TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 11/2003.(VII.16.) rendelete A környezetvédelemről
Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete a község lakói életminőségének fenntartása és a környezeti és természeti értékek megóvása érdekében a környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46.§. (1) bekezdés c) pontjára és a 48.§. (1) és (3) bekezdés b.) pontja, az 58.§. (1) bekezdése, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 24.§. (1) bekezdés b) pontja, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény 49.§. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi - többször módosított1 - rendeletet alkotja:
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1.§ E rendelet célja, hogy az emberi egészség és környezet megóvása érdekében megállapítsa: - a levegőtisztaság-védelmi - a föld- és vízvédelmi, - a zajvédelmi, - a természetvédelmi előírásokat -az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap (ÖKA) működését. A rendelet hatálya 2.§ (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed azokra a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó, vagy ideiglenes jelleggel Tiszaug község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, illetve tevékenységet folytatnak. (2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed: a) A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre, valamint az avar és kerti hulladék égetésére. b) E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltató tevékenységet ellátó új és a már működő létesítmények esetén, így különösen: - a kulturális, szórakoztatóipari; -művelődési intézmény, üzlet, kereskedelmi egység, üdülő, panzió; -sportpálya, térzene, tűzijáték, szabadtéri programok; - játékterem; - a hirdetésre, reklámozásra, figyelemfelkeltésre és tájékoztatásra használt szabad, vagy zárt térben elhelyezett bármilyen a környezetbe zajt kibocsátó berendezések működésére.
1
A 30/2004. (VIII. 18.), a 39/2004. (XII.15.), a 22/2009. (XII. 19.), 17/2011. (XI.17.), 12/2012. (V.31.), 2/2013. (I.31.), 17/2013. (X.31.) önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetben.
1
(3) E rendelet szabályait kell alkalmazni a levegő tisztaságának védelme érdekében az allergiát okozó növények tekintetében. (4) E rendelet szabályait kell alkalmazni a helyi védelem alá vont természetvédelmi értékek és területek tekintetében. (5) E rendelet hatálya nem terjed ki: a) vagyonvédelmi célokat szolgáló intenzív hangjelzéssel üzemelő riasztó berendezésekre, b) arra a zajra, amely az épületek zárt terén belül az egyik helyiségből a másikba szűrődik át, illetve amely a szomszédos, egybeépített más létesítményekben az épületen keresztül átszűrődik. c) arra a zajra, amely természeti csapás elhárítása érdekében, vagy más fontos közérdekű célból történik. (6)2 a.) E rendelet 7/A.§ szabályait kell alkalmazni a tiszaugi Holt-Tisza területére. b.) E rendelet 7/A.§ személyi hatálya kiterjed a tiszaugi Holt-Tisza tulajdonos Tiszaug Község Önkormányzatára, a tiszaugi Holt-Tisza viziállásainak tulajdonosaira, kezelőire. II. FEJEZET LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM Allergiát okozó növények elleni védekezési szabályok 3.§ (1) Az ingatlanok tulajdonosai, birtokosai vagy használói (a továbbiakban: ingatlantulajdonosok) hatékonyan kötelesek védekezni ingatlanaikon a gyomnövények ellen. (2) Az 1. számú mellékletben felsorolt, leggyakoribb allergiát, mérgezést okozó gyomnövényeket az ingatlantulajdonosok kötelesek ingatlanjaikon eltávolítani. Az allergiát és mérgezést okozó – melléklet szerinti- egyéb növény telepítése tilos. Avar és kerti hulladék ártalmatlanítására vonatkozó szabályok 4.§ (1) Avar és kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet. (2) Az ingatlan előtti közterületen összegyűjtött avart, és a kerti hulladékot (nyesedéket) égetni október 1-je és április 30. között lehet. Az égetést a reggeli és esti talajközeli inverzió miatt 9.00 és 17.00 óra között lehet végezni, szélcsendes időben. (3) Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés hősugárzása a személyi biztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. (4) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg az eloltható. (5) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani, és a parázslást meg kell szüntetni. (6) Közút és vasút szélétől 50 méteren belül avart, és kerti hulladékot nyílt téren égetni tilos. (7) Az égetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat települési szilárd hulladékot, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyag, gumi, PVC, stb.) A háztartási fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok 5.§ (1) A 140 kW összteljesítmény alatti, egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.
2
Beiktatta a 39/2004. (XII.15.) rendelet 1. §-a. Hatályba lépett. 2004. december 15. napján.
2
(2) A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot- különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket- nem tartalmazhat. Porképződés megelőzésére, és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok 6.§ (1) A porképződés megelőzése, csökkentése érdekében a) A beépítetlen ingatlanokat gyommentesen kell tartani. b) A könnyen kiporozó és lesodródó anyagokat csak zárt rakszelvényű, vagy ponyvával ellátott gépjárművön szabad szállítani. c) Építési munkák során, valamint az úttest felbontásánál keletkező földet, törmeléket és kiporzó anyagot a porképződés megakadályozására nedvesíteni kell, és azt a munkálatok jellegétől függően legalább havonta, illetve közterület esetében a közterület-foglalási engedélyben előírt időpontig el kell távolítani a munkavégzés helyszínéről, vagy zárt konténerben kell tárolni. (2) Bűzös anyagot csak légmentesen záró tartályban szabad szállítani. III. FEJEZET TERMÉSZETVÉDELEM Víz- és földvédelem 7.§ (1) Természetes felszíni vízfolyásokba, állóvizekbe, csapadékvízgyűjtő árkokba, nyílt és zárt csatornába illetőleg talajvízkútba tisztítatlan folyékony hulladékot (kommunális szennyvizet, szennyvíz iszapot) és települési szilárd hulladékot, veszélyes hulladékot elhelyezni tilos. (2) A csapadékvízgyűjtő árkokban a víz elfolyását gátolni tilos. (3) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségén túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell. 7/A.§3 (1)4 (2)5 (3)6 (4)7 (5)8 (6) A belsőégésű motorok közlekedését a tiszaugi Holt-Tisza területén megtiltja. (7) Az (5) bekezdés szerinti tilalom a kezelő előzetes hozzájárulása mellett időszakosan feloldható. (8) A víz kezelője az (5) bekezdés szerinti tilalmat időszakosan feloldhatja, ha a feloldással elérni kívánt cél a vízminőség javítása, valamint a halállomány érdekében történik.
3
Beiktatta a 39/2004. (XII.15.) rendelet 2.§-a. Hatályba lépett: 2004. december 15. napján. Az Ör. 7/A. § (1) bekezdését törölte a 22/2009. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2009. december 19. napján. 5 Az Ör. 7/A. § (2) bekezdését törölte a 22/2009. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2009. december 19. napján. 6 Az Ör. 7/A. § (3) bekezdését törölte a 22/2009. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2009. december 19. napján. 7 Az Ör. 7/A. § (4) bekezdését törölte a 22/2009. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2009. december 19. napján. 8 Az Ör. 7/A. § (5) bekezdését törölte a 22/2009. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2009. december 19. napján. 4
3
Természeti értékek védelme 8.§ (1) Helyi jelentőségű természeti területre, értékre bárki javaslatot tehet. A védetté nyilvánítás előkészítése hivatalból indul meg. (2) A helyi jelentőségű természetvédelmi terület kezelésnek szabályait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. IV. FEJEZET ZAJVÉDELEM 9.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezés működtetése, élőzene szolgáltatása engedélyköteles, a zajkibocsátási határérték kiadására kérelmet kell benyújtani az első fokú környezetvédelmi hatósághoz, az arra rendszeresített nyomtatványon. (2) A hangosító berendezések működtetésével és engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat Tiszaug Község Jegyzője (továbbiakban: jegyző) látja el. (3) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet. (4) A létesítmény tulajdonosa, üzemeltetője a tevékenységét csak jogerős és végrehajtható engedély birtokában kezdheti meg. Az engedély kérelemhez csatolni kell a) Alkalmi (1-2 nap/hó) üzemeltetés esetén: aa) 1db helyszínrajzot, az üzemelési hely 200 méteres környezetének feltüntetésével. ab) A zajos tevékenység 1 hónapra eső napjainak számát. ac) A tevékenység napi kezdetének és befejezésének időpontját. ad) A zajkeltés módját. ae) A létesítmény környezetében 100 méteren belül üzemeltetett hangosító berendezéssel rendelkező zenés szórakozóhelyet. b) Időszakos (3-6 nap/hó) és rendszeres (7 vagy ennél több nap/hó) üzemeltetés esetén: ba) Az a) pontban felsoroltakat és azon túl, bb) Akusztikai szakvéleményt arra vonatkozóan, hogy a hangosító berendezés működése során keltett zajszint nem haladja meg a 3. számú mellékletben feltüntetett zajterhelési határértéket. (5) Szabadtéri rendezvényeket az iskola, óvoda, templomok, Gondozási Központ, Szőke Tisza Fogyatékosok Otthona, Önkormányzat9 200 méteres környezetében -a zavartalan működés érdekében- a fenntartóval előzetesen egyeztetve, annak jóváhagyásával lehet megtartani. (6) Új szórakozó-vendéglátóhely, éjjel-nappal üzemelő kereskedelmi egység üzemeléséhez a 200 méteres körzetben az ott lakók előzetes hozzájárulásával adható ki engedély. Amennyiben az engedély kiadása ellen az érintett lakók 50%-a+1 fő írásban tiltakozik, úgy az engedély megadása megtagadható. A rendeletben előírt határértékek betartásának ellenőrzése 10.§ (1) A lakossági panaszok kivizsgálását a jegyző jogosult ellenőrizni. (2) A lakossági panasz, vagy közérdekű bejelentés esetén az engedélyezett, vagy működő helyhez kötött hangosító berendezés által okozott zajterhelés ellenőrzése érdekében műszeres zajmérés, zajvizsgálat rendelhető el, amelyet a vonatkozó MSZ. 18150/1. előírásai szerint kell elvégezni.
9
Az önkormányzati rendelet 9. § (5) bekezdésének szövegét módosította a 17/2013. (X.31.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2014. január 1. napján.
4
(3) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés esetén- eredménytelen egyeztetések utánaz üzemeltető köteles saját költségére zajvizsgálatot és szakértői véleményt készíttetni a hatósági felszólítást követő 30 napon belül, amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott szakértői vizsgálat eredményét nem fogadja el. (4) A hatóság által megrendelt- a határérték betartását ellenőrző- zajvizsgálat költségeit a zajos tevékenység okozója köteles viselni, abban az esetben, ha részéről a határérték túllépés megállapítható. (5) Határérték túllépése esetén az üzemeltetőt olyan műszaki, vagy egyéb intézkedésekre kell kötelezni, amelyek biztosítják a határérték betartását. Az üzemeltetőnek a zajcsökkentő intézkedések elvégzését követően a határérték betartását zajvizsgálaton alapuló szakvélemény benyújtásával kell igazolni. Mobil hangosító berendezések működésének szabályai 11.§10 (1) (2) (3) (4) (5) (6) Különleges zajkeltéssel kapcsolatos zajvédelmi előírások 12.§11 (1) (2) (3) V. FEJEZET ÖNKORMÁNYZATI KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP 13.§ (1) Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap (továbbiakban: ÖKA) az önkormányzat működési területén az alábbi feladatok ellátására szolgáló, elkülönített pénzalap: -az épített és természetes környezeti értékek megőrzése, fenntartása; -a környezeti ártalmak megelőzése; -a környezetvédelmi intézkedések végrehajtása; -a természeti értékek megóvása, fenntartása; -a környezetvédelmi oktatás, szemléletformálás segítése. (2) Az ÖKA pénzeszközeit az önkormányzat más pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni. (3) Az ÖKA-t a bevételi források és kiadások szerint kell nyilvántartani. Az ÖKA bevételi forrásai 14.§ Az ÖKA bevételi forrásai:
10
Az Ör. 11. §-át törölte a 22/2009. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2009. december 19. napján. 11 Az Ör. 12. §-át törölte a 22/2009. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2009. december 19. napján.
5
(1) Az önkormányzat területén a környezetvédelmi felügyelőség által jogerősen és végrehajthatóan kiszabott környezetvédelmi bírságok 30%-a (zaj-és rezgés-, légszennyezési-, veszélyes hulladék- és szennyvízbírság, az 1995. évi LIII. tv.58.§. (2) b) pontja alapján). (2) Az önkormányzat I. fokú környezetvédelmi hatósági jogkörében jogerősen és végrehajthatóan kiszabott bírságok teljes összege (természetvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási bírság) az 1996. évi LIII. tv. 80.§. (4) b) pontja, valamint 1995. évi LIII. tv. 57. és 58. §. (2) a) pontja és a 2000. évi XLIII. tv. 49.§. (4) bekezdése alapján. (3) Környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része, az 1995. évi LIII. t. 58. §. (2) c) pontja alapján. (4) A fakivágások ellenértékeként előírt összeg. (5)12 Mederhasználati díjakból befolyt összegek. Az ÖKA felhasználása 15.§ Az ÖKA-ból megvalósítandó célok: (1) Levegőtisztaság-védelem (pl.: mérések, helyszíni vizsgálatok, környezetvédelmi hatósági feladatok feladatok színvonalának javítása, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis létesítése, stb.) (2) Hulladékgazdálkodással kapcsolatos megelőzés, tudat-formálás; lakosság részére szervezett veszélyes hulladék gyűjtési akciók. (3) Helyi védelem alatt álló természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása, természetvédelmi területek fenntartása. (4) Zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület gazdálkodás, erdők védelme, allergiát okozó növények elleni védekezés. (5) Fásítás, virágosítás. (6) Zaj- és rezgésvédelem (mérések, helyszíni vizsgálatok, hatósági feladatok színvonalának javítása, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis létesítése, mérőműszer beszerzése, stb.) (7) Vizek védelme: felszíni és felszín alatti vizek (talajvíz) védelme. (8) Környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel. (9) Környezetvédelmi információrendszer működtetése, fejlesztése. (10) Egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység. Rendelkezés az Önkormányzati Környezetvédelmi Alappal 16.§ (1) A települési ÖKA felhasználásáról Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. A rendelet betartásának ellenőrzése és szabálysértési rendelkezések 17.§13 A zajvédelmi szabályok megszegésének következménye 18.§ 12
Az Ör. 14. § (5) bekezdését módosította a 22/2009. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lépett: 2009. december 19. napján. 13 Az Ör. 17. §-át hatályon kívül helyezte a 12/2012. (V.31.) Ör. 2. § (2) bekezdés c.) pontja. Hatályba lépett: 2012. május 31. napján.
6
(1) Azon üzemeltető, aki hangosító berendezését engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően üzemelteti, illetve bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, tevékenységének azonnali beszüntetésére kötelezhető. (2) A hangosító berendezés működtetésénél a határérték betartására irányuló felszólítás utáni túllépés esetén ellenőrző zajmérés alapján a berendezés üzemeltetője a zajvédelem helyi szabályainak megsértése miatt a 12/1990. (V.23.) KVM. sz. rendelettel módosított 2/1983. (V.25.) OKTH. sz. rendelkezés mellékletének 1/a pontja alapján számított zajbírsággal sújtható. A zajbírság évente többször kivethető. (3) Amennyiben a hangosító berendezés üzemeltetője fél éven belül ismételten túllépi a rendeletben előírt határértéket, a jegyző a hangosító berendezés üzemeltetését felfüggesztheti, vagy véglegesen megtilthatja. (4) Amennyiben a zajos tevékenység okozója részéről a határérték túllépés megállapítható, köteles a zajvizsgálat költségét is viselni. (5) A zajbírságot az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapba kell befizetni. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 19.§ (1)14 E rendelet kihirdetése napján lép életbe. (2)15 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Tiszaug, 2003. július 2.
Hegedűs Jánosné sk. polgármester
Tombácz Ferenc sk. jegyző
1. számú melléklet a 11/2003. (VII. 16.) számú önkormányzati rendelethez
Allergiát és mérgezést okozó növények Megnevezés Mérgező növény Ricinus communis Allergiát okozó gyomnövények Cannabis (kender) Chenopodiaceae (libatopfélék) Artemisia (üröm) 14 15
Mérgező részek A növény minden része Pollen Pollen Pollen
A bekezdés sorszámát beiktatta a 22/2009. (XII. 19.) Ör. 3. §-a. Hatályba lépett: 2009. december 19. napján. A (2) bekezdést beiktatta a 22/2009. (XII. 19.) Ör. 3. §-a. Hatályba lépett: 2009. december 19. napján.
7
Ambrosia (parlagfű) Rumex (lórum)
Pollen Pollen
2. számú melléklet a 11/2003. (VII. 16.) számú önkormányzati rendelethez A helyi jelentőségű természetvédelmi területek kezelésének szabályai 1. Az élőhelyek általános védelme 1.1. A mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a tartamosságot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. 1.2. A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. 1.3. Erdő telepítése - ha a termőhelyi adottságok lehetővé teszik - elsősorban őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történjék. 1.4. Gyepgazdálkodás elsősorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélő használatával történhet. 1.5. A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. 2. A helyi jelentőségű természetvédelmi területek kezelésekor figyelembe veendő általános szabályok 2.1. A helyi jelentőségű természetvédelmi területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, az ott élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. 2.1. 1. A természetes és természetközeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni. 2.1.2. A növényvédő szerek és egyéb irtószerek, vegyi anyagok felhasználásának, alkalmazásának feltétele a külön jogszabályban meghatározott szabályok szigorú betartása. 2.2. A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken a természeti értékek és a biológiai sokféleség fenntartása érdekében egyes növényvédő szerek vagy a talaj termőképességét befolyásoló vegyi anyagok alkalmazásának külön jogszabály szerinti - korlátozását vagy megtiltását a települési jegyző kezdeményezheti. 2.3. A helyi jelentőségű természetvédelmi területek közelében beruházás, építés, létesítés tervezése, kivitelezése során biztosítani kell, hogy a helyi jelentőségű természetvédelmi területek értékei nem, vagy a lehető legkisebb mértékben károsodjon. 3. Védetté nyilvánítási eljárás 3.1. Kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében helyi jelentőségű természetvédelmi területekké lehet nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más helyi közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes a) vadon élő szervezeteket, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket; b) régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat; c) természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket; d) növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi vagy botanikus kerteket és egyes növényeket, növénycsoportokat;
8
e) élőállat gyűjteményeket; f) földtani képződményeket és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ősmaradványokat; g) védett ásványok, ősmaradványok jelentős lelőhelyeit; h) felszíni, felszínalaktani képződményt és barlangok felszínét; i) álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat; j) tipikus és ritka talajszelvényeket; k) természethez kötődő kultúrtörténeti emlékeket. 3.2. A helyi jelentőségű természetvédelmi területek oltalma a helyi védetté nyilvánítással jön létre, melyet az önkormányzat rendeletében nyilvánít védetté. 3.3. A védetté nyilvánítást kimondó helyi rendelet tartalmazza a) a védetté nyilvánítás tényét, a természetvédelmi értékek megnevezését, b) terület esetében annak jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a földrészletek helyrajzi számait, az egyes gazdálkodásra vonatkozó korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentést. 3.4. Fel kell oldani a természeti érték vagy terület helyi védettségét, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják. 3.5. Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. A védetté nyilvánítás előkészítése hivatalból indul meg. 3.5.1. A helyi védetté nyilvánítást előkészítő települési önkormányzati jegyzőnek, a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett meg kell keresnie a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot, hogy kívánja-e a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását. 3.5.2. Az igazgatóság - a Minisztérium állásfoglalása alapján - a nyilatkozatát 60 napon belül megadja. Ha a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása indokolt, az igazgatóság a védetté nyilvánítás előkészítését hivatalból folytatja le. 3.6. Az előkészítés során meg kell vizsgálni a helyi védetté nyilvánítás indokoltságát, a védelem céljainak megvalósításához szükséges intézkedéseket és a védelemhez szükséges feltételek, pénzügyi eszközök biztosíthatóságát, valamint a védelem várható következményét. 3.7. A helyi védelemről alkotott önkormányzati rendeletben, a felmentésre vonatkozó szabályok [1996. évi LIII. Tv. 24. § (3) bekezdés b) pont] alkalmazásával biztosítani kell a területen a védetté nyilvánítás előtt megkezdett közérdekű tevékenységnek - a közérdekű cél megvalósításához szükséges mértékű - folytatását. 3.8. A jegyzőnek meg kell jelölnie, és fel kell hívnia a figyelmet a helyi jelentőségű természetvédelmi területek védettségére, valamint a főbb korlátozó rendelkezésekre. 3.9. A helyi jelentőségű természetvédelmi területek védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, védettség feloldását követően a védettség tényét pedig törölni kell. A bejegyzést, illetve annak törlését a jegyző hivatalból kezdeményezi. 3.10. Ha valamely helyi védelemre tervezett terület jelentős károsodásának veszélye áll fenn, a jegyző a területet azonnal végrehajtható határozattal, egy alkalommal ideiglenesen védetté nyilváníthatja. A határozatban előírhatja a terület kezelésével, a természeti értékek megóvásával kapcsolatos kötelezettségeket, továbbá a veszélyeztető tevékenység folytatását korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja. 3.11. Az ideiglenes védettség a végleges védettséget kimondó helyi rendelet hatálybalépéséig, de legfeljebb 3 hónapig tartható fenn.
3. számú melléklet a 11/2003. (VII. 16.) számú önkormányzati rendelethez Zajterhelési határértékek 9
Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Sorszám
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 45 35 50 40
Zajtól védendő terület Üdülőterület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület
1. 2.
Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több kevesebb nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 60 45 55 40 50 35
SorZajtól védendő terület szám
1. 2.
Üdülőterület, természeti terület kijelölt része Lakóterület
65
50
60
45
55
40
A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken
Sorszám
1.
2.
Zajtól védendő terület
Üdülőterület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület
Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre (dB) üdülő-, kiszolgáló út; gyűjtőút; II. rendű főút; lakóépületek és átmenő forgalom összekötőút; helikopter-leszálló közintézmények nélküli út mentén bekötőút; egyéb hely mentén közötti forgalomtól közút; vasúti elzárt területeken; mellékvonal és pihenésre kijelölt pályaudvara; illetve közterületeken helikopter-leszállóhely mentén nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 45 35 50 40 55 45 60 50
50
40
55
45
60
50
65
55
A zaj terhelési határértékei épületek zajtól védendő helyiségeiben Sorszám
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra
Zajtól védendő helyiség
10
1. 2.
3. 4. 5. 6. 7. 8.
Orvosi rendelő- és kezelőhelyiségek Tantermek, előadó- és foglalkoztató termek óvodákban és oktatási intézményekben; ülés- és tárgyalótermek; könyvtári olvasótermek; tanári szobák; intézmények akusztikai szempontból igényes irodahelyiségei Lakószobák lakásokban, szociális otthonokban, üdülőkben Lakószobák szállodákban, panziókban, üdülőházakban Étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakásokban Szállodák, panziók, üdülők, szociális otthonok közös helyiségei Éttermek, eszpresszók Kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei; várótermek; intézmények akusztikai szempontból kevésbé igényes helyiségei
40 40
40 45
30 35 45 50 55 60
Az emberre ható rezgés terhelési határértékei épületekben Sorszám
2.
3.
4.
5.
AM
Rezgésterhelési határérték (mm/s2) A0
Amax
10
12
200
5
6
100
10
12
200
20
24
300
30
36
600
Épület, helyiség
Lakóépület, üdülőépület, szociális otthon, szálláshelyszolgáltató épület,
nappal 6-22 óra
éjjel 22-6 óra Kulturális, vallási létesítmények nagyobb figyelmet igénylő helyiségei (pl. templom); óvoda foglalkoztató helyiségei; orvosi rendelő Művelődési, oktatási, igazgatási és irodaépület nagyobb figyelmet igénylő helyiségei (pl. tanterem, számítógépterem, könyvtári olvasóterem); Kereskedelmi, vendéglátó épület eladó-, illetve vendéglátó terei; sportlétesítmények nézőtere; középületek folyosói, előcsarnokai
4. számú melléklet a 11/2003. (VII. 16.) számú önkormányzati rendelethez16 illetékbélyeg 2200,- Ft ZAJKIBOCSÁTÁSI HATÁRÉRTÉK KÉRELEM A zaj- és rezgésvédelemről szóló módosított 12/1983. (V.12.) MT. Rendelet 12.§ (1) bekezdése, valamint e rendelet 4. számú melléklete alapján I. Kérelmező neve: ………………………………….. címe: …………….(irányítószám) ………………………….(település) ……………………..(utca/út/tér) ………..(házszám)
16
Módosította a 30/2004. (VIII.18.) számú önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépett: 2004. augusztus 18án.
11
II. A kérelmező megbízottjának1 neve:…………………………………………… címe: …………….(irányítószám) ……………………..(utca/út/tér) ………..(házszám) aki a zajértékek betartását vállalja és azért felelős. 1
………………………….(település)
Akkor kell kitölteni, ha a kérelmező és a megbízott eltérő.
III. Szolgáltató létesítmény 1./ Üzemeltetője: ……………………………………………………. 2./címe: …………….(irányítószám) ………………………….(település) ……………………..(utca/út/tér) ………..(házszám) 3./ Szolgáltatási létesítmény üzemeltetési rendje: ………………………nap/hó Nyitva tartási idő: …………….….-tól ……………………… -ig 4./ A zajos tevékenység napi kezdetének pontos időpontja: ……………………….. 5./ A zajos tevékenység napi befejezésének pontos időpontja: ……………………… IV. 1./ A hangosítás módja: ……………………………….. 2./ Eszközei:…………………………………………… 3./ Hangosító berendezés(ek) típusa(i):………………………………………………….. 4./ Teljesítményadata(i): …………………………………………………………………… 5./ A szolgáltató létesítményben üzemelő gépi berendezések (felsorolása) :……………… ……………………………………………………………………………………………… V. Közlekedésből származó zaj 1./ Áruszállítás ………………. tonnás gépjármű ………………(típusa)………….. db/nap Csatolandó mellékletek: 1./ Helyszínrajz, térképmásolat a létesítmény 200 méteres környezetéről (1:200 vagy 1:500 vagy 1:1000 léptékben)
2./ Időszakos (3-6 nap/hó) és rendszeres (7 vagy több nap/hó) üzemnap esetén akusztikai szakvéleményt kell csatolni. (A hatályos helyi rendelet és egyéb jogszabályok által előírt határértékek betarthatóságának igazolására az ezt biztosító eszközök, berendezések felsorolásával)
3./ Új szórakozó-vendéglátóhely üzemeléséhez a 200 méteres körzetben lakók 50%+1 fő által aláírt hozzájáruló nyilatkozatát kell csatolni.
Nyilatkozat Alulírott kérelmező nyilatkozom arról, hogy betartom a hatályos zaj- és rezgéshatárokra vonatkozó helyi és egyéb jogszabályokban megfogalmazott követelményeket. ……………………………. Kérelmező
12
2.200,- Ft-os illetékbélyeg MOBIL SZABADTÉRI HANGOSÍTÓ BERENDEZÉS ÜZEMELTETÉSÉNEK BEJELENTÉSE Kérelmező neve:……………………………………………….. címe:……………………………………………….. Gépjármű tulajdonos neve:……………………………………………….. címe:……………………………………………….. Üzemeltetési adatok: Üzemelés* dátuma:……………………………….. A 11/2003. (VII. 09.) számú önkormányzati rendelet 11.§.-a szerint
Időpontja:…………………………………………. Útvonala:………………………………………………………………………………….... Hangosító berendezés típusa: ……………………………………………………………………………………………… Teljesítmény adatai:………………………………………………………………………… Tiszaug, ………év……………hó…….nap …………………… kérelmező 5. számú melléklet a 11/2003. (VII. 16.) számú önkormányzati rendelethez Fogalom-meghatározások E rendelet alkalmazásában: (1) avar és kerti hulladék: falomb, nyesedék, egyéb növényi maradványok (2) hangosító berendezés: a rendelet szerint ide tartozik bármilyen műszaki berendezés, amely a hallható hangtartományba eső hanghullámokat bocsát ki; kivéve a kis teljesítményű, kizárólag háttérzenét szolgáltató berendezések (pl.: áruházak belső hangosítása, üzletek, boltok, szolgáltatók dolgozói, vendégei részére szolgáltatott halk zene, rádió, televízió)
13
(3) háztartási, fűtési tevékenység: minden olyan 140 kW alatti egyedi fűtőberendezés üzemeltetése, amely egy, vagy több család mindennapi fűtési igényét szolgálja. Nem minősül háztartási tevékenységnek a távhőszolgáltatás (4) helyi jelentőségű védett természeti terület: helyi rendelet által védetté nyilvánított (kiemelten természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület. (5) helyi védelem alatt álló természeti érték: helyi rendelet által védetté nyilvánított (kiemelten természetvédelmi oltalomban részesülő) élő szervezet egyede(i) (6) megítélési idő: a zajterhelést okozó hatás értékelési időtartama. A megítélési idő nappali időszakban a legnagyobb mértékadó A-hangnyomásszintet adó, folyamatos 8 óra, éjszakai időszakban a legnagyobb mértékadó A-hangnyomásszintet adó folyamatos félóra. (7) mobil üzemeltetés: a műsorszórás közben a hangosító berendezés változtatja a helyét (8) szabadtéri üzemeltetés: műsorszórás szabadtéren, vagy építmény helyiségében, jellemzően nyitott nyílászárók mellett (9) zajkibocsátási határérték (emisszió): a zajforrás által okozott zajnak a mérőfelületen megengedett legnagyobb értéke, melynek a mérőfelület minden pontján teljesülni kell (10) zajterhelés: a védendő helyen megvalósuló egyenértékű A-hangnyomásszint (a zajhatás A-súlyozó szűrővel értékelt hangnyomásszintjeinek a megítélési időre vonatkozó effektív értéke) (11) zajterhelési határértéke (immisszió): a különböző környezeti zajforrásoktól származó együttes zajterhelés megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintje a mérőfelületen (a védendő létesítmények előtt 2,0 m (MSZ. 18150-1/98 immissziós zajjellemzők vizsgálata), valamint a védendő létesítmény belsejében (lakószoba) csukott nyílászárók mellett engedélyezett hangnyomásszint. (12) zajvédelmi szempontjából fokozottan védett terület: zajterhelés szempontjából az átlagosnál kedvezőbb adottsággal rendelkező terület (13) zártéri üzemeltetés: Műsorszórás valamely építmény zárt helyiségében, jellemzően zárt nyílászárók mellett. (14) közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére- az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között- a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 6. melléklet a 11/2003.(VII.16.) önkormányzati rendelethez 17,18,19,20 17
Beiktatta a 39/2004. (XII.15.) rendelet 3.§-a. hatályba lépett: 2004. december 15. napján. Módosította a 17/2011.(XI.17.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. november 17. napjától. 19 Az Ör. 6. számú mellékletében megállapított mederhasználati díjat módosította a 2/2013. (I.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépett: 2013. március 1. napján. 18
14
A magán víziállások parti bejárón kívüli részei után fizetendő díj mértéke: 850,- Ft/m2/év +ÁFA, mely díj az önkormányzati víztérre benyúló terület után fizetendő.
20
Az önkormányzati rendelet 6. mellékletét módosította a 17/2013. (X.31.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2014. január 1. napján.
15
