolót az adottságoknak megfelelően a lakóépület telkén, vagy a lakótelekhez kapcsolódó közterületi parkolóban kell elhelyezni.

(10)

Az építési övezetben nem helyezhető el telepengedélyhez kötött tevékenység végzésére, állattartásra és növénytermesztésre szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség, illetve melléképítmény, továbbá terepszint feletti ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló melléképítmény.

7. § Lk Cs K

30 K


Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: csoportos

(2)

A kialakítandó legkisebb telekterület: kialakult telekterület

(3)


(4)

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult (a tűzfalasan csatlakozó épületek építménymagassága azonos legyen)

(5)


(6)

Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(7)

A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet.

(8)

Az épületeket az építési övezetben kialakult gerincirányú és tetőhajlásszögű (40-45°) magas tetővel kell kialakítani. (a tűzfalasan csatlakozó épületek tetőhajlásszöge azonos legyen)

(9)

Az építési övezetben az építmények rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §-a és 4. számú melléklete szerinti járműtárolót, illetve gépjárműparkolót az adottságok-

oldal 5 / 49

nak megfelelően a lakóépület telkén, vagy a lakótelekhez kapcsolódó közterületi parkolóban kell elhelyezni. (10)

Az építési övezetben nem helyezhető el telepengedélyhez kötött tevékenység végzésére, állattartásra és növénytermesztésre szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség, illetve melléképítmény, továbbá terepszínt feletti ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló melléképítmény.

8. § Lf O K

30 K


Az építési övezetben az építési telkek beépítési módja: oldalhatáron álló.

(2)


(3)


(4)

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult (3,0 – 4,5 m)

(5)


(6)

Az építési telkek csak a teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(7)


(8)

Az épületek tetőgerinc iránya az utcára (telek utcai homlokvonalára) merőleges, a tetőformája nyeregtető vagy összetett nyeregtető, tetőhajlásszöge 40-45° legyen.

(9)

Az építési telkek utcai homlokvonalán létesítendő kerítése egységes és tájba illő, faléc kerítés legyen.

(10)

Az építési övezet építési telkein: a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek, b) és a melléképítmények elhelyezhetők.

9. § Lf O K

30 550 Lf

oldal 6 / 49

O K

30 700 és Lf

O K

30 900


Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: oldalhatáron álló

(2)

A kialakítandó legkisebb telekterület: 550, 700, illetve 900 m2 (szabályozási terv szerint)

(3)


(4)

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult (az építménymagasság a két szomszédos beépített telken lévő épület építménymagasságának átlagától legfeljebb + 1,0 m-rel térhet el.)

(5)

Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %

(6)


(7)


(8)

Az épületeket az építési övezetben kialakult gerincirányú és tetőhajlásszögű (40-45°) magas tetővel kell kialakítani.

(9)


10. § Lf SZ K

30 550

Lf SZ K

30 900 és

oldal 7 / 49

4

Lf

SZ 5,50

30 900


Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló

(2)

A kialakítandó legkisebb telekterület: 550, illetve 900 m2 (szabályozási terv szerint)

(3)


(4)

5

(5)


(6)


(7)


(8)

Az épületeket az építési övezetben kialakult gerincirányú és tetőhajlásszögű (40-45°) magas tetővel kell kialakítani.

(9)


A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult, illetve maximum 5,50 m (az építmény magasság a két szomszédos beépített telken lévő épület átlagától legfeljebb + 1,0 m-rel térhet el).

11. § Lf O 5,5

30 550 Lf

O 5,5

30 700 és Lf

O 5,5

30 900

építési övezet előírásai 4 5

Beiktatta a 11/2009. (X.22.) számú rendelet 1.§-a. Hatályos: 2009.10.22-től. Kiegészítette 11/2009. (X.22.) számú rendelet 2.§-a. Hatályos: 2009.10.22-től. oldal 8 / 49

(1)


(2)

A kialakítandó legkisebb telekterület: 550, 700, illetve 900 m2 (szabályozási terv szerint)

(3)


(4)

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,0 – 5,5 m

(5)


(6)


(7)

A terepszint alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet.

(8)

Az épületeket tetőgerinc iránya az utcára (a telek utcai homlokvonalára) merőleges, a tetőformája nyeregtető, vagy összetett nyeregtető, tetőhajlásszöge 40-45° legyen.

(9)


12. § Lf SZ 5,5

30 1000


Az építési övezetben az építési telkek beépítési módja: szabadon álló.

(2)

A kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2

(3)


(4)

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,0 – 5,5 m

(5)


(6)

Az építési telkek csak a teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(7)


oldal 9 / 49

(8)

Az építési övezetben csak az önkormányzat által kidolgoztatott lakóépület és melléképület típustervek adaptálásával építhetők épületek. A típustervektől külső megjelenésben nem lehet eltérni, legfeljebb belső elrendezésben.

(9)

Az épületek tetőgerinc iránya az utcára (telek utcai homlokvonalára) merőleges, a tetőformája a hagyományos oromzatmagasságú és ereszkinyúlású oromzatos kontytető, a tetőhajlásszöge 40-45° legyen, poltári, vagy azzal harmonizáló, natúr színű, íves vágású cserépfedéssel.

(10)

Az épületek tömegalakítása, tetőformája, nyílásosztása, illeszkedjen a településen lévő hagyományos palóc lakóházakéhoz, a homlokzat csak fehér színű simított vakolat lehet.

(11)

Az építési telkek utcai homlokvonalán létesítendő kerítése egységes és tájba illő, fa oszlopos, faléckerítés legyen (vagy legfeljebb 8 cm széles deszka), natúr, sötétre pácolt vagy barna színben, lábazat nélkül.

(12)

Az építési övezet építési telkein: a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek, b) és a melléképítmények elhelyezhetők. 612/A.§.

Lf 0 30 6,00 900 és Lf 0 30 7,50 900 építési övezet előírásai

(1)


(2)

A kialakítandó legkisebb telekterület: 900 m2

(3)


(4)

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,50-6,0 m, illetve 6,0 - 7,50 m.

(5)

Az építés: telek legkisebb zöldfelülete: 40 %

(6)

A terepszint alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete a telekterület maximum 10 %-a lehet.

6

Beiktatta a 11/2009. (X.22). számú rendelet 3.§-a. Hatályos: 2009.10.22-től. oldal 10 / 49

(7)

Az épületek tetőformája nyeregtető vagy összetett nyeregtető, tetőhajlásszöge 35-45° legyen.

(8)

Az építési övezet telkein: a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek, b) és a melléképítmények elhelyezhetők.

(9)

Építmények a megadott építési helyen belül, illetve az építési vonalon helyezhetők el.

VEGYES TERÜLET

13. § (1)

A vegyes terület településközpont vegyes terület (Vt), amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra. A településközpont vegyes övezetben alkalmazni kell az OTÉK 16. § előírásait is.

(2)

A településközpont vegyes terület határait a szabályozási terv tartalmazza.

14. § Vt SZ K

30 K 7Vt

SZ 7,50

30 3000


Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló.

(2)

8

(3)


(4)

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság:

7 8

A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult telekterület, illetve minimum 3000 m2.

Beiktatta a 11/2009. (X.22). számú rendelet 4.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2009.10.22-től. Kiegészítette a 11/2009. (X.22). számú rendelet 4.§. ((2) bekezdése. Hatályos: 2009.10.22-től. oldal 11 / 49

-

-

kialakult építménymagasság (az építménymagasság meglévő épület esetében egy alkalommal legfeljebb 1,5 méterrel növelhető, új épület esetében legfeljebb 7,5 m lehet) 9 maximum 7,50 m lehet.

(5)

Az építési telek legkisebb zöldfelülete a be nem épített terület 50 %-a.

(6)


(7)


(8)

Az épületeket az építési övezetben kialakult gerincirányú és tetőhajlásszögű (40-45°) magas tetővel kell kialakítani. (ettől alacsonyabb hajlásszögű magas tető csak nagy fesztávolságú közösségi terek lefedése esetén alkalmazható, lapos tető nem építhető)

(9)

Az építési övezetben nem helyezhető el telepengedélyhez kötött tevékenység végzésére szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség, illetve melléképítmény, továbbá terepszint feletti ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló melléképítmény.

(10)

Az építési övezet építési telkein az állattartásról szóló önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek, és a (8) bekezdésben nem említett melléképítmények elhelyezhetők. GAZDASÁGI TERÜLET

15. § (1)

A gazdasági terület kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Gksz), amely elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek elhelyezésére szolgál, illetve egyéb ipari gazdasági terület (Gei), amely elsősorban szintén a nem jelentős zavaró hatású egyéb ipari gazdasági célú épületek elhelyezésére szolgál. Ezen területeken alkalmazandók az OTÉK 19. § és 20 § (4)-(5) bekezdések előírásai is.

(2)

Az egyéb ipari gazdasági terület határait a szabályozási terv tartalmazza.

16. § Gksz SZ 7,5

40 2000 és Gksz

SZ 9

40

Beiktatta a 11/2009. (X.22). számú rendelet 4.§. (3) bekezdése. Hatályos: 2009.10.22-től. oldal 12 / 49

7,5

K



(2)

A kialakítandó legkisebb telekterület: 2000 m2, illetve kialakult telekterület (szabályozási terv szerint)

(3)


(4)

A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

(5)

10

(6)


(7)


Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 20 %, a Dózsa György út dél-nyugati végén 40 %.

(8)

Az épületeket az építési övezetben magas tetővel kell kialakítani.

(9)

11

A 010/4 hrsz.-on tervezett gazdasági területen a lakóterület felől 15 m-es védősávot kell telepíteni (kötelező fásítás). A zöldfelület kialakításnál háromszintű növényzetet kell figyelembe venni. 17. § Gei SZ 10,0

40 2000



(2)

A kialakítandó legkisebb telekterület: 2000 m2

(3)


(4)


(5)


(6)


10 11

Kiegészítette a 11/2009. (X.22). számú rendelet 6.§-a. Hatályos: 2009.10.22-től. Beiktatta a 11/2009. (X.22). számú rendelet 5.§-a. Hatályos: 2009.10.22-től. oldal 13 / 49

(7)


(8)

Az épületeket az építési övezetben lehetőleg magas tetővel kell kialakítani. 17/A §.12 Gei SZ 14 16,0

13

50 3 ha

építési övezet előírásai (1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló (2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 3 ha (30 000 m2), (3)

15


(4)

16


(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 25 % (6) Az építési telek csak teljes közművesítettség esetén építhető be. (7)

17

(8)

18

KÜLÖNLEGES TERÜLET

18. § (1)

Különleges terület a házikertes különleges terület (Kh), a temető különleges terület (Kt), a sportolási célú különleges terület (Ks) terület, a szociális otthon különleges (Ksz) terület, kultúrpark különleges (Kk) terület, és a nyersanyaglelőhely (bánya) különleges (Kn) terület. (OTÉK 24. §)

(2)

A különleges terület építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza.

Beiktatta a 10/2007. (IV.25.) rendelet 1.§-a. Hatályos: 2007.04.25-től. Módosította a 11/2016. (IX.02.) számú rendelet 4.§-a. Hatályos: 2016. szeptember 17-től. 14 Módosította a 11/2016. (IX.02.) számú rendelet 4.§-a. Hatályos: 2016. szeptember 17-től. 15 Módosította a 11/2016. (IX.02.) számú rendelet 4.§-a. Hatályos: 2016. szeptember 17-től. 16 Módosította a 11/2016. (IX.02.) számú rendelet 4.§-a. Hatályos: 2016. szeptember 17-től. 17 Hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.02.) számú rendelet 4.§-a. Hatályos: 2016. szeptember 17-től. 18 Hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.02.) számú rendelet 4.§-a. Hatályos: 2016. szeptember 17-től. 12 13

oldal 14 / 49

19. § Kh SZ 3,0

3 K

házikertes építési övezet előírásai (1)

Az építési övezet építési telkein csak pince, illetve növénytermesztés céljára szolgáló üvegház vagy fóliasátor építhető.

(2)

Az építési övezetben a beépítés módja: szabadon álló

(3)


(4)


(5)

A terepszínt alatti pince alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet.

(6)


20. § Kt SZ 5,5

3 K

temető különleges építési övezet előírásai (1)

Az építési övezetben csak a temetkezéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(2)


(3)


(4)


(5)

A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m.

(6)

A megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %.

21. § Ks SZ

5

oldal 15 / 49

5,5

K

sportolási célú különleges terület előírásai (1)

Az építési övezet építési telkein csak sportolást kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(2)

Az övezetben a beépítés módja: szabadon álló

(3)


(4)


(5)


(6)

Az építési telek csak teljes közművesítettség esetén építhető be.

(7)

A megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %

(8)

A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telek területének 3 %-a lehet.

22. § Ksz SZ 10,0

30 K és

Ksz SZ 25 7,5 10000 szociális otthon különleges terület (1)

Az építési övezetben csak a szociális otthon és kiszolgáló épületei helyezhetők el.

(2)

Az övezetben a beépítés módja: szabadon álló

(3)

A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult telekterület, illetve 10000 m2 (szabályozási terv szerint)

(4)

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 25 %, illetve 30 % (szabályozási terv szerint)

(5)

A megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult, illetve 10,0 m. (szabályozási terv szerint)

(6)


(7)

A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telek területének 3 %-a lehet. oldal 16 / 49

23. § Kkp19 SZ 25 7,5 2000 Kultúrpark különleges építési övezet (1)

Az építési övezetben csak a helyi régészeti értékek bemutatására, illetve ennek kiszolgálására szolgáló építmények helyezhetők el.

(2)


(3)

A kialakítható legkisebb telekterület: 2000 m2

(4)


(5)


(6)


(7)

A terepszínt alatti (épülettől különálló) építmények alapterülete legfeljebb a telek területének 75 %-a lehet.

24. § Kn Nyersanyaglelőhely (bánya) különleges építési övezet (1)

Az övezetben csak a bányászattal kapcsolatos építmények helyezhetők el a vonatkozó jogszabályok betartásával.

(2)

Az övezetben a telkek megengedett legkisebb illetve legnagyobb mértéke: kialakult

(3)

A telkek megengedett legnagyobb beépítettsége: 1 %

(4)

Az építmények beépítési módja: szabadon álló

(5)

Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága: 7,5 m

19

Módosította az 5/2014. (III.13.) számú rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2014.03.14-től. oldal 17 / 49

III. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

25. § (1)

A beépítésre nem szánt területek terület-felhasználási egységei övezetekre tagolódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2)

A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint az alábbiak: a) b) c) d) e) f)

közlekedési és közmű terület zöldterület erdőterület mezőgazdasági terület vízgazdálkodási terület 20 különleges szabadidős beépítésre nem szánt terület

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET

26. § (1)

A közúti közlekedési terület (KÖu) határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2)

A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (OTÉK 26.§)

(3)

A közlekedési területek út mintakeresztszelvényeit a helyi építési szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

27. § Köu Közúti közlekedési övezet előírásai

20

Beiktatta az 5/2014. (III.13.) számú rendelet 3.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2014.03.14-től. oldal 18 / 49

(1)

Az építési övezetben csak a közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(2)

Az övezetben a megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult, új építménynél legfeljebb 4,0 m.

(3)

Az övezetben az épületeket kialakult gerincirányú és tetőhajlásszögű (40-45°) magas tetővel kell kialakítani.

(4)

Az országos mellékutak külterületi szakaszai mentén, annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el. ZÖLDTERÜLET

28. § (1)

A zöldterületek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2)

A zöldterület (Z) az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (OTÉK 27.§)

(3)

A zöldterületen elhelyezhető: - a pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, játszótér, tornapálya, szobor, emlékmű, díszkút stb.) - a zöldfelület fenntartásához szükséges építmény - a pihenést, szabadidő eltöltést szolgáló vízfelület, tó (a talajvízszintre gyakorolt hatást rögzítő hatástanulmány alapján) ERDŐTERÜLET

29. § (1)

Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint: gazdasági erdő (Eg), illetve védett erdő (Ev) terület. (OTÉK 28.§)

(2)

Az erdőterületek övezeteinek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

30. § Eg gazdasági erdőövezet (1)

A gazdasági erdő övezetben elhelyezhető: a) az erdő rendeltetésszerű használatához és fenntartásához szükséges építmény, b) és a vadgazdálkodás célját szolgáló építmény.

(2)

Az övezetben a telek beépítési módja: szabadon álló. oldal 19 / 49

(3)

A beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 100.000 m2 (10 ha)

(4)

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,5 %

(5)


31. § (1)

A védett erdő övezetben építményt elhelyezni nem lehet. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

32. § (1)

A mezőgazdasági terület általános mezőgazdasági övezet (Má), illetve mezőgazdasági major övezet (Mm), melynek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2)

A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolási építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. (OTÉK 29. §)

33. § Má általános mezőgazdasági övezet (1)

Az Má övezetbe a mezőgazdasági termelésre szolgáló szántó, gyep, rét, legelő, gyümölcsös, szőlő, kert és nádas megnevezésű földrészletek tartoznak.

(2)

Az övezetben elhelyezhetők: a) A földrészlet művelési ág szerinti hasznosításával kapcsolatos állattartó vagy növénytermesztést szolgáló építmények, és b) a tulajdonos számára szolgáló lakás.

(2)

A beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 10000 m2 (1 ha)

(3)

Az övezetben a telek beépítési módja: szabadon álló.

(4)

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3 % (a lakóépület alapterülete ennek felét nem haladhatja meg)

(5)


(6)

Az övezetben csak az építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építményt lehet építeni, az épületek tetőgerince a tereplejtés irányával párhuzamos, tetőhajlásszöge 4045°, tetőformája nyeregtető legyen.

oldal 20 / 49

(7)

Állattartás csak körbekerített területen folytatható.

34. § Mm mezőgazdasági major övezet (1)

Az Mm mezőgazdasági major övezet, ahol az állattartással és növénytermesztéssel kapcsolatos építmények, helyezhetők el.

(2)

Az övezetben elhelyezhetők: a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben foglalt állattenyésztéssel kapcsolatos, illetve a növénytermesztéssel kapcsolatos építmények, illetve az ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás és tárolás építményei, és b) a tulajdonos számára szolgáló lakás.

(3)

Az övezetben a telkek beépítési módja: szabadon álló.

(4)

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5 %.

(5)

Megengedett legkisebb telekméret: 2000 m2.

(6)

Az övezetben az építmények elhelyezéséhez, illetve a rendeltetés megváltoztatásához a környezetvédelmi követelmények előzetes tisztázása érdekében elvi építési engedélyt kell kérni.

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET 35. § A vízgazdálkodási övezet (V) a vízgazdálkodással összefüggő terület; a folyóvizek medre és parti sávja, az állóvizek medre és parti sávja, a folyóvizeken keletkezett, nyilvántartása még nem vett szigetek, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, a vízbeszerzési területek (védett vízbázis), a hullámterek, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek, amelyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(1)

21

(2)

22

(3) (4)

Az övezetben csak a vízgazdálkodással és a horgászattal kapcsolatos kiszolgáló építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak szerint. 23

24

Az övezetben a beépítési mód: szabadon álló.

Az övezetben a megengedett legnagyobb építmény magasság: 6 m.

Módosította az 5/2014. (III.13.) számú rendelet 4.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2014.03.14-től. Módosította az 5/2014. (III.13.) számú rendelet 4.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2014.03.14-től. 23 Beiktatta az 5/2014. (III.13.) számú rendelet 4.§ (3) bekezdése. Hatályos: 2014.03.14-től. 24 Beiktatta az 5/2014. (III.13.) számú rendelet 3.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2014.03.14-től. 21 22

oldal 21 / 49

35/A. §25 (1)

A különleges szabadidős beépítésre nem szánt övezet (Ksza) határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2)

Az övezetben csak a tóparti pihenés és a rekreációt szolgáló, szálláshely szolgáltató, valamint szabadtéri színpad építmények helyezhetők el. A meddőhányó dombja - mint ipartörténeti emlék - megtartható, környezete rekultiválható, pihenőpark, rendezvényterület kialakításával.

(3)

Az övezetben épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

(4)

Az övezetben a beépítési mód: szabadon álló.

(5)

Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6 m.

IV. FEJEZET

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

36. § (1)

Az építési telkeken, beépítési módjuktól függően – ha azt a jelen rendelet építési övezeti és övezeti előírásai, vagy a szabályozási terv nem tartalmazzák – az építési határvonalakat és az építési vonalat az alábbiak szerint kell megállapítani. ELŐKERT

37. § (1)

Az előkert legkisebb mélysége a Hunyadi út, Táncsics út, Dózsa György út, Diófa út és Árpád út mindkét oldalához kapcsolódó építési telkeken az úttengelytől mért 13 méteres távolság és az úttengelytől mért utcai telekhatár távolságának különbsége.

(1)

Az előkert legkisebb mélységét az (1) bekezdésben nem említett építési telkeken az utcában kialakult előkertek mélysége határozza meg az alábbiak szerint: az előkert mélysége a két szomszédos beépített építési telek előkerti mélységének átlaga.

25

Beiktatta az 5/2014. (III.13.) számú rendelet 5.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2014.03.14-től.

oldal 22 / 49

OLDALKERT

38. § (1)

Az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb: a) oldalhatáron álló beépítés esetén: - az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasságnál, b) szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítés esetén: - az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság felénél. c) csoportos beépítési mód esetén (pl.: saroktelken vagy hátsókert irányú épületszárny esetén): - sem az övezet szerint megengedett legnagyobb építménymagasság felénél, - sem az oldalkertre néző tényleges építménymagasság felénél, sem pedig 3 méternél. HÁTSÓKERT

39. § (1)

A hátsókert méretének meghatározására az OTÉK 35. § (4)-(5) bekezdését kell alkalmazni.

(2)

Az építési hely hátsó határvonala az (1) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve az építési telek utcai telekhatárától legalább 45 méter távolságra lehet. Az építési teleknek az építési hely hátsó határvonala mögötti területére a hátsókert előírásait kell alkalmazni. ÉPÍTÉSI VONAL

40. § (1)

Az építési vonalat az előkert építési határvonalán, és az utcában az építési telkek jellemző beépítési oldalhatárán kell megállapítani. Az oldalsó építési vonal az építmények közötti megengedett legkisebb távolság betartása érdekében ettől eltérően is megállapítható. Az oldalsó építési vonal az oldalsó telekhatártól 1 m-re is megállapítható. 26

KERÍTÉS ÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 40/A.§.

(1)

26

A községben a 8. számú mellékletben foglaltak szerinti kerítések építhetők (utcák szerint felsorolva).

Beiktatta a 11/2009. (X.22). számú rendelet 7.§-a. Hatályos: 2009.10.22-től.

oldal 23 / 49

V. FEJEZET

ÉPÍTÉSZETI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME

41. § (1)

A műemlékeket és a műemléki környezet lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet végezni.

(2)

A régészeti lelőhelyek területének lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. A régészeti lelőhelyek területén csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet földmunkával járó beruházást megvalósítani. Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a 2001. évi LXIV tv. 24. §-ába foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

(3)

A helyi védelem alatt álló és helyi védelemre tervezett épületeket és területeket a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak Kazár község helyi építészeti értékeinek védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásai figyelembe vételével lehet végezni.

(4)

A műemlékek és helyi védelmű épületek fenntartási és helyreállítási munkálatainál az eredeti, illetve a hagyományos műszaki megoldások és építőanyagok használatát előnyben kell részesíteni.

(5)

A helyi védelmű területen a lakóépületek tömegalakítása, tetőformája, nyílásosztása, homlokzati anyaghasználata, vakolatszínezése és a nyílászárók arányai illeszkedjenek a településen lévő hagyományos palóc lakóházakéhoz.

(6)

A helyi védelmű területen az épületek tetőszerkezete csak hagyományos oromzatmagasságú és ereszkinyúlású, oromzatos kontytető lehet, 40-45°-os tetőhajlásszöggel, poltári, vagy azzal harmonizáló, natúr színű, íves vágású cserépfedéssel, tetőfelépítmény nélkül. Az épületek homlokzata csak simított homlokzatvakolat lehet fehér színben.

(7)

A helyi védelmű területen a kerítések végükön hegyezett, kétfelé hasított gömbfából, vagy fűrészelt lécből épüljenek, sötétbarnára pácolt, egységes színben.

(8)

A helyi védelmű területen csak a területen jellemző őshonos növényzet telepítése engedélyezhető. Ezen növények jegyzékét és javasolt telepítését a helyi építési szabályzat 5. számú melléklete tartalmazza. oldal 24 / 49

(9)

Az épített környezet minőségének védelme érdekében a műemléki környezetben és a helyi védelmű területen csak műemléki tervezési jogosultsággal rendelkező okleveles építészmérnök készíthet engedélyezési tervdokumentációt.

TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

42. § (1)

A Karancs - Medves Tájvédelmi Körzet lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. Ezen a területen építési munkát csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet végezni.

(2)

A természeti területek lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemeinek lehatárolását a helyi építési szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza. A területek vonatkozásában szigorúan betartandók az alábbi jogszabályok: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, és tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999 (XI.19.) Korm. rendelet.

(3)

A helyi védelem alatt álló és helyi védelemre tervezett természeti területek lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete [3. a helyes szám] tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak Kazár község helyi természeti értékeinek védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásai figyelembe vételével lehet végezni.

(4)

27

A 07/11 hrsz.-on tervezett víztározó kialakításánál az alábbiak betartása szükséges: - a tározó alatti patakszakasz ökológiai vízigényét a tározóból biztosítani keli, - a tározó környékére tervezett növénytelepítés során a területen őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni, - a tározóparton és a tározóban elő keli segíteni az élőhely-mozaikok kialakulását, a kialakuló élőhely-komplex diverzitását a kezelés során fenn kell tartani, - cserjék és fák irtását vegetációs időszakon kívül, szeptember 1. és április 1. között lehet végezni.

A TELEPÜLÉSKÉP ÉS TELEPÜLÉSKARAKTER VÉDELME

43. § (1)

27

A helyi védelmű területen kívül a kialakult, változatos beépítésű utcákon a helyi védelemre javasolt épületek adják az utca karakterét, ezt a környező épületek építészeti kialakításánál figyelembe kell venni.

Beiktatta a 11/2009. (X.22). számú rendelet 8.§-a. Hatályos: 2009.10.22-től. oldal 25 / 49

(2)

A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek lehetőleg egy tömegben, a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.

(3)

A lakótelkek utcai kerítései egy-egy utcaszakaszon jellegükben azonosak legyenek. Törekedni kell a természetes építőanyagok használatára.

(4)

A településkép védelme érdekében a 46/1997 (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában foglaltakon túl a település területén építési engedélyhez kötött tevékenység a középületek telkeinek közhasználatú területén történő kerítés építés.

(5)

Az utcakeresztszelvények adottságait figyelembe véve az utcában a vonatkozó jogszabályok betartásával fasort kell telepíteni. Kerülni kell a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő hatású fajok alkalmazását.

(6)

A település zöldterületén, a közparkokban ajánlott a területen jellemző őshonos növényzet telepítése és fenntartása.

VI. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELEM LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM

44. § (1)

A település közigazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények helyezhetők el, melyek légszennyező anyag kibocsátása az azok helye szerinti védettségi kategóriára vonatkozó kibocsátási határértékeket nem haladja meg, illetve a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet szerinti környezeti levegő minőségére vonatkozó határértékek túllépését nem okozza.

A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 45. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2011. 01. 15.

(2)

Lakóövezetben csak olyan gazdasági tevékenység folytatható, amely nem jár jelentős légszennyezéssel, illetve amely tevékenység során nem keletkezik felületi légszennyező forrás. Ezen övezetben telepengedélyhez kötött, illetve bűzös tevékenység sem folytatható. A belterületben légszennyezéssel járó tevékenység (pl.: fafűrészelés) nyílt téren nem engedélyezhető, autófényező tevékenység egyáltalán nem végezhető.

(3)

A település területén kommunális és ipari hulladékot égetni tilos, betartandó továbbá a 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet.

oldal 26 / 49

ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM

45. § (1)

A zaj és rezgés elleni védelem szempontjából csendes övezetbe tartozik a település (Kt) temető különleges területe.

(2)

A település közigazgatási területén a zajt kibocsátó létesítmények működése során az alábbi megengedett legnagyobb „A” hangnyomás szintet be kell tartani: Területi funkció

Megengedett egyenértékű „A” Hangnyomás szint ( dB ) Nappal ( 6-22 h ) Éjjel ( 22-6 h ) _____________________________________________________________________ Tájvédelmi körzet területe Csendes övezet Lakóterület

45 45 50

35 35 40

(3)

A település közigazgatási területén betartandó egyéb zaj és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002 (III.22.) KöM-EüM. együttes rendelet szabályozza.

(4)

A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármilyen zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármilyen tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az okozott zaj mértéke a fenti rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

(5)

Az országos mellékutak, valamint a települési gyűjtő utak mentén a telkek előkertjében javasolt a növényzet telepítése zajcsökkentés és levegőtisztaság védelmi okokból. FÖLD ÉS VÍZVÉDELEM

46. § (1)

A szennyvízcsatorna-hálózat új szakaszának kiépítéséig az azzal nem rendelkező külterületen új építményt csak a műszaki és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő - a településekről származó szennyvizek szennyvíztisztító kisműtárgyai és kisberendezései létesítési feltételeiről szóló MI-10-127/9-84 előírásait is figyelembe vevő vízzáróan megépített szennyvízgyűjtő akna létesítésével lehet használatba venni. A szennyvíztárolók engedélyezett módon történő használatát folyamatosan ellenőrizni kell.

(2)

A meglévő, illetve az új közcsatorna-hálózatra történő rákötés kötelező, a korábbi közműpótlók egyidejű, szakszerű megszüntetésével. Új közműpótló szennyvíztároló ezt követően nem építhető a közcsatorna-hálózattal ellátott területen.

(3)

A kommunális és technológiai eredetű szennyvizet tilos az élővizekbe, felhagyott kutakba, csapadékelvezető árkokba és csatornákba bevezetni illetve gyűjteni, vagy a talajba elhelyezni, talajra kilocsolni, illetve a telken kívülre szabálytalanul kivezetni. oldal 27 / 49

(4)

A természetes vizek, patakok vízminőségének megőrzése érdekében a területen fekvő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposztot vagy tőzegterméket, illetve természetes talajjavító anyagokat lehet használni.

(5)

Valamennyi vízelvezető árokba, patakba növény-védőszer, szerves vagy műtrágya bejutását, bármilyen hulladék elhelyezését meg kell akadályozni.

(6)

A felszíni vizek elvezetését biztosító nyílt árokhálózatot ki kell építeni és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(7)

A külvizek eróziós hatásának kiküszöbölésére a településszerkezeti terv csapadékvíz elvezetési alátámasztó munkarészén jelölt nyomvonalon övárkokat kell létesíteni.

(8)

A termőföld használó – választása szerint – köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani.

(9)

A 33/2000 (III.17.) Korm. rendelet alapján a település B szennyeződés érzékenységi besorolásba tartozik. 118/2008. (V.8.) Kormányrendelet 1. § 1179. pontja hatályon kívül helyezte. Hatálytalan: 2008.05.16-tól

HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS

47. § (1)

Települési kommunális, illetve veszélyes és ipari termelési hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel az e célra kijelölt kistérségi regionális lerakóhelyen szabad elhelyezni.

(2)

A veszélyes hulladékok környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a 98/2001 (VI.15.) Korm. rendelet szerint, a hulladék termelőjének (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodnia. A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról.

(3)

Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése, valamint a veszélyes hulladék kommunális hulladék közé juttatása. A felszámolt kommunális hulladéklerakót és a véglegesen felhagyott külszíni anyagnyerő hely területét a vonatkozó jogszabályok betartásával 5 éven belül rekultiválni kell. VÉDŐTÁVOLSÁGOK

48. §

oldal 28 / 49

(1)

A település igazgatási területén lévő patakok valamint az egyéb vízfolyások mindkét partján, a part éltől számított 6-6 méter szélességben fenntartási területsávot kell biztosítani, ezen belül állandó építmény nem létesíthető.

(2)

A közművek és védőidomaik szakági szabványokban meghatározott védőtávolságait, védősávjait és védőterületeit - tekintettel a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet előírásaira is - a beépítésnél figyelembe kell venni.

(3)

A temető szabályozási terven feltüntetett 30 m-es védőtávolságát be kell tartani, ezen belül csak urnahelyes temetkezés engedélyezhető, új lakóterület csak 30 m-nél távolabb létesíthető.

(4)

A településen építendő állattartó építmények és melléképítmények elhelyezésére vonatkozó védőtávolságokat Kazár község Önkormányzata Képviselőtestületének az állattartásról szóló rendelete szabályozza. EGYÉB ELŐÍRÁSOK

49. § (1)

Az újonnan létesítendő, illetve működő, a környezetet terhelő beruházások esetében szükség esetén a módosított 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásai szerint környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

(2)

A szennyvízcsatorna-hálózatba vezetett szennyvíz minőségére vonatkozóan a 204/2001 (X.26.) Korm. rendelet előírásait kell betartani.

(3)

A település szükséges tűzoltóvíz ellátását biztosítani kell. Közterületen építményt elhelyezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával lehet.

(4)

A magasságkorlátozással terhelt ingatlanok felsorolását és a magasságkorlátozás mértékét a helyi építési szabályzat 6. számú melléklete tartalmazza.

(5)

A műemléki környezetben, a helyi védelmű területeken és a tervezett minta palóc falu területén új légvezeték nem építhető, a meglévő légvezetékeket fokozatosan földkábelre kell átépíteni.

(6)

A szabályozási terven jelölt alábányászott területeken, illetve azok hatástávolságán belül építési tevékenységet csak az engedélyezési tervhez a 45/1997 (XII.29.) KTM rendelet 5. § 13. pontja szerint elkészített geotechnikai szakvélemény, továbbá szükség esetén alapozási, illetve tartószerkezeti terv, valamint a Magyar Geológiai Szolgálat, a Bányakapitányság és a bányatelek kezelőjének hozzájáruló nyilatkozatával lehet végezni oly módon, hogy az esetleges utólagos felszínmozgásokat az építmények károsodás nélkül viseljék el.

(7)

A szabályozási terven megjelölt felszínmozgásos területen, illetve térfogatváltozó agyag területen építményt elhelyezni csak a 45/1997 (XII.29.) KTM rendelet 5. § 13. pontja alapján elkészített geotechnikai dokumentáció (szakvélemény), és a Magyar Geológiai Szolgálat hozzájáruló nyilatkozata alapján lehet. oldal 29 / 49

(8)

A szabályozási terven feltüntetett megkutatott ásványi nyersanyaglelőhely területén építményt elhelyezni csak a Magyar Geológiai Szolgálat és az ásványi nyersanyagvagyon kezelőjének hozzájáruló nyilatkozatával lehet.

(9)

A lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés, stb.), illetve a még nem ismert térfogatváltozó agyagos területeken történő építések felszínmozgás kialakulásával járhatnak. Ilyen esetekben javasolt a talajmechanikai és geotechnikai vizsgálat elkészítése.

(10)

A mélyfekvésű területek beépítése előtt gondoskodni kell a terület feltöltéséről és megfelelő tömörítéséről, illetve a csapadékvíz-, és talajvíz elvezető rendszer kiépítéséről és a közeli élővízfolyások (patakok) szabályozásáról. A feltöltés csak nem szenynyező anyaggal történhet. Beépítés előtt talajmechanikai szakvélemény szükséges.

VII. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK ELŐÍRÁSAI (1)

A tervezési területtel összefüggő településrendezési feladatok megvalósítását az Étv. 17-30. § szerinti általános szabályokon túlmenően az alábbi helyi előírások biztosítják. ELŐVÁSÁRLÁSI JOG

50. § (1)

Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot: a) A szabályozási terven feltüntetett ingatlanok tekintetében, az ott megjelölt besorolású terület kialakítása céljából.

TELEKALAKÍTÁS, HELYI KÖZÚT CÉLJÁRA TÖRTÉNŐ LEJEGYZÉS

51. § (1)

A beépítésre szánt területen kialakítandó építési telkek előírás szerinti megközelítésének biztosítása érdekében a szabályozási terven jelölt kiszolgáló utak igény szerint fokozatosan kiépíthetők, az Étv. 27. § (1) bekezdése szerinti lejegyzést követően.

(2)

A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat által meghatározott telekalakítás csak az érintett telek kiszolgálásához szükséges út egyidejű kialakítása idején engedélyezhető.

oldal 30 / 49

ÚTÉPÍTÉSI ÉS KÖZMŰVESÍTÉSI HOZZÁJÁRULÁS 52. §

(1)

A szabályozási tervben a területre tervezett kiszolgáló utakat és közműveket az újonnan beépítésre szánt területeken a tervezett épületek építési engedélyének kiadása előtt, illetve rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

(2)

E kötelezettség teljesítése az érintett ingatlan tulajdonos érdeke, ezért a megvalósítás költségeit az Önkormányzat jelen rendeletével a mindenkori érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítja. A kiépítés módjáról, ütemezéséről az érintett tulajdonos és az Önkormányzat külön megállapodást kötnek.

BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG 53. § (1)

Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás érdekében a temető szabályozási terv szerinti 30 méteres telken belüli védősávjában és a gazdasági területek szabályozási terv szerinti telken belüli védősávjában beültetési kötelezettséget ír elő, fásítás formájában, amelynek végrehajtása az ingatlan mindenkori tulajdonosának feladata.

(2)

A beültetési kötelezettségű terület fásítását a helyi építési szabályzat jóváhagyását követő 3 éven belül el kell végezni.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54. § (1)

Szabálysértést követ el, aki a jelen építési szabályzat előírásait megszegi.

(2)

A helyi építési szabályzatot a szabályozási tervvel, és mellékleteivel együtt kell alkalmazni.

(3)

A település közigazgatási területén az állattartást Kazár község Képviselő-testületének az állattartásról szóló rendelete szabályozza.

oldal 31 / 49

(4)

A település közigazgatási területén az épített és természeti környezet helyi védelmét külön rendeletben kell szabályozni.

(5)

A helyi védelmű területre 3 éven belül falumegújítási javaslatot tartalmazó részletes rendezési terv készítendő.

(6)

A település közigazgatási területén a helyi lakosság zavartalan életvitele érdekében a kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények üzemeltetési feltételeit külön rendeletben kell szabályozni.

(7)

A jelen helyi építési szabályzat és mellékletei a kihirdetést követő 30. napon lépnek életbe, egyidejűleg az alábbi - előző ÁRT-vel kapcsolatos Önkormányzati és volt tanácsi - rendeletek hatályukat vesztik:3/1997. számú.

(8)

A jelen építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követően kezdődő ügyekben kell alkalmazni.

Kazár, 2004. július 7.

…………………………. Mona Gyula jegyző sk.

…………………………. Molnár Katalin polgármester sk.

A helyi rendelet egységes szerkezetbe foglalása 2016. szeptember 2. napján megtörtént.

…………………………………. Szomszéd Csabáné jegyző

oldal 32 / 49

1. SZÁMÚ MELLÉKLET Kazár község helyi építési szabályzatához

oldal 33 / 49

8/A út minta-keresztszelvény28

28

Kiegészítette az 5/2014. (III.13.) számú rendelet 6.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2014.03.14-től. oldal 34 / 49

2. SZÁMÚ MELLÉKLET Kazár község helyi építési szabályzatához Országos védelem alatt álló műemlék épületek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

29

Tájház (Hunyadi út 5., hrsz: 277) Kereszt (Kossuth út 46., előtt, hrsz: 523) Népi lakóház (Kossuth út 96., hrsz: 546) Népi lakóház (Kossuth út 100., hrsz: 548) Népi lakóház (Petőfi út 5., hrsz: 89) Szatócsbolt és berendezése (Petőfi út 23., hrsz: 99)

Műemléki környezet: 22-37, 62-79/2, 82-91, 97-102, 112, 119-122, 277-280, 501-506, 540-550 hrsz-ú területek. Régészeti lelőhelyek: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Bányatelep (a sportpályától É-ra): telepnyomok (hatvani kultúra, későbronzkor, szkíta kor) Templom környéke: középkori településmag Mizserfa: a Kazár felőli út mellett, beépített terület peremén Kerekdomb / Körtevölgy: szkíta sírlelet Kazár patak partján, az Úr réttől nyugatra: császárkori telep A Kazártól Mizserfára vezető út Rákóczi-telepi elágazójánál: neolitikum

30Helyi

1. 2.

védelmű természeti területek:

Riolit tufa és környékének területe Kazári földtani szelvény

31Helyi

hrsz: Kazár 0115, 0116/9 hrsz: Kazár 098 út mentén

védelmű épületek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Volt orvosi rendelő Lakóház Lakóház Tourinform Iroda Kulcsosház Bányászház Rk. Templom, parókia Emlékmű Emlékmű Lakóház Lakóház Lóistálló Magtár Lakóház

202 hrsz 308 hrsz 300 hrsz 496 hrsz 52 hrsz 62 hrsz 56 hrsz 54 hrsz 55 hrsz 74 hrsz 75 hrsz 144 hrsz 815 hrsz 66 hrsz

(Móricz út 17.) (Dózsa út 11.) (Dózsa út 3.) (Kossuth út 17.) (Kossuth út 8.) (Hunyadi út 1.) (Damjanich út 2.) (Damjanich út 15.) (Damjanich út 17.) (Diófa út 13.) (Hunyadi u. 3.)

Hatályon kívül helyezte a 11/2009. (X.22) számú rendelet 9.§-a. Hatályos: 2009.10.22-től. Módosította és kiegészítette a 15/2008. (XI.27.) számú rendelet 1.§-a. Hatályos: 2008.11.27-től. 31 Megváltoztatta a 13/2008. (XI.04.) rendelet1.§-a. Hatályos 2008.11.04-től. 29 30

oldal 35 / 49

Tervezett helyi védelmű épületek: Kézművesház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Kő kereszt

(Damjanich út 3., hrsz: 62.) (Damjanich út 13., hrsz: 72) (Hunyadi út 3., hrsz: 66) (Hunyadi út 7., hrsz: 279) (Béke út 4., hrsz: 538) (Rákóczi út 30., hrsz: 311/3) (Kossuth út 15., hrsz: 495) (Kossuth út 16., hrsz: 47) (Kossuth út 18., hrsz: 45) (Kossuth út 19., hrsz: 497) (Kossuth út 45., hrsz: 509) (Kossuth út 58., hrsz: 18) (Kossuth út 60., hrsz: 17) (Kossuth út 63., hrsz: 847) (Kossuth út 65., hrsz: 845) (Kossuth út 71., hrsz: 843) (Kossuth út 98., hrsz: 547) (Diófa út 20. előtt)

Helyi védelemre javasolt terület: 1.

2.

Településszerkezeti védelem: a) (utcák nyomvonalának, határvonalának védelme): Kossuth út, Hunyadi út, Damjanich út, Petőfi út b) (telekszerkezet védelme, beépítési mód védelme): A szabályozási terven helyi értékvédelmi területként lehatárolt terület. Településkarakter, településképi védelem: a) (településkarakter védelme): (népi építészeti stílusjegyek védelme): A szabályozási terven helyi értékvédelmi területként lehatárolt terület.

oldal 36 / 49


A Karancs - Medves Tájvédelmi körzet területei: 040 hrsz 050 hrsz Természeti területek: 07/1 a,b hrsz 020/a,c hrsz 021 hrsz 022 hrsz 024 hrsz 027 hrsz 029/1 hrsz 0129 hrsz 0132/3 hrsz 0137 hrsz

oldal 37 / 49

4. SZÁMÚ MELLÉKLET32 Kazár község helyi építési szabályzatához Nemzeti Ökológiai Hálózat elemeinek lehatárolása

32

Módosította az 5/2014. (III.13.) számú rendelet 7.§-a. Hatályos: 2014.03.14-től. oldal 38 / 49

5. SZÁMÚ MELLÉKLET Kazár község helyi építési szabályzatához JAVASLAT A HELYI VÉDELMŰ TERÜLET NÖVÉNYTELEPÍTÉSÉRE Ahol a szabályozási terv, valamint a belterületi közlekedési utak nyomvonalvezetése és űrszelvénye lehetővé teszik – Kazár: Dózsa György út, Hunyadi János utca, Kossuth Lajos út, Diófa út, Árpád út; Mizserfa: Május 1. út - ott a területen honos fafajok, illetve gyümölcsfák telepítésével, utcafásítás javasolt. A közterületek és magánkertek zöldfelületeinek kialakításánál és fenntartása során törekedni kell a tájba illő, honos növényfajok és fajták alkalmazására, a természetbarát, zöldfelületbe illő anyagok, berendezések, eszközök telepítésére. Első sorban, a helyi értékvédelemben részesített központi belterületen, de a település egyéb közterületein és magáningatlanain, az alábbi növényfajok (és azok fajtáinak) telepítését javasoljuk, ezzel is megőrizve a hagyományos, építészethez illő falusias kertek, terek kialakítását. Utcafásításra alkalmas fajok: Acer campestre – Mezei juhar Acer platanoides – Korai Juhar Cerasus avium - Madárcseresznye Fagus sylvatica - Bükk Fraxinus excelsior – Magas kőris Fraxinus ornus – Virágos kőris Padus avium – Zselnicemeggy

Sorbus aria – Lisztes berkenye Sorbus aucuparia – Madárberkenye Sorbus domestica – Házi berkenye Sorbus torminalis – Barkócaberkenye Tilia cordata – Kislevelű hárs Ulmus laevis – Vénic-szil Ulmus minor – Mezei szil

Egyéb parkfák, bokrok: Alnus glutinosa – Mézgás éger Amygdalus nana – Törpe mandula Berberis vulgaris – Sóskaborbolya Betula pendula – Bibircses nyír Cerasus fruticosa – Cseplesz meggy Cerasus machaleb – Sajmeggy Clematis vitalba – Erdei iszalag Colutea arborescens – Pukkanó dudafürt Cornus mas – Húsos som Cornus sanguinea – Veresgyűrű som Coryllus avellana – Mogyoró Crataegus monogyna – Egybibés galagonya Daphne mezereum – Farkasboroszlán Euonymus europaeus – Csikos kecskerágó Frangula alnus – Kutyabenge Hedera helix – Borostyán Ligustrum vulgare – Vesszős fagyal Lonicera nigra – Fekete lonc Malus sylvestris – Vadalma Populus tremula – Rezgő nyár Populus alba – Fehér nyár Pyrus pyraster – Vadkörte

Pyrus nivalis – Vastaggallyú körte Quercus pubescens – Molyhos tölgy Quercus cerris – Csertölgy Rhamnus catharticus – Varjútövisbenge Rosa arvensis – Erdei rózsa Rosa gallica – Parlagi rózsa Salix alba – Fehér fűz Salix caprea – Kecskefűz Salix purpurea – Csigolyafűz Salis rosmarinifolia – Cinegefűz Salix viminalis – Kosárkötőfűz Sambucus nigra – Fekete bodza Spiraea media – Gyöngyvessző Syringa vulgaris - Orgona Tilia plathyphyllos – Nagylevelű hárs Viburnum lantana – Ostorménbangita Viburnum opulus – Kányabangita

oldal 39 / 49

Lágyszárú növényfajok: Achillea – Cickafark Althaea - Mályvarózsa Amaranthus – Díszparéj Antirrhinum – Oroszlánszáj Begonia - Begonia Calendula - Körömvirág Chrysanthemum – Krizantém Cucurbita – Dísztök Dahlia – Dália Delphinium – Szarkaláb Gladiolus – Kardvirág Gomphrena - Szárazvirág Helychrysum - Szárazvirág Hosta – Árnyliliom Kochia - Seprüfű Iberis – Tatárvirág Lupinus – Csillagfürt Narcissus – Nárcisz Paeonia - Bazsarózsa Pelergonium – Muskátli Petunia - Petúnia Phlox – Lángvirág Portulaca - Porcsinrózsa Primula – Kankalin Salvia - Paprikavirág Tagetes – Bársonyvirág Tulipa – Tulipán Verbena - Vasfű Veronica – Macskafarkú veronika Vinca – Meténg Viola - Árvácska Zinnia – Rézvirág A gyümölcsfajok (fajták) közül első sorban a régi fajták telepítése javasolt!

oldal 40 / 49


Jelenleg magasságkorlátozással érintett ingatlan nincs.

oldal 41 / 49

7. SZÁMÚ MELLÉKLET Kazár község helyi építési szabályzatához Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot: a) a 17, 18, 19, 45, 47, 66, 72, 74, 75, 176, 177, 202, 300, 308, 495, 497, 509, 843, 845, 846, 847, 848, 849 helyrajzi számú ingatlanoknak a szabályozási terv szerinti területe tekintetében, közösségi célú terület kialakítása céljából. b) a 093/31 helyrajzi számú ingatlannak a szabályozási terv szerinti területe tekintetében, temető bővítés kialakítás céljából. c) a 482, 485/1, 485/3, 487/3, 711 helyrajzi számú ingatlanoknak a szabályozási terv szerinti területe tekintetében, közpark és játszótér kialakítása céljából. d) a 010/4, 0156/1, 0156/3-7, 0158/1-2, 0160 helyrajzi számú ingatlanoknak a szabályozási terv szerinti területe tekintetében, tartalék lakóterület kialakítás céljából. e) a 010/4 helyrajzi számú ingatlannak a szabályozási terv szerinti területe tekintetében, tartalék gazdasági terület kialakítása céljából. f) a 291, 292/2, 264-302, 304, 305, 307, 308, 310/2, 311/3, 312-316, 319-336, 337/1-2, 338-340, 343-351 helyrajzi számú ingatlanoknak a szabályozási terv szerinti területe tekintetében, „minta palócfalu” kialakítása céljából. g) a 0165/10 helyrajzi számú ingatlanoknak a szabályozási terv szerinti területe tekintetében, különleges kultúrpark kialakítása céljából.

oldal 42 / 49

8. SZÁMÚ MELLÉKLET33

UTCANÉV

Kazár község helyi építési szabályzatához KERÍTÉS MAXIMÁLIS LÁBAZAT MAGASSÁGA (m)

KERÍTÉS ANYAGA

Arany J. út

IGEN

1,50

DRÓTFONATOS

Árpád út

IGEN

1,50

FA VAGY FÉM

Batthány út

TÖMÖR KERÍTÉS

Béke út

IGEN

2,00

FÉM

Béla út

IGEN

1,80

FA VAGY FÉM

Bem út

IGEN

1,50

FA, FÉM VAGY DRÓTFONATOS

Damjanich út

IGEN

1,50

FA VAGY FÉM

Diófa út

IGEN

1,80

FA VAGY FÉM

Dózsa György út

IGEN

1,50-1,80

FÁ VÁGY FÉM

IGEN 20-30 CM

1,50-1,80


Hunyadi út

-

1,50

FA

József A. út

IGEN

1,50


Kossuth út

IGEN

1,50

FA VAGY FÉM

Kun Béla út

IGEN

Lenin út - páratlan oldal

IGEN

Fácán út

Lenin út - páros oldal Liget út Május 1. út 1-42. Május 1. út 44.

FA VAGY FÉM 1,50-1,80

FA VAGY FÉM

1,50-1,80

FA VAGY FÉM

1,80

FA VAGY FÉM

IGEN

1,80

KŐOSZLOPOS, FÉM

IGEN 20-25cm IGEN

1,50

FA VAGY DRÓTFONATOS

EGY SZAKASZON TÁMFAL IGEN 30 cm

Móricz Zsigmond út

FA VAGY FÉM

Petőfi út

IGEN

1,50-1,80

FA VAGY FÉM

Rákóczi út

IGEN

1,50-1,80

FA VAGY FÉM

Szabadság utca

IGEN

1,50

FA VAGY FÉM

Szociális otthon Tanács út

33

MEGLÉVŐ IGEN

1,50-1,80

Beiktatta a 11/2009. (X.22.) számú rendelet 7.§-a. Hatályos: 2009.10.22-től. oldal 43 / 49

FA VAGY FÉM

9. SZÁMÚ MELLÉKLET34 Kazár község helyi építési szabályzatához

Hatályos szabályozási tervlapok: J-3M3, J-4/1M2, J-4/2, J-4/3 rajzszámú külön tervlapok.

34

Kiegészítette az 5/2014. (III.13.) számú rendelet. hatályos: 2014. március 27-től oldal 44 / 49

J-3/M3 szabályozási terv külterület

oldal 45 / 49

J-4/1M2 szabályozási terv belterület Kazár

oldal 46 / 49

J-4/2 szabályozási terv Mizserfa

oldal 47 / 49

J-4/3 szabályozási terv Székvölgy

oldal 48 / 49

10. SZÁMÚ MELLÉKLET35 Kazár község helyi építési szabályzatához J-4/1M3 tervlap

35

Beiktatta a 11/2016.(IX.02.) számú rendelet 2.§-a. Hatályos: 2016. szeptember 17-től. oldal 49 / 49

2004. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT. Hatályos: től

Recommend Documents