2002.(X.15.) KT.SZ

Páty Község ….. Önkormányzati rendelete a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 18/2002.(X.15.) KT.SZ. módosításáról, 020/61-67, 020/23-24 és 028/1 hrsz., valamint a 020/33, 026 és a 030/32 hrsz. utak területének helyi építési szabályzatáról Páty Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi többször módosított LXV. törvény 16.§ (1) bekezdés és az 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében megalkotja a következő rendeletét (továbbiakban: rendelet), és jóváhagyja a SZT-14M jelű szabályozási tervet. Páty Képviselő-testülete a Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/2002.(X.15.) KT.SZ. rendeletét (továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1.§ A rendelet hatálya A jelen rendelet hatálya a Páty Község területére terjed ki. A helyi építési szabályzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a terület felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji értékeinek védelmével kapcsolatos, valamint a telekhez kapcsolódó helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket, előírásokat fogalmazza meg.

2.§. (1) A rendelet 6.§ (5) az alábbiak szerint módosul:

„(5) Az országos és helyi értékvédelem alatt álló területeken, ill. a védett építményeket érintő építési munkák esetén az elvi építési engedélyezési terveket, valamint az SZT14m szerinti területen az építési engedélyezési terveket a települési tervtanácsra be kell nyújtani, a települési tervtanács működtetéséről szóló önkormányzati rendelet előírásai szerint.”

2.§. Területfelhasználás (1) A rendelet 9.§. (1) bekezdése új d) ponttal egészül ki, a d) pont e) pontra változik:

„d) üdülőterületek: üdülőházas

Üü

(2) A rendelet 9.§. (2) bekezdése új f) ponttal egészül ki:

„f) különleges beépítésre nem szánt terület: golfpálya

Kk-golf”

3.§ A településközpont vegyes területek (1) A rendelet 15.§ (2) a) pontja az alábbiak szerint módosul:

„(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető lakóépület: a) a Vt-1, -2, -3, -4, -5, -6, -7, -8, -9, és -10 övezetekben telkenként egy, legfeljebb két lakással.” (2) A rendelet 15.§ (3) kiegészül az f) ponttal: „ f) sport funkció.” (3) A rendelet 15.§ (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„ A Vt-1 , -2, -3, -4, -5, -6, -7, -8, -9, és -10 övezetekben telkenként legfeljebb 2 épület helyezhető el.” (4) A rendelet 15.§ (8) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 1

„ A tető hajlásszöge a Vt-1, -2, -3, -4, -5, -6, -7, -8, és -10 övezetekben 30-50° között szabadon kialakítható.” (5) A rendelet 15.§ (9) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „ A Vt-1 , -2, -3, -4, -5, -6, -7, -8, -9, és -10 építési övezet telkein szint alatti garázs legfeljebb 10%-os lejtésű rámpával alakítható ki. (6) A rendelet 16.§-a új (10)-(18) bekezdésekkel kiegészül: „(10) A Vt-11 jelű övezetben az alábbi előírásokat kell betartani: a) Az építési övezetben több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és kereskedelemi, vendéglátó, szolgáltató és szálláshely szolgáltató épületek, létesítmények helyezhetők el. b) A telekhasználat részletes előírásai a következők: Az építési telek általános határértékei alakítható

Vt-11 legkisebb Településközpont vegyes övezet területe SZ szabadonálló

legnagyobb legkisebb beépítés szintterületi zöldfelület mértéke mutató mértéke oldalkert hátsókert

Az épület Min.

legnagyobb építménymagas előkert ság

m2

%

m2/m2

%

m

m

m

m

4000

35

1,05 0,7/0,35*

50

OTÉK 35.§

OTÉK 35.§

15,0

7,5

* Szintterületi mutató felszín felett/ felszín alatt

c) Az övezetben a telkek zöldfelületeinek kétharmadán 25m2-ként legalább 1 db közepes vagy nagylombkoronájú honos fa telepítendő.

(11) A Vt-12 jelű övezetben az alábbi előírásokat kell betartani a) Az építési övezetben elsősorban kereskedelmi, valamint több rendeltetési egységet magába foglaló lakó-, oktatási, vendéglátó, szolgáltató és szálláshely szolgáltató épületek, létesítmények helyezhetők el. b) A telekhasználat részletes előírásai a következők: Az építési telek általános határértékei alakítható



Az épület Min.


ha

%

m2/m2

%

m

m

m

m

4,0

60

2,3 1,4/0,9*

10

-

-

10,0

12,5


c)Helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő. A kertépítészeti tervben megítélhetőnek kell lennie: ca)a meglévő növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállománynak; cb) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel

2

fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.); (12) A Vt-13 jelű övezetben az alábbi előírásokat kell betartani a) Az építési övezetben több rendeltetési egységet magába foglaló lakó-, kereskedelemi, vendéglátó, és szolgáltató épületek, létesítmények helyezhető el. b) A telekhasználat részletes előírásai a következők: Az építési telek általános határértékei alakítható



Az épület Min.


ha

%

m2/m2

%

m

m

m

m

1,5

60

1,7 1,1/0,6*

20

OTÉK 35.§

OTÉK 35.§

6,0

15,0


c) Az övezetben a telkek zöldfelületein 25m2-ként legalább 1 db közepes vagy nagylombkoronájú honos fa telepítendő. d)

Helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő. A kertépítészeti tervben megítélhetőnek kell lennie: da) a meglévő növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállománynak; db) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.); (13) A Vt-14 jelű övezetben az alábbi előírásokat kell betartani a) Az építési övezetben elsősorban szálláshely szolgáltató épület, valamint kereskedelemi, vendéglátó és szolgáltató épületek, létesítmények helyezhetők el. b) A telekhasználat részletes előírásai a következők: Az építési telek általános határértékei alakítható

Vt-14 legkisebb Településközpont vegyes övezet területe O Oldalhatáron álló


Az épület Min.


ha

%

m2/m2

%

m

m

m

m

0,5

60

1,2 0,6/0,6*

20

OTÉK 35.§

OTÉK 35.§

10,0

12,5


c)Helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő. A kertépítészeti tervben megítélhetőnek kell lennie:

3

ca)a meglévő növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállománynak; cb) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.); (14) A Vt-15 jelű övezetben az alábbi előírásokat kell betartani a) Az építési övezetben több rendeltetési egységet magába foglaló lakó-, kereskedelemi, vendéglátó és szolgáltató épületek, létesítmények helyezhetők el. b) A telekhasználat részletes előírásai a következők: Az építési telek általános határértékei alakítható



Az épület Min.


ha

%

m2/m2

%

m

m

m

m

2,0

30

1,5 0,9/0,6*

50

OTÉK 35.§

OTÉK 35.§

10,0

12,5


c) Az övezetben a telkek zöldfelületeinek kétharmadán 25m2-ként legalább 1 db közepes vagy nagylombkoronájú honos fa telepítendő. d) Helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő. A kertépítészeti tervben megítélhetőnek kell lennie: da) a meglévő növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállománynak; db) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.);

4

(15) A Vt-16 jelű övezetben az alábbi előírásokat kell betartani a) Az építési övezetben több rendeltetési egységet magába foglaló lakó-, oktatási, kereskedelemi, egészségügyi, szociális épületek, létesítmények helyezhetők el. b) A telekhasználat részletes előírásai a következők: Az építési telek általános határértékei alakítható



Az épület Min.


ha

%

m2/m2

%

m

m

m

m

0,5

40

1,0 0,7/0,3*

30

OTÉK 35.§

OTÉK 35.§

10,0

15,0


c) Az övezetben a telkek zöldfelületeinek kétharmadán 25m2-ként legalább 1 db közepes vagy nagylombkoronájú honos fa telepítendő. d)

Helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő. A kertépítészeti tervben megítélhetőnek kell lennie: da) a meglévő növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállománynak; db) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.);

(16) A Vt-17 jelű övezetben az alábbi előírásokat kell betartani a) Az építési övezetben több rendeltetési egységet magába foglaló lakó-, kereskedelemi, vendéglátó és szolgáltató épületek, létesítmények helyezhetők el. b) A telekhasználat részletes előírásai a következők: Az építési telek általános határértékei alakítható



Az épület Min.


ha

%

m2/m2

%

m

m

m

m

5,0

30

1,4 0,9/0,5*

50

OTÉK 35.§

OTÉK 35.§

10,0

12,5


c) Az övezetben a telkek zöldfelületeinek kétharmadán 25m2-ként legalább 1 db közepes vagy nagylombkoronájú honos fa telepítendő. d)

Helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő. A kertépítészeti tervben megítélhetőnek kell lennie:

5

da) a meglévő növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállománynak; db) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.); (17) A Vt-18 jelű övezetben az alábbi előírásokat kell betartani a) Az építési övezetben elsősorban oktatási, valamint több rendeltetési egységet magába foglaló lakó-, szociális és egészségügyi épületek, létesítmények, valamint sport célú épületek és létesítmények helyezhetők el. b) A telekhasználat részletes előírásai a következők: Az építési telek általános határértékei alakítható



Az épület Min.


ha

%

m2/m2

%

m

m

m

m

3,0

20

0,6 0,4/0,2*

60

OTÉK 35.§

OTÉK 35.§

10,0

10,5


c) Az övezetben a telkek zöldfelületeinek egyharmadán 25m2-ként legalább 1 db közepes vagy nagylombkoronájú honos fa telepítendő. d) Helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő. A kertépítészeti tervben megítélhetőnek kell lennie: da) a meglévő növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállománynak; db) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.);

6

4.§. A rendelet új 19/A.§-al egészül ki:„Üdülőházas üdülőterület 19/A.§. (1) Az üdülőházas üdülőterületen olyan üdülőépületek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátásuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. (2) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: Az építési telek általános határértékei alakítható

Üü-1 legkisebb Üdülőházas üdülőterület övezet területe O Oldalhatáron álló


Az épület Min.


m2

%

m2/m2

%

m

m

m

m

500

30

0,6 0,45/0,15*

50

OTÉK 35.§

OTÉK 35.§

5,0

6,0


(3) Az övezetben a telkek zöldfelületeinek kétharmadán 25m2-ként legalább 1 db közepes vagy nagylombkoronájú honos fa telepítendő.

5.§ A rendelet új 29/A.§-al egészül ki: „Beépítésre nem szánt különleges terület – Golfpálya Kk-golf 29/A.§. (1) A beépítésre nem szánt különleges golfpálya területen klubház, szálláshely szolgáltató, kereskedelmi, szolgáltató épületek, valamint egyéb, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló sport és egyéb építmény helyezhető el. (2) A terület építési övezetének legfontosabb előírásai: Az építési telek általános határértékei Kk-golf alakítható legkisebb Beépítésre nem szánt különleges golf terület területe


Az épület Min.


ha

%

m2/m2

%

m

m

m

m

50

2

-

80

15

10

10,0

12,5

SZ* Szabadonálló

*A golfpálya építési helye a Vt-14 jelű építési övezet építési helyéhez oldalhatáron állóan is csatlakozhat. (3) Az övezetben a szükséges parkolóknak legalább a felét felszín alatt kell elhelyezni, az épületek alatt, és különálló felszín alatti építményben. Az övezet területén, locsolás céljára fúrt kút létesíthető. Az övezet területén a golfpálya turisztikai funkcióját erősítő egyéb, kiegészítő, díszítő, látvány jellegű, funkció nélküli építmények elhelyezhetők. Az övezet területén mesterséges tó, dísztó létesíthető. (4) Helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő. A kertépítészeti tervben megítélhetőnek kell lennie:

7

a) a meglévő növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállománynak; b) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.).” 6.§ A rendelet 22.§-a (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (7) A települést érintő országos utak nyomvonala és szabályozása a kialakult marad, kivéve, az 1103. számú utat, amelynek nyomvonala az e rendelet SZT-14M melléklete által érintett területtel határos szakaszán módosul, valamint 1 az 1102 sz. és a 81106 sz. utakat, amik részben új, a belterületet nyugatról elkerülő nyomvonalra kerülnek. Az elkerülő útszakasz pontos vonalvezetését és szabályozási szélességét szabályozási és speciális szabályozási tervek határozzák meg. Az elkerülő útszakaszt külterületi mellékútnak megfelelő paraméterekkel kell kialakítani.” A rendelet 22.§-a kiegészül az alábbi (8) és (9) bekezdéssel (8) Új összekötő út létesül a 1103j. út és a 1102j. út között, az Önkormányzat 271/2008. (VI.11.) határozata szerinti vonalvezetéssel. Az új út szabályozási szélessége 30 méter, országos útnak megfelelő paraméterekkel kell kialakítani, tervezési kategóriák szerinti besorolása K.V. B. (9)

Az új összekötőút mentén a meglévő fák megőrzésével kialakított kettős fasor között vezetett kerékpárutat kell kiépíteni a Telki felé eső oldalon.

A rendelet 22.§-a (17) bekezdés h) az alábbiak szerint módosul e) h) SZT-14M Telki út melletti területek szabályozási terve a. A terv területén a 1103j. út részben új nyomvonalra kerül, az új nyomvonal szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerinti, védőtávolsága a tengelytől számított 50-50 méter. b. A 1103j. út tervezési kategóriája K.V. c. A területen lévő helyi kiszolgáló utak tervezési kategóriája K.VI.C., B.VI. d-C.

Beiktatta 17/2006. (IV.27.) Kt. sz. rendelet. Hatályos a kihirdetése napjától, a 020/4,5, 020/40-53, 021/2, 023/7-20, 024, 025/15-23, 028/1-9 hrsz ingatlanokra. Hatályát kiegészítette a 21/2006. (VI.15.) Kt. sz. rendelet, a 019, 023/21-23, 026, 027 hrsz ingatlanokra is. Hatályos kihirdetése napjától. 2 Beiktatta 4/2004. (II.06.) Kt. sz. rendelet. Külön rendelettel lép hatályba. 3 Beiktatta 7/2006. (III.30.) Kt. sz. rendelet. Hatályos a kihirdetését követő 15. naptól: a 0179/29 (összekötő út M1 – 1 sz. főút), 0179/34-35, 0179/41-42 (Sasfészek tó), 0179/43 hrsz ingatlanokra. Hatályos külön rendelettel: a 0177/4-5, 0177/8, 0177/17-20, 0178/1, 0179/6, 0179/9-15, 0179/30-33, és 0181/1 hrsz. ingatlanokra. Hatályát módosítja a 28/2006. (VII.31.) Kt. sz. rendelet, amely hatályos a kihirdetését követő 45. naptól az e rendelet mellékletét képező 16.sz. melléklet a) Ütemezési tervlap szerinti I. és II. ütem területére, az I.és II.ütem területén kívüli területekre külön rendelet alapján lép hatályba. Hatályát módosítja a 34/2006. (IX.28.) Kt. sz. rendelet, amely hatályos a kihirdetése napjától az e rendelet mellékletét képező 16.sz. melléklet b) Ütemezési tervlap (I. II. III. ütem) szerinti I., II. és III. ütem területére, az I., II. és III. ütem területén kívüli területekre külön rendelet alapján lép hatályba. 4 Beiktatta 36/2004. (XII.02.) Kt. sz. rendelet. Hatályos 2004. december 2-től. Hatályon kívül helyezte 14/2005. (VI.14.) Kt. sz. rendelet. Hatályos 2005. június 14. 5 Beiktatta 14/2005. (VI.14.) Kt. sz. rendelet. Hatályos 2005. június 14. 1

8

7.§ A rendelet 23.§-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „Közművesítés 23. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok, valamint elektronikus hírközlési hálózatok és létesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat, valamint jelen helyi építési szabályzatban előírtakat kell figyelembe venni. Az ágazati előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető. (2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőövezeteik számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a hálózatok és létesítmények, azok biztonsági-, védőövezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. (3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá bármi egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani. (4) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni. (5) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű kiépítéséről is gondoskodni kell. (6) A közművezetékek átépítésekor és új vezetékek fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. (7) Vízállásos, vízelöntéssel veszélyeztetett területre építési engedélyt kérni csak a víz elleni védelem teljes körű megvalósítása után szabad. A magas talajvízállásos, mély fekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad, az abban előírtak kötelező betartása mellett. (8) A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha: a) Külterület beépítésre szánt területein legalább a részleges közműellátás rendelkezésre áll, biztosított a villamosenergia és a vezetékes ivóvíz ellátás, vezetékes energiahordozóval történő termikus energiaellátás (villamosenergia, földgázellátás, vagy azzal azonos ellátást nyújtó kistartályos folyékony gázellátás (PB gáz)), valamint a jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek, továbbá az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett; b) Bel- és külterület, beépítésre nem szánt területén az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek, továbbá az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett. (9)

Vízellátás hálózatában NÁ 100-as paraméterű vezetéknél kisebb átmérőjű vezeték szakaszt építeni nem szabad. (10) Új fejlesztési területen épített új vízvezetéket addig használatba venni nem szabad, amíg a szennyvíz közcsatornával történő elvezetése nem megoldott. A szennyvíz

9

(11) (12) (13)

(14) (15)

közcsatorna hálózatot és az ivóvíz hálózatot csak egyidejűleg szabad üzembe helyezni. Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése, vagy a tüzivíz igény csökkentése szükséges. Építési engedélyt igénylő beruházás csak a szükséges tüzivíz ellátás biztosításával valósítható meg. Élővízből (patak, tó, stb) kivehető víz, vagy mesterségesen kialakított záportározóból, látvány tóból kivehető víz tüzivíz ellátásra nem vehető figyelembe. Mindenféle házi-helyi kút csak engedéllyel létesíthető. (Amennyiben a tervezett kút saját vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget, illetve az első vízadó réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a kút létesítését. Minden egyéb esetben a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az engedélyező hatóság.) Elválasztott rendszerű szennyvíz- és csapadékvíz elvezető hálózat építése szükséges. A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért: a. A talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem megengedhető. b. A nyílt árkokra, patakokra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. c. A település már beépített, de még csatornázatlan területein a szennyvízelvezető csatorna hálózat kiépítését követően legkésőbb egy éven belül az érintett ingatlanoknak a rácsatlakozást meg kell oldani, ettől eltérni csak azoknak az ingatlanoknak lehet, amelyek korábban víznyomás próbával igazolt vízzáró gyűjtőmedencét építettek és a medencéből a szennyvíz elszállíttatását számlákkal igazolni tudják. Ez a rákötési mentesség nem vonatkozik azokra az ingatlanokra, amelyeknek már az építési engedélyben is rögzítették a közműpótló használhatóságának átmeneti jellegét. d. A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha: - a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzöttenvízzáró szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Erre csak akkor és ott van lehetőség, ahol a szennyvízgyűjtő medence, szippantó kocsival történő megközelítési lehetősége megfelelően kialakított útkapcsolattal biztosítható. Ha a közcsatorna hálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területen 100 m távolságon belülig megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat a közcsatornára rá kell kötni, ettől eltérni csak azoknak az ingatlanoknak lehet, amelyek korábban víznyomás próbával igazolt vízzáró gyűjtőmedencét építettek és a medencéből a szennyvíz elszállíttatását számlákkal igazolni tudják. Ez a rákötési mentesség nem vonatkozik azokra az ingatlanokra, amelyeknek már az építési engedélyben is rögzítették a közműpótló használhatóságának átmeneti jellegét.. - a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes ÁNTSZ és a KÖTEVIFE hozzájárul a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes VIZIG meghatároz. (amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m3-t, de bármelyik illetékes nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító

10

(16) (17)

(18) (19)

(20)

(21)

(22) (23)

(24) (25)

(26) (27)

kisberendezés nem létesíthető, ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben az építés nem valósítható meg). A szennyvízcsatorna-hálózatot üzembe helyezni csak a megfelelő kapacitású szennyvíztisztító telepre való csatlakozás lehetőségének biztosításával lehet. Vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani. (Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok (ÁNTSZ, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) engedélyének a beszerzése is szükséges.) Közvetlen az élőfolyásba az ipari-vállalkozási-gazdasági területekről, ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel –az abban előírtak szigorú betartásával- vezethető be. A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 300 m. A szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül lakó-, üdülő, kereskedelmi-szolgáltatási célú, ipari gazdasági (kivéve erősen zavaró ipar), településközponti vegyes, különleges övezethez tartozó építmény nem helyezhető el, élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető és nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, nem csomagolható, nem raktározható és nem forgalmazható. A szennyvízgyűjtő hálózatra zajszigetelt, zárt szagtalanítóval ellátott szennyvízátemelő műtárgy telepítendő, amelynek védőtávolság igénye 20 m-es. Zajszigetelés, szagtalanító nélküli szennyvízátemelő műtárgy telepítése esetén a védőtávolság igénye 150 m. Az adott védőtávolságon belülre ugyanazok az előírások érvényesek, mint a szennyvíztisztító telep védőtávolságára. A Füzes patak part élétől 10-10 m-es, további patakok, tavak mentén a part élétől min 6-6 m-es, az egyéb önkormányzati kezelésben lévő vízfolyás part éleitől min 3-3 m, a nyílt árkok mentén 3-3 m szélességű sáv, karbantartás számára szabadon hagyandó. Ha a karbantartó sáv közterületként nem szabályozható ki, akkor a karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás megvalósítási szándéka esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a végbefogadóig. Amennyiben a csapadékvíz veszélyeztetés nélkül a végbefogadóig nem vezethető el, és a szűk keresztmetszetű szakasz kapacitás növelése nem valósítható meg, akkor helyben létesítendő záportározóval kell a víz-visszatartást megoldani. A csapadékvíz fékezett levezetése érdekében létrehozott záportározót látvány tóként kialakítani, illetve látvány tavat létesíteni csak akkor lehet, ha annak vízháztartása, minimális vízszintjéhez szükséges vízutánpótlása folyamatosan biztosítható. 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat vízzáró burkolattal, vagy alépítménnyel, kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne szikkadjon a talajban illetve ne folyjon közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos. A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit csak terepszinten, vagy alatta szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni. A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni. A vízelvezetést hidraulikailag méretezett zárt csatornahálózattal, vagy nyílt

11

(28) (29)

(30) (31) (32)

(33) (34) (35) (36) (37)

(38) (39) (40)

árokrendszerrel kell a befogadóig vezetni. Zárt csatornás csapadékvíz elvezetést kell kiépíteni ahol az utca, szabályozási szélessége nem éri el a 10 m-t, ahol gazdasági célú hasznosítású a terület, ahol a közlekedésfejlesztési igény (akár forgalmi sáv, akár parkolási célú területigény), vagy ahol a település látványjavítási igénye (település központban, intézmények környezetében), vagy egyéb urbanizációs igény, vagy ahol az igényesebb beépítési szándék azt szükségessé teszi. Nyílt árkos vízelvezetést is hidraulikailag méretezetten kell kialakítani, vízelöntéssel veszélyeztetni egyetlen telket sem szabad. A csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető! A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, vízvisszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. A kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsi behajtó felszínéről és 6 cm-nél nem lehet szélesebb a szegély. A nyílt árok fenekét és max 50 cm magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell. Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem engedélyezhető, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében. Belterületen, beépítésre szánt új fejlesztési területeken új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni. Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai, az ingatlanok bekötése föld feletti vezetésű, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. Új villamosenergia ingatlan-bekötést viszont már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad. Az épület utcai homlokzatára látható helyre technológiai létesítmény (pl. klímaberendezés, szellőző, stb) nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető. Villogó fénnyel, reklámfénnyel egyéb fényjelzéssel káprázást okozni, a közlekedést veszélyeztetni, idegen telek használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető. A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területén új vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni. Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

12

(41) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. (42) A nyilvános távbeszélő állomást a nagyobb tömegeket vonzó épületek közterületi frontján kell elhelyezni. (43) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a: a. fokozottan védett természetvédelmi területen, b. ökológiai hálózat részét képező magterületen, c. ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón, d. ökológiai hálózat részét képező puffer területen, e. tájképvédelmi területen, f. Natura 2000 területen, g. fokozottan védett természeti területe h. a közigazgatási határtól 200 m-en belüli területen. (44) Belterületen beépítésre szánt területen antennát telepíteni csak épület, építmény tetejére történő elhelyezéssel szabad, önálló tartószerkezetű antenna nem helyezhető el. (45) Új antenna telepítésénél 500 m-es körzetben már meglevő antenna előfordulása esetén, -ha az, nem lakóterületi övezetben, vagy nem önálló tartószerkezetre szerelt,azzal közös tartószerkezetre lehet csak az új antennát elhelyezni. (46) Beépített, illetve beépítésre szánt területen antennát önálló tartó szerkezetre telepíteni nem lehet (az, csak meglevő építményre telepíthető). (47) Beépített, illetve beépítésre szánt területen az antennák elhelyezésére a gazdasági és település központ és központi vegyes övezetekben, a lakóterületi övezetek elkerülésével kell az antennák számára helyet keresni. (48) Beépítésre nem szánt területen az antenna telepítése önálló tartószerkezetre is telepíthető.”

8.§ A rendelet 35.§-a új (28)-(29) bekezdéssel egészül ki: „(28) Az épületek terepszintre való illesztésekor nem megengedett a környező terepszint +/- 1 m-nél nagyobb méretű megváltoztatása. (29) Az erózió elleni védelem és a tájkarakter megőrzése érdekében egy tagban 1,5 m-nél magasabb támfalak, feltöltések, ill. bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,5 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a támfalat, rézsűt teraszolva (több tagban) kell kialakítani. Az egyes egységek között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki. A rézsűk felületének legalább fele talajtakaró növényekkel, illetve cserjékkel ültetendő be.”

9.§. A rendelet 24.§-a (17) bekezdése új b) ponttal egészül ki:

„b) SZT-14M Telki út melletti területek szabályozási terve területén: ba) a területen többségében honos növények telepítendők (lsd: 6.sz. táblazat). Invazív fajok nem telepíthetők. bb) A belső feltáró utak mentén kétoldali fasor telepítendő. Bc) 4 parkolóhelyenként kétszer iskolázott fák telepítendők

13

10.§. A rendelet az alábbi 6.sz. függelékkel egészül ki:

6. sz. függelék Az SZT-14M Szabályozási terv területén alkalmazásra javasolt honos növények A fejlesztési terület a Pannóniai (Pannonicum) flóratartomány Dunántúli-középhegység (Bakonyicum) flóravidékének Pilis-Gerecsei (Pilisense) flórajárásába tartozik. A térség fontosabb potenciális növénytársulások a következők: - cseres-tölgyesek (Quercetum-petraeae-cerris) - gyertyános kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum) - bükkösök (Melico-Fagetum és Fago-Ornetum) - karsztbokorerdők (Cotino-Quercetum, Ceraso mahaleb-Quercetum pubescentis és Orno-Quercetum pubescentis) - törmeléklejtő-erdők (Mercuriali-Tilietum) - mészkerülő tölgyesek (Luzulo-Quercetum) - sziklagyepek (Festuco-Brometum és Festucetum glaucae hungaricum) A fejlesztési területen az alábbi honos fás szárú növényfajok alkalmazása javasolt: - kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) - csertölgy (Quercus cerris) - molyhos tölgy (Quercus pubescens) - közönséges gyertyán (Carpinus betulus) - bükk (Fagus sylvatica) - magas kőris (Fraxinus excelsior) - virágos kőris (Fraxinus ornus) - kislevelű hárs (Tilia cordata) - mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata) - madárcseresznye (Prunus avium) - mezei juhar (Acer campestre) - korai juhar (Acer platanoides) - hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) - mezei szil (Ulmus campestris) - lisztes berkenye (Sorbus aria) - vadkörte (Pyrus pyraster) - vadalma (Malus sylvestris) - cserszömörce (Cotinus coggygria) - egybibés galagonya (Crataegus monogyna) - kétbibés galagonya (Crataegus laevigata) - közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) - fekete bodza (Sambucus nigra) - varjútövis (Rhamnus catharticus) - ostorménfa (Viburnum lantana) - kökény (Prunus spinosa) - sajmeggy (Prunus mahaleb) - zselnicemeggy (Prunus padus) - húsos som (Cornus mas) - veresgyűrű som (Cornus sanguinea) - hamvas szeder (Rubus caesius)

14

11.§ (1) A Hész 21. sz. melléklete az alábbiak szerint módosul:

„21. sz. melléklet Rajzszám Terület megnevezései SZT-14/M Telki közigazgatási határa és a 1103. sz. út menti fejlesztési terület Szabályozási tervének módosítása

Méretarány M=1 : 2 000

12. § VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) (2) (3) (4)

A rendelet 2009. év …hónap .. napján lép hatályba. A rendelet kihirdetésérõl a jegyzõ gondoskodik. A rendelet 21.§ (6) és (7) bekezdései a rendeletből törlendők. A rendelet 21. mellékletében az SZT-14 jelű tervlap helyébe az SZT-14M jelű tervlap kerül. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a HÉSz „SZT-14 Telki út melletti területek Szabályozási terve” szövegezése helyébe „SZT-14/M Telki közigazgatási határa és a 1103. sz. út menti fejlesztési terület Szabályozási tervének módosítása” szövegezés lép.

Polgármester

Jegyző

Páty, 2009.

15

2002.(X.15.) KT.SZ

Recommend Documents