2. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ELŐZMÉNYEK 2.1. Településfejlesztési döntés: 17/2015. Kt. számú határozat és kiegészítése 2.2. Hatályos HÉSZ (16/2000.(XI.30.) rendelet)
HAJÓS NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 16/2000. (XI.30.) sz. rendelete a helyi építési szabályokról Hajós Nagyközségi Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv) 6.§ (3)bekezdésének a) pontja valamint a 13.§ (5bekezdésének )c) pontja alapján az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.23.) Korm. rendlet 2.§(1)bekezdésének felhatalmazása alapján a helyi építési szabályokról az alábbi rendeletet alkotja: A RENDELET HATÁLYA 1. § (1) E rendelet Hajós Pincefalu szabályozási tervén (továbbiakban szabályozási terv) lehatárolt tervezési területre terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építményt , építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt építési munka) valamint zöldfelületet alakítani és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és a hozzá tartozó SZT-3 A és SZT-3B tervszámú szabályozási tervek szerint lehet. (3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályok előírásai érvényesek. (4) A rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes és alka1mazható: a.) 1.sz. melléklet Az 1.§ (2) bekezdésben rögzített Pincefalu területi szabályozása megnevezésű 1:2000 méretarányú szabályozási tervlap b.) 2.sz. melléklet Az 1.§ (2) bekezdésben rögzített Pincefalu homlokzati szabályozása megnevezésű 1:200 méretarányú terv. SZABÁLYOZÁSI ELEMEK 2. § (1) Kötelező szabályozási elemek Hajós településszerkezeti tervének elemei ezért módosításuk csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatával és módosításával lehetséges. Ezek - beépítésre szánt területek lehatárolása és területfelhasználása - beépítésre nem szánt területek lehatárolása és területfelhasználása - közterületek ( zöldterületek és utak ) szabályozása (2) Irányadó szabályozási elemek az övezeti előírások betartásával, a szomszédsági illeszkedés alapján építésügyi hatósági eljárásban módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők: - telekhatár - építési hely adott övezeten belül, a beépítési mód szerint értelmezve BELTERÜLETI HATÁRVONAL 3. § (1) A tervezett belterületi határt jelen rendelet területfelhasználási tagolása határozza meg, építésügyi eljárásokban érvényessége a földhivatali átvezetéstől számítható. (2) Belterületbe vonandók a kereskedelmi szolgáltató területbe tartozó gazdasági területek és az azok közötti közlekedési területek. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Területfelhasználás 4.§ (1) A beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak: Gazdasági terület, amely kereskedelmi szolgáltató terület: KGP-1 jelű pincesor KGPtartalék jelű tartalékterület ipari terület: Igp-1 jelű közmű szolgáltatás üzemi területe (2) Gazdasági területen a helyi sajátosságokra való tekintettel a telken belüli gépkocsi elhelyezés nem követelmény. 1
Gazdasági területek Kereskedelmi szolgáltató terület 5.§ (1) KGP-1 jelű kereskedelmi, szolgáltató területbe a történeti pincesorok tartoznak. (2) A területen a hagyományos pincének megfelelő épület helyezhető el, amely funkcióját tekintve lehet: a) a szőlőtermeléshez kapcsolódó présházas pince vagy /és b) idegenforgalmi szálláshely c) kereskedelmi ill. vendéglátóhely Telekalakítás (3) a) Az övezetben a Kadar utca 7482 és 7284 hrsz-ú telkek kivételével meglévő telek nem osztható. b) Legfeljebb két telek ikresített épület érdekében összevonható. Az épületre vonatkozó előírások a funkciótól függetlenül az alábbiak: Elhelyezés (4) a) Felépítmény csak önálló helyrajzi számon nyilvántartott és fúrt pincelejáróval rendelkező telekre kerülhet. b) A terepszint alatt meglévő pince a szomszédos beépítésre nem szánt vagy beépítésre szánt területre egyaránt átnyúlhat, amire építmény elhelyezésénél figyelemmel kell lenni. c) Az ikresített épületek kivételével az épületek közötti távolság min 80 cm. Építészeti kialakítás (5) a) Építménymagasság: min 2,8m, max 3,2m, de az út felőli homlokzat max 3,2m és a szomszédos épület homlokzatmagasságától 50cm-nél nagyobb különbség nem lehet. b) közterületi homlokzati szélesség: kialakult telekszélesség szerint, de legfeljebb: 7,0 m c) tetőidom: nyeregtető, hajlásszöge min 38° max 44° d) homlokzati anyagok és szerkezetek: -falazat fehér meszelés vagy műanyag festés - nyers téglafelületek nem festhetők, legfeljebb fehérre meszelhetők. -nyílászárók általános előírások: -csak kávába helyezhetők el, -az ablaktáblák kivételével szárnyak csak befelé nyílhatnak -redőny nem helyezhető el -anyaga: barna, olajzöld, szürke festett vagy natúr fa -saroktól legalább 0,8 m-re helyezhető el pinceajtó: max szélessége: 1,8m ablak: max 1,2 m2 -tetősíkban fekvő (tetősíkból nem kinyúló) elhelyezhető, ha a szomszédos épület tetőzetétől a 6m-es távolság biztosított. tetőhéjazat: -égetett agyagcserép barna vagy vörös színben -helyreállításképpen betoncserép, de csak hódfarkú max 22x40 cm nagyságú elemekből -nád szellőző: - max 20/20 cm-es méretben e) Tetőfelépítmény max 1 db kémény lehet Épülettípusok (6) a) A szabályozási terv szerinti V1,V2,V3 jelű helyi védettségű épület út felőli homlokzata nem változtatható, belső átépítése lehetséges, műszaki szükségszerűségből a külön rendelet szabályai szerint elbontható. b) H1, H2, H3 jelű épületek tömege helyi sajátosságú, amelynek e rendelet 5.§(5)bekezdés szerinti homlokzati átépítése biztosítandó. c) U1, U2 jelű épületek hagyományos tömegképzése és homlokzatalakítása nem biztosított, ezért csak az 5.§(5) szerintieknek megfelelő átalakításuk megengedett, vagy elbontandók és helyükre 5.§(5) szerinti épület építhető.
2
Környezetterhelési határérték (7) Terület levegőtisztaságvédelmi védett I. kategóriába tartozik. Közművesítettség (8) a) Az övezetben elektromos energia, ivóvíz a már meglévő hálózatról biztosítandó b) szennyvízcsatorna a már ivóvízzel ellátott területeken kiépítendő c) szikkasztó műtárgy építése és a már meglévő használata szigorúan tilos d) a szennyvízcsatorna kiépítéséig a zárt gyűjtőmedence közműpótlóként megengedett 6.§ (1) KGPtartalék jelű tartalék gazdasági területbe a pincefalu tervezett elkerülő útja és a Jánoshalmi út találkozásában lévő fejlesztési terület tartozik. (2) A területen telekalakítás és építés csak részletes szabályozási terv (továbbiakban: RSZT) alapján végezhető. (3) Az RSZT-ben az alábbiak biztosítandók: -építészetileg a pincefalu kapujának megteremtése -funkcionálisan: turizmus, vendéglátás, szabadidős építmények elhelyezése -szerkezetileg: a pincefalu déli irányú lezárása, a kialakult úthálóznak az elkerülő út vonalvezetését követő korrekciója -rendezési elvként: a főforgalmi útra közvetlen telekkapcsolat nem létesíthető szintterületi sűrűség: max 0,5 beépítettség: max 30% Ipari területek 7.§ (1) IGp-1 jelű ipari területbe a közműellátás üzemi telke: a vízmű, tartozik. (2) A beépítés, beépítettség, terepszint alatti létesítmény az ágazati szabványoknak megfelelő (3) Építménymagasság, közművesítettség,, zöldfelület, környezetterhelési határérték a környezeti illeszkedés biztosításával egyedileg határozható meg.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 8.§ A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységbe soroltak: a) Mezőgazdasági terület b) Közlekedési és közműterület c) Zöldterület Mezőgazdasági terület 9.§ (1) Mezőgazdasági terület az alábbi övezetekre tagolódik: a) épület elhelyezésére nem alkalmas övezetek MP -1 jelű általános övezet MP -2 jelű pincékkel érintett övezet b) épület elhelyezésére alkalmas övezetek MP -3 jelű pincesor jellegű övezet MP -4 jelű szabadonálló pincés övezet MP -5 jelű ellátó és feldolgozó övezet Részletes övezeti előírások (2) MP -1 jelű általános övezet a pincesoroktól távoli szőlővel beültetett ill. beültetendő terület övezete a) a telkekre épület nem építhető b) a terepszint alatti létesítmény nem helyezhető el 3
c) A meglévő utakról feltárható telekosztás lehetséges, de új út nem nyitható. (3) MP -2 jelű pincékkel érintett terület övezete a) a telkekre épület nem építhető b) a terepszint alatti létesítmény nem helyezhető el c) fa nem ültethető, meglévő fa csak gyökérzetének bennmaradásával vágható ki. d) A szomszédos telekről pince átnyúlhat, ezért annak védelmére a művelésnél különösen a géphasználat során figyelemmel kell lenni. (4) MP -3 jelű a pincesor jellegű beépítés övezete a) a kialakult telek nem osztható és nem vonható össze b) a telekre max 50m2 alapterületű az 5.§ szerinti funkcionális és építészeti feltételek szerinti épület helyezhető el. c) a szomszédos épület állékonyságát nem veszélyeztető módon az épület alatt és annak hátsó meghosszabbításában ásott pince létesíthető. A pince földdel takart és legfeljebb 50 cm-re (5) MP -4 jelű szabadonálló pincés terület övezete a) a telkek nem oszthatók, korlátozás nélkül összevonhatók. b) telkenként 1 db max 50m2 nagyságú gazdasági épület helyezhető el szabadonállóan a kialakult építési vonalra illetve min 3m-es előkerttel c) Az épület homlokzati szélessége max 7,0 m. építménymagasság max 3,2 m, de a terepcsatlakozástól legfeljebb 3,5m. d) Az a-c)-ben külön nem szabályozott kérdésekben az épületnek az 5.§ szerintiek vonatkoznak. (6) MP -5 jelű ellátó és szolgáltató övezet a) Az övezetben a szőlőfeldolgozás és tárolás építményei valamint a borászattal, szőlészettel kapcsolatos vendéglátás és turizmus létesítményei helyezhetők el. b) Telek szélessége: min 25m és feltárása az 54 sz. út meglévő nyomvonaláról biztosítandó. c) Beépítettség max 10% d) Beépítési mód : szabadonállóan min 10m-es elő , oldal és hátsókerttel e) Építménymagasság max 4,5m f) környezetterhelési határérték „:iparterület lakóterületekkel és intézményekkel vegyesen ” előírásai szerint. g) közművesítettség: a szennyvízhálózat kiépítéséig a zárt szennyvízgyűjtés megengedett. 1 (7) MP -5* jelű alövezetben a) (6) bekezdés a), c) és g) pontjai és az alábbiak érvényesek: b) Az építési engedélyezési eljárásban tájvédelmi és műemlékvédelmi szakhatósági közreműködés szükséges. c) Az építési engedélyezési dokumentáció a vonatkozó tartalmi követelményeken túl olyan homlokzati tervet és fotómontázst is tartalmaz, amely a tervezett építményt a löszparti pincesorral együttesen ábrázolja. d) Az épület építménymagassága: max 3,6 m tetőforma: löszpartra merőleges nyeregtető: 42-45°-os hajlásszöggel gerincmagasság: max 7,5m e) A telek beépítettsége: max 10% f) A telek zöldfelületi fedettsége: min 30%, amely teljes egészében honos cserje és fafajokkal valósul meg.
1
16/2002.(VIII.27.) ÖR. rendelet 1.§-a iktatta be, hatályos 2002. augusztus 27-től. 4
Közlekedési -, és
közműterületek
10.§ (1) A közlekedési és közműelhelyezési területek az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmi vasutak továbbá a közművek építményeinek elhelyezésére szolgálnak. (2) Területen az OTÉK 26.§ (3) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el. (3) A területek szerepkörük alapján a szabályozási terv szerint az alábbi övezetekre tagolódnak: KÖP-1 jelű országos fő és mellékutak övezete KÖP-2 jelű törésvonali utak övezete KÖP-3 jelű beépítések feltáró útjának övezete KÖP-4 jelű mezőgazdasági utak övezete Közlekedési-, és közműterületek részletes előírásai (4) KÖP-1 jelű övezet a) Az országos fő és mellékutak övezetébe az alábbiak tartoznak: 54.sz. főforgalmi út 5312. jelű összekötőút 54. számú főút Hajósi Pincefalut elkerülő tervezett szakasza b) Tervezett nyomvonalon biztosítandó szabályozási szélesség: 40m c) Meglévő szakaszokon szabályozási szélesség kialakult helyzet szerint. (5) KÖP-2 jelű övezet a) Az övezetbe a törésvonalon vezetett út tartozik b) Szabályozási szélessége nem változtatható c) Bármilyen építési munka csak a Geológiai Szolgálat szakhatósági közreműködésével engedélyezhető (6) KÖP-3 jelű övezet a) Az övezetbe a beépítések feltáró útjai tartoznak b) Szabályozási szélessége kialakult helyzet szerint c) Az övezetben térburkolat és közművezetékek elhelyezhetők. d) Fásítás csak a meglévők pótlásaként lehetséges. (7) KÖP-4 jelű övezet a) Az övezetbe a mezőgazdasági területek feltáró útja sorolt. b) szabályozási szélessége min 6m Zöldterületek 11.§ (1) Zöldterületek a terület állandóan növényzettel fedett területe, amely közterületté alakítandó. (2) Zöldterület az alábbi övezetekre tagolt: KPP jelű közpark övezet VZP jelű védőzöld övezet Zöldterületek övezeteire vonatkozó előírások (3) KPP jelű közpark övezet a) Az övezetben pihenőhely, kerti berendezés elhelyezhető. b) Állandó reklám és hirdetőtábla nem helyezhető el. (4) VZP jelű övezet a) Az övezetbe a törésvonalon vezetett út és a löszpart védelmét szolgáló zöldterület tartozik b) Az övezetben partvédelmi létesítményen kívüli építmény elhelyezése tilos. c) Mezőgazdasági hasznosítása tilos. KÖZTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 12.§ (1) A közterületek lehatárolását a területi szabályozási terv tartalmazza: azt szabályozási vonalként ábrázolja. (2) A közlekedési és a zöldterületi övezetek közterületté nyilvánítandók. 5
(3) Közterületekre vonatkozó építési, környezetalakítási előírások a közlekedési és a zöldterületi övezeti leírásban megvannak. ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI 13.§ (1) Jelen rendelet jóváhagyásakor országos jelentőségű népi műemléki védettségben a 7812 hrszú telek épülete részesül. (2) Helyi védettségű épületeket e rendelet 1. számú függeléke és a szabályozási terv tartalmazza. (3) A helyi építészeti értékvédelemben részesülő beépítések és épületek műemléki védettsége a rendezési terv módosítása nélkül lehetséges. (4) A bekövetkezett változásokat a kiemelt építésügyi hatóság köteles folyamatosan a szabályozási tervbe átvezetni. VÉDETT ÉS VÉDŐTERÜLETEK ELŐÍ RÁSAI 14.§ (1) Az egyes vonalas létesítmények védősávjában építés csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehet: hálózati energiaellátó és közműlétesítmények védőterületi az illető szabvány szerint 25 -30 kV 5 - 5m vízműkutak - vízügyi előírások szerint TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 15.§ (1) Hajós Nagyközség Képviselő-testülete e rendelet elfogadásával az alábbi sajátos jogintézményekkel él és rendelkezik róla: a) településrendezési kötelezés, amely helyrehozatali kötelezettség (2) Településkép védelme érdekében helyrehozatali kötelezettség elrendelésére a Jegyzőt felhatalmazza az alábbi esetekben: -szélsőséges időjárás esetén balesetveszélyes tetőhéjazat, homlokzatburkolat -homlokzatvakolat 50%-nál nagyobb hiánya -pikkelyes fedés (cserép, pala) szerkezet bitumenes feketelemez fedése - közízlést sértő homlokzati festés-, ill. ábrázolás az SZT-3A jelű tervlapon jelölt épületeknél.
ÉRTELMEZÖ ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 16. §(1) Jelen rendelet alkalmazása tekintetében: a) kialakult állapot: az építési övezeti előírásoktól eltérő, a korábbi szabályoknak megfelelően kialakult beépítés b) meglévő épület: jogerős építési ill. használatbavételi engedéllyel rendelkező ill. több mint 10 éve használatba vett épület c) szolgálati lakás: Ellátó és feldolgozó övezetben a tulajdonos-, használó-, és a személyzet számára lakás, amelyhez önálló telek nem tartozhat. d) meglévő telek: az egy helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, amelynek alakját és méretét az ingatlan-nyilvántartási térkép és bejegyzés hitelesíti e) homlokzatmagasság az épület közút felőli terepcsatlakozásán mérve a fal és a tető metszésvonalának nagysága méterben (2) Jelen rendelet kihirdetését követő hónap 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni. (3) Kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik. (4) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg a Pincefalu részletes rendezési tervhez tartozó helyi építésügyi előírásokról szóló. tanácsrendelet hatályát veszti. Schön Ferenc sk polgármester
Mayer Ferenc sk jegyző
6
